Premset: az innovatív középfeszültségű Energiatárolás ... · Premset: az innovatív középfeszültségű kapcsolóberendezés Helyi működtetés Zárlatjelzés Mérés Távműködtetés

Kiemelkedő hatékonyság a megosztott intelligencián alapuló rugalmas felépítéssel.

Premset: az innovatív középfeszültségű kapcsolóberendezés

Helyi működtetés Zárlatjelzés Mérés Távműködtetés Védelem

Vezeték nélküli kapcsolat

Regisztráljon a www.SEreply.com oldalon, és megnyerheti a kisorsolásra kerülő USB-kulcsok egyikét.

Kód: 40737p

106. évfolyam

2 0 1 3 / 1 1

www.mee.hu

a modern energiatárolásról – a megújulók és a

mikrohálózatok terjedésének tükrében

Hálózati akkumulátoros energiatárolás

az energiatárolás általános kérdései

megújuló energiatermelő rendszerek elosztó hálózatra

való visszatáplálásának szabályozása és eszközei

Energiatárolás – válogatás külföldi szaksajtókból

Innováció: az állam és a cégek felelőssége

Beszámoló a 60. Jubileumi vándorgyűlés, Konferencia

és Kiállításról, 2. rész

Búcsú Kerényi a. Ödöntől

a magyar ElEKtrotEcHnIKaI EgyEsülEt HIvatalos lapJa AlApítvA: 1908JOUrNAL OF THE HUNGArIAN ELECTrOTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDeD: 1908

Kiemelt téma:Energiatárolás

Tanácsadás, TCO számításTervezésMegvalósításKarbantartás szerviz

Valódi moduláris UPS kialakítás,Nagy rendelkezésre állás

IT központok komplex áramellátása Egyedi UPS berendezésekVészvilágítás300VA-8MVA

Nagyélettartamú zárt és nyitott akkumulátortelepek 1Aó-30.000Aó

Korszerű moduláris 48V DC és 220V DC töltőberendezések

Szünetmentes áramellátás

INTERPOWER KFT.Blue Energy az élheto jövoért´́ ´́

Interpower Kft 1026 Budapest Branyiszkó út 22.tel: 00 36 1 2750 447 fax: 00 36 1 2007176 [email protected] www.interpower.hu

Az építőipar szakmai csúcstalálkozója itt van.

2nd International Exhibition for Renewable Energies

programod van

2014. április 2-6.

Construma_Elektrotechnika_210x145_v2.indd 1 14/11/13 12:59

Felelős kiadó: Haddad RichárdFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István,Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor,Dr. Madarász György, Orlay Imre,Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória

Témafelelősök:Automatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásEnergetika: Hárfás ZsoltHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosOktatás: Dr. Szandtner KárolySzabványosítás: Somorjai LajosSzakmai jog: Arató CsabaTechnikatörténet: Dr. Antal IldikóVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesVillamos energia: Horváth ZoltánVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertVillamos gépek: Jakabfalvy Gyula

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Lieli György

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telephely:1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telefon: 788-0520Telefax: 353-4069E-mail: [email protected]: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-42

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· ELMŰ-ÉMÁSZ

· INTERPOWER KFT.

· METaLCOM ZRT.

· SCHNEIdER ELECTRIC

· WaGO HUNGÁRIa KFT.

CONTENTS 11/2013

Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief

ENERGETIC

Zsolt Tófalvi: About advanced energy storage systems – in the light of spreading renewable and micro grids

Dr. Bálint Hartmann: Battery energy storage on the mains

Dr. Attila Kárpáti – Károly Mosonyi – Miklós Vörös: General questions about energy storage

Ervin Szabó: Feed-in management and its devices of the renewable energy on the distribution network

REVIEW

Dr. László Iván Kiss: Energy storage – Selection from foreign technical press reviews

INNOVaTION

Csaba Mészáros – Dr. Zsolt Szepessy: Innovation: Public and private responsibility

PROFESSIONaL REGULaTIONS

Gábor Kosák: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the third quarter of 2013

SaFETY OF ELECTRICITY

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár - Csaba Arató: Meeting of the Committee on Protection against Electric Shock - held on 02.10.2013.

NEWS

Gergely Sasvári: Presentation of the Livable Future Park in Fót

György Mayer: Focus on the energy consciousness

Rita Jenei: Excursion under the ground

Zsolt Hárfás: Rosatom is waiting for the starting

SOCIETY aCTIVITIES

Dr. János Bencze: Report on the 60th Jubilee Plenary Meeting, Conference and Exhibition, Part.2.

József Kiss: 35 years old the 750 kV transmission line in Hungary

László Arany: News from Szeged

Dr. Vidoszky Ágnes, Némethné: Night of Researchers 2013

János Rejtő: Wreathing and commemoration at the statue of László Verebélÿ in Dunaújváros

OBITUaRY

Farewell from A. Ödön Kerényi

PUZZLE

TaRTaLOMjEGYZÉK 2013/11

Tóth Péterné: Főszerkesztői beköszöntő ............... 4

ENERGETIKa

Tófalvi Zsolt: A modern energiatárolásról – a megújulók és a mikrohálózatok terjedésének tükrében .......... 5

dr. Hartmann Bálint: Hálózati akkumulátoros energiatárolás ................... 10

dr.Kárpáti attila – Mosonyi Károly – Vörös Miklós: Az energiatárolás általános kérdései ......................... 14

Szabó Ervin: Megújuló energiatermelő rendszerek elosztó hálózatra való visszatáplálásának szabályozása és eszközei ............................................... 20

SZEMLE

dr. Kiss László Iván: Energiatárolás – válogatás külföldi szaksajtókból ..................................................... 18

INNOVÁCIÓ

Mészáros Csaba – dr. Szepessy Zsolt: Innováció: Az állam és a cégek felelőssége ............ 22

SZaKMaI ELŐÍRÁSOK

Kosák Gábor: 2013. III. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok ........................................................ 26

BIZTONSÁGTECHNIKa

dr. Novothny Ferenc – Kádár aba – arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2013.10.02. .............................................................. 28

HÍREK

Sasvári Gergely: A fóti Élhető Jövő Park bemutatása ........................... 31

Mayer György: Középpontban az energiatudatosság ....................... 34

jenei Rita: Kirándulás a föld alatt .............................. 35

Hárfás Zsolt: Startra kész a Roszatom ..................... 13

EGYESÜLETI ÉLET

dr. Bencze jános: Beszámoló a 60. Jubileumi Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításról, 2. rész ............................... 36

Kiss józsef: A hazai 750 kV-os energiaátvitel 35 éve .................. 40

arany László: Hirek Szegedről ................................... 40

Némethné Vidovszky Ágnes dr.: Kutatók éjszakája’2013 ................................................... 41

Rejtő jános: Koszorúzás, megemlékezés Verebélÿ László szobránál Dunaújvárosban ........... 41

NEKROLÓG

Búcsú Kerényi A. Ödöntől .............................................. 42

FELadVÁNY ...................................................................... 42

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

KEDVES OLVASÓ!Egy főszerkesztőt mindig különös érzés keríti hatalmába, amikor végigtekint az eltelt évben meg-jelent lapszámokon – élve ennek az időszaknak a hangulatával – az olyan, mint amikor a gazda szám-ba veszi az éves munkájának ered-

ményét azt, hogy az elvetett magok mekkora termést hoztak, a gondozott fákon, mennyi gyümölcs termett. Mi más lehet a vágya egy főszerkesztőnek, ha nem az, hogy egy sikeres évet zárjon! A siker ugyanis egyenlő a kitűzött célok elérésével, és azzal, hogy tevékenységét sikerült összhangba hozni az általa és a szerkesztőbi-zottság által megfogalmazott elképzelésekkel is.

Kiemelt főszerkesztői feladat a lap tartalmi összeállí-tásához a szakmát érintő eseményekről tájékozódni és hitelesen tájékoztatni. Úgy gondolom, hogy ez átszőtte az idei év számait is.. Sok szakmai rendezvény meghí-vásainak is igyekeztem eleget tenni, azokról hitelesen tájékoztatni, hiszen olvasóink az ország különböző te-rületeiről várják híreinket. Igazolja ezt a számos pozitív visszajelzés is, melyek közül egy rövid levélrészletet megosztok Önökkel:

Tisztelt Főszerkesztő Asszony, kedves Éva!„Már régóta készülök írni, mert nagyon fontosnak tartom a lapot és nagyra értékelem a munkáját! Régóta olvasom az Elektrotechnikát, amelyre elsődleges szakmai hírfor-rásként tekintek, amely mindig pontosan, hitelesen és naprakészen tájékoztat az energetikai iparral kapcsolatos hazai és nemzetközi hírekről. Kiváló szerzőgárdájának és szerkesztőbizottságának köszönhetően az olvasó pontos képet kap a nemzetközi trendekről.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a társegyesü-letek programjairól adott előzetes tájékoztatás, majd az azokról készült beszámolók lehetővé teszik, hogy ponto-san képben legyek a szakma minden fontos történéséről. Különösen hasznosnak tartom, hogy a tehetséges fiata-lok is rendszeresen szót kapnak a lap hasábjain…”

Elismerésként könyvelhettük el azt is, hogy szeptem-berben a Parlamentben ismételten adhattunk át egy Különdíjat, mint a leghitelesebb szakmai folyóirat.

A kezdetek kezdetén elhatároztam, hogy a lap beköszöntőjét nem én írom meg mindig – eltérően a főszerkesztői szokásoktól – hanem olyan személyeket kérek fel, akiknek az üzenete fontos, hogy eljusson az olvasókhoz és a tagsághoz. Nem volt ez másként 2013-ban sem a tisztségviselő-választás kapcsán. A tisztújí-tás meghatározó esemény az egyesület életében. Az a tisztségviselő, akinek a szabályzat alapján lejárt a man-dátuma, általában szívesen foglalja össze munkájának eredményét és ad tanácsot a tisztségben őt követők-nek. Akik bizalmat kaptak és átveszik a stafétabotot, azok kitűzött céljaikat fogalmazzák meg. Munkájuktól függ egyesületünk jövője. Ez egy olyan önként vállalt felelősség, amelyet az elkötelezettség mozgat, és nem jár érte fizetség.

Az idei Elektrotechnika beköszöntőiben ezek a kollégák adták át üzeneteiket és így a MEE tagság és az Olvasók is megismerhették Őket.

Végezetül, jó szívvel ajánlom Olvasóinknak e lapszám megjelent cikkeket. Ezúttal kiemelt témát is választot-tunk: az energiatárolást, mivel a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban gyakran szó esik annak a szükségességéről. Ezzel az összeállítással próbálunk betekintést adni a jelenlegi és a jövőbeli lehetőségek-ről is. E lapszámban pedig rendhagyó módon új soroza-tot is indítottunk, innováció témában. Mennyire fontos az a jövőt illetően, erről olvashatnak majd ezekben a cikkekben. Nem utolsósorban említem az éves nagy rendezvényünkről, a 60. vándorgyűlés előadásaiból készült beszámolót is.

A decemberi lapszámtól pedig indul Kimpián Aladár újabb nagyon izgalmas és színes sorozata, Brazilia és India villamos energetikai helyzetéről és iparáról.

Tóth Péternéfőszerkesztő

A modern energiatárolásról – a megújulók és a mikrohálózatok

terjedésének tükrében

Energetika

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 15

Bevezetés

Az emberi tevékenység okozta komplex klíma- és környezeti problémarendszert felismerve nagy erőfeszítéseket tesznek a környezetet kímélő új technológiák és berendezések kifej-lesztésére, a meglévők korszerűsítésére és ezek használatának elterjesztésére. Az új technológiák elterjedése új gondokat, gondolatokat, majd megoldásokat eredményez. Esetünkben pl. a villamosenergia-termelés és -fogyasztás rohamos változá-sát, annak kihívásait, valamint lehetséges jelenlegi és jövőbeni alakítását, s ennek egy fő aspektusának, a gazdaságos és rugal-mas villamos energiatárolás kérdésének megoldását.

Manapság még nemzetközileg is csekély az villamos háló-zatra termelt energia tárolási kapacitása – Magyarországon ez kvázi zéró. Négy kiemelt terület követeli meg a villamos-energia-tárolás hazai vizsgálatát, majd terjesztését a közeli jövőben:– Rendszerszabályozás (termelés egyensúlyozása a pillanat-

nyi fogyasztási igények szerint)– Megújuló – főként szél- és nap- – energiák ingadozó terme-

lésének kisimítása– Energiaminőség (igen szűk frekvencia- és feszültségi tarto-

mányok) biztosítása– Katasztrófahelyzetek által okozott egyre gyakoribb, hosszú

idejű áramkimaradások

A megújuló energiaforrásokat integráló új villamosenergia-termelési szerkezet tervezésekor nem szabad megfeledkezni azok hatásairól a rendszerszabályozásra. A hagyományos erő-művek, generátorok forgó tömegei a rövid idejű változásokat

jól tudják kompenzálni. A megújulók legtöbbjénél hiányzik ez az inercia, pótlásáról a primer frekvenciaszabályozás új eszközeivel kell gondoskodni. Területi áthelyződés is észreve-hető, mivel jellemzően nem a meglévő nagy erőművek köze-lében létesülnek a megújulók. Itt fontos megjegyezni, hogy az új kiegyenlítő energia lehetőségek közvetlenül a megúju-lók és a csúcsterheléseket okozó fogyasztók szomszédságába telepíthetők (elosztott módon). Szintén növekszik a gyorsabb és nagyobb teljesítményű szekunder szabályozási tartalékok iránti igény, pl. az időjárástól függő megújulók hirtelen, nem előrelátható és nagyobb mértékű ingadozásokat okoznak.

A növekvő szabályozási szükségletek mellett a hagyomá-nyos kiegyenlítő erőművek hatásfoka jelentősen csökken (pl. részterhelés miatt), amely kapcsán viszont az egységnyi ter-melésre jutó károsanyag-kibocsátásuk szintén megugrik. En-nek hatására ugyancsak magasabbak lesznek a karbantartási és javítási szükségleteik és költségeik, valamint az erőművek élettartamának csökkenésével a fajlagos, élettartamra vetí-tett beruházási, ill. a villamosenergia-költségek (per kWh) is az égbe szökhetnek. Itt meggondolandó, hogy a térségünkre jellemző régebbi erőművek hatásfoka már eleve alacsony és a mai viszonylatban szükséges terheléskövető üzemmódra nem is igazán alkalmasak.

A megújulókból történő villamosenergia-termelés arányá-nak növekedése mellett a rendelkezésre álló szabályzó kapa-citások elégtelenek lesznek és mindehhez jön még, hogy ko-rukból adódóan a ma termelő hőerőművek jó része belátható időn belül kivonásra kerül. A változó keretfeltételeket az erő-műpark felújításakor súlyozottan figyelembe kell venni, mivel az ilyen jellegű beruházások hosszú távon meghatározzák a lehetőségeket.

Mindezek következményeként az energiatárolás szükség-szerűen fokozott szerepet fog kapni a rendszerszabályozásban. Most nézzük ennek lehetőségeit és alkalmazási területeit.

villamosenergia-tárolási rendszerek rövid Bemutatása

Mára már kb. 20 különböző rendszerirányítói, végfelhasz-nálói és/vagy megújulóenergia-alkalmazást ismerünk táro-lási lehetőségként. Ezeket jellegük szerint két fő csoportba oszthatjuk: kapacitás- ill. teljesítmény jellegű alkalmazások. A kapacitás jellegűeken órákig-napokig folyamatosan működő tárolási rendszereket értünk, melyeknek feltöltési ideje is ha-sonlóan hosszú, ill. töltés-kisütési ciklusa tipikusan több óra/nap. Ezzel szemben a teljesítmény jellegű alkalmazásoknál a kisütés jellemzően csak másodpercekig vagy percekig tart és a feltöltés is hasonlóan rövid idejű, így naponta sokszor (akár több százszor) lejátszódhat a ciklus. A legtöbb energia-tárolási technológia adottságainál fogva alkalmasabb egyik vagy másik jellegű alkalmazásra, igen kevés technológia tud mindkettőnek megfelelni. A kapacitás jellegű alkalmazások közé soroljuk a csúcslevágást, a terheléselosztást a hálózati fejlesztés halasztását, megújulókból való termelés későbbi felhasználását, stb. A teljesítmény jellegűekhez tartozik pl. a feszültség- és frekvenciaszabályozás (áramminőség, akár „ultratiszta"), vagy a megújulók ingadozó termelésének jelenidejű kiegyenesítése.

A megújulóenergia-termelés fokozatos bővítésével kapcso-latos problémák megoldásához szükséges energiatárolásnál különböző energiaformákat, ill. tárolási módozatokat vehe-tünk figyelembe (a magyarországi viszonyokra és alkalmaz-hatóságra tekintettel itt emelkedő fontossági sorrendben):

Hőtárolás (olvasztott só, gőz, jég)•Villamos (szuperkapacitás, mágneses szupravezetők)•

a fosszilis energiaforrások tartalékainak folyamatos csökkenésével – és árainak növekedésével –, valamint az emberiség okozta környezeti terhelés fokozatos visszaszorításának igényével hamarosan elkerülhe-tetlen lesz a paradigmaváltás az energiatermelésben („energiewende”). a fúziós és egyéb áttörésre váró technológiákra még jó ideig nem számíthatunk, így egyelőre legjobb megoldásként a megújuló energia-forrásokból eredő termelésre való átállás a legvaló-színűbb. ez viszont újabb, az egész rendszert érintő problémákat von maga után, melynek egyik legígére-tesebb megoldási lehetősége a modern energiatárolás alkalmazása. With constantly diminishing fossil fuel reserves – and their rising prices –, and the necessity of gradual reduction of human-induced environmental strains, a paradigm shift in energy generation will be all but inevitable in near future („Energiewende”). As we cannot count on nuclear fusion or other potentially breakthrough technologies for quite some time, for now switching to generation from renewable energy sources seems most probable. In turn, this brings along new challenges, which will have a great impact on the entire system – one of the most promising responses to this challenge is advanced energy storage.

A modern energiatárolásról – a megújulók és a mikrohálózatok

terjedésének tükrében

Tófalvi Zsolt

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 1 6

Mechanikus (sűrített levegő, •lendkerék, rugós)Kémiai (hidrogén)•Helyzeti energia (vízenergia több •formája, pl. SzET)Elektrokémiai•– Hagyományos akkumulátorok

(Pb, NiCd, NiMH)– Modern belsőtárolású akkumulátorok (Li-ion, NaS)– Modern külsőtárolású, folyadékáramos akkumulá-

torok (Pl. VRB, ZnBr)

Jelen cikk terjedelmi korlátai miatt csak a bevezetésé-ben említett négy kiemelt alkalmazási területen egyre szükségesebb, hazai körülmények között célszerűnek tartott tárolási technológiát mutatjuk be, ezeket is vi-szonylag tömören.

A választást az alábbi ábrák adataival indokoljuk (az ábrán jelölve):– fontos, hogy adott technológia megfelelő érettségi

szinten legyen, ’gyerekbetegségei’ ne éles alkalmazás során derüljenek ki. (1. ábra)

– szintén fontos, hogy a technológia alkalmas legyen mind teljesítményben, mind kapacitásban a szükség-letek ellátására. (2. ábra)

– alábbi összehasonlító ábrán pirossal jelöltük a prohibitív paramétereket (mind műszaki, mind gazda-ságossági alapon), ill. sárgával a korlátozó tényezőket. (3. ábra)

Szivattyús energiatárolás (SzET): alábbi ábra sze-rint völgyidőszakban a „felesleg" erőművi árammal az alsó tározó víz-mennyisége a felső tározóba szivaty-tyúzható, majd csúcsidőszakban tur-binákon keresztül visszanyerhető.

A szivattyús tározók eredetileg elsődleges mindennapi „csúcsle-vágási" feladata az elmúlt két évti-zedben szemlátomást a frekvencia-szabályozás – azaz a szekunder sza-bályozás rendelkezésre állása – felé tolódott el.

1. ábra Technológiák érettségi szintje Forrás: ENEA

2. ábra Összehasonlítás névleges teljesítménytartomány, kapacitás és alkalmazási terület alapján Forrás: ESA

3. ábra Összevetés különböző fontos és számszerűsíthető ismérvek alapján Forrás: ESA

other PsH = egyéb SzETthermal energy storage = hőenergia-tárolásunderwater liquid Breathing Caes = vízalatti cseppfolyós ’lélegző’ komprimált levegős tárolás (CAES)metal-air Battery = fém-levegő akkumulátorHydrogen and Fuel Cells = Hidrogén és tüzelőanyag-cellákadiabatic Caes = Adiabatikus (hőcserementes) CAESseawater PsH = Tengeri SzETFlywheel highspeed = nagysebességű lendkeréksupec capacitor = szuperkapacitásokzinc-Bromine rFB = Cink-bróm redox folyadékáramos akkumu-látor (RFA)smes = Szupravezető mágneses energiatárolóConventional land PsH = hagyományos szárazföldi SzETConventional Caes = hagyományos CAESvanadium rFB = Vanádium RFAsodium-sulphur Battery = Nátrium-szulfidos akkumulátorli-ion = ua.lead acid battery = ólomsavas akkumulátorniCd = ua.Flywheel lowspeed = kissebességű lendkerék

Főcím = Elektromos energiatárolási technológiáky tengely címe = max. kisütési időx tengely címe = teljesítmény tartományseconds/minutes/hours = másodpercek/percek/órákenergy management = ua., ill. energiakereskedelemspinning reserve and grid stability = forgótartalék és hálózati stabilitásPower quality and backup power = áramminőség és szünetmentes áramforrás

energy range = kapacitástartományPower range = teljesítmény tartományreaction time = reakcióidőefficiency = hatásfoklifetime = élettartamCaPeX power = teljesítményre vetített fajlagos bekerülési értékCaPeX energy = kapacitásra vetített fajlagos bekerülési érték

A SzET-nál 70-80%-os teljes ciklushatásfok érhető el, míg álló helyzetből mérettől függően néhány percet vesz igénybe a teljes teljesítményre futás.

A szivattyús tárolók nagyon érett és bizonyított technológi-át képviselnek, viszont hazánk domborzati és politikai adott-

ságai miatt építése már több évtizede húzódó vita témája. Ennek megfelelően az optimista szakemberek sem teszik kiépíthetőségét 2030 elé.

A sűrített levegős (CAES) energiatároló telepek tel-jesítményüket és üzemi paramétereit tekintve igen hasonlatosak a szivattyús tározáshoz. Ennek megfe-lelően alkalmazási célterü-leteiket tekintve is nagyon hasonlóak.

A CAES telepeknél a tárolandó villamos energiával komp-resszorokat hajtanak meg, hogy azok természetes vagy mes-terséges tárolóüregekben a levegő nyomását megnöveljék. A tárolt energia kisütésekor a nagynyomású levegőt turbiná-kon átengedve nyerik vissza a villamos áramot. Természetes üregek lehetnek elhagyott só- vagy egyéb bányák, megfelelő sziklaformázatok, de figyelni kell arra, hogy a komprimált leve-gő ne illanhassék el különböző réseken.

Magyarország geológiai formázatainak ismeretében kijelenthetjük, hogy elképzelhető jelentős potenciál mindkét fenti tekintetben (főleg, ha a SzET-et földalatti üregekkel old-ják meg), de egy bizonyos beruházást így is meg kell előznie egy igen drága engedélyezési-felfedezési-feltárási folyamat-nak. Alternatívaként a jövőben – a földgázfüggőség remél-hető csökkenésével – a meglévő gáztározóinkat is lehetne energiatárolási célokra hasznosítani.

Bár itt a két nagyméretű (min. több száz MW) tárolási lehe-tőséget is taglaltuk – mivel hosszú távon a központi-elosztott tárolási aránynak ugyanúgy egészséges szinten kell maradnia, mint a termelés tekintetében –, ezekre a négy terület közül kettőben (energiaminőség, katasztrófahelyzetek), ill. a közel-jövőben nem számíthatunk.

Minderre megoldást jelenthetnek alábbi elosztott tárolási technológiák.

A Li-ion technológia a hordozható alkalmazásoknál (pl. lap-top, mobiltelefon) néhány év alatt a legjelentősebbé nőtte ki magát. Kitűnő tulajdonságuk a nagyon magas gravimet-rikus energiasűrűség (Wh/kg), ami ebben a piaci szegmens-ben jelenleg döntő versenyelőnyt jelent. A rohamos fejlődés ellenére ma még mindig relatív magas árai, ill. egyes bizton-sággal kapcsolatos kérdések akadályozzák a telepített és közlekedési alkalmazásuk széles körű bevezetését, mind-azonáltal már ezt is küszöbönállónak mondhatjuk, mivel

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 17

4. ábra SzET működési elve Forrás: MAVIR

6. ábra Li-ion cella kialakítása és akkumodulok Forrás: IEC

7. ábra NaS cella design és 50 kW-os telep Forrás: IEC

5. ábra CAES telep működési elve Forrás: ClimateTech

gas tight seal = gázálló tömítéstCB = hőkompressziós kötésinsulator = szigetelősodium = nátriumsafety tube = biztonsági csősulfur electrode = kén elektródasulfur housing = kén burkolat (korrózióvédő réteggel)Cell = cellákthermal enclosure = termikus burkolat

Energetika


egyre több autógyártó új modelljét már Li-ion-os ak-kumulátorral hirdeti.

Jelenleg már kb. 6 000 ciklusszámnál jár e tech-nológia, valamint további előnye a magas hatásfo-ka (>90%). Bár a hálózati méretű energiatárolásra is van már kísérleti telep (pl. Kínában), e célra ma még viszonylag költséges a megoldás alacsony ciklus-száma és korlátozott hasz-nos töltésszint-tartománya miatt, de egyes esetekben (pl. primer szabályozásra) már versenyképes lehet.Magas hőmérsékletű akku-mulátorok (NaS, NaNiCl): a NaS és NaNiCl (’Zebra’)

akkumulátorok elektrolitja szilárd aktív tömegben van je-len, amely többnyire ionvezető kerámiákban testesül meg. A kielégítő ionvezető képesség kialakításához és az elektrolit folyékonnyá változtatásához igen magas üzemi hőmérséklet (270-350 °C) szükséges.

Az akkumulátorok napi használata mellett a megfelelő-en méretezett szigeteléssel az akkumulátorok hőmérséklete fenntartható csak a reakcióhő által. Emiatt e technológiák első-sorban azon alkalmazásoknál javasolhatók, ahol mindennapi használatra van szükség. Alapvetően mindkét technológia ala-csony költségű és hosszú élettartamú, viszont magas üzemhő-mérsékletük felvet biztonsági kérdéseket.

A Redox-folyadékáramos akkumulátorokban az aktív anyag folyékony elektrolitban oldott ásványokból áll. Az elektrolitot külső tartályban tárolják és igény szerint szivaty-tyúkkal vezetik a központi árammodulba, ahol töltésre vagy kisütésre kerül sor. A központi árammodul tipikusan egy katalizátorral ellátott membrán és a tüzelőanyag-cellához nagyon hasonlóan működik (ld. 8. ábra). A tartály mérete határozza meg a tárolható energiakapacitást, a központi egység pedig az akkumulátor teljesítményét. E technoló-giánál mindkét elektródhoz külön elektrolit tartály tartozik, mivel a töltésnél és kisütésnél a benne oldott ásvány ionos állapota megváltozik.

Alapvetően e tárolási megoldás kiválóan megfelel az ipari, hálózati alkalmazások elvárásainak, mivel mind a központi egységet, mind a tartályokat igény szerint lehet bővíteni (ld. 9. ábra). Általánosságban elmondható, hogy e technológiák-nak 75% körüli rendszerhatásfoka van.

A redox folyadékáramos akkumulátorok jelenlegi éllovasa a VRFB (Vanadium Redox Flow Battery) rendszer, mivel /a/ akár több százezer mini- és/vagy mélyciklusra képes a névle-ges teljesítménye 100%-ában (sőt, rövid ideig akár 40-50%-os túlterhelést is elbír), /b/ alacsony üzemhőmérséklete és alap-anyagai miatt nagyon biztonságos és környezetbarát, /c/ az elektrolit önkisülése gyakorlatilag zéró, /d/ karbantartási és üzemköltsége rendkívül alacsony, /e/ nem léphet fel kereszt-szennyeződés, mivel mindkét oldalon ugyanaz az elektrolit (csak más ionos formában) és végül, de nem utolsósorban /f/ a több mint 20 éves életciklus végén maradványértéke az eredeti beruházás kb. 40%-a.

8. ábra Redox folyadékakkumulátorok működése Forrás: Gildemeister

9. ábra Teljes modularitás Forrás: Verno Energia Kft.

10. ábra Mikrohálózat sémája (piros = központi /hálózati/ ellátás; zöld = helyi /elosztott, megújuló/ termelés; kék = fogyasztók) Forrás: S&C Electric Co.

3. miCrogrid (mikroHálózati) rendszerek és energiatárolás

Mikrohálózat klasszikus meghatározása: olyan elosztott villa-mosenergia-források, fogyasztók és tárolási mechanizmusok helyi csoportja, amely a hálózattal szinkronban és sziget-üzemben is képes működni.

Az okos-hálózatok (melynek egyik első lépése az okos-mé-rők bevezetése) után világszerte terjedő okos mikrohálózatok rendszereiben – a fő hálózatról leválaszthatóan – a termelés és fogyasztás sokrétű kombinációja figyelhető meg. Ezek általában távol eső szigetüzemek, vagy speciális kialakítá-suk folytán fel-/lekapcsolódás jellemzi ezeket gazdaságos-sági vagy áramminőségi indokokból. Az áramkereskedés és az árak jelen idejű változása azt eredményezheti az okos mikrohálózatoknál, hogy csúcsidejű áraknál (ill. ahol a háló-zati ár eléri a számított helyi termelési árat) a rendszer sziget-üzemre vált, vagy a korábban betárolt energiát kezdi vissza-táplálni magas áron, ha a rendszer rendelkezik többlettel.

