Pedagógiai program Nevelési program Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium 7633 Pécs, Építők u. 9 Intézményegységek: Gyógypedagógiai óvoda Tanulásban akadályozottak általános iskolája Értelmileg akadályozottak általános iskolája Speciális autista csoport Készségfejlesztő Iskola Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola Utazó gyógypedagógiai hálózat Kollégium 2017.
183
Embed
Pedagógiai program Nevelési program · 2018-11-22 · Pedagógiai program Nevelési program Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Pedagógiai program
Nevelési program Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda,
Általános Iskola, Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola, Készségfejlesztő
Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései ........................................................................................... 17
A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága .............................................. 17
A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója ................................................................................... 19
Az óvoda célja ............................................................................................................................................ 19
A fejlesztés legfontosabb területei ........................................................................................................ 20
A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése ............................................................................................... 30
A programellenőrzés és értékelés rendszere ............................................................................................ 31
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ....................................................................................................................................... 31
A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai: ......................................................................................... 31
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai: ....................................................................................... 31
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve ........................................................... 32
A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése ........................................................................... 32
A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ..................................................................... 33
Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ............................................................................................................................................................... 33
Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei .................................................................................... 33
Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................................. 37
A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai .......................................................................................................................................... 53
A megsegítés elvei ................................................................................................................................. 53
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 53
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ....................................................... 54
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................. 54
Nyílt napok ................................................................................................................................................. 54
Külső kapcsolatok ...................................................................................................................................... 56
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 56
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................................................... 56
Az osztályozó vizsga tantárgyai.................................................................................................................. 57
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai ............................................. 57
A nevelő-oktató munkánk céljai ................................................................................................................ 61
A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................................. 62
A nevelés-oktatás feladata .................................................................................................................... 62
A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................................................... 64
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 65
Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban .............................................................. 66
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................................................................................. 66
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység: ................................................... 71
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................... 72
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ................................................................. 72
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................ 73
Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................................. 74
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...................................... 76
Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 76
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 77
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ...................................................... 78
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel ......................................................... 78
Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................................................................ 78
Kapcsolattartás a tanulókkal ...................................................................................................................... 79
Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal .......................................................................... 79
Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel .................................................................................................... 80
Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat ..................................................................................................... 80
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai ........... 81
Speciális Autista csoport – Nevelési program ...................................................................................... 82
Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: ........................... 89
Fejlesztési területek ................................................................................................................................... 90
A szociális készségek fejlesztése ............................................................................................................ 90
A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek ............................................................... 91
Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei .................................................................... 98
Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban ............................................................................. 99
A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok ...................................................................... 100
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................. 100
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 100
Az intézményi élet szereplői: ................................................................................................................... 100
Az intézmény feladatai: ........................................................................................................................... 101
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................... 102
A gyógypedagógus feladatai .................................................................................................................... 102
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................. 103
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.................................... 104
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................................................... 104
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................................... 105
Kapcsolattartás a szülőkkel ...................................................................................................................... 105
Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal ........................................................................ 105
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................................... 106
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................................... 106
Az osztályozó vizsga tantárgyai................................................................................................................ 107
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai ............................................ 108
Nevelő- oktató munka célja ................................................................................................................. 114
Hosszú távú céljaink ................................................................................................................................. 115
Rövid távú céljaink a fejlesztés területén ................................................................................................ 115
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ............................................ 130
A habilitációs foglalkozások tartalma ...................................................................................................... 130
A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei............................................................................. 131
A foglalkozások megtervezése, a megvalósítás lépései ........................................................................... 131
Egyéni fejlesztési terv .............................................................................................................................. 131
Az intézményi döntési folyamatokban való tanulói részvétel rendje ................................................. 132
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a készségfejlesztő iskola partnereivel ................................. 133
Tanulmányok alatti vizsgák fajtái ............................................................................................................. 134
Követelményei, részei .............................................................................................................................. 135
A tanulói jogviszony megszüntetése........................................................................................................ 137
A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................................................... 137
Helyi szabályok......................................................................................................................................... 137
Fejlesztő nevelés-oktatás – Rehabilitációs pedagógiai program ...................................................... 139
A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe ................................................... 140
Célok a fejlesztő nevelő oktatásban .................................................................................................... 141
Általános célkitűzések .............................................................................................................................. 141
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai .............................................................................. 142
A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során .................................................................. 144
Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése .......................................... 144
Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire ....................................................................................................................................................... 144
Testi és lelki egészség .............................................................................................................................. 145
Információs és kommunikációs kultúra ................................................................................................... 145
Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra ...................................................... 145
A nevelés-oktatás alapelvei ................................................................................................................. 146
Az intézményegység tanulói közössége ............................................................................................... 147
Lakóhely szerinti megoszlás ..................................................................................................................... 147
Szociális háttér ......................................................................................................................................... 147
A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai ..................................................................... 148
A fejlesztés feladatai ............................................................................................................................ 149
Utazó Gyógypedagógiai Hálózat- Nevelési program ......................................................................... 151
Az ellátási körzet ..................................................................................................................................... 153
Az ellátás célcsoportja ............................................................................................................................. 153
Az ellátottak köre ..................................................................................................................................... 153
Az utazótanári szolgálat feltételrendszere .......................................................................................... 154
Az ellátás formája .................................................................................................................................... 154
Az ellátás időkerete ................................................................................................................................. 154
Az ellátás tervezése ................................................................................................................................. 155
Az utazó gyógypedagógus feladata ..................................................................................................... 155
A szülőkkel való kapcsolattartás .............................................................................................................. 155
A gyermekkel való foglalkozás ................................................................................................................. 156
Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás .................................................................. 156
A kollégiumban folyó nevelő munka értékei ........................................................................................... 163
A kollégium nevelési célkitűzései ............................................................................................................ 163
A Tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ................................... 164
A tanulók életrendjének pedagógiai elvei ............................................................................................... 164
A tanulók tanulásának pedagógiai elvei .................................................................................................. 164
A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei ............................................................................. 165
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................... 165
A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................................ 167
A megsegítés elvei ................................................................................................................................... 167
A foglalkozások feladatai ......................................................................................................................... 167
A foglalkozások szervezése szempontjai ................................................................................................. 168
A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ........................................................................................................ 168
A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................... 169
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ........................................................... 169
A kollégium hagyományai és tovább fejlesztésének terve .................................................................. 170
Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............................................. 170
A szülőkkel való kapcsolattartás formái .................................................................................................. 170
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................................... 171
A program fő területei ............................................................................................................................. 171
A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések ...................................................... 172
A kollégiumi nevelés feladatai ................................................................................................................. 172
A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai .................................................................................................. 173
A tanulók személyiségének fejlesztése ................................................................................................ 173
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai ........................... 173
Éves tanulói foglalkozási terv ............................................................................................................... 174
Iskolánk kollégiumában az intézmény általános iskolájába ill. szakiskolájába járó tanulók elhelyezése
történik.
