Osztályozóvizsga-követelmények Általános iskola 5. évfolyam Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Témakörök Képek az őskori ember életéből. Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei. Az első letelepült közösségek: falvak és városok. Falvak és városok. Az időszámítás. Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek. A piramisok titkai: az Fogalmak Életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit, egyistenhit őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség, héber Biblia, zsidó vallás. Személyek Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Topográfia ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína Évszámok Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése)
91
Embed
Osztályozóvizsga-követelmények Általános iskolaszgya.hu/doksik/osztalyvizsga/tori.pdfOsztályozóvizsga-követelmények Általános iskola 5. évfolyam Az emberiség őskora.
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Osztályozóvizsga-követelmények
Általános iskola
5. évfolyam
Az emberiségőskora.
Egyiptom és az ókori Keletkultúrája
Témakörök
Képek az őskori emberéletéből.
Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei.
Az első letelepült közösségek: falvak és városok.Falvak és városok.
Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila
Topográfia
Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliai-félsziget, Róma,Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem,
Évszámok
Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 753 (Rómaalapítása), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége).
Hétköznapok Athénban és Spártában.Gyermekek nevelése, oktatása.
Történetek a görög-perzsa háborúk korából.Békék, háborúk, hadviselés. Egyezmények, szövetségek.
Az athéni demokrácia virágkora.
Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban. Történetek Nagy Sándorról. Birodalmak.
Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei.
Birodalmak. A földrajzi környezet. Közlekedés, úthálózat, hírközlés.
Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak.
A régi Róma művészeti emlékei, híres tudósai és művészei.
Élet a Római Birodalomban.Család, lakóhely.Pannónia provincia.
A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók.
A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása.
A középkori Európa világa
Témakörök
A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci Birodalom.
Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka. Népek és vallások egymásra hatása, együttélése.
A keresztény egyház felépítése, jellemzői.A fontosabb európai államok az első ezredfordulón.Megkülönböztetés, kirekesztés
IX. század (Etelköz), 895-900 (a honfoglalás), 997-(1000)-1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241-1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása)
újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító.Kisebbség, többség, nemzetiségek.
A forradalmak és Témakörök Fogalmak Személyek Topográfia Évszámok
a polgárosodás kora Európában és Magyarországon
A francia forradalom és vívmányai. A jakobinus terror.
Napóleon felemelkedése és bukása.Uralkodók és államférfiak.
Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai.Közlekedés, úthálózat, hírközlés.
Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.
A reformkori rendi országgyűléseken felmerülő fő kérdések.
Kossuth Lajos
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés, népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás,
XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, KossuthLajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József
1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832-1836 (reformországgyűlés), 1848.március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése)
programja és szerepe a reformkorban.
Az 1848-as forradalom.A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői, a többség és kisebbség összefogása.
honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény
7. évfolyam
A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei
Témakörök
Az egységes Németország létrejötte.
Polgárháború az Amerikai Egyesült
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,
Személyek
I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx
Topográfia
Olaszország, Németország, Egyesült Államok
Évszámok
1859 (csata Solferinónál),1861-1865 (polgárháborúaz Egyesült Államokban),1871 (a Német Császárság létrejötte)
Államokban.
Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai.Felfedezők, feltalálók.
Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása
Önkényuralom éskiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon
Témakörök
A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam.Államférfiak. Egyezmények, szövetségek.
Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése.
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet,
Személyek
Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József,Kandó Kálmán, Bánki Donát
Topográfia
Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest
Évszámok
1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek)
Népek egymásra hatása, együttélése.
Budapest világváros.Urbanizáció.
Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete.Kisebbség, többség, nemzetiségek.
A millenniumi ünnepségek. Hazánk a XX. század elején.
önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, vallás, passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia, vallási egyenjogúság
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
Témakörök
A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon.
Az első világháború kirobbanása.Tömegek és gépek háborúja.Békék, háborúk, hadviselés.
Magyarok az első
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg, villámháború, állásháború/állóháború,
Személyek
II. Vilmos, Lenin, Wilson,II. Miklós
Topográfia
Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország
Évszámok
1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel)
világháborúban.
A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése.
Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban.Történelemformáló eszmék
bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború
Európa és a világ a két háború között
Témakörök
A Párizs környéki békék. Európa új arca.
A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere.Birodalmak.
A gazdasági világválság az EgyesültÁllamokban és Európában.
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia,
Személyek
Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler
Topográfia
Szovjetunió, New York
Évszámok
1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitlerhatalomra kerülése)
Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor. Megkülönböztetés, kirekesztés
Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai,következményei.
A trianoni békediktátum, országvesztés és a Horthy-korszak kezdete.
A Horthy-korszak jellegzetességei.Megkülönböztetés, kirekesztés
A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban.
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiségőszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzópolitikai antiszemitizmus, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény
Személyek
Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál
Topográfia
Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia
Évszámok
1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március(Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés)
Gyermekek nevelése, oktatása.
A határon túli magyarság sorsa a két világháború között.
A revíziós politika első sikerei.
A második világháború
Témakörök
A második világháború kezdete és első évei.
A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború.Békék, háborúk, hadviselés.
Fordulat a világháború menetében.Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig.
A hátország szenvedései. Népirtás a második
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog, vallásüldözéstengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, roma/cigány népirtás, gettó, deportálás, partizán
Személyek
Churchill, Kállay Miklós,Szálasi Ferenc
Topográfia
Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima
Évszámok
1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarországhadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), 1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje(a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai
világháborúban, a holokauszt.
A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia.
