magyarorszaacutegi utazaacutest a budai megeacuterkezeacutest eacutes azt koumlvető eskuumlvőt is reacuteszletesen ismer-
tettuumlk Az esemeacutenyek taacutergyalaacutesa soraacuten nemcsak Verancsics munkaacutejaacutet hasznaacuteltuk fel
hanem a lengyel (Łukasz Goacuternicki) eacutes magyar (Bethlen Farkas eacutes Istvaacutenffy Mikloacutes)
forraacutesokat is bevontunk vizsgaacuteloacutedaacutesunkba Ennek a fejezetnek eacuteppen ezeacutert toumlrteacutenettudo-
maacutenyi jelentőseacutege is van Politikatoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban emellett uacutejabb műveacutet laacutettuk
arra vonatkozoacutean hogy hogyan lehetseacuteges egy koumlltőnek taacutemogatni eacutes propagaacutelni
Szapolyai Jaacutenos magyar kiraacutelysaacutegaacutet eacutes dinasztikus terveit valamint a lengyel-magyar
oumlsszefogaacutest Emliacuteteacutesre keruumllt Verancsics műveacuteben a Habsburgokkal toumlrteacutenő megegyezeacutes
is Műfajtoumlrteacuteneti szempontboacutel megvizsgaacuteltuk eacutes megaacutellapiacutetottuk azt is hogy Veran-
csics egyreacuteszt tudatosan utaacutenozta az oacutekori retorikaiszerzők eacutes roacutemai koumlltők (elsősorban
Catullus) műveit maacutesreacuteszt a krakkoacutei menyegzőre keacuteszuumllt egyeacuteb lengyel alkotaacutesokat is
behatoacutean ismerte eacutes ezeket fel is hasznaacutelta sajaacutet munkaacutejaacuteban Remeacutenyeink szerint
tovaacutebbi kutataacutesi lehetőseacutegeket rejt magaacuteban a maacutes szerzőktől szaacutermazoacute (eacutes fennmaradt)
naacuteszdalok elemzeacutese amely munka eacuterteacutekes reacuteszeacutet jelenteneacute a 16 szaacutezadi naacuteszdal-
Az 1540-es Statileo-epistola alapjaacuten igyekeztuumlnk objektiacuteven eacuterteacutekelni Statileo
Jaacutenos eacutes Verancsics Mihaacutely csalaacutedi viszonyait Mind a keacutet szemeacutely meglehetősen neheacutez
termeacuteszetű volt eacuteppen ezeacutert kapcsolatuk sohasem lehetett felhőtlen Megaacutellapiacutetottuk
azt hogy ezt a művet Statileo Jaacutenos sohasem kapta meg Eacuteletrajzi vonatkozaacutesait eacutes
műfajtoumlrteacuteneti kapcsolatait azonban mindenkeacuteppen figyelemre meacuteltoacutenak tarthatjuk
Szaacutemos eacuteletrajzi adattal szolgaacutel amelyeket az eddigi kutataacutes nem ismert Ezeknek az
adatoknak a forraacuteseacuterteacuteke viszont vitathatatlan a szerző szemeacutelyes beszaacutemoloacuteja miatt
Verancsics sokszor eacutes sok műveacuteben utaacutenozta az oacutekori elődoumlket (Horatius Catullus
Vergilius Ovidius Caesar stb) de talaacuten ebben a műveacuteben a legegyeacutertelműbb Ovidius
koumlveteacuteseacutenek igeacutenye A veacuteg neacutelkuumlli panaszkodaacutes a magaacutera hagyott szenvedő eacutes a hajtha-
tatlan rokon koumlzoumltti paacuterbeszeacutedes jelleg mind a Heroides beszeacutedhelyzeteacutere emleacutekeztet-
nek miacuteg a mellőzoumlttseacuteg eacuterzeacutese eacutes a bdquoszaacuteműzeteacutesrdquo egyeacutertelműen az ovidiusi relegaacutecioacute
mintaacutejaacutet koumlvetik a Tristia eacutes az Epistulae ex Ponto művek felhasznaacutelaacutesaacuteval
Laacutettunk peacuteldaacutet arra hogy a Szapolyai-csalaacuted eacuteleteacutehez kapcsoloacutedoacute 1540-es
alkotaacutesaiban Verancsics elsősorban az udvari koumlltő szerepeacuteben tűnik fel Emellett a
Verancsics-testveacuterek szoros irodalmi kapcsolataacutera is mintakeacutepuumll szolgaacutel az hogy mind a
