PANNON EGYETEMmkweb.uni-pannon.hu/VM//VMBSceloterj2010_04.pdf · PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR ELŐTERJESZTÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAP SZAK TANTERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA Készült:

Bizalmas 1

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR

E L Ő T E R J E S Z T É S

VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAP SZAK TANTERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA

Készült: a Kari Tanács részére

Készítés dátuma: 2010. április 1.

Készítette: Dr. Németh Sándor

Tisztelt Kari Tanács!

A Vegyészmérnöki Alapszak Szakterületi Bizottság 2010. február 22. ülésén megtárgyalta és

elfogadta az alábbi tanterv módosítási javaslatokat. (A kémia alaptárgyak tematikájának ismeretében a szakterületi bizottság tagjai március végén emailben nyilvánítottak véleményt.)

Javaslom, hogy az Általános és szervetlen kémia, illetve a Szerves kémia tárgyak nevei a következőképpen módosuljanak a tantervben:

Általános és szervetlen kémia A (VEMKAKB112A) Általános és szervetlen kémia gyakorlat IA (VEMKAKB122A) Általános és szervetlen kémia gyakorlat IIA (VEMKAKB222A) Általános és szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat IA (VEMKAKB233A) Szerves kémia IA (VEMKOK1212A) Szerves kémia IIA (VEMKOK1112A) Szerves kémia laboratóriumi gyakorlat A (VEMKOK1234A)

A Szerves kémia laboratóriumi gyakorlat A (VEMKOK1234A) előfeltétele csak a Szerves kémia IIA (VEMKOK1112A) tárgy legyen. Mivel a Szerves Kémia IA és a IIA egymásra épül, így felesleges előfeltétel az IA. Az Optimalizálás az olajiparban tárgy előfeltételének (VEMKOLB114O) a Szerves kémia IA (VEMKOK1212A) tárgyat javaslom.

A Technológia modul átalakítása miatt javaslom a következő módosításokat a tantervben: A Technológia modul módosuló tárgyai: A Kémiai technológiák I. (VEMKTEV213F) tárgy neve legyen Finomkémiai technológiák A Válogatott vegyipari technológiák (VEMKTE3112A) neve legyen Bevezetés a kémiai technológiába. Előfeltétele Gépelelemek és ábrázolás (VEMKGEB113V) Javaslom, hogy töröljük a tantervből az alábbi tárgyakat: Válogatott vegyipari technológiák II. (VEMKTEB144T) 4 kredit, a 2009/10 tavaszi félév után Válogatott vegyipari technológiák II. labor (VEMKTEB144T) 8 kredit, a 2009/10 tavaszi félév utánKémiai technológiák II (VEMKTEV213T) 3 kredit, a 2010/11 őszi félév után Kémiai technológiák III (VEMKTEV17XT) 14 kredit, a 2010/11 tavaszi félév után

Bizalmas 2

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR

A Technológia modul új tárgyai: Válogatott vegyipari technológiák (VEMKTEB143A) 3 kredit, Előfeltétele: Bevezetés a kémiai technológiába (VEMKTE3112A), meghirdetés: 2010/11 őszi félévtől Válogatott vegyipari technológiák labor (VEMKTEB136A) 6 kredit, Előfeltétele: együttes felvétel a Válogatott vegyipari technológiákkal (VEMKTEB143A), meghirdetés: 2010/11 őszi félévtől Ásványolaj és petrolkémiai technológiák (VEMKOL143A) 3 kredit, Előfeltétel: Művelettan B (VEMKMUB212V), meghirdetés:2010/11 tavaszi félévtől Ipari katalízis (VEMKTEV214K) 4 kredit, Előfeltétel: Ásványolaj és petrolkémiai technológiák (VEMKOL143A), meghirdetés: 2010/11 tavaszi félévtől Kémiai technológiák (VEMKTEV17XK), 13 kredit, Előfeltétel: Művelettan B (VEMKMUB212V), meghirdetés: 2011/12 őszi félévtől Tárgy ekvivalenciák: Kémiai technológiák (VEMKTEV17XK) (13 kredit) + Ipari katalízis (VEMKTEV214K) (4 kredit) együttes teljesítése 100%-ban megfelel a Kémiai technológiák III (VEMKTEV17XT) tárgynak (14 kredit) Kémiai technológiák 2. (VEMKTEV213T) (3 kredit) 100%-ban megfelel az Ásványolaj és petrolkémiai technológia (VEMKOL143A) tárgynak (3 kredit) Válogatott vegyipari technológiák II. (VEMKTEB144T) (4 kredit) 100%-ban megfelel a Válogatott vegyipari technológiák (VEMKTEB143A) tárgynak (3 kredit) Válogatott vegyipari technológiák II. lab. gyak. (VEMKTEB138T) (8 kredit) 100%-ban megfelel a Válogatott vegyipari technológiák lab. gyak. (VEMKTEB136A) tárgynak (6 kredit) A Technológia modul átalakításával a kollokviumok és a kreditek száma nem változik, a gyakorlati jegyek száma eggyel nő. A módosítással lehetővé válik, hogy minden vegyészmérnök alapszakos hallgató tanuljon Ásványolaj és petrolkémiai technológiát, a Technológia szakirányos hallgatók pedig az Ipari katalízis tárgyat is hallgathatják. A Technológia tárgyak súlya a tantervben a módosítással nem változik. Az Üzemeltetési szakirányos hallgatóknak továbbra is 19 kreditet, míg a Technológia szakirányos hallgatóknak 36 kreditet kell teljesíteniük a Technológia modulból. A megadott félévektől érvénybe lépő módosításokkal és a tárgy ekvivalenciákkal lehetővé válik az új struktúrájú Technológia modul bevezetése a tantervbe. Az új tárgyak tematikáit mellékelem.

Kérem a Kari Tanácsot, hogy a tantervben a javasolt módosításokat elfogadni szíveskedjék.

Tisztelettel:

Dr. Németh Sándor

VM alapszak vezetője

PANNON EGYETEM Mérnöki Kar

TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:

2010.02.24 Oldalszám:

1/2

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Tantárgy neve: Kódja: Ásványolaj- és petrolkémiai technológiák

Hydrocarbon and petrolchemical technologies VEMKOLB143A

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Hancsók Jenő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék

Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét):: Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 1 0 3 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény:

Anyagmérnöki BSc Gépészmérnöki BSc Környezetmérnöki BSc Mechatronikai BSc Vegyészmérnöki BSc 5 kötelező Művelettan B (VEMKMUB212V) Egyéb

A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék Részvétel %

Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 41 Dr. Miskolczi Norbert

egyetemi docens MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 26

Dr. Varga Zoltán egyetemi docens MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 33 A tantárgy célkitűzése

A kőolaj és petrolkémiai ipar alapvető eljárásainak és néhány összefüggésének megismertetése. A tantárgy részletes tematikája 1. E.: Energiahordozók, készletek, kitermelés. A szénhidrogénipar. A kőolajfinomítóról általában.

