Pályázat és projekt menedzsment

Pályázat és projekt menedzsment

Schiberna Endre

Támogatási és pályázati rendszerek

• Magyarországon elérhető források típusai:– Nemzeti költségvetési– Nemzeti – EU társfinanszírozás – EU források

• Az EU forrásai:– Strukturális Alapok (Európai Regionális

Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap

– Mezőgazdasági támogatások – Közösségi Programok – Közbeszerzések

EU forrásallokáció alapja

• A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdasági politika vagy a közös monetáris politika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó.

• Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

Regionális politika

• A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye.

• 1970-1980-as évekbeli déli országok csatlakozása méginkább széthúzza a regionális különbségeket

• 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős különbségeket hoz

Tervezés

• Tervezési folyamat– A támogatások megítélésének előfeltétele a

Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása

– A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg.

– A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat.

– A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

Tervezési folyamat sémája

EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat

Nemzeti Stratégia

Nemzeti Programterv

Pályázati kiírások

Tervezés

• 3. célkitűzés (ETE)– A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy

készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért.

– A programok végrehajtása is közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

Szervezeti háttér• Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy

régió kijelöl – irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt

nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv

– közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése

– igazoló hatóságot: nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve -szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket, valamint

– ellenőrzési hatóságot: a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel.


• Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak.

• 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz • Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási

egysége:– NUTS I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek

száma: 3)

– NUTS II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)

– NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20)

– NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167)

– NUTS V (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

Regionális politika• A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két

szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen.

• Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre – Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala

megye – Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye,

Veszprém-megye – Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye – Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye – Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves

megye, Nógrád megye – Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar

megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg m. – Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye


1. Konvergencia célkitűzés2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés3. Európai területi együttműködés célkitűzés

– Határokon átnyúló együttműködés: EU NUTS III egységek szomszédos országokkal

– Transznacionális együttműködés: Európát (nem az EU-t) 13 makro térségre osztották, amelyek közül Magyarországot a Közép-európai és a Délkelet-európai érinti.

– Interregionális együttműködés: Európa teljes területét felölelő együttműködések, amelyek célja a regionális fejlesztés eszközeinek (módszereinek) fejlesztése.


• Pénzügyi források– Strukturális Alapok

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)• Európai Szociális Alap (ESZA)

– Kohéziós Alap (KA)

• EU-s együttműködésben résztvevő, de nem EU tag országok számára:– Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA)– European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI)


• ERFA– A Regionális Politika legjelentősebb forrása

– 1975-től

– A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet

– Infrastruktúra és eszközbeszerzések támogatása

– Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül.

– A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.


• ESZA– 1960-tól

– Tanács 1081/2006/EK rendelet

– Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek

• a teljes foglalkoztatás elérésére, • a munka minőségének és a termelékenység javítására, • társadalmi befogadás előmozdítására • a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű

egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.


• KA– Maastrichti Szerződés hozta létre– Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót,

és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket.

– környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű beruházásokat támogatja

– Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a 2004. évben csatlakozott 10 ország mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.


• IPA (Instrument for Pre-Accession Assistence)– 2007. január 1-jétől működő Előcsatlakozási Támogatási

Eszköz. – Tevékenysége kiterjed a tegjelölt, (Horvátország,

Macedónia, Törökország) valamint a potenciális tegjelöltekre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia) is.

– Az IPA létrehozásával egy alapba vonták össze a korábbi PHARE, SAPARD, ISPA, CARDS alapokat.

• ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument)– Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz– EU-ból tartósan kimaradó országok számára– A külső határok menti éles társadalmi és gazdasági

szakadékok elkerülésére

Regionális politika1. Konvergencia célkitűzés• Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A

27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő.

Jogosultsági feltételek:• A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók

jogosultak, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

• Azon régiók (ún. "phasing out" térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek.

• A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

Regionális politika2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés• Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók

versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása, és ezzel az EU globális versenyképességének növelése.

• A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek.

Jogosultsági feltételek:• A GDP alapján 2006-ban és 2000 előtt is még az 1. célkitűzés

hatálya alá tartoztak, azonban 2007-től a GDP átlépi az EU-15 átlag 75%-át („phasing-in” régiók).

• A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja.