Intézményi környezet
Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947 óta. Az iskola Éltes Mátyás gyógypedagógus
nevét viseli.
Jelentős múlttal és kialakult hagyományokkal rendelkezünk. Pécs városában és a megyében központi,
szinte bázis szerepet töltünk be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta
iskolánk a gyógypedagógiai intézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt.
Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a
fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén.
Folyamatosan erősítjük intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a nálunk
tanuló gyermekek értékeit minél szélesebb körben ismertté váljanak.
Az intézményben évek óta fogadunk gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens hallgatókat,
szakmai gyakorlatuk teljesítésére. Együttműködési megállapodást a következő intézményekkel
kötöttünk:
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Gyógypedagógus képző
Intézete, Szeged
OKTÁV Továbbképző Központ Zrt., Esztergom-kertváros
Comenius Szakközépiskola, Pécs
Utazó Gyógypedagógiai Hálózatunk kiemelt feladatának tekinti, hogy gyógypedagógusaink
szaktudását kiterjesszék az óvodák és a többségi iskolák irányába a sajátos nevelési
szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatásának érdekében.
Nevelőtestületünk számára az egyenlő oktatás elve úgy valósul meg, hogy minden gyerek egyenlő
eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül- a számára szükséges nevelést, oktatást.
Intézményünk nagy hangsúly fektet a környezettudatos nevelésre, 2016. januárjában elnyertük a
megtisztelő „ÖKO ISKOLA „ címet.
Az utóbbi években több sikeres pályázat valósult meg intézményünkben, ezek segítették iskoláink
tárgyi felszereltségének növelését, a pedagógusok szakmai továbbképzését, valamint diákjaink
számára nyújtottak felejthetetlen élmények sokaságát.
Hitvallásunk:
„ Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes- annak
érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeikhez képest a legjobban legyenek. „
Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
Bemutatkozás
2008. szeptember 01-óta működik az Éltes EGYMI gyógypedagógiai óvodai csoport. Intézményünkben értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott és autizmussal élő óvodás korú gyermekek nevelése, fejlesztése történik. Óvodánk az Építők útján, a főépületben található. A gyermek a Szakértői Bizottság javaslata alapján nyernek felvételt. Óvodánkban két csoport működik, külön gyermekmosdóval, fejlesztőtermekkel és elkülönített udvarrésszel. A csoportok munkáját gyógypedagógus – óvodapedagógus szakemberek vezetik, a fejlesztő nevelő munkát további szakképzett gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek látják el.
Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései
A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága
A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése
pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon.
Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak,
belső erőtartalékainak kibontakoztatását.
Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a
többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi -
gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége.
Washingtonban, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi
Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született.
Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy:
a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él;
ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális
gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.;
a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva
megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon;
olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a
kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb
szolgáltatást választhassa;
biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása
szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás
alakításában, a programok megvalósításában;
biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt működését, annak
érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá;
a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek
mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez.
A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben
a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.
Az együttműködés akkor lehet hatékony:
ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember
ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán
deficitleltár, hanem esélydiagnózis
ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit
ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt
ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke
viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait
ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik
a tanulási helyzetek kiépítésére
ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális
tanulás
Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a
folyamatosságot kell szolgálnia.
"A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integrációs
folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos
fokig gátolja ebben"
(Otto Speek)
A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója
Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek
változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus
személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási
zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében.
A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi
biztonság nyújtásán túl törekszik:
az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére,
attitűdök, normák kialakítására
speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a
figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és
nonverbális kommunikáció kialakulását
a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz
a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag
tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési
üteméhez igazodik
differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést,
törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen
A fejlesztés legfontosabb területei
a nagymozgások kialakítása, korrigálása, egyensúlyérzék fejlesztése
a manuális készség fejlesztése
a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása
a játéktevékenység fejlesztése
a zenei nevelés alapjainak lerakása
A percepciófejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az
önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos
formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben
történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése.
A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl.:
kutyaterápia, speciális terápiák).
Törekszik a program a családközpontú gondolkodás megvalósítására, támaszkodik a korai fejlesztés
eredményeire.
Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a többségi
intézményes nevelésre.
Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít.
Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg, tanácsadással segítjük őket.
A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek
és felnőtt számára.
Fejlesztési célok
Az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet
mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában,
a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek.
Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés
tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló,
lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények.
Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a
célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis
lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát.
Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az
időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van.
Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek
pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem
egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet.
A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra
épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen
érthetőek, elsajátíthatóak legyenek.
A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja,
megérti.
Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!"
Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait,
másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes
szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak.
Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell
segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést,
a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar - természetesen a felnőtt felügyelete
mellett.
Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell
kiépíteni a tanulási helyzeteket.
Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb
mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát.
Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz
csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől.
A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó készségre, a
felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni.
A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a játékra
épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy
nyelvi-kommunikációs fejlesztés.
A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet,
érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását.
Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő
munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével,
a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások:
érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben
testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek
tudjanak utánozni
tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni
használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak
játékukra, ismerjék azok helyét
értsék az egyszerű - alkalmanként gesztussal kísért - verbális utasításokat, azokat
hajtsák végre
fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni
kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális
jelzéseket is
sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban
tájékozódni, ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait
tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre
irányítani
alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat
terén, ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget
mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus;
igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban
tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az
ábrázolás igénye bennük
szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak,
fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat
ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni,
kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát
végezni
Nevelési feladatok és tevékenységek
Foglalkozási formák
A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását,
Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követés, visszacsatolása
céljából
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi
munkáját, azzal hogy:
A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a
pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a
veszélyeztető okok feltárásában együttműködik
Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel
Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a
gyermekjóléti szolgálatot értesíti
A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve
A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek
A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről
A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít
Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi
felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal
A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a
kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az
ügyben érintetteket
A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése
Kapcsolattartási formák
Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz:
A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak
óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel - a beiratkozás előtt is
Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/
Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/
Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/
Szülői értekezletek
Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban
Fogadóórák
Beszoktatási időszakban (folyamatosan, új gyermek érkezésekor)
Ezt követően a szülői igényeknek megfelelően és halasztást nem tűrő probléma esetén
azonnal
A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül
szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség
segélyezési lehetőségek biztosítása
óvodai rendezvények
Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések
Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, 2.
mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyermekek
nevelésének, oktatásának további eszközei a „Funkcionális taneszköz-jegyzék” alapján kerültek
meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tantervi Irányelvében
leírtakat.
Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamatosan
elősegítjük.
Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei
Az egészségnevelés az óvoda immanens (minden nevelési folyamatban benne levő) mozzanata.
A sajátos nevelési igényű gyermekek a környezetükről szűk körű ismeretekkel rendelkeznek.
Mozgásterük beszűkült, az egészség, az életmód, a szokások sajátosak számukra, ezért fontos az óvodai
élet egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenysége. A gyermek állapotának
megfelelő elvek alkalmazását az óvodai élet napi rendjébe építjük.
Egészségfejlesztő tevékenységek
testi egészség
egészségvédő képesség fejlesztése
lelki egészség (érzelmi biztonság nyújtása)
a hagyományok és a kultúra megismertetése, tisztelete
A környezeti és egészségnevelési feladatok az óvodában az egész nap folyamán jelen vannak. Az óvodai
élet megszervezésénél alapvető szempont, hogy a környezeti és egészségügyi szokások kialakítását az
alapoktól kell kezdeni (higiéniás szokások kialakítása, igény a mindennapos testmozgásra, a gyermek
érdeklődésének felkeltése a szűkebb környezet élő és élettelen tárgyai iránt, helyes viselkedési
szokások kialakítása a környezet megvédése érdekében).
A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az esélyegyenlőség biztosításának célja
Esélyegyenlőséget biztosítunk az óvodai nevelés céljai között főként a kognitív hátrányok csökkentése
érdekében. Ez a tevékenység főleg nevelési, pedagógiai és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek többletfejlesztését szolgálja. Legfontosabb pedagógiai eszköz a differenciált bánásmód,
melynek során minden gyermek azt a segítséget kapja, melyet diagnózisa, szociális helyzete és
rászorultsága szükségessé tesz.
Az óvoda a nevelési szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír
hatékony eszközökkel.
Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai
valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek az óvodai
ellátását a harmadik életévtől
a hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt,
cél a hátrányos helyzetből adódó lemaradások ellensúlyozása (családsegítés, gyermek és
ifjúságvédelem, személyes kapcsolat kialakítása szülővel, rendszeres tájékoztatás a gyermek
fejlődéséről)
a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, megsegítését, fejlesztésé
a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai
szocializációját, cél ezen, gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének
figyelemmel kísérése
a sajátos nevelési igényű gyermek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt,
cél a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások ellensúlyozása, a gyermekek optimális
fejlődésének biztosítása
megfelelő szakellátást cél, hogy minden rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő
fejlesztést
együttműködés a szociális ellátórendszerrel (gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti
szolgáltatások, családsegítő szolgálat)
tehetséggondozás
Tanulásban akadályozottak általános iskolája – Nevelési
program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
Bemutatkozás
A tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája, mely az intézmény Építők útján álló főépületében található, két tagozattal működik. Az alsó tagozat az épület első, a felső tagozat a harmadik emeletét foglalja el. A tanulók által használt tornatermek a mélyföldszinten, a fejlesztő, illetve terápiás (logopédia, zeneterápia, mozgásfejlesztő) termek az alagsorban találhatóak. Iskolánkba a felvétel bemenet szabályozott. A szakértői bizottság BNO F70-es kódot tartalmazó szakvéleményével, valamint „Javaslat az intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatványával - melyen iskolánkat jelölték meg - vehetünk fel tanulót.
Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelvek
Tanulásban akadályozott tanulók
A fogyatékosságból eredően, tanulóinknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek
megmutatkoznak:
a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,
gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok
sokszínűségében
abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek
változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő
a fejlődés ütemében és dinamikájában
a fejlesztés várható eredményében
Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos)
tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret
birtokába juttatható el.
A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az
aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni:
az ismeretek tartalmának és mélységének,
a tevékenységformáknak,
az alkalmazott módszereknek,
a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály),
valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.
A nevelő-oktató munka céljai
Az oktatási-nevelési tevékenységet a kerettantervre épülő helyi tantervünk alapján végezzük, amely
tükrözi a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Nemzeti Alaptantervben valamint az Irányelvekben
foglalt értékeket.
Feladatok:
a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése tudatosítása a tantestületben,
a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása,
a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe.
Általános célunk a tanulásban akadályozottságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok:
szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott, munkát
szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké
váljanak,
egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba,
intézménybe, munkahelyre, közösségbe,
felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, mely lehetőséget ad,
fejlettségüktől függően, a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére.
A nevelő-oktató munka feladatai
Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre
emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek.
Ennek érdekében szerepet kap:
az erkölcsi nevelés,
az esztétikai-művészeti nevelés,
a tanulás tanítása,
a családi életre nevelés,
a testi és lelki egészségre nevelés,
a felelősségvállalásra, önkéntességre nevelés,
pályaorientáció,
tehetséggondozás,
a környezettudatosságra nevelés,
állampolgárságra, demokráciára nevelés,
nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés,
gazdasági és pénzügyi nevelés,
médiatudatosságra nevelés.
Kiemelt szerepet kap:
az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése – ezen belül – a
konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség
kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs
formák alkalmazása.
az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása –ezen belül – a munkavégző-képesség
megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott
szokásrendszerek elsajátítása.
Az alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése.
Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell
alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben feltétlenül
jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a
céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak.
A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakaszok
eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi
gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül.
Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a
verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs
és a képi szint is.
