Pesti Sólet | isri 30. XII. évfolyam 10. szám 2014. október 24. | … · 2017-11-22 · a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi és a madridi Prado. A Szépművészeti Múzeum

Jajm Kippur böjtje után, Szukkajsz első napját színes papírok, festményekés lampionok között köszönthettük. Az ünnep első napján (is) dugig telt asátor, egyetlen szabad ülőhely sem maradt, míg az asztalokon számtalanfinomság várt minket - köszönhetően Frölich Katinak és Fülöp Ildinek.Természetesen az újévi hagyományokhoz hasonlóan, ismét lelkesen már-togattuk mézbe a kalácsot, az almát, és ettük az ízletes süteményeket –még másnap is. Hiszen akkor is rengetegen gyűltünk össze.

A következő héten újra ünnepeltünk, mosolyogtunk. Szimchász Tajró nap-ján a férfiak bár nem először tették, mégis meghatottan vitték körbe a Tó-rákat a Templomban. Míg a rengeteg, majd százötven óvodás-, ésiskoláskorú gyerek lelkesen futott zacskóval, vagy éppen kosárral a kezé-ben a szélrózsa minden irányába és hangos boldogsággal gyűjtögette amindenhonnan érkező cukrokat. A szülők pedig bőszen szórták marok-számra az édességet. A kisebbek, a kevés „zsákmányt” szerző lurkók némisegítséget kaptak a felnőttektől.Nem csak a gyerekek, de az idősebbek között is rég lehetett látni ennyimosolygó arcot. Az apróságok némelyike kicsit megszeppenve állt a fejükfölé emelt táliszból alkotott sátor alá, ahol főrabbink, Dr. Frölich Róbertmegáldotta őket (is). Aztán ismét felszabadultan nevettek, amikor átve-hettek egy-egy óriási tábla csokoládét.

Még gyűjtögették kicsit a csemeték az össze nem szedett cukrokat, majdboldogan mutatták egymásnak, szüleiknek, nagyszüleiknek, milyen ügye-sek, s mennyire megtelt a „zsák”. Kifelé menet pedig fülig érő szájjal me-sélték, miként is vadásztak a csemegére…

XII. évfolyam 10. szám 2014. október 24. | 5775. Tisri 30. | ב''הPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. október 24. | 5775. Tisri 30.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Nádel Tamás • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: [email protected] Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: [email protected]

Várkonyi Tibor és Dési János írása (5. és 8. oldal) Zsinagógák a nagyvilágból (9. oldal)

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Kalina Vera november 5.Tímár Károly november 6.Irin Israel november 11.Silberer Emma november 13.

Birnbaum Sándor november 14.Gyarmati Hoffmann Lívia november 19.Dr. Wesel Katalin Zelma november 23.Kozma György november 25.

Nádel Lászlóné november 28.Alex Kertész november 29.Darvas Zoltánné november 30.

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák alatti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkirnapon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerintiévfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeitnapon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunkban továbbra is közreadjuk, hogyelhunyt szeretteiknek mikor van a Jahrzeitje.

M e g s z é p ü l t a H ő s ö k !Szeretettel meghívja a körzet vezetése

a híveket és az érdeklődőket, október 30-án, 16 órára,

a felújított Hősök Temploma avatására, s a mezüze felhelyezésére.

Köszöntőt mond dr. Frölich Róbert, főrabbi. Közreműködik a Dohány utcai körzet kórusa.

C u k o r e s ő a D o h á n y z s i n a g ó g á b a nÉvről-évre egyre nagyobb számú gyereksereg lepi el a Dohány zsinagógát, amelyben ilyenkor lelkes sikítás hangja ke-veredik az önfeledt nevetéssel. E napon kifejezetten örülünk ennek, s a felnőttek is rosszallás nélkül mosolyognak agyerkőcökre, az sem zavar senkit, hogy versenyt futnak egymással a padsorok között.

A Dohány körzet egy éve (5774) képekben(6-7. oldal)

Fotók: Villányi András

Fotó: Villányi András

Vallás Kultúra2 115775. Tisri 30. | 2014. október 24.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. október 24.| 5775. Tisri 30.

NajáchNéhány emberöltő alatt az emberi-ség már annyira megromlott, hogymegérett a pusztulásra. I.ten „meg-bánta”, hogy létrehozta a világot ésaz embert, ezért úgy dönt: elpusz-títja teremtményeit. Csak Najáchérdemelte ki, hogy túlélje mindezt.Igaz ember volt, ezért az Ö.való -mikor megharagudott az embe-rekre, mert „megtelt a föld gonosz-sággal”-, őt és családját megkí-mélte. Utasította, készítsen bárkát,amelyben átvészelhetik az özönvi-zet. Najách –a legenda szerint- 150évig dolgozott a bárkáján, ezalatthiába látták, hallották az emberek amunka okát, nem hallgattak rá, nemváltoztak meg. Najách családjánkívül minden állatfajtából kettőt,hímet és nőstényt vitt a bárkába.Majd jött az özönvíz: 40 napon és40 éjjelen át esett az eső. Najách hálaáldozatot mutatott be,mikor kijött a bárkából. Az Ö.valószövetséget kötött vele, hogy nemküldi a rettentő és az egész emberi-séget érintő csapást újra a földre. Eszövetség jele lett a szivárvány.Bölcsink szerint Najách hét, a nemzsidók számára a mai napig is élőtörvényt írt elő.

1. A bíróság felállítása, 2. az Istenkáromlás tilalma, 3. a bálványimádás tilalma, 4. a fajtalanság tilalma, 5. a vérontás tilalma, 6. rablás tilalma, 7. az élő állatból kivágott hús élve-zetének tilalma.

Najách leszármazottai tíz nemzedé-kig éltek becsülettel, majd erősnekgondolták magukat és az ég felétörtek. Tornyot kezdtek építeni,hogy elérjék I.tent, aki összezavartaa nyelvüket, s mivel nem értettékmár egymás beszédét, befejezték aváros és a torony építését. Majd

szétszéledtek, hetven néppé osz-tódva szét. A szakasz végén feltű-nik Ábrám (a későbbi Ábrahám),Sém leszármazottja, aki a monote-izmus letéteményese lesz.

Lech-löchó Jelentése: menj el. Ur-Kaszdimból,szülőföldjéről, házanépével és uno-katestvérével, Lóttal, indítja útra azÖ.való Ábrámot, akinek a követke-zőt mondja: „telepedj le azon or-szágban, melyet megmutatokneked... megáldom, aki téged áld,és megátkozom, aki téged átkoz”.Ábrám feleségével, Szárájjal érke-zett Kánaán országába, ahol éhségdúlt. Egyiptomban kerestek mene-déket az éhség elől. Miután féltekaz ottani erkölcsöktől, Ábrám hú-gának nevezte feleségét, aki Fáraó-hoz került ugyan, de a bölcsekszerint becsülete megmaradt. Ké-sőbb délnek indultak tovább, ittnagy nyája, s ezáltal komoly va-gyona lett Ábrámnak és Lótnak. Alegelő kevésnek bizonyult mindket-tőjük számára, útjuk kettévált: Lóta termékeny, de rosszhírű Szodo-mába tartott.Később négy király harcolt öt ki-rály ellen, s a harcok során Lót fog-ságba esett. Egy menekült jelentetteÁbrámnak, a hébernek, hogy uno-katestvére fogoly. (Itt fordul előelőször a Tórában a „héber” meg-nevezés, jelentése: túlparti. Az el-nevezés arra utal, hogy Ábrám azEufrátesz másik oldaláról érkezettKánaánba.) Ábrám szolgájával, El-iezerrel és 318 emberével legyőztea királyokat és kiszabadította Lótot.Ábrám 86 éves volt, amikor meg-született Jismáél. Tizenhárom évvelkésőbb I.ten Ábrám nevét Ábra-hámra („tömegek atyja”) változ-tatta, Szárajét pedig Sárára(„hercegnő”), és megígérte, hogyfiuk születik. Ettől a gyermektől,akit Izsáknak („nevetni fog”) ne-veznek el, származik majd az anagy nemzet, amellyel a szövetsé-gét megalapozza. I.ten parancsotadott Ábrahámnak, metélje körülmagát és leszármazottait, hogy „ezlegyen a szövetség jele köztem ésköztetek”.

