KATONA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUM OM: 035280 1138 Budapest, Váci út 107. PEDAGÓGIAI PROGRAM Módosítás, Kiegészítés Hatályba lépése:2014.09.01.
KATONA JÓZSEF
SZAKKÖZÉPISKOLA
ÉS FELNŐTTOKTATÁSI
GIMNÁZIUM
OM: 035280
1138 Budapest, Váci út 107.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Módosítás, Kiegészítés
Hatályba lépése:2014.09.01.
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere _____________________________________ 7
1.1 Az iskola adatai _____________________________________________________________________ 7
1.2 Iskolánk rövid története _____________________________________________________________ 11
1.3. Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete ___________________________________________________ 12 1.3.1 Gépészet szakmacsoportos alapozás __________________________________________________________ 12 1.3.2 Informatika szakmacsoportos alapozás _______________________________________________________ 12 1.3.3 Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó __________________________________________________ 13 1.3.4 Ügyvitel szakmacsoportos alapozás __________________________________________________________ 13 1.3.5 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________________ 13
1.4. Az iskola környezete ________________________________________________________________ 15
1.5. Az iskola tanulói közössége ___________________________________________________________ 15
1.6. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere __________________________________________________ 16
I. Az iskola új képzési célrendszere ____________________________________________________ 17
2.1 Képzési típusok _____________________________________________________________________ 19
3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszköze,
eljárásai ________________________________________________________________________________ 20 3.1.1 Pedagógiai alapelvek _____________________________________________________________________ 20 3.1.2 A nevelő- oktató munka értékei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai __________________________________ 21
3.2 Személyiségfejlesztés ________________________________________________________________ 23 3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________________________ 23 3.2.2 A személyiségfejlesztés területei ____________________________________________________________ 24
3.4. Közösségfejlesztés ____________________________________________________________________ 29 3.4.1. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok _________________ 29 3.4.2. A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei ________ 29
3.6.1. Kiemelten tehetséges gyermek- A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _ 32
3.6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program __________________________________ 33
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése _____________________________________________ 33
3.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek _______________ 37
3.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _____________________________________ 38 3.6.5. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség _______________________________________________________ 38 3.6.6. Koordinációs együttműködés _______________________________________________________________ 39
3.6.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ________________________ 39
3.6.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ______________________________________ 40
III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ______________________________________________ 51
4.1 A választott kerettantervek megnevezése _______________________________________________ 51 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára _ 51 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára____________________ 51
4.2 Óraterveink: _______________________________________________________________________ 52
A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található. __________________________ 52 4.2.1 Gépészet és közlekedés szakmacsoport ________________________________________________________ 52 4.2.2 Informatika szakmacsoport _________________________________________________________________ 52 4.2.3 Ügyvitel szakmacsoport ___________________________________________________________________ 53 4.2.4 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________________ 53
4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ________________ 72
4.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes
szabályai ________________________________________________________________________________ 73
3
4.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja _____________________________________ 73 4.5.1 Tanórán kívüli foglalkozások, programok ____________________________________________________ 73
4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai _____________________ 74
4.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola tanulóinak közép-vagy
emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja _______________________ 75
4.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei _________________________________________________ 75 4.8.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 76 4.8.3 Történelem – középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 77 4.8.4. Emberismeret és etika _____________________________________________________________________ 78 4.8.5. Matematika - középszint érettségi témakörök ___________________________________________________ 80 4.8.6. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök _________________________________________________ 81 4.8.7. Fizika - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ 82 4.8.8. Informatika - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 83 4.8.9. Testnevelés - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 84 4.8.10. Biológia - középszintű érettségi témakörök _____________________________________________________ 85 4.8.11. Földrajz - középszintű érettségi témakörök _____________________________________________________ 85 4.8.12. Kémia - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ 87 4.8.13. Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök __________________________________________ 87 4.8.14. Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ________________________________________ 90 4.8.15. Közlekedési alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 91 4.8.16. Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 92
4.8.18. Tantárgyi kulcskompetenciák ______________________________________________________ 94 4.8.19. Osztályfőnöki óra keretében ________________________________________________________________ 98 4.8.20. Magyar irodalom ________________________________________________________________________ 99 4.8.21. Magyar nyelvtan ________________________________________________________________________ 103 4.8.22. Történelem ____________________________________________________________________________ 105 4.8.23. Emberismeret és etika ____________________________________________________________________ 105 4.8.24. Matematika ____________________________________________________________________________ 108 4.8.25. Angol, német, orosz nyelv _________________________________________________________________ 109 4.8.26. Fizika ________________________________________________________________________________ 111 4.8.27. Informatika ____________________________________________________________________________ 112 4.8.28. Testnevelés és sport _____________________________________________________________________ 114 4.8.29. Biológia _______________________________________________________________________________ 114 4.8.30. Földünk és környezetünk __________________________________________________________________ 116 4.8.31. Kémia ________________________________________________________________________________ 117 4.8.32. Ének-zene _____________________________________________________________________________ 118 4.8.33. Rajz és vizuális kultúra ___________________________________________________________________ 119 4.8.34. Ügyviteli alapismeretek __________________________________________________________________ 121 4.8.35. Gépészeti alapismeretek __________________________________________________________________ 125 A szakképzési kerettanterv {gazatra vonatkozó része IX. Gépészet {gazat (2013. szeptember 1-jétől) ______ 127 Gépészeti alapismeretek __________________________________________________________________________ 127 4.8.36. Közlekedési alapismeretek ________________________________________________________________ 129 4.8.37. Informatikai alapismeretek ________________________________________________________________ 130
4.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai. Az iskolai beszámoltatás, az
ismeretek számonkérésének követelményei. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása. _________________________________________________________________________ 133 4.9.1 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek ______________________________________________ 133 4.9.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők ______________________________________________ 134 4.9.3 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél _________________________________ 134
4.9.4 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése _____________________________________ 135
4.9.5 Az írásbeli beszámoltatás rendje _____________________________________________________ 135 4.9.6 Az írásbeli számonkérés formái ____________________________________________________________ 135 4.9.7 Az írásbeli számonkérés értékelése __________________________________________________________ 136
4.9.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ________ 136 4.9.9 Az otthoni felkészülés szerepe _____________________________________________________________ 136 4.9.10 Az otthoni felkészülés formái ______________________________________________________________ 136 4.9.11 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ____________________________ 137 4.9.12 Az otthoni felkészülés ellenőrzése __________________________________________________________ 137 4.9.13 Az otthoni felkészülés koordinációja ________________________________________________________ 137
4
4.9.14. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: ________________________________________________ 138
4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei __________________________ 138
4.11 A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek ________________ 139
A tanulók fizikai állapotának felmérése _____________________________________________________ 139
4.12. Az iskola egészségnevelési elvei _______________________________________________________ 141 4.Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei _______________________________________________ 142
4.12.2 Tanórai foglalkozások _________________________________________________________________ 142 4.12.3 Mindennapi testedzés – testnevelés ______________________________________________________ 143 4.12.4 Tanórán kívüli foglalkozások, programok _________________________________________________ 143 4.12.5 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok _____________________________ 143 4.12.6 Iskolai ebédlő, büfé ___________________________________________________________________ 144
4.12.7 Az egészségfejlesztési team _______________________________________________________________ 144 A környezeti nevelés fő célkitűzései _________________________________________________________________ 144 4.12.9 A környezeti nevelés rövidtávú céljai ________________________________________________________ 145 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei ________________________________________ 145
4.12. 10. Tanórai foglalkozások ________________________________________________________________ 145 4.12.11. Tanórán kívüli foglalkozások, programok _________________________________________________ 146
4.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ____________________________ 146
4.14.A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elvek ____________________________________________________________ 148
4.14.2. A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: _______________________________ 149
A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei,
formái _________________________________________________________________________________ 149
4.15.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ___________________________________ 150
4.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek __________________________________ 151
IV. Szakmai program _______________________________________________________________ 152
5.1 Az iskola szakképzési rendszere ______________________________________________________ 152
5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ________________________________________ 170
5.3 Szakmai gyakorlati képzés __________________________________________________________ 170
V. Záró dokumentumok ____________________________________________________________ 171
6.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala _________________________________________ 171
6.2 Záró rendelkezések ________________________________________________________________ 171
6.3 Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programrólHiba! A könyvjelző nem létezik.
5
BEVEZETŐ
"Csak akkor várhatni sikert,
ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk,
a szellemi erők szövetségét is megszerezzük
s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük."
Széchenyi István
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény folyamatos változásai, valamint a 2011-ben
megfogalmazott új Nemzeti Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, és a szakmai képzési
követelmények (OKJ) változása az oktatási-nevelési intézmények számára elengedhetetlenné teszik,
hogy folyamatosan megújítsák, módosítsák, korszerűsítsék pedagógiai programjukat és ennek
részeként helyi tantervüket.
Iskolánk nevelőtestülete és vezetése számára kiemelten fontos a pedagógiai program felülvizsgálata és
aktualizálása a mindenkori törvényeknek megfelelően.
Szembe kell néznünk önmagunkkal, iskolánk múltjával, hagyományaival, az eddigi változások
eredményével. Helyzetelemzést készítettünk. Az Intézményi önértékelés keretében iskolánk tanárai,
diákjai, szülői szervezete segítségével értékeltük, múltunkat, jelenünket. A feldolgozott adatok sokat
segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában.
Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, kiadók, felsőoktatási
intézmények véleményét munkánkról, végzett tanulóink felkészültségéről. Megkérdezzük elvárásaikat,
és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit.
Mindezek alapján kiegészítjük és módosítjuk a pedagógiai programunkat, ami megítélésünk szerint az
XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, alapozó képzést folytat, alapvetően biztosítva a
vonzáskörzetben élők igényes középiskolai oktatását, a többcélú, szakmacsoportos alapozó oktatást,
gépészet, informatika, közlekedés és ügyvitel szakmacsoportokban, a felnőttek iskolarendszerű
érettségire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel
érkezők rövidebb-hosszabb távon történő célba juttatását.
Bízom benne, aki elolvassa, pedagógiai programunkat- legyen az bárki,- meggyőződhet arról, hogy
iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktató-nevelő munkát
folytat, szorosan együttműködve a diákok, szülők közösségével, szakmai szervezetekkel.
Budapest, 2014. március 31.
Móricz Katalin
igazgató
6
A program alapvető jogi alapjai (Frissítettem!!!)
Az iskola pedagógiai, nevelési és szakmai programja a következő jogszabályok és
dokumentumok szem előtt tartásával készült:
- A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről,
- a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény,
- a Kormány 229/2012. (VIII.28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról,
- az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet,
- az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet,
- 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési
Jegyzék módosításának eljárásrendjéről,
- a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról (kifutó),
- 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának
rendjéről,
- 202/2007. (VII. 23.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
(kifutó),
- 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról,
- a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet – jelen esetben a 35/2014. (IV. 30.) EMMI
rendelet a 2014/2015-ös tanév rendjéről,
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról,
- 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról,
- 16/2004 (V. 18) OM - GYISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről,
- 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról,
- 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről,
- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról,
- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint
az iskolai tankönyvellátás rendjéről,
- 277/1997.(XII.22) számú Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus
szakvizsgáról,
- az egészségügy évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programja,
- OM – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez,
- OM – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez,
- az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény 26.§-a
alapján határozzuk meg,
- a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai
alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült (kifutó),
- 2013. szeptember 1-jétől a szakmacsoportos alapozás kerettanterveit az Nemzeti
Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézet által kiadott tervek alapján készül.
7
I. Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere
1.1 Az iskola adatai
Az intézmény neve: Katona József Szakközépiskola és
Felnőttoktatási Gimnázium
Az intézmény tervezett neve: Katona József Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttoktatási
Gimnázium
Az intézmény székhelye: Budapest XIII. Váci út 107.
Az intézmény típusa: szakközépiskola, szakiskola, gimnázium
Közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
63/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 7.§-a alapján köznevelési, szakközépiskolai,
szakiskolai és gimnáziumi feladatok ellátása.
OM azonosító: 035280
Címkód: 370906
Átszervezésből adódó közvetlen
jogelődje(i): Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és
Radnai Béla Közgazdasági Tagozata (Bp. XIII., Vág u. 12-
14.)
Közgazdasági Szakközépiskola (Bp., XIII. Gömb u. 25.)
2013. január 1-jével a szakképző-és többcélú intézmények fenntartásáért és működtetéséért a
Klebelsberg Intézményfenntartó Központjában működő, Szakképzés-szervezési Főosztály, új nevén
Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztály felel. (Bp. Fehérvári út 10.)
Az oktatási intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata
Budapest V., Városház u. 9-11.
Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működési köre: Pest megye
Budapest
A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai
Jogállása: Önálló jogi személy
8
Alaptevékenységei
Szakágazati besorolása
853200 Szakmai középfokú oktatás
Alap szakfeladata
853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
További szakfeladatai:
562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés
562917-1 Munkahelyi étkeztetés
853114-1 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)
853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű
szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam)
853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás
853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali
rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési
évfolyamokon
853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés
megszerzésére felkészítő nappali rendszerű
szakmai elméleti oktatása a szakképzési
évfolyamokon
853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai
elméleti felnőttoktatás
853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali
rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a
szakképzési évfolyamokon
853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés
megszerzésére felkészítő nappali rendszerű
szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési
évfolyamokon
853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai
gyakorlati felnőttoktatás
853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai
szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon
855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés
910121-1 Könyvári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Alap, illetve speciális feladatai
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló
2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges
bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, mozgásszervi, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos),
egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)
küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása.
A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet
4.§-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban az intézménynek sem kiadása, sem bevétele nem
keletkezik.
9
Évfolyamok száma intézménytípusonként
Szakközépiskola: 4 (9-12) évfolyamos
5 (9-13) évfolyamos nyelvi előkészítő (kifutó)
szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint
Szakiskola: 3 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint
Felnőttek középiskolája: nappali rendszerű képzés 3 (10-11-12) évfolyamos
2 (11-12) évfolyamos
esti rendszerű képzés 4 (9-12) évfolyamos
2 (10-11) évfolyamos
Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként
Feladatellátási helyek Nappali rendszerű iskolai oktatás, Nem nappali rendszerű
a nappali oktatás munkarendje felnőttoktatás férőhelye
szerinti felnőttoktatás férőhelye
Budapest XIII. Váci út 107. 1000 900
Szakmai képzés
Ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Informatika, Közlekedés, Közlekedésgépész, Ügyvitel
Szakmacsoport: Gépészet, Informatika, Közlekedés, Ügyvitel
Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó
a tanév tervezésének időszakában dönt.
Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek
855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás
855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés
855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés
855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés
855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés
856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása
856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
Vállalkozási tevékenysége
Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat.
A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon
Budapest XIII. kerület 26125/2 helyrajzi szám alatt felvett, 21.435 m2 területű, valóságban Budapest
XIII. Váci út 107. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező,
korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata.
10
Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata
leltár szerint.
Az oktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi
Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor
hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított
gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában
rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési
megállapodás figyelembe vételével.
Az oktatási intézmény vezetőjének megbízási rendje és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási
jogviszonyok
Az oktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyilvános
pályázat útján határozott időre bízza meg.
A foglalkoztatottakat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közalkalmazotti jogviszony,
munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza.
Az oktatási intézmény képviseletére jogosultak:
Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.
11
1.2 Iskolánk rövid története
Mottó:
„Aki újjá épít, az a múlt jegyében
együttműködik az idővel , megragadja
vagy átalakítja annak szellemét,
állomásokként segíti a jövőben a vezető útját,
az megtalálja a kövek mögött
a források titkát.”
Alapítási éve 1952. 21 sz. Szakmunkásképző Intézet az MTH irányítása alatt, majd 1968-tól 21. sz.
Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a MÜM irányítása alatt. 1980-tól 21. sz. Katona József
Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. 1986-ban indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4+1-es
rendszerű technikusképzés. Az ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak a tanulók a
gépészeti szakmacsoportban. 1990-ben kezdődött gimnáziumi oktatásunk, majd 1996-ban fuzionáltunk
a „Gömb utcai” Közgazdasági Szakközépiskolával bővítve ezzel iskolánk képzési profilját az ügyviteli
szakmacsoporttal. 1985-ben iskolánk egyesült a Dolgozók Bánki Donát Szakközépiskolája Esti
Tagozatával, megteremtve az alapját az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen
illeszthető felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét.
A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola,
Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata fuzionál iskolánkkal, így bővült a 2005. évtől
iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel. A szakmai képzés racionalizálása
valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megteremtésének érdekében a Fővárosi Közgyűlés
pályázat elnyerésével megalapította az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképzési Központot
(ÉPTISZK), melynek iskolánk tagja volt. 2008. július 1-jétől a Károlyi Gazdasági TISZK-nek is a
tagiskolája voltunk megszűnéséig. 2008. július 1-jétől alapozó képzést folytathatunk közlekedés
szakmacsoportban is a gépészeti, informatikai és ügyviteli szakmacsoportok mellett.
2011-ben a Fővárosi Közgyűlés racionalizálási programja révén megszüntette felmenő rendszerben a
nyelvi előkészítős osztályokat, amit fájó szívvel, de tudomásul vettünk.
2012-ben az iskola elnevezése is racionálisan egyszerűsödött, de ez a név, ha lehet, még pontosabban
fejezi majd ki intézményünk fő profilját, hogy érettségi vizsgára készítsen fel a fiatalokat.
2013. január 01-jétől köznevelési intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi
személyiségű szervezeti egységeként működik tovább.
2013 szeptemberétől ismét indulhat az ügyviteli képzés. További feladatokat is kaptunk. Indíthatunk
szakiskolai és szakképzős osztályokat.
Az elmúlt 60 év alatt így jutottunk el jelenlegi szervezeti felépítésünkig, amikorra is kiszínesesedett,
folyamatosan gazdagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és nem feledve a hagyományokat,
azaz, hogy mely gyökerekből fejlődött ki e sokrétű képzési tevékenység. Büszkén adhatunk számot arról
a ma már közel 1200 tanulónak, hogy egy sikeresen működő, többcélú középiskola viseli a magyar
reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét.
Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált
az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez.
Pedagógiai hitvallásunkban a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a
tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű,
hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak
megfelelő új típusú iskola kialakításának.
12
1.3. Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete
Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal:
Szakközépiskola
Gépészet szakmacsoportos alapozás
Informatika szakmacsoportos alapozás
Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó
Ügyvitel szakmacsoportos alapozás
Szerszámkészítő – 3 éves szakiskolai képzés
Érettségi utáni szakképzések:
- 54 481 01 1000 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet beszámítás/ráépülés NR
2/14.
- 54 481 01 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet NR 1/13
- 54 346 02 Ügyviteli titkár OKJ-s képzés-tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13.
Felnőttoktatás – középiskola
- nappali rendszerű képzés: (ún. ifjúsági osztályok)
- kifutó jelleggel gimnáziumi típusú középiskola
- kifutó jelleggel szakközépiskolai típusú középiskola
- felmenő jelleggel szakközépiskolai képzés
- felmenő jelleggel szakiskolát végzettek középiskolája
- esti rendszerű képzés
- kifutó jelleggel gimnáziumi típusú középiskola
- felmenő jelleggel szakközépiskolai képzés
- felmenő jelleggel szakiskolát végzettek középiskolája
- érettségi utáni szakképzések:
54 482 01 IT mentor OKJ-s képzés tervezet FE 1/13.
54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus OKJ-s képzés tervezet FE
1/13.
1.3.1 Gépészet szakmacsoportos alapozás
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év
A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év
végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra
jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok
számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére
van lehetőségük az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában.
2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban
végzettek részére beszámítással.
1.3.2 Informatika szakmacsoportos alapozás
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év
A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év
végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra
jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok
számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére
van lehetőségük az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában.
13
2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban
végzettek részére beszámítással.
Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam (kifutó) – képzési idő: 5 év
A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és
informatikát. A tanulók elsajátítják az információkezelés gépírást, valamint a közismereti tantárgyak
esetén, a szinten tartást biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási
intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek.
1.3.3 Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év
A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év
végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra
jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok
számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére
van lehetőségük a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskolában.
2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban
végzettek részére beszámítással.
1.3.4 Ügyvitel szakmacsoportos alapozás
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év
A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év
végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra
jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra.
Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam (kifutó) – képzési idő: 5 év
A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és
informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást, a közismereti tantárgyaknál pedig a szinten tartást
biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési
évfolyamra jelentkezhetnek.
1.3.5.Szerszámkészítő – 3 éves szakiskolai képzés?
1.3.5 Felnőttoktatás
A felnőttoktatási tagozaton a 16 év feletti fiatal felnőttek oktatása zajlik a 28/ 2000. (IX. 21.) OM
rendelete (kifutó)középiskolai és felmenő rendszerben az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI
rendelet a Kerettantervekről, felnőttoktatásra vonatkozó 12. melléklete szakközépiskolai típusú
kerettanterve alapján. A képzés része az informatikai és nyelvi képzés.
A képzés célja – az előzetes iskolai végzettség beszámításával- az érettségire történő felkészítés.
Emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást, mindkét idegen nyelvet figyelembe véve, illetve a
másik 3 kötelező érettségi tárgyra való felkészülést, mint magyar nyelv és irodalom, történelem és
matematika.
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás:
A hét 5 napján, délutáni tanítási időben, saját óratervünk alapján:
14
- 10. évfolyam
- 11. évfolyam
- 12. évfolyam
Valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában a: -11. évfolyam
-12. évfolyamon
Esti rendszerű oktatás:
A hét 3 napján délutáni tanítási időben, saját óraterveink alapján:
- 9. évfolyam
- 10. évfolyam
- 11. évfolyam
- 12. évfolyam
- Valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában a: -11. évfolyam
-12. évfolyamon
- Érettségi utáni szakképzésben a: -13. és 14. évfolyamon
15
1.4. Az iskola környezete
Az iskola jövőképének megfogalmazásakor a számos peremfeltétel mellett kiemelkedő jelentőségű az
iskola mikro-, és makro környezete, hiszen képzési szolgáltatásaink állandó megújításával
harmonizálható a szűkebb-, ill. tágabb értelemben vett rendszerhez történő illeszkedés, ami reális célt,
feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek.
Földrajzi adottságunkról elmondható, hogy iskolánk a XIII. kerületben található és a rendszerváltás
óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusabban, leggyorsabban
fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új kereskedelmi-, és szolgáltató
központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arculatát. Az új „manhattan”-i negyed új
munkalehetőséget kínál, de új, korszerűbb szakmai elvárásokkal és követelményekkel, ami
egyértelműen hatott az oktatási-, nevelési feladatainkra. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami az
észak pest megyei városok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindez kedvezően hat az iskola
fejlődésére is.
Mindemellett új feltételeket jelent a főváros új szakképzés átalakítási rendszerében elfoglalt
helyzetünk. Az ÉPTISZK tagjaként, valamint 2008. július 1-jétől a Gazdasági TISZK tagjaként részt
vettünk a korszerű szakmai képzés megalapozásában, ill. a nevelő-, oktató munka harmonizációjában.
Ennek megfelelően úgy alakítottuk ki a szakmacsoportos alapozás belső tartalmát, hogy a TISZK-ek
mint fogadó és a szakképzést koncentráltan végző iskolái a lehető legkedvezőbben és ésszerűbben be
tudják számolni azt a képzés tartalmába és idejébe. Így igyekszünk megfelelni Szakképzés Fejlesztési
Stratégia és a gyorsan változó munkaerő-piac igényeinek.
Képzési kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik –a fenti tendenciák alapján is– a felnőttoktatás,
ami az érettségi megszerzését biztosítja összhangban az „Életen át tartó tanulás” pozitív szemléletével.
Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakmai
tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti harmonizációt
biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű szakmai
ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében.
1.5. Az iskola tanulói közössége
Diákjaink létszáma 1069 fő, szakközépiskolai nappali tagozaton jelenleg 628 fő, a felnőttoktatásban
gimnáziumi képzésben 359 fő, szakközépiskolai képzésben 82 fő.
Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége - 75-80%-a - budapesti,
főleg a XIII., III., IV., XIV., VII. kerületben lakók, fennmaradó részük Pest megyében – Dunakeszi,
Fót, Göd, Vác, ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. – élnek.
A tanulók szüleinek 25-30%-a felsőfokú, kb. 50%-a középiskolai-, a fennmaradó rész általános iskolai,
ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók kevesebb mint fele él teljes családban, kb. 35%-a az egyik
szülővel (csonka családban), 10%-a nevelőszülővel, kb. 10% egyéb (nagyszülő, rokon stb.). A szülők
kb. 40%-a figyel gyermekének továbbtanulására, aktív és együttműködő partnere az iskolának. A
tanulók 40%-a kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik.
A tanulók 60%-a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a gyermek és
ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Kedvezményes
tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%-a jogosult.
16
A tanulók pályaválasztási motivációi eltérőek. A szakközépiskolában jelentős részüket a szakma iránti
rokonszenv, az érettségi megszerzése, a továbbtanulási szándék motiválja.
A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése „motiválja”. A
motiváció ilyen irányú hiánya komoly feladatot és munkát jelent az iskola nevelőtestülete számára.
Egyéni foglalkozásokkal, nem tanórai foglalkozások szervezésével, ill. a meggyőzés különböző
eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében.
Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt
követelménynek teljesítése motiválja. A lemorzsolódás nappali rendszerben átlagban 5 %, esti
rendszerben 30-35%, de ez többnyire a családi, munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi
sikertelenséggel magyarázható.
1.6. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere
Meghatározó a kapcsolatrendszerünk:
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központjában működő, Szakképzés-szervezési Főosztály
munkatársaival
az illetékes minisztériumokkal
a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézettel
a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel
a Budapest Főváros Kormányhivatalával és Munkaügyi Központjával
sikeres kapcsolatot építettünk ki a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetségével.
az Óbudai Egyetem tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár szakos hallgató
nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát
nyelvtanítási területen most építjük (építettük) ki a Fulbright Cseretanár program keretében
kapcsolatainkat, elősegítve az eredményes nyelvtanulást. Rendszeresen pályázunk az idegen
nyelv saját nyelvi környezetben történő elsajátíttatására, ill. gyakorlására.
a kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre.
a vonzáskörzetben működő általános iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közös
előkészítőt szervezünk, részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, s a nyitott héten
gazdag programokkal mutatjuk be iskolánk sokszínű tevékenységét. A kerületi önkormányzat
által meghirdetett pályázatokon részt veszünk.
meghatározó a kapcsolatunk a hasonló vagy ugyanolyan képzési célú szakközépiskolákkal.
iskolánk kiemelt hangsúlyt fektet a szülőkkel történő együttműködésre. Jól működő szülői
szervezet-, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolavezetéssel, és
tanárokkal. A rendszeres szülői értekezletek, általános szaktanári fogadóórák, az előre
egyeztetett személyes beszélgetések aktív és problémafeltáró- megoldó kapcsolatot jelentenek
mind a szülők, mind a pedagógusok számára.
bekapcsolódtunk ÖKO iskolaként az ÖKO Hálózatba.
Kapcsolat kialakítását tervezzük:
együttműködési megállapodás keretében különböző szervezetekkel a közösségi szolgálat
teljesítése érdekében.
a szakmai gyakorlati képzés területén széleskörű együttműködésre törekszünk a vállalatokkal,
üzemekkel. A közös együttműködésnek köszönhetően folyamatosan korszerűsítjük
szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfelelően.
17
I. Az iskola új képzési célrendszere
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.”
(Szent-Györgyi Albert)
Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a jelenlegi
képzési szerkezet és az új köznevelési törvényben megfogalmazott elvárásokból és
követelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igényekből,
a fenntartói racionalizálási program és a közoktatás fejlesztési tervének feltételrendszeréből kell
kiindulni.
Iskolánk többcélú intézmény, amely igényes középiskolai oktatást folytat, (nappali tagozaton 4 féle
szakmai orientációval szakközépiskolai és a felnőttoktatási tagozaton középiskolai) - preferálva az
idegen nyelv, ill. informatika oktatását – és amely az általános képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a
közös alapozású, differenciált szakképzési lehetőségeket. .
Iskolánk korszerű középiskolaként, széles körű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli
a közismereti tárgyakat, a szakmacsoportos alapozást, valamint a speciális szakmai képzést. Egyfelől
felkészít az érettségire – közép, ill. több választható tantárgy esetén emelt szinten – így megteremti a
továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az OKJ-, ill. a felsőfokú akkreditált
szakképző évfolyamokra.
Korszerű szakközépiskolaként, tanulóink az érettségi után felsőoktatási intézményekbe illetve
szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek OKJ-s képzésekre.
A felnőttoktatás keretén belül sokféle tanulmányi előélet figyelembevételével és integrálásával,
lehetőséget adunk az érettségire történő felkészülésre, valamint szakképesítés megszerzésére.
Az új típusú modellünk szerkezetét a 1. sz. ábra szemlélteti.
A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi-, szakmai jogosítványai, valamint a
mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.
