-
~ORONYÓRAP~ESZfT6K _~S -KEZELŐK DEBRECPNBEN1770--L830
'Tákács .Fbzaef
A magyarországi toronyórák legutóbbi, mintegy 350 éves
történeté-ből ismert �órával bánó" emberek az alábbi négy Estsport
valamelyiké-be sora~lhatók :
1 . -egyházi . alkalmazottak (.p1. egyházfi, .sekrestyés,
har-angozó), akikáltalábaai,semrllifféle k~zetíséggel neon
rendellc~eztek
2 . képzett, -vagy legalábbis valaanilyen - a ínipar területén
kívüleső - foglalkozást űző szeal~élyerk ,~pl . tanító, .kántor,
patikus,kéarényseprő)
3 . az órásmesterséggel tágabb -érteleQnben rokon szakmák
művelői(pl..la~katos,. :kovács, organal~észítő )
4 . órásak, akik a kialakult munkamegosztás következtében
továbbdifferenciálódtak' kls- ~és nagyórakész"ltótk csoportjára
.
~A, h~elyhatáságn~lc az utóbbi két csaportb~a tartozó : mesterek
a3ka1-anazásána tórekedtek a városi toronyórák üzemben tartá,sá ~a,
és csakilyen szentélyek hiázty!á~ban .folyamodlak teljesen
képzetlen, vagy másirányú szakismeretekkel bíró személyekhez. Ez
utóbbiak Debrecenbenis felb~ukkartak_ a régeJabi évszázadokban, de
. l®gkésőbb a 18. század elsőharmadától zr~ár ~a 3 . és -4 .
csoport szakemberei :kezelték a debreceni to-ronyóráikat. A .
a3estereaknek ebből a köréből kerültek ki a toronyórákkészítői is,
akikkel az alábbiakban részletesen foglalkozunk . A hazánkmás
tájairól és külföldről történő betelepülések következtében a
Debre-cenben élő órásak száma a .18 . .század végétő l
:gyarapodásnak indult ésaz 1770 körüli 3 fo"vet szarrben az 1800
utáni első években már egyide-jűleg 5, -sőt 1810 táján -
áiunenetileg - 7 órás itteni műkfldésárő'1 vantudoanásunk. A
'Dunától keletre eső szabad királyi városok közül 1828-baa ~sa'k
Kassa és Temesvár órásainak létszáma vetekedhetett a
deb-recenivel.~
A bete~epülés~k másik köve~tk~eaatténye az, hagy a kálvini
re~fonmá-ció legnagyabb lélekszáarú kelet~ma~gyarországi
k~özpantj~ának szárítóDebrec~b~t -a .i~9. század e~j~én -a
katolikus órásak kerültek szárbelifül~tybe . (Az eláő kaboIikus
órás ~1711~ben kapott polgárjogot.) Sőt, 1832után évtizedeBcig neon
volt református vallású órás a városban . Viszont
1 Eperjessy Géza : A szabad királyi városok kézművesipara a
reformkori Magyar-országon . (Budapest, 1988 .) Függelékében az
iparosösszeírásak adatai . Kassa :388., Temesvár : 400-401.
37
-
az 1770-1830 közti időben csak ~ refórunátus ternplarnaknak volt
torony-órája Debrecenben: a Kistemplomnak, az ispotályi templomnak
és azAndrás tompbonnak, illetve az ennek helyén megépült
Nagytemplam-nak. A város környékén levő helységek református
teanploanainak tor-nyán csak a protestáns templom- és
toronyépítéseiket országosan korlá-tozó intézkedések fokozatos
h(~ttérbe szorulása, majd megszűnése (1781,1786, 1790) után
kerülhetett sor órák létesítésére . A kivitelezéseket fő-leg
debreceni és nagyváradi mesterük végeztéik, bizonyára
nagyobbszámban, mint ahogy azt jelenlegi sanereteirnk látni
engedik. Az 1770-től 1830-ig terjedő időszak - különösen annak első
négy évtizede - amagyarországi toronyóra-építés virágkora volta
Jelen tanulmánybanazoknak a debreceni órásoknak az életpályáját
tükintjük át, akikneltműködési ideje - legalább részben - ezen
időhatárok közé esett, éstoronyórák készítésével, kezelésével,
javításával foglalkoztak .
1730-tól mintegy 6U éven át az Avbaúj vármegyei - Ászülőről
szár-onazó Aszalai nev~Z laikatos-órás dinasztia tagjai kezelték .
a debrecenitoronyórákat . Aszalai János �ára igazító"-tól fia,
István vette át a fel-adatkört. 1772/73-~ban nevezitk őt először
így : �Órása .(a) Nemes)Városínak)".a 1770/71-től a Hatvan utca.
237. szám alatti házban lakott,egy -~ deb:receni viszonylatban
kicsinelk mondható - 140 négyszögölestelken~ Amikor a gr . Fongách
1VILklás vezette cdmissio 1774 tavaszánmegkezdte a váras határában
levő pusztarészek felosztását, Aszalai Ist-ván - beltelke arányábán
- 140/8x300 : azaz 5250 négyszögöl házutáni földet kapott.
Ingatlanjai a későbbielkben nem gyarapodtak.
Egyetlen általa készített toronyóráról van tudoanásunk,
melynekkivitelezésére a Bihari református egyházmegyéhez ,tartozó
Biharpüs-pöwki (ma Episco~pi~a Bihorulu .i, Roonánia) egyházközség
megbízásából ke-rült sor 1765-ben. �Készíttetett a csengettyűs,
csupán órát ütő ára Asza-lai István és József, debreceni órás
mesterek által 297 Vonás frárt.' .' bA megbízás teljesítésében a
mester József nevű fia is közreműködött,aki késáb~b elkürült az
atyai háztól és csak )*779/80-bon tért oda visz-sza.° Aszalai
István 178?, augusztús 5,én - 67 éves korban - békö-vetkezett
haláláig' viselte gondját a debreceni toronyóráknak: Ezt a
tevé-
38
2 Lásd részletesebben : Takfics József : Templomtoronyórák
Magyarországon a törökkiűzésétő l a reformkorig. In : �Az egyházak
a változó világban" című megjelenésalatt álló tanulmánykötetben .3
HBML. IV. A . 1013/c. Lib . 18 . Az Aszalai Istvánra vonatkozó
adatok -itt és atovábbiakban - a Hatvan utca No . 237 . alatt
találhatók . Városi órásként valóalkalmazásának évét pontosan nem
tudtuk megállapítani, mert az erre vonat-kozó forrás - Debrecen
város házipénztári iratanyaga - 1768-1797 közöttiévekből nem maradt
fenn .
4 Vö. : Debrecen története 1693-1849. 2 . köt . Szerk . : Rúcz
Istvó:n (Debrecen, 1981)288 . - A telek nagyságát az 1774/75 . évi
hadiadó kivetésben említik először :HBML. IV . A . 1013/c . Lib .
20 .
5 Emlékirat a püspöki ref. egyházról . CSsszve szedte é5 összve
állította : P¢p Károly.1863. (Kézirat.) 434 : TtREL . I . 8 . c . 7
. doboz . - -Az óracsináltatás 'évét á mesternevének említése
nélkül - a Bihari ref. egyházmegye egyházközségi javainak1809 . évi
conscriptiója is megerősíti . (TtREL . I. 1 . s. Liba 2. fasc .
Püspöki .), nyil-vánvalóan mindkettő az akkor még hozzáférhető
eredeti dokumentum(ok)bólmerítette adatát.
