Pályázatvecseysuli.hu/files/santaedit.pdf · felhasználói szintű - Microsoft Word, Excel, PowerPoint Jogosítvány B kategória. 8 2. Visszatekintés az elmúlt 5 éves vezetői

2017.03.18.

Pályázat

az Emberi Erőforrások Minisztere által

a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló”

1992. évi XXXIII. törvény 20/A alapján

meghirdetett,

a Solti Vécsey Károly Általános Iskola és

Alapfokú Művészeti Iskolában

betöltendő

Intézményvezető (magasabb vezető)

beosztás ellátására

A pályázat készítője: Sánta Edit 6320 Solt, Nagymajori út 19.

1

Tartalom Motivációs levél ..................................................................................................................... 4

1. Szakmai önéletrajz ........................................................................................................ 6

2. Visszatekintés az elmúlt 5 éves vezetői ciklusomra- az intézményvezetői feladatok, célok teljesülése szempontjából ................................................................... 8

2.1. A Vezetői programban kitűzött célok megvalósulása ......................................... 8

2.2. Neveléssel- oktatással kapcsolatos tevékenységek teljesülése ..................... 13

2.2.1. Hatósági ellenőrzés ......................................................................................... 13

2.2.2. Fontosabb változások az elmúlt öt évben ................................................... 13

2.2.3. Pedagógus életpályamodell, minősítés, önértékelés ................................... 14

2.2.4. Tanfelügyelet ....................................................................................................... 15

2.2.5. Mentori tevékenység .......................................................................................... 17

2.2.6. Pályázatokban való részvétel ........................................................................... 18

3. Helyzetelemzés ............................................................................................................ 21

3.1. Az Intézmény ........................................................................................................... 21

3.2. Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 24

3.3. Jelenlegi folyamatok .................................................................................................. 25

3.3.1.Az intézmény mikro – és makrokörnyezete..................................................... 25

3.3.2. A tanulók összetétele ......................................................................................... 25

3.3.3. Szervezeti felépítés ............................................................................................ 27

3.3.4. A nevelőtestület ...................................................................................................... 28

3.3.5. Alkalmazotti kör ................................................................................................... 29

3.3.6. Alkalmazott módszerek ..................................................................................... 30

3.3.7. Értékelés ................................................................................................................. 31

3.3.8. Személyiség- és közösségfejlesztés ............................................................... 32

3.3.9. Tehetséggondozás, felzárkóztatás .................................................................. 32

3.3.10. Gazdálkodás, költségvetés ............................................................................. 33

3.3.11. Erkölcstan/ hit és erkölcstan tantárgy oktatása ........................................... 34

4. Intézményfejlesztési program ........................................................................................... 35

4.1. Lehetőségek a beiratkozott tanulók megtartására ......................................................... 35

4.1.1.Idegen nyelvi képzés ........................................................................................... 37

4.1.2. Informatikai oktatás, digitális kompetencia ..................................................... 38

4.1.3. Ökoiskola ............................................................................................................... 39

4.2. Szervezetfejlesztés .................................................................................................... 40

4.2.1. Az intézményi kommunikáció ........................................................................... 40

4.2.2. Honlapfejlesztés ..................................................................................................... 41

4.2.3. Elektronikus napló .................................................................................................. 42

2

4.2.4. A szakmai együttműködés, a kapcsolatrendszer szélesítése .................................. 42

4.2.5. Testületi szinten jelentkező feladatok és módszerek ................................... 43

4.2.6. Nevelési-oktatási feladatok ............................................................................... 45

4.2.6.1. Anyanyelvi képzés ...................................................................................... 45

4.2.6.2. Az országos kompetenciamérés eredményei ......................................... 46

4.2.6.3. Idegen nyelvi mérés eredményei .............................................................. 47

4.2.6.4. Fittségi vizsgálat .......................................................................................... 48

4.2.6.5. Alapkészségek, kompetenciák, logikai gondolkodás fejlesztése ........ 48

4.2.6.6. Tanulmányi munka eredményeinek javítása, a tanulás tanítása ......... 49

4.2.6.7. Esélyegyenlőség, lemorzsolódás veszélyének csökkentése ............... 50

4.2.6.8. „Hagyományos” feladatok .............................................................................. 51

4.3. Alapfokú Művészeti Iskola ........................................................................................ 53

4.4. Vezetői szinten jelentkező feladatok....................................................................... 54

4.5. Infrastrukturális és tárgyi feltételek szintjén jelentkező tervek, feladatok ......... 55

5. Iskolaközpont ................................................................................................................... 56

6. Összegzés ......................................................................................................................... 56

7. Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 58

8. Mellékletek .......................................................................................................................... 59

3

„A gyermek szeme a jövő tükre.

Jaj annak, aki elhomályosítja.” (Juhász Gyula)

4

Motivációs levél

Sánta Edit

6320 Solt, Nagymajori út 19.

[email protected]

06/30/9223 - 591

Balog Zoltán

Emberi Erőforrások Minisztere

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Baja

Tóth Kálmán tér 3.

6500

Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr !

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (6320 Solt,

Kossuth Lajos utca 60.) betöltendő intézményvezető (magasabb vezető) beosztás

ellátására kiírt pályázatra jelentkezem, amelyet a KLIK/022/209-7/2017.

azonosítószámon az Emberi Erőforrások Minisztere a Belügyminisztérium Közszféra

Állásportálján jelentett meg 2017. február 28-án.

Huszonnégy éve dolgozom általános iskolai tanító - tanárként. Ez idő alatt munkám a

közoktatás nagyobb területére kiterjedt: voltam osztályfőnök, diákönkormányzat

vezető, a közalkalmazotti tanács tagja, táborvezető, középiskolai tagintézmény –

vezető, tizenkét évig intézményvezető-helyettes. Az utóbbi öt évben iskolámban

intézményvezetőként tevékenykedem, a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

mellett. E sokrétű feladatvállalásnak köszönhetően jó rálátással rendelkezem a

közoktatás rendszerére. Az elmúlt öt évben olyan folyamatokat indítottunk el a

tantestülettel együttműködve, aminek szeretném az eredményét vezetőként is látni.

Olyan szakmai tapasztalatokat gyűjtöttem, amit szívesen adok át továbbra is a

kollégáimnak. Munkám során folyamatosan érzem a tantestület többségének,

vezetőtársaimnak és közvetlen felettesemnek a támogatását. Ez biztonságot,

lendületet és motivációt ad.

A felsőfokú tanulmányaim során megszerzett ismereteket több pedagógus-

továbbképzésen, illetve a pedagógus szakvizsgával lezárt közoktatás-vezetői

képzésen is bővítettem. Ugyanakkor a továbbiakban is készen állok arra, hogy a

megpályázott feladat minél magasabb szintű ellátása érdekében tovább képezzem

magam. Az elmúlt 5 évben megszereztem a Pedagógus II. fokozatot, a

Mesterpedagógusi minősítésem folyamatban van.

5

Pedagógusi elhivatottságomat és szaktudásomat, vezetői ismereteimet, helyi

tapasztalataimat ajánlom fel a továbbiakban az iskola pedagógusainak, illetve Solt

város valamint a Tankerületi Központ és magyar hazám oktatásügyének szolgálatára.

Tisztelettel ajánlom figyelmükbe a pályázatra összeállított dokumentációmat.

Solt, 2017. március 18.

Tisztelettel:

Sánta Edit

pályázó

6

1. Szakmai önéletrajz

Személyes adatok

Név Sánta Edit

Születési hely Dunaújváros

Születési idő 1971.07.28.

Munkahely Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti

Iskola

Lakcím 6320 Solt, Nagymajori út 19.

Telefon 06/30/9223-591

E-mail [email protected]

Neme nő

Családi állapot elvált

Gyermek Mihók Zsófia (2007.07.24.) - általános iskolás

Betölteni kívánt

munkakör

intézményvezető

Szakmai

tapasztalat

2012.- intézményvezető - Solti Vécsey Károly Általános Iskola és

Alapfokú Művészeti Iskola

2013 – 2015. a TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0401 számú „Innováció a Vécsey

Károly Általános Iskolában” projekt szakmai vezetője

2010 - 2012 . igazgatóhelyettes - Vécsey Károly Általános Iskola, Óvoda

és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2012. a KEOP -6-1-0/A11-2011-0063 számú pályázat

projektmenedzsere

2009 – 2014. IPR menedzsment tagja

2000 - 2010. igazgatóhelyettes - II. Rákóczi Ferenc Általános

Iskola,Óvoda

2000 - 2009. tagintézmény- vezető - Kun László Középiskola és

Szakiskola

2000 – 2006. táborvezető

1997 - 2000. Közalkalmazotti Tanács tagja

1994 - 2002. osztályfőnök

7

1993 – 2000. Diákönkormányzat – vezető

Tanulmányok

2002 - 2004. közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, Budapest

1995 -1998. magyar nyelv és irodalom szakos tanár

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged

1989 -1992. általános iskolai tanító, népművelő szakkollégium

Eötvös József Tanítóképző Főiskola, Baja

1985 - 1989. gimnáziumi érettségi

Magyar László Gimnázium, Dunaföldvár

1977 - 1985. általános iskola

Vécsey Károly Általános Iskola , Solt

Továbbképzések

2016. Felkészítés a köznevelési regisztrációs és tanulmányi

alaprendszer (KRÉTA) pedagógus moduljaihoz

2014. Az intézmény adatfeltöltési felelősök az intézményekben

informatikai jellegű képzés

2014. Vezetők, változások - Változásmenedzsment, új intézményi

szerepkörök - vezetői, irányítási feladatok

2013. Önismereti tréning

2012. Agykontroll: stresszkezelő és elmefejlesztő módszer

2012. Jobb agyféltekés rajztanfolyam

2011. Pedagógiai grafológia pedagógusok számára

2011. Hogyan használjuk az interaktív táblát?

2011. Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban

2011. Az önismeret szerepe az integrációban szereplő

intézményeknél

2010. Pedagógiai grafológia pedagógusok számára

2010. Az olvasás, szövegértési kompetencia fejlesztését segítő

korszerű tanítási – tanulási módszerek, eljárások, technikák

2009. Projektnap szervezése

2009. A differenciált tanulásszervezés alapjai

Díjak, elismerések

2013. 2014. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének

pedagógusnapi oklevele, elismerésül a jövő nemzedékéért

végzett áldozatos nevelő - oktató munkáért

Számítógépes

ismeretek

felhasználói szintű - Microsoft Word, Excel, PowerPoint

Jogosítvány

B kategória

8

2. Visszatekintés az elmúlt 5 éves vezetői ciklusomra- az

intézményvezetői feladatok, célok teljesülése szempontjából

Intézményvezetőként 2012.július 1-je óta tevékenykedem. Fő feladatom a vezetői

ciklusom alatta a Vezetői pályázatomban, programomban célként kitűzött feladatok

végrehajtása, valamint az előre nem látható teendők, lehetőségek kiaknázása,

beépítése a mindennapi tevékenységekbe. A mostani pályázat fontos szegmense a

végrehajtott munkálatok, események bemutatása, reflexiója, majd a továbbiakban az

új célok kijelölése.

2.1. A Vezetői programban kitűzött célok megvalósulása

Vezetői pályázatom vezetői programjában hangsúlyos elemként szerepelt a

pedagógusok továbbképzésének lehetősége, támogatása. A tudatos szakmai

fejlődést fontosnak tartom. A tanári pályát sokféle külső körülmény befolyásolja, ezen

túl a tanár munkájának minősége és vele való megelégedettsége nagyban függ attól,

hogy rendelkezik-e olyan belső ötlet- és eszköztárral, amely lehetővé teszi számára a

nehézségek leküzdését, a „szürke” tanítási hetek megszínesítését. E belső

tudáskészlet feltöltését szolgálhatják a továbbképzések is.

A következőkben felsorolom azokat a továbbképzéseket, amelyeken részt vettek a

kollégáim az elmúlt időszakban.

2012/2013 - as tanév

Mindennapos testnevelés – 1 fő

Erdei iskola koordinátora ( 30 óra) – 1 fő

Matematika műveltségterület elvégzése (ELTE) ( 120 óra) – 1 fő

Meixner- módszer elsajátítása – 1 fő

Tehetséggondozás ( 10 óra) - 8 fő

Kommunikáció tréning ( 5 óra)- nevelőtestület

Önismereti tréning ( 5 óra) – nevelőtestület

2013/2014 - es tanév

Közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga (önerőből végezte el) – 1 fő

United way biztonságos iskola program ( 8 óra)– 2 fő

A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének

kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai

testmozgásprogramok szervezésében ( 30 óra) – 2 fő

Projektmódszertan, projektalapú oktatás (30 óra) – 2 fő

TÁMOP3.1.4-12/2-2012-0401 pályázat finanszírozásával (30 – 30 óra):

Kreatív tanuló-kreatív pedagógus, a kreativitás szerepe a tehetségfejlesztésben

– 2 fő

Tanulási és magatartási problémák felismerését és fejlesztését segítő

módszertani továbbképzés – 1 fő

9

A lelki egészség fejlődését szolgáló, személyközpontú pedagógiai módszert

átadó, illetve a pedagógiai műhelymunkát segítő továbbképzés – 1 fő,

Egészségtan ill. életvitel témájú szakirányú továbbképzés – 1 fő

A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában – 2 fő

Komplex természetismereti továbbképzés – 1 fő

A lelki egészség fejlődését szolgáló, személyközpontú pedagógiai módszert

átadó, illetve a pedagógiai műhelymunkát segítő továbbképzés – 2 fő

Menedzsment képzés vezetők számára – 1 fő

Honismeret, népismeret – 2 fő

Művészetek egészség-és személyiségfejlesztő hatású alkalmazását oktató

továbbképzés – 1 fő

Társas kapcsolati készségek gyakorlását szolgáló tanulói csoportok vezetésére

képesítő továbbképzés – 1 fő

Jó gyakorlatok , ú j tartalmak bevezetése a tanmenetbe - jó gyakorlatok átvétele

( drámapedagógia, tánc, mozgás, zene, hagyományőrzés, kézművesség,

vizuális kultúra) – 1fő

Jó gyakorlatok , ú j tartalmak bevezetése a tanmenetbe - jó gyakorlatok átvétele

( gyermek és ifjúságvédelem, diáktanácsadás) 1 fő

Jó gyakorlatok , ú j tartalmak bevezetése a tanmenetbe - jó gyakorlatok átvétele

(SNI-s gyerekek nevelése-oktatása, integráció; inklúzió, fejlesztő pedagógia;

terápia) – 1 fő

IPR finanszírozású továbbképzések, tréningek

Pedagógiai grafológia ( 5 óra ) - 16 fő

Harc a kiégés ellen ( 5 óra ) - 24 fő

A lelki egészség fejlesztése önismereti technikák segítségével ( 30 óra) - 18 fő

2014/2015 - ös tanév

Közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsgát tett (önerőből végezte) – 2 fő

Gyógytestnevelés szakvizsgát tett (önerőből végezte) – 1 fő

Sportoktató ( lovassport) részszakképesítés akkreditált továbbképzés (önerőből

végezte) – 1 fő

TÁMOP3.1.4-12/2-2012-0401 pályázat finanszírozásával (30 – 30 óra):

Családpedagógiai továbbképzés tárgyú: A családi életre nevelés -

családpedagógiai alapismeretek – 1 fő

Rekreációs és élethosszig tartó testmozgások tárgyú: Felkészülés a

mindennapos testnevelés iskolai bevezetésére – 1 fő

Környezettudatos magatartás tárgyú: A kompetencia alapú oktatási

programcsomagok alkalmazása – szociális, életviteli és környezeti

kompetenciák fejlesztése az 1–12. évfolyamon – 1 fő

Biomechanikailag helyes testtartást kialakító, speciális mozgás- és tartásjavító

tornát oktató tárgyú: A testtartásjavítás módszerei tanítók és testnevelők

számára – 1 fő

Szaktárgyi továbbképzések (komplex természetismeret) tárgyú:

Személyközpontú pedagógiai módszerek a lelki egészség és a környezeti

10

egészségre nevelés valamint a környezettudatos magatartás fejlesztésére - 1

fő

Mediáció tárgyú: Megoldásközpontú kommunikáció és konfliktuskezelés a

mindennapi iskolai életben -1 fő

A köznevelési törvényben megfogalmazott új nevelési feladatokhoz kapcsolódó

ismeretek elsajátítását segítő tanító- és tanártovábbképzések (korszerű

testnevelés-mindennapos testnevelés) tárgyú: Testnevelés: tartalmi és

módszertani újdonságok I. : az ultimate frizbi, a tollaslabdázás, a streetball, a

küzdősportok, valamint kooperatív technikák és a projekt, mint oktatási

módszerek a korszerű testnevelésben - 1 fő

Elsősegélynyújtás, baleset-megelőzési ismeretek tárgyú: Kompetencianövelő,

interaktív elsősegély képzés a köznevelési intézményekben dolgozó

pedagógusok részére -1 fő

Megújuló tartalmi szabályozókhoz kapcsolódó tanártovábbképzések, ideértve a

korszerű testneveléshez-mindennapos testneveléshez kapcsolódó

tanártovábbképzések - 1 fő

Idegen nyelv: Módszertár a köznevelés tartalmaihoz - Szaktárgyi - módszertani

továbbképzés pedagógusoknak (folyamatba ágyazott pedagógus -

továbbképzés) H) szaktárgyi modul: Idegen nyelv 5-12. évfolyam – német nyelv

- 1 fő

TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001: Helyi oktatásirányítás fejlesztése projekt

kapcsán az OK-KER Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi ZRT. szervezésében 10

