NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ÉRTESÍTŐJE 2013/2014 Szerkesztette: Tóth Péter, Németh Mónika Felelős kiadó: Károly Frigyes igazgató A nyomtatás és a kötészet az Elanders Hungary Kft -ben készült. Felelős vezető: Háry Szabolcs gyárigazgató
123
Embed
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BOLYAI JÁNOS … · 2017-02-25 · Dr. Bokányi Péter PhD magyar nyelv Dr. Farkas András Csaba és irodalominformatika Dr. Fűzfa Balázs PhD magyar
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
ÉRTESÍTŐJE
2013/2014
Szerkesztette: Tóth Péter, Németh Mónika
Felelős kiadó: Károly Frigyes igazgató
A nyomtatás és a kötészet az Elanders Hungary Kft -ben készült.
Felelős vezető: Háry Szabolcs gyárigazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK
ISKOLÁNK TANTESTÜLETE A 2013/2014-ES TANÉVBEN..................3
A 2013/2014-ES TANÉV PROGRAMJAHiba! A könyvjelző nem létezik.
A BOLYAI GALÉRIA KIÁLLÍTÁSAI .....................................................1
szeptember 21-23. Testvériskolai kirándulás a Felvidéken
október 4., 11., 17. Közoktatási gyakorlat I.
október 18-19. Tantestületi kirándulás Budapestre
október 25. Diáknap
november 8.,15., 21. Közoktatási gyakorlat II.
november 29. Nevelési értekezlet
december 8-13. Tiroli sítábor
december 20. Tehetségnap, karácsonyi est
december 21. Bolyai-nap
január 25. Szalagavató
január 30. Alsó tagozatos farsang
február 7. Bolyai-bál
február 10-14. Semmeringi sítábor
február 15. Szülői-nevelői bál
február 11-15. Semmeringi sítábor
március 2-8. Muraui sítábor
március 13., 21., 28. Közoktatási gyakorlat III.
március 14. Nevelési értekezlet
április 10-13. Bolyai Iskolák Nemzetközi Találkozója
május 1. Ballagás
május 5-7. Élménynapok
május 16-18. A 7. a-b osztályok felvidéki kirándulása
május 23-25. Programok az alsóbodoki testvériskolával
május 30. Osztálykirándulások
június 12. Élménynap (Sport- és egészségnap)
június 13. A 8. c osztály tanulóinak búcsúztatója
június 13. Tanévzáró ünnepély
11
A BOLYAI GALÉRIA KIÁLLÍTÁSAI
2013. szeptember 18. Egri szőttes – kiállítás az egri Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel közösen működtetett projekt keretében készült képzőművészeti alkotásokból Készítették: Németh József, Kocsis Zsolt, Lendvainé Horváth Éva, Stumpfel Zsoltné. Megnyitotta: Sándor József, az egri Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója Közreműködtek az 7. a osztály tanulói Pintéréné Bujtás Tímea vezetésével. 2013. október Itt van az ősz… Készítették: Lendvainé Horváth Éva, Stumpfel Zsoltné, Kocsis Zsolt, Nagyné Hajnák Zsuzsanna. 2013. december 4. Nem csak falak – 40 éves a Bolyai épülete A szombathelyi gyakorlóiskola három épületben működött az elmúlt 55 évben. 40 éve a Szilágyi István tervezte Bolyai utca 11. számú épületben folyik a tanítás. Ez az évforduló jó alkalom a Bolyaihoz kötődő építészek közös bemutatkozására. A kiállító építészek: Beke-Tóth Szilvia, Csermelyi Andrea, Csiszár Katalin, Ekler Dezső, Farkas István, Jedlicska Gergő, Szilágyi Balázs, Vereb-Dér Anna. Készítették: Károlyi Frigyes, Lendvainé Horváth Éva, Stumpfel Zsoltné, Kocsis Zsolt. Megnyitotta Károlyi Frigyes igazgató. Közreműködtek a 8. a osztály tanulói Budainé Boda Mária vezetésével. 2014. február Egyszer volt… – kiállítás a MESÉRŐL A kiállításon az alsó tagozatosok rajzaiból épült egy palota a mesehősöknek. Félelmetes sárkányok és képzeletbeli lények riogatták a kisebbeket – egyszóval Meseországban járhattunk. Készítették: Lendvainé Horváth Éva, Stumpfel Zsoltné, Rónaszéki Linda, Kocsis Zsolt.
12
2014. március 12. Görföl Jenő: „Hol sírjaink domborulnak…” – 1848-as honvédsírok és emlékművek a Felvidéken Készítették: Kukor Ferenc, Kocsis Zsolt, Lendvainé Horváth Éva, Stumpfel Zsoltné. Megnyitotta Csóka Tibor tanár. Közreműködtek az iskola diákjai Pilnay Sándorné vezetésével. A kiállítás-megnyitó után Kovács László és Görföl Jenő tartott előadást a felvidéki 1848-as eseményekről. 2014. április Húsvét előtt – Stációk Szauer Ágoston versei Rónaszéki Linda illusztrációival és Somlai Julianna ikonjai a nagyhéten Készítették: Rónaszéki Linda, Kocsis Zsolt, Lendvainé Horváth Éva, Stumpfel Zsoltné. 2014. június 4. Ilyen volt, s ilyen lett… - kiállítás a Nemzeti Összetartozás Napján a bolyais és az alsóbodoki testvériskola diákjai által készített fotókból. Készítették: Kukor Ferenc, Kocsis Zsolt, Lendvainé Horváth Éva. Megnyitotta Hajtman Béla, az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola igazgatója. Közreműködtek az iskola tanulói Pilnay Sándorné és Pintérné Bujtás Tímea vezetésével.
13
PEDAGÓGUSAINK KITÜNTETÉSEI A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok elismerésére. A díj elnevezése a Bonis bona discere, vagyis „Jótól jót tanulni” latin közmondásból származik. Az elmúlt tanévben Kiváló versenyfelkészítésért alábbi tanáraink részesültek elismerésben: Baranyai József
Dobre Norbert
Rónaszéki Linda
A Kiváló tehetséggondozás kategória díjazottja:
Pájer Szabolcs
A Bolyais Szülők Egyesülete által alapított Bolyai Katedra Díjat Baranyai József tanár úr kapta pedagógusmunkájának elismeréseként. A Schneller István Alapítvány pedagógusnapi elismerését Grénus Gabriella és Rákli Lászlóné tanárnők vehették át. A Savaria Szimfonikus Zenekar által alapított Bárdos Alice - kiváló ének- zene tanár díjat Pilnay Sándorné kolléganőnk kapta.
14
BALLAGÁS 2014.
Tisztelt Elnök Rektor-helyettes Asszony, Kedves Kollégák, Kedves Szülők, Nagyszülők, Kedves Vendégeink, Kedves Diákok! Ritka, egy-egy diák életében egyszeri és megismételhetetlen ez a pillanat, amikor az Iskola minden szereplője egyszerre van jelen, és titeket, végzős diákokat köszönt. Hiszen az iskola nem csak diákokból és tanárokból áll, hanem a tágabb családból, barátokból, ismerősökből, akik akarattal és akaratlanul is hatnak rátok. Közülük tanáraitok tudatosan, gyakran a kívülállók számára érthetetlen megoldásokkal. Így ez néha meg nem értést válthat ki, mivel a magyar ember mindenhez ért, sőt mindenhez jobban ért. Egy dolog azonban biztos, hogy azonos a nézőpont. Aki ma itt van, szülő, barát, tanár, kivétel nélkül szeret benneteket; jót akart, és jót akar Nektek. Kedves diákok! Vajon mit hallanánk, ha most egy különleges eszköz segítségével belenéznénk gondolataitokba? A legtöbb felől talán azt, hogy: „De kényelmetlen ez a magas sarkú…”, aztán, hogy: „Jaj, csak el ne sírjam magam”, esetleg: „Mit keresünk mi itt, miért is ez a nagy felhajtás?” Fogjuk fel érettségi tételként azt a kérdést, hogy mit keresünk mi itt! Minden kultúra valamilyen tanulási folyamat végén, bevezetési procedúra után avatási szertartás keretében fogadta be gyermekeit a felnőtt társadalomba. Idegen kifejezéssel mindezt iniciációnak nevezzük. A gyermekkort, az iskolai éveket – Magyarországon – a ballagás zárja le és egyúttal a próbatételek sorának, az érettséginek a kezdetét is jelenti. De inkább másként folytatom, mivel, ha rátok nézek, el is terelődik a figyelmem, mert mindenkiről eszembe jut valami közös emlék. A sí- és vízi táborok, ugye, Orsi, Timi? A matek-, biológia-, informatikaversenyek, ugye Enikő, Jani, Peri? A tornaedzések, síelés, igaz, Juli? A motorozás, ugye Németh Dávid? Dobronyi Dávidról az úri emberi megállapodás.