8 HBML. IV. A . 1013/c . Lib . 24 .7 Ht . Ak . 1786-1789 TtREL.
I . 99-a . Lib . 85 . 587 .
-
kenységet - az akkor 42-. életévében járó - .fia, Aszalaí József
foly-tatta, aki apja halála után annak ingatlanjait is örökölte -
az 1779/80óta b rtóká~ban levő 3 :kapa sző lő mellé -, de azokat a
későbbiekbennem gyaraipí~tatta s
"1789,ben a' bi.harnagy~bajoQni: refarnnátus eklézsia vele
lépett egyez-ségre tarnplomtoronyáráj .a elkészítése ügyében . A
szerződést október14-én kötötték meg, melyben rögzítették az ára
árát : �háromszáz Nro.300 Rh Forintban, öt, Nro. 5 köböl búzában és
öt Nro . 5 száz kévenádban, Melly nádnak is Házau~nhoz való bé
szállításával tartoznak fentírt Ekklesiának Előlj~árói ; : . ."s A
továbbiakból kitűnik, hogy Aszalainemcsak az óraszerkezet
elkészíbé5ére kötelezte magát, boncon azt isígérte, hogy egy 13-14
fontos �csengettyű"-ről, valamint az óráhozszükséges kötelekről
gondoskodik, sőt a mutatók aranyfüstleanezzel va-ló bevónását is
elvégzi . Munkájáért 3 évre vállalt garanciát: Mielőttmunkához
.látott volna, felvett 31 Rhénes forint előleget, amit
mindenbizonnyal anyagok beszerzésére forditortt . A szerződés
megkötése után13 hónap elteltével került sor az óra toronyba való
felszerelésére. Neonldliet tudni, milyen határidőre szólt az
egyezség mert azt a contractus-ba neon foglalták bele. A bajfaniak
anyakönyvük első kötetének elejé-re írt sorokkal állítottak emléket
a száanukra fontos eseanénynek, ezalapján tudjuk, hogy 1790,
november 15-+én kezdett működni a �Csen-gettyűvel edjütt ütő óra"
.'° A rend.ellkezésre álló adatok alapján kétsé-gesnek tűnök, hogy
Aszalai József élte fo-gytá g betöltötte volna a váro-si órás
feladatkörét . A hadiadó kivetésekben mindenesetre
1791/92-benennlítik ót utoljára ilyen minőségben, azt követően
egyszerűen csakórásnak nevezik : Az egyértelomű választ nyújtani
tudó házipénztáriszámadások sajnos, épp a kérdéses időszakból n,em
maradtak fenn,llígy a . kérdést rnegválas~olatlanul kell hagynurnk
. Egy azonban biztos :1797/98-tan már a �Nemes Város órása Pápai
Josef Ur" és nemÉlszalai, noha ó még életben van . A szeanélyasere
nagy valószínűséggelAszalai megromlott egészségi állapotával
állhatott összefüggésben . Tbc-bem halt meg 54 éves korában, 1799 .
július 24-én~3 özvegye fonogató-ként biztosította megélhetését
.l4'
Aszalai József kényszerű félreállása után a város
toronyóráinakg~ondviselés~ét a tanács Pápai József személyében egy
tehetséges fiatal-arnberre bízta . Pápai Kisújszállásról települt
Debrecenbe, és mint helvéthitvallású nőtlen horologiariust - azaz
nagyórakészítőt - 4 Rhénesff:rlnt lefizetése mellett 1788 . január
9~én írták be a MatriculaCiviuanba.~ 59,40 Rhft évi saláriulmát
kezdetben egy összegben kapta,majd kb . 1804-tő l szabálytalan
időközönként - de nagyjából tavasz-
8 HBML. IV . A. 1013/c . Liba 29 . skk .9 A szerződés másolata :
: RKM. At. fasc . Biharnagybajom. Jelze t nélkül.
X10 ,Az eredeti dokumentumról 1931 . március 7-én kelt másolat
szávege me~ta!ál-ható : RKM. At. fasc. Bihárnagybajom . Jelzet
nélkül .
11 1788 és 1797 kázti időből .i2 HBML. IV. A . 1012/a, Lib. 31 .
Erogatiók . No . 200. .13; #~t2., . ; Ak . 1789-1801, TiR.~~ . : I
. 99-re . Lib. $6 .: 339 :14 HBML. IV . A . 1013/x. Lib . 37 .18
HBML. IV . A . 1011/s . Lib . 2 . No. 1788/8 .
3a~
-
szari és : ősszel - részletekben :'s A~~ 1512, évi
va~yonösszeír~i' tanú-sága szerint 3 .: adóosztályba_ seralt - árős
volt, akir~k tevéltenysége - aziparűzés : és a gidás között
oszlott° meg 212 négyszisgöles~- termelbírt akkor a Piac utcában,
annihez még 7950 négyszögöl' há~~ u~átssi ~főldjárult . Vala
ugyanakkor 4 fejős tehene, . 6 járó lova . és 15 .
g~yabelimarbája:
Pápai várodsi szolgálatárak idefér :két nagy tűzvész_ p
ítcstt ~: De~b-recenben. Az első , 1802 . június 11-én a váras
északnyug~:ti részét sújtotta . A Szt. András tem~ploa~vmal együtt
.e~neik esett :áúaloz
l a=,f+
rtoronyban levő , I. Rákóczi G.y~irgy által 1628-óan
adarná:nyozott~ óramű.~ A templom tű~zvésa .utáni állapotát
effnlé~kezetből :nlsgörvk tó . -- ésezért teljesen hitelesnek nemFr
tekinthető. -, a .Dérr Múzeum gpűjtea~-nyében lévő, Beregszászi
Péternek tulaj~d~aAí~tott rajzom ar~ég,lábha~tó : azóra száaniapja:
. A consi;storiul~n 1843 á~ilisában úgy dáöiztött, h+~gy asúlyosan
sérült tearaplosnot a tornyolkkal
t �le kell rontani":'& ~4zóra: ranrsait azonba~r a- r~o¢rlak
elt~k~ar tás~a- után . is~ rl~eg~o-rizt~k: .
1811 tavaszán újabb nagy tűzesetek gu»sztftottak a- v~ro~sb~arr,
és alángok martaléka lett- - mintegy xnásfiél ezer° jelsóházzal
egyrizét - azispotályi templom is . Újjáépítése során megült föl a
gondnla~t; hogytornyába óra-kerüljön . A megbízást Pápai kaptai A-
szerkezet 1815 őszértmár készen lehetett, .mert a- szepteanb~er
l0~én tartett consistarrális gptrlésről készült jegyzőkönyvben azt
tajálju~k, ~,gy , �COrás P:ágai Férerrcz(sic!) ° béadván kérő
Levelét menyben az Ispptáiybelí Taro~nyba l~rőórának tsupánn
ejkészítéséért ; mert' a'materialéja nagyobb részét a'régi fehér
tarrar ybeli órából tölt ki, retekívül vajó' calculussaj 1$00Váltó
fori~ntat kíván.'' A fe]airerült költségeket a-- város-
lYázjpéFrztátá-ból fedezték, min~ogy �az Ispo~tájyra- tett köit~ség
a- Váras Gássájáiratartozik": Az 181~ös év egyébként Pápai
pályájá~k egyik- i?oreiuló~-partja. Egyelőre isarieretjen akőd~
miatt ettől fagya 11 éven át ne~in őböitötte be a városi órás
feladatkörét: Csak- 1818-tfil találjeEk- őt ittebben a
ff~rbkcióban. Neon elörehaladoat éle#~korás~k uraló be = hi-szen .
ekflcor araár 66 év~esfi -, hagy a következő évtő l' már csark az ~
ispo=~tálybeli toranyóra �igazításé"-t kellett végeznie : 1827=ttil
u~ ,, a-vá~ras a. korábbi egy helyett .bóraara, óráost .
al~kal¢nazatt, adcil~. közű] egyik a�Kis bád~agos. toronybeli óra"
(KiStemPloan)> , má,si~k . a. . �l~éttSs . toronyiÚr~a'-', vagy
�,Nagy
arany; óra" (Nágytempiloan), s a_ ham az . �Is.
