Pénzügyi fogkefe

Pénzügyi fogkefe 1

Pénzügyi

fogkefe

Pénzügyi fogkefe 2

Pénzügyi fogkefe

Tartalom

Előszó .................................................................................................................................................. 3

1. A mérleg ........................................................................................................................................ 4

2. A cash flow ................................................................................................................................... 5 2.1 Cash flow – bevételi oldal ..................................................................................... 5 2.2 Cash flow – kiadási oldal ...................................................................................... 7

3. Ciklusok ...................................................................................................................................... 10

4. Hitel.............................................................................................................................................. 11 4.1 Tudjuk-e fizetni a részleteket a futamidő végéig? ............................................... 11 4.2 Számoljunk! ....................................................................................................... 12 4.3 Hitelfedezet ........................................................................................................ 13 4.4 Szükségünk van-e a megvásárolt holmira? ........................................................ 13 4.5 A döntés ............................................................................................................ 14 4.6 Ha gondban vagyunk ......................................................................................... 14

5. Egyszerű megtakarítási formák ................................................................................................ 16 5.1 Banki lekötések .................................................................................................. 16 5.2 Megtakarítási számlák ....................................................................................... 17 5.3 Államkötvény, diszkont kincstárjegyek ............................................................... 17 5.4 Befektetési alapok ............................................................................................. 18 5.5 Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ..................................................................... 19 5.6 Lakástakarék ..................................................................................................... 19 5.7 Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) ....................................................... 20 5.8 Önkéntes nyugdíjpénztár ................................................................................... 21 5.9 Egészségpénztár ............................................................................................... 21 5.10 Unit-linked biztosítások ...................................................................................... 21 5.11 Deviza, részvények, ingatlan ............................................................................. 21

Készítette: Négyesi Áron

Elérhetőség: [email protected]

Budapest, 2013. február 24.

A borítóképhez felhasználtam Alan Cleaver fényképét.

Pénzügyi fogkefe 3

Előszó

Nagyon sok olyan ismerősöm van, aki pénzügyi tanácsért fordul hozzám. Sokszor

megdöbbenek azon, hogy akár az átlagnál magasabb jövedelemmel szinte képtelenek

megtakarítani, s olyan döntéseket hoznak, amik hallatán az ember csak fogja a fejét. Éppen

ezért gondoltam úgy, hogy szükség van egy olyan egyszerű útmutatóra, ami legalább azt a

mindennapi minimális pénzügyi tudást magában foglalja, amire mindenkinek szüksége van.

Lehetséges, hogy sokaknak az itt leírtak maguktól értetődő dolgok. Nem állítom, hogy

bármilyen forradalmi ötletet sikerült közreadnom, de remélem, hogy lesznek, akiknek hasznos

lesz ez az összegzés. Ha esetleg valakit valamilyen téma részletesebben is érdekelne, akkor

jelezze nekem, s kellő érdeklődés esetén hosszabban kifejtem.

Köszönöm barátaimnak a kézirat készítésénél nyújtott segítségüket, s köszönöm

édesanyámnak a nyelvi lektorálást.

A Pénzügyi fogkefe szabadon terjeszthető a tartalom megváltoztatása nélkül.

Négyesi Áron

Pénzügyi fogkefe 4

1. A mérleg

A pénzügyek legegyszerűbb szabálya, hogy hosszú távon nem költhetünk többet a

bevételeinknél. Amennyi bevételünk keletkezik, legfeljebb annyi lehet a kiadásunk. Ez éppen

úgy igaz az állam szintjén, mint egyéni szinten. Rövid távon persze el lehet ettől térni, például

hitelekkel, a számlák nem fizetésével, a megtakarítások felélésével, de hosszú távon egyik

sem jelent megoldást. A megtakarítások előbb vagy utóbb elfogynak, a számlákat

megpróbálják behajtani a szolgáltatók, a hitelekért pedig fizetni kell a törlesztőrészletet.

A hitelek sem csodafegyverek. Csak azért, mert a bank most hajlandó nekünk hitelezni lakásra,

autóra vagy plazmatévére, nem lettünk gazdagabbak. A hitel közgazdasági értelemben nem

más, mint a jövőbeli fogyasztás előrehozása. A hitelből ugyan megvehetünk olyan dolgokat,

amiket nélküle most nem engedhetnénk meg magunknak. A hitelt viszont a jövőbeli

jövedelmünkből ki kell fizetnünk – kamatokkal terhelve. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben

minden hónapban a törlesztőrészlet összegével kevesebb pénzt költhetünk el, vagy

másképpen: annyival rosszabbul fogunk élni.

Csodát tehát ne várjunk a hitelektől! Ingyen pénz nincs.

Fontos tehát, hogy bevételeink és kiadásaink folyamatosan és hosszú távon egyensúlyban

legyenek. Mivel a legtöbben a hiteleket havi törlesztéssel vették fel, s a fizetésüket is többnyire

havonta kapják, ezt általában havi egységekre lebontva tudjuk legjobban megoldani. A

következő pontban éppen ezért a havi pénzügyi egyensúly menedzselésével foglalkozunk.

Pénzügyi fogkefe 5

2. A cash flow

Fontos tehát, hogy a bevételeink és kiadásaink hosszú távon egyensúlyban legyenek. De

ahogyan a közgazdászok mondják: „hosszú távon mindannyian halottak vagyunk”. Úgyhogy

nem árt a rövidebb távlatra odafigyelnünk! Van, aki szerint egy átlagos háztartás

megtakarításai háromhavi kiadást fedeznek. Nem tudom, ez mennyire igaz, de a legtöbb

ismerősömmel, barátommal beszélgetve igaznak tűnik. Alig néhány akad közöttük, aki fél-

vagy egy év munkanélküliségi periódust is finanszírozni tudna, holott nem egynek közülük átlag

feletti a jövedelme. Ahhoz, hogy ez változzon, először a havi szintű kiadás-bevétel

egyensúlyt kell rendbe raknunk.

2.1 Cash flow – bevételi oldal

A bevételi oldal tervezése a legtöbb ember számára egyszerű, gyakorlatilag megfelel a

havi fizetésnek/nyugdíjnak. Itt látszik igazán az anyagi helyzet sérülékenysége: ha a fizetés

megszűnik, s nem sikerül rövid időn belül munkát találni, akkor az anyagi csőd be is

következett. Többféle módon lehet ez ellen védekezni:

1. Tudatos karriermenedzsment segítségével elősegítjük, hogy az állás találás ne

okozzon számunkra nagy gondot.

2. Felhalmozunk annyi megtakarítást, ami elegendő egy hosszabb munkanélküliségi

időszakra is.