Vájéró Jelentése: és megjelent - az Ö.való,Mámré terebintusainál, mikor a napa legmelegebben sütött. Bölcseink

szerint I.ten meglátogatta a betegeta körülmetélés utáni lábadozásaidején. Ábrahám a sátor bejáratánálült és várta a vendégeket. Úgy tart-juk, sátrának négy bejárata volt,hogy bármelyik égtájról érkezik azutazó, nyitva legyen előtte a ház. Anap melegen sütött, az Örökkévalóígy akarta elvenni a vándorok kedvét az úttól, így biztosítva a lá-badozó nyugalmát. De a vendégfo-gadás Ábrahám számára olyanörömet jelentett, hogy minden ide-gen szívesen megtisztelte a házát.Három férfi tűnt fel, Ábrahám elé-jük sietett és behívta őket a sátrába,vizet hozatott, hogy lemossák az útporát, kenyeret adott nekik, majdborjút, marhát vágatott és más fi-nomságokat tálalt vendégeinek. Ahárom „férfi”, három angyal, fon-tos feladatokban járt: mivel egy an-gyal mindig csak egy munkátvégezhet, így az egyik meghoztaIzsák születésének hírét, a másik-nak kellett elpusztítania Szodomát,a gonosz várost, a harmadiknakkellett megmentenie Lótot. Sára ne-vetett, nem hitte el a hírt, pedigI.ten megemlékezett Sáráról. Fiaszületett. Az angyalok felforgattáka vétkes Szodomát, de előbb kime-nekítették Lótot, feleségét (aki hát-ranézett és sóbálvánnyá lett) és kéthajadon lányát. Ábrahám Gérárba ment, s ott meg-született Izsák. Sára elkergette Há-gárt fiával, Ismaéllel együtt, mertnem akarta, hogy együtt örököljönIzsákkal. Ezután jött a legnagyobbmegpróbáltatás, az Ákédó. I.ten fel-

szólította Ábrahámot, áldozza felegyetlen, szeretett fiát, Izsákot. Azutolsó pillanatban égi hang akadá-lyozta meg Izsák feláldozását, he-lyette egy kost áldozott felÁbrahám.

Chájé Szóró Azaz: Sára élete. Ellentmondás, dea szidra Sára haláláról szól. A tóraiszöveg szerint Sára éveinek száma,mikor meghalt, száz év és húsz évés hét év volt. Bölcseink szerint a127 év azért íratott le ilyen formá-ban, mert olyan szép volt száz éveskorában, mint hajdan 20 évesen, ésolyan ártatlan húsz éves korában,mint hét évesen. Ábrahám Chész fiaitól 400 ezüstsékelért megvásárolta a Machpélabarlangját és a hozzá tartozó birto-kot temetkezési helyül. A szidraelőször ír le temetést, s ebből kö-vetkeztetik a bölcsek, hogy a holta-kat temetni kell, nem más módonbúcsúztatni (innen ered például ahamvasztás tilalma).Olvashatunk az első lánykérésről.Eliezer, a hűséges szolga Böszuélházába megy, hogy feleségül kérjeRebekát, gazdája fia, Izsák részére. Ábrahám újból megnősült, Keturótvette el, és újabb hat fia született,de Izsákot hagyta meg örökösének.Ábrahám meghalt, és őt is a Mach-péla barlangjában temették el Sáramellé. Később Izsákot, Jákobot ésfeleségeiket (Ráchel kivételével)szintén itt helyezik majd örök nyu-galomra.

Dr. Frölich Róbert rovata

A z ö z ö n v í z , s a z t á n Á b r a h á m s z ö v e t s é g e Rembrandt és a holland arany évszázad festészete

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 17.00 óra,helyszín a Talmud-Tórában.

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával, kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima: 17.00-kor a Hôsök Templomban.Szombat reggeli ima a Hôsök Templomban: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

Vasárnap reggeli ima: 8.00-kor, esti ima: 17.00-kor, mindkettô a Talmud Tórában.

A péntek esti kiddust, illetve a szombat délutáni sálesüdeszt szintén a Talmud-Tórában tartjuk.

Sálesüdeszek kezdete a következô hetekben:

www.dohany-zsinagoga.hu

október 25. 17.25

november 1. 16.15november 8. 16.05

november 15. 15.55november 22. 15.50

A Dohány utcai körzet tagjai évről-évre, egy-két alkalommal múzeumlá-togatáson vesznek részt. A körzet vezetői már szervezik a következőt, a mosttalán a legizgalmasabbnak ígérkező kiállításra, a Szépművészeti Múze-umba. Itt október utolsó napjától, február 15-ig láthatóak Rembrandt ésholland kortársai festményei. Mielőtt útra kelnénk, néhány érdekesség…

Az európai kultúra egyik virágkorát, a XVII. századi holland művészet idő-szakát mutatja be az október 31-től látható Rembrandt és a holland „aranyévszázad” festészete című nagyszabású kiállítás. A tárlat, a kor legnagyobbmestere, Rembrandt köré épül, akitől 20 remekművet láthat a közönség. Amajd 100 festő alkotását felvonultató kiállításon a Szépművészetei Múzeumgazdag holland gyűjteményének 40 alkotása mellé több mint 130 festményérkezik magán- és közgyűjteményekből. A legjelentősebb kölcsönző intéz-mények: az amszterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, apárizsi Louvre, a londoni National Gallery, a Los Angeles-i Getty Museum,a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi és a madridi Prado.A Szépművészeti Múzeum a 2006-os El Greco, Velázquez, Goya; a 2008-as Mediciek fénykora; 2009-es Botticellitől Tizianóig és 2013-as Cara-vaggiótól Canalettóig kiállítások után folytatja az intézmény jelentősgyűjteményeihez kapcsolódó sorozatát. A múzeum holland gyűjteménye,a XVII. századi mesterektől itt őrzött 500 festménnyel a Hollandián kívülikollekciók közül Európában az első öt közé tartozik. A tárlat hét szekcióra tagolódik. Elsőként a történelmi háttér kerül bemu-tatásra, mely a tengeri csatákat megörökítő képekkel indul, hiszen a füg-getlenségért folytatott harc, majd az Egyesült Tartományok világhatalomrajutása is a tengeren dőlt el.A második rész a portréfestészetet mutatja be az öntudatos, gazdag polgárokképmásaival, különböző egyesületek elöljáróinak csoportarcképét, házaspá-rok és családok reprezentatív, vagy intim hangulatú portréit sorakoztatva fel. A harmadik téma a bőség, az élvezetek képeit foglalja magába. Dús pompa-csendéletek szemléltetik a felhalmozott javakat. A gazdagon berendezett házak-ban, elegáns teraszokon lakomázó és zenélő társaságok, mind az élet élvezetétsugározzák. Nem különben a parasztok vidám napjait megörökítő életképek.A negyedik szekció a vallással foglalkozik. A protestáns egyház templo-maiból kitiltotta a „faragott képeket”, és a Szentírás közvetlen tanulmá-