Az okos mikrohálózat talán legnagyobb értéke mégis a teljes megbízhatóság egy amúgy kevésbé stabil hálózati ponton. Különösen – egészségi, biztonsági, gazdasági szempontból – kritikus fogyasztóknál fontos, hogy semmilyen rendkívüli helyzet ne veszélyeztesse működését egy pillanatra sem, nemhogy órákra, napokra. Példaként említhetjük a kórhá-zakat (éppen folyó műtétek), katonai/rendőrségi központokat (rendszerösszeomlás), szerverközpontokat (adatveszteség).

Az ilyen mikrohálózatok esetében a modern, elosztott energiatároló alkalmazásoknak a következő – sokszor felbe-csülhetetlen – értékekük, hasznuk van:– konstans energiaminőség (legszigorúbb feszültség- és

frekvenciatartomány) biztosítása,

– szünetmentes áramforrás (ms-os bekapcsolás),– megújuló termelés ingadozásának és napi szezonalitásának

kiegyenlítése, elosztása – s ennek kapcsán elterjedésük elősegítése támogatás nélkül is,

– szigetüzem esetén termelés és fogyasztás folyamatos (és okos) egyensúlyban tartása,

– már meglévő dízel generátorok gazdaságosságának és károsanyag-kibocsátásának drasztikus javítása (részterhe-lésen ezek sokkal kisebb hatásfokkal és jóval nagyobb faj-lagos emisszióval működnek),

– végül, de nem utolsósorban profitot is hozhat, amennyi-ben a megtermelt többlet (adott esetben támogatott áras megújuló) termelést vissza tudja táplálni a hálózatra, vagy az igen drága hálózati infrastruktúra-fejlesztést tudjuk megelőzni ezzel.

Úgy gondoljuk, hogy kiöregedő és igen alacsony hatásfo-kú fosszilis erőműveink szükségszerű kiváltásakor érdemes lesz – legalábbis bizonyos arányban – támogatni az ilyen okos mikrohálózatok, valamint az átviteli/elosztó rendszeri és megújulókhoz kapcsolt energiatárolás terjedését, ezzel is csökkentve riasztó mértékben növekvő energiaimport-szal-dónkat a nemzeti ellátásbiztonságunk érdekében.

Tófalvi Zsoltközgazdá[email protected]

Energetika

1. Bevezetés

A hálózati energiatárolás azon fogalmak, technológiák közé tartozik, melyet még az energetikai, elektrotechnikai terüle-ten dolgozók is sok esetben távolságtartással kezelnek. Ennek több oka is van; a villamosenergia-rendszerek felépítésének és üzemeltetésének hagyományos, több mint egy évszázad alatt kialakult rendszerében ritkán játszott főszerepet az ener-gia tárolása. Kivételt jelent ez alól a nagyságrendekkel kisebb kapacitással ugyan, de régóta jelenlévő tartalékellátás, mely főleg a védelmekkel és az automatikákkal szemben megköve-telt magas üzembiztonság miatt került a rendszerbe. Termé-szetesen annak ellenére, hogy kevés gyakorlati alkalmazásról adhatunk számot, az energiatárolás szükségességét már igen korán felismerték, hiszen a tárolás mechanizmusa korántsem idegen az emberiségtől.

A természetben lejátszódó folyamatok egy részében az energia különböző megjelenési formái közötti átalakulást va-lamilyen köztes, mediátor állapot kíséri, mely lehetővé teszi ennek az energiának a tárolását, ily módon időben elválaszt-va egymástól az előállítást és a felhasználást. Ez a tulajdonság fontos szerepet játszik az általunk megismert természeti világ működésében is, hiszen számos olyan jelenséget ismerünk, mely például az időjárástól, vagy az évszakok változásától függ. Az energia tárolását lehetővé tevő mediátor állapot megléte nélkül a végbemenő fizikai folyamatokat egyidejű-leg lejátszódó sokaságnak észlelnénk.

Ezt, a természet által nyújtott lehetőséget használta ki az emberiség saját mindenkori energiaigényeinek kielégí-tésére is, még jóval az előtt, hogy a villamosság fogalmát megismerte volna. A tűzifa raktározása, a folyók vizének duzzasztása, vagy később a szén tárolása biztosította, hogy az energiaforrások átmeneti szűkössége esetén is teljesül-jenek az ellátás feltételei. Ezt, a több évszázad alatt kiala-kult képet nagyban megváltoztatta a villamos energia mint

energiahordozó megjelenése, majd fokozatos térnyerése. A napjainkban üzemelő váltakozó áramú villamosenergia-rendszerek üzemét alapvetően határozza meg az, hogy a villamos energia váltakozó áram formájában nem tárolható, így a rendelkezésre állás megteremtésére és fenntartására más módot kellett keresni. A legelterjedtebb megoldást az erőművi tartalékok rendszerbe állítása jelentette világszer-te, azonban ezen tartalékok mennyiségét tekintve már kö-zel sem egységes a kép. Ha az egyes országok, régiók által tartalékként tartott teljesítmény és a rendszerterhelés maxi-mumának arányából egy mérőszámot képezünk, meglepő eredményeket kapunk. Míg Japánban és Európában ez az arány eléri a 15 illetve 10%-ot, addig az Egyesült Államok-ban alig 2,5%! Az eltérés a mindennapi energiaszolgáltatás során is érezteti hatását, hiszen az Egyesült Államokban napjainkban is viszonylag rendszeresen fordulnak elő jelen-tős fogyasztói kiesésekkel járó üzemzavarok. Aligha lehet véletlen ezek alapján, hogy az energetikai témájú kutatások között is kiemelt szerepet kap az országban az energiatáro-lás kérdése. Ennek fontosságát jól mutatja, hogy a DOE ESR (Department of Energy, Energy Storage Research) program filozófiája szerint az energiatárolás feladata a megfelelő időben rendelkezésre álló energia biztosítása, hasonlóan ahhoz, ahogy a hálózat feladata a megfelelő helyen rendel-kezésre álló energia biztosítása. Az ESR program az elmúlt tíz év számos területen bizonyult úttörőnek, legyen szó akár elméleti, akár gyakorlati kihívásokról. A kezdeti kutatások célja az volt, hogy azonosítsák azokat a villamosenergia-rendszerben jelentkező feladatokat, melyek elvégzésére az energiatárolás várhatóan megoldást jelenthet, valamint mérjék fel, hogy a különböző technológiák milyen előnyök-kel és hátrányokkal bírnak. A folyamat eredményeként a DOE és az EPRI (Electric Power Research Institute) számos tanulmányt publikált a 2000-es évek során [1-4], melyek a mai napig kiindulási alapot jelentenek a területtel foglalkozó szakemberek számára.

2. Hálózati energiatárolás

2.1 Hagyományos, és új energiatárolási technológiákAz energiatárolási technológiák jellemzésére szolgáló műsza-ki paraméterek köre igen széles. Ide sorolható többek között az egység névleges teljesítménye és kapacitása, maximális töltési-kisütési teljesítménye, töltési és kisütési hatásfoka, ön-kisülésének nagysága, ciklikus és naptári élettartama.

Ráadásul ezen paraméterek mindegyike viszonylag széles tartományon belül változhat: elég csak arra gondolnunk, hogy a „hagyományos” tárolási technológiák jelképét jelentő szivattyús-tározós erőművek több ezer MW-os teljesítménye vagy évtizedeken átívelő élettartama milyen nehezen ha-sonlítható össze a lendkerékkel, az elektromos kettősréteg kondenzátorokkal, vagy éppen az akkumulátoros technoló-giákkal. Ennek a színes palettának az eredménye, hogy bár szinte minden technológiához tudunk illeszkedő alkalmazási területet keresni, „tökéletes”, minden feladatra alkalmas meg-oldásról nem beszélhetünk.

Ennek oka abban keresendő, hogy amikor a villamosener-gia-rendszerben üzemelő energiatárolók lehetséges felada-tait szeretnénk számba venni, egymástól lényegesen eltérő alkalmazásokkal találkozhatunk, melyek számos esetben egymással szöges ellentétben álló követelményeket támasz-tanak az energiatárolókkal szemben. A követelmények egy lehetséges, bár igen egyszerű csoportosítása végez-hető el az alapján, hogy a feladat elsősorban teljesítmény,

a mee energetikai informatikai szakosztály, az óbudai egyetem mee szervezete és az enersys Hungária kft. 2013. április 11-én szakmai napot tartott az óbudai egyetemen, „az akkumulátoros hálózati energiatáro-lás jelene és jövője” címmel. a rendezvény célja volt, hogy az érdeklődőknek áttekintést adjon napjaink egyik formálódó élvonalbeli technológiájáról. a cikk célja, hogy a rendezvényen elhangzott előadás tar-talmát, azt valamelyest kibővítve, az elektrotechnika hasábjain is megossza a szakmabeliekkel.

The Energy Informatics Section of MEE, the Óbuda University Section of MEE and EnerSys Hungária Kft. have jointly organized a workshop on 11th April, 2013, entitled „Present and future situation of battery grid energy storage”. The goal of the event was to give a perspective on one of the forming, cutting-edge technologies of today. Present article aims to share the main thoughts of one of the presentations, through the pages of Elektrotechnika.

Hálózati akkumulátoros energiatárolásMerre tart a világ?

Dr. Hartmann Bálint

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 1 1 0

vagy kapacitás jellegű, ahogy azt az 1. ábra is mutatja. Az előbbieknél prioritást élvez a rendelkezésre álló teljesítmény nagysága, azonban nem feltétlenül van szükség hosszú ideig tartó töltésekre és kisütésekre. Az utóbbiaknál ezzel szemben kisebb teljesítménnyel is megelégszünk, de számítunk arra, hogy ezt a teljesítményt huzamosabb ideig képes lesz fenn-tartani az egység. Természetesen találkozhatunk olyan fel-adatokkal is, amikor mind a nagy teljesítmény, mind a nagy kapacitás elengedhetetlen a megfelelő üzemhez – ezek a fel-adatok képezik a harmadik nagy csoportot.

Ehhez hasonló módon elvégezhetjük a napjainkban hasz-nált technológiák csoportosítását is, azok jellemző névleges teljesítménye és kapacitása alapján, mely rávilágít arra, hogy az egyes energiatárolási feladatok jól behatárolják az arra alkalmazható technológiák körét is. Elkülöníthetőek azok az technológiák, melyek elsősorban nagy teljesítményt igénylő feladatokhoz alkalmasak (lendkerék, elektromos kettősréteg kondenzátorok, szupravezetős energiatárolás), azok, melyek inkább nagy kapacitást tudnak nyújtani (szivattyús-tározós erőmű, sűrített levegős tározás), illetve azok, melyek mindket-

tőre alkalmasak (akkumu-látorok, folyékony elektro-litos akkumulátorok). Ezt a fajta csoportosítást szem-lélteti a 2. ábra is.

Ezen technológiák közül, amennyiben a világszer-te beépített teljesítményt nézzük, jelenleg a szivaty-tyús tározás vezeti a me-zőnyt; a világ teljes tárolási teljesítményének 99%-át (127 GW) adva, messze

megelőzve minden vetélytársat, ahogy az a 3. ábrán is látha-tó. Ezt a dominanciát fogják várhatóan megváltoztatni azok az új, egyre alacsonyabb költségekkel gyártható energiatáro-lási technológiák, melyek képesek lesznek kiszolgálni a háló-zati energiatárolókkal szemben támasztott igényeket.

2.2 a hálózati energiatárolás feladataiA hálózati energiatárolás által a jövőben ellátandó feladatok jellegére jól utal a tömör, mégis kifejező angol terminoló-gia (grid energy storage): a jellemzően az elosztó hálózati szintre telepített, decentralizáltan elhelyezkedő egységek a korábban már azonosított, rendszerszintű, és az átviteli hálózathoz kapcsolódó feladatok mellett elsősorban loká-lis jellegű, az elosztó hálózat üzemeltetése során felmerülő kihívásokra adhatnak választ. A megújuló energiaforrások integrációjának támogatása, a feszültség- és frekvenciasza-bályozásban való részvétel, bizonyos bővítések elhalasztá-sa, a jelenlegi rendszerszintű szolgáltatások egy részének helyettesítése vagy éppen a kiegyenlítő energiapiacon való részvétel mind olyan potenciális alkalmazási terület, mely a DSO-k és a TSO-k részéről egyaránt érdeklődésre tarthat szá-mot. Várhatóan a rendszerbe beépítésre kerülő energiatáro-lók üzemeltetése úgy kerül kialakításra, hogy adott egység több célra is alkalmazható legyen, például energiamenedzs-ment mellett a nagy teljesítményt igénylő feszültségminő-ségi feladatokba is bevonható legyen. Ez a fajta üzemelte-tés megkívánja, hogy olyan technológiát használjunk, mely egyaránt képes nagy teljesítmény leadására és nagy kapa-citás biztosítására, mely viszonylag rugalmasan méretezhe-tő, melynek hatásfoka magas, már sorozatgyártásra érett. Ezen követelményeket napjainkban az akkumulátorok, és a folyékony elektrolitos akkumulátorok elégítik ki legjobban. Részben működési elvük, részben moduláris felépítésük miatt széles tartományban tudjuk megválasztani névleges teljesítményüket és kapacitásukat, így a néhány kW/kWh-s egységektől akár néhányszor 10 MW/MWh-s egységekig minden méretre találunk példát nemzetközi szinten. Ezen egységek gyakran egymástól is jelentősen különböznek, hiszen akkumulátorok esetén az elektródák, illetve az elekt-rolit anyagának függvényében számtalan típus került kifej-lesztésre. Tömegre, illetve térfogatra vonatkoztatott ener-giasűrűségük alapján az egyes technológiákról jellemzően az is megállapítható, hogy stacioner vagy mobil alkalmazá-sokhoz fognak-e inkább illeszkedni. (Egy ilyen csoportosítás látható a 4. ábrán, hideg színekkel jelölve a már napjainkban is sorozatban gyártott, meleg színekkel jelölve a fejlesztés alatt álló típusokat.)

1. ábra Energiatárolási feladatok lehetséges csoportosítása teljesít-mény és kapacitás szerint [5]

3. ábra A világon beépített energiatárolók összteljesítményénektechnológia szerinti megoszlása [7]

a beépített tározó-kapacitás több, mint 99%-a

világszerte telepített tároló kapacitás (villamos energia)

Sűrített levegős energiatározás

Nátrium-kén akkumulátor

Savas ólom akkumulátor

Nikkel-kadmium akkumulátor

Lendkerekek

Lítium-ion akkumulátor

Redox áramlásos akkumulátor

Szivattyús-tározós erőmű

2. ábra Energiatárolási technológiák csoportosítása teljesítmény és kapacitás szerint [6]

kisü

tési

idő

(óra

)

névleges teljesítmény (mW)

Caes sűrített levegős energiatározás, edlC elektromos kettősréteg kondenzátor, FW lendkerék, l/a savas ólom akkumulátor, li-ion lítium-ion akkumulátor, na-s nátrium-kén akkumulátor, ni-Cd nikkel-kadmium akkumulátor, ni-mH nikkel-fémhidrid akkumulátor, PsH szivattyús-tározós erőmű, vr vanádium-redox áramlásos akkumulátor, zn-Br cink-bromin áramlásos akkumulátor


Energetika

Az évek során gyűjtött üzemeltetési tapasztalatok bizo-nyos típusokat kiszorítottak a versenyből, így várhatóan a vil-lamosenergia-rendszerbe integrálva nem fogunk találkozni nikkel-vas, nikkel-cink vagy éppen lítium-polimer akkumulá-torokkal. Az eddigiek alapján jól teljesítő típusok közé sorol-hatjuk a savas ólom, a nikkel-kadmium, a nikkel-fémhidrid, a lítium-ion, a nátrium-kén és a különböző folyékony elektro-litos technológiákat. Kutatások természetesen folyamatosan zajlanak, így időről időre felbukkannak újabb, jó potenciállal kecsegtető típusok, mint például a cink-levegő vagy lítium-levegő akkumulátorok.

Mivel az előzőekben felsorolt technológiák között nincse-nek jelentős különbségek a műszaki paraméterek tekinteté-ben, az egyes típusok elterjedését – illetve magának a hálóza-ti energiatárolás koncepciójának életképességét – nagyban befolyásolni fogják a beruházási és üzemeltetési költségek. Elmondhatjuk, hogy bár e téren is impozáns fejlődés ta-pasztalható, az akkumulátoros energiatárolás napjainkban még drága megoldásnak számít. A teljesítményre illetve a

kapacitásra vonatkoztatott be-ruházási költségek 2000-6000 $/kW, illetve 200-2000 $/kWh tartományban mozognak, mely még mindig többszöröse a szivattyús-tározós erőművek költségének. A helyzet komp-lexitását tovább növeli, hogy a viszonylag kevés eddigi beru-házás miatt nagy a költségek bizonytalansága, mely elérheti akár a beruházás értékének akár 10-15%-át is. Ennek elle-nére az akkumulátoros tech-nológiák térnyerése biztosnak tekinthető, hiszen egyre több ország és szolgáltató telepít ilyen tárolót.

3. merre tart a világ?

Amennyiben a világ energiatárolási teljesítményének nagy részét kitevő szivattyús tározást nem számítjuk, két igazán nagy piacot jelentő országot kapunk. A jelenleg beépített kapacitás 42%-a ugyanis Japánban, míg 35%-a az Egyesült Államokban található. Európa és Kína 4-4%-ot mondhat magának, míg a fennmaradó részen a világ többi országa osztozik.

3.1 JapánJapán hagyományosan nagy figyelmet fordított arra, hogy villamosenergia-rendszere megfelelő energiatárolási képes-séggel rendelkezzen. Ennek eredménye, hogy az ország teljes erőművi parkjának 10%-át napjainkban is szivattyús tározós erőművek teszik ki. Az 1980-as évek elején azonban szem-besülniük kellett azzal a problémával, hogy a további léte-sítmények megépítésére alkalmas helyszínek száma radikális lecsökkent. Ennek hatására döntöttek úgy, hogy kutatásokat indítanak más, geológiai formációkhoz nem kötött tárolási technológiák kifejlesztésére. A program, melynek vezetését a TEPCO vállalta magára, 2002-re jutott el az áttörésig, ekkor került piacra a nátrium-kén akkumulátor technológia. Jelen-leg az országban körülbelül 100, világszerte 250 helyszínen üzemelnek ilyen akkumulátorok, melyek összteljesítménye eléri a 316 MW-ot. A japán szakemberek főleg a megújuló energiaforrások rendszerintegrációjának támogatására hasz-nálják saját egységeiket, melyek közül a legjelentősebb egy 34 MW teljesítményű és 245 MWh kapacitású tároló, mely egy 51 MW-os szélfarm támogatására került telepítésre. Az országban további jelentős fejlesztések várhatók a közeljö-vőben, a fukusimai baleset folyományaként ugyanis a japán kormány több, mint 200 millió dollárnak megfelelő összeget különített el egy hároméves, lítium-ion akkumulátorok fej-lesztését célzó program számára.

3.2 egyesült államokAhogy az a cikk korábbi részeiből már kiderülhetett, az Egyesült Államok élen jár az akkumulátoros energiatárolással kapcsola-tos kutatás-fejlesztési munkák és a telepítés terén. A DOE egy, már korábban is működő részlegét pozícionálta újra 1991-ben úgy, hogy a hálózati akkumulátoros energiatárolást tette köz-ponti kutatási témájává, ebből fejlődött ki a mai ESR program, mely az akkumulátorok mellett a lendkerekekre, az elektromos kettősréteg kapacitásokra és a sűrített levegős tározásra is fó-kuszál. Munkájuk eredményeként jelenleg 41 telepített egy-séggel rendelkeznek (ebből 29 akkumulátoros), melyek egy

része már a pilot fázison is túljutott. Találhatunk köztük szél-energia integrálását elősegítő alkalmazást (36 MW/24 MWh, savas ólom), tartalékot szolgáltató eszközt (1 MW/8 MWh, vanádium-redox) és a feszültségminőségi mutatók javítására tervezett egységet (25 kW/50 kWh, lítium-ion) egyaránt. A DOE mellett természetesen számos céget is találunk, akik valami-lyen formában részt vesznek a munkákban, legyen szó kuta-tás-fejlesztésről, telepítésről, vagy üzemeltetésről.

3.3 kínaHa kizárólag a jelenlegi állapotokat nézzük, Kína, 4%-os ré-szesedésével nem komoly szereplő az energiatárolás piacán. Mindez azonban gyökeresen meg fog változni még az évti-zed végéig. A 2012-es évben Kína már világelső volt mind az újonnan üzembe helyezett (hagyományos és megújuló) erőművi kapacitások, mind a termelt energia tekintetében, ez pedig előrevetíti, hogy hamarosan jelentős energiatárolási kapacitás beépítésére nyílik majd lehetőség. Egy 2012-ben megjelent tanulmány [8] szerint 2016-ig az energiatárolási megoldások piaca Kínában évente átlagosan 92%-kal fog nőni, 2016-ra elérve a 482 millió dolláros forgalmat. A beépí-tésre kerülő technológiák közül a lítium-ion és a savas ólom akkumulátorok fogják a többséget adni, egyenként is több 100 MW-os teljesítménnyel. A kínai piacban rejlő potenciált ter-mészetesen más országok is felismerték, így számos esetben találkozhatunk nyugati befektetők közreműködésével, mint például annál 2012-ben átadott lítium-ion akkumulátoros egy-ségnél, mely 20 MW/95 MWh-s adataival világelsőnek számít.

4. ábra Sorozatban gyártott és fejlesztés alatt álló akkumulátortípusok energiasűrűsége

smaller kisebb térfogatú, lighter kisebb tömegű, lead-acid savas ólom akkumulátor, ni-Cd nikkel-kadmium akkumu-

látor, ni-mH nikkel-fémhidrid akkumu-

látor, aa alkaline AA alkáli elem, li-ion lítium-ion akkumulátor,li-polymer lítium polimer akkumulá-

tor, li-metal lítium-fém akkumulátor, li-P lítium-foszfát akkumulátor, zn/air cink-levegő akkumulátor, al/air alumínium-levegő akku-

mulátor, li/air lítium-levegő akkumulátor,established technologies sorozatgyár-tott technológiák, emerging technologies fejlesztés alatt álló technológiák


A kínai beruházásokat érdemben egyetlen dolog hátráltathat-ja: a villamosenergia-piac még nincs felkészítve az energiatáro-lók által nyújtott lehetőségek megfelelő beárazására, azonban ez egy viszonylag könnyen leküzdhető akadály.

4. mit HozHat a JövŐ?

Ahogy az az élenjáró országok rövid bemutatásából is lát-szik, igen nagy potenciál rejlik a hálózati energiatárolásban. A lehetőségeknél talán csak a megválaszolásra váró kérdések számra nagyobb. Új technológiát és szolgáltatást kell látnunk benne, vagy a jelenlegi vagyonkezelési rendszerbe illeszthető entitást? Ki lesz a tulajdonosa az energiatároló egységeknek? Termelői, átviteli, elosztói, fogyasztói eszköz lesz vagy eset-leg ezek valamilyen kombinációja? Melyek azok a feladatok a rendszerben, amelyek megoldására már érdemes használnunk az új technológiát, és melyek azok, amelyek ellátása a jelenlegi eszközökkel költséghatékonyabb? A sor hosszan folytatható lenne… Ennek a bizonytalanságnak az oka elsősorban abban keresendő, hogy az energiatárolás új, a mindennapi üzemelte-tés során mindeddig nem használt technológia. Számos eset-ben hiányzik az üzemeltetési tapasztalat, illetve a megfelelő szemlélet is ezen eszközöknek a villamosenergia-rendszerben történő elhelyezéséhez, lehetséges szerepük megértéséhez. Amennyiben az energetika különböző területein dolgozó szak-emberek ezekkel a kihívásokkal meg tudnak birkózni – már-pedig ez csak idő kérdése –, a hálózati energiatárolás egyike lesz azon újdonságoknak, melyek meghatározzák majd a jövő villamosenergia-rendszeréről alkotott képet. Joggal bízhatunk abban is, hogy Magyarország sem fog lemaradni ezen a téren.

A közelmúlt fejleményeinek ismeretében egyre valószínűbb-nek tűnik, hogy a hosszú évtizedek óta megvalósításra váró, ám arra a társadalmi elfogadottság hiánya miatt alig esélyes magyarországi szivattyús-tározós megoldás helyett a MAVIR is új megoldásban gondolkodik. Ahogy azonban az a rendezvé-nyen is elhangzott, ezen a területen is célszerű a fokozatosság betartása, mind a technológiaválasztás, mind a méretezés so-rán. Bízzunk benne, hogy az első üzembe helyezett egységekre sem kell sokat várni, és a tapasztalatok felhasználásával további szakmai párbeszéd indulhat meg a témában.irodalomjegyzék

ePri:[1] Comparison of Storage Technologies for Distributed Resource Applications, Palo Alto, CA, Washington D.C., 2003, 1007301ePri-doe:[2] Handbook of Energy Storage for Transmission and Distribution Applications, Palo Alto, CA and the U.S. Department of Energy, Washington D.C., 2003, 1001834ePri-doe:[3] Handbook of Energy Storage for Grid Connected Wind Generation Applications, Palo Alto, CA, Washington D.C., 2004, 1008703ePri:[4] Electric Energy Storage Technology Options, Palo Alto, CA, 2010, 1020676D. Manz, et al:[5] Look Before You Leap, IEEE Power & Energy Magazine, vol. 10., 2012Electricity Storage Association[6] , 2012EPRI:[7] Electricity Energy Storage Technology Options, Palo Alto, CA, 2010, 1020676GTM Research:[8] China Grid-Scale Energy Storage: Technologies&Markets, 2012-2016, 2012

Dr. Hartmann Bálintegyetemi adjunktusBME Villamos Energetika TanszékVillamos Művek és Környezet [email protected]


Energetika

Hazánkban a paksi atomerőmű tervezett bővítésénél a Roszatom maximálisra növelné a magyar beszállítói hányadot – hangsú-lyozta Leoš Tomíček, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nemzetközi szervezete, a Rusatom Overseas ügyvezető alelnöke október 8-án a brnói nemzetközi gépipari kiállítás Orosz Üzleti Fórumán rendezett Atomex atomenergetikai beszállítói fórum szünetében újságírói kérdésekre válaszolva.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy jelenleg 30-35%-ra becsülik a po-tenciális beszállítói hányadot, de a Roszatom a lehetséges maximális értékre törekszik, ehhez azonban feltétlenül szükséges tárgyalásokat folytatni a beszállítók tulajdonosai-val, hiszen a részvétel befektetéseket kíván meg tőlük a szigorú műszaki és személyi feltételek megteremtése ér-dekében. Hiszen az a cég, aki belép-het erre a zárt globális világpiacra az a következő 60-80 évet biztosíthatja be magának gazdasági alapon.

Kirill Komarov, a Roszatom nemzet-közi fejlesztési és üzleti részlegének

vezérigazgató-helyettese az Atomexen elmondta, a Roszatom várja a paksi atomerőmű tervezett bővítésére vonatkozó tendert. Bízik benne, hogy a magyar kormány a közeljövőben megteszi az érdemi lépéseket a kiírás érdekében, ugyanakkor megérti, hogy egy ilyen hatalmas beruházás esetén az alapos előkészítés hosz-szú időt vesz igénybe.

A Roszatom vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az atomenergetikai ipar egy globális üzlet, így a versenytársakat nagyon jól ismerik. A nukleáris piacon a szóba jöhető versenytársak közül a francia Areva és az amerikai-japán Westinghouse céget emelte ki,

hiszen általában ez a három cég vesz részt világszerte a tendereken. Hazánkra vonatkozóan azt is kiemelte, hogy az atomenergia területén hosszú, közös múltra tekinthetnek vissza, hiszen a paksi atomerőmű is orosz technológiával épült és jelenleg orosz üzemanyaggal működik.

Komorov, a Roszatom által kínált 3+ generációs atomerőművi blokkok építési költségével kapcsolatban elmondta, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban addig nem tudtak pontos árat mondani, amíg nem tudják, hogy pontosan milyen követelményeknek kell majd megfelelni. Minden egyes atomerőmű építés egyedi, hiszen pl. nagyon sok függ a földrajzi helyzettől, a hűtési módtól, valamint a speciális követelményektől is. Ugyanakkor a Roszatom rugalmas és nyitott, így többféle finanszírozási lehetőséget tud ajánlani az adott állam, vagy a tenderkiírás feltételeinek megfelelően.

Hárfás Zsolt, MEE-tag

Startra kész a Roszatom

A Roszatom jelene és jövőképe a globális atomerőművi piacon

BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor makettje


1. Bevezetés

A klasszikus szünetmentes áramellátó rendszerekben, továb-biakban UPS, általában kétféle energiatárolót, rövidebb és hosszabb áthidalási idejűt alkalmaznak.

A rövidebb idejű energiatárolók a hálózat kiesésekor gya-korlatilag tranziensmentes, < 10 msec áttérést tesznek lehe-tővé, de a működési idejük korlátozott, általában 10-20 perc.

Az itt alkalmazott energiatárolók általában (elektrokémiai tárolók) akkumulátorok. Emellett előfordulnak mechanikus, (lendkerekes) energiatárolók is. A lendkerekes megoldás je-lenlegi legmodernebb változatában [1] a motort, a generá-tort és a lendkereket összevonják. A mechanikus tárolók mű-ködési ideje sokkal rövidebb, 10-15 sec, ezért a hosszú idejű tárolók (pl. dízelgenerátorok) indítási sebességére szigorúbb követelményeket írnak elő. Az elektro-mechanikus energiatá-rolók nagy teljesítménylökés leadására képesek, [2], környe-zetszennyezésük csekély.