3. Egyéb jövedelemforrásokra teszünk szert.

Pénzügyi fogkefe 6

Bár a cikknek nem része, vegyük figyelembe, hogy aki ma a huszas-harmincas éveiben jár,

aligha számíthat bőséges öregkori nyugdíjra. A mai magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag

piramisjáték, ahol az aktív korúak fizetik a nyugdíjasok megélhetését. Ne feledjük, nem

érdemtelenül kapják ezt a pénzt, hiszen ők az előző generáció nyugdíját fizették, s

hozzájárultak például a mi oktatásunkhoz is. Ennek ellenére a képlet egyszerű: a társadalom

elöregszik, s így egyre több nyugdíjas megélhetését kell egyre kevesebb aktív korúnak állnia.

A mostani rendszer előbb-utóbb garantáltan összeomlik.

A majdani nyugdíjáról most már mindenkinek magának kell gondoskodnia. Előre.

Ugyanez igaz az egészségügyre is. Egyre több az idős, beteg ember. Emiatt egyre több

embernek lesz szüksége egészségügyi ellátásra, ami az egyszerű gazdasági

törvényszerűségek miatt felveri az egészégügyi szolgáltatások árát. Ezt már most is lehet

látni, hiszen egyre hosszabbak a várólisták is. Sőt, sok olyan műtétet, amelyek során/végén a

páciensnek kicsi az esélye a túlélésre, nem is finanszíroz az állam. Hiába fizetjük a

társadalombiztosítási költségeket, nem lehetünk biztosak a dolgunkban. Még ha nem is

történne katasztrófa, nézzük csak meg, mennyibe kerülne a legolcsóbb fogpótlás. Ki tudnánk

fizetni minden probléma nélkül?

A tudatos karriermenedzsmenttel jónéhány könyv foglalkozik, így ezt a témát most nem

érintjük. A megtakarításokat röviden az 5. fejezet tárgyalja. Az egyéb jövedelemforrások

részletezéséhez aligha lenne elég néhány oldal, így most csak a főbb típusaikat sorolom fel:

1. Megtakarításaink hozamai: a betéti/kötvény kamatoktól kezdve a

részvényosztalékokig bármi lehet.

2. Vállalkozások bevételei.

3. Ingatlanok kiadásából származó jövedelem.

4. Egyéb bevételek (pl. jogdíjak)

Sokféle könyv létezik arról, hogy hogyan lehet a legjobb módon vállalkozásokból, ingatlanokból

vagy éppen tőzsdézésből pénzt szerezni, éppen ezért ezt nem is részletezem. Fontos azonban

tudnunk, hogy nem mindenkinek való minden befektetési forma. Mikor az egyik üzletkötő

barátom megkérdezte tőlem, hogy a helyében mibe fektetnék a tőzsdén, röviden csak annyit

mondtam neki, hogy semmibe. Az ő fő szakértelme az értékesítés, ami jó jövedelmet is hoz

számára, a tőzsdéhez viszont egyáltalán nem ért, így az nem lenne számára jobb befektetés,

mintha lottózni kezdene.

Ahhoz, hogy az ember ne csupán a betét/államkötvény befektetésekben tudjon gondolkodni,

előbb mindenképpen képeznie kell magát. Mindenki döntse el, hogy neki megéri-e a dolog. Ha

igen, ne sajnálja rá az időt: munka mellett az internet/könyvek segítségével bárki ingyen

tanulhat. Lehet, hogy így hosszadalmas lesz a folyamat, de megtérülhet a befektetésünk.

Legyünk türelmesek, a bevétel teremtés ritkán megy egyik napról a másikra.

Pénzügyi fogkefe 7

FONTOS! A kockázatos befektetési formákba ne tegyünk olyan pénzt, amit nem tudunk

nélkülözni! Csak azt a pénzt kockáztassuk, aminek esetleges elvesztése nem okoz

megélhetési problémákat!

2.2 Cash flow – kiadási oldal

Míg a készpénzáramlásunk bevételi oldala többnyire csak hosszabb távon befolyásolható, a

kiadási oldalon már egészen rövid távon is változtathatunk. Első lépésben azt kell

megtudnunk, mire költünk. Mondhatjuk azt, hogy tudjuk, mire költünk, de ez ritkán igaz.

Valószínű, hogy sok olyan apróságot veszünk, amik egyszerre ugyan kis kiadásnak tűnnek, de

összegezve már jelentősebb összegbe kerülnek. Ha például minden munkanapon csak egy

csokoládét veszünk 100 forintért, akkor az havi 2.200 forintot jelent. Ha ugyanez a büfében

vesszük meg 150 forintért, már 3.300 forintot adtunk ki.

A költéseink áttekintéséhez első lépésben azt javaslom, hogy néhány hónapon át vezessünk

nyilvántartást az összes kiadásunkról. Ez megoldható papíron is vagy táblázatkezelő

programban is. Az utóbbi könnyebben áttekinthető, s rendszerezhető, de ilyenkor is ajánlott

egy jegyzetfüzetet magunkkal vinnünk, amibe nap közben rögzíteni tudjuk költéseinket, hogy

utána a nap végén át tudjuk vezetni mindet a táblázatba.

Az én táblázatom oszlopai a következők voltak:

1. Hónap

2. Nap

3. Fő kategória

4. Alkategória

5. Kiadás

6. Megjegyzés

A hónap és nap külön oszlopban vezetése segít abban, hogy gyorsabban tudjunk szűrni havi

kiadásokra. A fő- és alkategóriák elkülönítésére azért volt szükség, hogy jobban átlátható

legyen a kiadások szerkezete. Nem mindegy például, hogy az ételt diszkontban,

éjjel-nappaliban, étteremben vagy házhozszállítótól vesszük vagy esetleg egyértelműen a

csemege kategóriába sorolható-e.

Élethelyzetektől függően mindenkinek más kategóriákra van szüksége. Nekem négy

évvel ezelőtt ezek voltak a fő kategóriáim:

1. Étel: elengedhetetlen kiadás. Az ételek minőségén jobb nem spórolni, de nem árt

tudni, hogy pontosan mire is költünk. Miután két hónapig vezettem az excel táblát,

rájöttem, hogy nagyon sokat költök csemegékre és ételrendelésre. Miután ezekben a

Pénzügyi fogkefe 8

kategóriákban csökkentettem a kiadásaimat, nagyjából 10 000 forintot spóroltam

havonta.

2. Lakhatás: ebbe beletartozik az albérleti díj/hiteltörlesztés, a rezsiköltségek, az

esetleges lakberendezési tárgyak vásárlása, a tisztítószerek és a későbbi felújításra

félretett pénzek is. Az utóbbira érdemes időben elkezdeni takarékoskodni,

mindenképpen kalkuláljunk vele a havi kiadásainkban.