Magyarország német megszállása. A holokauszt Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás
partraszállás,), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasihatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja)
8. évfolyam
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ
Témakörök Fogalmak Személyek Topográfia Évszámok
kiépülése A kétpólusú világ kialakulása.Az 1947-es párizsi békeszerződések.
A kettéosztott Európa. A NATO és aVarsói Szerződés születése.Egyezmények, szövetségek.
Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (A demokratikus Izrael Állam létrejötte, arab-izraeli és vietnami háborúk
Társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdaságitevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári joghidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom
1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1948 (Izrael Állam megalakulása), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása)
Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig
Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla,
Topográfia
Debrecen, Recsk, Hortobágy
Évszámok
1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi
szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években.Hétköznapok és ünnepek.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc
Mindszenty József, NagyImre, Kádár János
béke), 1956. október 23. (a forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete)
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
Témakörök
A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság.
Az életmód változása,a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban.Öltözködés, divat.Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram. Felfedezők, feltalálók.
A nyugati integráció.
Fogalmak
tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia
Személyek
Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál
1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a„prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, aSzovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és
Az enyhülés kezdetei.Államférfiak.
Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása.Birodalmak.
A rendszerváltó Kelet-Közép-Európa. Németország egyesülése.A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása.
Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása)
A Kádár-korszak jellemzői
Témakörök
Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlásidőszaka.
A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”.
A pártállam csődje.A rendszer megváltoztatása kezdetei
1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása)
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése
Témakörök
Az Európai Unió létrejötte és működése.Egyezmények, szövetségek.
A közelmúlt háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán).
A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai
1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euróbevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, közöttük Magyarország is)
Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
Témakörök
A demokratikus jogállam megteremtése.
Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai UnióhozA gazdasági élet és a jogi
Fogalmak
privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam
Személyek
Antall József, Göncz Árpád, HornGyula, Orbán Viktor, MádlFerenc
1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett)
intézményrendszer a mai Magyarországon.
A magyarországi nemzetiségek. A cigány (roma) népesség helyzete.
A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően. A Kárpát-medencén kívüli magyarság helyzete.Kisebbség, nemzetiség
Társadalmi szabályok
Témakörök
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs.
A jogi szabályozás sajátosságai.
Jogok és kötelességek.
Az alapvető emberi jogok.A gyermekek jogai,
Fogalmak
Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség, előítélet, kirekesztés, gyűlöletkeltés, gyűlöletbűncselekmény
Személyek
nincs
Topográfia
nincs
Évszámok
nincs
diákjogok.
Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban.
Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében
Állampolgári alapismeretek
Témakörök
Államformák (királyság, köztársaság).
Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra).
A demokratikus államműködésének alapelvei (hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll).
Állampolgári jogok és kötelességek.
Magyarország
Fogalmak
Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra,szélsőséges pártok és mozgalmak, államszervezet, hatalommegosztásHatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság
Személyek
nincs
Topográfia
nincs
Évszámok
nincs
politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek).
A média, mint hatalmi ág.A nyilvánosság szerepe a közéletben.
Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában
Pénzügyi és gazdasági kultúra
Témakörök
A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők).
A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők,
Takarékosság a háztartások fogyasztásában és vásárlásában (energiahasználat, beruházás, tudatos vásárlás, hulladékkezelés és újrahasznosítás).
Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány és hitel, bankszámlák, bankkártyák és banki műveletek).
egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla
Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek megismerése
Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság
Témakörök
Az internet, a televízió, a videojáték(mozi, rádió, újság) szerepének meghatározása. A média használata a mindennapokban.A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés)
azonosítása.A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban
A médiamodellekés intézmények
Témakörök
A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny szereplői, jellemzői és eszközei.A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi média) és jellemzői, valamint azok megkülönböztetése.A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér, érdeklődés).A közösségi
Fogalmak
Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média
Személyek
nincs
Topográfia
nincs
Évszámok
nincs
hálózatok funkciói, jellemzői.
A médiatársadalmi
szerepe,használata –
Reklám és hír a hagyományos és az új médiában
Témakörök
A reklámok, a hirdetés és a médiaipar jellemzői.A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása.A hír, a kommentár ésa hírérték fogalmánakmeghatározása.A pártatlanság és korlátai
Fogalmak
Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal
Személyek
nincs
Topográfia
nincs
Évszámok
nincs
Osztályozóvizsga-követelmények a nyolc évfolyamos gimnázium számára
5. évfolyam
Latin örökségünk
Történetek a görög és a római mitológiából
Témakörök
A görög és római istenek, egymásnak való megfeleléseik. Teremtéstörténetek, isten-családfák, istenek hadakozásai.Átváltozás-történetek (Ovidius) mint eredetmagyarázó (okadó) mítoszok (pl. Niobé).A görög-római kultúra topográfiai vonatkozásai.A trójai háború Homérosz műveinek kivonatos történetei alapján. A görög és római mitológia néhány híres története (pl. Héraklész, Prométheusz, Argonauták).Államalapító hősök a görög és római mitológiában (Thészeusz, Aeneas, Romulus, Remus).
Liviusi történetek olvasása (pl. szabin nők, Mucius Scaevola, Horatiusok és Curiatiusok, Tarpeia, Lucretia, Brutus, Horatius Cocles, Menenius Agrippa, Coriolanus, Cincinnatus története).A történetekhez kapcsolható egyszerű latin kifejezések (pl. ab urbe condita), idézetek, szentenciák megismerése, a mondatok memorizálása, fordítással és értelmezéssel együtt.Kitekintés a görög mondavilágra (pl. Hérodotosz: Görög-perzsa háborúk (Kürosz, Kroiszosz, Dareiosz, Xerxész, Themisztoklész,
Ariszteidész).Közismert jelképek megismerése, rövidítések feloldása, ezek memorizálása (pl. SPQR Senatus Populusque Romanus).
