Potebnya: A gondolat összesűrítése

8/3/2019 Potebnya: A gondolat összesűrítése

http://slidepdf.com/reader/full/potebnya-a-gondolat-oesszesuritese 1/10

A LE KS ZA N DR P OT EB NY A

KM te sze t P ro za . A g on do la : o ssze stirite ee

ALEKSZANDR POTEBNY A I KClLTESZET. PR6ZA. A GONDOLAT ClSSZESURf rt SE 37

bor (kulso fo rma) , mely egy ndi a lako t abrazol kardda l es merleggel (be lsd for-

rna)" , es az igazsagszolgaltatast fejezi ki ( tarralom)." Lathato, hogy a rrnialkotas-

ban a kep a tartalomhoz kapcsolodik, ahogy a szoban az erzeki kep a kepzethez

vagya fogalom..hoz. A rmialkotas eseteben a " tartalom" helyett a gya~oribb " idea"

szot is hasznafhatjuk, Az ide.it es a tart almat adott ese tben azonosithat juk egy-

massal, mivel a fes tmenyen abrazolt alakok vonasait , a kozottuk leva viszonyo-

kat , csahigy mint a regeny esemenyeit es alakjai t nem a tar talomhoz kapcsoljuk,

hanem a kephez, vagyis a tar talom abrazolasahoz, a festmeny es a regeny tar talma

alatt pedig azon gondolatok sorat erl juk, melyet a kepek a nezoben vagy az olva-soban keltettek, i11etaleg azokat, amelyek rnagaban a mfiveszben a kep alapjaul

szolgal tak az a lkotas aktusanak pi llanataban." A kep es a tartalorn kozott i kii -

lonbseget tehat tisztaztuk. A halal elkenilhetetlensegenek gondolata es a mon-

das: "ember tervez, Isten vegez" egyarant eszunkbe jut a halalt anc minden egyes

jelene te kapcsanr' ebben az esetben a kepek nagy va ltozekonysaga mellet t a tar-

talom viszonylag (de csak viszonylag) valtozatlan, Ennek ellenkezoje, hogy ugyan-

az a rmialkotas vagy festmeny maskeppen hat ktilonboz6 ernberekre, illetve

ugyanarra az emberre is kulonbozc id6pontban, mint ahogy ugyanazt a sz6t is

mindenki maskepp ert i. I tt a kep lesz viszonylag allando, mig a tar talom valtozo,

Nemileg nehezebb, hogy a belsc format ne keverjuk ossze a kulsovel, ha fel-

tesszuk, hogy ez ut6bbi nern a durva marvanytomb, hanem a meghatarozott

modon kifar agot t marvany: a festmeny ese teben pedig nem a vaszon es a festek,

hanern az adott szines felulet, azaz maga a festmeny, Itt a szoval valo osszeha-sonlftas segft ki minke t. A sz6 kt ilsri formaj a ugyanis szinten nem egyszen ien a

hang mint nyersanyag, hanem a gondolat a lta l mar megforrnalt hang, ugyan~k~

kor ez a hang onmagaban veve meg nern a tartalom szimboluma. A nyelv kesei

periodusaiban sok olyan szo keletkezik, rnelyeknel a tartalom kozvetlenul a

hanghoz kapcsolodik. Ha osszehasonlft iuk ezeke t a szavakat azckkal , ahol egy-

ertelrruien megkulonboztetheto a szo harem osszetevoje, megfigyelhetjuk, hogy

egyreszt az else esetben a sz6 elvesziti kt~pszerusege:, .val,amin,tazt is, h~g! csa~-

is a masodik esetben johet letre a rruialkotas megerresevel es az esztetikai el-

mennyel rokonsagot mutat6 rnegertes , Tegyiik fel . valaki tudja, hogy a litvan brii-

A szimbol ikussagot minden bizonnyal a nye lv kol tdi segenek nevezhet juk; a

szo belsd Iormajanak feledesbe rneruleset pedig, ugy gondoljuk, epp ellenkezo-

leg: a 5Z0 prozaisaganak . 1:1aez a hasonlat he lytalI~ , akkor a bel sd forn:a _meg-

va ltozasa lenyegeben az t a kerdest ve ti fe l, hogyan viszonyul a nyelv a kol teszet -

hez es a prozahoz, illctve altalaban az ircdalrni fo rmahcz. A kol teszet a rmive-

sze t egyik aga, ezert kapcsola ta a sz6val rc lvi lag ft a nyelv es a rn fives . .et kOZQS

vonasaira . Annak erdekeben, hogy fell el jiik e kozos vonasokat, kezdjuk azza l,

hogy megfelel tetjuk egyrnasnak a szoes a mtialkoras ossz:-tevait. Az ?ss~etevak

hasonlatossaga dnmagaban talan meg nern mond semmit, de legalabbis meg-

konnyiti a tovabbi kovetkezteteseket. ...

A sz6ban megkulonboztet juk: a k i iL~6fan l1d . t ,azaz a tagolt bangot , a hang kozve-

tftesevel targyiasulo tar ta lmat es a be l so f a nna t , a.sz6 legkozelebbi etimologiai jelen-

teset, vagyis azt a modot , ahogyan a ta rtalom ki fej ezesre j ut. Ha figyelmesek va-

gyunk, nern fog juk dsszekevemi a tartalmat a be lso formaval . A :JICCIH06GHbC. all-

m e um ; p en sio , g ag e szavakban rej ld kli16nbbzo tar talom peldaul sok kozos elernet

hordoz, es mindegyik szo a fizetseg fogalm.:' inak egy-egy megfeleldje, Abban azon-

ban mar je lent6s el teres van, hogyan abrazolodik ez a tarta lom az emlit et t e setek-

ben: rmmmm - az a fizerseg, amelyet egy eyre adnak: a p en si o - mindaz , amit le -

mernek: gage (Diez szerint nemet eredeti i szo) eredeti leg annyit tesz - zalog, jotal-

las, dfjazas stb., valamely kolcsonos kotelezettseg teljesitesenek eredrnenye, mig a

»canoeause - szeretetbol fakado cselekedet (vesd ossze a sz inonfm je lentesi i

ssunoeam» - »cauoeam» szavakat. melyek kozul az ut6bbi meg most is idonkent a

'szeretni' igchelyctt hasznalatos), ajandek, de semmi esetre scm torvenyes juttatas,

"h::gitirnum vadium", azaz nern ket szerz6d6 fel megallapodasanak eredmenye ..

E szavaknal a belso forma mindegyik esetben mas es mas iranyba tereli a

"ond0Iatot ; maj dnem hasonlo dolog ja tsz6dik Ie, amikor, tegytik fel , ugyanaz az

~j erzet a lelekben felhalmoz6dott tapasztalatokkal tarsulva egymastol kulonbo-

z6 kepzeteket hiv eI6 a szoban. A kulsd forma elvalasztha ta tl an a be lsd fOTImlt61,

vele egyii tt val tozik, nelktile a kti ls6 forma megszf inik onmagaval azon05 lenni,

de mindazona.ltal gyokcresen ktilonbozik is tole. A kUlonbseget kLilonosen azok-

na t az elt er6 eredet ti szavakna l konnyu megfigye lni , melyek az idak folyaman

hasonl6 k iej tesre tet tek szert . Az ukran ember szamara a MblJ10 es a JHU~~O szavak

nem hiJso, hanem belsa formajukban kli lonbdznek egym.as t61.

Ugyanezen alkot6elemek megtalalhat6ak a mualkotas eseteben is, ~.k~nnyen

azonosi t.ha lj uk 6ket, ha a kove tkeza m6don gondolkodunk: "ez egy marvanyszo-

IH ..STEIl'.'THAL:De r Ursprung der Spr ache im Zusammenhange mit den l et zt en Fragen a ll es Wis -

sens. 2. Ausg. Berlin, 1858.

2 Ebben a sorban megki.iWnbOztethetjiik tneg a kep befogi' ldasahoz id6ben koze] a1I6 gondola to-kat (amikorpeldau l a zt mondja az 01va56: "a Don Quij ot e a l ovag regeny pm6d i1 ja" ), e sa tavolabb

alla, ezzel egyti tt szamunkra megis fontosabb gondolatokat (ami.kor az OlVBS6 azt mondJa : "A Don

Qui joteben a nevetsegesseg csak "z ember i termeszetben feUeUlet6<i llanda es nemes vomisok ~bra-

zoIasanak eszkiize; <l s ze rz6 s zer et i a maga neve ts ege s hoset . e s bar mindenfe161 csapasokat kuld a

fejere, megis osszemerhetetlen(;iJ magasabbra hdyezi 6t kiirnyezetenel."). Az eHaila megki,lonbozte-

tes szamunkra az adott esetben sZi.. iksegteJen.

3Lisd . e l l , J)YCJ1AEB: HCTOrHclCCKHe "'lerKII PYCCKOMHapOIlHOH cnOBeCHOCTHH HCI(YCCTIIU. CaHKT . .n e . .

Tep6ypr, 1861. 1. 634.



3 8 TANULMANYOK

ias szo azt jelenti: 'jo' ( il letve 'kedves, szfvelyes ') . Szarnara a szoban adva vannak

bizonyos hangok, valarnint adott egy nem kevesbe rneghatarozott tar talom, Ami

azonban hianyz ik, az az esztet ika i megertes, mivel nem lali a, hogy miert eppen

ezeknek a hangoknak es nem szaz masikenak az osszetete le je len ti. a j osagot stb .,

mint ahogyan azt sem, hogy ez a tartalom micrt eppen ezeket a hangokat kove-

teli meg. Ha a tudat szamara elveszett a kapocs a hang es a jelentes kczctt,

akkor a hang a szo esztetikai ertelmeben veve megszunik kulsd forma lenni.