3. Egészség: ebbe az orvosi kezelésektől a sportkiadásig bármit besorolhatunk.

4. Család/barátok/társkeresés: a családlátogatás utazási költségei, az ajándékozás vagy

a baráti találkozók költségei is ide tartoznak. Ne felejtsük el, hogy itt nem ítélkezünk, a

cél a kiadásaink pontos feltérképezése. Lehetséges, hogy az elemzés végével

érdemes lesz megbeszélni a családunkkal, hogy kisebb ajándékokat veszünk

egymásnak, esetleg a baráti találkozók egy részét megszervezhetjük kisebb

kiadásokkal (például otthonunkban) is.

5. Szórakozás/kultúra: életünk fontos elemei. Kiderülhet azonban, hogy bizonyos

területeken túl sok pénzt költünk, s például az új könyvek vásárlását részben

pótolhatjuk könyvkölcsönzéssel vagy használt könyvek vásárlásával, esetleg magazin

előfizetéseink helyett olvashatunk weboldalakat.

6. Személyes higiéné: ritkán érdemes rajta spórolni, de tudnunk kell a mértékét.

7. Háziállatok: háziállatainkért felelősséget vállaltunk. Akkor se váljunk meg tőlük, ha ez a

rubrika túlságosan nagy összeget tartalmaz. Arra viszont mindenképpen jó, hogy a

következő házikedvenc érkezése előtt elgondolkodjunk, valóban szükség van-e rá.

8. Ruházkodás: figyeljünk oda arra, hogy ezen a kategórián rövid távon ugyan jól lehet

spórolni, de ne járjon ez együtt azzal, hogy 2-3 év múlva gyakorlatilag egy egész

ruhatárat kell majd beszereznünk.

9. Jótékonykodás: vannak, akik nálunk rosszabbul élnek, ha megtehetjük, gondoljunk

rájuk is.

10. Egyéb: banki díjak, kisebb kiadások stb.

Emellett még érdemes a saját életünk nagyobb kiadási kategóriáit is átgondolni. Ilyen lehet

például a közlekedés (autó – mely esetében mindenképpen érdemes egy átlagos

javítási/avulási költséget is betenni a számításba – vagy például buszbérlet), a gyerekek

különleges kiadásai (pl. különórák, tandíjak stb.), speciális hobbik, telefonálás vagy bármi más.

Miután két-három hónapig vezettük az excel táblát, összesítsük fő- és alkategóriák szerint a

kiadásokat minden hónapra vonatkozóan. Garantáltan meg fogunk lepődni: biztosan lesz

néhány olyan dolog, amire jóval többet költöttünk, mint gondoltuk volna.

A következő lépés az, hogy ezekben a kategóriákban próbáljuk meg leszorítani a

kiadásokat. A legtöbb dologra általában van olcsóbb megoldás vagy változtathatunk

szokásainkon is. Például túlzottan magas telefonköltségek esetén válthatunk tarifát,

átállhatunk részben a Skype használatára vagy beszélhetünk kevesebbet is telefonon.

Legyünk találékonyak, az interneten többnyire minden kérdésünkre találunk tippeket.

Pénzügyi fogkefe 9

Autóvásárlás előtt ajánlott olvasmányok:

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2012/12/12/az_autozas_luxus/

http://www.valoskilometer.hu/article?title=auto_fenntartasi_koltsegek

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2011/03/23/almodozni_csak_esszel/

FONTOS! Ha nem vagyunk vészhelyzetben, vegyük figyelembe azt is, hogy az embernek

szüksége van élvezetekre is. Nem feltétlenül jó dolog nullára szorítani az összes szórakozási

kiadásunkat vagy megszüntetni a baráti találkozókat.

Ha a fenti elemzést és kiadáscsökkentést végrehajtottuk, hagyjunk ki egy kis időt, majd 1-2

hónapig ismét vezessük a kiadásainkat. Ha minden jól ment, csökkenniük kellett, s marad

pénzünk megtakarításokra is.

A megtakarításainkat érdemes a bevételi számlánktól elkülönítve kezelni. Javaslom, hogy

határozzuk meg havi megtakarítási lehetőségeinket, s ezt az összeget csaknem teljes

egészében már a hónap elején tegyük félre. Ilyenkor jobban látjuk, hogyan fogy a pénzünk,

s jelentősen nőnek az esélyeink arra, hogy a kitűzött célunkat sikerül is végrehajtanunk.

A megtakarításainkat is érdemes több kategóriába sorolni:

1. Vészhelyzeti megtakarítások: olyan megtakarítások, amelyek gyakorlatilag bármikor

kis költséggel mozgósíthatóak, ha elromlott az autó, fogorvoshoz kell mennünk vagy

bármilyen más váratlan kiadásunk merül fel. Erre a célra jók lehetnek például a

megtakarítási számlák. Fontos, hogy ez inkább vésztartalék, mint megtakarítás.

2. Rövidebb időn belül mozgósítható kiadások: ha nagyobb problémánk adódik, legyünk

képesek ezt az összeget – vészhelyzeti tartalékaink nagyságától függően – kettő-négy

hónap alatt mozgósítani.

3. Hosszabb távú megtakarítások: ezek olyan összegek, amire előre láthatóan akár egy

álláskeresés miatt sem lesz rövid időn belül szükségünk. Ennek megfelelően többnyire

magasabb hozamúak, de kis költséggel nem tudjuk gyorsan pénzzé tenni őket. Ilyenek

lehetnek például a prémium államkötvények vagy az ingatlanok.

4. Kockáztatható megtakarítások: olyan megtakarítások, amik jó esetben nagyobb

hozammal járnak, viszont akkor sem taszítják válságba a családot, ha elbukjuk őket.

Ilyen lehet például a részvény.

5. Célzott megtakarítások: ezeket tárolhatjuk saját számlánkon (ha például pár hónapig új

mosógépre gyűjtünk) vagy egy külön számlán (például gyermekeink egyetemi

tanulmányaira vagy új autóra félretett pénzek).

Bár csak az utolsó megtakarítási kategória nevében szerepel a célzott szó, mindenképpen

érdemes hosszú távra általános megtakarítási célokat meghatároznunk. Mit szeretnénk

elérni? Hathavi megtakarítást, hogy egy esetleges álláskeresés ne jelentsen problémát? Biztos

megélhetést, ha nyugdíjasok leszünk? Annyi jövedelmet lakáskiadásból, hogy ne kelljen többé

Pénzügyi fogkefe 10

dolgoznunk? Mindenkinek mások a céljai és a lehetőségei, de érdemes több forgatókönyvet is

kidolgoznunk és megállapítanunk, hogyan tudjuk elérni azt, amit szeretnénk.