Ókori utazások. Kitekintésa Mediterráneumra. Egyiptom, Fönícia, Hellász, római provinciák
Témakörök
Az ókori világ hét csodája, szöveges és vizuális források alapján.Egyiptom a görögök, rómaiak szemével.Hellász a rómaiak szemével. Fönícia és az ókori Palesztina („Bibliai tájak”).Szemelvények feldolgozása Sztrabón és Pauszaniasz vagy más utazók beszámolói alapján. A földrajzi látás, térképészet fejlődése. Az ókori Mediterraneum térképe (népek, államok, úthálózat stb.). A provinciák meghódítása, a birodalom legnagyobb kiterjedése
Pannonia fogalma, területi határai, meghódításának ideje. Projektmunkák a téma feldolgozására.A kétéves ciklus folyamán legalább egyszer egy római emlék felkeresése(lehetőség híján virtuális kirándulás). (Pl. Aquincum [Óbuda], Contra- Aquincum [Pest], Gorsium [Tác], Caesariana [Baláca], Sopianae [Pécs], Kővágószőlős, Savaria [Szombathely], Scarbantia [Sopron]).A római régészet története, eszközei, sajátosságai. Feliratok olvasása (pl. Caius Castricius Victor sírköve Aquincumból)
Kifejezések
Pannonia, Aquincum, helyi vonatkozású római emlék, epigráfia
A rómaiak mindennapjai Témakörök Kifejezések
Olvasmányok a rómaiak életmódjáról, családi viszonyairól, fogyasztási szokásairól. A római magánház, bérház és a középületek jellegzetességeinek megismerése. A pompeji emlékek és ezek jelentőségének megismerése.Az életmódhoz, fogyasztáshoz köthető szentenciák megismerése
Város és falu, rabszolga, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, lakáskultúra, alaprajz, atrium, amphiteatrum, Colosseum, Pompeji
Tanulságos/mulatságostörténetek, anekdoták
(De rebus gestis Romanorum)
Témakörök
Rövid (8-10 mondatos) történetek olvasása, amelyek eredetileg latin (esetleg görög) nyelvűek voltak, és hagyományosan az iskolai nyelvtanítás szolgálatában állnak. (Azokat érdemes előnyben részesíteni,amelyek humorosak, amelyekben gyermekek is szerepelnek [lehetőség adramatizálásra], illetve amelyek a mindennapi élet eseményeiről szólnak[pl. furfangos csalások].Ha a történetek vándormotívumként (pl. retorikai exemplumként) továbbélnek, az intertextuális vonatkozások feltárása.A történetmagok más környezetbe való áthelyezésével szövegalkotási gyakorlatok
Lingua Latina Ecclesiastica.A kereszténység latinsága
Témakörök
Ismeretek szerzése a keresztény egyházak szerepéről a latin nyelv fennmaradásában, illetve megváltozásában, s viszont a latin nyelv szerepéről a keresztény egyházak életében.Annak a jelenségnek a megismerése, ahogyan egy valamikori élő nyelv „szent nyelvvé” válik egy kultúrában. A latin kiejtés egyházias hagyománya (pl. -esz, -ész).A keresztény liturgia latin alapszövegei (köszöntés, bibliai idézetek,
Fogalmak
Biblia, zsoltár, evangélium, himnusz
rövid alapimádságok, feliratok, rövidítések stb.). Néhány rövid példa megismerése, a bennük levő szavak jelentése, kifejezések memorizálása,fordításukkal együtt. Nem szükséges, mivel nem is lehetséges a példák nyelvtanilag is pontos megértése („beszivárgó tudás”).A latin nyelv egyházi használatának háttérbe szorulása, ennek okai és következményei.
A magyarok tettei és mondásai (De dictis et factis Hungarorum)
Témakörök
Krónikák és más, eredetileg latin nyelvű történelmi források részleteinekolvasása magyar fordításban. (Pl. a honfoglalásról, a Sankt Gallen-i kaland, Symphonia Hungarorum a Gellért-legendából, szent királyok legendái, Korona és kard mondája, törvények Istvántól, Könyves Kálmántól.)Néhány latin kifejezés a magyar történelemből és művelődéstörténetből (pl. királyok latin neve, jelmondatok stb. – lásd az ajánlati jegyzéknél).Részletek olyan irodalmi művekből, amelyek a latin használatáról szólnak, arra utalnak (Jókai, Mikszáth stb.)
Fogalmak
Rex, krónika, legenda, oklevél
A humanista latinság Témakörök
A reneszánsz és a humanizmus fogalma, időkeretei.A latin nyelv humanista megtisztítása.Eredetileg latinul írt művek részleteinek közös olvasása magyarul. Dante, Petrarca (poeta laureatus), Rotterdami Erasmus jelentősége. A latin címadás (pl. Petrarca: De viris illustribus). Vitéz János, Janus Pannonius, Thuróczy János, Bonfini jelentősége.A Bibliotheca Corviniana. Vitéz János levelei és politikai beszédei (néhány érdekes, rövid részlet feldolgozása pl. Hunyadi János nevében a pápához írt levélből, hogy nyújtson segítséget a fegyveres erők újjászervezésében Magyarország
Fogalmak
Reneszánsz, humanizmus, korvina, Petrarca, Vitéz János, Janus Pannonius, Bonfini
hadseregének).Galeotto Marzio történetei Mátyás királyról (magyarul).Ismeretszerzés a humanista iskolarendszerről. Példa: Heyden Sebald iskolai latin dialógusai Sylvester János fordításában, Csáktornyai János kiadásában (1591).Neolatin emblémák (Andrea Alciato: Emblematum liber, 1531).
megváltó, zsinagóga, diaszpóra, apostol, vallás, egyház, püspök, zsinat
8. évfolyam
A középkor Témakörök
Nyugat–Európa államai és birodalmai a kora középkorban.Birodalmak.