órás (blended) képzési program keretében: Az intézmény adatfeltöltési

felelősök az intézményekben informatikai jellegű képzés – 2 fő

Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a MATEHETSZ által a

Tehetséghidak Programban ( TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001) 21 órás program: A

kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása – 1 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ( TÁMOP-3.1.12-12/1-2013-0001)

szervezésében 60 órás pedagógus – továbbképzés: GEOMATECH@Velünk

játék a tanulás – 2 fő

Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 A pályaorientáció

rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén

belül megvalósuló 30 órás továbbképzés: Pályaorientációs konzulens és

Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó – 1 fő

Oktatási Hivatal Projektigazgatósága által szervezett TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-

0004 számú 5 órás pedagógus továbbképzési program: Az országos mérési –

értékelési rendszer eredményeinek helyi feldolgozása, hasznosítása – 2 ő

Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a

köznevelési intézmények 5-8. évfolyamán- 60 órás- 1fő

Az érzelmi intelligencia és fejlesztése. Hogyan bánjunk önmagunkkal és

másokkal? 30 órás (önerőbő végezte) – 1 fő

Új Széchényi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó

minőségfejlesztés a kiemelt projekt ( TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004) keretében

megvalósuló 30 órás pedagógus továbbképzési program: Tanfelügyeleti

11

szakértők felkészítése pedagógiai – szakmai ellenőrzésre – blended

továbbképzés – 1 fő

Új Széchényi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó

minőségfejlesztés a kiemelt projekt ( TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001) keretében

megvalósuló 30 órás pedagógus továbbképzési program: Szakértők

felkészítése a pedagógusminősítésre – blended továbbképzés- 1 fő

Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti

ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői

feladatok ellátására – 1 fő

2015/2016 - os tanév

közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsgát tett (önerőből végezte) – 1 fő

tanárképzés - informatika szak (önerőből végezte) 1 fő

2016/2017 - es tanév I.félév

Felkészítés a köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszer (KRÉTA)

pedagógus moduljaihoz (30 órás)- 13 fő

1956: a magyar forradalom legújabb történeti kutatások tükrében (30 órás)- 2

fő

Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a

köznevelési intézmények 5-8. évfolyamán (60 órás)- 2 fő

Összességében elmondható, hogy a vezetői ciklusom alatt a pedagógusok

továbbképzése nagyon szép összesítéssel zárult, ez a humán erőforrás szakmai

fejlődését segíti elő.

Az infokommunikáció területének fejlesztése lényeges elemként került be az elmúlt

vezetői programomba, hiszen a mai kor pedagógusának ez a terület már az

alapkompetenciák között kell hogy szerepeljen, mégis azt láttam, hogy a

pedagógusaink többségének elmaradása van ezen a téren. Az elmúlt időszakban 2 fő

végzett olyan továbbképzést, amely a számítógép alkalmazási lehetőségeit fejleszti a

tanítás-tanulás folyamatában, egy fő pedig informatika szakot végzett önerőből. Ennek

a területnek a fejlesztése folyamatosnak kell lenni, újabb feladatként jelenik meg a

jelenlegi programomban is.

A szakmai együttműködés, a kapcsolatrendszer kiszélesítésével terveim közt

szerepelt a környékbeli iskolákkal való kapcsolattartás kialakítása, megerősítése.

2013. január 1-jétől a Kalocsai Tankerülethez tartoztunk, a Tankerülethez kapcsolódó

iskolákkal szoros munkakapcsolat alakult ki. Az alkalmankénti igazgatói

értekezleteken az egyes iskolák bemutatkozásra kerültek. Külön kiemelem a Szegedi

Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző

Intézet TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 azonosító számú, Mentor(h)áló 2.0

program projektjében a KLIK Kalocsai és Kunszentmiklósi Tankerülete közös

12

szervezésében Solton megvalósuló tankerületi szakmai napot, amelyen előadóként

kaptam lehetőséget arra, hogy Intézményünket bemutassam.

Vezetői pályázatomban nagy szerepet kapott a kompetenciamérés aktuális

eredményeinek a vizsgálata, mint fejlesztendő terület feltérképezése. Az

eredmények javulásának kimutatása hosszú folyamat lesz, itt folyamatos célkitűzések

szükségesek.

Vezetői programomban kerestem az új, eredményesen alkalmazható megoldásokat

abból a célból, hogy a beiratkozott tanulókat megtarthassuk.

A képzési kínálat frissítésénél az idegen nyelvi oktatást emelem ki, hiszen az

új Nemzeti Alaptanterv kiemelt területe az idegen nyelvi kommunikációs

kompetenciák fejlesztése. Lényegesnek tartom azt is, hogy az idegen nyelvet

oktatók módszertani felfrissüléshez jutnak ezáltal. A TÁMOP- os pályázat

Idegen nyelvi tehetségsegítő program (jó gyakorlat) adaptálásának

köszönhetően az idegen nyelvi tehetséggondozás keretében felsős tanulóink

heti öt órában (3 tanóra + 2 szakköri óra) tanulják az angol, illetve a német

nyelvet. Minden évben nyelvi témahetet szervezünk. Az alsósoknak szakkört

indítottam. Pedagógusaink hatékony célnyelvi továbbképzésen vettek részt.

Az informatika oktatás megsegítéséért szakköri formában adunk lehetőséget

alsó tagozatban, a felsősöknek tanórán. Pedagógusaink informatikai

továbbképzésen vettek részt. Az alsó tagozatban a tanítókat is bevontam a

szakköri munkába.

Az ökoiskola cím elnyerése fontos célkitűzés volt a pályázatomban, hiszen ez

a rang az iskolák munkájának egyik legmagasabb szintű elismerése. A tudatos

szakmai fejlődés mind az iskolafejlesztési elemben, mind a pedagógiai

munkában kiemelkedően képviseli a környezeti nevelés és a fenntarthatóság

pedagógiai értékeit. Iskolánk környezeti és egészségfejlesztési

tevékenységének hatékony fejlesztése fontos célként jelent meg. Intézményünk

2012. tavaszán ( az előző iskolavezetés alatt) nyerte el először az Ökoiskola

címet. 2016. január 30 - 2018. december 31-ig iskolánkat ismét, immár

másodszor, Ökoiskolai minősítésben részesítette az Emberi Erőforrások

Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium. A TÁMOP -3.1.4-12/2-2012-

0401 Innováció a Vécsey Károly Általános Iskolában pályázat is

hangsúlyozottan kezelte a környezeti nevelést.

Vezetői programomban a szervezetfejlesztés során az intézményi

kommunikáció javítása is kitűzött célként szerepelt:

Az intézményi kommunikáció további fejlesztése most is aktuális, itt még van

fejleszteni való. Az e-napló bevezetése fontos állomás volt, a honlap

fejlesztése, a fejlesztési munkák megosztása még gyerekcipőben van, bár az

13

alapokat sikerült a négy év alatt letenni. Az Innovatív pályázat kiemelten kezelte

a honlapfejlesztést is.

Fontosnak tartottam a belső szakmai együttműködés megerősítését, hiszen

legtöbbet egymástól tanulhatnak a kollégák a mindennapokban. A

pedagógusok továbbtanulási, továbbképzési szándékának erkölcsi és

lehetőség szerint anyagi támogatása prioritást élvezett a programomban.

Sajnos az anyagi patronálásra a törvényi változások nem adtak lehetőséget. A

TÁMOP-os pályázat segítségével az Innovatív program továbbképzései

anyagilag is támogatottak voltak.

2.2. Neveléssel- oktatással kapcsolatos tevékenységek teljesülése

Az elmúlt 5 évben nagyon sok olyan változás történt az iskola életében, amelyet a

törvényi változások, illetve az új pályázati lehetőségek tettek lehetővé. A

következőkben ezt foglalom össze röviden a teljesség igénye nélkül.

2.2.1. Hatósági ellenőrzés

A Kormányhivatal 2012.június 13-án keltezett levélben juttatta el az Intézménybe azt

a végzést, amelyben tájékoztatta a fenntartót és az intézmény vezetőjét arról, hogy az

intézmény megsértette a jogszabályi előírásokat azzal, hogy az intézmény 14 fő

pedagógusának végzettsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak – a

2011/2012-es tanévre vonatkozóan -, valamint az intézmény 5 fő pedagógusa nem

rendelkezett erkölcsi bizonyítvánnyal.

2012. júliusában új intézményvezetőként a Kormányhivatal felszólító levele alapján

első dolgom az volt, hogy megtegyem a szükséges lépéseket, hogy az új tanévet

törvényesen kezdhessük el a tantárgyfelosztást illetően is: a pedagógus azt a

tantárgyat tanítsa, melyre a diplomája (végzettség, szakképzettség) feljogosítja, illetve

amelynek módszertanát a leckekönyv, vagy a felsőoktatási intézmény igazolása

alapján elsajátította.

A 14 jogszabálysértést két eset kivételével kiküszöböltem a 2012/2013 –as

tantárgyfelosztásban. ( A két esetet azért nem sikerült megoldani, mert nem

jelentkezett megfelelő szakos a meghirdetett álláshirdetésre, és szeptember 1-jén a

feladatot el kellett látni.)

Intézményvezetőként fő feladatom a törvényes működés biztosítása. Sajnos a

mindennapi élet hoz olyan kényszerű kompromisszumokat, amelyeket muszáj

alkalmazni a mindennapi munkavégzés során.(Megfelelő szakos kolléga

alkalmazása.)

2.2.2. Fontosabb változások az elmúlt öt évben

Bevezetésre került minden évfolyamon a mindennapos testnevelés, amelynek

feltételrendszere iskolánkban (Székhely, Zsolt Utcai Telephely) a 2016/2017-es

14

tanévben már nehézséget okoz. A mindennapos testnevelés mellett az erkölcstan óra

vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan

óra a kötelező tanórai foglalkozások része lett.

2013. szeptember 1-jétől intézményünk hivatalos neve a Solti Vécsey Károly Általános

Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lett, 2013. január 1-jétól az óvoda

intézményegysége kivált az intézményből törvényi szabályozásnak megfelelően.

A köznevelés feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami

fenntartásba vételéről szóló 2012.évi CLXXXVIII. törvény 4.§ - a alapján az intézmény

2013. január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba ( továbbiakba: KLIK)

történő beolvadással – az állam fenntartásába és működtetésébe - került. Egy tanév

erejéig (2015/2016) Intézményünk működtetője újra Solt Város Önkormányzata lett,

majd 2017.január 1-jétől újra állami működtetésbe kerültünk. Jelenleg a Bajai

Tankerületi Központhoz tartozunk.

A sok váltás, változás nem volt egyszerű a vezetőség számára (sem), mozgalmas

éveket tudhatunk magunk mögött ebben a ciklusban.

Köszönöm a vezetőtársaimnak, a Kalocsai Tankerület munkatársainak, egykori

vezetőinek, a Bajai Tankerületi Központ Igazgatójának, Sárosi Magdolnának és Solt

Város Önkormányzat dolgozóinak, Polgármesterének, Képviselő- testületének azt,

hogy a nehéz helyzetekben is a problémák megoldását tartják, tartották szem előtt.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 61. §, valamint a KLIK- ről szóló

202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 6.§ - a alapján 2013. január 1-től az igazgatók

munkáltatója a KLIK, a munkáltatói jogkör gyakorlója a KLIK elnöke.

A Köznevelési tv. 62. § (5) bekezdésének alapján 2013. szeptember 1-jétől

pedagógusaink munkaidő-nyilvántartást alapján végzik a munkájukat.

Az Nkt. 73. § (3) és (4) bekezdései alapján megalakult az Intézményi Tanács

2013.október 15-én. Az Intézményi Tanács tagjai: a Szülői Közösség részéről: 2 fő; a

pedagógusok részéről 2 fő, Solt Város Önkormányzat részéről : 2 fő képviselő.

Az Nkt. 46. § (1) bekezdésében előírta a 16:00 óráig tartó iskolában tartózkodásnak a

kötelező tanórai foglalkozásokon túli, egyéb délutáni foglalkozás szabályait, ami alól

az intézményvezető adhat felmentést. A mi iskolánkban főként a felsős tanulók élnek

a felmentés lehetőségével.

2.2.3. Pedagógus életpályamodell, minősítés, önértékelés

2013. szeptember 1-jétől elindult a pedagógus életpályamodell, benne a minősítés,

tanfelügyelet és az önértékelés folyamata.

A minősítések során, mint intézményi delegált vettem részt többségében,

természetesen az intézményvezetői feladatok (jelentkeztetés stb.) ellátása mellett. A

következő feladatokat láttam el intézményi delegáltként: értékelési, szervezési

feladatok, a pedagógusok módszertani, szakmai támogatása; az intézmény, a

pedagógus menedzselése; általános intézményvezetői feladatok. A pedagógus

15

kompetenciák feltérképezése a tudatos tanítás megerősítését szolgálják, melyben a

tanár a cselekvések okait és azok következményeit is felméri.

A 2016/2017-es tanévig a minősítési eljáráson, minősítő vizsgán résztvevő kollégák

száma:

2015.: 2 fő sikeres gyakornoki vizsgát tett, 4 fő Pedagógus II. fokozatba került,

1 fő Mesterpedagógus (szakértő) lett.

2016.: 1 fő sikeres gyakornoki vizsgát tett, 4 fő Pedagógus II. fokozatba került.

2017.: 3 pedagógusnak minősítő vizsgája, 1 pedagógusnak Pedagógus II.

fokozatot megcélzó, 1 főnek Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési

eljárása lesz.

2015.: megalkottuk a Belső Önértékelési Csoport Vezetőivel Intézményünk

nevelő-oktató munkájára vonatkozó saját elvárás rendszerét.

2.2.4. Tanfelügyelet

A 2015/2016-os tanévben, vezetői mandátumom negyedik évében volt a vezetői

tanfelügyeleti ellenőrzésem. A Tanfelügyelők a következőképpen értékelték vezetői

munkámat:

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Fejleszthető területek

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési

adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az

intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és

tanítás szervezésében és irányításában. Irányításával az intézményben a fejlesztő

célú visszajelzés nem minden esetben épül be a pedagógiai kultúrába. Működteti a

tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az

eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja

azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.

Kiemelkedő területek

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási

alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A tanulói kulcskompetenciák

fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el. A fejlesztő célú értékelés

megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.

16

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Fejleszthető területek

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza

az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja

a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

Kiemelkedő területek

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső

környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. A változtatást, annak

szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját

megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. A vezetés engedi, és

szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló

kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Fejleszthető területek

Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését,

intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén

változtat.

Kiemelkedő területek

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus

etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe

veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Fejleszthető területek

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

Munkaközösségek munkája kiemelkedő. Rendszeresen felméri, milyen szakmai,

módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. Szorgalmazza a belső

tudásmegosztás különböző formáit. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes

munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

17

Kiemelkedő területek

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a

továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület

tagjait önmaguk fejlesztésére. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés)

személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában,

irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe,

döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Fejleszthető területek

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs

eszközöket, csatornákat működtet.

Kiemelkedő területek

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza

nyilvánosságra. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket

képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék) történő kapcsolattartásban. Az

intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a

fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

A tanfelügyeleti ellenőrzés után – a tanfelügyelők értékelése alapján- elkészítettem az

Önfejlesztési tervemet, amely a következő fejlesztési célokat tartalmazza:

A szakmai munkaközösségek önállóságának és hatékonyságának növelése.

Hatékonyabb intézményen belüli információáramlás biztosítása.

A munkaközösség-vezetők bevonásával a kommunikációs csatornákat

hatékonyan működtetem a külső felhasználók irányában.

A tanulók tantárgyi ellenőrzésének hatékonyabb összehangolása. A

felzárkóztatás kiemelt feladattá váljon.

Érdeklődést kiváltó tanítási módszerek alkalmazása minden pedagógus

részéről, folyamatos intézményvezetési ellenőrző-értékelő tevékenység

bevezetése, ennek ellenőrzése.

Intézményvezetőként felülvizsgálom, elemzem egy – egy vezetői

tevékenységemet, döntést, intézkedést és szükség esetén változtatok.

2.2.5. Mentori tevékenység

Két tanéven keresztül voltam mentora, szakmai segítője a magyartanár gyakornoknak.