15
Fruzsiról a divatszakma és a felelős gondolkodás. A hosszú beszélgetések Noémivel, a dekázó Szinti, a közös élmények, sikerek Zoéval, Dórival. Lilláról (12 éve) a beiratkozás előtti könnyes szemű édesanyja, Király Zsófiról a nagymamája és a kick-box, Andréról a történelem érettségi és a közös fotó, Ráhelről a zene és a családja, Balázsról a csodás piros motorkerékpár vagy édesapjának a lemezgyűjteménye. Kuba, Ausztria, Amerika, kollegialitás, egykori tanítványok. Sorolhatnám vég nélkül az emlékeket, sztorikat, a megható és megrázó pillanatokat, de az idő véges és ugye a magas sarkúban nehéz hosszú beszédeket hallgatni… Azt mondják amerikai kutatók, hogy a gyermek- és ifjúkori nehézségek jobban felkészítenek az életre, mint a túlkényeztetés. Tanárként három gondolattal egészítem ki mindezt. Az első, hogy az élet nem fikció, nem cybervilág, nem kábulat, hanem sok-sok érzelem, öröm, bánat, indulat, fájdalom, beteljesülés. Mennyi mindent megértünk mi együtt? Mi minden erősített benneteket az elmúlt években?! Súlyos betegség, tragédia, veszteség, önromboló emberi gyengeség, kétségbeesett tettek. De közben egymás segítése, nagyszerű emberi gesztusok, győzelmek a sportban, gyönyörű művészi pillanatok és nem utolsó sorban remek tanulmányi, emberi teljesítmények. Egyszerre jellemezte az évfolyamot a világhálón terjedő, arctalan anonimitásba burkolózó, másokat semmibe vevő agresszivitása és egyszerre az önmagát vállaló egyenes emberi tartás. Az iskolát, a tanárok, a társak szerepét lekicsinylő, a mindent önmagamnak köszönhető szemlélet és a gimnázium, a tanárok és a társak iránti hála és szeretet. Második tanácsom tehát, hogy mindig felelősséggel vállald önmagad a fényben, és soha ne arctalanul, másokat bántó módon élj az árnyékban! A felnőtté válás próbatételei, a lázadás, a határok feszegetése természetes minden diáknál. A XXI. század tízes éveinek értékromboló hatásai azonban váratlanul, talán felkészületlenül érték ezt az évfolyamot, az iskolát és a szülőket is. Sokat tettünk közösen mindezek ellen és értetek, hogy most itt állhassatok önbizalommal, talán nem elbizakodottan az érettségi, az egyetemi évek, a felnőtt kor küszöbén. Mi szüleitekkel együtt ennyit tudtunk tenni. A harmadik gondolat tehát, hogy vegyétek észre a szerető, az adni akaró családod, barátaidat, később munkatársaitokat! Adjatok önzetlenül, mert akkor soha nem lesz üres, vagy félig üres a pohár! Többen megfogalmaztátok, hogy az érettségivel nincs vége a bolyais közösségeteknek, hiszen ahogy Zsoda is idézett engem a szalagavatón,
16
aki egyszer bolyais, az mindig bolyais. Ez azt is jelenti, hogy erős kapocs köt össze életetek végéig, és ez nem más, mint a Bolyai Gimnázium. Kívánok tehát boldog felnőttséget, sikereket! Mindez már rajtatok múlik! Kedves Szülők! Köszönöm az együttműködést, a barátságot, a segítő szándékot! Az osztályfőnököknek, továbbá az évfolyamot egykor és jelenleg tanító kollégáimnak a munkát! Isten éltesse a jelen lévő bolyais közösség minden tagját!
Károly Frigyes igazgató
Megkopó betűk, eltűnő feliratok Gondolatok Görföl Jenő fotókiállítása elé
Engedjék meg, hogy kifejezzem örömömet, hogy megnyithatom ezt a kiállítást! A fotó – régi, szép nevén a fotográfia – gyökerei ugyanúgy a 19. századba nyúlnak vissza, mint az itt látható képanyag. Mindenki felidézheti magának a tankönyvekből és könyvborítókról ismert Petőfi- képet, azt a bizonyos dagerrotípiát, amelyet négy évvel az első képrögzítés után, 1844-ben készítettek. Az eleinte mintegy 30 perces expozíciós idő a nagy költőről készített kép évére lecsökkent 60 másodpercre! Igaz, tömegessé nem vált a fotózás, viszont megjelent az igény: a rögzítésnek, ezáltal pedig a birtoklásnak az igénye. A fotográfiának ugyanúgy meg van a saját nyelve, mint minden más, művészi jellegű tevékenységnek. Ez a nyelv egy természetes, mondhatni demokratikus jelenség. Kultúrákat és társadalmi korlátokat lép át – éppen ennek köszönheti hatalmas népszerűségét, már-már a reneszánszát. A legmaradandóbb, emlékezetünkbe beforró képek közös jellemzője, hogy elsősorban az egyszerűségükkel, a póztalanságukkal hívják fel magukra a figyelmet. Nézzük a magyar fotó legnagyobb alakjait! Három név, akiknek életműve átível a 20. század fölött: a Brassóból induló Halász Gyula, aki Brassai néven válik világszerte ismertté portréival, a magyar hétköznapokat nemesen egyszerűen ábrázoló Kertész Andor, aki André Kertészként vált világhírűvé, illetve napjainkból Korniss Péter,
17
akinek városfotói revideálták addigi benyomásainkat ismert településekről. Mindhármuk vizuális világának közös jellemzője, hogy nem érezzük őket mesterkéltnek. Mindegyiküket áthatja az a Bocskai István-i attitűd, hogy „a dolgot őt magát nézzük”, ahogy a nagy fejedelem írta a 17. század elején írt végakaratában. Ez a felvállalt és végigvitt szerep az, amely Görföl Jenő és alkotótársa, Kovács László szemléletét is jellemzi. Kitartó és lelkes munkával részletes katalógusát adják 1848/49 felvidéki eseményeinek. Ahogy közös kötetük, a ’Hol sírjaik domborulnak’ bevezetőjében írja Kovács László, „a kor szereplői mindannyian hősök voltak”. Hősök, akik tudatosan, értékalapú választással kötelezték el magukat ’48 eszméi, a polgári demokratikus értékek mellett. Sokszor idézik a neves amerikai történetfilozófus, George Santayana gondolatát, mely szerint „aki nem emlékezik a saját múltjára, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt”. Görföl Jenő és Kovács László rengeteget tettek azért, hogy soha ne kelljen ezt átélnünk – köszönet érte! Emlék- és sírhelyek képeit nézheti a figyelmes érdeklődő, ha körbesétál az aulában. Mindegyik kép egy-egy emberi sors, egy-egy tragikus vagy kalandos életút. Minden elesettnek, elhunytnak volt célja, ambíciója, stratégiája a túlélésre, a holnapot értelemmel, igazsággal és boldogsággal akarták kitölteni. Ha tüzetesen megvizsgáljuk a fotókat, láthatjuk, nem mindenkinek jutott ugyanaz a sors. Andrássy Gyula tőketerebesi neogótikus családi kriptája egy kalandfilmbe illő személyiség életének fordulatairól mesél. A közhonvéd sírja egy másik, mérsékelten látványos életpálya mementója. Mégis, tudjuk és látjuk, hogy abban a pillanatban ugyanazért küzdöttek a maguk helyén. A betűk és a feliratok megkopnak, itt-ott eltűnnek, ám jóleső érzés az, hogy egyre többen vannak azok, akiknek fontos ezeknek a helyeknek az ápolása. Pár évvel ezelőtt az Isonzo folyó völgyében jártuk végig a feleségemmel az osztrák-magyar katonatemetőket. Bedécs Gyula tanár úr könyve volt a sorvezetőnk volt abban az egy hétben. Két felismerés kristályosodott ki bennünk az ott átélt élmények és benyomások által. Az egyik egy közvetlen tapasztalat volt, hogy a nevek elkopása minden értelemben, akár metaforikusan is a felejtést jelenti. Nemzedékről nemzedékre kopik az emlék, míg végül nem lesz olyan, aki már képes lenne felidézni bármit is, mert a családi legendárium nem fog róla tudni. A másik felismerés áttételesebb volt: mennyire mást jelent a patriotizmus és a nacionalizmus! Végezetül hadd emeljek ki egy érdekes életutat az itt kiállított emlékhelyek névadói közül. Nem biztos, hogy tipikus, ám annál
18
példaszerűbb pálya Rómer Flórisé. A Pozsonyban született későbbi tudós bencés szerzetesként, tanárként és közéleti szereplőként is követendő utat járt be annak a reformkori nemzedéknek a tagjaként, amelyhez fogható sajnos azóta sem született. Választása annak a vállalása is volt, hogy a szabadságharc kudarca egyben az ő életpályájának a megtörését is jelenthette egyben. Ennek a gondolatnak a jegyében szeretném még egyszer is megköszönni mindannyiunk nevében a hatalmas munkát Görföl Jenőnek és Kovács Lászlónak, kívánva nekik további eredményes és sikeres fáradozást múltunk feltárásában!
Csóka Tibor
Tisztelt bolyais kollégák és diákok!
