-
XIV. évf. 2. szám 2015. február
GyógyszertárXIV. évf. 2. szám 2015. február
MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991
PARAGRAFUS
„A patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény”Beszélgetés dr.
Gyetvai Lászlóval, a MOSZ országos elnökségének tagjával
A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései
- 2. rész
PHARMA PRAXIS
Az időskori fájdalmak gyógyszeres terápiája
Tervezés, szervezés, irányításA gyógyszertárvezető szerepe a
D-vitamin-termékek expediálásában
BEMUTATJUK
AKTUÁLIS
Megújult a MOSZ honlapja
GENERÁCIÓVÁLTÁS a tára mellett
(18-20. oldal)
RENDEZVÉNY
Gyógyszeres terápia időskorbanBeszámoló a januári kötelező
szinten tartó továbbképzésről
NYITOTT SZEMMEL
Egészségügyi, gyógyszerpiaci hírek
-
Gyógyszertár-működtetés 2015.XX. Jubileumi
KonferenciaProgramelőzetes (előadói felkérések)
2015. március 6. (péntek) INNOVATÍV GYÓGYSZERÉSZET 10.00–13.00
Dr. Samu Antal: Gondozási protokollok a gyakorlatban I.Dr. Szrogh
Vivien–Dr. Gyetvai László: Gondozási protokollok a gyakorlatban
II.Prof. Dr. Halmos Gábor: Modern szemlélet és annak új innovatív
megoldási lehetőségei a biofarmáciábanDr. Csóka Ildikó:
Beteg-adherenciaDr. Juhász Éva: Elsősegélynyújtás a gyakorlatban.
Reanimáció
JOGI KÖRNYEZET ÉS GAZDASÁG 14.00–18.00 Dr. Vass Gellért: A
gyógyszerellátással összefüggő jogi aktualitásokJuhász Katalin: A
gyógyszerellátás számviteli kérdéseiSzabó Zoltán: Adóügyek és
kontrolling Dr. Zolnay Kriszta: „Maradj éhes, maradj bolond!” –
patikai marketing a hétköznapokbanKotán György: Esettanulmány a
gyógyszertári ügyeletről Dr. György Péter: Egészségpénztári
aktualitások
FÓRUM I.2015. március 7. (szombat)
TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM 09.30–11.00Szakmai előadások
GYÓGYSZERTÁR-MŰKÖDTETÉS
11.30–13.00 Dr. Jakab Zoltán: Innovatív gyógyszerekDr. Illés
Zsuzsanna: A generikusok szerepe a magyar gyógyszeriparbanDr. Simon
Kis Gábor: TársadalompolitikaDedinszky Csabáné dr.: Informatikai
aktualitások
FÓRUM II.
14.00–18.00 Dr. Beneda Attila: Egészségügy 2015Dr. Cseh Ildikó:
A gyógyszertárak szakmai környezeteDr. Bidló Judit: Változások az
OEP tevékenységében FÓRUM III. SZÜNET
Dr. Ilku Lívia: A magyar gyógyszeripar helyzeteDr. Feller Antal:
A gyógyszer-kereskedelem helyzete, tendenciák, lehetőségek, tervek
I.Dr. Küttel Sándor: A gyógyszer-kereskedelem helyzete, tendenciák,
lehetőségek, tervek II.Dr. Kató Bálint–Dr. Kovács Zsolt: A
gyógyítás és az üzlet, a beteg és a vásárló Péterfi Mira:
Gyógyszertárak igényeire szabott kedvezményes ajánlatok az
UniCredittől
FÓRUM IV.2015. március 8. (vasárnap)
09.30A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE BESZÁMOLÓ
KÖZGYŰLÉSE
A változtatás jogát fenntartjuk!
-
GYÓGYSZERTÁR 3XIV. évf. 2. szám 2015. február
TARTALOM
XIV. évfolyam 2. szám 2015. február
TOVÁBBKÉPZÉS
PHARMA PRAXIS
RENDEZVÉNY
BEMUTATJUK
AKTUÁLIS
Az időskori fájdalmak gyógyszeres terápiája 4
Receptúrai gyógyszerkészítés a mucoid plakk keratitis
8terápiájábanA 2014. évi GYOK Ifjúsági Fórumának győztes
versenyelőadása
Tervezés, szervezés, irányítás 11A gyógyszertárvezető szerepe a
D-vitamin-termékek expediálásában
Gyógyszertári menedzsment 13
Gyógyszeres terápia időskorban 14Beszámoló a januári kötelező
szinten tartó továbbképzésről
„A patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény” 16Beszélgetés
dr. Gyetvai Lászlóval, a MOSZ országos elnökségének tagjával
Kettős ellenállás 18 Generációváltás a tára mellett – 1.
rész
Megújult a MOSZ honlapja 21
A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései
– 2. rész 22
Egészségügyi, gyógyszerpiaci hírek 24
Színház, komolyzene, kiállítás 28
„Szemezgetés” 30
Operaszerzők nagyjai 31Az olasz opera: Alessandro Scarlatti
PARAGRAFUS
NYITOTT SZEMMEL
Gyógyszertára Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Kiadványa
Alapítva: 2002. január
Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint
Felelős szerkesztő: Tóth Tamás
Szerkesztőbizottság:
Balázs LászlóBarabás Éva
Dr. Lovas ImreDr. Mikola BálintDr. Nagy BalázsDr. Samu Antal
Dr. Simon Kis GáborDr. Szrogh Vivien
Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt
Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám
Nyomdai kivitelezés:Innova 2000 - Innovariant Nyomda
Hirdetésfelvétel:Yooter Média Group Kft.
[email protected].: 36/1 316 4556, 36/1 316 4598
A MOSZ címe:1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6.
telefon/fax: 361 236 09 [email protected]
ISSN 1588-8231
Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és
képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent
anyagoknak – vagy azok egy részének – bármilyen formában történő
másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a
Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása
szükséges.
A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség
felelősséget nem vállal.
KULTURÁLIS AJÁNLÓ
A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA
REJTVÉNY
-
GYÓGYSZERTÁR4
PHARMA PRAXIS
A három leggyakoribb fájdalom-lokalizáció időskorban a hátfájás,
a csípő-, térd- és lábfájás, illetve az egyéb ízületi fájdalmak.
Ebben a korcsoportban azonban más fáj-dalmak is gyakoriak,
beleértve a neuropátiás fájdalmakat (herpesz, diabétesz), a
kompressziós csi-golyatöréseket, a daganatos erede-tű fájdalmakat
és egyéb krónikus, degeneratív betegségek okozta fájdalmakat
is.
Fontos tudni, hogy az idős betegek nagy része úgy gondolja, a
fájdalom az öregedés szükségszerű velejárója, ami önma-gában is az
időskori fájdalomcsillapítás hiányosságaira utal. Egyes felmérések
szerint az idős populációnak akár az 50 szá-zaléka is szenvedhet
olyan fájdalmaktól, amelyek hátrányo-san befolyásolják a hétköznapi
életüket. Az idősotthonokban élő gondozottak fele mindennapos
fájdalmakat él át. Az idős személyek között a legmagasabb a
fájdalomcsillapítókat hosszú távon rendszeresen szedők aránya.
Egyúttal ez a po-puláció a leginkább érzékeny a gyógyszerek
mellékhatásaira, valamint a polipragmázia miatt náluk a legnagyobb
a gyógy-szer-interakció kialakulásának a valószínűsége.
Időskorban 6–30 százalékban fordulnak elő
gyógyszermel-lékhatások, annak ellenére, hogy azok nagyrészt
megelőz-hetők lennének.4 Ebben az életkorban a renális elimináció,
a májmetabolizmus és a gyógyszerek iránti érzékenység is
megváltozik. Ezek azonban az egyének szintjén nem azonos mértékben
történnek, ezért időskorban a gyógyszeres terá-pia individuális
beállítása szükséges. Itt kell megismerked-nünk a geriátriai
heterogenitás fogalmával is, ami azt jelenti, hogy a naptári
életkor és a biológiai életkor (a szervezet bio-lógiai állapota)
nem feltétlenül azonos egymással. Léteznek középkorúak elégtelen
szervi funkciókkal, tartalékkapacitás nélküli szervezettel, és
vannak fitt idős emberek. Az esetle-ges társbetegségek ugyancsak
alapvetően befolyásolhatják az aktuális terápiaválasztást.
Speciális terápiás problémát jelent az úgynevezett elesett
állapotú (frailty) beteg. Az elesett állapot diagnózisa, ha az
alábbi öt tünetből a beteg legalább hárommal rendelkezik: a)
súlyvesztés, b) extrém gyengeség, c) a kéz szorítóerejének
gyengesége, d) lelassult járás, e) csökkent fizikai aktivitás.
Az elesett állapotú betegeknél gyakran tapasztalható kognitív
hanyatlás, depresszió és izomtömeg-csökkenés is, ami ne-hezíti a
gyakori fájdalompanasz kezelését. Mindezek az idős betegek
személyre szabott kezelésének szükségességét tá-masztják alá.
Az időskori fájdalom kezelését befolyásoló tényezők
Egy embernek egy időben többféle fájdalma is lehet. A felmérések
szerint az idős betegek 28–59 százalékban jeleznek multiplex
fájdalmakat, a nők több lokalizációban, mint a férfiak.5,6 Egy 1,2
millió emberre kiterjedő vizsgálatban azt találták, hogy a 65 éves
korosztályba tartozó vagy annál idősebb emberek 82 százalékának van
legalább egy krónikus betegsége, 65 százalékuknak pedig kettő vagy
több. 7 Az eltérő mechanizmusú fájdalmak (neuropátiás,
muszkuloszkeletális, viszcerális stb.) tovább komplikálják a
terápiát. Ezeket a beteg vizsgálata során külön-külön célszerű
felmérni, és a terápia hatását külön-külön monitorozni. Ezért
különösen fontos a fájdalom mérése.8 Mi több, az idős betegeknél
számos nem diagnosztizált vagy nem kezelt társbetegség fordulhat
elő (például inkontinencia, kiszáradás), ami további
bizonytalanságot okozhat a terápia kimenetelében.
A geriátria egyik speciális problémája a polipragmázia. Egy
felmérés szerint a 60 éves vagy annál idősebb betegeknek egy év
alatt átlagosan 41 féle gyógyszert írtak fel.9 Az idős emberek
átlag 7 féle gyógyszert szednek egyidejűleg.10 A mellékhatások
gyakorisága pedig ismert módon összefügg a párhuzamosan szedett
gyógyszerek számával. 11,12
„Az idős betegek nagy része úgy gondolja, a fájdalom az öregedés
szükségszerű velejárója.”Az intellektuális leépülés ugyancsak
megnehezíti a hatékony fájdalomterápiát. A 65 évnél idősebbek
között jelenleg 5 szá-zalék a demencia aránya, a 90+ korcsoportban
azonban már több mint 50 százalék. Ugyanakkor a 85 évnél idősebbek
ese-
Az időskori fájdalmak gyógyszeres terápiájaAnnak ellenére, hogy
a krónikus fájdalmak döntő többsége időskorban fordul elő,
meglepően kevés útmutató létezik az idős betegek
fájdalomcsillapítására vonatkozóan, és azok sem mindig bírnak a
legmagasabb evidenciaértékkel. A szakirodalom például még abban sem
egységes, hogy időskorban a fájdalomérzet fokozódik-e vagy csökken.
Jelen írás célja a különféle gyógyszeres fájdalomcsillapítási
lehetőségek geriátriai szempontjainak rövid áttekintése. A cikk nem
foglalkozik az életvégi fájdalomcsillapítással és a
fájdalomkrízisek kezelésével. Ugyancsak nem feladata a
fájdalomcsillapítás alapelveinek és az egyes speciális fájdalmak
kezelésének ismertetése, ezek más közleményekben
megtalálhatók.1,2,3 E rövid összefoglaló – a tel-jesség igénye
nélkül – az időskori fájdalomcsillapítás klinikai-farmakológiai
racionalitásaira hívja fel a figyelmet.