A tanóráimat folyamatosan látogatta a fiatal kolléga. Az óralátogatásokat minden

18

esetben rövid megbeszélés követte, amelyben elemeztük a tanítási órán látottakat a

pedagógus kompetenciák kiemelésével. A fiatal kolléga a 2016 tavaszán sikeres

minősítő vizsgát tett. Nagyon örültem a mentori feladatnak, hiszen szoros

munkakapcsolatban lehettem egy pályakezdő magyar szakos kollégával. Nem volt

nehéz nála a kedvet, a kompetenciát kialakítani a tananyag elsajátíttatásához, az új

tanulási módszerek alkalmazásához.

2.2.6. Pályázatokban való részvétel

Pályázat kódja Pályázat neve Elnyert

támogatás (HUF)

2012/2013-as tanév

IPR2012-13/1/1/I/16248 Integrációs prevenciós program 2. 640. 000

TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-

0401

Innováció a Vécsey Károly

Általános Iskolában

229. 420. 000

Összesen 232. 060. 000

2013/2014-es tanév

HAT-14/01 Tanulmányi kirándulás erdélyi

fejedelmek városai

1.422.540

2014/2015-ös tanév

Erőforrás ALAPÍTVÁNY

United way / Generali a

Biztonságért Alapítvány

Épen elevenen – Biztonságos

iskolaprogram

Pályázati

lehetőségek,

oktatócsomag

NTP-AMI-14-0105 Balatoni zenetábor, a nyár

„fénypontja” (AMI)

1.185.000

Oktatáskutató és Fejlesztő

Intézet

Ökoiskola pályázat pályázati

lehetőségek

HAT-15-05-0578 Legendák nyomában Erdélyben 1.366.000

Összesen: 2.551.000

2015/2016-os tanév

HAT-16.-01-0421 A magyar irodalom és történelem

híres családjai a Felvidéken

1.857.000

Mindösszesen 237.890.540

Fenntartási időszakban (előző iskolavezetés által együttműködési megállapodás

megkötése alapján) a következő pályázatok vannak még érvényben:

a Kalocsai Tomori Könyvtárral ( Könyvtáros pályázat) való együttműködésünk

során könyvtárismereti vetélkedőn vehetnek részt alsós gyermekeink;

a kalocsai Szent István Gimnáziummal ( Öveges pályázat) való

együttműködésünknek köszönhetően 7. osztályos gyermekeink földrajz, kémia,

biológia órákat láthatnak és gyakorlatban élvezhetik a Gimnázium pályázaton

19

felújított laboratóriumában. Itt gondot jelent az útiköltség finanszírozása a

fenntartási időszakban;

a TIOP-1.2.3-11/1-2012-0057 A Könyvtári szolgáltatások összehangolt

infrastruktúra –fejlesztése a Solti Vécsey Károly Általános Iskolában nevet

viselő pályázatot az előző iskolavezetés nyerte meg. Újdonsült vezetőként

nekem kellett azt a problémát megoldani, amire a pályázat tervezésekor nem

gondoltak: az iskolai könyvtár a pályázat megnyerésének időpontjában

fizikailag nem volt alkalmas a kivitelezéshez. Itt gyorsan kellett cselekedni,

hiszen a pályázat megvalósítása veszélyben volt ( Engedélyeztetés stb.). Új

helyet kellett keresni iskolán belül a könyvtárnak. Ekkor került a terem a

Székhely épületének felső szintjére. A plusz költségeket ( falbontás , a terem

megfelelő kialakítása, festés, megfelelő árnyékoló felszerelése stb.) Solt Város

Önkormányzata és a Szülői Közösség finanszírozta. A kivitelezés így

szerencsésen lezajlott, de mindenféleképpen elgondolkodtatott, hogy csak

olyan dolgokra szabad pályáznunk, ami meg is valósítható illetve a pályázat

beadása előtt a kivitelezést, megvalósítást is alaposan el kell tervezni, át kell

gondolni.

Pályafutásom során személyesen is megtapasztaltam, hogy mennyire fontos az

intézményfejlesztés, a pályázati lehetőségek kiaknázása, a nevelőtestületek, tanulói

csoportok, közösségek alakulásának segítése, szakmai fejlődése, fejlesztése. Az

integrációs pályázatokban vezetőként tapasztalhattam, hogy az esélyteremtés, az

integrációs tevékenység, valamint a nyitottság a különböző társadalmi-kulturális

sokféleségre a mindennapi élet fontos szegmense. Újdonsült vezetőként fontos

lehetőségnek tartottam az intézményi innovációt megerősítő pályázat elkészítését,

lebonyolítását. Ez hatalmas mérföldkő volt iskolám számára, nagyon büszke vagyok

erre a tevékenységemre, és a közösen elvégzett munkára. Pedagógusaim is hatalmas

munkát végeztek el a pályázat alatt, nekik is köszönöm ezt. Szerencsére anyagilag is

tudtam a tevékenységüket finanszírozni.

A TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0401 kódszámú Innováció a Vécsey Károly Általános

Iskolában című pályázat szakmai vezetője és szakmai megvalósítójaként vettem részt

2012. március 25 – 2015. április 24-ig, a pályázat jelenleg fenntartási kötelezettség

alatt áll.

Ennek a pályázatnak köszönhetően az Intézményünkben a következő nevelési-

pedagógiai tevékenységek kerültek támogatásra: A pályázat megvalósítandó

programelemei:

1. A környezeti nevelést , fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán

kívüli tevékenységek támogatása (ökotábor);

2. A nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és

megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységek támogatása

(helytörténeti foglalkozás);

3. Az egészségfejlesztő – szemléletformáló iskolai programok megvalósítása , a

tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe

20

épülése érdekében megvalósuló mindennapos testnevelést megvalósító

mozgásprogram (mindennapos testnevelés);

4. Az informatika tantárgy tanításának fejlesztése, illetve más tárgyak oktatásának

IKT-val való támogatása (informatika szakkör);

5. Az egészségfejlesztő – szemléletformáló iskolai programok megvalósítása , a

tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe

épülése érdekében megvalósuló program (egészségnap);

6. A baleset-megelőzési ismeretek , elsősegély-nyújtási ismeretek

programsorozat (baleset-megelőzési foglalkozás, elsősegély-nyújtási

tanfolyam);

7. A készségfejlesztést, a konfliktuskezelő-képességet, illetve az egyéni

megküzdő-képesség fejlődését elősegítő program ( konfliktuskezelési mini

tréning, családi életre való nevelés tanácsadás);

8. A legalább tanévenként egy hagyománnyá tehető iskolai esemény program

(családinap);

9. Az idegen nyelvek tanításának fejlesztése program (témahét);

10. A pedagógiai-módszertani megújulás szerves részeként az önfejlesztést, a

pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő gyakorlatorientált

pedagógus továbbképzések megvalósítása részeként ( 30 órás továbbképzés)

;illetve Szaktárgyi továbbképzések megvalósítása, valamint korszerű oktatási

módszerek, jó gyakorlatok, új tartalmak bevezetése a tanmenetbe témájú

továbbképzések ( 30 órás továbbképzés) program (pedagógus

továbbképzések 22 fő részére);

11. Jó gyakorlat, új tartalmak bevezetése program ( Táblajáték szakkör, Zöld szív

szakkör, idegen nyelvű tehetségsegítő szakkör);

12. Eszközfejlesztés.

Nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt tanévben az én vezetésemmel három új jó

gyakorlatot indítottunk el az intézményünkben: Táblajátékok ( logikai gondolkodás

fejlődését segíti) szakkör; Zöld szív (környezetbiológiai) szakkör; Idegen nyelvi

tehetségsegítő szakkör ( német-angol nyelven). A programok adaptálásának, a

Pedagógiai Programunkban való beépülésének illetve megvalósításának összefogója

vagyok.

A pályázatokban való részvételt nagyon fontosnak tartom, innovatívnak tartom

magam, igényem van az új módszerek megismerésére, a pedagógusi és vezetői

munkámban való alkalmazására.

A további sikeres pályázatok reményében rendszeresen tájékozódom az aktuális

pályázatokról. Erre a tevékenységre büszke vagyok, és elmondhatom azt is, hogy

nevelőtestületem többsége is innovatív szemléletű, sőt egyre többen kapcsolódnak be

a pályázatírás tevékenységébe is.

21

Az elmúlt három tanévben sikeresen pályáztunk a Határtalanul programban,

felejthetetlen élményeket adva a hetedikes tanulóinknak, akik kétszer jártak Erdélyben,

és az idén pedig a Felvidékre is eljutnak.

Összegezve elmondhatom, hogy a továbbiakban is feladatomnak tartom, hogy

megőrizzem iskolámban a sok munkával, folytonos megújulással kialakított pedagógiai

értékeket, hagyományokat.

Tervezem a továbbiakban olyan továbbképzéseken részt venni, amellyel a szaktanári

és az intézményvezetői kompetenciámat is fejleszteni tudom.

3. Helyzetelemzés

3.1. Az Intézmény

Solt Város Önkormányzata másfél éves előkészítő munka után 2010 nyarán integrálta

a fenntartásában lévő, addig önálló intézményként működő, közös igazgatású

nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményt, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

és Óvodát, és egy többcélú intézményt alapított Vécsey Károly Általános Iskola, Óvoda

és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven. A megszüntetetett intézmény

telephelyként működött tovább. Az átszervezés célja a munkaerő jobb kihasználása

és az anyagi eszközök racionálisabb felhasználása volt.

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ( 6320 Solt,

Kossuth Lajos utca 60.) fenntartója és működtetője 2013. január 1-jétől a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ, 2015. szeptember 1-jétől a működtetés visszakerült Solt

Város Önkormányzatához, majd 2017.január 1-jével a működtető a Bajai Tankerületi

Központ.

Intézményünk többcélú Intézmény, általános iskolából és alapfokú művészeti iskolából

tevődik össze.

Az Intézmény székhelyén ( 6320 Solt, Kossuth L.u.60.) általános iskolás korúak

oktatása folyik a felső tagozaton, valamint ez az épület ad otthont a művészeti

iskolának is. A Zsolt utcai Telephelyen ( 6320 Solt, Zsolt utca 5.) alsó tagozat, valamint

a Nagymajori Úti Telephelyen ( 6320 Solt, Nagymajori út 24.) alsó és felső tagozaton

folyik az oktatás.

Az iskolahasználók – pedagógusok, tanulók, technikai dolgozók – szépen kialakított,

kulturált, tiszta környezetben végezhetik munkájukat, feladataikat, ill. tölthetik el iskolai

és szabadidejüket mindhárom helyszínen.

A központi iskola új épülete 1972-ben , a külterületi iskola pedig 1989-ben készült el.

A központi iskola épületeit korszerűsítették a DAOP-4.2.1/2/2F-2f-2009-0015

pályázatnak köszönhetően 2009-ben: a főépületet és az alsó tagozatos épületet

részlegesen felújították, új bitumenes kézilabda pályát építettek, a salakos kézilabda

és futópályát felújították, parkolókat , járdákat építettek térkőből.

A tanulók jól felszerelt szaktantermekben tanulnak. A főépületben kapott helyett a

könyvtár, melynek könyvállománya és berendezése évről-évre az IPR –es

22

pályázatnak, valamint a TIOP-1.2.3-11/1-2012-0057 (2013 évében utoljára) számú

pályázatnak köszönhetően bővült és fejlődött .

A Nagymajori Úti Telephelyen 14 tanteremben tanulnak gyermekeink. A tanévenként

kapott eszközfejlesztést célzó normatív állami támogatást kihasználva, de legfőképpen

az IPR pályázaton nyert összegből igyekeztünk olyan osztálytermi új bútorzatot is a

beszerezni, amelyek mobilitásukkal alkalmasak az új oktatási módszerek (pl.:

csoportmunka) alkalmazására.

Az Intézményben a 2016/2017- es tanévben 21 tanulócsoportban délelőttönként folyik

a normál tantervű oktatás, délutánonként 6 napközis csoport és 1 tanulószoba várja a

tanulókat. Az Intézmény tanulói létszáma a 2016/2017- es tanév október 1-jei

statisztika szerint 401 fő. Intézményünkben a legjelentősebb nehézséget a tanulói

létszám apadása okozza .

Az idei tanévben 35 gyermek (sajátos nevelési igényű) integráltan nevelt – oktatott

(8,7 %). Egy tanuló magántanulói jogviszonyban tanul a szülő kérésére a tanév

félévéig ( 0,23%).

A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérő.

Az iskolának is alkalmazkodni kell az eltérő családi háttérből adódó különbségekhez

valamint igényekhez, és a nevelő-oktató munkának is ehhez a helyzethez kell

igazodnia: segíteni kell a tanórán és a tanórán kívül a nehéz körülmények között élő,

hátránnyal induló tanulók felzárkózását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladat a

tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése, tehetségük gondozása. Délutáni

foglalkozások során felzárkóztatást ( korrepetálást) és tehetséggondozást is végzünk.

Szakköreink a 2016/17- es tanévben: anyanyelvi, dráma, zöld szív, táblajátékok,

énekkar, gitárkamara, rajz, tömegsport, angol, német, informatika.

Intézményünknek megvan a sajátos arculata, ezt a meglévő szervezeti felépítése, a

belső vezetői munkamegosztása, az intézmény munkarendje, a testületi jogkörök

gyakorlása mutatja. A nevelőtestület magasan képzett, több diplomával is ill.

szakképesítéssel rendelkező pedagógusokból áll. Az aktív pedagógusok létszáma 40

fő, valamint 6 az alapfokú művészeti oktatásban tanító tanár. A szakos ellátottság

kb.: 99 %-os, hiányszakként a kémia (7.), biológia, matematika, és január 1-jétől az

ének-zene (7.-8.) szerepel.

A pedagógiai munkához szükséges személyi feltételek adottak. Pedagógusaink átlag

életkora 35-40 év. Öt munkaközösség végzi a feladatát: 1 alsós a Zsolt Utcai

Telephelyen, 1 felsős a Székhelyen, 1 Nagymajori Úti Telephelyen, 1 környezeti-

egészségnevelési és 1 testnevelés munkaközösség intézményi szinten. A

munkaközösségek sajnos még nem mindig biztosítanak kellő lehetőséget a szakmai

műhelymunkára és fejlődésre. Ezen változtatni, finomítani kell a közeljövőben is. Egy-

egy projekt megvalósításakor a hatékonyság céljából létrehozunk feladatkultúrás

szervezeti modellt is. Ilyenkor egy célfeladat elvégzésére a legfontosabb,

23

legalkalmasabb szakembereket, munkatársakat megbízzuk.(Például: rendezvények

megszervezése, pályázat megírása stb.)

Nevelőtestületünkben intézményvezetőként a szakmai irányítás is a feladatom.

A tantestület rendelkezésére álló modern IKT-s eszközök (számítógép, projektor)

tanórai kihasználtsága magas. Az új módszerek befogadását illetően az intézmény

pedagógusait általában nyitottság jellemzi. A pedagógus továbbképzési kötelezettség

hatályba lépése óta (1998) folyamatosan vesz rész a nevelőtestület a kötelező

továbbképzéseken.

A pedagógiai módszertanban már hosszú évek óta általánosan elfogadott tétel, hogy

a tanulók munkáltatása folyamán a frontális tanulásszervezéssel szemben minél

szélesebb lehetőséget kell biztosítani a kooperatív tanulási technikákban. Ez jellemző

nevelőtestületünk tagjainak többségére is.

Pedagógiai Programunk kiemelt feladatai, céljai között szerepel, hogy olyan Intézmény

kialakítása a célunk, amelynek központjában a gyermek, a gyermeki személyiség

folyamatos fejlesztése áll; ahová a gyermekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló

és szerető légkör veszi őket körül; ahol a gyermeki kíváncsiságot megőrizve az életkori

sajátosságoknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok ; ahol a széleskörű

tevékenységkínálat segítségével a gyermekek sokoldalúan fejlődhetnek, ahol a

tanulás motivációs alapja a sikerélmény; ahol a pedagógus kollektíva minden tagja

fontosnak érzi magát ,és felszabadult alkotókedvvel, jó munkahelyi légkörben,

motiváltan végezhetik feladataikat; ahol a szülők törvény adta lehetőségeiket

kihasználhatják, és bekapcsolódhatnak az intézmény életébe; ahol a szülők –

pedagógusok együttműködnek a nevelési-oktatási céljaik elérésében; amelyik

rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a

fenntartó igényeihez; ahol a nevelést-oktatást segítő munkatársak ( adminisztrátorok,

dajkák, takarítók, fűtő – karbantartók) munkája elismert, megbecsült.

Az iskolában a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek,

készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének

fejlesztése, szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése.

Iskolánk kiemelt célként kezeli a kulcskompetenciák fejlesztését és az egész életen át

tartó tanulásra való felkészítést.