Nyugat–Európa gazdasága és társadalma.Erőforrások és
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, falu,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdasági
Személyek
Nursiai Szent Benedek, Justinianus, Mohamed próféta, Karolingok, Nagy Károly, VII. Gergely, IV. Henrik, Aquinói Szent Tamás,
Topográfia
Bizánci Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom, Egyházi (Pápai) Állam, Verdun, Német-római Birodalom, Szentföld,Velence, Firenze, Oszmán (Török) Birodalom, Rigómező
Kronológia
622 („Mohamed futása”, amuszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843(a verduni szerződés), 962(a Német-római Császárság létrejötte), 1054 (a nagy
termelési kultúrák.
A Bizánci Birodalom.
A kereszténység a kora középkorban, az egyházszakadás.
Az iszlám kialakulása és jellemzői.Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai.Az arab birodalom kialakulása és az arab kultúra.
A pápaság és a császárság küzdelme.
A keresztes hadjáratok.
A középkori város.Falvak és városok.
szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma,hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia (királyság, császárság), államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, kultúraközépkor, kancellária, grófság, római katolikus egyház, ortodox egyház, pápa, szerzetes, kolostor, kódex, bencés rend, feudalizmus, hűbériség, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, cölibátus, inkvizíció, eretnekség, koldulórendek, keresztes hadjáratok, antijudaizmus, rendi monarchia, középkoriváros, városi
Leonardo da Vinci, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed
egyházszakadás), 1075 (azinvesztitúraharc kezdete), 1096-99 (az első kereszteshadjárat), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1122 (a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első szakaszának lezárása), 1389 (az első rigómezei ütközet), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása, a százéves háború vége), XV. század közepe (a könyvnyomtatáskezdete)
A céhes ipar és a kereskedelem.
A rendiség kialakulása és jellemzői.A hatalommegosztás formái, szintjei.
Válság és fellendülés Nyugat–Európában a XIV–XV. században.
Itália, a humanizmus és a reneszánsz.Világkép, eszmék, ideológiák.
Közép- és Kelet-Európa története a középkorban.Felzárkózás, lemaradás.
895–900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi csata), 955 (az augsburgi csata), 972-997 (Géza fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077-95 (I. /Szent/ László uralkodása), 1095-1116 (Könyves Kálmán uralkodása), 1205-1235 (II. András uralkodása), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235-70 (IV. Béla uralkodása), 1241-42(a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).
A keresztény monarchia megalapítása I. (Szent) István uralkodása idején.Uralkodók, államférfiak.
A trónviszályok és a királyi hatalom megszilárdulása a XI. század folyamán.
A hatalomgyakorlásés az államszervezet a XII. században. III. Béla és kora.
II. András és az AranybullaIV. Béla és a tatárjárás.Kisebbség, többség,nemzetiségek.
A királyi hatalom meggyengülése, az
közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés, kultúranyelvrokonság, hunok, finnugor, őstörténet, őshaza, félnomád életmód, nagycsalád, törzs, törzsszövetség, fejedelem, kettős fejedelemség, táltos, honfoglalás, kalandozások, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, érsekség, királyi tanács, tized, várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Szent Korona, Aranybulla, ellenállási jog, nemesi vármegye, székelyek, szászok, tatárok, kunok, familiaritás, báró, nemes
utolsó Árpádok.
Életmód, társadalom és gazdaság az Árpád-házi királyok idején.Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.
A magyar művelődés és kultúra emlékei az Árpád-korban.
Magyarország története a vegyesházi királyok korában
Témakörök
A tartományúri hatalom felszámolása.
A középkori magyar állam
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági
Személyek
I. Károly, Csák Máté, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János,
1308-42 (I. Károly uralkodása), 1335 (a visegrádi királytalálkozó), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos uralkodása), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei),
megerősödése I. Károly uralkodása idején.A természetformálás és átalakítás hatásai.
I. (Nagy) Lajos törvényalkotói tevékenysége és külpolitikája.Járványok.
Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása és külpolitikája.
Hunyadi János törökellenes harcai és kormányzósága.Egyezmények, szövetségek.
Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.
tevékenység, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma,hatalmi ágak, egyeduralom,törvény, monarchia (királyság), államszervezet,közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, kultúratartományúr, bandérium, honorbirtok, aranyforint, regálé, harmincad, kamara haszna, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, köznemes, kilenced, ősiség,végvárrendszer, rendi országgyűlés, telekkatonaság, kormányzó,rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, Corvina.
Hunyadi Mátyás,Kinizsi Pál
1387-1437 (Luxemburgi Zsigmond uralkodása), 1396 (a nikápolyi csata), 1443-44 (a hosszú hadjárat), 1444 (a várnai csata, I. Ulászló halála), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás uralkodása), 1479 (a kenyérmezei csata)
Mátyás, a reneszánsz uralkodó.
Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. században.A magyar művelődés és kultúra emlékei a XIV–XV. században.Korok, korstílusok
Nevek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Bismarck, Garibaldi
Topográfiai adatok: Krím-félsziget, Piemont, Németország, Német Császárság, Olaszország, Elzász-Lotharingia
Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny
Témakör: A dualizmushoz vezető út Magyarországon 1867-ig
Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1867-1918
Nevek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József
Topográfiai adatok: Osztrák-Magyar Monarchia
Fogalmak: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualizmus, dualista monarchia, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek,
polgárosodás
11. évfolyam
A nemzetállamok
és a birodalmi
politika kora
Témakörök
Az ipari forradalom újabb hulláma.Technikai fejlődés feltételei és következményei.
A polgári állam.A hatalommegosztás formái, szintjei.
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,
Személyek
Ford,
Rotschildok, II.
Vilmos,
Viktória
királynő, XIII.
Leó, Lenin,
Herz Tivadar
Topográfia
Balkán, Szerbia,
Szuezi-csatorna,
Japán
Évszámok
1873 (három császár
szövetsége), 1878 (a San
Stefano-i béke, a berlini
kongresszus, Bosznia-
Hercegovina
okkupációja), 1882 (a
hármas szövetség
A gyarmatosítás új vonásai és a gyarmatbirodalmak.Kína és Japán.Függetlenség és alávetettség.
Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerekkialakulása.Egyezmények, szövetségek.
A keleti kérdés és a Balkán.
Társadalmi és demográfiai változások.Szegregáció, bűnbakkeresés
A tudományos és politikai gondolkodásmód változása.Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.
erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, kultúra.
monopólium, futószalagos
termelés, tőkekivitel, polgári
állam, általános választójog,
középosztály, emancipáció,
politikai antiszemitizmus,
cionizmus, szakszervezetek,
keresztényszocializmus,
szociáldemokrácia,
bolsevizmus, egyenlőtlen
fejlődés, nagyhatalom,
hármas szövetség, antant,
megalakulása), 1896 (az
első újkori olimpia), 1907
(a hármas antant
létrejötte), 1912-13 (a
Balkán-háborúk)
Az életmód és a mindennapok a XIX. század végén. Egyenlőség, emancipáció
központi hatalmak, keleti
kérdés, szecesszió
A dualizmus
kora
Magyarországon
A dualista állam kiépülése és működése.Államformák, államszervezet.
Gazdasági változások a dualizmus korában.A technikai fejlődés feltételei és következményei. Fölzárkózás és lemaradás.
Társadalmi változások és népesedési viszonyok a dualizmus korában.Népesség, demográfia.
Budapest világvárossá válása.
Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitrétegek, középrétegek, alsó rétegek, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, monarchia, parlamentarizmus,közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum,
Tisza Kálmán,
Baross Gábor,
Wekerle
Sándor, Tisza
István, Jászi
Oszkár, Kandó
Kálmán, Puskás
Tivadar. Ganz
Ábrahám
Budapest,
Bosznia-
Hercegovina,
Fiume
1867-1918 (a dualizmus
korszaka), 1875-90 (Tisza
Kálmán
miniszterelnöksége),
1873 (Budapest
létrejötte), 1896 (a
millennium), 1905 (a
Szabadelvű Párt
választási veresége,
belpolitikai válság).
Etnikai és nemzetiségi viszonyok a dualizmus korában.Kisebbség, többség, nemzetiségek.
A dualista monarchia válsága.
Életmód és mindennapok a századfordulón.Nők és férfiak életmódja, társadalmihelyzete, életformák.
A tudomány és művészetek jellemzői a korszakban
periféria, népképviselet,vallás. jogegyenlőség,
emancipáció.
amnesztia, Szabadelvű Párt,
torlódó társadalom, úri
középosztály, dzsentri,
kivándorlás, asszimiláció,
zsidó emancipáció, állami
anyakönyvezés, polgári
házasság, népoktatás,
millennium, antiszemitizmus
Az első
világháború és
következményei
Az első világháború.Hadviselés, tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.
Magyarország az elsővilágháborúban.
Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód,város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági
Trockij,
Wilson,
Clemenceau,
IV. Károly,
Károlyi Mihály,
Jászi Oszkár,
Szarajevó,
Somme, Szerb-
Horvát-Szlovén
Királyság,
Románia,
Csehszlovákia,
1914-18 (az első
világháború), 1914.
június 28. (a szarajevói
merénylet), 1914. július
28. (az Osztrák-Magyar
Monarchia hadat üzen
A februári forradalomés a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban.
A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság.
Az első világháborút lezáró békerendszer.
A trianoni békediktátum.Kisállamok, nagyhatalmak.
Új államok Közép-
Európában. A határon
túli magyarság sorsa.
rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg, vallás, vallásüldözés,
Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európábana két világháború között.
Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői.
A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.Történelemformáló eszmék.Az 1929-33-as világgazdasági válságjellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a
Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviseletvallás, vallásüldözés.
válságra: a New Deal.Erőforrások és termelési kultúrák.
A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői.Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái.Szegregáció, bűnbakkeresés
Nemzetközi viszonyok a két világháború között.
A gyarmatok helyzete.
A tudomány és a művészetek a két világháború között.Korok, korstílusok.
Életmód és mindennapok a két világháború között.Nők és férfiak
tömegpárt, fasizmus,
korporatív állam, kisantant,
Dawes-terv, pártállam,
államosítás, kollektivizálás,
tervutasításos rendszer,
GULAG, személyi kultusz,
koncepciós per, tőzsde,
túltermelési válság, New
Deal, totális diktatúra,
tömegpropaganda,
nemzetiszocializmus,
fajelmélet, zsidóüldözés,
Führer, SS, Berlin–Róma
tengely, antikomintern
paktum, Anschluss,
tekintélyelvű államok,
magaskultúra/elitkultúra,
tömegkultúra, erőszakmentes
ellenállás
életmódja és
társadalmi helyzete,
életformák.Magyarország a
két világháború
között
A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményeiés válsága.Államformák, államszervezet.