-
5
PHARMA PRAXIS
tén a fájdalom prevalenciája 72 százalék. A demenciával járó
kommunikációs zavar nehezíti a krónikus fájdalomszindró-mák
felismerését, az akut fájdalom adekvát leírását, és így negatív
módon befolyásolhatja a terápiás döntéseket.13 Ebből kifolyólag
komoly problémát jelent a demens bete-gek fájdalomfelmérése,
amelynek megoldására különféle magatartási jelekre épülő skálákat
dolgoztak ki.14,15,16 Mivel a fájdalomcsillapítás mind a mai napig
a betegek vissza-jelzésén alapul, a demens idős betegek kezelése
speciális problémának számít.
A fájdalomcsillapítással kapcsolatos attitűdök mind a beteg,
mind az ellátó személyzet részéről befolyásolják a kezelést. A
beteg részéről az erős opioidokkal kapcsolatos tévhitek, a
hozzászokástól való félelem, az addikció veszélyének hely-telen
megítélése nemcsak az orvossal való együttműködés hiányosságait
(noncomplience), hanem a terápia visszautasí-tását is
eredményezheti.17 Hasonlóképpen, az egészségügyi személyzet elavult
vagy téves információi az erős opioidok idős személyek esetén
történő alkalmazásáról elégtelen fáj-dalomcsillapításhoz
vezethetnek.18 Az idős betegek egy ré-sze sztoikus módon tűri a
fájdalmat, ami az orvoshoz fordulás elmaradását eredményezheti.
19
Az időskori fájdalom gyógyszeres terápiájának alapjai
Paracetamol
A fájdalomcsillapítás alapja időskorban is a farmakoterápia.20
Idős betegek esetén a szakirodalom elsődleges kezelésként a
paracetamol adását javasolja, annak ellenére, hogy nem léte-zik
nagy esetszámú, randomizált vizsgálat a 65+ korcsoportba tartozó
betegeken. A fiatalabbaknál azonban a paracetamol számos
mozgásszervi és egyéb fájdalom esetén hatékony, és számos terápiás
útmutató egységes ebben a vonatkozásban. Mivel a paracetamol
phenacetin-származék, ezért alkalmazá-sa kapcsán különös
gondossággal vizsgálták a májtoxicitást. A paracetamol maximális
napi dózisa 4 gramm. Ez a dózis hosszú távon is biztonsággal
alkalmazható, amennyiben a terápia indításakor nem áll fenn
májműködési zavar. Akut májtoxicitás előfordulását írták le komoly
malnutríció esetén, ezért ilyenkor nem javasolják a napi 2 gramm
meghaladását. 21
Nem-szteroid gyulladáscsökkentők
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) hatékonyak, ám
óvatosan alkalmazandók, mivel az idős betegek kórházi felvételé-nek
csaknem egynegyedére (23,5 százalékára) nem-szteroid mel-lékhatás
(például gasztrointesztinális ulceráció, vérzés) miatt kerül sor.22
A gyomor-bélrendszeri mellékhatások misoprostol
(prosztag-landin-analóg) vagy protonpumpa-inhibitor párhuzamos
adásával csökkenthetők. Fontos megemlíteni, hogy a NSAID-ok a
fennálló krónikus vesebetegségen ronthatnak, különösen, ha a beteg
a NSAID-okkal egyidejűleg diuretikumot vagy ACE-gátlót is kap.
23
A NSAID-ok fokozhatják a vérnyomást, ennek átlagos értéke 5
Hgmm. 24 A szelektív COX-2 gátlók a fejlesztésük kapcsán
várt elképzelésekkel ellentétben komoly mellékhatásokat okoznak,
így kontraindikáltak cerebrovaszkuláris és ischa-emiás szívbetegség
esetén; csak óvatosan adhatók diabetes mellitusban,
hiperlipidémiában, hipertóniában és dohány-zók esetén. Idős betegek
NSAID terápiájának aranyszabálya, hogy esetükben a legkisebb
hatékony dózist a lehető legrö-videbb időtartamig kell
adagolni.
Opioidok
A tramadol kettős hatásmechanizmussal rendelkezik, ne-vezetesen
gyenge opioid-agonista és monoamin- (norepi-nephrin és szerotonin)
felvétel-gátló. A többi opioidnál gyengébb hatást fejt ki a légző-
és a gasztro-intesztinális rendszerre. Ugyanakkor a monoamin
felvételének gátlása miatt idős személyek esetén konfúziót okozhat.
A tramadol ismert mellékhatása, hogy csökkenti a központi
idegrend-szer görcskészségének küszöbértékét, ezért akiknek
anam-nézisében epilepszia szerepel, vagy akiknek ismerten (primer
vagy metasztatikus) agyi daganatuk van, a tramadol nem ja-vasolt.
Ha a beteg egyéb szerotoninerg gyógyszert is szed, a tramadol
adásával vigyázni kell.25 Egyes adatok szerint az idősek 20
százalékkal kevesebb gyógyszert igényelnek, annak ellenére, hogy a
farmakokinetika az életkorral nem változik. 26 Elesett állapotú
idős beteg esetén a napi 200 mg-nál nagyobb tramadoldózist nem
javasolják.
Az erős opioidok alkalmazását időskorban csak elvétve
vizs-gálták. Az addikciótól való félelem mind a betegek, mind az
orvosok részéről fontos szempont a terápia visszautasítása vagy
elindítása során. Több mint 25 ezer beteg hosszú távú, erős opioid
kezelésének az adatait elemezték, olyanokét, akiknek anamnézisében
nem szerepelt gyógyszerfüggőség, és mindössze 7 olyan beteget
találtak, akiknél addikció ala-kult ki.26 Nagyon kevés az olyan
vizsgálat (ha van egyáltalán), amelyet nagyszámú idős beteg
bevonásával végeztek az erős opioidok hatékonyságának megítélése
céljából. Így – számos egyéb gyógyszeres terápia mellett – az erős
opioid kezelés is a teljes populáció adatainak idősekre
vonatkoztatott extra-polációján alapul.
„A polipragmázia miatt náluk a legnagyobb a gyógyszer-interakció
kialakulásának a valószínűsége.”A farmakokinetikának és a
farmakodinámiának az életkor előrehaladtával történő változása
miatt idős betegek esetén az opioidok szokásos kezdő dózisa a
fiatalok kezdő dózisának a 25–50 százaléka. Innen indulva kell a
dózist felfelé titrálni, egészen a kellő hatékonyság eléréséig.
Időseknél – 4 óránként
GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február
-
6
PHARMA PRAXIS
GYÓGYSZERTÁR
adott gyógyszer (például azonnal felszívódó morfin) esetén – a
kisegítő dózisok nem haladhatják meg a napi összdózis 5
százalékát.27 Idősek esetén elsőként választott erős opioidnak nem
javasolják a retard készítményeket, mert a mellékhatások előre nem
kiszámíthatók. Mivel a rövid hatású szerek gyorsabban kiürülnek, az
esetleges mellékhatás is kisebb problémát jelent.
Azt is fontos tudni, hogy a 25 százaléknál kisebb dózisemelés a
betegek számára általában nem fokozza egyértelműen a
fájda-lomcsillapítás mértékét. Ezért a titrálás során – a beteg
állapo-tát és a mellékhatásokat mérlegelve – enyhe közepes fájdalom
esetén 25–50 százalék, súlyos, kibírhatatlan fájdalom esetén 50–100
százalék dózisemelés javasolt. A dózisemelés a 100 szá-zalékot
sohasem haladhatja meg. Ez alól a fentanyl jelent kivé-telt, ahol a
dózisemelés mértéke a tapaszok esetén csak 25 µg/órás lépésekben,
2-3 naponta történhet.
A dóziseszkaláció mindig az adott gyógyszer plazmafelezési
idejének a figyelembevételével történik. A dózisemelés rövid hatású
opioid monoterápia esetén 2 óránként, hosszú hatású (retard) orális
készítmények esetén 12–24 óránként, fen-tanyl tapasz, methadon vagy
levorphanol esetén általában 72 óránként történhet (a fentanyl
tapasz kapcsán indokolt esetben a 48 óránként történő csere is
megengedhető).
Egyes adatok arra utalnak, hogy 65+ életkorban az oxi-codon
hétszer nagyobb arányban okoz obstipációt, mint a transzdermális
fentanyl.28 Idősek esetében a transzder-mális fentanyl nem
daganatos fájdalomban hatékonyabb, mint a fiataloknál.29 A
fentanylt – magas potenciája miatt – időskorban nem elsődleges
terápiaként javasolják, ha-nem más erős opioidok elégtelensége,
vagy a dózislimitá-ló mellékhatás elérése után, az opioid-rotáció
részeként.
A buprenorphin hatékonysága nem mutat korcsoportfüg-gést,30
farmakokinetikája veseelégtelenség során sem vál-
tozik.31 Ezért gyakran alkalmazott készítmény idős betegek
súlyos, nem daganatos eredetű fájdalmában. A buprenor-phin
szublingvális és transzdermális kiszerelésben egyaránt elérhető.
Veseműködési zavar esetén a morfin metabolitjai
(morfin-3-glucuronid, morfin-6-glucuronid) akkumulálód-nak, ami
mellékhatásokhoz vezethet. Idősek esetén a morfin esetleges
szedatív hatására is gondolni kell.
Az oxycodon idősek esetén – rövid plazmafelezési idejének és a
toxikus metabolitok hiányának köszönhetően – ugyan-csak gyakran
alkalmazott készítmény. Gyors hatású és retard oxycodon készítmény
egyaránt elérhető.
Adjuváns analgetikumok
Az adjuváns analgetikumok olyan gyógyszerek, amelyek el-sődleges
indikációja nem a fájdalomcsillapítás, azonban egyes
fájdalomszindrómákban is hatékonyak. Közéjük tartoznak többek
között az antidepresszánsok, az antiepileptikumok és a
kortikoszteroidok. A triciklusos antidepresszánsok (TCA-k) csak
nagy óvatossággal alkalmazhatók, mert egyes mellékhatásaik
(vizeletretenció, székrekedés, verejtékezés, homályos látás,
száj-szárazság) idősek esetén rosszul tolerálhatók; más
mellékhatá-saik (szedáció, orthostatikus hypotonia) fokozzák az
elesések számát; bizonyos mellékhatásaik (glaukóma, aritmia,
zavartság) pedig egyenesen veszélyesek lehetnek. A betegek 20
százaléka a mellékhatások miatt hagyja abba a kezelést.10
Mindezzel együtt a TCA-k hatékonyak, NNT (number needed to
treat) értékeik 2,1–2,8 közé esnek. A nortriptylin kevésbé
anti-kolinerg hatású, mint a többi szer. A
szerotoninvisszavétel-gát-lók tolerálhatósága jobb, mint ami a
TCA-k esetén tapasztalha-tó, de fájdalomcsillapító hatásuk nem
egyértelmű. A TCA-knál ugyancsak jobb tolerabilitással bírnak a
szerotonin-noradrena-lin visszavétel-gátlók (SNRI-k). Ez utóbbiak
közül a duloxetin és a venlafaxine a választható szerek. SNRI
választandó elsődleges
WHOajánlások
II.
Erősopioid+NSAID
+/- adjuváns
I.
II.
III.
IV.
III.
I.
V.NSAID +/- adjuváns
Gyengeopioid+NSAID +/- adjuváns
Gyengeopioid
Max.dózisúNSAID
Alacsonydózisú
ibuprofen v.nem acetilált
szalicilát
Nemgyógyszeres
és/vagyparacetamol
DAGANATOSFÁJDALOM
NEM DAGANATOSFÁJDALOM
-
7
PHARMA PRAXIS
GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február
IRODALOMJEGYZÉK
1 Telekes A. A modern fájdalomcsillapítás alapelvei.
Gyógyszerészet 2011; 5: 259–262.
2 Telekes A. Az áttörő fájdalom kezelése az onkológiában.
Onkológia 2011; 1(4): 243–247.
3 Telekes A. A neuropathiás fájdalom és gyógyszeres kezelése.
Háziorvosi Továbbképző Szemle 2012; 17(2): 69–77.
4 Gurwitz JH, Field TS, Harrold LR et al. Incidence and
preventability of adverse drug events among older persons in the
ambulatory setting. JAMA 2003; 289(9): 1107–1116.