ketten hasonloacute jellegű uumldvoumlzlő koumlltemeacutenyt iacutertak Jaacutenos Zsigmond szuumlleteacuteseacutere Verancsics
Mihaacutely epicediumaacutenak elemzeacutese soraacuten nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt az is hogy Verancsics
jelentősen eacutepiacutetett az oacutekori apotheosis-hagyomaacutenyra eacutes Vergilius valamint főleg Ovidius
236
műveire (pl Metamorphoses XV koumlnyveacutere) Verancsics ezen műve kapcsaacuten
kimutattuk hogy a gyaacuteszirodalom koumltelező elemeit nemcsak az oacutekori hagyomaacutenyboacutel
hanem a kortaacuters elmeacuteletiacuteroacutek műveiből (pl Scaliger) is meriacutethette A vers reacuteszletes
elemzeacutese uumlruumlgyeacuten uacutejabb bizonyiacuteteacutekkal szolgaacuteltunk Verancsics politikai teacutemaacutejuacute
koumllteacuteszeteacutere is (Jaacutenos Zsigmond troacutenigeacutenyeacutenek hangoztataacutesa) Veacuteguumll esemeacutenytoumlrteacuteneti
szempontboacutel is tettuumlnk paacuter kiegeacutesziacuteteacutest (pl az 1540-es foumlldrengeacutes probleacutemaacuteja) valamint
Verancsics Mihaacutely filozoacutefiai gondolkodaacutesaacutenak pszeudo-epikureus jellegeacutere is raacute-
iraacutenyiacutetottuk a figyelmet
A Ruthenae virignis error eleacutegiafuumlzeacutert tarthatjuk Verancsics Mihaacutely egyik
legjobban sikeruumllt koumlltői műveacutenek amelynek az első vaacuteltozata mint kimutattuk
valamikor 1543 eacutes 1545 koumlzoumltt keacuteszuumllt el Ezek az eleacutegiaacutek mindamellett semmilyen
moacutedon nem kapcsoloacutednak az orszaacutegos politikai toumlrteacuteneacutesekhez eacutes a Szapolyai-csalaacutedhoz
Uacutej teacutemaacutek is előteacuterbe keruumllnek Verancsics koumllteacuteszeteacuteben aacuteltaluk a szerelem eacutes a betegseacute-
gek bemutataacutesa A legtoumlbb nyomtataacutesban kiadott alkotaacutesa Krakkoacuteban laacutetott napvilaacutegot
azonban ezen gyűjtemeacuteny első eleacutegiaacutejaacutet maacuter Beacutecsben nyomtattaacutek ki 1591-ben halaacutela
utaacuten A koumlltemeacutenyek hangveacutetele eacutes formaacuteja letisztultabb szemben a koraacutebbi iacuteraacutesaival
Az első darabban erőteljesen eacuterzeacutekelhető a mintakoumlveteacutesi szaacutendeacutek (elsősorban Vergilius
eacutes Ovidius) azonban az ezt koumlvető toumlbbi munkaacutejaacuteban az aemulatio igeacutenye is tetten
eacuterhető Azonban most mindoumlssze haacuterom de eddig nem ismert eleacutegiaacuteja tartalmi bemuta-
taacutesaacutera toumlrekedtuumlnk Ezek műfajtoumlrteacuteneti eacutes stilisztikai elemzeacuteseacutet a joumlvőbeli kutataacutesok
feladataacutenak tartjuk Veacuteguumll Verancsics szeacuteles laacutetoacutekoumlreacutere az is bizonyiacuteteacutekul szolgaacutel hogy
az orvosi jellegű teacutemaacutekat is meglehetősen pontosan eacutes szakszerűen tudott megverselni
A Liber de rebus Hungaricis anni M D 36 ciacutemű historiaacuteja kapcsaacuten raacutemutattunk
arra hogy Verancsics Mihaacutelynak jelentős szerepe lehetett Verancsics Antal veacuteguumll el
nem keacuteszuumllt nagy toumlrteacuteneti műveacutenek munkaacutelataiban Az anyaggyűjteacutesen kiacutevuumll keacutetseacutegte-
lennek laacutetszik az is hogy a Verancsics-hagyateacutek neacutehaacuteny toumlrteacuteneti munkaacuteja az ő fogal-
mazvaacutenya is lehet Raacutemutattunk arra hogy szoros iacuteroacutei kapcsolat felteacutetelezhető testveacutere