Az ábrán vázolt iskolai modell, képzési struktúráinak arányainak alakulását, a felülről jött
intézkedések, a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a munkaerőpiac
igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg.
18
ÁLT
ALÁ
NO
S IS
KO
LA
Szerszámkészítő (3 éves szakiskolai képzés)
SZAKMAI VIZSGA
Közlekedés szakmacsoport
ÉRET
TSÉG
I VIZ
SGA
OK
J SZ
ERIN
TI S
ZAK
KÉP
ZÉSE
K
EGY
ETEM
, FŐ
ISK
OLA
Informatika szakmacsoport
Gépészet szakmacsoport
Ügyvitel szakmacsoport
Nyelvi előkészítő osztály
Ügyvitel szakmacsoport
Informatika szakmacsoport
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
FELN
ŐTT
EK 1
6. É
VTŐ
L
Gimnázium nappali r.
Szakközépiskola 10-12. évf. nappali r.
Szakiskolások középiskolája nappali r.
Gimnázium
Szakközépiskola 9-12
Szakiskolások középiskolája
19
2.1 Képzési típusok
Gépészet, informatika, ügyvitel és közlekedés szakmacsoportos alapozás 9-12.évfolyam
Az első négy évben a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett,
gépészet, informatika, ügyvitel és közlekedés szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. A
tanulók a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, ill. szakképzési
évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ-s szakmákban.
Informatika, ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-13. évfolyam - Nyelvi előkészítő - kifutó
Az első évben kiemelt feladat az idegen nyelv illetve az informatika oktatása. Idegen nyelvet (angol
vagy német) a tanulók heti 11 órában, informatikát heti 5 órában tanulnak. A gépírás tantárgy
keretében biztosítjuk a vakírás elsajátítását. A közismereti tantárgyak esetében gondoskodunk a szinten
tartásról, ill. tanulásmódszertan és önismeret, matematika, természettudományos ismeretek, magyar és
nyilvános beszéd, történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés ismeretanyagot tanítunk. 10-
13. évfolyamon a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett,
informatika és ügyvitel szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. A tanulók a 13. év végén
érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, ill. szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a
felkínált OKJ-s szakmákban.
Felnőttoktatás
A felnőttoktatási tagozaton középiskolai képzés keretében (a Felnőttoktatás kerettanterve alapján) 9-
10-11-12. évfolyamokon biztosítjuk az érettségire történő felkészítést, valamint szakmai végzettség
megszerzését.
20
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
„ A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga,
kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők,
s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók!”
Németh László
3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,
feladatai, eszköze, eljárásai
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal
történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok:
- Magyarország alaptörvénye 2011. április 25.
- Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
- Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája
- Diákjogi Charta
- Pedagógus Etikai Kódex
- Nemzeti Köznevelési Törvény
- Szakképzési törvény
- Közoktatási-, és Szakképzési fejlesztési terv
- Fenntartói állásfoglalások, utasítások
3.1.1 Pedagógiai alapelvek
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek,
képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink
szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott
gyermekekből.
A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű
együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a
személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját.
Iskolánk világnézetileg semleges, nem kötjük magunkat sem politikai, sem vallási, sem társadalmi-
filozófiai irányzatokhoz. Tanulóink számára viszont biztosítjuk a sokszínű tájékozódási lehetőséget,
a különböző gondolati rendszerek megismerését, az egyes kérdések, témák többoldalú
megközelítését.
Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell arra, s
biztosítunk minden lehetőséget, hogy „magyarságtudatukat” megőrizve váljanak európai
polgárokká.
Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások
iránt. Olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal, tudással gazdagodjanak, melynek birtokában meg
tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is.
21
Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató- nevelő tevékenység
sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszervező, vezető,
irányító szerepének érvényesülnie kell.
Olyan légkört teremtettünk, ahol diákjaink „otthon” érezhetik magukat, ahol a tanuló egyéni
képességét figyelembe vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott
követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.
Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanár-diák viszony, ahol minden diák
számíthat a pedagógus, iskolavezetés jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének
egyéb problémáiban.
Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét, és az
egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb teljesítmény
elérésére ösztönözzük őket.
A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egészséges
életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére, ápolására,
fejlesztésére, illetve az a szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, a rendszeres testedzés.
Diákjaink és a nevelőtestület elé csak közösen vállalható célokat állítunk, s a közös tevékenységre,
csapatmunkára építünk.
3.1.2 A nevelő- oktató munka értékei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai
Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen
reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott
követelményekhez.
Pedagógiai hitvallásunkban 60 éve a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket
képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a
vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája
a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.
Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető,
harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk.
Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket
elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket,
magatartásukat.
További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség- és szakmai ismeretek
birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek,
átkonvertálható tudással rendelkezzenek.
Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, OKJ-s
képzésekre, egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A szociális hátránnyal, magatartási zavarokkal
küszködő problémás tanulóknak is rövidebb-hosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési
cél elérését.
Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkózatását, változatos módszerekkel biztosítjuk a
tehetséggondozást.
A tanulás egy része áttevődik az iskolai könyvtárba, az internet új információforrásként megkönnyíti
az ismeretszerzést. A könyvtári órák megadják a könyvtári ismeretszerzés alapvető technikáját.
22
Jelentős változást hozz a külső helyszín is, hiszen a tanulási színtér bizonyos órákon áttehető
múzeumokba, kiállító termekbe vagy a szabadba. Ez segíti a tanulók önkifejezését, részvételét a
kulturális életben, gazdagítja a fiatalok érzelemvilágát, fejleszti ízlésü(n)ket, esztétikai
kifejezőképességüket.
A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási
módszerek és technikák elsajátíttatása.
Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a
konszenzuson alapuló megoldásra.
A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési
rendszert alkalmazunk.
Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk.
Az iskolai élet, tanórai, tanórán kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai
diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok
felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti
elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra.
Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre
irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,
személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen
keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását
célzó, beidegző módszerek
- Követelés.
- Gyakoroltatás.
- Segítségadás.
- Ellenőrzés
- Ösztönzés.
-
- A tanulói közösség
tevékenységének
megszervezése.
- Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzése,
elfogadtatása
- Hagyományok kialakítása.
- Követelés.
- Ellenőrzés
- Ösztönzés
2. Magatartási modellek
bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés.
- Tények és jelenségek
bemutatása.
- Műalkotások bemutatása.
- A nevelő személyes
példamutatása.
- A nevelő részvétele a tanuló
közösség tevékenységében.
- A követendő egyéni és
csoportos minták kiemelése a
közösségi életből.
3. Tudatosítás (meggyőződés
kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés.
- A tanulók önálló elemző
- Felvilágosítás a betartandó
magatartási normákról.
23
munkája - Vita
Nevelési céljaink megvalósítását illetően, akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha
végzős diákjaink a 12. (13.) évfolyam végére.
Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85%-uk az egyéni
képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelelnek a helyi tanterv követelményeinek.
Rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket a felsőoktatási
intézményekben való továbbtanulásra.
Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az ÉLET-hez
szükséges viselkedés – és magatartásformákat.
Határozott elképzelésük van saját további életükről.
3.2 Személyiségfejlesztés
3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelőtestülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzítjük:
A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói
személyiség teljes kibontakozásának segítését.
Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő
nevelés, oktatás, biztosítását,
Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak
nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak,
Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és
önállóságának tiszteletben tartásával,
Diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztését.
Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük:
Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését.
A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális
képességrendszer fejlesztését.
Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek,
személyes motivációk, az egyéni tudat segítését.
Tehetséggondozást a 9-12. évfolyamos tanulóknak.
24
3.2.2 A személyiségfejlesztés területei
A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer
integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus
jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az
alábbiak:
Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása,
az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.
A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek,
eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.
Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok
kialakítására és ápolására.
Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a
megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok
minőségének javításában.
Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához
és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.
Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés
igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése,
készség és képesség ezek leküzdésére.
Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása,
fejlesztése.
Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak,
törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó”
tanulásra.
Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont
kialakítása a történésekkel kapcsolatban.
Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a
társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák
alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes
normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját
előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.
Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni
aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti
igény felkeltése.
Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a
pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani
magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a
maguk javára fordítani.
25
A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi
dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb
láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez
képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését
3.3 Egészségfejlesztés
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
3.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben
minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan
fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő
egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés eszmerendszerének való megfelelés:
Iskolánkban már évek óta úgy gondolkozunk, hogy az egészségfejlesztés, egészségnevelés,
drogmegelőzés feladatait a tanulóink számára sokoldalúan, sokrétűen, sokszor indirekt módon és
élményeken, feladatokon, fejlődési folyamatokon keresztül oldjuk meg. Így a konkrét
egészségnevelési programokon kívül nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének
fejlesztésére, konfliktus kezelési és tanulás módszertani technikáik fejlesztésére, életvezetési
kérdéseik megválaszolására és követhető minták adására.
Ezek a törekvéseink megerősítést nyertek a közelmúlt továbbképzésein és konferenciáin elsajátított
holisztikus felfogás terjedésében is. Ezen elvekkel és a Nemzeti stratégia fő célkitűzéseivel
koherenciában kívánjuk e program keretében megújítani az évekkel ezelőtt megfogalmazott
egészségnevelési és drog stratégiánkat is.
Az elmúlt években az iskola és tanulóinak érintettsége növekedett, bonyolultabbakká váltak azok a
kihívások, amelyeknek meg kellene felelnünk.
Az sem elhanyagolható, hogy iskolánk vezetése és tanárai egyre nagyobb odafigyelést tanúsítanak
e területek felé. Nagyon sok továbbképzésen és konferencián vettünk részt ahol ezen feladatok
megoldásához újabb és újabb információkat, ismereteket és kompetenciákat gyűjtöttünk.
Elkészült az új „Nemzeti stratégia” és megismerkedtünk az egészségfejlesztés korszerű holisztikus
módszerével is.
1. A komplex (teljes körű) egészség fejlesztési program segítségével a tanulók megtanulhatják,
hogy miként:
- állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek,
- ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait,
- legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával,
- tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását,
- legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni, megőrizni a lelki
egészséget,
- ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását,
- érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát,
- készüljenek fel a kiegyensúlyozott, egészséges és boldog párkapcsolatra, családi életre,
- ismerjék fel az erőszak, a megtévesztés, a bűnözés különböző veszélyeit, ne válhassanak
áldozattá, vagy alanyává,
- ismerjék meg azokat a kulturált és hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeket, melyek
értelemmel és elégedettséggel töltik ki az „üres” időt,
- legyenek a természeti, társadalmi és kulturális javak tudatos fogyasztói, de mind ezt a hosszú
távú fenntarthatóság szellemében tegyék,
- tanulják meg az értékek felismerését, a helyes döntések mechanizmusát, találják meg az
életvezetési kérdéseikben a pozitív támogatókat
26
1.1. Az egészségfejlesztési team
Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az
egészségfejlesztési team végzi.
Tagjai:
- Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes
- Gyermek és ifjúságvédelmi felelős
- Iskolaorvos, védőnő
- Testnevelés munkaközösség vezető
- Szabadidő-szervező
- Diákönkormányzatot segítő pedagógus
- Osztályfőnöki munkaközösség-vezetők
- Szülői szervezet képviselője
- Drogkoordinátor
- Egészségnevelési koordinátor
- Környezetvédelmi koordinátor
- Diákképviselő
2. A komplex egészségfejlesztés területei
2.1. Fő célkitűzések:
- Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai,
szociális fejlődését
- Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat,
szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják
- Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus
életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni,
konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani
- Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő
felkészítésre
2.2. Az egészségnevelés fő területe
Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:
- Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése
- Az egészséges táplálkozás
- A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”, HPV) szerepe az egészség
megőrzésében
- A dohányzás elleni küzdelem
- Alkohol- és drog prevenció
- Az idővel való gazdálkodás szerepe
- A tanulási környezet tudatos alakítása
- Az egészséges környezet jelentősége
- Az aktív testmozgás, egészséges testtartás
- Balesetvédelem
27
2.3. Az egészségnevelési feladatok, programok és színterei
- A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és tüdőszűrést
- Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését
Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt
témában
- Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja
tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat
- „Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat
hívunk meg
- A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos
foglalkozást szervezünk
- Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon
Tanórai foglalkozások
Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési
feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és
környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési
feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor
lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet
kialakítására.
Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem,
sportpályák, büfé, ebédlő, multimédiás szettek, projektorok, informatika termek és interaktív táblák
biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.
Mindennapi testedzés – testnevelés
Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit.
Tanulóinknak heti 2,5-5 kötelező testnevelési órája van. A mindennapi testedzéshez szükséges
feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:
- Sportköri foglalkozások
- Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal), labdarúgás, mászó fal
- Kondicionáló terem használata
- Házi bajnokságokon való részvétel
- Osztályok közötti sportversenyek
Tanórán kívüli foglalkozások, programok
- Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap”.
Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára
elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot,
- Természetjáró túrák, ország és városlátogató-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi
tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni,
- Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget
nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést,
- Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken,
elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen,
- Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére (Ha vért adsz, életet adsz!),
- Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben,
- Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső
szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen
28
az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes
higiénia” „Szexuális élet”.
- Minden lehetőséget és pályázati forrást kihasználva törekszünk arra, hogy a szabadidő hasznos
eltöltéséhez megfelelő mintákat adjunk tanulóinknak a különféle színházlátogatások, a „kultúra
élő épületeinek” (Nemzeti Színház, MÜPA, Opera, Vígszínház) megismerését célzó
programok, Múzeumok állandó és időszakos kiállításainak szervezésével. Többször élünk a
didaktikus témákat feldolgozó színházi (pl. Kolibri Színház előadásai) és mozi (pl. Toldi mozi
drog-prevenciós filmvetítései) előadások megragadó, élményszerűen megrázó nevelő
hatásaival.
Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok
Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve minden nap jelen van a védőnő,
szerdánként a védőnő szaktanácsadást tart, feladataik az alábbiak:
- A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális
fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a
fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is
irányulnak (szekunder prevenció),
- Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése,
- Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás
egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,
- Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat.
A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:
- Életmód és betegségek összefüggései
- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése,
megoldási javaslatok
- A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a
serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek
megoldásában
- Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben
Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző
egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre.
- Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára,
- Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést javaslunk. Utóbbi vizsgálat
segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrésére, a
hatványozottabb segítségnyújtásra,
- A mentális, pszichés zavarokat azok jelzésével, szűrésével (ifjúságvédelmi felelős,
pszichológus) segíthetjük, lehetőség nyílik személyre szabott oktatásra, nevelésre,
- A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő,
fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása.
29
3.4. Közösségfejlesztés
3.4.1. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség, ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban
egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése irányítása iskolánk
nevelő-oktató munkájának alapvető kiemelt feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők:
Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása.
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanuló
közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
Belépő osztályok közösségének kialakítása érdekében „Gólya-tábort” szervezünk a DÖK
segítségével minden tanév augusztusában.
Osztály szinten beszélgetéseket kezdeményezünk, felméréseket készítünk, melyeket a tanulókkal
megbeszélve és feldolgozva közvetett módon befolyásoljuk a közösségi struktúra szerveződését.
Az önkormányzás képességének kialakítása
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői
segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon
tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat
„sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kedvezményezést, az önálló programok, önálló
érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek
tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak
akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak,
azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és
viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai
keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, éves szintű
osztályprogramok, ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását.
3.4.2. A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái,
lehetőségei
Iskolai hagyományok őrzése, ápolása, továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési
elgondolásainkba. Hagyományaink sajátos arculatot adnak iskolánknak, színesítik a diákok
lehetőségeit, összetartó és megtartó erőt jelentenek. Fejlesztik az együttműködési készséget és
segítik a harmonikus emberi kapcsolatos kialakítását.
A tanév kezdete előtt, (augusztus végén) a kilencedikesek számára felkészítő tábort szervezünk. A
táborban diákjaink néhány tanárral, leendő osztályfőnökeikkel, de elsősorban a „Katonás”
30
diákokkal, a diákönkormányzat tagjaival töltenek el néhány napot, szabadidős körülmények között.
Itt találkoznak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal, szabályokkal. A tábor kellemes
ráhangolódást jelent a tanév eseményeire.
Az érettségi előtt álló diákjaink hagyományos rendezvénye a „Szalagavató-bál”, melyet november
végétől január végéig tartó időszakban rendezünk meg. A külső helyszínen megrendezésre kerülő
esemény ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, a végzősök műsorszámai után nyitókeringővel. Az
ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói, ismerősei, barátai.
Osztálykeretekben készülünk, és az utolsó tanítási napon ünnepeljük meg egymás
megajándékozásával a karácsonyt, figyelembe véve minden diáknak vallási hovatartozását.
A téli időszak eseménye a sítábor. A február vagy március hónapban szervezett program lehetőséget
nyújt a jelentkezők számára a téli sportolásra.
Nyári program a vízitábor, mely kellemes kikapcsolódást nyújt a tanulóknak.
Minden év tavaszán megrendezzük a „Katona- Napot” és 2 évenként a „Katona-gála”-t.
Minden tanév tavaszán, ill. a nyári szünetben megszervezzük lehetőség szerint külföldi iskolával
együttműködve nyelvi táborainkat (angol, német), mely elősegíti az idegen nyelvi környezetben
történő tanulást, ill. a nyelvvizsgára, emeltszintű érettségire történő felkészülést.
Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos ünnepe a ballagás. A rendezvényt a 11. évfolyam
szervezi. A végzős tanulóink meghitt, ünnepélyes keretek között barátaik és családtagjaik
jelenlétében búcsúzhatnak el iskolánktól. Az ünnepségen legjobb diákjaink kimagasló tanulmányi
eredményeik elismeréseként jutalomban és „Katona-díj” kitűntetésben részesülnek, a kimagasló
közösségi munkájukért a tanulók Katona-érmet kapnak.
A tanév során előzetes ütemezés szerint iskolai, fővárosi, országos szakmai és közismereti
versenyekben veszünk részt, különösen a szakmai területeken jelentős eredményeket érnek el
diákjaink.
Kulturális hagyományok ápolására, más kulturális értékek megőrzésére, megbecsülésére szolgálnak
az osztályszintű közös színház- és múzeumlátogatások.
Időszakonként szól az iskolarádió, iskolatévé, jelentős események (pl. évforduló) alkalmából
megjelenik az iskolaújság. Jól felszerelt iskolastúdiónk és diákmunkatársak elengedhetetlen
segítséget nyújtanak az iskolai rendezvények, ünnepélyek szervezésében.
Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl, a „kitekintést”, széles körű
tájékoztatást szolgálja, megtanít közvetlen módon az Internet adatbázisainak használatára.
Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente – májusban, ill. végzős
évfolyamokon ősszel– szervezett osztálykirándulások.
Az évente megrendezésre kerülő ünnepélyeink, október hatodika, október huszonharmadika,
március tizenötödike az eseményekhez illő tartalommal és színvonallal emlékeznek múltunkra,
közvetítik őseink üzenetét. Az ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az
irodalmi színpados megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk meg, emlékhelyeket
látogatunk, vetélkedőket szervezünk.
Időnkénti összefoglaló „évkönyvet” adunk ki, amelyben diákjaink saját írásaikkal, verssel, prózával
közvetíthetik üzeneteiket, gondolataikat.
31
Tanórán kívüli foglalkozásokon teremtünk lehetőséget a mindennapi testedzéshez, az iskolai
sportkör-, a diákszakkörök, érdeklődési körök működéséhez, egyéb rendezvényekhez.
3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnök feladatai
3.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások
tartalmazzák.
3.5.2. a pedagógusok általános intézményi feladatai:
A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés
A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel,
szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és helyettesített órák adminisztrációja az
E-naplóba
A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív
feladatainak teljesítése
A hivatali titok megőrzése
A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása
A különbözeti, az osztályozó- és javítóvizsgák lebonyolítása
A kísérletek, dolgozatok és tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
A tanulmányi versenyek lebonyolítása
A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete
Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése
Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása
Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves
munkatervben meghatározott rendezvényeken
Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos
önképzés
A tanulók felügyelete
az óraközi szünetekben
A tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és
lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken
A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése
Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív
közreműködés
Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése
A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartás, szertárrendezés
Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel
3.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma:
Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az
osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák.
3.5.4. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit,
figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit.
32
Segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját
Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével
Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi
helyzetét, neveltségi szintjét
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé
terjeszti
Szülői értekezletet és fogadóórát tart
Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket:
- digitális napló vezetése, ellenőrzése,
- félévi és év végi statisztikai adatok szoláltatása
- bizonyítványok, törzslapok megírása
- továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése
- hiányzások igazolása
Nyomon követi, segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát
Ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a segítő szakemberekkel
Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli
tevékenységek szervezésében
Élményszerű szabadidős programokat szervez
Javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását
Órát látogat az osztályában
3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi
rendje
3.6.1. Kiemelten tehetséges gyermek- A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő
tevékenységek
Cél:
A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása
Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének,
problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása,
kreativitásának fejlesztése, kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az
egyénhez igazodó fejlesztés.
Iskolánkban a tehetség, ill. képesség kibontakoztatásához célszerű a következőkre figyelnünk:
A diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára
Egy-egy területen megmutatkozó „kimagasló” érdeklődésre, „különlegességre”
Kiemelkedő manuális képességekre, készségekre
Mivel iskolánk többcélú oktatással foglalkozik, azért tagozatokon belül más-más módszereket
alkalmaznak, ill. másfajta tehetségek kibontakoztatását kell elősegíteniük.
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása
A tehetséggondozó foglalkozása, szakkörök, érdeklődési körök
A tantárgyak lehetőség szerinti csoportbontása (nívócsapatok létrehozása)
Versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a tanulók felkészítése országos versenyeke, külön
órakeretben
Iskolai sportkör működtetése
A továbbtanulás segítése
33
Célirányos szabadidős foglalkozások szervezése (színház, múzeumlátogatás)
Iskolai könyvtár, Internet használata.
3.6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése
A SNI meghatározás
A fogalom értelmezését és a feladatokat a 2012.szeptember 01-től életbe lépő 2011.évi CXC törvény a
Nemzeti Köznevelésről 47.§-a adja meg. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd
és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos
nevelési igényűnek (SNI).
A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti,
utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális
feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra.
Alapító okiratunk szerint ellátható speciális feladatunk:
A 2012. szeptember 1-én éltbe lépő Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény szerint a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:
- különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallás- és
látásfogyatékos) egyéb pszichés fejlődési zavarral(súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása
A köznevelési törvény 47.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak
joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát
megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a
tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak
szerint kell biztosítani.
Ennek érdekében alapfeladatként valósítjuk meg:
- A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését
- A finanszírozás megoldását
- A segítő hálózat kiépítését
- Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását
- Támogatások lehetőségeinek biztosítását
- Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktató-
nevelőmunka folyamatának a szervezését
- Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket
Jelentési kötelezettségek:
- szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása
- sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése
Intézményünkben a különleges gondozás formái:
iskolai nevelés és oktatás,
fejlesztő felkészítés.
34
Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink
életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év).
Integráció-együttnevelés
A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást
igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé.
Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal, szakértői véleményében
megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg.
Iskolánk az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául.
Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk.
Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s
ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés.
INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS)
A módszer, az óraszervezés nem változik. A módszer, az óraszervezés nem
hagyományos.
Frontális, teljesítményorientált stílus. Differenciáló, önértékelésre is alapozó
pedagógia.
A gondokért maga a gyermek a felelős. Gondok esetén a pedagógusnak kell
változnia.
A gyógypedagógusra hárul a probléma
megoldása.
A gyógypedagógus partner a
megoldásban.
Csak az osztályfőnök vállal részt az
integrálásban.
Szemléletváltás a teljes tantestületben,
nyitott iskola.
Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási
módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen
vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és
elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki.
Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek.
Az integrált nevelés feltételei:
1. tárgyi és személyi tényezők:
Alapító okirat, Pedagógiai Program,
a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember
segítsége (utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevétele)
fogadó kész, felkészült pedagógusok,
a tárgyi szükségletek biztosítása,
osztálylétszám korlátozása, figyelembevétele
2. Módszerek:
differenciálás:
eszközei:
segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban,
a tananyag tartalmában,
az óraszervezésben,
tanítási, tanulási ütemben,
célokban, a megkövetelt szintben,
számonkérés, értékelés módjaiban, típusában.
35
céljai:
képességfejlesztés,
helyes tanulási szokások gyakorlása
önálló tanulás megtanítása,
sikerélményhez juttatás,
egyéni lehetőségek fejlesztése,
együttműködés fejlesztése,
önellenőrzésre szoktatás,
reális önértékelés kialakítása.
Személyi feltételek
Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását:
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus,
pszichológus,
logopédus,
pedagógiai asszisztens,
gyógy testnevelő
(akár az utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevételével) munkája kell, hogy segítse,
a feltételek minél jobb biztosítása a feladatunk.
Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-
három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati
szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy
hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás
erősíti a minőségi munkát.
Szakmai kompetencia biztosítása
Pedagógus felvétel:
Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele.
A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése
Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása
Pedagógus továbbképzés:
Folyamatos képzés biztosítása
Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal
Az iskolai műhelymunka:
Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata
az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő
pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek
elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűd váltás, folyamatos
szakmai megújulás.
Követő mentori rendszer:
A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében.
Az iskolanevelés
Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő
gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e
tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek
36
állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége,
szocializálhatósága), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását.
A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek
rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és
tárgyi feltételekkel.
Az iskolánkba felvételt nyert „Különleges bánásmódot igénylő” fiatal egy úgynevezett tanulási
képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul.
A vizsgálat a következő részekből áll:
1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás
2. rajz vizsgálat: egy fát kell lerajzolni
3. fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel
4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN)
5. egyéni beszélgetés
Szakembereink (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus), a vizsgálat alapján
értékelik a jelentkező:
tanulási képességét,
egyéb tanulási akadályozottságát.
Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási
Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét.
Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság
Célcsoport: Célcsoport:
Beilleszkedési, tanulási, sajátos nevelési igényű
magatartási nehézséggel tanulók (fogyatékos)
küzdő gyermekek - értelmi fogyatékos
- pszichés fejlődési zavarral küzdő
- autista
Pszichés fejlődés zavarai
miatt a nevelési, tanulási
folyamatban tartósan és
súlyosan akadályozott
(pl. dyslexia, dysgraphia,
dyscalculia, mutizmus,
kóros hiperkinetikus vagy
kóros aktivitászavar).
Alkalmazott pedagógiai módszerek
Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak
többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését
biztosítja.
A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű,
speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanórai feladatokon túli egyéni, személyre szabott
fejlesztéssel valósul meg.
Alkalmazott módszerek a közvetítési módban:
feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten,
37
feladat kis lépésekre bontása,
példa bemutatása, mintaadás,
tanítási stílusok váltakozása,
több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat),
szükség esetén több ellenőrzés,
feladaton belüli hangsúlyozás,
a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban),
tananyag változatos feldolgozása.
tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás
A tananyag tartalmában:
változtatás,
kiváltás,
elhagyás, vagy eltolás,
kompenzálás.
Óraszervezés:
frontális helyett csoport, pár, egyéni munka,
együttműködés előtérbe helyezése,
ösztönző társ megszervezése,
tanulók csoportokba rendezése.
Tanítási ütem:
lassítás,
képesség szerinti terhelés.
Számonkérés módja:
hagyományos, standardhoz viszonyítás,
tanuló önmagához mért fejlődéséhez,
szöveges értékelés,
tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól.
Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik:
képességfejlesztés,
helyes tanulási szokások gyakorlása,
önálló tanulás megtanítása,
sikerélményhez juttatás,
egyéni lehetőségek fejlesztése,
együttműködés fejlesztése,
önellenőrzésre szoktatás,
reális önértékelés kialakítása.
3.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
A beilleszkedési, ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók esetében
merülnek fel.
Minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérjük a veszélyeztetett tanulókat –
helyzetfelmérés után a problémásokat pszichológushoz, védőnőhöz vagy a gyermekvédelemhez
küldjük.
Célunk megvalósítása során:
38
Nélkülözhetetlen a diákok pszicho-szociális és biológiai környezetének ismerete.
Pozitív érzelmi kapcsolatot próbálunk teremteni. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a
teljesítésbeli sikereket..
Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód, egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk
sikerélményhez juttatni tanulóinkat.
Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfogadja
iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, követelményekkel, elfogadja
tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell működnie négy, ill. öt éven keresztül.
Ennek érdekében:
- beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a
viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket
- a szakközépiskolai osztályokban a választott szakma részletesebb megismertetésével a szakmai
identitás meglapozását segítjük elő.
- Az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján, ill. rendszeresen, de minimum
negyedévenként közös – az osztályban tanító tanárok részvételével történt megbeszélésen
feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a velük szemben alkotott
pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek
segítségét kérjük.
- Az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás lehetőségét
a törvényi órakeret terhére, ezzel is elősegítve a személyre szabott egyéni tanulói
foglalkoztatást.