Az iskolánk – elsősorban a szülőkkel való kapcsolatok alapján – folyamatosan részt

vesz a lakóhely életében: fontos a rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel, a

családokkal: szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon és közös

rendezvényeken; lehetőséget teremtünk, hogy az iskola életéből, tevékenységéből,

eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel és a város érdeklődő

lakosságával ( nyílt tanítási napok, projekthetek, családi nap, ünnepélyek alkalmával);

az iskola a hagyományoknak megfelelően képviseli magát a városi rendezvényeken,

illetve ilyen programok szervezésében és lebonyolításában maga is részt vesz.

24

3.2. Tárgyi feltételek

Az iskolahasználók – pedagógusok, tanulók, technikai dolgozók – szépen kialakított,

kulturált, tiszta környezetben végezhetik munkájukat, feladataikat, ill. tölthetik el iskolai

és szabadidejüket mindkét helyszínen. A Székhely iskola (ú)j épülete 1972-ben , a

Zsolt Utcai Telephely 1983-ban, a Nagymajori Úti Telephely pedig 1989-ben készült

el.

A Székhelyen - mely 1990-ben vette fel a Vécsey Károly nevet -, 1972-ben adták át a

háromszintes épületet, melyben a felső tagozatosok oktatása folyik, itt található a

könyvtár is. A tanulók jól felszerelt szaktantermekben tanulnak. A Zsolt utcában

található napközi épületét 11 tantermesre bővítették ki, itt foglalja el helyét az alsó

tagozat, mivel a régi épületet életveszélyessé nyilvánítása miatt le kellett bontani.

Ebben az épületben kapott helyett egy teljesen új informatikai szaktanterem Az alsó

tagozatosok tornaszobája nem alkalmas az egészséges testedzésre. A kicsik udvarán

található az új játék, amelyet a Szülői Közösségnek köszönhetünk.

A kormány törekvése, hogy egészségesebb életmódra szoktassa a fiatalokat.

Biztosítani kell a mindennapos testnevelés lehetőségét, valamint az ehhez

elengedhetetlen infrastrukturális és szakmai feltételeket az iskolai színtéren. A

kezdeményezés jó, de meg kell teremteni hozzá a megfelelő feltételeket.

Remélhetőleg a közeljövőben a Székhely és a Zsolt Utcai Telephely Tornacsarnokkal

és Tanuszodával is bővülni fog.

1983-ban csatolták a főépülethez a 9x18 m-es tornatermet. 1998 óta számítógépes

terem is segíti az oktatást.

Néhány éve került felújításra a sportudvar. Az iskola udvarát fokozatosan és

rendszeresen szépíti, parkosítja a dolgozó kollektíva a tanulók és szüleik segítségével,

természetesen a pályázati lehetőségeket is kihasználva.

A Nagymajori Úti Telephelyen 14 tanteremben tanulnak gyermekeink. A tanévenként

kapott eszközfejlesztést célzó normatív állami támogatást kihasználva, de legfőképpen

az IPR pályázaton nyert összegből igyekezünk olyan osztálytermi új bútorzatot is a

beszerezni, amelyek mobilitásukkal alkalmasak az új oktatási módszerek (pl.:

csoportmunka) alkalmazására.

A testnevelés órákat itt a tornacsarnokban tartjuk. Ebben a tanévben az

önkormányzatnak köszönhetően térelválasztó függöny került felszerelésre. Fontos

feladatként jelöltük be a csarnokban lévő betonoszlopok beburkolását valamilyen

puha anyaggal. Baleseti veszélyforrásként említhető a tető beázása is. A vizesblokkok

higiéniai meszelése, festése elengedhetetlen feltétel minden tanévkezdésekor,hiszen

az iskolásokon kívül Solt város polgárai is használják nap , mint nap sportolás céljából.

A vizesblokkok felújítása mára már esedékessé vált az egész Intézményben .

Iskolai nyílászáróink elavultak: balesetveszélyesek, rosszul záródnak, és nem jól

szigetelnek. Cseréjük elengedhetetlen lenne.

A Székhelyen és a Zsolt Utcai Telephelyen szerencsére már megvalósult a tanulói

kerékpárok megfelelő tárolása, A Nagymajori Úti Telephelyen is szükséges lenne a

25

fedett és szilárd talajú biciklitároló. Reméljük, hogy a közeljövőben erre a célra is

kiírnak újra pályázatot!

Az elmúlt öt évben a pályázatoknak megfelelően a neveléshez, oktatáshoz szükséges

eszközök fejlesztése került előtérbe, a folyamatos karbantartás, csere szükséges, ez

a fenntartó- működtető feladata.

Az Alapfokú Művészeti Iskola a Székhely épületében van hivatalosan, de mindkét

Telephelyen , sőt Akasztó városában is tartanak művészeti órákat pedagógusaink a

külsős tanulóknak. A Művészeti Iskola „mostohagyermek” helyzete az Intézmény

családjában a vezetői ciklusom alatt rendeződött. Az intézményegység működése a

tantermek szempontjából úgy érzem normalizálódott az elmúlt időszakban, de még

vannak finomítani való teendők. A Zsolt Utcai Telephely szempontjából nem

szerencsés, hogy a délutáni tanulási időben vannak a hangszeres órák is, bár a

Nagymajori Úti Telephelyen ez már hosszú évek óta így van.

3.3. Jelenlegi folyamatok

3.3.1.Az intézmény mikro – és makrokörnyezete

A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérő. A

szülők többsége legtöbb idejét a mindennapi megélhetéshez szükséges anyagi javak

megszerzésére fordítja. Kevesebb idő jut a gyermekekkel való törődésre, a velük való

foglalkozásra.

Az általános iskolának is alkalmazkodni kell az eltérő családi háttérből adódó

különbségekhez valamint igényekhez, és a nevelő-oktató munkának is ehhez a

helyzethez kell igazodnia: segíteni kell a tanórán és a tanórán kívül a nehéz

körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkózását, ugyanakkor kiemelt

fontosságú feladat a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése, tehetségük

gondozása.

A művészeti iskola feladatellátásnak arra kell irányulnia, hogy megteremtse a

szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit. A tanulóknak biztosítania kell minden

korosztály és társadalmi réteg számára azt, hogy a művészetek táplálják a

növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak

ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben.

A művészeti eszközökkel történő önkifejezés a játékhoz hasonló, önfejlesztő,

képességeket kibontakoztató, kreatív tevékenység, így nagyon fontos tevékenység az

iskolás korban is.

3.3.2. A tanulók összetétele

A szülők iskolai végzettsége zömmel szakmunkásképző vagy szakközépiskola,

előfordul a 8 általános iskolával rendelkező szülők száma is. Az érettségizettek száma

is nőtt, de még mindig viszonylag kevés családban van a szülőknek felsőfokú

26

végzettsége. A szülők elsősorban az iskolától várják nevelési problémáik megoldását,

és az eredményes felkészítését a továbbtanulásra, pályaválasztásra.

Mivel a legtöbb család anyagi helyzete – főleg az elmúlt 2-3 évben – egyre nehezebb,

sok gyermek számára szinte az intézményben szervezett program, kirándulás, tábor

az egyetlen lehetőség a szabadidő színesebb eltöltésére.

A 2016.október 1-jei Statisztika szerint: a 2016/2017- es tanévben intézményünk 401

iskolása közül 14 gyermek él veszélyeztetett körülmények között ( 3,49%), 22

hátrányos helyzetű (5,48 %) és 2 halmozottan hátrányos helyzetű (0,49%). Az idei

tanévben 99 gyermek (sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási és

magatartási zavarokkal küzdő ) integráltan nevelt – oktatott (24,68 %).

Sajnos a demográfiai mutató nálunk is a gyermeklétszám csökkenését jelzi az

elkövetkező években. A helyzet nem látszik normalizálódni, ugyanis az előrejelzések

szerint a közeljövőben sem lesz településünkön demográfiai robbanás

Intézményünkben a legjelentősebb nehézséget a tanulói létszám apadása

okozza. Még mindig demográfiai hullámvölgyben vagyunk (országosan is),

amelyben az iskolák jellemzően a finanszírozási előírások és/vagy elvárások

miatt kifejezetten küzdenek a tanítványokért. Az marad fenn, aki megfelelő

létszámot tud produkálni, s annak lesz lehetősége fejlődésre, prosperitásra.

Solton egy nevelési- oktatási Intézmény van, itt is súlyos gond a létszám

csökkenése.

A gyermeklétszám ilyetén csökkenése radikális változást okoz a mindennapokban a

csoport illetve osztálylétszámok terén, ennek következtében az Intézmény

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2017/2018. 2018/2019. 2019/2020. 2020/2021. 2021/2022.

Általános iskolai létszám várható alakulása

Székhely Zsolt Utcai Telephely Nagymajori Úti Telephely

27

struktúrájában. (Pl.: osztály – csoport összevonások a törvényi szabályozóknak

megfelelően, ennek következtében a humán erőforrás szűkítése stb.)

A magyar közoktatási intézményszerkezet és a szabad iskolaválasztás lehetővé teszi,

hogy a jó képességű diákok tanulmányaikat nyolc-, illetve hatévfolyamos

gimnáziumokban folytassák. Sajnos még mindig jellemző az, hogy a 6. osztály után a

szülők elviszik a gimnáziumba a gyermeküket.

Az oktatáspolitika pedig ennek ellenére az általános iskola 9 évfolyammá tételéről

tárgyal a mai napokban. A legjobbak iskolaváltása a nyolc évfolyamos általános

iskolákat szorult helyzetbe hozza, hiszen az osztályközösségek sokszor húzóerő

nélkül maradnak. Vezetőként ellene vagyok annak az iskolaelhagyásnak , amelynek

mi is felelősei vagyunk. A vezetői ciklusom ideje alatt voltak lépések a képzési kínálat

frissítésre ( az első blokkban), ennek ellenére a szülők mégis viszik a tanulókat egyéb

okok miatt. Ennek a problémának a lehetséges megoldását a Vezetői program című

fejezetben fogom felvázolni.

3.3.3. Szervezeti felépítés

Intézményvezető Igazgatótanács

Intézményegység- vezető

Intézményvezető- helyettesek (2 fő)

Munkaközösség – vezetők

(5 fő)

Pedagógusok Iskolatitkár,

ped.asszisztens Takarítók,

karbantartók, fűtő

28

Az Intézmény szervezeti felépítését négy vezetési szint jellemzi. Felsővezető az

intézményvezető, aki az általános iskola igazgatója is egyben, közvetlen munkatársa

az intézményvezető- helyettesek (középvezetők), valamint a művészeti

intézményegység – vezető (felsővezető). Ők alkotják az Igazgatótanácsot is,

kiegészülve az Alapfokú Művészeti Iskola egy pedagógusával.

A vezetők munkáját a munkaközösség- vezetők segítik. A diákéletet a

Diákönkormányzat fogja össze, élén a segítő pedagógussal.

A pedagógusok és technikai dolgozók képviseletét a Közalkalmazotti Tanács, a szülők

képviseletét a Szülői Szervezet munkaközössége látja el.

A tantestület oktató-nevelő munkáját Éves munkaterv alapján végzi. A komplex

munkaközösségek szakmai műhelymunkája, fejlődése folyamatosan fejlődik.

Egy-egy projekt megvalósításakor a hatékonyság céljából létrehozunk feladatkultúrás

szervezeti modellt is. Ilyenkor egy célfeladat elvégzésére a legfontosabb

szakembereket, munkatársakat megbízzuk.(Például: rendezvények megszervezése,

pályázat megírása,…) Ilyen esetekben is meg kell találni a megfelelő javadalmazást,

amely visszajelzésként szolgál (pályázatok).

Mivel intézményünknek megvan a sajátos arculata, a meglévő szervezeti felépítésen,

a belső vezetői munkamegosztáson, az intézmény munkarendjén, a testületi jogkörök

gyakorlásának technikáin az intézmény képviseletének rendjén a lényeget illetően

nem kívánok változtatni. A meglévő szervezeti kultúrát természetesen néhány helyen

és esetben finomítani szeretném (például az információáramlás megfelelő módjában).

Indokoltnak tartom a havi vezetői értekezletet , mivel az Intézményben szerteágazó

pedagógiai tevékenységet folytatunk. Az egységes szellemű irányítás és a jó

információáramlás, a kommunikáció végett szükségesnek tartom havonta legalább

egyszer a tantestületi megbeszéléseket is, és a nem pedagógusokkal való heti

egyszeri találkozást is.

Olyan irányításnak vagyok a híve, amelyben az intézményvezető a tantestület egy

szelete. Azonban a döntést - mint egyszemélyi felelős- az intézményvezető hozza,

hiszen a felelősséget is neki kell vállalnia mindenért és mindenkiért.

3.3.4. A nevelőtestület

Az intézményünkben folyó nevelő- oktató tevékenységet nagymértékben

meghatározza a nevelőtestület emberi hozzáállása és szakmai felkészültsége.

Családias légkörű intézményünk tanítói, tanárai, művészeti tanárai többségében

szeretettel, kedvességgel fordulnak a gyerekekhez. A kirívó pedagógusi hozzáállást

29

(tanuló, pedagógustárs, szülő irányában) teljesen meg kell szüntetni, hiszen a jó iskola

alapja a jó tanár (emberileg és szakmailag ) !

A nevelőtestület magasan képzett, több diplomával is ill. szakképesítéssel rendelkező

pedagógusokból áll. A pedagógusok létszáma a 2017. januári féléves beszámoló

alapján:

tan

ító

tan

ító

mű

v.t

er.

tan

ár

fejle

sztő

pe

d.

gyó

gyp

e

d.

óra

adó

Pré

miu

mé

ve

s

Mű

v.

tan

ár

Össze

s

en

Aktív 2 15 18 1 4 2 1 6 48

Távol 1 1 1 3

A szakos ellátottság magas. A pedagógiai munkához szükséges személyi feltételek

adottak.

A tantestület rendelkezésére álló modern IKT-s eszközök (számítógép, projektor)

tanórai kihasználtsága viszonylag magas. Az új módszerek befogadását illetően az

intézmény pedagógusait általában a nyitottság jellemzi. A pedagógus továbbképzési

kötelezettség hatályba lépése óta (1998) folyamatosan vesz rész a nevelőtestület a

kötelező továbbképzéseken.

3.3.5. Alkalmazotti kör

A nevelő-oktató munkát a 2017. január 1-jei állapot alapján 1 titkárnő, 1 pedagógiai

asszisztens, 7 takarítónő és 2 fűtő- karbantartó segíti. Ők segítik rendezvényeinket,

végzik a gondozási, ill. takarítási munkát, illetve gondozzák a kerteket és az udvarokat.

A humánerőforrás hosszú távú tervehetőségére készítettem a következő táblázatot. (6

évnyi időtartam) Állandónak véve a jelenlegi adatokat a kimutatás azt jelzi, mikorra

várható az általános iskolában és a művészeti iskolában tanító kollégáim nyugdíjba

vonulása a most érvényes jogszabályok szerint. Így az adategyüttes azt is jelzi, melyik

munkakörre, melyik tantárgyi területen mikor válik szükségessé az utánpótlás

tervezése. És azt is, mi lesz az intézményvezető teendője a kiegyensúlyozott testületi

struktúra fenntartásának érdekében.

30

Nyugdíjba vonulás

várható éve

Végzettség

2017. Tanító: német szakkollégium + tanár: biológia,

mezőgazdasági ismeretek szak

Tanár: műszaki

2020. Tanár: földrajz – testnevelés szak, szakvizsgázott

pedagógus

Tanár: orosz, angol nyelv szak

2021. Tanító: rajz szakkollégium

Tanító: angol műveltségterület + gyógypedagógus

Tanár: magyar nyelv és irodalom+ könyvtár szak

2022. Tanító: könyvtár, rajz, német szakkollégium

Az ábrából jól látható, hogy a pedagógusok életkori megoszlásában a pedagógusok

átlag életkora viszonylag magas. A tanítók 36 %-a 40 év feletti, 36 %-a 50 év feletti.

Az általános iskolai tanároknál ez az arány egy kicsit magasabb. A tanárok 34 %-a 40

év feletti, a 42 %-50 év feletti életkorral rendelkezik. A jövőben feladat a tantestületbe

fiatal kollegák felvétele. Két kismamánk is van, akik a gyesről visszatérve folytatják

munkájukat iskolánkban (2 fő). Egy prémiuméves kollégánk a nyár folyamán nyugdíjba

vonul, egy tanár pedig a nyáron kezdi el a felmentési idejét.

3.3.6. Alkalmazott módszerek

Általános Iskolánkban pedagógiai módszertanban már hosszú évek óta általánosan

elfogadott tétel, hogy a tanulók munkáltatása folyamán a frontális tanulásszervezéssel

0 1 2 3 4 5 6 7

25- 29 éves

30- 34 éves

35- 39 éves

40- 44 éves

45- 49 éves

50- 54 éves

55- 59 éves

60- 64 éves

Pedagógusok életkor szerinti megoszlása

Alapfokú Művészeti Iskolai tanár általános iskolai tanár tanító

31

szemben minél szélesebb lehetőséget kell biztosítani a kooperatív tanulási

technikákban.

