Oktatói felkészítés

Oktatói felkészítésTÁMOP 2.1.6.

Mezőgazdasági közfoglalkoztatás

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZETDEBRECENI IGAZGATÓSÁG

Türr István Képző és Kutató Intézet 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.www.tkki.huIntézmény akkreditációs lajstromszám: AL 0008Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04

Az oktató szerepe a képzés folyamatában

Együttműködés a helyi képzési program elkészítésében; Oktatás az órarend alapján a tervezett haladás üteme szerint; A munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos oktatások

megtartása, dokumentálása; Modulzáró feladatok összeállítása, a modulzáró vizsga megtartása,

értékelése; A sikertelen modulzáró vizsgát tett hallgatók figyelemmel kísérése,

segítségnyújtás a megismételt modulzáró vizsga sikeres letételéhez; Az értékelt modulzáró feladatok, illetve dolgozatok összegyűjtése,

átadása a képzésfelelősnek; A gyakorlati vizsgafeladatok összeállítása; A gyakorlati vizsga anyag- és eszközigényének jelzése.

I. Oktatási feladatok


Szükség esetén a felnőttképzési szerződések aláíratása a képzésben résztvevőkkel.

A). Kapcsolattartás a képzésfelelőssel

A képzés ideje alatt heti kapcsolattartás; Probléma esetén azonnali tájékoztatás; A foglalkozások tananyag-, eszköz- és anyagigényének jelzése időben; Az órarend esetleges változtatásainak egyeztetése; Akadályoztatás esetén egyeztetés a képzésfelelőssel a

helyettesítéséről.

II. Szervezési feladatok


A). Kapcsolattartás a képzésfelelőssel

A képzés ideje alatt hetente e-mailen tájékoztatja a képzésfelelőst az oktatás eseményeiről, probléma esetén azonnal jelzi azt:◦ Hiányzásokat, azok okát (amennyiben ismert) jelenti;◦ Tájékoztat az oktatás menetéről;◦ Rendkívüli eseményekről informál;◦ Szükség esetén szakmai segítséget kér.

E-mail cím: [email protected]



B). Képzési dokumentáció kezelése

A képzés indításakor a képzésfelelős átadja az alábbi dokumentumokat:

Képzési Napló;

Napi jelenléti ív;

Képzési program;

Képzési órarend;

Munkavédelmi oktatási napló és Munkabaleseti napló;

Átvételi elismervények.

Vezetésük, vezettetésük, ellenőrzésük folyamatosan történik.



B). Képzési dokumentáció kezelése

Napló vezetése◦ A napi órabeosztásnak megfelelően történik;◦ A napló elején szereplő tananyagegységek sorszámát használjuk

azonosításukra;◦ Ügyeljünk a képzési programban megadott elméleti és gyakorlati

óraszámok pontos megadására.

A tananyag és taneszköz átvételi elismervény aláíratása a képzésben résztvevőkkel, eljuttatása a képzésfelelősnek.



C). Jelenléti ív használata, hiányzások kezelése

A napi jelenléti ívek pontos vezetése;

Az aláírt jelenléti ívek (a hiányzások igazolásaival) összegyűjtése naponta, meghatározott időpontban eljuttatása a képzésfelelősnek;

Hiányzások figyelemmel kísérése;

Ha a képzésben résztvevő hiányzik, haladéktalanul tájékoztatni kell a képzésfelelőst, kezdeményezni a Felszólító levél kiküldését;

Hiányzást követően azonnal kérjük a résztvevő igazolását.



D). A képzés zárásával kapcsolatos feladatok

Jelenléti ívek aláírásának ellenőrzése, összeszedése;

Napló kitöltésének ellenőrzése (aláírások, oktatott órák);

Képzési dokumentáció átadása (napló, jelenléti ívek, átvételi elismervények, igazolások, orvosi papírok, munkavédelmi dokumentációk…).