Gy: A szénhidrogénelegyek és az egyszerű elegyek összehasonlítása. A szénhidrogénelegyek tulajdonságbecslésére szolgáló módszerek (empírikus, félempírikus, nomogrammos módszerek, számítógépes programcsomagok).

2. E.: A szénhidrogénipar termékei. Gy: Engler desztilláció, a kőolajtermékek sűrűsége

3. E.: A kőolaj és földgáz keletkezése; kutatás, fúrás, kitermelés. Kőolajok osztályozása. Gy.: Valódi forráspont desztilláció, középszázalékos görbék, tulajdonság-hozam görbék, izogörbék

4. E.: A kőolajfeldolgozás főbb elválasztó módszerei. (Desztillációk, extrakció, …) Gy: Átlagos forráspontok. Watson féle karakterizáló tényező. Átlagos molekulatömeg. API sűrűség. Becslésük

5. E.: Átalakító eljárások és osztályozásuk a kőolajiparban. Termikus eljárások. Gy: Ismert összetételű elegyek fázisdiagramja. Kõolajpárlatok fázisdiagramja. Retrográd jelenségek. Kritikus és pszeudokritikus tulajdonságok. Megfelelő állapotok tétele

6. E.: Katalitikus átalakító eljárások. I. Heteroatom eltávolítás. Gy: Egyensúlyi desztillációs görbe. Összefüggés a desztillációs görbék között, alkalmazásuk, felhasználási területeik

7. E.: Katalitikus átalakító eljárások. II. Oligomerizáció, alkilezés, izomerozáció, éterezés. Gy: A desztillációs görbék becslése

8. E.: Katalitikus átalakító eljárások. III. Benzinreformálás, Párlat FCC Gy: Egyensúlyi desztillációs görbék légköri nyomás felett és alatt

9. E.: Katalitikus átalakító eljárások. IV. Hidrokrakkolás. Gy: Folyadékok és gõzök sûrûségének becslése

10. E.: Alapolajok és adalékok Gy: Gõz-folyadék egyensúly becslése

11. E.: Termékkeverés Gy: Gõz-folyadék egyensúly becslése.

12. E.: Petrolkémia nyersanyagai és alapanyagai. Intermedierek és monomerek. polimerek. Gy: Szénhidrogénelegyek entalpiája és párolgáshője. Entalpia-diagrammok

13. E.: Olefinek előállítása (dehidrogénezés, vízgőzös pirolízis, …) Gy: Szénhidrogénelegyek entalpiája és párolgáshője. Entalpia-diagrammok

14. E.: Polimerek I. Gy: Kőolajtermékek keverése. Keverék-tulajdonságok becslése

15. E.: Polimerek II. Gy: Kőolajtermékek keverése. Keverék-tulajdonságok becslése

Kötelező és ajánlott irodalom:


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


2/2

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Hancsók, J., Baladincz, J., Magyar, J. (szerkesztők): „Mobilitás és környezet”, gyűjteményes kiadvány, 2008, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém (ISBN: 978-963-9696-50-1), 240 oldal Hancsók, J.: „Korszerű motor és sugárhajtómű üzemanyagok I. Motorbenzinek”, Tankönyv, 1997, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém (ISBN 963 7332 74 X), 219 oldal Hancsók, J.: „Korszerű motor és sugárhajtómű üzemanyagok II. Dízelgázolajok”, Tankönyv, 1999, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém (ISBN 963 9220 27 2) 363 oldal Auer, J, Borsi, Z., Hancsók, J., Lakics, L-né., Lenti, M., Nemesnyik, Á., Valasek, I.: „Tribológia 2. Kenőanyagok és vizsgálataik”, 2003, Tribotechnik Kft., Budapest, (ISBN 963 00 8689 1), 152 oldal Varga Zoltán, Marton Zsuzsanna, Deák Gyula: Kőolajipari számítások, 2005, (Tanszéki kiadvány) Speight,J.G.: The chemistry and technology of petroleum. Marcell Dekker, 1991. Gary, J.H.: Petroleum refining technology and economics. Marcell Dekker, 1984. Chauvel,A, Lefebre,G.: Petrochemical processes I-II. Gulf. 1989. Edmister,W.C., Lee,B.I.: Applied hydrocarbon thermodynamics, Gulf, 1985 API Technical Data Book – Petroleum Refining, 1997 PRO/II Input Manual, Pro/II Reference Manual, 2006 Reid,R.C., Prausnitz,J.M.,Poling,B.E.: The Properties of gases and liquids, McGraw-Hill, 1987 Követelmények: A foglalkozáson való részvétel előírásai az előadásokon való részvétel ajánlott, de nem kötelező, a számítási gyakorlatokon a részvétel kötelező (40%-nál nagyobb hiányzás esetén aláírás megtagadás). A félévközi ellenőrzések (zárthelyik) száma, követelménye, pótlásuk és javításuk lehetősége, egy darab félévközi zárthelyi írása számítási gyakorlatokból. A vizsgára bocsátás feltételei, a kollokviumi jegy számítási módja: írásbeli vizsga: elméleti rész 80%, számítási gyakorlati rész: 12%, évközi számítási gyakorlati rész 8%. Pótlási lehetőségek: - Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: 45 kontaktóra; egyéni felkészülés 30 óra A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Dr. Miskolczi Norbert egyetemi docens MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Dr. Varga Zoltán egyetemi docens MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


1/2

«kód»

Engedélyezte:

Visszavonva:

Tantárgy neve: Kódja: Válogatott vegyipari technológiák (finomkémiai, kőolajipari, radiokémiai, szerves kémiai,

szervetlen kémiai, szilikátipari technológiák) Selected Chemical Technologies

VEMKTEB143A

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Hancsók Jenő MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék

Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét):

Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés:

2 1 0 3 GY Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény:

Anyagmérnöki BSc Gépészmérnöki BSc Környezetmérnöki BSc Mechatronikai BSc Vegyészmérnöki BSc 5. BEVEZETÉS A KÉMIAI TECHNOLÓGIÁKBA