Benkő Samu Széchenyi-díjas erdélyi művelődéstörténész szerkesztette meg iskolátok névadójának, Bolyai Jánosnak a vallomásait. Ebben a következő sorokra bukkantam: „… nyilván nem az az érdekesb: hogy a … kenyeret kinyér, vagy Brod-, vagy panisnak nevezik, hanem arról előre gondoskodni, hogy szükség esetére ne hiányozzék.” Nos, kedves bolyaisok! Ez az idézet némileg magyarázatra szorul, ezért számomra az egy kulcsszónál időzöm el: a gondoskodni kifejezésnél. S hogy miért éppen ennél, arról a mai nap is tanúskodik. És tanúskodnak az évek, melyeknek során kialakult a személyes és intézményes kapcsolatrendszer, mely tanévről tanévre erősödni, megszilárdulni látszik. Amióta az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskolájának szolgálatában állok, úgy látom, tapasztalom, hogy a hagyományossá vált nyárutói, kora őszi és a nyarat megidéző, pünkösd körüli közös kirándulásaink, a történelmi Magyarország kies vidékein, történelmi, irodalmi és művelődéstörténeti emlékhelyein tett látogatásaink erősítenek bennünket hitben, érzelmekben, barátságokban és nem utolsósorban magyarságtudatban is. Nagy örömmel tölt el, hogy ezeknek a kirándulásoknak a színhelyeit a mai naptól fogva a fotózás segítségével azok is megtekinthetik, akik közületek még nem látták élőben ezeket a gazdag történelmi múlttal rendelkező tájakat, épületeket. Mindannyian, mai szemlélők, megvizsgálhatjuk a múltban és jelenben, az ilyen volt és ilyen lett különbözőségeit és azonosságait, vagyis megfigyelhetjük, hogy egy-egy
19
történelmi nevezetesség (vár, kastély, emlékoszlop) milyen változásokon ment keresztül. Úgy is fogalmazhatnánk: mennyire állták ki a történelmi viharok okozta és sújtotta próbát. Minderről a mai fotók adnak számunkra hírt. Selmecbánya, Körmöcbánya, Zólyom vára, az Ógyallai Csillagda, Érsekújvár erődje. Martos, a népművészeti jellegű település, továbbá a nagy felfedezés: a ma már kizárólag szlovák lakosságú Slažany (Szelezsény) evangélikus templom kertjében található nemzetőr sírja, melyet közösen tisztítottuk meg a gyomtól. Így a feledés homályából sikerült megmentenünk, és mindenki számára látogatható emlékhellyé tettük. Ugyanezt végeztük el Mednyánszky László pozsonyi vértanú beckói sírjánál is. És ezek csak a felvidéki vonatkozások. Szólhatnék a kapcsolódási pontokról: a szímői születésű Jedlik Ányosról, aki győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének módját. említhetném az Alsóbodoktól mindössze 20 km-re lévő Malonyai Arborétum alapítóját, dr. Ambrózy-Migazzi István grófot, aki Európa egyik legszebb botanikus kertjét alkotta meg a Vas megyei Kám község határában. Az emlékiratok tanúskodnak Sébor János erdőmérnökről, a selmecbányai egyetemi tanárról. Ő főiskola áthelyezésével Sopronba került, ahol éppen két hete jártunk. A professzor Sopronban halt meg, munkásságát a szlovákiai lexikonok is számon tartják. Folytathatnám a sort a Báthory Erzsébethez köthető Sárvárral. Ha a kapcsolódásokat nézzük, akkor éppen tavaly ejtettük útba a Nádasdyak birtokában lévő Csejtét is, ahol a bolyais tanulók segítségével feleleveníthettük az elhíresült legendát és a koncepciós eljárást. Mivel a mai napon, a nemzeti összetartozás emléknapján kerül sor a kiállítás nyilvános megtekintésére, szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak a bolyais diákoknak, akik egy-egy közös kirándulásunk alkalmával vállalták a történelmi színhelyhez kötődő mondák, várhistóriák felelevenítését. Előadásokat tartottak. Részt vettek a kísérő rendezvényeken, és bizonyították zenei, előadóművészi és képzőművészeti tehetségüket. Legutóbbi ittlétünk zárónapján ismerhettük meg a testvérkapcsolatunkat kifejező logót Sodics Dominika jóvoltából. Ezúton szeretnék egy pályázati felhívást közzé tenni a felvidéki Kincskeresők országos konferencia logójának megalkotására. A részletekről szívesen nyújtok további tájékoztatást. Iskolánk nevében köszönettel tartozom barátomnak, Kukor Ferenc tanár úrnak, Károly Frigyes igazgató úrnak és minden kolléganőnek, kollégának, akik tevékeny résztvevői az Alsóbodokot Szombathellyel összekötő hídépítésnek. Elmondhatom, hogy találkozásaink nem
20
formálisak; együttléteink során személyre szabott élményekkel, történetekkel, új látni- és olvasnivalókkal gazdagodunk. S most szeretnék szólni a Bolyai-idézetből vett kulcsfogalomról: a gondoskodásról. Szólni kell Magyarország gondoskodásáról, a „Határtalanul” pályázatról, amely segítette a testvériskolai alkalmak megszervezését. Köszönetet mondok mindazoknak a bolyais diákoknak, szüleiknek, akik egy teljes hétvégén gondoskodtak, és továbbra is gondoskodni fognak az alsóbodoki diákokról. Természetesen, a viszontlátogatás alkalmával kereteinkhez mérten mi ezt igyekszünk viszonozni. Tisztelt Hallgatóság! Mindannyian egy nyelvet beszélve nemcsak a sírokat, hanem édes anyanyelvünket is ápoljuk, s ezen keresztül barátságunkat, testvériskolai együttműködésünket, az összetartozásunkat erősítjük, ünnepeljük. A mai emléknapon a két testvériskola diákjai által készített fotókból nyílt kiállítás, akár visszaemlékezésként, akár invitálásként is hathat. Ízelítőt nyújt abból a dokumentum értékű fotó-összeállításból, amely legutóbbi kirándulásaink történelmi jelentőségű helyszíneit örökítik meg. Kívánom mindkét intézmény mindenkori vezetésének, hogy erről a gondoskodásról, a további együttműködésről, a különbözőségeket és hasonlóságokat felvillantó, valamint a történelmi, kulturális és művelődéstörténeti kapcsolódási pontokról soha ne mondjon le! Maradjon meg mindkét részről a gondoskodás a két iskola további személyes és intézményes kapcsolatának megszilárdítása érdekében. A kiállítást ezennel megnyitom.
Hajtman Béla
VÁLOGATÁS TANULÓINK ÍRÁSAIBÓL
Keresztek Diétás ételeket vettünk éppen, Salátát, kilónyi gyümölcsöt, Fűrészpor ízű kenyérutánzatokat, Mert abban mindenki egyetértett, Hogy illene már lefogynom. Sóhajtva vettem tudomásul, Hogy az én jövőmben Nem lehet ekkora combbal ugrálni. Akkora sor volt, Hogy simán körbeérte az Egyenlítőt. Az előttünk lévő páron látszott, Hogy siettek volna, Mert már negyed három volt, És még nem ebédeltek. Sóhajtva vették tudomásul,
Hogy ma már Feltehetően nem is fognak. A fiú a pénztárban Lehetett úgy húszéves. Izgága tekintetű arca borostás, Vézna alakján lógott a Jól állni képtelen zöld munkaruha. A csuklójára húzva pedig Ott fityegett Egy tekercs barna ragasztószalag, Mint egy széttörhetetlen bilincs. Ő azt vette sóhajtva tudomásul, Hogy ez a szupermarket, Ez a pénztár, Ez a munkaruha Már mindig Az ő börtöne marad.
Egri Dorottya 11. b
Tudósítás Zrínyi Miklós haláláról
Az Úr 1664. évében, Szent András havának tizennyolcadik napján a Magyar Mars, Zrínyi Miklós gróf tragikus körülmények között távozott az élők sorából. Őnagysága a kursaneci erdőben folytatott vadászat során súlyos sebeket szerzett. Szapora vérzésének elállítására az ott tartózkodó főurak legnagyobb igyekezetük ellenére sem találtak megoldást. A baleset a következőképp történt: a főispán úr a délután során kedvelt főúri társaságával vadászatra indult a Csáktornya szomszédságában lévő erdőbe. Kiváló társai közt volt bizalmas híve s barátja, a lutheránus Vitnyédi István ügyvéd, Guzics Miklós udvari kapitány meg öccse, a fiatal Zichy Pál és az erdélyi Bethlen Miklós.