3.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: a gyermek fejlődését
veszélyeztető okok feltárására, megelőzésére, megszűntetésére.
3.6.5. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség
Hátrányos helyzetűek
Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei
korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az
átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony
jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi
szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk.
Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a
hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó
támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A
közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség, segítséget
jelenthet a tanulónak, ha Útravaló Ösztöndíjas; ezzel mentori segítséget kap és pénzbeli támogatásban
részesül.
Veszélyeztetettség
A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében
kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy
akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog,
brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási
39
formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-
élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.
3.6.6. Koordinációs együttműködés
A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,
amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.
A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti
szolgálat tevékenységét.
A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását
kezdeményezi.
Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Szükség esetén kapcsolatot tartunk:
- nevelési tanácsadóval,
- gyermekjóléti szolgálattal,
- családsegítő szolgálattal,
- polgármesteri hivatallal,
- gyermekorvossal,
- továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,
alapítványokkal,
- szülőkkel
Az épületben jól látható helyen elhelyezzük az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét,
telefonszámát.
A pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatjuk a szakirodalmakról és eljuttatjuk hozzájuk a
beérkezett szórólapokat. Felhívjuk figyelmüket a továbbképzésekre.
A kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel kapcsolatot tartunk, mert a szülői háztól távol
ezek a gyermekek könnyen ellenőrizhetetlenné válnak, és nehezen alkalmazkodnak a kollégiumban
kialakult fegyelemhez.
Figyelemmel kísérjük a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívjuk az osztályfőnökök figyelmét.
3.6.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanév elején – minden évfolyamon szintfelméréssel mérjük fel, hogy tanulóink – különösen az
érettségi tárgyak vonatkozásában – milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. A
felmérés alapján egyértelműen tervezhető, és meghatározható az éves felzárkóztató programunk.
Az iskola fenti tanulóinak az alábbi felzárkóztatási lehetőségeket biztosítja.
Egyéni korrepetálás
Tanulószoba
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai szervezés, csoportbontás
A tanítás tanulásának „megtanítása” a 9. évfolyamokon tanórai keretben, csoportbontásban
történik. (E foglalkozásokat kidolgozott program alapján szakképzett pedagógusaink végzik.)
A szaktanár segíti a fel nem tárt „diszes” problémák kezelését, illetve segít a tanulót megfelelő
helyre irányítani.
Minden foglalkozás célja:
- A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása.
- Hatékony tanulási formák kialakítása.
- Új, egyénre szabott módszerek bevezetése.
- Az alapképességek fejlesztése
A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzést szereznek, s
a félévenként megrendezésre kerülő osztályozóértekezleten számolnak be. Az osztályfőnökök és
szaktanárok kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről.
40
3.6.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Az osztályfőnök a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart:
Iskolán belül: - az intézmény igazgatójával
- a nevelési igazgatóhelyettessel
- DÖK patronáló tanárral
- pedagógus kollégával
- DÖK vezetőivel
- szülői szervezet tagjaival
- iskolaorvossal
- védőnővel
Iskolán kívül: - szakellátó intézményekkel
- pszichológussal
- Nevelési Tanácsadóval
- Gyermekjóléti Szolgálattal
- Családsegítő Központtal
- Tinédzser Nőgyógyászati Ambulanciával
Szociális hátrányok csökkentése érdekében
Az osztályfőnök feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és saját használatára
erről feljegyzést készít.
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat tanáccsal segíti. Figyelemmel kíséri tanulmányi
előmenetelüket, hiányzásaikat.
Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítséget kér a
Gyermekjóléti Szolgálattól.
Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal.
Intézményünkben külön odafigyelést igényelnek a vidékről bejáró tanulók, felkészítésük a
tanórákra idő hiányában (korai kelés, késői hazaérés) veszélyeztetve van.
Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős
tevékenységét.
Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk a helyes,
kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a
témával.
Bűnmegelőzési témákhoz a rendőrségtől kérünk előadókat, szakembereket.
Iskolánk együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, bűnmegelőzési
tanácsadó hálózatba való részvételről.
41
3.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendje
3.7. 1. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselet útján - a jogszabályban meghatározottak
szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
A döntési jogkört-a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken
gyakorolhatják:
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében
tisztviselőik megválasztásában
jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban
3.7.2. Iskolánkban a DÖK a legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a
nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a
diákok érdekeinek képviseletét tartja.
A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti.
Azt, hogy a diákönkormányzat hány főt képvisel, minden évben osztályonként írásos nyilatkozattal
igazolni kell. Amennyiben az iskolában az egyes képzési rendszereken belül (gimnázium,
szakközépiskola, szakképzési évfolyam) tanuló fiataloknak több mint 50 %-a tartozik a
diákönkormányzathoz, akkor jogosult a képzési rendszerhez tartozó valamennyi tanulójának
képviseletére. Ha a tanulók kevesebb, mint 50%-a tartozik hozzá, akkor csak a diákönkormányzatba
jelentkezett tanulóknak a képviseletére jogosult.
A DÖK jogosítványait a Nemzeti Köznevelési törvény 48. § és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet.
120. §-a tartalmazza.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve
amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra
meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő
előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit,
berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör
működéséért.
Az iskolai diákönkormányzat képviselőt választ, aki az iskolaszékben képviseli a diákságot.
Amennyiben a tanulókat érintő kérdés merül fel az iskolaszéki ülésen, akkor neki meghívót kell kapnia
az iskolaszéki ülésre, és meg is kell jelennie.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEB-
oldalán megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi.
Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell
eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola
igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról.
3.7. 3. Tantárgy-és foglalkozás (pedagógus) választás rendje: (R.5. §. (2.) d és 7.§. (1). bf.)
Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a –
következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű,
középszintű) felkészítő oktatásra:
42
A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre
történő jelentkezés.
A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés.
- középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő
tantárgyakra - történő jelentkezés.
A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés
- középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő
tantárgyakra - történő jelentkezés
A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra,
felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember
15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai WEB lap útján kaphat
tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai
vélemények figyelembevételével.
A foglakozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30.
(az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak)
A nem kötelező, szabadon választott órákon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre
a foglalkozásokra.
Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló
pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem
alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása az
iskolavezetés részéről nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet
is beadhatja.
3.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény
partnereivel
3.8.1 Célja: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok
erősítése
3.8.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái
A diákok az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola és az
osztályfőnök tájékoztatják:
Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen
Diákönkormányzat résztvevője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és faliújságon
keresztül.
Osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
Az igazgatóhelyettes havonta az iskolarádión keresztül, ill. aktuális események esetén e-naplón
keresztül
Hálózaton az iskolai híradó útján.
A diákot és szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző
könyvön keresztül írásban) tájékoztatják.
A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott
képviselőik útján – esetleg a diák ombudsmanon keresztül közölhetik az iskola igazgatójával, a
nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
43
3.8.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az
iskolavezetés, az iskolaszék, ill. szülői szervezet, valamint az osztályfőnök útján tájékoztatják.
Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei:
szülői munkaközösségi-, iskolaszéki értekezlet félévente egy alkalommal
szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal,
fogadóórák, tanévenként két alkalommal,
ellenőrző,
e-napló.
1. Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás:
Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről.
Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól
Helyi tanterv követelményeiről
Az iskola és a szaktanárok munkájáról
Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról
A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről
Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról
A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola
igazgatója felé.
A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, nevelőtestületével,
illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy az iskolaszékkel.
2. Szaktanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata:
A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló
egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes
eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.)
A fogadóórákra be lehet jelentkezni az e-naplón keresztül is.
A fogadóórák tervezett időpontja: november-december március – április
3. A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (ciklusonként 1 alkalommal)
A fogadórák időpontjait az ellenőrző könyvben, e-naplóban kell rögzíteni. Az osztályfőnökök,
szaktanárok a szülővel történő előzetes egyeztetés után személyesen tájékoztatják a szülőket a tanuló
tanulmányi előmeneteléről, esetleges problémákról.
Az évente meghatározott időpontok a titkársági hirdetőtáblán is olvashatók.
4. Iskolai rendezvények:
osztálykirándulás, osztályprogram
érettségi-, szakmai szóbeli vizsga
ünnepségek, versenyek.
szakmai kirándulások, gyárlátogatások
5. Nyílt hét:
A 8. osztályosok számára lehetőség nyílik betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános
ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni
szándékozó tanulók a tanítási órák tartalmáról, hangulatáról, az iskola közösségi életéről igény szerint
érdeklődhetnek.
44
6. Írásbeli tájékoztatás:
Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve
különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról az e-napló és az ellenőrző segítségével.
7. Elektronikus tájékoztatás:
Az iskola honlapján, és arról elérhető elektronikus napló által. Az elektronikus naplóhoz a szülők
szülői kódot kapnak, mely lehetőséget ad nekik arra, hogy gyermekük tanulmányaival és
magatartásával összefüggő eseményekről tájékozódjanak napi szinten.
8. Szülői panasz, kérvény, javaslat
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott
képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával az iskolaszékkel, szülői szervezettel. Az írásban
benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre, problémákra a megfelelő szervezet, ill. az iskola
igazgatója 15 napon belül válaszol.
Az iskolaszéknek, ill. a szülői szervezetnek címzett levelet zárt borítékban az igazgató titkárságán is le
lehet adni (ld. korábbi fejezetek).
A gyakorlati eljárás szabályait az SZMSZ és a Házirend szabályozza.
3.8.4. Partnerekkel való kapcsolattartás formái:
- Személyes találkozó
- Levél
- Elektronikus kapcsolattartás
- Megkeresés
- Szponzori lehetőségek
A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős, kapcsolatait az igazgató vagy
az általa megbízott vezető végzi
3.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata
3.9.1. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák típusai:
osztályozó vizsgák
különbözeti vizsgák
javítóvizsgák
pótló vizsgák
Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy
szóbeli)
Kis érettségi a 12. évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli)
Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók
3.9.2. A vizsgaszabályzat célja:
A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendje.
3.9.3 A vizsgák lebonyolításának rendje:
A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az Nkt. 64-72.§ -ai szabályozzák:
A tanulmányok alatti vizsgák minimum követelményeit minden képzési típusra, évfolyamra és
tantárgyra vonatkozóan, a mindig az aktuális tantervi követelmények határozzák meg. Ezek a
követelmények terjedelmi okok miatt, a Pedagógiai Program részét képző CD mellékleten állnak
rendelkezésre. A minimum követelményeket minden tanév elején aktualizáljuk.
45
A követelmények nyilvánosságra hozatala:
- a követelményeket a tanév eleji áttekintés után, de legkésőbb a következő vizsga előtt 1
hónappal nyilvánosságra hozzuk
- a követelmények mindenki számára elérhetők az iskola WEB - lapján
- megtekinthető a CD melléklet anyaga a könyvtárban rendelkezésre álló számító gépeken is
- az érintett tanulókat a szaktanárok a számukra aktuális követelményekről személyesen is
tájékoztatja, útmutatást adnak a megfelelő felkészüléshez
Félévenkénti osztályozó vizsgák, év végi javító-, osztályozó – vizsgák, különbözeti vizsgák:
a vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a
tanulók számára megfelelően tervezhető
a minimum követelményeket a szokásos módokon, időben ismertté tesszük
a vizsgakötelezettségekre a tanulókat konkrét, személyre szabott értesítő levélben
emlékeztetjük
a vizsgák előtt minden tanár köteles konzultációs lehetőséget biztosítani
Negyedéves vizsgák az esti rendszerben:
a négy beszámoló időpontja a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető,
tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető
a beszámolók részletes beosztását általában 3 héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt ismertetjük a
hallgatókkal (hirdető táblák, tanárok, WEB - lap)
a beszámolók részletes követelményeit is az előzőekhez hasonlóan 3 héttel előbb ismertté
tesszük
Beszámolók formái lehetnek – a szaktanár döntésének megfelelően:
írásbeli dolgozat, teszt
szóbeli felelet
otthoni dolgozat, feladatlapok megoldása egyénileg
projektmunka, csoportmunka
megajánlott jegy is lehet- egyéni mérlegelés következtében- az évközi kiemelkedő teljesítmény
vagy tanulmányi verseny eredményének figyelembevételével
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:
A vizsgabizottság minden esetben minimum 3 fős:
- A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a
vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató
készíti elő.
- Az igazgató (tagozatvezető) felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan
lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.
- A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári
végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet.
- A vizsga a nappali tagozaton 8 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb 17 óráig tarthat.
- A vizsga a felnőttoktatás sajátosságaihoz igazodva 12 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb
húsz óráig tarthat.
- A vizsgák menetét és eredményét a megfelelő forma nyomtatványokon
(vizsgajegyzőkönyveken) rögzíteni kell
46
Az írásbeli vizsga menete
- Az írásbeli vizsgán a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga
befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. dolgozat,
teszt, számítástechnikai program).
- A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles
kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.
- A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
- Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon,
tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden
egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.
- Az íróeszközökről és az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről
a tanuló maga köteles gondoskodni; azokat egymás között a vizsgázók nem cserélhetik.
- A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett
feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet
csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
- A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő
vizsgatantárgyanként hatvan perc,
- Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló
időt meg kell növelni.
A köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye
alapján
a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg
kell növelni,
b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.
- Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó
feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,
aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a
szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.
- Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a
szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést.
- Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett
vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott
vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi
időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat
értékelni kell.
- Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról
engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által
meghatározott időben.(ez csak osztályozó vizsga esetén alkalmazható!)
- Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat,
tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli,
röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
- Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgató és két másik - a
vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a
cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az
érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.
- A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
47
A szóbeli vizsga menete
- A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint
amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
- A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
- A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és
kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli
vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
- A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság
tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben
egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
- Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell
biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de
gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
- Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A
vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha
meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében
elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében
megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló
idő letelt.
- Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy
alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére.
- A köznevelésről szóló törvény 71.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató
engedélye alapján
a) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.
- Ha a vizsgázónak a köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az
írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből
áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez
rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel
kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a
vizsgahelyiséget elhagyhatja.
- Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön
helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc
percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár
felolvassa.
- Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a
vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de
ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság
megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga
jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatokat az iskola igazgatója legalább 2 hónappal a vizsga előtt jóváhagyja és
a szokásos módon tájékoztatja az érintetteket.
a vizsgabizottság elnöke a vizsga kezdete előtt meggyőződik a vizsgához szükséges
személyi-, tárgyi feltételekről
Az elnök tájékoztatja a résztvevőket a feladatokról és a követelményekről
előre meghatározott idő áll a rendelkezésre a feladat végrehajtásához, melybe a
tájékoztatás ideje nem számít bele
a gyakorlati vizsgarészeket, majd a vizsgát érdemjeggyel kell értékelni és a megfelelő
módon jegyzőkönyvben rögzíteni
48
3.9.4. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)
osztályozó vizsgára jelentkezik
a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított
a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított
más intézményből átvételüket kérik az intézménybe, az intézmény igazgatója által
különbözeti vizsga letételére utasított
3.9.5. Vizsgák iratkezelési rendje
Az írásbeli vizsgák dokumentumait egy naptári évig őrizzük.
3.9.6. A vizsgák értékelési és minősítési rendje
5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli tantárgyi vizsgáknál:
0 - 33 % 1
34 - 50 % 2
51 - 75 % 3
76 - 89 % 4
90 - 100 % 5
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél
5 /jeles/:
kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,logikusan és
hiánytalanul megadott válaszok,
4 /jó/:
összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kishányadára a tanuló
csak tanári segédlettel emlékszik,
3 /közepes/:
akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes,
a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján
felismeri a tanuló,
2 /elégséges/:
nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel
tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni,közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a
tanuló,
1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő
kérdésekre sem felidézni a tanuló
Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést!
49
3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai
A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába.
A felvétel és az átvétel helyi szabályozásának alapja:
az osztályok száma az évfolyamon
az osztályok létszáma
a választott/ tanult idegen nyelv
az alap/ emelt óraszámú tantárgyak
különleges bánásmódot igénylő tanulók esetén: a személyi, tárgy feltételek megléte, a fejlesztés
lehetőségének biztosítása
3.10.1.Átvételi eljárás rendje
Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről.
Az elutasításról az iskola, írásban értesíti a tanuló képviselőjét, felhívja a figyelmet a döntés elleni
jogorvoslati lehetőségre.
Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér iskolánkétól, a tanuló
különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezhető. A felzárkóztatáshoz segítséget biztosítunk, a vizsga
letételéhez szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk.
A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt az átvételkor írásban értesíti.
3.10.2.A felvételi eljárás rendje
A jelentkezések elbírálása
Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi pontszámok számítása a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatok
duplázásával az alábbiak szerint történik:
magyar irodalom maximum 20 pont
magyar nyelv maximum 20 pont
történelem maximum 20 pont
matematika maximum 20 pont
idegen nyelv maximum 20 pont
összesen: maximum 100 pont
Központi írásbelit nem íratunk, kérésre azonban figyelembe vesszük az eredményt.
Tájékozódó, ismerkedő jellegű beszélgetésre hívjuk be a hozzánk jelentkezőket.
A rangsorolás szabályai
A felvételi rangsort a felvételi eljárás során elért összpontszám alapján alakítjuk ki. Mindenkit
besorolunk minden tanulmányi területre, amelyre jelentkezett.
Azonos pontszám esetén előnyt élveznek:
a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
beiskolázási körzetben (Budapest, Pest megye) lakó tanulók
a különleges helyzetű tanulók:
- akinek a testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll
- akinek a testvére vagy a szülője az iskola tanulója volt
- akinek a szülője, gondviselője közalkalmazott
50
Ideiglenes felvételi jegyzék:
Az ideiglenes felvételi jegyzéket (a név vagy jelszó és a születési dátum megjelölésével) közzétesszük
iskolánk honlapján és kifüggesztjük az iskola bejáratánál.
Végleges felvételi jegyzék:
A végleges felvételi jegyzéket az ideiglenes felvételi jegyzék rangsora alapján állítjuk össze, és a
felvételi ponthatárt a jelentkezők által elért pontszámok és a felvehető tanulók függvényében
határozzuk meg. Nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki nem érte el a felvételi ponthatárt, illetve aki az
ismerkedő jellegű beszélgetésen nem jelent meg, és a távolmaradás okát nem jelezte.
3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
3.11.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfontosabb céljai:
- veszélyhelyzetek felismerése
- életkornak megfelelő ismeretek közvetítése
- az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása
3.11.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítási formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési
módjai:
Tanórán: biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra keretében előadás, projekt, gyakorlat, IKT-eszközök
használatával.
Tanórán kívül: szakkör, tanórán kívüli foglalkozás vagy kirándulás keretében előadás, projekt
gyakorlati bemutatók, IKT-eszközök használatával.
Önálló ismeretszerzés keretében: házi feladat, gyűjtőmunka, kutatómunka, projekt IKT-eszközök
használatával.
51
III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
„Mondd el és elfelejtik,
Mutasd meg és emlékeznek,
Vond be őket és megtanulják.”
(Konfuciusz)
4.1 A választott kerettantervek megnevezése
2014. szeptember 1-jétől
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12.
évfolyama számára
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. számú melléklet- Kerettanterv a Felnőttoktatás
középfokú nevelés - oktatás számára
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. számú melléklet- Kerettanterv a Szakiskolát végzettek
középiskolája nevelés - oktatás számára
Szakképzési kerettanterv az 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítéshez, valamint a XIII.
informatika ágazathoz
Szakképzési kerettanterv az 54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítéshez, valamint a
IX. gépészet ágazathoz
Szakképzési kerettanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez, valamint a XXV. ügyvitel
ágazathoz
Szakképzési kerettanterv az 54 482 01 IT mentor szakképesítéshez, valamint a XIII. informatikai
ágazathoz
Szakképzési kerettanterv az 34 521 10 Szerszámkészítő szakképesítéshez
Tantárgyi tantervek
A megadott óratervek alapján jól látható az iskola által kötelezően oktatott, ill. a nem kötelező
óraszámok terhére oktatott tantárgyak. Külön kiemeljük, hogy minden tanulónak – iskolatípustól
függetlenül lehetőség nyílik - a 9. évfolyamon a gépírás elsajátítására, az informatika tantárgy
tanulására, az emelt szintű érettségire történő felkészülése a kötelező felett két válaszható tantárgy
esetén. Az óraszámok összeállításánál kiemelt szempontnak tekintettük a tanulók törvény által
garantált maximális terhelhetőséget.
A helyi tantervek az érvényben lévő kerettantervek alapján készültek, elektronikus adatrögzítőn
megtalálhatóak.
A nappali tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti
követelményként: - a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormányrendelet (kifutó jelleggel)
52
- 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
- a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IV. rész: Szakközépiskolák számára (kifutó jelleggel)
- 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának
rendjéről 6. számú melléklete a Szakközépiskolák számára
- a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI. Szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai
alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült (kifutó)
Kimeneti követelményként:
- az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet
A felnőttoktatási tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek:
Bemeneti követelményként:
- a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormányrendelet (kifutó jelleggel)
- 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
- a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IX. rész: Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás
számára (kifutó jelleggel)
- 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának
rendjéről 12. számú melléklete a Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára és a 13.
számú melléklet a Szakiskolát végzettek középiskolája nevelés - oktatás számára
A kiválasztott tanterveket a Pedagógiai Program CD melléklete tartalmazza!
4.2 Óraterveink:
A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található.
4.2.1 Gépészet és közlekedés szakmacsoport
- Gépészet szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással a 9-12.
évfolyamon
Kód: GÉP-1 (kifutó)
- Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon
Kód: GÉP-1N felmenő
- Közlekedés (gépészet) szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos
alapozással a 9-12. évfolyamon
Kód: KÖZL (kifutó)
4.2.2 Informatika szakmacsoport
- Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szoftveres szakmacsoportos
alapozással
Kód: INF-1/Új szoftver (kifutó)
- Informatika szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály, emelt szintű nyelvoktatással,
szoftveres szakmacsoportos alapozással (9-13) (kifutó jelleggel)
Kód: INF-2/Új szoftver
53
- Informatika nappali 9-12. szoftveres szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1N/ÚJ szoftver (felmenő)
4.2.3 Ügyvitel szakmacsoport
- Ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-12. évfolyam
Kód: ÜGYV-1/Új(kifutó)
- Ügyvitel szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam
Kód: ÜGYV-3/Új- (Kifutó jelleggel)
- Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással
Kód: ÜGYV-1N/ÚJ (felmenő)
4.2.4 Felnőttoktatás
Kifutó jelleggel:
- Esti rendszerű, általános tantervű képzés azonosító: F-G-E-9-12
- Esti rendszerű, ált. tantervű képzés kódja: FELN. KÖZ. E. 9- 12. azonosító: F-K-E-9-
12
- Nappali rendszerű, általános tantervű képzés azonosító: F-G-N-9-12
- Nappali rendszerű, ált. szakközépiskolai tantervű képzés, Kód: FELN. SZK. N. 9-12.
azonosítója F-SZK-N-9-12
Felmenő rendszerben: 2014. szeptember 01-től
- Esti rendszerű gépészeti alapozású szakközépiskola Azonosító: FE-SZG -9-12 Kód:
FELN-E-SZK-GÉP
- Esti rendszerű informatikai alapozású szakközépiskola Azonosító: FE-SZI -9-12 Kód:
FELN- E-SZK-INFO
- Esti rendszerű szakiskolások középiskolája Azonosító: F-SZIK-E-11-12 Kód: FELN-
SZIK.- E. 11-12.
- Nappali rendszerű informatikai alapozású szakközépiskola Azonosító: FN-SZI -9-12 Kód:
FELN-N-SZK-INFO
- Nappali rendszerű szakiskolások középiskolája Azonosító: F-SZIK-N-11-12 Kód:
FELN- SZIK.- N. 11-12.
54
Azonosító: M-N-9-12 Kód: GÉP-1 Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
Módosítva: 2012. szeptember 1.
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12.
évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva.
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Azonosító: M-N-9-12 Kód: GÉP-1N Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom 3 3 3 3
Magyar nyelvtan 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3
Társadalomismeret és etika - - 1 -
Idegen nyelv ** 4 4 3,5 3,5
Matematika 3 4 3 4
Ének-zene 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 1 1
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1
Testnevelés és sport 3* 2,5* 2,5* 2,5*
Fizika 1,5* 2 - -
Földünk és környezetünk 1,5 1,5 - -
Biológia - - 2 1
Kémia 1,5 1,5 - -
Informatika** - 2 2 2
Információkezelés-gépírás** 2 - - -
Tanulásmódszertan és önismeret** 1 - - -
Szakmacsoportos alapozás (elmélet)
Ábrázoló geometria
Geometriai mérések
Géprajzi ismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
Anyagválasztás elméleti alapjai
Anyagvizsgálatok Gépészeti alapismeretek
Informatika (AUTOCAD)
Gépészeti kötések Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás
Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) ***
Szerelési gyakorlat Fémipari alapgyakorlat
Kézi forgácsolási gyakorlat
Gépi forgácsoló gyakorlatok Fúrás
Szerelési alkatrészgyártási feladatok
Anyagvizsgálati gyakorlatok Nem oldható kötések készítése
Melegüzemi gyakorlat
Pneumatika szerelése Gyalulás vésés
CNC-program készítése
Sík és hosszesztergálási gyakorlatok
(2) 2
-
- -
-
- -
-
- -
(4)
4/3 4/3
4/3
- -
-
- -
-
- -
-
(2) -
1
1 -
-
- -
-
- -
(4)
- -
-
4/3 4/3
4/3
- -
-
- -
-
-
(6) -
-
- 1
2
1 1
1
- -
(4)
- -
-
- -
-
4/3 4/3
4/3
- -
-
-
(6) -
-
- 1
-
- -
1
2 2
(4)
- -
-
- -
-
- -
-
1 1
1
1
A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 30 30
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 34 34
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 4 2 2
A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 31,5 32 32
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Gépészeti alapismeretek
-
- -
-
- -
-
- -
-
- -
2
2 2
1
2 2
2
2 2
1
2 2
55
felmenő
ÓRATERV
Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom 2 3 3 3
Magyar nyelv 2 1 1 1
Idegen nyelv** 3 3 3+1 3+1
Matematika (**9. évfolyamon) 3* 3+1 3+1 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2 3 3
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Vizuális kultúra 1+1
Informatika** 1 0+2 0+2 0+1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Információkezelés** 0+2 - - -
Szövegértés-tanulásmódszertan** 0+1 - - -
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Gépészeti alapozó feladatok
Munkavédelem
Műszaki mérés
Szakmai gyakorlat ***
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat***
Elsősegélynyújtás gyakorlat***
Műszaki mérés gyakorlat***
6
(3)
0,5
2,5
-
-
(3)
2+1
-
7
(4)
-
3+1
-
(3)
3
-
-
8
(4)
-
4
-
(4)
3+1
-
-
11
(8)
-
4+1
1
2
(3)
-
1
2
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 4 4 4 3
A tanuló tényleges heti óraszáma 35 36 35 34
Összefüggő szakmai gyakorlat 70 óra 105 óra 140 óra
Középszintű érettségire választható tantárgyak:
Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Vizuális kultúra,
Testnevelés és sport, Szakmai tantárgy (gépészeti
alapismeretek), Etika
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
1
1
2
-
2
2
1
1
2
1
56
Azonosító: KZ-N-9-12 Kód: KOZL Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Közlekedés (gépészet) nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással 2012. szept. 1-jétől tesi 3+2!
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom 3 3 3 3
Magyar nyelvtan 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3
Társadalomismeret és etika - - 1 -
Idegen nyelv 4 4 3,5 3,5
Matematika 3 4 3 4
Ének-zene 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 1 1
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1
Testnevelés és sport 3* 2,5* 2,5* 2,5*
Fizika 1,5* 2 -
Földünk és környezetünk 1,5 1,5 - -
Biológia - - 2 1
Kémia 1,5 1,5 - -
Informatika** 2 2 2
Információkezelés-gépírás** 2 - - -
Tanulásmódszertan és önismeret** 1 - - -
Szakmacsoportos alapozás (elmélet)
Munka –és környezetvédelem
Elektrotechnika
Vállalkozási ismeretek
Műszaki alapismeretek
Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) ***
Műszaki rajz
Szerelés
Mérés és forgácsolás
Méréstechnika
Műszaki dokumentáció
(2)
2
-
-
-
(4)
4/3
4/3
4/3
-
-
(2)
2
-
-
-
(4)
-
-
-
4
-
(6)
-
2
4
-
(4)
-
-
-
4
-
(6)
-
-
2
4
(4)
-
-
-
-
4
A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 30 30
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 34 34
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 4 2 2
A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 31,5 32 32
Emelt szintű érettségi felkészítések
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
szabadon választható
Fizika
Közlekedési alapismeretek
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12.
évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva. ** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
57
Azonosító: I-N-9-12 Kód: INF-1/ÚJ szoftver Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Informatika nappali 9-12 (szoftver) szakmacsoportos alapozással 2012. szept. 1-jétől tesi 3+2!