Egyszer egy ismerősöm megkérdezte, van-e kocsim. Mikor azt feleltem neki, hogy nincs, de

két év múlva lesz, ha akkor is szeretnék, csodálkozott, honnan tudom ezt. A válasz egyszerű:

megvolt a hosszú távú tervem. Természetesen rugalmasnak kell lennünk: változhat a havi

jövedelmünk, s más nem várt helyzetbe is kerülhetünk. Kár ilyenkor azon töprengenünk, hogy

mi lehetett volna, ha minden marad a régiben. Ehelyett inkább mihamarabb tervezzük át a havi

kiadásainkat és a célokat! Ez nemcsak kedvezőtlen fejleményekre vonatkozik, hanem arra is,

ha a helyzetünk a vártnál jobban alakul.

3. Ciklusok

Célszerű a havi kiadásainkat úgy megtervezni, hogy maradjon benne egy kis biztonsági

tartalék, hiszen nem vagyunk gépek, a kiadásunk nem lehet mindig fillérre ugyanannyi minden

hónapban. Ami marad ebből a tartalékból hónap végén, azt ne éljük fel, hanem utaljuk át a

megtakarítási számlánkra. Esetleg kisebb részéből azonnal meg is jutalmazhatjuk magunkat,

vagy akár leköthetjük valamilyen extra kiadásra is (majdani nyaralás, étterem vagy bármi, ami

motivál minket). A lényeg, hogy ne csapjuk be magunkat, s a következő hónap elején ismét a

nulláról induljunk.

Ez a tartalék azért is jó, hogy mindenkinek vannak rosszabb hónapjai, mikor sok kiadás jön

össze, s valahogyan elfolyik a pénz. Ilyenkor esetenként a rövid távú tartalékainkból is vissza

kell utalnunk. Ez nem baj, a ciklusok természetesek. A lényeg, hogy pár hónapos távon belül

legyen egyensúlyban a költségvetésünk, s a terveinket ne adjuk fel. Az ilyen „lyukakat” a jobb

hónapokban ne felejtsük el „betömni”.

A ciklusok egy része előre tervezhető: télen például megnőnek a rezsiköltségek, nyár végén

a gyerekek iskolázási költségei jelentkeznek, esetleg tudhatjuk azt is, hogy mikorra várható egy

tervezett orvosi beavatkozás, ami miatt táppénzre kell mennünk, vagy mikor kell befizetni a

családi nyaralást. Az ilyen előre tervezhető kiadások ne érjenek minket váratlanul,

számoljuk ki, hogy milyen pluszköltséget jelentenek, s tegyünk rájuk félre időben. Én például a

téli rezsiköltségekre minden hónapban félre szoktam tenni 5-10 ezer forintot, ami hét hónap

alatt 35-70 ezer forint megtakarítást jelent.

Pénzügyi fogkefe 11

4. Hitel

A hitelt sokan rossz dolognak vagy a bankok nyerészkedésének tartják, de egyik sem igaz. A

hitel eszköz arra, hogy hamarabb hozzájuthassunk valamihez, mint azt a jelenlegi anyagi

helyzetünk engedi. Az, hogy jó vagy rossz megoldás-e számunkra a hitel, több tényezőn is

múlik.

4.1 Tudjuk-e fizetni a részleteket a futamidő végéig?

Ez az egyik legfontosabb kérdés. Nyilvánvalóan teljes bizonyossággal egy lakáshitel akár 30

éves futamidejére ezt senki sem tudja biztonsággal állítani, de meg kell próbálni mérsékelni a

kockázatokat.

Az első lépés ezen az úton, hogy ne vállaljunk a bevételeinkhez képest túlságosan nagy

terheket! Mikor 2008-ban felmerült bennem, hogy esetleg lakást vásárolnék, bementem egy

bankhoz érdeklődni, hogy mennyi hitelt kaphatnék az akkori fizetésemre. A lakás értékének

90%-át lettek volna hajlandóak svájci frankban finanszírozni úgy, hogy a törlesztő részlet

befizetése után a maradék havi költségeimre maradt volna összesen 50 ezer forintom. Ez

nyilvánvalóan extrém példa, de valós és mindenképpen figyelembe kell vennünk:

Pénzügyi fogkefe 12

1. Az összes költségünk és a hiteltörlesztés után is maradjon még meg

jövedelmünk legalább 20-30 százaléka. Ez biztosan soknak tűnik, de vegyük

figyelembe azt, hogy a hitel kiemelt felelősséggel jár. Elég, ha pár hónapig elmaradunk

a törlesztőrészlettel, s máris nagy problémáknak nézhetünk elébe. Pontosan ezért

nem árt a hitel törlesztése közben még további összeget megtakarítanunk. Ez ráadásul

kedvező esetben felhasználható arra is, hogy előre törlesszünk. Számolnunk kell azzal

is, hogy a forinthitel törlesztőrészlete is lehet változó, s ezért nem árt felkészülnünk

arra, hogy kedvezőtlen esetben nő a visszafizetendő összeg.

2. Figyelmesen nézzük meg, hogy a hitel törlesztőrészlete a futamidő végéig

ugyanannyi marad-e. Egyértelműnek tűnik, de sokan nem vették annak idején

figyelembe, hogy az akciós, induló törlesztőrészlet csak fél-egy évig érvényes!

3. Bár most csaknem lehetetlen devizahitelhez jutni, ha ez változna, s a devizában

történő eladósodást választjuk, akkor az euró a legkevésbé kockázatos választás.

Az euró esetében gyakorlatilag az euró/forint átváltási kockázatot vállaljuk, míg a svájci

frank, japán jen vagy az USA dollár esetében gyakorlatilag még ezek euróval

szembeni értékváltozása is rizikófaktort jelent számunkra. Ha lehet, kerüljük a dupla

kockázatot!

Legyenek tartalékaink! Ha nincs legalább fél-egy évnyi megélhetésre elegendő

megtakarításunk, nagyobb hitelbe ne vágjunk bele. Kedvezőtlen esetben nem csak a hitelből

vett lakást és az önerőt veszíthetjük el, hanem még adósságunk is maradhat utána.

Legyünk konzervatívak! Ne becsüljük túl a jövőbeli bevételeink növekedését, inkább legyünk

szerények, s számoljunk csak a mostani jövedelmünkkel a kiadások tervezésekor. Mivel a jövő

így is nehezen kiszámítható, célszerű lehet a hiteltörlesztésre akár biztosítást is kötni. Az ilyen

biztosítás feltételeit viszont figyelmesen olvassuk el, mert sok buktató lehet benne. A

legáltalánosabb feltételek közé tartozik például az, hogy a biztosítást egy ideig (pl. fél évig)

csak fizetjük, de ha ez alatt az időszak alatt történne káresemény, akkor nem számíthatunk a

biztosító jótállására. Az is általános gyakorlat, hogy ha mi mondunk fel, akkor a

munkanélküliségre kötött biztosításunk sem fog fizetni.