eacutes koumlzte a toumlrteacuteneti alkotaacutesok eseteacuteben A De apparatu Ioannis regishellip eacutes a Dialogus
Veranciihellip eacuterintőleges elemzeacutese soraacuten igyekeztuumlnk bemutatni hogy a koraacutebbi kutatoacutek
(Acsaacutedy Bartoniek Gyulai Gőzsy) szerzőseacutegre vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesai nem koumlvet-
kezetesek Emellett a Liber de rebus Hungaricis raacutevilaacutegiacutet arra is hogy Verancsics Mi-
haacutely teveacutekenyseacutegeacutet helytelen lenne egyeduumll a koumllteacuteszetre korlaacutetozni ugyanis mint laacutetha-
toacute a proacutezai alkotaacutesai is szaacutemottevők A toumlrteacuteneti munka elemzeacuteseacutevel szinteacuten egy uacutejabb
forraacutes keruumllhetett be a toumlrteacutenettudomaacutenyi kutataacutesokba az 1536-os eacutev kuumll- eacutes belpolitikai
237
esemeacutenyei kapcsaacuten Ezek koumlzuumll talaacuten Kassa elfoglalaacutesaacutenak toumlrteacutenete emelkedik ki
amelyet a toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll valoacutesziacutenűleg Verancsics Mihaacutely ismertetett a
legreacuteszletesebben Irodalmi szempontboacutel eacuterteacutekelve alkotaacutesaacutet az uacutejabb teacutenyekkel eacutes
adatokkal szolgaacutel arra hogy Verancsics iacuteroacutei teveacutekenyseacutegeacutet elsősorba a klasszikus oacutekori
szerzők imitatioacuteja de főleg azok aemulatioacuteja hataacuterozza meg Ebben a toumlrteacuteneti beszaacute-
moloacuteban elsősorban Iulius Caesar toumlrteacuteneti feljegyzeacuteseinek hataacutesa mutathatoacute ki A
szoumlvegaacutetveacutetelek eacutes paacuterhuzamos gondolatok megjeleneacutese a Commentarii de bello Gallico
hasznaacutelataacutet felteacutetelezik miacuteg Szapolyai Jaacutenos eacutes Ferdinaacutend szembeaacutelliacutetaacutesa s harcuk
eacuterteacutekeleacutese paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute Caesar eacutes Pompeius ellenseacutegeskedeacuteseacutevel maacutesik mun-
kaacutejaacuteban a Commentarii de bello civiliben
Igyekeztuumlnk arra is raacutemutatni hogy kisebb proacutezai munkaacuteinak vizsgaacutelata szinteacuten
elengedhetetlenuumll fontos lehet Verancsics iacuteroacutei teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacuteben A
Dalmatiae encomii principium Verancsics szuumllőfoumlldje iraacutent eacuterzett felteacutetlen szeretete eacutes
patriotizmusa miatt lehet kifejezetten eacuterdekes Emellett az 1528-es querelaacutekban kimuta-
tott fertilitas-toposz maacutesik előfordulaacutesaacutera is mintaacuteval szolgaacutel Ennek a toposznak a
dalmaacuteciai tengerpartra toumlrteacutenő eacutertelmezeacutese mindenkeacuteppen egyedinek szaacutemiacutet a vaacutendor-
motiacutevum eddigi toumlrteacuteneteacuteben A vallaacutesi koumlntoumlsbe oumlltoumlztetett Confessio ciacutemű koumlnyoumlrgeacutese
elsősorban Verancsics Mihaacutely 1550-es eacutevekbeli eacuterzelmi vilaacutegaacutera bűntudataacutera eacutes
gyoumltrődő lelki aacutellapotaacutera szolgaacutel bizonysaacutegul Veacuteguumll laacutethattuk a Moderni temporis
oratio ad Deum elemzeacutese soraacuten hogy Verancsics nemcsak az antikvitaacutes irodalmaacutenak
termeacutekeit hanem a koumlzeacutepkori alkotaacutesokat is utaacutenzaacutesi alapjaacutenak tekintette Szaacutemos
bibliai utalaacutes ezek parafraacutezisa eacutes szoacute szerinti ideacutezeacutese mellett ezen munkaacutejaacutera alighanem
