Pál Judit - Editura Mega

Pál Judit

A HAbsburg MonArcHiA

története

Pál Judit

A Habsburg Monarchia története1526–1848

Mega KönyvkiadóKolozsvár

2014

DTP: Francisc Baja

Lektorok: Sipos Gábor, Tringli István

Korrektúra: Demeter Zsuzsa

Térkép: Vlad Popovici

A borítón Mária Terézia bécsi szobrának részlete (a szerző felvétele)

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a RomânieiPÁL, JUDIT A Habsburg Monarchia története : 1526–1848 / Pál Judit. – Cluj-Napoca : Mega, 2014 Bibliogr. ISBN 978-606-543-486-8

94(4)"1526/1848"

© Pál Judit, 2014

Editura Mega | www.edituramega.roe‑mail: [email protected]

5

Előszó

Erdély és Magyarország története évszázadokon keresztül összefonódott a Habsburg Monarchia történetével (Magyarország részben 1526-tól, Erdély a 17. század végétől vált a birodalom részévé), ezért a Monarchia történetének ismerete nélkül nem érthető meg Erdély és a tágabb régió 17–19. századi történelme sem.

Másfél évtizede tanítom a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán A Habsburg Birodalom története című tantárgyat. Jelen kötet egyetemi jegyzetként elsősorban a történelem és rokon szakos diákok számára készült, de igyekszik a történelem iránt érdeklődő minden olvasó számára hozzáférhetővé tenni ennek a bonyolult közép-európai államalakulatnak a történetét. A Habsburg Monarchia megítélése nagyon sokat változott a felbomlása óta el-telt egy évszázad alatt: az egykor a „népének börtönének” gúnyolt, multietnikus és multikonfesszionális Monarchiát sokan az Európai Unió előképének tekintik. A jegyzet a Habsburg Monarchia történe-tének három évszázadát tekinti át. A mohácsi csata (1526) nemcsak Magyarország történetében képezett fordulópontot, hanem egyúttal megnyitotta a Habsburgok előtt az utat Kelet-Közép-Európa felé. A Magyar Királyság maradékának és a cseh korona országainak meg-szerzése nyomán vált a 16. század közepétől a Habsburg Monarchia Közép-Európa meghatározó hatalmává. 1848 újabb fontos forduló-pont: a rendi viszonyok felszámolása nyomán megindult a Monarchia modernizációja, ugyanakkor az elmérgesedő nemzetiségi kérdés beár-nyékolta jövőjét.

A kötet megírását az Österreichischer Austauschdienst (OeAD, Austrian Agency for International Cooperation in Education and Research) Richard Plaschka-ösztöndíja tette lehetővé, amelynek se-gítségével az elmúlt három év folyamán több hónapig alkalmam nyílt anyagot gyűjteni a bécsi könyvtárakban. Ezúttal mondok köszönetet az OeAD-nak és Thomas Winkelbauer professzornak a támogatásért.

6

Ugyancsak meg szeretném köszönni a lektorok, Sipos Gábor és Tringli István önzetlen munkáját, Vlad Popovici fiatal kollégának, a térkép ké-szítőjének segítségét, valamint Szabó Töhötöm, a kiadást megpályázó Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet vezetőjének türelmét.

Kolozsvár, 2014. szeptember 1.Pál Judit