A jövőbeli jövedelmünket se becsüljük túl. Bármikor beüthet egy válság, egy vállalati

leépítés vagy csökkenhet a vállalkozásunk profitja. Amennyire csak lehet, készüljünk fel erre is.

Persze ezt nemigen találhatjuk el 100%-os biztonsággal - úgyhogy ne aggódjunk előre a jövő

miatt, inkább élvezzük azt, amink van.

4.2 Számoljunk!

Ha megnéztük a havi törlesztőrészletet, s megállapítottuk, hogy tudjuk-e fizetni, hasonlítsuk

össze a hitelt más, hasonló kondíciójú hitelekkel. Nézzük meg körültekintően a hitelfeltételeket,

s nézzük meg a THM-et is. Ez ugyan magától értetődőnek tűnik, de volt már olyan ismerősöm,

Pénzügyi fogkefe 13

aki a 8,5%-os kamatú diákhitelét váltotta ki csaknem 20%-os THM-ű személyi kölcsönnel.

Mindenkinek más a tűrőképessége, de az biztos, hogy áru- vagy személyi hitelt sosem vennék

fel 20% kamat felett (bár ilyen hitelt egyébként sosem vettem fel). Lakáshitelt már ennél jóval

alacsonyabb kamat mellett is nagy pénzkidobás lehet felvenni, hiszen itt nagy összeget

fizetünk hosszú ideig, így 1-2% kamatkülönbözet milliós összegeket jelenthet a hitel

törlesztése során. Érdemes tehát mindig minden lehetőségnek utánajárnunk.

Egy esetleges lakásvásárlás esetén azt is érdemes lehet kiszámolnunk, hogy mennyibe is

kerül nekünk havonta a lakás a törlesztőrészletekkel, a majdani felújításokkal és az önerőnk

elmaradt kamataival. Könnyen kiderülhet, hogy bérelni ésszerűbb megoldás lehet, mint

vásárolni. Az az érv sem mindig állja meg a helyét, hogy „de ha kifizetem a

törlesztőrészleteket, a lakás végül az enyém lesz”. Lehetséges, hogy ha az ember félreteszi azt

a pénzt, amivel a bérleti díj kevesebb a törlesztőrészletnél, hamarabb össze tudja spórolni a

lakás árát, mint ahogyan a hitelt kifizetné.

Főszabály az is, hogy ha valami túl szépnek látszik, hogy igaz legyen, akkor többnyire

nem is igaz. Ez igaz a hitelekre és a befektetésekre is. Mindig járjunk utána a kiskapuknak,

mielőtt bármit is aláírnánk. Mindennek ára van. Ritkán ugyan tényleg találni valódi, 0% THM-es

áruhiteleket, de sok esetben ha az interneten kutakodunk egy kicsit, lehet, hogy megtaláljuk

ugyanazt az árut más kereskedőnél olcsóbban.

4.3 Hitelfedezet

Vannak, akik azt gondolják, hogy ha nem tudják fizetni a hitelüket, akkor legfeljebb bukják a

fedezetül szolgáló gépjárművet vagy ingatlant. Mostanára már sokan szembesültek azzal,

hogy ez nem így van, többet is bukhatnak a hitellel. Az autóhirdetések között számtalan olyan

hirdetést találni, amelyik arról szól, hogy a tulajdonos fizetne a vevőnek, ha az hitelátvállalással

vinné a kocsit... Ha nincs annyi pénzünk, hogy a hitel tárgyát ésszerű önerővel és ésszerű

futamidőre (ami egy autónál legfeljebb néhány év) megvegyük, akkor inkább vegyünk mást,

amit tényleg megengedhetünk magunknak.

4.4 Szükségünk van-e a megvásárolt holmira?

Ezt a kérdést mindenképpen tegyük fel magunknak. Nem biztos, hogy most azonnal kell

plazmatévé, nem biztos, hogy autóból nem elég egy kisebb is, s nem biztos, hogy lakást kell

vennünk. Gondoljuk át, hogy mi az, amire ténylegesen szükségünk van, s hogy azt

megengedhetjük-e magunknak. Még ha valamit ki is tudunk fizetni, akkor sem biztos,

hogy meg kell vásárolnunk. Lehetséges, hogy a törlesztéssel járó stressz és anyagi

kifeszítettség elveszi a használat örömét, vagy lehet, hogy jobban járunk inkább, ha a

vásárlásra fordított összeget inkább befektetjük, s majd hamarabb nyugdíjba mehetünk.

Gondolkodjunk mindig hosszú távon! Biztosan meg kell vennünk a legújabb iPhonet? Tényleg

megéri teljes körű lakásfelújítás miatt eladósodni? Az utóbbira tudok olyan példát, hogy a

Pénzügyi fogkefe 14

család egy – felújítás után 15 millió forint értékű! - lakás átalakítására 8 millió forintos japán jen

hitelt vett fel. A hitel összege a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt duplájára nőtt, s úgy kellett

értékesíteniük a lakást, hogy a végén se lakásuk, se pénzük nem maradt. Alighanem jobban

jártak volna egy szerényebb felújítással – amire akár lakáskasszával is összegyűjthették volna

a pénzt, ha elég türelmesek.

4.5 A döntés

Ha végül minden fenti kérdést alaposan megvizsgáltunk, vegyük a fáradságot, és nézzük át

saját magunk az összes bank hitelajánlatát. Válasszuk ki azt, ami a mi igényeinknek a

legjobban megfelel. Ezek után esetleg még beszélhetünk ingyenes hiteltanácsadóval is,

de ha nem tud jobbat ajánlani az általunk talált konstrukciónál, akkor tartsunk ki a

magunk választotta hitel mellett. Ne feledjük, hogy a legtöbb hiteltanácsadó nem sokkal tud

többet a hitelekről, mint mi, ha utánajárunk a részleteknek. Ha mégis tud jobbat ajánlani (az én

lakáshitelem esetében például tudott), akkor nézzük át aláírás előtt alaposan a szerződés

részleteit. Hosszú évekre vagy évtizedekre fogjuk elkötelezni magunkat - megér pár óra

munkát is az, hogy megfelelő döntést hozzunk.