Az intézményi dokumentumban tett állásfoglalásnál fontosabb, hogy a mindennapi

tanítási gyakorlatban milyen mértékben jelenik meg a kérdéses módszer.

Egy tanterem elrendezése számomra tükröt mutat arról, hogy ott milyen módszerekkel

folyik az oktatás. Ahol a gyermekek egymáshoz rögzített padsorokban ülnek, ott nagy

mértékben gátolt a pedagógus a csoportmunka alkalmazásában. Amennyiben a

gyermekek nem szoknak hozzá már alsó tagozaton ahhoz, hogy egymással

együttműködve dolgozzanak, a felső tagozaton jóval nehezebb erre szoktatni őket.

Alapfokú Művészeti Iskolánkban a zenei képzés egyéni foglalkozás keretében

történik, de a csoportos foglalkozásokon is jóval kisebb a csoportok létszáma, mint az

általános iskolai osztályokban. E két okból adódóan kitűnik, hogy olyan iskolatípusról

van szó, ahol „a tanár és tanuló kapcsolata a tanulás-tanítás kölcsönhatásában

közvetlenebb.”(Pedagógiai Program)

3.3.7. Értékelés

Általános Iskolánkban a nevelő- oktató tevékenység egyik kiemelkedő jelentőségű

eleme a pedagógiai értékelés. Az értékelt gyermek személyiségéhez és a helyzethez

illeszkedően megválasztott értékelési módszer nem csak a motiválás, de egyben a

személyiségfejlesztés alapvető és megkerülhetetlen eszköze is. A megfelelő

tartalommal megtöltött, rendszeresen végzett szöveges értékelés az ún. fejlesztő

értékelés kritériumainak megfelelve az értékelés leghatékonyabb formája lehet.

Általános Iskolánk nevelőtestülete a törvényi előírásoknak megfelelően alkalmazza

alsó tagozatban a szöveges értékelést az első , valamint a második évfolyam félévéig.

Iskolánk nevelői elfogadták és rögzítették a Pedagógiai Programunkban azt, hogy a

teljesítette és a nem teljesítette szavakkal minősítjük a 3. évfolyamon az idegen nyelv

tantárgyat.

A közeljövőben támogatom azt a javaslatot, hogy a készségtantárgyak se legyenek

osztályozva, minősítve. Ezen óráknak nem lenne szabad mérgezniük az osztályozás

lehetőségével, a pozitív visszajelzésekre kell épülniük.

Közismert, hogy a készségtárgyak az érzelmi intelligencia fejlesztésének legjobb

eszközei, e tárgyak azonban szinte kiszorulnak az iskolákból, mert olyan nagy a

tananyag.

Az Alapfokú Művészetoktatási Iskolánkban a nevelési eredmények vizsgálata

mindig folyamat jellegű: a reális nevelési követelményeket veti össze a tanulók elért

eredményeivel, és elemzés után meghatározza a további teendőket. A művészeti alap

– és művészeti záróvizsgát miniszteri rendelet szabályozza.

32

3.3.8. Személyiség- és közösségfejlesztés

Az Általános Iskola tanórán kívüli programkínálata igényes és változatos. Ezek az

intézményi és csoport ill. osztályszintű programok, a közös feladatok és élmények által

a közösségfejlesztés leghatékonyabb eszközei. A délutáni foglalkozások,

kirándulások, a hagyományok ápolása, az erdei iskolai program és a különböző

táborok, de a témanapok is nyilvánvalóan jól szolgálják e célt. Az elmúlt öt év

legtermékenyebb időszaka a TÁMOP-os, innovatív pályázat megvalósítása volt. A

következőkben csak a számok „varázsában” érzékeltetem azt a sokszínűséget,

amelyet a tanulóinknak kínáltunk (ingyenesen).

Ökotábor: 4 alkalom ( négy nap három éjszaka), 800 gyerek, 80 pedagógus.

Nyelvi témahét: 2 alkalom ( 5 nap ), 80 gyerek, 4 pedagógus.

Informatika szakkör: 74 alkalom , 30-30 gyerek, 2 pedagógus.

Baleset-megelőzési ismeretek oktatása: 2 alkalom , 900 gyerek, 60 pedagógus.

Mindennapos testnevelés mozgásprogram: 74 alkalommal heti egyszer, 74 X

457 gyerek, 74X 40 pedagógus.

Egészségnap: 4 alkalommal, 4 X 457 gyerek, 60 pedagógus.

Családi életre nevelés, konfliktuskezelés: 2 alkalommal, 504 gyerek, 36

pedagógus.

Helytörténeti foglalkozás: 37 alkalommal és 15 kirándulás, 37X60 gyerek és 15

X60 gyerek, 4 pedagógus / 60 pedagógus.

Elsősegély-nyújtási tanfolyam: 2 alkalommal, 460 gyerek , 30 pedagógus.

Családi nap: 3 alkalommal, 1350 gyerek ,27 pedagógus.

Az Alapfokú Művészeti Iskolában a művészeti tevékenység magában hordozza a

személyiségformálás specifikus lehetőségét, ezt erősítik a különböző fellépések is.

3.3.9. Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Az Általános Iskolában minden évfolyamon rendkívül lényeges a tehetséggondozás

és a felzárkóztatás. Az intézmény vezetése jelentős erőforrást rendel az ún.

pedagógiai program szerinti foglalkozások, az egyéni fejlesztő foglalkozások és a

szakkörök biztosítására. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő – gyógypedagógusok

végzik. Örvendetes dolog, hogy személyi feltételünk jobb az átlagosnál, ezért az

utazóhálózatot nem kell igénybe vennünk: intézményünkben egy szakvizsgázott

fejlesztőpedagógus és 3 gyógypedagógus tevékenykedik (1 fő tanulásban

akadályozottak pedagógiája szakos tanár, 1 fő szurdopedagógia szakos

gyógypedagógiai tanár és szakértő jeltolmács, 1 fő oligofrénpedagógia szakos

gyógypedagógiai tanár ) . Egy pedagógusunk pedig most végzi a logopédia- autista

szakot a gyógypedagógiai főiskolán. A gyermekek logopédiai megsegítése mindig is

33

gondot okoz szakember hiányában, most a kolléganő segítségével „házon belül ” is

megoldódik a helyzet.

Szakkörök a tehetségfejlesztés területei, a következő a kínálatunk:

Szakkör neve Székhely Zsolt Utcai

Telephely

Nagymajori Úti

Telephely

Táblajátékok X X X

Zöld szív szakkör X X X

Tömegsport X X X

Énekkar X

Gitárkamara X

Helytörténeti X

Anyanyelvi/drámajáték X X X

Rajz X

Idegen nyelvi X X X

Informatika X X X

3.3.10. Gazdálkodás, költségvetés

Intézményünk részben önálló működésű intézmény volt addig, amíg 2013. január 1-

jével a fenntartóváltás nem következett be.

Ekkor a fenntartói feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át

(KLIK). Jelenleg a Tankerületi Központ a fenntartó és a működtető.

A Bajai Tankerületi Központ vezetőjének engedélyével és utasításával próbáljuk

fenntartani magunkat. Reméljük, hogy az elkövetkező évek a gazdálkodás területén

pozitív irányban mozdulnak el!

A közoktatás színvonalának fenntartását és működését is jelentős mértékben

nehezítik a jelenleg országosan tapasztalható forráselvonások. Ilyen gazdasági

környezetben az intézményeknek minden pályázati lehetőséget ki kell használniuk,

hogy többletbevételhez, fejlesztési lehetőséghez jussanak. Intézményünk pályázói

aktivitása jónak mondható, de megkerülhetetlen feladat az eddig nem hasznosított,

további pályázati lehetőségek feltérképezése.

Valószínű, hogy a következő években sem fog nagyobb mértékben költségvetési

keretünk emelkedni, ezért gondos, odafigyelő, előrelátó gazdálkodásra van szükség.

A dologi keretünk felhasználása esetében elsőbbséget élvez az épület biztonságos

üzemeltetése, a tanulás feltételeinek megteremtése.

Fejlesztésre, ha csak kis mértékben is, de mindig jutott pénz. Midig számíthatunk Solt

Város Önkormányzat segítségére is.

Erősségünknek említem meg Intézményünk alapítványainak, szülői közösségeinek

tevékenységét, hiszen nagyban hozzájárulnak az anyagi javak megteremtésében.

34

Köszönet érte azoknak a kollégáknak, munkatársaknak ,szülőknek, akik szívügyüknek

érzik az alapítványok, szülői közösségek életében való tevékenykedést.

Gazdálkodási alapelvünk a takarékosságra törekvés és a források növelése

pályázatokból, bérleti díjakból, szülői támogatásokból.

3.3.11. Erkölcstan/ hit és erkölcstan tantárgy oktatása

A 2013-14-es tanévben törvényi szabályozással iskolánkban is bevezetésre került az

erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása. Az oktatást felmenő rendszerben

szerveztük meg a törvényi szabályozóknak megfelelően. Az első évben az első és az

ötödik osztályosok választhattak a kétféle tantárgy közül. A hit és erkölcstan tantárgy

oktatását az egyházak, felekezetek képviselői végzik.

Iskolánkban a Katolikus, a Református az Evangélikus Egyház valamint a Hit

Gyülekezet képviseltetik magukat.

A szülőknek minden évben lehetőségük van arra, hogy az egyházi oktatókkal

beszélgethessenek, és saját döntésük alapján gyermekeiket a számukra

legmegfelelőbb oktatásra írassák be. Sajnos a mostani tanévben a szülői érdeklődés

hiánya miatt a tájékoztató szülői értekezlet elmaradt.

Ebben a tanévben már az összes évfolyamon folyik az oktatás. A 401 tanulóból

összesen 217 fő a hit- és erkölcstan oktatást, (54 %), 184 fő az erkölcstan tantárgyat

választotta (46 %) ( 2016. október 1-jei adat).

37%

15%1%1%

46%

Erkölcstan/hit- és erkölcstan- részletesentanulói arány

Református

Római katolikus

Evangélikus

Hit Gyülekezete

Erköcstan

35

4. Intézményfejlesztési program

A helyzetelemzésből és célmeghatározásból eredő feladatok, tervek.

Intézményfejlesztési programomban főképpen az Általános Iskola egységét

emelem ki, mivel a sikeres pályázat esetén annak az egységnek a szakmai

vezetője leszek. Az Alapfokú Művészeti Iskola fejlesztése pedig közös feladat az

intézményegység vezetőjével.

4.1. Lehetőségek a beiratkozott tanulók megtartására

Az oktatói munka alapvető jellemzőit, sajátosságait az intézmény tanulói összetétele

határozza meg. Ezt vezetőként nem áll módunkban befolyásolni, nem is feladatunk.

Az egyetlen cél az, hogy a városunk minden rétegéből érkező gyermekeinek az

elvárható legmegfelelőbb szintű köznevelést és közoktatást biztosítsuk.

A tanulók elvándorlása hatosztályos gimnáziumba a 6. osztály elvégzése után

intézményünkben létező folyamat. Szerencsére nem tömeges létszámban, de néhány

tanuló „elvesztése” már komoly gondot okoz a tanulócsoport szerkezetében,

létszámában. (A hatosztályos gimnáziumok is küzdenek a gyermekekért, ezért azon

jelentkezőket is felveszik, akik számára ez az iskolatípus nem megfelelő választás.

Ezért többen le is morzsolódnak a későbbiekben.)

Ennél aggasztóbb, hogy tőlünk függetlenül egyre kevesebb gyermek születik az utóbbi

időben országszerte, ez sajnos városunkra is jellemző. A létszámcsökkenés további

Erkölcstan46%Hit- és erkölcstan

54%

ERKÖLCSTAN/HIT - ÉS ERKÖLCSTAN

36

oka az is, hogy egyre több család hagyja el városunkat, országunkat megélhetési okok

miatt. Jelenleg 3 tanulónak van felfüggesztett tanulói jogviszonya, 2 tanuló pedig

magántanulói státuszhoz folyamodott a közelmúltban, mert életvitelszerűen külföldön

telepednek le a tavasz folyamán. Ezeket a történéseket sem tudjuk befolyásolni, csak

elszenvedni.

Sajnos az intézmény működését alapvetően meghatározó csoportok (gyermek-

pedagógus - szülő) vannak veszélyben az előbb említett folyamatok miatt. A következő

öt évben aggasztóan csökkenni fog a beiratkozó gyerekek létszáma, ezzel együtt az

iskolai létszám.

22

25

32

24

3230

13 13

1618 18

14

2016/2017. 2017/2018. 2018/2019. 2019/2020. 2020/2021. 2021/2022.

Elsősök beiratkozása- előrejelzés

Zsolt Utcai Telephely Nagymajori Úti Telephely

37

A megoldás egyik kulcsa lehet egy részletes helyzetanalízis a nevelőtestület tagjaival,

(erősségek, gyengeségek) , a képzési kínálat frissítése, elmélyítése, a bevezetett jó

gyakorlatok megerősítése, a kapcsolattartás szorosabbra fűzése, az intézményi

kommunikáció szélesítése, korszerűsítése.

Az elvégzett helyzetelemzés és a fenntartóval való egyeztetés alapján végre lehet

hajtani az első illetve további szükséges korrekciókat, de a népességszaporulaton nem

tudunk változtatni.

Közös gondolkodásra serkentő elképzeléseim a képzési kínálat frissítésére,

megerősítésére:

4.1.1.Idegen nyelvi képzés

„Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és

értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a

társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés,

munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek

megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint

például a közvetítés, más kultúrák megértése. " (Pedagógiai Program)

Az idegen nyelvi órák elosztása az alsó és felső tagozat között nem egyenletes. A

harmadik évfolyamon a gyerekek heti két, a negyediktől felmenően heti három órában

tanulják az angolt, a jelenlegi 5.a osztályban a német nyelvet is, illetve a Nagymajori

úti Telephelyen az angol- német nyelvet is.

Intézmény

320

340

360

380

400

420

2 0 1 6 / 2 0 1 7 .2 0 1 7 / 2 0 1 8 .

2 0 1 8 / 2 0 1 9 .2 0 1 9 / 2 0 2 0 .

2 0 2 0 / 2 0 2 1 .2 0 2 1 / 2 0 2 2 .

INTÉZMÉNY LÉTSZÁMÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA

Intézmény

38

Közismert az általános szülői igény is a nyelvtanulás mielőbbi elkezdésére, sokan

szavaznak arra, hogy már óvodás korban be kell indítani a nyelvoktatást, többen azt

tartják jónak, ha minél későbbre tolódik ez a folyamat.

A szakembereket is régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy mikor jó elkezdeni a

nyelvtanulást, és megoszlanak a vélemények erről. Meggyőződésem, hogy az alsó

évfolyamokon az idegen nyelv tanulását élményszintűvé kell tenni. Ezt akkor érjük el

a legjobban, ha a tanulás elsősorban a szóbeli kifejezésre, utánzásra korlátozódik, és

eleinte minimális szinten alkalmazza az írásbeliséget.

Az idegen nyelvi képzés hatékonyságának növelésére fel kell térképezni a pályázati

lehetőségeket. Ezeket a pályázati lehetőségeket az Európai Unió is támogatja és

finanszírozza. A teljesség igénye nélkül ilyen lehet például:

külföldi tanárasszisztensek, tanárok fogadása ;

magasabb szinten az e-twinning (diáklevelezés; testvérvárosi kapcsolatainkat

(finn, német) erre lehetőségre is ki lehetne még jobban használni!);

nemzetközi együttműködésekben a diákok, pedagógusok, folyamatosan tartják a

kapcsolatot különböző projektekben, valamint sor kerülhet a személyes

találkozásra is;

szomszédos települések idegen tannyelvű iskoláival ( pl.: Harta) szakmai kapcsolat

megerősítése, más kéttannyelvű iskolák keresése.

A TÁMOP-os, Innovatív pályázatunknak köszönhetően bevezetésre került iskolánkban

az idegen nyelvű tehetségfejlesztő program a 2015/2016-os tanévben. Ennek a

továbbvitelét hangsúlyos elemként kezelem. Ez a program már a 2. tanév óta működik,

az első külső megmérettetés a mostani tanévben lesz az országos idegen nyelvi

célmérés kapcsán. Kíváncsian várom a szülők, illetve tanulók elégedettségmérését is

a tanév végén.

Az elindított nyelvi témaheteket intézményi szintre kívánom kiterjeszteni a következő

tanévtől kezdődően.

Támogatok minden olyan kezdeményezést, amelyben tanulók az életszerű

nyelvhasználatot gyakorolhatják. Fontos megemlíteni, hogy a Nemzeti

Alaptanterv kiemelt területe az idegen nyelvi kommunikációs kompetenciák

fejlesztése. Lényegesnek tartom azt is, hogy az idegen nyelvet oktatók

módszertani felfrissüléshez jussanak, amelyet hospitálással, szakmai

műhelymunkával, külső partnerek bevonásával képzelek el.