18-HBMi .. IV: A : 1012/x. Lili. 3i . Erogatiók. ~Nó . 200 ; Líb
. 82 . 1x80/1881 : Eroga~4iók;No: 195, uo: 1803/i804 : Erogatiók,:
No . 288: és Lib . 4i . F:roggtrók. No: 492 493 . -1807-t81 i8ü-ig
,átmenetileg 60 Rft .érti jápandóságpt kspntt.
17 HBML. IV . A. 1011/v. Lib. 5 . 48=49:18 Sziles István :
Szabad királyi Debreczen város történelme a legrégibb kortól a
mai időkig . I . köt . (Debreczen, 1871) 287, és 262 . - Az óra
járásával együtt forgóholdat még 1707-ósra a garázdálkodó császári
katonaság szerelte- le x toroayból.(Balogh Istvúnc A-debreceni
Nagytemplom: (Budapest, 1982)'1 .]
i9 _Szentlréteri Kun Ágota: A debreceni református Nagytemplom.
(f805-1817) (Deb-recen, 1930) 3.
20 Minden kétséget kizáróan Pápai Józsefről van szó. A Fereme
keresztnév téveshasználatára lásd : Takács József : Hogyan, kapott
toronyárát - a debreceni SzentAnna templom? In : Déri Múzeam
évkönyve : (Megjelenés alatt.' I2. sa: jegyzet:
21 TtREL . I . 99-c . 14 . 1815/2 7 .22 HBML. IV . A . 1012/a .
Lib . 88 . 285 .
40 .
-
pc~tályi óra" gpnd~nzását látta el . fikor rendesték a
fizetésieket is. Ér-dekes, hagy az 1811 . évi pénzdevalvációkor ezt
neon tették meg, Az is-~tálgi ttaronyQr~a kezeléséért évi 20 forint
volt a járandóság, aanit áp-rilis/smaj~s és október táján
részletékben folyósítottak. Pápai József ré-szére az uiolsó
munkabért 183Y . október 28-án fizették ki a város há-zipénztárából
. A következő évben �bélgyulladás"-t kapott, és hiába gyó-gyítatta
őt I~xrlety d~oktar, 1832. szeptember 15-én, déleltett 11
órakarrrleghalt.~ Pápainak egyetlen ferlmnaradt órájáról van
tudo~rnnásn~nk : ezegy asztali állóóra. Az ispotályi toranyóra a
templommal együtt meg-semmisült az 1899 . július 14-i tűzvész
alkalmával .~~ Pápai távozása utánaz ispotálybeli óra gandcxzását -
az akkor 46 éves - Darai Andrásfolytatta és megszakítás nébkül
végezte 1848 . október 8-án bekövetke-zett haláláig.
Az 1815-ben hivatalba lépő új városi órás - aki Pápait
váltottafel átmenetileg - Enderie János volt . Az elsöprő
többségben levő re-f~ormátvsok által lakott Debre~een az ő
szeanélyében katolikus órást kapott . Enderle képzett órásként
érkezett német nyelvterületről Debre-ce~abe, s 1809 . július 18-án
nyert itt polgárjogot." I-Iogy már évekkelkorábban itt lakott, arra
bizonyítékul szolgál András nevű fiának 1803május 2-i keresztelési
anyakönyvi bejegyzése a debreceni Szent Annaplébánia matriculájában
.~ Felesége Clara Fíber (Friber?), - nevébőlítélve - német
származ~ű lehetett.
Enderlét az 1815/16. évi házipénztári számadások említik
előszörvárosi órásként .29 59,40 Rft évi járandóságért látta el
feladatkörét 1822 .augusztus 28'-án - 46 éves leprában - váratlanul
bekövetkezett halá-láig .~° Enderle nem volt nagyósakészítő , a már
idézett matricalábonhoropeusnak nevezik. Az 1832/33. évi
vagyonösszeírás szerint özvegye¬inogatásból élt a Varga utca 67 .
sz . alatti házban, minden bizonnyaleggedül, ~tnert János nevű fia
- aki ekkor már szintén órásként dol-gozott - Aranyi István
professzor házának volt lakója .
Enderléné
23 Ht . Ak . 1831-1839 . TtREL. I . 99-a. Lib . 89 . 53 verso és
54 recto.~ A Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Leltári száma :
III. 90 . 7 . 1 . Felirata :
�Pápai Josef Debreczenbe" - dr . Szalay Emőke szfves közlése.25
Herpay Gábor: A debreczeni református ispotály története .
1529-1929 . (Debre-
czen, 1929) I08 .28 Ht. Ak . 1843-1849 . TtREL . I . 99-a. Lib .
91 . 42 7 verso és 428 recto .Z7 HBML. IV. A. 1011/s . Lib. 2 . No
. 1809/23 . - Származási helye a Matricula Gi-
vxumban : Zusterhausa in Svetzia . Ilyen, vagy hasonló nevű
helység Svájcbansohasem létezett, ellenben Heidelberg és Heilbronn
között van egy Zuzenhausennevű település . Talán errő l lehet szó .
(Bundesamt für Landestopographie - Wa-berrs/Svájc szfves közlése
.)
g8 SZA. Lvt. K . Ak. II . köi . 78.29 HBML. IV . A . }.012/a.
Lib. 54 . 116 .30 SZA. Lvt. Ht. Ak. II. köt . 171 . - Hogy halála
valóban váratlan volt, és pl. hosz-
szas. betegség nem elárzte meg, abból is kitűnik, hogy
saláriumának fennmaradóhányadát, 49,23 Rft-ot, 1821, november
i-jétől 182 . augusztus 28-ig tartó tény-kecséért fizették' ki
özvegyének szeptember 11-én . (HBML. IV . A . 1012/a . Lib.59. 83
.) ~~ a.~, ;
81 HBML. IV . A . 1011/v . Lib . 7 . 300 verso, 301 recto ; 326
verso, 327 recto . - Itj .Enderle János (1804-1848. szeptember 27.)
horopeus 1828 . április 24-én a refor-mátus Aranyi Juliannát vette
feleségül. A házasságkötés tanúi : Erdei József, aRef. Kollégium
professzora, és Trak (sic!) Adám órásmester voltak. (SZA . Lvt. Hz
.Ak. II. köt. 71 .) Ez utóbbi később gyermekei keresztapja lett
fSZA . Lvt. K . Ak .adatai alapján), s a továbbiakban még bővebben
szólunk róla .
-
ekkor meglevő ingatlanjai - mivel férje halála óta forog-atásból
alighagyarapíthatta azokat - nagy valószínűséggel az Enderle János
életevégén fennálló tulajdoni állapotokat tükrözik . Eszerint 152
négyszögöltelket, 2700 négyszögöl ház utáni földet és 3 kapa sző
lőt birtokolt .