22
Két vaddisznót ejtettek el, az egyiket maga gróf Zrínyi Miklós terítette le. A nap már lenyugvóban volt, a hintókkal hazatérni készülődtek, mikor őnagyságának egyik vadásza, Póka István egy megsebzett vadról adott hírt. Őnagysága nem akart vesződséget okozni barátainak, így felszólította őket, beszélgessenek nyugodtan, míg ő vadászával közösen a vadkan nyomába ered. Így esett, hogy puskája megragadása után a vérnyomokat követvén hajszolni kezdték az ígéretesnek vélt prédát. Kevéssel ezt követően, az ifjabb Guzics a Majláni nevű savoyai fiatalúrral, no meg Angelo nevű olasz inasával a vadászó urak után indult. A kegyelmes urak beszélgetését kisvártatva a lóhalálában érkező Guzics szakította meg: ,,Hamar a hintót, oda az úr!”! Az odaérkezőknek Majláni adta a tudtára, hogy míg ők a lovak kikötésével foglalatoskodtak, meghallották a vadász ordítását. Ennek, s a főúrnak segítségére sietvén tapasztalták, hogy míg előbbi egy göcsörtös fa védelmező ágaira kapaszkodik, addig a bánt a hatalmas kan, a gróf úr hátára lépvén, arccal a földre kényszeríté. Hamarjában meglőtték a vadkant, hogy a főúr védelmére siethessenek. Őnagyságának a fején három seb éktelenkedett, a legsúlyosabbnál az agyar a nyakcsigolyájától egészen a torkáig átdöfte a szegény urat. Emezek mindent megtettek, mi tőlük telt, de mindennemű erőfeszítés hiábavalónak mutatkozott a vérzés elállítását illetően. Az erdő estéje aznap a könnyeké lett. A neves család sarjának személyében korunk rendkívüli talentumát ismerhette meg az, kihez kegyes volt a sors. A szigetvári hős méltó dédunokájaként hagyta el őnagysága, Zrínyi Miklós horvát bán a földi világot. Költőnk s hadvezérünk nemcsak fénylő titulusokkal öregbítette hazájának és őseinek hírnevét, de a hon igazszívű magyarjaként hazánk fáradhatatlan védelmezője is volt a törökkel szemben. Messze földön híressé lett államférfiúi jelleméről, harci sikerei után a pápa, a francia és spanyol király is ajándékokkal halmozta el elismerése jeléül. A szász fejedelem testvérének, a bajor és a württembergi választófejedelmek pedig atyjuknak nevezték őt. Őnagyságának mondása volt: ,,Sors bona, nihil aliud”, azaz ,,Jó szerencse, semmi más”. Ez a szerencse védelmezte szeretett bánunkat sok száz csatában, s ez is hagyta el Kursanec erdejében.
Kaisinger András 10. c
23
Meghalt a magyar Mars Megrökönyödve, mély fájdalommal, a teljes kilátástalanság tudatában hozzuk a török ellen küzdő európai nemzetek tudomására, hogy az Úr 1664. esztendeje november havának 18. napján a Zrínyi család kiváló sarja, a legkiválóbb hazafisággal rendelkező Zrínyi Miklós horvát bán, Zala és Somogy vármegyéink örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, hadvezér, költő és politikus áldozatul esett egy megsebzett vadkan orv támadásának Mérhetetlen sorscsapás ez nemzetünknek és egész Európának, hisz minden kétséget kizáróan biztosak vagyunk abban, hogy a Gondviselés reá bízta országunk és Európa megtisztítását a török veszedelemtől. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy kémeink jelentései szerint maga a török is azt mondja, hogy „Zrínyi a császár, ők mástól nem félnek csak Zrínyitől”. Az a katona tért meg a Mindenható Atyaistenhez, ki férfiúi elszántságának, ihletettségének, virtusának következtében kiérdemelte a dicsőség koszorúját. Harangzúgásszerű szavaival zengte egykoron: „Ne bántsd a magyart!” Ennek érdekében ez a kiváló hadvezér fényes hadjáratokat indított a török áfium ellen. 1664. január és február havában húszezer fős seregével megvívta Pécset, és felégette a török utánpótlás-szállítás útvonalán az eszéki Dráva-hidat. Erényei közé tartozott, hogy ha háborúba indult, seregében udvari papjai mellett mindig megtalálhatók voltak a prédikátorok is. Ezt az eszményi nagyságot, a magyarok védőjét és géniuszát gyászoljuk most. Nem akart mást, csak szívet, bátorságot és egyezséget. Vadkan általi halál jutott neki osztályrészül. Fájdalmunkat tovább fokozza, hogy Urunkhoz közel állók közül többen is azon a véleményen vannak, hogy Zrínyi Miklós horvát bán nem egy vadászbaleset áldozata lett, hanem a Felséges I. Lipót Habsburg császár és magyar király szervezett összeesküvést ellene. Ezt a súlyos vádat arra alapozzák, hogy Zrínyi kiváló katona volt, és a feltételezések szerint egy ilyen vérben ázó vadkan nem lett volna képes a felfegyverzett vitéz megölésére. És hogy miért éppen a császár szervezett volna merényletet? Erre is könnyen adnak választ az elhunyt barátai. Mindenki tudhatta, hogy Zrínyi a jövőt független Magyar Királyságban képzelte el, ez pedig a bécsi udvar rosszállását váltotta ki. És többen ebben a karizmatikus személyben látták egy Habsburg-ellenes felkelés vezetőjét. Ez a vélemény jelentősen rontotta a Habsburgok és Zrínyi Miklós viszonyát. Urunknak szent
24
meggyőződése volt, hogy országunkat saját erőnkből kell felszabadítani, „mert akinek nem borja, nem nyalja.” Urunk, Zrínyi Miklós halálában az a legborzasztóbb, hogy nem maradt senki az országban, ki e nemes lelkületű férfiú nyomdokaiba léphetne, hisz senki nem rendelkezik akkora tudással, nincs olyan erkölcse, senki más nem szerelmes annyira hazájába, mint amennyire a megboldogult volt. Mi mindannyian, kik példaképünknek, ideánknak tekintjük a szigetvári hős dédunokáját, esedezünk Európa népei előtt, kérjék a Mindenható Isten áldását Zrínyi Miklósért, az Ő életcéljáért, hogy álma valóra váljon és nemzetünk megszabadulhasson a török áfium alól. Legnagyobb és egyben orvosolhatatlan fájdalmunkat az adja, hogy Zrínyi Miklós temetésén alig volt olyan ember, aki őt megsiratta volna. Ez a részvétlenség minket teljesen kétségbe ejt bennünket. Olyan embert vesztettünk el, aki mindenét feláldozta azért, hogy nehéz helyzetben levő hazáját szívvel-lélekkel támogassa, és megsegítse a vészterhes időkben.
Vörös Dániel 10. c
Másodjára is a Helikonon
2014. április 24-én buszra szálltunk, hogy részt vegyünk felsős kórusunkkal a Helikon kulturális fesztiválon. A zötyögős utat – kórustagokhoz illően – jókedvűen, énekelve tettünk meg. Keszthelyre érve körülnézhettünk a belvárosban, majd egy kis beénekléssel ráhangolódtunk délutáni szereplésünkre. Két tagunknak ekkor már megkezdődött a verseny szólóhangszer kategóriában: Tóth Péter fuvola-, Kiss Mihály pedig zongorajátékával varázsolta el a közönséget és a zsűrit. Délután négykor „színpadra” álltunk a Balaton Múzeumban. Izgatottan vártuk Ildi néni első intését, hiszen ilyen nagyszabású minősítő versenyen legutóbb két éve daloltunk. Bennünk volt a vágy, hogy megmutassuk, mit tudunk. Váci Mihály: Tenger című művével nyitottunk. Kis létszámunk ellenére éreztük, hogy hangunk betölti a teret. Ez volt repertoárunk legkedvesebb darabja. Nyitó számunk jól sikerült, és ez önbizalmat adott nekünk. Weöres Sándor: Madarak című művét már felszabadultabban énekeltük (zongorán kísért Paulik Ráhel). Mintha csiripeltek volna, olyan élethű volt az akusztika. Végül egy angol kórusművel (Green Cathedral; zongorán kísért: Kiss Mihály) zártuk 15 perces produkciónkat. A közönségnek tetszett a műsorunk, tapssal
25
jutalmaztak bennünket. A szereplés után megkönnyebbülve, mosolyogva léptünk ki a színház ajtaján. Sikerült! Éljen a Helikon! Másnap meghallgattuk a könnyűzenei kategóriában induló társunkat, Papp Bernadettet, aki rutinosan mozgott a színpadon. Este, csakúgy, mint két éve, elénekeltük az összes kórussal együtt Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című vegyes kari művét. Különleges érzés volt, amint több száz torokból ének zendült. Azt hiszem, mindig emlékezni fogok rá. Helikon idején Keszthely átváltozik. Az utcák tele vannak önfeledt középiskolás diákokkal, mindenki nagyon barátságos, vidám és segítőkész. Szabadidőnkben sem unatkoztunk, hiszen sok program várt minket: koncertek, színház, beszélgetés, egy kis sütemény… Azt a péntek estét, amikor ismeretlenül egymásba karolva Keszthely Fő terén együtt táncoltuk éjfél felé a csárdást, szintén nem fogom elfelejteni!
Kilencedikes kórustagként először voltam ezen a rendezvényen. A nálam idősebbek azonban már hetekkel előbb csillogó szemekkel meséltek a 2012-es Helikonról. Ildi néni buzdítására ebben a tanévben csatlakoztam a gimis kórushoz, és nem bántam meg! A közösség fantasztikus, sok új barátságot kötöttem, remek hangulatban telnek a próbák, ez a verseny pedig megkoronázta idei munkánkat. A zsűri bronz minősítéssel értékelte előadásunkat, Misi ezüst, Peti pedig arany minősítést szerzett. Ez a helikonos három nap örök élmény marad! Köszönöm, Ildi néni! Köszönöm, Helikon!
