o A szecesszió = művészeti irányzat
o A szó latin eredetű, jelentése : kivonulni.
o Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a
korabeli akadémikus művészet képviselt, és a
hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz,
neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
o A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és
iparművészeti irányzata.
o Historizmus és eklektika ellenes mozgalom, ami minden
országban másként nyilvánult meg.
o Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek fel. Felmerült az az
értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd
legkorábbi fázisa.
o Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az
értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet forrásává
vált.
o Anglia: az Art Nouveau kifejezés
o Németország: a Jugendstil (fiatal stílus)a müncheni
„Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után
o Spanyolországban a Modernismo,
o Olaszországban a Stile floreale („virágos stílus”)
o Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style
elnevezés terjedt el.
o Magyarországon a szecesszió néven vált ismertté.
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol
író nevével függ össze. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós
stílus fő motívumai.
Főbb jellemzői:
o nagymértékű stilizálás,
o a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika,
o hangsúlyos, élénk színek alkalmazása.
o A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább
kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
o A szecesszió a századforduló sajátos jelensége. Ellenhatás a naturalizmusra.
o Az 1890-es évtizedben alakul ki Nyugat-Európában, de Közép-Európában is
jelentékeny. Társadalmi bázisa a tehetős polgárság.
o Az irodalomban a szecesszió kedvelt műfajai: a mese, a verses dráma, a
fantasztikus novella, a lélekábrázoló regény és a lélekfeltáró lírai vers.
o Az irodalmi szecesszió eszköztára: a különleges hatású jelzők, a metafora.
o Angliában Oscar Wilde és Swinburne költészete képviseli az új stílust.
o A Monarchiában Bécs kiemelkedő szecessziós centrum. Az osztrák "Jugendstil"
irodalmi képviselői Hofmannstahl és Rilke.
o A drámában az impresszionista és szimbolista színművekhez, csatlakozik a
szecesszió, pl. Maeterlinck és Hauptmann szimbolista korszaka után —került
közel a szecesszióhoz is.
o Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a
tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió.
o Mind a használati tárgyak, mind az épületek
tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek
megfelelően alakították a formát.
Spanyolország, Barcelona: Sagrada Família
(Építész: AntoniomGaudí (1852-1926)
„Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom
alakzatait.”
Antonio Gaudí
Osztrák–Magyar Monarchia:
a Bécsi Iskola mesterei
o Otto Wagner(1841-1918): a bécsi szecesszió vezető
építészmestere. Kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus,
az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük
a Karlsplatz Pavilonjai.
o Josef Hoffmann (1870-1956): a Stoclet Palota és a Kapfenbergi
Színház építője.
Majolikahaus
Ankerhaus
Stoclet Palota
Anglia: Charles Rennie Mackintosh (1868-1928)
Glasgow: School of Art
The Willow Tearooms
Belgium: Victor Horta (1861-1947)
Palais Solvay, Bruxelles
Franciaország: Hector Guimard (1867-1942)
Párizs, metro
Németország:August Endell (1871-1925)
Atelier Elvira, München
o Magyarországon a magyar népművészeti formák átvételén
keresztül alakult ki sajátos szecessziós stílus.
o Ennek iskolateremtő mestere volt az építész Lechner Ödön
(1845-1914) és Lajta Béla (1873-1920).
o Kozma Lajos, a Budapesti Műhely megalapítója, kiváló építész,
belsőépítész és illusztrátor.
o A festészetben Rippl-Rónai József, de található szecessziós elem
Csontváry Tivadar és Gulácsy Lajos műveiben is, és pályája kezdetén Vaszary János, Egry József is festett szecessziós
képeket.
o A szecesszió a magyar irodalomban többnyire a szimbolizmussal együtt jelenik
meg.
o 1890-től A Hét c. folyóirat biztosít fórumot az új irányzatnak, Kiss József (1843—
1921) szerkesztésében.
o A korszak jelentős alkotói:Bródy Sándor, Csáth Géza, Ambrus Zoltán, Balázs Béla
o Czóbel Minka (1855—1947) a magyar szimbolista-szecessziós formanyelv egyik
kialakítója. Verseiben az álom, a fantázia képei jelennek meg: a hó, a halál, a
köd és a tükör. (Hatott Weöres Sándor költészetére.)
o Lesznai Anna (Moscovitz Amália, 1885—1966) költő, író és iparművész. Versei is
figyelemre méltók. Hímzései és főképp könyvborítói (pl. Ady versesköteteihez)
széles körben ismertek voltak. Fő motívumai: kert, virág, fa, föld.
Ady párna1912
Hímzés, 65 x 60 cm
Iparművészeti Múzeum
Magyar Földtani Intézet
Lechner Ödön (1845-1914)
Kós Károly (1883-1977)
Kakasos templomKolozsvár
Budapest, Állatkert
Budapest, Állatkert
Wekerle telep
Neves festők, grafikusok, illusztrátorok:
o Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész
o Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festőművész
o Henri Toulouse-Lautrec(1864-1901) francia posztimpresszionista
festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
Magyar festők, grafikusok
o Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a
legjelentősebb képviselője a szecesszió stílusirányzatának
o Vaszary János (1867-1937) posztimpresszionista, de egy
korszakában ő is híve az irányzatnak
o Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő
o kerámiakészítés
o üvegfestés,
o csipkekészítés,
o ötvösművészet és
o az épületek belső
dekorációjának kivitelezése
Louis Tiffany (1848-1933)
William Morris (1834–1896)