A hosszú időtartamú energiaellátást biztosító, lassúbb felfu-tású, ~ x 10 sec egységek általában dízel- vagy gázturbinás ge-nerátorok, az energiatároló anyag olaj, (kémiai energiatárolás).

Hosszabb távon elképzelhető, hogy mozgóalkatrészek nélküli átalakítók váltják fel a dízel-/gázturbinás generátoro-kat, (tüzelőanyag-cellás megoldás, (az energiatároló közeg oxigén és hidrogén), ill. a redox akkumulátor, (az energiatá-roló közeg kétféle iontartalmú folyadék)). A tartalék energiát hordozó közeget mindkét esetben külön tartályokban lehet tárolni. Az egyenfeszültséget szolgáltató átalakító mindkét esetben viszonylag kicsi.

Újabban terjednek a középfeszültségű hálózaton közvetle-nül alkalmazott hálózatpótló és hálózatstabilizáló egységek, amelyek már MW-os tartományban működnek és igen nagy teljesítményű és nagy energiatartalmú akkumulátortelepe-ket alkalmaznak.

A különféle tárolók fajlagos energiatároló képességét és fajlagos teljesítményét jól szemléltetik az ún. Ragone-diagramok.

Az 1.1. ábrából megállapíthatóan a lendkerekes megoldás fajlagos energiatároló képessége viszonylag kicsi, a leadott fajlagos teljesítménye viszont a legnagyobb.

Az 1.2. ábrán [3] látható diagram akkumulátoros és kon-denzátoros energiatárolókat hasonlít össze.

A következőkben az elektrokémiai energiatárolók össze-foglaló ismertetésével foglalkozunk.

2. az elektrokémiai energiatárolók, összeFoglalás

Belső és külső energiatárolós megoldásokat különböztetünk meg. A belső energiatárolós megoldások az akkumulátorok (az energiatároló közeg és az átalakító egyetlen edényben helyezkedik el), amelyeknél alacsony (ólom, NiCd, NiMH) és nagy (NaNiCl, NaS) hőmérsékletű megoldások léteznek.

A külső tárolós megoldásoknál az energiatároló közeg az átalakítón kívül található. Két fő típusa az elektrolizátor/tüzelőanyagcella, (PEM, Alkalin, Hochtemp) és az iontar-talmú energiatároló folyadékokat alkalmazó Redox-Flow, (Vanadium, Fe/Cr) megoldás.

A belső tárolós megoldásoknál a felhasznált anyagok sze-rint 4 főcsoportot különböztethetünk meg, ezek: ólom, nikkel, lítium és nátrium alapú technológiák. Általános jellemzőik:

ólombázisú technológiák Ólomkatód, ólom-dioxid-anód, az elektrolit higított kénsav.nikkelbázisú technológiák Nikkelhidroxid alapú katód, valamilyen fémanóddal (Cd, Fe, Zn), vagy hidrogént tároló anóddal (NiH2, NiMeH) párosítva. lítiumbázisú technológiák Lítiumfémoxid katód (LiCoO2, LiMO2, stb.), szénanód, az elektrolit szerves karbonátokban oldott lítiumsó (pl.LiPF6). nátriumbázisú technológiák NaS: anód (grafitszövet) folyékony kén, katód, olvadt nátri-um, elektrolit, BASE (Beta-alumina szilárd elektrolit memb-rán, Na+ Al2O3)NaNiCl2: anód, olvadt nátrium; katód, NiCl2/Ni; elektrolit,

BASE; szekunder elektrolit, NaAlCl4A 2.1.a,b,c táblázatban a gyakorlatban is alkalmazott leg-

fontosabb megoldások jellemzőit foglaltuk össze. A táblázat az Al-air telep (rendkívül magas fajlagos ener-

giatartalma miatt szerepeltetjük) és az alkáli elem kivételével újratölthető megoldásokat tartalmaz.

a cikkben a szünetmentes áramellátó rendszerekben alkalmazott energiatárolókkal foglalkozunk. az első cikkben összefoglaljuk a lehetséges megoldásokat, majd a következő két cikkben a jelenleg általánosan alkalmazott ólomakkumulátorok felépítését, üzemviteli tulajdonságait ismertetjük.

The paper deals with the energy storage units used in the UPS systems. In the first part is given a short summary of the possible solutions. Later, in the next two articles, we show the construction, the workings mode and operational parameters of the presently generally used lead acid batteries.

Az energiatárolás általános kérdései

Dr. Kárpáti Attila, Mosonyi Károly, Vörös Miklós

1.1. ábra Mechanikus, kémiai és elektrokémia energiatárolók fajlagos teljesítménye és energiaürüsége

1.2. ábra Kapacitív és elektrokémiai energiatárolók fajlagos teljesítménye és energiaürüsége



Energetika


2.1. az energiatárolók működésének rövid ismertetése, [8], [9], [10], [11]Néhány elektrokémiai alapfogalom: Interkaláció: molekulák, ionok, esetleg atomok beépítése

kémiai vegyületekbe úgy, hogy azok szerkezete lényegesen nem változik deinterkalációOxidáció: elektronleadás, az elektront leadó elem oxidálódik, (redukálószer)Redukció: elektronfelvétel, az elektront felvevő elem redukáló-dik, (oxidálószer)Redox pár: az elektrokémiában ugyanazon elem redukált és oxi-dált formájának együttese.Az ismert redoxpárok: titán-, vas-, króm-, vanádium-, cérium-, cink-, bróm- és kénvegyületek.savas ólomakkumulátor 100 éves múlt, rendkívül elter-jedt, az alkalmazási területe szé-les. A szükéges nyersanyag olcsó és bőségesen áll rendelkezésre. Az ólomakkumulátor 100%-ban újrafeldolgozható, anyagának 97%-a alkalmazható új akkumulá-tor gyártásakor. A gyártási folyamat kipróbált, gazdaságos és megbíz-ható. Működésével külön fejezeten foglalkozunk.nikkel-vas akkumulátor Kis energiasűrűségű, rendkívül hosszú élettartamú akkumulátor. Hőmérséklet-tűrése is igen nagy. Átalakulások a kisütési-töltési-kisütési ciklusban:Katód: Ni(OH)2 niooH Ni(OH)2 Anód: Fe(OH)2 Fe Fe(OH)2Az áramot a keletkező elektro-nok vezetik.nikkel-kadmium akkumulátorÁtalakulások a kisütési-töltési-kisütési ciklusban:Katód: Cd Cd(OH)2 CdAnód: NiO(OH) Ni(OH)2 NiO(OH)2NiO(OH) + 2H2O + Cd Cd(OH)2 + Ni(OH)2Az áramot a keletkező elektronok vezetik.Élettartama nagy, karbantartási igénye kicsi. Nagy teljesítmények-re alkalmas. Alkalmazása az EU-ban a kadmium mérgező hatása miatt tilos.niH2 akkumulátorKivételesen nagy élettartamú a nagynyomású hidrogént alkalma-zó niH2 akkumulátor, amelyet űr-hajózási célokra fejlesztettek ki.nimH akkumulátorA NiCd akkumulátor helyettesí-tése, a kadmium helyét speciális

hidrogénmegkötő fémötvözet veszi át, ami töltéskor megkö-ti az elektrolit hidrogénjét, kisütéskor pedig leadja.ni-cink akkumulátorA töltési/kisütési folyamat: töltés, kisütés

típus ucella energ.s. energ.s. teljesítm. Haték. rel.ár alkalm.

v Wh/kg Wh/liter W/kg % Wh/$

sav.ólom 2,1 30-40 60-75 180 70-92 5-8-18 Kö, N

vrla 2,105 130 100 80-90 Kö, N

ni-vas 1,2 30-50 30 100 65-80 1,5-7,3 Kö, N

ni-Cd 1,2 40-60 50-150 50-150 70-90 K,Kö,N

niH2 1,5 75 60-100 220 85 K

nimH 1,2 30-120 140-390 250-1000 66-70 1,4-2,8 K

ni-zn 1,65 60-100 170-280 >900 2-3,3 K, Kö

li-ion 3,6 90-265 150-730 250-1800 80-90-95 2,8-5 K, Kö

li-Polimer 3,7 130-200 300 3000+ 2,8-5 k

liFePo4 3,2-3,3 80-120 170 1400-1800 0,7-1,6 K

li-kén 1,7-2,5 350-400 350 K

n. titanát 2,3 90 4000+ 87-95 0,5-1 k

v redox 1,15-1,55 10-35 15-25 75-80 N

nas 150-200 70-89-92 Kö, N

naniCl 2,58 70-240 150-328 155-230 3,33 Kö, N

alkáli** 1,5 85 350 50 7,7

al-air** 1,2 1300* 2000 200 Kö

2.1.a. táblázat

2.1.b. táblázattípus önkisül. Ciklus,% dod élettartam imax, kis

%/hó, oC év

sav.ólom, Ja 3-20 500-800-9003, gépjárműben; 20, telepítve

vrla, Ja 600-2000-3000,60% 6-15

ni-vas, Ja 20-30-40 Gyak.n.befolyásol 30-50+

ni-Cad, Ja 10-20 1500-2000 20 <10C

niH2 20000; 40000, 40% 15+, űrtechnika

nimH, Ja (5-20),25, 1. nap(0,5-4),25/nap

500-100010 év/20oC8oC/felezési idő

<3C

lsd nimH (15-30),20/év Eneloop

ni-cink, Ja 100-500-1000

li-ion, Ja 8,21;15,40;31,60300-400-1200-50003000, 90

2-3 <2C

li-Polim 5 500-1000 2-3 <2C

liFePo4 2000+

li-kén C/52C

n. titan. 9000+ 20+

v redox, P 20 1>10000, 14000 10-20, telepítve

nas, P gy.n,+ f*6000/4500,80%-20e3,20%,2500,100%

15

naniCl, P 2000/80%, ~3000 >15, 8

alkáli** <0,3 100-1000 <5

al-air,telep korlátozott

* az elméleti érték 6000/8000 Wh/kg** telepAlkalmazások: K – kicsi, (W); Kö – közepes, (kW); N – nagy (MW)

gy.n,+ f* - elektrokémiai önkisülése gyakorlatilag nincs, de a fűtés beszámításával az önkisülése nagyJA – jelenleg alkalmazott legfontosabb megoldásokP - perspektivikus megoldások


Anód: 2NiO(OH)+ 2H2O + 2e- 2Ni(OH)2 + 2OH-

Katód: Zn + 2OH- Zn(OH)2 + 2e-

li-ion akkumulátor [3]:Mindkét elektróda alkalmas lítiumionok felvételére (interkaláció) és kibocsátására (deinterkaláció). Kisütéskor a negatív elektródából (grafit) kivont pozitív lítiumion a pozitív elektródába (lítiumtartalmú vegyület) épül be. Töltéskor a fo-lyamat megfordul.Töltéskor:Anód: LiCoO2 Li1-nCoC2 + nLi+ + ne-; Katód: nLi+ + ne- + C LinCKisütéskor:Anód: Li1-nCoC2 + nLi+ + ne- LiCoO2; Katód: LinC nLi+ + ne- + C

Az áramot a külső körben az elektronok, az akkumulátoron belül pedig a pozitív ionok vezetik.

Felhasználás: kis méretei miatt az egyik leginkább használt akkumulátor a hordozható és mobilelektronikában, (pl. lap-top, mobiltelefon), de már közepes teljesítményű egységeket is építenek. lítium-polimer (liPoly) akkumulátorokAz anódot és a katódot speciális polimer (ionvezető, folyékony elektrolitként viselkedő szárazfolyadék), választja el. Folyékony elektrolitot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz.

v redox akkumulátor Két energiatároló elektrolitot alkalmaz-nak, amelyek a reagáló anyagokat oldó-szerben feloldva, két különálló tartály-ban tárolják. Az energiaátalakító cella anódja és katódja között katalizátoros membrán (mikroporózus szeparátor) található, amely lehetővé teszi az ion-cserét és meggátolja az elektrolitok ke-veredését. A két elektrolit a membrán különböző oldalain folyik. A félcellákat határoló elektródákon megy végbe a ké-miai reakció, (oxidáció=elektronleadás, ill. redukció=elektronfelvétel). Az elektródák anyaga grafitfilc. Az elektrolitokban alkalmazott redoxpár vanádium.

Töltéskor, ill. kisütéskor a sóoldatban lévő ionok vegyértéke/töltésszáma vál-tozik.

Az energiatartalmat a tartályok mére-te, a teljesítményt a cella határozza meg.

Fajlagos energiatartalma kicsi, élettar-tama nagy, nagy energiatároló berende-zések telepítésére alkalmas.nas akkumulátor Folyékony elektódákat és szilárd elektro-litot tartalmazó akkumulátor. A katód ol-vadt nátrium, az anód folyékony kénnel átitatott grafitszövet, az elektrolit, BASE (Beta-alumina szilárd elektrolit memb-rán, Na+ Al2O3), szelektív Na-ion vezető, az elektronok számára szigetelő.

A magas, > 270 oC hőmérséklet biztosítja az ionok megfelelő mozgé-konyságát.

A töltés folyamán katódoldalon Na oxidálódik, 2Na = 2Na++2e-; Az Na+ ionok az elektroliton, (szeparátor) keresztül az anódhoz mozognak, az elektronok pedig a külső körben, (terhelés) adják a töltőára-

mot. Az anód oldalon a beérkező elektronok és Na+ ionok és az S atomok ( 2Na++ 4S+ 2e- = Na2S4) nátrium-poliszulfidot hoznak létre. Kisütéskor a folyamat fordított. naniCl akkumulátorOlvadt Na anódú és szilárd NiCl2/Ni katódú, szilárd elektro-litú, (BASE, szeparátor); és folyékony szekunder elektrolitú (NaAlCl4) akkumulátor. A szeparátor a Na anód és a szekun-der elektrolit elválasztására szolgál. Az elektrokémiai reakció egyenlete: NiCl2+2Na Ni+2NaCl, töltés, kisütés. A fel-szabaduló elektronok a külső körben vezetik az áramot, a bel-ső áram vezetést a Na-ionok biztosítják.al-levegő telepRendkívül magas fajlagos energiatartalmú elem, (nem újra-tölthető).

Az elektrokémiai reakció egyenletei:Anód (oxidáció): Al + 3OH- Al(OH3) + 3e-

Katód (redukció): O2 + 2H2O + 4e- 4OH-

A teljes reakció: 4Al + 3O2 + 6H2O 4Al(OH)3

A levegő oxigénjét használja, (a katód reaktív szénréteg, áramvezető nikkelráccsal, kobaltkatalizátorral, és porózus, víztaszító filmmel, (PTFE) az elektrolit szivárgásának megaka-dályozására)

2.1.c. táblázat

típus anód katód elektrolit oC megjegyzés

sav.ólom PbO2 / PbSO4 Pb/ PbSO4 H2SO4

vrla PbO2 / PbSO4 Pb/ PbSO4 H2SO4 -40, 55

ni-vas Fe/Fe(OH)2 NiO(OH)/Ni(OH)2 KOH, 20% -40, 45 Robuszt.

ni-Cad Ni(OH)2/NiO(OH) Cd(OH)2/Cd KOH, 20% -20, 45

niH2 Ni kat.+g.d.e* KOH, 26% H gáz alk

nimH NiO(OH) Ti2Ni+TiNi+x KOH >0

ni-zn Ni(OH)2/NiO(OH) Zn(OH)2/ Zn

li-ion Carbon, grafit Fémoxidok**Lítiumsó, szerves oldószerben***

-30, 50 Ttölt.= 1h!

li-Polim Carbon, grafit Fémoxidok** Polimer

liFePo4 Carbon, grafit LFP, Li,Fe foszft

li-kén LítiumSzén, nanofibr/kén

n. titan.

v redox Grafitfilz Grafitfilz Oldott sók*IV

nas Kén, grafit.sz. Na, olv. Na+ Al2O3*V 270-350

naniCl Na NiCl2/Ni NaAlCL4 270-350

alkáli*vi MnO2 Zn KOH < -20

al-air, telep Al/ Al(OH)3 C+Ni+(Co kataliz.) Vízalapú Oxigén

Anód-katód anyagmegadás: feltöltve/kisütve kat.+g.d.e* - katalizáló és gázdiffúziós elemekFémoxidok** - lithium cobalt oxide (LiCoO2), nagy energiasűrűség, de biztonsági problé-

mák, lithium iron phosphate (LFP), lithium manganese oxide (LMO, LiMn2O4), lithium nickel manganese cobalt oxide (NMC, LiNiO2), kisebb energiasűrűség, nagyobb élettartam

Lítiumsó szerves oldószerben*** - Litiumsókat (LiPF6, LiAsF6, LiBF4, LiClO4, LiCF3SO3) tartal-mazó szerves oldószer (ethylen carbonate, dimethyl carbonate, diethyl carbonate).

Oldott sók*IV - Oldószerben oldott sók, az oldószer: szerves vagy szervetlen savak; Az alkal-mazható redoxpárok: titán, vas, króm, vanádium, cérium, cink, bróm, kénNa-Al2O3*V - BASEAlkáli*VI - nem tölthetőKOH - kálium-hidroxid, kálilúgNiO(OH) - nikkel oxidhidroxidRedox - (red = redukció), (ox = oxidáció)

Energetika


2.2. nagyobb teljesítményű, telepített megoldásokAz igazán nagy teljesítményű alkalmazások a hálózati ener-giaellátást támogató akkumulátortelepek. Ezeket egyrészt az alternatív energiaforrások szabálytalanul ingadozó energia-termelésének kiegyenlítésére, másrészt a közép/nagyfeszült-ségű váltakozó áramú táphálózat szünetmentessé tételére alkalmazzák.

Érdekes példa erre a nas akkumulátorok alkalmazása Ja-pánban (hálózatiterhelés-kiegyenlítés, Tokyo Electric Power Company, Tsunashima, 6 MW, 48 MWh), ill. nagyteljesí-ményű hálózatpótló niCd akkumulátortelep alkalmazása Alaszká-ban (40 MW, 7 min-ig, 26 MW, 15 min-ig). Az utóbbi válasz-tás oka, hogy -20°C 40°C hőmérséklet-tartományban is jól használható, jóllehet az ólomakkumulátorokhoz képest a költség 2-3-szoros. (Alaszkában a NF hálózat sugaras, az akku-mulátortelep és a csatlakozó átalakító feladata a helyi, tarta-lékerőmű beindításához szükséges idő áthidalása.)

A 2.2.1. táblázat néhány alkalmazást mutat, annak jellemző paramétereivel együtt.

2.3. az elemekben és akkumulátorokban felhasznált anyagok káros hatása a környezetre és az emberi egészségrea higany és vegyületei: Az élő szervezet számára erősen mérgező hatásúak. A higany a bőrön keresztül felszívódva vagy gőzeinek belégzésével kerülhet az emberi szervezetbe. Akut mérgezés esetén nyelőcső- és gyomorkárosodás lép fel. Krónikus esetben idegrendszeri tüneteket, vesekárosodást okoz. A higanyvegyületek a táplálékláncon keresztül jutnak az emberi szervezetbe és egyes szervek részleges bénulását, járászavart, látótérkiesést, nagyothallást okozhatnak.kadmium: A táplálékláncon keresztül vagy porának belégzé-sével kerülhet a szervezetbe. Erős enzimméreg. Belélegezve tüdőödémát, krónikus esetben csontelváltozást okoz, amely végső esetben halálos kimenetelű lehet.ólom: Pora és különböző vegyületei belélegezve vagy a táp-lálékkal juthatnak a szervezetbe. A szervezetben felhalmozó-dott ólom a vörösvérsejtek elroncsolódását, gyomorbeteg-séget, izombénulást, ízületi fájdalmakat és májbántalmakat okozhat.

nikkel: A bőrön keresztül közvetlen érintkezéssel, porának belégzésével vagy a táplálékkal juthat a szervezet-be. Károsítja a belső elválasztású mi-rigyeket, az immunrendszert, bőrön és nyálkahártyán irritációt okoz. Porai belélegezve karcinogén hatásúak.Cink: Vegyületei mérgező hatása válto-zó. A cinkoxid gőzök légzőszervi pana-szokat, a vízben oldódó és nagymeny-nyiségben a szervezetbe kerülő cinksók hányást, hasmenést okozhatnak.lítium: A szervezetbe kerülve ideg-rendszeri elváltozásokat okozhat (fáradt-ság, remegés, mozgászavarok és izom-rángások).az elektrolitként felhasznált savak és lúgok: A környezetbe jutva a talaj-víz ph-értékének megváltoztatásával okoznak környezeti károsodást. A bőr-rel vagy a nyálkahártyával érintkezve marási sérüléseket okoznak.

irodalomjegyzék[1] kárpáti a., vörös m., novák m.: Mechanikus energiatárolós szünetmen-

tes áramellátó rendszer, Elektrotechnika 2011/06. 5-7.old.[2] genta, g.: Kinetic energy storage. Theory and practice of advanced

flywheel system. Butterworth & Co. (Publishers) Ltd. 1985 [3] VDE Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik

e.v.: Energiespeicher in Stromversorgungssystemen mit hohem Anteil erneuerbarer Energieträger. Bedeutung, Stand der Technik, Handlungsbedarf. Dezember 2008.

[8] Exide (GNB Industrial Power): Li-Ion Motive Overview Document[9] Pacific Northwest N.L.: Intermediate Temperature Planar Na-Metal Halide

Batteries, 2012[10] EUROBAT: Battery Technologies[11] http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Lithium-ion_

battery&oldid=552836187

Hely P, mW W, mWh akkum.tip. Cél

Metlakatla, Annette Island, Alaszka 1 1,4 VRLA Hálózatstabilizálás

Vernon*, Kalifornia 5 3,5 VRLA,1996 Hálózatpótló, h.stb.

Edison, Dél-Kalifornia 10 40 Hálózatstabilizálás

Puerto Rico 21 10 VRLA,1995 Hálózatstabilizálás

Tsunashima, TEPCO** 6 48 NaS, 1996 Hálózatstabilizálás

Futamata, J.Wind Devel*III.. 34 NaS, 2008 Szél.gen. puffer

Japán 6 60 Redox-Flow Szél.gen. puffer

Alaszka 40 4,67/6,5 NiCd Hálózatpótló

2.2.1. táblázat

MegjegyzésVernon* - vegyipari berendezés, (Lead Recycling center in Vernon), évi 2-3 kiesésTEPCO** - Tokyo Electric Power Co.J.Wind Devel*III - Japan Wind DevelopmentNGK - NGK Insulators Ltd.BESS - Battery Energy Storage System (a jelenlegi teljesítménytartomány: 0,5 – 40 MW, 0,5 – 4 óra tárolási idővelmeglévő telepítések: Németország, Japán, Thaiföld, USA, USA/Puerto Ricotervezett telepítések: Ausztrália, Európa, Dél-Korea, Malajzia, Dél-Amerika, USAaz alkalmazott technológiák: Savas ólomakkumulátor, NiCd; NaS, Vanadium Redox-Flowa perspektivikus technológiák: Zn-Bromid.

Mosonyi KárolyInterpower [email protected]

Vörös MiklósInterpower [email protected]

Dr. Kárpáti Attilac. egyetemi tanárBudapest Műszaki EgyetemMEE-tag [email protected]

A cikk az ábrán levő akkumulátor típusokat elemzi, azok jel-lemzőit táblázatban foglalja össze. Végül két nagyobb –kis- és középfeszültségű hálózatra is kiterjedő hatású- teleppel nyert tapasztalatokat foglalja össze a szerző. Az egyik telepet Svájcban Dietikonban létesítették. Ez 1 MW kapacitású, Li-Ion cellákból áll. Az EKZ rövidítésű áramszolgáltató hálózatán van. A másik, 0,75 MW kapacitású telep szintén Li-Ion cellák-ból épül fel, Olaszországban az Enel Distribuzione hálózatá-hoz csatlakozik. A tapasztalatok szerint ezek a Li-Ion cellás akkumulátoros tá-rolók beváltak, jelentősen járulnak hozzá az elosztó hálózatok stabilitásának növeléséhez és terhelésük csökkentéséhez. A Li-Ion akkuk különböző anyagokból állnak, ami változtatja a tulajdonságaikat.A nagyobb ciklusszám az ólom-akkunál rövidebb élettartam-mal jár.

Az S&C Electric Europe, a Samsung SDI és a Younicos szerző-dést kötött Európa eddig legnagyobb, ún. intelligens hálózati tárolójának a UK Power Networks egyik alállomásában törté-nő megvalósítására. A tárolóval a hagyományos hőerőműves hálózatbővítéshez képest 6 millió font lesz megtakarítható. A tárolós projekt ugyanis a frekvenciaszabályozásban és a fo-gyasztói terhelésszabályozásban is részt vesz.

A teljesen automatizált, 6 MW / 10 MWh „okos hálózati tároló”-nak (SNS) nevezett, akkumulátortelepet tartalmazó projektet a Leighton Buzzard alállomáson hozzák létre. Ez +majd hozzájárul az Egyesült Királyság szén-dioxid-csökken-tési tervének teljesítéséhez is.

Az SNS projektnek az is a célja, hogy innováció révén a tá-rolás hatékonyabb és gazdaságosabb formáját bebizonyítsa. Az egyéb villamos tárolási projektektől eltérően a hatása az elosztó hálózaton is túlnyúlik. Késlelteti transzformátorok, ká-belek és szabad vezetékek beruházását.

Forrás: Transmission & Distribution World, Sept. 2013.,p.18.

A szuperkapacitásnál és a lendkeréknél a fajlagos teljesít-mény 1- 10 s-os impulzusokra korlátozódik.A töltés-kisülés hatékonyságnál az áram-feszültségváltók ha-tékonysága nincs figyelembe véve.

A NiCd és az ólom-sa-vas akkuk élettartama évente csak kevés cik-lusra vonatkozik. Az adatok telep-mo-dulokra, nem cellákra vonatkoznak.

Forrás: Erste Erfahrungen mit Batteriespeicher

Bulletin 3. Mai 5 /2013., S 34-37

Szemle


Akkumulátoros tárolókkal nyert első tapasztalatok

Energiatárolás – válogatás külföldi szaksajtókból

Európában is megkezdődik a nagykapacitású hálózati energiatárolásAz energiafordulatot egyrészt szükségessé teszi a hagyományos

energiaforrások fokozatos kimerülése, másrészt a környezetvé-delem. Az utóbbiban a villamos energiának döntő szerepe van a megújuló energiaforrások hasznosítása révén. A tanulmányér-tékű cikk szerzője az energiafordulat sikere érdekében 16 tézist állított fel, melyek között a villamos energia decentralizált táro-lókban történő növekvő mértékű tárolásának jövőjét is elemzi.

Ahol a szivattyús-tározós tárolás jelenleg már megoldott, ott az a megújuló forrásokon alapuló termelés kiegyenlítésére is hasznosítható. De a sporadikus tárolási igény miatt az automa-tizálást itt is fejleszteni kell.

A növekvő és nem csak éjszakai tárolási igény és az elosztot-tan telepített új erőművek miatt az új energiatárolókat a végfel-használók közelében kell telepíteni és létesítésüket kedvezmé-nyes tarifákkal kell elősegíteni.

A cikk szerzője a szükséges nagymennyiségű szezonális ener-gia esetében a potenciális energia formájában történő tárolás mellett még nem látja elegendően gazdaságosnak a kémiai energia (pl. hidrogén) formájában történő tárolást, sem a villa-mos, sem a hőenergia esetében.

Forrás: Thesen zur Verwirklichung der Energiewende

Bulletin 8. Febr. 2. / 2013 S 36. - 40.

Tézisek az energiafordulat megvalósításához

A tömörítvényeket készítette: dr. Kiss László Iván

Különböző tárolási technológiák összehasonlítása

Gra

vim

etrik

us e

nerg

iasű

rűsé

g (k

Wh

/ 100

0 kg

)

Volumetrikus energiasűrűség (kWh / m³)

egység li-ion nas niCd ól.savas sup.kap. lendkerék Fajlagos energia Wh/kg 125 110 60 30-40 3-5 10Energiasűrűség Wh/l 170 170 50-150 60-75 4 7 Fajlagos teljesítmény W/kg 250-340 30 150 180 >6000 >6000Töltés-kisütés hatékonyság % 90 80 80 80 95 95Öntöltés %/hó 3 3 10 3-5 100 100Ciklus tartósság cikl.szám 2500-8000 2500-4500 2000 500-1200 500 000 >500 000Élettartam év 10 15 20 15 5-10 20

Energiatárolós technológiák főbb jellemzői

Az energiafordulathoz szükséges a megújuló energiaforrások nagymértékű hasznosítása. Németországban a villamosener-gia termelésnek már közel 25 %-a megújuló forrású. Az időjá-rás- függés miatt viszont jelentős energiatárolás szükséges. A termelésekor felesleges energia tárolására és későbbi fel-használására használható rendszer része a Polymer- Elektrolyt- Membran (PEM) Elektrolyseure (Elektroli-záló), melyet a GP Joule GmbH-nak (Reussenköge) a H-Tec System GmbH (Lü-beck) leányvállalata fejlesz-tett ki. A PEM Elektrolyseur a villamos energiát 75 %-os hatásfokkal alakítja át tárolható hidrogénre és az elektrolízis során keletke-ző hőre. A mellékelt ábrán

A Li-ion akkumulátorok integrációjának 19’’ (inch v. zoll) moduláris technológiával történő megvalósítását a Rittal GmbH &Co. KG-nél, Hernbornban megoldották. Ugyanis a neves akkumulátorgyártók ilyen méretű „fiókokban” elhe-lyezhető egységeket gyártanak és ugyancsak elterjedt a 19’’ beépítési rendszer az IT- és váltó egyenáramú átalakítókat gyártóknál. A síneken elhelyezett egységekhez keretek ese-tén elől-hátul, szekrények esetében elhelyezett egységekhez elölről lehet hozzáférni. Az egységek adat-, ill. teljesítmény-összekapcsolása a hátsó falon oldható meg. A 2000x600x600 mm-es T8 szabványszekrényben a 19’’ Li-ion akkumulátorok-ból kb. 25 kWh teljesítmény építhető ki. Több szekrényből 20 vagy 40 láb méretű konténerek állíthatók össze. A Rittal cég a szükséges klimatizáló, áramátalakító egységeket is szabvá-nyos méretű keretekbe építve tudja szállítani.