(VEMKTE3112A) Egyéb

A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék % nyelv

Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék 28,5 magyar Dr. Szokonya László adjunktus Vegyipari Műveleti Intézeti Tanszék 14,3 magyar Dr. Németh Zoltán Dr, Tőrös Szilárd Dr. Kovács József Dr. Korim Tamás

docens docens adjunktus docens

Radiokémia Intézeti Tanszék Szerves Kémia Intézeti Tanszék Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Intézeti Tanszék Szilikát- és Anyagmérnöki Intézeti Tanszék

14,3 14,3 14,3 14,3

magyar magyar magyar magyar

A tantárgy célkitűzése Kémiai technológiai ismeretek elmélyítése. A tantárgy részletes tematikája

1-2. Vegyipari technológiákról általában 3-4. Kőolajipari hidrogénező eljárások (heteroatomeltávolítás, hidrokrakkolás). (Szükségesség, jelentőség,

alapanyagok, kémia, katalizátorok, technológiák, termékek és felhasználásuk) 5-6. Szilikátipari eljárások: a nyersanyagok szerepe a gyártástechnológiában, ill. a kerámiai termékek végső fizikai és

kémiai tulajdonságainak kialakításában 7-8. Szervetlen kémiai technológiai eljárások: földgázbontás

9-10. Radiokémiai eljárások: radioaktív szennyeződések előfordulása, kontamináció, dekontamináció 11-12. Finomkémiai technológiai eljárások: adszorpciós egyensúly és kinetika, elúciós, frontális, kiszorításos adszorpció,

preparatív folyadékkromatográfiás készülékek 13-14. Szerves kémiai technológiák: a szerves vegyipari alapfolyamatok közül néhány (pl.:nitrálás, észterezés) rövid

ismertetése 15. Évközi írásbeli zárthelyi. Laboratóriumi biztonságtechnikai és munkavédelmi ismeretek

Kötelező és ajánlott irodalom: Wiissermel, K., Appe, H.J.:Ipari szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Hancsók.Jenő.:Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok II. Dízelgázolajok, tankönyv, Veszprémi Egyetemi Kiadó 1999. Hancsók Jenő, Nagy Gábor: „Katalitikus hidrogénező eljárások a kőolajiparban”, Oktatási segédlet, Veszprém, 2007. Tőrös, Sz.: Az előadó által összeválogatott és a hallgatók részére az interneten hozzáférhető oktatási segégletek. Magyar Kémikusok Lapja következő számai: 2005/6-12, 2006/1-12, 2007/1-7 Gary, J.H.: Petroleum Refining Technology and Economics 3rd , Marcel Dekker, N.Y. 1999. Speight,J.G.: The chemistry and technology of petroleum 3rd . Marcell Dekker, 1998. Speight,J.G.: Petroleum Chemistry and Refining, Taylor and Francis 1998. Sequeira, A.: Lubricant base oil and wax processing, Marcell Dekker, 1994. Weissermel, K., Arpe, H-J.: Ipari szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Mc Ketta, J.: Petroleum Processing Handbook, Marcell Dekker, 1992. Hobson, G.D.: Modern Petroleum Technology, J. Wiley, 1986.


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


2/2

«kód»

Engedélyezte:

Visszavonva:

Chauvel, A., Lefevbre, G.: Petrochemical processes I-II., 1989. Fahey, D.R.: Industrial Chemicals via C1 Processes, A.C.S., 1986. Wiseman, P.: Petrochemicals, John Wiley, N.Y.,1986. Meyers, R.A.: Handbook of petroleum Refining Processes, McGraw-Hill Inc., N.Y., Toronto, 1996. Chauvel,A, Lefebre,G.: Petrochemical processes I-II. Gulf. 1989. Krevelen, D.W.Van.: Properties of polymers, Elsevier, Amsterdam,…, Tokyo, 1990. Fourné, F.: Synthetic Fibers, Hanser Publishers, Munich 1999. Gunardson, H.: Industrial Gases in Petrochemical processing, Marcel Dekker Inc.,1998. Scheirs, J., Kaminsky, W.: Metallocen based Polyolefins, preparation, properties and technology Vol.1, John Wiley and Sons, Ltd., 2000. Olah, G.A., Molnár, Á.: Hydrocarbon chemistry, John Wiley and Sons, Inc., 1995. Követelmények: A tárgy érdemjegyét elméleti kérdésekbõl írásbeli, vagy szükség esetén szóbeli beszámoló alapján állapítjuk meg. 50%-nál kisebb teljesítmény esetén az osztályzat elégtelen, 85% felett pedig jeles. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Összesen: 90 óra, ebből:

• Kontakt óra: 45 óra • Egyéni felkészülés: 45 óra

A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva: 2010.02.24 Oldalszám:

1/2

«kód»

Engedélyezte:

Visszavonva:

Tantárgy neve: Kódja: Válogatott vegyipari technológiák (finomkémiai, kőolajipari, radiokémiai, szerves kémiai,

szervetlen kémiai, szilikátipari technológiák) Laboratóriumi gyakorlatok Selected Chemical Technologies Laboratory practice

VEMKTEB136A

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Hancsók Jenő MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék

Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét):

Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés:

0 0 6 6 Gy Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény:

Anyagmérnöki BSc Gépészmérnöki BSc Környezetmérnöki BSc Mechatronikai BSc Vegyészmérnöki BSc 5. (VÁLOGATOTT VEGYIPARI TECHNOLÓGIÁK),

(VEMKTEB143A) Egyéb

A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék % nyelv

Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék

28,5 magyar

Dr. Szokonya László adjunktus Vegyipari Műveleti Intézeti Tanszék 14,3 magyar Dr. Németh Zoltán Dr, Tőrös Szilárd Dr. Kovács József Dr. Korim Tamás

docens docens adjunktus docens

Radiokémia Intézeti Tanszék Szerves Kémia Intézeti Tanszék Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Intézeti Tanszék Szilikát- és Anyagmérnöki Intézeti Tanszék

14,3 14,3 14,3 14,3

magyar magyar magyar magyar

A tantárgy célkitűzése Az elméleti oktatáshoz kapcsolódó laboratóriumi és számítási gyakorlatok elsajátítása A tantárgy részletes tematikája