Akit megerint a szobor szepsege, annak szarnara a szobor tartalma (peldaul a

legfelsdbb, vil lamszoro istenseg kepzete) szoros es szuksegszerf i kapcsolatbanall a marvany feluleten megfigyelt dornborulatok (··sszessegevel . Ahhoz, hogy a

tudat szamara Ielidezzuk a btiltas sz6 szepseget, tudnunk kell, hogy a sz6 sza-

munkra isrnert tar talma mas ta rta lrnak, tobbek k5zott a feherseg j elentese a lt al

mar meghatarozott. A baltas azert jelent ' i6t~ mert els6dlegesen az r jelenti: ' fe-

her', pontosan iigy, mint ahogy az orosz 6 iHb !' i , c e emnu i i szavak (,feher', 'vila-

g05) egyebek kozott azt isjelenrik: MUjjbll~, azaz 'kedves', albus, lucidus jelente-

suknel fogva. Csak most , miutan hozzaferhetove le tt szarnunkra a szo szimbo-

likussaga (azaz rniutan tudatosi tot tuk a sz6 bel s6 forrnaj at ) va lha tnak a hangok

a tartalomhoz szuksegszenien hozzatartozo hils6 forrnava. A dolgon mit sem

valtoztat, hogy nern tudjuk a bdltas, 6eilbl1:i hangok es az albus jelentes kapcso-

latanak okat. Mi egye16re nem ezt a kapcsolatot firtattuk, hanem a MUJJblli je-

lentes viszonyat a hanghoz; a korlatozott kovetelmenyeket az okok Lorlatozott,

nem pedig tel jes kcrenek ismere te e legfti ki.Ahhoz, hogy a sz6r61 mondottakat felhasznalhassuk a rruialkotas kulsa es bel-

56 fo rmajanak megkulonboz tetesehez, egy o lyan pe lda t ke ll t alalnunk, aho l az

elveszett esztetikai hatast csak a bels6 forma tudatos itasaval lehet helyreall itani,

A szamunkra kevesse ismert fes tmenyekrri l es szobrokr61 most nem beszelunk,

helyetnik a nepdalok egyszeni hasonlatair vcsszuk szemugyre, melyek minde-

gyiket on3.116koltoi egesznek tekinthetjuk."

Vajon mi hianyzik ahhoz, hogy megertsuk a kovetkezo hasonlatot?

4 Legalabb annyira teljes egeszt kepviselnek. mint peldaul Heine negysorosa:

Me in Hen gI eicht ganz dem Mee re ,

Hat Sturm Llnd Ebb', und Fluth,

Und manche schone Peile

In seiner Tiefe ruht.

(Buch der Lieder. Die Heimkehr. 8. «Dn schones FischennMdchem»)

Szivem ismint a tenger

Dagalya, vesze van

E s egy-egy dra.ga. gyongy is

Reszket hullamiban.

(HE1NE:Dalok kony"e ... Jer, szep halaszleanyka". Ford. E.l1dr6di Slindor.)

ALEKSZANDR POTEBNYA / KOLTESZET. PRGZA. A GONDOLAT osszEsDRiTI~SE 39

Cystas vandenelis tek'

Cystame upuzelej',

o ir vierna meiluze,Viernoje sirdatej'r'

(Tiszta viz folyik a tiszta foly6ban,

hu szerclem a hu szivben.)

Va16szirnl1eg ugyanaz hianyzik, mint <'rni a balias, 'j 6' szo megertesehez is kel-

let t, vagyis eppen a kli ls6 forma, helyesebben szolva annak, aminek kii lsd forma-va ken valnia es a jelentes torvenyszer ti osszetartozaseinak megertese. T" r talom

es forma - v iszonylagos foga lmak: B, amely tartalom vol t onnon A formajahoz

va16 viszonyaban, egy uj, C tar talomhoz viszonyftva forrnava valhat; a csucsaval

balra fordftott szognek Lpeldaul meghata rozot t t art alma van, amelyhez meg-

hatarozott forma es alak tar tozik ( lehet peldaul hegyes- , tompa- vagy derekszog),

De ez a tartalorn egyben egy 0 1 Y < 1 l 1 forma is, amery segitsegevel a maternatika

egyik foga lmat fe jez i k i. Pontosan igy van ez a sz6 eseteben i s, ahol a jelenteshez

sa jat hangalak tartozik, azonban ez a [e lentes mint hanga lak , maga is egy uj je-

lentes formajava valhat , A koltoi a lkc tas formaja nern a hang lesz, az e ls6dleges

kiils6 forma, hanern a szo, azaz a hang es a jelentes egysege. A fent idezett ha-

sonlatban a gondolati tevekenyseg a szfvet betolto szerelem eszmeje fde torek-

sz ik, az t j arja korul . Ha az egyszeni seg kedveert ezt a ta rta lmat leva lasz tj uk an-

nak szobeli kifejezodeserdl , akkor meglatjuk, hogy az szamunkra abban a forma-ban letez ik. amcly az el so ke t sor tart alrna t kepezi , A fenyes foly6vfz kepe (mar

amennyi re ez szobe li kife jezesre kerul) ugyanakkor scmmi esetre sern lehet a

szerelern ideajanak kii ls6 formaja. A viz kapcsolata a szerelemmel ugyanolyan

kl il s6d leges es onken yes, mint a btiltas hangcsoport viszonya a ' .!6' jelenteshez.

Torvenyszeru kapcsolat a viz es a szerelem kozot t csak akkor j ohet l et re, h O I le-

he tsegesse va lik, hogy kozbi il sc ugras nelkul talal juk meg az atmene te t az egy ik

gondolatt61 a masikig, Peldaul, ha majd tudatunkban a feny mint a vfz egyik

allando jelz6je osszekapcsolodik a szerelerrunel, Nos, ez a hannadik Iancszem,

mely csszekoti az elsd kettot, a belsd forma vagy maskeppen - szimbolikus je-

l entese annak, amit a viz kepe fe jez ki az elsQ ket sorban, Tehat ahhoz.J iogy a VIZ

es a szerelern parhuzama esztetikai jelentesre tegyen szert, szukseges, hogy a

kep, mely a tudat szamara els6dlegesen adDU, magaban foglalja az '.ltaiast az

alt ala ki fej ezett gondola tra, Persze az is lehet seges, hogy a kE~pneknines ilyenszimbolikus jelentese, hanem nagy on is meghatarozott m6don keU ertenl: ink. A

hil s6 forma teha t, amely ala tt nem a nyers materia t (vaszon , festek, marvany),

hanem a gondolatnak alarende1t anyagot ert juk (a szabor korvanalahlak lisszes-

sege), olyasvaJami, ami gyokeresen kiilCinb6z.Lka bels6 fonnat6L

5 A. TEPE \UEHI (Q: bblT P Y C CK o ro H a po n A. enG, 1848. LI. 1-7.93.,115.



c

ifi

40 TANULMANYOK A LE KS ZA ND .R P OT E BN YA j KOL'fESZET. PEOZA. A GONDOLAT (lSSZESURfTESE 41

Dgy t iin ik. az elmondo ttak alapj an v ilagos, hogy a koltemenyt, es egya ltalan

barmely rmialkotast, ugyanazok az ossze tevok alkotj rik, mint magat a szot. Egy-

reszt a tartalom (vagy idea), amely az erzeki kepnek vagy a bel61e kialakult fo-

galomnak felel meg . Masresz t a be l s6 f o rma, a kep, amely ramutat erre a tar talom-

ra, s a kepzetnek felel meg (ennek csak mint szimb61umnak van jelent6sege, mint

uta lasnak az erzeki eszlele tek osszessegere vagy a foga lomra). Vegul a k i il s 6 f or -

ma, amelyben rargyiasul a mtiveszi kep. A kulonbseg a szo klilso formaja (a

hang) es a miialkotas kulsd formaja kozott abban all, hogy ez utobbi eseteben,

amely egy joval bonyolultabb lelki tevekenyseg eredmenyera kulso formabanagyobb mertekbcn hatol be a gondolat. Mindamellet t persze az artikulalt hang-

ba, a sz6 formajaba is behatol a gondolat. Humboldt, mint azt a fentickben lat-

hattuk, ezt a jelenseget a "szellem rnunkajakent" ertekeli,

A nyelv mind osszessegeben, mind az eg2{es szavak tekinteteben megfe lel a

rmiveszetnek, megpedig nemcsak az bsszetev6k azonossaga, hanem kapcsolcda-

si modja revert is.

"A nyelv alkotasa - mondja Humboldt - a legkisebb elemetol kezdve

szintet ikus tevekenyseg a szo szigoruan vett erte lmeben, vagyis pontosan

abban az ertelernben, hogy a szintezis valami olyat hoz letre, ami nem volt

meg kulon-kulon az ot alkot6 nc;szekben.,,6

A hang mint indu lat szo, mint az erze t refl exio ja, vala rnin t az erzeki kep vagy

sema mar a szo el6tt leteztek; de ezen elemek mechanikus egyesfteseb61 meg nemlesz szo, A belso forma ugyanis mar a szo keletkezesenek pil lanataban megvaltoz-

tat ja a hangot es az erzeki kepet , A hang megval toz tatasa azt j elenti (leszarni tva

most a kesobbi, bonyolultabb hangjelensegeket) , hogy kikuszobolcdik az a tagolt-

sagot megakadalyozo erzelrni momentum, arnely az indulatszo sajat ja . A valtoza-

sok kozul, melyeken a gondolat keresz tulmcgy a szo mega lkotasaig, itt el eg csak

arra az egyre utalnunk, hogy a gondolat a sz6ban megszlmik a beszelo sajatj a lenni ,

es lehetosege nyflik ra, hogy megalkotojatol fuggetlenii l onallo eletre keljen, Ha

err e az onal lo let re gondolunk - a sz6 azon kepessegere, hogy mindcnki szamara

iigy j elentsen mast , hogy kozben nem szarnolja fel a kolcsonos megertes lehetdse-

geit~, megertj iik Humboldt itt kovetkezo szavainak jelent6seget:

"A nyelvre nern tekinthetiink ugy, mint valamifele (ein Stoff) kesz do-

logra . rne ly tel je s egeszeben at tekintheto es aprankent kozolheto; a nye!v

orokosen keletkezik, rnegpedig ugy. hogy letrejottenek torvenyei meghata-

rozottak, de a letrejovo produktum ter jedelme es bizonyos ertelemben meg

jellege ismcghatarozatlanok maradnak"."

"A nyelv nem pusztan az elozetesen mar format nyertelemekb61 a ll, hanem

czzel egylitt es legf6k~ppen azokb61 a modokbril, ahogyan a szellem munkaja

folytat6dik a nyelv a lt al megha ta rozot t i ranyban es formaban. Az egyszer mar

szilardan megformalt elernek bizonyos tekintetben holt tbmeget kepeznek, de ez

a tomeg a vegtelen meghatarozhat6sag eleven csfrajat hordja magaban.?" A fen-

t iekben a nyelv egeszer61 elrnondottakat mi az egyes szavakra vonatkoztat juk, A

beszelo azzal, hogy kimondja a sz6 bels6 forrnajat, meghatarozctt iranyt ad a

befogad6ban Iet rej ovd gondolatnak . A bels6 forma azonbancsak kival tja a gon-

dolat megszuleteset. es kijeloli a jelentesek kialakulasanak modjat a hallgatoban.

am ane lkul , hogy egyii tt al beha ta rolna a sz6 al ta la valo megertesenek ha tara it , A

sz6 besze lohoz es ha llgarohoz egyarant tartozik , j elentese ezert nem abban all ,

hogy valamely meghatarozott ertelernmel bfr a beszeki szamara, hanern abban,

hogy altalaban kepes ertelemre szert tenni. Csakis annak okan, hogy tartalomtara

novekedni kcpes lehet a sz6 a rnasik ember megertesenekeszkoze.