Mielőtt a város alkalmazásában állott órások sorát folytatnánk,
Pápaiés Enderle idősebb kortársairól, többek között Kabai Mihályról
kellmegemlékeznünk . Kabai 32-33 éves volt, mikor - vélhetőleg
élete el-ső - toronyóráját elkészítette a gáborjáni református
templom számá-ra." Ezen említett Toronybéli Ora, mely tétetett a'
Toronyba die 17aApr. 1783 . azólta a' maga járásában tellyességgel
mind ez ideig is sean-mit nem hibázott. Lehet tartani, s tartva is
valaki meg látta, egy való-ságos, erős és jól el készült Orának" -
írja a � Kabai Mihály Uramnakrequisitiójára" kiadott irat lapalji
feljegyzésében Boriska Z. János hely-beli prédikátor 1786 . február
5-én. 3z Hasonló elégedettség csendül ki aNagy F. János főbíró és
több esküdt aláírásával, s a helység pecsétjé-vel ellátott
ugyanezen irat főszövegéből is . A kiadott dokumentum aztsejteti,
hogy Kabai 1786 elején újabb toronyóra készítését fontolgatta,s
esetleges megrendelőinek bizalmát ezzel a referenciának szánnító
mun-kájáról szóló írással szándékozott megnyerni. Sajnos, errő l a
vá11a1ko-zásáról mind ez idáig nem kerültek elő adatok. Fennmaradt
üzleti köny-vecskéje 1786 . augusztus 8-tól 1808 . október 4-ig
tartalmaz ezen idő -szakban végzett munkáiról bejegyzéseket . Benne
toronyóráról nincsene¢nlítés, de tükrözi Kabai sokoldalúságát : a
debreceni Református Kól-légium szertárának fizikai eszközök,
Intzédi Sámuel bárónak koanpaszkészítése, egy nánási prédikátornak
klavikord javítása szerepel benneegyebek között. hs több kisára
reparálása.
A második -
általunk ismert - toronyórájával Kabainak sok kel-lenetlensége
támadt. A péri (Szilágypér, ma Pir, Románia) reformátuseklézsia
órát akarván temploma tornyába csináltatni, megkereste Kabait.
Mivel �az Ekklesia a maga alkalmatosságát nem fárasztotta", Ka-bai
saját költségén fogadott szekérrel 1791 . decenrnber 28-án kelt
útxa,hagy Pérben helyszíni szemlét tartson . Az � 1792 . Boldog
Asszony Havá-rak 3 . napján"~ kelt contractust a périek fogalmazták
. � . . . LéptünkEkklésiástól eő Kegyelmével olly alkura, hogy
minékünk kívánságunk's tettzésünk 's Kedvünk szerért való erős
alkalmas jó fertályos órátkészít, mellyet mások is helyben
hagyhatnak minden requisitumávalegyetemben, úgymint az Orát
fertályostól, négy mutató Táblákat áTorony oldalán maga festékeivel
meg festve és mind Őra mind fertálymutatót maga aranyával
megaranyozva ezen Esztend őben esendő Lő -rintz Napjára el
készítvén egészben" 350 Rft-ot kap, de 6 évi garan-ciára lesz
kötelezve . A szerződésben egy szó sem esett arról, hogy azeklézsia
100 Rft-at fog �előpénzül" küldeni Kabainak, noha erre ígére-tet
kapott. Kabai tehát várta a pénzt, az eklézsia pedig azt, hogy
Kabaivégre elkezdi a munkát. Úgy tűnik, a périek türelme fogyott el
hama-rabb, inert a curátorok ellcezdték - Kabaival való egyeztetés
(és hpz-
32 HBML. IV . A. 1018. g. 17 . cs . 1 . No . 17 .33 HBML. IV. A.
1018 . g . 17. cs. i . No . 73 .34 Január hónap .35 1792 .
augusztus 10-ig .38 A szerz8dés teljes szSvegét lásd : HBML. IV . A
. 1018. g . 17 . cs. 1 . No . 28 .
42
-
záértés) nélkül - az anyagbeszerzést. Kabai csak október 12-én
kelt út-ra Pérbe, hogy a helyszíni munkálatokat megkezdje . Az órát
és a szer-számokat már korábban elszállították. Tevékenysége itt
sem volt zava-roktól mentes, mert munkáját narn hangolták össze a
toronyban dolgozóegyéb iparosakéval, s ráadásul a szállásán
szabadon hagyott szerszá-mait sean tudhatta biztonságban . Ilyen
körülimények között - a hasz-szú kényszerű várakozásokat is
beszámítva - Kabai 96 napot töltöttPérben. Miután végre az óra
felkerült a toronyba, 1793. május 18-án apéri eklézsia gyűlést
tartott a pénzügyi elszá¢nolásról, tételesen kimu-tatva addig
felmerült költségeit. Röviddel ezután Kabai írásban adtameg
ellenvetéseit, amelyet a május 26-i gyűlés tűzött napirendjére.
3'Ezen olyan döntés született, hogy Kabainak a teljes összeg
kifizetéseiránti igényét elutasítják, és csak egy jelentősen
csökkentett summáthajlandók elfogadni . Kabai nem nyugodva bele a
határozatba július,augusztus táján Közép-Szal ;n,ok váranegye
alispánjához fordult a felme-rült elszámolási vita ügyében,
pártatlan szakértők kiküldését kérve .Tudjuk, hogy Bölönyi József
alispán eleget tett a kérésnek, de a vizs-gálat kimenetelér ől neon
maradtak fenn iratok:
Az 1799/1800, évi classificatio tanúsága szerint Kabai Mihály
cé-hen kívüli órás, lakatos mester a 3 . adóosztályba volt
besorolva. Ek-kor még a Varga
utca 58. számú házban találjuk, ahonnan később aP~éterfia utcára
költözött . Családja bizonyára nezn volt . Egy Szűts Sá-ra nevfi
fogadott leányáról tudunk, akit - annak csecsamő koraóta - maga
nevelt. 1809 . augusztus 10-én kelt végrendeletében° ezta kislányt
jelölte meg örököséül, s házbeli ingóságait, szerszávmait,
óráit,ruhaneműit rá hagyományozta A testamentumban ingatlanokról
nin-csen eanlítés, jó okunk van azt feltételezni, hogy azért, mert
akkor márnem is voltak. Kabai valószínűleg elszegényedett.
Halálának okául az1815 . április 2-i dátuffnhoz azt jegyezték be a
reforanátus egyház anya-könyvébe, hagy �sinlődés".~° 65 éves
korában érte a halál. �Ingyen te-mettetett' :
Az 1$00-as évek táján a katolikus vallású órásmesterek
kerültekszámbeli fölénybe Debrecenben, s Pápai József halála után
évtizedekigneon akadt protestáns a városban működő órások között .
Ezeket az iparosokat a hit- é
-
könyvében . 1771 . december 31-én vették fel ©t a polgárok
sorába;l Azezt követő első 3 évben a Vas-ga utca 81 . sz . alatti
házban lakott, ahon-nan 1774-ben költözött át a 73 . sz. alatti, az
előbbinél nagyobb, 224 négy-szögöles telken ápolt házba. ~+hez az
ingatlanhoz uaég ugyanazon év-ben - a Forgách-féle co¢nissio
tevékenysége kágcsán - 84(1D négy-szögül ház után való föld járult
. Úgy tűnik, hogy a tarkósan első adó-osztályba besorolt
órás-lakatos mester figyelariét és energiáit nem agazdálkodásra,
harcon mestersége gyakorlására fordította . Mezőgazdasá-gilag
művelhető ingatlan3ait ugyanis az idők folyamán nem gyarapítot-ta,
s 1784/8ö. előtt igavonó állatairól sincs tud,oanásunk.~ 11ieu~
mondennek ellent, hogy később - valószínűleg felesége
öszt~öntiés~ére -mégis malmokat szerzett a Miklós utcában.