nyozására szólította híveit. Az Ó és Új Testamentum történeteinek ábrá-zolása az otthonok falán kapott helyet. Az ötödik szekció Rembrandttal és a kortársakra gyakorolt hatásával fog-lalkozik. Ebben a kiállításrészben kapnak helyet a festőóriás alkotásai is,köztük az elsőnek ismert festménye és az utolsó képe. A legkorábbi, 1623-ban készült Szemüvegárus című szülővárosából, Leidenből érkezik, mígaz utolsónak tartott, valószínűleg halála évében, 1669-ben készült Önarc-kép a firenzei Uffiziből. Egy New York-i magángyűjteményből pedig egyMinervát ábrázoló festmény, amelynek érdekessége, hogy egykor a híresmagyar műgyűjtő, Nemes Marcell birtokában volt. A következő, hatodik részben a városi élet jelenik meg, Vermeer 38 képbőlálló életművéből három képet bemutatva. A Geográfus Frankfurtból, azAsztronómus a Louvre-ból, míg A katolikus hit allegóriája a New York-iMetropolitan Museumból érkezik. A kiállítás a tájképekkel zárul, mely fontos és jelentős része a Szépművé-szeti Múzeum gyűjteményének. Az Iparművészeti Múzeumból érkező korabeli bútorok, használati tár-gyak, illetve a Széchényi Könyvtárból érkező térképek, atlaszok, föld-gömbök teszik a tárlatot még izgalmassá. A kiállítást a korszak művészetétbemutató, igen alapos, 40 tanulmányt tartalmazó, magyarul és angolulmegjelenő katalógus teszi teljessé.

Tisztelt Holokauszt Túlélők!Az ENSZ Nemzetközi Holokauszt Emléknappá nyilvánította január 27-ét, azAuschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadulásának napját. A táborfelszabadulásának 70. évfordulója alkalmából, 2015. január 27-én a lengyelállam a Nemzetközi Élet Menete Alapítvánnyal megemlékezést szervez,amelyre sok országból érkeznek résztvevők, s amelyre meghívják Túlélőketés hozzátartozóikat. A Túlélők és hozzátartozók utazási, ellátási, szállás költ-ségét a szervezők fedezik.Amennyiben úgy gondolják, részt kívánnak venni a megemlékezésen, jelezzék az alábbi információk megadásával:

• név:• elérhetőség: e-mail: telefon:• cím:• útlevél / személyi igazolvány száma:• születési dátum:• melyik koncentrációs táborban / munkaszolgálaton / gettó / egyéb

volt Ön:• egyedül, vagy hozzátartozójával kíván menni:

IGEN hozzátartozómmal / NEM, egyedül

- amennyiben hozzátartozóval kíván menni, kérem, adja meg adatait:- a hozzátartozó önnek a: (pl, fia. vagy lánya stb):- név:- elérhetőség: e-mail: telefon:- cím:- útlevél / személyi igazolvány száma:- születési dátum:

Jelen felmérésünk után minden jelentkezőt telefonon felkeresünk.A jelentkezéseket e-mailben a [email protected] e-mail címen,faxon a 061-413-5504 vagy személyesen a 1075 Budapest, Síp utca 12, III. emeleten az Mazsihisz elnöki titkárságon lehet leadni. Jelentkezési határidő: 2014. október 30.

Rembrandt utolsónak tartott képe (Önarckép)

Aktuális Kultúra10 35775. Tisri 30. | 2014. október 24.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. október 24.| 5775. Tisri 30.

Országszerte több tucatnyi rádióban hallhatómár az Álmodd meg a csodát!, az A Játékkészítőcímű zenés akciómese (pop-musical) fináléja. Aslágerlistákon egyre feljebb kúszó dalhoz mostegy meseszerű dalfilm is készült, - melyet mármegnézhetnek a youtube-on is - Bereczki Zol-tán, Radics Gigi, Király Linda és Király Viktorszereplésével.

Most itt egy kis ízelítő a várt produkcióból, amelydecemberben érkezik a budapesti Tüskecsarnokba.Az alkotók bejelentették: a „mesék bölcs kirá-lyának” szerepét Koltai Róbert alakítja, aki -ígérete szerint - még szakállt is növeszt, hogyminél hitelesebb „öreg király” legyen.„Szerepem szerint bölcsességem inkább csak ha-szontalan információk bebiflázásából áll” – me-sélte Koltai Róbert, aki csatlakozott a - többekmellett – Alföldi Róbert, Bereczki Zoltán, HajduSteve, Király Linda és Viktor, Nagy Feró, OroszlánSzonja, Pokorny Lia, Szabó Győző és Radics Gigi

alkotta szereplőgárdához. Koltai, büszke arra, hogyaz ő ajánlására választották ki „Peti” egyik alakí-tójára Ujhelyi Barnát, akivel a szombathelyi szín-házban ismerkedett meg. A darab története szerinta klasszikus mesehősök már úgy érzik, hogy velüksenki nem törődik, ekkor összefognak és megke-resik Petit, aki elviszi őket a Játékkészítőhöz, akitAlföldi Róbert alakít majd. A Játékkészítő a cso-dáról szól, s hogy merjünk bátrak lenni, és ne adjukfel az álmainkat. “A filmben mi is megpróbáltukidehozni a csodát, Peti szemüvegén keresztül” –meséli Kriskó László, a klip rendezője.

Á l m o d d m e g a c s o d á t !

MEGHÍVÓSzeretettel meghívjuk a

Dohány körzet Kulturális Páholyába. A nyári szünet és az őszi nagyünnepek után ismét

vendégünk lesz Szépírók Társaságának két tagja is, illetve ezúttal

is hallhatunk komolyzenei koncertet.

A pontos programot még egyeztetik a szervezők.A hagyományokhoz híven a „kávéházban” kávé, tea, üdítőés süti lesz az asztalokon. S ezúttal is lehet majd vásárolnia Szépírók Társasága tagjainak könyveiből.

Egykor fehérvári polgárok voltak – címmel mutatták be Villányi Andrásbarátunk megrendítő kiállítását, amelyet szűk három hétig látogathattakaz érdeklődők a székesfehérvári Pelikán Galériában. A fény, az igazság, alényeg egysége – mondta a képekről a megnyitón Benedek István Gáboríró. Villányi András fotóművész munkáival nem először találkoztak Fe-hérváron: legutóbb 2007-ben láthatták műveit a Szent István Király Mú-zeumban. Mostani tárlatán a holokauszt óta eltelt évtizedek fehérvári zsidóéletének pillanatait, eseményeit örökíti meg. Képeken visszaköszöntekhajdani fehérvári polgárok, ezen kívül márványtáblák, a megölt zsidó pol-gárok neveivel, vagy elhagyatott kripta. Villányi emléket állít az elődök-nek, de azt is megmutatja, a rettenetes pusztítás után van folytatás...