A rruiveszet is alkotas. abban az ertelernben, ahogyan a szo is az. A mfialkotas

nyi lva rrvaloan nem a te rmeszet resze, hanem az ember al ta l hozzarendel t alko -

tas..Pcldaul a szobor meretei, aranyai egyfe161 ugy jelentkeznek, mint a mester

anyagtalan gondolata, amely meg neki maganak is kusza, homalyos es mindenki

mas szamara hozzaferhetetlen; masfelol mint az adott marvanydarab. ame1y

semmi kozost nem tartalmaz ezzel a gondolattal; a szobor viszont se nem gon-

dolat, se nem marvany, hanem valami, ami kulonbozik alkotoelemeitol s egy-

szersrnind tobb is naluk, A szintezis, az alkotas nagyon eltero a matematikai

rmivelettcl . Ha a rmialkotas mar korabban letezo kornponenseit 2 + 2-vel jeloljuk,

maga a rrui sohasern lesz 4-gye l egyenlo. Sem a szerzo e lgondolasa , sem a nyers

materia nem meri tik ki a rmia lkotas fogalmat, ahogy a sz6 sem merul ki az e rzeki

kep es a hang mechanikus egyesuleseben. Altalaban mindket osszetevo lenyege-

sen megva ltczik a harmadik elem, a belsd forma csatlakozasatol, Ketsegek talan

csak a tar talrnat i lletoen merulhetnek fel: nerncsak azt gondolhatnank ugyanis,

hogy a mtivesz lelkeben mar elore adva vo lt vala rnely meghararozott tartalom,

( ,"Von dem ersten Elemente ~n ist die Erzeugung der Sprache ein synthet isches Verfahren,

und zwar ein solches im ~chtesten Verstande des Worts, wo die Synthesis etwas schafft , daB in

keinem der verbundenen Theile fli r s ich lieg!." - W. VON HUMBOLDT; Ueber die Verschiedenheit

des menschlichen Sprachbaues und ihret1 EinfluB aul die geistige Entwickelung des Menschen-

geschlechts. § 12. Verbindung des tautes mit der inneren Sprachform. ~ Gesammelte Werke. 6.

Bd. Bedin, 1848. 104.- A szbvegben szerep16 Humboldt-idezeteket Potebnya sajat orosz forditjsa

alapjan forditotluk magyarra, de egyuttal kozoljlik az eredeti mimet valtozatot is. - A ford.

7 .Denn die Sprache karin [anichl als ein daliegender, in seinern Ganzen ubersehbarer, ocler nach

und nach rnittheilbarer Stoff,sondern mUl5als ein sich ewig erzeugender angesehen werden, wo die

Gesetze der Erzeugung bestiInmt sind, aber der UmJang und gewissermailen aLlch die Art des

Erzeugnisses gtinzlich unbestimmt bleiben." - W. VON HUMBOLDT, i.m. § 9. Natll], und Beschaffen-

heil der Sprache liberhaupt. =Gesammelte Werke. 6. Bd.56-57.

H "Die Spr~chc besteht, neben den sellon geformten Elementen, ganz vorziiglich auch auSMetho-

den, die Arbeit des Geistes, welcher sie die Bahn und die Form vorzeichnel, weiter fortzLlsetzen. Die

einrnal fest gefOfmten Elemente bilden zwar eine gewissermallen todte Masse, diese Masse trfigtabel'

den lebendigen Keirn nie endender Bestinmlbarkeit in sich." - Uo. 62 ,



42 T ANULMANYOK A LE KS ZA ND R P OT E1 3N YA I KOLTB sZ E T. P R 6ZA . A GO ND O LA T OSSZESURITESE 43

hanern az t i s, hogy ez a tarta lom lenyegeben sernmit nem val tozott azutan. hogy

megj elenit esre kerult a marvanyban, szoban vagy a fes tovasznon. Csakhogy ez

mar azert sem lehet igaz, rnert a mfivesz kozrermikodesevel targyiasult gondolat

ra magara isnagy hatassal van, mint olyasvalami, ami hozza nagYOI1kozel all , de

egyazersmind ra jt a kivul is a ll . Terdet hajt a mester rnfive e16t t, ne tan jogosan

vagy igazsagtalanul rnegbiral ja - lenyegeben egyre megy: hozza va16 viszonya-

ban mint ertekelo lep tel, el ismerve onallo letet, A nuivesze t a mt ivesz nyelve, s

mikepp a sz6 segit segeve l nem vagyunk kepesck gondolataink a tadasara , csak

ana, hogy a hallgat6ban el6hfvjuk sajat gondo!atait , t igy a nnivcszetben semlehet a gondolatot kozolni; ezert a rmialkotas tartalma (ha a rmi mar elkeszult)

nem a rruiveszben. hanem a befogad6kban £ej16dik tovabb, Ahogy a hal lga to a

beszekinel sokkal jobban ertheti, mi rejlik annak szavai mogott, az olvaso sok

esetben meg a szerzone l is jobban megraga~ha~a a mil a lapidea ja t, Az adott nui

lenyege, ereje nem abban van, hogy mit ertet t raj ta a szerzo, hanem abban. hogyan

hat az olvasora vagy a nezore. kovctkezeskepp. lehetseges tar talmanak kirnerf t-

hetetlensegeben. Az a tartalorn, amelyet rni vetitiink bele, azaz visztink a rmial-

kotasba. a bels6 forma alta! mar ketscgteleruil megszabott , de egyaltalan nem biz-

tOG, hogy megfelel a szerzo szandekainak, aki adott esetben maganeletenek idole-

ges , es felet tebb behatarolt problernainak hatasa alatt i rj a mfivet . A miivesz erde-

me nem abban a "minimalis" tar talomban van, amelyet az alkotas kozben elgon-

dolt , hanem a megalkotot t kep rneghata rozo tt ruga lmassagaban, a bel so forma

erejeben, amely kepes ana, hogy ktilonbozo tartalmakar hivjon eletre, [. .. 1

Az idea alralanositasanak es elrnelyitesenek lehetosege - vagyis az, arnit a

rruia lkotas ona llo letenek lehet nevezni - ugyanakkor egya lta lan nem j elenti az

idea es a kep oszthatatlansaganak tagadasar, mely annak elerni feltetele. A di-

daktikus rmivek, legyen bar megoiy magvas alapgondolatuk, hamar feledesre

Iteltetnek, eppen e szintezis sokszor nehezen tetten erhetd hianyossagai miatt,

mivel hianyos az a csfra, amely kiindulopontul szolgalhatna az egyszcl' 1 1 1 < 1 r

megformalt anyag vegtelen szamu (iij) meghatarozhatosagahoz.

Talan felesleges mondanunk, hogy az onrnagaban alia sz6t csak addig lehct 652-

szevetni az egyedi nuialkotassal , arnig az egyes befogad6k megertese k6zbcli a sz6

bels6 formajaban bekovetkezett valtozasok kis ikIanak az ertelmez6 tudat e161;a

bels6 forma valtozasai.:nak sora maT 1IZ cgy tob61 szarmaz6 szavak 6sszcssege, s

mindez megfelel a muvek olyan j el legi l soranak , mint a kli l6nbbz6 korok epikus

tOrtenetei, melyek egy tfpus fej16desenek k!§pvisel6ikent kapcso16dnak egyn:lashoz.

A sz6ra nem tekin theh ink t igy, mint a kesz gondolat kifej ezesere . Ez a neze t,

mint a fentiekben igyekeztLink ramntami, sok eUentmondashoz e s _ tevedeshez

vezet a nye lvnek a le lki gazdalkodasban je itszott szerepet il le taen. Eppen e llen-

kez6Ieg, a sz6t csakis annyiban tekinfbetji:ik a gondolat kifejezese.nek, amclUlyi-

ben eszkozh~nt szolga! annak mega]kotasahoz; 11 bels6 formanak, a sz6 egyetlen

objektiv ta rtalmanak (sak azert van je lentese, mcrt modosft ja es tbke letesfti az

erzr§kletek azon aggregatumait , melyeket a lelekben felleL Ha marmost elfogad-

j uk, hogy a be lso forma vagy kepzet ugy viszonyul az erzeki kephez. mint a nui-

a lkotas belso forrnaj a (a kep vagy idea l) a benne targyiasult gondolathoz, akkor

el kell vetnunk azt a kozismert meghatarozast. rniszerint az ideal az idea

"osztat ian abrazolasa" ." Ellenkezc esetben kenytelenek lennenk elfogadni e def i-

nici.6 - vagyis, hogy a kesz idea bit testet a kepben - kovetkezmenyeit is: el6szor

is, mivel az ernberi gondolkcdas nem elegszik meg a puszta koppel, hanem az

idea, vagyis a kep altal kelrett gondolatok osszessege fele torekszik, melyek a

kepre mint forrasukra tekintenek vissza, igy a nuivcsznek, a kesz idea hordozo-

janak semmi lyen szemelyes indi tt atasa nem lenne ana, hogy azt kepben is kife -jezze; masodszor , ha ez az idea valarnely rej telyes szandek folytan megis formaba

ontesre kerulne .uigy a befcgadonak szant kozlese a szo szoros erte lmeben egy-

szerfi tovabbadas lenne, ami ellentmond minden, a megertesrol vallott mertek-

ado nezetnek, vagyis hogy a megertes soran a befogad6 a hil s6 ingerek hatasara

onmagaban alkotja meg a tartalmat. Ezert, hacsak nem akarjuk a miiveszetet

szuksegte len . az ember ele tebcn felesleges [elensegge alacsonyitani, el kell fo-

gadnunk, hogy a mtivesze t - a szohoz hasonloan - ncm annyira a gondolat kife-

j ezese, inkabb mcgalkotasanak eszkoze ; celj a ped ig - hason loan a szoehoz - az ,

hogy mind megalkotojaban, mind a befogad6ban valamely szubjektiv allapotot

hozzon Ietre, Egysz6val nero £P),OY, hanem allandoan letesuld evep) 'aa. Ez hata-

rozza meg a rruiveszet es a nyelv hasonlosaganak sajaros vonasait.