A nevelő-oktató munka eszközei
A nevelő-okató munka elsődleges eszközei a tanítási órák és a tanításon kívüli tevékenységek, melyek
a követelmények érvényesítésére szolgálnak. A gyógypedagógia eszközeit használjuk életkori
sajátosságok és egyéni képességek szerint.
Személyi feltételeink: megfelelően képzett szakemberek:
gyógypedagógiai tanárok, fejlesztő pedagógusok, terápiás szakemberek, egyéb végzettségű
szakemberek, gyógypedagógiai szakemberek.
Tárgyi feltételeink:
A tanulásban akadályozottak alsó tagozatának nyolc tanterme, valamint egy fejlesztő terme
iskolaépületünk első emeletén helyezkedik el. A felső tagozat tantermei a harmadik emeleten
találhatók: hét osztályterem, egy szaktanterem a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek tárgy
tanításához, egy fejlesztő terem az állatasszisztált foglalkozásokhoz.
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez használjuk az intézmény egyéb területein lévő
helyiségeket, így az informatika szaktantermet, a speciális sérüléseknek megfelelően felszerelt
fejlesztőtermeket, tankonyhát.
Testnevelés oktatáshoz és szabadidős tevékenységekhez rendelkezésünkre áll egy nagy tornaterem,
egy kisebb tornaterem és egy kondicionáló helyiség, egy sportudvar távolugrópályával és
labdajátékokhoz szükséges felszereléssel és egyéb oktatóeszközök.
Osztálytermeink rendelkeznek interaktív táblával és digitális eszközökkel.
Tanítási óráinkon a tanulásban akadályozott tanulók számára kidolgozott tankönyvekkel,
munkafüzetekkel és más segédeszközökkel dolgozunk.
A nevelő-oktató munka eljárásai
Tevékenységünkben elsődleges a kompetenciák fejlesztése, egyéni és közös munkát feltételező
formákat használunk, alkalmazzuk a projektmódszert és a kooperatív technikákat.
Habilitációs foglalkozásainkon figyelembe vesszük a szakértői véleményekben megjelölt fejlesztési
irányokat, saját és egyéb mérések alapján végezzük a készség- és képességfejlesztést.
Tanórai és tanórán kívüli keretben lehetőséget biztosítunk felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. A
magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.)
enyhítése.
A foglalkozások feltételei:
Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége
(MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek.
Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd anyagok
kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be
idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket.
A kutyaterápia felmerülő költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárul.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A 20/2012. EMMI rendelet 128-131§.- a rendelkezései alapján:
„A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden
gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a
nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő
tevékenységekben.”
Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek
eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő.
A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel
összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:
egészséges táplálkozás
mindennapos testnevelés, testmozgás
a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek,
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
személyi higiéné
elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtás olyan tevékenység, amelyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása,
vagy a további állapotromlás megelőzése érdekében végez az észlelő személy. Tanulóink körében
elsősegély-nyújtási ismereteket tanítunk biológia-természetismeret és osztályfőnöki órákon, valamint
projektnapok keretében.
A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori
sajátosságait.
Az egészségfejlesztő tevékenység intézményünkben az iskolai védőnő bevonásával és aktív
részvételével történik.
Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai a különböző évfolyamokon:
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4.
évfolyam
Tantárgyak Tematikai egységek
Környezet
ismeret
Környezet és fenntarthatóság Az ember megismerése és egészsége
8 óra
Felépítés és működés Állandóság és változás - Az ember megismerése és egészsége
11 óra
Rendszerek Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság
18 óra
Állandóság és
változás
Az ember
megismerése és
egészsége
Környezet és
fenntarthatóság
17 óra
Technika,
életvitel és
gyakorlat
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
3 óra
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
3 óra
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
6 óra
Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód
6 óra
Osztályfőnök
i óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem
6 óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a
környezetem
6 óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem
11 óra
Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a
környezetem
18 óra
Hit és
erkölcstan
Közvetlen
közösségeim
A család és a gyerekek A környező világ
6 óra
Közvetlen
közösségeim
A család és a gyerekek A környező világ
6 óra
Milyen vagyok, milyennek látnak mások
4 óra
Milyen vagyok, milyennek látnak mások
4 óra
Testnevelés
Motoros képes-
ségfejlesztés edzettség,
fittség
Motoros készségfejleszté
s mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
180 óra
Motoros képes-
ségfejlesztés –
edzettség, fittség
Motoros kész-
ségfejlesztés
mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció,
életvezetés,
egészségfejleszté
s
180 óra
Motoros képes-
ségfejlesztés edzettség,
fittség
Motoros készségfejleszté
s mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
180 óra
Motoros képes-
ségfejlesztés –
edzettség, fittség
Motoros kész-
ségfejlesztés
mozgástanulás
Játék
Versenyzés
Tánc
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
180 óra
Tantárgyak 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály
Testnevelés és sport
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
21 óra
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
20 óra
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
36 óra
Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés
36 óra
Természet-ismeret
Anyag, energia,
információ
Rendszerek
Felépítés és
működés kapcsolata
Állandóság,
változás 18 óra
Állandóság,
változás
Az ember
megismerése és
egészsége
Környezet,
fenntarthatóság
12 óra
Anyag, energia,
információ,
kölcsönhatások
Rendszerek
Felépítés és
működés
kapcsolata
Állandóság,
változás
A felépítés és
működés
kapcsolata
34 óra
Állandóság és
változás
Az ember
megismerése és
egészsége
Környezet és
fenntarthatóság
34 óra
Technika, életvitel és gyakorlat
Tisztálkodás
Egészséges táplálkozás
15 óra
Tisztálkodás
Egészséges táplálkozás
15 óra
Egészséges ételek 3 óra
Tisztálkodás, ápolt megjelenés
3 óra
Osztályfőnöki óra
Egészséges életmód
7 óra
Egészséges
életmód
6 óra
Egészséges
életmód
7 óra
Egészséges
életmód
6 óra
Etika Test és lélek
6 óra
Test és lélek
6 óra
Párkapcsolat és
szerelem
6 óra
Párkapcsolat és
szerelem
6 óra
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Céljaink
magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása
szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal
a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése
olyan közösségek megteremtése, melyek tagjaikat az egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését
Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző
színtereinek felhasználásával történik.