5 Jakobsson U, Klevsgard R, Westergren A, Hallberg IR. Old
people in pain: A comparative study. J Pain Symptom Manage. 2003;
26(1):625–36.
6 Miro J, Paredes S, Rull M, et al. Pain in older adults: A
prevalence study in the Mediterranean region of Catalonia. Eur J
Pain. 2007; 11(1):83–92.
7 Wolff JL, Starfield B, Anderson G. Prevalence, expenditures,
and complications of multiple chronic con-ditions in the elderly.
Arch Intern Med. 2002; 162(20):2269–76.
8 Telekes A: A fájdalom mérése. Háziorvosi Továbbképző Szemle
2013; 18(1): 21–25. Milton JC, Hill-Smith I, Jackson SH.
Prescribing for older people. BMJ. 2008; 336(7644):606–9.
9 Barber JB, Gibson SJ. Treatment of chronic non-malignant pain
in the elderly. Safety considerations Drug Saf. 2009;
32(6):457–74.
10 Johnell K, Klarin I. The relationship between number of drugs
and potential drug-drug interactions in the elderly: A study of
over 600,000 elderly patients from the Swedish prescribed drug
register. Drug Saf. 2007; 30(10):911–8.
11 Green JL, Hawley JN, Rask K. Is the number of prescribing
physicians an independent risk factor for adverse drug events in an
elderly outpatient population? Am J Geriatr Pharmacother. 2007;
5(1):31–9.
12 Kelley A, Siegler E, Reid MC. Pitfalls and recommendations
regarding the management of acute pain among hospitalized patients
with dementia. Pain Med. 2008; 9(5):581–6.
13 Shega JW, Rudy T, Keefe FJ, et al. Validity of pain behaviors
in persons with mild-to-moderate cognitive impairment. J Am Geriatr
Soc. 2008; 56(9):1631–7.
14 Chapman CR. Progress in pain assessment: The cognitively
compromised patient. Curr Opin Anest-hesiol. 2008; 21(5):610–6.
15 Kunz M, Scharmann S, Hemmeter U, Schepelmann K, Lautenbacher
S. The facial expression of pain in patients with dementia. Pain.
2007; 133(1–3):221–8.
16 Lewis ET, Combs A, Trafton JA. Reasons for under-use of
prescribed opioid medications by patients in pain. Pain Med. 2010;
11(6):861–71.
17 Kaasalainen S, Coker E, Dolovich L, et al. Pain management
decision making among long-term care physicians and nurses. West J
Nurs Res. 2007; 29(5):561–80.
18 Helme RD, Gibson SJ. The epidemiology of pain in elderly
people. Clin Geriatr Med 2001; 17: 417–31.
19 Kaufman DW, Kelly JP, Rosenberg L, Anderson TE, Mitchell AA.
Recent patterns of medication use in the ambulatory adult
population of the United States. The Slone Survey. JAMA. 2002;
287(3):337–44.
20 Claridge LC, Eksteen B, Smith A, Shah T, Holt AP. Acute liver
failure after administration of paracetamol at the aximum
recommended daily dose in adults. Br Med J 2010; 341: c6764
21 American Geriatrics Society Panel on the Pharmacological
Management of Persistent Pain in Older Persons. Pharmacological
management of persistent pain in older persons. J Am Geriatr Soc
2009; 57: 1331–46.
22 Nikolaus T, Zeyfang A. Pharmacological treatments for
persistent non-malignant pain in older persons. Drugs Aging 2004;
21: 19–41.
23 Johnson AG, Nguyen TV, Day RO. Do nonsteroidal
antiinflammatory drugs affect blood pressure? A meta-analysis.
24 Ann Int Med 1994; 121: 289–300.
25 Barber JB, Gibson SJ. Treatment of chronic non-malignant pain
in the elderly: safety considerations. Drug Safety 2009; 32:
457–74.
26 Mercadante S, Arcuri E. Pharmacological management of cancer
pain in the elderly. Drugs Aging 2007; 24: 761–76.
27 Abraham J. Advances in pain management for older adult
patients. Clin Geriatr Med 2000; 16:269-311.
28 Ackerman SJ, Knight T, Schein J, Carter C, Staats P. Risk of
constipation in patients prescribed fentanyl transdermal system or
oxycodone hydrochloride controlled-release in a California Medicaid
population. Consult Pharm 2004; 19:118–32.
29 Otis J, Rothman M. A Phase III study to assess the clinical
utility of low-dose fentanyl transdermal sys-tem in patients with
chronic non-malignant pain. Curr Med Res Opin 2006;22:
1493–501.
30 Likar R, Vadlau EM, Breschan C, Kager I, Korak-Leiter M,
Ziervogel G. Comparable analgesic efficacy of transdermal
buprenorphine in patients over and under 65 years of age. Clin J
Pain 2008; 24: 536–43.
31 Kress HG. Clinical update on the pharmacology, efficacy and
safety of transdermal buprenorphine. Eur J Pain 2009; 13:
219–30.
32 Telekes A. Időskori krónikus fájdalmak és kezelésük.
Háziorvosi Továbbképző szemle 2011; 16(7): 362–366.
adjuváns analgetikumként, ha a betegnél egyidejű depresszió áll
fenn. A duloxetin nem adható májfunkciós zavar esetén, a
venlafaxine dózisát pedig csökkenteni kell, ha vese- vagy
máj-működési zavar áll fenn.
Az antiepileptikumok (például gabapentin, pregabalin,
lamotrigine, levetiracetam, tiagabine, topiramate) ha-tékonyak
neuropátiás fájdalmak esetén. Alkalmazásuk során alacsony
kezdődózis és lassú dózisemelés java-solt („start low, go slow”),
mivel szedációt, zavartságot okozhatnak. A lamotrigine és a
tiagabine kivételével va-lamennyi antiepileptikum dózisát a
vesefunkció értéke szerint kell módosítani, veseműködési zavar
esetén ezért ezek az elsődlegesen választandó szerek. Ha – normális
vesefunkció mellett – májfunkciós zavar áll fenn, akkor a
gabapentin, a pregabalin vagy a levetiracetam a válasz-tandó
gyógyszer. A pregabalin anxiolitikus hatású, ezért szorongó betegek
esetén ez az elsődlegesen választandó adjuváns antiepileptikum.
A kortikoszteroidok számos fájdalomszindrómában (csontfájdalom,
neuropátiás fájdalom, fokozott intracra-niális nyomáshoz társuló
fejfájás, ízületi fájdalmak, uré-ter- vagy bélobstrukció,
gerincvelő-kompresszió) mutat-nak fájdalomcsillapító hatást. A
kortikoszteroidok és a NSAID-ok együttes adagolása erősen fokozza a
perforá-cióval járó gyomorfekély kialakulásának veszélyét. A
szte-roidok alkalmazása időskorban a már meglévő állapotok romlását
okozhatja (például diabétesz, oszteoporózis, hipertónia), vagy új
tüneteket válthat ki (agitáció, proxi-mális miopátia,
folyadékretenció, a bőr elvékonyodása, immunoszupresszió stb.).
Ezért az idős betegek tartós szteroidkezelése egyéni megfontolást
igényel.
Összefoglalás
Időskorban nagyon gyakori tünet a fájdalom. Ahhoz képest, hogy
incidenciája az életkor előrehaladtával exponenciá-lisan fokozódik,
és a fájdalomcsillapításhoz való jog alap-jog, meglepően kevés az
idős betegek fájdalmát és annak kezelését vizsgáló
életkor-specifikus klinikai tanulmány. A fájdalomcsillapító terápia
során az életkor előrehaladásával együtt járó fiziológiás
változásokat, a társbetegségeket és az azok kezelésére alkalmazott
gyógyszereket is figyelem-be kell venni. A demencia nemcsak a
fájdalom felmérését, hanem magát a terápiát is komplikáló tényező.
A fájdalom-csillapítás individualizált kezelést jelent, ami
időskorra külö-nösen igaz. Aktualitása miatt e klinikai terület az
orvostan-hallgatók képzésében és a szakvizsgaképzésben is kiemelt
szerepet kell hogy kapjon.
Akik az idős betegek fájdalomcsillapításának egyéb aspek-tusai
után is érdeklődnek, azoknak egy korábbi közlemény-re hívjuk fel a
figyelmét. 32
Dr. habil. Telekes András,a Bajcsy-Zsilinszky Kórház
Onkológiai Osztályának osztályvezető főorvosa
-
GYÓGYSZERTÁR8
PHARMA PRAXIS
A Kaposi Mór Oktató Kórház egyik szemész főorvosnője két betege
kapcsán vette fel a kapcsolatot a gyógyszerész kol-légákkal. Az
első páciense egy felnőtt férfi, akit már hosz-szú ideje kezeltek
conjunctivitis diagnózissal. Állapota a kezelések hatására nem
javult, ezért jelentkezett a kórház szemészeti osztályán. A
doktornő mucoid plakk keratitisre gyanakodott. Ez a kórkép a szemen
kóros váladék képződésével jár, ami a corneán állandó gyulladási
gócot jelentő plakkok kialakulá-sát eredményezi. A mucoid plakkok
leggyakrabban száraz szem szindrómában figyelhetők meg, de herpes
zoster fertő-zésben is megjelenhetnek [3].
A doktornő terápiának szteroidtartalmú szemcseppet, a plakkok
oldására pedig – a nemzetközi szakirodalom aján-lása alapján –
acetylcystein-tartalmú oldatot szeretett volna alkalmazni.
Magyarországon azonban nem talált acetylcys-tein-tartalmú
szemcseppet, ezért a parenterális használatra szánt Fluimucil
injekciót alkalmazta, 5x1 cseppel naponta (ekkor még nem vette fel
velünk a kapcsolatot). Az első adag hatására a beteg panaszai és a
plakkok kiterjedése is a mi-nimálisra csökkent, a második adag
alkalmazását követően pedig ezek teljesen meg is szűntek. A kezelés
alatt a páciens semmilyen mellékhatást nem tapasztalt.
A doktornő második páciense egy kisfiú volt, akinek a
szem-résében szintén plakkok jelentek meg. Az anamnézisben itt is
hosszas előkezelés szerepelt, a kis beteget több helyen is lát-ták,
de sehol nem merült fel az acetylcysteinnel való kezelés
lehetősége. A doktornő az előző betegéhez hasonló módon megkezdte a
kezelést. A kisfiúnál azonban nem várt hatást, erős csípő érzést
tapasztaltak. A doktornő ekkor vette fel a kapcsolatot a
gyógyszerészkollégákkal.
A probléma felismerése
A szakirodalmi ajánlásoknak megfelelő, 10%
acetylcys-tein-tartalmú készítmény szemcsepp formájában nincs
for-galomban Magyarországon. A nemzetközi adatbázisokban pedig az
acetylcystein csak a szokásos orális, intravénás és in-halációs
beviteli módokban szerepel, így az importálás lehe-tősége sem jöhet
szóba. Egyetlen utalást találtunk egy angol cég honlapján 5%-os és
10%-os acetylcystein hatóanyagú szemcseppekre, viszont aggályt
kelt, hogy ezekkel kapcso-latban ott semmilyen további információ
nem szerepel [4]. Ezeken kívül alacsonyabb hatóanyag-tartalommal
találtunk még készítményeket, illetve összetételeket, azonban az
ilyen koncentrációk nem alkalmasak a plakkok feloldására.
„Egy magisztrális készítmény is lehetőséget biztosíthat egy
ritka betegség egyedi terápiájára.”Magyarországon a betegséggel
kapcsolatban egyetlen eset-tanulmány jelent meg a Szemészet című
folyóirat 141. évfo-lyamában [3], amely kezelésként szintén a
Fluimucil injekciót javasolja a főorvosnő által is alkalmazott
adagolás szerint. Munkánkat először a Fluimucil injekciós oldat
vizsgálatá-val kezdtük, hogy kiderítsük, megfelel-e a
szemcseppekkel szemben támasztott követelményeknek, illetve, hogy
mi okozhatta az esettanulmányunkban bemutatott második pá-
A szem a legérzékenyebb érzékszervünk, amelynek kezelése csak
irritációmentesen történhet. A szem természetes közege a
könnyfolyadék, amelynek pH-ja, sűrűsége, viszkozitása,
törésmutatója és felületi feszültsége is finoman szabályozott.