a toumlroumlk elleni harcra felszoacuteliacutetoacute paacutepai bullaacutek is hataacutessal lehettek Itt elsősorban az 1456-
os Bulla orationumra kell valoacutesziacutenűleg gondolni Politikai vonatkozaacutesban pedig
raacutemutattunk az imaacutedsaacuteg eacutertelmezeacuteseacuteben arra is hogy a korai eacutevekben tapasztalt
Habsburg-ellenesseacutege moumlgoumltt nincs komolyabb erkoumllcsi meggyőződeacutes ugyanis ebben
maacuter eacuteppen Habsburg Miksa kiraacutely győzelmeacutet remeacutelte a toumlroumlkoumlkkel szemben
Mindezeken tuacutel jelen disszertaacutecioacute uacutej eredmeacutenyekeacutent eacutes konkluacutezioacutejakeacutent keacutet
dolgot kiacutevaacutenunk kiemelni Egy ismeretlen magyarorszaacutegi humanista eacuteleteacutet igyekeztuumlnk
minden szempontboacutel a lehető legreacuteszletesebben ismertetni Iacuteroacutei teveacutekenyseacutege kapcsaacuten
nemcsak az nyert bizonyiacutetaacutest hogy a 16 szaacutezad koumlzepeacuten nemhogy nem zaacuterult le az
előző korszakok reneszaacutensz eacutes humanista irodalma hanem igencsak szaacutemottevő alkotaacute-
sok szuumllettek ekkor Az egyoldaluacute keacutepen is sikeruumllt kisebb moacutedosiacutetaacutest veacutegeznuumlnk
hiszen nemcsak a beacutecsi udvarban hanem Szapolyai kiraacutelyi udvaraacuteban is komoly
238
irodalmi eacutelet folyhatott Az eddig ismert eacutes reacuteszletes(ebb) vizsgaacuteloacutedaacutesok alaacute vont
deacutelszlaacutev szerzők (pl Brodarics Istvaacuten Verancsics Antal Tranquillus Andronicus stb)
koumlzeacute kutataacutesainknak koumlszoumlnhetően egy uacutejabb Verancsics Mihaacutely szemeacutelye is bekeruumllt
Dolgozatunk egyik legfontosabb reacutesze emellett az a fuumlggeleacutek amely Verancsics eddig
felkutatott latin nyelvű alkotaacutesait koumlzoumllte Ezek iacutegy a tovaacutebbi kutatoacutemunka szaacutemaacutera
koumlnnyen eleacuterhetőveacute vaacuteltak
Veacutegezetuumll a dolgozat maacuter amuacutegy is szeacutetfesziacutetett terjedelmi korlaacutetjai nem tetteacutek
lehetőveacute hogy egyes keacuterdeacutesek suacutelyuknak megfelelően keruumlljenek taacutergyalaacutesra Munkaacutenk
befejezteacutevel felmeruumllt bennuumlnk a keacuterdeacutes hogy melyek lehetneacutenek joumlvőbeli kutataacutesi
iraacutenyaink amelyek kapcsoloacutedhatnaacutenak a felvetett probleacutemaacutekhoz Arra a koumlvetkezteteacutesre
jutottunk hogy jelen disszertaacutecioacute tovaacutebbfejleszteacutese mind teacuterben mind időben toumlbb
iraacutenyba eacutes toumlbb teacutemakoumlr menteacuten is lehetseacuteges A tovaacutebbi kutataacutesok feladataacutenak tartjuk
toumlbbek koumlzoumltt azt hogy maacutes koumlzeacutep-euroacutepai koumlzgyűjtemeacutenyeacutenek aacutetvizsgaacutelaacutesaacuteval
nagyobb bizonysaacuteggal aacutelliacutethassuk azt hogy nem maradt fenn toumlbb Verancsics Mihaacutely-
nak tulajdoniacutethatoacute alkotaacutes Az egyes művek soraacuten bizonyossaacute vaacutelt Verancsics imitaacutecioacutes
szaacutendeacuteka eacutes uacutegy gondoljuk bőven lehetseacuteges tovaacutebbi mintaacuteira bukkanni nemcsak az
oacutekori hanem a koumlzeacutepkori eacutes uacutejkori irodalomban Befejezeacuteskeacuteppen keacutet tovaacutebbi lehető-
seacutege is lehet a kutataacutesok folytataacutesaacutenak Egyreacuteszt Verancsics Mihaacutely toumlrteacutenetiacuteroacutei
teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacutet nem tekinthetjuumlk lezaacutertnak bizonyosnak laacutetszik ugyanis