1767 júniusában a csa-lád rnár laebrecenben lakot , mert első
szülött gyernr~eküket - ~íárát -e hónap 11 . napján itt írták be a
kereszteltek, majd 7 nap múltán a ha-lottak anyakönyvébe.` 1782-ig
további 9 gyeranekük született, akik kö-zül 5 még gyermek, vagy
ifjú korában meghalt:`'
1790 tavaszán-nyarán Bauer József csengettyűs órát készített
adebreceni egyházmegyéhez tartozó bárándi refos¢nátus teanplo~rr
178~-ben megépült tornyába . MindQn anyagot a mester adott, csak a
festésterhelte az eklézsiát. A toronyóra ára : 450 I~.ft, 10 köböl
kétrészes búza,10 icce vaj, 100 csirke és 600 tojás volt.
_ovi 3 köböl búzáért élete fpgytáig vállalta a gond~ozásat. 4B
Az egy-
házközségi javak 1809 évi conscriptiója során azt jegyezték fsl,
hogy atoronyban �vagyon egy jól el készültt csengetős óra és 2
harang" s,hogy az �óra csengettyű mintegy 12 fontos.'° y ' Az
áráról a következőévtizedekben még többször is hal3:unk. Ma :már
azonban nincs meg.A jelenlegi - �1Vfüller János (ragyára Budapest"
feliratú - toronyáraa 20. század elején készült és került fel a
toronyba . 48
Bauer József egyéb munkáiból csak két - közgyűjteményben őr-zött
- állóóráról van tudomásunk .49 A bárándi toronyóra gondorzásátcsak
rövid ideig tudta végezni, mert 1791 . március 15-én, 54 éves
korában meghalt~ A következő évi vagyonösszeírás tanúsága szerint a
por-
41 HB114L . IV . A . 1011/s . Lih . 1 . 268 .42 Ebben az évben
két járó lovát említi a hadiadó kivetés . (HBRRIL. iV . A . i~i3/c
.
Lib . 27 .)43 Kauffer Klára első férjével, Bauer Józseffel közös
szerzeményként említi 1812 .
évben kelt végrendeletében a �Miklós Uttczai Malmókat" (HBML.
Ti7 . A . 1OÜ/z .5 . doboz . No . 1374 .) .
44 SZA. Lvt . K. Ak. - Ht . Ak . I . köt . 119. és 83 . - Az
anyaicönyvek első köteté-ben vegyesen találhatók keresztelési,
házasságkötési és halálozási adatok .
45 SZA. Lvt . anyakönyvi bejegyzések alapján .48 A bárándi
toronyórára lásd : Szabó József : A bárándi ref . egyház vázlatos
tör-
ténete . (Kézirat.) 1911 . i04. (TtIi,EL . I . 8 . c. 1 . doboz.
Esse . Bárár+d .), Baiassa Ivás :Adatok Bárárad Xz1III. századi
történetéhez . In : Bihari Múzeum Lvkönyve III .(Berettyóújfalu,
1982) 184.
47 TtREL . I . 31 . e. 30 . füzet Esse . Bárárad .4S Helyszíni
szemle alapján . - Adüller János cége 1899-tő l 1819 . január
1-fiéig állott
fenn (BFL . VII . Ker, Elöljáróság . Iparlajstrom . 7 . köt. No.
4528 .) - tehát aBauer-féle óra lecserélése is erre az időszakra
datálható .
49 2~hagyar Nemzeti Múzeum . Leltári szám : 1953 . 213 . �Joseph
Bauer in De}yretzin"felirattal és leltári szám : 1966 . 23, - Gáth
Eszter szíves közlése.
50 SZA. Lvt. Ht . Ak. III . köt . 33 . - A bárándi óra
gondozását a továbbiakban fia,Antal látta el.
~4
-
tál akkor 15 f~3bci1 állt a ház aaspe, $' s gyaraíthatxían nem
csak család-tagokbbl.
~[iutáa a -gyáazév letelt, I~a~affer Klára isRniét férjhez ment:
a ná-lánál 10 évei fiatala~b~ Hein Ferenc horoiágus vezette őt
oltár elé 1~J2.június 2~-én.~ Fiein budai származássá volt, s
röviddel esküvője után- ftű us 7-"éra - kapta meg D~ebnecen~ben a
polgárjogot 5all~intórás1alcatas m
er - ez utóbbi minbségében úgy látszik naggob~b szükségvolt rá a
várASban! - adózás szeanpantjából ő is az első classisba
tar-tozott. ~gyetiezl órájáról sincs tudomásunk . Wiszont ingatlan
javainakgyarapodásából következtethetjük, hagy az iparűzés mellett
gazdálko-dással iás f~oglalkazott. 1808-bora a telkem kivüi mintegy
5 hold földje,Homok Tégláson ió kapa sz®lője volt, to~rábbá 4 fejős
tehene, 6 járólova, ő járn ökre, 2 taa~
li lova, 6 sertése és 48 gulyabeli marhája.Tíz év múlva nagyabb
a fi~ldterülete, kisebb a szői~je, kevesebb a jó-szága, viszont van
két maüna a Piac utcában. ltiők~özben a közügyekreis áldozott
idejéből: városi esküdt lett.
Kauf~er Klára 1812. jaánius 12-én írásba foglaltatta
végrendelefi~ét 5shsgb és ingatiara javait négy élő gyermneke -
Anna, János, Ferenc, An-tal - és férje kitt rendelte eiosztaní . 7~
éves korában halt lxseg, 181 .rnárci>ns 8-ági~ rein Ferenc is
magas éleűkort ért meg. 1838 . augusztus19-én - miután páter
Tamasóczy piarista atya ellátta et szentsége4c-kel - 81 évesen,
elgyengül~ben halt meg. Két nap múlva a debrecenikatolikus
temetőben helyezték sírba a'
A rnár említett Bauer-testvérek közül Anna volt a legidősebb..
Bran-disc Antal Leopoljs~ból (ina Lvov, Szovjetuni:ó~ betelepült
katplikus ~írá$-mesternek lett a #elesége, ő maga városi bába volt
. A férjet a ~atriculaGi~wiu+m é~ az egyházi anyakönyv is
horapeusnak írja, tehát kisóralzé-szítéssel f~oglaikozoti:, bár
tevékenységéről - egyelőre - ,seanimi továb-bi nem ismeretes.
életének egyetlen biztos dátuma : 1794 augusztus 6.Dhkor vették be
őt a polgárok közé, mint mőtlesl e¢nbert se Kiét felnőtt-kort
megért
gyermekéről tudunk, Rozáliát Gréf Sámuel órás vette fe-leségül,
aki 1832/33-bora
az egykor Heia~ Ferenc tulajdonát képező- majd a Bauerek .által
elidegenített - Varga utca 68-69. sz . alattite]iken sült házban
lakott~ A másuk lányáról - Varsányimé Brandisz
5152
535453
5B57sa59
HBML. IV. A, l0ü/v. Irib . 7. 160 . verso .SZA . Lvt . Fiz. Ak.
II . köt. 20 . - A házasulandók nevén kívül itt raás adat
nemtalálható! Életkoruk a SZA Lvt. Ht. Ak.-ek adatai alapján
számolva.HBML. IV . A . 1011/s . Lib . 2 . N~o . 1?92/71 .HBML. IV_
A . 1011/v. Lib . 7 . 204 . verso és 2(i5 . recto.HBML. 1V . A .