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12.
évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva. ** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom 3 3 3 3
Magyar nyelvtan 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika - - 1 -
Idegen nyelv 4 4 4,5 4,5
Matematika 3 4 4 4
Ének-zene 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra - 2 - -
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1
Testnevelés és sport 3* 2,5* 2,5* 2,5*
Fizika 1,5 2 -
Földünk és környezetünk 1,5 1,5 - -
Biológia - - 2 2
Kémia 1,5 1,5 - -
Informatika** - - - -
Információkezelés-gépírás** 2 - - -
Tanulásmódszertan és önismeret** 1 - - -
Szakmacsoportos alapozás (szoftver)
Informatikai alapismeretek
Informatikai alapismeretek gyakorlatok
Weblapszerkesztés, grafika gyakorlat
Adatbáziskezelés elmélet
Adatbáziskezelés gyakorlat
Hálózatok elmélet
Hálózatok gyakorlat
Programozás elmélet
Programozás gyakorlat
2
4
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
2
2
2
1
2
2
2
-
-
-
1
2
2
1
A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 32 31
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 36 35
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 4 0 0
A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 31,5 32 31
Emelt szintű érettségi felkészítések
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Szabadon választható
Fizika
Informatikai alapismeretek
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
58
Azonosító: I-N-9-13 Kód: INF-1/ÚJ szoftver Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Informatika nappali 9-13 nyelvi előkészítő (szoftver) szakmacsoportos alapozással
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Tanulásmódszertan és önismeret
Képesség-
fejlesztés
1
- - - -
Matematika 3
Természettudományos ismeretek 2
Magyar és nyilvános beszéd 2
Történelem és demokratikus
állampolgárságra nevelés 2
Irodalom - 3 3 3 3
Magyar nyelvtan - 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek - 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika - - - 1 -
Idegen nyelv 11 4 4 4,5 4,5
Matematika - 3 4 4 4
Ének-zene - 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra - - 2 - -
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
Fizika - 2 2 - -
Földünk és környezetünk - 1,5 1,5 - -
Biológia - - - 2 2
Kémia - 1,5 1,5 - -
Informatika** 5
Információkezelés-gépírás** 2 - - - -
Szakmacsoportos alapozás (szoftver)
Informatikai alapismeretek
Informatikai alapismeretek gyakorlatok
Weblapszerkesztés, grafika gyakorlat
Adatbáziskezelés elmélet
Adatbáziskezelés gyakorlat
Hálózatok elmélet
Hálózatok gyakorlat
Programozás elmélet
Programozás gyakorlat
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
4
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
-
-
-
-
2
2
-
-
-
1
2
2
2
1
2
2
2
-
-
-
1
2
2
1
A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 27,5 32 31
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 36 35
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 4 4 0 0
A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 32 31
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon
választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Ügyviteli alapismeretek
Informatika
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
59
Azonosító: I-N-9-12 Kód: INF-1N/ÚJ szoftver Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
Informatika nappali 9-12. szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom 2 3 3 3
Magyar nyelv 2 1 1 1
Idegen nyelv** 3 3 3+1 3+1
Matematika (**9. évfolyamon) 3* 3+1 3+1 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2 3 3
Etika 1
Biológia - egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Vizuális kultúra 1+1
Informatika** - - - -
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Információkezelés** 0+2 - - -
Szövegértés-tanulásmódszertan** 0+1 - - -
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkaszervezési ismeretek
Információtechnológiai alapok
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
Hálózati ismeretek I.
Szakmai gyakorlat***
Munkaszervezés gyakorlat***
Információtechnológiai gyakorlat***
Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat***
Hálózati ismeretek I. gyakorlat***
6
(2)
0,5
-
1
0,5
-
(4)
-
2
1+1
-
7
(3)
-
-
1+1
1
(4)
-
2
2
8
(3)
-
-
2
1
(5)
-
2+1
2
11
(4)
1
-
1
2
(7)
2
2+1
2
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 36
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 3 2 2 2
A tanuló tényleges heti óraszáma 34 34 33 34
Összefüggő szakmai gyakorlat 70 óra 105óra 140 óra
Középszintű érettségire választható tantárgyak:
Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Vizuális kultúra,
Testnevelés és sport, Etika
Emelt szintű érettségi felkészítések
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Szabadon választható
Fizika
Informatikai alapismeretek
2
2
1
1
2
2
2
2
1
1
2
2
60
Azonosító: K-N-9-12 Kód: ÜGYV-1/ÚJ Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12.
évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva. ** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
**** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom 3 3 3 3
Magyar nyelvtan 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika - - 1 -
Idegen nyelv 4 4 4 5
Matematika 4 4 4 4
Ének-zene 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1
Testnevelés és sport 3* 2,5* 2,5* 2,5*
Fizika 1,5 2 -
Földünk és környezetünk 1,5 1,5 - -
Biológia - - 2 2
Kémia 1,5 1,5 - -
Informatika** 1 1 2 2
Információkezelés-gépírás** - - - -
Tanulásmódszertan és önismeret** 1 - - -
Szakmacsoportos alapozás
Információkezelés (gy)***
Viselkedéskultúra (gy)***
Kommunikáció (gy)***
Gazdálkodási ismeretek (e+gy)****
Gépírás és levelezés (gy)***
Informatikai alkalmazás (gy)***
Titkári ismeretek (e)
Gazdasági-vállalkozási ismeretek (e)
2
1
-
1+1
-
-
-
-
2
-
1
1+1
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
-
-
-
-
2
2
2
2
A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 30 30
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 34 34
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 3 1,5 1,5
A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 30,5 31,5 31,5
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Ügyviteli alapismeretek
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
61
Azonosító: K-N-9-13 Kód: ÜGYV-3/ÚJ Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Ügyvitel nappali 9-13 nyelvi előkészítő, szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva
**** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Tanulásmódszertan és önismeret
Képesség-
fejlesztés
1
Matematika 3
Természettudományos ismeretek 2
Magyar és nyilvános beszéd 2
Történelem és demokratikus
állampolgárságra nevelés 2
Irodalom 3 3 3 3
Magyar nyelv 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika - - 1 -
Idegen nyelv ** 11 4 4 4 5
Matematika 4 4 4 4
Ének-zene 1 1 - -
Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -
Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
Fizika 2 2 -
Földünk és környezetünk 1,5 1,5 - -
Biológia - - 2 2
Kémia 1,5 1,5 - -
Informatika** 5 1 1 2 2
Információkezelés-gépírás** 2 - - - -
Szakmacsoportos alapozás
Információkezelés (gy)***
Viselkedéskultúra (gy)***
Kommunikáció (gy)***
Gazdálkodási ismeretek (e+gy)****
Gépírás és levelezés (gy)***
Informatikai alkalmazás (gy)***
Titkári ismeretek (e)
Gazdasági-vállalkozási ismeretek (e)
2
1
-
1+1
-
-
-
-
2
-
1
1+1
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
-
-
-
-
2
2
2
2
A tanuló kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 27,5 30 30
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 34 34
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 3 3 1,5 1,5
A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 30,5 30,5 31,5 31,5
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon
választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Ügyviteli alapismeretek
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
62
Azonosító: K-N-9-12 Kód: ÜGYV-1N/ÚJ Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom 2 3 3 3
Magyar nyelv 2 1 1 1
Idegen nyelv** 3 3 3+1 3+1
Matematika (**9. évfolyamon) 3* 3+1 3+1 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2 3 3
Etika 1
Biológia - egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Vizuális kultúra 1+1
Informatika** 1 0+2 0+2 0+1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Információkezelés** - - - -
Szövegértés-tanulásmódszertan** 0+1 - - -
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Levelezési ismeretek
Kommunikáció alapjai
Gazdasági alapismeretek
Jogi ismeretek
Vállalkozási ismeretek
Szakmai gyakorlat***
Gépírás és iratkezelés***
Levelezési gyakorlat***
Üzleti kommunikáció***
6
(3)
0,5
1
-
1
0,5
-
(3)
2+1
-
-
7
(2)
-
-
-
1
1
-
(5)
2+1
2
-
8
(4)
-
-
1
2
1
-
(4)
1+1
2
-
11
(6)
-
-
3
-
-
3
(5)
-
-
4+1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 2 4 4 3
A tanuló tényleges heti óraszáma 33 36 35 34
Összefüggő szakmai gyakorlat 70 óra 105óra 140 óra
Középszintű érettségire választható tantárgyak:
Biológia – egészségtan, Fizika, Kémia, Ügyviteli
alapismeretek Vizuális kultúra, Testnevelés és sport, Etika
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Földrajz
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
1
1
2
2
2
2
1
1
2
2
63
Azonosító: F-G-E-9-12 Kód: FELN. GIMN. E. 9-12. Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
2014/15-ben: 11.L - 11.M - 12.L - 12.M - 12.N
Esti rendszerű
ÓRATERV
** Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom 2,5 3 3 3
Anyanyelv és kommunikáció 1,5 1 1 1
Történelem 1,5 2 2 2,5
Emberismeret és etika - - - 0,5
Idegen nyelv (angol vagy német**) 4 4 4 4
Matematika 4 4 4 4
Művészetek - - 0,5 0,5
Fizika 1 1 1 -
Földünk és környezetünk 1 1 1 1
Biológia 1 1 1 1
Kémia 1 1 1 -
Informatika - - 1 1
Életvezetés 0,5 0,5 0,5 0,5
A tanuló kötelező heti óraszáma 18 18 19 18
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 2 2 2 2
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 20 20 21 20
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 0 0,5 1 1
A tanuló tényleges heti óraszáma 18 18,5 19, 5 19
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
Fizika, Kémia
Biológia, Földünk és környezetünk
Informatika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Biológia
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
1
1
1
1
1
1
-
1
1
1
1
1
1
1
1
64
Azonosító: F-K-E-9-12 Kód: FELN. KÖZ. E. 9-12. Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől kifutó rendszerben
2014-15-ben: 10. L osztály
Esti rendszerű
ÓRATERV
** Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar Irodalom 2 2 2 3
Anyanyelv és kommunikáció 1 1 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Emberismeret és etika - - - 1
Idegen nyelv (angol vagy német**) 3 3 3 4
Matematika 4 4 4 4
Művészeti ismeretek 1 1 1 -
Fizika 1 1 1 1
Földrajz 1 1 1 -
Biológia 1 1 1 -
Kémia 1 1 1 -
Informatika - - 1 1
Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 1 1 1 1
A tanuló kötelező heti óraszáma 15 15 15 12,5
A szabadsáv heti óraszáma 3 3 3 5,5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám 3 3 4 5,5
A tanuló tényleges heti óraszáma 18 18 19 18
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
Biológia, Földrajz, Kémia
Fizika,
Informatika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Biológia
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
1
1
1
1
1
1
-
-
1
1
1
1
1
1
1
65
Azonosító: FE-SZG -9-12 Kód: FELN-E-SZK-GÉP Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől felmenő
2014-15-ös évben:9.M osztály
ÓRATERV
Felnőtt Gépészeti szakközépiskola esti 9-12 szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom 1 2 2 2
Magyar nyelv 1 1 1 1
Idegen nyelv** 2 2 2 2
Matematika 2 2 2 2
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 1 1
Etika 1
Biológia 1 1
Fizika 1 0,5
Kémia 1 0,5
Földrajz 1 1
Művészetek 1
Informatika** 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Gépészeti alapozó feladatok
Munkavédelem
Műszaki mérés
Szakmai gyakorlat ***
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat***
Elsősegélynyújtás gyakorlat***
Műszaki mérés gyakorlat***
4
(3)
1
2
-
-
(1)
1
-
6
(4)
-
4
-
(2)
2
-
-
7
(4)
-
4
-
(3)
3
-
-
9
(6)
-
4
1
1
(3)
1
1
1
Rendelkezésre álló órakeret 18 18 18 18
Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 0 1 0 0
A tanuló tényleges heti óraszáma 18 19 18 18
Középszintű érettségire választható tantárgyak:
Biológia, , Földrajz, , Szakmai tantárgy (gépészeti
alapismeretek)
2
Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
1
1
1
-
1
1
1
1
1
1
66
Azonosító: FE-SZI -9-12 Kód: FELN-E-SZK-INFO Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől felmenő
2014-15-ös évben:9.L- 10.M osztály
ÓRATERV
Informatikai szakközépiskola esti 9-12. szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva ha 2 féle nyelv indul
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom 1 2 2 2
Magyar nyelv 1 1 1 1
Idegen nyelv** 2 2 2 2
Matematika 2 2 2 2
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 1 1
Etika 1
Biológia 1 1
Fizika 1 0,5
Kémia 1 0,5
Földrajz 1 1
Művészetek 1
Informatika** 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkaszervezési ismeretek
Információtechnológiai alapok
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
Hálózati ismeretek I.
Szakmai gyakorlat***
Munkaszervezés gyakorlat***
Információtechnológiai gyakorlat***
Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat***
Hálózati ismeretek I. gyakorlat***
4
(2)
0,5
-
1
0,5
-
(2)
-
1
1
-
6
(3)
-
-
2
1
(3)
-
-
1
2
7
(4)
-
-
2
2
(3)
-
-
2
1
9
(3)
1
-
2
-
(6)
1
-
3
2
Rendelkezésre álló órakeret 18 18 18 18
Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 0 1 0 0
A tanuló tényleges heti óraszáma 18 19 18 18
Középszintű érettségire választható tantárgyak:
Biológia, Kémia, Földrajz, Testnevelés és sport, Szakmai
alapozó ism,
Emelt szintű érettségi felkészítések
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Szabadon választható
Fizika
Informatikai alapismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
67
Azonosító: F-SZIK-E-11-12 Kód: FELN- SZIK.- E. 11-12. Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel
2014-15-ös évben:11.N és 11.O
Szakiskolások Középiskolája Esti rendszerű
ÓRATERV
** két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
Tantárgyak 11. évf. 12. évf.
Magyar Irodalom 2 2
Anyanyelv és kommunikáció 1 1
Történelem és állampolgári ismeretek 3 3
Emberismeret és etika - 0,5
Idegen nyelv (angol vagy német**) 3 4
Matematika 4 4
Művészeti ismeretek 0,5 -
Fizika 1 -
Földrajz 1 0,5
Biológia 1 0,5
Kémia 1
Informatika 1 1
Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 0,5 0,5
A tanuló kötelező heti óraszáma 14 13
A szabadsáv heti óraszáma 4 5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám 4 5
A tanuló tényleges heti óraszáma 18 18
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
Biológia, Földrajz, Informatika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Biológia
Informatika
-
-
1
1
1
1
1
1
1
-
1
1
1
1
1
1
68
Azonosító: F-G-N-9-12 Kód: FELN. GIMN. N. 9-12. Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
2014-15-ben: 12. K osztályban
Nappali rendszerű
ÓRATERV
** Az osztály két csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom 3 3 3 4
Anyanyelv és kommunikáció 2 2 2 1
Történelem 2 3 3 4
Emberismeret és etika - - - 1
Idegen nyelv ** (angol vagy német) 4 5 5 5
Matematika 5 5 5 5
Művészetek - - 1 1
Fizika 2 2 2 1
Földünk és környezetünk 2 2 2 2
Biológia 2 2 2 2
Kémia 2 2 2 1
Informatika** 2 2 2 2
Életvezetés 1 1 1 1
A tanuló kötelező heti óraszáma 27 27 30 29
A tanuló nem kötelező heti óraszáma 1 1 1 1
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 28 28 31 30
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 0 0 1 1
A tanuló tényleges heti óraszáma 27 27 30 30
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
Fizika, Földünk és környezetünk
Biológia, Kémia
Informatika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Biológia
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
69
Azonosító: F-SZK-N-9-12 Kód: FELN.SZK. N. 9-12. Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
2014-15-ben:11.K - 12.S - 12.Z
Nappali rendszerű általános szakközépiskolai ÓRATERV
** Az osztály két csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar Irodalom 3 3 3 4
Anyanyelv és kommunikáció 2 2 2 1
Történelem és állampolgári ismeretek 3 3 3 3
Emberismeret és etika - - - 1
Idegen nyelv ** (angol vagy német) 4 5 5 5
Matematika 5 5 5 5
Művészeti ismeretek - 1 1 1
Fizika 2 2 2 1
Földrajz 2 2 2 1
Biológia 2 2 2 1
Kémia 2 2 2 -
Informatika** 2 2 2 2
Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 1 1 1 1
Vállalkozási ismeretek - - 1 2
A tanuló kötelező heti óraszáma 27 28 30 29
A szabadsáv heti óraszáma 1 2 1 1
A szabad sávból felhasznált heti óraszám 1 2 1 1
A tanuló tényleges heti óraszáma 28 30 31 30
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
Fizika,
Biológia, Kémia, Földrajz
Informatika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Biológia
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
1
1
-
2
2
2
2
2
2
2
70
Azonosító: FN-SZI -9-12 Kód: FELN-N-SZK-INFO Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
2014-15-ös évben: 10.K osztály felmenő
ÓRATERV
Informatika nappali 9-12. szakmacsoportos alapozással
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom 3 3 3 3
Magyar nyelv 2 2 1 1
Idegen nyelv** 4 4 3 3
Matematika 5 5 4 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3
Etika 1
Biológia 1 1 1
Fizika 1 1 1
Kémia 1 1 1
Földrajz 1 1 1
Művészetek 1 1
Informatika** 1 1
Testnevelés és sport 3 3 3 3
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkaszervezési ismeretek
Információtechnológiai alapok
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
Hálózati ismeretek I.
Szakmai gyakorlat***
Munkaszervezés gyakorlat***
Információtechnológiai gyakorlat***
Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat***
Hálózati ismeretek I. gyakorlat***
4
(2)
0,5
-
1
0,5
-
(2)
-
1
1
-
6
(3)
-
-
2
1
(4)
-
1
2
9
(4)
-
-
2
2
(5)
-
3
2
12
(5)
1
-
2
-
(7)
2
3
2
Rendelkezésre álló órakeret 28 30 30 30
Szabadon tervezhető órakeret 4 2 2 2
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám 2 2 2 2
A tanuló tényleges heti óraszáma 30 32 32 32
Középszintű érettségire választható tantárgyak:
Biológia, Kémia, Földrajz, Testnevelés és sport, Szakmai
alapozó ism,
Emelt szintű érettségi felkészítések
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Szabadon választható
Fizika
Informatikai alapismeretek
2
2
1
1
2
2
2
2
1
1
2
2
71
Azonosító: F-SZIK-N-11-12 Kód: FELN- SZIK.- N. 11-12. Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel
2014-15-ös évben:11.S-11.Z
Szakiskolások Középiskolája Nappali rendszerű
ÓRATERV
** két csoportra bontva
Tantárgyak 11. évf. 12. évf.
Magyar Irodalom 4 5
Anyanyelv és kommunikáció 2 1
Történelem és állampolgári ismeretek 4 5
Emberismeret és etika - 1
Idegen nyelv ** (angol vagy német) 6 6
Matematika 6 6
Művészeti ismeretek 1 -
Fizika 1 1
Földrajz 1 1
Biológia 1 1
Kémia 1 1
Informatika** 2 2
Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) 1 1
Testnevelés 5 5
A tanuló kötelező heti óraszáma 32 31
A szabadsáv heti óraszáma 3 5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám 3 5
A tanuló tényleges heti óraszáma 35 36
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
Fizika,
Biológia, Kémia, Földrajz
Informatika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Biológia
Informatika
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
1
1
-
2
2
2
2
2
2
2
72
4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan
tankönyvvé nyilvánítottak.
Az új Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével az érintett iskolai évfolyamokon
bármely tantárgyhoz, csak olyan tankönyvet választunk, ami az iskolai tankönyvrendelés kereti
között megrendelhető, amelyek tankönyvvé lettek nyilvánítva.
A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.
tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az
egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, vagy
júniusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése tanév kezdése előtt a szülők
kötelessége.
A felnőttoktatási tagozaton:
- a nappali rendszerű oktatásban a következő tanév ajánlott tankönyveiről júniusban
tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat írásban, illetve az iskola WEB - lapján keresztül. Azok
megrendelése illetve beszerzése a szülők illetve a tanulók kötelessége.
- az esti rendszerű képzésben a következő évre ajánlott tankönyvjegyzék szintén már júniusban
rendelkezésre áll, a WEB-lapról letölthető formában, így megfelelő idejük van arra a
tanulóknak, hogy a tanév kezdetéig azokat fokozatosan beszerezhessék
- mindkét rendszerben kötelezően ajánlott a következőkben felsoroltak beszerzése: Négyjegyű
függvénytábla, történelmi atlasz, földrajz atlasz, nyelvi szótárak, irodalmi
szöveggyűjtemények.
- amennyiben a tanulónak nem áll módjában tankönyveket venni a kötelezőn kívül, igénybe
veheti az elektronikai alapú tankönyveink és oktatási segédleteink gyűjteményét
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik
figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek
több tanéven keresztül kiválaszthatóak, használhatók.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak
nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban
foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.
Az iskola arra törekszik, hogy a támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt
szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű
tanulók ingyenesen használhatják.
- Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő miniszteri, ill. fenntartó
rendelet alapján kapják meg tanulóink tartós könyvtári használatból- a munkafüzetek kivételével.
73
A köznevelési törvény 46. § (4) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a
munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az
iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz
rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.
Az iskolának a jogszabályokban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás
helyi rendjét.
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskola
házirendjében kell meghatározni.
4.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai
4.4.1. A nevelő és oktató munka céljait részletesen leírtuk a nevelési programban
4.4.2. Az iskolánk pedagógiai feladatainak megvalósításában fontos cél, hogy:
a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a
továbbtanulásra
alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására
készítsen fel az önművelésre
neveljen önálló munkára és gondolkodásra, tanulási tevékenység tudatos, intenzív
alkalmazására
fejlessze, bővítse az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és
tanulásszervezési módokat
fejlesztő értékeléssel és az önértékelés képességének fejlesztésével, az önismeret alakításával
az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban,
a csoportban
4.4.3.A kompetenciafejlesztés keretén belül kiemelt fontosságú feladat intézményünk tanulói részére
az információkezelés és gépírás tantárgy keretein belül IKT eszközök használatához szükséges
alapkompetenciák elsajátítása, valamint a szövegértés- tanulásmódszertan tantárgy vonatkozásában a
közismereti és szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges alapkompetenciák fejlesztése a kilencedik
évfolyamon.
4.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
A Nemzeti Köznevelési Törvény szerint az 2012.09.01-jével induló osztályok felmenő rendszerben
órarendileg 10-12. évfolyamig 2,5 testnevelési óra és 2,5 sportköri foglalkozás keretében oldjuk meg.
Helyszínét tekintve tornateremben, kondicionáló teremben jelenleg megoldható, későbbiekben a
fejlesztés alatt lévő nagy alapterületű tornaszobában valósítjuk meg.
Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A
mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:
Sportköri foglalkozások
Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás
Kondicionáló terem használata
Házi bajnokságokon való részvétel
Osztályok közötti sportversenyek
4.5.1 Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap.
Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára
elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.
74
Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor,
tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni
Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt,
jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést
Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken,
elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen
Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)
Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan
együttműködve
Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek,
szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és
drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia”
„Szexuális élet”
4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
4. 6.1. Tantárgy- és foglalkozás (pedagógus) választás rendje:
Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a –
következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű,
középszintű) felkészítő oktatásra:
A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre
történő jelentkezés
A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés
A 10. évfolyamon - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat
igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés
A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés
- középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat
igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés
A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, fakultációkra, szakkörökre, diákkörökre,
korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje
minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai
WEB lap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az
igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével.
A foglalkozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30.
(az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak)
A nem kötelező, szabadon választott órákon, fakultációkon történő részvétel kötelező, ha a tanuló
jelentkezett ezekre a foglalkozásokra.
Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló
pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem
alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása nem
kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja.
4.6.2. Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.))
Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, 9-13. évfolyamos
tanulók esetén.
75
Az osztályfőnök és a szaktanár évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb
hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi
előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő
véleményét, beleegyezését.
4.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola
tanulóinak közép-vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az
iskola kötelezően vállalja
2013. szeptember 1-jétől
Gépészet szakmacsoport:
emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika
középszinten: biológia-egészségtan, kémia, földrajz, vizuális kultúra, testnevelés és sport, szakmai
tantárgy (gépészeti alapismeretek), etika
Informatika szakmacsoport:
emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatikai
alapismeretek
középszinten: biológia-egészségtan, kémia, földrajz, vizuális kultúra, testnevelés és sport, etika
Ügyvitel szakmacsoport:
emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz, informatika
középszinten: biológia-egészségtan, fizika, kémia, vizuális kultúra, testnevelés és sport, szakmai
tantárgy (ügyviteli alapismeretek), etika
4.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei
A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi vizsgára jelentkezés és
megkezdésének feltétele a meghatározott mértékű közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Ez alól
kivétel a felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók
esete.
4.8.1. A 9-12. (13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik.
Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű
felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés, a tantárgyankénti szint megjelölésével, a 12.
(13.) évfolyamon történik.
Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat
kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt
témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg.
A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a
vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a
problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell
a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a
vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Emberismeret és etika
76
Matematika
Idegen nyelv
Fizika
Informatika
Testnevelés
Biológia
Földrajz
Kémia
Ügyviteli alapismeretek
Gépészeti alapismeretek
Közlekedési alapismeretek
Informatikai alapismeretek
Művészettörténet
4.8.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök
1. Csokonai és a felvilágosodás
2. Vörösmarty gondolati költeményei
3. Petőfi tájlírája
4. Arany János balladái
5. Katona: Bánk bán
6. Mikszáth új típusú emberábrázolása
7. Ady Endre szerelmi költészete
8. Babits Mihály ars poeticája
9. Kosztolányi Dezső életműve
10. József Attila tájlírája
11. Radnóti Miklós versei a hazáról, emlékekről
12. Örkény István: új műfaj és ábrázolás
13. Márai Sándor alkotásai
14. Balassi Bálint költészete
15. Madách Az ember tragédiája- az eszmék szerepe
16. Az európai irodalom alapvető hagyományai: antikvitás /Homérosz eposzai vagy Szophoklész
Antigonéja
17. Kortársaink – Kertész Imre Sorstalanság/ Szabó Magda Abigél vagy egy mai novella
18. Az irodalom határterületei: megfilmesített irodalmi alkotások
19. Móricz és a naturalizmus
20. Elbeszélések a XX. század első felének világirodalmából
21. egy szabadon választott színházi élmény vagy olvasott mű elemzése
22. Kölcsey hazafias költészete
Nyelvi témakörök
1. Nyelvi jelek
2. A kommunikáció tényezői
3. A kommunikáció nem nyelvi formái
4. A nyelvrokonság
5. A nyelvemlékek
6. A nyelvújítás
7. A nyelv területi és társadalmi tagozódása
8. A tömegkommunikáció műfajai
77
9. A morfémák
10. Helyesírásunk alapelvei
11. Szófajok
12. Az egyszerű mondat
13. A szóalkotás módjai
14. A szöveg egysége és felépítése
15. A hivatalos stílus
16. A retorika alapjai, az érvelés
17. A retorika alapjai
18. Egynyelvű szótárak
19. A képszerűség eszközei
20. A szöveg grammatikai kapcsolóelemei
21. A publicisztikai stílus
22. A nyelv és gondolkodás
4.8.3 Történelem – középszintű érettségi témakörök
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
Magyarország Károly Róbert és Nagy Lajos korában
A nagy földrajzi felfedezések
II. Népesség, település, életmód
Az első ipari forradalom
A dualizmus korának társadalma
Mindennapi élet a Kádár-korszakban
III. Egyén, közösség, társadalom
A középkori Magyar Királyság megteremtése
A reformkor
A kiegyezés
A sztálini diktatúra
IV. Modern demokráciák működése
Az athéni demokrácia
Az amerikai függetlenségi háború
A kommunista diktatúra Magyarországon
V. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
A XV. századi Magyarország nemzetközi konfliktusai
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
Az I. világháború
A Rákóczi-szabadságharc
VI. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
A II. világháború és a fasiszta ideológia
A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
Erdély aranykora
78
A reformáció
4.8.4. Emberismeret és etika
Célok és feladatok
Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését
szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos
léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok
világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától
elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények
mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal,
értékelvekkel és érvelési módokkal.
Fejlesztési követelmények
Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a
választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén.
Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek
fejlesztése.
Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb
állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően.
Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások
meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése.
A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú
megvilágítása.
Belépő tevékenységformák.
Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése.
Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.
Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint.
Szövegelemzés.
Irányított viták, szerepjátékok.
Témakörök Tartalmak
Az erkölcsi lény A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő
szociális jellege.
Én és te.
A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.
Az öntudat reflexivitása és nyitottsága.
Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban.
Autonómia és egymásra utaltság.
Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása.
Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség,
kölcsönösség, szeretet.
Az ember méltósága.
Az erkölcsi cselekedet A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint.
A választás szabadsága és az ember felelőssége.
A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség
összefüggése.
Szándék és következmény.
Törvény és lelkiismeret.
A szenvedés tapasztalata és magyarázatai.
Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban.
Jó és rossz megkülönböztetésének képessége.
Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó
79
életformák sokfélesége.
Materiális és formális etikák.
Az etika megalapozása A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius,
felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és
összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák
alapján.
Az erények és a jellem A jellem és az illem.
Képességek és erények.
Törekvés a jóra (a jó akarat).
Önnevelés, önfegyelem.
Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség
integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét,
tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma.
Az alapvető erények.
A szeretet forrásai és nemei.
Személy és erkölcs Életcélok és szükségletek.
A jólét fogalma.
Az élet minősége.
A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái.
Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs.
Barátság, részvét, segítség.
Munkaerkölcs.
Etikus fogyasztás.
Példakövetés, példaképek.
Társadalom és erkölcs Etikai közösség és társadalom.
Erkölcs és jog eltérő illetékessége.
Személyes elkötelezettség és tolerancia.
Hazaszeretet.
A társadalmi identitás szerkezete.
Erkölcs és politika.
Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség.
Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság.
Etika és gazdaság.
Vallás és erkölcs A kereszténység erkölcsi tanításának lényege.
Az ó- és újszövetségi etika összefüggése.
Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más
világvallások felfogása szerint.
A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére.
Valláserkölcs és világi etika viszonya.
Az etika transzcendens megalapozásának igénye.
Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai fejlődésetikai dilemmái.
A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a
modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi
kérdései.
A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és
sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete.
Vita az állatok jogairól.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek
konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és
értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.
80
4.8.5. Matematika - középszint érettségi témakörök
Javasolt szóbeli témakörök:
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
1.1 Halmazok
1.1.1 Halmazműveletek
1.1.2 Számosság, részhalmazok
1.2 Matematikai logika
1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
1.3 Kombinatorika
1.4 Gráfok
2. Számelmélet, algebra
2.1 Alapműveletek
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
2.2.1 Oszthatóság
2.2.2 Számrendszerek
2.3 Racionális és irracionális számok
2.4 Valós számok
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
2.6 Betűkifejezések
2.6.1 Nevezetes azonosságok
2.7 Arányosság
2.7.1 Százalékszámítás
2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek
Négyzetgyökös egyenletek
2.8.2 Nem algebrai egyenletek
Abszolútértékes egyenletek
Exponenciális és logaritmikus egyenletek
Trigonometrikus egyenletek
2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek
3. Függvények, sorozatok
3.1 A függvény
3.2 Egyváltozós valós függvények
3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk
3.2.2 A függvények jellemzése
3.3 Sorozatok
3.3.1 Számtani és mértani sorozatok
3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
4.1 Elemi geometria
4.1.1 Térelemek
4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
4.2 Geometriai transzformációk
4.2.1 Egybevágósági transzformációk
Síkban
4.2.2 Hasonlósági transzformációk
81
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok
4.3.1 Síkbeli alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
4.3.2 Térbeli alakzatok
4.4 Vektorok síkban és térben
4.5 Trigonometria
4.6 Koordinátageometria
4.6.1 Pontok, vektorok
4.6.2 Egyenes
4.6.3 Kör
4.7 Kerület, terület
4.8 Felszín, térfogat
5. Valószínűségszámítás, statisztika
5.1 Leíró statisztika
5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
5.2 A valószínűségszámítás elemei
4.8.6. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök
A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal:
1. Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
Személyes tervek
2. Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
A városi és a vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet
megóvásáért?
Időjárás
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
82
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség
megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Kulturális események
8. Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
4.8.7. Fizika - középszintű érettségi témakörök
Newton törvényei
Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye
Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő
Newton III. Erőlökés
Pontszerű és merev test egyensúlya
Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek – Tömegközéppont
Mozgásfajták
Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás
Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések
Mechanikai hullámok
Munka, energia
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
Hőtágulás
Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)
Az ideális gáz kinetikus modellje
Energiamegmaradás hőtani folyamatokban
Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok
Kalorimetria
Halmazállapot-változások
Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás
A termodinamika II. főtétele
Körfolyamatok - Hőerőgépek
Elektromos mező
Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése
Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön
Kondenzátorok
Egyenáram
83
Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők
Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye
Időben állandó mágneses mező
Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője
Mágneses erőhatások
Az időben változó mágneses mező
Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája
Elektromágneses hullámok
Az elektromágneses hullám fogalma
A fény mint elektromágneses hullám
Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek – A Laeser fény - A geometriai fénytani leképzés
A szem és a látás
Az anyag szerkezete
Az atom szerkezete
A kvantumfizika elemei – Speciális relativitáselmélet alapelemei – Relativisztikus tömegnövelés
- Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete
Az atommagban lejátszódó jelenségek
Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió
Sugárvédelem
Elemi részek
A gravitációs mező
Csillagászat
A fizikatörténet fontosabb személyiségei
Felfedezések, találmányok, elméletek
4.8.8. Informatika - középszintű érettségi témakörök
1. Információs társadalom
A kommunikáció
A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és
rendszerek
Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
Közhasznú információs források
Információ és társadalom
Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői
Informatika és etika - Jogi ismeretek
2. Informatikai alapismeretek – hardver
Jelátalakítás és kódolás
Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás
Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás
A számítógép felépítése
A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi
feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap
A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/
kimeneti eszközök, háttértárak
A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai
Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete
Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése
Állományok típusai, keresés a háttértárakon
Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás,
84
megnyitás
Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem
A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs,
lemezkarbantartás
A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
4. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten
Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW
Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata
5. Könyvtárhasználat
Könyvtárak
A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer,
multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány
A könyvtári szolgáltatások
ETO, ISBN, ISSN számok ismerete
Dokumentumok
Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta,
diakép, film, CD, mágneslemez, DVD
Tájékoztató eszközök
Katalógusok - Adatbázisok
Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
A gyakorlati vizsga témakörei:
Szövegszerkesztés
Táblázatkezelés
Adatbázis-kezelés
Weblapkészítés
Prezentáció és grafika
4.8.9. Testnevelés - középszintű érettségi témakörök
Az elméleti ismeretek témakörei:
A magyar sportsikerek
A harmonikus testi fejlődés
Az egészséges életmód
Testi képességek
Gimnasztika
Atlétika
Torna
Ritmikus sportgimnasztika
Küzdősportok, önvédelem
Úszás
Testnevelési és sportjátékok
Természetben űzhető sportok
A gyakorlati ismeretek témakörei:
Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat)
Atlétika (futás, ugrás, dobás)
Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát)
Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo)
Úszás (két választott úszásnemben)
85
4.8.10. Biológia - középszintű érettségi témakörök
1. Bevezetés a biológiába
1. A biológia tudománya
2. Az élet jellemzői
3. Fizikai, kémiai alapismeretek
4. Szervetlen és szerves alkotóelemek
5. Az anyagcsere folyamatai
2. Egyed alatti szerveződési szint
1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2. Az anyagcsere folyamatai
3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. Az egyed szerveződési szintje
1. Nem sejtes rendszerek
2. Önálló sejtek
3. Többsejtűség
4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. Az emberi szervezet
1. Homeosztázis
2. Kültakaró
3. A mozgás
4. A táplálkozás
5. A légzés
6. Az anyagszállítás
7. A kiválasztás
8. A szabályozás
9. Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek
1. Populáció
2. Életközösségek (élőhelytípusok)
3. Bioszféra
4. Ökoszisztéma
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
1. Molekuláris genetika
2. Mendeli genetika
3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok
4. A bioszféra evolúciója
4.8.11. Földrajz - középszintű érettségi témakörök
1. Térképi ismeretek
1. A térképi ábrázolás
2. Térképi gyakorlatok
3. Az űrtérképezés
2. Kozmikus környezetünk
1. A Naprendszer kialakulása
2. A Nap és kísérői
3. A Föld és mozgásai
4. Az űrkutatás és az emberiség
3. A geoszférák földrajza
86
1. A kőzetburok
2. A levegőburok
3. A vízburok
4. A talaj
5. A geoszférák kölcsönhatásai
4. A földrajzi övezetesség
1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
2. A vízszintes földrajzi övezetesség
3. A forró övezet
4. A mérsékelt övezet
5. A hideg övezet
6. A függőleges földrajzi övezetesség
5. A népesség - és településföldrajz
1. A népesség földrajzi jellemzői
2. A települések földrajzi jellemzői
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai
2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata
3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai
4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása
5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok
1. A világgazdasági pólusok
2. A világgazdaság peremterületei
3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok
8. Magyarország földrajza
1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai
2. Magyarország természeti adottságai
3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői
4. Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe
5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom
földrajzi képe
6. Magyarország környezeti állapota
9. Európa regionális földrajza
1. Európa általános természetföldrajzi képe
2. Európa általános társadalom földrajzi képe
3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
4. Észak-Európa
5. Nyugat-Európa
6. Dél-Európa
7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom földrajzi képe
8. Kelet-Európa természet- és társadalom földrajzi vonatkozásai
10. Európán kívüli földrészek földrajza
1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe
2. Ázsia
3. Ausztrália és Óceánia
4. Afrika általános földrajzi képe
5. Amerika
11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai
1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai
2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei
3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
87
4.8.12. Kémia - középszintű érettségi témakörök
1. Általános kémia
1. Atomszerkezet
2. Kémiai kötések
3. Molekulák, összetett ionok
4. Anyagi halmazok
5. Kémiai átalakulások
2. Szervetlen kémia
1. Hidrogén
2. Nemesgázok
3. Halogénelemek és vegyületeik
4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
6. A széncsoport elemei és vegyületeik
7. Fémek
3. Szerves kémia
1. A szerves vegyületek általános jellemzői
2. Szénhidrogének
3. Halogéntartalmú szénhidrogének
4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek
5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
6. Szénhidrátok
7. Fehérjék
8. Nukleinsavak
9. Műanyagok
10. Energiagazdálkodás
4. Számítások
1. Az anyagmennyiség
2. Gázok
3. Oldatok, elegyek, keverékek
4. Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban
5. Termokémia
6. Kémiai egyensúly
7. Kémhatás
8. Elektrokémia
4.8.13. Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök
I. Gazdálkodási ismeretek
szükséglet, javak, hasznosság
termelési tényezők
a piac működésével kapcsolatos fogalmak, összefüggések
a kereslet-kínálat fogalma, hatásuk
a vállalkozási formák jellemzői, összehasonlításuk
a pénz fogalma, kialakulása, a modern pénzrendszer
a pénzforgalom irányai
az Európai Unió története, felépítése, működése
hazánk helyzete, részvétele az Unióban
A gazdaság alapelemei, a szükséglet, a hasznosság és a szűkösség fogalma
A gazdasági javak csoportosítása
88
A termelési tényezők
A gazdasági körforgás
A gazdasági szereplők
A piac fogalma, elemei és működése
A kereslet, a kínálat fogalma és törvénye
A keresleti és kínálati függvény ábrázolása, jellemzői
A Marshall-kereszt ábrázolása, jellemzői
A vállalkozás fogalma
A vállalkozás céljai
A sikeres vállalkozás kritériumai
A vállalkozások szervezeti formái, összehasonlítása, alapításuk és megszüntetésük legfontosabb
szabályai
A pénztörténet fontosabb állomásai
A modern pénz fogalma és funkciói
A pénzforgalom fajtái, bizonylatai
A magyar bankrendszer
A kétszintű bankrendszer sajátosságai, az MNB szerepe
Az üzleti bankok fontosabb feladatai
Az európai integráció története
Az Európai Unió legfontosabb szervezetei, feladatai
Magyarország és az EU kapcsolatának főbb állomásai
Magyarország EU-tagsága előnyei és hátrányai
Az európai uniós pályázati lehetőségek
2. Jogi ismeretek
jogalkotás, jogforrások, jogágak
a magyar jogrendszer
a polgári jog alapvető fogalmai, szerződésfajták
A jog fogalma
A jogszabályi hierarchia fogalma
A jogszabályok érvényessége, hatálya
Az Alkotmányban biztosított alapvető állampolgári jogok és kötelességek
A polgári jog fogalma, alapvető jellemzői
A jogképesség, cselekvőképesség fogalma
A szerződésfajták
A beadvány tartalmi, formai elemei
3. Munkavállalás
munkajogi ismeretek
a munkaviszony keletkezése, megszűnése
a munkavégzés szabályai
a munkavállaló jogai és kötelességei
az önéletrajz tartalmi és formai követelményei
Álláskeresési technikák, az önéletrajz, a motivációs levél tartalmi elemei
Az állásinterjúra való felkészülés folyamata
A munkaviszony keletkezésének szabályai, a munkaszerződés és a tájékoztató tartalmi elemei
A munkavállalók és munkaadók jogai és kötelezettségei
A munkaidővel, a pihenőidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályok
A munkaviszony megszűnése esetei, a kapcsolódó dokumentumok, azok funkciói
A kollektív szerződés megkötésének legfontosabb szabályai
4. Munkahelyi környezet
a korszerű iroda ismérvei, berendezése, technikai eszközei
A korszerű iroda jellemzői, ergonómiai követelményei
89
Az irodák típusai
Az egyes irodafajták jellemzői
A korszerű titkári iroda technikai (ügyvitelei és kommunikációs) eszközei
Az irodai környezet legfontosabb emberi tényezői
A titkárság helye, szerepe, funkciója a szervezet hierarchiájában
A titkári/ügyviteli munkakör legfontosabb elvárásai
A megjelenés alapvető követelményei az üzleti/hivatali életben
A köszönés alapvető illemszabályai az üzleti/hivatali életben
A bemutatás, bemutatkozás és megszólítás udvariassági szabályai az üzleti/hivatali életben
A titkár (ügyviteli munkatárs) továbbképzésének fontossága, lehetőségei
5. Programszervezés, kapcsolattartás
vendégfogadás főbb szabályai
protokollismeretek
programszervezési ismeretek
A vendégfogadás főbb szabályai belső munkatársak, külső üzleti partnerek, illetve külföldi ügyfelek
esetén
Az üzleti életben szervezett rendezvények fajtái, funkciói
A rendezvények előkészítésének és lebonyolításának teendői
A rendezvények technikai eszközei, fontosabb dokumentumai
A hivatalos telefonálás – hívás-fogadás – szabályai (vezetékes- és mobiltelefon, valamint
üzenetrögzítő használata esetén)
A titkár ügyfélfogadással, illetve tájékoztatással kapcsolatos teendői bejelentett és váratlan ügyfél
esetén
A konfliktuskezelés szabályai, eljárási technikák
A titkári munkakörre vonatkozó kapcsolattartás szabályai (pl. vezető-titkár, munkatársak-titkár,
ügyfél-titkár stb. kapcsolatban)
A titkár hostessi, vendéglátói feladatai
Az üzleti élet ajándékozási szokásai
Az időgazdálkodás alapelvei
A munkaidő megtervezésének folyamata
A titkári munkakör alapvető munkahelyi elvárásainak bemutatása (lásd Titkárok Etikai Kódexe)
A névjegy típusai, használatának alapvető szabályai
6. Hivatalos levelezés
hivatalos és üzleti levelek alaki, tartalmi jellemzői
ügyirat-kezelési ismeretek, műveletek
Az egyszerű iratok szerepe, formai, tartalmi és nyelvi jellemzőik
Az üzleti levelek típusai, azok formai, tartalmi és nyelvi jellemzői
Az írásbeli kapcsolattartás hagyományosa (papíralapú) formái, udvariassági szabályai
Az elektronikus kapcsolattartás formái, udvariassági szabályai, előnyei és hátrányai
A munkahelyi szervezetek kapcsolattartásának lehetséges formái
A cégek belső kapcsolattartásának információs iratai (emlékeztető, feljegyzés, körlevél, jelentés,
beszámoló, meghívó stb.)
Az ügyiratkezelés fogalma, főbb követelményei
Az ügyiratkezelés szakaszai, lehetséges szervezeti rendszerei
Ügyintézési teendők az ügyiratkezelés egyes szakaszaiban
Az ügyiratkezelés legfőbb dokumentumai
Az irattározáshoz kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok
A selejtezéshez kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok
Az elektronikus iratkezelés bemutatása, a kéz és az elektronikus iratkezelés összehasonlítása
90
4.8.14. Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
1. Műszaki ábrázolás
1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek
1.1.1 Síkmértani alapfogalmak
1.1.2 Térmértani alapfogalmak
1.1.3 Vetületi ábrázolás
1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás
1.1.5 Síkmetszés
1.1.6 Áthatások
1.1.7 Metszeti ábrázolás
1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása
1.2.1 Felvételi vázlatkészítés
1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások
1.2.3 Mérethálózat
1.2.4 Mérettűrések
1.2.5 Alak-és helyzettűrések
1.2.6 Felületminőség
1.2.7 Jelképes ábrázolások
1.2.8. Munkadarabrajz készítése
2. Mechanika
2.1 Merev testek statikája
2.1.1 Statikai alapfogalmak
2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
2.1.3 Tartók statikája
2.2 Szilárdságtan
2.2.1 Igénybevételek
2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevételre
2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre
3. Gépelemek
3.1. Kötőgépelemek, kötések
3.2 Rugók és lengéscsillapítók
3.3 Csövek, csőszerelvények
3.4 Tengelyek, csapágyazások
3.5 Tengelykapcsolók és fékek
3.6 Hajtások
3.7 Hajtóművek
4. Műszaki mérések
4.1 Egyszerű méret és felületellenőrzés
4.2 Anyagvizsgálati mérések
5. Anyagismeret
5.1 Fémtani alapfogalmak
5.2 Fémes szerkezeti anyagok
5.3 Nemfémes szerkezeti anyagok
91
6. Megmunkálások
6.1 Forgács nélküli megmunkálások
6.2 Hőkezelések
6.3 Hegesztés
6.4 Forrasztás
6.5 Műanyagok megmunkálása
7. Munka-, tűz-, és környezetvédelem
7.1 Munka- és tűzvédelem
7.2 Környezetvédelmi alapfogalmak
4.8.15. Közlekedési alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
1. Közlekedési ismeretek
1.1 Közlekedési alapfogalmak
1.2 A közlekedés technikai elemei
1.3 Vasúti közlekedés
1.4 Vízi közlekedés
1.5 Légi közlekedés
1.6 Csővezetékes szállítás
1.8 Munka-és környezetvédelmi alapfogalmak
2. Műszaki rajz
2.1 Síkmértani alapfogalmak
2.2 Térmértani alapfogalmak
2.3 Vetületi ábrázolás
2.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás
2.5 Síkmetszés
2.6 Áthatások
2.7 Metszeti ábrázolás
2.8 Felvételi vázlatkészítés
2.9 Egyszerűsített és különleges ábrázolások
2.10 Mérethálózat
2.11 Mérettűrések
2.12 Alak és helyzettűrések
2.13 Felületminőség
2.14 Jelképes ábrázolások
2.15 Munkadarabrajz készítése
3. Mechanika
3.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek
3.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
3.3 Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók
3.4 Igénybevételek
3.5 Méretezés egyszerű igénybevételre
3.6 Méretezés összetett igénybevételre
4. Gépelemek-géptan
4.1 Kötőgépelemek, kötések
4.2 Rugók és lengéscsillapítók
4.3 Csövek, csőszerelvények
4.4 Tengelyek, csapágyazások
92
4.5 Tengelykapcsolók
4.6 Fékek
4.7.Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások
4.8 Hajtóművek
5. Technológiai alapismeretek
5.1 Anyagismereti alapfogalmak
5.2 Fémtani alapfogalmak
5.3 Fémes szerkezeti anyagok
5.4 Nemfémes szerkezeti anyagok
5.5 Forgácsnélküli megmunkálások
5.6 Hőkezelések
5.7 Hegesztés
5.8 Forrasztás
5.9 Műanyagok megmunkálása
6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek
6.1 Áramköri elemek
6.2 Transzformátorok
6.3 Transzformátor – típusok
6.4 Egyenáramú villamos forgógépek
6.5 Váltakozó áramú villamos forgógépek
6.6 Félvezető diódák
6.7 Speciális diódák
6.8 Bipoláris tranzisztorok
6.9 Unipoláris tranzisztorok
6.10 Egyéb félvezetők
6.11 Logikai alapfogalmak
6.12 Logikai alapáramkörök
4.8.16. Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
A) tétel: Szóbeli számonkérés
Hardver eszközök jellemzése
Szoftver eszközök jellemzése
Hálózati fogalmak
Hálózati módszerek, eljárások
Hálózati kommunikáció
Rendszeradminisztrációs feladatok
Algoritmus-leíró eszközök ismerete
Programnyelvi tájékozottság
Programozási tételek ismerete
Adatbázis ismeretek
B) tétel: Számítógépen történő számonkérés
Általános szoftverek haladó alkalmazása
Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése
Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete
Képek grafikai jellemzőinek módosítása
Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)
Információ keresése az Interneten
Weblap készítési ismeretek
93
Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása
Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése
Minden tétel két résztételből ("A" és "B") tevődik össze: Az "A" résztétel az adott témakör általános
bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A "B" résztétel egy
számítógéphez kapcsolódó feladat általános bemutatását és a probléma-megoldás módjának
ismertetését igényli.
Az írásbeli vizsga részei:
Teszt jellegű központi írásbeli kérdéssor megoldása
Központi feladatsor számítógépes megoldása
A 20-25 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban az informatikai alapozó ismeretekhez kapcsolódó
(nem programozási) fogalmak, törvényszerűségek, és összefüggések szerepelnek. Az egyszerű, rövid
választ igénylő feladatok pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A kérdéstípusok az
előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg.
A számítógép mellett megoldandó feladatsor a programozási és az adatbázis kezelési terület
alkalmazás jellegű követelményeire épít. A feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több
részfeladatból is állhat.
4.8.17. Művészettörténet
Érettségi követelmények
Készségek, képességek, témakörök szerint: Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek:
Őskor művészete
Mezopotámia művészete
Egyiptom művészete
Görög művészet
Római művészet
Ókeresztény művészet
Bizánc és az iszlám világművészete
Népvándorláskor
Román kor művészete
Gótika művészete
Reneszánsz művészet
Barokk művészet
Klasszicizmus és romantika művészete
Realizmus
Impresszionizmus és posztimpresszionizmus
Századforduló művészete, szimbolizmus, szecesszió
Avantgárd irányzatok a XX.század elején.
A XX. századi építészet irányzatai
Művészet a két világháború között
Művészet a második világháború után
94
4.8.18. Tantárgyi kulcskompetenciák
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok
kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját
véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és
elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és
rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére.
Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz
részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és
információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a
papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő
szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra.
Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.
Idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és
fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a
fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan
helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud
alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző
eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző
álláspontokat és terveket.
Matematikai kompetencia
A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az
eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai
bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a
megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra
alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák
megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét
és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.
Természettudományos és technikai kompetencia
A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és
magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése
mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes
meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket,
és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és
alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása
során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot
középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása
érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális
következményeit.
Digitális kompetencia
A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés,
táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a
mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan
kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott
95
szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta
lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját
szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes
magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT
interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a
szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi
ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a
közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is
kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a
különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes
helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a
frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek
megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult
tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a
tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és
kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az
egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a
személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és
ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez
kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai
vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk
megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával
kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás)
kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a
választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos
elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról
szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és
választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége
kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a
függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a
tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális
örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét,
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a
koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő
szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra
történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.
A hatékony, önálló tanulás
A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat
szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az
IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását
megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony
gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló
tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri
szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a
96
számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy
saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés
A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének
jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek,
mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a
normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi
egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző
kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását.
Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket,
sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével
kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar
személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival.
Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi
hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő
szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van
a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a
magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket.
Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások
megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti
kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető
állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az
antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni.
Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az
Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb
környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az
együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek
működési formáit és lehetőségeit.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége
alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére.
Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel.
Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel,
empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az
ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az
önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
A családi életre nevelés
A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a
munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit.
Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös
tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni.
97
Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás
alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és
kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud
információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes
információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a
gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött
szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és
feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát,
tiszteli a különböző generációk tagjait.
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik
környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend
összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az
e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét
a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van
annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a
folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek
kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri
a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek
segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az
ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a
gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját,
képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások
szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre
szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és
próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a
környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,
fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség
értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon
keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a
szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége
környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét.
Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint
az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját
életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal
kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a
fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció
Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van
jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett
szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel,
gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek
állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel
igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét,
felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud
98
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről
és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági,
önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki.
Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi
és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni
pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz,
hogy számlát nyisson és azt használja.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a
média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni,
médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos
tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása
A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes
saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával
önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat.
Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ
tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és
a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket
megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek
értelmezésében.
A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként:
4.8.19. Osztályfőnöki óra keretében
A szakközépiskolában és gimnáziumban folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának
kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló,
folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi
értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú
tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és
a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi
kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök nevelő munkájának. Az osztályközösségének
és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a
kompetenciákat.
A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári
kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos,
kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diák-
diák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben
tartását.
A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának
és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és
kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben
és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a
különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt
legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle
kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon.
Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet
témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a
99
demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő
megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai
élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult
tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon ezeken az órákon fejlesztjük szociális és
állampolgári kompetenciákat.
Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel.
A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a
szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség
látnivalóira, ismerkednek az adott táj történelmével, élővilágával, népművészetével. Így fejlődik
kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. Ez utóbbi célt
szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek
színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok
külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen
szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata.
A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és
végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat,
illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében. A különböző évfolyamokon
folyamatosan szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9.
évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt
fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése
kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a
témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a
viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások
kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését.
Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés és a
környezeti nevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód és a környezettudatosság
elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás
technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A
tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az
egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben
szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel megalapozását. Ezt a
holisztikus egészségnevelési szemlélet szolgálja a legjobban. Ezeken az órákon gyakorlatilag
valamennyi kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a
természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a
környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával.
A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban
élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük
és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első,
közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel
kialakításához.
Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és
minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes
színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori
sajátosságokat.
4.8.20. Magyar irodalom
A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A
kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű.
Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok
100
Anyanyelvi kommunikáció Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére,
helyes és kreatív használatára
Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek
segítségével
Énkép, önismeret – szerepazonosság, empátia
Hon- és népismeret – a nyelv szerepe a kollektív tudat
fejlődésében
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra –
művelődéstörténeti és stíluskorszakok nyelvi
sajátosságainak megfigyelése, értelmezése
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az
irodalmi szövegek vitára alkalmas helyzeteinek
segítségével
Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése
Könyvtári információkeresés, idézés, jegyzetkészítés,
helyesírási szótár használata
Digitális kompetencia Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció
készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére
Web2.0 alkalmazások használata
Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete,
használata
IKT, IST, SDT pcs. használata
Infokommunikációs eszközök használatának
elsajátítása (pl. aktív tábla)
Hatékony, önálló tanulás Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az
irodalmi művek megismerése és elemzése során
(csoportmunka, fórum, vita)
Az információ megosztásának képessége a
szövegértelmezésben, műelemzésben
Reflektív tanulási szokások kialakítása
Memoritertanulási stratégiák fejlesztése
Szociális kompetencia Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az
irodalmi alkotásokban
Együttműködés és vitakultúra fejlesztését szolgáló
feladatok alkalmazása
Egyén és közösség viszonyának felismerése,
értelmezése az irodalmi művek segítségével
Kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia
Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat)
történő munkavégzés modellezése
A tervezés, szervezés és megvalósítás hármas
folyamatának életszerű helyzetekben történő
alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok
értékelése) az irodalmi művek elemzésére kialakított
munkaformákban
Esztétikai- művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai elveinek
és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése
A médiális folyamatok esztétikai sajátosságainak
felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen)
Ízlés – közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi
szövegekben
Modern és kortárs művészeti, esztétikai
kifejezőeszközök felismerése, értelmezése
(stílusgyakorlatok az irodalomórán)
Az irodalom határterületeivel való együttműködést
101
biztosító alkotások elemzése (irodalom-film,
irodalom-
színház, irodalom-képzőművészet, irodalom-zene)
Idegen nyelvi kommunikáció Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi
változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek
vagy műrészletek segítségével
Matematikai kompetencia A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az
irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnem-
műfaj kérdések és a poétikai eszközök felismerésében,
értelmezésében
A logikus érvelés folyamatának megismerése és
alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban
Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák
alkalmazása a szövegértelmezésben és
szövegalkotásban (pl. szereplők-szereplőcsoportok
viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok)
Természettudományos kompetencia A kronologikus irodalmi és művelődéstörténeti ill.
stíluskorszakok tudományos hátterének elemzése,
értelmezése, csatolása a művészeti, esztétikai
kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás –Descartes -
Racionalizmus stb.)
Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és
az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-
ellenutópia)
Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik.
Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4
évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál
arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes
tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek
megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai
szerint alakulnak.
A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul.
Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a
tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a
hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web
2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és
képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott.
Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök
használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag
specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok
használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök
segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi
tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor.