4.1.2. Informatikai oktatás, digitális kompetencia

„A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos

és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő

készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése,

39

értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és

hálózati együttműködés az interneten keresztül.” (Pedagógiai Program)

Az informatikai képzés fontos eleme a mai kor tudásának. A digitális kompetenciákat

folyamatosan fejleszteni kell. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kell kapniuk azoknak

a részeknek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulás

szerves részeként kezeljük a számítógépet és az internetet.

Ez minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az

egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk

az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását, főleg

a felső tagozatban.

Az informatika oktatás iskolánk Pedagógiai Programja szerint is kiemelten kezelt

terület. A helyi tanterv és a tantárgyfelosztás ismeretében azonban ez a gyakorlatban

nem látszik megvalósulni minden esetben. Az első négy osztályban nincs informatikai

képzés, csak szakköri formában. A felső tagozatosok heti egy órában tanulják a

tantárgyat, valamint az ő számukra is tartunk szakkört, a tehetséggondozást tartva

szem előtt. Intézményünk mindhárom épületében a 2016/2017-es tanév óta

korszerűen felszerelt szaktanterem várja a tanulókat.

A délelőtti óraszámok mellett a délutáni foglalkozásokat szintén meg kívánom

tartani. Az informatikát tanító nevelő(k)nél fontos az a módszertani sokszínűség,

és az empátia, amellyel a tanulókat az informatikai tudás megszerzésére vezeti,

és nem elidegeníti őket.

4.1.3. Ökoiskola

„A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy

ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti

világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban

magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek

a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való

alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja

az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a

fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.”

(Pedagógiai Program)

Intézményünk nagy hangsúlyt helyez a környezettudatosabb életvitel kialakítására. Az

iskolai nevelő - oktató munkánknak különösen fontos része a tiszta levegő, a víz, a

föld, az élővilág gazdagsága, mint értékek bemutatása, megismertetése. Évek óta

egyre több olyan foglalkozást szervezünk tanórán és tanórán kívül, amelyek a

környezettudatosan cselekvő állampolgár eszményképét tartják szem előtt, egyre

40

tudatosabb és szervezettebb formában folyik a diákok és felnőttek környezettudatos

gondolkodásformálása és cselekedtetése.

Mindkét iskolánk rendkívüli adottságokkal rendelkezik földrajzi elhelyezkedését

tekintve: vidéki környezetben, élővizekhez közel, sportpályák, játszóterek, jelenleg

beépítetlen területek, fás ligetes területek jellemzik, igazi kertvárosi hangulatban. A

Nagymajori Úti Telephelyen közelünkben található a Nagy ér területe, A Székhelyen

és a Zsolt Utcai Telephelyen a Sákor –csatorna, mint vízlelőhely. Munkaterveink

összeállításánál ezen adottságokat mindenkor figyelembe vesszük, és hasznosítjuk a

gyermekek és a felnőttek környezettudatos gondolkodásmódjának és

viselkedéskultúrájának alakítása, befolyásolása közben.

2016. január 30 - 2018. december 31-ig iskolánkat ismét, immár másodszor,

Ökoiskolai minősítésben részesítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a

Vidékfejlesztési Minisztérium. A TÁMOP -3.1.4-12/2-2012-0401 Innováció a Vécsey

Károly Általános Iskolában című pályázat is hangsúlyozottan kezelte a környezeti

nevelést, a fenntartási időszakban is építünk erre.

Ökoiskolaként a továbbiakban is hangsúlyozottan támogatom azokat a

rendezvényeket, eseményeket, amelyek a környezeti nevelést eredményesebbé

teszi. A környezeti- egészségnevelési munkaközösség, öko-munkacsoport

munkáját hangsúlyosabbá kívánom tenni.

Az idei tanévben kapcsolódunk be intézményi szinten a fenntarthatóság-

környezettudatosság témahetébe. Ezt a következő tanévben is folytatni

szeretném.

4.2. Szervezetfejlesztés

4.2.1. Az intézményi kommunikáció

Fontos tényező a szülők bizalma és komfortérzete intézményünk iránt. A szülőket

biztosítani kell arról, hogy gyermekük pedagógusai az életkori sajátosságokat is

figyelembe veszik, és ezeknek az előtérbe helyezésével kínálnak magas színvonalú

nevelést és oktatást. Minden esetben érzékelniük kell a jó iskolai gyakorlat

magasabbrendűségét a rossz gyakorlattal szemben, s ennek alapján értékelik

gyermekük és a pedagógusok közös iskolai tevékenységét.

A pedagógusoknak és a szülőknek személyesen is kapcsolatot kell tartaniuk. A szülői

értekezletek és a fogadóórák hagyományosan erre az elvre épülnek, ám sajnos

rutinszerűvé, sablonossá és sekélyessé vált többségében. A napjainkban könnyen

megmerevedő tanár-szülő viszony, illetve kapcsolat oldásában kulcsszerepe van a

személyes jelenlétre, együttlétre épülő rendezvényeknek (családi napok, tanárok

szülők alapítványi bálja, nyílt tanítási napok…). Ehhez meg kell nyernünk a szülőket,

mert csak velük közösen, egységes elvárásokkal érhetünk el eredményeket.

41

Ezek a programok a kapcsolat tartalmi fejlesztését segíthetik. Míg jó lehetőséget

biztosítanak a rendszeresség és gyakoriság növelésére a korszerű internet-alapú

megoldások.

A következő tanévtől tervezem a leendő elsős szülőknek is a nyílt napot,

amelyen személyesen is betekintést nyerhetnek az iskola világába.

Tervezem – a Családsegítő Szolgálat segítségével – a Szülők Akadémiája

programsorozat elindítását. Olyan előadások lennének ezek, amelyek interaktív

beszélgetéssel, kérdésfeltevésekkel és azok megválaszolásával történnének. A

programot igyekeznénk úgy összeállítani, hogy minden korosztályt érintsen, a

szülőket pedig megérintse.

4.2.2. Honlapfejlesztés

Egy honlap – legyen az bármilyen intézmény honlapja – akkor lehet a hatékony

kommunikáció eszköze, ha valós igényen alapuló funkciót lát el. Az iskolai honlapok

egyre fontosabb szerepet töltenek be az intézmények külvilággal folytatott

kommunikációjában, ugyanakkor sajátos virtuális közösségi terekké is válnak

Intézményünk honlapját alkalmassá kell tenni a kétirányú kommunikációra is,

ugyanakkor olyan információforrásként kell üzemeltetni, amely tényleges

szükségleteket elégít ki. A felmerülő igények és a rendelkezésre álló lehetőségek

felmérése az első feladat.

Jelenlegi honlapunk a TÁMOP-os pályázatnak köszönhetően érte el ilyen arculatát,

hiszen ott kötelező elem volt ennek a tevékenységnek az elindítása. A további

fejlesztés tervezésénél figyelembe kell venni az intézmény számítógépparkját,

kapacitását és állapotát, illetve az üzemeltetési feladatokkal megbízható agilis személy

rendelkezésre állását, hiszen fontos lenne, hogy a honlapkészítő elkötelezettségének

tartsa a feladatát, és ne kényszerből végezze munkáját. Jelenleg a munkaközösség-

vezetők, intézményvezető-helyettesek, intézményvezető feladata a honlap

eseményekhez kötött aktualizálása, ez sajnos nem naprakész. Ezen változtatni kell.

Az egyes osztályok számára a honlapon kialakított saját felület elérhetővé teheti a

mindennapokban szükséges adatok egész tárházát (órarend, osztályprogramok, házi

feladat, üzenetküldés, üzenő fal, stb.). A facebookos csoportok helyett a honlapon való

megjelentetéseket erősítem, mert objektívabb, biztosabb információáramlással

rendelkezik.

A honlappal szembeni elvárásaim a következők: minél szélesebb körben

informáljon, mutasson vonzó képet az iskoláról a külvilág felé, legyen

naprakész, váljék közösségalkotó és - alakító tényezővé, tartalmazzon igényes,

42

tanulást segítő, illetve szakmai anyagokat, legyen interaktív, legyen esztétikus

és áttekinthető.

4.2.3. Elektronikus napló

Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás leggyakoribb tárgya a gyermek

tanulmányi előmenetelét tükröző érdemjegyek, illetve a napi munkával kapcsolatos

egyéb tudnivalók közlése, amely hagyományosan a tájékoztató füzeten keresztül

történik. Mivel ez közvetettsége miatt nem mindig éri el a célját, időszerű volt a

tájékoztatásnak más formáját is választani.

Az elektronikus napló hatékonyan látja el a papír alapú naplónál felmerülő

adminisztratív feladatokat. Kezelőfelülete internet alapú, használatához csak egy

hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép szükséges. Bevezetése a technikai és

személyi feltételek megléte esetén már a 2015/2016- os tanévben megtörtént.

Az elektronikus napló bevezetését hasznosnak tartottam és a továbbiakban is

támogatom, hiszen használatával lényegesen könnyebben ellenőrizhető és

nyomon követhető a tanárok munkája a vezetőség által, naprakész és aktuális a

irányítása, egyszerűsödik az osztályfőnökök munkája , a tanulók és szüleik

számára is a tájékoztatás új formáját jelenthetik. Az informatika lehetőségeit a

továbbiakban sem fogom figyelmen kívül hagyni, bár megjegyzem , hogy nem

helyettesíti a legfontosabbat: a továbbiakban is a nevelési- oktatási folyamat a

személyes kapcsolatokra épül.

4.2.4. A szakmai együttműködés, a kapcsolatrendszer szélesítése

Intézményünk életében nagyon fontos a szakmai munkaközösségek aktív jelenléte,

szakmai fejlődése a mindennapi nevelő, oktató munka folyamatában. Pedagógiai

Programunk tartalmazza azokat a NAT által megfogalmazott elvárásokat, célokat,

amelyeknek a megvalósítása a munkaközösségek elsődleges feladata.

Egy intézmény sikere vagy kudarca a benne dolgozó pedagógusok munkáján áll vagy

bukik. Eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül. Ezt csakis

kiváló képességű, megfelelő érzelmi intelligenciájú és a tanári pálya mellett mélyen

elkötelezett pedagógusok valósíthatják meg. Jó iskolához jó pedagógus kell!

Meggyőződésem, hogy a pedagógusok megújulásának és továbbfejlődésének egyik

kulcsa az, ha a tanítási gyakorlatukat és az általuk alkalmazott módszereket

összehasonlíthatják más gyakorlatokkal, illetve új, nagyobb változatosságot kínáló

módszereket ismerhetnek meg.

Tapasztalatom szerint a belső tudásátadás, a szakmai műhelymunka nem

megfelelően működik jelenleg iskolánkban. A kommunikáció és szakmai

43

együttműködés, problémamegoldás, az elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

a szakmai fejlődésért kompetenciák fejlesztése fontos szempont kell hogy legyen a

munkaközösségek munkájában.

A szaktanárok, tanítók munkájának erősítése, a többi nevelővel való közös

esetmegbeszélések, tapasztalatcserék, a szakmai műhelymunka erősítése, a belső

illetve a külső továbbképzések lehetősége fontos feladat.

Az intézményi munkaközösségeken belüli együttműködés megfelelő fóruma ennek a

fejlődésnek, azonban ez korántsem biztosít kellően széles kitekintési lehetőséget. Az

igazi szakmai műhelymunka kialakításához ennél szélesebb körben is kell

kezdeményezni az együttműködést ( pl.: környékbeli iskolák bevonásával).

Célom a munkaközösségek szakmai életének fejlesztése. A szakmai

műhelymunka, a szakmai munkaközösségek önállóságának és

hatékonyságának növelése. Mesterpedagógusi pályázatom egyik fontos eleme

ennek a feladatnak az elindítása, végrehajtása, megerősítése a következő 5

tanévben.

4.2.5. Testületi szinten jelentkező feladatok és módszerek

Az elmúlt öt évben nagyon sok változáson ment keresztül az oktatás a külső

szabályozóknak, törvényalkotóknak, fenntartónak, működtetőnek köszönhetően, így

az intézményünket sem kerülte el ez a folyamat. Ez lényeges dolgokat vont maga után.

Első helyen kell említenem a folyton változó körülményekhez való folyamatos változás

szükségességét, ezt mindenkinek kell érezni saját magán! Szemléletformálásra,

szemléletalakításra vagyunk kényszerítve, s ez bizony nehezen megy mindenkienek,

van, akinek egyáltalán nem.

Pedig be kell ismerünk: másképp lehetünk ma eredményesek, mint akár öt/tíz évvel

ezelőtt.

Ez persze nem feltétlenül mindig jó, de tény, amiről lehetetlen nem tudomást venni,

rossznak kikiáltott dolgokhoz is tudni kell alkalmazkodni, s ehhez mindenképpen

szükség van az innovációra.

A nevelőtestületben az innovatív vezető mellett innovatív munkaközösség-vezetőkre,

innovatív pedagógusokra van szükség, akik a lendületekkel viszik előre a nevelés-

oktatás folyamatát. Bizony megmérgezi a légkört, a munkát, a folyton

aggodalmaskodó, kritikával élő, negatív személyiség, aki elfelejti a legfontosabbat: ő

a pedagógus hivatásával másabb, mint más szakmák embere, nem a főnökének,

főnökeinek teljesít, hanem a tevékenysége mindenkor a tanulók érdekeit szolgálja.

Egy valamit azonban látni kell: a szakmai megújulás, fejlődés már nem lehetséges

csupán lelkiismeret, elkötelezettség, gyermekszeretet kérdése. Ez a tantestület

bizonyította elkötelezettségét, hiszen a feltételrendszerhez képest hatalmas munkát

és plusz munkát is végzett, de a pedagógusnak is meg kell élnie, és nem mindegy,

44

hogy hogyan. A pedagógus ugyanis teljes személyiségével dolgozik, ezért kivételes

fontosságú, hogy azt hogyan tartjuk karban.

Minden pedagógus munkájára szükség van a nevelőtestületben. Ennek megnyerése

érdekében folytatni kell a továbbképzéseket, lehetőség szerint mindenki kapjon új

ötleteket, impulzusokat, amelyeket aztán saját személyiségén átszűrve tud majd

beépíteni mindennapi munkájába. Mindez időigényes, és sokszor megértést, tapintatot

igénylő folyamat (mindenki részéről).

A tartós motiváció az a legmagasabb plusz, amivel egy ember hozzájárulhat saját és

intézményi céljai eléréséhez. Fontosnak tartom ebben a személyes példamutatást és

igényességet.

Törekszem a motivációs bázis megteremtésére:

A közösen meghatározott feladatokban minden nevelő találja meg az

egyéniségének, kreativitásának megfelelő célokat.

Alapként azok a közösen megalkotott dokumentumok szolgáljanak, mint a

Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend.

A nevelőkkel szemben támasztott követelmények meghatározásánál is be kívánom

tartani: méltányosság (mindenki számára teljesíthető legyen ), fontosság (a

nevelők számára vonzó cél kitűzése ), elérhetőség ( kellő szabadság és autonómia

a megvalósításhoz ), korrigálhatóság (lehetőség a javításra ) elveit.

Megfigyelés vagy konzultáció (közvetlen, közvetett) útján folyamatosan

tájékozódnom kell a nevelőket érintő problémákról. Ebben a helyetteseknek,

munkaközösség-vezetőknek is nagy szerepe van, hiszen nem egy épületben

vagyunk, és a vezető nem tud mindenkivel minden nap találkozni.

Biztosítani kell a kommunikációs csatornák és információ áramlás zavartalan

működését.

Segítségnyújtás, bátorítás, támogatás.

A pedagógusok ösztönzését az alábbiakkal szeretném megvalósítani.

• továbbtanulási, továbbképzési szándékuk erkölcsi és lehetőség szerint

anyagi támogatásával;

• egyéni kezdeményezéseik támogatásával;

• konferenciákra való delegálással;

• az iskola képviseletére való felkéréssel bizonyos esetekben;

• dicsérettel, a jó munka erkölcsi s lehetőség szerinti anyagi elismerésével (a

források törvényes betartásával)

Összegezve: legfontosabb feladat ezen a szinten a nevelőtestület stabilitásának

megtartása; a nevelők egyéni kezdeményezőkészségének, motiváltságának

fokozása. Az újabb és újabb változásokat úgy kell megélnünk, hogy a

törvényesség követelményének megfeleljünk, de ne szakítsunk azzal, ami jól

működik, a gyermeknek javára válik, segíti fejlődését. Az organikus fejlődést

45

látom követendőnek: megőrizni mindazt, ami jó, és azt tovább tökéletesíteni, ill.

ráépíteni az értelmes újdonságokat. A szakmai munkában tovább kell erősíteni

a nevelőtestületnek a szakmai igényesség, felkészültség és korszerűség elveit.