1+011/z. 5 . dobos. No . 1374 . - ~Az ixat hátoldalán viaszuccsét
hát-ható, melyen két orosalán által tartott ára fölött koronás kis
cáanerpajzson dEmonogram van! Az akkor élt órások közül egyedül
Enderle János nevének kez-dőbetűivel azonosíthatjuk, aki német
származású lévén családi és keresztnevéta magyar gyakorlattal
ellentétes sorrendben (is) használhatta . Ha ®alóban áv£a
peeaétl~yossat : tagúként nyomta az iratra .SZA. Lv.. Ht. Ak. II .
köt . 186 .SZA. Lvt. Ht. Ak. III . köt . 88 .HBML. IV . A. 1011/s .
Lib. 2. ATo . 1790/70 .Gréf Sámuel 1787-ben született Nagykárolyban
{ma Carei, Románia), meghalt1855 . március 16-ára Debrecenben.
Polgárjogot nyert 1839 . január 17-én . szása-régenből települt be
. (SZA. Lvt. Ht . Ak . III . köt. 247., HBML. IV. A . 1011/s. Lib
.2 . No . 1839/3 .) Működési ideje az itt tárgyalt hoorssakag
kívülre esik . Az ítt em-lített ingatlan birtoklására lásd : HBML.
IV. A. 1011/v . Lib . 7 . 300-301 .
4~
-
Jozefáról - anyai nagybátyjánal~, Bauer Jánosnak a végrendeletéb
ő lhallunk. Bauer János 1776 . május 30-án született Debrecenben~°
Apjamesterségét választva órás lett, oéhen- kívüli iparosként
dolgozott . Mind-össze egyetlen - közgyűjteményben - fennmaradt
órájáról van tu-doanásunk.el Hogy nem tartozott a legkiválóbb
helybeli órásak közé, ab-ból fs látszik, hogy 3 . adóosztályba
sorolt iparosként esmlitik a források,~ noha 51 évet élt :
jószágokat, jelentősebb ingatlanokat nem szerzett .1811/12-ben a
Piac utca 170 . sz . alatt találjuk őt Csapó István esküdtházának
lakójaként . Üt év múlva a 11 . sz. alatt, a Koszta Antal-féleház
öt lakójának egyikeként említi a vagyonösszeírás s2 1809 .
október30-án házasságot kötött PrPeprits Klárával, családjáról
további informá-cióink nincsenek . 1826 . naweanber 28-i
végrendeletéből kiderül, hogyakkor anár hosszabb ideje beteg volt,
s a polgárane-ster által kirendelttanúk is ágyban fekve találtáik ő
t . A már eanlített Brandisz Jozefa vi-selte gondját.
(�fáradozásaiért Vevődjön neki egy tisztességes Bunda"- írja
Bauer.) A beteg órásmester testamentumában egyébként
csupánjelentéktelen értékű j:ava~król esik szó : 10-10 Vft a
katolikus és a re-forrnátus ispotálynak, Varsányinénak a bunda és
végül a 4 . pontban ezáll : �Az Orrás 1Viüszereimet, található kész
Orákkal, Házbeli, lAgybeli ésLádabeli, egyszoval Minden található
Vagyonjaimat hagyom és rende-lean Kedves testvér Ötsémnek
Bauer
Antalnak és
Meredekinak . . ."Bauer János még abban az évben, december 4-én
meghalta
A felnő ttk,o~rt megsért Bauer testvéreik közül Antal volt a
legfiata-labb, de tevékenysége folytán a legkiarnelkedő~bb is . A
vizsgált időszak-ban ő az egyetlen Debrecenben, aki
laikatasmesterként toronyórák ké-szítésével, kezelésével,
javításával foglalkozott . 1782-ben született, ámanyakönyvi
bejegyzése nem található meg a Szent Anna plébánián . Ki-lenc éves
volt, mikor édesapját elveszítette, 26 éves, mikor -1808,
szep-tednber 14-én megno"sült.B S Felesége Katzenpaizer Magdolna -
nevealapján ítélve - szintén német család sarja lehetett. Első
gyermekükAntal, 1809~ben ; az utolsó : Karolina, 1821~ben született
. A városi szám-adáskönyvek tanúsága szerint Bauer Antal egyuke
volt a legtöbbet fog-lalkoztatott mestereknek . De nemcsak
helybeli, hanem_ kidéki megrende-Iőknek is dólgozott. Például
kijárt Bárándra, mert az egykor ápja általkészített toronyóra
gondviselésének kötelezettsége őrá szállt át . A vá-mospércsi
református templom toronyórája - ami 1820-bon került kiműhelyéből -
ma is megvan, eredeti helyén . A talpgerendákra 8 láb-ba1
táanaszkodó, csapos járatú, inga szabályozású órán felirat
nincsen.A korrózió által kikezdett szerkezeten felismerhet ők a
későbbi javítá-sok nyomai, amiknek dátumát a talpgerendába bevésett
- 1839, 1839,1841, 1842. SZJ. - évszámok (és monogram) őrzik e'
Bauer büszke volt
BO SZA . Lvt . K. Ak . I . köt. 147 .61 Falióra, fényezett barna
tokban, számlapján �Johann Bauer Debrecin" felirattal.
Debreceni Déri Múzeum gyQjteményében . Leltári száma : III . 54.
6 . 1 . - dr .Szalay Emőke szíves közlése.
82 HBML. IV. A. - 1011/v. Lib . 5 . 34 verso63 SZA. Lvt . Hz.
Ak. II . köt . 40 .64 SZA. Lvt. Ht . Ak . III, köt. 11 .65 SZA.
Lvt. Hz. Ak . II. köt. 39 .B6 TtREL. I. 99-e. 10 . doboz. No. 558
.87 Helyszíni szemle alapján .
4s
és 131 verso .
-
erre a munkájára, s referenciaként hivatkozott rá, aanikor 1822
nya-rán egy nagy feladat lehetőségét csillantották meg előtte . fgy
ír errő l :�Exmissus Senator T. Laky László Ur által szólíttatván
az eránt hogy'a most épült Reformatuan Nagy Teanplam, két Ujj
Tornyaiba egy OllyanŐrát, melly mind a' két Tornyaba Négy-négy
hellyen mutattna ; ellen-be azt is hogy ha 9 . hellyen, U;gy mint
a' Franku¢nba is mutattna, két-képpen tegyem írásba mennyiért
készítenék ; . . ." Az ajánlatkérésnekaz adott aktualitást, hogy a
templam építése a befejezéshez közeledett.A nyugati torony 1818
júniusában, a keleti 1821 augusztusában márkészen - állott.