E). Házirend, munka, tűz- és Balesetvédelem

A képzési helyszínre vonatkozó házirend ismertetése, betartatása; A képzés elején a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása,

dokumentálása (munkavédelmi oktatási napló), szükség esetén ismételt megtartása;

A gyakorlati foglalkozásokon a foglalkoztató önkormányzattal együttműködve: ◦ a balesetmentes munkavégzés feltételeinek biztosítása;◦ a munkavédelmi eszközök alkalmaztatása;◦ a gépek és eszközök rendeltetésszerű használata;◦ a gyakorlati foglalkozásokon keletkezett veszélyes hulladékok kezelése.

Munkabaleset esetén teendők:◦ gondoskodni a sérült ellátásáról, rögzíteni az esetet a munkabaleseti naplóban;◦ jelenteni a képzésfelelősnek és az önkormányzatnak, közreműködni a baleset

kivizsgálásában.




Módszertani Kérdések

Mi befolyásolja a felnőttek tanulását?

1. Fiziológiai tényezők: - Érzékelési feltételek; - Fizikai állapot; - Külső hatások.

2. Érzelmi tényezők: - ÉNKÉP;- Motiváció;- Világkép.

3. Intellektuális tényezők: - Előzetes ismeretek;- Kialakult vélemények (előítéletek).


Mi befolyásolja a felnőttek tanulását?

4. Egyéb tényezők: A felnőtt „szituatív” gondolkodású, gyakorlati példákból jut el könnyebben

az elméletekig,

Praktikus gondolkodású, keresi a gyakorlati hasznot,

Önálló döntéshez, intézkedéshez szokott,

Fontos az elérhető cél, a végeredmény hasznosságának tudata,

Kialakult világnézettel, eszmerendszerrel rendelkezik,

Véleményalkotása, ítéletei kialakult szemléleten, értékrendszeren (esetenként merev beállítódáson) alapulnak,

Gyakran nem meri vállalni "nem tudását", nem kérdez


A felnőttképzési programoknak: A tisztelet légkörére kell épülniük; Erősíteniük kell a részvételt és az együttműködést; Ki kell aknázniuk a meglévő tapasztalatokat, építeniük kell a

képességekre; Ösztönözniük kell a cselekvésre való felkészülést; Erősíteniük kell a problémafelvetést és –megoldást; A leghatékonyabb oktatási forma, ahol a oktató ténylegesen jelen van,

közvetlen kontaktust tud teremteni.

Ezért az oktató a tanulási helyzet kulcsa.

I). A felnőttképzés alapelvei


a) Képzés tartalmára vonatkozó követelmények:

Biztos témaismeret, szakmai ismeret;

Széleskörű tájékozottság;

A témájával, szakmájával kapcsolatos gyakorlati területek ismerete;

Helyi problémák ismerete és irántuk való érdeklődés;

A témája sajátjaként kezelése, biztonság, elvi szilárdság;

Probléma felismerés és megoldáskeresés;

A témájával kapcsolatos intézményi és egyéni érdekek együttlátása.

II). Általános elvárások az oktatóval szemben


b) A képzés módjára vonatkozó követelmények:

Megértetni és meggyőzni tudás;

Munkára, kritikára, értékelésre való beállítódás;

Kontaktusteremtés és partnerség képessége;

Aktivizálni tudás;

Az együttműködés megteremtésének képessége;

Feszültség feloldása;

Figyelem és törődés, beleélő-képesség;

A jó légkör kialakításának képessége.



c) Általános személyiségjegyek: Példamutatás (szavak és tettek egysége);

Nyitottság és őszinteség;

Figyelmesség és céltudatosság;

Kreativitás;

Humorérzék;

Türelmesség;

Fegyelmezettség és öntudatosság;

Átlagosnál magasabb felelősségérzet;

Tolerancia képessége és a humanizmus.



Korrekt, toleráns, megértő viselkedés, hátrányos megkülönböztetés kerülése;

Elméleti, gyakorlati órák pontos, felkészült megtartása; A tanítás-tanulás folyamatában feladatai: a tananyag megértetése,

elsajátíttatása, gyakoroltatása, fejlesztés, alkalmazás, rendszerezés, az ellenőrzés és az értékelés;

Módszereiben sokszínű, de erkölcsi kérdésekben egységes fellépés; Fegyelmezés: a munkafegyelmet és a közös tevékenységet zavaró, a

fejlődést gátló, testi épséget fenyegető cselekedetek esetén annak megfelelően;

Kapcsolata a résztvevőkkel: szigorúan oktató-képzésben résztvevő; Saját oktatói munkához önkritikus viszonyulás, külső szakmai

ellenőrzéshez, értékeléshez nyitott, együttműködő hozzáállás.