4.2.6. Nevelési-oktatási feladatok

4.2.6.1. Anyanyelvi képzés

„Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,

tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott

és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív

nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és

képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben, a

társas valóság formálásában.” (Pedagógiai Program)

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. A

tanulóknak életkoruknak megfelelő szinten kell birtokolni a szóbeli és írásbeli

kommunikáció eszköztárát, Így segítve és megalapozva a tanulók önálló

ismeretszerzését, tanulását, valamint a differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó

tanulás képességét és igényét.

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése nemcsak a magyar nyelv és irodalom órák

feladata, hanem minden tantárgyé, hiszen átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot:

az adott műveltségi terület szakszavainak elsajátítása, a témához illő szakszerű és

szabatos fogalmazás megkövetelése, a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség

fejlesztése a tanórai munka során és felelések és számonkérések alkalmával.

Mivel pedagógiánk a teljes személyiséget fejleszti, alakítja, a nevelési feladatok

összefüggnek egymással, és csak az ilyen szakmai elemzésben különülnek el. Az

anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és

elsajátításának színvonalára. Ezért az anyanyelvi nevelésnek — sajátos jelleggel —

minden tantárgyban jelen kell lennie.

Minden tanóra színtere a fejlesztésének, de főként a magyar nyelv és irodalom

tantárgyában kap szerepet. Szövegértő feladatok írásban és szóban, a

begyakoroltatás előtérbe helyezése, egyedi haladási ütem biztosítása.

Szókincsfejlesztés, fogalmazás gyakoroltatás, problémamegoldást fejlesztő

feladatok az elvont fogalmak és szabályok magoltatása helyett. A nevelési

céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai

eljárások alkalmazásának A pedagógus minden megnyilatkozásának hatása

van: nevel, befolyásol valamilyen irányban, ezért célunk az egységes nevelési

elvek követése.

46

4.2.6.2. Az országos kompetenciamérés eredményei

Nehézségként, problémaként jelenik meg, hogy az általános iskolai tanulók döntő

része olvasástechnikai és olvasásértési nehézségekkel küzd, ezért a tanulók egy

része nem képes vagy nehezen talál meg a kérdésekhez kapcsolódó pontos

információkat, így a válaszok hibásak, hiányosak vagy teljesen rosszak lesznek.

Azt tapasztaljuk évek óta, hogy az iskolába lépő gyerekek közt igen jelentős

képességbeli eltérések mutatkoznak. Ezek nemhogy csökkennének, hanem a

negyedik osztály végére több esetben rögzülnek is. Egyre több tanuló kerül már alsó

tagozatban a nevelési tanácsadóba a tanulási nehézségeik kivizsgálása érdekében.

Évről évre gyengébb képességű tanulók kerülnek fel a felső tagozatba, komoly

alaphiányosságokkal, bizonytalan alaptudással. A felső és az alsó tagozat

követelménye drasztikusan eltér. Felsőben már nem az alapkészségek fejlesztésére,

hanem az alapkészségek használatára van szükség a megnövekedett tananyag

elsajátításához. Az alap azonban bizonytalan, ez a hátrány megmutatkozik a

kompetenciamérés eredményeiben évek óta.

Az elmúlt öt tanév eredménye: matematika mérési terület

Évfolyam Év Iskolánk

átlaga

Városi

iskolák átlaga

Országos

iskolák átlaga

6. 2016. 1369 1442 1486

2015. 1446 1480 1497

2014. 1355 1473 1491

2013. 1416 1470 1489

2012. 1438 1442 1489

8. 2016. 1496 1542 1597

2015. 1540 1593 1618

2014. 1423 1593 1617

2013. 1565 1595 1620

2012. 1554 1569 1612

A matematika mérési területen 6. és 8. évfolyamos általános iskolai tanulóink

szignifikánsan alacsonyabban teljesítettek a mérés során, mint a hasonló városi

iskolák tanulói és az országos értéknél is alacsonyabb az elért érték. Ez a CSH index

tükrében sem tér el az elvárhatótól.

47

Az elmúlt öt tanév eredménye: szövegértés mérési terület

Évfolyam Év Iskolánk átlaga Városi iskolák

átlaga

Országos

iskolák átlaga

6. 2016. 1386 1442 1494

2015. 1424 1471 1488

2014. 1382 1460 1481

2013. 1412 1478 1497

2012. 1422 1420 1472

8. 2016. 1478 1503 1568

2015. 1497 1542 1567

2014. 1491 1531 1557

2013. 1530 1529 1555

2012. 1533 1509 1567

A szövegértés mérési területen 6. és 8. évfolyamos általános iskolai tanulóink

szignifikánsan alacsonyabban teljesítettek a mérés során, mint a hasonló városi

iskolák tanulói és az országos értéknél is alacsonyabb az elért érték. Ez a CSH index

tükrében sem tér el az elvárhatótól.

Komoly veszélyforrás az is, hogy a méréseket távolságtartóan és bizalmatlanul kezeli

a nevelőtestület nagy része. A mérési adatok hasznosságát a nevelőtestületünk nem

érzékeli. Sok pedagógus úgy gondolja, hogy kompetenciamérés csak a magyar és a

matematika tanórák feladata.

Iskolánkban a tárgyi feltételek megfelelőek, a rendelkezésre álló taneszközök,

segédeszközök, a (választott) tankönyvek biztosítják a tananyag megfelelő szinten

történő elsajátítását, a differenciálás lehetőségét a tanórákon. Folyamatos

alkalmazása azonban nem működik rendszeresen a mindennapokban.

A személyi feltételek is megfelelőek. Szakképzett, több éve dolgozó, tapasztalt

pedagógusok tanítják a gyerekeket. Az újonnan érkező pedagógusok munkáját a

munkaközösség-vezetők és az azonos szakos pedagógusok segítik.

Célom a kompetencia mérés eredményeinek javítása érdekében az intézmény

Intézkedési tervének újbóli felülvizsgálata, szigorú végrehajtása.

Mesterpedagógusi pályázatom egyik fontos eleme ennek a feladatnak az

elindítása, végrehajtása, megerősítése a következő 5 tanévben.

4.2.6.3. Idegen nyelvi mérés eredményei

Az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen

nyelvként tanulók körében le lefolytattuk a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi

48

mérést a 2014/2015 és a 2015/2016- os tanévben. Szóbeli tudásfelmérést nem

alkalmaztunk az érintett tanulóknál a nevelőtestület döntése alapján.

A két tanév elemzése alapján a német nyelv eredményei a hatodik évfolyamon 40 %-

os, a 8. évfolyamon 20- 25% között van. Az angol nyelv eredményei ennél jobbak

lettek: 6. évfolyamnál 67%, a 8. évfolyamnál 63 %.

Vezetői programom 5.1.1. részében már írtam az idegen nyelvek tanulásának,

oktatásának a lehetőségeiről, módszertani megsegítéséről.

4.2.6.4. Fittségi vizsgálat

Országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a felső tagozatos tanulók

fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról immáron 3. tanéve. A felmérést és

a rögzítést a testnevelők végzik.

A mindennapos testnevelés lehetővé teszi a mért adatokon való változást az

évek folyamán. Intézményünk testnevelés munkaközössége hangsúlyozottan

kezeli a testmozgást, az egészségnevelést. Ezt a továbbiakban is támogatom.

4.2.6.5. Alapkészségek, kompetenciák, logikai gondolkodás fejlesztése

Az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése elengedhetetlen az egész életen át

tartó tanulás alapjainak elsajátításához. Olyan ismeretek, készségek és attitűdök

egységével kell rendelkeznie minden tanulónak, amelyek lehetővé teszik, hogy

személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, beilleszkedhessen a társadalomba és

foglalkoztatható legyen. Mindehhez feltétlenül szükséges, hogy a nevelők számára

módszertani továbbképzéseket biztosítsunk a kompetenciafejlesztés és az IKT

eszközök alkalmazása területén.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a megfelelő tanítási-

tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a

következő szempontokat kell figyelembe venni:

— belső motiváció kialakítását, fejlesztését;

— a tanulók cselekvő módon vegyenek részt a tanulásban;

— a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik

kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

— az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazni kell az

együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

— a differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges

tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben is jelen legyen;

49

— a hátrányos helyzetű tanulók, a különleges bánásmódot igénylő diákok és a

tehetséges gyermekek egyéni képességeinek fejlesztése érdekében

alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

— különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a

tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani

mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az

iskolai munkában.

„Gróf Széchenyi István is, akinek zseniális gondolatai vannak ezen a téren is, azt

mondja döblingi hagyatékában, hogy fölösleges sokat tanulni 18 éves kor előtt, ez csak

"az okos butákat tenyészti", mint a német iskola. Azt mondja, hogy ez a tanítási

rendszer "a tudós szamarakat" emeli ki, akik gyorsan és könnyen tanulnak és

ugyanilyen gyorsan és könnyen felejtenek.

Azok, akik lassabban és elmélyültebben tanulnak, akik tényleg problémát látnak ott,

ahol probléma van, akik kreatívan gondolkodnak hátrányba kerülnek az ilyen

iskolákban. "Ki igen szaporán tud gondolkozni, az általában véve nem gondolkozik

legmélyebben vagy csak mélyen is" - mondja Széchenyi - "pedig rendszerint a

mélységben rejlik a való." Mint a legújabb kutatásokból újra megtudhattuk:

agyfiziológiai, neurobiológiai törvény, hogy öröm nélkül nincs tanulás!” (Vekerdy)

Feladatunk a Nemzeti alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciák

fejlesztése; a lexikális ismeretek mellett a képességek, kompetenciák

fejlesztése; a lemorzsolódás arányának csökkentése. A kutatások arra engednek

következtetni, hogy általában: 20%-ra emlékezünk abból, amit olvastunk; 30%-

ra abból, amit hallottunk; 40%-ra abból, amit láttunk; 50%-ra abból, amit

mondtunk , de 90%-ra abból, amit láttunk, hallottunk, mondtunk és csináltunk.

Intézményünk már második tanéve alkalmazza a táblajáték – logikai

gondolkodás fejlesztése- programot. Tervem szerint hangsúlyos lenne a

programot nemcsak tehetséggondozás, fejlesztés címszó alatt szakköri

formában alkalmazni, hanem minden tanuló számára elérhetővé kell tenni a

délelőtti tanítás folyamatában.

4.2.6.6. Tanulmányi munka eredményeinek javítása, a tanulás tanítása

A tanulás eredményessége elsősorban a tanulók motiváltságától függ. A mai

gyerekeket annyi hatás, inger, ismeret éri egyszerre, hogy a pedagógusoknak nem

könnyű felvenni a versenyt a felgyorsult információáradattal, és megtalálni azokat a

módszertani eszközöket, amelyek motiválóan hatnak a tanulókra.

Emellett nagyon fontos a tanulás tanítása, mert ez az iskola alapvető feladata. Minden

pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a tananyag iránt, és útbaigazítást

adjon a tananyag elsajátításával, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítani a

tanulót különböző és hatékony módszerekre; hogyan használhatók a könyvtári és más

információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok;

50

melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban, párokban

miként működhetnek együtt stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új

helyzetekben is képesek alkalmazni.

Pedagógusként tudjuk, hogy a lassabban és elmélyülten gondolkodó gyermekeknek

jobb a problémalátásuk, kreatívabbak. Akkor érünk el a tanításban igazán fejlődést, ha

készségeket, képességeket fejlesztünk, hagyjuk, hogy a tanulók individualitása

bontakozzon ki.

Vezetőként tapasztalom, hogy nem a minőségre, hanem a mennyiségre helyezzük a

hangsúlyt a tanításunk során, a tananyagok tömegével árasztjuk el a gyermekeket, a

tankönyveket nem csupán eszközként használjuk az óráinkon. Erről mi, pedagógusok,

nem minden esetben tehetünk: a tantervi követelményeket teljesíteni kell, ha törik, ha

szakad. Csak reménykedhetünk abban, hogy egyszer valóban gyermekeinket is

figyelembe veszik a tantervi követelmények meghatározásánál.

Célom, hogy a nevelőtestület minden tagja sajátítsa el és alkalmazza azokat a

módszertani fogásokat, amelyek elősegítik az egyén készségeinek,

képességeinek fejlesztését. A pedagógusok használják korunk technikai

vívmányai által adható módszertani fogásokat: az interaktív táblát, vagy az

osztályteremben működő internet- hozzáférést, és ezeket építsék be az oktatási

folyamatba. Természetesen mindez csak eszköz, a tartalmat a nevelők adják

hozzá. Ha jól élünk vele, remélhetőleg motiválttá tudjuk tenni a most még

passzívabb tanulókat is, így javíthatjuk eredményességüket.

4.2.6.7. Esélyegyenlőség, lemorzsolódás veszélyének csökkentése

Az esélyegyenlőség megteremtéséről, biztosításáról a társadalomban eltérő nézetek

látnak napvilágot. A mi legfontosabb feladatunk ezen a téren, hogy megteremtsük a

feltételeket ahhoz, hogy mindenkinek esélye legyen önmaga lehetőségeinek

kihasználására, képességeinek kibontakoztatására. Intézményünkben a fejlesztés

szakvizsgázott fejlesztőpedagógussal és diplomás gyógypedagógusokkal történik.

A gyermekvédelmi felelősök maximális odaadással, elkötelezettséggel végzik

munkájukat. A Családsegítő Szolgálattal jó munkakapcsolat van Intézményünknek.

Sajnos az IPR pályázattól elestünk az évek folyamán a törvényi változások miatt, itt

van feladtunk az Alapszolgáltatási Központ vezetőivel és munkatársaival.

Az „átfogó iskolai megközelítés” keretében az iskolai közösség minden tagjának

felelősséget kell érezni az oktatási hátrányok leküzdéséért és a lemorzsolódás

megelőzéséért, és aktív szerepet játszani a cél elérésében.

Feladatunk a különböző területeken egyenlőtlen feltételekkel induló tanulók

számára az esélyegyenlőség biztosítása; a HHH tanuló feltérképezése,

dokumentálása, a SNI és BTMN-es tanulók fejlesztése, egyéni fejlesztési tervek

51

készítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, a lemorzsolódás veszélyének

a csökkentése, mintát adni a szabadidő hasznos eltöltésére.

4.2.6.8. „Hagyományos” feladatok

Tovább kell folytatni a tanulók egészséges és biztonságos életmódra nevelését,

hiszen ez hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Fel

kell a tanulókat arra készíteni, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a

mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, a lelki egyensúlyuk

megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok

kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és –

amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. A családdal együttműködve kell

felkészíteni a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok

betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok

felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok (osztályfőnökök)

motiválják és segítsék a tanulókat ebben.

A már megkezdett programokat a gyerekek körében még jobban propagálni kell és

minél több tanulót kell bevonni ezekbe. Folytatni kell az egészséggel kapcsolatos

rendezvényeinket, a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal a preventív előadások

szervezését. Kérjük a rendőrség aktívabb közreműködését is. A civil szervezetekkel

tovább ápoljuk a gyümölcsöző kapcsolatainkat. Lehetőségként említem a DADA

programba való bekapcsolódást

Kulturális területen szeretnénk folytatni külső kapcsolatunkat Solt város Művelődési

Ház és Könyvtár intézményével, valamint a Tehetségpont iskoláival. Támogatom a

színházlátogatásokat, a rendhagyó kulturális tevékenységeket, író- olvasó

találkozókat. Iskolai könyvtáraink szerepét hangsúlyozottá kívánom tenni, szerepük

nagyon fontos az olvasóvá nevelés szempontjából és a szabadidő hasznos eltöltésére

is mintát ad. A tanulók egyéni érdeklődésének kielégítése, a gyűjtőmunkák

beszerzésének segítése, a tanórára és a versenyekre való felkészülés segítésére

igénybe vehetik az iskolai könyvtárat, illetve a szaktanárok továbbra is szervezhetnek

könyvtári órákat előre egyeztetve a könyvtár vezetőjével. A Székhelyen is

ünnepélyessé kívánom tenni a vers- és mesemondóversenyeket.

Az osztályfőnökök fontos feladatot látnak el az Intézményben. Elsősorban tőlük függ,

hogy hogyan alakul az osztályközösségük neveltségi szintje, közösséggé formálása,

az iskolai munkába való bekapcsolódása. Ismerniük kell a tanulóik személyiségét,

családi, szociális körülményeit. Általában elmondható, hogy az osztályfőnökök

többsége megfelelően, lelkiismeretesen végzik a teendőiket. Nehezebb helyzetben

vannak a felsős ( esetleg még utazópedagógus is) osztályfőnökök, mert ritkábban

találkoznak a saját osztályuk tanulóival , mint az alsós tanítók. Az egyensúlyt nekik kell

megtalálni. Nagyon sokan délutáni közös programokat tartanak rendszeresen, ez

52

példaértékű, kötelezőnek tartom minden osztályfőnök számára. A tanulmányi

kirándulások szervezését és igényes lebonyolítását is fontosnak tartom.