„Mily szépek a sátraid Jákob és a te hajlékaid Izrael... – mondja az írás.Mostanra azonban Jákob sátrai és Izrael hajlékai itt Fehérváron is némák,ritkán zavarják meg csendjüket az imák és zsidó dallamok. Hova tűntek afehérvári zsidók?” – tette fel a kérdést Villányi András, aki az erős képek-hez erős mondatokat is társított a tárlatnyitón. „Fehérvárról 1800 fehérváriés 1200 környékbeli embert deportáltak. Vannak családok, amelyekbőltalán hírmondó sem maradt... Ki mond értük kaddisht (imát) ebben a vá-rosban?” A megrendítő, elgondolkodtató képek arra figyelmeztetnek: nemfeledhetjük múltat – szembe kell nézni vele. És kötelességünk kegyelettelemlékezni és emlékeztetni az áldozatokra. (forrás: Gábor Gina, Fejér megyei Hírlap)

A Maccabi VAC és a Bálint Házközös szervezésében az „Élet apályán és azon kívül” címmelindult útjára sportbeszélgetéssorozat. Rónai Egon vendégeikiemelkedő sportolók, akik szá-mos sport és magánéleti történe-tet osztanak meg a közönséggelés emlékeznek vissza történelmiés sporttörténelmi helyzetekre,eseményekre. Vasárnap az öt-szörös olimpiai bajnok tor-násznő, az idén 93 esztendősKeleti Ágnes beszélt elsőkéntéletéről, sikereiről.

Breuer Ábrahám (sokak számára Jakab) barátunk szervezésében hamaro-san megkezdi működését a Kispesti Zsidó Kulturális Központ, s indul azEurópai Zenei Yeshiva. Körzetünk sok-sok tagjának részvételével szerdán(október 22-én), a Budapest Music Centerben (BMC) rendeztek koncertet,amely e két intézmény „alapkőletétele” volt. Ezúttal nem kell több évetvárni az építkezésre, mint általában, mert rövid időn belül elkészül a Kul-turális Központ, míg a Yeshivában kezdődik az oktatás. A BMC-ben a XIX.század két kiemelkedő zeneszerzője, Richard Wagner és Gustav Mahlerművei csendültek fel Gyöngyösi István karmester, Galambos Lilla, ThomasWeinhappel, illetve a Marcato ensemble kamarazenekar előadásában. Mahler amúgy nem csak a zsidósága okán fontos, de azért is, mert 1889-tőlkét évig a Magyar Királyi Operaház művészeti igazgatója és vezető karnagyavolt. Lemondását követő első előadáson a nézők kiabálva követeltek visszaNéhány szó a tervezett intézményekről:Az Európai Zenei Yeshiva lehetőséget biztosítana a felnövekvő zsidónemzedéknek, gyermekeknek, hogy már fiatalon olyan zsidó nevelési in-tézmény-rendszerben vehessenek részt. Ám a főcél, hogy megteljenek zsi-nagógák gyerekekkel, s talán visszatérhet a 70-es, 80-as évek hangulata,amikor gyerekzsivajtól voltak hangosak a templomkertek (is). A kórussal a fiatal generációt, illetve a hívőket, továbbá a turistákat sze-retnék megszólítani, a zsinagógába invitálni. De részt vennének pl. a ZsidóNyári Fesztiválon, de más, nem zsidó eseményen is, vagy éppen zsidóújévi koncertet adnának.

A Kispesti Zsidó Kulturális Központ összehozhatja a különböző fele-kezeteket. Kiemelt terv, a különböző gyerekkórusoknak szervezett zeneifesztivál a Központban. S egymás megismeréséhez ez lehet az első kapocs,mert az új iránt a gyerekek a legfogékonyabbak, ha őket sikerül megérin-teni, rajtuk keresztül a szülőket is meg lehet szólítani. A zsidó szokásokmellett azt is bemutatnák, hogy mennyire hasonlítunk egymásra...

K o n c e r t a z s i d ó o k t a t á s é r t , k u l t ú r á é r t

Ki mond imát az áldozatokért?

Keleti Ágnes Macc abinál

Shinso-Ito, a shingon buddhizmus szellemi vezetője imát monda Dohány zsinagóga és a Hősök Temploma közötti MártírokTemetőjében.

Dohány utcai zsinagóga alapítvány meghívja Önt

Villányi András fotóművészMesél a múlt

(Dohány utcai zsinagóga elmúlt fél évszázada)című kiállítására

Megnyitja: Dr. Frölich Róbert főrabbiKözreműködik: Balázsovits Lajos színművész

Megnyitó: 2014. november 16-án, vasárnap 15 órakor.

Rendezők: Frölich Katalin és Villányi ZsuzsannaMegtekinthető: 2014. november 16-tólNyitva tartás: A Magyar Zsidó Múzeum

nyitva tartásával azonosKiállítás helye: Dohány utcai zsinagóga múzeum

Időpont: 2014. november 23. 15:00-17:00, Helyszín: Goldmark-terem

Fotó: Villányi András

Kultúra Képes Történelem4 95775. Tisri 30. | 2014. október 24.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. október 24.| 5775. Tisri 30.

Újházi tyúkhús leves 10 főre

Hozzávalók: 2 kg tyúk, 0,5 kg sárgarépa,0,2 kg gyökér, 2 db kisebb zeller, 2 db ka-ralábé, 0,2 kg csiperkegomba, 2 fej vörös-hagyma, 0,2 kg zöldborsó, 6 gerezdfokhagyma, 2 db tv paprika, 1 db paradi-csom, 1 csomag petrezselyemzöld, só,egész bors, gyömbér

Elkészítés: A megmosott tyúkot nyolcrészre vágjuk (a máját és a zúzáját is fel-használjuk), majd hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, szedjük le a habját éssózzuk meg ízlés szerint. Készítsünk fűszerzacskót, amelybe tegyük az alábbi fű-szereket: bors, gyömbér, fokhagyma, vöröshagyma. Helyezzük a fazékba. Amikora tyúk már félig megpuhult, adjuk a fazékba a tisztított vegyes zöldségeket, a meg-mosott gombát, a zöldborsót, a paprikát, paradicsomot és a petrezselyemzöldet.Lassú tűzön főzzük. Tálaláskor a leveses csészébe rakjuk a metéltre vágott tyúkhúst,a vegyes zöldséget, zöldborsót, a gombát, a külön kevés levesben kifőzött házi fi-nommetéltet. Forró levessel a csészét felöntjük, majd a tetejét megszórhatjuk na-gyon finomra vágott petrezselyemzölddel.

Sólet füstölt marha szeggyel 10 főre

Hozzávalók: 1,6 kg füstölt marha szegy,1,2 kg tarkabab, 0,2 kg árpagyöngy, 4 ge-rezd fokhagyma,2 ek. pirospaprika, 6 fejvöröshagyma, 10 db tojás, bors, só ízlésszerint

Elkészítés: A babot és a füstölt húst előzőnap beázatjuk. A készítés napján hideg víz-zel lemossuk a babot, a húst és az árpa-gyöngyöt is, Apróra vágjuk a hagymát,zsíron megpirítjuk, hozzáadjuk a fokhagymát, borsot, vizet, és felforraljuk. Alulraa babot, rá az árpagyöngyöt, a húst és annyi vizet, amennyi ujjnyira ellepi. Lassanfelforraljuk, megszórjuk pirospaprikával, lefedjük és sütőben 3-4 óra alatt készrefőzzük. Nem árt, ha az ételt régi, vastag falú lábasban készítjük el. A benne főttkemény tojással tálaljuk.