4.6 Ha gondban vagyunk

Akár valamilyen váratlan élethelyzet miatt (munkahelyi leépítés, betegség stb.) adódnak

gondjaink, akár lassan romlani kezd a pénzügyi helyzetünk, ne várjunk arra, hogy a dolgok

maguktól javulni fognak. Azonnal nézzük át a havi kiadásainkat, s nézzük meg, hogyan tudjuk

csökkenteni őket. A struccpolitika ritkán működik, általában csak ront a helyzeten. Éppen ezért,

ha a hitelünk fizetése is veszélybe kerül, jobb, ha a nemfizetés helyett rögtön tárgyalunk a

bankkal egy esetleges türelmi időről vagy futamidő hosszabbításról. Ehhez célszerű lehet

szakember segítségét is igénybe vennünk.

A lényeg, hogy ne várjunk a csodára, reagáljunk minél hamarabb, higgadt fejjel!

Pénzügyi fogkefe 15

A hitelkártya

A normál bankkártya (betéti kártya) jellemzője, hogy általában csak annyi pénzt költhetünk el

vele, amennyi a számlánkon van. (Lehet persze mellé pluszban hitelkeretet is kérni.) A

hitelkártyán viszont előre megadott hitelkeretből költhetünk, s ezt később kell csak

visszafizetnünk. A törlesztésre többnyire van egy rövidebb kamatmentes periódusunk. Ha ez

alatt nem törlesztünk, akkor viszont csillagászati, 30-45%-os kamatokkal kell a teljes összeget

megtérítenünk – visszamenőlegesen a kamatmentes periódusra is.

Ha tehát pontosak vagyunk, s mindig odafigyelünk arra, hogy időben fizessünk, akkor

kamatmentesen használtuk a bank pénzét. Ha ugyanannál a banknál van a betétszámlánk és a

hitelkártyánk is, akkor ezt tranzakciós adó megfizetése nélkül is megtehetjük, ha mind a két

számla ugyanazé a tulajdonosé. Ráadásul vannak olyan bankok, ahol a hitelkártyás

költéseinkből 1-3%-ot visszatérítenek. Mivel a dijnet.hu-n a rezsiköltségeinket is kifizethetjük

bankkártyával, nem elérhetetlen, hogy akár havi pár ezer forintot nyerjünk ezzel.

Ha viszont nem figyelünk oda a törlesztéseink ütemezésére, akkor ennek többszörösébe fog

kerülni a kamatfizetés. Azt javaslom, hogy aki tudja magáról, hogy nem biztos, hogy ilyen

fegyelmezett tud lenni, az semmiképpen ne használjon hitelkártyát.

Főszabály, hogy a hitelkártyát legfeljebb az előnyös kondíciói miatt használjuk, de sose

tekintsünk rá hitelforrásként. Lehetőleg vészhelyzetben sem. Ha valamilyen hibánál fogva

mégis hitelkártyaadósságunk keletkezik, fizessük vissza mihamarabb! Akár úgy is, hogy más,

kedvezőbb kamatozású hitelt veszünk igénybe.

Pénzügyi fogkefe 16

5. Egyszerű megtakarítási formák

Egyik barátom kérésére került be ez a fejezet a legegyszerűbb megtakarítási lehetőségekről.

Én magam egyelőre szinte csak megtakarítási számlán és néha lekötésekben tartom a

pénzem, de ahogyan nőni fognak a tartalékaim, úgy fog ez változni. Korábban tőzsdéztem is,

de időhiány miatt már jó ideje abbahagytam. Mik tehát a lehetőségek?

Vegyük figyelembe, hogy a részletes kifejtés nem volt célom – hiszen az akár néhány száz

oldalt is kitehetne -, tehát az itt közölt információ nem teljes körű, s kisebb pontatlanságok

előfordulhatnak benne. Akit valamelyik téma részletesebben is érdekel, keressen rá interneten,

sok jó forrást fog találni.

5.1 Banki lekötések

Bankszámlája szinte mindenkinek van, így ez a legkézenfekvőbb megtakarítási megoldás. A

hátránya, hogy többnyire fix a lejárata, így ha a tervezettnél korábban lenne a pénzre

szükségünk, akkor többnyire buktuk a kamatot. Ezt a kockázatot csökkenthetjük, ha nem

egyben kötjük le a pénzünket, hanem több kisebb egységben, így ha csak egy részére van

szükségünk, akkor nem vész el a teljes összeg kamata.

A tranzakciós adó (átutalásnál a teljes összeg két ezreléke – azaz ezer forintonként 2 forint –,

illetve készpénzfelvétel esetén 3 ezrelék) bevezetése után az átutalások díja drágult, így nem

feltétlenül éri meg rövid távú akciós betétek miatt egyik banktól a másikig hurcolni a pénzünket

negyedévente. Javaslom, hogy válasszunk egy olyan bankot, amelynek a számlacsomagja

legjobban megfelel az igényeinknek (legalacsonyabbak a havi költségek), s kedvező esetben a

kisebb összegű, rövidebb távú lekötéseinket ennél a banknál intézzük. A hosszabb távú,

nagyobb összegű lekötéskre pedig válasszunk ki egy olyan bankot, ahol a meglévő

ügyfeleknek is tartósan jó kamatot szoktak kínálni, s ahol a számlavezetési költség is alacsony.

FONTOS! Ne csak a lekötés kamatát, hanem az egyéb költségeket is vegyük figyelembe!

A számlavezetési- vagy átutalási díjak ugyanis könnyen elvihetik azt a pluszt, amit a kamaton

nyertünk.

Pénzügyi fogkefe 17

5.2 Megtakarítási számlák

A megtakarítási számlák közös jellemzője, hogy a pénzt itt alapvetően felhalmozzuk. Vállaljuk

azt, hogy nem nyúlunk hozzá, hanem egy minimális havi összeget (általában 10 ezer forintot)

mindig hozzáteszünk. Cserében a bank a betétszámlák látra szóló kamatánál magasabb

hozamot fizet. A CIB Malacpersely számla jelenlegi éves kamata például 6,75%.

Általában, ha az adott hónapban a meghatározott összeggel nőtt a megtakarításaink összege,

vagy nem vettünk ki pénzt a számlánkról, akkor jár ez a kamat. Van olyan konstrukció is,

amelyik havi két átutalást is megenged. Ha ezeket a feltételeket nem teljesítjük, akkor is csak

az adott havi kamatot bukjuk el, nem pedig akár sok havi/évi kamatot, mint egy lekötésnél.

Pontosan ezért én a megtakarítási számlát az első megtakarítási szintnek használom, itt

van az a pénz, amire akár 1 hónapon belül is szükségem lehet.

Figyeljünk oda az átutalási/pénzfelvételi költségekre itt is, nehogy elbukjuk a többlethozamot.

