nyelvtan kidolgozott érettségi tételek feladattal 2013.unlocked

1

I. Témakör: Ember és nyelv

1. tétel: A nyelv, mint jelrendszer

Feladat: A példák alapján csoportosítsa a nyelvi jeleket összetettségük szerint!

A) A feladat megoldása (5 pont):

Nyelvi jelrendszer (nyelv) = nyelvi jelek sokasága (ezek állandóan változtathatók ) + jeleket

közléssé rendszerező szabályok (viszonylag állandó, jóval lassabban változik, mint a jelek

csoportjai).

A nyelvi jelek szintjei:

1. „a, á, gy” fonéma – beszédhang: nem nyelvi jel valójában, de ebből épülnek fel a

morfémák (szóelemek) és a lexémák (szavak), ezért jelelemnek nevezzük. A

beszédhangoknak nincs jelentésük, csak jelentés megkülönböztető szerepük.

2. morféma - szóelem: a nyelvi jelrendszernek az a legkisebb elemei, amelyek érzékelhető

hangtestből állnak és jelentés fűződik hozzájuk. Két típusa:

a. „notesz” tőmorféma: fogalmi jelentésük van

b. „-nak” toldalékmorféma: csak viszonyjelentésük van

Szerkesztett jelek (morfémák összekapcsolásával hozzuk létre ezeket a nyelvi jeleket):

3. „ beírja” – lexéma (szóalak)

4. „noteszbe írja” – szintagma (szószerkezet) – két alapszófajú szó kapcsolata

5. „ János a 9/A-ba jár.” – mondat

6. Petőfi: Szabadság, szerelem! – szöveg – nem a nyelv, hanem a beszéd része. Nyelvi és nem

nyelvi jelekből áll.

B) A tétel kifejtése (8 pont):

A jel: érzékszerveinkkel fölfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik,

önmagán túli jelenségre utal, így minden jel két elemből áll:

1. jelölő: amit érzékelünk, látunk, hallunk, ez a hangalak

2. jelentés: amit kifejez a jelölő

Jel=jelölő+jelentés

Jelnek csak az a jelenség tekinthető, amelynek a jelet használó csoport által elfogadott jelentése

van, s ez a jelentés közmegegyezésen alapul. pl. piros jelentése: szabadságharc, kommunista párt,

közlekedési lámpában tilos, boldogság, szerelem, szeretet

Jelek jellemzői:

1. minden jel érzékszerveinkkel fölfogható (látható, hallható, tapintható)

1. a, á, gy

2. -nak, notesz

3. beírja

4. noteszbe írja

5. János az 9/A-ba jár.

6. Szabadság, szerelem!

E kettő kell nekem.

A szerelmemért föláldozom

Az életet,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet.

(Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem!)

2

2. önmaguknál mindig többet jelentenek (hiszen az a szerepük, hogy felidézzék, helyettesítsék a

tárgyi vagy gondolati valóság egy bizonyos részletét)

3. általánosító szerepük van, mivel nemcsak egyetlen tárgyat idéznek fel, hanem a jelenségek

egész osztályát

4. egy kisebb vagy egy nagyobb közösség minden tagja elfogadja, jelként értelmezi

5. jelrendszerbe illeszkednek: van jeltáruk (szótáruk) és vannak használati szabályai

6. a jel csak az emberi érintkezésben, a szándékos tájékoztatás, befolyásolás folyamatában

töltheti be lényegi szerepét, a jelzést

7. a jelek kialakulása és elavulása alá van vetve a társadalmi-történelmi változásoknak

Aszerint, hogy milyen alapon idézi fel a jelölő (hangsor) a jelölt dolgot (fogalmat) 3 csoportba

soroljuk a jeleket:

1. Ikon (hasonlóságon alapuló jel): a jelölő felidézi a jelentést, hasonlít rá, tehát képszerű a

viszony. pl. közlekedési lámpában lévő tilos mezőben álló ember, szabad jelzésben lépő

ember

2. Index (érintkezésen alapuló jelek): a jelölő nem hasonlít a jelölt dologra, de közöttük

kapcsolat, tartalmi érintkezés van. pl. tűz indexe a füst, a láb indexe a lábnyom, de ilyen a

közlekedési lámpa zöld mezőjében lévő nyíl is

3. Szimbólum (társadalmi megegyezésen alapuló jelek): a jelölő és a jelölt viszonya pusztán az

emberek közötti társadalmi megállapodáson alapszik. pl. közlekedési lámpa színei

(piros=tilos, zöld=szabad)

A nyelv is jelekből épül fel. a nyelv a legegyetemesebb jelrendszer, vagyis minden ember

birtokolhatja, és a leginkább alkalmas külső és belső valóság kifejezésére. Számos jelrendszer

létezik pl. közlekedési jelek, térképek, matematika, sportjátékok jelrendszere, de a legelterjedtebb a

nyelv.

Nyelvi jelrendszer (nyelv) nem más, mint a nyelvi jelek sokasága (ezek állandóan változtathatók)

és a jeleket közléssé rendszerező szabályok (viszonylag állandó, jóval lassabban változik, mint a

jelek csoportjai) összessége, melyekből a kommunikáció során szöveget alkotunk.

A szöveg nem nyelvi egység, hanem a nyelv használata, a beszéd része.