Forrás: Standardverpackung für Energie-Speichersysteme, etz lektromechanische Komponenten S4 / 2012

A megújulóenergia-forrást hasznosító termelőegységek közül különösen a napelemekhez és szélturbinákhoz energiatárolás is szükséges az időjárástól nagymértékben függő teljesítmé-nyük miatt. Ez az igény az akkumulátoroknál az utóbbi idő-ben jelentős fejlődést hozott, például egyre jobban terjednek a Li-ion típusú tárolók. Nemcsak az egyes termelőegységek-nél, hanem elosztó hálózati alállomáson vagy szélfarmokon is használják a nagymennyiségű akkumulátoregységből álló telepeket. Viszont az akkumulátoroknak a méretcsökkenése nem jelentős, ezért a nagyobb teljesítményű telepek helyigé-nye igen nagy lenne. Kompakt, de az időszakos felügyeletet is biztosító megoldás szükséges.

Energiatároló rendszerek szabványos méretű kiépítése

Az energiafordulat sikeréhez megfelelő teljesítményű

energiatárolás szükséges


Szakaszos energiahiány pótlására szolgáló PEM Elektrolyseur, biogáz berendezés, blokkerőmű

látható, hogy nemcsak a hidrogén, hanem az elektrolízis során keletkező hő segíti a villamos-energia előállítását, épületet és biomassza berendezést fűthet. A biomasszából származó hid-rogén is termel energiát.

A leírt rendszerben a villamos-energia 40 %-a visszave-zethető a hálózatba. Jelenleg 18 kW-os PEM Elektrolyseure kapható, ami most még csak ipari felhasználásra gazdaságos.

Forrás: Das Gelingen der Energiewende erfordert leistungsfähige Stromspeicher smart energy Sonderausgabe der etz elektrotechnik &automation S3 2013, S 34-35

1. 3.

5.

12.

10.

11.

2.

4.

6.

7.

9.

8. 13.

1. Hálózat 2. Energiafelesleg3. Épület 4. Megújuló energia 5. Évelő növényi nyersanyag6. Hidrogén termelése7. Hideg tartalék8. PEM Elektrolizáló9. Hidrogén tárolók10. Robbanóanyag motor11. Blokkerőmű12. Szakaszosan működő

biogáz berendezés13. Magyarázat : „Zöld”

villamos-energia, Hidrogén, Hőenergia, Biogáz, Biomassza

Megújuló energiatermelő rendszerek elosztó hálózatra való

visszatáplálásának szabályozása és eszközei

A megújuló energiák közül a szél- és napenergia termelésé-nek az elosztó hálózatba történő visszatáplálása komoly ne-hézséget okoz a rendszerirányítók számára, mivel a termelés teljes mértékben ki van szolgáltatva az időjárás változékony-ságának. A háztartási méretű kiserőművek tömeges terjedé-sével olyan beavatkozási lehetőségre van szükség, amellyel gyorsan, néhány másodperc alatt a területileg és mennyisé-gileg elosztott termelést korlátozni lehet.

Az okos mérés funkcióit tekintve alkalmas lehetne erre, hi-szen mind a visszatáplálás mérésére, mind a ki-, bekapcsolás-ra távolból is lehetőség van, viszont a kommunikációs metó-dusa miatt a gyors, tömeges elérést nem biztosítja.

A háztartási méretű kiserőművek nagy darabszáma és el-osztott elhelyezkedése miatti problémát a hosszúhullámú rádiós körvezérlés (RKV) oldja meg, míg a nagyobb teljesít-ményű, de kisebb darabszámú erőmű felügyeletére és távve-zérlésére az iparágban szokásos, nagyfeszültségű és közép-feszültségű transzformátor-alállomásokban alkalmazott, két-irányú kommunikációval rendelkező RTU (Remote Terminal Unit) „kistestvéreit” használják.

a körvezérlések áttekintése

Világszerte elterjedten, így Magyarországon is használják a Hangfrekvenciás Körvezérlő (HFKV) rendszereket, amelyek zömében a hőtárolós, vezérelt áramú fogyasztók ki-, be-kapcsolására szolgál, ezenkívül a közvilágítás kapcsolására használják a szolgáltatók. A középfeszültségű alállomáson elhelyezett HFKV-adó és a fogyasztóknál elhelyezett HFKV-vevő között a vezérlési kommunikáció az elosztó hálózat ve-zetékeire szuperponálódott hangfrekvenciás jellel történik. A hőtárolós berendezések vezérlése elsősorban a szolgáltató terhelésmenedzsment feladatinak megoldását szolgálják, azaz fogyasztási csúcsidőszakok levágására és a völgyidő-szakok feltöltésére alkalmasak. Ezért a szabályozhatóságért a fogyasztó a lényegesen olcsóbb tarifát kapja cserébe. 2006 környékén az E.ON magyarországi áramszolgáltatói elkezdték

A megújuló energiák elosztó hálózatba történő visz-szatáplálása az időjárás változékonysága miatt komoly nehézséget okoz a rendszerirányítóknak. Az energiatá-rolási technológiák gyors ütemű fejlődése ellenére sem megoldott még, hogy a termelt többletenergia tárolásra kerüljön. A hálózati egyensúly biztosítására Németor-szágban a termelés szabályozása történik. Ennek a sza-bályozásnak az eszközeit mutatja be a cikk.

Feed-in of the renewable energy into the distribution network causes serious difficulties for the system operators due to weather variability. Despite the rapid development of the energy storage technologies the storage of the produced surplus energy has not been resolved yet. In Germany the production is controlled in order to ensure the balance of power grid. The article introduces these control devices.

Szabó Ervin bevezetni a Németországban már régebben elterjedt techno-lógiát, a hosszúhullámú rádiós körvezérlést (RKV). A rendszer eredendően ugyanazon célokat szolgálja, mint a HFKV, de lé-nyegesen rugalmasabb, több célra használható.

Magyarországon a lakihegyi adó sugározza a vezérlési uta-sításokat 135,5 kHz-es frekvencián, emellett pontosidő-táv-iratokat is kiad 11 másodpercenként, amely általánosan más időszinkronizációs célokra is használható.

Németországban két adó üzemel, Burgban (139 kHz) és Mainflingenben (129,1 kHz) 200 Bd-os egyirányú kommuniká-ciót biztosítva 500-500 km-es vételi körzeten belül. (1. ábra)

Az adók üzemeltetését és a táviratok kisugárzását mindhá-rom adó esetében a német EFR Gmbh és leányvállalata végzi (forrás: http://www.efr.de/en/efr-system/).

A rendszer rugalmasságát az adja a HFKV-hoz képest, hogy a lefedettségi területen belül a vezetéki topológiától függet-lenül lehet a vevőkészülékeket több dimenzió szerint csopor-tokba szervezni, akár egyedi címmel 2-3 másodpercen belül elérni. A rendszerirányítóknak az EFR-terminálok használatá-val közvetlen lehetőségük van a kívánt táviratok, kívánt idő-ben történő kisugárzására.

Ezek a tulajdonságokból következően a rendszer alkalmas nagytömegű megújulóenergia-termelő egységek hálózatra visszatáplálásának szabályozására, korlátozására.

kommunikáCiós Protokollok

A különböző gyártók kétfajta, szabványosított egyirányú adatátviteli protokollt használnak a 200 Bd-os hosszúhullá-mú kommunikációs csatornán. Az egyik a DIN 43861-401 Typ A, vagy népszerűbb nevén Versacom, a másik a DIN 43861-402 Typ B, vagy népszerűbb nevén Semagyr Top. Mindkettő a HFKV-rendszerekben alkalmazott protokollokból jött létre.

A Semagyr Top a Landys&Gyr gyártói protokolljából nőtte ki magát DIN szabvánnyá. Alapjai még a bájtszervezésű vi-lág előtt, az analóg áramkörökön megvalósított pulzus alapú HFKV-kommunikációra készültek, aminek jellemezőit az RKV-ra átfogalmazott szabvány is megtartotta, azaz az informá-ciós egységek nem bájthatárra esnek, hanem eshet a fele az egyik, másik fele a másik bájtba. Ezzel együtt is egy nagyon jól használható, sok lehetőséget és rugalmasságot adó protokoll. Címzési rendszere elsődlegesen a vevőkészülékeket, azok cso-portjait célozza. Adatátviteli parancsai pedig nem közvetlenül a relék ki-, bekapcsolását kezdeményezik, hanem kisebb

1. ábra Körvezérlést sugárzó adók


a közvilágítási körzetet ellátó transzformátorházban kerül elhelyezésre. A készülék másik fontos jellemzője, hogy külső rádióval rendelkezik, amely a tetejéről lecsúsztatható. Ez le-hetőséget ad árnyékolt, vagy zavart térben a rádiós rész jobb vételi körülményének elhelyezésére.

A készülékek az egyirányú hosszúhullámú kommunikáci-ója mellett rendelkeznek kétirányú helyi infrakapcsolattal is. Amellett, hogy laptoppal kapcsolódhatunk a készülékekhez, amely a helyszínen kényelmetlenül tehető meg, használ-hatjuk az erre a célra kifejlesztett, a képen is látható RCM-teszterkészüléket. Az RCM robosztus kivitelű, villanyszerelők számára tervezett egyszerű menüvel rendelkező eszköz, amely lehetőséget ad a helyszíni konfigurálásra, tesztelésre, a regisztrált események kiolvasására illetve a hosszúhullámú térerő mérésére, annak grafikus megjelenítésére is, ami nagy segítséget jelent a külső rádió elhelyezésében.

naPelemes rendszerek visszatáPlálásának szaBályozása

Magyarországon a háztartási méretű napelemes rendszerek darabszáma még olyan alacsony, hogy ezeknek az elosztó há-lózatba történő visszatáplálása nem jelent komoly rendszer-irányítási problémát.

Németországban ezeknek a kiserőműveknek a száma már jóval meghaladta a 300 000 darabot és a beépített névleges teljesítmény elérte a 33 GW-ot, így már komoly rendszerirá-nyítási feladatok jelentkeznek.1

Ezekről a kérdésekről a németországi megújuló energia, (Erneuerbare-Energien-Gesetz) EEG-törvény rendelkezik. 2011 végéig csak a 100 kW-nál nagyobb névleges teljesítmé-nyű napelemes rendszereket érintette a törvény. Egy módo-sítás értelmében 2012-től a 100 kW teljesítmény alatti rend-szereknél is meg kell oldani a visszatáplálást központilag, a rendszerirányító általi vezérelhetőségét. Kivételt képezhet az az eset, amikor az a napelemes rendszer üzemeltetője vállalja, hogy az energiatermelésének legfeljebb csak 70%-át táplálja vissza. Ebben az esetben nem kell központilag vezérelhető berendezést felszerelnie.

A törvény azt is kimondja, nemcsak az újonnan telepített rendszerekhez kell ezt a távvezérelhetőséget kiépíteni, ha-nem 2014-ig a korábban telepített 30 kW és 100 kW közötti rendszereknél visszamenőlegesen is fel kell szerelni.

Energetika

programok, algoritmusok futtatását, amelyek tartalmazhatják a fizikai relék kapcsolását is, de nem szükségszerűen.

A Versacom több gyártó által közösen megformált, szintén elsődlegesen HFKV-rendszerekre fogalmazott szabvány.

A Semagyr Top-hoz viszonyítva egyszerűbb, könnyebben megérthető, de kevesebb lehetőséget és rugalmasságot adó rendszer. Címzési megoldásának központjában nem a készülé-kek, hanem a relék és relécsoportok állnak. Adatátviteli paran-csai zömében az egyes relék ki-, bekapcsolásaira vonatkoznak.

Az E.ON németországi és magyarországi cégei a Semagyr Top protokollt használják.

HosszúHullámú vevŐkészülékek

Vevőkészülékeket több európai gyártó gyárt, többek között a svájci Landis&Gyr, a német Langmatz, az osztrák Elster és a magyar Prolan Irányítástechnikai Zrt.

Az RKV technológia a magyarországi bevezetésével a Prolan Zrt. is kifejlesztette a maga hosszúhullámú vevőkészü-lék (RRCR – Radio Ripple Control Receiver) családját, amely-nek 3 tagja van:

RRCR – 230-as három relés kivitel, amely zömmel Magyar-•országon kerül alkalmazásra,RRCR – 260-as hat relés kivitel Németországban kerül alkal-•mazásra,RRCR – 330-as közvilágítás-vezérlési célokat szolgál.•

A vevőkészülékek a korábban említett két protokoll mind-egyikével rendelkeznek. A gyártás során eldönthető, hogy melyik protokollal kerüljenek kiszállításra.

A vevőkészülékek közös jellemzői, hogy sem protokollban, sem a beágyazott szoftverük vonatkozásában nem térnek el egymástól, inkább csak a kivitelükben, relék darabszámában és az alkalmazási területben különböznek.

Mindegyik készülék motoros meghajtású önbeálló anten-nával rendelkezik, amely felszereléskor, illetve bármilyen vé-teli zavarforrás, akár ideiglenes megjelenésekor is megkeresi a legjobb vételi irányt.

A 2. ábrán látható készülék család legnagyobb tagját, az RRCR-260-as hatrelés készüléket Németországban használ-ják az áramszolgáltatók hőtárolós készülékek és tarifaváltá-sok vezérlésére. Ezt a készüléket alkalmazzák, külső rádióval kiegészítve a megújuló energiák visszatáplálás-menedzs-mentjére is.

A három relés RRCR-230-as készüléket zömében a kelet-euró-pai E.ON cégek (Magyarország, Csehország és Szlovákia) hasz-nálják a hőtárolós készülékek és tarifaváltások vezérlésére.

Az RRCR-330-as három relés készülék a közvilágítás kap-csolásra került kifejlesztésre. A hosszúkás, lekerekített élű do-bozolás azt a célt szolgálja, hogy szükség esetén lámpaoszlop lábazati belterében is elhelyezhető legyen, de a gyakorlatban


2. ábra RKV készülékcsalád

3. ábra RKV, Power Reducer Box és az inverterek (telepítés közbeni állapot)

1 A németországi napenergia termelés pillanatnyi állapotáról és archív adatairól a http://www.sma.de/unternehmen/pv-leistung-in-deutschland.html honlapon tájékozódhatunk.


Az EEG-törvény előírásainak megoldásra az E.ON német-országi vállalatai a termékpalettából az RRCR-260-as készü-lék belső rádió nélküli változatát alkalmazza 8 m-es kábellel ellátott külső rádióval. Az 8 m-es kábel lehetőséget ad, az invertertértől eltávolítva, ott elhelyezni a rádiót, ahol megfe-lelő hosszúhullámú vételi lehetőség van.

Az RKV-készülék lehetséges hat reléjéből tipikusan négyet használnak a 0%, 30%, 60% és 100%-os visszatáplálási fokoza-tok beállítására. A relékimenetek nem közvetlenül kapcsolód-nak az inverterhez, hanem egy Power Reducer Box közbeikta-tásával. A box feladata, hogy a relék által adott kontaktusokat az inverter gyártóspecifikus kommunikációjára fordítsa. Mivel jelen pillanatban a különböző gyártók invertereinek kommuni-kációs interfésze nem szabványosított, ezért szükséges ennek az egységnek a közbeiktatása, ami a bonyolultabb rendszer-struktúra mellett jelentős többletkiadást is eredményez.

A kommunikációs protokollok egységesítésével és szabványo-sításával a napenergia-rendsze-rek gyártóiból létrejött SUNSPEC Alliance (www.sunspec.org) foglal-kozik. A szervezet céljául tűzte ki, hogy olyan nyitott interfészszab-ványt hoz létre, amely megkönnyíti a jelenleg szabványos IT-rendszerek illesztését. A szabvány létrejöttével megnyílik a lehetőség olyan RKV-készülék fejlesztésére, amely a drá-ga relék és a Power Reducer Box közbeiktatása nélkül közvetlenül a nyitott, szabványosított kommu-nikációs interfészen keresztül az inverterhez kapcsolódik.

Az E.ON megrendelése alapján az RKV-készülékek közvetlenül a napelemrendszerek üzemeltetői-hez kerülnek kiszállításra a 4. ábrán látható csomagolásban, illetve tar-talommal.

Ezeket a készülékeket az E.ON nemcsak a napelemes rendszerek visszatáplálásának szabályo-zására használja, hanem ugyanezen elvek és megoldások men-tén alkalmazza a szél-, a víz- és a biomassza-erőművekre is.

Háztartási méretűnél nagyoBB erŐművek

A háztartási méretű kiserőműveknél nagyobb, de még kiserő-művek kategóriájába eső erőművek felügyeletére és távve-zérlésére az iparágban szokásos, nagyfeszültségű és középfe-szültségű transzformátor-alállomásokban alkalmazott RTU-k (Remote Terminal Unit) kis kiépítésű változatait használják. A kis kiépítés csupán annyit jelent, hogy kevesebb ki- és be-menettel rendelkezik, mint az elosztó, illetve szállítóhálózato-kon lévő transzformátor-alállomásokon elhelyezett nagyobb testvérei, de minden egyéb funkcionális, kommunikációs és EMC-követelményében megfelel azoknak.

A Prolan Zrt. a transzformátor-alállomásokra tervezett és nagy darabszámban alkalmazott ProField RTU családjának tagjaként hozta létre a kifejezetten kiserőművek távfelügyele-tére és vezérlésére szánt ProField-FWA-6 készüléket (5. ábra).

A ProField-FWA-6 moduláris eszköz, amely 6 ki és bemeneti kártyát képes magába fogadni. Fizikai kommunikációs lehetősé-geit tekintve rendelkezik LAN, USB és RS232-es kimenettel. Op-cionálisan GSM-modemmel kiegészítve vezeték nélküli, GPRS-kommunikációra is képes, de URH-rádióval kiegészített alkalma-

zásai is vannak. A kommuni-kációs protokollokat tekintve, rendelkezik az iparágban szokásos IEC60870-5-104-es, -101-es, illetve az IEC61850-es protokollal.

a készülék moduljai:– TM0F8 tápegység, saját

szünetmentes akkumulá-torának töltési funkciójával

– MF186 CPU és kommuni-kációs modul, beágyazott Linuxszal, webszerverrel

– DI415CI 16 csatornás galva-nikusan leválasztott digitá-lis bemenettel

– VR516CI 16 csatornás gal-vanikusan leválasztott re-lés kimenettel

– AH040C 8 csatornás galvanikusan leválasztott analóg be-menettel

Az alábbiakban felsorolt néhány ki- és bemenet nem a teljes-ség igényével készült, mert a pontos IO lista függ az elosztói rendszerirányító által mérni, látni és vezérelni kívánt techno-lógiai jellemzőktől. Ezen ki-, bemenetek darabszáma elérheti az 50-60-at.digitális bemenetek:– Távvezetéki 20 kV-os szakaszoló és a földelő kapcsoló állapotai– A transzformátorleágazás 20 kV-os megszakító és a földelő

kapcsoló állapotai – 0,4 kV-os főbetáp megszakító állapota– Védelmi jelzések– Leszabályozás visszajelzései– Néhány DC-oldali és telemechanikai diagnosztikai jelzésdigitális kimenetek, vezérlések:– A 20 kV-os megszakító kikapcsolása– A 20 kV-os megszakító visszakapcsolásának engedélyezése– Leszabályozáskérés kezdeményezése és megszüntetése – Hiba- és diagnosztikai jelzések törléseanalóg mérések:– A 20 kV 3 fázisának feszültség és árammérései – 0 ponti feszültségmérés– A telemechanika rendszer saját tápellátásának diagnoszti-

kai mérései

Az ProField-FWA-6 készülék segítségével elosztói rendszer-irányító látni kívánja a kiserőmű 20 kV-os állapotát, feszültség- és áramértékeit, amiből számíthatja a pillanatnyi termelését. Leszabályozási kérelmet adhat ki, illetve szükség esetén (kar-bantartás, üzemzavar) a 20 kV-os megszakító kikapcsolásával leválaszthatja a teljes kiserőművet az elosztó hálózatról. Visz-szakapcsolni már közvetlenül nem tudja, csak visszakapcsolás-engedélyezési parancsot adhat ki. Biztonsági okokból a vissza-kapacsolás csak helyileg a kiserőműben kezdeményezhető.

4. ábra A csomagolás, a készülék, a külső rádió és tartozékai

5. ábra ProField-FWA-6 RTU


Szabó Ervinokleveles villamosmérnök, MBAvezérigazgató-helyettes, Prolan irányítástechnikai [email protected]


az innováCió JelentŐsége

A gazdasági növekedés egyik legjelentősebb hajtóereje az in-nováció. Az innováció Magyarország számára társadalmi és gazdaságpolitikai koncepció, amely az életminőség javítását és egy tudás alapú gazdaság kiépítését célozza [1]. A nemzetközi léptékű ipari vállalati innováció a gazdasági növekedés motorját képezi. Az innováció, az innovációs környezet az egyén szemszö-géből egy önmegvalósítási program, általános attitűd a „világ

megváltoztatására”. A vállalatok számára a globális gazdasági környezetben a versenyképesség záloga, a jövedelmezőség esz-köze, nemzetgazdasági szinten a globális gazdasági versenyben a nemzeti termelés hozzáadott érték jellemzőjének növelését és tudásra épülő átstrukturálásának lehetőségét kínálja.

Az innováció sikerességét számos tényező befolyásol-ja, amelyek összehangolt vizsgálata és javítása a nemzeti innovációpolitika feladata. Jelen tanulmány az innováció fo-galmának ismertetését követően áttekinti az innováció sike-rességének feltételeit, kiemeli az innovációs környezetet ala-kító állami és vállalati feladatokat, az innovációs környezetre meghatározott célkitűzések elérésére bemutatja a Nemzeti Innovációs Központ (NIKOZ) koncepcióját.

az innováCió JellemzŐi és Hazai Helyzete

Az innováció fogalmára számos meghatározás létezik. Lénye-gét tekintve a kreatív újítások gyakorlati hasznosítását jelenti. Ezen meghatározás rámutat mindkét tényező – a kreativi-tás és a hasznosítás – egyenrangú jelentőségére. Az újítás adott esetben lehet kutatási vagy tudományos tevékenység, ugyanakkor ez nem szükségszerű. A hasznosítás általánosan értelmezhető (pl. társadalmi hasznosítás), de legtöbbször gazdasági értelemben kell tekintenünk. Az innováció sike-réhez a kreativitás (ötletgenerálás, technológiai elemzés) és a megvalósítás (fejlesztés, technológia, piaci akvizíció) folya-matainak egységes hatékonyságára van szükség. Az innová-ció célja lehet egy termék, szolgáltatás, marketingmódszer és üzleti modell. A megalapozott innováció feltételei között azonos súllyal szerepel a technológiai újítás és az ötlet iránt megfogalmazódott igény. A legsikeresebb innovációs projek-tek elemzésével azonosíthatók azok az innovációs helyzetek, amelyek nagy hatású innovációt alapozhatnak meg [2]: várat-lan események, ellentmondásos helyzetek, folyamatigények, ipar- és piacváltozás, demográfiai változás, szemléletváltozás és új tudományos eredmények.

Egy ország innovációs rendszerének jellemzésére használt európai mutató az Innovation Union Scorboard (IUS) [3]. Az innovációs állapot összetevőinek leírására használt mutatók az alábbi csoportokba sorolhatók:1. Feltételek (enablers): személyi feltételek, tudományos aktivi-

tás és színvonal, állami és vállalati innovációs ráfordítások.2. Vállalati aktivitás: innovációs aktivitás, együttműködés,

szabadalmaztatás stb.3. Innovációs állapot: vállalatok száma és állapota, termékek,

szolgáltatások, export volumen mérete stb.

A hatékony innovációs környezet biztosításához kapcso-lódó állami feladatokat a feltételek (enablers), a vállalati fe-lelősséget a vállalatiaktivitás-csoport jellemzi. Ebben a rend-szerben Magyarország összesítve a 27 országból a 22. helyen szerepel, mérsékelt innovátor kategóriában. Az eredménye-ket jelen tanulmány témájához kapcsolódóan elemezve az alábbi megállapítások tehetők:

Az innováció területén vezető országokban (Németország, Dánia, Svédország) egyaránt erős és kiegyensúlyozott kuta-tási és innovációs rendszer működik. Ezzel összefüggésben azonosítható az alacsony innovációs potenciállal bíró orszá-gok jellegzetesen aszimmetrikus rendszere a kutatás-innová-ció területén.

Az alacsony innovációs mutatókkal rendelkező országok-ban (így Magyarországon is) alacsony a KKV szektor aktivitása termék-, folyamat-, marketing- és szervezeti innováció terén. A vállalati K+F+I aktivitás mértéke és a kapcsolódó kiadások nagysága az európai átlag alig több, mint fele.

Innováció: az állam és a cégek felelőssége

Mészáros Csaba, Dr. Szepessy Zsolt

a magyar nemzetgazdaság növekedésének egyik legfontosabb pillére az ipari vállalati innováció. az innováció hatékonyságát befolyásoló tényezők az innovációs környezet, a nemzeti innovációs rendszer és a kis- és középvállalkozások innovációs potenciálja. magyarország európai összehasonlításban alacsony innovációs mutatókkal jellemezhető. az okok között szerepel az állami és vállalati k+F+i kiadások alacsony mértéke, a kis-és középvállalkozások alacsony innovációs aktivitása és az innovációs együttműködés hálózatainak hiánya. megfontolandó lenne egy olyan piaci alapon működő nemzeti innovációs központ létrehozása, amely önállóan fellép a nemzetközi k+F+i piacon, összekötő szerepet vállal a hazai innovációs képességekkel bíró és innovációs szolgáltatást igénylő kisvállalatok, multinacionális vállalatok, akadémiai intézmények és az állam között; technológiai, műszaki- és innovációmenedzsment-szolgáltatásokat nyújt.

Industrial innovation is considered as the most important driver of economic growth. Hungary’s innovation potential is ranked as moderate due to the weak innovation activity of SMEs and the low public and private R&D expenditure. The paper proposes the concept of a National Innovation Center, an individual entity for knowledge and technology transfer such as mediation between SMEs, academic institutions and large multinational enterprises, including the management of strategic national innovation projects.

Központban az innovációSok közhellyel vezethetném be az Elektrotechnika most induló sorozatát, amelynek központi témája az innováció. A latin in novore, azaz megújulás a fejlődés motorja és a felemelkedésünk kulcsa. Ez a felemelkedés vonatkozik a szakmai, erkölcsi és természetesen az anyagi állapotainkra is.Mind az egyesület, mind a folyóirat nyitott és komoly helyszíne nemcsak jelenlegi, hanem az elmúlt évtizedek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeinek. Tagjaink, tagvállalataink szívesen fordultak egyesüle-tünkhöz K+F kérdésekben. Reméljük, ezen cikksorozat serkenti a szellemi alkotóműhelyeket is.Az, hogy az innovációról alkotott fogalmunkban új momentumok jelennek meg, nem lesz véletlen, hiszen az innováció maga is megújul.

Haddad Richárd, Felelős kiadó

Innováció

Az állami K+F+I kiadások GDP értékhez viszonyított aránya az EU átlagának 58%-a. Mivel ez egy jelentős tényező az el-maradás hatása is hasonlóan nagy.

A vállalatok és különösen a legfontosabb csoport, a kis- és középvállalkozások (KKV) egymással, akadémiai és kutatóin-tézetekkel folytatott innovációs együttműködése gyenge.

Alacsony a kutatók és az iparban foglalkoztatott kutató-mérnökök száma.

A fenti gyengeségek mellett felmerül a meglevő innováció-támogatási rendszer hatékonyságának kérdése. Egy vállalat innovációs stratégiája a létrehozandó új termék, szolgáltatás újdonságtartalmától, a szükséges kutatás-fejlesztési munká-tól és a piac felkészültségétől függően a táblázatban látható csoportokba sorolható [4].

A hazai innovációs támogatási rendszer alapvetően azo-kat a projekteket részesíti előnyben, amelyek az 1. ábrán az 5. és 6. csoportba sorolhatóan, jelentős kutatási és fejlesztési intenzitással rendelkeznek. Ezen innovációs projektek sikeré-hez azonban az ábrán látható módon erős üzleti modell és folyamatfejlesztés is szükséges. Az innováló vállalatok életcik-lusuk során rendszerint az inkrementális termékfejlesztéstől a piaci érvényesítéssel párhuzamosan a radikális (akár új piacot

teremtő jelentős üzletimodell-innovációval együtt járó) inno-vációs stratégia felé törekednek. Ez a folyamat azonban meg-felelő szervezeti feltételeket és erős, aktív kapcsolatrendszert igényel a tudás megszerzése (akadémia) és a piaci érvényesü-lés terén. A megfelelő innovációs rendszer támogatja a táblá-zat 1-4 csoportjait is, az 5-6. csoport számára pedig integrált támogatást ad termékfejlesztés mellett a folyamatfejlesztésre és a szervezetfejlesztésre is.

az állam FelelŐssége

Az állam feladatainak és felelősségének felmérésekor abból ér-demes kiindulni, hogy a köz érdekében közhatalmi alapon és eszközökkel ellátja azon feladatokat, amelyeket magánszemé-lyek, ill. önkéntes alapon működő szervezetek, vállalkozások nem képesek ellátni, vagy a feladat ellátása így oldható meg a legkevesebb erőforrás felhasználásával. A Lincoln kritérium szerint az állam azt tegye meg az emberek számára, amit meg kell tennie, de amit ők maguk egyéni erőfeszítéseik révén egy-általán nem vagy nem olyan jól tudnak megtenni [5]. Az állami forrásokból az alapkutatást, az egyetemi minőségi képzést, az ehhez kapcsolódó kutatást, a nagy kockázatú, nagy hozzá-adott értéket ígérő iparágak és vállalatok fejlesztési tevékeny-ségét kell támogatni. A tudás alapú gazdaság első számú haj-tóerői közé tartozik a K+F kiadások mértéke. Az adott ország innovációs rendszerének fontos elősegítő (enabler) indikátora az állami innovációs kiadások mértéke, melyet az innovációt végrehajtó vállalatok megrendelésként vagy támogatásként

kapnak. A támogatási rendszer kialakításánál olyan programo-kat kell kialakítani, amelyek elősegítik a következő célokat:

1. innovációra alkalmas személyi, szervezeti feltételek javítása.