az hogy testveacutere eacutes koumlzte sokkal meghataacuterozoacutebb interakcioacute folyhatott ennek soraacuten
Eacuteppen ezeacutert a Verancsics-gyűjtemeacuteny toumlbbi toumlrteacuteneti munkaacutejaacutenak szerzőseacutegeacutet reacuteszben
keacutetseacutegbe kellene vonni az eddig elfogadott szakirodalmi aacutellaacutesponttal szemben Maacutesreacuteszt
a fejtegeteacutesek uacutejabb iraacutenyaacutet jelentheti Verancsics Mihaacutely levelezeacuteseacutenek behatoacutebb
vizsgaacutelata Ez nemcsak abban meruumllhetne ki hogy az eddig előkeruumllt leveleket a huma-
nista episztolairodalom alapjaacuten elemezzuumlk eacutes eacuterteacutekeljuumlk hanem kiacuteseacuterletet lehet arra is
tenni hogy tovaacutebbi levelek nyomaacutera akadjunk eddig nem kutatott gyűjtemeacutenyekben
Veacutegső ceacutelunknak tekintjuumlk a jelenlegi doktori dolgozat megaacutellapiacutetaacutesait eacutes a
keacutesőbbi kutataacutesi eredmeacutenyeit felhasznaacuteloacute teljesseacutegre toumlrekvő eacutes oumlsszefoglaloacute jellegű
Verancsics Mihaacutely-monograacutefia megiacuteraacutesaacutet
239
APPENDIX
A) Verancsics Mihaacutely alkotaacutesainak szoumlvegkiadaacutesa
A 1) A szoumlvegkiadaacutes alapelvei
A disszertaacutecioacutehoz fuumlggeleacutekkeacutent csatoltuk Verancsics Mihaacutely fennmaradt eacutes eddig előke-
ruumllt latin nyelvű szeacutepirodalmi műveit amelyek koumlzoumltt 18 liacuterai 3 epikai eacutes 1 toumlrteacuteneti mű
talaacutelhatoacute Ezekhez a szoumlvegekhez tovaacutebbi 4 szoumlveg kapcsoloacutedik Dolgozatunk nem tűzte
ki ceacutelul hogy Verancsics levelezeacuteseacutet is meacutelyrehatoacutean ismertesse valamint azt sem
hogy az eddig koumlzoumllt levelek szoumlvegkiadaacutesaacutenak hibaacuteit korrigaacutelja meacutegis keacutet esetben
kiveacutetelt tettuumlnk ez aloacutel A szoumlvegkiadaacutesunkba egyreacuteszt bekeruumllt I Zsigmond lengyel
kiraacutely 1542-ben Verancsicsnak ciacutemzett levele Maacutesreacuteszt a 25 szaacutem alatt a szerző Veran-
csics Antalhoz iacutert 1559 januaacuter 11-ei leveleacutet is koumlzoumlltuumlk mivel az semmilyen formaacuteban
sem szerepel a Szalay-Wenzel-feacutele Monumenta Historica koumltetben Ezen szoumlveg koumlzleacute-
seacuteben eacutes a titkosiacuteraacutesos reacuteszlet aacutetiacuteraacutesban nagy segiacutetseacuteguumlnkre voltak Diana Sorić tanulmaacute-
nyai eacutes szemeacutelyes segiacutetseacutege is Tovaacutebbaacute keacutet koumlzoumllt dokumentum (26-os eacutes 27-es szaacutem-
mal jelzettek) szinteacuten azok ismeretelenseacutege valamint Verancsics Mihaacutely kapcsolati
haacuteloacuteja eacutes alkotoacutei munkaacutejaacutenak keacutesőbbi megiacuteteacuteleacutese miatt lehetnek emliacuteteacutesre meacuteltoacutek
Verancsics művei a legkuumlloumlnboumlzőbb gyűjtemeacutenyekből szaacutermaznak Tartalmi eacutes
műfaji kapcsolat is csak egy-keacutet esetben fedezhető fel bennuumlk ezeacutert ezeket egyszerűen
kronoloacutegiai sorrendjuumlkben koumlzoumlltuumlk Az alkotaacutesok előtt minden esetben szerepel a
műnek a keacuteziratokon szereplő ciacuteme a keletkezeacutes helye eacutes ideje a felhasznaacutelt keacutezirat
lelőhelye eacutes az esetleges tovaacutebbi kiadaacutesok pontos megjeloumlleacutese Amennyiben nem
szerepel egyeacutertelmű utalaacutes a forraacutesokban a munka keletkezeacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyeire akkor
