Dr. Faragó László ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT- FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK) TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA 2009. október 8. Balatonkenese
Jan 13, 2016
Dr.
Fa
rag
ó L
ász
ló
ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK)
TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA2009. október 8. Balatonkenese
2009. 10. 08. 2
,
A területfejlesztés értelmezése
• A „területfejlesztés” integráló kategória, amely többek között magába foglalja – a különböző téregységek (ország, régiók, megyék
kistérségek) területi szemléletű fejlesztését– a településhálózat-fejlesztést– a településfejlesztést (?) ↔ Területfejlesztési törvény
• Országos Területfejlesztési Koncepció terrénuma (parlamenti határozat)
2009. 10. 08. 3
,Miért van szükség Országos Településhálózat-
fejlesztési Koncepcióra (OTfK)
• Az állam a közszolgáltatásait térbeli hálózatokba szervezve teljesíti. Ez történhet:– Minden tárca saját ágazati elvei alapján különbözőképpen tervezi
és szervezi– Szakmailag megalapozottan, társadalmilag egyeztetve a
parlament által legitimált egységes elvek alapján• 1971-ben készült az utolsó, amit a 80-as években
módosítottak. Elutasítás, majd rehabilitáció.• Településfejlesztési/városfejlesztési politika hiánya • OTK csak részben foglalkozik településhálózati
kérdésekkel
2009. 10. 08. 4
,
Területi dokumentumok és a köztük lévő kapcsolat
• Készült számos háttérdokumentum, tanulmány • Jelenleg két alapvető dokumentum és egy
információs rendszer formálódik: – A magyar településhálózat helyzete és jövője
(helyzetértékelés, problémafeltárás)– Országos településhálózat-fejlesztési koncepció
• Kapcsolata az OTK-val és az OTrT-vel?• Azokkal összhangban készül és önálló országgyűlési
határozatban fogadják el (ez van a kormányprogramban)• Beépül azokba (ez az RKK álláspontja) + Tf. törvény
2009. 10. 08. 5
,Magyarország policentrikusságának mérése
rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT)
• Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól”
• Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat?
2009. 10. 08. 6
,Magyarország policentrikusságának mérése
rang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT)
• Hasonló helyzet– Budapest
„túlreprezentáltsága” 5.39-szoros
– Nagyvárosaink alulteljesítenek
• Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra!
2009. 10. 08. 7
,A településhálózat-fejlesztési politika funkciói és
szemlélete
• A különböző típusú és funkciójú települések hálózatként/rendszerként való működésének az elősegítése
• javaslatot tesz az országgyűlés, a központi állami szervek és az önkormányzatok közös feladatellátásának térbeli kereteire, intézményeire és eszközeire
• Nem egyszerűen leképezi a településhálózatot, hanem normatív elvek alapján dinamikájában/tendenciájában kíván hatni a településhálózatra, a hozzá igazodó funkcióteljesítésre
2009. 10. 08. 8
,
A településhálózat-fejlesztés alapelvei
• A magyar fejlesztéspolitika kövesse az Európai Unió szakpolitikai elveit és feleljen meg a magyar sajátosságoknak
• Törekedjen a hatékonyság (versenyképesség, koncentráció), a méltányosság (szolidaritás, területi kohézió) és a fenntarthatóság elveinek összeegyeztetésére, egyidejű érvényesítésére
• Biztosítson lehetőséget a helyi adottságokon nyugvó helyi kezdeményezésekre
• A térségi (regionális) és a települési szemlélet összehangolása• A funkciómegosztás, specializáció és az együttműködés
elősegítése
2009. 10. 08. 9
,
Átfogó célok 2020-ig
• Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése.
• Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT-rendszerek kiemelt fejlesztése.
• Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása (ESDP).
• Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése.
• A hálózati elemek együttműködésének erősítése.• A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás.
2009. 10. 08. 10
,A településhálózat-fejlesztési politika alappillérei
(vitakérdések)
• Funkcionális megközelítés– Az egyes elemek nem önmagukban, hanem a rendszerben betöltött funkciói
alapján értékelhetőek és fejlesztendőek– a (városi) gazdaság és a közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.)
előtérbe helyezése (az ipar/gazdaság fejlődése alakította a településszerkezetet, az urbanizáció folyamatát)
• Alapegység? Legkisebb központilag szabályozott építőelem?– Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a
megkívánt funkciók teljesítésére. – A kistérségek és munkaerő vonzáskörzetek a kiinduló vizsgálati egységek
(status quo)! funkcionális városi térségek• A hálózat működése vertikális (hierarchia) és horizontális
együttműködéseken alapul
2009. 10. 08. 11
,
Funkcionális városi térségek (FVT)
• A város, mint térszervező, munkaerő-piaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is)
• Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, életvilág, városrégió• Magyar előzmények (Erdei, Bibó stb.) és az európai ESPON kutatások magyar
sajátosságoknak megfelelő újrafogalmazása• Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez (ESDP)• Nagyságát alapvetően meghatározza a munkaerővonzás, a szolgáltatások
vonzáskörzetei és az elérhetőség.• Vertikális munkamegosztásban elfoglalt helyet meghatározza:
– A népesség nagyságrendje– a funkciók komplexitása (köz- és üzleti szolgáltatások stb.)– Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.)– Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet
2009. 10. 08. 12
,
Policentrizmus
• EU új területpolitikai irányelve– Előfeltevés: a többközpontú térstruktúra hatékonyabb (?), méltányosabb és
fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő
decentralizáció– A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe
• Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó
• Gyakorlatban:– A funkciók hatékony teljesítése a központokban – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék
vagy a fogyasztó mozgatása stb.)
2009. 10. 08. 13
,
Javasolt vertikális struktúra
• Budapesti metropolisztérség• Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális
nagyvárosi térségek (5+2+??; )• Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (központ
legalább 30 000 fő összesen legalább 50 000 fő)• Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (legalább
10 000 fős központtal és 15 000 fős népességgel)– Típusok: aprófalvas és mezővárosi
• FVT-ken belüli (lehetséges) struktúra– Funkcionális kistérségek– Funkcionális mikrotérségek
2009. 10. 08. 14
,Intézményrendszer
(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer)
• Az FVT-k a meglévő fejlesztéspolitikai intézmény-rendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a folyamatosan alakuló „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez
• Az FVT státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés
• Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása
• Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás
2009. 10. 08. 15
,
Eszközrendszer
• Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe (FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia és összehangolt szerkezeti terv)
• Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat használja más formában– Szintenkénti feladatmutatók meghatározása– Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása– Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek
prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is
• Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések
2009. 10. 08. 16
,
2009. 10. 08. 17
,
Összegzés helyett: szakmai vitakérdések
• Először a koncepcionális alapelvekben kell megegyezni, és csak azt követően a tényleges besorolásról!
• A országos szintű (top-down) településhálózat-fejlesztési koncepciónak mi az alapegysége?
• A policentrizmus miként értelmezhető és alkalmazható Magyarországon? (Hogyan függ össze az ország méretével, a meglévő hálózattal?)
• Vertikális szintek száma?
2009. 10. 08. 19
,