A nyelvi jelek szintjei („nyelvi lépcső”):

SZÖVEG BESZÉD

mondat | N

szintagma (szószerkezet) | Y

lexéma (szó) | E

morféma (szóelem) | L

fonéma | V

3

I. Témakör: Ember és nyelv

2. tétel: A beszéd és a nyelv viszonya

Feladat: Sorolja fel, hogy mely tényezők jellemzőek a beszédre és melyek a nyelvre!


Beszéd Nyelv

1. Tevékenység 1. Jel és szabályrendszer

2. Egyéni 2. Hagyományozott

3. Függ az egyéntől 3. Kollektív tudatban létezik

4. Kollektív szabályrendszer egyéni módon 4. Egyfajta rendszer

való alkalmazása 5. Társadalmi jelenség


Az ember az állatokkal ellentétben nemcsak észlel, érez, reagál, hanem emlékszik, gondolkodik is.

Gondolatai közlésében a beszéd és a nyelv segíti.

A beszéd:

A beszéd a nyelvi rendszer konkrét, egyedi megvalósulása. A beszéden alapul a gondolkodás

képessége, a gondolatok átadása és mások gondolatainak megértése. Segítségével hatni tudunk

másokra, mások pedig hatni tudnak ránk.

A beszéd igénye évezredekkel ezelőtt alakult ki. A beszédnek azt az alapegységét, mely a hármas

funkciót (kifejezés, befolyásolás, tájékoztatás) hordozza, jelzésnek nevezzük. A beszédbeli jelzést

mondatnak nevezzük. Az emberi jelzések, szemben az állati jelzésekkel, másodlagos, közvetett és

túlnyomóan gondolati alapon nyugszanak.

A nyelv:

A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb, leghatékonyabb és legkifinomultabb rendszere.

Azoknak az elemeknek (jeleknek) és szerkesztési szabályoknak az összessége, amelyeknek

birtokában a közösség tagjai létrehozzák és megértik a mondatokat, a beszédet. Legfontosabb

funkciója az ismeretek továbbadása, közvetítése.

A nyelv legalsó szintjét a beszédhangok (fonémák) alkotják. A nyelv tehát a beszédből fejlődött ki,

és az idők folyamán önálló, saját törvényekkel bíró rendszerré alakult. A nyelvi elemek belső

Jel és szabályrendszer

Tevékenység

Hagyományozott

Egyéni

Függ az egyéntől

Kollektív tudatban létezik

Kollektív szabályrendszer egyéni módon

való alkalmazása

Egyfajta rendszer

Társadalmi jelenség

4

adottságai nemcsak lehetőséget jelentenek a beszéd számára, hanem kötöttséget és kényszert is: a

nyelvi anyagban minden elemnek, minden morfémának meghatározott jelentése van.

A nyelvi anyag rögzíthető, megfogható, leírható, körülhatárolható. A nyelvi eszközök száma elvileg

véges, míg a beszéd alapegysége, a mondat rögzítetlen, megfoghatatlan és készletezhetetlen, azaz a

mondatok száma végtelen.

Beszéd Nyelv

Mindkettő emberhez kötődő, tőle függő jelenség.

Függ az egyéntől. Független az egyéntől, társadalmi jelenség, egy

nemzet kollektív alkotása.

A nyelv alkalmazása. A beszéd alapja.

Fizikai valóság: hangadással (írással) jár. A társadalom által kialakított, hagyományok

szerint rögzített (nyelvi) eszközök rendszere.

Eszközhasználat. Eszközkészlet: jelek, szabályok.

Célja az üzenetközvetítés, a kommunikáció:

tényezői a beszélő, a hallgató és az üzenet…;

alapvető funkciói a kifejezés, a befolyásolás és a

tájékoztatás, kiegészítő funkciói a

kapcsolattartó, értelmező és esztétikai funkció.

A beszédtevékenységet szolgálja, olyan

rendszer, amelynek elemei keresztül-kasul

kapcsolódnak egymáshoz.

Aktív. Passzív.

A beszéd nem nélkülözheti a nyelvet, a nyelv sem a beszédet. De míg a nyelv a beszédnek csak

kelléke, a beszéd a nyelvnek létformája, hiszen minden nyelv addig él, míg valamely társadalom

használja.

5

II. Témakör: A kommunikáció

3. tétel: A kommunikáció folyamat tényezői és funkciói

Feladat: Ismertesse a közlésfolyamat tényezőit és funkcióit a következő ábra segítségével! Ha

szükséges, egészítse ki az ábrát!


Fontos tényezők a résztvevők, azaz a feladó (beszélő) és a címzett (hallgató). A feladó különböző

jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenetet küld a címzettnek. A címzett ezt az üzenetet

felfogja, értelmezi, ha módja van rá, akkor válaszol. Ez utóbbi esetben a résztvevők szerepet

cserélnek, és a címzett válik feladóvá. Az üzenetet kifejező összefüggő jeleket kódnak nevezzük. A

kommunikáció csak akkor lesz sikeres, ha a felhasznált kódot a résztvevők egyformán ismerik, azaz

közös nyelvet beszélnek. A megfogalmazott üzenet a csatornán át jut el a címzettig. A csatorna

lehet hallható (telefonbeszélgetés), látható (levél), érezhető (tapintás) is. A hatékony

kommunikációnak fontos feltétele a közös valóság és a közös előismeret. A szöveg, közlemény

mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el. Így a kommunikációnak mindig ott és akkor, az

adott helyzetben van jelentése.