További követelmények


A fejlesztés, fejlődés alapvető feltétele a visszajelzések adása és kapása!

Visszajelzés alapelvei: Pozitív üzenettel kezdjük és zárjuk; NE kritizáljunk, javaslatokat tegyünk; Visszajelzés adásánál fontos:

Meghallgatni az egyéni véleményeket; Mások véleményének megismerése; Kiegészítés kimaradt információkkal, összegzés; Pontos megértés ellenőrzése.

III). A visszajelzés folyamata


A gyakorlatorientált oktatás olyan gyakorlati feladatokon keresztül történő oktatás, amely a tényleges gyakorlat során felmerült kérdésekre keres válaszokat;

Valós helyszínen, valós tevékenységek végzése közben jóval hatékonyabban alakíthatjuk ki a szükséges kompetenciákat;

több felkészülést, odafigyelést igényel az oktatótól:

◦ új módon, új gyakorlati feladatokat kell készíteni;

◦ a csoportok tudásszintje, igényei is eltérhetnek.

A feladatok megoldása egyes esetekben manuális, fizikai tevékenységet jelent, máskor önálló, illetve csoportokban (team-ekben) végzett szellemi munka is lehet.

IV. Gyakorlatorientáltság


A helyes módszert a Kit?, Mit?, Mikor,? Hol?, Mivel?, Miért?, Milyen körülmények között tanítsunk?

kérdések megválaszolása után lehet és érdemes kiválasztani.

Módszerek:

előadás magyarázat

elbeszélés a felnőttek kiselőadásai

megbeszélés vita

szemléltetés demonstráció vagy illusztráció

projektmódszer kooperatív oktatási módszerek

szimuláció szerepjáték és játék (vetélkedő)

V). Módszerek


Frontális munka Egyéni munkaPárban folyó tanulás Csoportmunka (3-8 fő) Sajátos formák felnőttek számára: Előadás: elbeszélés és magyarázat elemeivel a téma alapos, okszerű kifejtése; Bemutatás, szemléltetés, demonstráció vagy illusztráció: tárgyak, jelenségek, eljárások

érzékelése, észlelése, elemzése és vizsgálata; Vita: önállóan fejtik ki véleményüket, szembesítik másokéval; Brainstorming: asszociációra épül, probléma megoldást ösztönöz; Projektmódszer: csapatmunkára épít, egy gyakorlati természetű feladat megoldására

összpontosít, nagyfokú szabadságot biztosít a team tagjainak a célok kiválasztásától a tervezésen, kivitelezésen át az eredmény értékeléséig;

Kiselőadások: lehetőség az egyén élettapasztalatainak, szakmai tudásának és kutatómunkájának a bemutatására, hozzájárul a kommunikációs képesség fejlesztéséhez, alkalmas lehet oktatói célzatú visszajelzésekre is;

Esettanulmány: egyéni vagy kooperatív körülmények között tényszerű történések taglalása, részmozzanatok kapcsolódásainak meghatározása, bizonyos cselekvések indítékainak vizsgálata.

VI). Munkaformák


Önellenőrző tesztek: a napi munka során a résztvevő segítségükkel ellenőrizheti az eddig elért eredményt, elsajátított tananyagot és saját haladást.

Témazáró felmérők: hosszabb modulok alatt többször ellenőrizzük velük a képzésben résztvevők tudásszintjét.

Modulzáró vizsgák: a szakmai modulok végén szóbeli vagy gyakorlati modulzáró vizsgát tesznek.

Eredményes teljesítésük feltétele a vizsgára bocsátásnak.

Eredménytelen modulzáró vizsgát meg kell ismételni.

A modulzáró eredményét a képzési naplóban rögzíteni kell.

VII). Teljesítményértékelés


A.) Fel akarja adni a képzés folytatását a résztvevő

Oka lehet: a képzés elején megrettenhet a követelményektől, a terheléstől és a saját, nem megfelelőnek tartott teljesítményétől, ezért esetleg.