Regionális politika3. Európai területi együttműködés célkitűzés• A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább

erősíti a határokon átnyúló együttműködést, amivel hozzájárul az EU területi egységének növeléséhez, valamint az EU és szomszédai közötti együttműködések erősítéséhez. A határon átnyúló együttműködések között megkülönböztetjük az EU (tagállamok közötti) belső határait, illetve az EU szomszédos országaival meglévő határait.

• Kategóriái: – Határokon átnyúló együttműködés– Transznacionális együttműködés– Interregionális együttműködés

• A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.Jogosultsági feltételek:• A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi

határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra.


Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA KA

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

ERFA ESZA

Európai területi együttműködés célkitűzés

ERFA IPA ENPI

Regionális politika• Új Magyarország Fejlesztési Terv (1. és 2. célkitűzés)

– Regionális operatív programok: • Nyugat-dunántúli OP • Dél-alföldi OP • Észak-alföldi OP • Közép-magyarországi OP • Észak-magyarországi OP • Közép-dunántúli OP • Dél-dunántúli OP

– Szektoriális operatív programok: • Gazdaságfejlesztés OP • Közlekedés OP • Társadalmi megújulás OP • Társadalmi infrastruktúra OP • Környezet és energia OP • Államreform OP • Elektronikus közigazgatás OP • Végrehajtás OP

Regionális politika• ETE OP-ok

– Határokon átnyúló• Magyarország-Szlovákia HÁE OP • Magyarország-Románia HÁE OP • Magyarország-Horvátország HÁE OP• Magyarország-Szerbia HÁE OP• Ausztria-Magyarország HÁE OP• Szlovénia-Magyarország HÁE OP• Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI HÁE OP

– Transznacionális• Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 • Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013

– Interregionális• INTERREG IVC OP• ESPON 2013 OP• INTERACT II OP• URBACT II OP

Középkelet-európai makro térség

Délkelet-európai makro térség

Regionális politika 2007-2013: 347 milliárd €

infrastruktúragazdaságkörnyezettovábbképzés

Konvergencia célkitűzés: Az EU egy főre jutó GDP átlagának 75%-a alatt levő régiókAz alapok 81.5%-át erre a célkitűzésre költötték

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

Közös Agrárpolitika

• A Közös Agrárpolitika támogatásai:– piacszabályozás

• termelői támogatások• a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és

exporttámogatások

– vidékfejlesztés:• beruházási támogatások• szerkezetváltás, környezetvédelem• vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

Közös Agrárpolitika

• A Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló rendelet rendelkezik két új alap létrehozásáról 2007-re, melyek közül mindegyik a KAP egy-egy pillérét finanszírozza: – az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap

(EMGA) az 1. pillérhez,

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez.

KAP – Termelői támogatások

• EU közvetlen kifizetés– A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen

EU-támogatásokra.

– Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár.

– Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a 100%-ot.


• Kiegészítő támogatás– Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a

közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal.

– A területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik.

– 2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be.


• Reform– A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a

közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák át kell térniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme)

– Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz.

– A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a 2006. évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. „történelmi” bázis szolgál.

KAP – Intervenció

• Magyarországi termelők a tagság első napjától teljes joggal vesz részt a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra.

• A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is.

• Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával.

KAP-Vidékfejlesztés

• Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe.

• E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő.

KAP-Vidékfejlesztés1. A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének növelése • A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének növelése keretében az EU

minden olyan kezdeményezést támogat, amely fokozza a humán- és a fizikai tőke lehetőségeit, valamint az agrártermelés minőségét.

• A humántőke fejlesztésének érdekében az alábbi területeket támogatja: – Informatika, technológiai és gazdasági ismeretek terjedését elősegítő képzési programok, – Fiatal gazdák induló támogatása, 40 évnél fiatalabb, új gazdaságot beindító vagy már meglévő

gazdaság irányítását átvevő gazdálkodók esetében – Korengedményes nyugdíj, 55 évnél idősebb gazdák esetében – Tanácsadó szervezetek működtetése

• A mezőgazdaság fizikai potenciáljának növelése érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség:

– A mezőgazdasági és erdőterületeken folyó gazdálkodás modernizálása. Ennek része az új művelési technológiák meghonosítása, a primér termelés és a primér termékek feldolgozásának támogatása, valamint az agrármarketing erősítése.