Irritá-ciót okozhat, ha nagyobb mértékben eltérünk ezektől a
fiziológiás körülményektől, ezért fontos szem előtt tartani ezeket
egy szemészeti készítmény tervezésekor, előállításakor.
Receptúrai gyógyszerkészítés a mucoid plakk keratitis
terápiájábanA 2014. évi GYOK Ifjúsági Fórumának győztes
versenyelőadása
-
GYÓGYSZERTÁR 9
PHARMA PRAXIS
XIV. évf. 2. szám 2015. február
ciensnél fellépő panaszokat. A Fluimucil injekció egy 10%-os
oldat, ami megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. pH-ja (6,73) a
fájdalommentes tartományban van, azonban ozmolalitása
(1294mOsmol/l) hiperozmotikus a könnyfolyadékhoz képest, ami
magyarázata lehet a második páciens által tapasztalt
mellékhatásoknak.
Célkitűzés
A fentiek ismeretében egy olyan N-Acetylcystein hatóanyagú
magisztrális szemcsepp formulálását tűztük ki célul, amely alkalmas
a mucoid plakk keratitis kezelésére. A készítmény összetételének
optimalizálásánál a biofarmáciai, biokompa-tibilitási
alapfeltételeknek való megfelelést is figyelembe vet-tük, továbbá,
hogy a szemcsepp az eltartás során megfelelő kémiai stabilitással
rendelkezzen.
Anyagok és módszerek
A könnyfolyadéknak a pH-ja, a sűrűsége, a viszkozitása, a
törés-mutatója és a felületi feszültsége is finoman szabályozott
[1].
Munkánk során az acetylcystein szubsztanciát gyakorlat-ban
előforduló szemészeti oldószerekben (Aqua purificata, 0,9%-os
nátrium-klorid oldat, Solutio ophthalmica cum ben-zalkonio
FoNoVII., Solvens pro oculoguttis cum thiomersalo FoNoVII., acetát
puffer, foszfát puffer) oldottuk fel. Az elővizs-gálatok
kiértékelését követően, amelyek során a kémhatást és az
ozmolalitást vizsgáltuk, a nátrium-klorid (0,9%) oldatot, az
acetát- és a foszfát-puffer oldatokat találtuk megfelelőnek a
további vizsgálatokhoz. A kémhatást nátrium-hidroxid ol-dattal
semlegesítettük.
A készítéshez Aqua purificatát, Acetylcysteinumot, Dinatrii
phosphas dodecahydricust, Kalii dihydrogenophosphast, Natrii acetas
trihydricust, Natrii chloridumot, Natrii hydroxi-dumot és
Thiomersalum solutum 0,1%-ot használtunk. Min-den oldatot
megvizsgáltunk arra nézve, hogy milyen mérték-ben felel meg a
könnyfolyadék fiziológiás sajátságainak. A vizsgálatokhoz a
következő műszereket használtuk:
• WTW inoLab level 2 típusú pH-mérő (WTVV GmbH, We-ilheim,
Németország);
• Anton Paar DMA 35 N digitális sűrűségmérő (Anton Paar GmbH,
Graz, Ausztria);
• Oswald Fenske-féle kapilláris viszkoziméter (KUTESZ,
Magyarország);
• KSV Sigma 700/701 felületi feszültségmérő (KSV Instru-ments,
Finnország);
• K-7400 Semimicro Osmometer (Knauer GmbH, Berlin,
Németország);
• HPLC (Shimadzu Class LC 10 / M10A (Japán).
A vizsgálatok mindegyikét – három párhuzamos mérést vé-gezve – a
minták összemérésekor végeztük. Ezt követően egy hét, egy hónap és
három hónap elteltével ismételten lemér-tük a szobahőmérsékleten,
valamint a hűtőben tárolt minták pH-ját; és nagy hatékonyságú
folyadékkromatográfiával a hatóanyag-tartalom meghatározását is
elvégeztük; három hónap után pedig a minták felületi feszültségét
is lemértük. Az eltarthatóság kapcsán a szobahőmérsékleten (15–25
°C) és a hideg helyen (2–8 °C) lévő tárolásra vonatkozó értékek is
meghatározóak, ezért mindkét hőmérsékleten eltartottuk a
vizsgálandó oldatokat. A vizsgálatokat a Pécsi Tudomány-egyetem
Általános Orvostudományi Karának Gyógyszertech-nológiai és
Biofarmáciai Intézetében végeztük.
Eredmények, következtetések
Az acetylcysztein-oldatok vizsgálati eredményeit az alábbi
táblázatban összesítettük.
Mindegyik esetben euhidria figyelhető meg. A törésmutatók és a
felületi feszültségek értékei a biofarmáciai elvárások-nak
megfelelőek. A mért eredmények alapján az általunk elkészített
oldatok hiperozmotikusak, ám még így is jobban megközelítik a
könnyfolyadék biofarmáciai értékét, mint a klinikumban jelenleg
alkalmazott injekció. A hatóanyag-tar-talom eredményei az
összemérésnek megfelelően alakultak. A tárolás során az
acetát-pufferrel készült oldat esetében je-lentős
kémhatáscsökkenést tapasztaltunk, ami kedvezőtlen változás. A többi
összetételről elmondható, hogy kémhatá-suk a 6,8–8,5 közötti
fájdalommentes tartományba esik. A hatóanyag-tartalom meghatározása
során nyert eredmények alapján, az anyagokat szobahőmérsékleten
tárolva az első hét folyamán kisebb, majd jelentősebb bomlás
következett be. A hűtőben tárolt minták esetében három hónap után
is elfogadható, öt százalékon belüli hatóanyagtartalom-válto-zás
történt.
A könnyfolyadék fontosabb biofarmáciai jellemzői [5]sűrűség
1,0005 g/l
törésmutató 1,336viszkozitás 1,02 mPas
felületi feszültség 46,2 mN/m (32oC-on)pH 7,3-7,7
Vizsgálati mintákKódjelzés A minta összetétele
S1 10% NAC + 0,9% NaCl + NaOH S2 10% NAC + acetát-puffer + NaOH
S3 10% NAC + foszfát-puffer + NaOH F Fluimucil injekció (10%)
A NAC-oldatok vizsgálati eredményei összeméréskor
Mintakód Oldószer pH Törésmu-tatóOzmolalitás(mOsmol/l)
Felületifeszültség
(mN/m)
Hatóanyag-tartalom
(g/100ml)S1 0,9% NaCl-oldat 6,97 1,341 719 53,73 10,9S2
acetát-puffer 6,9 1,341 741 45,32 10,5S3 foszfát-puffer 6,9 1,342
744 42,08 10,7
F „Fluimucil injekció” 6,73 1,351 1249 53,46 -
-
GYÓGYSZERTÁR10
Összefoglalásképpen a következő javaslatokat tesszük. Az eddigi
vizsgálatok alapján a foszfát-pufferrel készült összetétel a
legalkalmasabb a szemcsepp formulálására. A hatóanyag bomlékonysága
miatt célszerű „ex tempore” elkészíteni az oldatot, ami egy hétig
2–8 °C-on eltartható. Ez az időtartam a FoNo-s szemcseppek esetében
is jellemző. Ahhoz, hogy mindez megvalósítható legyen, kérvényezni
kell, hogy az N-acetylcysteint a GYEMSZI-OGYI pozitív listára
emelje.
„Az eddigi vizsgálatok alapján a foszfát-pufferrel készült
összetétel a legalkalmasabb a szemcsepp formulálására.” Véleményünk
szerint a második betegnél fellépő nem kívánt hatásokat a Fluimucil
injekciós oldat ozmolalitása (1249mOs-mol/l) okozta. Ezen a kisebb
ozmolalitású (744mOsmol/l) foszfát-pufferrel készült oldat
javíthat. A vizsgálatok során nyert eredményeket a doktornő
tájékoztatása után a máso-dik páciens édesanyjával is ismertettük,
aki azonban félve az újabb mellékhatásoktól, nem járult hozzá a
további acetylcy-stein-tartalmú kezeléshez.
Eredményeink is azt mutatják, hogy az acetylcystein-tar-talmú
szemcsepp összetételének további finomítására van szükség, ami
főként az ozmolalitás csökkentésére irányulna. Úgy gondoljuk,
munkánk arra is rávilágít, hogy egy magiszt-rális készítmény is
lehetőséget biztosíthat egy ritka betegség egyedi terápiájára.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket dr. Mayer Klára
egyetemi adjunktusnak, dr. Gál Ilona szemész főorvosnőnek, valamint
dr. Hoppál Gabriella gyógyszerésznőnek. Továbbá köszönjük a Pécsi
Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszertechnológiai
és Biofarmáciai Intézete dolgozóinak a vizsgálatokban nyújtott
odaadó segítséget.
Simon Judit, Csodaszarvas Gyógyszertár, Kaposvár
Merczel Sára,Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
Gyógyszertár, Kaposvár
[1] Bozó Tamás, dr. Mayer Klára, Pál Szilárd, dr. Dévay Attila:
A szem korszerű gyógyszeres terápiájának lehetőségei;
Gyógyszerészet 53. 5–12. 2009.
[2] Dr. Hajdú Mária: Szemészeti készítmények a gyógyszertári
gya-korlatban; Gyógyszerészet 51. 465–472. 2007.
[3] Tönköl Tamás, Vámosi Péter: Mucoid plakk keratitis kezelése
N-acetylcystein-tartalmú szemcseppel. Esetismertetés; Szemészet
141. 471–474. 2004.
[4]
http://www.quantumpharma.co.uk/About-Us/Testimonials/PartVIIIB-NOV-2013-Pricing_CustomerView-%28version-1.aspx
(2014.05.08.)
[5] Dévay Attila, Antal István: A gyógyszeres terápia
biofarmáciai alapjai; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009.
[6] Süveges Ildikó: Szemészet; Medicina Könyvkiadó, Budapest,
2010.
[7] Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadás I–IV. kötet; Medicina
Könyv-kiadó, Budapest, 2003.
[8] Formulae Normales VII. – Szabványos vényminták VII.
gyógysze-részi kiadás; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003.
[9] Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadás I–IV. kötet; Medicina
Könyvki-adó, Budapest, 1986.
PHARMA PRAXIS
IRODALOMJEGYZÉK
-
11
PHARMA PRAXIS
GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február
A beteg, terápiája megkezdése előtt, utolsóként a patikában
találkozik egészségügyi szakemberrel; itt kap(hat) olyan
in-formációkat, tanácsokat, amelyek segítik egészsége
megőr-zésében, helyreállításában. A gyógyszertár a magas szintű
beteggondozás egyik fontos láncszeme, ugyanakkor üzleti vállalkozás
is. Vezetőjének a betegek érdekeit, munkatársai-nak igényeit és
elvárásait, illetve a piaci körülményeket is fi-gyelembe kell
vennie, annak érdekében, hogy korszerűen és hatékonyan működő
patikát üzemeltessen.
Az elmúlt 25 év a gyógyszerportfólióban és a betegek
viselke-déskultúrájában is radikális változásokat hozott,
ugyanakkor alig alakította át a patikavezetői szemléletmódot. A
„gyógyí-tás” és az „üzlet”, a „beteg” és a „vásárló” sokak szemében
még most is egymást kizáró fogalmak, holott a hozzánk betérő beteg
egyben lehetséges vásárló is. A magas szintű szakmai munkához
egyaránt elengedhetetlen a kiszámítható módon növekvő nyereség és
az elkötelezett, motivált kollégák. A pa-tikavezető gyógyszerész
egy személyben gyógyító, coach és üzletember. Nem könnyűek a
hétköznapjai…
Időzavarban
A gyógyszertárvezetőnek kis túlzással a mitológiai
heka-tonkheirek száz karjára lenne szüksége ahhoz, hogy minden
feladatát maradéktalanul ellássa. Előfordult már önnel, hogy
beragadt az akciós készlete? Hogy kisebb lett a forgalma a vártnál?
Hogy a patika egyik zugában szép csendben lejárt egy termék
szavatossága? Hogy jelentős veszteséget okozott önnek a vaklicit?