azt vagy a sine loco eacutes a sine anno kifejezeacutessel jeloumlltuumlk vagy megadtunk egy felteacutetelez-
hető keletkezeacutesi helyet eacutes időt Ezeket a laacutebjegyzetekben minden esetben megindokol-
tuk Verancsics Mihaacutely alkotaacutesainak toumlbbseacutege a budapesti Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi
Koumlnyvtaacuter Keacutezirattaacuteraacuteboacutel (OSZK) szaacutermazik A művek maacutesik nagyobbik reacutesze kuumlloumln-
feacutele lengyel koumlzgyűjtemeacutenyek aacutellomaacutenyaacuteboacutel valoacute A legfontosabb lengyelorszaacutegi
lelőhelyek koumlzeacute tartozik a krakkoacutei Jagelloacute Koumlnyvtaacuter (Biblioteka Jagielloacuteńska ndash BJ) eacutes a
240
szinteacuten krakkoacutei Czartoryski Koumlnyvtaacuter (Biblioteka Czartoryska Teka Naruszewicza ndash
BCzart TN) Ezekben a gyűjtemeacutenyekben egyaraacutent megtalaacutelhatoacutek korabeli keacuteziratok eacutes
16 szaacutezadi nyomtatvaacutenyok is Verancsics műveiről A 16 szaacutezad veacutegi dokumentum-
gyűjtemeacuteny az Acta Tomiciana kapcsaacuten tovaacutebbi lengyel lelőhelyek is szoacuteba keruumlltek a
szoumlvegek gyűjteacutese soraacuten A keacutesőbbi maacutesolatok eacutes a mikrofilmes anyaga miatt megkeruumll-
hetetlen volt a varsoacutei Nemzeti Koumlnyvtaacuter (Biblioteka Narodowa ndash BN) aacutellomaacutenyaacutenak
vizsgaacutelata Ehhez pedig szorosan kapcsoloacutednak a koacuterniki koumlnyvtaacuter (Biblioteka Koacuternicka
ndash BKoacutern) eacutes a wrocławi Biblioteka Ossolińska (Ossolineum ndash BOss) keacuteziratos eacutes reacutegi
nyomtatvaacutenyok gyűjtemeacutenyei Veacutegezetuumll Simon Aretophylus 1532-es Verancsics
Mihaacutelyhoz iacuterott koumlltői levele a beacutecsi aacutellami leveacuteltaacuterboacutel (Haus- Hof und Staatsarchiv ndash
HHStA) szaacutermazik
Verancsics Mihaacutely szoumlvegei a modern textoloacutegiai elvek szerint keruumlltek koumlzleacutes-
re A szoumlvegkiadaacutesunk aacuteltalaacutenos szabaacutelyai a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque
Aevorum (BSMRAe) 2014-es moacutedszertani ajaacutenlaacutesaacutet koumlvetik782 Az aacuteltalaacutenos gyakorlat-
toacutel elteacuterve a szoumlvegek előtt nem koumlzoumlltuumlnk aacuteltalaacutenos oumlsszefoglaloacutet (regesztaacutet) a művek-
ről A szoumlvegkiadaacutesban kettő egymaacutestoacutel szerkezetileg elkuumlloumlniacutetett apparaacutetust alkalmaz-
tunk A forraacutesapparaacutetust (apparatus fontium) eacutes taacutergyi kommentaacutert (commentarius) a
szoumlvegek alatt egyseacutegesen elkuumlloumlniacuteteacutes neacutelkuumll a laacutebjegyzetekben koumlzoumlltuumlk Ezektől a
jegyzetektől szervesen elkuumlloumlnuumllnek a szoumlvegkritikai apparaacutetus (apparatus criticus)
megaacutellapiacutetaacutesai Ezeknek a sorszaacutema minden esetben az adott alkotaacutes sorainak szaacutemaacutera
utal A kritikai jegyzetekben talaacutelhatoacute roumlvidiacuteteacutesek ugyancsak a BSMRAe szoumlvegkiadaacutesi
gyakorlataacutet koumlvetik A szerkesztői megaacutellapiacutetaacutesokat ekkor a kurzivaacutelt betűszedeacutes jelzi az
olvasoacutenak A főszoumlvegben az olvashatatlan vagy hiaacutenyzoacute reacuteszeket a [hellip] jeloumlli a nyelv-
tanilag vagy eacutertelmileg hibaacutes szavakat a [] jeloumlli
Verancsics műveinek koumlzleacutese a klasszikus latin helyesiacuteraacutes szabaacutelyaihoz igazo-