Szellemi képességeink itthoni hasznosítása.•Csökkenteni a hazai és a térségi (közép-kelet-európai) mér-•nökkivándorlást.Hazacsábítani a fejlesztésben érdekelt szellemi potenciált •(szürkeállományt).Szorosan együttműködni a kutatóegyetemekkel tevékeny-•ségük fejlesztésében (piacképes oktatás, K+F+I kapacitá-sok fejlesztése és lekötése, elitképzés.

2. vállalati k+F ráfordítások növelése.Kis-és középvállalatok ösztönzése termék-, szolgáltatás- és •folyamat-innovációraInnovációra alkalmas vállalatok támogatása•Az innovációs feltételekkel nem rendelkező vállalatok •számára olyan támogatás kialakítása, amelyet innovációs szolgáltatásra költhetnek.

3. állami k+F ráfordítások növelése.Referenciateremtő projektek megren-•delése.Demonstrációs projektek finanszírozása.•Hazai termékek fejlesztésére irányuló •innovációs tevékenység koncentrált megvalósítása.

4. k+F+i stratégiai együttműködés ösztönzése.Ezen célkitűzések érdekében számos elképzelés született, amelyek közül az alábbiak az Új Széchenyi Tervben is sze-repelnek:

Technológiai klaszterek kialakítása.•Akkreditált innovációs vállalatoktól •rendelhető innovációs szolgáltatásra vonatkozó voucher.

Inkubátorház modell.•Nagyvállalati technológiatranszfer-támogatás.•Technológiatranszfer-irodák.•Technológiai és menedzsmentszolgáltató irodák.•Állami innovációösztönző eszközök.•

A felsorolt innovációs támogatási módok mindegyike egy olyan közvetítő entitást ír le, amely az innovációra al-kalmas, vagy arra törekvő vállalat és valamely innovációs eszköz, erőforrás között helyezkedik el. Az erőforrás lehet tudás, technológia, piaci kapcsolat és technológiai tanács-adó. Az állam feladatait a korábban ismertetett irányelvek mentén értelmezve a közvetítő funkciókat a vállatok fele-lősségi körébe kell helyeznie a megfelelő támogatási rend-szerrel együtt.

nemzeti innováCiós közPont (nikoz) konCePCió

Egy válasz lehet a vázolt kihívásokra, célkitűzésekre a Nemze-ti Innovációs Központ (NIKOZ). A NIKOZ ötletgazdák hazai és nemzetközi innovációs területeken már eddig is sikeres hazai fejlesztő cégek, mérnökirodák, szervezetfejlesztéssel, tanács-adással és forrásallokációval foglalkozó társaságok szakem-berei. A NIKOZ egy olyan piaci alapon működő szervezet, amely hardver-, szoftver-, mérőeszközparkkal és szellemi dol-gozókkal (mérnökökkel, kutatókkal, piackutatókkal, jelentős marketingtevékenységgel, stb.) rendelkezik.


Csoport a piac felkészült?

a vállalat a piacon

van?

a vevők ismerik

az új funkciókat?

termék-fejlesztés nagysága

Folyamat-fejlesztés nagysága

innováció-típus

1 Igen Igen Igen Kicsi Nincs Stílusváltás

2 Igen Igen Igen Kicsi KicsiTermékvonal-

fejlesztés

3 Igen Igen Igen Nagy Kicsi Termékjavítás

4 Igen Igen Igen Nagy Nagy Új termék

5 Igen Nem Igen Nagy Nagy Start-up

6 Nem Nem Nem Nagy Nagy Jelentős innováció

Egy termék és a kapcsolódó üzleti és technológiai folyamatok innovációjának stratégiai lehetőségei


a nemzeti innováCiós közPont Feladatai:

1. multinacionális vállalatok, kis- és középvállalatokBeszállítói program a fejlesztés területén. Elérni és megterem-teni a feltételeket ahhoz, hogy a multinacionális vállalatok kaput nyissanak és lehetőséget biztosítsanak a KKV-szektor számára. A központ a szervezeti, menedzsment, eszköz és szakértői súlyával elérheti, hogy a KKV-szektor a nagyvállalati K+F+I projektekbe bedolgozhasson. A támogatás ezen a té-ren a minősített projektekben 50% óradíj-támogatás lehetne az első két évben.2. kis- és középvállalatok saját fejlesztéseiKis- és középvállalatok innovációs céljainak megvalósításá-hoz a cél termékfejlesztési, gyártásidokumentáció-készítési, minősítési vagy gyártástervezési folyamatokban szolgáltatá-sok nyújtása. Az innovációs folyamat egyes fázisaiban azon szakértői tevékenység biztosítása, amelynek házon belüli kiépítése a kis- és középvállalatok számára problémát jelent: technológiai térképezés, problémafelderítés, innovációs kap-csolati hálózatok kiépítése és működtetése, termékvonal stra-tégiai tervezése, piaci akvizíció, szellemi jogok védelme. Azon kis- és középvállalatok számára, amelyek nem rendelkeznek az innovációhoz szükséges személyi és egyéb feltételekkel, a NIKOZ innovációs szolgáltatást nyújt. Az innovációs háló-zatok kiépítésének felgyorsítására egy olyan kompetencia-központot nyújt, amely a kis- és középvállalatok számára egy hatékony „egy ablakos” hozzáférést ad. Az így felépülő kap-csolatok később továbbfejleszthetők bilaterális formában.3. kis- és középvállalatok, akadémiai és felsőoktatási in-tézményekHíd a fenntartható felsőoktatás és a kis- és középvállalatok la-boratóriumi és eszközigényei között. Modern merőeszközöket és laboratóriumokat továbbra is K+F tevékenységet végző aka-démiai vagy egyetemi központokban kell fejleszteni. NIKOZ-zal kötött keretszerződésben a KKV-szektor a támogatott projektek keretei között hozzáférést kapna az eszközparkhoz. Ebben a ke-retben az egyetemi oktatók, kutatók tanácsadóként vennének részt. Az eszközökhöz való hozzáférés a kapcsolódó szakértői szolgáltatással ipari bevételt jelent az akadémiai intézmények-nek és egy aktív intenzív kommunikációs lehetőséget a KKV és az akadémiai szektor között. A szolgáltatások térítése összeköthető az európai pályázati forrásokkal a NIKOZ projekten keresztül.4. államMagyarország innovációs potenciáljának európai értékelé-sekor a gyengeségek között fontos pont volt az állami K+F+I kiadások mértéke. Az Új Széchenyi Terv is tartalmazza azt a célkitűzést, amely a jelentős hozzáadott értékű vállalati fej-lesztéseket támogatja. Az állami nagyberuházások stratégiai előkészítése során legalább olyan fontos a hosszú távú folya-matos kiadások - alkatrészek, javítás, karbantartás - alacsony szinten tartása, mint az azonnali költségeké, aminek legbiz-tosabb záloga a hazai fejlesztési és gyártási kapacitások ki-aknázása. A beruházások során a belső piacok felhasználása könnyebben megoldható külső hitelek nélkül. A magyar tulajdonban lévő, magyar alkalmazottakat foglalkoztató ter-melő cégek nemcsak nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz, ezáltal a lakosság életszínvonalának, életminőségének javításához, hanem nagyobb eséllyel tart-ják a határon belül tevékenységüket az állami támogatások és kedvezmények lejártával is. Az állami nagyberuházások előtt megfelelő előkészítés és időtervezés esetén a Nemze-ti Innovációs Központ képviselheti a magyar KKV-szektort a tendereken. A NIKOZ célja támogatni magyar tulajdonú vál-lalkozásokat, hogy a hazánkban megvalósuló nagy léptékű beruházási tendereken versenyképesek legyenek.

A NIKOZ ötletét megfogalmazó és támogató profitorien-tált, magyar tulajdonú szervezetek közvetlen környezetében már most előkészítés, illetve megvalósítás alatt állnak olyan – több szervezet együttműködésében tervezett – fejlesztési projektek, melyek nemzetgazdasági szempontból is jelentős léptékű problémák megoldására irányulnak. Erre példa a kö-zösségi közlekedés járműveinek elöregedése:

közúton (helyi és helyközi közlekedésre egyaránt alkalmas •autóbuszok);vasúton (elővárosi vonatok, millenniumi földalatti);•vízen (személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas folya-•mi hajók).

5. európai unió k+F+i támogatási rendszereA Nemzeti Innovációs Központ tanácsadói, szakmai fel-

ügyeleti, bírálói szolgáltatást nyújt kis- és középvállalatok számára. Továbbá a pályázati projektek magvalósítása során a menedzsmentfeladatokhoz támogatást biztosít. A pályázati rendszerben gyakran előforduló redundáns programok ösz-szehangolásával pedig segít a vállalatok számára a megfelelő stratégiai fókusz meghatározásában és aktualizálásában.

irodalomjegyzék[1] Új Széchenyi terv - 5. Tudomány – Innováció Program, http://ujszechenyiterv.gov.hu[2] l.e. Holmquist: Grounded Innovation, Morgan Kaufman, 2012., ISBN: 978-0-12-

385946-4[3] Innovation Union Scoreboard 2011. http://www.proinno-europe.eu/metrics[4] v.k. karayanan, g. C. o’Connor: Encyclopedia of Technology and Innovation

Management, Wiley-Blackwell, 2010. ISBN: 978-1-405-16049-0[5] samuelson, nordhaus: Közgazdaságtan, Akadémiai Kiadó 2009. ISBN: 978-9-63-

058299-5

Dr. Szepessy Zsolt ügyvezető igazgatóevopro Innovation [email protected]

Mészáros Csabaelnök-vezérigazgatóevopro Holding Zrt. [email protected]

3 fázisú teljesítménymérő modulok

a WAGO-I/O-SYTEM 750 rendszerhez

[email protected]

Nyomon követhető energiafelhasználás: cserélje mérőmodulra drága műszereit

Szakmai előírások

A 2013 III. negyedévében közzétett, az elektrotechnika

területeit érintő magyar nemzeti szabványok

Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT)

Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások

MSZ EN 60335-1:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60335-1:2010, módosítva)Ezen európai szabvány tárgya a legfeljebb 250 V névleges feszültsé-gű egyfázisú, valamint a legfeljebb 480 V névleges feszültségű egyéb, háztartási környezetű és kereskedelmi alkalmazású villamos készü-lékek biztonsága. E szabvány alkalmazási területe alá tartoznak az akkumulátor által működtetett készülékek, a háztartási környezet-ben (üzletekben, irodákban, motelekben, panziókban és hasonló típusú környezetekben) használt készülékek. Azok a készülékek és gépek, amelyeket szakértő vagy oktatott felhasználók használnak az üzletekben, a könnyűiparban és a gazdaságokban, és azok a ke-reskedelmi alkalmazásra szánt készülékek és gépek, amelyeket lai-kus személyek használnak, szintén e szabvány alkalmazási területe alá tartoznak.

*MSZ IEC/TR 61000-3-15:2013 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 3-15. rész: Határérté-kek. A kisfeszültségű hálózatban működő elosztott energiater-melő rendszerek kisfrekvenciás elektromágneses zavartűrési és zavarkibocsátási követelményeinek értékeléseAz IEC 61000 szabványsorozat e részét képező műszaki jelentés a fá-zisonként legfeljebb 75 A-es egy- és háromfázisú, különösen a közcé-lú kisfeszültségű hálózathoz áramátalakítókon keresztül csatlakozó elosztott energiatermelő rendszerekre vonatkozó meglévő vagy ké-szülő nemzeti és nemzetközi szabványok kritikai értékelésével foglal-kozik, hogy a megfelelő EMC-követelmények és vizsgálati feltételek meghatározásához kiindulási alapul és útmutatóul szolgáljon. Ez a műszaki jelentés a legfeljebb 9 kHz-es EMC-jelenségekre (a zavartű-résre és a zavarkibocsátásra) korlátozódik, és nem tartalmazza az energiatermelés hálózatra kapcsolásának egyéb vonatkozásait.

Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül)

MSZ EN 50152:2013 Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Váltakozó áramú kapcsolóberendezések egyedi követelményei című szabványso-rozat -1, -2 jelzetű részei

Kosák Gábor *MSZ EN 50539-11:2013 Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. Túlfeszültség-le-vezető eszközök speciális alkalmazásokhoz, beleértve az egyen-áramú alkalmazásokat. 11. rész: Fotovillamos rendszerekben alkalmazott túlfeszültség-levezető eszközök követelményei és vizsgálataiMSZ EN 50541-2:2013 Háromfázisú elosztóhálózati száraztranszformátorok 50 Hz-re, 100-3150 kVA-ig, legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszült-ségig. 3. rész: Nem szinuszos árammal terhelt transzformátor ter-helhetőségének meghatározásaMSZ EN 50547:2013 Vasúti alkalmazások. Telepek tartalék tápellátó rendszerekhez*MSZ EN 50578:2013 Vasúti alkalmazások. Egyenáramú jelzőrelékMSZ EN 60034….:2013 Villamos forgógépek című szabványsorozat -18-21, -28 jelzetű részeiMSZ EN 60061…. Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint cse-reszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek című szabványsorozat-1:1993/A48:2013 Lámpafejek -2:1993/A45:2013 Lámpafoglalatok -3:1993/A46:2013 IdomszerekMSZ EN 60143-2:2013 Soros kondenzátorok villamos energiarendszerekhez. 2. rész: Soros kondenzátortelepek védőkészülékei (IEC 60143-2:2012)*MSZ EN 60191-6-22:2013 Félvezető eszközök mechanikai szabványosítása. 6-22. rész: Álta-lános szabályok felületszerelt félvezetőeszköz-tokozások körvo-nalrajzainak készítéséhez. Tervezési irányelvek az S-FBGA (Silicon Fine pitch Ball Grid Array) és S-FLGA (Silicon Fine pitch Land Grid Array) félvezető csomagokhoz (IEC 60191-6-22:2012)MSZ EN 60309:2013 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra című szabványsorozat -1:1999/A2, -2:1999/A2, -4:2007/A1 jelzetű részeiMSZ EN 60317….:2013 Tekercselőhuzalok egyedi típusainak előírásai című szabványso-rozat -2, -48, -49, -50, jelzetű részeiMSZ EN 60335-2-25:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-25. rész: Mikrohullámú sütők követelményei, beleértve a kombinált mikrohullámú sütőket is (IEC 60335-2-25:2010, módosítva)MSZ EN 60335-2-69:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-72. rész: Kereskedelmi felhasználású kerékmeghajtású (önjáró) vagy a nélküli padlóápoló gépek követelményei (IEC 60335-2-72:2012, módosítva)MSZ EN 60335-2-79:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-79. rész: Nagynyomású tisztítógépek és gőzös tisztítógépek kö-vetelményei (IEC 60335-2-79:2012, módosítva)*MSZ EN 60349-4:2013 Villamos vontatás. Villamos forgógépek vasúti és közúti jármű-vekhez 4. rész: Elektronikus átalakítóról táplált állandó mágneses szinkronmotorok (IEC 60349-4:2012)MSZ EN 60404….:2013 Mágneses anyagok című szabványsorozat -11, -15* jelzetű részei illetve új részeiMSZ EN 60512:2013 Csatlakozók elektronikus berendezésekhez. Vizsgálatok és méré-sek című szabványsorozat -24-1*, -99-001* jelzetű új részei*MSZ EN 60544-2:2013 Villamos szigetelőanyagok. Ionizáló sugárzás hatásainak megha-tározása szigetelőanyagokban. 2. rész: Eljárások. Besugárzás és vizsgálat (IEC 60544-2:2012)


A következő felsorolás a szabvány alkalmazási terüle-tének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő fel-sorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listája az MEE hon-lapján az Elektrotechnika/Aktuális szám/Szakmai elő-írások címszó alatt található meg.


MSZ EN 60601….:2013 Gyógyászati villamos készülékek című szabványsorozat -1-3:2008/A1, -1-8:2007/A1, -2-22, -2-44:2009/A1, -2-65* jelzetű részei illetve új részeiMSZ EN 60626-1:2013 Összetett horonyszigetelők villamos szigetelésre. 1. rész: Fogalommeghatározások és általános követelmények (IEC 60626-1:2009)MSZ EN 60662:2013 Nagynyomású nátriumlámpák. Működési követelmények (IEC 60662:2011, módosítva)MSZ EN 60695:2013 A tűzveszélyesség vizsgálata című szabványsorozat -4, -7-2*, -11-3* jelzetű részei illetve új részeiMSZ EN 60704:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározási módszere című szabványsorozat -1:2010/A11, -2-4, -2-6 jelzetű részeiMSZ EN 60705:2013 Háztartási mikrohullámú sütők. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 60705:2010, módosítva)MSZ EN 60734:2013 Háztartási villamos készülékek. Használati jellemzők. Vizsgálati víz (IEC 60734:2012)MSZ EN 60893-3-1:2013 Szigetelőanyagok. Hőre keményedő gyantaalapú, merev, rétegelt lemezek villamos ipari célokra. 3-1. rész: Az egyes anyagok előírá-sai. Merev, rétegelt, ipari lemezek típusai (IEC 60893-3-1:2012)MSZ EN 60947-4-2:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 4-2. rész: Kontak-torok és motorvédő kapcsolók. Váltakozó áramú, félvezetős mo-torvezérlők és motorvédő kapcsolók (IEC 60947-4-2:2011)MSZ EN 60974:2013 Ívhegesztő berendezések című szabványsorozat -2, -7 jelzetű részeiMSZ EN 61010….:2013 Villamos mérő-, szabályozó és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai című szabványsorozat -2-032, -2-033*, -2-091* jelzetű részeiMSZ EN 61029:2013 Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága című szab-ványsorozat -2-1, -2-9, -2-11 jelzetű részei illetve új részeiMSZ EN 61083-2:2013 Nagyfeszültségű és nagy áramú mérésekhez használt műszerek és szoftver. 2. rész: Lökőfeszültség- és lökőáram-vizsgálatokhoz használt szoftverek követelményei (IEC 61083-2:2013)*MSZ EN 61189-11:2013 Villamos anyagok, nyomtatott áramkörök és más összekötési struktúrák és összeállítások vizsgálati módszerei. 11. rész: Forrasz-tóötvözetek olvadási hőmérsékletének vagy olvadási hőmérsék-let-tartományának mérése (IEC 61189-11:2013)MSZ EN 61249:2013 Nyomtatott lapok és más összekötési struktúrák anyagai című szabványsorozat -2-27*, --2-30*, -2-39*, -2-40* jelzetű új részeiMSZ EN 61326….:2013 Méréstechnikai, irányítástechnikai és laboratóriumi villamos be-rendezések. EMC-követelmények című szabványsorozat -1, -2-1, -2-2, -2-3, -2-4, -2-5 jelzetű részeiMSZ EN 61439-3:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 3. rész: Szak-képzettség nélküli személyek által kezelhető elosztótáblák (DBO) (IEC 61439-3:2012)MSZ EN 61439-6:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 6. rész: Burkolt síncsatornás rendszerek (síncsatornák) (IEC 61439-6:2012)MSZ EN 61587….:2013 Elektronikus berendezések vázszerkezete. Vizsgálatok az IEC 60917 és IEC 60297 szabványhoz című szabványsorozat -3, -4* jelzetű részei illetve új részei

MSZ EN 61643-11:2013 Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. 11. rész: Kisfe-szültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-levezető eszközök. Követelmények és vizsgálatok (IEC 61643-11:2011, módosítva)MSZ EN 61869-2:2013 Mérőtranszformátorok. 2. rész: Kiegészítő követelmények áram-váltókhoz (IEC 61869-2:2012)MSZ EN 61982:2013 Akkumulátortelepek (kivéve a lítiumtelepeket) villamos közúti járművek hajtásához. A teljesítőképesség és az élettartam vizsgá-lata (IEC 61982:2012)MSZ EN 62034:2013 Automatikus vizsgálórendszerek akkumulátoros táplálású biz-tonsági világításhoz (IEC 62034:2012)MSZ EN 62115:2005/A11:2013 Villamos játékok. BiztonságMSZ EN 62133:2013 Lúgos vagy egyéb nem savas elektrolitokat tartalmazó akkumulá-torcellák és -telepek. Hordozható berendezésekhez használandó, hordozható, zárt akkumulátorcellák és azokból összeállított akku-mulátortelepek biztonsági követelményei (IEC 62133:2012)*MSZ EN 62196:2013 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok, járműcsatlakozók és beme-neti járműcsatlakozók. Villamos járművek vezetékes töltése című új szabványsorozat -1*, -2* jelzetű részeiMSZ EN 62217:2013 Nagyfeszültségű polimer szigetelők belső téri és külső téri hasz-nálatra. Általános fogalommeghatározások, vizsgálati módszerek és átvételi követelmények (IEC 62217:2012)MSZ EN 62271:2013 Nagyfeszültségű kapcsolóberendezések című szabványsorozat -100:2009/A1, -101, -105, -110 jelzetű részei*MSZ EN 62560:2013 50 V-nál nagyobb feszültségű, beépített előtétes LED-lámpák ál-talános világítási célra. Biztonsági előírások (IEC 62560:2011, mó-dosítva + 2012. januári helyesbítés)*MSZ EN 62639:2013 Indukciós lámpák. Működési követelmények (IEC 62639:2012)

Nemzeti elektrotechnikai szabványok visszavonása

A következő nemzeti szabvány(oka)t az MSZT közvetlen utód nél-kül visszavonta:MSZ IEC 196:1995 Szabványos villamos frekvenciákMSZ IEC 242:1992 Központi vezérlőhálózatok szabványos frek-venciáiMSZ 1357:1998 Hajlékony vezetékek és zsinórvezetékek ereinek színei (IEC 173:1964)MSZ 2364-473:1994 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Túláramvédelem alkalmazásaMSZ 2364-482:1998 Épületek villamos berendezéseinek létesí-tése. 4. rész: Biztonságtechnika. 48. kötet: Védelmi módok kivá-lasztása a külső hatások figyelembevételével. 482. főfejezet: Tűz-védelem fokozott kockázat vagy veszély eseténMSZ ENV 50196:2000 Feszültség alatti munkavégzés. Előírt szi-getelési szint és a hozzá tartozó védőtávolságok levegőben. Szá-mítási módszerMSZ ENV 50213:2000 Repülőtéri világításhoz alkalmazott fém-árnyékolású kábelek MSZ IEC 60502…. 1 kV-tól (Um=1,2 kV) 30 kV-ig (Um=36 kV) ter-jedő névleges feszültségű, extrudált szigetelésű erősáramú kábe-lek és szerelvényeik című szabványsorozat összes részeMSZ ENV 60695-2-4/2:1998 A tűzveszélyesség vizsgálata. 2. rész: Vizsgálati módszerek 4. főfejezet/2. lap: 500 W névleges teljesítményű vizsgálóláng és irányelvek (IEC 695-2-4/2:1994)

1.) A Villamos Biztonsági Szabályzat új terve-zetét az MKEH készítette el 2012 májusában – ez akkor sok kritikát kapott. Azóta az MKEH és a MEE szakértői többször találkoztak és alakítottak, javítottak a szabályzat terveze-tén. Eredményes volt a közös munka: vélemé-nyünk szerint a tervezet kisebb szerkesztési jellegű javítások után műszaki-biztonsági és jogi szempontból is rövidesen elfogadható és kiadható állapotba kerül – így remélhető, hogy a szabályzatot 2014-ben kiadják.

2.) MIHÓK ANDRÁS felülvizsgáló kérdése az egészség-ügyi intézmények (pl. kórházak, klinikák) gyógyászati és általános célú épületei, helyiségei, szabadterei, illetve a kiemelt gyógyászati helyiségek felülvizsgálati előírása-iról érdeklődött (pl. milyen jogszabály írja elő, mit kell végezni, gyakoriság)

VÁLASZ:A kórházak és hasonló egészségügyi intézmények gyógy-ászati célú helyiségei minden esetben munkahelyek. Ezek munkavédelmi intézkedéseit (az érintésvédelmi felülvizsgá-latok is ide tartoznak) a helyi kockázatértékelés alapján kell megállapítani. Ezekre irányadó lehet az MSZ HD 60364-7-710 (egyelőre csak angol nyelven hozzáférhető szabvány) 710.62 szakaszában a gyógyászati berendezések fajtája szerint rész-letezett gyakoriság. Ennek a szabványnak (mint minden más szabványnak) betartása nem kötelező, de a helyileg készülő szabályzat nem adhat az ezekben lévőnél kisebb biztonságot nyújtó megoldást.

Ha a kórháznak, illetve gyógyászati intézménynek vannak különálló olyan épületei, amelyek nem minősíthetők munka-helynek (pl. nővérszállás, raktárépület), ezek érintésvédelmi ellenőrzésére elegendő a KLÉSZ előírásainak betartása.

3.) DOMONYI DEZSŐ kérdése: a társasházak alsó szint-jén lévő kis teljesítményű hőközpontok érintésvédel-mi felülvizsgálata a 8/1981.(XII.27.) IpM rendeletben (KLÉSZ) meghatározott 6 éves szerelői ellenőrzés, vagy

a 22/2005 (XII.21) FMM rendelet szerinti 3 éves érintés-védelmi szabványossági felülvizsgálat legyen?

VÁLASZ:A társasház a KLÉSZ alá tartozik, így annak rendelkezései a társasházban elhelyezett hőközpont villamos berendezései-re is vonatkoznak. A többletkövetelmények attól függenek, hogy az adott hely (hőközpont) munkahelynek minősül-e vagy nem. Ennek eldöntése nem villamos, hanem általános munkavédelmi kérdés. Általában azokat a helyeket szokták munkahelynek tekinteni, ahol a munkavállalók állandóan je-len vannak, vagy gyakran (pl. naponta, napszakonként) tartós ideig munkát végeznek.

Ha az adott hőközpont nem minősül munkahelynek, ak-kor az érintésvédelmi ellenőrzésre a KLÉSZ előírásain nincs túlmenő követelmény. Ha azonban munkahelynek minősül, akkor be kell tartani a 14/2004 (IV.19.) FMM rendelet 5/A § (3) bekezdés a) b) és c) pontjainak előírásait is [amelyet a 22/2005.(XII. 21.) FMM rendelet léptetett életbe]. A KLÉSZ 26.§ (4) bekezdése azonban azt is előírja, hogy „a KLÉSZ alá tartozó épületekben lévő munkahelyek fogyasztói vezeték-hálózatán az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatát a vállalati Munkavédelmi Szabályzatban előírt gyakorisággal kell végezni.” A vállalati Munkavédelmi Szabályzat készítésé-nek kötelezettsége ma már megszűnt, de helyette kockázat-elemzés készítése kötelező. Ennek alapján kell tehát egyedileg meghatározni, milyen gyakorisággal kell szabványossági fe-lülvizsgálatot végezni. Műszakilag ennek előírása akkor indo-kolt, ha az adott munkahelyen számolni kell az ott lévő olva-dóbiztosítók szakszerűtlen cseréjével, a védővezetők sérülé-sével vagy a rögzített fogyasztóberendezések áthelyezésével.

4.) DEMES ISTVÁN társasház érintésvédelmi felülvizsgá-latával, illetve a vizsgálatokat végzők jogosultságával (oklevél, képesítés, továbbképzés) kapcsolatban kereste meg egyesületünket.

VÁLASZOK:a) Társasház közösségi helyiségeinek (lépcsőház, kuka, kerék-

pár és gyerekkocsi tároló) érintésvédelmi felülvizsgálata után a következő felülvizsgálat időpontját 3 év eltelte után határozta meg, a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet alapján – ezt tévesnek tartja.

• Igaza van, lakóházakra valóban a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (KLÉSZ) vonatkozik. Ettől függetlenül nem baj, ha a „biztonság javára tévednek”, és néha alaposabban meg-vizsgálnak egy lakóházat, már csak az esetleges változások, teljesítménybővülések és ennek következtében végrehajtott kioldószervcserék, stb. miatt is.

b) A felülvizsgáló 1988-as keltű bizonyítvánnyal rendelke-zett. Lehet-e ezzel érintésvédelmet vizsgálni? Vonatkozik-e rá az 5 évenkénti átképzés, és annak megtörténte a minősítő iratból ki kell-e tűnjön?

• A megjelölt bizonyítvánnyal lehet szabványossági felül-vizsgálatot végezni, ha nincs rajta érvényességi határidő fel-tüntetve. Az ÉV bizonyítványokat általában érvényességi ha-táridő nélkül adták ki. Jelenleg nincs kötelező továbbképzés/átképzés előírva a felülvizsgálók számára.

c) A felülvizsgálathoz elegendő-e az előírt műszaki képesítés, vagy pedig további jogosultság is szükséges-e, pl. mérnöki ka-marai tagság, bírósági szakértő, tűzvédelmi elektromos szakér-tő minősítés?

• Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásá-hoz szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet írja elő: az érintésvédelmi, a villamos berendezések

Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Biztonságtechnika


Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2013. október 2.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 267. ülésén dr. Novothny Ferenc vezetésével először tájékoztatást adott a készülő Vil-lamos Biztonsági Szabályzatról, majd az egyesülethez beérkezett szakmai kérdé-seket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt az egészségügyi intézmények és társas-házak felülvizsgálatával, a felülvizsgálók jogosultságával, a mobil áramfejlesztők érintésvédelmi kialakításával, a külföldi megrendelések dokumentációjával és a villamos meghajtású autók érintésvédel-mi elbírálásával kapcsolatos kérdésekre.


tűzvédelmi jellegű és a villámvédelmi szabványossági felül-vizsgálatot csak olyan erősáramú alapképzettségű szak-ember vezethet, illetve írhat alá ezekről dokumentumot, aki a rendelet mellékletében megjelölt vonatkozó képesítés-sel, szaktanfolyami képzettséggel rendelkezik. A 67/2012. (XII.14.) BM rendelettel módosított 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerinti kötelező tűzvédelmi szakvizsga kizárólag az erősáramú berendezések szabványos állapotának felülvizs-gálóira vonatkozik. Jelenleg nincs előírva a felülvizsgálók számára a kötelező mérnökkamarai tagság vagy bírósági szakértői jogosultság.

d) Az ellenőrzést az épület létesítésekor érvényben lévő szab-ványnak megfelelően kell-e végezni, vagy pedig a felülvizsgálat időpontjában érvényben lévőnek. Pl. a régi szabványnak meg-felelően a vezetékek és szerelvényeik, stb., még most is kifogás-talanul működnek, de a módosított, most érvényben lévő szab-ványnak nem felelnek meg. Át kell-e építeni? Melyik jogszabály szabályozza ezt a kérdést?

• Az erősáramú villamos berendezések szabványos állapo-tának (tűzvédelmi jellegű) időszakos felülvizsgálatakor alkal-mazandó szabványokkal kapcsolatban a jelenleg hatályos 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) 214. § (1) bekezdése a következőt írja elő:

„A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés mi-nősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki kö-vetelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű bizton-ságot nyújtó előírás szerint történik.”

Az érintésvédelemmel foglalkozó korábbi, ma már vissza-vont, 1989-ban módosított MSZ 172:1986 szabvány 5.3.9. szakaszában foglaltakat irányelvként lehet alkalmazni:

„Az érintésvédelmi minősítő iratban az érintésvédelmet mindig az irat kiállítása idején érvényes szabványok szerint kell minősíteni. Korábbi szabványok szerint létesített – a vizs-gálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő – beren-dezések esetén csupán a megjegyzésben szabad rögzíteni, hogy a létesítéskor az érvényes szabványoknak megfelelt, át-alakítása nem kötelező!”

Ugyanezen szabvány 5.1.2.2. szakasza szerint a berende-zést újnak kell tekinteni, ha a villamos berendezés, illetve az érintésvédelmi berendezés bővítése, átalakítása olyan mértékű, hogy a szabvány követelményei alapján megha-tározott számértékeket és/vagy ezek kielégítésére szolgáló berendezéseket jellemző számértékeket legalább 10%-ban megváltoztatja. Így pl. változik a kioldószerv(ek) beállítása, megnövekedik a védővezető hossza vagy elmarad a földelés stb. Ilyen esetekben újnak tekintendő a berendezés és a be-rendezés bővítése, illetve átalakítása idején érvényes szabvá-nyoknak kell megfelelni a tejes berendezésnek, jelenleg tehát az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványnak.

5.) JÁSZFALUSI IMRE arról tájékoztatott, hogy terepen szükségáramforrást telepítenek, amely konténerben el-helyezett dízelmotor hajtású generátorból és elosztó/csatlakozó szekrényből áll. A helyszínen rúdföldelővel föl-delést létesítenek és ezt bekötik a fő EPH-csomópontba, ahová a generátor csillagpontja és minden más fémszer-kezet és test is csatlakozik. Az áramfejlesztő kialakítása gyárilag TN-S rendszerű. Az ötvezetős elmenő áramkö-röket négypólusú 30 mA-es áramvédő-kapcsoló védi. Az MSZ HD 60364-7-717:2010 szabvány kettős vagy meg-erősített szigetelést ír elő az áramfejlesztő védelmére. A gyári konstrukciójú áramfejlesztő nem alakítható át kettős vagy megerősített szigetelésűvé. Kérdései a következők:

a) Kijelenthető-e, hogy a jelzett szabvány előírását nem kell betartanunk, mert az általunk kialakított érintésvédelem legalább azzal megegyező biztonságot nyújt?

VÁLASZ: Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, tehát nem kötelező. Azonban a szab-ványtól való eltérés esetén a szabványban meghatározott biztonsági szintet fenn kell tartani. Eltéréskor a tervező, a ki-vitelező és az üzemeltető egyaránt felelősséggel tartozik, és igazolniuk kell az eljárás helyességét. Ezért egyenértékűségi nyilatkozatban kell kinyilvánítani, hogy az alkalmazott meg-oldás egyenértékű a szabvány nyújtotta biztonsággal. Jelen esetben tekintettel a kialakított TN-S rendszerre ez – az áram-ütés elleni védelem szempontjából – megtehető.

A leírtak alapján az MSZ HD 60364-7-717:2010 szabvány-ban előírt II. év. osztályú szerkezet kialakítása túlzottan szi-gorú követelménynek tűnik. Úgy véljük, hogy lehetőség van a generátor kettős szigetelésének szabvány szerinti kiala-kítására is. Természetesen a gyári konstrukción nem szabad változtatni. Megoldásként javasolható a komplett áramfej-lesztő egység olyan szigetelő talpakon való rögzítése, amely mechanikus és villamos szempontból egyaránt kielégíti a szabvány követelményeit. Ezenkívül feltehetőleg már csak néhány könnyebben elhelyezhető kiegészítő szigetelésre, esetleg módosításra lenne szükség a berendezés további ré-szeinél – ezeket a tervezőnek kell meghatároznia. Tekintettel arra, hogy a berendezés tervezés alatt, illetve kivitelezés előtt áll, az optimális megoldásról a tervezőnek kell döntenie.

b) Mi a helyzet a terepi villamos fogyasztókhoz előírt a külön vezetett EPH-vezetékkel, ha a villamos fogyasztók robba-násveszélyes térségekben az 1-es zónában is vannak?

VÁLASZ: A különböző zóna besorolású robbanásveszélyes térségek-ben létesített villamos berendezések, kábel- és vezetékrend-szerek kivitelezésében, szerkezeti kialakításában és védelmi megoldásaiban minden egyedi esetben az MSZ EN 60079-14 érvényes szabvány kérdéses helyre vonatkozó követelményeit kell teljesíteni. 6.) STUBECZKY MÁTYÁS kérdése: egy magyar vállalkozó az általa készített berendezéseket egy német érdekelt-ségű cég magyarországi szerelőműhelyében telepítette. Üzembe helyezéskor a szokásos magyar dokumentációt – ÉV-jegyzőkönyvet – kívánták átadni, de a német üzem-be helyező kolléga a német előírásokon alapuló német nyelvű biztonsági nyilatkozat megtételét követeli meg. Mi a teendő ez esetben?

VÁLASZ: A magyar területen lévő, magyar üzemeltető személyzet-tel működő üzemre a magyar hatóságok jogköre is kiterjed, ezért a magyar jogszabályok, szabványok és gyakorlat szerint, a szokásos módon az átvételhez szükséges vizsgálatokat el kell végezni és dokumentálni (magyarul) kell, ezt a magyar üzemvezetésnek, felelős üzemeltetőnek át kell adni. A meg-küldött német nyelvű dokumentáció áttanulmányozása után úgy véljük, hogy ha az MSZ HD 60364-6 európai szabvány 61. fejezete alapján elvégezték a szabványban előírt teljes körű első ellenőrzést (nemcsak az érintésvédelmet!), akkor nyu-godtan kitölthetik és aláírhatják a német fél által megkövetelt nyilatkozatot. Ugyanis ez nyilatkozat – kisebb eltérésekkel – hasonló szempontok szerint kéri a megfelelőség igazolását,

mint az említett szabvány. Javasoljuk ellenőrizni, hogy mi az, ami az MSZ HD 60364-6-ban nem szerepel, de a német nyi-latkozat kérdései között vannak, ezeket is vizsgálni kell!

7.) CSIRMAZ BERNADETT kérdése: Ha egy magyar cég épí-tőmesteri munkákat végez Csehországban, a magyar cég által kiállított Érintésvédelmi Jegyzőkönyvet a cseh ható-ságok elfogadják-e?

VÁLASZ: Mindenképpen ajánlatos a helyi illetékes hatóságokkal elő-re felvenni a kapcsolatot és velük mindenben egyeztetni, hogy mit kívánnak, mikor, milyen tartalommal és formában; ki jogosult vizsgálni és aláírni stb. Mindenesetre cseh nyel-ven, de legalább angolul kell elkészíteni a jegyzőkönyveket és a tanúsítványokat! A HD 60364 sorozat szabványait kell alapul venni. Érintésvédelmi szempontból különösen fontos a sorozat 1. részén kívül a HD 60364-4-41 jelzetű szabvány, valamint a sorozat 7. részének szabványaiban meghatározott különleges helyekre vonatkozó érintésvédelmi követelmé-nyek. Végül a vizsgálatokat a HD 60364-6 szabványban meg-követelt módon végezzék, illetve e szabvány szerint állítsák össze az elvégzett vizsgálatok dokumentációját – ekkor van a legtöbb esély arra, hogy ezeket a cseh hatóságok elfogadják. Célszerű a dokumentációban az aktuális cseh szabványok jelzetére is hivatkozni, illetve az esetleges vonatkozó cseh jogszabály (pl. amelyik a vizsgálatot elrendeli) számát is fel-tüntetni.

8.) A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága a következő állásfoglalást – általános szabályokat – fogalmazta meg az előző 6. és 7. pontban felvetett kérdésekkel, illetve a külföldi megrendelésekkel kapcsolatban:„A vállalkozó minden esetben azt, olyan nyelven és formában köteles teljesíteni, amit a megrendelő a vállalkozó által elfoga-dott megrendelésben előírt. Biztonsági vizsgálatról lévén szó, nyilatkozatban (minősítő iratban) kell közölni, hogy a vizsgálat és a vizsgált berendezés melyik szabványoknak, illetve milyen előírásoknak felelt meg. Kívánatos még azt is megadni, hogy tu-domása, illetve feltételezése szerint a biztonsági követelmények teljesítésének igazolására még milyen további vizsgálatokra van, illetve lehet szükség. Ezek elvégzése, illetve elvégeztetése a megrendelő feladata.” 9.) SZABÓ ERNŐ (Miskolcról) a következő kérdést intézte munkabizottságunkhoz: milyen érintésvédelmi előírások vonatkoznak az elektromos meghajtással (200-300 V-os akkumulátorral) is rendelkező hibrid autókra? Kell-e az autó vizsgáztatásakor érvényes érintésvédelmi jegyző-könyvet bemutatni?

VÁLASZ: A villamos autó, illetve hibrid autó az termék, ezért ezekre a villamossági termékek forgalomba hozatalának biztonsági követelményeit előíró módosított 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet szabályozása vonatkozik. E szerint a gyártónak úgy kell kialakítani a termékét, hogy az kielégítse az adott ter-mékre vonatkozó honosított harmonizált szabványok bizton-sági és műszaki-minőségi követelményeit. Ezt a gyártónak típusvizsgálatokkal és tanúsítványokkal kell igazolni. Ezeket a termék magyarországi forgalmazójának is rendelkezésére kell bocsátania. Így a termékekről nem készül érintésvédelmi jegyzőkönyv!

Megjegyezzük: Az MSZ HD 60364-7-722:2012 jelzetű, Kis-feszültségű villamos berendezések. 7-722 rész: Különleges

berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Villamos jármű táplálása című (angol nyelvű) szabvány az e-töltőállomásokra vonatkozik, melyekre értelemszerűen vonatkozik az MSZ HD 60364-6:2007 jelzetű Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés című szabvány is. Az e-töltőállomás mint villamos berendezés érintésvédelmi szempontból felülvizsgálat-köteles, ezért róluk készül ÉV-jegyzőkönyv. 10.) ELEK RÓBERT (Debrecenből) kérdése: Különböző motorok bekötésére a tervező a 2YSLCYK típusú ká-belt írta elő. A kábel alkalmas frekvenciaváltós moto-rok bekötésére, EMC szempontból ez a típus ajánlott. Azonban a termék katalógusa szerint a kábel kisebb keresztmetszetei közül néhány nem elégíti ki ezt az előírást: a PE vezető 16 mm2-ig azonosnak kell len-nie a fázisvezetővel, 16 és 35 mm2 között legalább 16 mm2, ennél nagyobb keresztmetszet esetén legalább a fázisvezető fele legyen! Mi a teendő ilyenkor?

VÁLASZ: A védővezető keresztmetszetére vonatkozó idézett követel-mény az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány 54.2. táblázatá-nak felel meg, (valóban ez az általános gyakorlat), de ez a szab-vány a táblázat helyett megengedi az 543.1.2. szakasza szerint méretezett, ennél kisebb keresztmetszet alkalmazását is.

Megjegyezzük, hogy az energiaátviteli (korábbi elneve-zéssel „erősáramú”) vezetékek keresztmetszetére vonatko-zó előírásokat az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 524. szakasza, s az ehhez tartozó 52.2. táblázata tartalmazza. Ennek megfelelően a rögzített berendezések szigetelt veze-tékeinél a megengedett legkisebb keresztmetszet az üzemi áramokat vezető, továbbá (értelemszerűen) a védővezető céljára használt rézvezető esetén 1,5 mm2, a hozzá csatlako-zó jelző- és vezérlőáramkörök rézvezetője esetén általában 0,5 mm2, elektronikus készülékeknél 0,1 mm2. Ennek megfe-lelően javasoljuk kiválasztani a felhasznált kábelek kereszt-metszetét. 11.) CSERPÁK JÁNOS a KSH tájékoztatóját ismertette, amely a villanyszerelő vállalkozások tevékenysége alap-ján történő statisztikai besorolásáról szól.E szerint, ha valaki saját elvégzett munkájáról ad ki meg-felelőségi nyilatkozatot és ez a tevékenysége a villany-szerelői munkájának szerves részét képezi, akkor 43…. kódú „Villanyszerelés” a megnevezése a különböző sta-tisztikai osztályozásokban. Akkor, ha valaki más mun-káját csak ellenőrzi, illetve elbírálja és kiállítja róla a megfelelőségi nyilatkozatot, tevékenysége már a 71…. kódú „Műszaki vizsgálat, elemzés, tesztelés” tétele alá tar-tozik a különböző statisztikai osztályozásokban.

* * *

Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését 2013. december 4-én, szerdán du. 14:00 órakor tartja.


Arató Csaba

Dr. Novotny FerencÉVÉ Mubi vezető

Kádár Aba,lektor

Az emlékeztetőt összeállította:


1. BEVEZETÉS

Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport és az NGySz összefogá-sában valósulhatott meg az Élhető Jövő Park, mely egyfelől a fóti Lovasterápiás Központ energiaszükségletének nagy részét fedezi, másrészt kiváló kutatási és tapasztalatszerzési lehetőség mind az áramszolgáltatóknak, mind pedig a mű-szaki felsőoktatásban részt vevő oktatóknak és diákoknak. A Park megvalósíthatósági tanulmánya a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakmai támogatásával 2012 elején készült el. Az azóta elkészült, és átadott Parkban helyet kapott egy nap-, egy szél- és egy vízerőmű, egy hőszivattyú-val hűthető és fűthető látogatóközpont, egy akkumulátorte-lep, valamint a mindezek felügyeletét ellátó Scada rendszer.

Emellett a Park területén lehetőség van elektromos jár-művek feltöltésére is az itt létesített töltőberendezések segítségével.

A Parkban található még egy napkollektoros vízmelegítő és fűtés-rásegítő rendszer is, mely által a környezetvédelem és zöldenergia-hasznosítás egy újabb eleme is szerepet kap.

Ezzel az élő laboratóriumként (LiveLab) használható smart grid rendszerrel több fontos, előremutató kérdésre kereshetik a

2013. október 2-án Fóton ünnepélyes ke-retek között mutatták be a sajtó munkatár-sainak az elkészült a Nemzetközi Gyermek-mentő Szolgálat Lovasterápiás és Oktató Központjában az Élhető Jövő Park kísérleti projektet és a látogatóközpontot. Az ünnepélyes átadáson jelen volt dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.

Főszerkesztő

választ az itt tevékenykedő hallgatók, doktoranduszok és ku-tatók. Ilyen kérdés például a megújuló alapon termelt energia növekvő mértékű integrálása a hálózatba megbízhatósági és stabilitási szempontok figyelembevételével. Megoldásokat kereshetünk az intelligens mérési rendszer tökéletesítésére, a tároló berendezések használatára, a termelés-fogyasztás lokális egyensúlyának fenntartására és a megújulóenergia-termelés további módjainak alkalmazására. Érdekes téma le-het különböző célfüggvényű optimalizációs eljárások imple-mentálása a felügyeleti rendszerben, továbbá az elektromos autók akkumulátorainak energiatárolási célú használata. A lehetőségek, és a kérdések száma azonban szinte végtelen.

A továbbiakban bemutatjuk a Park villamos szempontból fontosabb elemeit.

2. NAPERŐMŰ

A Park naperőműve egy 65 panelból álló, összesen 15,6 kWp beépített teljesítményű napelemrendszer az egyik istálló déli oldalán. A kész rendszer a napkollektorokkal az 1. ábrán látható.

Minden egyes panel egy 240 Wp teljesítménnyel rendelke-ző polikristályos German PV gyártmányú panel. Ezen panelek névleges feszültsége 29,5 VDC, névleges árama 8,14 A. A meg-valósítás során 13 db panel lett egymással villamosan sorba kötve, és 5 db ilyen párhuzamos sztring kapcsolódik a hálóza-ti inverterre. A panelek üresjárási feszültsége 37,5 VDC, rövid-zárási árama maximálisan 8,65 A. A panelek hatásfoka 14,7%. A 65 darab panel nagyjából 100 m2 területen helyezkedik el.

Az erőmű hálózati csatlakozását egy 12 kW maximális ki-meneti teljesítményű háromfázisú Fronius IG+ 150 V3 típusú inverter valósítja meg, melynek maximális hatásfoka 95,9%. Érdemes tudni, hogy annak ellenére, hogy az inverter há-romfázisú, alacsony, 4 kW alatti kimenő teljesítmény esetén azonban a veszteségek minimalizálása és a hatásfok növelése érdekében az inverter csak egy fázisra termel. Ez a fázis

A képen az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a HP Magyarország, a Mercedes-Benz Hungária Kft., az OTP Bank, a BME és az Óbudai Egyetem vezetői, akiknek a támogatásával és segítségével megvalósult az alábbi projekt.

1. ábra A naperőmű és a napkollektorok az istálló tetején

HírekSajtótájékoztató

A fóti Élhető Jövő Park bemutatása

Sasvári Gergely

Közel kétéves munka után megvalósult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGySz) fóti Lovasterápiás Központjában a megújuló energiaforrásokat bemutató és alkalmazó Élhető Jövő Park kísérleti projekt. A park-ban helyet kapott nap-, szél-, és vízerőmű, továbbá egy intelligens akkumulátoros rendszer is. Ezen energiater-melő egységek összehangolt működéséről és az adat-gyűjtésről egy CitectSCADA rendszer gondoskodik. A park területén létesült egy látogatóközpont is, mely-nek hűtése és fűtése hőszivattyúval van megoldva.

After two years of work in the International Child Saving Service’s Horse Therapy Center in Fót the Livable Future Park experimental project comes true. In the Park there is a solar and wind power plant, a micro hydropower plant and an intelligent battery system. These systems are supervised and controlled by a CitectSCADA system. In the Park there is a Visitor Center too, which can be heated and cooled by a heat pump.

azonban mindig más, az inverter belső amortizációjának egyenletessé tétele érdekében. Így a kívánatos szimmetrikus betáplálást csak nagyobb teljesítményeken lehet elérni.

Az erőműnek helyt adó istálló külső falán található egy ki-jelző, mely pontos visszajelzést ad az erőmű pillanatnyi tel-jesítményéről, az üzembe helyezés óta megtermelt villamos energiáról és az így kiváltott szén-dioxid mennyiségéről is.

3. SZÉLERŐMŰ

Azért, hogy a szél energiáját is felhasználhassuk, a Park terü-letén felállítottunk egy 20 kW névleges teljesítményű Ouyad FD12.0-20000 típusú szélerőművet. (2. ábra) A gondola egy 17,4 méter magas vasoszlop tetején helyezkedik el. A 3 darab (2,5 méter hosszú, üvegszálas erősítésű műanyag) lapát egy 150 fordulat/perc névleges fordulatszámú állandó mágneses generátort hajt meg, melynek névleges kimeneti feszültsége 360 VDC.

Az erőmű 3 m/s szélsebességnél kezd termelni és egészen 25 m/s szélsebességig képes a működésre, névleges szélsebessége azonban 12 m/s. A szélsebesség és szélirány mérését a gondolára helyezett szen-zorok segítségével végzi a szélerő-mű elektronikája.

A gondolát vezérlő elektronika végzi a rotor automatikus szél-irány-beállítását, valamint indokolt esetben a szélirányból történő ki-fordulást is. Továbbá egy speciális védelem gondoskodik arról is, hogy a gondola maximálisan csak három-szor fordulhasson körbe, így ugyanis elkerülhető a kábelek csavarodásá-ból következő mechanikai sérülés.

Az erőmű villamos védelmének részét képezi egy ohmos műterhelés is, mely automatikusan bekapcsol, amikor a szélerőmű terhelés nélkül maradna. In-dokolt esetben pedig kezdeményezhető az erőmű vészleállá-sa, melynek során örvényáramú fékek gondoskodnak a mini-mális mechanikai igénybevételről.

A szélerőmű kellően robusztus ahhoz, hogy akár 2 órán át képes legyen elviselni a névleges teljesítményét 50%-kal meghaladó terhelést is.

A szélerőmű a megtermelt energiát 4 darab 5 kW maximá-lis kimeneti teljesítményű Growatt gyártmányú inverteren keresztül táplálja be a kisfeszültségű hálózatba.

4. VíZERŐMŰ

A Park területén átfolyó Mogyoródi-patak vize egy 200 W névleges teljesítményű PowerPal gyártmányú MHG-200LH típusú, mikroméretű vízerőművet hajt, mely a 3. ábrán látható.

Az erőmű meglehetősen kisméretű, a gép tömege mind-össze 16 kg, magassága pedig 68 cm. Megjegyzendő, hogy az erőmű „üzemvízcsatornája” vörösfenyőből készült, mely a kellő tartósság mellett környezetbarát és esztétikus is.

A generátor és a turbina egybeépített, axiális elrendezésű. A Kaplan-turbina egy egyfázisú, 3 póluspárral rendelkező neodímium állandó mágneses (NdFeB) forgórészű generá-tort hajt meg. Az erőmű maximális teljesítménye 250 W. Név-leges kimeneti feszültsége 220 V effektív értékű szinuszos feszültség.

A generátor elsősorban oh-mos terhelésre lett tervezve. Ennek oka abban keresendő, hogy a reaktív terhelés által igényelt meddő áram okozta többletmelegedés olyannyira felmelegítheti az állórészt, hogy ezen hő hatására a rotor állan-dó mágnese elérhetné a Curie-pontját, ahol paramágnesessé válna. További problémát okoz-hat, ha a tekercselés hőmérsék-lete meghaladja a 120 °C-ot, ekkor ugyanis az állórész teker-cselésében rövidzár keletkezhet a szigetelés sérülése miatt.

A generátor villamos védel-mét egy elektronikus terhelés vezérlő rendszer látja el, mely-nek részét képezi egy ohmos műterhelés is. Ez a vezérlés gondoskodik arról, hogy a ge-nerátor ne maradjon villamos terhelés nélkül, ekkor ugyanis a generátor megszaladna. Megszaladás esetén az üzemi for-dulatszám a névleges percenkénti 1000 fordulatról 1500-ra emelkedhetne. Ez a mechanikai többletterhelés azonban már a forgórész károsodását okozná.

Érdekesség, hogy a vízerőmű a legtöbb háztartási méretű kiserőművel ellentétben nem egy inverteren keresztül csatla-kozik a hálózatra, hanem közvetlen kapcsolattal a Park akku-mulátor telepét tölti. (Természetesen egyenirányítás után.)

5. ENERGIATÁROLÓ RENDSZER

A megtermelt és el nem használt megújuló energia a Park te-rületén található PowerQuattro gyártmányú FHUPQ-20 típusú energiatároló-visszatápláló rendszerben tárolható későbbi felhasználásig. A rendszer 20 kVA névleges teljesítménnyel és 40 kWh névleges tárolókapacitással bír. Az energiatárolásról 186 darab 2 VDC névleges feszültségű Hoppecke 4OPzV solar Power 250 típusú akkumulátor gondoskodik, melyeknek a látogató-központban kialakított akkumulátor helyiség ad helyet. (4. ábra)

Ezen akkumulátorok kifejezetten a megújuló energiafor-rások napi ingadozásaiból következő gyakori és egyenetlen töltéskisütési ciklusok elviselésére lettek kifejlesztve. Az akku-mulátorok a maximális - 80%-os - kisütés mellett nagyjából 1600 ciklus élettartammal bírnak. Az akkumulátorok élettar-tam - kisütési mélység diagramja az 5. ábrán látható.

Tekintettel arra, hogy az akkumulátorok élettartama nagy-mértékben függ a környezeti hőmérséklettől is, a helyiség klimatizálását egy hűtő-fűtő hőszivattyús klímaberendezés végzi.


2. ábra Az elkészült 20 kW-os szélerőmű

3. ábra A 200 wattos vízerőmű és üzemvízcsatornája a Mogyoródi-patakban

4. ábra A látogatóközpont és az akkumulátor helyiség bejárata

Az akkumulátorokat a Park vízerőműve közvetlenül tölti, míg a többi kiserőmű az intelligens vezérlő rendszer irányítá-sa alatt áll. Így lehetőség van pl. olyan üzemállapot (energia-séma) beállítására is, hogy akkumulátorok csak akkor töltőd-jenek, ha többlet zöldenergia-termelés van, így elkerülhető a betáplálás a közcélú hálózatba. A megvalósított felügyeleti rendszer segítségével természetesen egyéb energiasémák (stratégiák) is megvalósíthatók.

6. HŐSZIVATTYÚ

A Park területén található látogatóközpont fűtését és hűtését egy 14 kW névleges fűtőteljesítményű levegő-víz rendszerű Mitsubishi Zubadan PUHZ-HW140YHA típusú hőszivattyú végzi. A berendezés a maximális fűtőteljesítményét -15 °C kinti hőmérsékletig képes leadni, míg névleges elektromos teljesítménye 5,21 kW.

A névleges hűtési teljesítmény 12,5 kW, amit -5 °C és 46 °C között képes leadni.

A hőszivattyús rendszer fontos jellemzőjét, a COP-t az 1. táblázat tartalmazza, különböző levegő és víz hőmérsék-leteknél. 1. táblázat COP adatok

Tlevegő Tvíz COP

2 °C 35 °C 3,65

7 °C 35 °C 4,79

7 °C 45 °C 3,67

Maga a hőszivattyú közvetle-nül kapcsolódik a látogatóköz-pont padlófűtési rendszerére, amely intelligens vezérléssel van ellátva. Ezáltal a rendszer képes arra, hogy a hűtési és fűtési gradienst automatiku-san módosítsa, ha például a páralecsapódás ezt indokolttá teszi. Emellett természetesen lehetőség van hűtési és fűtési profilok előre definiálására is. További vizsgálatok elvégzése céljából a hőszivattyú villamos és hő oldalán is mérőket tele-pítettünk.

Fontos tulajdonsága a hő-szivattyú kültéri egységének

a meglepően halk, mindössze 53 dB zajszintű működés. (6. ábra) Ez kiemelten fontos a Park területén élő állatok nyugal-ma szempontjából.

7. E-MOBILITY

A Parkban egyszerre akár három elektromos jármű is tölt-hető. Erre egy falra szerelhető Easy Box töltő és egy Easy Station töltőoszlop ad lehetőséget. (7. ábra) A töltőoszlo-pon egyszerre kettő, míg a fali töltőn egy jármű tölthető egyidejűleg.

Minden töltési pont maximálisan 22 kW teljesítmény leadására ké-pes, ami fázisonként 32 A maximális áramerősséget jelent. Ahhoz azon-ban, hogy ez a töltési teljesítmény ki legyen használva, a gépjárműnek is alkalmasnak kell lennie ilyen telje-sítmény fogadására, valamint a töl-tőkábelnek is képesnek kell lennie az adott teljesítmény átvitelére.

Mind az oszlop, mind pedig a fali töltő egység IEC 62196-2 szabvány szerinti „Type2” típusú csatlakozó-val ellátott töltőkábel csatlakoztatását teszi lehetővé. Azok a kábelek, melyek ilyen csatlakozóval szereltek összesen 7 eret tartalmaznak. A három fázis, egy nulla és egy védőföl-delés mellett két úgynevezett pilotjel átvitelére alkalmas ér is van a kábelben. E két jel segítségével a maximális töltési teljesítményt és a töltési folyamat állapotát lehet befolyá-solni. Mindezt egyszerűen a pilotjel és a védőföld közötti ellenállás változtatásával, valamint pulzus szélesség modu-lációval lehet megtenni.

A töltési mód minden esetben az IEC 61851-1 szabvány szerinti „Mode 3”.

8. SCADA

Annak érdekében, hogy a Park ki tudja elégíteni a kutatá-si és tapasztalatszerzési igényeket is, feltétlenül szükséges volt egy számítógépes adatgyűjtő és irányító rendszer kiépítése. Ezt a feladatot egy 150 adatpontos (később to-vább bővíthető) CitectSCADA rendszer látja el.