A szo, pontosabban a belsd forma, a kepzet jelentosege a gondolat szamara abban

foglalhat6 ossze, hogy a) egyesiti iI .Z erzeki kepet b) rnegszabja a kep tudatositasa-nak m6dja t. A maga hataskdreben hason16 dolgot tesz az ideal a nuiveszetben. [ .. . ]

A rmivesze t ugy kepes abrazoln i a Ieggyonyordbb es legcsabitobb szepseget

vagy a legbotranyosabb gyaLiz il tossagot , hogy kozben maga szi iz iesen szep es

tiszta marad. Ennek az az oka, hogy a mtiveszi alkotas akkor tud tel jes rnertek-

ben hfi lenni a terrneszethez, ha annak jelensegeit felbontja, Megpcdig itgy, hogy

egyreszt a rmiveszet minden egyes a.ga a doJog egy bizonyos oldalat ragadja

meg, ahogyan peldaul a szobraszat a formak plasztikus szepseget, cltekintve

ugyanakkor a sz inek sokfe le hataslehe tosegeitdl, mig a festesze t eppen a feny-

<lmyek hatast, valamint a szinek sokf(~leseget tartja szcm elOtt. Masreszt: az egyes

ona116mualkotas me1l6zi a targy szamtalan olyan nern feltetleni.il sZllkseges vo-

nasat ,. melyek ugyanakkor a valos iigban adva ' larmak es a muveszet eszkozeivel

ugyancsak hozzaJerhctoek leruienek; hason16keppen a sz6hoz, amely oly modon

jelbli meg, tegyiik fel az arany (3o.nomo) kep!!:t,hogy megragadja egy ismertetaje-

gyet, j clen esctben sarga (JlCi!Jlmbli l)* szinet, mik6zben egyeb jegyei.nek szamba-

vetelet - peldaul csengcset , sulyat s tb . - a szemelyes befogadasra bfzza.

• .,Wi r nennen .. .n Ide~l die Darstellung em... Idee in emem Individuum." - W. VONHUlvrI3OLDT:

Ueber Gothe's Herrmann und Dorothea. X.Einfluss des Idealischen in der DMsteJlung ~ul die Tot~-

liUiL =Gesmnmelte Werke. 4.Bd. Ber lin, 184J. 33.

,.A ke t : sz6 - JOJIOTo;'J(eJlThl~- ~z orosz nyelvben e ti lTlo16gia i rokoruagban aU eg)'mass~l. - A szerk.



44 Til NULMANYOKALEKSZANDR POTEBNYA I KOLTESZET. PRQZA. A GONDOLATOSSZESURfTESE 4S

. Jnnen van az a nyngalom melyet a t iszta erzuletfi lelek az antik rruivek 01 -

vasasakor erez: az okori szerzok m eg a szenvedelyes feszultseg vagy a letag16z6

ketsegbeeses allapotat isfel tudjak oldani, a le1k.inyugalom, vagy a felemeld h&-

siessez fele vezetve az olvasot, Erre az erlStaraszto nyugalomra kulonosen ak-

kor V~l szukseg, arnikor az ember teljesegeszeben i i t teki l lt i [Poteb l1ya kiemelesel a

vilaghoz esonnon sorsahoz valo viszonyat . Ha megall ott , ahol a raj ta kiv~ allo

er6k vagy sajat felelme lelki egyensulya felbomlasaval fenyegetnek, cs~kis ak-

kor kovetkezik be a nyugtalansag es a ketsegbeeses allapota (verzweifelnder

Missmuth). Ekkor lesz szamara igazan hasznos az a dolgok sokasagaban kijelolt

pont , ahol a harmonia es a nyugalom hamarosan he lyrea~a t, ah~gy a SOTSSal

val6 szamvetes siilyos pillanataiban (in diesen Augenblicken emer emsten

Riihrung) az ember bejarta a fantazia altal megjelenitett jelensegek koret."n

A rmiveszet megnyugtat6 hatasanak volta .eppen abban rej lik, hogy a rmiveszet

idealis, tehat mikozben kapcsolatot teremt a jelensegek kozort, letisztnltta es egysze-

r llve teszi a gondoJatot, ralatast ad es tudatos it ja ~ elsdsorban a rruivesz szamara;

ugyanigya sz6 megnyugtat6 hatasanak erej; a kep kepzette a,lakulasanak ~~v:tk:z-

menye, A kepzet es az ideal reszekre bontjak az embert 19azan nyugtaJaruto e~est ,

megszuntetik annak hatalmat felette es rruilt idov~ vaIt~ztatja.k: A ~em targyrasu;t

lelekallapotot maga ala rendeli a szoban vagy a mualkotasban targyiasult tudat - es

annak alarendelve magat a tovabbi le1k.ielet alapjava valik, Ezen a ponton a sz6 es a

miialkotas a rmivesz fejlodesi periodusainak vegpontjcihoz erkezett, mely egyben

lelki fordulatot is jeJent szamara, A k61t6k vallomasai=- akik kozul az egyik a versek

segitsegevel igyekezett rnegszabadulni a gondolatait reg6ta kinzo eros IMomast6l,12a

Ami a kep egyedisege es arnyalatainak vegtelen sokasaga kozott feszii l6 ellen-

t t~tet i llet i, az a nyelv rmikodese soran is eszlelt j elenseg, amikor lcnyegeben nern

tudjuk megrnondani, hogy mifele es hanyfaj ta tar talmat hiv eletre a befoga.d6ban

az adott esetben tel jesen konkret , meghatarozotr kepzet, Ahogyan a szo, mely kez-

detben e.gyfelettebb bchatarolt, konkret erzeki kep jele, a kepzet reven lehet6seget

nytij t az altalanositasra, tigy a rruiveszi kep is, mely megalkotasanak pillanataban

az erzeki kepek roppant szfik korehez tar tozik, azonnal npussa, idealla valik ,

A nyelv szfera. jaban a kepzet segitsegevel, amely egyidejuleg egyes it i az erzeki

sernat es valasztja le a targyat minden egyebrol, azaz idealitas t kolcsonoz szama-ra, bels6 kapcsolat teremt6dik az erzetek kozott, amely kii ldnbozik mindenfele

mechanikus ta rsftastol. Az t a nyi lvanvalo korulmenyt tekinte tbe veve , hogy az

onmagaban aH6 szo mint rnondat meg nem teremt harmoniar erzete ink osszes-

segeben, mivel annak csak egy jelentektel1r reszet kulonfti el, megis azt ken

rnondanunk, hogy ez a szo lega labb is f elt efe lez i a harmonia megre remtesenek

kezdetet, mert kepes n:i,hogy mas, a tovabbiakban lelrej6v6 szavak aIanya vagy

al lftmanya legyen. Az erzetek megha tarozott csoport jat egyesft6 szo egyebek

kozo tt arr a toreksz ik, hogy be lul rdl egyesulj on egy masik, a hozza legkoze lebb

a I l a erzetek osszesseget hordozo szoval, es eme torekves el6feltetelet maga a

~ sz6ban egyesitett - kep alkotja: a kit szobol a llo mondat , amely ket kepe t kap-

csol ossze, ugyanakkor egy ftelet megielolese, rnelyr61 tudjuk: eg y erzeki kep

felbontasat eredmenyez i. Az e lsa Iepcs azon az ti tan, melyen az ernbert a nyelv

vezeti, ana osztonoz, hogy bejar juk a rokon jelensegek egesz koret , [ .. ..J

Humboldt, miutan megallapi tja , hogy a mfiveszi tsl jesseg teren es a ka ta rzis

rmiveszeteben, vagyis abban, hogyan lehet kor latozort szanui adott j elenseg kap-

csan megrazni az ember egesz valojat,'? meg senki sern tudta meghaIadni azantik mestereket, igy folytatja:

U "Daher die bcruhigendc Wirkung, die [edes rein gestimmte Cernuth bei de! Le.stmg der Allen er.fiilut;

daher, daB sie auch den Ieidenschafstlichsten Zusfand hesriger Auswallung oder erliegender Verzweiflung

a llema l zu r Ruhc her ab - und ZlU11 Muthe hinaufstimmen. Denn diese, Kraft einhauchende, Ruhe fehlt

nicmals, sobald nur der Mensch sein VerhilltniL~zu der Welt und dern Schicksale ganz ubersieht. Blo@wenn

cr geradc da stehen bleibt, wo die Mll&reMacht seine innere Kraft, oder seine innere IIe~gkeit, das auGere

Gleichgewicht zu ub<'"rwllltigendroll!, entstellt ver.;wciBelnder MiBmutll, LIndso g1.lnshg lSt dIe ihm III der

Heulc del"Dinge angewiesene Stelle, daB H.l.nnon.ie und Rtlhe immer sogleich zunickkehren, als er mu: den

Kreis der Erscheinungen vol lendet", welche ibm die Phantas ie in diesen Augenbl icken e.iner ems ten

RLillrung, in welcher er mit dem Geschick l<edmtmg halt, vortUb.rt." - i.nl.28-29.

12.,•.. 3:rOT JlHKllil 6pc.Q

n peCJlel\OR!IJI Mati p a .3 y M M HOrO l l eT . .

, H , I ) Ji, paCCTi1IUUHG~ C npOlLHMH MetlTaMU,

1 1. OT Hero OT.!IeJLaIlC~ - CTI"IXaM1'1."

(M.IO. J1EI'MOHTOI3: CKa:JKa, cum JleTeA)

10 .Pindarosz barrnely himnusza, iI tragedia:ir6k barrnely Th1gykrirnsa, Horatius lxirmely 6daj~, habar

vegtelenill sokszimi valtoz<1toSSilggal,de lenyegeben egy es ugyrulZizta kart jarjak be. A kalto mind.eni.itt <1Z

istenek magnsztossiigilt, a sor.; mindenhutosagat es az ember fliggoseget ab.razoljo. ,de vele egy(ilt a Jelek

rugySiigiit esb<itorsagiit is, mely lehet6seget ad szam.ora, hogy meghizdjon a sorssa) es Wiebe kerekedjen ...

Nemcsak Homerosz egesz eletmuveben, de minden egyes enekben, mindentHt az <'lettrintlkozik leI elOt.

hink. a magateljes villigossrigaban. A Jelek egyszerre, k6nnyed61 es biztosan eldonti, hogy mik vagytmk,

mive lehetiink, hogya:n 5zenved(ink es gyonyo.rkodi.ink ..miben van igaztulk es miben !evedlink."

"Jede Hymn.e des Pindar, jeder grotkre Char der Tragiker, jede Ode des Hor.tZ durch.liiuft, nur inun-

endlich abwechselnder Marmigfal tigkei t, denselben Kreis . Immer ist es die Erh"benheit der Got ter, dieMacht des Schkksals, die Abl11ingigkeitdes Menschen, aber atlch die GroBe der GesirultmJ; tlnd die Hohe

des Muths, dnrch welche er sich gegen das Schicksal Zl1 behaupten, oder gar t iber dasselbe zu erheben ver-

mDg , welche de.rDichter schilder!. Und wie anders, wie lebend.iger, reicher, sinnlich-kl"rer !loch ist eben

dies im Homer gezeichnet! Nicht bloB .in seinem ganzen Gedichl, injedem einzelnen Gesange, fast in jeder

einzelnen SteUeliegt das ganze Leben offen und klar vor tins da, dar, die Seele auf einmalleicht lind sidler,

was wir s ind l il ld vermagen, was wir leiden und geniei<en, wo wir recht thl ff i und wo wir fehlen, entschei-

det ." - W. VON HUMll()L1~ Ueber Gothe's Herrmann tmd DoroU,ca. VIII. Zweiter Vorzug der KLUlSt in ihrer

letztenVollendllllg: Totalitat. -Zwiefacher Weg, dieselbe ZtI erhaJten. = Gesammelte Werke. 4.Bd.29.