Feladataink
szocializációs képességek fejlesztése
kommunikációs kultúra fejlesztése
életkorhoz igazított tevékenységek szervezése
határozott, teljesíthető követelmények állítása
erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése
olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait,
a környezet állapota iránti érzékenység kialakítása, ezáltal a közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása
váljon érzékennyé környezete állapota iránt; kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába
Tevékenységformák
közös programok szervezése, hagyományteremtés
szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten
tanórai keretek között történő közösségfejlesztés
nem kötelező tanórai foglalkozások
iskolán kívüli programok
A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési
program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki
egészség megteremtése és védelme.
Hagyományaink
A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését.
Rendezvényeink:
hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények
mikulásváró játszóház
karácsonyi játszóház
mese délelőtt
játékos sportdélután
vers- és prózamondó verseny
mesemondó, meseolvasó verseny
csoportok bemutatkozó műsora
kézműves délutánok
elsősök napja
nyolcadikosok napja
farsang
gyermeknap
testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között
Éltes Nap
gyermekfesztiválokon való részvétel
vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatai
Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat:
A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai
egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok
között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége.
A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a
minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való
megfelelést.
Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani
eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben
sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki tehetségük.
Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak
figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját, az Irányelvek és a helyi tanterv alapján.
Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók
esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.
A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszervezési
eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony, önálló
ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire.
A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet
és kezelje a felmerülő konfliktusokat. Alkalmazza helyi programunkat az agresszió
kezelésére: „Módszertani útmutató az iskolai agresszió kezeléséhez”
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja
a mérés-értékelés különböző - diagnosztikus, formatív, szummatív - fajtáit.
Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek
alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.
A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.
Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből
és lebonyolításából.
Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel
segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást.
Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával,
készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését.
Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait, közreműködjön az iskolai
dokumentumok kidolgozásában, értékelésében.
Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.
Jogszabályban meghatározott határidőre teljesítse az előírt pedagógus minősítéseket.
A pályakezdő, gyakornok vagy az iskolába újonnan érkezett nevelők munkáját,
beilleszkedését segítse, megbízás esetén mentorálja.
Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a
megfelelő szakemberhez.
Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.
Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk
megvalósításából.
Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti
neveléséhez.
Vegye ki részét az Ökoiskola program megvalósításából.
A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások
szervezéséből, lebonyolításából.
Megbízás esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.
Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközi szünetekben történő
felügyeletében.
Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.
Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a
szülőkkel és más szakemberekkel.
Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált
személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is
magába foglalja.
E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs –az
osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit meghatározná.
Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szintézise
nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúrahasználat
megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemléletmód
alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is.
Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs feladatok, mint
a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakemberekkel és
szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valamilyen módon részt
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Célunk
A nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében:
rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel,
legyenek olyan tudás birtokában,
szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket,
sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják
tanulmányaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni.
Feladataink
szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése,
a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása,
az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban, az osztályban tanítók és a fejlesztő
pedagógusok együttműködésének segítségével,
a differenciált foglalkozások dominanciájára való törekvés a frontális osztálymunkával
szemben,
a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe,
a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos
alkalmazása),
művészeti terápiák alkalmazása,
külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében,
a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások,
pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése
érdekében - kompenzációs célzattal - a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében,
szakkörök szervezése, melyekről - érdeklődés és igény alapján - a nevelőtestület dönt
minden tanév elején. Hagyományos szakköreink (énekkar, moderntánc, drámapedagógia -
irodalmi színpad, rajz szakkör)
sportolás lehetőségének biztosítása az iskolai sportkör keretein belül: sportjáték, atlétika,
zsinórlabda, labdarúgás, futó-klub, kosárlabda,
tehetséges 6-7. évfolyamos tanulóink felkészítése a - tanulásban akadályozott tanulók
számára kiírt – Komplex Tanulmányi Verseny helyi, megyei fordulóján való sikeres
részvételre.
minden évben keressük azokat a színtereket, ahol csatlakozhatunk más iskolák által
hirdetett tehetséggondozó programokhoz.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja:
Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben.
Feladat
konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszichológus
részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére,
szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás az okok teljes körű feltárása és a
gyermek megismerése érdekében,
a gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet
elterjedésének elősegítése az intézményben.
Tevékenységi formák
konzultáció
esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés
belső képzés
tanácsadás
tájékoztatás
A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai
Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek.
A megsegítés elvei
a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző
követelményrendszer kidolgozása,
hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése – a beilleszkedéshez
szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége,
a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való
felkészülés biztosítása – tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai
elemek segítségével.
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek-és ifjúságvédelem jogszabályok által kötelezően előírt megvalósítása az iskolában a
következőképpen történik:
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskolán belül együttműködve a pedagógusokkal, segítséget
nyújt a tanulók hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetéből, elhanyagolásából,
veszélyeztetettségéből fakadó problémák megelőzésében, feltárásában, kezelésében. Az intézmény
jelzési és együttműködési kötelezettségéből adódóan a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
rendszeresen kapcsolatot kezdeményez és tart a gyermekek védelmét végző, segítő intézményekkel,
különösen a család-és gyermekjóléti központokkal és szolgálatokkal, a gyámhivatallal, szociális
irodákkal, jegyzőségekkel, és a jogszabályban meghatározott esetekben az általános szabálysértési
hatósággal, valamint a rendőrséggel.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkája során rendszeresen tájékoztatást nyújt, tanácsadás
biztosít pedagógusok, szülők, gyermekek részére. Felvilágosító tevékenység keretében foglalkozást,
előadást, beszámolót, értekezletet tart. Pedagógiai jellemzést készít, és végzi a tanulókkal kapcsolatos
hivatalos levelezést, dokumentációt.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól
SZMSZ
A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösség felé. Kérdését felteheti személyesen, vagy eljuttathatja az illetékes osztályfőnöke segítségével. Kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kap.
A tanuló véleményt nyilváníthat az őt érdeklő bármely kérdésben. Véleményét elmondhatja osztályfőnöki órán, diákgyűlésen, négyszemközt az iskola bármelyik dolgozójának.
A tanulói jogok megismeréséhez és érvényesítéséhez segítséget, információt kaphat a tanuló és a szülő az illetékes osztályfőnöktől, valamint az iskolai dokumentumokból.