dik vagyis a humanista helyesiacuteraacutesi sajaacutetossaacutegokat nem tartottuk meg Minden utoacutelagos
javiacutetaacutesunkat rendszeresen feltuumlntettuumlk az apparatus criticus laacutebjegyzeteiben A keacutesőbbi
maacutesoloacutek helyesiacuteraacutesi sajaacutetossaacutegait eacutes hibaacutes iacuteraacutesmoacutedjukat ellenben jelzeacutes neacutelkuumll javiacutetottuk
a főszoumlvegekben A pusztaacuten paleograacutefiai eacutes tipograacutefiai sajaacutetossaacuteguacute elteacutereacuteseket mutatoacute
betűket ma hasznaacutelatos alakjukba szedtuumlk (pl ſ = s ji ij yuml = i ii j = i u = v stb) A
helyesiacuteraacutesi sajaacutetossaacutegokat nem őriztuumlk meg (pl ti ~ ci c ~ ch h ~ ch t ~ th i ~ y ~ ii ę
~ ae stb) Az y-t csak a goumlroumlg eredetű szavakban (pl nymphas hymenaeos Scythico
782 BENE SaacutendorndashBEacuteKEacuteS Enikő Moacutedszertani ajaacutenlaacutes a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevo-rum uacutej sorozataacutenak (Series Nova) szoumlveggondozaacutesaacutehoz Itk 118(2014) 698ndash713
241
Olympi stb) tartottuk meg Az aacuteltalaacutenos aacutetiacuteraacutesi szabaacutelyokat figyelembe veacuteve a
keacuteziratban leacutevő roumlvidiacuteteacuteseket az aacutetiratban jelzeacutes neacutelkuumll feloldottuk valamint a koumlzponto-
zaacutest (pontot vesszőt pontosvesszőt kettőspontot keacuterdő- eacutes felkiaacuteltoacutejelet) eacutes a helyesiacuter-
aacutest bizonyos meacuterteacutekig egyseacutegesiacutetettuumlk Az egybe- eacutes kuumlloumlniacuteraacutest aacuteltalaacuteban megőriztuumlk de
ahol az iacuteraacutesmoacuted eacutertelemzavaroacute volt ott javiacutetottuk A marginaacuteliaacutera iacutert autograacutef feljegyzeacute-
seket a főszoumlvegbe illesztettuumlk A szemeacutely eacutes foumlldrajzi neveket betűhiacuteven koumlzoumlltuumlk
Ahol szuumlkseacuteges eacutes lehetseacuteges volt laacutebjegyzetben megadtuk a ma hasznaacutelatos alakot (pl
Gerennas = Gereacutenyes) is A taacutergyi jegyzetek koumlzeacute magyaraacutezatokat illesztettuumlnk a
szoumlvegben felbukkanoacute tulajdonnevekhez
A 2) A koumlnyvtaacuterak roumlvidiacuteteacutesei
BCzart TN Biblioteka Książąt Czartoryskich Teka Naruszewicza
(Krakkoacute)
BJ Biblioteka Jagielloacuteńska (Krakkoacute)
BKoacutern Biblioteka Koacuternicka (Koacuternik)
BN Biblioteka Narodowa (Varsoacute)
BOss Biblioteka Ossolińska (Ossolineum) (Wrocław)
HHStA Haus- Hof und Staatsarhiv (Beacutecs)
NLR National Library of Russia (koraacutebbi neveacuten Imperial Public
Library) (Szentpeacutetervaacuter)
OSZK Orszaacutegos Szeacutecheacutenyi Koumlnyvtaacuter Keacutezirattaacuter (Budapest)
A 2) Szakirodalmi roumlvidiacuteteacutesek
Analecta nova Analecta nova ad Historiam renascentium in Hungaria
litterarum spectantia
AT Acta Tomiciana
MHH Monumenta Hungariae Historica
242
A 3) Az időrendi szoumlvegkiadaacutes szoumlvegei
1
Dalmatiae encomii principium
[sine loco] [1531 előtt]1
Keacutezirat (autograacutef) OSZK sign Fol Lat 422 tom IV fol 11rndash11v
Michael Verantius (adhuc sub praeceptore) |
Licet Dalmatiae ora loca quidem aspera et humano | cultui penitus repugnantia habere
videatur tamen | si quis animo perpenderit copiam mortalium eam | incolentium tunc
etiam corporum proceritatem habitu|dinem atque colorem profecto sine dubio iudicabit
| necesse esse tali fertilitate esse praeditam qua suis | incolis abunde alimenta suppeditet 5