5.3 Államkötvény, diszkont kincstárjegyek

Az állampapír az egyik legbiztosabb megtakarítási forma, hiszen ritka az, hogy egy állam ne

tudjon fizetni. Természetesen előfordulhat, hogy ez a tétel megdől – például Görögország

esetében, ahol az állam hitelezői jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni. Arra

viszont, hogy a magyar állam ne tudja kifizetni a forintadósságát, nagyon kevés az esély.

Legfeljebb a pénznyomtatás miatt fellépő infláció miatt járhatunk pórul.

Állampapírokat bármelyik banknál vagy akár bróker cégeknél is vehetünk, de a legjobb

kamatozású papírok csak az államtól vásárolhatóak. A részletekért látogassuk meg az

allampapir.hu-t.

A két legnépszerűbb állampapír:

1. Diszkont kincstárjegy: A diszkont kincstárjegyet az állam a névérték alatt árulja, s a

lejáratakor a névértéket kapjuk vissza. A „kamat” gyakorlatilag az a kedvezmény,

amennyivel olcsóbban vettük a névértéknél. 3-, 6- és 12 hónapos futamidőre

vásárolható, de ha korábban akarjuk eladni, akkor a banknak kezelési költséget kell

fizetnünk. Az igazi probléma az, hogy a kamata jelenleg 5%, azaz rosszabb, mintha

egy jó megtakarítási számlánk lenne.

2. Prémium Magyar Államkötvény: Közvetlenül az államtól vásárolható, 3 és 5 éves

futamidejű kötvények. Éves kamatozásúak, s az infláció felett biztosít változó, jelenleg

2,5-5% kamatprémiumot. A megtakarítási számláknál jobb a hozama, most is

vásárolható jelenleg 8,5%-os kamatú verzió. A diszkont kincstárjeggyel ellentétben

Pénzügyi fogkefe 18

csak magánszemélyek között átruházható, azaz nem adhatjuk el a brókerünkön

keresztül vagy a bankunknak. Ha hirtelen lesz szükségünk a pénzre, akkor vagy

ismerőseinknek adhatjuk el vagy az államnak a napi visszavásárlási díjért. Ezért ilyen

kötvénybe csak olyan pénzt tegyünk, amire hosszú ideig biztosan nem lesz

szükségünk.

A fentieken túl többféle állampapír is létezik. Az allampapir.hu weblapon és az onnan elérhető

államkincstári oldalon, esetleg bankunk, brókerünk weboldalán is találhatunk hasznos

információkat.

5.4 Befektetési alapok

A befektetési alapok lényege, hogy a befektetők pénzét összegyűjti az alapkezelő, s

együttesen fekteti be. Az alapokat szakemberei kezelik, s ezért alapkezelési díjat számítanak

fel. A befektetési alapok lehetnek nyílt végűek (azaz napi árfolyamon visszaválthatóak) vagy

zárt végűek, amiket csak egy meghatározott időpont után lehet visszaváltani.

A befektetés tárgya is változó lehet, az alapok többek között befektethetnek állami- és vállalati

kötvényekbe, részvényekbe, ingatlanokba, más alapokba stb. Lehetnek garantált alapok,

amiknél akár a hozamra, akár a befektetett pénzünkre garanciát vállal az alapkezelő. Ezekben

az esetekben mindenképpen olvassuk el a kisbetűs részeket is a szerződésben, nehogy

később meglepődjünk. Ha ügynökön vagy ügyintézőn keresztül fektetünk be, akkor is

ragaszkodjunk az elolvasáshoz.

A leggyorsabban pénzzé tehető és a legkisebb kockázatú alapok a likviditási vagy a pénzpiaci

alapok. Ezeket viszonylag kis költséggel értékesíthetjük, ám a haszon sem kiemelkedő. Más

alapokba is fektethetünk, de azokban sokszor hosszabb távú (pl. 3 éves) időszakot ajánlanak a

költségek nagysága vagy a hozamok ingadozása miatt. Ezeknél ráadásul a kockázat is

nagyobb.

Mindenképpen vegyük figyelembe, hogy ne fektessünk olyan alapba, amelynek a

működését nem látjuk át, vagy nem értjük azt a terméket, amibe az alap fektet. Egy

időben a 20% feletti éves hozamok miatt például a kínai részvényalapok nagyon népszerűek

voltak. A válság beütése után viszont hatalmasakat lehetett bukni velük. Tegyünk fel

magunknak kérdéseket! Értjük a részvénypiacok működését? Sejtjük, hogy mi lesz a

tőzsdéken pár év múlva? Tudjuk, hogy mi lesz a helyzet a kínai piacokon? Nem? Akkor miért

kockáztatunk? Vegyük figyelembe, hogy a részvényalapok javánál az alapkezelő egy

referenciahozamot próbál „megverni”! Magyar részvények esetében ez lehet pl. a BUX index.

Előfordulhat, hogy az alapkezelő örül, ha a BUX index 20%-os esése mellett az alap csak

15%-os veszteséget szenvedett el. Vajon mi örülnénk ugyanennek?

Mivel a legtöbb alapnál az alapkezelői díj néhány százalékos (pl. 3%), az alapnak legalább

ennyivel kell „megvernie” annak a befektetésnek a hozamát, amit magunktól is el tudunk érni.

Pénzügyi fogkefe 19

Ez lehetséges, de nem minden alapnál. Léteznek jó befektetési alapok, de ezek felkutatása

szakértelmet igényel, amivel kevesen rendelkeznek.

Fontos! Lehetséges, hogy egy alap (pl. részvényalap) az elmúlt két évben évi 20%-ot hozott,

ennek ellenére a következő évben akár a pénzünk felét is elbukhatjuk vele. A múltbéli hozamok

semmire sem jelentenek garanciát.

5.5 Tartós Befektetési Számla (TBSZ)

TBSZ-t legalább 25 ezer forint befizetésével nyithatunk. Az előnye, hogy segítségével részben

vagy egészben mentesülünk a kamat- és az árfolyamnyereség-adó (kivéve az ellenőrzött

tőkepiaci ügyletből származó jövedelem árfolyamnyereség-adója) alól. Az adó mértéke

jelenleg 16%, ami azt jelenti, hogy ha a bank 7% kamatot fizet a pénzünkre, abból mi csak

5,88%-nyit kapunk meg.