Hogy expediálói „megfeledkeztek” a promo-tált termékekről? Hogy más
készítményt rendelt akcióban, mint amit tévéreklám támogatott?
Gyakorló gyógyszerészként sok kolléga fog szinte mindegyik
kérdésre igennel felelni. Magyarázatként pedig olyan mon-datok
hangzanak el, mint hogy: „az expediálóim nem figyel-tek rám”,
„sürgős rendeléseket kellett leadnom”, „a számlák írása,
ellenőrzése minden energiámat elvette”, „új pénztárgé-pet kellett
beszereltetnem”, „én is rendszeresen expediálók, hogy segítsem
kollégáimat”, „örülök, ha az adminisztratív kötelességeimet
ellátom, a munkatársakkal beszélgetni már nem marad időm”. Ok és
felelős mindig akad, nem is kevés. Érdemesebb azonban a megoldást
keresni, azaz az okok fel-tárása után a változtatás lehetőségeire
fókuszálni.
Nem elég berendelni
Nézzük meg, hogyan működhet mindez hatékonyan egy tél végén,
tavasz elején kurrens termékcsoport, a D-vitamin-tartal-mú
készítmények értékesítése esetében! A D-vitaminnak egyre szélesebb
körben ismert a szükségessége, pozitív hatásai. Ám mivel a hozzánk
betérő páciens az esetek túlnyomó többségé-ben nem szakember,
sejtelme sincs a D-vitamin konkrét hatás-mechanizmusáról,
hormonháztartásban betöltött szerepéről. Éppen ezért, amennyiben
kellőképpen megtervezzük az ezzel a termékcsoporttal kapcsolatos
cselekvési tervünket, akár meg is különböztethetjük magunkat a
versenytársainktól, ami stabil betegkörünk növekedéséhez, hosszabb
távon pedig pénzügyi mutatóink javulásához vezethet.
Mi ezzel kapcsolatban a gyógyszerészek, az expediálók fel-adata?
A megélénkülő keresletre történő felkészülés első lépéseként
frissítsék fel, illetve aktualizálják ismereteiket az adott
termékcsoporttal kapcsolatban. A D-vitamin, mint azt mindannyian
jól tudjuk, zsírban oldódó vitamin. Egyik leg-fontosabb élettani
hatása a kalcium-anyagcsere befolyásolá-sa, aminek eredményeképpen
a szervezetben normál csont-
Tervezés, szervezés, irányításA gyógyszertárvezető szerepe a
D-vitamin-termékek expediálásában
A PharmaTrainer 8 éve tart Magyarországon
gyógyszeripar-specifikus képzéseket, tanácsadásokat, amelyek a
legkorszerűbb kommunikációs és pszichológiai eredmények
felhasználásával törekednek választ adni a szakma legsürgetőbb
kérdéseire. Jelen cikksorozatunk célja, hogy egy-egy népszerű
termék bemutatásán keresztül olyan kommunikációs stratégiákat
ismer-tessünk meg olvasóinkkal, amelyek könnyebbé és eredményesebbé
tehetik a gyógyszertár-vezetői munkát.
-
GYÓGYSZERTÁR12
sűrűség és csontszerkezet, valamint megfelelő minőségű fogak
alakulnak ki. Az elmúlt évek vizsgálati eredményei által
alátámasztott tény, hogy a D-vitamin segít az emlő és a vas-tagbél
rosszindulatú megbetegedéseinek megelőzésében, továbbá hozzájárul a
felső légúti problémák előfordulásának csökkentéséhez, beleértve az
influenzát is. Alkalmazása je-lentősen mérsékli az allergia okozta
panaszok kialakulásának gyakoriságát, és számos bőrbetegség
kezelésének hatékony kiegészítő terápiája lehet.
„A vezető legfőbb feladata egy olyan biztonságos környezet
megteremtése, amelyben az elismerés növeli munkatársai bizalmát, és
ösztönzőleg hat rájuk.”Második lépésként, a gyógyszertárvezetőnek
be kell rendel-nie a megfelelő mennyiségű D-vitamin-tartalmú
készítményt, azt is szem előtt tartva, hogy a készletek túlzott
felhalmozása akár kontraproduktív is lehet (beragad, lejár a
termék).
Mi ilyen esetekben az általános gyakorlat? A patikavezető – akár
több cégtől is – megrendeli a D-vitamint. Jelzi az ex-pediálóknak a
termék érkezését, bízva abban, hogy a sokat tapasztalt,
lelkiismeretes kollégák pontosan tudják, mi a te-endőjük vele.
Ennek következtében sajnos sokszor tapasz-taljuk, hogy az
expediálók rövidesen arról igyekeznek megy-győzni a patikavezetőt,
hogy a gyógyszertár által preferált készítmény „eladhatatlan”, túl
drága, nem keresik, mivel nincs reklámja a tévében.
Az ideális termék kiválasztása
Hogyan lehet ezt megelőzni? A patikavezetőnek kezdettől úgy kell
foglalkoznia az adott készítménnyel, hogy arányosan elosztja az
azzal kapcsolatos teendőket: a termék mögé áll, motivál és
kommunikál.
A vezető tervez, szervez és irányít. Legfőbb feladata egy olyan
biztonságos környezet megteremtése, amelyben az elismerés növeli
munkatársai bizalmát, és ösztönzőleg hat rájuk. A
ki-egyensúlyozott, igazságos, motiváló munkahelyi légkör
ered-ménye: elégedett betegek és tervezhető forgalomnövekedés.
A gyógyszertárvezetőnek egy feladat megszervezése során négy
komponenst kell figyelembe vennie: önnön személyét (motiváció,
tapasztalat), a kollégáit (tapasztalat, önértékelés, feladattal
kapcsolatos elvárás), a feladat jellegét (strukturáltság,
bonyolultság, rendelkezésre álló idő), illetve a piaci és a
munkahelyi kontextust (a vezető hatalmi helyzete, csoporthoz való
viszonya, a szervezet struktúrája és normái).
Visszatérve aktuális példánkra, a D-vitamin-tartalmú
készít-mények értékesítésére, az első lépés itt is a tervezés.
Mérle-geljük, hogy a lehetséges választékból melyik terméknek a
legoptimálisabb az ár-érték aránya, melyik készítmény az, ami
mellett letesszük a voksunkat. Sokszor érdemes megver-senyeztetni a
gyártókat, akik ilyen termékkel foglalkoznak, hiszen nem mindegy,
mekkora árrést realizálhatunk egyik vagy másik készítményen.
A megrendelést követően azt is végig kell gondolnunk,
• hogyan fogunk az általunk preferált termékkel „gyógyí-tani”,
azaz kinek adjuk el;
• hogyan, mennyi idő alatt értékesítjük a berendelt
készletet;
• mi szükséges ahhoz, hogy készítmény a lehető legjobb
fogadtatásra találjon.
Motiváló megbízatás
A vezető számára komoly kihívást jelenthet, hogy miközben a
közös cél érdekében neki is számos tevékenységet kell elvé-geznie,
megőrizze magát a nagy feladatok számára, amelye-ket más nem tud
elvégezni helyette.
A rendelés és az expediálás folyamatának megtervezését kö-vetően
a motiválás, a számonkérés és a delegálás kérdésköré-vel is
foglalkoznunk kell, annak érdekében, hogy a feladatok kioszthatóvá,
hatékonyan nyomon követhetővé és ellenőriz-hetővé váljanak.
Konkrétan, érdemes megterveznünk, hogy a munkatársak közül kit
bízunk meg (és motiválunk ezzel) a D-vitamin-tartalmú készítmények
értékesítésének „mene-dzselésével”, milyen mértékben adunk neki
szabad kezet és mit várunk el tőle – azaz mik a keretei és mi a
célja ennek a feladatnak.
Amennyiben az elkövetkező hónapokban nyomon követik
cikksorozatunkat, a fenti kérdésekben rejlő lehetőségekre és
veszélyekre egyaránt válaszokat fognak kapni.
Dr. Kovács Zsoltgyógyszerész, kommunikációs szakember
PHARMA PRAXIS
VEZETÉS
TERVEZÉS
SZERVEZÉS
IRÁNYÍTÁS
-
13GYÓGYSZERTÁR XIV. évf. 2. szám 2015. február
A gazdasági helyzet alakulása miatt egyre fontosabbá válik a
gyógyszerészek számára a gazdasági és menedzs-
mentkérdésekkel való foglalkozás.
Gyógyszerügyi rendszerek: Vevő, beteg, páciens, vagy…? (előadó:
dr. Simon Kis Gábor)
A magángyógyszertáraknak nemcsak a betegekkel kell
foglalkozniuk, hanem az úgynevezett páciensekkel is, mivel
Magyarországon körülbelül 3 millió ember egészsé-gesnek érzi magát.
Abban, hogy egészséges is maradjon,
kulcsszerepet játszhatnak a patikák.
Gyógyszerügy és környezete: Versenykörnyezet (előadó: dr. Mikola
Bálint)
A gyógyszerügy és környezete mind hazai, mind nemzet-közi
vonatkozásban versenyhelyzetbe került. Az egyik fő veszély a
patikaláncok térhódítása. További gond a pati-kák egyre rosszabb
gazdasági helyzete, ami ugyancsak a láncok térhódításához vezet. A
még személyi jogos gyógyszerészek között hatékonyabb összefogásra
van
szükség.
Gyógyszertári üzemvitel: Konkurenciaelemzés, vevői
magatartásformák (előadó: dr. Samu Antal)
A gyógyszertár-tulajdonosoknak azért kell tisztában len-niük a
klasszikus vevői magatartásformákkal, hogy kiis-merjék magukat a
konkurenciák jellege és veszélyessége
között. Itt is csak az összefogás segít.
Menedzselési ismeretek: Emberi erőforrás, csoportmunka,
csapatmunka, csapatépítés (előadó: dr. Takács Gézáné)
Minden magánpatikának rutinból foglalkoznia kell a
csa-patépítéssel. Nagyon fontos, hogy valamennyi magán-gyógyszertár
összes dolgozója csapatban gondolkozzon,
és úgy is dolgozzon.
Gazdálkodási ismeretek: Üzleti terv (előadó: dr. Sándor
István)
Mivel minden magángyógyszertár önálló egészségügyi, jogi és
gazdasági egység, az üzleti terv készítése és nap-rakész gondozása
a szó szoros értelmében véve életbevá-
góan fontos téma.
A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése
alapján - részvétel esetén15 kreditpont értékű,
sikeres tesztvizsgával együttesen
30 KREDITPONT ÉRTÉKŰ.
A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási
szám: 01-0434-04) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király
útja 158.)
Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi
pontelszámolási díj: 500,- Ft.
A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a
továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást.
A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.
Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48,
06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125.
Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és
visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.
Budapest, 2015. január 02.
Tisztelettel:Dr. Simon Kis Gábor s.k.
egyetemi docens
MISKOLC
BÉKÉSCSABA
SZEGED
PÉCS
BUDAPEST I.
GYŐR
BUDAPEST II.
VESZPRÉM
SZOLNOK
BUDAPEST III.
GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT
Továbbképző tanfolyam 2015
JELENTKEZÉSI LAPGyógyszertári menedzsment - 2015. év
A továbbképzés választott helyszíne:Jelentkező neve: Előző név:
Működési nyilvántartási száma:Levelezési cím:Címzés:Irányítószám/
Város/ utca:Telefon: Email:
Számlázási adatokSzámla címzés: Irányítószám/ Város/ utca:
Fizetési mód: Átutalás Készpénz
A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek
tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom.
Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat
tanfolyamszervezéssel és kreditpont-nyilvántartással kapcsolatos
teendők ügyében felhasználják.