A kommunikáció funkciói:

alapvető funkciók: tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás

mellékfunkciók: kapcsolatteremtő, -fenntartó, és –lezáró, értelmező (metanyelvi), poétikai


A kommunikáció kifejezés a latin communicatio (vagy communicare) szóból származik,

melynek jelentése: közösen tenni valamit valakivel, megosztani valakivel valamit.

A kommunikáció lehet nyelvi és nem nyelvi (térképjel, útjelző, gesztusok, mimika stb).

A kommunikáció társas tevékenység, melyet a nyelven kívül egy sor egyéb tényező befolyásol.

A kommunikáció fogalma: a kommunikáció egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti

szándékos és kölcsönös felhasználása. A kommunikáció érintkezést, közlést, híradást is jelent.

valóság

valóság

csa- -torna beszédhelyzet

csatorna beszédhelyzet

beszélő

üzenet

hallgató

6

A kommunikáció tényezői:

1. Beszélő: különböző jelek segítségével üzenetet küld a hallgatónak

2. Hallgató: az, aki az üzenetet észleli, felfogja és értelmezi

3. Üzenet: a kommunikáció célja és eredménye: Az üzenetet a beszélő formába önti,

kódolja, a hallgató lefordítja, dekódolja.

4. Kód (nyelv): hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer.

(nyelvi+nem nyelvi kódok)

5. Csatorna: a hanghullámokat közvetítő levegő. A csatorna lehetővé teszi, hogy térben és

időben távol lévők is kapcsolatba kerüljenek egymással.

6. Beszédhelyzet: a kommunikációban a résztvevők között kialakult pillanatnyi viszony, így

a kommunikációnak mindig adott helyen és adott időben kell zajlania.

7. Valóság: a közös előismeretek, közös előzmények az adott tárgyról, melyet mind a két

félnek ismernie kell.

A kommunikáció funkciói:

A kommunikáció által valamit el akarunk érni, ezt a célt mutatják a kommunikációs funkciók.

Három alapvető funkciója van: tájékoztatás (információ átadása), érzelemkifejezés (belső

érzéseink, vágyaink megfogalmazása), felhívás (a hallgató befolyásolása).

A három alapvető funkció mellett úgynevezett „mellékfunkciókat” is megkülönböztetünk:

kapcsolatteremtő, -fenntartó, és –lezáró funkció, értelmező (metanyelvi – a nyelvről a nyelv

segítségével), és esztétikai vagy poétikai (szépirodalmi).

7

II. Témakör: A kommunikáció

4. tétel: A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

Feladat: Értelmezze a képen látható kommunikációs helyzetet és benne a nonverbális jeleket!


A képen egy előadás hallgatóit látjuk. A nem verbális jelek, amelyeket vizsgálhatunk:

- mimika (arcjáték)

- gesztusok (kézmozdulatok)

- testtartás.

A képen látható nonverbális jelek:

- lehajtott fej - elutasító, sőt ítélkező magatartás,

- kéz a fej és a száj környékén - zavar, idegesség,

- lábkeresztezés - elégedetlenség,

- összehúzott szemöldök – ellenséges érzület (gyanakvó, kritikus magatartás),

- alvás – nyílt ellenállás.

a képen látható hallgatóság tagjai kevés érdeklődést mutatnak az előadás iránt. Elképzelhető, hogy

hosszú ideje tart már, talán nem is túl érdekfeszítő.


Vizsgálatok szerint közlésrendszerünk mintegy 55%-a nem verbális, nem szóbeli. A szóbeli közlést

elsősorban információk átadására használjuk.

A nem verbális jelek szerepe: tájékoztatás az érzelmi állapotáról, visszajelzések közvetítése, a

szavakkal mondottak felerősítése, a megnyilatkozás őszinteségének megkérdőjelezése, szavak

helyettesítése. „Kiadják” a beszélőt, feltárják viszonyulásának olyan elemeit, amelyeket nem akar

kinyilvánítani.

8

Eredetük alapján a nem verbális jelek a következőképpen csoportosítjuk:

1. örökölt jelek: az egészséges emberekre jellemző, s a világ minden táján azonos jelentésük van.

Ezek az alapérzelmek kifejezései, pl. öröm, bánat, félelem.

2. ösztönösen megtanult jelek: egy–egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függnek,

pl. fejbólintás (jelentése kultúránként változó).

3. egyezményes jelek: tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.

siketek abc-je, vakok írása.

A nem verbális jelek csoportjai:

1. Vokális jelek: verbális jeleket kísérő egy-egy nyelvre jellemző zenei kifejezőeszközök: hangsúly,

hanglejtés, beszédtempó, ritmus, szünet, hangerő, hangszín.

2. Tekintet: szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadásról, megértésről, témához, a

másikhoz való érzelmi viszonyról. A szemkontaktus a leggyakoribb és legerőteljesebb nem nyelvi

jelzés. A szemhez babonák, hiedelmek sora kapcsolódik: a szem, a lélek tükre. A szem nem mindig

fejez ki vonzalmat, hiszen az agressziót is kifejezheti.

3. Mimika: érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak a mozgása. Általában nem

tudatosan élünk vele. Érzelmeket fejeznek ki a szemek, szemöldök, száj, orr. Összesen hét érzelem

tükröződik az arcon: öröm, félelem, meglepetés, szomorúság, harag, undor, érdeklődés.