"E s ifjus6gom "Im"i kozott

Ez a r6t;"issok evig iild6z6tt. . .

Majd mas alrnokkal is sz"kil~la nyersen,

Megvatlam tole mind6rokre - versben."

QUill)LERMONTOV: Gyelrnekmese. Ford. Aprily Llljos.)



46 TANULMANYOK ALEKSZANDR POTEI 3NYA I K OL Tt. SZ ET . P RC )Z A. A G ON DO LA T O SS ZE SO Rf TE SE 4 7

rnasik sajat rossz tulajdonsagaival ruhazta fel h6seit - ragyogo peldai annak. bogy a

mtiveszet isaz ontudat eszkoze,

Ha tehat ugy talalj uk. hogy a rnfialkotas harem 6ssze tev6 szintez ise (a kulso

formae, a bels6 Iormae es a tartalome) , ontudat lan alkototevekenyseg eredrne-

nye, a gondolat es az ontudat kifejlodesenek eszkoze, azaz ha50n16 jegyeket

mutat, mint a 520, esmegforditva: a szoban feltarulkozni latszanak az idealitas es

a tsljesseg jegyei, melyek a rruiveszet sajatossagai, arra a kovetkeztetesre jutha-

tunk, hogy a szo maga is mfiveszet , megpedig kolteszet .

Nvilvarrvaloan mas bel so igeny teszi szuksegszeruve a plaszt ikus rmivesze tvagy a zene megje leneset, e s mas a sz6ban le tre j6v6 kol teszete t: az egyes mt ive-

szet i agak a le lki e let kii lonbozd oldalait fe jezik ki, s mar csak ezert sem helyet te-

sithetoek egymassal.

"A szobor egyes reszeit meg csak'!szavakba tudjuk onteni - mondja

Lazarus -, s6 t akar minde t is, utalasok soroza taval (mint pl. maga5 homlok,

gender szakall , h055Z11Iur tos haj , magasztos kifejezesu arc), de pontes ab-

razolast a szavak rever t nemtudunk elerni; a meretek es haj latok matemati-

kai kepleteivel pedig csak akkor , ha rni - mint a mcgszemelyesult materna-

t ika - a. kulonbozd kepletek vegtelen sokasaga t ugy tudriank megalkotni,

hogy egyben egy szemleletes keppe alakitjuk."IJ

De egy ilyen hihetetl en munka . vagyis a szobomak egy masik nyelvre valo a t-

ultetese, ekkor sem erne el celjat, .mert a kfvant esztetikai hatast nem a szavakvagya kepletek osszessegetol varhatjuk, hanem megkornponalasuk eredmenye-

t61, vagyis maga tol a szobort61. Ugyanezt rnondhat juk az epftesze tr61, a feste-

szetr61 es a zenerol , mind egymashoz, mind a kolteszethez, a nyelvhez, valamint

az altaluk meghatarozott tudornanyhoz vale viszonyuk alapjan . .Az ernberi gon-

dolkodas kulonbozo iranyai nern ismetlik meg egyrnas t, mert nem esetlegesek es

kfvulrdl jovek. hanem az ember belsd lenyegebcl fakadnak,

Az, hogy a muveszet egyik aga sem helyettesfthetd egy masikkal vagy a sz6-

val , nemcsak nem mond ellent a kozottuk leva kapcsola tnak, hanern inkabb rna-

gat61 ertetddden megkoveteli azr , s ezen alapulva az egyik mi 'iveszeti ag a masik

let rej att enek fel teteleve va]ik Anelki.i .l, hogy egy olyan fon tos es nehez nepi-

pszicho]ogiai kerdes megoldasara vallalkozD<lnk, mint a kolteszet jelent6sege a

muveszetek tar teneteben, csak emlekeztetni szereblenk a k61teszet els6dleges

vol tara, vagyis arra, hogy a kdl tesze t megel6zi a muvesze t minden mas agat,

pusztan azon egyszer i'i oknaI fogva, hogy mar az elso szo is k6lteszet . Kezdetben

a rnt1veszetek, ha nem iskizar61ag, de alapvet6en a.vallast szolgaljak, amely csak

a nyelvben es a kblh~szetben fejlodik tovabb. EIobb kezdi el maIni az ember a

tagoltsagot es a 5z6t, azaz a koltesze t anyagi it , mint sem hogy megbi rkazna saj ei t

hangjaval , ne rn is szolva anal a technika i Iej le ttsegrril , amit a plaszt ika i miive-

szetek igenyelnck. Ez ad egyebkent magyarazatot ana, hogy a h0111l2r052i enekek

rnie rt e l6z ik meg j oval a szobraszat es az epftesze t I elvi ragzasat az okori Cordg-

orszagban, vagy hogy a nepkoltesze ! legtoh~letesebb alkotasai a lt a laban miert

azokban az id6kben keletkeztek, amikor az emberek meg nem voltak kepesek

sern megerteni , sem megalkotni semmifele szobor vagy kep elnevezesre erdernes

alkotas t, Ha elfogadjuk, bogy a nepkolreszet, mint a nyelv is, szernelytelen alko-

tas, megralal juk az emlitet t j elenseg tovabbi okat is, mivel az epfteszet , a szobra-

szat es a festeszet a mfivesz szernelyisegenek a tomegbol valo bizonyos kiernel-kedeset, elkulonuleset feltetelezi, bizonyos fokii ontudato t es a termesze t meg is-

meresenek lehetoseget, melynek alapjai t ismet csak a nyelv veti meg.

Kezdetben a sz6ban es a kolteszefben osszpontosul a nep egesz eszte tikai l ete ,

bennuk rejlik a tobbi miiveszet csiraja abban az ertelemben, hogy a tartalorn osszes-

sege, mely csak altaluk valik hozzaferhetove, eleinte tigy jelentkezik, mint egyfajta,

meg ki nern fejezett es nem tudatosult kiegeszftes a szohoz, Nagymertekben vonatko-

zik ez a zenere is. Habar az egyes nniveszetek kivalasa a szobol mal"regen lezajlott, es

a tarsadalo rn felsobb retegeiben fe ledesbe meri ilt , a zene pedig mar regen ona llo

mfiveszette valt..amely az esetek tobbscgeben nem igenyli, es mint latjuk, nern felte-

t elezi a szot, a nepi kulni raban megis szinte a sze rnunk la tta ra megy vegbe a zene

kulonvalasa a kolteszcttol, Csak a legut6bbi id6kre teheto, hogy a dalokat a refren

kedvecrt eneklik, cs a ki.ikinbOzOpanelek mechanikus osszekomponalasabol, a tarta-

Iorntol fiiggetleniil is szulethet dal; ez a folyamat egyfel61a nepkolteszet hanyatlasatIeltetelezi, mel)' a nyelv sorsatol Kigg, masfeldl a zenei mctivumok bonyolultabba

valasat, vagris azt a torekvesunket tiikrozi, hogy a rruiveszetben eltargyiasitva elku-

lortitsuk es tudatositsuk magunkban a szavakkal kinem fejezhetd erzcst. [. . .J

A kol teszet a ,kep es az idea kozott i kapcsola tot ne rn bizonyi tj a - alli~a, mint a

lelek kozvetlen irnperatfvuszat; a rudomanyban egy teny alarendelese a torveny-

nck fe lte tl enti l bizonyitast igenyel , s az igazsag mcrteke epp a bizonyitas ere je -

ben van. Mivel a bizonyi tas rnindig az eredet i tenyek elemeire bontasaval kez-

dodik, az elobbiekben kifej tett gondolatot igy is megfogalmazhatjuk: a kolto: kep

nem bomlik fel , mikozben kifej ti esztetikai hatasat , a tudOlminyos tenyt viszont

alma! jobban megertjilk, mi.nel inka:bb feldaraboljuk, azaz ltelette alakftjuk. Ebb61

kbve tkezik, hogy minel kdnnyebben appercip ial juk a ko]t6 i ki!:peke t, e5 mim~l

nagyobb elvezet forrasava valik ez szamunkra, annal tokeletesebbnek es befeje-

ze tt ebbnek erezziik azokat ; azonban mine l j obban e lsaj ,Hi tj uk es megert ji ik a

tudoma.nyos tenyt, anmH inkabb meghbkkeniink tokf~Jetlensegen es kidolgozat-

l ansagan. Szamos olyan, a kbltesze t alt aI alko tott kep Ie tezik , melyhez sem hoz-

zaadni, sem elvelUli be161enem lehet; de nincsenek es nem is lehetnek t6keletes

tudomanyos munkak. K6lteszet es proza szembenaUasa meg vilagosabba valik ,

ha vizsgalodasunkat legegyszenlbb aLkot6elemeik, a kepzet es a fogalom viszo-

nyanak sfkjara helyezzi. ik . A nyelvben a kolteszet kozvetleni. il a mindenfaj ta at -do lgozast6l mentes e rze tekhez kapcsolodik; a kepzet, ab rcsak az ideal a muve-

13M. LAZARUS:Das Leben der Seel e in Monographien t iber seine ErscheinLl.ngen LInd Gesetze_ 2.