1. Munka- és balesetvédelmi oktatás; az egyes tanszékek laboratórium vezetőinek bevezető előadásai 2. Benzoltelítő izomerizálás (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr. Hancsók Jenő 3. FCC-benzinek minőségjavítása hidrogénezéssel (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr. Hancsók Jenő 4. Középpárlatok hidrogénezése (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr. Hancsók Jenő 5. Üvegipari technológia vizsgálata (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr.Korim Tamás 6. Kerámiaipari technológia (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr.Korim Tamás 7. Véggázok katalitikus tisztítása (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr.Kovács József 8. Földgáz katalitikus bontása (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket)

Mérésvezető: Dr.Kovács József 9. Zárt sugárforrások alkalmazása ipari technológiai folyamatoknál (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási

ismereteket) Mérésvezető: dr. Németh Zoltán

10. Atomerőművi radioaktív kontamináció és felszámolásának technológiája (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket) Mérésvezető: dr. Németh Zoltán

11. Rektifikáló műveletek vizsgálata (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket) Mérésvezető: Dr. Szokonya László

12. Ipari folyadékadszorpciós technológiák (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket) Mérésvezető: Dr. Szokonya László


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva: 2010.02.24 Oldalszám:

2/2

«kód»

Engedélyezte:

Visszavonva:

13. Homogénfázisú katalitikus hidroformilezés vizsgálata (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket) Mérésvezető: Dr.Tőrös Szilárd

14. Friedel-Crafts reakció acilezési vizsgálata kaszkád reaktor-sorban (beleértve a tématerülethez kapcsolódó számítási ismereteket) Mérésvezető: Dr.Bakos József

15. Zárthelyi dolgozat Kötelező és ajánlott irodalom: Wiissermel, K., Appe, H.J.:Ipari szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Hancsók Jenő.:Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok II. Dízelgázolajok tankönyv, 1999. Hancsók Jenő, Nagy Gábor: „Katalitikus hidrogénező eljárások a kőolajiparban”, Oktatási segédlet, Veszprém, 2007. Tőrös, Sz.: Az előadó által összeválogatott és a hallgatók részére az interneten hozzáférhető oktatási segégletek. Magyar Kémikusok Lapja következő számai: 2005/6-12, 2006/1-12, 2007/1-7 Gary, J.H.: Petroleum Refining Technology and Economics 3rd , Marcel Dekker, N.Y. 1999. Speight,J.G.: The chemistry and technology of petroleum 3rd . Marcell Dekker, 1998. Speight,J.G.: Petroleum Chemistry and Refining, Taylor and Francis 1998. Sequeira, A.: Lubricant base oil and wax processing, Marcell Dekker, 1994. Weissermel, K., Arpe, H-J.: Ipari szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Mc Ketta, J.: Petroleum Processing Handbook, Marcell Dekker, 1992. Hobson, G.D.: Modern Petroleum Technology, J. Wiley, 1986. Chauvel, A., Lefevbre, G.: Petrochemical processes I-II., 1989. Fahey, D.R.: Industrial Chemicals via C1 Processes, A.C.S., 1986. Wiseman, P.: Petrochemicals, John Wiley, N.Y.,1986. Meyers, R.A.: Handbook of petroleum Refining Processes, McGraw-Hill Inc., N.Y., Toronto, 1996. Chauvel,A, Lefebre,G.: Petrochemical processes I-II. Gulf. 1989. Krevelen, D.W.Van.: Properties of polymers, Elsevier, Amsterdam,…, Tokyo, 1990. Fourné, F.: Synthetic Fibers, Hanser Publishers, Munich 1999. Gunardson, H.: Industrial Gases in Petrochemical processing, Marcel Dekker Inc.,1998. Scheirs, J., Kaminsky, W.: Metallocen based Polyolefins, preparation, properties and technology Vol.1, John Wiley and Sons, Ltd., 2000. Olah, G.A., Molnár, Á.: Hydrocarbon chemistry, John Wiley and Sons, Inc., 1995. Követelmények: A tárgy érdemjegyének megállapítása: 60% mérési eredmények jósága, 20% elméleti ismeretek és 20% számítási gyakorlatok. 50%-nál kisebb teljesítmény esetén az osztályzat elégtelen, 90% felett pedig jeles. Legfeljebb egy igazolatlan hiányzás. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Összesen: 180 óra, ebből:


A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő Egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:

2010. 02. 24. Oldalszám:

1

«kód»

Engedélyezte:

Visszavonva:

Tantárgy neve: Kódja: Ipari katalízis

Industrial catalysis VEMKTEV214K

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Hancsók Jenő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék

Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 4 0 0 4 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény:

Vegyészmérnöki BSc 6 kötelező tantárgy Technológia szakirányon

ÁSVÁNYOLAJ ÉS PETROLKÉMIAI TECHNOLÓGIA (VEMKOL143A)

A tantárgy oktatója:

név beosztás tanszék % nyelv Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 60 magyar Dr. Rédey Ákos egyetemi tanár Környezetmérnöki Intézeti Tanszék 20 magyar Dr. Tőrös Szilárd egyetemi docens Szerves Kémia Intézeti Tanszék 20 magyar

A tantárgy célkitűzése A vegyészmérnöki elméleti és gyakorlati ismeretek ötvözése a katalízis területéről. A tantárgy részletes tematikája 1. A katalitikus eljárások helye és szerepe a vegyiparban. Nem-katalitikus és katalitikus reakciók összehasonlítása,

homogén és heterogén katalitikus reakciók, a katalízis termodinamikai és energetikai aspektusai. Az ipari katalízis történeti áttekintése. Katalitikus rendszer fogalma és példái. Katalitikus eljárások osztályozása.

2. A katalízis elméletek fejlődése. A katalízis általános definíciói (katalizátor, katalitikus aktivitás, szelektivitás, stabilitás, aktív alakulatok, turnover szám, stb.). Adszorpció, szorpció típusok, adszorpciós sebesség, az adszorpció hőmérsékletfüggése, reverzibilitás, kemiszorpció.

3. A kémiai kinetika alapelvei és terminológiája. Reakciósebességi elméletek, törvények, a hőmérséklet hatása a reakciósebességre (Arrhenius összefüggés). A heterogén katalitikus reakciók sebességi és kinetikai modelljei. A katalitikus átalakulás, a katalitikus reakciók részfolyamatai (adszorpció, felületi reakció, deszorpció). Formális kinetikai módszerek: Langmuir-Hinshelwood modell. Rideal-Eley modell.