4. Mozgásos kommunikáció: a mozgás cselekvést és helyzetváltoztatást is jelent. A mozgás az egész

testre kiterjed. Típusai:

a. gesztus: fej, kéz, kar, láb mozgása

b. testtartás: érzelmi állapotra utal; viszonyt, álláspontot, személyes értékelést fejez ki. A

beszélgetés során akaratlanul és öntudatlanul is átvesszük a partner testtartását.

c. térköz: beszélgetés közben tartott távolság. (meghitt kapcsolat – anya és gyermeke között –

0-60 cm, személyes, közvetlen kapcsolat – 60-120 cm, semleges társas kapcsolat –

50 cm – 1 m, társalgási (több ember) – 1-3 m.)

5. emblémák: ruha, hajviselet, ékszerek közölnek rólunk valamit.

6. érintés: fontos nem nyelvi jelzés az élet korai szakaszában (anya és gyermeke). A felnőttek

közötti érintkezést bonyolult előírások szabályozzák.

9

III. Témakör: A magyar nyelv története

5. tétel: A magyar nyelv eredete és rokonsága

Feladat: Egészítse ki a következő táblázatot, és a segítségével mutassa be a magyar nyelv eredetét

és rokonságát!

Uráli alapnyelv (Kr.e. 6-4. évezred)

1.…………………(Kr.e. 3. évezred vége) Szamojéd alapnyelv

Ugor alapnyelv

(Kr.e. 3-1. évezred) Finn-permi nyelv

2.……………….

ősmagyar (vogul, osztják)

magyar 3.……………..nyelv finn-volgai nyelv

(Kr.e. 1. évezred)

zürjén votják cseremisz

mordvin

finn

észt

vót

lív

stb.


1. finnugor

2. ős-obiugor

3. permi

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik, annak is a finnugor ágába.


Nyelvcsalád: Egy közös ősnyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja.

Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata.

Alapnyelv: A nyelvtörténeti kutatások során helyreállított, kikövetkeztetett nyelv, amelyet az egy

nyelvcsaládba tartozó nyelvek beszélőinek ősei használhattak az együttélés során. Az alapnyelvi

szókincs szavai az őshazához, az ottani élethez kapcsolódnak.

Őshaza: az a terület, ahol az alapnyelvet beszélő közösség valamikor élt. A közösség egyes

csoportjai másfelé vándoroltak, s vándorlásuk, szétválásuk következtében önálló néppé váltak.

10

Az egyes ősnyelvek nem egységesek, nyelvjárásokká tagolódtak. A különböző népcsoportok

egymástól elszakadtak, az eredeti nyelvközösség egyre jobban bomlott, a nyelvi különbségek

megszaporodtak.

A nyelv vizsgálati módszerei:

I. Szinkrónia: Egy adott korszak nyelvállapota egységet mutat, olyan jegyeket, melyek alapján meg

tudjuk különböztetni más korszakok nyelvállapotától, ezt az egységet nevezzük nyelvi

szinkróniának, egy adott korszak nyelvállapotának vizsgálatát pedig szinkrón nyelvvizsgálatnak.

(szün (együtt) + kronosz (idő))

II. Diakrónia: A nyelvtörténet, a nyelv időbeli változása, a nyelvi rendszerek időbeli egymásutánja.

Diakrón vizsgálat: történeti nyelvvizsgálat. (dia (át, keresztül) + kronosz (idő))

III. Az összehasonlító nyelvészet: a nyelvek tudományos összevetése, a nyelvtörténeti kutatás egyik

fő módszere. Azokat a sajátosságokat kutatja, amelyek alapján az egyes nyelvek között rokonságot

lehet felfedezni és egy közös ősnyelvet feltételezni. Segédtudományai: régészet, néprajz,

történelem, állat- és növényföldrajz…

Módszerei:

1. A szókészlet összevetése, az egyezések kimutatása a szabályos hangmegfelelések alapján. A

szabályos hangmegfelelés nem az azonos jelentésű szavak hasonló hangzását jelenti. A külön élő

népek azonos jelentésű szavai több pontok eltérnek az eredeti alaktól, de az eltérésekben

szabályszerűségek mutathatók ki, vagyis az azonos helyzetben lévő hangok egy-egy nyelvben

ugyanúgy viselkednek: vagy megmaradnak, vagy azonos módon változnak meg. Az ősi szókészlet

egyszerű, elemi, mindennapi dologra vonatkozik (pl. számok, testrészek, természeti tárgyak és

jelenségek), és rövid hangalakkal rendelkezik. Nem vehetők figyelembe a véletlen egyezések (ház–

Haus) és a szóátvételek (iskola–schola).

2. A nyelvtani rendszer összevetése. (Pl. a birtokos személyjelezés közös sajátossága az uráli

nyelveknek.)

A magyar nyelv eredete sok tízezer év homályába vész. Kb. 200 évvel ezelőtt születtek meg az

első feltételezések arról, hogy a finnugor népekkel rokonságban vagyunk. Legközelebbi

nyelvrokonaink: osztjákok, vogulok, zürjének, votjákok, cseremiszek, észtek, finnek és a lappok.

A magyar nyelv eredete szerint közelebbről a finnugor, távolabbról az uráli nyelvek közé tartozik.

A rokon népekkel való együttélés helye a finnugor őshaza, nyelve a finnugor alapnyelv. Az

együttélés korát előmagyarkornak nevezzük.