Javasolt eljárás: Meggyőzni arról, hogy legyen türelemmel magával és a képzéssel

szemben is, mert az újfajta terhelést meg fogja szokni. Ne érezze, hogy egyedül van, biztosítani kell arról, hogy kap segítséget. Jó, ha tudja, hogy egy ilyen helyzetben mindenkinek vannak kezdeti

nehézségei.


VIII.) Lehetséges problémák a képzésben résztvevőkkel

B.) Ellenállás a képzés folyamán Igyekszik az egyén megőrizni, fenntartani bevált viselkedés-módját,

életstílusát, helyzetét még akkor is, ha kevéssé hatékony.Oka: ezt ismeri, nehezére esik átváltani egy másikra, még ha az új

hatékonyabb vagy majd távlati előnyökkel jár. Jó tudni, hogy ez az ellenállás kevésbé szól nekünk, sokkal inkább

magának a változásnak.

Javasolt eljárás: Nem érdemes reflexből elutasítani a képzésben résztvevő érveit, mert ez

csak tovább fokozza az ellenállást. Biztosítsuk arról, hogy megértettük az ő problémáját, ne bagatellizáljuk azt, de próbáljunk közös megoldást találni



C.) Beszélgetés, órai rendzavarás, feladatok kerülése az említett problémák együttes megjelenéseként. Oka:

◦ A képzésben résztvevő érdektelensége, motiválatlansága◦ Nincs célja, elképzelése a jövőre vonatkozóan (előfordul,

hogy menet közben jön rá, hogy ő nem ezt a képzést akarta).

Javasolt eljárás: A motiváltság lehetséges felkeltése: gyakorlatorientált képzés. Az elméleti órákon inkább feladatmegoldás(pl. problémafelvetés és annak gyakorlati megvalósítása) Ha egy oktató tanítja az elméletet és a gyakorlatot, akkor elméleti ismeretek átadásakor a gyakorlatban előforduló kérdéseket kell átbeszélni. Gyakorlatközpontú legyen az elméleti vizsgára való felkészülés, gyakorlás is.



D.) Hiányzásokból eredő probléma: A képzésben résztvevő a maximális hiányzási óraszámot eléri vagy meghaladja kizárásra kerül a képzésből A felnőttképzési szerződésben foglaltak szerint:

„Hiányzás esetén a képzésben résztvevő lehetőleg előre jelzi a hiányzás okát és azt a hiányzás utáni első képzési napon igazolja a foglalkozást tartó oktatónak. Mulasztás esetén hivatalos igazolás szükséges.A képzésben résztvevő tudomásul veszi, hogy késedelmét, vagy a modulfoglalkozás napi zárását megelőző idő előtti távozását a jelenléti ívben az adott napon oktató instruktor rögzíti, majd a havi jelentés készítésekor a létszámelszámoló lapon igazolatlan hiányzása átvezetésre kerül.Hiányzás óraszáma (20%)Amennyiben a hiányzások óraszáma az előbbieknél több és az intézmény szerint veszélyezteti a vizsga eredményes letételét, úgy a TKKI kezdeményezi a képzésben résztvevő kizárását a képzésből, melyről a TKKI Debreceni Igazgatóság előzetesen tájékoztatja az önkormányzatot, a Megrendelőt.”

Javasolt eljárás: tudatosítani kell a képzésben résztvevőkben a képzés hasznosságát; gyakorlatorientált képzéssel emelni kell a motiváltságot.



Az észrevételek, panaszok, javaslatok nagy része olyan, hogy a képzés során előforduló problémákat az oktató lehetőleg helyben, közvetlenül reagálva, megfelelő határozottsággal, a képzésben résztvevők megelégedésére orvosolja.

A képzésfelelős mindenben, így a panaszok kezelésében is támogatja az oktatót, amennyiben szükséges megfelelő szinten jelzi a problémákat, segítve azok megoldását.

IX.) Panaszkezelés



Köszönjük a figyelmet!

Balog EdinaRadnai ViktóriaZsolnai Lajos

Oktatói felkészítés

Documents