A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az
egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális
szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek
szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és
elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a
kompromisszumra való törekvés jellemez.
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző
készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl.
projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A
munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni.
102
Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző
értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése
mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók
a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a
civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak.
Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások
eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az
irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is
megismerjék.
A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és
tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési
gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok,
folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való
felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített
kisérettségi, ill. a kétszintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés.
A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A
kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú
művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül
foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok
bevezetőiben, ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek
írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi
elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a
természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése
bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl.
Felvilágosodás – Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal,
tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel.
Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére.
Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven
sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására
és rendszerezésére.
A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség
kulturális igénye. Köztudott , hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly
hatása van. Természetes , hogy a jó iskola él ezen művészeti ágak nyújtotta kulturális
lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul még a
szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak.
Mindezeket a gondokat az iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért
az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be.
Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel,
erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is
alkalmazhatnak.
Az integrált oktatás kapcsán megtanulhatják megérteni és tolerálni az őket körülvevő diákok
másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját
nehézségeiket is vállalniuk kell.
A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra
nyújtott felmentésekkel éljenek Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja,
igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres
támogatására.
A diszlexia olyan tünetegyüttes, amely lehet veleszületett betegség , de kialakulhat konfliktussal
terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent , melynek
során a tanuló igen nehezen , és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma
főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is
párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen
103
nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a
feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését.
Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünetegyüttes rendkívül
sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig” terjedhet, de nem ez az igazi gond.
Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás,
mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák
nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő
diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról” . A nevelési tanácsadó
szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója
állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli
számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként
meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás
felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünetegyüttesnek, nem adják meg a felmentést.
Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy
beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja.
Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár
szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen
problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az
iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen.
4.8.21. Magyar nyelvtan
Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok
Anyanyelvi kommunikáció Igény az anyanyelv megismerésére, használatára,
fejlesztésére
Szövegértés- szövegalkotás
Helyes és kreatív nyelvhasználat
Énkép, önismeret
Hon- és népismeret
Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek,
idegen nyelv tantárgyakkal
Digitális kompetencia Tájékozódás a világhálón
A digitális feladatok elvégzésében való jártasság
SDT megismertetése, használatában való jártasság
Új feladatok létrehozásának készsége
Kreativitás
Együttműködés az informatika tantárggyal
Hatékony, önálló tanulás Kitartó tanulás
Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése
Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás
A szükségletek és lehetőségek felismerése
A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek
szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások
keresése, alkalmazása
Motiváció, magabiztosság
Szociális kompetencia Közösségi beilleszkedés
Harmonikus életvitel
Hatékony együttműködés másokkal
Együttműködés az etika tantárggyal
Kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia
A tágabb környezet megismerése
Képesség a lehetőségek megragadására
Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás
Kockázatvállalás
Tervek készítése és végrehajtása
104
Esztétikai- művészeti tudatosság és
kifejezőképesség
Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és
érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni
A tradicionális művészetek nyelvének ismerete,
használata
A média nyelvének ismerete, használata
Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete,
használata
Együttműködés az irodalom, ének-zene, tánc-dráma,
rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal
Idegen nyelvi kommunikáció Más kultúrák megértése
Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése,
felismerése
Igény más nyelvek megismerésére
Matematikai kompetencia Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága
Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek
alkalmazására való törekvés
Természettudományos kompetencia Az emberi tevékenység okozta változások megértése
A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és
közösségi felelősség
A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő
mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való
koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak
fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és
értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában
foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az
oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az
anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén
kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók
ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem irodalmi
szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak
ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a
képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és
írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges
képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és
feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a
helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd jelenti a kritikus
és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének
az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős
nyelvhasználat jelentőségét.
A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi
modellek, panelek miatt. Így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv
(reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos
nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más
kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének
akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását
is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása
visszahat a nyelvhasználat változására.
Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek
fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok
erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk
kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is.
Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése.
105
A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A
tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek
közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan
elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros,
akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók.
A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a
készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv gyakorlati
ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló
embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához.
4.8.22. Történelem
Szóbeliség erősítése, a vitatkozás – érvelés helyes technikájának elsajátítása;
Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A
forráskritika alkalmazása;
A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a
globalizáció világában;
Az integráció fontossága, folyamata;
A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül;
A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése;
A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban;
A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete;
4.8.23. Emberismeret és etika
Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával
járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a
társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember
sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos
érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának
megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket.
Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok
A hatékony és az önálló
tanulás kompetenciái
Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek
közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből,
filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból.
Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban,
múzeumokban, interneten.
Digitális kompetencia A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése.
A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján.
Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése.
Előadás önálló jegyzetelése.
A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok,
lexikonok ismerete és használata.
A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.
Anyanyelvi
kommunikáció
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult
106
kompetenciái ismeretek problémaközpontú elrendezése.
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása,
szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.
Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása.
Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása.
Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a
forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira,
tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan.
Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a
bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából.
Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi
elbeszélésekkel a narráció módja alapján.
Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség
szempontjából.
Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének
elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és
intézmények viselkedésének mozgatórugóiról.
Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről,
jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.
Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.
Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő
szempontok alapján.
Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális
és funkcionális szempontok alapján.
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek
hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a
feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése.
A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és
különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők
(táblázatok, ábrák) használata.
Anyanyelvi
kommunikáció
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról.
A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját
vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes
meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.
A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont
gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével.
. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.
A különböző információforrások - köztük primer történelmi források -
elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi
összefüggések szóbeli kifejtése.
Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű
tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek,
valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján.
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos
megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések
levonása.
Szociáis és állampolgári
kompetencia
A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
. A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a
helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő
időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
Szociáis és Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
107
állampolgári
kompetencia
- további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely
múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat
fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;
- további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép
történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar
történelem kiemelkedő személyiségeivel;
- - ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok
történetéről és kultúrájáról;
- ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek -
köztük a romák - történetéről;
- ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről;
- megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és
értékkonfliktusaival;
- megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét;
- ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális
gazdálkodás lehetőségeiről;
- elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az
ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi
összefüggéseit;
- felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan
témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar
társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és
az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek,
- Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint
napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok,
az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi
humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által
okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás.
- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a
magán- és a közélet különböző területein;
- ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal,
amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás
jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra.
- ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat.
- egy konkrét pédán keresztül tudják értelmezni a reklám és
marketinghatások szerepét.
- váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén.
Kezdeményezőképesség
és a vállalkozói
kompetencia
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan
kérdésekre, mint a következők.
- Vannak-e abszolút erkölcsi értékek?
- Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog?
- Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?
- Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
- Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben?
Van-e történelmi determinizmus?
- Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme?
- Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen
lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?
- - Mi az erőszak szerepe a történelemben?
- Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség
lehetőségeit?
- Hogyan változott az állam szerepe a történelemben?
- Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok
társadalmaiban?
108
4.8.24. Matematika
A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a
diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az
összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A
matematikai kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak
folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes
alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a
piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi
technikák elsajátíttatása sem.
A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a
problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény
értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a
helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi
tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban
szemléletesen kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak
ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert
összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a
képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben.
A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek:
Aritmetika és algebra
Geometria
Logika
Kombinatorika
Valószínűség-számítás, statisztika
Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen
tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket.
Aritmetika és algebra
A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és
képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók
minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más
tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák:
A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a
zsebszámológép biztos használata.
Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb
függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati
helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál.
A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak
százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó
kiszámításában.
Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek:
pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési
részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani
sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a
jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában.
A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál,
pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva.
Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának
ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából.
Geometria
A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. Kompetenciák:
109
A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi
életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek,
munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban
is elengedhetetlen.
A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen
fontosak a gyakorlatban.
A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika
különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását.
Logika, jártasság a logikus gondolkodásban
A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele.
A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont
érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti.
Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a
jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok
feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben.
A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha…,
akkor…”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos.
A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek
alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a
gráfok).
A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt
lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika
tanulmányozásához is fontos.
Kombinatorika
A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő
kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle
megoldási mód keresése.
Valószínűség-számítás, statisztika
Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A
mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az
adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell
tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a
számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában.
Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás
kialakítására kell törekednünk.
4.8.25. Angol, német, orosz nyelv
Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és
fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes
boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási
formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike
sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az
anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos
kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális
és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
kompetenciáját.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma
azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a
nyelvtudásnak az elérése.
Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük:
110
szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban
kommunikációs szándékok megértése és kifejezése
az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges
szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása
A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon.
1. Anyanyelvi kommunikáció
Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs
készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás
(írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor
párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között.
Konkrét tanulási helyzetek:
A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése
(pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei)
Szótározási feladat
Fordítás
2. Matematikai kompetencia
Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az ok-
okozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejleszthető.
Konkrét tanulási helyzetek:
Vita
Szóbeli érvelés
Érvelő fogalmazás
Meggyőzés
Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése
3. Természettudományos kompetencia
Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció
témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az
adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a
tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a
megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.)
Konkrét témakörök:
A tudomány és a technika világa
Környezet- és természetvédelem,
A motorizáció hatása környezetünkre
Egészséges életmód
A környezetünkben élő növények és állatok
4. Digitális kompetencia
A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán.
Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet
játszanak az informatikai eszközök, az Internet.
Konkrét tanulási helyzetek:
Projektmunka készítése
Prezentáció készítése
111
Információgyűjtés
Digitális oktatási keretrendszerek használata
5. A hatékony, önálló tanulás
Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen
át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább
kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési formák már a nyelvtanulás
kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék
önálló tanulás kompetenciáját.
Konkrét tanulási helyzetek:
Pármunka, csoportmunka
Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb.
Szótárhasználat
Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában
6. Szociális és állampolgári kompetencia
A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen
megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös
érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen.
Konkrét tanulási helyzetek:
Pármunka, csoportmunka
Vita
Érvelés
Megegyezés
Meggyőzés
7. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek,
amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik.
Konkrét tanulási helyzetek:
Projektmunka készítése (tabló, újság stb.)
Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából
Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése
Színház
Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal
4.8.26. Fizika
A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi
kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a
tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy.
A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása,
feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható
készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére.
A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd
ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük.
Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek,
napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram
témakörénél a technikai civilizációnkhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok)
112
felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok
keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez
járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben
nélkülözhetetlenek.
A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek
nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete
nyílt meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését
nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az
energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek
környezetre gyakorolt hatásaira.
A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne
az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók.
Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes
megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék.
A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi
életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új
technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél.
A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai
elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben.
Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények)
során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap.
Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet,
környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk
megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés
kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti
válságokat okoznak.
A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció,
a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis
erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás
fejlesztése.
Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók
speciális, differenciált oktatását, nevelését!
4.8.27. Informatika
Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta:
1) Technikai IKT kompetencia
– hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és
üzemeltetési ismeretek)
– alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés
stb.)
– a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás).
2) Kommunikációs IKT kompetencia
– az információk közötti eligazodás képessége
– az információ-szűrés készsége,
– a régi és új ismeretek integrálásának képessége,
– az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának
képessége.
3) Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat
– az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete)
– a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem)
– médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat)
– a tartalmak kritikus értelmezésének képessége,
– médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás).
113
NAT
A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a
számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek
az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a
tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az
ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős.
A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése
a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a
gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is.
Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A
kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban.
Anyanyelvi kompetencia
A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó,
plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos
alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség
kialakítására.
Matematikai kompetencia
A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek,
matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az
algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg.
A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával
fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség.
Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására,
mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el.
Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus
gondolkodás iránt.
Programozási kompetencia
A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az
induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat
készíteni, akár saját elképzeléseik alapján.
Természettudományos kompetencia
A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek
kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a
diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában.
Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika
fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra
(ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció
problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei,
visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei).
A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések
működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.)
A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása,
megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internet-keresés (jelenségek
különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén
belül található.
Digitális kompetencia
114
Az információ és kommunikáció, a táblázatkezelés, az adatbázis-kezelés szövegszerkesztés,
prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése,
visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket.
A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül
kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző
internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok e-mail, üzenőfal, online
párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével.
Hatékony önálló tanulás
Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat.
Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, rendszerezés, hivatkozások
megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning
rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis.
A könvvtári információs rendszer szolgáltatásai
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a
számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának
(internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „second life” típusú oldalak hatásainak
elemzése.
A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentumkészítésre jut
idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti
felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.).
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények
értelmezésének és használatának.
4.8.28. Testnevelés és sport
Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia
A tanulók ismerjék a kondicionális képességek csoportjait (erő, állóképesség, gyorsaság), jellemzőiket,
ismerjék a fejlesztésükhöz szükséges edzésmódszereket és terhelési mutatókat. Ismerjék a koordinációs
képességek (ügyesség, egyensúlyérzék, mozgástanulás képessége) csoportjait, a fejlesztésük
hagyományos és új módszereit. Tudatosuljon bennük, hogy a motoros fejlődés, rendszeres, tervezett
munkával, a fokozódó terhelések módszerével érhető el.
Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia
A testi képességek vonatkozásában, az energiaellátó és irányító folyamatok mellett fő hangsúlyt kap a
motivációs bázis. A tanulók ismerjék meg a „pszichomotoros” fogalmat. A mentális, akarati tényezők
orientáló szerepének ismeretében, a reális célállító, kockázat vállaló, és teljesítmény centrikus
szemlélet uralja viselkedésüket, a „fair play” maximális szem előtt tartásával.
Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia
A tanulók ismerjék fel, hogy a testkultúra évezredekre visszanyúló mozgásanyagának és a
hozzákapcsolódó elméleti ismeretek elsajátításával, a személyiség pozitívan fejlődik. E komplex
személyiségfejlődés, a korábbiakban említett célállító és orientált, az objektív helyzet és önfelismerésre
képes és kész embertípus tud megfelelni akcelerált világunkban a társadalmi elvárásoknak.
4.8.29. Biológia
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények
kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek
fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli
115
feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos
filmrészletek értelmezése mind-mind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a
szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő
plakátok, a házidolgozatok, illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa (irányított esszé,
szövegkiegészítés, relációanalízis, stb.) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését
szolgálják.
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és
alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek felépítése és funkciója közti
összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe
való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére.
Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és emberélettani
vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások
formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.)
feldolgozása során.
Természettudományos kompetencia
A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek,
az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek
emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete.
Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai
kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek
elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész
bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az
anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek
szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete,
alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek,
fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat
a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével
mélyülhet például az esztétikai-művészeti kifejezőképesség.
Kiemelt fejlesztési feladatok:
Hon- és népismeret
Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a
hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival,
kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink
sokaságával.
Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a
nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül.
Környezettudatosságra nevelés
Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek
legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű
értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére.
Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-,
levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése,
gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés
kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a
tárgykörbe tartozik.
Testi és lelki egészség
A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó
egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és lelki egészség fogalmát,
116
elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a
légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére,
betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport
szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak
megismerése.
Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés
folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű.
Az idegrendszer kapcsán stresszoldó technikák, módszerek, a harmónikus életvitelt megalapozó
szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap.
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez
számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb.
irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé.
Ezen kívül a felnőttlét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér
megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra,
betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia
tantárgy keretében.
4.8.30. Földünk és környezetünk
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való
részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz
fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a
vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy
ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés
működtetésével kapcsolatban.
Természettudományos kompetencia
E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos
jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható
fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és
belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek
megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános
működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl.
földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése
stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák
jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek
tanulmányozása során.
Szociális és állampolgári kompetencia
E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz
tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával,
intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség
kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a
különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák
jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok
sokszínűségének megismeréséhez.
Matematikai kompetencia
Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „számolós” tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény
is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű
számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák
gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás
117
kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák),
számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya).
Kiemelt fejlesztési feladatok:
Hon- és népismeret
Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a
gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az
általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket
tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalomföldrajzi témában, ami minket
is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar
tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön
jellemző ingázást vesszük alapul, stb.).
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi
cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók
magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj
szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a
világvárosok problémáival a 10. évfolyamon).
Gazdasági nevelés
A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek
szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta
fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a
kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is
megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a
világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a
diákok.
Környezettudatosságra nevelés
A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti
nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola
szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az
osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását
szolgálja.
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok
szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos
fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a
társadalomföldrajz tananyagnak
4.8.31. Kémia
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények
kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok
lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és nonverbális
kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep” a szóbeli kommunikáció
fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a
dolgozatok különféle feladattípusain keresztül.
118
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A
legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiség-tömeg viszonyok elemzése, stb.) a
közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.)
keresztül a középszintű érettségi vizsgakövetelményekben szereplő összetett számításokig.
Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati
kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell
venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket.
Természettudományos kompetencia
A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ
alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az
alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek
alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az
iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai,
természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne
az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST)
ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában használatos informatikai ismeretek
terén lehetőségek adódnak a szövegszerkesztés (házi dolgozatok), táblázatkezelés (kísérleti mérési
eredmények), grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan
rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail)
mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén
Kiemelt fejlesztési feladatok:
Hon- és népismeret
Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek
kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert,
Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az
ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet
jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a
társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival
kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt.
Gazdasági nevelés
A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló,
hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a
legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos
termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók
piacának átalakulása mellett és ellene.
Környezettudatosságra nevelés
A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely
lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében
nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken
keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig
alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a
problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek
megőrzésébe, gyarapításába.
4.8.32. Ének-zene
119
A diák önmagához való viszonyában fontos felismerés ,hogy van énekhangja, és hogy ezt használni is
tudja ha akarja. Ez a felismerés építi a diák önbizalmát önbecsülését és további tanulásra ösztönöz. Ez
az első és legnehezebb feladat az ének tanításban. A gimnáziumba érkező diákok nagy részében már
rengeteg negatív érzés és gátlás halmozódott fel az évek során az éne órával és az énekléssel
kapcsolatban. Ehhez járul még, hogy egy részük feleslegesnek tartja a tantárgyat.
A dalok szövege, hangulata nemzeti kultúránk ismeretére, szeretetére, tiszteletére tanít.
Az európai és egyetemes zenekultúra megismerése segíti az Európai Unió országainak elfogadását, és
azt hogy Magyarságtudatukat megőrizve európai polgárokká váljanak diákjaink.
A kultúrált éneklés segít a társadalmilag elfogadott viselkedés elsajátításában.
(Az énekkarnak nagy szerepe van ebben.)
Az ének és zenetanulás ma már nagyon drága dolog. A magántanárok óradíja ,a zeneiskolák térítési
díja, sok ezer Ft-ba kerül .A Zeneakadémia elvégzése milliókban mérhető ,a hangszerek ára több
százezer Ft a kottáké 10 ezer FT körül van. Egyre inkább a gazdagok kiváltsága lesz a zenetanulás.
Meg kellene becsülni azt a pár órát amit még az általános iskola és a középiskola biztosít a diákok
számára!
A környezettudatosságra nevelés tekintetében fel kell hívni a figyelmet a hangszennyezés tényére!
A tanulási módszerek közé sorolható az éneklés a hangszerjáték segítségének igénybevétele más
tárgyak tanulásánál is. Az ének-zene tanításához ma már az akusztikus szemléltetésen kívül a vizuális
megjelenítés az első helyen említendő, mert az agyba jutó információ 75%-a érkezik a szemből .A
szem a legfontosabb érzékszervünk. A zene ,az énekhang elillanó, megfoghatatlan, anyagiatlan
minőség ,ezért vizuális megjelenési formáinak állandóan körül kellene vennie a tanulókat ahhoz, hogy
hatékonyan tudjunk tanítani a heti egy órában. Az egy hét így is sok, majdnem minden kitörlődik az
emlékezetből..
A tapasztalati megismerés szempontjából fontos lenne a diákokat hangversenyre, operába vinni, hogy
később, felnőtt korukban igényük legyen rá. A közönségnevelés fontos célja az énektanításnak. Vannak
még megfizethető zenekarok és operatársulatok.
Az éneklés a legolcsóbb zenei tevékenység, mert mindenki hangszerrel a torkában születik. Ezt a
hangszert az énekórákon és a kóruspróbán kell fejleszteni. Ennek a fontosságát az iskola
tudatosíthatná, az éneklés jótékony hatásaira (gyógyítás) fel kellene hívni a figyelmet a szülők körében
is. Az éneklés akkor is jótékonyan hat az éneklőre, ha hamis. Nem kell tehát ettől félni, a hamisság a
zenei hallás gyengesége, amit ki lehet küszöbölni. Egy hamis hang is lehet gyönyörű zengésű. A zenei
hallás irányítására nagyon jó módszereket találtak már ki az énektanárok! A testi-lelki egészség fontos
tényezője a zene, az éneklés.
A felnőtt szerepekre való felkészítés legjobb színtere a kóruspróba. A kórusmunka segíti a diákot a
bizonytalanság kiküszöbölésében, a rugalmas együttműködés képességének kialakításában, a
felelősségvállalás, a tolerancia, az empátia érzésének kialakításában. Mindezt a versengés nyomasztó
érzése nélkül tanulhatja, gyakorolhatja.
4.8.33. Rajz és vizuális kultúra
Kulcskompetenciák a rajz és vizuális kultúra oktatásában
A rajz és vizuális kultúra egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú
képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz,
és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit.
A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb
szinten való elsajátítására.
Témakörei tekintetében:
- vizuális problémafelvetés
- természetszemlélet
- kreatív alkotótevékenység
120
- képolvasás, tárgyelemzés
kapcsolódik és fejleszti a legalapvetőbb kulcskompetenciákat, ezekre épít.
Pl.:
Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán
Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal
Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve
Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is)
Önállóságot és kezdeményezőképességet
Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet
Kreativitást fejleszt
Rajz és vizuális kultúra tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia
segítségével
A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére.
A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A
kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi
kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet
kialakítása – amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad – hon- és
népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az
információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata.
Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel:
Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási
környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk.
A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely
tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja.
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes
kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra,
hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított
böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk
teret, mint például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan
képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén
szocializációját fejlesztik.
Az informatikai infrastruktúra használata – a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme – lehetővé
teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat
az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök
használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg.
Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre.
A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és
magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és
népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel
való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek
megőrzésének fontosságára, környezetünk tisztántartásának szükségességére. Ezzel a tudatos
gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba…
Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a
gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem
fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember
nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az elfogadottság megteremtésében. Ezzel
az Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük.
121
A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési
szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított
tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a
társaira és a többi látogatóra…
A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat.
Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség
fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során
összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató – a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló –
teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás
fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a
tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt.
A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása,
továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon:
történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön,
tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken.
A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének
lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy
szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének
egyik területe.
Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek” talán fordítva is érvényesül,
egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák
tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével.
4.8.34. Ügyviteli alapismeretek
Célok és feladatok, fejlesztési követelmények
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai
gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés
megalapozására.
A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben
tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget.
A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja
fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok
gyakorlata iránt.
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni
életpályájuk reális megtervezésében.
Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel
az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt.
Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a
motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.
Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a
tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét.
Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük
felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.
A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához.
Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási
eredmények, sikerek értékét, örömét.
A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos
122
döntéssé a szakmaválasztás.
Gazdálkodási ismeretek
Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak,
munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a
kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat.
A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után
ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a
tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi
tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.
Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés, költség- és
profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció)
Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek bele a
polgári jogba, a szerződések fajtáiba.
Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen
ismereteket.
Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi,
számviteli és statisztikai alapfogalmakat.
Információkezelés
Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a
gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai
munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához.
A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására,
mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére.
Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott,
ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül.
Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni.
Viselkedéskultúra
Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a
szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét.
Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket.
Kommunikáció
Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát,
valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai
sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése.
Gépírás és levelezés
Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű szöveget másolni, diktálás alapján
leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan írásra.
A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek legyenek
megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket beilleszteni.
A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit.
Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni.
Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat.
Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit.
Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni.
Informatikai alkalmazások
Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben elsajátított informatikai ismereteiket
megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”.
123
Megismerkedjenek az Internettel, tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer
segítségével tudjanak információt cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni.
Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat, rendezéseket
végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket, készítsenek
egyszerűbb grafikonokat.
Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival.
Titkári ismeretek
Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon, ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait,
leendő szakmájuk egy fő területét.
Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda.
Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani.
Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.
2013. szeptember 1-jétől
9-12. évfolyamon:
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A tantárgy tanításának célja a tanulók általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák
elsajátíttatása.
Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a vakírás technikáját és bármilyen szöveg- és
adatbeviteli feladatokat el tudjanak végezni számítógépen és írógépen egyaránt. Legyenek képesek
szövegszerkesztésre és tetszőleges forrás alapján dokumentumkészítésre. Ismerjék és alkalmazzák a
különböző technikai és tárgyi feltételeket. Alkalmazzák az iratkezelési előírásokat.
Levelezési ismeretek tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi
követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül
kezeljék a gazdasági és a kereskedelmi levelezés folyamatát.
Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a hivatali illetve hivatalos levélkészítés
hagyományos és digitális formáját. Biztonsággal és önállóan tudjanak levelezést folytatni a
partnerekkel, ezt a levelezést kezdeményezni, bonyolítani valamint lezárni. Legyenek képesek
szóróanyagot, ismertetőket tervezni, összeállítani, alkalmazzák az üzleti és hivatali formai elvárásokat
levélkészítés körben.
Kommunikáció alapjai tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit,
felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával,
az ügyfelekre gyakorolt hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a
kommunikáció helyes megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat.
Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat érdekeinek érvényesítésére,
ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása, a sikeres tárgyalás "kellékeinek"
megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása.
Gazdasági alapismeretek tantárgy
124
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gazdasági alapfogalmakat, megértsék a
gazdaság működési mechanizmusát. Ismerjék a piaci folyamatokat, azok törvényszerűségeit. Legyenek
tisztában a pénz funkcióival és a pénzforgalom fajtáival, ismerjék a magyar bankrendszer felépítését.
Jogi ismeretek tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a jogi alapfogalmakat, a jogforrásokat,
valamint a jogszabályi hierarchiát. Legyenek tisztában a közigazgatási eljárással, a munkajog és a
gazdasági jog alapvető jellemzőivel, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségekkel. Biztonsággal
kezeljék felhasználói szinten a jogszabályi nyelvezetet.
Vállalkozási ismeretek tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását
és fejlesztését, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat a
munka világának, ezen belül a vállalkozások jellemzőinek és működésüknek megértésére. Segítsen
magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai
folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a
gazdasági racionalitás.
Szakképző évfolyamon:
Foglalkoztatás II. tantárgy
A tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira,
valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
Foglalkoztatás I. tantárgy
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún
eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és
szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű
formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt
egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz
kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve
történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási
készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül
ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi
kompetenciafejlesztés.
Üzleti adminisztráció gyakorlat tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, megismertetni a tanulókat a mindennapi írott kommunikációban gyakran
használt egyszerű iratok, valamint kereskedelmi-üzleti levelek készítésének nyelvi –stilisztikai -
fogalmazási, tartalmi-szakmai, formai-alaki követelményeit; a levelezési ismeretek elméleti alapjait, a
levelezési alapfogalmak értelmezését, a hagyományos és elektronikus levelezés illemszabályait. -
különös tekintettel a mindennapi egyszerű ügyiratokra és a kereskedelmi iratokra.
Ügyviteli ismeretek tantárgy
A tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az ügyviteli folyamatokat, átlássák
azokat, tisztában legyenek az ügyviteli renddel és annak fontosságával. Legyenek képesek
adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok önálló elvégzésére, a különböző
adatállományokból egyszerűbb beszámolók elkészítésére. Biztonsággal igazodjanak el az
adathalmazokból kiszűrhető információk között, valamint az információkat képesek legyenek
rendszerezni. Sajátítsák el a biztonságos irat és adatkezelés jellemzőit, az irodatechnikai berendezések
kezelését.
Rendezvény és program dokumentáció alapjai tantárgy
125
A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók az alapvető rendezvényszervezési és konferencia -
protokoll ismereteket sajátítsák el. Ismerjék meg és sajátítsák el a rendezvény szervezés forgatókönyv
írását, tudjanak költséget tervezni, jártasak legyenek a rendezvény utómunkálataiban is.
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban tantárgy
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek a különböző rendezvények
megszervezésében közreműködni, majd kellő gyakorlat után azokat átfogóan szervezni és
lebonyolítani. A tanulók képesek legyenek önállóan forgatókönyvet készíteni. Alkalmazási szinten kell
elsajátítaniuk a rendezvények előkészítéséhez, kalkuláció készítéséhez szükséges ismereteket. Képesek
legyenek a lebonyolítási ütemterv elkészítésére, valamint a rendezvény értékelésére, a tapasztalatok
összegzésére.