Egyébként mind a Weüss-, mind a P~échy-féle 1803-ból való
teu~np-1o~rrltervek óraszámlapokkal ellátott tornyokat mutatnak,
Péchy Mi-hálynak a consistoriumhoz intézett 1803 . július 10-i
keltezésű levelé-ből még az derül ki, hogy nincs éldöntve : mind a
két toronyba lesz-eóraszerkezet, vagy csak az egyikben. e9 Bauer
ajánlatának megírásakor aprobléma már nyugvópontra jutott, mert a
megrendel őnek csupán azvolt a kívánsága, hogy mind a két tornyon
legyen 4-4 számlap, de szó-ba került egy kilencedük helyen
felszerelendő számlap is a �Frankwlnba" .Bauex ajánlata tehát ezt a
két alternatívát tartalanazta : az első t 6000,az utóbbit 7000
Rft-os vállalási összeggel : Nem tudni, eljutott-e az ille-tékesek
kezébe, mert az 1823 augusztus 21-i tanácsülésen olyan
döntésszületett, hogy �Ezeknek az Oráknak mi móddal leendő
készíttése erántés hogy mennyiben kerülhetne az ahozértő Mester
emberekkel SenatorLaky László és Kamlásy Dániel Urak értekezzenek,
's ró11a reierállya-nak."~ Laky tehát ismét felkereste a helybeli
órás, ill, lakatos meste-reket, és �sok beszédjek után azt
tapasztalta, hogy 1500 Rhft-ért con-ventios ,pénzben alkura lehetne
vélek lépni." Mindezt 1824 . augusztus23-i jelentésében a tanács
tudamására hozta, amely ezek után feahatal-mazta St a
legalacsonyabb vállalási összeget ajánló iparossal
szerződés-tervezet elkészítésére . Laky november elején mutatja be
a Bauer An-tallal kötött cantractus szövegét, melyre 1824 .
december 8-án kerül rá ajóváhagyás." Az iratból szinte sugárzik
Bauer lelkesedése, ami szerző -désekben szokatlan. Ennek tudható
be, hogy benne kizárólag a saját- vállalt - kötelezettségei
sorakoznak . Elvállalta egy toronyóra elké-szítését, tsinosan és
remek módra, mához esztendőre" (vagyis 1825 . de-ceanber 8-ra),
ennek a toronyba való felszerelését 8 számlappal úgy,hogy
valamennyi �egy formán mutassa az Orát" . A szerkezetnek
�mindhellllyes és erőss alkotásáról, mind tsinos és állandó
voltáról" felelősségetvállalt, s javait a �Ns. bátorságára és
szabad tetzésére" lekötötte :Ezen kívül - fivére - Bauer János és
Trakk Adám helybeli órás-mesterek személyében kezeseket is
állított, kérve, �hogy ezen Oránakjövendőbeli gondviselése és
directüoja hár¢nonk közzül akálanelyükönk-re bizattason" . Az óra
majdani üzemeltetése sprán keletkező hibák ja-vítását �minden
jutalom nélkül 's ingyen" vállalta . Feljogosította a �NS.Várost",
hogy a kész órát szakértdkkel megvizsgáltassa és ha kivitelét
88 A homlokzati tervek reprodukcióit lásd : Balogh : i: m . 14,
16.69 A levél idevágó részletét idézi : Sxentpéteri Kun : i . m.
4.70 HBML. IV. A . 1011/k . No. 1824/820 . - Téves tehát az a
megállapítás (lásd : Szent-
péterE Kun: i . m . 21 .), hogy az óra már 1822-ben
elkésztilt.71 HBML. IV. A . 1011/k . No. 820/18 .
47
-
találná xaegfelelőnek az 10Q® Rft e}~xleget 0isszafiae~li, és as
c5r6tr~aagálloa veszi. A~ szerzcrdés szeri~tí ár fen»radá
háayadána~k rész-m történő kifizetésére csak abban az esetben
tartott igényt, ha a saer-kezet �tökelletes Munkájunak találtatik".
I825 . j~uár 15-én �.u To-rangbeli Qra készítésére" Barxer
mesterIIek az ígért előleget kiutalták.T~A kivitelezést adathiányok
miatt végigkövetni sem teájuk, de az utaksv mozzanatok ismertek .
�Lakatos Bauer Antal Drnak az 131y Torr~ny-beli kettős fagy C}ra
elkészités~rt, as alkun Summának hátra levő ré--szét" 1827 .
február 24-én fizettéik ki a város házipénztárából.'3 Lgy hó-nappal
előtte az órapondusokat készítő Begykő Albert kapta ~g mu~xká-jáért
járandóságát, június 1lén pedig az árukötélért Füzesi
ls~tvánnakutaItal~ ki 63 Ft-ot~ Az óra tehát legkésőbb 1827
tavaszának végén márüzeanképes lehetett . Gondviselését Bauer
Antalra bízták, akinek ebbéli- mintegy hét hónapon át végzett -
tevé3cenységéért odrtáberben fiI,.54Rft-ot folyósítottak.' A
kővetkező esztendőtál - egészen haláláig -89,3Q Rft évi díjat
kapott : a legmagasabb összeget a város alkalmazásá-ban áIlö hámon
órakezelő közül.
1828/29:-ben a ~iarga utca 66 . sz. alatti házlYaa lakott, emui
19ő négg_sasögőles telken állett. Több mint 4 hald ház utáni
földel, 16 kapa sző-Iőve1 rendelkezett, továbbá szárazmalmokkal és
néhány jószággal.'sA v~agycr
zeírás szerint első adóa~sztál~rba besorolt iparos volt .
~l-lett a bárá~xdi toranyóra járására is felügyelt és szükséges
javításait vé-gezte, de ~bizol~gára nem rendszeresen, mert a
báráncü ~esbitériusn1842. április 17,én tartott gyűlésén ezzel
kapcsolatos elégedetles~ségé~dcadott hangot, és �Ő~s 11~ester Bauer
13rral leéndő értekezés ~egygőTörök lnvre és Fő Biró Markő ístvánra
bízatott"." A május 1-jén foly-tatott ülésen a jegyem már arról
ac3~late~tt száanat, mit végzett Bauermesterrel. A jegyző~künyvben
egyébként az olvasható, hagy sz �ŐrrésMe$terek kint voliak Apr.
2~-en és az öra kw~til t®éndő szolgüatjdsatajjánlották." 1:¬ogy
BaueF Antal mennyire nem volt ráutalva a bárán-di eklézsiától
évente kapott jelképes értékű fizetségre, az is mutatja,hogy a
)
retkeaő évlnen megengedhette magának a debrreceni
liatal~ustemetőben egg �őr háznak halottas Karnaraval" együtt való
felépítte-tését saját költség~r.~
Bauer Antal I846. ncrvarnber 6-án beír meg
�,rnellviakórsá,g"-bart~A~int 8 érrel korábban mostohaapját, F¬ein
Ferencet, úgy most át is~`hoIcli molnár Fér prépost, debreceni
plébános temette:
A Bauer Antalnál mindössze 3 évvel fiatalabb Track (Track)
ÁdámBécsből települt Debrecenbe, m,ég 1$99 februárja előtt . E
hónap 16-án
72 HBML. N. A. 2012/a. Lib. 82 . 21?.7ff HB~L. FV. A. IOI2/a.
F~ib . 63 . 283.?4 Uo.: 283 és 284.75 Uo.: 132.?8 H~BDIiL. IV. A.
1ü131c. Lib. 8L 183, 20~k?7 HvREL. fasc . Báránd . -Felzet néIküí.
Presbiteri jegyzókányv. II . köt. 48.78 Uo . : - Az említett �órás"
mesterek egyike maga Bauer Antal volt, a másik
személy föltevésünk szerunt a fias ífj. Bauer An~ leheteti ski
váosi óráskémetapja halála után a ref. Nagyóenngiom tor~yórájjának.
kezelje lett . F.gébké~tmindketten la~katasok. voltak..
79 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 118. 1~Fo . 1893/288.80 SZA Lvt.
Ht. Ak . III. köt. 134.