Kelt: 2015 aláírásBeküldési cím:Simon Patika Kft. 1149 Budapest,
Nagy Lajos király útja 158.tel/fax: 061 252 4948
FELHÍVÁS
március 21-22. (szombat-vasárnap)
március 28-29. (szombat-vasárnap)
április 11-12. (szombat-vasárnap)
május 16-17. (szombat-vasárnap)
május 30-31. (szombat-vasárnap)
szeptember 19-20. (szombat-vasárnap)
szeptember 26-27. (szombat-vasárnap)
november 7-8. (szombat-vasárnap)
november 14-15. (szombat-vasárnap)
november 21-22. (szombat-vasárnap)
HELYSZÍNEK ÉS IDŐPONTOK:
-
GYÓGYSZERTÁR14
RENDEZVÉNY
Gyógyszeres terápia időskorban Beszámoló a januári kötelező
szinten tartó továbbképzésről
Napjainkban a magyar lakosság körülbelül 17 százaléka, 1,7
millió ember tartozik a 65 évesnél idősebb korcsoportba, a század
közepére pedig ez az arány a 26 százalékot is elérheti, azaz minden
negyedik honfitársunk nyugdíjaskorú lesz.
Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy a 65 éves vagy annál
idősebb magyar állampolgároknak legalább a kétharmada él magas
vérnyomással, a fele szenved valamilyen mozgásszervi problémától,
20-25 százalékának magas a koleszterinszintje, körülbelül egyötöde
cukorbeteg, s e krónikus megbetegedé-sek sok esetben egyszerre
sújtják ugyanazokat a személye-ket.
Ebből eredően, a kor előrehaladtával a betegek egyre több
gyógyszert szednek párhuzamosan: 60 és 70 éves kor között átlagosan
még „csupán” 5–8 féle készítményt, 80 éves kor fe-lett azonban már
naponta akár tucatnyi vagy annál több tab-lettát is kénytelenek
bevenni. Mindezeket figyelembe véve nem túlzás azt állítani, hogy a
patikai gyógyszer-kiszolgálta-tások egy igen meghatározó aránya az
időskorúak különböző betegségeinek kezelését hivatott
szolgálni.
Nem véletlen hát, hogy az időskorúak gyógyszeres terápiája az
utóbbi időben nemcsak az orvosi tevékenység, hanem a gyógyszerészi
munka kapcsán is kiemelt figyelmet kapott.
Ez utóbbi hatékonyságának alapfeltétele a tára mellett álló
szakember naprakész felkészültsége. Ezt kívánta támogatni a január
utolsó hétvégéjén megrendezett – a MOSZ „Geriát-ria” programjához
illeszkedő – háromnapos szinten tartó to-vábbképzés, amelynek népes
hallgatósága számos érdekes és hasznos előadásnak lehetett szem- és
fültanúja.
Péntek
Dr. Vecsernyés Miklós, a Debreceni Egyetem (a továbbiak-ban DE)
Gyógyszerésztudományi Karának dékánja felvezető előadásában az
öregedés élettani folyamatait ismertette. Ezt követően, az
időskorúak gyógyszerelése kapcsán részletesen is kitért a
gyógyszerformulálással, -csomagolással kapcsola-tos szempontokra.
Mint mondta, az öregedés során az íz- és szagérzékelés is
megváltozik, a látás és a mozgáskoordináció romlása pedig a
gyógyszerek beazonosítását és bevételét is megnehezíti.
Dr. Juhász Béla, a DE GYTK Gyógyszer-hatástani Tanszékének
docense az időskori kardiovaszkuláris megbetegedésekről és azok
lehetséges kezeléséről beszélt. A résztvevők ennek során többek
között a HDL- (hasznos), illetve az LDL- (káros) koleszterinnel
kapcsolatos ismereteiket is felfrissíthették. Az előadó animált
kisfilmek segítségével mutatta be az
Ez év január 23–25. között a budapesti Egyesített Szent István
és Szent László Kórház díszterme adott otthont a Debreceni Egyetem
OEC Gyógyszerésztudományi Kara kötelező szinten tartó
gyógyszerész-továbbképzésének. Az előadások fókuszában az évről
évre aktuálisabbá váló téma, az időskori gyógyszeres terápia
állt.
-
GYÓGYSZERTÁR 15XIV. évf. 2. szám 2015. február
RENDEZVÉNY
érfali lipidlerakódások (plakkok) kialakulásának, illetve az
ezek következtében létrejövő érelzáródás folyamatát. A prezentáció
végén a szervezet káros koleszterinszintjét csökkentő
élelmiszernövényekről is szó esett. Dr. Blaskó György, a Debreceni
Egyetem tanára, a budapes-ti Trombózisközpont vezetője az új típusú
antikoagulánsok jelentőségéről tartott előadást. Ennek keretében
röviden ismertette a véralvadás mechanizmusát, illetve azt az
orvo-si dilemmát, ami az antikoagulánsok adásával kapcsolatos
(vérrögképződés kontra vérzékenység). Blaskó professzor ezt
követően részletesen bemutatta az antikoagulánsok család-jának
legfiatalabb tagjait, az apixaban, az edoxaban, a rivaro-xaban,
illetve a dabigatran molekulák legfontosabb tulajdon-ságait,
összehasonlítva azokat egymással, illetve a korábban alkalmazott
véralvadásgátlókkal.
Dr. Bácskay Ildikó, a DE GYTK Gyógyszer-technológiai
Tan-székének tanszékvezető-helyettese az időskorúak testi-lelki
problémáinak kezelése során alkalmazható alternatív terápi-ás
lehetőségeket ismertette. Az előadó részletesen kitért az indiai
áyurvéda, illetve a hagyományos kínai orvoslás irány-elveire, az
általuk javasolt terápiákra és gyógynövényekre. Dr. Bácskay Ildikó
hozzátette, nagyon fontos, hogy a természetes eredetű
készítményeket mindig ellenőrzött forrásból szerez-zük be, és
kiszolgáltatásuk szakmai tanácsadással együtt tör-ténjen.
Szombat
Hol tart, hová tart az onkológia? – tette fel a költői kérdést
dr. Halmos Gábor professzor, a továbbképzés szombati nap-jának
nyitó előadója. A DE GYTK Biofarmácia Tanszékének vezetője elsőként
a különböző daganatos megbetegedések előfordulási arányát
ismertette. Mint elmondta, e területen a tüdő-, a vastagbél- és az
emlőrák adja a legtöbb új esetet, és a daganatos megbetegedésekből
eredő halálozások listáján is e három elváltozás a legfőbb oki
tényező. Dr. Halmos Gábor ezt követően a daganatok komplex
kezelésének eszköztárát sorolta fel, majd részletesen is szólt az
adenokarcinóma kiala-kulásáról és terápiájáról.
Dr. Juhász Éva, a DE Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet
Sürgősségi Osztálya munkatársának prezentációja so-rán a résztvevők
az elsősegélynyújtás, konkrétan az újraélesz-tés gyakorlati
fortélyaival ismerkedhettek meg.
Dr. Telekes András, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai
Osztályának vezető főorvosa az időskori fájdalomcsillapítás
aktuális kérdéseiről (erről szóló cikkét lapunk 4–7. oldalán
olvashatja), majd pedig az ebben az életkorban jelentkező daganatos
megbetegedések kezeléséről beszélt.
Dr. Kiss István professzor, a Semmelweis Egyetem II. számú
Bel-gyógyászati Klinikája Geriátriai Tanszéki Csoportjának vezetője
az időskori hipertónia és a krónikus vesebetegségek
előfordulásáról, kezelési irányelveiről tartott részletekbe menő
előadást.
Vasárnap
A továbbképzés harmadik napjának első előadója, dr. Ferencz
Csaba, a Szent Imre Kórház Pszichiátriai Osztályának vezető
főorvosa a különböző időskori pszichiátriai megbetegedéseket és
azok gyógyszeres kezelésének lehetőségeit ismertette.
Ezt követően dr. Székács Béla professzor, a Semmelweis Egyetem
II. számú Belgyógyászati Klinikája Geriátriai Tan-széki
Csoportjának munkatársa vezette be a jelenlévőket az időskori
túlzott mértékű gyógyszerfogyasztás (polifarmácia, polipragmázia)
problémakörébe. Ugyancsak ő beszélt az in-kontinencia kezelésének
aktuális kérdéseiről, illetve a folya-dékháztartás egyensúlyának
időskorban történő felborulásá-ról.
Dr. Paragh György professzor, a DE Orvos- és Egészség-tudományi
Centrum I. számú Belgyógyászati Klinikájának munkatársa az ideális
sztatinterápiáról és az LDL-koleszte-rinszint csökkentésének új
gyógyszeres alternatíváiról tartott érdekfeszítő előadást.
Dr. Tósaki Árpád, a DE GYTK Gyógyszer-hatástani Tanszéké-nek
vezetője az antimikróbás szerekről, azon belül is a bak-tériumok
sejtfalszintézisére ható készítményekről beszélt. Prezentációjának
fókuszában a különböző penicillinszár-mazékok álltak, amelyekkel
kapcsolatban természetesen az antibiotikum-rezisztencia is szóba
került.
Végezetül dr. Samu Antal, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai
Bizottság elnöke hangsúlyozta a geriátria kapcsán a gyógysze-részi
szerepvállalás szükségességét, és részletesen szólt annak
lehetséges színtereiről is.
A konferencia a szokásos tesztírással zárult, a résztvevők pedig
– a megszerezhető 50 pont mellett – remélhetőleg számos hasznos
információval is gazdagodtak a három nap folyamán.
MOSZinfo
-
GYÓGYSZERTÁR16
BEMUTATJUK
Gyógyszertár: Az októ-beri kongresszuson – az Egészségpénztár
Munka-csoport megbízólevele kapcsán – kemény szavak-kal bíráltad
gyógyszerész-kollégáid passzivitását. Kaptál valamilyen
vissza-jelzést ezzel kapcsolat-ban?
Dr. Gyetvai László: Köz-vetlenül az előadás után többen is
megkerestek, fő-leg az idősebb generáció tagjai közül, nem
éppen
pozitív véleménnyel. Holott tényleg közös célunk, hogy
ösz-szefogva tudjuk azokat az ügyeket véghezvinni, amelyekkel az
érdekeinket védjük.
Viszont úgy vettem észre, közvetlen kollégáimnak, a MOSZ
elnökségi tagjainak tetszett, hogy ébresztő jelleggel pró-báltam
felhívni a figyelmet a problémákra, a változás szük-ségességére.
Ezenfelül több e-mailt is kaptam, számomra idegen
gyógyszerészkollégáktól, akik egyetértettek azzal, amit
mondtam.
Gy.: Te vagy a MOSZ elnökségének legfiatalabb tagja; sze-rinted
minek köszönhető a feléd megnyilvánuló bizalom?
Gy. L.: Már budapesti egyetemi éveim alatt is nagyon am-biciózus
voltam, és azt gondolom, hogy most is az vagyok. Különböző
tanulmányi versenyeken, kutatásokban, projekt-munkákban vettem
részt: többek között a fogyasztói elége-dettséget vizsgáltam
patikai vonalon, ami több fórumon is nagy sikert aratott. Ekkor
kerültem a MOSZ érdeklődésének látóterébe: Rixer Mária 2010-ben
meghívott a siófoki kong-resszus Ifjúsági Fóruma
versenyelőadójának.
Nagyon tetszett a rendezvény miliője, beültem előadásokra,
megtapasztaltam a MOSZ egységességét, és akkor határoz-tam el, hogy
szeretnék ennek a közösségnek a tagja lenni, tenni azokért az
ügyekért, amelyekkel az érdekeinket érvé-nyesíthetjük.
Onnantól szinte minden évben előadója voltam az Ifjúsági
Fórumnak, majd 2012 végén a MOSZ Budapesti Szerveze-
tének tisztújító gyűlésén alelnöknek választottak. A 2014-es
tavaszi kongresszuson már mint az Egészségpénztári Mun-kacsoport
egyik tagja adtam elő. A MOSZ-on belül a siófoki tisztújító
közgyűlést megelőzően is felvetődött a fiatalítás igénye; így
kerültem többek között én is a képbe, és válasz-tottak be az
országos elnökségbe. Mindezt nem pozíciónak, hanem
megtiszteltetésnek és nemes munkának tartom.
Gy.: Első vagy többedik generációs gyógyszerész vagy?
Gy. L.: A Tolna megyei Hőgyészről származom, ahol a nagy-szüleim
egészen a kilencvenes évek elejéig vezették a tele-pülés egyetlen
gyógyszertárát. Édesapám agrármérnök, aki a biológiai szeretetét
közvetlenül is továbbörökítette nekem. Tudni kell, hogy a családom
nagyon vallásos; római katoliku-sok vagyunk, így egyértelmű volt,
hogy tanulmányaimat is egyházi középiskolában, a pécsi ciszterciek
Nagy Lajos Gim-náziumában folytatom.