A nyelvrokonság bizonyítékai:

A magyar nyelv finnugor rokonságának gondolata a 18. században merült fel. Sajnovics János

1770-ben kiadott műve (A magyar és a lapp nyelv azonosságának kimutatása) úttörő jelentőségű

volt. Előtte és később is szívesebben vette a közvélemény a török-magyar rokonság gondolatát. Ezt

a vitát nevezzük ugor-török háborúnak. A XX. században merült fel a sumér-magyar rokonság

kérdése is.

1. Az alapszókészlet szavaiban bizonyos szabályos hangmegfelelések találhatók a rokonnyelvekben.

(Azonos helyzetben lévő hangok azonos módon viselkednek.)

Pl. szó eleji p>f pon > fon; k>h kat > ház

11

Az alapszókészlet szavaiból ma kb. 100 él a mai magyar nyelvben. Pl.

- testrészek nevei: fej, haj, homlok, szem, orr, fül, nyelv, váll

- egyszerű cselekvések nevei: eszik, iszik, nyel, áll, ül, jön, megy, hall, néz, ad, fog..

- természeti jelenségek: ég, menny, fény, éj, hajnal, virrad, felhő, köd, jég, víz, tűz..

- a környezet növényeinek, állatainak nevei: erdő, hegy, domb, nyúl, róka, egér…

- tájékozódást, irányt megnevező szavak: jobb, bal, lenn, alatt, széle, föl, el, közé…

- rokonság: apa, atya, anya, ős, rokon, fia, vő, meny, fiú, lány

- számnevek: egy, kettő, három, száz…

- szerszámok és azok anyagára utaló szavak: kés, ár, szeg, tör, vas, fon, fen, farag….

2. A nyelvtani eszközkészlet, rendszer:

A magyar nyelvhez hasonlóan a rokonnyelvekben is ismert:

- a birtokos személyjel,

- a birtokos névmás,

- a határozórendszer hármas iránya (hol, honnan, hová),

- t/tt határozórag – Pécsett

- névszói állítmány használata.

A nyelvrokonság nem jelent feltétlenül faji rokonságot is. A fajok minden időben keveredtek

egymással.

12

III. Témakör: A magyar nyelv története

6. tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek

Feladat: Állapítsa meg, hogy az idézett szövegrészletek milyen nyelvemléktípusból valók, döntését

indokolja is!

a. „[…] cuius incipit terminus a sar feu […] hinc ohut cutarea. inde ad holmodi rea. […] ac postea

nogu azah fehe rea, inde ad castelic feheruuaru rea meneh haodu utu rea […].”

(A helynevek mai kiejtéssel: Szárfő, Óhut kútja, Halmocska, Nagyaszófő, Fehérvárra menő hadi út)

(1055)

b. „Valék siralm tudatlan / siralmal sepedek, / búal aszuk, epedek. //

Választ világomtúl / zsidou fiadomtúl, / ézes örömömtől. //

Ó én ézes urodum / egygyen így fiodum! / sírou anyát teküntsed, //

búa beleül kinyúchad!” (A feltehető eredeti kiejtés Benkő Loránd szerint)

(1300 körül)

c. „4 Es látá iſten hogy ió vólna á vilgoſſág, és el válaſztá az világoſſágot az ſetétſégtől. 5. Es neuezé

az Világoſſágot Napnac, és á Setétséget Ettzakánac, és lőn az reggel első nap.”

(Betűhív átírás)

(1590, Vizsoly)

Helyesírási kulcs:

hang jel hang jel hang jel

é e; é c tz, ttz s ſ, s, ſſ, ſs

a, á a, á j i sz ſz

u, ú v, u k c v v, u


A nyelvemlékek a nyelvtörténeti kutatások forrásai, mert:

- képet adnak egy-egy korszak/időszak nyelvállapotáról, írásmódjáról,

- tükrözik az író, a másoló nyelvjárásának állapotát (hosszú ideig nem volt egységes irodalmi nyelv)

A nyelvemlékek nyelvünk régi, kevéssé ismert állapotáról adatokat nyújt írott nyelvi elmékek.

a. A tihanyi apátság alapítólevele (1055): Hazai szórványemlék. A latin nyelvű szövegben magyar

nyelvű szórványok találhatóak.

Helynevek: sar feu = Szárfő, ohut cutarea = Óhut kútja(ra), holmodi rea = Halmocska(ra), nogu

azah fehe = Nagyaszófő)

A legrégebbi magyar nyelvű mondattöredék ebben a nyelvemlékben található: feheruuaru rea

meneh hodu utu rea = Fehérvárra menő hadi útra.

b. Az Ómagyar Mária-siralom részlete (1300 körül): Kézírásos szövegemlék, az első ismert magyar

vers.

c. Károli Gáspár: Szent Bibliájának részlete (1590): Nyomtatott szövegemlék.

13


Nyelvemlékek

- A nyelv régebbi állapotát tükröző, későbbi korokig fennmaradt írásbeli

megnyilatkozások, melyeknek segítségével a régebbi nyelvállapotokat vizsgálhatjuk:

főleg a hangzás változását, a szókincs bővülését, a jelentés a szövegformák bővülését.

- Magyar nyelvemlékekről írásbeliségünk kialakulásától beszélhetünk. Ez a keresztény

kultúrával való találkozástól, tehát kb. az államalapítástól számítható. Az ezt megelőző

kor nyelvemléktelen, az ezt követő pedig nyelvemlékes korszaka nyelvünknek. A

magyar nyelvemlékek a rokon nyelvek kutatása szempontjából is fontosak, mivel ezek a

nyelvcsalád legkorábbi írott forrásai.