4. A katalizátorok fizikai és kémiai jellemzése. A katalizátorok hatásmechanizmusa (a katalízis morfológiai és energetikai vonatkozásai). A geometriai elméletek értékelése. Energetikai viszonyok a katalitikus átalakulás során. Az energiaszintek változása homogén és heterogén felületű katalizátorokon, a kompenzációs elv.

5. A szelektív homogén katalitikus reakciók típusai, fémorganikus kémiai alapismeretek, az átmenetifém-komplexek szerkezete, felépítése, analitikai módszerek a komplexek vizsgálatára, a „kései átmenetifémek” szerepe a homogén katalízisben

6. olefinek oxidációja (Wacker-szintézis), hidroformilezés, nagyipari ecetsav-szintézis, ecetsavanhidrid, vinilacetát előállítása, hidroalkoxikarbonilezés, adipinsav szintézis, dietiloxalát-, dimetil karbonát-, polikarbonát szintézis

7. Lánchosszabbítási reakciók, a diizocianátok előállításának korszerű (foszgén-mentes!) módszerei, alkil-fenilkarbamát szintézis, homogénkatalitikus aszimmetrikus szintézisek, e szintézisek elvi alapjai, a katalizátorok felépítése, királis ligandumok szintézise, homogénkatalitikus aszimmetrikus redukció, egyéb enantioszelektív szintézisek, a homogénkatalizátorok recirkulációja.

8. Heterogén katalizátorok és osztályozási lehetőségeik. A heterogén katalizátorok kiválasztásának szempontjai (ideális és optimális katalizátorok). Fémkatalizátorok, hordozós katalizátorok.

9. A szénhidrogén ipari katalizátorok gyártásának néhány példája. 10. Katalitikus reaktorok és reaktorrendszerek áttekintése. A reaktortípus és -elrendezés kiválasztásának szempontjai. 11. A katalitikus reaktorok üzemeltetése: ellenőrző tevékenység a katalizátor betöltése előtt, különböző katalizátorok

üzembehelyezése (szárítás, aktiválás, stb.), reaktor(ok) üzemeltetési paramétereinek folyamatos ellenőrzése, katalizátorminta vétele, stb.).

12. Katalizátorok regenerálása (reaktoron belül és kívül) 13. Katalizátorok újrafelhasználása (értékesíthető komponensek kinyerése) 14. Tanulmányi kirándulás (különböző reaktor típusokat használó technológiák megtekintése) 15. Katalitikus eljárások és a környezetvédelem Kötelező és ajánlott irodalom: M. Boudart, G. Djega-Mariadasson: Kinetics of Heterogeneous Catalytic Reactions. Princeton Univ. Press, Princeton, 1984.


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:

2010. 02. 24. Oldalszám:

2

«kód»

Engedélyezte:

Visszavonva:

Bond, G. C.: Heterogén katalízis, elvek és alkalmazások, Műszaki Könyvkiadó, 1990. G. Ertl, H. Knözinger, J. Weitkamp: Handbook of Heterogeneus Catalysis vol. 1-4. Wiley-Vch 1997 Faigl F., Kollár L., Kotschy A., Szepes L.: Szerves Fémvegyületek Kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. K. Weissermel, H.- J. Arpe: Industrial Organic Chemistry, Fourth, Revised Edition, Wiley-VCH, Weinheim, 2003. (magyar ford.: Ipari Szerves Kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1993.) Ch. Elschenbroich, A. Salzer: Organometallics, Weinheim, VCH Verlag GmbH, 1992. H. Bahrmann, H. Bach: Oxo Synthesis in Ullmann’s Encyclopaedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH Verlag GmbH, 2000. I. T. Horváth (ed): Encyclopedia of Catalysis Vol. 1-6; New Jersey; Wiley-Interscience, 2003. W. Tang, X. Zhang: New chiral phosphorus ligands for enantioselective hydrogenation, Chem. Rev., 103, 3029-3069, 2003. Leach, B.E.: Applied Industrial Catalysis, Vol. 1-3. Academic Press, New York, 1983. Le Page, J.-F. et al.: Applied Heterogenous Catalysis. Éditions Technip. Paris, 1987. Meyers, R.A.: Handbook of Petroleum Refining Process, McGraw-Hill Book Company, New York,..., Toronto, 1986. Trimm, D.l. et al.: Catalysis in Petroleum Refining, 1989 Elsevier, Amsterdam, Tokyo, 1990. Jones, T.C.: Diesel Plant Operations Handbook, McGrow-Hill Inc., N.Y., 1991. Delannay, F.: Characterization of Heterogeneous Catalysts, Marcel Dekker, N.Y., 1984. Szostak, R.: Molecular Sieves, Van Nostrand Reinhold, N.Y., 1989. Moffat, J.B.: Theoretical Aspects of heterogenous Catalysis, Van Nostrand Reinhold, N.Y., 1990. Chen, N.Y. et al.: Shape Selective Catalysis in Industrial Applications 2.edition, Marcel Dekker Inc., N.Y. Basel Hong Kong, 1996. Satterfield, C.N.: Heterogenous Catalysis in Industrial Practice, McGraw-Hill Inc., N.Y., 1991. Rase, H.F.: Fixed Bed Reactor Design and Diagnostics, Butterworths, Boston, 1990. Stiles,A.B. és Koch, T.A.: Catlyst manufacture 2. kiadás, Marcel Dekker Inc., N.Y. Basel Hong Kong, 1995. Masel, R.I.: Chemical kinetics and catalysis, John Wiley and Sons, Inc., 2001. Becker, E.R. és Pereira,C.J.: Computer-aided design of catalysts, Marcel Dekker Inc., N.Y. Basel Hong Kong, 1993. A. F. Carley, P. R. Davies, G. J. Hutchings, M. S. Spencer: Surface Chemistry and Catalysis, 2002, 381 oldal B. Viswanathan S. Sivasanker, A. V. Ramaswamy: Catalysis Principles and Applications, 2002, 412 oldal, ISBN: 81-7319-375-4. Becker, E.R., Pereira, C.J.: „Computer-Aided Design of Catalysts”, Marcel Dekker Inc., 1993, 620 oldal (2 kötet) Chunshan Song, Juan M. Garcés and Yoshihiro Sugi: „Shape - Selective Catalysis”, 2001, 408 oldal (2 kötet) Fogler, H.S.: „Elements of Chemical Reaction Engineering”, Prentice Hall International, 1992, 838 oldal Gates, B.C., Katzer, J.R., Schuit, G.C.A.: „Chemistry of Catalytic Processes”, McGraw-Hill, 1979, 387 oldal Imelik, B., Vedrine, J.C.: „Catalyst Characterization – Physical techniques for Solid Materials”, Plenum Press, 702 oldal (5 kötet)???? Michiels, P., De Herdt, O.C.E.: „Molecular Sieve Catalysts”, Pergamon Press, 1987, 381 oldal Oláh, Gy., Molnár, Á.: „Hydrocarbon Chemistry”, John Wiley & Sons Inc., 1995, 632 oldal (3 kötet) Serge Raseev: „Termal and Catalytic Processes in Petroleum Refining”, 2003, 920 oldal (2 kötet) Somorjai, G.A.: „Introduction to Surface Chemistry and Catalysis”, John Wiley & Sons Inc., 1994, 617 oldal (4 kötet) Stiles, A.B., Koch, T.A.: „Catalyst Manufacture”, Marcel dekker Inc., 1995, 288 oldal Weitkamp, J. : „Catalysis and Zeolites”, Springer, 1999 Berty, J.M.: “Experiments in Catalytic Reaction Engineering”, Elsevier, 1999, Amsterdam,…….,Tokyo, ISBN: 0 444 82823 0. (VZ) Auerbach, S.M:, Carrado, K.A, Dutta, P.K.: „Handbook of Zeolite Science and Technology“, Marcel Dekker Inc., 2003, New York, Basel, ISBN: 0-8247-4020-3. Követelmények: A foglalkozáson való részvétel kötelező. A vizsgára bocsátás feltételei: egyéni feladat elkészítése (egy kiválasztott katalitikus eljárás és katalizátorának (katalizátorainak) ismertetése és kritikai értékelése). A vizsgazárthelyin legalább 50%-os teljesítmény elérése. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Összes kontaktóra 60. Egyéni feladat elkészítése. A tantárgy tematikáját kidolgozta:

név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Dr. Rédey Ákos egyetemi tanár Környezetmérnöki Intézeti Tanszék Dr. Tőrös Szilárd egyetemi docens Szerves Kémia Intézeti Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


1/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Tantárgy neve: Kódja:

Kémiai Technológiák Chemical Technologies VEMKTEV17XK

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Bartha László MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék

Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 5 5 3 13 GY Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény:

Vegyészmérnök Bsc, 7 kötelező Technológia szakirányon

VEMKMUB212V

A tantárgy oktatója:

név beosztás tanszék Részvétel % dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti

Tanszék 3/13

dr. Korim Tamás egyetemi docens Anyagmérnöki Intézet 3/13 * 2/3 Eniszné dr. Bódogh Margit egyetemi docens Anyagmérnöki Intézet 3/13 * 1/3 dr. Kovács József Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Intézeti

Tanszék 2/13

dr. Tőrös Szilárd egyetemi docens Szerves Kémiai Intézet 2/13 dr. Varga Kálmán egyetemi tanár Radiokémia és Radioökológiai Intézet 3/13

A tantárgy célkitűzése 1. A vegyészmérnöki elméleti és gyakorlati ismeretek ötvözése a katalízis területéről. 2. A klasszikus szilikátipari termékek (kerámia, üveg, kötőanyag) alapanyagainak, előállításának, tulajdonságainak

megismertetése. 3. Alapismeretek elsajátítása a nukleáris fűtőanyag ciklus, illetve a radioizotóp termelés és alkalmazás különféle

technológiai folyamatai terén. 4. A szénhidrogénipar fontosabb analitikai vizsgálati módszereinek és termékminősítés rendszerének megismertetése. 5. A szerves kémiai technológia elvi alapjainak bemutatása; a legfontosabb szerves vegyipari alapfolyamatok, technológiai

eljárások megismerése. A homogén katalitikus ipari eljárások áttekintése. 6. A szénhidrogénipar fontosabb analitikai vizsgálati módszereinek és termékminősítés rendszerének megismertetése.

A tantárgy részletes tematikája Dr. Korim Tamás, Eniszné dr. Bódogh Margit: Szilikátipari technológiák Dr. Kovács József: Szervetlen kémiai technológiák Dr. Varga Kálmán: Radiokémiai technológiák Dr. Tőrös Szilárd: Szerves kémiai technológia Dr. Hancsók Jenő: Laboratóriumi gyakorlatok


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


2/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Dr. Korim Tamás, Eniszné dr. Bódogh Margit: Szilikátipari technológiák – 45 óra (2+1+0) 1. Kerámiák története, csoportosítása, felosztása

Kerámiai nyers- és alapanyagok minősítése, kiválasztásuk szempontjai 2. Kerámiai termékek formázási módszerei (öntés, korongolás, képlékeny- és félszáraz sajtolás, stb.) 3. Szárítás és égetés során lejátszódó anyagszerkezeti változások hatása a termék tulajdonságaira

Szárító- és égetőberendezések, azok kiválasztási szempontjai 4. Kerámiai mázak, festékek jellemzése, csoportosítása

Dekorációs technikák 5. A kerámiaipar jellemző termékei (majolika, fajansz, porcelán, műszaki kerámiák) 6. A kötőanyagok fogalma, csoportosítása.

A kötőanyagok nyers- és alapanyagainak minősítése, kiválasztásuk szempontjai 7. Nem hidraulikus kötőanyagok.

Építési gipsz, -mész előállítása, tulajdonságai 8. Hidraulikus kötőanyagok; a portlandcement gyártástechnológiája

A cementhidratáció. A cementhidratációt kísérő folyamatok 9. Cementfajták; portland- és aluminát alapú különleges cementek

10. A beton fogalma. A betonok fajtái, tulajdonságai 11. Az üveg története, jellemzői, csoportosítása

Az üveggyártás nyers- és segédanyagai, azok szerepe az üveg tulajdonságainak kialakításában 12. Az üvegolvasztás részfolyamatai 13. Üvegolvasztó kemencék, azok kiválasztásának szempontjai 14. Az üvegtermékek formázási módszerei 15. Az üvegtermékek utólagos megmunkálása és továbbfeldolgozása

Kötelező és ajánlott irodalom: Tamás F.: Szilikátipari kézikönyv Riesz L.: Cement- és mészgyártási kézikönyv Kakassy Gy. et al.: Durvakerámiaipari technológia Somodi Zs. et al.: Finomkerámiai technológia Singer: Keramik 1-2 Klingsberg: Physics and Chemistry of Ceramics Déri Márta: Szilikátkémiai technológia, VE jegyzet Knapp O. - Korányi Gy.: Üvegipari kézikönyv Rawson: Properties and Applications of Glass Uhlmann: Glass. Science and Technology Követelmények: 1 db évközi zárthelyi dolgozat Pótlási lehetőségek: 1 alkalmalom (az évközi ZH-ra vonatkozóan) Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Otthoni munka: elméleti 30 óra, gyakorlati 15 óra 15 óra kötelező gyakorlat A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás Tanszék Dr. Korim Tamás egyetemi docens Anyagmérnöki Intézet