Bd. BerU:n, 1856-1857. 222



4 .8 TANULMANYOK ALEKSZANDR POTEBNYA.I KGLTESZET PF()ZA. A GONDOLAT GSSZESURITESE 49

szetben, mely arra hivatot t, hogy egyesft se az erzeki kepet, a szo appercipialasa-

kor mindaddig nern veszfti el jelentcseget, mig az ew§ki kepbol nem alkot ta meg

a fogalmat, es nem olvadt fel ez utobbi ismerte t6j egye inek sokasagaban. A tu-

domany sz inten a va losagra i ranyul, de csak arra , amive a va losag let t, miutan a

szo formaj an kereszhi lj utot t; a rudomany ugyanakkor nem tud meglenni a foga-

lorn ne lkul , ami viszont a kepze tet f elt etelezi ;arra torekszik , hogy a fogalmat a

valosaggal osszevetve, azokat valarni medon szinkronba hozza, kiegyenlf tse, de

mivel az ismertet6jegyek rnennyisege az erzetek minden egyes koreben gyakor-

latilag kimerithetetlen, a fogalom sohasern valhat zart egessze.A tudomany szetdarabolja a vilagot, hogy azutan ujra folepitse mint fogalmak

mutat6s rendszeret; de mine! kozelebb jut e kivant celhoz, annal jobban el is ta-

volodik tole, es a logikai epttrneny rogton osszeomlik barrnely, oda nern i!l6 h~ny

kovetkezteben, a tenyek szama pedig vegteJen. A kolteszet elore f igyelmeztet rei ,

hogy a vilag harmoniajanak megismerese anaJitikus i iton lehetet len; pusztan utal

e rre a harmoniara a maga konkre t kepein keresztul, melyek nem kovete lik meg

az erze tek vegtelen sokasagat , s a fogalom egysege t a kepzet egysegeve l he lye t-

tesitve valarnelyest karpotlast nytij t a tudomanyos gondolat tokelet lenscgeert ,

kielegf tve egyben az ember ama veleszuletett igenyet , hogy mindenutt egeszet es

tokeletest l assen. A kol teszet hivatasa nemcsak abban al l, hogy elokesz itse a tu-

domanyt, hanem hogy id61egesen felepftse es befejezze a tudomanynak a foldtcl

nem tul magasra e rnelt ep itmenyet. Ebben all a koltesze t es a fi loz6fia regen meg-

f igyelt rokonsaga. A filozofia azonban csak kevesek szamara hozzaferheto: nehezs ii lyokkal terhelt leptei nern sugallnak bizalrnat az elet egyoldalu tbredekessege-

vel elegedetlen erzes szamara, es t ti llassan nyiij t gy6gyir t az ebb61 fakad6 erkol-

csi szenvedesekre. Ebben az esetben a rmiveszet siet az ember segftsegere, kulo-

nosen a kolteszet es a vele eredeti leg szorosan bsszefi igg6 vallas.

A gondolkodas egesz vfvmanya szubjektfvnek mondhato a SZQ mind tag, mind

sziiken vett ertelmeben, azaz bar a kulvilag altal meghatarozott, megis szemelyes

alkotas eredmenye; de ezen a mindenre kiter jed6 szubjektivi tason belul megis j61

korul tudjuk hatarolni azt a faj ta objektivi tast , amelyhez a tudornanyt kapcsoljuk.

es azt a szubj ekt ivit ast, amelyhez a rruiveszetet. Ennek oka a kovetkezo: a rmive-

szetben a mindenki szarnara kozos tapasztalatot esaka kep jelenti, mely rnin-

denk iben mis uton jbn le tre , es csak a kep a lta I ke lte tt megbonta tl an (va losagos

es fblbtt ebb szemelyes) erzesben asszpontosul ; a tudomanyban vio520nt nines

kep, es az erzesnek csak mint a kutatas ta rgyanak van j elent6sege; a tudomany

egyetlen epftaanyaga a fogalom, mely a kepnek a sz6ban mar targyiasult j egyeib61

al l ossze. Ha teba t a muvesze t a lelki elet szamara e ls6dlegesen adottak ta rgyja -

sulasanak folyamata, akkor a tudomany nem mas, mint a muveszet targyiasulasanak

folyamata. A gondolkoda.s objektivi tasanak fokaban fenna1l6 kUlbnbseg pedig

megegyezik az eIvontsag foMban fenna1l6 kiilonbseggel: a legelvontabb tudomany,

a matematika - melynek all itasaihoz ferhet a legkisebb ketseg - nyLi. jt legkevesbe

teret a szeme!yes nez6pont ervenyesitesenek.

Sok minden kesztet minket arra, hogy iigy gondoljuk: mar koznapi gondolkoda-

sunk is, mely nyilvanvaloan csak a dolgok feluleten s iklik el es mindenfaj ta mely-

seget nelkuloz, nos , meg ez a gondolkodas is egy nagyon bonyolnlt es viszonylag

kesei j elenseg, s majd ez alkotj a meg a tudomanyos anahzis e redmenye it , ame1y

tehat egy meg feluletesebb gondolkodast fcltetelez. Errol konnyen meggyaz6dhe-

nink, ha osszehasonlffjuk beszednyelvunk elvontsagat az egyszerfi ernberek het-

koznapi nyelvenek poezisevel, s racsodalkozhatunk az egyszeni nep vilagkepenek

szarnunkra mar elerhetetlen teljessegere. Arnig peldaul a nnivelt embert minden-

felol megoldatlan rejtelyek veszik koriil, es az osszefuggestelen, toredekes jelense-gek halrnazai kozott csak je i tde iezni tudja a kapcsolatot es a harmoniat , a nepkolte-

szet szamara ez a kapcsola t nagyon is va losagosan es kezze lfogha toan le tez ik,

szamara ninesenek a tudasban feher fol tok, s az evilagi vagy tulvilagi let nern rejt

ti tkoka t. A tudomany lassan, de b iztosan le rombolja ez t a sztikos, am gyanybr{l

egeszet , es merhetet lenul kiszelesi ti a viMg hatarai t (a kolteszet uralma ugyanis

csak addig lehetseges, amig a fold szamunkra ott vegzodik, ahol osszeer az eggel ,

es csaknem te lj esen lehe te tlen az t a kerdest fe lt ennunk , vaj on mi ta rtj a a tengert,

amelyben a fo lder hatan hordozo ba lna uszik stb.); de a tudomany egyi it tal kiseb-

biteni is igyekszik a mar megisrner t j elentoseget a meg ismeretlenehez kepes t, S az

els6t csak ez ut6bbi [elentektelen toredekenek tekinti , Egyebirant a nuivcszi es tu-

domanyos tevekenyseg egymassal ellentetes rulajdonsagai kozott normalizalt vi-

szonynak ken fennallnia, egyfajta egyensulynak, melynek felborulasa szenvedessel

j ar az ember szamara. Ahogy a mitoszok rnagukba olvasztjak a tudomanyos tetele-

ket , ugyanigy a tudomany sem szamezi sem a koltesze te t, sern a hi tet , hanem mel -

lettiik letezik, bara hatarokat illetoen vitaban all veluk,

A szo csak azert lehet a gondola t organuma, vi lag- , valami.nt onrnegismere-

sunk tovabbi fej lodesenek elengedhetetlen fel tetele, mert els6dlegesen szimbo-

lum es ideal , s rendelkez ik a miialko tas minden sajatossagaval, Idovel azonban

e lvesz ti e sa jatossagai t. mint ahogy az i rodalmi rnf i s, mely olyan hosszi i e le tti ,

mint a szo, megszfinik onmagaval azonos lenni . Megva ltozasuka t nem vala rni-

fele raj tuk 'kfvul all6 okoknak koszonhetik , hanem mindez azzal vanosszefug-

gesben, hogy egyre jobban betel jesi tik legkbzelebbi celjukat, mind a beszeldben,

mi.nd a ha llgat6ban egyre no a kep al tal e let re hfvot t gondo latok szarna , vagyis,

ugymond, sajat kifej16desiik kcivetkezteben egyre inkabb elveszftik konhetsagu-

kat es kepszerusegiiket. Peldaul az a k6zmondas, hogy "a cs6re hoz bajt a har-

kaly fej ere" (mive l a vadasz a kopacsolasar61 megismeri , ki lesi es megbl i14) a

besze16 szam.ara kezdetben csak egy konkret esethez kbtadott; a hallgat6 Ielke-

ben azonban rnar tagabb j elentesre tet t sze rt, azaz a benne foglal t kt~pegy ideM

hivott eletre, es az egyedit altalanossa alakitva azt altalaban a harkallyal es az

emberrel megesett tbr tenetekhez rendelte. [ .. . J

14 B. C. KAPAUHlj: C p n CK e ! H 1P 0 I 1H C n o c n O H Ht \C f! n py re p a3 .n WH !e , K no O Be y o6wWj y J cT e p H je " H . Eeq,

1849 .



50 T,o\NULMANYOK ALEKSZANDR POTE13NYA I KOLTESZET. PR6zA, A GONDOLAT OsszESDRfrtSE 51

Hasonlo jelensegr peldakent vegyunk kulonallo szavakat, A regi id6kben igen

elterjedt volt az a hi dclcrn, hogy az embert bizonyc 6s lemek alkotjak, melyek

kozul az egyik tulsi ilya felekis az erkolcs i tulajdonsagoker t. Egy keziratos gytij te-

menybol valo le frasban, melyet Kosztomarov idez, ezt olvasha tj uk: "ha a teste

fOldb61van ~ az ember szotlan es komor; ha a vere re ng erb ol - hfivos: ha a testme-

lege nizbdl ~ haragos cs lobbanekony: ha a c so niia k 6M l - fd sve ny e s k dn yd rte le n,,1 5

stb. Elegend6, ha most csupan az egyik 6selemr61, a k6rol szolunk nehany szot . A

tent emlfte tt kapcsola t a k6 es a csont kepze te, valamint a fosvenyseg kozot t 111(l r

csak azert is tel jes mertekben kozkeleti i. mivel maga a nyelv hoz szarntalan peldata k6 es a csont jelentesenek a fosvenyseg jclentesebe valo atalakulasara,

A fosvenyseget olyan tornor, osszepreselt es kemeny targyak formajaban kep-

zel tek el , mint a k6, a csont vagy a fa tonk. Az, hogy i lyen medon szemlelhessimk

egy ernberi tulajdonsagot, valamint hogy a bels6 format ennyire meg6rizze az

emlekezet , csak addig lehetscges, amfg a £o~enysegilek kizarolag egyik elernerc

koncent ralunk. megpedig a fosveny masokhoz val6 viszonyara, azaz haj li tha-

tat lan merevsegere, es nem latjuk, hogy a merevseget tavolrol sem mindig lehet a

fosvenyseggel azonositani . Minel s ikeresebben halad az altalanos itas es az elme-

lyftes folyamata , mely fe le a szo i ranyi tj a a gondola tot, annal kevesbe van szuk-

seg a gondolat kiindulasanak kezddpontjara (azaz a belso formam). Vagyis ha

e lju tunk a fosvenyscg fogalmaig, amely a foldi j avakban valo felfokozott es ab-

normali s tobzodast helyezi e ldterbe a valodi gyonyorre l szernben, az olyan sza-

vak, mint a J'vIGK11GK (ocskas, zsibarus), ;)ICIUIO (zsugori) szukseg zerCien elvesztik

.szemleletes jelente uket, felold6dnak a tobbi ismertetojegy tomegeben, melyek fon-

tosabbak szamunkra, es velernenyunk szer int jobban megfeJelnek a valosagnak.

I lyenforman a fogalom. kifej lodese az erzeki kepbcl 's a zo poczisenek elvesztese

egymast kolcsonosen feltetelezo jelensegek; az egyetlen ok tehar , amely a szonak

ama minden nyelv szamara kozos torekveset tukroz i, hogy pusz tan a gondolat

je leve valj on - pszichologia i; maskepp nem is lehet , hi szen a szo nem szobor , ami t

elkeszitenek, majd kitesznek esonek-szelnek, hanem csak akkor el, ha kirnondjak;

anyagat , a hangot t6b~Jetesen at ita tt a a gondola t, es minden hangvaltozas, Dlely

elhomaIyositja szamlmkra a sz6 jelenteset, magab61 a gondola tbol fakad.