- A nyelvemlékek jelentősége, hogy biztos vizsgálati anyagot nyújtanak, mivel a nyelv

egy adott korra jellemző állapotát rögzítik.

Nyelvemléktípusok

I. Szórványemlékek:

Idegen nyelven írott források, melyekben a magyar szavak csak elszórtan jelennek meg.

Ezen szavak többsége tulajdonnév (személynév, földrajzi név, amit nem tudtak

lefordítani).

A veszprémvölgyi apácák adománylevele

Szent István korában keletkezett. Görög, később latin nyelvű. Dunántúli magyar

helyneveket tartalmaz.

A tihanyi apátság alapítólevele

1055-ből származik. Tulajdonneveket és már közneveket is leír. Hangtani, alaktani,

szószerkezettani kutatások forrásanyaga. Itt maradt fenn az első magyar

mondattöredék: feheruuaru rea meneh hodu utu rea

Anonymus: Gesta Hungarorum

1200 körül keletkezhetett, feltételezhetően III. Béla jegyzőjétől. A magyar királyok

és nemesek származását akarta megírni. Adatai nem hitelesek. Gazdag

személynevekben és helynevekben.

II. Glossza

Nem szerves részei a szövegnek. A szöveg megértését segítő lapszéli jegyzet. A latin szöveg

olvasóját segítik a szavak, szókapcsolatok megértésében.

Marosvásárhelyi glossza

Szalkai-glosszák

III. Szójegyzék

A szótárak helyett használták. A szavakat fogalomkörök szerint csoportosították. A latin szavak

fölé írták a magyar jelentést.

Beszteri szójegyzék (1395 körül)

Schlägli-szójegyzék (1405 körül)

IV. Szövegemlékek

Már összefüggő, magyarul írt nyelvemlékek. Lehetnek:

Rövidebbek vagy hosszabbak.

Kézírásosak vagy nyomtatottak.

Egyházi vagy világi témájúak.

14

Halotti beszéd és könyörgés

A legrégebbi szövegemlékünk. 1200 körül keletkezett. Temetési prédikáció, két

részből áll:

Halotti beszéd (26 sor)

Könyörgés (6 sor)

Egy latin szöveg szabad átdolgozása. Bővelkedik retorikai elemekben: megszólítás,

felszólítás, kérdés, válasz. Bravúros nyelvi megoldások színesítik: hármas figura

etymologica (halálnak halálával halsz). A latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn,

úgynevezett vendégszövegként. A XVIII. században bukkantak rá.

Ómagyar Mária-siralom

A legelső fennmaradt magyar nyelvű vers. 1300 körül keletkezett. A Leuveni-

kódexben maradt fenn. A szerző több latin Mária-siralom részleteiből állította össze.

Változatos rímképlet jellemzi. Bővelkedik retorikai elemekben: megszólítás, felkiáltás,

kérdés. Tudatosan alkalmaz alliterációt (betűrímet): „Világ világa / Virágnak virága”.

V. Kódexek

Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások. Az az igény hozta létre, hogy a latinul nem, vagy

kevésbé beszélők is értsék az imádságokat, példázatokat, legendákat stb. A legtöbb kódexünk a

XVI. század első harmadában keletkezett.

Jókai-kódex

Az első magyar nyelvű könyv. Szent Ferenc életét beszéli el. Eredetije a XIV. század

második felében keletkezett, másolata a XV. századból való.

Huszita Biblia

XVI. századi világi papoktól származik. Az első magyar Bibliafordítás.

Három kódex őrzi:

Bécsi kódex (az Ószövetség egyes részeit)

Müncheni kódex (evangéliumok)

Apor-kódex (zsoltárok)

15

IV. Témakör: Nyelv és társadalom

7. tétel: A nyelvújítás

Feladat: Az alábbi szavakat a nyelvújítók alkották, terjesztették el az irodalmi nyelvben.

Jellemezze a példák segítségével a nyelvújítási mozgalom kedvelt szóalkotási módjait!

róna (korábban tájszó)

bántalom, történelem

előítélet (lat. praeindicium)

raktár, folyóirat

dics (dicsér), eskü (esküszik), magány (magányos)

Árpád, Gyula

világirodalom (ném. Weltliteratur)


A nyelvújítás módszerei, kedvelt szóalkotási módjai:

Tájnyelvi szavakat vittek be az általános használatba, pl. róna.

Elavult szavakat – köztük régi személyneveket – újítottak fel, pl. Árpád, Gyula.

Új szavakat alkottak szóképzéssel, szóösszetétellel, pl. bántalom, történelem, raktár,

folyóirat.

Elvonás (csonkítás) útján is születtek szavak (képzőt vagy képzőnek vélt elemet

leválasztottak a szóvégekről), pl. dics, eskü, magány.

Idegen mintákat is követtek tükörszók létrejötte, pl. előítélet (latinból fordítás),

világirodalom (németből fordítás).


Nyelvújítás: a nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása a nyelv életébe.

A nyelvújítás társadalmi és művelődési alapjai:

- A 18. sz. végén és a 19. sz. elején gazdasági fejlődésünk, társadalmi berendezésünk elmaradt

az európaitól, a magyarság műveltség területén is nagyon elmaradott volt.