Hivatali protokoll ismeretek tantárgy
A tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az alapvető etikett, protokoll és
illemszabályokat. A tanulók legyenek képesek alkalmazási szinten elsajátítani az üzleti és hivatali
protokoll szabályait, valamint az eltérő kultúrák sajátosságaiból adódó különbségek jellemzőit.
Szakmai idegen nyelvgyakorlat tantárgy
A tantárgy tanításának célja, olyan idegen nyelvi ismeretek elsajátítása, amely alkalmassá teszi a
hallgatókat külföldi ügyfelekkel a szakmai kommunikációra, levelek magyarra fordítására és önálló
idegen nyelvű levelek fogalmazására. Váljanak képessé az idegen nyelvű szövegek értelmezésére, a
munkahelyi kommunikáció, hivatalos levelezés és telefonbeszélgetések szakszerű lebonyolítására.
Ismerkedjenek meg a hallgatók a gazdasági, ügyviteli élet szókincsével, nyelvhasználatával.
4.8.35. Gépészeti alapismeretek
Célok és feladatok, fejlesztési követelmények
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai
elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire
való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére
és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.
A Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport
tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget
a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.
A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező
bemutatásával keltse fel az érdeklődést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések
feltárására.
A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit,
készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket.
Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását,
logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét.
A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is
eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület
iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit.
Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológai és
termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét.
126
Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület
munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció
fejlesztéséhez, megerősítéséhez.
Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki
a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet.
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni
életpályájuk reális megtervezésében.
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok oktatásának célja, hogy a
tanulók megértsék az ember és a természet kapcsolatának alapvető összefüggéseit, felismerjék a
természet- és környezetvédelem tudományos, műszaki, ökonómiai, jogi lehetőségét, tudatosítsa a
természeti és a társadalmi környezet emberi egészséget veszélyeztető hatásait, bemutassa az
információs technológiák hatását az emberre. Célja a környezetvédelmet, az ergonómiát, a
munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmód kialakítása.
Ábrázoló geometria alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat.
Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek
elsajátítására. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a
tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.
Géprajzi ismeretek tanulása során az ismeretek és tevékenységek rendszerbe szervezése révén
fejlődjenek az ábrázolási képességeik. Elméleti ismereteinek tanulása során, valamint az
alkatrészrajzok és az egyszerűbb összeállítási rajzok készítése révén ismerjék meg és alkalmazzák
helyesen a szabványos előírásokat.
Ipari anyagok és előgyártmányok ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait,
felhasználhatóságukat. A tárgy tanulása során ismerjék meg a fémtani fogalmakat, a gépészet
területén leggyakrabban alkalmazott anyagok tulajdonságait, valamint felhasználási területüket.
Nyerjenek betekintést a fontosabb gyártási, kötési és műanyag feldolgozási technológiákba.
Anyagvizsgálatok tanulása során megismerik az anyagvizsgáló eljárások csoportosítását, cél és
módszer szerint. Fizikai vizsgálatok, kémiai vizsgálatok fajtáit, a mérések elvét, mintavételt. A
mechanikai vizsgálatok elméleti alapjainak és a vizsgálatra vonatkozó szabványelőírások ismertetése.
Geometriai mérések ismerteti a mérési rendszereket, mértékegység-rendszereket. A tanulók
megismerik a hosszúságmérések alapelvét, a hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibákat.
Ismerteti a mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjait Mechanikai
hosszmérő eszközök jellemzőit (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérő
eszközök jellemzőit, villamos elven működő hosszmérő eszközöket. Szögmérő eszközök Kúposság
mérése. Tűrés, illesztés alapfogalmai, idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése. Alak és
helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés. Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése.
Anyagválasztás elméleti alapjai kialakítja a koncentrációt a metallográfiai alapismereteknél, az
izotermás és a folyamatos hűtésű C-görbéket, a Fe-Fe3C állapotábrából vezeti le, megfelelő hangsúlyt
helyez a Fe-Fe3C állapotábra, valamint a szövetdiagram megértetésére A vasötvözeteknél az érvényes
szabványos jelölést alkalmazza, azonban a régebbi szabványjelöléseket is ismerteti.
Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás ismerteti a szerszámok üzemeltetésének feltételeit, az
üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai
jellemzők hatását - vágóműveletek (ollók, kivágás, lyukasztás stb.) - a hideg képlékenyalakítás alapjait,
127
hajlító műveletek mélyhúzás hidegfolyatás - egyéb képlékenyalakító műveletek egyengetés, göngyölítés,
peremezés, bordanyomás, fémnyomás, görgőzés stb.
Gépészeti kötések oktatása során a tanulók ismerjék meg a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban
előforduló gépészeti kötések funkcióját, működését, szerkezetét, alkalmazását, méretezését,
ellenőrzését.
Gépészeti alapismeretek tanulása során a tanulók ismerjék meg a legfontosabb statikai és
szilárdságtani fogalmakat, méretezési, ellenőrzési elveket, módszereket. Eközben szerezzenek
gyakorlatot a szakkönyvek, táblázatok, katalógusok használatában.
Informatika (AutoCAD) oktatásának célja az informatikai készségek továbbfejlesztése a későbbi
szakmai felhasználási igényeknek megfelelően. Fő feladat elsajátíttatni a műszaki
dokumentációkészítés korszerű elektronikus módszereit és a CAD rajzkészítés alapjait.
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része IX. Gépészet ágazat (2013.
szeptember 1-jétől)
Gépészeti alapismeretek
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a
biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
Foglalkoztatás I. tantárgy
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún
eredményesen és hatékonyan részt venni.
Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve
bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni.
Foglalkoztatás II. tantárgy
A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz,
munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
Munkavédelem tantárgy
A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók munkavégzésének
balesetmentes és biztonságos kialakítását, valamint az önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye
képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek és működésének
megértésére.
Gépészeti alapozó feladatok
A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gépészeti
gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a gépészeti alapozó feladatok
megértéséhez, képessé tegye a tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök
jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére.
A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a törvényszerűségekre. A
hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat, tudjanak döntéseket hozni a gépészeti
folyamatokkal és témakörökkel kapcsolatban.
Műszaki mérés tantárgy
128
A Műszaki mérés elméleti tantárgy tanításának célja a műszaki életben előforduló és alkalmazott
mérések megismertetése. Ismerjék a tanulók a mechanikai, villamos műszereket és méréstechnikai
eszközök használatát, a villamos jellegű mérőműszerek alkalmazását, az anyagvizsgálati módszereket,
a szakítóvizsgálatokat, a szilárdsági vizsgálatokat, a keménységmérést, az alakíthatósági
vizsgálatokat. Képesek legyenek a mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos-, és optikai mérési
eredmények dokumentálására, a mért és számított eredményekről, táblázatkezelő programok
segítségével.
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat tantárgy
A tantárgy tanításának célja megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti
alapozó feladatok és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag,
anyagminőségek, megmunkálások meghatározását, illetve az alkalmazott vizsgálatok módját.
Műszaki mérés gyakorlat tantárgy
A Műszaki mérés gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a műszaki életben előforduló és
alkalmazott mérések elméleti megismertetését követően jártasságot szerezzenek a tanulók a mérési
folyamatban a mérőeszközök megfelelő használatában.
Elsősegélynyújtás gyakorlat
Az Elsősegélynyújtás gyakorlata tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon kívül is
a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett sérüléseket, és képesek legyenek az
elsősegélynyújtás elvégzésére.
Fejlesztési követelmények
A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges
képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az
önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós,
számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek.
A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához.
Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai
tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai
nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra,
számításaikban a pontosságra.
A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív
feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.
Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.
Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges
magatartási szabályokat, magatartásformákat.
A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott
munkához, életpályához való kötődés.
129
Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek,
teljesítményének tisztelete.
A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék
annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító
tevékenységeket, az ilyen magatartást.
4.8.36. Közlekedési alapismeretek
Célok és feladatok, fejlesztési követelmények
A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a KÖZLEKEDÉS szakmacsoportba
tartozó, érettségi vizsgához kötött közlekedésgépész, közlekedéselektronikai kimeneti képesítések
gyakorlása során szükséges munkafeladatokat megalapozza, végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez
a cél a helyi tantervben meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül
valósítható meg.
A Közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja a műszaki szakterületen a tanulók
pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységformáinak és technológiáinak
megismertetése. A tantárgy tananyagának feldolgozása adjon lehetőséget tapasztalataik
rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A műszaki ágazatok tevékenységének sokszínű, tartalmas,
aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók
érdeklődését a szakterület iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat gazdasági jelentőségét, hosszú távú
fejlődőképességét.
Keltse fel az érdeklődést a szakterület elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes ágazatokban,
munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális
megtervezéséhez. Alakítsa ki a műszaki szakterületet megalapozó természettudományi szemléletet,
készítsen fel a műszaki szakterület orientációs gyakorlataira.
A természettudományi tantárgyak tananyagára építve a tantárgy fejlessze, formálja a tanulók műszaki
szemléletét.
Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó
képességét.
Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.
Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni
felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos
használatának, kezelésének igényét.
A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb
pályaválasztását.
Ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat.
Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat.
Ismertesse meg a gépészetben használatos technológiákat.
Fejlesztési követelmények
A tantárgyak tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmacsoportos alapozó tantárgyak tanulásához
szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző - értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés
képessége, az ismeretek alkalmazásának képessége.
Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a
szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és
helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tantárgyi
tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához.
Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási
eredmények, sikerek értékét, örömét.
130
Kompetenciakategóriák:
- szakmai kompetenciák: szakmai ismeretek és szakmai készségek;
- személyes kompetenciák: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és
érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony
és eredményes elvégzését;
- társas kompetenciák: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek,
akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket,
különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők;
- módszerkompetenciák: a munkatevékenység során a személy munka-módszerére, munkastílusára,
problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában
játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek.
4.8.37. Informatikai alapismeretek
Célok és feladatok, fejlesztési követelmények
A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek
lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális
kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a
mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük
legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos
megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen
bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és
praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű informatikai eszközök
alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását
segíti. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs
társadalomba történő bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt
a világot.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon
informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye.
Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-
megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs
lehetőségeket nyújt.
A szoftverfejlesztés tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó
és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes
programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján.
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a
biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
Munkaszervezési ismeretek tantárgy
A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai
munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes
portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat.
Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és
szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti
írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés,
131
időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére
alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk
felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket,
felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi,
számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető
adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan
megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi
kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat
minimalizálására.
Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül.
Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról
és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében.
Információtechnológiai alapok tantárgy
Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó
információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez,
valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek
elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése,
amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz
szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói dokumentáció
elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására.
Hálózati ismeretek I.
A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma
gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a
kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az
otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgáltatásokra fókuszálva megismertesse
a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak
és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába
és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.
Információtechnológiai gyakorlat tantárgy
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó
információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések
megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez
szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.
Munkaszervezési gyakorlat tantárgy
A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő
állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi,
értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat.
Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés,
időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére
alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk
felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek
között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-
nyitás, bankszámla-vezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és
elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi
kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat
minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű
folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres.
132
Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok
figyelembe vételével kockázatokat elemez.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése,
amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges
komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az adatmodell
fizikai megvalósítására.
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy
A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda
szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari
minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és
közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanulók meg tudják oldani a
hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és
hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába
és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens
informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek
megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a
számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai
eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs
rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.
Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a
használt informatikai eszközök működési elveit.
Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle
formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat,
ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus
külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni
multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak
(szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból,
számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni.
Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok,
alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és
növekvő jelentőségükről.
Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló
tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy,
nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.
Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes
algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő
rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat.
Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek
módosításának hatását.
A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen
jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni
133
és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos
kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció
lehetőségeit.
Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos
médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és
használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új
médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai
eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben.
A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és
fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ
informatikai kultúrájának fejlődésében.
Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az
újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok
használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában
a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl.
játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon
terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni.
4.8.39.Művészetek
Kompetenciák:
A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség
fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata.
A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a
népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen
alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is. Ily
módon a tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez,
megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak.
A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra
hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás
érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek
megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában
jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés egyik
garanciális feltétele a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, hangverseny, múzeum,
kiállítás), és a közös élmények megbeszélése, értelmezése.
4.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai. Az iskolai
beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei. Az otthoni
felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.
4.9.1 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek
A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb
tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így
megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és
szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink
előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket.
134
A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen
aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási
módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek
megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.
Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál
alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé
történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és
készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók
számára.
4.9.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők
A munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer
kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk.
Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos
értékelést valósítunk meg.
Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt
személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen.
Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi
szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1-es osztályzatokhoz tartozó követelményeket.
Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat
íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill.
rendkívüli értékelő értekezletek stb./.
Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk.
Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az
értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja, a követelmények, elvárások ismertetése mind a
tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes
tantárgyak éves követelményei, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi
vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük.
5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi
vizsgáknál:
0 - 33 % 1
34 - 50 % 2
51 - 75 % 3
76 - 89 % 4
90 - 100 % 5
Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges
értékelést!
Félévente minimálisan négy, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kapjon a
tanuló. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok alapján
történik, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Témazáró dolgozatok eredményét súlyozottan
vesszük figyelembe.
Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a
tanulóknak.
4.9.3 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél
135
5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,
logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,
4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis
hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,
3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes,
a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő
kérdések alapján felismeri a tanuló,
2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét
segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük
összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,
1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még
segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.
4.9.4 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése
Az adott iskolatípus óratervében egyértelműen meghatároztuk az egyes képzési típusokban az adott
modultárgyakat.
Szakközépiskolában a választott szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak
beszámíthatósága, ill. a szakmacsoportos alapozású tantárgy összesített érdemjegyének
megállapítása.
A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján
történik.
Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az
osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő.
Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy
értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló. A tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell
javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt.
Az okmányokban a Szakmacsoportos alapozó tantárgy egy összesített osztályzattal szerepel, de fel
kell tüntetni a tantárgyi modulok hivatalos elnevezését és osztályzatait is (törzslap, bizonyítvány).
4.9.5 Az írásbeli beszámoltatás rendje
Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a
tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát,
problémamegoldó képességét.
4.9.6 Az írásbeli számonkérés formái
Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar és idegen nyelvből,
matematikából.
Röpdolgozat
Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal.
Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban).
Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből.
Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga
típusúak.
Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.
Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból,
Számítógépes feladatmegoldás informatikából.
136
Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása.
Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből.
Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma
inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző.
Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az
esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb
tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik.
Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések.
Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy szóbeli)
Kis érettségi a 12 évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli)
Felnőttoktatásban írásbeli és szóbeli negyedéves beszámolók,
a szakközépiskolában próbavizsgák.
4.9.7 Az írásbeli számonkérés értékelése
Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük
tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A
9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli
számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán
megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.
4.9.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának rendje
Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a
rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat
annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.
4.9.9 Az otthoni felkészülés szerepe
A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása,
a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,
az összefüggések felismerésének gyakorlása,
a problémamegoldó készség fejlesztése,
az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének
kialakítása,
felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira,
az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál,
általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között
meghatározott készségek és képességek fejlesztése.
4.9.10 Az otthoni felkészülés formái
Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag
megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az
órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.
Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok
írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).
Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és
tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).
137
A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása
(ajánlott házi feladat).
A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése,
önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).
Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom
alapján.
Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek
felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
4.9.11 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése
Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, tanulás-
módszertani foglalkozások.
Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek
átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon.
Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez
a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása,
valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő,
megismételendő, kiegészítendő.
Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló,
felzárkóztató foglalkozásokon.
A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott
tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott),
rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.
A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad
ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.
4.9.12 Az otthoni felkészülés ellenőrzése
A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz.
A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek
funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése,
kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által
meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a
tanórán kell számot adnia.
A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel.
Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben
osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a
tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.
4.9.13 Az otthoni felkészülés koordinációja
A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű,
rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt
igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott
egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen.
138
Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb
otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. A
tanárok dolgozataik idejét koordinálják a tanulók egyenletes terhelése végett.
Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni
felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.
A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok,
szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.
Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen
feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra
fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban
tanító szaktanárokkal.
A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek
mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási
szünet esetén is.
4.9.14. Magasabb évfolyamra lépés feltételei:
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott
kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben, ill. a helyi tantervekben
meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közben tanulmányi munkája, illetve
eredményei alapján bírálják el. Minden évfolyamom, minden tantárgyból legalább az „elégséges” év
végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak, a továbbhaladáshoz.
Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból (bármely 3 tárgy lehet, mely az adott évben a
kötelező tantárgyai között szerepel) szerez „elégtelen” osztályzatot, javítóvizsgát tehet, ha mind a
három tárgyból sikeres vizsgát tesz, akkor léphet a következő évfolyamra.
Ha a tanuló a javítóvizsgán akár egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, magasabb évfolyamba
nem léphet, az évfolyamot megismételheti.
A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak
osztályozó vizsgát kell tennie ha:
Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette.
Egy tanítási évben 250 óránál, ill. a tanítási órák 30%-ánál többet mulasztott, és ennek több mint
fele igazolatlan.
Hiányzásai miatt nincs meg a kellő számú osztályzata.
Nem írta meg a tantárgyanként előírt kötelező témazáró dolgozatokat.
Magántanuló volt.
Nem teljesítette a negyedéves beszámolói, ill. vizsgakötelezettséget a felnőttoktatásban.
A felnőttoktatásban, ha egy-egy tantárgy éves óraszámánál 50%-nál több a hiányzása.
Az osztályozó és javító vizsgákhoz szükséges”minimum követelmények” nyilvánosak és minden
érintett számára időben és térben elérhetők.
4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Csoportbontások
139
Nappali
2 csoportra bontva:
- idegen nyelv
- informatika
- információkezelés
- szövegértés-tanulásmódszertan
- matematika a 9. évfolyamon (2013. szeptember 1-jétől)
- szakképzési évfolyamok gyakorlati és idegen nyelvi órái
3 csoportra bontva:
a szakmai alapozó tantárgyak (gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek, informatikai
alapismeretek, ügyviteli alapismeretek) gyakorlati modultárgyai
Felnőttoktatás
2 csoportra bontva:
- idegen nyelv – nappali rendszerben minden osztálynál, esti rendszerben csak 2 féle tanulandó
nyelv esetén
- informatika – nappali rendszerű képzésnél minden osztályban
3 csoportra bontva:
- a szakmai alapozó tantárgyak (gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek) gyakorlati
modultárgyai
Tanórán kívüli egyéb foglalkozások:
érettségi felkészítő (ÉF): középszintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf.
emelt szintű oktatás (ESZ): emelt szintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf.
egyéni foglalkozás (E): felzárkóztatás 9-12. (13.) évf.
egyéni foglalkozásra kötelezett diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia stb. tanulók csoportja (EFD):
9-12. (13.) évf.
szakkör (SZ): igény szerint 9-12. (13.) évf.
tömegsport (TS): mindennapi testnevelés megvalósítására szervezzük 9-12. (13.) évf.
tanulószoba: 3 csoportban (reál, humán, nyelvi) szervezzük, napi 2-2 órában, 9-10. évfolyamos
tanulók részére; igénybe vehetik a 11-12-13. évfolyamos tanulók is
választható tantárgyak foglalkozásai 9-12. (13.) évf.
- 2. idegen nyelv
- katonai alapismeretek
- rendészeti alapismeretek
- gyorsírás
4.11 A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának felmérése
1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés
órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban.
2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét
minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a
szülők tudomására hozzák.
140
3) A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó
pontszámok:
1. feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése)
Kiinduló helyzet: a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll.
Feladat: futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy, hogy
minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig.
Értékelés: az utolsó vonal (távolabbi alapvonal) után visszafutás, cél a hatos vonalnál van. Az
indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp -ben.
FIÚK
5p. 55mp-ig
4p. 56-61mp-ig
3p. 62-67mp-ig
2p. 68-73mp-ig
1p. 73mp fölött
LEÁNYOK
5p. 65mp-ig
4p. 66-71mp-ig
3p. 72-77mp-ig
2p. 78-83mp-ig
1p. 84mp fölött
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: kettő perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét
karja laza tarkórátartás helyzetében van. A lábfej a bordásfal alsó foka alatt van
Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk
9. 10. 11. 12.
1p. 30 32 36 40
2p. 31 33 37 41
3p. 32 34 38 42
4p. 33 35 39 43
5p. 34 36 40 44
Lányok
9. 10. 11. 12.
1p. 25 26 28 28
2p. 26 27 29 29
3p. 27 28 30 30
4p. 28 29 31 31
5p. 29 30 32 32
141
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc.
Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét
90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.
Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés
és újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk
9. 10. 11. 12.
1p. 50-59 55-64 60-69 70-79
2p. 60-69 65-74 70-79 80-89
3p. 70-79 75-84 80-89 90-99
4p. 80-89 85-94 90-99 100-109
5p. 90-99 95-104 100 110
Leányok
9. 10. 11. 12.
1p. 50-59 55-64 60-69 70-79
2p. 60-69 65-74 70-79 80-89
3p. 70-79 75-84 80-89 90-99
4p. 80-89 85-94 90-99 100-109
5p. 90-99 95-104 100 110
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 2 perc.
Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes
törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).
Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes,
egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem
lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk
9. 10. 11. 12.
1p. 15-19 17-21 21-25 25-29
2p. 20-24 22-26 26-30 30-34
3p. 25-29 24-31 31-35 35-39
4p. 30-34 32-36 36-40 40-44
5p. 35 37 41 45
4.12. Az iskola egészségnevelési elvei
4.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei
1.. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
142
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden
gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a
nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő
tevékenységekben.
2.Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei
Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai,
szociális fejlődését
Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat,
szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják
Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus
életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni,
konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani
Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő
felkészítésre
A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és általános
ellenőrző vizsgálat
Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését.
Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint különböző
megbeszélt témákban (felvilágosító előadás, mell- és hererák, bőrgyógyászati problémák
serdülőkorban)
Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja
tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli
problémáikat.
„Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat
hívunk meg.
A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos
foglalkozást szervezünk.
Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon.
A 16 éves tanulók státus lapjának vizsgálatait végzik.
3. Az egészségfejlesztés fő területe
Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:
Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése
Az egészséges táplálkozás
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség
megőrzésében
A dohányzás elleni küzdelem
Alkohol- és drog prevenció
Az idővel való gazdálkodás szerepe
A tanulási környezet tudatos alakítása
Az egészséges környezet jelentősége
Az aktív testmozgás, egészséges testtartás
Balesetvédelem
4.Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei
4.12.2 Tanórai foglalkozások
143
Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési
feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és
környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok
végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk
elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.
Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem,
sportpályák, büfé, ebédlő, biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.
4.12.3 Mindennapi testedzés – testnevelés
Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit.
Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A
mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:
Sportköri foglalkozások
Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás
Kondicionáló terem használata
Házi bajnokságokon való részvétel
Osztályok közötti sportversenyek
4.12.4 Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap.
Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára
elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.
Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor,
tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni
Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt,
jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést
Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken,
elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen
Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)
Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan
együttműködve
Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek,
szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és
drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia”
„Szexuális élet”
4.12.5 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok
Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve heti 4 alkalommal a védőnő, hetenként
szaktanácsadást is tart, feladataik az alábbiak:
- A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális
fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a
fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is
irányulnak (szekunder prevenció)
- Az iskolai sportrendezvényeken, szalagavatón, bármilyen iskolai megmozduláson (Katona-
nap) egészségügyi felügyeletet biztosítanak
- Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése
- Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás
egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve
144
- Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban
- Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat
Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve.
A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:
- Életmód és betegségek összefüggései
- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése,
megoldási javaslatok
- A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás
a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek
megoldásában
- Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben
Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző
egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre
- Az évenkénti fogászati ellenőrzést a Visegrádi utcai Gyermekfogászat végzi
- Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést biztosítunk. Utóbbi vizsgálat
segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, díszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrése, a
hatványozottabb segítségnyújtásra
- A mentális, pszichés zavarokkal küzdő tanulók kiszűrését az osztályfőnökök segítségével a
pszichológus végzi
- A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő,
fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása
4.12.6 Iskolai ebédlő, büfé
Iskolánk diákjainak rendelkezésére áll az iskolai büfé, a meleg étkeztetés. Kiemelt feladatunknak
tartjuk a büfé, és a konyha üzemeltetőjével a rendszeres kapcsolattartást, különös tekintettel az
egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra. Mind az iskolai büfé illetve konyha rendelkezik a
kötelezően előírt jogosítvánnyal.
A nevelőtestület, és a diákönkormányzat probléma esetén azonnal értesíti az iskolavezetést.
4.12.7 Az egészségfejlesztési team
Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az
egészségfejlesztési team végzi
Tagjai:
- Igazgató vagy igazgatóhelyettes
- Gyermek és ifjúságvédelmi felelős
- Iskolaorvos, védőnő
- Testnevelő tanár
- Szabadidő-szervező
- Diákönkormányzatot segítő pedagógus
- Osztályfőnöki munkaközösség-vezető
- Szülői szervezet képviselője
- Drogkoordinátor
- Diákképviselő
4.12.8 Az iskola környezeti nevelési elvei
A környezeti nevelés fő célkitűzései
A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása
145
Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő
természet és társadalom fenntartható fejlődését
Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a
környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és
társadalom harmóniájának megteremtésére
A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi
szinten.
Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés
váljék meghatározóvá
4.12.9 A környezeti nevelés rövidtávú céljai
A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen
meg
Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához
kapcsolódó ismereteket
Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos
életvitel terjesztői
Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet
kialakítása
Takarékos energia (víz, villany) felhasználás
A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók aktív
közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az
észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul.
Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői
Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló ismeretszerzési
képességének megszerzését.
Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken
keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az
urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását.
Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi
szférában változásokat okoz.
Ismerjék meg szakmájuk speciális környezetvédelmi kérdésköreit. Tudják a környezetbarát
anyagok, technológiák fontosságát
Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat
A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra
Törekedjenek a keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására
Bekapcsolódva az ÖKO iskolai hálózatba tanulóink érzékenyebbé válnak környezetük állapota
iránt, felismerik az értékeket, megértik annak megőrzésének fontosságát.
A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei
4.12.10. Tanórai foglalkozások
Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környezeti nevelés
feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünkben konkrétan jelöljük, illetve
rögzítjük ezeket a pontokat.
Kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, az osztályfőnöki,
gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természetesen akkor lehetünk
elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti
szemlélet kialakítására
146
4.12.11.Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a
legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal,
hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre
A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják a
különböző természetjáró túrák, kerékpár- és vízitúrák, tanulmányi kirándulások, az ország
Nemzeti Parkjának megismerése
Minden évben szaktárgyi illetve osztályfőnöki órák, illetve üzemlátogatás keretén belül is
látogatást szervezünk, melynek helyszínei: a Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi
víztárolók, az Újpesti Víztárolók, a szemétégető, a százhalombattai Kőolaj-finomító, Paksi
atomerőmű, Állatkert, Botanikus kert. A csoportos látogatások tapasztalatait feldolgozzuk,
ezzel is szélesítjük tanulóink környezetvédelmi látókörét.
A diákönkormányzat javaslatára indítottuk be az „Örökbefogadási akciót”. Tanulóink
egyénileg illetve csoportosan örökbe fogadnak egy állatkerti állatot, ahová rendszeresen
visszajárnak, figyelik változásukat, gondozzák őket. Célunk, hogy az akciót kiterjesszük egy-
egy fa, terület, szobor, partszakasz (Rákos-patak) „örökbefogadását”
Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében, végzős
diákjaink fákat ültetnek. Folyosóinkon az aulában „zöld sarkokat” alakítunk ki.
Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai
környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. Az osztályok között tisztasági
versenyt hirdetünk, melyet a „tisztasági őrjárat” ellenőriz és értékel. Az őrjárat tagjai a nevelési
igazgatóhelyettes, az iskola gondnoka, tisztaság technikus, és a DÖK képviselője
A takarékos víz illetve villanyfogyasztás érdekében negyedévente tájékoztatjuk tanulóinkat az
energiafogyasztás mértékéről, takarékossági intézkedésekről, azok eredményéről
Pályázatokon, meghirdetett környezetvédelmi versenyeken, helyismereti vetélkedőn történő
részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek
A „Katona-nap”-on külső előadók, illetve szakemberek segítségével szervezünk előadásokat a
legaktuálisabb környezetvédelmi problémákról helyi, illetve globális szinten
Az iskolánk az engedélyezett órakeret terhére lehetőséget ad környezetvédelemi-, illetve
kézműves szakkörök indítására, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmek, kiállítások
megszervezésére
ÖKO iskolaként tudatosan alakítjuk környezetünket
A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves
munkatervbe rögzítjük.