4g
-
született József nevű fiát ugyanis már itt De-brecenben
keresztelték ésjegyezték be az anyakönyvbe81 Nagy Teréziával kötött
házasságából1826-ig további 7 gyermeke születésér ő l van
tudomásunk . 1815 . noye¢n-ber 27-én - 8 Ft taxa lefizetése
ellenében - vették fel a polgárokközé, mint horolopegust . 8z
Közgyűjteményben egyetlen munkájáról tu-dunk : ez egy 4 fémlábon
nyugvó asztali állóóra . Tudomásunk szerinttoronyórákat nem
készített, de javításukkal több ízben is foglalkozott.Az első erre
valló adat 1819-b ő t származik, aanikoris a kabai reformá-tus
templom toronyóráját javította, 150 Ft-ért .~~' 1822 . augusztus
29-én- egy nappal azután, hogy Enderle János meghalt - ő lett
Debrecenváros órása . es Ettő l fogva az ő kötelessége volt a
városi toronyórák üze-meltetésér ő l való gondoskodás, és szükség
szerint a javítás is . 1827-benpéldául a �Bádogos Toronybeli Őra
reparálásáért" kapott 46,30 Rft-ota város . házipénztárából,
de hasonló bejegyzésekkel a későbbiekben istálátkozunk a városi
számadáskönyvekben .
A . javításokért azonbanmindenkor külön díjazás illette meg. Az
évi saláriumát - 59,40 Rft-ot -vagy egy összegben, vagy pedig a
tavasz és nyár fordulója táján és ősz-szel két azonos részletben
kapta . Miután a Nagytemplam toronyórájaelkészült 1827-ben - Trakk
kezességvállalása mellett! - a váras általalkalmazott 3 �órás"
között olyan munkamegosztás jött létre, hogy Pá-pai és Bauer a
saját művét, Trakk pedig a Kistemplom óráját gondoztaés kezelte a
továbbiakban .
Trakk Ádámnak két fia lett órás : József és Károly. Éz utóbbi
1847-ben Tokajban dolgozott ~' József 1835 . január 28-án Sztraka
Annát vettefeleségül, Sztraka József órás lányát . Trakk t~dám
Terézia nevű lánya1832 . november 5-én Schável József helybeli
órásmesterrel kötött há-zasságot
Anni Trakk vagyoni helyzetét illeti : 1823/24-ben 314
négyszögölestelken épült háza volt a Cegléd utcában, továbbá ház
utáni földje, és 2kapa sző lője . Ugyanakkor 2 fej ős tehenérő l is
tudunk. °° Az ingatlanokszárra, nagysága a későbbiekben nem
változott, csak a lakók cserélőd-tek . )Eleténevk utolsó éveiben -
lányán és unokáján krvül - kilenced-magával lakott 5 szobából és 2
kamrából álló földszintes házálzan.°'
81 SZA. Lvt . K . Ak. II. köt . 97 .82 HBML. IV . A . 1011/s .
Lib . 2 . No . 1815/71 .83 Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében .
Leltári száma : III. 1919/1 . - dr . Szaláy
Emöke szíves közlése . Magángyű jtők birtokában további darabok
létezését fel-tételezzük. 1991 nyárón régiségkereskedésben tárt fel
egy példány Debrece~ber .
84 Dávidházy János : A kabai ref. egyház történetére vonatkozó
adatok : (Kézirat .)é. n . 19. (TtREL . I . 8 . c . 3 . doboz falc
. Kaba.)
85 HBML. IV . A . 1012/a . Lib. 59 . 83.86 HBML. IV. A . 1012/a
. Lib . 63. 284 .87 Vö. : SZA . Lvt. Ht . Ak . III . köt . 138.88
SZA Lvt . Hz. Ak . II . köt . 85 . - Sztraka József 1765-ben
született, meghalt . 1825 .
december 20 . (SZA . Lvt . Ht . Ak . III . köt . 7.)
Morvaországból települt Debrecen-be . 1800 . július 5-én nyert
polgárjogot . (HBML. IV. A . 1011/s . Lib . 2. No . 1800/50
.)1800-ból mint pesti mestert említi őt : Pritz István : Magyar
órák . (Budapest,1943) 58 . Működésének további adatai egyelőre
ismeretlenek.
89 SZA Lvt . Hz . Ak . II . köt . 79 . - 1845/46-bon Schável
készítette a debreceni Szt .Anna templom toronyóráját. Történetét
külán tanulmányban dolgoztam fel .(Lásd : 20 . sz. jegyzetet .)
90 HBML. IV . A. 1013/c. Lib . 50 . 364 .91 HBML. IV. B .
1109/p. Lib . 33 . No. 2152 és Lib . 46 . No . 2152 . Ezek az
összeírások
az 1850 . és 1851 . évi állapotokat tükrözik.
4~
-
1853 . március 8-án halt meg, 68 éves korában. A Kistemplom
torony-órájának �igazítása"-t csak 1853 januárjában vette át tőle
fia, TrakkJózsef. 93
Az eddigieket röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hagy a
to-ronyórákat készítő , kezelő és javító mestertik 1770-1830 között
Deb-recenben helybeli órásak, lakatosak, akik az ország más
vidékeiről, illetve külföldről betelepült személyek (vagy azok
leszármazottjai) vol-tak . Többségült német származású és
katolikus, egymáshoz fűződő - ki-terjedt rokoni kapcsolatokkal . Az
iparűzés mellett földműveléssel, ál-lattartással, gazdálkodással is
foglalkoztak, többnyire csak háznépükellátása céljából, de
kivételesen azon felüli mértékben is . Néhány csa-ládnál a
mesterség több generáción át folytatódott, és órás,
lakatosdinasztiák alakultak ki (pl . : Aszalai, Bauer, Trakk) .
Tevékenységük so-rán mesterségük határterületére eső munkákat is
végeztek : horapeusok .lakatosok vállalkoztak toronyórák
kezelésére, sőt készítésére, s horoló-gusok műhelyéből kisórák
kerültek ki . A városi órás feladatkörét halá-lukig - de legalábbis
amíg egészségük engedte - ellátták, ezért e hi-vatal viselői csak
ritkán cserélődtek .
Az egykor Debrecenben honos mesterségek :közül aligha van
mégegy, amelynek története országosan is oly kevéssé feltárt lenne,
mintaz órásiparé. Ha e tanulmány nyovmán kevesebb lesz az
ismeretlenségfehér foltja, munkám nem volt hiábavaló .
50
THE MAKERS AND WINDERS OF CHURCH CLOKS IN DEBRECEN1770-1830
92 SZA. Lvt. Ht . Ak . III. kót . 225 .93 HBML. IV . B . 1112/á.
Lib . 31 . 326 .
József TakácsThe present paper describes the lives of the
clockmakers in Debrecen who wor-
ked, at least partly, between 1770 and 1830 and were engaged in
making, windingand repairing church clocks .
The number of clockmakers in Debrecen - owing to immigration -
began toincrease at the end of the 18th century and in 1828 besides
Kassa and Temesvárit was this town that had the most of them among
the royal free boroughs east ofthe Danube.
Most of the clockmakers were of German origin and Catholic and
they hadstrong fámily connections among themselves . In the case of
some families the tradewas carried on for generations and whole
dynasties of clockmakers and locksmithswere formed (e.g. Aszalai,
Bauer, Trakk) . They undertook works that were only atthe
borderland of their trade. To local and rural orders they prepared
church cloksfor Protestant churches and for a very reasonable or
token payment sometimeseven in kind they kept looking after them
.
They performed the duties of the town clockmaker tí11 their
death - or atleast till their health made it prossible for them -
thus the beares of this officewere seldom changed. In the period
under survey three Reformed churches hadclocks in Debrecen . Two of
them were the works of local masters .