- A műveltség széles körű elterjedését a magyar nyelvtől lehetett várni, de a magyar nyelv

kifejezőereje szegényes, szókincse gyér, ezért a feladat a magyar nyelv fejlesztése lett.

- A francia felvilágosodás eszméi elterjedtek hazánkban, és egyre erősebb lett az igény a

tudományoknak és az irodalomnak anyanyelven való terjesztése.

- A legkiválóbb írók, költők felismerték, hogy a nemzeti függetlenség és a társadalmi fejlődés

ügye nem léphet előre fejlett nemzeti nyelv nélkül.

A nyelvművelés új lehetőségei, fórumai:

1. Nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok kialakulása.

2. 1780-tól folyóiratok, napilapok megjelenése (Magyar Museum, Uránia, Orpheus).

3. Nyelvművelő mozgalom központja először Széphalom, majd a 20-as évektől Pest, vezérlakja:

Kazinczy Ferenc.

4. 1831-től Magyar Tudós Társaság (Akadémia).

5. Nyelvtudományi kérdések vitái: pl. jottista (Révai Miklós, szóelemző írásmód)-ipszilonista

(Verseghy Ferenc, kiejtés elve) „háború”.

16

A nyelvújítási harc állomásai:

Két tábor: 1. hagyományőrzők- ortológusok: féltették a magyar nyelv hagyományait

2. nyelvújítók- neológusok: fokról-fokra be kell avatkozni a nyelv életébe, ehhez

joga a költőnek van

1778. Bessenyei György: Magyarság c. röpiratában már megfogalmazta, hogy az anyanyelv

a nemzet ügye: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”.

1811. Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok c. epigrammagyűjteménye- a nyelv művelése a

szépíró joga (neológus).

1813. Mondolat- gúnyirat Kazinczy és társai ellen, a nyelvújítók túlzásait teszik

nevetségessé (ortológus).

1815. Felelet a Mondolatra (Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írta)- stílusparódia, a maradiak

nyelvét gúnyolták ki (neológus).

1819. Kazinczy Ferenc: Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél: „Jól s

szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind” (neológus).

A nyelvújítás módszerei és eredményei:

Elsősorban a szókincs hiányosságait akarta kiküszöbölni, ennek hatására 10 ezer új szóval

gazdagította a nyelvünket.

a. nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé pl. betyár, burgonya, rimánkodik, hullám, kelme

b. régi szavakat elevenítettek fel pl. aggastyán (Ágoston névből)

c. idegen szavakat alakítottak át pl. lat.balanea >bálna

d. új szavak alkottak:

szóképzéssel pl. –kozik/kezik/közik igeképzőből >építkezik

- -ít igeképzőből >lazít

- alom/elem, -mány/mény, -ákony/ékeny névszóképzőből

>történelem, állítmány, folyékony

szóvégek megelevenítésével c/nc/da/de elevenedik meg >kegyenc, újonc, szálloda

szóelvonással (képzőt, vagy képzőnek vélt elemet hagynak el a szó végéről) pl.

kapál>kapa, árnyék>árny, tanít>tan

szócsonkítással (szóvégek önkényes elhagyása) címer>cím, zömök>zöm

szóösszetétellel pl. búskomor, folyóirat

szócsonkításos összetétellel pl. híg+anyag> higany, levegő+lég> lég, könnyű+elméjű>

könnyelmű

17


8. tétel: A nyelvváltozatok és nyelvjárások

Feladat: Állapítsa meg, és néhány mondatban bizonyítsa is, milyen nyelvváltozatokat képviselnek

az alábbi szövegek!

a.

A Nagytemplomnál vóut két falusi ember, oszt kérte, valami nagy vásár hoty hun, merre van. „itt a

Hatvan uccám mennyenek vígig, elérik a Tizenháromvárost, ot keresztúlmennek, ott a vásár.” Azok

meg mongyák: „Hallot komám, hatvan uccám mennyünk keresztűl, mek tizánhárom városon?

Mennyík af fene.” (Debrecen)

b.

kereslet: Azon termékek és szolgáltatások összessége, melyeket a fogyasztók adott időben és áron

hajlandók megvásárolni. A piacgazdaságban a kereslet és kínálat törvénye az árucsere

magyarázatának alapja. A kereslet a szükséglet egy megjelenési formája. A szükséget a vásárlóerő

révén válik keresletté. A kereslet rugalmasságának fogalma azt fejezi ki, hogy a kereslet az

árváltozás függvényében milyen mértékben változik.

(Magyar Larousse, Enciklopédikus szótár, II. kötet 399. o. nyomán)


a. Nyelvjárási szöveg.

Bizonyítékok:

kettőshangzók, pl. vóut

í-zés: vígig (végig)

-úl/-űl toldalékok használata ul/ül helyett

szóhasználatában eltérések a köznyelvitől: oszt (’és’ jelentésben), hun (’hol’ jelentésben)

A szöveg csattanója, hogy a falusi emberek teljesen félreértik a debreceni polgár eligazító

szavait: azt hiszik, hogy szám szerint hatvan utcán és tizenhárom városon kell átmenniük.

b. Csoportnyelvi szöveg, a szaknyelv körébe tartozik (kereskedelem, közgazdaság).