A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért a nevelési igazgatóhelyettes felelős.
4.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:
Iskolánkban az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat. Alapvető elvünk, hogy elítéljük a
bármilyen szempont szerinti hátrányos megkülönböztetést. Hisszük, hogy mindenkinek joga van
egyenlő esélyekkel indulni az életben, és ennek alappillére kell, hogy legyen az oktatás.
Ennek érdekében feladatként valósítjuk meg:
- A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését
- A segítő hálózat kiépítését
- Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását
- Támogatások lehetőségeinek biztosítását
- Az intézmény - szolgáltató szerepét a tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka
folyamatának a szervezését
- Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket
147
Célunk, hogy e fiataloknak az oktatását, nevelését és szakmához jut tatását minél eredményesebben
valósítsuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy e fiatalok bárki mással, egyenlő eséllyel induljanak a
munkaerőpiacon. Érettségihez, szakmához, műveltséghez és új kompetenciákhoz juttatásukkal
szeretnénk növelni azon esélyüket, hogy hátrányos helyzetükből kitörve sikeres életpályát fussanak be,
minőségi, minden emberhez méltó életet élhessenek. Tanulóink képzését szegregációmentesen, többi
társukkal együtt, integráltan oldjuk meg.
Nevelési Programunk előző, már részletesen kifejtett fejezetei is mind az esélyegyenlőség széleskörű
biztosítását szolgálják, mint:
- Személyiségfejlesztés
- Közösségfejlesztés
- Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
- A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
- Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
- A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
- Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
- Komplex egészségfejlesztési, nevelési programunk
- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése
Az esélyegyenlőség sokoldalú biztosítása érdekében, a következő fontos tevékenységeket mindig
előtérbe helyezzük:
- Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanulónk egyéni
képességei szerint haladhasson.
- A lemaradókat, nehézségekkel küzdőket pedagógusaink tanulószobával, korrepetálással,
valamint egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.
- A törvényi lehetőségeknek megfelelően elősegítjük, hogy arra jogosult tanulóink
tankönyvtámogatást vehessenek igénybe.
- Azoknak a tanulóknak, akik az állami tankönyvtámogatás köréből kiesnek (pl. egyedülálló szülő
által nevelt), de rászorulnak, tanulmányaik idejére ingyenes tankönyvet biztosítunk a könyvtár
állományából.
- A gyermekek védelme érdekében szívügyünknek tekintjük a drog-prevenciót, bűnözés elleni
küzdelmet. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és
szakemberekkel, akik évente több, a témába vágó előadást tartanak tanulóinknak.
- Az iskolánkba történő felvétel elbírálásánál semmiféle diszkriminációs eszközt nem
alkalmazunk, mindenki azonos esélyekkel jelentkezhet intézményünkbe.
- A fegyelmezés területén is érvényesül az esélyegyenlőség. Minden tanulónk ugyanazon fegyelmi
fokozatokon megy keresztül fegyelemsértés esetén. Fegyelmi tárgyalások a szülői
munkaközösség és DÖK képviselői, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenlétében
zajlanak.
- Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk,
amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem férnének hozzá. Ennek
részét képezik az iskola területén nyújtott különböző sport-lehetőségek, kulturális- és
személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint az iskolához és a közösséghez való kötődés
erősítését szolgáló rendezvények, ünnepekhez kapcsolódó programok.
- Iskolánkba olyan tanulók is járnak, akik más országból, ill. más kulturális közegből származnak.
Az iskolai rendezvényeken lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy kultúrájukat,
szokásaikat, művészetüket megismertessék társaikkal, ezzel segítve a kultúrák közötti megértést
és egymás elfogadását.
- Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos
életre neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagy mértékben függ
148
életmódjuktól, hiszen későbbi pályafutásuk során, sokkal nagyobb esélyekkel indulhatnak, ha
egészségesen élnek. Ennek érdekében rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal
kapcsolatos előadásokat, foglalkozásokat.
- Olyan pályázatokon, támogatási lehetőségeken való részvétel, amelyek biztosítják tanulóink
részére az iskolai oktatás-nevelés és az iskolán kívüli programok egyenlő elérését. Igyekszünk
olyan támogatási lehetőségeket keresni, amelyek révén a hátrányos és halmozottan hátrányos
tanulókat még nagyobb mértékben tudjuk támogatni
- Javítjuk a külső és belső kommunikációt a problémák, konfliktusok minél gyorsabb,
hatékonyabb rendezése érdekéért, ill. –amennyiben szükséges- szakemberek, gyermekvédelem,
gyámügy, hatóságok bevonásával próbálunk intézkedni tanulóink védelmében. Felvesszük a
kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítségünkre lehetnek ebben.
- Továbbtanulási, átvételi és felvételi lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik az
oktatási rendszerből valamilyen ok miatt lemorzsolódtak. Tanköteles koruk után is biztosítjuk az
iskolai végzettséghez jutás lehetőségét. Jelenleg is zajló, ingyenes felnőttoktatási középiskolai
képzésünkkel pedig felnőttek számára biztosítjuk az érettségi megszerzésének lehetőségét.
- Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását
szolgálják, és lehetőségeink részt veszünk ezeken.
4.14.A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
Az elbírálás elveit a nevelőtestület alakítja ki, a tanulói közösségek véleményének ismeretében. Az
elvek, illetve megvalósításuk a személyiségfejlesztést szolgálja.
4.14.1. A tanulók jutalmazása:
- Kiemelkedő tanulmányi eredményért;
- Tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb versenyeken, rendezvényeken való eredményes
szereplésért, öntevékeny körben való részvételért
- A közösségért végzett tevékenységért.
A jutalmak, elismerések odaítélését kezdeményezheti:
– A nevelőtestület bármely tagja; osztályfőnök, szaktanár,
– A nevelőtestület;
– A diákönkormányzat tagjai
– Az iskolaszék tagjai;
– A szülői munkaközösség tagjai;
– A külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet.
Az egyéni dicséretek, jutalmak formái
Szaktanári (gyakorlati tanári) dicséret: kaphatja az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedő
tanulmányi munkát végzett. A dicséretet az ellenőrző könyvbe, be kell jegyezni.
Osztályfőnöki dicséret: kaphatja az a tanuló, aki osztályában az 1. pontban felsorolt területek
valamelyikén kiemelkedő eredményt ért el. A dicséretet az ellenőrző könyvbe kell beírni, és az osztály
előtt kihirdetni.
149
Igazgatói illetve nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv: kaphatja az a tanuló, aki a 1. pontban
felsorolt területek valamelyikén olyan kimagasló teljesítményt nyújtott, ami az egész tanulóifjúság
számára példaértékű.
Katona József-díj: Végzős tanulók részére a szülői munkaközösség, ill. a Mester-Diák Alapítvány
által alapított díj. Kaphatja az a tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és
közösségi munkát végzett. A tanuló az elismerő oklevél mellett pénzjutalomban is részesül. A
pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja.
Katona-emlékérem. Az emlékérmet végzős tanuló kaphatja jó tanulmányi eredményért, kiemelkedő
közösségi munkáért.
A dicséretek – a nevelőtestület döntése alapján – a magatartás osztályzatot javíthatják.
Csoportos jutalmazási formák:
Jutalomkirándulás – a pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja.
Színház- vagy kiállítás látogatás – az iskola anyagi támogatásával
Egy tanítás nélküli munkanap biztosítása – közösségi programok megvalósítására
A jutalmazásról a diákönkormányzat, ill. a tantestület dönt, a döntést az iskola faliújságján és az
iskolarádióban, az évfolyamgyűlésen ki kell hirdetni
4.14.2. A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei:
A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei,
követelményei, formái
A magatartás és szorgalom értékelésére, minősítésére négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill.
érdemjeggyel.
Magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki
- kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő
nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen
tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi,
- a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,
- fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész,
- mindig időben érkezik az iskolába
Jó (4) magatartású az a tanuló, aki
- élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,
- az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi,
- megtartja az iskolai együttélés szabályait,
- udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos,
- néhány eset kivételével pontosan érkezik a tanításra.
Változó (3) magatartású az a tanuló, aki
- meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését
hátráltatja,
- állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni,
- közömbös a társaival szemben,
- figyelme ingadozó, munkája pontatlan
- sokszor késik
Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki
150
- hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan
árt a közösségnek,
- viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös,
- a házirendet nem tartja be,
- udvariatlan, fegyelmezetlen, durva,
- rendszeresen késik.
A szorgalom minősítése:
A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a
tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat.
A szorgalom értékelésének alapja: - pedagógusok írásbeli jelzése
- osztályfőnök véleménye
- évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés)
Példás (5)
- Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző.
- Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes
- Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült.
- Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó.
- Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.
Jó (4)
- Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi
magát, kis segítséggel önálló munkára képes.
- Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható.
- Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes.
- Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.
Változó (3)
- Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem
ellenőrzi magát.
- Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni.
- Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen.
- Ritkán érdeklődik.
Hanyag (2)
- Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes.
- Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív.
- Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge.
- Érdektelenség, teljes közöny jellemzi
4.15.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
A Nemzeti Köznevelési Törvény kiemelt kötelező feladatként jelöli meg, hogy minden egyes
tanulónkat juttassuk el határon túli területekre és ennek lehetőségeit, módszereit, elveit, részvételi
feltételeit még a munkaközösségek által kidolgozás alatt áll. A szakmai fejlődés és érdeklődés
felkeltése érdekében gyárlátogatásokat és szakmai kirándulásokat szervezünk a szakmai
munkaközösségek éves munkatervébe beépítve.
A szakmai munkaközösségek véleménye alapján ajánljuk, hogy azok a nyolcadikosok, akik
matematika tantárgy értékelése és minősítése alól szakértői bizottság által javasoltan felmentettek, ne
válasszák a gépészet és informatika szakmacsoportokat.
151
A különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozását (NKT kiemelt feladatköre),
módszereinek megvalósítását a személyi és tárgyi feltételek biztosítását is még részletesen végig kell
gondolnunk.
A közösségi szolgálattal kapcsolatban elsősorban az osztályfőnöki munkaközösségek foglalkoznak a
feladat pedagógiai, nevelési oldalával.
4.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek
Az ismeretszerzés szervezeti keretei:
Megnevezés Feladatai
Tanóra Heterogén osztályközösségnek szervezve,
csoportbontás lehetőségével élve, változatos,
korszerű oktatásszervezési módszerek
használatával- különös tekintettel a kooperatív
technikák, projektmódszer, tanórai differenciálás,
tevékenységközpontú oktatás használatára
Tantárgytömbösítés A szakrendszerű oktatásban, a gépészet és
közlekedés alapozó szakmacsoportok gyakorlati
tantárgyi modulok szervezésében.
Moduláris oktatás Szakmai alapozó tantárgyak felépítéséből
következően.
IKT-val támogatott tanóra A tantárgyak többségénél a tárgyi adottságok
figyelembevételével.
152
IV. Szakmai program
5.1 Az iskola szakképzési rendszere
A Fővárosi Közgyűlés 1881/2007. (XI.29.) számú határozata szerint 2008. július 1-jétől
szakmacsoportos alapozó oktatást folytatunk iskolánkban az alábbi szakmacsoportokban:
gépészet
informatika
közlekedés – 2013. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
ügyvitel
Szakiskolai oktatás
34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés 1/9.
Szakközépiskola-szakképzés
54 481 01 1000 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet beszámítás/ráépülés NR 2/14.
54 481 01 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet NR 1/13
54 482 01 IT mentor OKJ-s képzés tervezet FE 1/13.
54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus OKJ-s képzés tervezet FE 1/13.
54 346 02 Ügyviteli titkár OKJ-s képzés-tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13.
153
Szakiskolai oktatás
34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv
nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év
Ögy 140 140
10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év
Ögy 140 140
11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét 816 óra/év
Összesen: 2366 óra 2608 óra
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
A közismereti és szakmai órák aránya
Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Közismeret Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra
Szabadon
felhasználható órakeret 1 óra - 1,5 óra
Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra
Szakmai
elmélet és
gyakorlat
Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra
Szabadon
felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra
Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra
Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra
Szerszámkészítő 34 521 10 I/9. II/10. III/11.
E GY E GY E GY
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
Munkavédelem 1
Elsősegélynyújtás gyakorlata 1
Gépészeti alapozó feladatok 2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 4
Szerszám és készülékgyártás 1 4 3,5
Szerszám és készülékgyártás gyakorlata 5 11 7
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 3
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések
gyakorlata 3
Üzemeltetés és karbantartás 2 2
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata 8
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I. 2
összesen: 4,5 10 9 14 8 15
154
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV-TERVEZET
Szerszámkészítő nappali 9-11. szakiskolai képzés
** Az osztály két csoportra bontva
*** Az osztály három csoportra bontva
Tantárgyak Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 10. évf. 11. évf.
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom 2 1 -
Idegen nyelv** 2 2 2+1,5
Matematika 2+1 1 -
Társadalomismeret 2 1 -
Természetismeret 3 - -
Testnevelés 5 5 5
Osztályközösség-építő program 1 1 1
Szabad órakeret 0 - 0
Közismereti órák 18 11 9,5
Szakmai tárgyak:
Szakmai elmélet
Munkahelyi egészség és biztonság
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás I.
Munkavédelem
Gépészeti alapozó feladatok
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
Szerszám és készülékgyártás
Üzemeltetés és karbantartás
Szakmai gyakorlat ***
Elsősegélynyújtás gyakorlata
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
Szerszám és készülékgyártás gyakorlata
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
(6)
0,5
-
-
1
2
-
1+1,5
-
(11)
1
4+1
-
5
-
(11)
-
-
-
-
-
3+1
4+1
2
(14)
-
-
3
11
-
(12)
-
2
2
-
-
-
3,5+2,5
2
(15)
-
-
-
7
8
Összefüggő szakmai gyakorlat 140 óra 140 óra
Szakmai órák 17 25 25,5
Heti összes óraszám 35 36 35
155
Szakközépiskolai szakképzés:
Informatika szakmacsoport:
54 481 01 CAD-CAM informatikus – 2013. szeptember 1-jétől engedélyezett
54 482 01 IT mentor – 2014. szeptember 1-jétől engedélyezett
Gépészet szakmacsoport:
54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus – 2014. szeptember 1-jétől
Ügyvitel szakmacsoport:
54 346 02 Ügyviteli titkár - 2014. szeptember 1-jétől engedélyezett
CAD-CAM INFORMATIKUS
OKJ száma: 54 481 01
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai
tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni
évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első
szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,
összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati
szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti
óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. 70 óra 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. 105 óra 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. 140 óra 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2268 óra 2540 óra
156
Szakmai követelménymodulok TANTÁRGY 1/13. 2/14.
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkavédelmi alapismeretek 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő
idegen nyelv
2
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0,5
10815-12 Információ-
technológiai alapok
Információ-technológiai alapok 1,5
10826-12 Szakmai életpálya-
építés, munkaszervezés,
munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezési ismeretek
1
10817-12 Hálózatok,
programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4
Hálózati ismeretek I. 4
10820 -12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és gépelemek 2,5
10819 -12 CAM alapok Technológiai ismeretek 4
Műszaki ismeretek 3
10818 -12 CNC gépkezelés,
programozás
Számítógépes gyártás 4
10815-12 Információ-
technológiai alapok
Információ-technológiai gyakorlat 2
10826-12 Szakmai életpálya-
építés, munkaszervezés,
munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezés gyakorlat
2
10817-12 Hálózatok,
programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8
Hálózati ismeretek és eszközök I.
gyakorlat
8
10820 -12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és gépelemek
gyakorlat
2
CAD gyakorlat 4
10819 -12 CAM alapok CAD-CAM gyakorlat 3
10818 -12 CNC gépkezelés,
programozás
Technológia gyakorlat 3
CNC gépek gyakorlat 3
összes óra 31 31
összes óra szabad sávval 35 35
157
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés 1/13. 2/14.
Osztályfőnöki óra 1 1
Szakmai elméleti tantárgyak
1. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
2. Foglalkoztatás I. 2
3. Foglalkoztatás II. 0,5
4. Információ-technológiai alapok 1,5
5. Munkaszervezési ismeretek
1
6. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4 + 1
7. Hálózati ismeretek I. 4 + 1
8. Műszaki ábrázolás és gépelemek 2,5
9. Technológiai ismeretek 4
10. Műszaki ismeretek 3
11. Számítógépes gyártás 4
Szakmai gyakorlati tantárgyak
1. Információ-technológiai gyakorlat 2 + 1*
2. Munkaszervezés gyakorlat 2*
3. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8*
4. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat 8*
5. Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat 2*
6. CAD gyakorlat 4 + 1*
7. CAD-CAM gyakorlat 3+2*
8. Technológia gyakorlat 3*
9. CNC gépek gyakorlat 3*
Összes óra 35 35
*Csoportbontásban oktatott óra
158
IT MENTOR
OKJ száma:54 482 01
A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok:
évfolyam
heti
órasz{m
szabads{v
nélkül
éves órasz{m
szabads{v
nélkül
heti órasz{m
szabads{vval
éves órasz{m
szabads{vval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. 70 óra 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. 105 óra 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. 140 óra 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
évfolyam
heti órasz{m
szabads{v
nélkül
éves órasz{m
szabads{v
nélkül
heti órasz{m
szabads{vval
éves órasz{m
szabads{vval
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2268 óra 2540 óra
Szakmai követelménymodulok TANTÁRGY 1/13. 2/14.
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
10815-12
Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai alapok 1,5
10817-12
Hálózatok, programozás és
adatbáziskezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4
Hálózati ismeretek I. 4
10826-12
Szakmai életpálya-építés,
munkaszervezés, munkahelyi
kommunikáció
Munkaszervezési ismeretek 1
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10829-12
Közösségi IT mentor feladatai
Emberismeret 1
Társadalom-szervezési ismeretek 2
Gazdasági ismeretek 2
Szakma-módszertani ismeretek 2
10830-12 Társadalmi informatika és az IT mentor 2
159
Közösségi informatikai
szolgáltató feladatai
szakma
10831-12e-Közszolgáltatások
alkalmazása, az e-ügysegédi
feladatok ellátása
Közigazgatási és jogi ismeretek 1
10815-12
Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai gyakorlat 2
10817-12
Hálózatok, programozás és
adatbáziskezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 8
10826-12
Szakmai életpálya-építés,
munkaszervezés, munkahelyi
kommunikáció
Munkaszervezési gyakorlat
2
10829-12
Közösségi IT mentor feladatai Közösségszervezés gyakorlat
6
10830-12
Közösségi informatikai
szolgáltató feladatai
IT mentorálás
7
10831-12e-Közszolgáltatások
alkalmazása, az e-ügysegédi
feladatok ellátása
e-Közszolgáltatás és Közösségi
kommunikáció
6
összes óra 31 31,5
160
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
Esti rendszerű képzés
ÓRATERV
54 482 01 IT mentor szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés 1/13. 2/14.
Osztályfőnöki óra 1 1
Szakmai elméleti tantárgyak
1. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
2. Foglalkoztatás I. - 0,5
3. Foglalkoztatás II. - 0,5
4. Információtechnológiai alapok 1,5
5. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 2
6. Hálózati ismeretek I. 2
7. Munkaszervezési ismeretek 1
8. Emberismeret - 1
9. Társadalom-szervezési ismeretek - 1
10. Gazdasági ismeretek - 1
11. Szakma-módszertani ismeretek - 1
12. Társadalmi informatika és az IT mentor szakma - 1
13 Közigazgatási és jogi ismeretek - 1
Szakmai gyakorlati tantárgyak
1. Információtechnológiai gyakorlat 2*
2. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 5*
3. Hálózati ismeretek I. gyakorlat 4*
4. Munkaszervezési gyakorlat 1*
5. Közösségszervezés gyakorlat - 3*
6. IT mentorálás - 6*
e-Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció - 3*
összes óra 20 20
*Csoportbontásban oktatott óra
161
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS
OKJ száma: 54 521 03
A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti
órasz{m
szabads{v
nélkül
éves órasz{m
szabads{v
nélkül
heti órasz{m
szabads{vval
éves órasz{m
szabads{vval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. 70 óra 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. 105 óra 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. 140 óra 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
évfolyam
heti órasz{m
szabads{v
nélkül
éves órasz{m
szabads{v
nélkül
heti órasz{m
szabads{vval
éves órasz{m
szabads{vval
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2268 óra 2540 óra
162
Szakmai követelménymodulok TANTÁRGY 1/13. 2/14.
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Munkavédelem 1
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti alapozó feladatok 13,5
10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés 2
10169-12
Forgácsoló technológia
hagyományos és CNC
szerszámgépeken
Forgácsolási alapismeretek
4
10170-12
Gyártástervezés és
gyártásirányítás
Gyártástervezés és gyártásirányítás 6,5
10171-12
Karbantartás és üzemvitel
Szerszámgépek karbantartása 4
10163-12 Gépészeti
munkabiztonság és
környezetvédelem
Elsősegélynyújtás gyakorlat 1
10162-12 Gépészeti alapozó
feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
11
10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 2
10169-12
Forgácsoló technológia
hagyományos és CNC
szerszámgépeken
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat
8
10170-12
Gyártástervezés és
gyártásirányítás
Gyártástervezés és gyártásirányítás
gyakorlat
2
10171-12
Karbantartás és üzemvitel Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
4
összes óra 31 31
163
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
Esti rendszerű képzés
ÓRATERV
54 481 01Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés 1/13. 2/14.
Osztályfőnöki óra 1 1
Szakmai elméleti tantárgyak
1. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
2. Foglalkoztatás I. 0,5
3. Foglalkoztatás II. 0,5
4. Munkavédelem 1
5. Gépészeti alapozó feladatok 7,5
6. Műszaki mérés 1
7. Forgácsolási alapismeretek 3
8. Gyártástervezés és gyártásirányítás 3
9. Szerszámgépek karbantartása 2
Szakmai gyakorlati tantárgyak
1. Elsősegélynyújtás gyakorlat 1*
2. Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 7*
3. Műszaki mérés gyakorlat 1*
4. Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 6*
5. Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2*
6. Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 2*
összes óra 20 20
*Csoportbontásban oktatott óra
164
ÜGYVITELI TITKÁR
OKJ száma: 54 346 02
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai
tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni
évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első
szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,
összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati
szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti
óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. 70 óra 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. 105 óra 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. 140 óra 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2268 óra 2540 óra
165
Szakmai követelménymodulok TANTÁRGY 1/13. ögy 5/13.
és
2/14.
11500-12
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 e
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 e
11498-12 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I.
2 e*
10067-12
Gépírás és dokumentumkészítés,
iratkezelés
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 7 gy 60
Levelezési ismeretek 1 e
Levelezési gyakorlat 5,5 gy 85
10070-12
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció alapjai 3,5 e
Üzleti kommunikáció gyakorlat 4 gy 15
10066-12
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek 4 e
Jogi ismeretek 2,5 e
Vállalkozási ismeretek 3 e
10073-12
Titkári ügyintézés
Üzleti adminisztráció gyakorlat 6 gy*
Ügyviteli ismeretek 4 e
10072-12
Rendezvény- és
programszervezés
Rendezvény és program
dokumentáció alapjai
3 e
Rendezvény és program
dokumentáció a gyakorlatban
6 gy*
10071-12
Hivatali kommunikáció magyar
és idegen nyelven
Hivatali protokoll ismeretek 2,5 e
Szakmai idegen nyelv gyakorlat 7 gy*
összes óra 14,5 e 160 12 e
16,5gy 19 gy*
31 31
összes óra szabad sávval 35 160 35
166
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés 5/13.
Osztályfőnöki óra 1 óra
Szakmai elméleti tantárgyak 15 óra
Munkahelyi egészség és biztonság +0,5
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) 2*
Ügyviteli ismeretek 4+1
Rendezvény és programdokumentáció alapjai 3+1
Hivatali protokoll ismeretek 2,5 + 0,5
Szakmai gyakorlati tantárgyak 19 óra
Üzleti adminisztráció gyakorlat 6*
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban 6*
Szakmai idegen nyelv gyakorlat 7*
Összes óra 35 óra
*Csoportbontásban oktatott óra
167
IRODAI ASSZISZTENS
OKJ száma: 54 346 01
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai
tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni
évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első
szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,
összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati
szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti
óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. 70 óra 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. 105 óra 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. 140 óra 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra 2543 óra
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv
nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy 160 óra 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2268 óra 2540 óra
168
Szakmai követelménymodulok TANTÁRGY 1/13. ögy 5/13.
és
2/14.
11500-12
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 e
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 e
11498-12 Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I.
2 e*
10067-12
Gépírás és dokumentumkészítés,
iratkezelés
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 7 gy* 60
Levelezési ismeretek 1 e
Levelezési gyakorlat 5,5 gy* 85
10070-12
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció alapjai 3,5 e
Üzleti kommunikáció gyakorlat 4 gy* 15
10066-12
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek 4 e
Jogi ismeretek 2,5 e
Vállalkozási ismeretek 3 e
10068-12
Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
Bizalmas információkezelés
technikája
1,5 e
Gyorsírási alapismeretek
gyakorlat
7 gy*
Dokumentáció készítése a
gyakorlatban
7 gy*
10069-12
Irodai asszisztensi feladatok
Ügyviteli ismeretek 4 e
Marketing alapjai 2 e
Időgazdálkodás 2 e
Nyomtatvány- és adatbázis-
kezelés gyakorlat
5 gy*
összes óra 14,5 e 160 12 e
16,5gy* 19 gy*
31 31
összes óra szabad sávval 35 160 35
169
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés 1/13. 2/14.
Osztályfőnöki óra 1 óra 1 óra
Szakmai elméleti tantárgyak 14 óra 14 óra
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
Foglalkoztatás II. 0,5+0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) 2*
Levelezési ismeretek 1
Kommunikáció alapjai 3,5 + 0,5
Gazdasági alapismeretek 4
Jogi ismeretek 2,5
Vállalkozási ismeretek 3
Bizalmas információkezelés technikája 1,5 + 0,5
Ügyviteli ismeretek 4
Marketing alapjai 2 +1
Időgazdálkodás 2
Szakmai gyakorlati tantárgyak 19 óra 20 óra
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 7 gy*
Levelezési gyakorlat 5,5 + 0,5 gy*
Üzleti kommunikáció gyakorlat 4 gy*
Gyorsírási alapismeretek gyakorlat + 2 gy* 7 gy*
Dokumentáció készítése a gyakorlatban 7 gy*
Nyomtatvány- és adatbázis-kezelés gyakorlat 5 gy* +1*
Összes óra 35 óra 35 óra
*Csoportbontásban oktatott óra
170
5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében
2013. szeptember 1-jétől a CAD-CAM informatikus, 2014. szeptember 1-jétől az Ügyviteli titkár
OKJ-s képzésre jelentkező tanulóink számára beszámítjuk az alapozó szakaszban elsajátított
ismereteket.
5.3 Szakmai gyakorlati képzés
A gépészet és közlekedés szakmacsoport:
Iskolai tanműhelyünk 2 db gyakorlati alapképző műhellyel, 1 db vegyes forgácsoló műhellyel, 1
db CNC, MPC AUTOCAD labor, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik.
1998 óta folyamatosan gondoskodunk a gyakorlati oktatás tárgyi feltételének korszerűsítéséről,
fejlesztéséről. Újabb tantermek, számítógéptermek kibővítésére volt lehetőségünk.
Összességében az iskola a szakmacsoport szakmai gyakorlati alapképzését, az alapvető mérési
gyakorlatokat, ill. a speciális CNC- és számítógépes tervezési gyakorlatot tudja biztosítani. Ez
szakmától függően kb. a gyakorlati képzési óraszámok 70–100%-át fedi le.
A lefedetlen gyakorlati óraszámokat, hasonló képzési profilú szakközépiskolában, ill. egyedi
munkahelyeken – vállalatoknál, kft-nél – együttműködési megállapodás alapján, ill.
tanulószerződéssel teljesítjük.
Az ügyvitel és az informatika szakmacsoportban a tanulók gyakorlati foglalkozásait iskolánk
informatika termeiben tudjuk biztosítani.
Az összefüggő szakmai gyakorlatot a 2013. szeptember 1-jétől érvényes kerettantervek alapján
szervezzük.
171
V. Záró dokumentumok
6.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának.
A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bármikor
megtekinthetők
A fenti dokumentum megtalálható
az iskola fenntartójánál
az iskola intézményvezetőjénél
az iskola igazgatóhelyetteseinél
az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél
az iskola könyvárában
a tanári szobában
az iskola „WEB” oldalon
A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek.
6.2 Záró rendelkezések
A módosított pedagógiai program a törvényi előírásoknak megfelelően 2014. szeptember 1. napjától
kerül bevezetésre felmenőrendszerben.
A 2013-ban jóváhagyott pedagógiai programunk különös tekintettel a helyi tantervekre
kifutórendszerben szűnik meg.
A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt
kezdeményezheti.
A pedagógiai program érvényességi ideje 5 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen végzi a
program felülvizsgálatát és értékelését.
172