Piaci elégtelenségek Az externáliák és a közjavak …gtk.uni-miskolc.hu/files/10751/9.Előadás_010FN.pdfUniversität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie

Piaci elégtelenségek

Az externáliák és a közjavak problémája

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet


Externália fogalma

Externáliáról vagy külső gazdasági hatásról

akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő

tevékenysége piaci ellentételezés nélkül

befolyásolja egy másik szereplő helyzetét.



Externáliák csoportosítása

Az externália érintettje szerint

• fogyasztó

• termelő

Az extern hatás jellege szerint

• pozitív

• negatív



Példák az externáliákra

• Pozitív fogyasztói: erdősítés

• Pozitív termelői: kutatási eredmények

• Negatív fogyasztói: légszennyezés

• Negatív termelői: vízszennyezés



Piaci és társadalmi megközelítés

• egyéni költségek (TC)

• társadalmi költségek (TSC=TC+EC)

• egyéni hasznosság (TU)

• társadalmi hasznosság (TSB=TU+EU)

• határköltségek

– MC:

– MSC: A társadalmi határköltség egy jószág pótlólagos egységének előállítása miatt felmerülő összes költség.

• határhasznok

– MU

– MSB: A társadalmi határhaszon egy jószág pótlólagos előállításával és elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozás.


Pozitív externália

Q

P

MSB

MC=MSC

QTQM

MU



Társadalmi veszteség pozitív externália esetén

Q

P

MSB

MC=MSC

QTQM

MU



Negatív externália

Q

P

MU=MSB

MC

MSC

QMQG



Veszteség negatív externália esetén

Q

P

MU=MSB

MC

MSC

QMQG



Egyidejű negatív és pozitív externália(pozitív nagyobb, mint a negatív)

Q

P

MU

MC

MSC

QM QT

MSB



Egyidejű negatív és pozitív externália(negatív nagyobb, mint a pozitív)

Q

P

MU

MC

MSC

QMQT

MSB



Egyidejű negatív és pozitív externália(negatív hatás egyenlő a pozitívval)

Q

P

MU

MC

MSC

QM= QG

MSB



Lehetőségek az externáliák internalizálására

1. Jogi szabályozások, előírások

2. Adóztatás-támogatás

3. Szennyezési jogok kereskedelme



Jogi szabályozások

Q

P

MU=MSB

MC

MSC

QMQG



Az adóztatás hatása

Q

P

MU=MSB

MC

MSC

QMQG



Támogatás pozitív externália esetén

Q

P

MSB

MC=MSC

QTQM

MU



A szennyezési jogok kereskedelme

A szennyezési jogok piaca

• a piaci és a normatív szabályozást kapcsolja egybe,

• alapját az immissziós normák alkotják - előírva a

megengedhető szennyezettségi szintet,

• emissziós normákat állapítanak meg az immissziós normákteljesítéséhez.

A módszer változatai:

Emissziócsökkentési jóváírások: A norma alatt szennyezővállalatok többletteljesítményét ismeri el jóváírásokformájában azért, hogy ne csak a norma által előírt határig,hanem azon túl is érdekelt legyen a vállalkozó emissziójátcsökkenteni. A jóváírások ugyanabban a régióban eladhatók,bérbe adhatók, vagy tartalékolhatók. Jóváírást, "szennyezésijogot" az vesz, akinek a szennyezés tisztítása drágább lenne,akinek pedig a szennyezés-csökkentés olcsóbb, az a normánfelül tisztít. A termelők így érdekeltek a szennyezéscsökkentésében, és a szennyezés-csökkentő technológiákfejlesztésében.



Javak csoportosítása 1.

• A tiszta magánjavak esetében könnyen és racionálisan megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a fogyasztásból, ugyanakkor ezen javaknál az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet, azaz rivalizálás van a fogyasztók között a fogyasztásban, illetve a fogyasztásért.

• A tiszta közjavak azon jószágok, amelyek fogyasztásából nem zárható ki senki, és amelyeknek egy tetszőleges személy által történő fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, azaz nincs rivalizálás a fogyasztók között a jószág fogyasztásában.



Javak csoportosítása 2.

A vegyes javak a tiszta magán- és közjavak közé be

nem sorolható javak. Bizonyos jellemzőik alapján a

magánjavakhoz, más jellemzők szerint viszont a

közjavakhoz sorolhatók.

Egyik csoportjuknál a fogyasztásból nem valósítható

meg, vagy legalábbis nem célszerű a kizárás, de a

készletek nem korlátlanok a jószágból, ami miatt

rivalizálás van a fogyasztásukban.

Másik csoportjuknál nem szükségszerű a rivalizálás

kialakulása fogyasztásban, azonban megvalósítható

bizonyos személyek kizárása, ezáltal megoldható a

jószág fogyasztásáért történő pénzszedés.



Közjavak piaci keresleti függvénye

Q

P

DB

Q

DA

DA+BPB

PA

PA +PB



Ajánlati görbe

Q

P

DB

DA

DA+B

B ajánlati

görbéje A-nak



Piaci egyensúly

Q*

P

DB

DA

DA+B

PB

PA



Potyautas jelenség játékelméleti modellje

épít nem épít

épít B:5

A:5

B:7

A:3

nem épít B:3

A:7

B:4

A:4

B stratégiája

A stratégiája


Piaci elégtelenségek Az externáliák és a közjavak …gtk.uni-miskolc.hu/files/10751/9.Előadás_010FN.pdfUniversität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut

Documents