De barmilyen melyseget es elvontsagot erjen is el gondolatl .lnk, nem mondhat

Ie arrol a sZi.iksegszcru egr61, hogy visszaterjen - mondjuk fgy, felfr iss ii leskep-

pen - kiindul6pon~ahoz, a kepzethez. A nyelv a k61teszeh"lek nem pusztan

nyersanyaga, mint ahogy a szobraszate a marvany; a nyelv maga a kolteszet, de

ezzel egyt itt megsem j ahe t lerIe benne k6l teszet, ha a sz6 szernle le tes je len tese

feledesbe mer(Ut. Ezcrt a nepk61teszet , ahol a feledes csak kis merteku, feluj f~a a

sz6 erzeki oldalat, £gy hozva mukadesbe a fantaziat az un, epikus kifejezesek

scgftsegsegevel , melyek olyan al landosul t sz6kapcsola tok, aha 1az egyik szo a

rnasik szo bels6 forrnajara utal. Nepkolteszetunkben meg viszonylag sok, pusz-

tan ke t szobol allo egyszerf jelzos formula letezik. Eltekintve e formulak arna

kulonbsegeitdl, meiyek az 6ket alkoto tagok szintaktikai j elentesebol fakadnak:

"MI1P = napon" (vilag = ncp), I IKpaCHa .ll.eSI1Ua" (szep larry), "ROCY xeca-n," (hajat fe -sulni), "nmmlTb = Pb!IlSTb" (simi = zokogni) stb, csupan anny it j egyzunk meg,

hogy e k ifej ezesck cel ja - azaz a bel s6 forma fel idezese a tuda t szamara > kulon-

bozd mertekben es kulonbozd eszkozok segfrsegeve l tel je sul . Az olyan tipusu

szoosszetetelben, mint a "KOCy«e camu ' a szavak szernleletes jelentese kozott igen

kozeli a rokonsag, hiszen mindket szo ugyanabb61 a tobol szarrnazik. A kulonb-seg a teljes tautologiahoz kepest (mint pl. "nerro nenars" (tenni a dolgot) csak

annyi, hogy a hangalaki rokonsag itt mar nernileg elmosodott. Az olyan allando-

sult kifejezeseket, mint I lopl la xuapa (fekete sotetseg), ncua» 30pR (vilagos pirkadat),

uepeona KaJlUIIG (voros bogyo) mar csak azert sem lehet te lj esen tautologikus-

nak nevezni, mert bar 11 uopua XAwpa osszetetelben a 'xvapa' szo mar onmaga-

ban is valami f ketet j e!.ent, azonban a fekete szin r61 benne fogla lt kepze t ke t-

segtelenul mas, mint a "lepl·lbli1' szoban, Az etimologiai kutatas minden nyelvben

talal nehany olyan szotovet, arne lv nem tagolha t6 tovabb, es lat szolag azonos

jelentesse l bit (mint pl . az -u- (-i-) to , ahonnan l1Z uoy (megyek) sz6 szarmazik,

va1amint a -.MU- (vmi-) to, lasd J\;J1,IP (vilag), uepa (mertek), MeNa (csere), azonban

mind teoretikus rncgfontolasok alapjan, mind a beldluk kepzett szavak kulonbo-

zosege miatt azt k II felt ctcleznunk, hogy ezek a tovek eredet ileg e lte ro j elente -

sfiek voltak, Meg messzebb keriilt egymastol a szavak bels6 formaja az olyankifejezesekben, mint opitie« ootu, ahol az allando jelz6 nem az altala jelzett sz6

bel s6 forrnaj at vi lagft ja meg, hanern annak szinonirnaja t (vo. a cseh Sit110 prieti,

ahol a je Iz6 annyit t esz 'cseke ly. apro'. de a jelze tt prseii 'esik' (p rs - eso) rokon a

npox (hamu), nun» (por) szavakkal, es azt jelenti 'szital az esd'), ahol a ket szot

tehat egy harmadik. ki nem mondot t kapcso lja ossze, arne iyet gyakran mar el is

feledtek, vagyis a jelzos kifejezes el meg ugyan, de mar nehezcn ertik. Sok ha-

son16 kitejezesben vilagosan latszik, hogy megalkotasakor a nep nem az uj erzet

sajatossagaibol indult ki, hanern ontudatlanul is a szo clicledett bel s a formajanak

felujHasar:a t6rekedett. Vegyiik peldaul az alland6 jelz6t: 6 epe z - K pym Dl/ (magas

part ); szamtalan megfigyeles bizonyfthat ta, hogy a part egyaltalan nem mindig

magas, sot lepten-nyomon elofordul, hogy ha az egyik part magas, a masik ep-

pen a lacsony, ennek eUenere a je lz6 megmarad, mive l a 6epez sz6 nalunk regen

hcgyet jelentett, ahogy Inst a szerbeknel a 6pujez , es ketsegkivUl rokonsagban

a U t a nemet Berg sz6val. Vegiil az is lehetseges, hogy a jelz6 nem l1Z altala jelzett

sz6 szinonimaja t vil agft ja meg, hanem azt a szo t, amellyel ez utobb i m.eg szoro-

sabb bels6 kapcsola tban al l, pe ldaul a 20pblwe CJle3bl (keseru k6nnyek) asszetetel-

ben a konnyek a banatb61 (zope) fakadnak, a banat pedig keseru (20pbKO), Vila-

gos , hogy itt nem a1"1"61minden.napos, t isztan szintaktikai valtozasrol van 5Z0,

amely saran a korabbi allftmany jelz6ve alakul: az ol.yan kifejezesnek, mint a

fekete kutya, mely predikatfv kapcsolatot fel tetelez a ket sz6 kozbt t (a kutya feke-<

1 5 H . vI. KOCTOMAPOB: OICPKH I.lOMUI)ll-IeH lKI131·11-1H HpallOll lleJlIlIWpYCCKOro HapO)l.a B XY I II XVlI

CTo.~eTHX = CORPCMCHHI" ]860. 10.503-564.



52 TANULMANYOKALEKSZANDR POTEBN YA / KGLTESZET. PROZA. A GONDOLA T GSSZESDRfTESE 53

te) termeszetesen megfelel a kesenl konnyek pe ldaj a, amely a konnyek kesenlek alli-

tast feltetelezi; ez utobbi azonban allandosult epikus kifejezes, mivel a ket szo

osszekapcsolasa nem kozvetlenul az erzeki kep egysege reven [ott lctre, mint a

kutya fekete cseteben, hanem kozvetett medon, magaban a nyelvben ti. ikr6z6d6

kapesolat reven. Az ilyen formulak a tobbi kozott fontos jelzeskent szolgainak az

etimo16gus szarnara.

Mivel az epikus rormulak osszetevoi kozotti viszonyok fokozatosan egyre bo-

nyolultabba valtak, a valosagban nehez 6ket megkulonboztetni a nern epiku-

sakt61, melyekkel eszrevetlenul osszeolvadtak, Annyi azonban bizonyos. hogyminel melyebbre as az ember a nepdalok, a rnesek es a kozmondasok szovegebe,

annal tobb ilyen osszetete lt fog ta lalni. amelyek torvenyszerfien fel te telez ik a

szavak el6z6 eletenek bels6 formajat. mig a modern rmialkotasokban a bels6

forma ilyen erzeke lese csak ve le tlenszeru, ~~ nines i s ra szukseg, hiszen hianya t

senki sern eszleli (Iasd ugyanakkor Cogolnal a "Jlanbl-JIUClnbl" (mancs-levelek)

osszetetelt, ahol a jelz6 azonos szarmazasu a J1UCm (level) szoval, vo, a litvan lapas

'falevel' vagy az orosz nenecmotc, nonyx (szirom, titilapu) szavakkal), Termeszete-

sen nem a nyelv megertesenek hianyarol beszelunk altalaban, hanem arr61, hogy

a modern szerz6k nem itatodtak a t annyira a nyelv rmilt javal , min t az egyszl·~n 'i

nepkolteszet, [ ... ] •

Szarnunkra mindenesetre tobb mint valosztmi, hogy a varazsigekben, a raol-

vasasokban ~ vagy ahogyan manapsag nevez ik, a szimpa tikus eszkozokben - es

az ehhez hasonlo, nyelvi alapu jelensegekben. az ember eloszor tudatosi tot tarnagaban, koverkezeskepp ekiszor alkotta meg az oksag fogalmat. Nehez lenne

megrnagyarazni, vajon miert kezdtek el tuzzel gy6gyftani a betcgsegeket (pI. az

orbancot), ha figye1men krvul hagyj uk, hogy a nyelvben el6z61eg mar Ietezett a

tuz es a betegseg kapcsolata, mivel a betegseget tfiz formaiaban kepzeltek e1;

senkinek sern jutott volna eszebe hazug szobeszedeket te. rj eszteni a harang onte-

se kozben, hogy ettdl annak hangja cseng6bb legyen, ha korabban a tudatban

nem tortent volna meg a kozelites a csonges es a beszed, hireszteles kozott, Eh-

hez ha50n16 osszefuggesek a nep szamara a mai napig le teznek , korabban pedig

a vilag osszes jelensege bsszefi.iggbtt egymassal.