Úgy gondolom, az ember jellemét nagyban meghatározza, hogy 14–18
éves kora között milyen neveltetést kap. Az első és legfontosabb
nyilván a család hatása; én amiatt is szerencsésnek érezhetem
magam, hogy a gimnáziumban nem csupán tanítás, hanem jó értelemben
vett nevelés is folyt.
Gy.: Viszonylag rövid szakmai múlt áll mögötted. Egyből a
mostani munkahelyeden kezdtél dolgozni?
Gy. L.: Az egyetem elvégzését követően rögtön beiratkoz-tam a
szakgyógyszerész-képzésre, amit 2013-ban fejeztem be, gyógyszerügyi
szervezés és szakigazgatás szakirányon. A zuglói Pascal
gyógyszertárba 2012-ben kerültem, ahol a kez-detektől szakmai
vezetőként dolgozom.
Gy.: Ez mit jelent konkrétan?
Gy. L.: A patikának sem tulajdonosa, sem személyi jogosa nem
vagyok. Utóbbi mostanában válik majd aktuálissá. Ugyanakkor szakmai
vezetőként, mint egy tulajdonos, intézem elsősorban az irodai
ügyeket, amiben abszolút szabad kezet kapok. Idővel szeretnék majd
saját gyógyszertárat, de nem mindenáron.
Gy.: A MOSZ országos elnökségén belül milyen feladataid
vannak?
Gy. L.: Már említettük az egészségpénztárakat, amely terü-leten
a három fő cél az elszámolási rendszer racionalizálása,
Ambiciózus, terhelhető, ráadásul a véleményét sem rejti véka alá
– talán ezért is kaphatott helyet a MOSZ országos elnökségében a
mindössze 28 éves gyógyszerész. Dr. Gyetvai László, a budapesti
Pascal patika szakmai vezetője szerint az öngyógyítás erősödésével
a gyógyszerészi kompetencia is felértékelődik, a Patika
Hitelprogram viszont – jelenlegi formájában – nem nyújt segítséget
a tulajdonrészt vásárolni szándékozó gyógyszerészeknek.
„A patika mindenekelőtt egészségügyi intézmény”Beszélgetés dr.
Gyetvai Lászlóval, a MOSZ országos elnökségének tagjával
-
17
BEMUTATJUK
átláthatóbbá tétele; az elszámolható termékkör kibővítése;
illetve az egészségkártyák használata kapcsán fellépő költsé-gek
csökkentése volt. Az átláthatóvá tétel érdekében a há-rom
legnagyobb rendszergazda közül kettő már elkészítette azokat a
szoftvermódosításokat, amelyek révén, egymással összefésülve,
nyomon tudjuk követni az egyes tranzakció-kat. Apró üröm az
örömben, hogy nem mindegyik egészség-pénztár szolgáltat adatokat a
rendszernek. Ha ez is megtörté-nik, ezt a feladatot teljesen
kipipálhatjuk, a másik kettő pedig folyamatban van.
Egy másik fontos megbízatásom a nemzetközi kapcsolatok épí-tése,
amelynek praktikáit Samu alelnök úrtól igyekszem ellesni. Elsőként
az amerikai vonalat sikerült erősítenünk, ahol is a Ten-nessee
Egyetem mellett a közelmúltban egy másik felsőoktatási intézményt
is sikerült megnyernünk partnernek.
A tengerentúl mellett a környező országokban, mindene-kelőtt
német nyelvterületen igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni. A
MOSZ-nak régóta jó a nexusa az Osztrák Alkal-mazott Gyógyszerészek
Szövetségével, ami elsőre talán meglepő lehet, ugyanakkor azt
látjuk, hogy Ausztriában és Németországban a különböző szervezetek
nem egymással szemben, hanem erőiket egyesítve védik a szakma
érdekeit, harcolnak a közös célokért.
Magyarországon jelenleg nem létezik kifejezetten az
alkal-mazottak érdekeit képviselő szervezet. Megfogalmazódott az
ötlet, hogy a MOSZ-on belül alakítsunk ki egy ilyen szek-ciót.
Addig is különböző szinteken ápoljuk a partnerséget az osztrák
szervezettel, aminek eredményeként információkat, tapasztalatokat
tudunk cserélni.
Tavaly a MOSZ képviseletében meghívást kaptam Német-országba, a
Patikai Alkalmazottak Európai Szervezetének a német Adexa
szakszervezettel közösen rendezett jubileumi kongresszusára. Itt a
tanácskozások mellett továbbképzések is zajlottak, a tagországok
képviselői bemutatták saját képzé-si rendszerüket, illetve
szakmapolitikai kérdésekben egyez-tettünk. Büszkeséggel tölt el,
hogy e rangos eseményen elfogadták tagfelvételi kérelmemet, így
állandó meghívott résztvevőként európai viszonylatban is tovább
erősíthetem szövetségünk jó hírnevét.
Gy.: Szerinted merre tart ma a gyógyszerészet
Magyarországon?
Gy. L.: Még mindig sokan gondolkodnak úgy, hogy a gyógyszertár
egy üzlet. Ez tévedés: a patika mindenekelőtt egészségügyi
intézmény, ahol gyógyítás zajlik. Tény, hogy a vaklicitből adódóan
folyamatosan csökken a patikák árrés-tömege, ráadásul a drasztikus
áresés a nagykereskedőkre is kihat, akik emiatt csökkentik a
gyógyszertáraknak eddig adott kedvezményeket. E két tényező
felértékeli az OTC ter-mékek, a táplálékkiegészítők vagy éppen a
dermokozmeti-kumok jelentőségét, amelyekkel viszonylag magasabb
ár-rés realizálható. Az ezekből származó bevétellel valamelyest be
tudjuk tömni azt a lyukat, ami az árréstömeg-csökkenés miatt
keletkezett.
A vásárlói szokások is megváltoztak. Erősödik az öngyógyítás, az
időhiány és az orvostól való félelem miatt mind többen fordulnak
hozzánk, gyógyszerészekhez, abból a célból, hogy bizonyos
problémáikra vény nélkül kapható készítményeket szerezzenek be.
Mindez a gyógyszerészi kompetencia, a mi szakmai hozzáértésünk
felértékelődését hozza magával.
A gyógyszerészeknek ezzel együtt tudniuk kell, hogy mikor
szükséges a beteget orvoshoz irányítani, illetve mik azok a
határok, amiket nem átlépve ők maguk is orvosolhatják a panaszokat.
És itt kerül képbe a gyógyszerészi gondozás, amelynek magasabb
szintre emelése egy olyan kitörési pont lehet a patikák számára,
amelynek révén nemcsak a szakma presztízse emelkedik, hanem a
gyógyszertárak anyagi muta-tói is javulhatnak. Gy.: Milyen szerepe
lehet mindebben a fiatalabb generációnak?
Gy. L.: A MOSZ vezetői időben felismerték a generációváltás
jelentőségét és szükségességét: tudatosan keresték azokat a
fiatalokat, akik az általuk megkezdett munkát folytatni tud-ják.
Feladatokat bíznak ránk, meghallgatnak bennünket és sok esetben meg
is fogadják a tanácsainkat.
A patikák jelentős részében ez sajnos nem egészen így mű-ködik.
A nyugdíjkorhatárhoz közeledő gyógyszertár-tulaj-donosok,
patikavezetők, személyi jogosok – hacsak nem családtagról van szó –
nem minden esetben adják át az ál-taluk felhalmozott tudást a
fiataloknak. A legfőbb probléma azonban mégsem ez: ha a fiatal
kolléga át is veszi a szakmai munka irányítását, a szükséges
tulajdonrész vagy az ingatlan megvásárlásakor áthághatatlan
akadályba ütközik. Elindult ugyan a Patika Hitelprogram, ám az
jelen formájában telje-sen kivitelezhetetlen, mivel a hitelbírálat
során olyan követel-ményeket támasztanak, amelyeknek szinte
lehetetlen eleget tenni. Ez szintén megoldásra váró feladat,
amelynek kapcsán az új generáció érdekeit és nehézségeit is
figyelembe kellene venni.
Tóth Tamás
XIV. évf. 2. szám 2015. február GYÓGYSZERTÁR
-
GYÓGYSZERTÁR18
AKTUÁLIS
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH)
2013. évi jelentése szerint a hivatal adatbázisában sze-replő,
érvényes működési nyilvántartással rendelkező 7544 gyógyszerész
közül 1072-en töltötték be a 65. életévüket. E kollégák számára
(már amennyiben a közforgalomban dol-goznak) egyre inkább égető
feladatnak tűnhet utódjuk meg-találása, a szakmai vezetés fokozatos
átadása, a vállalkozás átruházása egy fiatal gyógyszerészre.
Látunk biztató példákat, különösen ott, ahol az idős
gyógy-szerészt gyermeke is követi a pályán. Más esetekben viszont
nemegyszer tapasztalható, hogy a nyugdíjkorhatárt elért kolléga nem
akarja átadni, a fiatal gyógyszerész pedig nem tudja átvenni a
kormányrudat.
A „Gyógyszerészet – Múlt! Jelen. Jövő?” Facebook-oldal
elin-dítói 2014 szeptembere és októbere között egy tíz kérdésből
álló online kérdőív segítségével szerették volna felmérni, ho-gyan
látják a fiatal (kétharmad részben 35 éves vagy annál fiatalabb)
gyógyszerészek jelenlegi helyzetüket és hivatásuk jövőjét. A kapott
válaszok több szempontból sem tekint-hetők reprezentatívnak, hiszen
a kérdőívet mindössze 33 gyógyszerész töltötte ki, kivétel nélkül
olyan kollégák, akik tagjai az említett Facebook-csoportnak,
aktívak, nyitottak a változásra és rendszeres használói az
internetnek, látogatói a különböző közösségi portáloknak.
A sok esetben részletesen kifejtett válaszok azonban így is
részletgazdag képet rajzolnak ki a mai pályakezdő, szakmai
karrierjüket alapozó fiatalok munkakörülményeiről és
lehe-tőségeiről (sok esetben azok hiányáról). Az őszinte
gondo-lataikat – ha anonim módon is, de – a közzel megosztó
kol-légák tükröt tartanak a gyógyszerész-társadalom, egykori és
jelenlegi főnökeik, kortársaik, az érdek-képviseleti szervek és a
döntéshozók elé. Emellett pedig példaképekről, követendő
gyakorlatokról, lehetséges kitörési pontokról is beszélnek.
Beszédes számok
A felmérés részben megerősíti egy korábbi kutatás azon
ered-ményét, amely szerint a gyógyszerészhallgatók számára egyre
kevésbé jelent vonzó perspektívát a tára mögötti munka. Előzetes
terveik szerint a diploma megszerzését követően a válaszadóknak
csupán az 57,5 százaléka kívánt a közforgalomban elhelyezkedni. E
kedvezőtlen képet némileg korrigálja a tény, hogy a válaszadók
há-romnegyedének végül mégis egy patika lett az első
munkahelye.
A megkérdezettek (továbbra is kétharmad részben 35 éves vagy
annál fiatalabb gyógyszerészek) 39,3 százaléka elége-dett a
jelenlegi fizetésével, ennél is több (54,4%) a
munka-idő-beosztásával, illetve a munkakörülményeivel (51,5%). Az
érdekképviselet kapcsán viszont a többség (51,5%) inkább
hiányosságokat lát, mind eredményeket.
Háttérbe szorítva
„A gyógyszerész-társadalom, legalábbis a környékünkön, nagyon el
van öregedve, és bizony sok helyen fejcserére lenne szükség ahhoz,
hogy a változások megvalósulhassanak – írja az egyik
gyógyszerésznő. – Az idősebbek nehezen adják át a kezdeménye-zést a
fiataloknak, és bizony nem nagyon látják be, hogy sok-sok dolog
elavult már, ami 20 éve még megállta a helyét.”