A válság és hatása, a belpolitikai élet változásai az 1930-as években.Szegregáció, bűnbakkeresés
A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között.Kisállamok, nagyhatalmak.
A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon.
Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitrétegek, középrétegek, alsó rétegek, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, választójog,vallás, vallásüldözés
konszolidáció,
antiszemitizmus, numerus
Teleki Pál,
Bethlen István,
Klebelsberg
Kunó, Gömbös
Gyula, Imrédy
Béla, Szent-
Györgyi Albert
Felvidék,
Kárpátalja
1920-1921 (Teleki Pál
első miniszterelnöksége),
1920 (numerus clausus,
földreform), 1921-31
(Bethlen István
miniszterelnöksége, a
konszolidáció időszaka),
1927 (a pengő
bevezetése), 1932–1936
(Gömbös Gyula
miniszterelnöksége),
1938 (az első
zsidótörvény), 1938.
november 2. (az első
bécsi döntés), 1939.
március (Kárpátalja
visszacsatolása)
Társadalom és életmód Magyarországon a kétvilágháború között.Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció.
Tudomány és művészet a két világháború között.Korok, korstílusok.
Tömegkultúra és
-sport.
clausus, földreform,
népszövetségi kölcsön, pengő,
Magyar Nemzeti Bank,
revízió, irredentizmus,
kultúrfölény,
társadalombiztosítás,
agrárolló, népi mozgalom,
nyilas mozgalom, nyílt és
titkos szavazás,
zsidótörvények, győri
program, első bécsi döntés
A második
világháború
A második világháború kitörése. A második világháború hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig.Békék, háború, hadviselés.
Fordulat a háború menetében.
Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,
Hitler,
Churchill,
Sztálin,
Roosevelt,
Rommel,
Montgomery,
Zsukov,
Eisenhower, De
Gaulle,
Bárdossy
Leningrád, Pearl
Harbor, Midway,
El-Alamein,
Sztálingrád,
Kurszk,
Normandia,
Hirosima,
Auschwitz, Jalta,
Potsdam,
Újvidék,
1939. augusztus 23. (a Molotov–Ribbentropp-paktum aláírása), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-
A szövetségek együttműködése és győzelme.Egyezmények, szövetségek.
A második világháború jellemzői. A holokauszt.Szegregáció, bűnbakkeresés
Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.
Kállay Miklós miniszterelnöksége.
A német megszállás és a nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás.
alameini csata), 1943 (véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiaipartraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a
második bécsi döntés),
1941. április (magyar
támadás Jugoszlávia
ellen), 1941. június 26.
(Kassa bombázása),
1942-1944 tavasza
(Kállay Miklós
miniszterelnöksége),
társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon.A fanatizmus
jellemzői és formái.
1943. január (a doni
katasztrófa), 1944.
március 19. (a németek
megszállják
Magyarországot), 1944.
október 15-16. (Horthy
Miklós sikertelen kiugrási
kísérlete, nyilas
hatalomátvétel), 1944.
december 21.
(Debrecenben összeül az
Ideiglenes
Nemzetgyűlés), 1945.
április (Magyarország
felszabadítása a náci
uralom alól, a szovjet
megszállás kezdete, a
háború vége
Magyarországon)
12. évfolyam
Hidegháborúskonfliktusok és akétpólusú világ
kiépülése
Témakörök
A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása.Erőforrások és termelési kultúrák.
A szovjet tömb kialakulása, jellemzői.A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa.Egyezmények, szövetségek.
A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”.
A közel-keleti
konfliktusok. Izrael
Állam létrejötte, az
arab világ átalakulása.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés.
Személyek
Sztálin, Mao
Ce-tung,
Truman,
Adenauer,
Hruscsov,
Kennedy, Ben
Gurion.
Topográfia
NSZK, NDK,
Izrael, Kuba, Korea,
Vietnam
Évszámok
1945 (az ENSZ
létrejötte), 1947 (a
Truman-elv, a párizsi
béke, India
függetlensége), 1948
(Izrael létrejötte), 1949
(az NSZK, az NDK, a
NATO, a KGST, a Kínai
Népköztársaság létrejötte,
a szovjet atombomba),
1950-1953 (a koreai
háború), 1956 (az SZKP
XX. kongresszusa, a
szuezi válság), 1957 (a
római szerződések), 1959
(a kubai forradalom),
1961 (a berlini fal építése,
Gagarin űrrepülése), 1962
(a kubai rakétaválság),
Izrael a Közel-Kelet
demokratikus állama, a
Kárpát-medencén
kívüli legnagyobb
magyar ajkú kisebbség
otthona
Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ),
szuperhatalom,
vasfüggöny, hidegháború,
fegyverkezési verseny,
kétpólusú világ, NATO,
Varsói Szerződés, KGST,
Európai Gazdasági
Közösség (Közös Piac),
berlini fal, harmadik világ,
el nem kötelezettek
mozgalma,
antiszemitizmus
1962-1965 (a második
vatikáni zsinat).
Magyarország
1945–1956 között
Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői.Függetlenség és alávetettség.
Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint agazdasági élet jellegzetességei.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsóréteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,
Az 1956-os forradalomés szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői.Forradalom, reform és
kompromisszum.
erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés,
egyházüldözés,
vallásszabadság
Szövetséges Ellenőrző
Bizottság, földosztás,
Független Kisgazdapárt,
Nemzeti Parasztpárt,
Magyar Kommunista Párt,
Szociáldemokrata Párt.
háborús bűnös,
Mátyás, Rajk
László, Kádár
János, Nagy
Imre, Maléter
Pál, Bibó
István
diktatúra kezdete, az
iskolák államosítása),
1949 (a kommunista
alkotmány, a Mindszenty-
és a Rajk-per), 1950 (a
szerzetesrendek
feloszlatása, a
tanácsrendszer létrejötte),
1953-55 (Nagy Imre első
miniszterelnöksége),
1956. október 23. (a
forradalom kirobbanása),
1956. október 28. (a
forradalom győzelme),
1956. november 4.
(szovjet támadás indul
Magyarország ellen)
népbíróság, kitelepítés,
lakosságcsere, Magyar
Dolgozók Pártja (MDP),
államosítás,
népköztársaság, internálás.
osztályharc, ÁVH, besúgó
hálózat, ügynök,
egypártrendszer,
pártállam, reakciós,
koncepciós perek, kulák,
szövetkezet,
beszolgáltatás, iparosítás,
kétkeresős családmodell,
aranycsapat, Petőfi Kör,
MEFESZ, intervencióA két
világrendszer
versengése, a
szovjet tömb
felbomlása
Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái,területei.Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra éshiánygazdaság keleten.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,
Tito, De
Gaulle,
Brezsnyev,
Ceau escus, ș
Willy Brandt,
Thatcher,
Reagan,
Berlin, Helsinki,
Prága, Gdańsk,
Csernobil, Temesvár
1964-1973 (a vietnami
háború), 1967 (a
„hatnapos háború”), 1968
(a prágai tavasz, a
Brezsnyev-doktrína,
párizsi diáklázadások),
1969 (az első Holdra
A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásaia korszakban.
A kétpólusú világrend
megszűnése:
Németország
egyesítése, a
Szovjetunió és
Jugoszlávia szétesése.
erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés
fegyverkezési verseny,
enyhülési politika,
szociális piacgazdaság,
ökumené, harmadik világ,
beat korszak, hippi
mozgalom, olajválság,
iszlám fundamentalizmus,
terrorizmus, Charta’77
mozgalom, prágai tavasz,
Gorbacsov,
Helmuth Kohl,
Lech Wałęsa,
Václav Havel,
II. János Pál
szállás), 1975 (a helsinki
értekezlet), 1989 (a kelet-
közép-európai
rendszerváltások, a berlini
fal lebontása), 1991 (a
Szovjetunió szétesése, a
délszláv válság és az
Öböl-háború kirobbanása)
diáklázadások,
szolidaritás, Európai Unió,
PC, mobiltelefonA Kádár-korszak Megtorlás és a
konszolidáció.
Gazdasági reformok, társadalmi változások aKádár-korszakban.
Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet.
A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak.
A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek.Forradalom, reform éskompromisszum.
Nemzetiségek Magyarországon a kétpólusú világ
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsóréteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,
Kádár János,
Nagy Imre,
Pozsgay Imre,
Tőkés László,
Antall József,
Göncz Árpád,
Sólyom
László, Teller
Ede
Salgótarján,
Szászhalombatta,
Monor, Lakitelek,
Bős-Nagymaros
1958 (Nagy Imre
kivégzése), 1963
(részleges amnesztia),
1968 (az új gazdasági
mechanizmus
bevezetése), 1971
(magyar-vatikáni
megállapodás,
Mindszenty József
elhagyja
Magyarországot), 1978
(az Egyesült Államok
visszaadja a Szent
Koronát), 1985 (a monori
találkozó), 1987 (a
lakiteleki találkozó), 1980
(Farkas Bertalan a
világűrben), 1989. június
16. (Nagy Imre és
időszakában.Népesség, demográfia.
A határon túli és a
világban szétszóródott
magyarság helyzete a
kétpólusú világ
időszakában.
demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés,
vallásszabadság
Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP),
disszidens, amnesztia, új
gazdasági mechanizmus,
háztáji, második gazdaság,
„három T”, lakótelep,
televízió. Rubik-kocka,
ellenzéki mozgalmak,
szamizdat, besúgó,
ügynök. monori találkozó,
lakiteleki találkozó,
ellenzéki kerekasztal,
spontán privatizáció,
falurombolás. MDF,
SZDSZ, FIDESZ,
MSZMP, FKgP, KDNP,
MSZP. többpártrendszer,
gyülekezési jog,
mártírtársainak
újratemetése), 1989.
október 23. (a harmadik
Magyar Köztársaság
kikiáltása), 1989
(társasági és egyesülési
törvény), 1990 (szabad
országgyűlési és
önkormányzati
választások), 1991 (a
szovjet csapatok kivonása
Magyarországról)
pluralizmus, jogállam,
nemzeti kerekasztal,
sarkalatos törvények,
AlkotmánybíróságAz egységesülő
Európa, a
globalizáció
kiteljesedése
Az információs – technikai forradalom ésa tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai.Technikai fejlődés feltételei és következményei.Erőforrások és termelési kultúrák.
A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése.
Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.
A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsóréteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás,
A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,
Horn Gyula,
Orbán Viktor,
a határon túli
magyarlakta
1996 (a magyar
honfoglalás
megteremtése és
kiépítése
Magyarországon
1990 után.
A közjogi rendszer jogállami átalakítása ésintézményrendszere 1990 után.Hatalommegosztás formái, színterei.