A tanuló az őt és a közösséget érintő ügyekben az osztályfőnöktől, továbbá az iskolagyűlésen, valamint az iskolai dokumentumokból kap tájékoztatást.
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.
Évente kétszer iskolagyűlést tartunk.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz:
Nyílt napok
a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága által
intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak iskolánkba,
ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel – a beiratkozás előtt,
az alsó – felső tagozatos tanulók nyílt napja, melyet szülők, óvónők, intézményünk
pedagógusai valamint többségi iskolákban dolgozó gyógypedagógusok részére tartunk.
Szülői értekezletek
Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.
Fogadóórák
heti rendszerességgel órarendbe építve,
évente kétszer a szülői értekezletek közé eső időszakokban, ősszel, tavasszal délutáni
időpontban
Szülők klubja
tematikus programok – a szülői igények szerint
szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az
együttműködési képesség fejlesztése
problémamegoldáshoz segítség – gyermek és szülő esetében egyaránt,
igények – lehetőségek összhangba hozása
a gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek
egyeztetése
tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről,
A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember meghívása.
/Kötetlen, irányított beszélgetések formájában/
(Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a problémák
megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban)
kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való
lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a
gondokkal való szembenézést
közös kirándulások szervezése /szülő, gyerek, pedagógus részvételével/
ünnepek közös megtartása
Szülői munkaközösség
A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit.
Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események
szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen elhangzottakról tájékoztatni
szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való részvételi lehetőségekről.
A szülői munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a
pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt. Feladataikat
munkaterv alapján szervezik.
A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási területre
érvényesek.
Külső kapcsolatok
Más oktatási és kulturális intézményekkel, civil egyesületekkel közösen szervezett programok, rendezvények.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
osztályozó vizsga
pótló vizsga
javítóvizsga
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell
megszervezni.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve
engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy
adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület
döntése alapján osztályozó vizsgát tehet
Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott
követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról -neki fel nem róható okból- :
elkésik
távol marad
a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Javítóvizsgát tehet a tanuló:
a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott
az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról
engedély nélkül távozik
A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus
31-éig terjedő időszakban tehet.
Az osztályozó vizsga tantárgyai
Alsó tagozat
1.- 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
Felső tagozat
5. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret
6. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, földrajz
7. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv
8. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret , történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek földrajz, német nyelv
Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének – átvételének szabályai
Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás az országos illetve a megyei Szakértői
Bizottságok részéről kiállított „Javaslat az intézményváltoztatáshoz” c. nyomtatvány alapján történik.
A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója
dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése – a tanév közben
beiratkozottak kivételével – a tanév első tanítási napján kezdődik.
A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes
folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése
után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.
Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be
kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a
végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a
Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója határoz.
Iskolába lépés feltételei
A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői véleménnyel.
Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot.
Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői
bizottság véleményében meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a
gyermeket az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt.
Átvétel feltételei
Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján.
Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával (bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, szakvélemény és „Javaslat az intézményváltáshoz” c. nyomtatvány, egészségügyi törzslap)
Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje
Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható.
Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.
Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája – Nevelési program
”Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”
Hansen (1994)
2017
Bemutatkozás
Intézményünkbe Pécs város területén, valamint Pécs vonzáskörzetében lakó speciális nevelést-oktatást
(a foglalkozások elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmaznak, lehetőség szerint
mentőállomás látogatással kiegészítve)
munkaközösségek részére alkalmanként előadás-gyakorlat
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Céljaink
a magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása
szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal
a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése
Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző
színtereinek felhasználásával történik.
Feladataink
az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése
határozott, teljesíthető követelmények állítása
az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése
123
Tevékenységformák
közös programok szervezése, hagyományteremtés
szabadon választott munkatevékenységek – osztályszinten, iskolai szinten
tanórai keretek között történő közösségfejlesztés
tanórán kívüli foglalkozások
iskolán kívüli programok
A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési
program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki
egészség megteremtése és védelme.
A készségfejlesztő iskola életét átfogó hagyományok rendszere
A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez, közösséghez tartozás érzését. Ennek érdekében a következő rendezvények éves szinten történő megszervezését tartjuk fontosnak:
hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények
kézműves délutánok
karácsonyi reggeli
farsang
100. nap
medvehagyma nap
testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között
Éltes Nap
városi fesztiválokon való részvétel
vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból
szakiskolások napja
egészségnap
ÉFOÉSZ rendezvényeken való részvétel
124
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai
A köznevelési törvény alapján6 a tanuló, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet
alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között,
amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége.
Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél
teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést.
Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani
eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő
ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki
tehetségük.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő
fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját.
Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése az értelmileg akadályozott
tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik.
A pedagógus korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával motiválja a
tanulókat, lehetőséget teremt a hatékony, önálló ismeretszerzésre, így készítve
fel őket a felnőtt-lét szerepeire.
A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére,
tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. (Helyi program az
agresszió kezelésére, resztoratív technikák)
A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával
tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív,
szummatív – fajtáit.
Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását,
legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését
mérjék.(Nem csak kritérium és nem csak normaorientált szempontok
érvényesítésével.)
6 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
125
A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában.
Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések
szervezéséből és lebonyolításából.
Órai segédanyagok, taneszközök, lehetőség szerint multimédiás és interaktív
anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több
csatornán megerősített megismerését.
Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait.
Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra.
Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa
őket a megfelelő szakemberhez.
Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését.
Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk
megvalósításából.
Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók
környezeti neveléséhez. Törekedjenek a természet és a környezet szeretetén,
alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett
szemléletmód kialakítására.
A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások
szervezéséből, lebonyolításából.
Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat.
Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő
felügyeletében.
Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait.
Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, tanulóvédelmi felelőssel, szükség
esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.
Gondoskodjon a fiatalok testi épségéről.
126
Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak
differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve
annak fejlesztését is magába foglalja.
E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel.
Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület
szintézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a
kultúrahasználat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés
szemléletmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is.
Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs
feladatok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más
szakemberekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében
valamilyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység)
Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi
és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása.
Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a
dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó
értekezletekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, törzslap és bizonyítvány, valamint az
egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti.
Az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. Az
önálló életvezetéshez szükséges képességek előkészítése érdekében, a tanulók önismereti,
szakmaismerethez szükséges kompetenciáit fejlesztjük.