A mérés minden termelő egységnél és a nagyobb fogyasz-tóknál Siemens gyártmányú Sentron Pac3200 típusú műsze-rek segítségével valósul meg. (8. ábra) Nagyobb fogyasztónak az elektromos autók töltőberendezéseit, a lovaspályák világí-tását és locsolószivattyúit tekintjük. Ezek a műszerek az alap-mennyiségeknek tekinthető feszültség-, áram-, teljesítmény-, fogyasztás- és frekvenciaértékek mérése mellett alkalmasak például THD valamint áram és feszültség aszimmetria mérés-re is. A mérőműszerek 10 Mbit/s sebességű Modbus TCP interfészen keresztül csatlakoz-nak a szerveren futó Scada-hoz.

A rendszer túl azon, hogy 10 másodperces felbontással archiválja és grafikusan is meg-jeleníti a mért adatokat, képes szimulációs feladatokat is ellátni, valamint különböző energiasé-mákat (optimalizációs célfüggvé-nyeket) alkalmazni. Ilyen célfügg-vény lehet például az, hogy:

maximalizáljuk a megújulók – termelését,amennyiben lehetséges, a – közcélú villamosenergia-há-lózatból vételezett energia le-gyen nulla,


6. ábra A hőszivattyús rendszer kültéri egysége

7. ábra Elektromos autó és Easy Station töltőoszlop

8. ábra Siemens Sentron Pac3200

5. ábra Élettartam – kisütési mélység diagram

előre megadott menetrend tartása a hálózat felől nézve,– teljesítménykorlátozás (a beállított P– max teljesítményt ne lépje túl a hálózati vételezés).

Elképzelhető akár az is, hogy az elektromos autókat csak megújuló energiaforrásból termelt energiával töltsük fel, fo-kozva ezzel a környezettudatosságot.

Ezeket az optimalizációs rutinokat, valamint további (smart) funkciókat a CitectSCADA saját beépített Cicode programnyelvén, vagy akár külső programnyelvek (pl. Visual Basic) segítségével teljesen szabadon lehet a rendszerbe integrálni.

9. A JöVŐ

Bár az Élhető Jövő Parkot 2013. október 2-án hivatalosan meg-nyitották, a munka még nem fejeződött be. A továbbiakban ugyanis elkezdődhet az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport mun-katársainak és a műszaki felsőoktatás képviselőinek kutatás-

fejlesztési munkája. Válaszokat kereshetünk a legkülönfélébb megújuló energiával kapcsolatos kérdésekre és problémákra.

Továbbá a Park fejlesztése sem áll le a megnyitóval. Még számtalan olyan innovatív és környezetbarát megoldás léte-zik, amelyekkel kapcsolatos tapasztalatszerzésre a Park kivá-lóan alkalmas.

Reméljük, hogy Parkban megszerzett értékes tudásanyag a későbbiekben segítségünkre lesz az előttünk álló kihívások legyőzésében, és a mérnöki utánpótlás-nevelésben.

Hároméves működés után megújult az ELMŰ – ÉMÁSZ Társaságcsoport Energia Pont Bemutatóterme és Tanács-adó Irodája, amely az ELMŰ Váci úti székházának föld-szintjén működik. A bemutatóterem október tizedikétől jelentősen megnövelt alapterületen, felfrissített temati-kával és a korábbinál is interaktívabb installációkkal vár-ja a nagyközönséget.

Az energiatudatos magatartás széles körben történő elter-jesztését szolgálja az ELMŰ Nyrt. székházában a megújított Energia Pont Bemutatóterem és Tanácsadó Iroda, mely az energiatudatosság iránt érdeklődő fogyasztók széles kö-rének személyre szabott tájékoztatását szolgálja – jelezte Marie-Theres Thiell, az ELMŰ - ÉMÁSZ Társaságcsoport igaz-gatóságának elnöke a megújult bemutatóterem átadásán. Mint egyebek között hangsúlyozta, a társaságcsoport – mely mindig arra törekedett, hogy a közvélemény számára neve az energiahatékonyság és környezettudatosság területén re-ferenciává váljon – több, a társadalmi felelősségvállalást elő-térbe helyező felvilágosító, ismeretbővítő kezdeményezést is sikerrel életre hívott energiatakarékossági programjának 2007. évi indulása óta. A legismertebbek az Energiapersely

Középpontban az energiatudatosság

elnevezésű energiatakarékossági program, az Energia Suli iskolai program, a Fizibusz néven futó oktató roadshow, a közép és nagyvállalati ügyfeleknek szóló energetikai audit szolgáltatás, valamint a most megújított bemutatóterem és tanácsadó iroda.

A Váci úti székház földszintjén 2010 óta működő és most mintegy 30 millió forintból megújított iroda a fogyasztók szé-les körének személyre szabott tájékoztatását szolgálja. Az érdeklődők különbö-ző installációkon keresz-tül informálódhatnak a jövő energetikai megol-dásairól, valamint szak-avatott munkatársakon keresztül tanácsot kap-hatnak saját energiafel-használásuk optimalizá-lási lehetőségeiről is – is-mertette az újdonságok bemutatásával Kövesdi Zoltán, az ELMŰ Nyrt. igazgatósági tagja. Mint mondta, a jelentősen megnövelt alapterület lehetőséget ad a kibő-vült tematika korábbinál szemléletesebb és inte-raktívabb bemutatására.

A színes kínálat célja, hogy a bemutatóterem minden fogyasztónak tudjon hasznos, akár tel-jes körű megoldásokat ajánlani. Mind az új in-gatlant építtető, mind az energiatakarékossági beruházások-ra készülő, üzletét korszerűsíteni kívánó kisvállalkozó, mind a rezsikiadások csökkentését célul kitűző lakossági fogyasztó felkeresheti a bemutató termet és részt vehet az ingyenes, személyre szabott tanácsadásban, de bármely érdeklődőt, így iskolai csoportokat is szívesen fogadnak. A megszokott módon továbbra is ajánlja az iroda a megbízható partnereket és kivitelezőket is.

Mayer György szakújságíró


Sasvári Gergelyműszaki munkatársELMŰ Nyrt. [email protected]

A megújított Energia Pont Bemutatóterem és Tanácsadó Iroda

Kövesdi Zoltán bemutatja az újdonságokat

Felv

étel

ek: T

óth

Éva

„Hamarosan Új-Zélandon kötünk ki” hallatszott mögöt-tem, nagyjából a 12. lépcsőfordulóban. Lefeléhaladva nem az volt a legfárasztóbb, hogy még 6 lépcsősor hátra volt, hanem annak a gondolata, hogy itt bizony vissza is kell hamarosan jönni, mintegy 4 kilométer gyaloglás után.

2013. október elején a Magyar Elektrotechnikai Egyesület győri szervezetével tettünk látogatást az épülő M4-es vonal Fővám téri állomásán található áramátalakító helyiségben, a metró három állomásán és az őket összekötő alagutakban a Siemens mérnökeinek - Gyenes András Péter és Sauer Máriusz – vezetésével. Utunkat, az alászállás után, a mintegy 80 négy-zetméteres áramátalakító helyiségben kezdtük.

Az M4 áramellátás gerincét egy 10kV-os kábel és elosztó hálózat adja. Az állomások villamosenergia betáplálás szem-pontjából két csoportra oszthatók: a fő állomások közvetlen közmű betáplálással rendelkeznek, míg a delegált állomások a fő állomásokról alagúton keresztül kapják a 10kV-os meg-táplálást. A fő állomások egy lánckábellel vannak összekötve szintén az alagúton keresztül. Az összesen nyolc közvetlen betáplálás célkábelen érkezik, vagyis a közmű állomástól a metró fogadó elosztóig további városi fogyasztók érintése nélkül jut el. Ezek egyenként 5 MW villamos energia vételezé-sére vannak tervezve és építve.

Az áramellátást ismertetve Gyenes András Péter kiemel-te, hogy a kiépített rendszer különösen biztonságossá teszi az M4-es vonalat: amennyiben hirtelen a teljes fővárosban jelentős közmű kiesés történne, a metró még üzemképes maradhat. „Ahol nincs víz, nincs élet - szoktuk mondani és ta-pasztalni a természethez közel járva. Ma a városiasodott élet-terünkre értelmezve úgy mondanám, ahol nincs áram, nincs élet” – tette hozzá.

A kapcsolószekrények uralta térből még egy izgalmas te-rem nyílt, ahol a Siemens csepeli gyárában készült GEAFOL transzformátora „dolgozik”. Megtudtuk azt is, hogy a teljes vonalon összesen 44 darab transzformátor és 650 darab erősáramú kapcsolószekrény található. A vonal állomásaira olyan transzformátor állomások, áramátalakítók települtek, melyek a 10 kV-os feszültségszintű váltakozó áramot átala-kítva, nagy biztonsággal szolgáltatják a gépészeti és világítási fogyasztók számára a 0,4 kV-os táplálást, valamint a szerelvé-nyek számára a 750 V-os egyenáramú ellátást.

Az áramátalakító helyiségből ezután már tényleg csak néhány lépcsőfok megtétele után kijutottunk az M4 valódi

Kirándulás a föld alatt színpadára, az állomásra. Az építészek által tervezett belső tér különlegességét igazából visszafelé, egy szervízfolyósón áll-va élhetjük át: körülöttünk hatalmas betonelemek, amelyek horizontális elhelyezkedésük miatt inkább gerendák, mint oszlopok.

Ahogy eddig, úgy az alagútba érve is figyelmeztetnek vezetőink: fotózni, videózni ezúttal is tilos, így cikkünk mellett a hivatalos úton kapott képeket Kocsis Ildikó készí-tette. Még az állomáson várakozva – ezúttal azonban nem a peronon, hanem a sínek között – kézbe is foghatjuk az áramellátást biztosító tűzálló kábel egy darabját. A Siemens a Metró-4 áramellátását ugyanis egy 10kV-os, számos vizs-gálaton tesztelt, középfeszültségű 60 perces tűzállósággal rendelkező, minősített kábel oldja meg. A mindössze 30-40 centiméter hosszú mintadarabot kézről kézre adva megte-kintettük.

A Fővám tér és a Rákóczi tér alatti alagútszakaszban sétálva és az idegenvezetést hallgatva többször haladtunk el a sínek között elhelyezett kommunikációs dobozok mellett.

A különleges biztonsági intézkedések, a vezetés közben elhangzott számok, adatok és folyamatok, az alagút falára rajzolt jelek, a táblák, a különböző jelzések, a rajtunk lévő láthatósági mellény és minősített védősisak mind érezte-ti velünk: megszámlálhatatlan ember törődik azzal, hogy biztonságos körülmények között, magas színvonalú, új esz-közzel gazdagodjon jövőre a főváros közösségi közlekedési hálózata.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjai az érdekes túra után sem pihentek: az izgalmas látogatás színházi előadással, a Madách Színházban zárult.

Jenei Rita – Siemens Zrt.

Sauer Máriusz az energiaellátás összefüggéseit ismerteti

Egyenáramú elosztósor és gyorsmegszakító

Középfeszültségű cellasor SIPROTEC védelemmel


Felv

étel

ek: T

óth

Éva


60. Jubileumi Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításról

2. Beszámoló a szekcióülésekről 1. részAz Elektrotechnika 2013/10 számában beszámolót közöltünk a Vándorgyűlés plenáris üléséről. Ezúttal az A1–A4, illetve a B1–B4 szekciókról adunk számot, a teljesség igénye nélkül.

Az „A” Szekció témaköre: Aktív fogyasztók, energiahaté-konyság, energiatermelésA„B”Szekció témaköre: Hálózati megoldások, automatizá-lás, fenntarthatóság, reguláció programjai

A1 Szekció: Új utakon az energiatermelésSzekcióvezető: Kovács András

A szekció alapvetően – mint azt a címe is mutatja – a meg-újuló energiák fajtáival, azok versenyképességre gyako-rolt hatásaival, illetve a megújulók alkalmazásából adódó ellátásbiztonsági kérdésekkel foglalkozott.

Mayer Martin János és dr. Dán András (BME) előadása a nap-energia közvetlen és hőkörfolyamat segítségével történő villamos energiává való átalakításával foglalkozott. Elemzé-süket rendkívül alapos, sok paramétert figyelembe vevő szá-mítógépes szimuláció segítségével mutatták be. Az eredmé-nyek további pontosítása érdekében a szimulációs modellt energiatárolóval fogják kiegészíteni, megkönnyítve ezzel a kiserőművek rendszerbe illesztését.

Darvas István (ABB KFt.) az ABB Kft. által Fóton telepített 30 kWp teljesítményű fotovillamos erőmű tapasztalatairól beszélt. A rendszer a hálózatra van csatlakoztatva és várha-tóan 29 600 kWh/év energiát fog termelni. Az előadó kitért a kis erőmű tervezésére, tájékoztatott a rendszer műszaki ada-tairól. A rendszer ki van egészítve számos kommunikációs rendszerrel, tűzvédelemmel, stb. Elmondta továbbá, hogy a jövőben napenergiával kapcsolatos oktatási központ és be-mutató lesz a helyszínen.

Gerse Ágnes (MAVIR ZRt.) a forrásoldali ellátásbiztonság-ról és kapacitáselemzésről beszélt az átalakuló áramterme-lési technológiákkal kapcsolatban. Az előrejelzések arról tanúskodnak, hogy elsősorban a szél- és naperőművek kapacitásbővülésével kell számolni, fosszilis energiahordo-zók közül elsősorban a földgázra épülhetnek majd erőmű-vek. Tekintettel arra, hogy a szóba jövő megújuló energiák időjárásfüggőek, a szél- és naperőművek modellezésében nagy előrelépést jelent 2013 tavaszától az összeurópai ég-hajlati adatbázis.

Dr. Vokony István (BME) a megújuló energiaforrások ver-senyképességét elemezte. Előadásában különös hangsúlyt

kapott a piac fogalmának meghatározása, különös tekintet-tel a villamosenergia-piacra, annak sajátosságaira. Ténykér-dés, hogy a megújuló energia nem versenyképes támoga-tás nélkül a hagyományos energiatermelő technológiákkal szemben, azonban az időben kidolgozott megújulóenergia-technológiák értékesíthetők, ezzel az egyéb hátrányok „ledol-gozhatóak”. Az alkalmazott támogatási rendszernek előre ki-dolgozottnak, egyszerűnek, átláthatónak és konzisztensnek kell lennie, ez a kulcskérdés.

B1 Szekció: Átviteli és elosztó hálózat 2020 Szekcióvezető: dr. Somogyi Ádám

A „Kereslet-kínálat elemzés a magyar villamosenergia-rend-szer export-import- és tranzitviszonyainak hosszú távú előre-jelzése” tárgyú előadást Bock Dávid (MAVIR ZRt.) tartotta. Az előadás keretében hálózatszimulációs vizsgálatokat ismer-tetett, amelyek előretekintőek a hálózat (5, 10 és 15 éves) állapotára. A vizsgálatoknál figyelembe kell venni a magyar rendszer export-import szaldóját, valamint a külföldi orszá-gok közti kereskedésből adódó tranzitot. A hálózatfejlesz-tési modellek összeállításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá az európai egységes rendszer tagországai-ban magvalósuló erőműfejlesztéseket, amelyek nyilvánvaló hatással vannak a tagországok közötti villamosenergia-ke-reskedelemre.

„Hálózatfejlesztés a minőség jegyében” tárgykörben Szalma Péter (EDF DÉMÁSZ) tartott előadást. Az előadás elsősorban a szolgáltatás minőségét javító hálózatfejlesztési irányokkal foglalkozott, részben a múltban elvégzett fejlesztéseket is-mertette, továbbá szólt a 2020-ig várható fejlesztésekről is, el-sősorban a KÖF vonatkozásában. Az előadás kitért a kapcsoló eszközök távműködtethetőségére, a külterületi földkábelesí-tésre, a KÖF hálózati struktúra átalakítására és a technológiai egyszerűsítésekre. A jövőbeni fejlesztések fő irányaival kap-csolatban említette az előadó az új technológiák bevezetését (smart grid), a meglévő hálózati elemek felújítását, a földká-belesítést.

„Új elvárások és lehetséges stratégiai válaszok az elosztó hálózat fejlesztésében” címmel Csank András (ELMŰ-ÉMÁSZ) tartott előadást. Tájékoztatott a korábbi hálózatfejlesztési stratégiáról, amely elsősorban a táppontsűrítésre, a veszte-ségcsökkentésre, a hálózat megerősítésére, a meglévő há-lózatkép egyszerűsítésére, az automatizálásra, a kábelesítés-re, a csupasz hálózatok kötegelésére koncentrált. A 2020-ig szükséges fejlesztéseket a vonatkozó törvényi előírások, a fogyasztói igények, a minőségi elvárások teljesítése, a hálózat kezelhetőségének biztosítása, a hálózatfejlesztések határoz-zák meg, mondta az előadó. Hozzátette azonban azt is, hogy mindezek végrehajtása milyen költségekkel jár.

„Középfeszültségű elosztóhálózat 2020 – háztartási méretű kiserőművek és az energiatárolás elterjedésének várható ha-tásai” tárgyú előadást dr. Hartmann Bálint (BME) tartotta. Az előadás a magyarországi villamosenergia-hálózat közép- és kisfeszültségű elosztói szintjének komplex modellezésével kapcsolatos kutatási eredményeket mutatja be. A vizsgála-toknál figyelembe vették az elosztott energiatermelés várha-tó terjedését, az évszázad második felében várhatóan teret nyerő hálózati energiatárolási technológiák felhasználását, valamint az elektromos autók esetleges elterjedésének ha-tásait. Vizsgálni kellett olyan eseteket is, amikor a fogyasztók tetszőlegesen telepítik saját mini áramtermelő egységeiket, amelyre az elosztói engedélyesnek nincs hatása. Ezek alapján készültek el a különböző szcenáriók, melyek már alkalmasak a vonatkozó költségek becslésére is.

Egyesületi élet

Kovács András megnyitja a szekcióülést


A2 Szekció: Hazai gyártás és kapcsolódó K + F Szekcióvezető: dr. Vajda István

„Nagy villamos gépek” Gál János (Hyundai), előadásában egy Polski fiat 126-os kiskocsi villamos autóvá történő átalakítását mutatta be. Ismertette az átalakításhoz felhasznált eszközö-ket, az átalakított jármű paramétereit. Az eredeti, belsőégésű motoros kocsi teljesítménye: 18 kW, nyomatéka: 40 Nm, mo-tor fordulatszáma: 5500/perc. Ezek a paraméterek az átalakí-tott kocsinál, rendre: 50 kW, 50 Nm, és 8000/perc. Az előadás szólt a továbbfejlesztés irányairól. A megosztott előadás má-sodik előadója Szendrődi István (CG Electric) volt. Előadását a cég bemutatásával kezdte, majd a nagy villamos gépekkel foglalkozó cég rendkívül széles termékskáláját mutatta be, amely néhány száz kilowattól több tíz megawattig terjed, különböző célú alkalmazások számára, rendkívül széles for-dulatszám-tartományban, vízszintes és függőleges elrende-zésben egyaránt.

„Egyetemi műhelyek” első előadását dr. Kuczmann Miklós (Széchenyi Egyetem) munkatársa az Elektromágneses térszá-mítás a villamos gépes gyakorlat számára témában tartotta, a villamos gépek végeselemes modellezésével és tervezé-sével kapcsolatban, különös figyelemmel a hibrid hajtású gépjárművek fejlesztése során felmerült problémákra. Az új célszoftver a motor pontos geometriáján túl, többek kö-zött figyelembe veszi a mágneses hiszterézis által okozott veszteségeket is. „Szoftverkutatások az elektrotechnikában és járműtechnikában” tárgykörben dr. Fodor Dénes (Pannon Egyetem) a szoftverszenzorok problémáiról és kutatásairól szólt. Az iparban elterjedt módszerek legtöbbje nem képes álló helyzetben meghatározni a motor forgórészének pozíci-óját, amely sok szempontból fontos követelmény. E probléma megoldását mutatja be az előadó.

„Vizsgálatok és diagnosztika” dr. Varga László (VEIKI VNL) elő-adásában az erősáramú ipar és villamosenergia-szolgáltatás területén felmerülő fejlesztési és minősítési vizsgálatokat, vala-mint a mérés- és vizsgálati technika fejlesztését mutatatta be. Szólt az innovációs tevékenységről és annak eredményeiről. Az előadás azokkal a területekkel foglalkozott, amelyek kapcso-lódnak a hazai gyártmányfejlesztésekhez, mint például a szi-getelők, kapcsolókészülékek, távvezetéki sodronyok, áramve-zetők stb. A vizsgálati módszerek a szabványok követelményei és az üzemi tapasztalatok értékelése alapján fejlődtek ki.

„Villamos járművek, elektromos járműhajtások” tárgyú elő-adást Mészáros Csaba (Evopro) tartotta. A cégismertetőt kö-vetően a résztvevők tájékoztatást kaptak a cég K + F, illetve az innovációs tevékenységéről. Ismertette az előadó a különbö-ző rendszerű hibrid autóbuszokat és az elvárásokat ezekkel az új típusú járműfajtákkal szemben. A jármű tömege csök-kentése miatt kompozit műanyagból épített karosszériával rendelkeznek és felépítésük moduláris. Így egyszerűen ter-vezhetők különböző hosszúságú/férőhelyes járművek. Ismer-tette a különböző hajtásrendszerek (tisztán dízel, dízel-hibrid, tisztán villamos, valamint troli üzemmódra váltható villamos elrendezés) előnyeit és hátrányait. Vizsgálta az előadás a tel-jes életciklusra vonatkozó költségeket is.

B2 Szekció:Zöld hálózati megoldások Szekcióvezető: Orlay Imre

„Magyar és német hálózattervezés összehasonlítása a madár-védelem szempontjából” Az előadó Farkas Tibor (ELMŰ) tájékoz-tatott az elterjedt technikai megoldásokról. Elmondta, hogy mi váltotta ki a problémát, milyen megoldások születtek, ezek milyen járulékos problémákhoz vezettek, és ezekre hogyan vá-

laszolt a „technológia”. Németországban 2002-ben megjelent egy jogszabály, amely előírja, hogy 10 éven belül madárba-ráttá kell alakítani az elosztó hálózatot. Magyarországon erre vonatkozóan nincs határidő. A fejlesztési lehetőségek között prioritása van a madárbarát oszlopkép kialakításának és az oszlopkapcsolók elhelyezése rendezésének. Mindkét területen folynak kutatások. Hazánkban olyan fejszerkezetek kialakítása folyik, amelyeknél a geometriai méretek önmagukban meg-akadályozzák a madarak áramütését. Oszlopkapcsolók tekin-tetében még nem sikerült elfogadható megoldást találni.

„Hálózatfejlesztési stratégia madárvédelmi szempontból” Märcz László (ELMŰ) munkatársa elmondta, hogy alapve-tően a környezetbarát villamos hálózatok gyenge pontja a madarak védelme az áramütéses és ütközéses balesetektől. Kezdetben csak néhány lelkes környezetvédő foglalkozott a problémával, de ma már intézményes keretek között folyik a munka, és aláírást nyert az érintett felek között az ún. „Aka-dálymentes Égbolt” megállapodás. A megállapodás világos célt tűzött ki a madarakra fokozottan veszélyes hálózatok átalakítására, valamint arra, hogy az új létesítésű hálózatok eleve madárbarát kialakítást nyerjenek. Ez bekerült az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózati stratégiai céljai közé. Mára nagyjából kiala-kultak azok a technológiák, melyek segítségével a meglévő hálózatok is átalakíthatók.

„Nyiladékok környezet-tudatos kezelése” Szendi Csaba (PÖYRY ERŐTERV). Az átviteli hálózatok mentén a kisebb környezetterhelés érdekében a távvezetéki nyiladékok ökológiai szem-pontú átalakítása szükséges. Tudvalevő, hogy az átviteli hálózatok egy jelentős része erdőn halad keresztül. Ez po-tenciális veszélyt jelent a táv-vezetékre és az erdőre egyaránt. A távvezetéken a nem kellő nyiladékzárlatokat okozhat, de távvezetéki hiba pedig erdőtűz forrása lehet. A nyiladékok szélességét jogszabályok rögzítik. A problémák kezelésére több megoldás is kínálkozik; cserjesáv kialakítása a nyiladékban, alternatív nyiladékhasznosítás, és végül, de nem utolsósorban a nyiladék méretének, alakjának optimalizálása. A fentiekkel a környezet „sebei” csökkenthetők, nő az élettér és egyszerűsödik a karbantartás.

„Elektromos hálózatok nyiladékainak természetvédelmi célú kezelése” Fitala Csaba, Magos Gábor (Bükki Nemzeti Park) Az előadás nem elsősorban műszaki jellegű volt, hanem ornito-lógiai szempontból vizsgálta a különböző nyiladék fajtákat, és azok élővilágát. Vannak füves, fás és cserjés nyiladékok. Mind-egyiknek más és más az élővilága. Az előadók megszámlálha-tatlan, szebbnél szebb madarat mutattak be, amelyek mind a nyiladékokban élnek. Vannak átvonuló és ott telelő fajták. Külön felhívták a figyelmet a karbantartásra, amelyet csak a szaporodási időn kívül szabad végezni.

„Madárvédelem az átviteli hálózat mentén” Bíró György (MAVIR). Az osztrák határ mentén a nagyfeszültségű táv-vezeték-oszlopsort figyelmesen nézzük, a távvezetékeken apró vibráló pontokat látunk, melyek a madarak eltérítését, míg az oszlopokon sötét kockaként a műfészkeket láthatjuk, melyek a fészkelést szolgálják. A mi madáreltérítő progra-munk keretében a nagyfeszültségű távvezetékre olyan szerelvényeket helyezünk – mondta az előadó – amelyeket a madarak időben észrevesznek, és még van idejük irányt változtatni. A műfészkeket olyan helyre szereljük fel, ahol vár-ható a ragadozó madarak jelenléte. Azáltal, hogy a madarak

Kávészünet


elfogadják a számukra felkínált fészkelési lehetőséget, lehető-vé tesszük a szakemberek számára, hogy tanulmányozzák éle-tüket, szokásaikat.

„Új hálózatkép: Függőszigetelős KÖF szabadvezeték-hálózat és madárvédelem, kompromisszumok nélkül” Végh László (Me-gawatt), Szügyi Kálmán (VILL-ENERGO). Az ornitológusok és a műszaki szakemberek már az 1980-as évek óta foglalkoz-nak a szabadvezeték-hálózatok madárvédelmi problémáival. A KÖF hálózatok fokozatos kiépülésével egyre növekedett a madárelhullások száma (ma kb. 170 000 madár/év). Ez gyöke-res gondolkodásmód-változást igényelt. A madárvédők nyo-mására, az EU-támogatások megjelenésével egyre erősödik a szakemberek közötti együttműködés. Az „első fecske” a füg-gőszigetelős madárbarát kereszttartó megjelenésekor még nagyon sci-fi-be illőnek tűnt, de ennek kapcsán az együtt-gondolkodás megindult. Több sokat ígérő megoldás szüle-tett, melyeket a Magyar Madárvédő Egyesület véleményezett és elfogadásra javasolt.

A3 Szekció: Villamos készülékek és berendezések innovatív megoldásai Szekció vezető: dr. Madarász György

„Transzformátor szigetelőpapír diagnosztika és az élettartam-nö-velés lehetőségei” dr. Gaál Szabó Zsuzsanna (Energochem). Az olajhűtésű transzformátor szigetelési rendszere kettős, az egy-mással dinamikus kölcsönhatásban álló olaj és papír. A transzfor-mátor élettartamát a szigetelőpapír élettartama határozza meg. Ezért igen fontos a szigetelőpapír diagnosztikája és élettartamá-nak meghosszabbítása. A szigetelőpapír élettartamát a hő, a víz és a levegő befolyásolja. A védekezés ebből természetszerűen adódóan a hűtés javítása, a nedvesség bejutásának megakadá-lyozása, a bomlástermékek keletkezésének megakadályozása és a tekercsszorítások ellenőrzése, utánhúzása.

„Transzformátor fejlődése más szemszögből” Csernoch Viktor (ABB). Az elmúlt évtizedeket a teljesítménytranszformátorok fejlődése jellemezte. Ezen fejlődés bizonyos elemei köztudot-tak. Itt említhető a veszteségek jelentős csökkenése, ami az alapanyagok terén végbement fejlődés eredménye. Vannak azonban a fejlődésnek ún. láthatatlan elemei is. Egyik ilyen elem a fokozatkapcsoló, amely elsődleges meghibásodási forrás volt. Ezen a területen is mérhető fejlődés mutatkozik. Ide sorolhatók még a nagyfeszültségű átvezetők technológiai fejlődése, papír helyett szilikon szigetelés, és nem utolsósor-ban a transzformátorok szerelvényeiben végbement fejlő-dés. Említeni kell még a mai fejlesztések egyik szempontját a smart grid alkalmazások kiszolgálását.

„Az IEC 61850 számú szabvány bevezetésének hatása az ener-giaszállítás hatékonyságára” Újhelyi Timea (PÖYRY ERŐTERV). Az IEC61850 egy új nemzetközi szabvány, alapvetően alállomások számára kifejlesztett kommunikációs protokoll, de több is en-

nél. Lehetővé teszi: védelmi, irányítástechnikai, mérési és mo-nitoring funkciók integrálását, nagy sebességű és prioritást élvező védelmi funkciók megvalósítását. ·Reteszrendszerek tel-jes körű szoftveres megvalósítását. Olyan egységes szabvány, amely Amerikában, az EU-ban közösen került kidolgozásra, en-nek megfelelően teljes az elkötelezettség és a konszenzus az alkalmazásuk területén. Az IEC 61850 berendezések megfelelő minőségű széles körű mért értékek biztosításával és beavatko-zási felület nyújtásával, parancsok végrehajtásával hozzájárul, hogy a szabályzó rendszer részeként csökkenteni lehessen a hálózati veszteséget, növelni lehessen nagy értékű primer be-rendezések várható élettartamát, csökkenteni lehessen ugyan-ezen berendezések karbantartási költségeit.