Mákos csillag 10 főre

Hozzávalók: 0,5 kg liszt, 0,2 kg cukor, 2 tojás, 1 csomag sütőpor, 0,2 kg daráltmák, 0,15 kg margarin.Elkészítés: A hozzávalókat néhány kanálmákos cukor kivételével összegyúrjuk, ki-nyújtjuk, majd formákkal kiszaggatjuk. Ki-kent, lisztezett sütőlapra helyezzük, olajjalmegkenjük, és a mákos cukorral meghint-jük. Közepes lángon sütjük.

Jó étvágyat kívánunk!

Pesti Sólet menü a

Laky Konyha receptjei alapján Talmud Tóra keddenként

„Ros Hasanakor visszatekintünk az elmúlt évre, értékeljük önmagunkat,átgondoljuk, milyen jó, és milyen rossz dolgokat cselekedtünk. Majd akövetkező évre gondolunk, tervezünk, és új fogadalmakat teszünk.”A Talmud Tóra továbbra is várja a gyerekeket (3-12 éves kor között) ta-nulásra, játékra, éneklésre, nevetésre!Gyere kedden délután, szeretettel várunk: Szilágyi Judit, és a gyerekek

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA Dohány utcai zsinagóga alapítványa ezúton mond kö-szönetet a nagylelkű felajánlásokért, amelyekkel az alábbiadományozók hozzájárultak a temetőkert felújításához.

Dr. Kohn Tamás 245 000.- FtDr. Seifert Judit 200 000.- FtFöldes Gábor 100 000.- FtSzász Endréné 100 000.- FtSzűcs István 100 000.- FtDr. Farkas László 50 000.- FtHajdu Péter és Hajdu Péterné 30 000.- FtTímár Károlyné 25 000.- FtGeiger András 20 000.- FtKeresztesné Engel Katalin 20 000.- FtMarkovics György 20 000.- FtVirág Vera 20 000.- FtSzilvásy Györgyné 15 000.- Ft

Továbbá köszönjük:Bognár Pálné, Braun Miksa, Erdős Gáborné, Fehér Tiborné,Heksch Lászlóné, Jakubovics Gábor, Kovács György, ÓziJózsef, Székács Ervin, Vadász Gáborné, Völgyi Péterné,Zador Oszkárné támogatását.

A zsidó újévet a sorozat egy vado-natúj fejezetével nyithatjuk, s ez tál-cán kínálja számunkra, hogy elsőhelyen saját körzetünk gyönyörű,páratlan szépséggel bíró épületét, aDohány utcai zsinagógát mutassukbe az ide rendszeresen, vagy csakidőnként látogató barátaink számára.A zsinagóga történetét már sokan,és sokféle módon feldolgozták.Mivel nem az egyiptomi, vagy arómai kori régészeti lelőhelyekrőlbeszélünk, így nehéz nóvumot kre-álni, de talán mégis lehet…Az első zsidó emlékek a kora rómaikorból származnak, amelyek azt bi-zonyítják, már jóval a hivatalos ma-gyar honfoglalás előtt is akadtakzsidók Magyarországon! Az elsőírásos adatok egy Saul nevű zsidó-ról tesznek említést, aki Székesfe-hérváron kér letelepedési engedélyt

IV. Béla királytól. A török hódolt-ság idején több, nagyobb zsidó kö-zösség is élt a mai Budapestterületén - a legnagyobb Óbudán,Budán és elszórtan Pesten. A Buda-vári Palota napjainkban is látogat-ható attrakciója a kis zsidó imaház,közel a Bécsi kapuhoz, vagy a Pa-lotához vezető út mentén elterülő(ma ásatási terület) zsidónegyed,amely a középkorban népes zsidóközösség, nyüzsgéstől hangos lakó-helye lehetett. A török hódoltságidején a szabad vallásgyakorlás ésa többé-kevésbé azonos vallási szo-kások elősegítették a zsidók moz-gását, és a kereskedelemben valósikeres munkavégzésüket. 1686-ban Buda ugyan felszabadult, de akeresztes haderő barbarizmusa

mérhetetlen károkat okozott az ittélő zsidók számára. A budai várne-gyedbe betörő, főleg zsoldosokból,hivatásos gyilkosokból, és fanati-zált vitézekből álló sereg első csa-pásait a helyi zsidó közösségremérte. Felkoncoltak gyerekeket,felnőtteket, nőket és aggastyánokategyaránt, tekintet nélkül. Fennma-radt visszaemlékezések a mai napigkönnyeket csalnak szemünkbe,ahogy a kegyetlenség, embertelen-ség végigsöpört egy nap leforgásaalatt és majd ezer zsidó halálátidézte elő! Száz esztendőnek kelletteltelnie ahhoz, hogy hittestvéreinkújra felbukkanhattak mai főváro-sunkban. Egy császári rendelet1783 márciusában oldotta fel azo-kat a kirekesztő törvényeket, me-lyeket az előző uralkodók hoztak.1787-ben a Király utcában nyílt

meg az első imaház. 1826-ban,mikor Bécsben felavatták az ottanielső komoly imaházat, több arrajáró zsidó számára megszületett agondolat, Pesten is szükség lenneegy ilyenre! 1837-ben a Pesti Hit-község egy bárótól több mint, har-minc évre vette bérbe azt a telket,amelyen zsinagógánk áll. Az évekmúlásával mind nagyobb lett a zsi-dók aránya a kerületben, ezértszükségessé vált óvodák, iskolák ésmás egyházi intézmények létreho-zása, melyet az előző századokhozképest nyitott uralkodói gondolko-dás támogatott. Pályázat kiírásával indult el a zsi-nagóga története. Hild József ésFeszl Frigyes is pályázott a temp-lom tervezésére, végül Ludwig

Förster mór stílusú épülettervét fo-gadta el a bizottság. Az építkezést1854. július 30-án kezdték el. A ko-rábban épült házakat lebontották,hogy a telek teljesen a zsinagógá-nak adhasson helyet. Majd 1859.szeptember 6-án a zsidó nagyünne-pek előestéjén avatták fel. Hatal-mas érdeklődés övezte mind azépítkezést, mind az avató ünnepsé-get. Korabeli beszámolók elmesé-lik, a kor legmagasabb rangú zsidóés nem zsidó származású vezetőit,katonatiszteket, hírességeket, ke-reskedőket és diplomatákat vonzotta zsinagóga felavatása, ami a városkimagasló eseményének számított.Kevesen tudják, hogy a felavatásiceremóniára külön imakönyveketkészíttetett a hitközség, amelynek acímlapján dombornyomással a zsi-nagóga sziluettje látható. Külön ér-dekessége lett a templomnak, hogyorgona és kórus is helyet kapottbenne, amely a kor zsidó szokásaittekintve nem volt elfogadott. Sőt! Ezt követően sok olyan programhelyszínévé vált a Dohány utcaizsinagóga, amely túllépett a hagyo-mányos imaház keretein. Több asszimilációs megnyilvánu-lás, szónoklatok, programok nemzsidókkal és a magyar szabadsá-gért, a magyar haza szeretetét is be-mutató programok zajlottak atemplom falain belül. Az új és leg-újabb kor többnyire épségbenhagyta a csodás épületegyüttest, deaz ide járó híveket már kevésbé. Alegcudarabb időszak az I. világhá-ború utáni hónapok és évek voltak.A Tanácsköztársaság bukása után afellángolt antiszemitizmus odáigjutott, hogy a kora ’20-as és a kora’40-es években bombamerényletek,kézigránátos támadások színhe-lyévé vált I.ten háza. A II. világháború idején a németcsapatok raktárként használták aDohány Zsinagógát. A gettósításeredményeként pedig a korábbigyönyörű park, amely a két zsina-gógát (Dohány és Hősök) kötiössze, több száz ártatlan zsidó már-tír sírhelyévé lett. A háborút követőévekben lassan visszanyerte régihangulatát a templom, a túlélők ésazok utódai ismét elkezdték az üres