etiam si | interim non praeseferat Quod genus frugum non | ferat Quarum arborum non
patiens est Quae quidem | cum alibi aliae felicius proveniant haec regio nullum |
genus fastidit pari fertilitate omnes fovet | nutritque1 Caeterum omitto caeli temperiem
aeumlris sa|lubritatem pascua laetissima venationes aucupia | aliaque plurima huiusmodi
venio ad maritima | loca omnia omnium marium littora situ amoenita|teque sua longe 10
superantia Nam quid natura | iucundius excogitare poterat non video cum videas | tot
montes tot fruticantes colles plerumque etiam | vinetis olivetisque refertos passim
vadoso ac | pellucido salo natantes infinitasque insulas pelagi | iniuriis consulto obiectas
nec aliter toto tractu | illo disiectas quasi vagare variarum nubium instar | limpido caelo
volitantium Inter quas si quando | remo velove perreptare libuerit aliae recedere || 15
praeterire aliae nonnullae obviam properare uni|versae moveri et concurrere videantur
Et illarum | pars potior aratri ligonisque patiens feraxque | fructibus quibus a saeculo
plurimae damnatae | sunt provinciae Quis piscium infinitam copiam | varietatemque
1 Michael Verantius (adhuc sub praeceptore) in marg add manu Fausti Verancii || 5 praeditam correxi ex preditam || 6 arborum correxi ex arborium || 9 laetissima correxi ex letissima || 10 amoenitateque correxi ex amenitateque || 15 aliae correxi ex alie || 16 nonnullae correxi ex nonnulle || 17 saeculo correxi ex seculo
1 A keacuteziraton nem szerepel sem hely- sem pedig daacutetummegjeloumlleacutes A szoumlvegben sem toumlrteacutenik utalaacutes arra hogy hol keacuteszuumllt el Azonban mindenkeacuteppen 1531 előtt azaz Verancsics Mihaacutely krakkoacutei tanulmaacutenyainak befejezeacutese előtt iacuteroacutedott Verancsics eddig volt ugyanis egy taniacutetoacute (praeceptor) alaacute rendelve (Stanisław Hosius) A CroaALa internetes adatbaacutezisa hivatkozaacutes megnevezeacutese neacutelkuumll az 1522-es eacutevszaacutemot hozza
11v
11r
243
quis magnitudinem nobilitatem | saporemque enumerare posset Ut ostrea aliaque |
conchilia praeteream quorum nullibi nec copia | nec magnitudo maior reperitur illa est 20
unica | ni fallor regio quae dat mensis divitum dentalem | coronatum piscem praecipuae
nobilitatis singu|laritatisque Phoeniciae proximum Et cum late illi | maria omnia
pateant sole portus Sibenicensis2 | angustiae placuerint Iam ut ad propositum
reverta|mur numquam eo mari sive retia sive hami frustra | extrahuntur et aeque se
aliquis fuscina exer|cere media luce potest ac in silvis venabulo | Nec unquam ulla tam 25
saeva maris incumbere poterit | tempestas si vel tota Aeoli cohors facta seditione |
sidera Adriatico miscere conetur te a solatio | piscaturae prohibere valeat praesertim tot
inter | promontoria tot valles portus sinus euripos | anfractus secessusque
placidissimos malacissimosque | Ad quae loca omne genus marini pecoris tunc |
profundi et eversi pelagi procellas iactationisque | molestiam fugiens te sequitur Eam 30
nimirum tran|quillitatem querens quam retia hamique et fuscinae | tuae
20 praeteream correxi ex preteream || 21 dentalem correxi ex Dentalem || 22 praecipuae correxi ex precipuae || 22 Phoeniciae correxi ex Pheniciae || 28 praesertim correxi ex presertim || 28 post praesertim suprascr tot manu F V || 31 tranquillitatem correxi ex tranquilitatem
2 Sebenico vaacuterosa (ma Šibenik Horvaacutetorszaacuteg)