Oreovecz Anett 9. a
A legjobb osztálykirándulás 2014. május 16-án Alsóbodokra utaztunk testvériskolánkhoz. Indulás előtt nagyon izgatott voltam, s kíváncsian vártam, hogy vajon milyen lesz az osztálykirándulás. Táskámat örömmel és buzgón pakoltam, derűsen készültem a nagy útra. Velünk tartott Viki néni, történelem- tanárunk, és Kati néni, aki biológiát tanít nekünk. Elkísért minket az egyik osztálytársunk anyukája, Móni, valamint iskolánk pedagógusai közül Edit néni, Gabi néni és Zsolti bácsi, aki a feleségével érkezett. Útközben megálltunk Pozsonyban, ahol sétát tettünk a belvárosban, és minden osztálytársam bemutatta azokat a nevezetességeket, melyekről otthon
26
felkészült. Ezt követően újra útra keltünk, s kedves, profi buszsofőrünkkel elindultunk a ghymesi vár felé. Az időjárás kegyes volt hozzánk, így meg tudtuk mászni a várat. Fárasztó túra volt, de megérte, mert odafenn csodálatos látvány tárult elénk; sokat fotóztunk, s közben énekeltünk is. A várlátogatás után szállásunkra, Alsóbodokra utaztunk. Rendezett, takaros szálláshely várt ránk. A fiúk kis faházakban laktak, a lányok pedig a kollégium épületében. A szabadban voltak lovak is, a területet hangulatos fák, szép bokrok tették még barátságosabbá. A vacsora után megismerkedtünk Boldizsár bácsival, az alsóbodoki iskola igazgatójával. Tőle lehetett kérdezni a felvidéki magyarokról. Elmesélte, hogy nem a legkönnyebb nekik ott élni, mivel sokan összesúgnak a hátuk mögött, és ferdén néznek rájuk, ha magyarul megszólalnak. Emiatt már több konfliktusuk is volt. Ám mindezek ellenére büszkén vállalják, hogy magyarok, és szerintem ez nagyon nagy dolog. Másnap a kiadós reggelit követően először Garamszentbenedekre mentünk, ahol megnéztük a XI. századi bencés apátságot. Innen Selmecbányára utaztunk. Ebédeltünk, és a város mélyén barangoltunk. A bányába érkezésünk után megtekintettünk egy filmet a bányászok munkájáról és feladatairól. Ezután megkaptuk felszerelésünket, lámpánkat és fejvédőnket. A nagy sétát követően, csodás látványok emlékével és az új ismeretek sokaságával értünk a fényre. Programunk egy tájékozódási versennyel és kvízjátékkel folytatódott. Társaimnak és nekem is nagyon tetszett ez a kis vetélkedő, melynek eredményét a versíró versennyel együtt az este folyamán tudtuk meg. A játékos vetélkedőt követően a fiúk megkoszorúzták a síremléket, majd visszaindultunk a szállásra, s a hangos éneklés közben „hirtelen elpattan egy húr”. Érkezésünket követően szabadidőt kaptunk. Természetesen nem unatkoztunk. Rengeteget nevettünk, szórakoztunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Hamar eljött az este, s lefekvéskor nem is akartunk arra gondolni, hogy másnap vége lesz a kirándulásnak. Utolsó napunkon integetve búcsúztunk Boldizsár bácsitól, majd ellátogattunk a malonyai arborétumba, ahol gyönyörű növényeket láttunk. Kati néni, a biológiatanárunk sok érdekességet fűzött a látottakhoz. Ezt követően térkép segítségével nekünk kellett visszatalálni egy szoborhoz. Miután ez megtörtént, elindultunk a lévai múzeumba. Ezután idegenvezetőnkkel rövid városnézés következett. Hazafelé Udvardon megnéztük a felvidéki kitelepítettek emlékművét. Az utazás nevetve, énekelve telt. Amikor megérkeztünk iskolánkhoz nagyon sok élménnyel gazdagodva szálltunk le a buszról.
27
Mély nyomot hagyott bennünk mindaz, amit Boldizsár bácsi mesélt az ottani magyarokról. Tartalmas kirándulás volt, rengeteg szép helyet és dolgot láttunk, s közben persze sokat szórakoztunk, nevettünk, énekeltünk. Ez volt életem eddigi legjobb osztálykirándulása.
Kemenes Adél Regina 7. a
NYOMatom, azaz a fáradhatatlan bolyaisok Tucatnyi energiaital és koffeinbomba, huszonnégy óra ébrenlét, több mint ötszáz ember az Oladi Művelődési Központ szerény tornacsarnokában. Idén rendezték meg immár a X. Vas megyei „Aludj máskor” 24 órás vetélkedőt. A Bolyai csapata a tavalyi bronzérem után idén is elindult, hogy megmérkőzzön a többi tizenegy vasi iskolával és szövetséggel. Hónapokkal a vetélkedő előtt a már rutinos tizenegyedikesek toborozni kezdték az embereket a csapatba, hiszen az idő gyorsan haladt, szükség volt a lelkes résztvevőkre és az alapos felkészülésre – ami igazán nem ment zökkenőmentesen. A jubileumát ünneplő versenyen a szervezők megpróbáltak sokrétű feladatokkal előrukkolni. A téma a világpiac volt. Egy magyarországi székhelyű gyárat vagy erőművet kellett „létrehozni”, persze minél fantáziadúsabb formában. Jött az ötlet: csináljunk valami nem hétköznapit! Éljen a szombathelyi atomipar! Két héttel az esemény előtt megkaptuk az úgynevezett „előfeladatokat”. Fel kellett építeni a gyárépület kapuját, és tortát kellet sütni, melyre díszként a cég logója került. A következő lépés atomerőművünk bemutatása volt egy háromperces videó és tánc keretein belül . A tapasztalt, öreg „rókák” intézték a videó anyagát. Városunk értékeit mutatták be a mi szemszögünkből. A kilencedikes gólyákkal az utolsó pillanatban összehoztunk egy rövid nyitótáncot zombikkal és Michael Jackson thrillerjével fűszerezve. Mielőtt belekezdek élménybeszámolómba, ezúton is szeretném megköszönni azt a sok türelmet és kitartást, amit a tizenegyedikesek mutattak. Tudjuk, nem mindig volt egyszerű megszervezni a koreográfiát és a táncpróbát, főleg úgy, hogy tizenhat éves fejjel annyi más fontosabb dolga lenne az embernek: barátokkal lógni, szerelmet vallani az éppen aktuális ismeretlennek vagy fotókat kiposztolni a Facebookra...
28
Április huszonhatodikán, szombaton karikás szemmel megjelent a NyomATOM csapata az MMIK főbejárata előtt, hogy megkezdje a felvonulást - vagy inkább kivonulást - az Oladi-dombra. A jelmezeket - a robotoktól kezdve az igazgatósági tagokon át - előre elkészítettük: a négyszemű és kétfejű emberrel együtt rendkívül színes volt a társaság. Szorgos kezű csapattársaink Kocsis Zsolt tanár úr segítségével létrehozták gyárunk sárga-fekete zászlaját is a „Nagy napra”.
Az érkezés és az üdvözlés után nyitótáncukkal mutatkoztak be az iskolák. Miután a gyár munkatársai egy robbanás során átalakultak „élőhalottakká”, kiadták az első, legédesebb feladatot: a tortakóstolást. Még a 24 órás vetélkedő előtt felhívták a figyelmünket, hogy plusz pontokért jöhetnek a csapatokkal sütni szerető nagymamák is. Velünk nem jött ilyen nagyi, de szerencsénkre Keszei Bendegúz boldogan vállalta el ezt a szerepet (és remekelt is benne). Ezután következtek az embert próbáló feladatok! A szervezők igazán kitettek magukért, mindent elkövettek, hogy a csapatoknak leheletnyi pihenésre se legyen idejük. Testvérvárosainkat is bevonták, Európa minden szegletéből, többek között Finnországból, Olaszországból és Szlovákiából is érkeztek az ún. „selfie”-k, hogy minél több ponthoz jussanak a résztvevő iskolák. Voltak játékos sportfeladatok, a nyitótáncon kívül három koreográfiát a helyszínen kellett kitalálnunk, de agyunkat tornáztató kvízműsorban és tervezési tevékenységekben sem volt hiány. A nap folyamán divatbemutatót tartottunk a nemi identitását még csak véletlenül sem megkérdőjelezhető dizájnerrel. Meghívtuk a zsűrit egy romantikus vacsorára, felépítettük álmaink Barbie-autóját, benne egy ízig-vérig élő, szőke Barbie-babával, majd megkönnyeztük vezérigazgatónk nagyszerű beszédét a NyomATOM Kft. múltjáról, jelenlegi sikereiről és jövőbeli terveiről. A verseny során kiderült, hogy színészi tehetséggel is alaposan meg lettünk áldva, ezt szerencsére kamatoztatni tudtunk. Egyszóval művészi ambíciókkal teli csapattagokból nem volt hiány! Külön köszönet jár azonban azoknak a tanulóknak, akik időt és fáradtságot nem sajnálva rajzoltak, festettek, vagdostak, építgettek társaságunk pontjainak javára. Persze ezek után felmerül a kérdés: az egész nap kőkemény hajtással ment el? Nem, természetesen nem! Mindent a magunk szórakozására csináltunk, nem volt rajtunk nyomás. Az, hogy végül másodikként zártunk, csak még szebbé tette azt a huszonnégy órát. A szervezés nagyszerű volt: az éjszaka folyamán fél órás bulikban pihentük ki magunkat, és az egészséges életmód jegyében még a hajnali aerobic sem maradt el. Habár voltak nehéz időszakok, még a legálmosabb emberek is
29
végig ébren maradtak, hiszen a csapatért, a BOLYAIÉRT most is mindent, MINDENT meg kellett tenni! Nagyszerűen összekovácsolódtunk, sok barátság született, és szép emlékekkel gazdagodtunk a vetélkedő ideje alatt. Köszönjük felügyelő tanárainknak a sok segítséget, fáradozást. Remélem, ők is legalább olyan jól érezték magukat ezen a 24 órán, mint mi. Találkozzunk 2015-ben ismét Oladon, hogy egy újabb nagyszerű napot tölthessünk együtt!