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


3/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Dr. Kovács József: Szervetlen kémiai technológiák – 30 óra (1+1+0) 1. Szervetlen kémiai technológia segédanyagai: víz, gőz, energiahordozók 2. Víz előfordulása, jellemzése, kinyerése előkészítése. Ipari víz előállítása 3. Energia-gazdálkodás a technológiai folyamatban, megújuló energiák alkalmazási lehetőségei 4. Kriogén technológiák: tiszta gázok előállítása 5. Nitrogénipar: szintézisgáz gyártása, -tisztítása, 6. Ammóniaszintézis elve, folyamata, reaktorai és technológiája 7. Híg és tömény salétromsav-gyártása 8. nitrogén műtrágyák előállításának technológiái (ammónium-nitrát és karbamid előállítás) 9. Kénsavgyártás nyersanyagai, technológiai lépései és ipari megvalósítása

10. Klórgyártás technológiái, sósavgyártás 11. NPK-műtrágyák gyártástechnológiái (SSP, TSP előállítása) 12. Pigment-gyártás. 13. Bauxit feldolgozás alapjai, timföldgyártás, szintetikus zeolit gyártástechnológiája 14. Aluminium előállítás - újrahasznosítás 15. konzultáció Kötelező és ajánlott irodalom: Chovanecz,T.: Az ipari víz előkészítése, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1989 Szebényi I, Vajta T.: Kémiai technológia Tankönyvkiadó Budapest, 1983 Követelmények: Aktív óralátogatás, szabadelőadás tartása választott témakörből, zárthelyi megírása Pótlási lehetőségek: - Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Aktív óralátogatás, egyéni felkészülés választott témakörből, illetve a tananyagból A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Kovács József Egyetemi adjunktus Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Intézeti Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


4/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Dr. Varga Kálmán: Radiokémiai technológiák – 45 óra (2+1+0) 1. Alapismeretek: Atommag felépítése, magbomlások, radioaktív sugárzások, energiaforrások és energiatermelés 2. Magreakciók, izotópelőállítás 3. A nukleáris fűtőanyag ciklus 4. Atomreaktorok típusai, fejlesztésük tendenciái 5. Atomeraktorok üzemviteli és biztonságtechnikai jellemzői 6. Nukleáris fűtőanyagok előállítása, fűtőelemek kialakítása, tokozása 7. Az atomreaktorok üzeméhez szükséges egyéb anyagok és berendezések (moderátorok, reflektorok, szabályozó

anyagok) 8. Az atomreaktorok hűtőközegei, vízüzeme 9. Radioaktív kontamináció-dekontamináció, dekontaminációs technológiák 10. Reprocesszálás, radioaktív hulladékkezelés 11. A Paksi Atomerőmű felépítése, üzemvitele, biztonsági és sugárvédelmi rendszere 12. Radioizotópok orvosi felhasználása 13. Radioizotópok analitikai és ipari alkalmazása 14. Sugárhatás-kémia és technológiák 15. Nukleáris fegyverek Kötelező és ajánlott irodalom: Németh Zoltán: Radiokémiai és izotóptechnikai alapismeretek (VE jegyzet, 1996). Nagy L. Gy. Radiokémia és izotóptechnika (Tankönyvkiadó, Bp., 1998). A. Vértes, I. Kiss: Nuclear Chemistry (Akadémiai és Elsevier Kiadó, 1987). W.D. Ehmann, D.E. Wance: Radiochemistry and Nuclear Methods of Analysis ( J.W. & Sons, New York 1991). G. Choppin, J. Rydberg, J.O. Liljenzin: Radiochemistry and nuclear chemistry (Butterworth, Oxford, 1995). Követelmények: Szóbeli kollokvium Pótlási lehetőségek: - Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): - A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: 45 kontakt óra + 45 óra egyéni felkészülés A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Varga Kálmán egyetemi tanár VE MK Radiokémia Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


5/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Dr. Tőrös Szilárd: Szerves kémiai technológia – 30 óra (1+1+0) 1. A szerveskémiai szintézisek osztályozása az entalpia- és entrópiaváltozások szerint. Ezek szerepe a

technológiai berendezések megválasztásában. Termodinamikailag kontrollált egyirányú ipari folyamatok bemutatása.

2. A szulfonálási reakciók különböző típusai, azok alapvető mechanizmusa. A gyakorlatban alkalmazott legfontosabb szulfonálószerek. Néhány gyakorlati példa a szulfonálási reakció jelentőségének bizonyítására (detergensek, festékek). Azonosságok és különbözőségek a nitrálási és szulfonálási reakciókban.

3. Különböző típusú szubsztrátumok halogénezése, a reakciók termokémiája, az entrópiaváltozás szerepe a termék-előállításban.

4. Acilezési reakciók. Fontosabb acilezőszerek, ezek jellemzése. A reakció ipari felhasználása (izocianátok, poliuretánok, fontosabb észterszármazékok).

5. A redukciós reakciók osztályozása, a hidrogénezési reakciók kivitelezése vegyszeres illetve katalitikus úton. 6. Az oxidációs reakciók osztályozása. Autooxidáció és meggátlásának módjai. Szelektív oxidációs eljárások. 7. A növényvédőszer kémia és technológia alapjai. 8. Bevezetés a biotecnológiába; az enzim katalízis alapjai és osztályozása. 9. A fémorganikus katalízis jelentősége, fejlődése. Homogén-heterogén katalízis (előnyök, hátrányok). Az