A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze:
Az osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás
a 8. évfolyam osztályaiban.
Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői
bizottság határozata, korábbi fejlesztési tervek, stb.)
Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.
127
Az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer
gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó
rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig
köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek
az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő
nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük,
fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
(5) Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint -
iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a
tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni
fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
o otthoni ellátás keretében,
o abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását
ellátja.
32/2012. (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek irányelve 3 melléklet - A
súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelve
Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit
tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben
indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság – egy-egy apró mozzanatot
cseréje a programban – szem előtt tartása szükséges.
Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által – de lehetőség szerint a szülők
bevonásával – szervezett közös programokat, mely alkalmazásával kell megszervezni,
a heti fejlesztő foglalkozásokat oly módon, hogy száma elérje a húsz órát.
A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe
Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában:
141
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési
igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák
pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik.
Célok a fejlesztő nevelő oktatásban
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok
ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél:
a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél
teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,
ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,
a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai
programjainak tartalmi elemeivé,
a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Ennek érvényesítése érdekében az Irányelvben meghatározottakat alkalmazva:
a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy
egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére
vonatkozó javaslatokat.
Általános célkitűzések
Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség
figyelembevételével.
a Nemzeti köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait
a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségei
a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programja
a szülők elvárásai
az általuk fejlesztett - nevelt tanulók sajátosságai
142
A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a
konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.
Az ön- és környezetellátó, valamint védekezési technikák birtoklása a környezettel való
harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.
Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás
érdekében.
Az állóképesség, az erőnlét fokozása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a
karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó
végzése.
Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek
megfelelően.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák
kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.
A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás
megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.
Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések,
azonosulások kiépítése.
Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem
szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése,
önbecsülésük erősítése.
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai
Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.
Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok
betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a
konfliktuskezelő technikák birtoklása.
Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített
környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és
megnyilvánulás különféle helyzetekben.
Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos
helyzetével való visszaélés elkerülése.
143
A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és
megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom
és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.
A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.
Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az
iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.
144
A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során
Úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges
képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakat
szükséges figyelembe venni.
Tanulás
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és tanítás
hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közös tanulási folyamaton
megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyes viszonyát, egymás
megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinek megértésére, kifejezéseik
helyes értelmezésére tanítják.
Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani:
o a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, és
o a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait.
Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése
A személyiség fejlődésének és kibontakozásának alapfeltétele, hogy a tanulókban kialakulhasson az
identitástudat, önmagukat autonóm személyként, az emberi és dologi világ aktív résztvevőjeként
tapasztalják meg. Ennek pszichofizikai feltételei jelentős mértékben korlátozottak lehetnek, ezért a
nevelés-oktatás kitüntetett és komplex feladata, hogy a tanulók pozitív tapasztalatokat szerezzenek
saját testükről és legszűkebb környezetükről s e kettő egymáshoz való viszonyáról. Az egyes
tartalmakat koncentrikusan, egymásra építve, egymásra vonatkoztatva és egymásból kifejtve kell
tanítani úgy, hogy a gyermekek a tágabb környezet megismerése során mindig saját közvetlen
tapasztalataikra és a már korábban megismert szűkebb környezetre támaszkodhassanak.
Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A tanulóknak a gyermek- és pubertáskort, az ifjú- és felnőttkort, végül az időskort jellemző
tulajdonságok kibontakoztatásához segítségre van szükségük, hiszen számukra csak igen
korlátozottan adottak a változó életszakaszokkal fellépő szükségletek és igények kielégítéséhez
145
szükséges képességek. Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok
kiszélesedése, a párválasztás és a szexualitás világba való belépés a tanulók emberi jogai közé
tartoznak. Mivel a kiszolgáltatottság mértéke nem értelmezhető az önrendelkezésre való képesség
mutatójaként, a lehető legszélesebb körben - a mindennapi élet helyzeteiben is - biztosítani kell a
tanulók számára a választás és önálló döntéshozatal lehetőségét.
Testi és lelki egészség
A testi és lelki egészség a személyes életminőség és jóllét egyik meghatározó eleme. A fejlesztő iskolai
oktatás központi feladata az alapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki közérzet megteremtése,
amelynek minden eleme az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata
is.
Információs és kommunikációs kultúra
Az információs és kommunikációs technikák alkalmazásának különösen nagy jelentőségük van az
alternatív és augmentatív kommunikáció (a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása során)
terén, a mindennapos helyzetekben való eligazodás, a személyi függetlenség és az önállóság
biztosításában. Ezért különösen indokolt, hogy nevelés, oktatás, fejlesztés során kellő súlyt kapjon -
a megfelelőképpen akadálymentesített, azaz hozzáférhetővé tett - informatikai és számítástechnikai
eszközök megismerése, használata.
Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a világot mindenekelőtt testi tapasztalataikon
keresztül ismerik meg. A kommunikáció, a szociális interakció, a másik ember megértésének és
önmaguk kifejezésének kölcsönösen egymásra épülő fejlesztése során számos tanuló számára
lehetségessé válhat, hogy a kultúra alapvető fontosságú értékeit, annak számukra közelségbe
hozható részeit megismerjék és megértsék Ennek az ismeretkörnek az elsajátítása, előkészíti a
tanulókat arra, hogy saját jogaikat a lehető legmagasabb fokon tudják képviselni és érvényesíteni.
146
A nevelés-oktatás alapelvei
Kommunikáció és interakció elve: a gyógypedagógiai tevékenységet át kell hatnia a
kommunikatív megközelítésnek, a nevelés folyamatot kölcsönös párbeszéden alapuló
interperszonális kapcsolatként kell felépíteni. Testközelbe kell kerülnie egymással a
tanulónak és a nevelőnek, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit intenzív
testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. A pedagógusnak meg kell
tanulnia a fogyatékos személy legegyszerűbb életműködéseiben, vegetatív
megnyilvánulásaiban is felfedezni a kommunikatív szándékot.
Normalizáció és participáció elve: olyan életfeltételek és életmodellek váljanak
hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő,
kultúrájukban érvényes mintákat. Nemcsak a fogyatékos tanuló hiányzó képességeit
kell pótolni, hanem életkörülményeit szükséges úgy alakítani, hogy abban
képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, illetve részt
vehessen a társadalom életében. A normalizáció csak konkrét szociokulturális
összefüggésben értelmezhető. Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, melyben minden
gyermeknek helye van.