A nevelésben még szorosabb együttműködést kell kialakítanunk a szülőkkel. A szülői

értekezleteket fel kell használni a nevelési problémák megbeszélésére. Közösen

kialakított elvárásrendszert kell alkalmazni. A gyerekekkel, tanulókkal szemben

továbbra is egységes és következetes elvárásokkal kell fellépnie minden nevelőnek az

elvárt magatartás tekintetében, még akkor is, ha nem mindenben értünk tökéletesen

egyet egymással.

Folytatjuk a sajátos nevelési igényű és BTMN-es tanulók fejlesztését a

szakembereinkkel.

Folyamatos kapcsolatot kell tartanunk a nevelési tanácsadóval, szakértői

bizottsággal, hiszen ők nemcsak a gyerekek vizsgálatait végzik el, de biztosíthatják

számukra a gyógytestnevelést, az iskolapszichológust és szociálpedagógust. Ezek a

szakemberek az elmúlt tanévben is sok gyermeknek (néha még szülőnek is)

jelentettek segítséget testi és lelki fejlődésükben.

Kiemelten kell kezelni a 8. osztályosok továbbtanulását és az erre való felkészítést.

A szülői értekezleten tájékoztatni kell a szülőket a felvételi eljárásról, határidőkről, a

központi felvételi vizsgákról. A tanulókat az eddigi évek eredményeihez hasonlóan kell

felkészíteni a központi felvételi vizsgákra.

A 7. osztályokban évek óta tartott pályaorientációs foglalkozásokat folytatni kell,

melyekhez a Munkaügyi Központ és a megyei Pedagógiai Intézet segítségét is

igénybe vehetjük. Jó ötletnek tartanám a helyi vállalkozók, helyi foglalkozások,

szakmák bemutatkozását is az érintett korcsoportnak. (Szakmák bemutatkozása)

Az elkövetkező tanévben is támogatom az iskolai szaktárgyi, kulturális és

sportversenyeket. A versenyek szervezésénél figyelni kell a nevezési határidőkre.

Minél több tanulónak lehetőséget kell biztosítani a helyi, városi és megyei versenyeken

való szereplésre, tapasztalatszerzésre. A tanulók felkészítését a munkaközösségek

koordinálják.

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelőseinknek a napi tennivalók mellett (segítés, a

gondok feltárása, megoldáskeresés) különös gondot kell fordítani a veszélyeztetett

környezetben élő tanulók folyamatos figyelemmel kísérésére. Szeptember folyamán a

csoportvezetők és az osztályfőnökök jelzései alapján a gyiv-felelős elkészíti a

veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását, családlátogatásokat

végez, környezettanulmányokat készít és együttműködik a Családsegítő Szolgálat

vezetőjével, munkatársaival és az osztályfőnökökkel.

53

Az udvari játszótér bővítése, szépítése, új kerti játékok vásárlása, új padok,

beszélgető-sarok kiépítése fontos célkitűzés, hiszen a kellemes, használható iskolai

helyszínek fontos terei a színes szabadidős programoknak. Ehhez kérjük az

Alapítványok, Szülői Közösségek segítségét.

A partnerkapcsolatok rendszerében a diákok állnak hozzánk a legközelebb. Fontosnak

tartom, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően bekapcsolódjanak mindennapi

iskolai életük szervezésébe. Munkájukat diákönkormányzatot segítő tanár

koordinálja. Vezetőként önállóságukra, szervezőkészségükre a jövőben még jobban

szeretnék támaszkodni. Véleményem szerint a gyerekek akkor igazán részesei a

programoknak, ha saját ötletüket saját szervezéssel tudják megvalósítani.

Támogatom a diákönkormányzatot a Világörökség helyszíneinek meglátogatásában,

tavaszi, őszi kirándulási programok keretében.

A továbbiakban is kiemelten kezelem a következő külső partnereket ( a teljesség

igénye nélkül): Szülői Szervezet(ek), Fenntartó- működtető, Solt Város

Önkormányzata ( mint tulajdonos), Mesevár Óvoda, Alapszolgáltatási Központ,

Iskolaorvos (gyerekorvos, fogorvos) Alapítványok, Civil Szervezetek.

4.3. Alapfokú Művészeti Iskola

„Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az

esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése

fontosságának el-ismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média

segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a

bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern

művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” (Pedagógiai Program)

Vezetői pályafutásom kezdete óta hangsúlyos elemként kezelem az intézményegység

működését. Célom az, hogy minél több kisdiákunk a Művészeti Iskola tagja legyen, a

pedagógusok pedig teljes jogú tagjai legyenek a nevelőtestületünknek.

Az Alapfokú Művészeti Iskola intézményegységének élén az intézményegység-vezető

áll, aki a szakmai vezető feladatot is ellátja. A Célkitűzéseivel, az Alapfokú Művészeti

Iskola céljaival egyetértek, a továbbiakban is támogatom. Néhányat felsorolok a

teljesség igénye nélkül.

A rendelkezésre álló anyagi, szakmai értékek irányítása a pedagógiai célok

megvalósítása érdekében.

Az iskola zenei tagozatának további sikeres működése, a képzőművészeti

tanszak felelevenítése, tánc tanszak (néptánc) lehetséges beindítása.

A tanszakok minőségi munkájának nyomon követése az intézményegység-

vezető irányításával és felügyeletével.

A szolfézstanítás, a kamarazene és a zenekari tanítás hangsúlyozása.

54

A kialakult hagyományok továbbvitele.

A megfelelő létszámú, szabványos termek nem állnak a rendelkezésre. Ennek

kialakítása finanszírozási feladatokat von maga után.

4.4. Vezetői szinten jelentkező feladatok

„A vezető mindig csak olyan messzire viheti az embereit, amilyen messze maga is járt.

Amilyen a vezető, olyan a követő. A követő előbb a vezetőt találja meg, csak azután a

jövőképét. A vezető előbb a jövőképet, azután a követőt.” (Maxvell)

Intézményvezetőként legfontosabb feladatom az Intézmény szakszerű és

törvényes működtetése. A takarékos gazdálkodás. A munkáltatói jogok

gyakorlása és döntéshozatal az Intézmény működésével kapcsolatban

minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Célom, hogy vezetőként munkámmal az intézmény pedagógusai és

alkalmazottai egyéni tevékenységének összhangját, együttműködését

megteremtsem, s ehhez szervezetileg is biztosítsam a legkedvezőbb

feltételeket.

Az ellenőrzéssel a hatékony működést kívánom elősegíteni, a tények okait

keresve, és ezzel lehetővé téve a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, az

eredmények megerősítését és az érdekükben alkalmazott jó módszerek

elterjesztését.

Az iskolavezetés első számú segítői az iskolában működő szakmai

munkaközösségek, amelyek segítik és koordinálják a pedagógusok szakmai-

módszertani munkáját.

Erősíteni kívánom a munkaközösségek szakmai szerepét. Fontos, hogy

egységes pedagógiai nézeteket és követelményt alakítsanak ki a

munkaközösségen belül, segítsék a pályakezdő vagy újonnan érkező

pedagógusokat módszertani tanácsokkal, információkkal, szervezzék a tanulók

versenyre való felkészítését, tartsanak kapcsolatot más iskolák és az óvodák

munkaközösségeivel.

Ápolni kell a vezetőnek az intézmény kapcsolatrendszerét a fenntartóval, a

Szülői Munkaközösséggel, a környező iskolákkal és a tanulóinkat fogadó

középfokú iskolákkal. Fontosnak tartom az iskolánkból kikerülő tanulók ún.

„utánkövetését", életük alakulásának figyelemmel kísérését. Nyitottnak kell

lennünk és fontos építenünk partnereink véleményére.

A környező nevelési-oktatási intézmények vezetőivel való kapcsolattartást

fontosnak tartom, mert kiszélesíti az intézményeink közötti kapcsolatokat: együtt

gondolkodást, tapasztalatcserét és a felmerülő kérdések és problémák közös

megoldását eredményezheti.

55

A gazdálkodás területén figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket, és

pályázati összegek elnyerésével gyarapítani a tárgyi feltételek javítását célzó

pénzeszközöket. Fegyelmezett, takarékos, korszerűen működő, innovatív

intézmény fenntartása a következőkben is a cél. A pályázati munkába a

továbbiakban is be kívánom vonni a nevelőtestület tagjait is.

Minden iskolai dokumentáció legyen rendben- dokumentumok felülvizsgálata,

aktualizálás- törvényességi megfelelés fontos feladat.

Egyenletes tantestületi terhelést kell szem előtt tartani a feladatok elosztásakor,

hiszen ez is az alapja az elégedett tantestületnek.

Rendszeres ellenőrzéssel, figyelemmel kíséréssel a folyamatos, igényes

pedagógiai munkát kívánom elősegíteni

4.5. Infrastrukturális és tárgyi feltételek szintjén jelentkező tervek, feladatok

Erősíteni kell a rendszeres pályázati lehetőségeket, az iskola alapítványának tevékeny

részvételét, valamint fontos feltérképezni az egyéb szponzorációs lehetőségeket is.

Fontos a kapcsolattartás az iskolaépület tulajdonosával, Solt Város

Önkormányzatával. Jelenleg is van olyan beadott, de még nem nyert pályázatuk,

amellyel az intézményünk infrastrukturális fejlődését teszi lehetővé.

Természetesen a legnagyobb forrást a fenntartónak- működtetőnek kell biztosítani.

A teljesség igénye nélkül néhány feladat:

A Székhely, Zsolt Utcai Telephely épülete külső–belső fejlesztésen ment

keresztül az elmúlt évben. Itt is vannak olyan területek, amelyek folyamatos

karbantartást igényelnek, pl.: tantermi padlózat a nagy épületben, vizesblokkok

higiénikus felújítása, fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere.

A sportolás és a testnevelésórák , egyéb órák eszközigényének folyamatos

bővítése pályázati lehetőségek kihasználásával, szponzorok bevonásával.

Az udvari játékok biztonságosakra és szabványosakra kell cserélni, pótlás,

karbantartás folyamatos tevékenységnek kell lenni.

Nagymajori Úti Telephelyen az épület akadálymentesítése , a járdaszakasz

balesetmentesítése, tantermi padlózat cseréje, vizesblokkok higiénikus

felújítása, fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere.

Művészeti Iskolában a hangszerek folyamatos karbantartása, új eszközök

beszerzése.

56

5. Iskolaközpont

2015. szeptemberében a KLIK felhívására Nevelőtestületünk írásban nyilatkozott arról,

hogy támogatja-e azt a kezdeményezést, hogy Intézményünk iskolaközponttá váljon.

Nevelőtestületünk nyilatkozata alapján támogatja a kezdeményezést.

Miért is lenne ez hatalmas lehetőség számunkra?

A központok a saját járásunkon (is) központi szerepet foglalna el.

A solti iskola alkalmas, mert

olyan tanulólétszámmal működik mely fenntartható most is és még képes

gyerekeket befogadni,

földrajzi elhelyezkedése, adottsága jó,

épületkapacitása megfelelő,

olyan tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik, amely „minimális” ráfordítással el

tudná látni ezeket a funkciókat,

uniós fejlesztési forrásokból finanszírozott pályázatokban való részvétele

megfelelő,

szakmailag és módszertanilag felkészült (elsajátítás és alkalmazás),

befogadó és nyitott legyen az iskola az új rendszerek bevezetésére.

Ha élhetünk az iskolaközpont bevezetésével olyan lehetőséghez jutunk, amely az intézmény komplex fejlesztését szolgálja:

infrastrukturális fejlesztés

tartalmi és módszertani fejlesztésével illetve azok elterjesztésével járnak együtt.

6. Összegzés

„ A vezetői munka nehéz, gyötrelmes, és nem feltétlenül kell népszerűségre törekedni

ebben a pozícióban. Szerencsére a vezetői életre való felkészülést ma már egyetemen

is oktatják, ami szintén azt bizonyítja, hogy a vezetés szakma.” (Új Pedagógiai Szemle,

2000. 9 . szám)

Vezetői programom összeállításánál Igyekeztem vázolni azokat a folyamatokat és

kapcsolatrendszert, amely a Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola, mint közös igazgatású, többcélú intézmény eredményes és

hatékony működéséhez szükséges.

Kiemelten kezeltem az Általános Iskolát, hiszen az intézmény igazgatója ennek az

intézményegységnek a vezetését is ellátja.

Nekünk, pedagógusoknak gondolkodó, kreatív, döntésképes embereket kell

nevelnünk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a gyereket állítjuk a középpontba.

57

Megtaláljuk a hozzá vezető utat, megismerjük különböző képességeit, adottságait,

lehetőségeit, és tiszteljük a másságával együtt.

Fontos, hogy minden gyerek számítson, hiszen a kiváló teljesítményhez mindenkire

szükség van. Ha erre odafigyelünk, ha ezt elérjük, akkor gyermekeink szívesen járnak

az intézményünkbe és ezzel jobb eredményeik lesznek.

„Az óvodáinknak, iskoláinknak nem bajnokképző tanfolyamoknak kellene lenniük, nem

hiszem, hogy egy iskola versenyistálló kellene legyen, ahol egyetlen dolog számít, az

individuális eredmények, a sikerek, hanem az életre felkészítő, az életnek szerves

részét alkotó terek, ahol egy reális világba kilépésre készítjük fel a gyermekienket.”

(Csaba testvér)

Folytatni szeretném azt az utat, amelyet igazgató elődjeim elindítottak, és amelyet az

előző öt éves intézményvezetői megbízatásom alatt az intézmény dolgozói

közösségével együtt folytattunk, és a kor igényeinek és a törvényi változásoknak

megfelelően folyamatosan átalakítunk, megtartva a már hosszú távon értékes és

eredményes hagyományrendszerét.

Vezetői munkámban arra törekszem, hogy minden pedagógus és alkalmazott nyugodt

munkahelyi körülmények között gyakorolhassa hivatását.

Nehézségek, megszorítások, változások mindig voltak és lesznek is. Ezekkel azonban

csak higgadtan, együtt gondolkodással és együtt munkálkodással, közösen lehet

megküzdeni. Céljaimat csak az intézmény dolgozói kollektívájának támogatásával és

együttműködésével érhetem el a továbbiakban is.

Kérem az intézmény szakalkalmazottjait, alkalmazottait, a Szülői Szervezeteket,

a Diákönkormányzatokat és a Bajai Tankerületi Központ Igazgatóját, hogy

pályázatomat támogassa, és megvalósulását tegye lehetővé.

58

7. Felhasznált irodalom

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szakmai

Alapdokumentuma

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti

és működési szabályzat

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény

Pedagógiai Program

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény

Házirend

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény

Intézményi önértékelési rendszere

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Év végi

beszámoló a 2012/2013.,2013/2014.,2014/2015., 2015/2016– os tanévről

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Tantárgyfelosztás a 2012/2013.,2013/2014.,2014/2015., 2015/2016.,

2016/2017– es tanévről

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Munkaterv

a 2012/2013.,2013/2014.,2014/2015., 2015/2016., 2016/2017– es tanévről

2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

1993. évi LXXIX. törvény és módosításai

Sánta Edit: Mesterpedagógusi pályázat 2016.

Nagy- Czirok Lászlóné: Egy finnországi szakmai látogatás apropóján, Új

Köznevelés 2016. november, 72.évfolyam 9. szám

59

8. Mellékletek

A pályázati anyag részeként a vezetői programhoz az alábbi dokumentumokat

csatolom:

1) Nyilatkozatok

2) Végzettséget igazoló okiratok másolata

a. 2 db. diploma fénymásolata

b. 1 db. Melléklet a 7/32/1992.számú oklevélhez fénymásolata

c. 1 db. pedagógus szakvizsga oklevél fénymásolata

3) Munkáltatói igazolás jogviszony fennállásáról

4) Gyakorlati idő igazolása

5) Hatósági erkölcsi bizonyítvány

60

NYILATKOZAT

A Solti Vécsey Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (6320 Solt,

Kossuth Lajos utca 60.) betöltendő intézményvezető (magasabb vezető) beosztás

ellátására kiírt pályázat ellátásával kapcsolatban - , amelyet a KLIK/022/209-7/2017.

azonosítószámon az Emberi Erőforrások Minisztere a Belügyminisztérium Közszféra

Állásportálján jelentett meg 2017. február 28-án- nyilatkozom arról, hogy

a 2011.évi CXC. törvény 98. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembe véve a

magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban

szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem;

pedagógus munkakörben szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal

rendelkezem, ennek igazolását mellékelem;

cselekvőképes vagyok;

büntetlen előéletű vagyok és nem állok a foglalkoztatástól való eltiltás alatt,

ennek igazolását mellékelem;

a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állok, ennek igazolását

mellékelem;

pedagógus–szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői

szakképzettséggel rendelkezem, ennek igazolását mellékelem;

hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező

sokszorosításához, és a döntéshozók és a véleményezők felé való

továbbításhoz, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető;

hozzájárulok ahhoz, hogy a személyes adataimat a pályázattal

összefüggően kezelhessék.

Solt, 2017. 03. 18.

Sánta Edit

pályázó