A jelensegek kozot t ily medon megal lapito tr kapcso lat szubjektivnek ninik,

mondjuk egy olyan kapcsolat fel6l nezve , melyet igaznak vehink, es evezredes

e tte lmi e r6fesz itesek reven val t vi lagkepiink reszeve; de szub jek tfv es obj ektfv

fogalma felet tebb viszonylagos, hi sz minden bizonnya1 elion az az ida , amikormindazt, ami rna a te rrneszet ob jekt rv sa jatossaganak tCinik, majd mint ko runk

j el lemzo nezetet fogj ak ertekelni. Ahhoz , hogy megertsuk a nye .lvben megtet t, a

hasonlatt61 ilZ ok-okozati osszefi.iggesekig vezeto u t jelent6seget ilZ ember sza-

mara , ezt a kezde tleges oksagi kateg6riat nem a viszonylag alacsony foku szel le-

mi tevekenyseg stat ikus vegeredmenyekent ken elkepzelni. ink, hanem mint az uj

megismeresenek eleven eszkozet. Ni.nes kbnnyebb, mint a szemeIyes erdemeink

nelki .i1 szerzett magas latr61, ahova az emberiseg legujabb kar ': fej16dese all)tot t

minket, megveressel tekinteni rnindenre. ami tolunk mar meghatarozott tavol-

sagra kerult, Fennen hirdetjuk, hogy mar nem hiszunk a babonakban es a j6sJatok-

ban, nem vagyunk poganyok, es kii lonr isebb szellemi erofeszites nelkul a beteges

kepzelet rornlott gyumblcsenek, lazalomnak titulalunk mindent, ami a mitoszok

a lkotasava l kapesolatos. De meg ha tokele tesen meg is vagyunk gy6z6dve a je-

lensegek es a kozotnik fennallo viszonyok effajta gyenneteg, a nyelvben tukro-

z6d6 megertesenek jogosultsagarol , meglehet6sen nehez athidalni azt a szakade-

kot, amely ezt a tipusii megertest a tudonvanyos megertestol elvalasztja, [. .. ]

A nyelv sok bizonyfrekot szolgaltat arra, hogy az olyan jelensegek, melyeket,ugy tunik, kozvetleruil megertunk es konnyeden szavakba fog1alunk, valojaban a

gondolkodas hosszan tart6 elokeszuleteit feltetelezik, es a megelozc, mar elfele-

dett instanciak soraban csak az utols6 Iepcsofokct foglaljak el. Ilyenek peldaul a

'futni' (6e. )}Camb), 'csinalni' (OeJWmb) t evekenysegek, a ta rgyak kozu) pl. a testre -

szek stb. Pcldanak okaert tegyuk tel, hogy a zp, zap szo (vagy valamely meg re-

gebbi hangalakja) eredetileg egest (zopeHHe), tuzet (OZOHb) jelentett. Kesobb ebben

a szoban appercipialodott a gyujt6s , a t i. izel6anyag megfogyatkozasa az eges

kozben. csaktigy, mint a t tiz korul elfogyasztott ennivalo megfogyatkozasa i s,

ebb61 szarmazik a »cpett., (a szloven in~ti, zrem), illetve az orosz »cpat» 'falni, za-

balni', 'enni' jelentes is. A sz6ban ez utobbi [elentes altal tuda tosul t a torok

(ZOPJlo) erzeki kepe, melyet kezdetben ugy kepzeltek el, mint az etel elpusztitojat,

behabzsolojat, hasonloan a tiizhoz. Kesobb ez a jelentes olyan kepeket appercipi-

alt . rnelyeket ugyanezek vagy ehhez hasonlo hangok jelOltek: az ukran oocepeno,eipno (sza]. torkolat), az orosz J}CepJlO stb . Az e szavakban meghatarozo 'Iyuk.

nyfJas' jelentes, ugy tetszik, sokretiibb, min t az emberi to rok, es meglehet6sen

eltavolodott az eredeti ' tfiz" [elentestril, amelyet mar nem is idez emlekezetunkbe:

A gondolat clfelej tesenek foka egyenesen aranyos olyan mas gondolatok mennyi-

segevel , amelyek az adott pil lanatban elvalaszt iak 6t a tudatban talalhato B gon-

dolat t6l; ennek koszonhetoen az e16bbi peldaban a gondolkodas ugy kepes ossz-

pontositani a 'nyilas' jelentesre, hogy kozben nem jarja vegig visszafele a tudato-

sulasahoz vezet6 utat.

Annak aranyaban, ahogyan a gondolat a sz6 segftsegevel idealizalodik es

megszabadul a kozvetlen erze tek 6t le fojt6 es fblapr6z6 hatasa a l61, maga a sz6

egyre inkabb elvesziti kE'pszeruseget.16

Ez yeti meg a pr6za alapja it , melynek

lenyeget a gondolat bizonyos bsszetettsege es elvontsaga adja. Hogy hoI kezd.6-

]6 5ehol s em ej te tr unk sz6 t a fanna li s, vagy ahogy Humbold t mondja , a "pers zoml lis " s zavak ke -

letkezeser61, melyeknek " .kiz6r6Iagos tar [a]ma a szemeJyiseg vagy a szeme!yiseghez val6 viszony ki-

fejezese" (W, VON HUMBOLDT: Ueber die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaues und iilIcn

Ein£luB auf di.e geistige Entwic.kelung des Mensehengeschlechts. § 13. Genaucre DilrleglUlg des

Spradwerbhrens. WOl"tverwandtschaft l.UldWortform. § 14. IsolieIltng del"Worler. Flexion Llnd

Agglutination. = Gesammelte Werke. 6. 13d.114., 116., 122.) , de felh..telezziik, bogy eze.k a szavak,

hason.l6an a2 "objektiv, leiT6, elbeszel6, mozgast kifejez6 5tb. a szemelyisegre nem vonatkozo 5za·

vakhoz", egykoron 5zwlen nem voltak hijan a kblt6i kepszerCisegnek.



54 TANULMANYOK

dik a proza, azt ugyaruigy lehetet len rnegmondani, mint pontosan meghatiroz-

mmk azt, mikor valik a gyermek ifjuva. A proza els6 megjelenese az irasbeliseg-

ben ugyanis nern jelolheti megszuletesenek idopontjat, hiszen ha a prozaban a

szavak pusztan a jelentesek jelei, s nern pedig - mint a kolteszetben - konkret,

j elentest e le tre h1V6kepek, akkor a prozanak mar korabban is Ieteznie kel le tt a

beszelt nyelvben.

A gondolkodas te rmeszetes fejI6desenek aranyaban a prozai e lernek szarna

folyamatosan noveksz ik a nyelvben; az olyan formal is szavak kepzese, mint pl. a

nye lvtani kategoriak, a beszed plasz tic it asanak alaasasa t jelent ik. A pr6za min-

denesetre nem. tel jes ver tezetben szuletett meg, ezert is <il li thal iuk, hogy korab-

ban kevesbe volt meghatarozo, mint napjainkban. Mindazonaltal, anclkul , hogy

ellentmondanank arna gondolatnak, hogy a belso forma kii lonbozo fokii tovabb-

elese az egyes nyelvekben [elentos mertekbe,.p rneghatarozza a nemzetek kisebb-

nagyobb mertekCi kalt6i haj larnat , s az olyarfkristalyt iszta, attetszo nyelvek, mint

a szlav vagy a german j obban e16segftik az egyen kol toi alkotokedve t, mint pl. a

francia, meg ken jegyeznunk, hogy nines a nyelvnek olyan allapota, ahol a sz6 -

igy vagy ugy - ne tudna koltoi j elentesre szert tenni . Ami bizonyos, hogy a kolte-

szet karakterenek a nyeIv elerneinek sajatossagatol f i. igg6en kell valtoznia: azaz

fugg az alkotoelemeket a lak it6 gondo lat tranyult saga tol es a kia laku lasukhoz

szukseges lepcscfokok mennyiseget61. Az irodalomtor tenetnek egyre kozelebb es

kozelebb kell kerulnie a nyelvtortenethez, mely nelkul ugyamigy tudomanyta-

lanna va lik, min t az elett an a kernia nelkiil, r . . . J

OLGA FREJDENBERG

Motivumok

1. A S ZD ZS E GENEZISE

Az iroda lrni a lakokrol szolva lenyegeben mot fvumokrol ke ll beszeln tink .

olyan motfvumokrol, arnelyek irodalmi alakkent stabilizalodrak, az irodalomban

szerepki alak morfologia ja nern mas, mint szuzses motfvumok morfo logiaja .

Egyebkent scm a cselekves, sem a dolog vagy a beszed tartomanya - az 6ket let-

rehozo gondolkodas feW.!szemlelve - nern mutatkozik meg onallo vagy elkulo-

nult j elensegkent: a valosag kepkent valo megertesenek torvenyszerusegei alap-

jan jonnek letre, szemantikai ertelernben megisrnetlik egymast , Ona116 fabulak

110m alakulhattak ki; a konkret es komplex gondolkodas nern alkothatott onallo,

eJvont szuzses rmikcdest . S6t , a sz6 sem.onallo tenyezokent, hanem (a mi fogal-

mi rryelvunkon) egy kozmogonikus folyamat reszekent jelent meg, reduplikalva

az elet egeszenek letolyasat. Eppen ezer t j oggal varha tiuk , hogy e sz6 tartalmi

vonatkozasa nem egyszerCien valarnifele fabulat jelenit meg, hanern ugyananJlak

a kozrnogonianak a Ictre jot tct . Mivel a szobe li kulhi rat t el jes egeszeben a gon-

dolkodas alapozta m~g - nerncsak a szemantika vonatkozasaban, de morfol6gia-

i lag is =, a szobeliseg egesz tar tornanya ugyanazt reprezental ja , mint amit vele

parhuzamosan a targy es a cselekves sztereotipiaja fejez ki, Tehat, ha a beszed

kes6bb jeJent volna meg, mint a targy es a cselekves, akkor azt mondhatnank,

hogy szuzse a beszed elott 1 S letezett, de ez tortenctilcg nonszensz: csak annyit

all ithatunk. hogy szi izse Ietezett a szo megjelenese elo tt i s, es a szuzse az embed

gondolkodas fej16dese saran alakult ki. A szuzsenek volt irodalom el6tti, s6t a

szobeliseget megel6zo s tadiurna is, arnikor morfologiaja megegyezett a cselek-

YeS, a targy, 11kinc tikus beszed es a szerepkik - ve le egybesz6tt - v iJaganak mer-

Iologiajaval. Ez nyilvanvaloan a primitiv vadasztarsadalmnk legkorabbi id6sza-

ka lehe tet t: kesobb, amikor az onal lo szavak beszedde fe jl6dtek , a szuzse meg-

tar tj a reszben megtar totta cselekveses es dologi formajat ( joggal beszelhetnenk

cselekveses es dologi metaforakrol), reszben viszont a tovabbi sorsat nezve eggye

olvadt a nyelvvel, mignem az osztalytarsadalmak koraban elerte a teljes specifi-

kalodas fokat . A szobe li szuzse ugyanabb61 a szemantikabol jon letr e, mint az

osztaly nelkii! i tarsadalmak vilagszemleletenek mas faj tai is. A szuzse hozzajuk

hason loan sz isztematikus: morfologia ja t relj es egeszeben azok a meta forikus

rnintak szervezik meg, amclyekben format ol tenek a kepek is. Mar eml ite tt ern,

hogy a 'szo: egeszcn megjclenesetcl kezdve osszekapcsolodik a 'ki izdeletn ' sze-

mantikajaval. es cnnek kovetkezteben vetelkedeskent (ag6n) art ikulalodik: a szo

(A. A. llome6,m: X ilO":J3115l. IIp03a. Czytuenue MbICJIU. = MblCJI .b U ssu« (1862).

A. A. Ilometiu»: 01060 U}dU(p. Mocxea, 1989. 160-200. [Riioiditett vdltozat.])

(Fordiioita: Horvath Giza)

Potebnya: A gondolat összesűrítése

Documents