Komplexitás, személyiségközpontúság és szükségletorientáltság elve: minden
személy esetében egyénileg kell felmérni a képességeket, szükségleteket, igényeket. A
fogyatékos tanuló személyisége jelenti a pedagógiai tevékenység kiindulási,
vonatkoztatási, összehasonlítási és ellenőrzési pontját egyaránt. Nem választható szét
a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés, terápia, ápolás és gondozás,
hanem mindennek komplex formában kell megvalósulnia.
Kooperáció elve: a gyógypedagógus, nevelő, terapeuta a tanulóval együttműködve,
közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. Olyan tanulási
szituációt kell kialakítani, ahol lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a
világot tehát közösen kell megélni és alakítani.
Differenciálás és individualizáció elve: a gyermekek rendkívül heterogén csoportot
alkotnak, emiatt a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálás szükséges. A
differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. Az egész folyamatot
a célkitűzésektől az értékelésig mindig egyénre szabott eljárások alkalmazása célszerű.
147
Csoportos tevékenységekre mégis szükség van a szociális kapcsolatok fejlődéséhez,
erre lehetőséget adnak a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, de a közös
étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok is.
A fejlesztő nevelés-oktatás során a halmozottan sérült tanulókat csoportba, koruk és állapotuk
szerint három csoportba soroljuk: bevezető, alapozó és fejlesztő szakaszban történik a
képzés.(ez már rég kikerült a programból, nincsenek szakaszok). soroljuk. A csoportban
történő differenciált foglalkoztatást, az egyéni fejlesztések egészítik ki, a személyes
szükségletek és igények felmérését követően meghatározott egyéni fejlesztési tervek alapján.
Az egyéni fejlesztés területei intézményünkben a következők: gyógypedagógiai fejlesztés,
hagyományok, elvárások, mesekönyvek ill. művészeti könyvek nézegetése,
filmvetítés stb.)
informatikai foglalkozás (ismeretszerzés, internethasználat, számítógépes
készségfejlesztő játékok, szövegszerkesztés, képmanipuláció stb.)
hittan
Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái
a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás
a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás
Minden tanuló számára heti 1 foglalkozás kötelező.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, mely a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési
feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését,
nevelését, oktatását-által meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve
témaköreit:
1. A tanulás tanítása
2. Az erkölcsi nevelés
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
178
6. A családi életre nevelés
7. Testi és lelki életre nevelés
8. Felelősség vállalás másokért, önkéntesség
9. Fenntarthatóság
10. Pályaorientáció
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
12. Médiatudatosságra nevelés
A tematikus csoportfoglalkozások kerettanterve témakörei egyértelműen jelen vannak a
délutáni egyéb foglalkozások és a kollégiumi foglalkozások egyéni és csoportfejlesztési
tervekben.
Minden kollégiumi tanuló délután az egyéb foglalkozásokon saját osztályközösségében
életkori sajátosságait, készségeit, képességeit figyelembe véve, értelmi és más
fogyatékosságát szem előtt tartva részesül a megfelelő fejlesztésben.
A kollégiumi foglalkozások megszervezésekor alkalmanként akár több témakört is érintve-
azok tartalmát a csoport profiljához igazítva- a tevékenykedtetés sokféle lehetőségét
kihasználva kollégiumi tanulóink komplex fejlesztését célozzuk meg.
A foglalkozások teljesítése, teljesülése
A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló:
heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus
foglalkozáson
heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásosokon
heti1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott
szabadidős foglalkozásokon
179
A pedagógiai program nyilvánossága
Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje:
új dolgozóval a Pedagógiai Program megismerése és elfogadása után lehet munkaviszonyt létesíteni
az új tanulók szülei tanév elején tájékoztatást kapnak a programról
Hozzáférhető elhelyezés:
Építők úti főépület könyvtára
Hajnóczy úti telephely tanári
Pécsi Éltes EGYMI - honlap
A tájékoztatás kérés és adás rendje:
Tájékoztatást írásban kell kérni, a válaszadás 15 napos határidővel írásban történik.
Záró rendelkezések
Az intézményben alkalmazott záradékok
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján az intézményünk speciális feladatellátásából eredően a következő speciális szövegezésű záradékokat alkalmazza. A felsorolt speciális záradékokat a jogszabályban nevesített záradékok helyett illetve mellett alkalmazzuk.
180
Záradék sorszáma
Záradék Dokumentumok
1. Felvéve ….. . számú határozattal …..-n (dátum) Bn., N., Tl., B.
16.
A tanuló az első évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig …..-tól…..-ig teljesíti.
N.,Tl.
16. A tanuló az első évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb idő alatt …..-tól …..-ig teljesítette
N., Tl.
31. A tanuló mulasztása miatt a szülőt felszólítottam …..-n (dátum)
N.
31. A tanuló 30 óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem …..-n (dátum)
N., Tl., Be.
43. Ezt a naplót a mai nappal lezártam. N.
45. Az egyéni lapokat ….. (szám), azaz….. (betű) beírt tanulóval lezártam.
N.
További rendelkezések
Érvényesség: a vonatkozó jogszabályok változásáig
Hatálybalépés: 2016. október 1.
A felülvizsgálat rendje:
Munkaközösségekben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján
A felülvizsgálat irányítója az intézményvezető
181
Módosítás:
A hatályosságon belül módosítást kezdeményezhet:
Fenntartó
Intézményvezető
Tantestület
182
Jóváhagyás dokumentumai
A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját az intézményvezetője jóváhagyta.
Pécs,2017. október 1.
______________________________
Páváné Kurnik Zsuzsanna
Pécsi Éltes EGYMI - Intézményvezető
A Pécsi Éltes EGYMI Pedagógiai Programjával az iskola fenntartója egyetért.
A Pedagógiai Programot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevében jóváhagyom, a
jogszabályi előírásokban meghatározott költségeket vállalom.
Pécs,2017. október 1.
------------------------------------------
Páva Péter tankerületi igazgató
Pécsi Tankerület
A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megismerte, véleményezési jogot gyakorolt,
melynek tényét képviselője tanúsítja:
Pécs,2017. október 1.
___________________________
SZM elnök
183
A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és
Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.