– Infrastruktúrafejlesztés – Természeti kockázatok csökkentése, természeti csapások elhárítása

• A termeléssel és a termékek minőségével kapcsolatban az alábbi célokat kell figyelembe venni: – Támogatni kell a gazdákat, hogy igazodni tudjanak az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb

bevételkiesést eredményező uniós szabályokhoz és előírásokhoz. – Érdekeltté kell tenni őket a minőségi termékek előállításában, népszerűsíteni kell az őstermelőktől

származó árukat


2. Természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása

• A természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása cél keretében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak.

• Ezért nélkülözhetetlen a biodiverzitás, a vízkészlet és a talajvédelem, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem alapelveinek figyelembevétele, amely elvek betartását a piac nem értékeli ezért szükséges ezek uniós támogatása.


3. A vidéki lakosság életminősége és a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálása

• Gazdasági diverzifikálás céljai a következők: – Nem-agrárjellegű tevékenységek meghonosodása,

mikrovállalkozások indítása, – turizmus, természeti örökség kezelése, összességében a

fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása • Életminőség javítása:

– Kiemelt helyet foglal el a falusi lakóhelyek rehabilitálása és fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és értékeinek kiaknázása

– helyi gazdasági szakemberek és projektmenedzserek képzése

KAP-Vidékfejlesztés4. Leader • A Leader modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy,

hogy a 2000-2006 közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a 2007-2013 közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban.

• Minden program tartalmaz egy finanszírozandó Leader tengelyt: – a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy

vagy több tematikus tengelyen alapul a három közül; – a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési

projektek, és – a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák

kidolgozásához és a terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés. • A Leader megközelítés célja az, hogy a vidéki gazdaság szereplőit segítse

a vidéki területek hosszú távú potenciáljának javításában. További cél az integrált, jó minőségű és eredeti fenntartható növekedési stratégiák kidolgozásának bátorítása a vidéki területek számára, amelyeket tágabb értelemben vett helyi partnerségek, az úgynevezett helyi akciócsoportok készítenek el, és hajtanak végre.

KAP-Vidékfejlesztés• I. tengely: A mezgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének

javítása– 1. A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések

• 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek• 1.2. Fiatal gazdák induló támogatása • 1.3. A mezgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai

nyugdíjba vonulás) • 1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele

– 2. A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elsegítése

• 2.1. A mezgazdasági üzemek korszerűsítése• 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása• 2.3. A mezgazdasági termékek értéknövelése • 2.4. A mezgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez

kapcsolódó infrastruktúra – 4. Átmeneti intézkedések

• 4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása • 4.2. Termeli csoportok létrehozásának támogatása

KAP-Vidékfejlesztés• II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése

– 1. A mezgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések

• 1.1. Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére (kivéve hegyvidéki területek

• 1.2. Natura 2000 kifizetések mezgazdasági területeken• 1.3.A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések• 1.3. B őshonos és veszélyeztetett mezgazdasági állatfajták genetikai

állományának tenyésztésben történ megőrzése• 1.3.C. Genetikai erőforrások megőrzése • 1.4. Nem termel beruházásoknak nyújtott támogatás

– 2. Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 2.1. A mezgazdasági földterület első erdősítése• 2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezgazdasági

földterületeken • 2.3. Nem mezgazdasági földterület első erdősítése • 2.4. Erdő-környezetvédelmi kifizetések • 2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések

bevezetése• 2.6. Erdőterületeket érint, nem termel jelleg beruházások

KAP-Vidékfejlesztés• III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

– 1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések • 1.1. Nem mezgazdasági tevékenységgé történ diverzifikálás• 1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

– 2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések • 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások • 2.2. Falumegújítás és -fejlesztés• 2.3. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése • 2.3.A A kulturális örökség megőrzése • 2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

– 3. Képzés és tájékoztatás – 4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

• A LEADER-megközelítés megvalósítása– 1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása – 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések– 3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség

élénkítése


• Végrehajtás– Irányító Hatóság

• ellenőrzi a Kifizető ügynökség működését• gondoskodik az UMVP végrehajtásáról

– Igazoló szerv• gondoskodik a nemzetközi pénzügyi szabályok

betartásáról

– Kifizető ügynökség• elvégzi a kifizetéseket, karbantartja a

nyilvántartásokat

Pályázat és projekt menedzsment

Documents