padsorokat feltölteni. Ebben hatal-mas szerepe volt Katona József(Zcl) főrabbinak, aki a lelki romo-kon épített új közösséget! A nyolc-vanas évekre a zsinagóga állapotamegromlott. Nemes adományozókés alapítványok jóvoltából sikerült a’90-es évek elejére elvégezni egy re-konstrukciós munkát, melynek ered-ményeként a zsinagóga teljesenmegújult, újra a régi pompájában áll. Ahogy ígértem, néhány kulisszati-tok, melyekről az útikönyvek, mű-vészettörténeti áttekintők nemszoktak beszámolni. Kevesen tud-ják, hogy a zsinagógához tartozótornyokban 1-1 óramű is helyt ka-pott. Ezek minden órában egy-egykong ütéssel figyelmeztették a kör-nyékbelieket az idő múlására. Saj-nos az óraszerkezetek nemműködnek, javíttatásuk komolyanyagi terheket róna a közösségre,így a felújításuk várat magára.Szintén kevesen tudják, a templomrendelkezik egy komoly kegyszer-készlettel, amelynek egyik része atemplommal szomszédi viszonybanlévő Zsidó Múzeum gyűjteményétalkotja, másik része a zsinagógaünnepeihez használatos, a templomépíttetésével egyidős gyertyatartó-kat, serlegeket, tóramutatókat stb.tartalmazza.És végül, de nem utolsósorban,azon szerencsés emberek közé tar-tozom, akik megnézhették a nőikarzatok háta mögötti folyosó rend-szereket és a tetőszerkezetet is. Hi-hetetlen precíz építőmunka köszönránk vissza ennyi év távlatából is.A frigyszekrény előtt belógó vörösvilágítással működő örökmécses isa tetőszerkezetre lett felfüggesztve,melyet a hagyományos templomlá-togató nem érthet, hogy honnan,milyen módon kerül a belső térbe.A csillárok csörlős szerkezettelereszthetőek lejjebb, hogy a kiégettizzókat könnyebben tudják kicse-rélni, elérhetőbb magasságból.A templom berendezési tárgyairól ésaz orgona történetéről majd egy ké-sőbbi alkalommal fogunk szót ejteni.Következő állomásunk a régi Arénaúti Zsinagóga, ma Dózsa Györgyúti imaház.

Izsák Gábor

Zsinagógák a nagy világból – Dohány zsinagógaK é p e s l a p o k – k é p e s t ö r t é n e l e m ( X X X I I I . r é s z )

Két és fél éve, egy 1400 darabból álló magángyűjtemény segítségével járjuk be a világot, hónapról-hónapra bemutatunk egy-egy lapot, a hozzátartozó ismeretekkel, érdekességekkel. A gyűjtemény az 1890-től 1945-ig megjelent, zsinagógákat ábrázoló, illetve a zsidósággal, a zsidó ember-ekkel, szokásokkal stb. foglalkozó lapokat tartalmazza. Sorozatunk elérkezett a hazai zsinagógák meglátogatásához.

Vendégoldal Vendégoldal8 55775. Tisri 30. | 2014. október 24.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. október 24.| 5775. Tisri 30.

Négy évtizeddel Klemperer halála után egymásik zsidót, a hetvenkét éves, eredetileg argen-tin Daniel Barenboimot tekintik a nemzetközizenei élet uralkodójának. Nincs nap szinte, hogya vezető zenei csatornákon, (Mezzo, Brava HD)ne vetítenék valamelyik filmjét, opera vagyhangverseny vezénylését az egyik nagy színházvagy zenekar élén, de olyat is, amelyen Mozart,Beethoven szonátát, zongoraversenyt játszik. Őttekintik korszakunk egyik legnagyobb pianistá-jának. Van olyan DVD fölvétele, amelyen ver-senyművet ad elő, és maga vezényli az orkesztrátis. Zseninek tartják.

Nem véletlenül említik Klemperer utódaként,mert ahogyan a nagy színpadi szerzőkről mond-ják, „valamennyien Molière zsebéből bújtak ki”,Barenboim közvetve Klemperer vidékéről szár-mazik. A pályán közvetlenül nem a német indí-totta el, hanem az édesapja, Enrique Barenboim,aki maga is zongoratanár volt, a csodagyermekethétéves koráig ő tanította, a fiú Buenos Airesbenlépett először pódiumra. A család orosz eredetű,föltehetően az ottani antiszemitizmus elől mene-kültek Argentínába. A furcsa név jiddis szárma-zék, a német Birnbaumnak, a „körtefának”eltorzultan írt változata. Az ifjú Daniel úgy húszéves kora táján, az 1960-as években került Klem-perer óvó kezeibe, a Mester azonnal fölfedeztebenne a csodát. Az ifjú művész, az egyik legna-gyobb hanglemez cég, az EMI stúdiójában vetteföl Mozart egyik zongoraversenyét, szám szerinta huszonötödiket, ezzel indult el nemzetközi kar-rierje. Ez kerekedett ki később Mozart összeszongoraversenyévé, már Barenboimot tekintettéka világ egyik elsőszámú Mozart tolmácsolójának.Kis idő elmúltával a hírnév Beethovennel egé-szült ki, kivált a zongorakoncertek lassú tételei-

vel. Ugyancsak Klempererrel. Ő volt arról híres,késői korában is, hogy a Beethoven lassú tételekpálcáját követve szólnak mesei szépséggel. De a Barenboim család akkor már nem argentí-nai volt, hanem izraeli, Daniel tízéves volt, ami-kor a zsidó államban telepedtek le. Ettől kezdvea művészvilág az ifjút már „argentínai, izraelinemzetiségiként” emlegette. Így került tovább avilágjárók klubjába, az olyan óriások közé, mintArthur Rubinstein, Edwin Fischer, akik Klem-perer mellett tovább csiszolták. Tanult közbenkarmesterséget és komponálást is. A világsiker-hez boldog szerelem is társult, mennyei áldás.