Nagy Mirtill 9. a
30
Mese a Bolyairól
Volt egyszer – a széles nagyvilágban, a híres magyarok országában, egy szép városkában, amit a hét hatodik napjáról neveztek el – egy iskola. Nevét egy híres emberről kapta, egy bizonyos Jánosról. De nem ám a hős, törökverő Hunyadi Jánosról vagy a költő Arany Jánosról. És nem is János vitéztől. Ez a mi Jánosunk egészen mással foglalkozott: a számokkal. Apa szerint matematikus volt. Amikor kicsi voltam, és csak oviba jártam, nem tudtam, mit jelent az, hogy matematikus. Bátyám azt mondta, ne is akarjam megtudni, addig jó nekem, amíg nem tudom. De én nem hittem neki, ezért megkérdeztem a nővéremet, aki azt mondta, hogy a matek jó, mert az embernek mindig tudnia kell, hogy mennyi a zsebpénze. Én azt hiszem, a matematika az, hogy a nagyi hány palacsintát fog nekem sütni ebédre, és abból mennyit kell odaadnom a testvéreimnek. És persze az is matek, hogy mennyit kell még aludnom a szülinapomig. Anya azt mondta, hogy ne izgassam magam, mert ha majd iskolába járok, akkor minden kérdésemre meg fogom kapni a választ. Az iskolák ugyanis erre valók. Ettől kezdve már alig vártam, hogy én is mehessek abba a bolygós vagy bojtos, vagyis a bolyais iskolába. Első nap az iskola kapujában szüleim azt mondták, hogy ez itt a tudás fellegvára, amit a társaimmal együtt nekem kell majd bevenni. Kicsit csodálkoztam is, mert ahhoz képest, hogy ez egy vár, nem láttam a király hadseregét. Úgy tűnt, ide mindenkit csak úgy beengednek. Arra gondoltam, talán az a csapda, hogy kijönni nem lehet. Meg aztán ott volt az a hatalmas, csúcsos, magas ablak. Biztosan ott tartja fogva az aranyhajú királylányt a vasorrú bába meg a hétfejű sárkány. Na, de majd én ellátom a bajukat! Megszerzem azt a titkos kincset, a tudást, és azzal legyőzöm őket! Mint vitéz harcosnak, meg kellett küzdenem az első akadállyal, ami nem volt más, mint a labirintus. Igazán hatalmasnak tűnt: végeláthatatlan lépcsősorok futottak előttem ide-oda. Némelyik lefelé, némelyik felfelé kígyózott, és jobbról is, balról is körbefogtak. De én nem vagyok ijedős fajta! Bátran nekivágtam. Hamarosan meg is találtam a nekem megfelelő helyet. Az ajtóra az volt írva: 1. osztály. Igen, valóban első osztályú társaság verődött itt össze. Voltak, akiket régi kalandozásom során ismertem meg. Tomit például a kiképzőközpontban, amit anya csak babatornának hív. Botonddal és Olivérrel vállvetve harcoltunk a Kalandvárosban az idegen betolakodókkal szemben. Volt néhány királylány is a teremben. Csapatom gyorsan összekovácsolódott.
31
Az első lovagi tornára ott helyben sort is kerítettünk, mert a szomszéd osztályból néhány fiú átjött, hogy kilesse hadititkainkat. A komoly csatának mesterünk és Tanítónk vetett véget. A mi vezérünk különben a legjobb. Ez már abból is látszik, hogy nem állította azt magáról, hogy ő lesz a második anyukánk, mint a szomszéd Borikának tavaly az új tanító nénije; pedig Borika úgy gondolta, hogy neki nagyon jól megfelel a régi is. A mi tanító nénink csak azt mondta, hogy hatalmas kalandokban lesz részünk, mert együtt fogjuk megszerezni a legnagyobb kincset: a tudást. Nagyon jól megy nekünk ez a harcos, hős szerep. Nap mint nap egyre több és több kincset halmozunk fel a fejünkben. Természetesen mindenki azt mondja, hogy mindez még semmi, a java ezután jön! De én nem fogok megijedni holmi másodfokú egyenlettől, vagy az alkotmányos monarchiáktól; simán lejátszom egy-két redoxi reakciót, és meg tudom nevezni a DNS alkotóelemeit, bármi legyen is az. Majd meglátják, csak még egy kis idő kell hozzá. Mert ahhoz, hogy az akadályokon sikeresen túljussunk, bizony tanulni kell!
A 2. a és 2. b osztály közös írása
32
A 2013/2014-ES TANÉV VERSENYEREDMÉNYEI
EGYÉNI EREDMÉNYEK ALSÓ TAGOZAT
Arany János Magyarverseny, országos
6. Schindele Gréta
Lili 4.b
Horváthné Sámson Andrea
Bendegúz Anyanyelvi Tanulmányi Verseny ,
megyei 3. Kis Botond 1.a
Huszárné Móricz Katalin
Bendegúz nyelvÉSZ Verseny, megyei
1. Schindele Gréta
Lili 4.b Horváthné Sámson Andrea
3. Orbán Áron 4.b
4. Sisak Jázmin Liliána 4.b
1. Németh Jázmin
2.a Némethné Kiss Márta
3. Varga Natasa 2.a
6. Horváth Dániel
Zoltán 2.b Módly Andrea
Bendegúz nyelvÉSZ Verseny, országos
10. Schindele Gréta
Lili 4.b
Horváthné Sámson Andrea
4. Németh Jázmin
2.a Némethné Kiss Márta
Bendegúz országos levelezőverseny, megyei
1. Schindele Gréta
Lili 4.b Horváthné
Sámson Andrea
4. Sisak Jázmin Liliána 4.b
6. Pradalits Lili Beatrix 4.b
Dési Huber István Általános Iskola Szépolvasási verseny,
városi
2. Schindele Gréta
Lili 4.b
Horváthné Sámson Andrea
3. Csonka-Gergó
Janka 2.b Módly Andrea
Városi szépolvasási és nyelvhelyességi verseny
3. Gyürüs Hanna
4.a Bakó
Zsuzsánna
33
Tudásbajnokság (anyanyelvi), megyei
1. Horváth Dániel
Zoltán 2.b
Módly Andrea
3. Rába Boróka 2.b
1. Németh Jázmin
2.a Némethné Kiss Márta
2. Szabó Luca 2.a
Tudásbajnokság (szövegértés), megyei
1. Gyürüs Hanna
4.a
Bakó Zsuzsánna
4. Tánczos Tamara
4.a
2. Tánczos Tamara
4.a
3. Gyürüs Hanna
4.a
2. Németh Panna
3.a Róka Judit
3. Kámán Regina
3.a
Tudásbajnokság (anyanyelvi), országos
1. Schindele Gréta
Lili 4.b
Horváthné Sámson Andrea
5. Németh Jázmin
2.a Némethné Kiss Márta
12. Horváth Dániel
Zoltán 2.b
Módly Andrea
Tudásbajnokság (szövegértés), országos
2.
Gyürüs Hanna 4.a
Bakó Zsuzsánna
AGORA Gyermek Művészeti Fesztivál,
városi 2.
Csordás Dávid Balázs 4.a
Bakó Zsuzsánna
Alapműveleti Matematika Veseny, megyei
4.
Pesti Patrik 4.a
Bakó Zsuzsánna
6. Zelevics Gergő
4.a
34
Kalmár László Matematikaverseny,
megyei
1. Fülöp László Bence 4.b
Horváthné Sámson Andrea
1. Imre Marcell 3.a
Róka Judit
2. Kelemen Gergő
3.a
Gáspárné Marton Tünde
5. Tolvaj Levente 3.
b
3. Pesti Patrik 4.a Bakó
Zsuzsánna
Kalmár László Matematikaverseny,
országos 8.
Fülöp László Bence 4.b
Horváthné Sámson Andrea
Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny,
megyei
1. Dinnyés Olivér
2.a Némethné Kiss Márta
3. Németh Jázmin
2.a
5. Tóth-Sallai Lilla
2.a
3. Fülöp László Bence 4.b
Horváthné Sámson Andrea 3.