A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek.
Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás,lemaradás.
A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa.
felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsóréteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés
: privatizáció, kárpótlás,
migráció, mobilitás,
Mádl Ferenc,
Medgyessy
Péter
területek millecentenáriuma), 1999
(Magyarország a NATO
tagjává válik), 2000 (a
magyar államalapítás
millenniuma), 2004
Magyarország
csatlakozása az Európai
Unióhoz)
Szegregáció, bűnbakkeresés
A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban.Kisebbség, többség,
nemzetiségek.
foglalkozási szerkezet,
munkanélküliség,
diszkrimináció,
szegregáció, kirekesztés,
fajgyűlölet, anti-
cionizmus, integráció,
népszavazás, ombudsman,
autonómia, magyar
igazolvány, kettős
állampolgárságTársadalmi
ismeretek
Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák.
A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség.
Nemzet és nemzetiség.Kulturális és etnikai kisebbségek, nemzetiségek Magyarországon.
Esélyegyenlőtlenség éshátrányos társadalmi
Család, társadalom,
szocializáció, kultúra,
etnikum, nemzet,
nemzetiség
Szubkultúra,
kortárscsoport, helyi
társadalom, civil
társadalom, kisebbség,
többség, érdekképviselet,
érdekegyeztetés, identitás,
hátrányos helyzet,
felelősségvállalás,
helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.
A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás)megismerése.
szolidaritás, önkéntesség
Állampolgári
ismeretek
Állampolgári jogok és kötelességek.
Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere.
A magyar és az európaiállampolgárság legfontosabb ismérvei.
A magyar választási rendszer (országgyűlésiés helyhatósági választások).A politikai részvétel formái.A közvetett és a
közvetlen demokrácia
Állam, állampolgár,
politika, intézmény
Állampolgári jog,
állampolgári kötelesség,
politikai
intézményrendszer,
választás, választási
rendszer, unió,
országgyűlés, helyhatóság,
politikai részvétel,
közvetett demokrácia,
közvetlen demokrácia,
önkormányzat, párt,
parlamenti küszöb,
állampolgári jogok
eszköztára. biztosa, Állami
SzámvevőszékPénzügyi és
gazdasági
kultúra
Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai.
A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célokmegvalósításában.
A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban.
A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében.
Állam, gazdaság, piac,
pénz
Költségvetés, adó, járulék,
vállalkozás, személyi
jövedelemadó, áfa,
juttatások,
társadalombiztosítás,
nyugdíjjárulék,
költségvetési intézmény,
költségvetési egyenleg,
deficit. pénzpiac,
monetáris politika,
jegybank, bankrendszer,
kereskedelemi bank,
megtakarítás, forrás,
tőzsde, értékpapír, rt, kft,
kkt, bt, egyéni vállalkozás.
szövetkezet. korlátlan
felelősség, korlátolt
felelősség, egyetemleges
Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.
felelősség, biztosító
társaság, lízingtársaságok,
pénzügyi közvetítő
rendszer
Munkavállalás A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön.
Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek
Gazdaság, piac, munka
Állás, adó, biztosítás,
szerződés, munkaerőpiac,
munkaadó, munkavállaló,
foglalkoztatás,
munkaviszony, önéletrajz,
motivációs levél,
munkajog,
munkaszerződés,
munkaidő, munkabér,
adózás, adóbevallás,
személyi jövedelemadó,
egészségbiztosítás,
társadalombiztosítás,
munkanélküliség,
munkanélküli ellátás,
álláskeresési támogatás
(munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés).
A munkaviszony
megszűnése,
munkanélküli ellátás,
álláskeresési
támogatás, visszatérés
a foglalkoztatásba
Osztályozóvizsga-követelmények történelem tárgyból a négy évfolyamos gimnázium számára
9. évfolyam
Az őskor és az ókori Kelet
Témakörök
A történelem forrásai.
Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.
A folyamvölgyi kultúrák.A Közel-Keletet egyesítő birodalmak.A földrajzi környezet.
Az ókori Kelet kulturális öröksége, azsidó nép vallási és történeti hagyományai
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom,monoteizmus, politeizmusrégészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus, egyistenhit,zsidó vallás.
Személyek
Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz.
Topográfia
„termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem
Kronológia
Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. század (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora)
Az ókori Hellász
Témakörök
A polisz kialakulása.A földrajzi környezet.
Az athéni demokrácia működése.Államformák, államszervezet.A hatalommegosztás formái, szintjei.
Spárta.Kisebbség, többség.
A görög hitvilág, művészet és tudomány.
Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus.Birodalmak.
Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr.e. 264-146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása)
Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, aFrank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte.Birodalmak.A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalomEurópában.Szegregáció, bűnbakkeresés.
Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban.Erőforrások és termelési kultúrák.
Az iszlám és az arab hódítás.
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás,gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés
Személyek
Karolingok, Nagy Károly, Justinianus,Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, VII. Gergely, Gutenberg
Topográfia
Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld,Velence, Firenze
Kronológia
622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés),1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása)
Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása.
Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése.A technikai fejlődés feltételei és következményei.
A rendiség kialakulása.
Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században.
A közép- és kelet-európai régió államai.
Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika,reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár
Korok, korstílusok.
Itália, a humanizmus és a reneszánsz.Világkép, eszmék, ideológiák.Korok, korstílusok.
Hétköznapi élet a középkorban.
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
Témakörök
A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció).
Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Uralkodók és
Fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam,
Személyek
Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent)László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, HunyadiJános, Hunyadi Mátyás