Nyilván több oka van annak, hogy az idősebb generáció a
patikában csupán apró lépésekben, látszólag vonakodva adja át a
helyét a fiataloknak. Ragaszkodás egy élet munkájához és
egzisztenciaféltés az egyik oldalon, az ambíció és/vagy a pénzügyi
lehetőségek hiánya a másikon. Kétrészes cikkünkben „A
gyógyszerészet jelene, jövője 2014” kérdőív eredményeit alapul véve
igyekeztünk körbejárni a miérteket.
Kettős ellenállásGenerációváltás a tára mellett – 1. rész
-
GYÓGYSZERTÁR 19XIV. évf. 2. szám 2015. február
AKTUÁLIS
„Sok ismerősömnek, volt csoporttársamnak vannak nagyon jó
ötletei, amik működnek az általuk vezetett patikában (igaz, hosszú
és nehéz harc volt, amíg megvalósíthatták azokat). Nem biztos, hogy
mindig a korábban berögzült dolgok a jók, ideje lenne váltani, és
hagyni a fiatalságot kibontakozni, hogy az új ötleteket, amiket
kidolgoztak vagy láttak külföl-dön, és letesztelték, hogy valóban
működik, nagyobb lép-tékben kipróbálhassák és alkalmazhassák” –
teszi hozzá egy másik válaszadó.
„A patikai tulajdonrész-vásárlás lehetősége nem igazán nekünk
szól, hiszen ahhoz nincs meg a megfelelő alaptőkénk.”„Köztem és az
asszisztensek között nagy a korkülönbség, gyakorlatilag
mindegyikőjük az anyukám lehetne. Ebből is adódóan én sokszor
máshogy látom a dolgokat, mint ők” – világít rá a generációs
(nézet)különbségre egy fiatal kolléga.
Egy másik, tára mögött álló, pályakezdő szakember egyene-sen a
fiatalok helyzetbe hozásának elmaradását kifogásolja: „Mindenki a
fiatal gyógyszerészek térnyeréséről beszél. Nem igazán érzem, hogy
olyan sok minden változott volna az el-múlt években, ami
kifejezetten azért történt, hogy nekem mint fiatal gyógyszerésznek
jobb legyen. A patikai tulajdon-rész-vásárlás lehetősége nem igazán
nekünk szól, hiszen ah-hoz nincs meg a megfelelő alaptőkénk.”
Tükör főnököknek és fiatal kollégáknak
„Ami a leginkább hiányzik, az az emberség – állítja egy fiatal
beosztott gyógyszerész. – Lehet, hogy nem minden vezető profi a
gyógyszertár gazdasági irányításában, ám ha ember-számba veszi az
alkalmazottakat, és odafigyel arra, hogy ne-kik jobb legyen, azzal
a patikát működtető vállalkozásnak is jót tesz hosszú távon.”
„Egy életre megtanultam, milyen a rossz főnök, aki sosem
szeretnék lenni” – kontráz rá egy másik, még pályája elején járó
kolléga.
„A fiatalok nem vágynak vidékre, elsősorban a városokban
keresnek munkalehetőséget, holott egyáltalán nem biztos, hogy a
vidék anyagilag rosszabb, kiszámíthatatlanabb. Va-lahogy ezt a
lehetőséget kellene vonzóbbá tenni számukra – világít rá az
érvényesülés egyik lehetséges útjára egy pa-
tikavezető, egyetemen is tanító gyógyszerész. – Sok tanítvá-nyom
volt az elmúlt időszakban, és a hallgatókból a legjob-ban a szakmai
alázatot hiányolom: mindenki nagyon gyorsan szeretne sok pénzt
keresni, és a szamárlétra több fokán egy-szerre átlépni. Holott én
is nagyon sokat köszönhetek a rossz főnököknek, mert
megtanulhattam, mit kellene másként csi-nálni, és emiatt a
jelenlegi munkám is hatékonyabb.”
Kiábrándultak
Sajnálatos módon nem egy fiatal kolléga már pályája elején
kiábrándul a szakmából, és hátat fordít választott hivatásá-nak. „A
közforgalmú gyógyszerészet egy halott szakma – írja egyikük. –
Pontosabban fogalmazva értelmetlen szakma, mert akkor is boltos
vagy, ha dr.-t írhatsz a neved elé. A leg-nagyobb baj, hogy sok
gyógyszerész azt hiszi, ő a gyógyszer szakértője, aztán feltesznek
neki három kérdést (például hogy mi a különbség két generikum
között, mit kell tenni a forgalomból kivont injekcióval, vagy mit
adna pszoriázisra), és már meg is állt a tudomány. A patikában ma
nagyon kevés a gyógyszerhez hozzáadott valódi érték. Ezért is
örülök, hogy már nem a közforgalomban dolgozom.”
„Felhagytam a gyógyszertárazással, sokkal nyugodtabb va-gyok,
amióta egy hatóságnál dolgozom” – árulja el egy 26 éves fiatal
kolléga.
„Jelenleg angolt tanulok, mivel a nyelvtudás egy belvárosi
patikában alapkövetelmény. A szakma jövőjét igen borúsan látom.
Eddig azt gondoltam, hogy a beteg érdeke a legfon-tosabb. Mára
megértettem, hogy a bevétel az elsődleges. A távoli jövőben nem
szeretnék gyógyszerészettel foglalkozni” – jelenti ki, szavaiban
nem kevés keserűséggel, egy másik po-tenciális pályaelhagyó.
Sikertörténetek
A helyzet természetesen messze nem olyan kétségbeejtő, mint
amilyennek az eddig megszólalók többsége lefestette. Bőven akad
példa pozitív gyakorlatra, sikeresen megvalósult generációváltásra
is.
„Egy sikeres pályázatnak köszönhetően 2010 óta működtetem a
saját patikámat egy kistelepülésen, nagy-nagy sikerrel – írja az
egyik válaszadó. – Az akkori gyógyszertár forgalmát
meg-négyszereztem, és nyitottunk egy fiókpatikát is. Így aztán a
volt munkahelyemen, ami a szomszéd településen működik, mára én
lettem az első számú közellenség, hiszen jelentős forgalmat veszünk
el tőlük. Ez nem meglepő, hiszen nálunk mindenki mo-solyog (ez
kötelező, a munkaszerződés része), és minden páci-ens problémájára
megtaláljuk a megoldást.”
„Korábbi munkahelyeimen sem én, sem a többi alkalmazott nem volt
érdekeltté téve a jobb eladásban, a lojalitásban. Jelenleg én
vagyok a gyógyszertár tulajdonosa, vezetője, és teljesen másként
motiválok, mint a volt főnökeim – árulja
-
GYÓGYSZERTÁR20
AKTUÁLIS
el az eredményesség receptjét egy fiatal patikavezető. – A
gyógyszerészek bruttó 450-500 ezer, a szakasszisztensek bruttó
200-250 ezer forintot keresnek. Emellett a maximáli-san adható
kafetéria juttatást és 13. havi fizetést is kapnak. Minden
eladásösztönző bónusz, amit a gyártók biztosítanak, az expediálóké
lesz, így mára ott tartunk, hogy gyakorlatilag bármit képesek
eladni. Mindenkit ösztönzök az önképzés-re, figyelembe véve, hogy
mit szeretne tanulni, illetve mi az előnyös a patika számára, a
megszerzett tudásukat pedig hagyom, hogy használják a patika adta
lehetőségek között. A munkaszerződésben is rögzítve, plusz
szabadság jár a ta-nuláshoz, kifizetem a tandíjat, ők pedig
vállalják, hogy ezt a tudást meghatározott ideig a mi patikánkban
kamatoztatják. A fentiek eredményeképpen nincs jelentősebb
fluktuáció, és a szaklétszám még mindig bővíthető.”
Több fiatal gyógyszerész számol be arról, hogy tehetségének,
ambícióinak kibontakoztatását felettesei is támogatják: „A
jelenlegi munkahelyemen vezetőhelyettesi állást töltök be.
Folyamatosan keresem a kihívásokat, amiket a cég hasznára tudok
fordítani. Ezt a munkaadóim is értékelik: gyakorlatilag
szabad kezet kapok, cserébe mindenről referálok nekik. Ők
hagynak dolgozni, én pedig hozom az elvárt eredményt.”
„Az egyik, számomra leginkább fekvő terület a gazdasági
irányítás. Sikerélménnyel tölt el egy-egy kölcsönösen elő-nyös
üzlet megkötése, különösen akkor, ha ezzel a pácien-seknek is jót
teszünk. Nagyon sok munkát fektetek a patikai marketingbe:
különösen izgalmasnak tartom ezt a területet, hiszen sokkal több
szabályozás vonatkozik ránk, mint a ha-gyományos kereskedelemben
tevékenykedőkre, a vásárló viszont erről nem igazán tud. Úgy kell
vonzóvá tenni számá-ra az ajánlatunkat, hogy ugyanakkor minden
jogszabálynak is megfeleljünk – magyarázza az ifjabb generáció egy
másik tagja, aki szakmai elhivatottsága felől sem hagy kétséget. –
A másik dolog, amit szeretek: gyógyítani az embereket, az
expediálás során jót tenni velük. Jó érzéssel és büszkeséggel tölt
el, amikor visszajönnek, és elmondják, hogy jobban van-nak.
Ilyenkor mindig megköszönöm nekik a belénk fektetett bizalmat.”
Tóth Tamás(folytatjuk)
Hatóanyag:• Információ: forgalmi, pénzügyi, rendelési, készlet-
és további
információk• Bizalom: egyenesen a Hungaropharma nagykereskedelmi
rendszeréből
• Kötetlenség: online bármikor, bárhol
• Kényelem: minden egy helyen
Terápiás javallat: akut vagy krónikus információhiány
Az Ön patikája egészséges működéséért.
AZ ÉN PATIKÁM információs felület: www.hungaropharma.hu
HPHEnPatikam_210x148_5.indd 2 8/25/14 1:33 PM
-
GYÓGYSZERTÁR 21XIV. évf. 2. szám 2015. február
A gyors böngészést többek között a felső menüsor alatt látható
címkék szolgálják. Ezt a listát rendszeresen át fog-juk alakítani,
frissíteni, így itt egyetlen kattintással a legak-tuálisabb
témákról talál majd híreket, illetve olyan infor-mációkat, amelyek
lazábban kapcsolódnak hozzájuk. Ha ön például nemcsak az Orszá-gos
Egészségbiztosítási Pénz-tár által megjelentetett támo-
gatásváltozásokról, közleményekről akar tájékozódni, hanem
minden egyéb, OEP-pel kapcsolatos anyag is érdekli, erre a címkére
kattintson. Ha az influenzajárványról szeretne min-dent megtudni,
klikkeljen az „influenza” címkére, de ugyanígy azzal kapcsolatban
is egy kattintással képbe kerülhet, hogy mi történt mostanában a
MOSZ háza táján.
Lejjebb görgetve, a Gyógyszertár újság aktuális számában
megjelent cikkeket, elemzéseket, beszámolókat olvashat-ja, a doboz
tetején elhelyezett lapozó segítségével pedig a legfrissebb anyagok
között válogathat. Közvetlenül az újság cikkei alatt a kiemelt
fontosságú vezető hírek, történések, lapszemlék következnek. Ebben
a címlapképes részben el-sősorban a napi munkát és a
gyógyszeripart, egészségügyet érintő témákról olvashat.
Szintén a felső blokkban található multimédiás szekciónk, a
médiatár. Itt akár saját magát is megkeresheti a
Magángyógy-szerészek Országos Szövetsége által szervezett
eseményeken készült fotókon, böngészheti a Gyógyszertár magazin
elmúlt éveinek számait, továbbá hang- és videoanyagokat is
talál.
Ez alatt a „legfrissebb hírek” címet viselő blokk következik. Ha
ezt átfutja, akkor semmilyen, a honlapra felkerült hírről nem
marad le, hiszen a listán tematizálás nélkül minden megje-lenik,
a gyógyszeripari történésektől kezdve az egészségpo-litikával
kapcsolatos híreken át egészen az időjárás-előrejel-zésig.
A lap alján a tematizált blokkokat találja. Ezt a szekciót a
jö-vőben az aktuális történések és az olvasókat érdeklő témák
szerint állítjuk össze. Most épp