Orbán Áron 4.b
3. Balogh Botond
2.b Módly Andrea
1. Kelemen Gergő
3.a Róka Judit
4. Antoni Barnabás
3.a 6. Imre Marcell 3.a
5. Lakatos András
4.a Bakó
Zsuzsánna
Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny,
országos
33. Kelemen Gergő
3.a Róka Judit
66. Antoni Barnabás
3.a
35
Tudásbajnokság (matematika), megyei
1. Szabó Álmos 2.a
Némethné Kiss Márta
3. Dinnyés Olivér
2.a
4. Németh Jázmin
2.a
6. Czillinger Hanna
2.a
1. Tolvaj Levente
3.b
Gáspárné Marton Tünde
Tudásbajnokság (matematika), országos
17. Szabó Álmos 2.a Némethné Kiss Márta
4. Tolvaj Levente
3.b
Gáspárné Marton Tünde
Zrínyi Ilona Matematikaverseny,
megyei
2.
Kelemen Gergő 3.a
Róka Judit 3. Imre Marcell 3.a 10. Németh Sára 3.a
11. Horváth Ákos 3.a
19. Iváncsics Botond
3.b
Gáspárné Marton Tünde
6. Fülöp László Bence 4.b
Horváthné Sámson Andrea
Zrínyi Ilona Matematikaverseny,
országos 25.
Kelemen Gergő 3.a
Róka Judit
Tudásbajnokság (természetismeret), megyei
1. Varga Lajos Márton 2.b
Módly Andrea
5. Koós Botond 2.a Némethné Kiss Márta
Tudásbajnokság (természetismeret),
országos 11.
Varga Lajos Márton 2.b
Módly Andrea
36
Angol nyelv
OKTV angol nyelv második
fordulóba jutott
Kovács Balázs 12.a
Árvai-Fuczin Krisztina
Megyei angol nyelvi verseny, megyei
1. Gáspár Gergő
10.b Janák
Veronika Megyei angol nyelvi
verseny 4.
Horváth Anna 10.b
Janák Veronika
Megyei angol nyelvi verseny
3. Novinszky Judit
10.a
Virághné Szalai
Zsuzsanna
Megyei angol szépkiejtési verseny, megyei (5-6. évfolyam)
1. Langer Zsolt Tivadar 6.b
Martin Duncan
2. Kása André
6.b Tar Hajnalka
Megyei angol szépkiejtési verseny, megyei
(7. évfolyam) 1.
Goncsarenko Karina 7.b
Tar Hajnalka
Mozaik országos levelezős verseny, országos
8. Kása André
6.b Tar Hajnalka
Országos angol nyelvi levelezőverseny (7-8. évfolyam)
8. Klug Emese
8.a Szabó Beatrix
Országos angol nyelvi verseny 7-8. évfolyamosok
számára, megyei (7. évfolyam)
2. Bátai Boldizsár
7.b Tar Hajnalka
3. Goncsarenko Karina 7.b
Tar Hajnalka
5. Liszta Ákos 7.a Janák
Veronika Országos angol nyelvi
verseny 7-8. évfolyamosok számára, megyei
(8. évfolyam)
4. Hernáth Réka
8.b Szabó Beatrix
2. Pataki Júlia
8.b Árvai-Fuczin
Krisztina
37
Biológia
OKTV biológia II. kategória
10. Pernyész Marcell 12.a
Baranyai József
15. Szabó Balázs 12.c
második fordulóba
jutott
Kukor Dániel 11.b Horváth Mátyás 11.c Király Zsófia 12.a Drácz Bálint 12.c
A víz világnapja, megyei vetélkedő
1. Király Zsófia 12.a
Horváth Katalin
Kiss Ádám 12.a Dobronyi Dávid 12. b
Földrajz
Angol nyelvű, földrajzi országos
tanulmányi verseny 4. Mojzes Kinga Csilla 11.c Papp Tibor
Fizika
Ifjúsági Tudományos és Innovációs
Tehetségkutató Verseny, országos
díjazott Tóth Péter 11.c Pájer
Szabolcs
Eötvös Loránd Megyei Középiskolai
Fizikaverseny, megyei
4. Sánta Ádám Tamás 9.c Szilágyi Balázs
5. Kovács Dávid 9.c 6. Vida Krisztián 9.a
Informatika
OKTV informatika I. kategória
22. Horváth János 12.b
Dobre Norbert
OKTV informatika II. kategória
47. Simon Zsolt 11.b
OKTV informatika I. kategória
második fordulóba
jutott
Horváth János 12.b
OKTV informatika II. kategória
Németh Enikő 12.a
38
HÓDítsd meg a biteket, országos
informatikai verseny
9. Poór Máté Bálint 6.a
Dobre Norbert
1. Szabó Áron 9.a
2. Sümegi Ágoston Csongor 9.a
10. Bödei Anna 9.c
6. Dobos Olivér Asztrik 10.a
2. Antal Márton 11.a 4. Szőke Botond 11.c 7. Horváth János 12.b
III. Béla megyei informatikai
verseny 1. Horváth János 12.b Dobre Norbert
Nemes Tihamér Országos
Informatikai Tanulmányi Veseny
81. Szabó Áron 9.a
Dobre Norbert 92. Fonyó Máté 10.a
Biró Balázs megyei számítástechnikai
emlékverseny 6. Felföldi Tamás 7.b Dobre Norbert
Neumann - CEO Megyei Informatika
verseny
2. Péteri Bence 7.a Dobre Norbert
2. Felföldi Tamás 7.b
Zrínyi H-Multimédia informatika
verseny (számítógépes rajt
kategória)
1. Poór Máté 6.a Dobre Norbert
Bercsényi & H-Multimédia Regionális
Nemzetközi Informatika
Verseny
9. Péteri Bence 7.a
Dobre Norbert 9. Felföldi Tamás 7.b
39
Kémia
OKTV kémia II. kategória
második
fordulóba jutott
Szabó Balázs 12.c Takács László
Hevesy György
Országos Kémiaverseny (8. évfolyam),
megyei forduló
4. Takáts Bálint 8.b
Takács László 8. Egri Máté 8.b
10. Schmall Róbert László 8.a
Hevesy György
Országos Kémiaverseny (7. évfolyam),
megyei forduló
12.
Tájmel Dorina 7.a
Tőkéné Czvitkovics Szilvia
16. Sandle Joanna Grace 7.b
Irinyi János Országos
Középiskolai Kémiaverseny, megyei forduló
1.
Kovács Dávid 9.c Füzesi István
1. Simon Viktória 9.a
Takács László
2. Sánta Ádám Tamás 9.c
Füzesi István
2. Vida Krisztián 9.a Takács László
3. Sümegi Ágoston Csongor 9.a
1. Horváth József Áron
10.a
Tőkéné Czvitkovics
Szilvia 5. Molnár Júlia 10.c Takács László
Irinyi János Országos
Középiskolai Kémiaverseny, országos döntő
43.
Kovács Dávid 9.c Füzesi István
49. Sánta Ádám Tamás 9.c
22. Horváth József Áron 10.a
Tőkéné Czvitkovics
Szilvia
40
Könyvtárhasználat
Bod Péter Országos
Könyvtárhasználati Verseny,
középiskolai kategória
5. Simon Viktória 9.a
Horváthné Szandi Ágnes
Bod Péter Országos
Könyvtárhasználati Verseny, általános iskolai kategória
12. Csuk Borbála 7.a
Magyar nyelv és irodalom
Arany János országos anyanyelvi
verseny
1. Pataki Júlia 8.b Nagyné Erőss Rozália, Szauer
Ágoston 2.