átmenetifém-komplexek szerkezete, felépítése. Az átmenetifém-komplexek főbb típusai. 10. Kémiai átalakítások komplexált szerves vegyületeken. A „kései átmenetifémek” szerepe a homogén

katalízisben. Wacker-szintézis. 11. Egyedi homogénkatalitikus folyamatok és ezek összehasonlítása a hagyományos eljárásokkal. Izomerizáció,

oligomerizáció, metatézis, Reppe szintézisek, lánchosszabbítás, hidroszililezés. 12. Hidroformilezés, karbonilezési reakciók. 13. Katalitikus aszimmetrikus szintézisek. E szintézisek elvi alapjai, a katalizátorok felépítése. Összefüggés az

alkalmazott ligandumok, az átalakított nyersanyagok szerkezete és az elért enantioszelektivitás között. 14. Ipari példák az aszimmetrikus hidrogénezés-, hidroformilezés-, epoxidáció, hidroalkoxikarbonilezés köréből. 15. Az enzimatikus és homogénktalitikus eljárások összehasonlítása. Perspektívák a gyógyszer- és

növényvédőszer szintézisekben. Kötelező és ajánlott irodalom: Deák Gy.:Szerves vegyipari alapfolyamatok kézikönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1978 K.Weissermel/H-J.Arpe: Industrial Organic Chemistry, Fourth, Revised Edition; 2003; Weinheim; Wiley-VCH. Faigl F., Kollár L., Kotschy A., Szepes L.: Szerves fémvegyületek kémiája; 2001; Budapest; Nemzeti Tankönyvkiadó Réti T., Tungler A., Tőrös Sz.: Ipari technológiák és szennyezéseik (HEFOP 2004 / 3.3.1). Követelmények: Évközi zh megírása legalább elégséges szinten. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: A tantárgy tematikáját kidolgozta: név Beosztás Tanszék Tőrös Szilárd egy. docens Kémia Intézet, Szerves Kémia Intézeti Tanszék


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


6/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Dr. Hancsók Jenő: Laboratóriumi gyakorlatok – 45 óra (0+0+3) 1. LPG összetételének és oktánszámának meghatározása. Benzinvizsgálatok (sûrûség, Engler desztilláció,

benzin és MTBE-tartalmának meghatározása) 2. LPG összetételének és oktánszámának meghatározása. Benzinvizsgálatok (sûrûség, Engler desztilláció,

benzin és MTBE-tartalmának meghatározása) 3. LPG összetételének és oktánszámának meghatározása. Benzinvizsgálatok (sûrûség, Engler desztilláció,

benzin és MTBE-tartalmának meghatározása) 4. Gázolajvizsgálatok (sûrûség, anilinpont, zárttéri lobbanáspont, CFPP, szénhidrogén csoportösszetétel /IR/ ,

kéntartalom meghatározása) 5. Gázolajvizsgálatok (sûrûség, anilinpont, zárttéri lobbanáspont, CFPP, szénhidrogén csoportösszetétel /IR/ ,

kéntartalom meghatározása) 6. Kenõolajvizsgálatok (sûrûség, törésmutató, kinematikai viszkozitás 40 és 100 °C-on, nyilttéri lobbanáspont,

ASTM-szám, savszám, dermedéspont, szénhidrogén csopotösszetétel, Conradson-szám) 7. Kenõolajvizsgálatok (sûrûség, törésmutató, kinematikai viszkozitás 40 és 100 °C-on, nyilttéri lobbanáspont,

ASTM-szám, savszám, dermedéspont, szénhidrogén csopotösszetétel, Conradson-szám) 8. Kenõolajvizsgálatok (sûrûség, törésmutató, kinematikai viszkozitás 40 és 100 °C-on, nyilttéri lobbanáspont,

ASTM-szám, savszám, dermedéspont, szénhidrogén csopotösszetétel, Conradson-szám) 9. Paraffin-vizsgálatok. Bitumen-vizsgálatok.

10. Kenõzsír-vizsgálatok. 11. Fûtõolaj-vizsgálatok. 12. Polimerek vizsgálata - viszkozitás és viszkozitásindex növelõk 13. Polimerek vizsgálata - mûszálak 14. Polimerek vizsgálata - mûanyagok 15. Laborbeszámoló Kötelező és ajánlott irodalom: Gary, J.H.: Petroleum Refining Technology and Economics 3rd , Marcel Dekker, N.Y. 1999. Speight,J.G.: The chemistry and technology of petroleum 3rd . Marcell Dekker, 1998. Speight,J.G.: Petroleum Chemistry and Refining, Taylor and Francis 1998. Sequeira, A.: Lubricant base oil and wax processing, Marcell Dekker, 1994. Weissermel, K., Arpe, H-J.: Ipari szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Mc Ketta, J.: Petroleum Processing Handbook, Marcell Dekker, 1992. Hobson, G.D.: Modern Petroleum Technology, J. Wiley, 1986. Chauvel, A., Lefevbre, G.: Petrochemical processes I-II., 1989. Fahey, D.R.: Industrial Chemicals via C1 Processes, A.C.S., 1986. Wiseman, P.: Petrochemicals, John Wiley, N.Y.,1986. Meyers, R.A.: Handbook of petroleum Refining Processes, McGraw-Hill Inc., N.Y., Toronto, 1996. Chauvel,A, Lefebre,G.: Petrochemical processes I-II. Gulf. 1989. Krevelen, D.W.Van.: Properties of polymers, Elsevier, Amsterdam,…, Tokyo, 1990. Fourné, F.: Synthetic Fibers, Hanser Publishers, Munich 1999. Gunardson, H.: Industrial Gases in Petrochemical processing, Marcel Dekker Inc.,1998. Scheirs, J., Kaminsky, W.: Metallocen based Polyolefins, preparation, properties and technology Vol.1, John Wiley and Sons, Ltd., 2000. Olah, G.A., Molnár, Á.: Hydrocarbon chemistry, John Wiley and Sons, Inc., 1995. Hancsók Jenő: Korszerű motor és sugárhajtómű üzemanyagok, Tankönyvek, I. Motorbenzinek (1997), II. Dízelgázolajok (1999), Alternatív motorhajtóanyagok (2004). Követelmények: Vizsgakérdések példái mellékelve. (Valamennyi kérdésre adott teljesen helyes válasz 2 pont; 50%-nál kisebb teljesítmény esetén az osztályzat elégtelen, 85% felett pedig jeles.) Az érdemjegy 70 %-át a mérési eredmények jósága, 30 %-át az írásbeli beszámoló adja. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka:


TANTÁRGYI ADATLAP

Kiadva:


7/7

TARGYKÓD

Engedélyezte:

Visszavonva:

Egy petrolkémiai végtermék (lehetőleg polimer) gyártási láncolatának tervezése a nyersanyagtól a felhasználásig. Összesen: 90 óra, ebből:


A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő egyetemi tanár MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék

PANNON EGYETEMmkweb.uni-pannon.hu/VM//VMBSceloterj2010_04.pdf · PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR ELŐTERJESZTÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAP SZAK TANTERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA Készült:

Documents