Megismerkedett Jacqueline du Prével, brit csel-listával, feleségül vette. Együtt kamaramuzsikál-tak, olyan legendás partnerekkel, mint a hegedűsPinchas Zukerman, Itzhak Perlman, Issac Stern,mondhatjuk akár, „közös bölcsőből”, a zsidóság-ból indultak el. Tömérdek lemezt készítettekegyütt, köztük Franz Schubert legendás Pisztrángötösét, amelyben a nagybőgős az indiai ZubinMehta volt, később az izraeli szimfonikusok ve-zető karnagya. Ekkor szólt közbe a tragédia. Jac-queline-t, a hitvest bénulás támadta meg,1987-ben meg is halt, kegyetlen magány. DanielBarenboim ekkor már párizsi lakos volt, itt is-merkedett meg később Elena Bashkirova oroszzongoraművésznővel, egy ideig együtt éltek,aztán megházasodtak, két fiúgyermekük van. Ba-renboim a párizsi zenekar karmestere lett, majdaz új Szajna-parti operaháznak, az ultramodernBastille-nak, innen távozott az amerikai chicagóizenekarhoz, majd a berlini állami operához,amelynek a vezető Maestrója. Immár csakugyana világ zenei életének császára.Aztán újabb fordulat életében és pályáján. Kezd„beleszeretni” Richard Wagnerbe, annyira, hogy

első ízben Izraelben is vezényli. Természetesennagy ellenállással, szembekerül azzal a vitatha-tatlan ellenvéleménnyel, hogy Wagner csak Hit-ler kedvenc komponistája volt, amivel szembenBarenboim azzal érvelt, hiszen Wagner nem volttagja a náci pártnak, Nem is lehetett volna, mertaz ő idejében sem Hitler, sem horogkereszt nemvolt még. Azt azonban Barenboim sem tagad-hatta, hogy apósát, Liszt Ferencet követve, Wag-ner volt korának egyik legvadabb antiszemitája.Felesége Liszt Cosima aztán igazán hírhedettzsidófaló, sőt férje halála után, jóval a nácizmuselőtt, Bayreuth-ból ő alakította ki az antiszemi-tizmus egyik zenei fellegvárát. Barenboimnakmégis sikerült fölülkerekedne, meggyőzte az iz-raeli fiatalság nagy részét is. Azzal, hogy mind-ettől függetlenül a Wagner muzsika valóbangyönyörű, el kell vonatkoztatni a politikától.Megszeretette Izraelben is, majd Németország-ban ő maga olyan népszerű lett, hogy a berliniállami operaház 2000-ben „életre szóló” vezetőkarmesterévé választotta meg. Ugyanezt a címetvívta ki magának legújabb állomáshelyén, a mi-lánói Scalanál, ahol 2006-ban kapott hasonlórangot. Előtte csak ketten részesültek ebben a ki-tüntetésben, a hajlíthatatlanul antifasiszta és an-tináci Arturo Toscanini, majd a hitlerista pártegykori tagja, Herbert von Karajan.Mi több, Barenboim sokkal nagyobb dicsőségetis vívott ki magának. Bayreuth-tól, a Wagner-kultusz fellegvárától elhódította az olasz milánóiScalának „Wagner templom” rangját. Aki maigazán hiteles tetralógiát, (a Rajna kincse, a Wal-kür, a Siegfried és az Istenek alkonya négyesét)a leghitelesebben akarja nézni és hallgatni, aznapjainkban Milánóba zarándokol, a zsidó Ba-renboim tolmácsolásában gyönyörködni. Így letta XXI. század Karajanja. Ebben persze szerepevan abban is, hogy Bayreuth az ultramodern-kedő rendezők fellegvára lett, kifacsart ízlésük-kel megbotránkoztatják a közönséget.A ma 72 éves Barenboim az új muzsikus nemze-dék egyik legnagyobb nevelője és istápolója. Őtette világhírűvé Hélène Grimaud francia és LangLang kínai zongoraművészt, ahogyan vele rob-bant be szenzációs lemez fölvételekkel annaki-dején Klemperer, ő így varázsolta sztárra e kétfiatalt. Végül is a maga császári rangjával 2006-ban megkapta az Ernst von Siemens díjat, amelya muzsika birodalmában a Nobel-díjjal egyenér-tékű. Aki jó fél évszázada még a legjelesebb Mo-zart és Beethoven tolmácsolónak számított, máraugyanolyan rangú Bach előadóként is tisztelt. AGoldberg variációk lemeze és DVD-je, a világ-elsők egyik mintája. Miközben imádott dalkísérőis, az egyik legnagyobb előadónak, Dietrich Fis-cher-Dieskaunak a „szolgálója”.

B a r e n b o i m , a c s á s z á r

Várkonyi Tibor

Csaknem az 1970-es évek közepéig az öreg, de még valamennyivel túl a nyolcadik ikszén is túl, a német zsidószármazású Otto Klemperer volt a világ zenei életének a császára. Ahhoz a nagy nemzedékhez tartozott, amely-nek tagja volt még Toscanini, az ugyancsak német zsidó Bruno Walter, (eredeti nevén Schlesinger), és a ná-cizmus idején otthon maradt, de a Hitlerhez semmi köze nem volt Wilhelm Furtwangler.

Most, véletlenek sorozata után előkerült egy fe-lettébb izgalmas kézirat erről az időszakról.Szerzője az a Lévai Jenő, akit a magyarországiholokauszt egyik első krónikásának tartanak,művei, minden kritika ellenére, mindmáig alap-vető forrásnak számítanak. Sőt, talán még a„vészkorszak” kifejezést is Lévai hozta be a köz-tudatba. Komoly, a magyar holokausztról szólókötet elképzelhetetlen Lévaira való hivatkozásnélkül. Olyannyira, hogy e történelmi kor világ-szerte legnevesebb kutatója, Randolph Brahamis sokszor kifejtette, mennyire alapvető jelentő-ségűek a kutatásban Lévai információi is.Lévai 1945 és 1948 között tucatnyi könyvet je-lentetett meg a magyarországi és az európai zsi-dósorsról, a holokausztig vezető útról, GömbösGyula életéről, Endre Lászlóról, a magyar hábo-rús bűnösök listavezetőjéről, a Margit körútivészbírákról, vagy éppen Wallenberg életérőlugyanúgy, mint a nemzetközi és a hazai ember-mentő akciókról is. Először 1946-ban megjelent„A pesti gettó csodálatos megmenekülése” címűkötete, most ismét napvilágot látott, mint olyanalkotás, amely nélkül nem tudhatjuk pontosanmiként éltek és haltak az emberek a Dohányutcai zsinagóga köré épített gettóban.Szűk két és fél év alatt 12 jelentős kötete, és perszerengeteg újságcikke jelent meg szerzőnknek. Im-pozáns teljesítmény már önmagában is. Különösen,ha hozzáveszünk még egyet. Lévainak ugyanisakad egy tizenharmadik könyve, vagy legalábbisannak a teljes kézirata, amely sosem jelent meg. Ha úgy jobban tetszik, nem is a tizenharmadik,hanem időrendben az első. A most meglelt kéz-irat szerint 1945 januárjában fejezte be az író amunkát. Ebben, helyenként kifejezetten napló-szerűen rögzíti a magyarországi zsidóság tragé-diáját, benne az ő személyes sorsát, a sáncásást,a kivégzések sorát, a halálos gyalogmeneteket,a bujkálást, a német megszállás drámai napjait,a nyilas hatalomátvételt, a város ostromát, az őr-jöngő, gyilkoló nyilas különítményesek tobzó-dását, s végül a szovjet csapatok megérkezését.A memoárszerű részeket meglepően alapos politi-kai eseménytárral egészíti ki. Különösen érdekesséteszi a mellékelt jó pár korabeli dokumentum, új-ságcikk, vagy éppen röplap másolata – felteszem,nem egy közülük csak itt maradt meg.Több meglepetést is okoz ez a mű. Az egyik adátuma, 1945. január. Miként tudta valaki a fo-lyamatos életveszélyben, a bombázások szüne-teiben, kivégzésektől fenyegetve, rejtőzködve ésbujkálva összeszedni és lejegyezni ezeket a tör-ténéseket? Ezek szerint 1945 januárjában máralapos adatmennyiség állt Lévai rendelkezésére,amelyek nyilván segítették abban, hogy tucatnyikönyvét megírja az elkövetkező hónapokban.