A TBSZ létesítése esetén vállaljuk, hogy nem nyúlunk a pénzünkhöz 3-5 évig. A rövidebb

futamidő esetén az adóterhünk 10%-ra csökken, míg az 5 éves periódus esetén egyáltalán

nem kell adót fizetnünk. Azt, hogy 3 évig vagy tovább szeretnénk a pénzünket a számlán

tartani, később is eldönthetjük. Lehetőségünk van arra is, hogy a 3 év letelte után a pénz egy

részét felvegyük, s csak 10% adót fizessünk erre a részre. Ha viszont 3 évnél hamarabb

akarunk a pénzükhöz jutni, akkor minden adót meg kell fizetnünk, s a bank esetleges

számlamegszüntetési költségeit is ki kell fizetnünk.

A 3-5 éves periódus számításában a csavar az, hogy azt az évet, amelyikben a pénzünket

betesszük a számlára, nem számítják bele. Tehát ha 2013-ban betesszük a pénzünket, akkor

is csak 2014. január elsejétől indul a számítás. Éppen ezért a legjobban akkor járunk, ha

decemberben nyitunk TBSZ-t. Ekkor viszont tudnunk kell, hogy pontosan mennyi pénzt

akarunk elhelyezni rajta, mivel január elsejétől már nem növelhetjük a számlán a

megtakarításunkat.

A pénzünket számlatípustól függően lekötött betétben vagy értékpapír típusú befektetésben

(részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatjuk.

Összegezve: TBSZ-t akkor lehet érdemes igénybe vennünk, ha van egy bizonyos összeg,

amire előre láthatóan hosszú ideig nem lesz szükségünk.

Részletes információ:

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/tbsz.html

5.6 Lakástakarék

A lakástakarék szintén hosszabb távú, 4-10 éves futamidejű, lakáscélú megtakarítás. A

megtakarított összeget havonta kell utalnunk, s az állam ezt minden évben befizetéseink

Pénzügyi fogkefe 20

30%-ával, de maximum 72 ezer forinttal pótolja. Ebből könnyen kiszámolható, hogy a

maximális támogatási összeghez havi 20 ezer forintot kell befizetnünk, de kisebb összeg is

választható. Ha szeretnénk ezt az összeget növelni, több családtag részére is köthetünk

szerződést. Az új szabályozás szerint már nem kell feltétlenül tulajdonrészt sem szerezniük a

megvásárolt ingatlanban a lakáskassza tulajdonos családtagjainknak.

A futamidő végén a számlán lévő összeget lakáscélra fordíthatjuk, ami nem csak

ingatlanvásárlás, hanem például lakásfelújítás vagy lakáshitel-törlesztés is lehet. Arra is

lehetőségünk van, hogy a banktól kedvező kamatozású hitelt vegyünk fel ugyanerre a célra,

érdemes ezzel is kalkulálnunk.

A lakástakarékok közös jellemzője, hogy igazán csak az állami támogatás miatt éri meg

foglalkozni velük, a pénzünkre kapott kamat ugyanis legfeljebb 3% vagy annyi sem. Pontosan

ezért, minél hosszabb a futamidő, annál kevésbé éri meg a konstrukció. A legjobban akkor

járunk, ha csak négy évre kötünk ilyen szerződést.

Ha lakást szeretnénk venni vagy felújítani, vagy ha lakáshitelünk van, de a törlesztés mellett

még tudunk félretenni havonta valamennyi pénzt, akkor mindenképpen érdemes lakástakarék

szerződést kötnünk.

Egy jó cikk a lakástakarékkal kombinált hitelekről:

http://kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/

5.7 Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)

A NYESZ hosszú távú, az állam által támogatott megtakarítás. A lényege, hogy nyitunk egy

számlát, amin befektetési alapok befektetési jegyeit, magyar részvényeket és állampapírokat

vehetünk. A befektetéseink 20%-a, de maximum 100 ezer forint erejéig adókedvezményt

vehetünk igénybe, amit a számlánkon írnak jóvá. Vagyis az optimális, maximális támogatást

jelentő összeg évi 500 ezer forint. Ezen felül az elért hozamokat, árfolyamnyereségeket

egyáltalán nem terheli adó, az egyetlen kivételt a részvényeink utáni osztalék jelenti.

A számla viszont hosszú távú elköteleződést jelent. Ha úgy szüntetjük meg a NYESZ-t és

vesszük fel megtakarításunkat, hogy az nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak (a számla nyitása

után még nem telt el 10 év és/vagy nem vagyunk nyugdíjasok), akkor SZJA és EHO fizetési

kötelezettségünk lesz, valamint az adókedvezményt is 20%-kal növelten vissza kell fizetnünk.

Kiskaput jelent, hogy TBSZ-re is átvihető a megtakarított összeg, s ekkor csak a tárgyév és az

azt megelőző év adókedvezményét kell 20%-kal növelve visszafizetnünk.

A NYESZ kedvező megtakarítási forma lehet, de ha ide tesszük a pénzünket, az

mindenképpen hosszú távú befektetés lesz.

A NYESZ részletes leírása: http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/befektetesek/nyesz2

Pénzügyi fogkefe 21

5.8 Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár legfőbb előnye, hogy befizetéseink 20%-áig, de legfeljebb évi 100

ezer (2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulóknak 130 ezer) forintig SZJA kedvezményt

vehetünk rá igénybe, amit az állam a pénztárunk számlájára utal. A minimális futamidő 10 év,

az alatt nem vehetünk igénybe adókedvezményeket. Részletesebb szabályozás:

http://www.gyongyhaznyp.hu/03-aszabalyok.php

5.9 Egészségpénztár

Egészségügyi kiadásainkra célszerű lehet önkéntes egészségpénztárba belépni. A befizetett

összeg 20%-áig, de legfeljebb évi 100 ezer forintig adójóváírást vehetünk igénybe. A

kezdetekhez képest az igénybe vehető szolgáltatások körét jelentősen megnyirbálták. Nem

vehetünk már például sporteszközt vagy nem mehetünk wellness hétvégére az

egészségpénztári megtakarításaink terhére. A szabályozás részletes leírását és az igénybe

vehető szolgáltatások körét itt találjuk:

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/penztarak/egeszseges_penztarak/altalanos_tudnivalok.ht

ml

5.10 Unit-linked biztosítások

Hosszasabb leírás helyett: a unit-linked biztosításokat senkinek sem ajánlom.

5.11 Deviza, részvények, ingatlan

Ha devizába, részvényekbe vagy ingatlanba akarunk befektetni, mindenképpen képezzük

magunkat előbb, különösen, ha az első kettő érdekel bennünket. Devizába és részvénybe csak

olyan pénzt rakjunk, amit akár el is bukhatunk.

Remélem, hogy mindenki, aki idáig eljutott, talált valamilyen hasznos információt az anyagban.

Amennyiben úgy érzi, hogy valami még hiányzik belőle, vagy esetleg valahol pontatlanságot

fedezett fel, kérem, keressen meg.

Köszönettel:

Négyesi Áron