„Új Transzvill mérő-transzformátorok a DIN 42600 szerint” Tálosi István (Transzvill), Temesi Ottó (H-ION) 100 éve mű-ködő Transzvill cég bemutatásával indult az előadás. Majd ismertette az előadó a 0,72–40,5 kV feszültségtartományra fejlesztett, bel- és szabadtéri, műgyanta szigetelésű áram- és feszültségváltókat, kiemelve a kisfeszültségű változatoknál a kábelre húzható változatokat. 2012-ben indult a kisméretű, jobb mágneses tulajdonságokkal rendelkező vasmagú DIN méretsorú áram- és feszültségváltó termékcsalád kifejlesz-tése. Ezek elrendezési rajzait és villamos térerősség-eloszlá-si görbéit az előadó bemutatta. Ismertették az alkalmazott amorf-nanokristályos lágy-mágneses ötvözetek elméletét is.

B3 szekció: Hálózati, műszaki IT megoldások, trendek Szekcióvezető: Bessenyei Tamás

„A jövő kommunikációs hálózata az áramszolgáltatók számá-ra” Andrej Leder (ABB). Valami hihetetlen sebességgel tör be az információtechnológia, a kommunikáció a villamos rend-szerek irányításába. Szinte követhetetlen a fejlődés ezen a területen. Az ABB ezen a területen végzett úttörő munkájáról számolt be az előadó. Tájékoztatást kaptunk a jelenlegi meg-lévő alkalmazásokról, a technológiai trendekről, melyek már előre vetítik a jövő kommunikációs rendszereit, és az ezekkel nyerhető jelentős előnyöket. Megismerhettük a kommuniká-ciós hálózatokkal szembeni alkalmazási követelményeket és egy tipikus áramszolgáltatói kommunikációs infrastruktúrát. Végül egy elrendezési vázlat segítségével megismerhettük az ABB termék portfólióit a kommunikációs hálózathoz.

„A távlati hálózattervezés műszaki-információs támogatásá-nak új elvű, integrált megoldása” Benke Gábor (EDF DÉMÁSZ). Az alkalmazott megoldás azoknak a vállalatoknak kínálnak egy lehetséges utat a távlati hálózattervezés informatikai támoga-tására, amelyek nem egy nagy fejlesztő cég komplex integrált rendszerét választották, hanem saját utat jártak be a műszaki támogató rendszerek alkalmazásában. Ebben a környezetben egymás mellett alakulnak ki a hálózatüzemeltetést lehetővé tevő Munkairányító rendszer, valamint a Hálózati Beruházások Menedzsment rendszere. A módszer előnyei, hogy a fejleszté-sek a valós igények szerint ütemezhetők, a bevezetési költsé-gek jól kontrollálhatók, és a legoptimálisabb IT-technológiai tá-mogatást nyújthatjuk. Természetesen a rendszernek hátrányai is vannak, többek között, hogy biztos kézzel, vállalatvezetői és szakmai támogatással kell vezetnünk az egyes fejlesztés rész-projekteket, különben oda a siker.

„Több mint BI – Vállalati műszaki adattárház építés és üzle-ti elemzések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál” Papp Imre (Geomédia). Az üzleti elemzések fejlesztése az egyik legak-tuálisabb és egyben megkerülhetetlen feladata a mai válla-lati informatikának. Létalapját és vállalaton belüli szerepét a mindenkori informatikai hatékonyságnövelési elvárások és a


2008-as válság óta folyamatosan nehezedő piaci körülmé-nyek együttesen teremtették meg. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társa-ságcsoport 2012 nyarán elindította az „Üzleti elemzések fej-lesztése” nevű BI projektjét. A projekt célja, hogy a meglévő Oracle Discoverer alapú kimutatásrendszert megújítja. Az előadás bemutatta a kiemelten fontos, háttérben működő adattárház építésének, az adatintegráció, adatminőség biz-tosítás tevékenységeinek jelentőségét és azon elemzéseket, amelyek az új megközelítési mód és rendszer bevezetésén keresztül váltak lehetségessé.

„Mobilizált munkairányítás” Kalászi Miklós, Nagy László (ELMŰ-ÉMÁSZ). 2011-ben az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcso-port projektet indított egy mobil munkairányítási rendszer bevezetésére, melynek célja – többek között - a szerelői te-vékenység hatékonyságának növelése, a terepen dolgozó munkatársak információkkal való ellátása. 2012 tavaszára a követelményeket összeírták, majd ezt követően, több fázison keresztül, folyamatosan történt meg a munkairányítási szoft-verek programozása és fokozatos bevezetése. 2012 novem-berében az infrastruktúra kialakítása, a szerelők eszközeinek a beszerzését követően pilot üzemmódban elindult a rendszer. 2013 márciusában már az ELMŰ-ÉMÁSZ teljes területén mű-ködött a „Mobilizált munkairányítás”.

A4 Szekció: Aktív tudatos fogyasztó Szekcióvezető: Haddad Richárd

„Lakossági smart metering kampány” Hackl Mónika (MAVIR). Az előadás alapvetően a smart meteringgel kapcsolatos kommunikációról szólt. Erre a kommunikációra a lakosság körében – éppen a tájékozottság hiánya miatt – nagy szük-ség van. Sajnos még hazánkban kevesen ismerik a smart metering előnyét, az általa biztosítható energiatakarékossá-got és az energiafogyasztással kapcsolatos tájékozottságot. Számos statisztika készült, itthon, Európában, Amerikában. Ezeket mutatta be az előadó. Ismertette a hazai helyzetet a MAVIR és az áramszolgáltatók erőfeszítéseit a rendszer elő-nyeinek megismertetésével, társadalmi elfogadottságával kapcsolatban. Megismerhettük az egyes országokban törté-nő elfogadottságokat, és tájékoztatást kaptunk egy itthoni pilot projektről és a smart metering jövőjével kapcsolatban.

„Megújuló energiaparki kisfeszültségű hálózat szimulációs modellezése” Kertész Dávid (ELMŰ), Gaál Róbert (Astron). Az Előadás az ELMŰ támogatásával fokozatosan kiépülő fóti Lovasterápiás Központ területén létesülő megújuló energia-park hálózatának modellezésére alkalmas szimulációs rend-szert mutatott be. A modellezés részét képezik a már megva-lósult és a még tervezett megújuló termelőegységek, az akku-mulátoros tárolóegység és biogáz motor, valamint nagyobb fogyasztók egyedi, és a kisfogyasztók csoportos leképzése, az energiatelepi kisfeszültségű hálózati topológiával együtt. A szimulátor külső környezeti adatokkal történő modellezést (nap, szél, stb.), a fogyasztók és termelők ki- és bekapcsolását is lehetővé teszi. A szimulátor programozható algoritmussal rendelkezik, továbbá egy a laikusok számára is könnyen ért-hető, és kezelhető interaktív szemléltető felületet is magába foglal. A szimulátor szemléltetésre és smart grid jellegű háló-zatok tudományos vizsgálatára is egyaránt alkalmas.

B4 Szekció: Reguláció, minőség 2020 – célok, elvárások Szekcióvezető: dr. Székely Csaba.

„Feszültségletörések, új kiértékelési módszerei” dr. Dán András, Farkas Csaba (BME). Az előadás bevezetőjében az egyes

definíciókat ismertette. Ezek között érdemes megemlíteni a villamosenergia-minőség fogalmát, a feszültségletörés pontos definícióját, a fogyasztói érzékenységet és a külön-böző kiértékelési módokat, amelyek közül részletesebben ismertette a legkorszerűbb módszert, az ITIC-görbéket. Foglalkozik az előadás a feszültség-idő sík fuzzy felbontá-sán alapuló kiértékelési módszer bemutatásával is. Megál-lapítja, hogy az ún. fuzzy letörési index (amely a feszült-ség-idő terület általánosítása) segítségével hogyan lehet a veszélyesnek minősíthető letörési események számát tovább csökkenten.

„Code-ok szerepe” Tihanyi Zoltán (MAVIR), Az ún. Codok alatt a hálózati szabályokat értjük. Az összeurópai villamos átviteli hálózat, önmagában egy igen bonyolult technikai rendszer, amelynek irányítása rendkívüli fegyelmet, odafi-gyelést igényel ahhoz, hogy az üzembiztosan működtethető legyen. A szabályozásnak szigorú előírásai vannak, sok tekin-tetben. Ezek között említette az előadó a piaci szabályozást, a hálózati csatlakozásra vonatkozó szabályozást, az üzemvi-teli szabályozást. Ezen szabályok megalkotásában mindazon rendszerirányítók részt vesznek, akik csatlakoztak a rendszer-hez, és mindazon európai hatóságok, amelyek felügyelik és irányítják a rendszert. A szabályok úgy készülnek, hogy be-gyűjtik a résztvevők véleményét, javaslatait, és ebből – köl-csönös egyetértéssel – alakítják ki a végleges szabályt. Tehát a MAVIR-nak is jelentős feladatai vannak. Aktív részvétel a tervezetek kidolgozásában, fogalmazó csoportokban való részvétel, folyamatos véleményezés, érdekegyeztetés, a hazai szabályozói környezet átalakítása, stb.

„A szabályozás várható nemzetközi változásai” dr. Szörényi Gábor (ERRA). A regulátorok általában a fogyasztók igénye-it igyekeznek érvényre juttatni. A rövidtávú igény az olcsó energia, hosszú távon a fogyasztók az ellátás biztonságát igénylik. A regulátornak olyan tarifarendszert kell kialakí-tani, amely mind a két jogos igényt biztosítani tudja. A jól megválasztott, optimális tarifarendszer nem eredményez felesleges beruházásokat és indokolatlan nyereséget sem biztosít a szolgáltatónak, de biztosítja a hosszú távú el-látásbiztonságot. A közeli múltban új helyzet adódott. A válság miatt csökkent a fogyasztás, és egyre növekszik a megújulóenergia-hányad. Ez bizonyos termelőegységek ki-szorulását hozza magával, ami viszont megnehezíti a rend-szerirányítók dolgát, az időjárásfüggő megújuló energiák többletszabályozási igénye miatt. Új körülményeket jelent továbbá az okos hálózatok és elosztott energiatárolók (pl.: villamos meghajtású autók) megjelenése.

„Decentralizált energiatermelés szabályozási aspektusai” Gurszky Zoltán (ELMŰ). A megújuló energiaforrások támoga-tásának köszönhetően óriási mértékben megnőtt a decentra-lizált energiatermelés mértéke és jelentősége. Ez esetenként komoly fejtörést okoz az elosztóhálózatok üzemeltetőinek. Hazánkban a törvényi szabályozás jelentősen megkönnyíti a legfeljebb 50 kVA-es névleges teljesítményű rendszerek hálózatra csatlakoztatását. Az elszámolási szabályok pedig elsősorban a saját felhasználásra történő termelést támogat-ják. Ez azt jelenti, hogy csak a nettó felhasználás után fizet a fogyasztó. A napelemes rendszerek esetében – a lakossági felhasználói körben – a termelés és a fogyasztás csúcsideje nem esik egybe. Ez a rendszerhasználati díj esetében jelent súlyos tarifális problémát. Hosszú távon módosítani szüksé-ges ezt a támogatási rendszert.

A lap következő számában folytatjuk a beszámolót az A5–A6 és a B5–B6 szekciók munkájáról, és a záró ülésről

Dr. Bencze János


A hazai 750 kV-os energiaátvitel 35 éve

Az Albertirsa 750/400 kV-os alállomás és a Zapadnoukrainks-kaja-Albertirsa 750 kV-os távvezeték magyar szakaszának 1978. november 4- feszültség alá helyezésével, majd a teljes távveze-ték 1978. december 4-i üzembe helyezésével és a villamosener-gia-szállítás megindításával Magyarország a negyedik ország lett a világon, amelyik ilyen feszültségosztályú összeköttetést létesített és üzemeltetett.

Az esemény 35. évfordulója alkalmából, a MEE Technikatörté-neti Bizottságának kezdeményezésére, a MEE MAVIR Üzemi Szer-vezet 2013. október 9-én megemlékezést szervezett az Albertirsa 750/400 kV-os alállomáson. A több mint 80 résztvevő a MAVIR MEE Üzemi Szervezete, Technikatörténeti Bizottsága, Nyugdíja-sok Kovács Károly Pál Szervezete és a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztálytagjai közül került ki.

Az évfordulóra közzétett program előtt, és annak végén mind a szervezők, mind a résztvevők részéről megemlékeztek a köze-li napon elhunyt állami díjas Kerényi A. Ödönről, akinek MVMT vezérigazgató helyettesként jelentős szerepe volt a 750 kV-os energiaátvitel létrehozásában és a magyar villamosenergia-rendszerért folytatott munkája során mindig támogatta a MEE tevékenységét is.

A 750 kV-os berendezések létesítésének, üzemeltetésének műszaki nehézségeiről, újdonságairól és az összeköttetés megvalósításában közreműködő több szakember tartott elő-adást.

Elsőként a MAVIR ZRt. első vezérigazgatója, Dr. Tombor Antal a 750 kV-os összeköttetésnek a KGST villamosenergia-rendszerében folytatott nemzetközi együttműködésre gya-korolt hatását és a szükséges üzembiztonsági automatika fejlesztéseket emelte ki.

Majd Gönczi Péter az PÖYRY ERÕTERV ZRt. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója tervezői szempontból mutatta be a 750 kV-os összeköttetés érdekességeit.

Ezt követően a BME Villamos Energetika Tanszékről Dr. Bán Gábor professzor emeritusz a 750 kV-os feszültségszinten je-lentkező túlfeszültségek által okozott műszaki problémák és azok kezelésére kidolgozott műszaki megoldásokról tartott színvonalas előadást.

Majd Kimpián Aladár az OVIT ZRt. korábbi műszaki vezér-igazgató-helyettese a méreteiben és műszaki megoldásai-ban is máig egyedülálló berendezések építészeti és villamos kivitelezési megoldásait és üzembe helyezését mutatta be.Utána az alállomás korábbi vezetője Budavári János ismer-tette a 750 kV-os berendezések üzemeltetési eljárásait,

a kialakított diagnosztikai és karbantartási megoldá-sokat, illetve a jelentősebb üzemzavarokat.

Végül Sulyok Zoltán a MAVIR Rendszerszintű ter-vezés és elemzési osztály vezetője adott tájékoztatót a 750 kV-os távvezeték vár-ható jövőjéről.

Az előadások után Dr. Kiss László a 750/400 kV-os transzfor-mátorok állami díjas tervezője hozzászólásában a transzfor-mátortervezés és megépítés nehézségeiről szólt.

Az előadások után a résztvevők megtekintették az Albertirsa 750/400 kV-os alállomás 750 kV-os berendezéseit és a 400 kV-os szabadtéri tokozott SF6-os kapcsoló rendszert.

A résztvevőktől kapott pozitív visszajelzések alapján sike-res rendezvényre került sor, amelyhez hasonlókat a jövőben szeretnénk szervezni.

Az előadások a MEE honlapon elérhetők lesznek. Kiss József

a MEE MAVIR Üzemi Szervezet titkára

2013. szeptember 3. A MEE Szegedi Szervezet vezető-ségi ülésén véglegesítette a 2013. II. félévi szakmai és egyéb programokat. Átte-kintette szervezet jelenlegi gazdasági és tagdíjfizetési helyzetét, valamint a tárgyi év, és a 2014. évi oktatási feladatokról, elképzelések-ről hozott döntést. 2013. szeptember 17. A Nyugdíjas Csoport tagjai találkoztak. Lakatos Ist-ván a csoport vezetője összefoglalta és értékelte 2013. I. félév munkáját, majd bemutatásra került a „Gondola-tok a Vándorgyűlésről” című film.2013. szeptember 25. Ismét megtelt az EDF DÉMÁSZ Szegedi Klauzál téri Díszterme, amikor Rácz László előadást tartott az „Épületek energetikai állapo-tának felmérése” címmel az érdeklődő szakembereknek.

Arany László /Szeged Képek a szerző felvételei

dr. Bán Gábor előadása

Rácz László mérnöktanárelőadása

A cikk teljes terjedelmében a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig

MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvasható

Hírek Szegedről


Kutatók éjszakája ’ 2013Némethné, Vidovszky Ágnes dr.

Ez évben ismét új helyszínen rendezték meg a Kutatók éjsza-káját. A rendezvény népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idén több vidéki város is bekapcsolódott, így sok helyszínen kellett a MEE-VTT csapatának helytállni. Budapesten a Dürer Rendezvényközponton kívül a BME-n, az Óbudai Egye-temen is volt világítástechnikához kapcsolódó bemutató, sőt Veszprémben is.

Csapatunk lelkesedése töretlen volt, így valamennyi helyszí-nen ott voltak legjobbjaink. A budapesti Dürer Rendezvényköz-pontban a korábbiaknál nagyobb terület állt rendelkezésre.

A sátorban bemutatási lehetőséget biztosítottunk pártoló tag-jainknak. A fényforrásgyártók közül többen éltek is a lehetőség-gel és hoztak különböző fényforrásokat, köztük természetesen

LED-eket is. A fényforrássorban a gyerekek lelkesen ismerték fel, melyik típus van odahaza. Egyik pártoló tagunk kicsi házikókat adott, amelynek egyik felében halogén izzó, a másik felében LED világított meg egy-egy helyiséget. Rögtönzött közvélemény-ku-tatásunk eredménye a táblázatban látható. Bemutatták kollégá-ink a színes kísérleti dobozokat is, amelyekben színes LED-eket lehetett variálni.

Színes, világos sátrunkban komoly magyarázatot is kaptak az érdeklődők. Némethné, Vidovszky Ágnes dr.

Személy LED tetszik

jobbanHalogén izzó a

szimpatikusabb

gyerek 22 8

fiatal nő 10 6

fiatal férfi 9 9

középkorú nő 9 8

középkorú férfi 7 11

Koszorúzás, megemlékezés Verebélÿ László szobránál

DunaújvárosbanÜnnepi megemlékezés volt Duna-újvárosban 2013. szeptember 25-én. A MEE Dunaújvárosi Területi Szervezete az E.ON irodaház előtt megkoszorúzta Verebélÿ László, – Kossuth-díjas akadémikus, tudós, műegyetemi ny. r. tanár, kiváló vil-lamosmérnök – 1984-ben felállított mellszobrát , születésének 130. év-fordulója alkalmából.

Ezt követően ünnepi előadást tartott dr. Horváth Tibor, professzor emeritus, a műszaki tudományok kan-didátusa, MEE Elektrotechnika Nagy-díj kitüntetettje. A rendezvényen részt vettek Verebélÿ László leszármazottai, családtagjai: menye, 4 unokája, dédunokája, to-vábbá Günthner Attila, a MEE iroda-vezetője. A MEE Dunaújvárosi Területi Szervezet tagjai közül jelen voltak a koszorúzáson az ISD DUNAFERR Zrt. és ISD POWER Kft. munkatársai, a Du-naújvárosi Főiskola, a Dunaferr Villa-mos Szakközép- és Szakiskola tanárai és tanulói, valamint a város és környé-kének mérnökei, technikusai.

Verebélÿ László életének, pálya-futásának emléke sokat jelent ma a

villamos szakma szakembereinek. Elsősorban hitvallása: „Hazád-nak rendületlenül légy híve…!” - idézte dr. Horváth Tibor. Műszaki

pályafutása élenjáró volt. Már az 1920-as, 30-as években tanul-mányokat készített a magyar szénbányák energetikai hasznosít-hatóságáról, a magyarországi alaphálózat kialakításáról. Jól látta, és bebizonyosodott, hogy a villamos energetikában használatos 50 Hz-es villamos energiát kell vasút-villamosításra is használ-ni. Jelentős érdemei vannak Kandó Kálmánnal együtt a magyar villamosenergia-rendszer és a vasút-villamosítás magyarországi kialakításában. Korszerű, előremutató műszaki és közgazdasági személetét tükrözik munkái, így Tanulmány Magyarország villa-mosításának tervszerű fejlesztésére, (1935), Akkumulátoros köz-úti járművek jelentősége a városi forgalomban, Községfejlesztés (1937), és még lehetne hosszan sorolni. Villamos erőátvitel I.- IV. kötet tankönyveiből villamosmérnökök több nemzedéke tanult.

Kimagasló, bátor emberi kiállásának köszönhetően maradhattak épségben Magyarországon a II. világháború alatt veszélyeztetett Budapesti Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Tanszék és laborató-rium berendezései. Rangos elismerés volt a szakmától, hogy 1938-1941-ig betöltötte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöki tisz-tét. Emlékét továbbra is őriznünk kell és őrizni is fogjuk.

A megemlékezés után levetítettük a szoboravatáskor (1984) készült fényképeket. Baráti beszélgetéssel ért véget ünnepi ren-dezvényünk. Rejtő János

MEE Dunaújvárosi T. Szervezet elnöke

dr. Horváth Tibor ünnepi előadása

A koszorúzás

Az ünnepi előadás résztvevői

A sátor Dobozok

LED-magyarázat Melyik tetszik?Gyerekek és fényforrások

1. RejtvényMelyik erőmű bocsát ki széndioxidot a levegőbe? MEGOLDÁS C) Biogáz erőmű.A biogáz erőmű szerves anyagok bomlásakor keletkező gázo-kat (főleg metánt) éget el. Ennek következtében széndioxid, víz és kevés egyéb égéstermék keletkezik, ami a légkörbe jut. A biogáz erőmű tehát széndioxidot bocsát ki. A nukleáris és a geotermikus erőműben nincs égési folyamat, ezért széndioxid nem keletkezik.A helyes választ beküldők:Balog Gábor [[email protected]]Brenner Kálmán [[email protected]]Czap Attila [[email protected]]Dobrán János [[email protected]]Unger Ádám [[email protected]]

Gratulálunk a helyes választ beküldőknek!Köszönjük Brenner Kálmánnak és Dobrán Jánosnak a részletes magyarázattal megküldött válaszokat. Szerkesztőség2. Rejtvény

Melyik irányban halad a villám főkisülése?A) A felhőből a föld felé.B) A földből a felhő felé.C) Mindkét haladási irány előfordul.

Beküldési határidő: 2013. December 6. az [email protected] email címre

F E L A D V Á N y O K j Á T é K O S S Z A K M A I S M E R E T


Szokásunktól eltérően e lap hasábján rendhagyó módon veszünk búcsút Ödön’Bá-tól. Az elkötelezett, gazdag szak-mai munkáságát hosszan so-rolhatnánk, de hogy mint em-ber milyen volt, azt a legszeb-ben unokája, Lili fogalmazta meg és mondta el a temetői búcsúztatón. Ezt gondoltuk itt közreadni.

Főszerkesztő

Nagyapó búcsúztató

Divatos szó ma, hogy karrier. És úgy tűnik, mintha mindenkinek választania kellene: nagy karrier vagy nagy család, avagy kis karrier és kis család. Ő nem választott. Nem volt karrierje. Nem karrierje volt.

Mert a karrier felfut, leível és befejeződik. Neki viszont hiva-tása volt. Annak pedig nincs kezdő és végpontja. Az, az embert minden pillanatban körülveszi, élteti, motiválja, átlényegíti. A hivatás így tulajdonképpen hit. Az ő hivatása illetve hite pedig a mindenkori fejlődésben volt.

Abban hitt, hogy önmagunkat kell fejleszteni. Amikor csak mó-dunkban áll, másokat segíteni, közös ügyért összefogni, rövidtávú és egyéni érdekeket félretenni. Az újdonságot felismerni, megérte-ni, megtanulni és alkalmazni. Nem véletlen, hogy az utolsó kérdé-se az volt tőlem: Lilikém, mi az a Twitter? Kell olyan nekem?

Hogy is lehetne másként értelmesen és tevékenyen leélni egy életet 1919-től 2013-ig, ha nem ilyen szellemiséggel és szélsősé-gektől mentes életvitellel.

Az élet és a test neki egy rendszer volt, az élet adta nehézségek pedig egyszerűen a rendszer tesztek. Ezért szinte sose csüggedt, nagyon ritkán panaszkodott. Lélekölő kórházi folyosón ücsör-gött harmadik órája hetvened magával, de ha már így ráért és közönsége is volt hozzá, tanított hát kicsit a medikusoknak a Mátrai Erőműről, mobil telefonján nekünk pedig csak annyiról számolt be, micsoda kalandok érik.

És akinek hivatása van, annak az a jelleme lényegévé is válik. Annak nincsenek szerepei, nincsenek maszkjai és álcái, amiket bizonyos szituációkhoz igazodva felölt vagy levesz. Ugyanúgy hitt tehát a fejlődésben szakemberként, mint magánemberként. Ugyanazokban a kategória rendszerekben gondolkozott itt is, ott is. A világos helyzeteket szerette, a felkészültséget és az elvégzett feladatot. Engedjék meg, hogy erre példát az ő tollából idézzek:

"Bogikám! Iparágunkban alapelvként tanítottam, hogy a várható üzemzavarokra fel kell készülni és a diszpécsernek tudnia kell, hogy mit kell tennie, ha az be is következik. Később már számítógépes szimulátorral számítottuk, hogy a bonyolult rendszerben mi a teendő pl. egy 500 MW-os paksi reaktor meg-hibásodása és kiesése esetén. Ez a háttér késztet arra, hogy ha engem érne utol egy humán üzemzavar, tudjátok, kihez fordul-jatok a doktorok közül és hova kell a mentőket irányítani..."

Nem csak Ödön bácsi, Dönci bá, kolléga, főnök volt tehát, hanem családtag, apa is és nagypapa is. Apa, aki megmutatta, hogyan kell teljes életet élni, önbizalommal és öniróniával ke-zelni saját harcainkat. A bukásokkal meg nem alkudni, társain-kat és családtagjainkat segíteni. Erősnek lenni és tisztességben élni. Egyszem lányán, az édesanyámon keresztül generációkon átívelő eszméket ültetett el. A természet, az állatok, a sport és az újdonságok szeretetét. Annak elfogadását, hogy bármi tör-ténjék is, az élet megy tovább és a megváltozott viszonyokhoz kell alkalmazkodni. A fogat néha össze kell szorítani. Hogy a

szenvedélyekkel csínján kell bánni. Hogy nincs idő arra, hogy valami fáj. Hogy az ember végülis egyedül jár. De egyedül is egész. Hogy az élményt megosztani jó. Együtt csinálni jó. A kertben lenni jó. Hogy a múlton nem merengünk, a jelenben nem lustálkodunk, és a jövő néha riasztó kihívásai elől nem menekülünk. Hogy előrefelé lépdelve élünk. Hogy az ünnepre készülünk. Hogy az ünnepi asztalhoz felöltözünk.

És nagypapa is volt, aki minden karácsonykor kierőltette a reni-tens fiatalokból, hogy még ha rettenetesen hamisan is, de végig-énekeljük egymás kezét fogva a Mennyből az angyalt. Aki minden családi ünnepre elővette a legkifinomultabb poétikáját és úgyne-vezett versikéivel naplót írt az életünkről. Ha új legény vagy meny-asszony volt a láthatáron, hát a dédunokáért drukkolt, ínségesebb időszakokban pedig szakmai előmenetelünkért. Aki mindig vajszí-nű ingben utazott a Balatonra. Aki a vacsora asztalnál folytatott viták után felállt, kilencven éves kora dacára felütötte az internetet és utánanézett, kinél is van az igazság, kinél is van a tudás. A választ kinyomtatta, sorkiemelőzte, szignálta és elpostázta.

Ha abból a sok mindenből, amit tett értem vagy mondott nekem, csak az utolsó tanácsát nem feledem, már nyertem. Az pedig ez volt: valami nagyot kell csinálni. Ő nagyban gondolko-zott. És amire életével példát mutatott az az, hogy nem csak a lehetőségekből kell a legtöbbet kihozni, hanem hogy a lehetősé-geket meg kell teremteni.

Az ilyen ember pedig példa és tükör. Görbe tükör kissze-rűségünk, múlandóságunk, pótolhatóságunk előtt nekünk, akik itt maradtak, és akik hozzá képest már rég lemaradtak. Mert nagyon kevesen vannak, akik nyomot hagynak. Viszont aki így él, az nyugodtan mehet el. Nyugodjon békében.

Chripko Lili

NekrológKerényi A. Ödön (1919-2013)

KIWANIS Budapest AlapítványSzékhely: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. Adószám: 18018514-1-41

A NAV 2011-ben a SZJA 1%-ként átutalt : 264 828 Ft-ot

Felhasználás:Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért,

Budapest,Madách I. u. 5. : 180 000,- Ft, Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat,

Debrecen, Széchenyi u. 60. : 150 000,- Ft. A KIWANIS Alapítvány a SZJA 1%-ból átutalt összeget saját tartalékából( 65 172, Ft)

kiegészítette. Kifizetése: 2012. december és 2013. június.

Ezúton is nagyon köszönjük támogatóink segítségét.

2013. november 13. Balázs Péter A kuratórium elnöke s.k.

OrszágOs rendezvénysOrOzat

2013-2014

2013. december 3. BudApeSt

2014. február 6. MiSkolc

2014. február 25. Győr

2014. március 11. deBreceN

Az infoshow 2013-2014 következő állomásai:

médiatámogatók

Épületek villamos berendezéseinek biztonsága i. létesítés www.infoshow.hu

www.energiapersely.hu

MEGÚJULT TANÁCSADÓ IRODÁNK VÁRJA ÖNT!

Sajtó 194x280.indd 1 2013.11.14. 9:29:02

Premset: az innovatív középfeszültségű Energiatárolás ... · Premset: az innovatív középfeszültségű kapcsolóberendezés Helyi működtetés Zárlatjelzés Mérés Távműködtetés

Documents