Czibók Réka Ágota 8.b
9. Molnár Kata Rozália 5.b
Pintérné Bujtás Tímea
Kazinczy "Szép
magyar beszéd" Verseny, területi
forduló
3. Molnár Kata Rozália 5.b
Buda 20 országos irodalmi pályázat
3. D. Horváth Vanessza 10.a
Dr. Bokányi Péter
József Attila országos vers-
mese- és novellaíró pályázat, mese
kategória
1. Weeber Luca Borbála 8.b
Szauer Ágoston
3. Egri Dorottya 11.b
Csóka Tibor, Szauer
Ágoston
Bendegúz Anyanyelvi Tanulmányi
Verseny, megyei
2. Pataki Júlia 8.b Nagyné
Erőss Rozália
3. Czibók Réka Ágota 8.b
Bendegúz 12. Pataki Júlia 8.b Nagyné
41
Anyanyelvi Tanulmányi
Verseny, országos 22. Czibók Réka Ágota 8.b
Erőss Rozália
Kárpát-medencei Középiskolás
Irodalmi Pályázat, nemzetközi
különdíj Egri Dorottya 11.b Csóka Tibor, Szauer
Ágoston Móra Ferenc
novellaelemző és fogalmazási
verseny, országos
4. Egri Dorottya 11.b
Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei
Helyesírási Verseny, megyei forduló
8. Molnár Kata Rozália 5.b Pintérné
Bujtás Tímea
9. Kis Kinga 7.b
Budainé Boda Mária
3. Pataki Júlia 8.b
Szauer Ágoston 6. Czibók Réka Ágota 8.b
Szép Magyar Beszéd Verseny, megyei
4. Tüske Bálint 9.c Csóka Tibor
Balogh József megyei minősítő szavalóverseny
arany minősítés
Petovári Anna 9.b
Lotz János szövegértési és
helyesírási verseny, megyei
2. Pataki Júlia 8.b
Szauer Ágoston
4. Czibók Réka Ágota 8.b
Lotz János szövegértési és
helyesírási verseny, országos
4. Pataki Júlia 8.b
7. Czibók Réka Ágota 8.b
Váci Mihály
szavalóverseny, városi
különdíj Herczeg Réka Anna 5.a
Tudásbajnokság (irodalom), megyei
1. Rába Lőrinc 5.a
42
forduló
Tudásbajnokság (anyanyelv), megyei
forduló
5. Zsebesi Dávid 5.b Pintérné
Bujtás Tímea
6. Ferenczi Rebeka 5.b
8. Komp Karina Veronika 5.b
Tudásbajnokság (irodalom), országos
döntő 3. Rába Lőrinc 5.a
Szauer Ágoston
Matematika
OKTV matematika II. kategória
második
fordulóba jutott
Dencs Veronika 12.b Németh Gyula Pálfi Orsolya 12.b Tóth Péter 11.c Hegedüs Beáta
Alapműveleti Matematikaverseny,
megyei forduló
1. Kelemen Anna 5.a
Némethné Békési Ildikó
2. Horváth Áron 5.a 6. Tóth István 5.b
1. Gyöngyössy Ádám 6.a
2. Gajdán Gergely 6.a 4. Poór Máté Bálint 6.a
2. Kovács Botond Jenő 7.a
Szijjné Sisak Éva
7. Varga Áron Gábor 7.a 4. Czibók Réka 8. b Hegedüs Beáta
Alapműveleti Matematikaverseny,
országos döntő
14. Gyöngyössy Ádám 6.a
Némethné Békési Ildikó
15. Kelemen Anna 5.a
Bolyai János Megyei Matematika
Verseny
1. Szabó Áron 9.a Németh Gyula
3. Horváth József Áron 10.a
Hegedüs Beáta
3. Dencs Veronika 12.b Németh Gyula 4. Hajós Roland 10.a Hegedüs Beáta 5. Pálfi Orsolya 12.b Németh Gyula 8. Fonyó Máté 10.a Hegedüs Beáta
Gordiusz 1. Szabó Áron 9.a Németh Gyula
43
Matematika Tesztverseny,
megyei forduló
2. Hajós Roland 10.a Hegedüs Beáta
4. Sánta Ádám Tamás 9.c
Hollerné Gazdag Ilona
5. Kiss Mihály Barna 9.a Németh Gyula 6. Vida Krisztián 9.a
7. Lendvai Péter Ferenc 9.c
Hollerné Gazdag Ilona
10. Kovács Dávid 9. c
4. Horváth József Áron 10.a Hegedüs Beáta
5. Hajós Roland 10.a 6. Plenár Fanni 10.c Németh Gyula 9. Roznár Gergő 10.a
2. Gyöngyössy Ádám 6.a Kiss Bálint 6.a Hirschbok Benjamin 6.a
Általános iskolások megyei idegen nyelvi
csapatvetélkedője (angol-német)
1. Déri Klaudia Jázmin 8.b Kiss Ármin László 8.a
Dési Huber Általános Iskola német nyelvű
internetes vetélkedője 2. Csuk Borbála 7.a
Horváth Emma 7.a Darab Laura
Tánc
57
Történelmi Társastánc,
országos verseny
arany minősítés
Erényi Dorottya 7.b Deme Adrián Ákos 8.a Laczó Bence Géza 8.a Takács István 8.a Temesi Tamara 8.a Tóth Marcell 8.a Auer Laura 8.b Bene Zsófia 8.b Vámos Róbert 8.c Bontovics Fanni 10.b
Kummer Zsuzsanna
Történelem
NTK történelem műveltségi
vetélkedő 9. évfolyamosok
számára, országos
5.
Kaisinger András Dominik 10.c Mézes Mihály 10.c Wojciechowski Patrícia Kármen 10.c
Varga Zoltánné
9. Fekete András 10.c Kopasz Márton 10.c Vörös Dániel 10.c
58
SPORTVERSENYEK EGYÉNI EREDMÉNYEI
A 2012/2013-as értesítésből kimaradt versenyeredmények
ATLÉTIKA – ORSZÁGOS TÖBBPRÓBA BAJNOKSÁG
II. KORCSOPORT Rédei Péter 4.b 4. Grénus Gabriella
III. KORCSOPORTOS ORSZÁGOS EGYÉNI-, VÁLTÓ- ÉS CSAPATBAJNOKSÁG
TÁVOLUGRÁS Egervölgyi Boglárka 6.a 8.
60 MÉTER Móricz Anna 6.c 5. Móricz Attila
IV. KORCSOPORTOS ORSZÁGOS EGYÉNI-, VÁLTÓ- ÉS CSAPATBAJNOKSÁG
300 MÉTER Boda Boldizsár 8.a 4.
KÖZÉPISKOLÁS ORSZÁGOS EGYÉNI-, VÁLTÓ- ÉS CSAPATBAJNOKSÁG
3000 MÉTER Kívés Blanka 10.a 8.
VÍVÁS - ORSZÁGOS DIÁKOLIMPIA
V.KORCSOPORT Bakos Bálint 9. b
1.
2013/2014-es TANÉV
ATLÉTIKA
VÁROSI TÖBBPRÓBA BAJNOKSÁG
I. KORCSOPORT Czillinger Hanna 2.a 6. Kuneczné Klajzovics
Judit
MEGYEI TÖBBPRÓBA BAJNOKSÁG
II. KORCSOPORT Tamási Kata 4.a 2. Kuneczné Klajzovics
Judit
III. KORCSOPORTOS MEGYEI EGYÉNI- ÉS VÁLTÓ BAJNOKSÁG
60 MÉTER
Szabó Bence 6.b 1.
Móricz Attila Kámán Gergő 6.b 2.
Varga Gergő 6.b 3.
Donáczy Bence 5.b 8
Halmos Ildikó
600 MÉTER
Gyurkó Flávia 5.b 6.
Komp karina 5.b 10.
Geosits Levente 6.b 8. Móricz Attila
KISLABDAHAJÍTÁS
Rédei Péter 5.b 2.
Halmos Ildikó Németh Máté 5.b 4.
Donáczy Bence 5.b 10.
59
MAGASUGRÁS Herfurt Hanna 6.b 1. Móricz Attila
IV. KORCSOPORTOS MEGYEI EGYÉNI-, VÁLTÓ- ÉS CSAPATBAJNOKSÁG
Milán, Doktorics Réka Eszter, Draskovics Gellért, Egervölgyi Boglárka, Fűzfa Balázs Mihály, Grubelnik Vanessa, Harrach Bence, Horváth Anna,
Horváth Emma, Imre Dániel, Kemenes Adél Regina, Kovács Botond Jenő, Liszta Ákos, Maróthy Róbert Dániel, Máté Viktória, Molnár Marcell,
Németh Lili Nóra, Oláh Zsóka, Papp István, Péteri Bence, Soós Alexandra, Szabó Sára Borbála, Tájmel Dorina, Tolvaj Péter, Varga Áron Gábor,
Zsemberi Réka
osztályfőnök: Darab Laura
107
7. b
Antal Eszter, Barbalics Dániel, Bátai Boldizsár, Biácsi Jázmin, Deák Rajmund, Demény Laura Zsuzsanna, Demény Liza Klára, Erényi Dorottya, Farkas Ferenc, Felföldi Tamás, Földi Csenge, Goncsarenko Karina, Imre Milán Juliánusz, Kárpáti Karina, Keck Viktor, Kis Kinga, Ludvig Benedek
Jázmin, Dukavits Hanna Márta, Egri Máté, Enyingi Laura, Falussy
Zsigmond, Harsányi Kristóf, Hernáth Réka, Horváth Bence, Király
Domonkos, Király Orsolya Boróka, Kiss Ádám, Kiss Maja, Koller
Domonkos, Mészáros Gergő, Molnár Bálint, Orbán Gréta, Papp András,
Pataki Júlia, Paulik Eliza Glória, Pethő Julianna, Pintér Anett, Pintér Virág,
Simon Gergely Kristóf, Somogyi Adél ,Súri Bíbor, Takáts Bálint, Tánczos
Dóra, Varga Zsófia, Weeber Luca Borbála
osztályfőnök: Halmos Ildikó
111
8. c
Babos Eliza, Bognár Kata Izabella, Börzsönyi Virág, Gróf Dalma Krisztina,
Győrffy Réka Virág, Herczku Boglárka, Horváth Karolina Edit, Józsa Szilárd Levente, Kiss Miklós Atilla, Pusztai Gabriella Mónika, Radetzky Eszter, Radvánszky István Jonatán, Sipos Laura Zita, Szabados Petra,
Szabó Ádám, Szabó András János, Szabó Barnabás, Szabó Fruzsina Lenke, Tamási Emese, Vámos Róbert, Varga Bálint
osztályfőnök: Tőkéné Czvitkovics Szilvia
112
9. a
Benczik Balázs, Berényi Alexandra Erzsébet, Boda Boldizsár, Büki Alexa,