A másik rejtély, vajon miért nem jelentette megezt a kötetet? Lévai a harmincas évektől jólmenő sztárújságíró volt, neve igazán biztatóancsengett, képes volt jelentős példányszámokatelérni. Ráadásul az 1945-1948 közti időszakbanvalóban kapós szerzőnek számított, ha 12 kötete

tisztes sikert ért el, akkor talán ez a tizenharma-dik, a legszemélyesebb is hozott volna a kony-hára. Mégsem adta ki.Az okokat ma már csak találgathatjuk. Azt rög-tön el is vethetjük, hogy elfelejtette volna. Hi-szen, ha hivatkozás nélkül is, de idéz belőletöbbször, például a már hivatkozott Pesti gettócímű kötetben. Aztán, a kéziratot megőrizte.Talán terve is volt még vele.Lehet, azért nem jelentette meg, mert túl szemé-lyesnek találta? Érthető okokból helyenként in-dulatosnak? Felettébb kritikusan ír a „keresztényközéposztályról”, amelynek egyik része aktívanrészt vett a gyilkosságokban, egy másik pedigtétlenül szemlélte honfitársai elpusztítását, Denem kíméli zsidó honfitársait sem, akik az élet-veszélyben nem mindig viselkedtek hősiesen.Ugyanakkor a mai olvasó számára éppen ezekérta részekért hiteles és felettébb érdekes az írás.Még nincsenek „magasabb szempontok” politi-kai, vagy bármilyen más megfontolások. Ami aszívén, az a tollán.Érdekes a kézirat sorsa is. Mint említettük,sosem jelent meg. De Lévai a kéziratot meg-őrizte. Halála után irathagyatéka, még 1983-ban,az MTA Történettudományi Intézetébe került. Ittegy pincében, egy szekrény tetején hányódottbanános ládákban. Majd a kilencvenes évek le-gelején e sorok szerzőjének a biztatására az in-

tézet munkatársa, Stark Tamás készített egy lel-tárt az anyagról. Ám ebben már nem szerepel eza kézirat. Akkoriban – és azóta is – terjedt egypletyka, hogy akadhattak olyanok, akik néhányértékesebb iratot kimazsoláztak feltűnés nélküla hagyatékból. Miután alapleltár nem lelhető fel,

nem tudjuk, mi volt az átvételkor az irat-együt-tesben. Az biztos most már, volt, amit kiemelteka papírok közül.Varga László történész-levéltárosnak a Pestigettó című kötetének utószavából most azt ismegtudhattuk, hogy a hagyaték még mindig nemhozzáférhető, nem kutatható, bár ennek különö-sebb okát, értelmét nem tudjuk.Egy szekrény mélyéről, miközben Lévai életétpróbáljuk feltárni, viszont előkerült ez a kézirataz 1984-es lektori jelentéssel együtt. Ebből ki-derül, a Történettudományi Intézet egyik mun-katársa, átnézve a hagyatékot, felismerte, hogyez a kézirat nem jelent meg. S javasolta, hogy1985-re, a felszabadulás negyvenedik évfordu-lójára adják ki, mint különösen tanulságos, amúlt megismeréséhez nélkülözhetetlen művet.Aztán mindez elfelejtődött.Mindenesetre, hála annak, hogy ezt még idejé-ben kivették a többi közül, ez a kézirat hozzáfér-hető maradt és már csak egy értő kiadóra vár,hogy a nagyközönség is megismerhesse a ma-gyarországi vészkorszakról szóló egyik legizgal-masabb, – ha szabad ezt a szót használni rá, –legolvasmányosabb beszámolót. (Lévai Jenő: Deportáció, télach, schutzpass…Egy újságíró hiteles feljegyzései a nácik és a nyi-lasok magyarországi rémuralmáról: a magyarzsidóság végnapjairól.)

Egy rejtélyes kézirat a vészkorszakról

Dési János

Miként lehetett túlélni a túlélhetetlent? Bár ma már számtalan feljegyzés, napló, visszaemlékezés áll a rendel-kezésünkre arról, miként próbálta 1944-1945-öt túlélni a magyarországi zsidóság, még mindig kevés a valóbanhiteles beszámoló e korszak mindennapjairól.

6 75775. Tisri 30. | 2014. október 24.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. október 24.| 5775. Tisri 30.

Lecsóparti a Bethlenben, közös ima az erkélyen

Körzetünk néhai tagjai, az egykori MIOK elnök, Seifert Géza, il-letve felesége, a Hitközség főtitkára, Seifert Gézáné (Ili néni) déd-unokáját, a brisz után megáldja főrabbink

Izsák Gábor és Csillag Zsuzsa a chüpe alatt

Dohány körzet Izraelben

Chanukka gyertyagyújtás, aztán buli Óévbucsúztató

Tiso BeÁv

Frölich Benjámin (Dünyő) bár micvója

A felújított temetőkert

Rengeteg dolog történt körzetünkben az elmúlt egy évben. Hosszas ösz-szefoglalás helyett inkább képekben mutatjuk be ezeket. Ám miután asok-sok eseménynek köszönhetően és a hely szűke okán több programfotója sem fér be az újságba, így egy rövid felsorolás, hogy mi is történtvelünk 5774-ben. Tamás Gáspár Milós volt a vendégünk Fischer Gyula Szabadegyetemutolsó előadásán, tavasz óta a Kulturális Páholy várja az érdeklődőket.Novembertől már tizenkét oldalon olvashatják a Pesti Sóletet. Emléktáblátavattunk, a Dohány zsinagóga életében fontos két személy, „Zoldán bácsi”és Lisznyay Szabó Gábor tiszteletére. Jártunk a Chagall kiállításon, gyer-tyá(ka)t gyújtottuk és buliztunk Chanukkakor, miként Purimkor is. Bú-csúztattuk 2013-at, nem sokkal később Tu BiSvát-ot ünnepeltük, együttvoltunk Pészach első estéjén is. Idén is meglátogatta a körzetet a Kállóirebbe, míg néhányan megcsodáltuk a Kaufmann gyűjteményt. A Dohánykörzet tagjai Izraelben is eltöltöttek néhány felejthetetlen napot. Ebbenaz évben is otthont adtunk Múzeumok Éjszakájának, és Zsidó Nyári Fesz-tivál több programjának. Feldíszítettük a sátrat, cukrot dobáltunk a gyerekeknek, ismét lecsópar-tiztunk a Bethlennel. Csodásan megszépült a temetőkert. S végére hagy-tam a szívünknek oly kedves eseményeket: volt nálunk esküvő, bár-micvóés brisz is. Az összeállításban Villányi András fotóit láthatják

A D o h á n y k ö r z e t e g y é v e ( 5 7 7 4 ) k é p e k b e n