Bizonyítékok:

szakszavak használata (fogyasztók, kereslet, kínálat, szükséglet stb.)

kijelentő mondatok

bővített és alárendelő összetett mondatok

A részlet a kereslet fogalmát fejti ki. Tulajdonképpen megállapítások, meghatározások sorozata.

A fogalom kifejtése előrehaladó szerkesztésű, világos, logikus.


Minden nyelvnek számos nyelvváltozata, nyelvhasználati módja van. a nyelvváltozat nem önálló

nyelv, mivel alapvetően nem tér el a köznyelvitől, de különféle nyelvtani, szókészleti módosulások

figyelhetők meg benne.

Minden nyelvre jellemző vonás, hogy földrajzilag (vízszintesen, tájanként) és társadalmilag

(függőlegesen, szociológiai szempontból) tagolódik. Földrajzi tagolódásból születnek a

nyelvjárások, a társadalmi tagolódásból a csoportnyelvek.

I. Földrajzi tagolódás szerint:

Nyelvjárások:

A nyelv területi nyelvváltozatai, elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a

köznyelvitől, de kisebb mértékben nyelvtani rendszerükben is eltérhetnek a köznyelvitől.

18

9 nyelvjárást különítünk el magyar nyelvterületen: északkeleti, mezőségi, csángó, székely, nyugati,

dunántúli, déli tiszai

Az egy tájegység nyelvében használatos szavakat tájszavaknak nevezzük.

II. Társadalmi tagolódás szerint: (csoportnyelvek)

1. Szaknyelvek: egy-egy szakterület, tudományág sajátos szó- és kifejezéskészlete (szakszókincse)

2. Hobbinyelvek: az emberek szabadidős tevékenységeinek sajátos szókincse, pl. bélyeggyűjtés,

sakkozás vagy más sportok szókészlete

3. Életkori nyelvváltozatok:

A) Gyermeknyelv vagy dajkanyelv: a beszélt nyelvnek az az egyszerűbb változata, amelyen a

kisgyermekhez beszélnek, tehát a kisgyermekek és a velük beszélő felnőttek nyelvhasználata.

Sajátos szókincs és sok kicsinyítő képző jellemzi.

B) Ifjúsági nyelv: a fiatalok nyelve kb. 10 éves kortól a felnőttkorig.

4. Argó, tolvajnyelv: eredetileg a bűnözők titkos nyelve volt, most a városi népnyelv legalsó szintje,

amely sok idegen eredetű szót tartalmaz. Általában bizalmas és durva stílusú, de szellemes és tréfás

is lehet. Elemei a diáknyelvbe folyamatosan áramlanak.

5. Katonanyelv: A szaknyelvek és a korosztályi nyelvek határán helyezkedik el. Ennek helyi,

laktanyánkénti változatai is vannak, de általános nyelvi jellemzői minden szolgálatot teljesítő

katona nyelvhasználatában megfigyelhető (pl. fókamotor=felmosófa).

III. Köznyelvi nyelvváltozatok: (sztenderd, nemzeti nyelv)

Köznyelv: (beszélt nyelv) a nemzeti nyelvnek a beszélt változata, a művelt köznyelv az iskolázottak

nyelve, akik elsajátították az egész közösség átfogó műveltségét. A köznyelv és egy adott

nyelvjárás együttes használatából alakul ki a regionális köznyelv, amely az a nagyobb területen

használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások jól felismerhetők.

Szleng: a köznyelv igénytelen változata, egy alacsonyabb rendű köznyelv, bizalmas társalgási

stílus. Korábban a fiatalok nyelvhasználatát jellemezte, de ma már minden korosztálynál és

szakmában megfigyelhető. Nem azonos a nyelvi helytelenséggel, trágársággal.

Irodalmi nyelv: a köznyelv írott változata, ez a leginkább meghatározó nyelvi réteg. Értelmiségi

csoportok és az iskolarendszer az írásbeliség és a sajtó révén terjesztik. Nem azonos a szépirodalom

nyelvével, eredetiségében, színességében szegényebb, használati köre viszont szélesebb a

szépirodalom nyelvénél.

19


9. tétel: A szókincs és gyarapításának módjai

Feladat: Mutassa be, hogy a következő szavak a szókincs gyarapításának melyik típusához

tartoznak!

Juj! Jaj!

tulajdonos tulaj

eszpresszó presszó

parancsol parancs

csokor+bokréta csokréta

ablak+párkány ablakpárkány

villany+számla villanyszámla

MÁV

rádió

atom

MALÉV

iskola

kereszt

pap

templom


Juj! Jaj! szóhasadás

tulajdonos tulaj szóelvonás

eszpresszó presszó szórövidülés

parancsol parancs szóelvonás

csokor+bokréta csokréta szóvegyülés

ablak+párkány ablakpárkány szóösszetétel

villany+számla villanyszámla szóösszetétel

MÁV betűszó

rdió idegen szó

aom idegen szó

MALÉV szóösszevonás

iskola jövevényszó (latin eredetű)

kereszt jövevényszó (szláv eredetű)

pap jövevényszó (latin eredetű)

templom jövevényszó (latin eredetű)


A nyelvek hangrendszerükben, szókészletükben és nyelvtani rendszerükben különböznek egymástól

vagy éppen hasonlítanak egymásra. A valóság változása (gazdaság, politika) mindenkor tükröződik

az egyre árnyaltabb gondolkodásban és a nyelvben. A nyelv változása a legnyilvánvalóbban és a

legnagyobb mértékben a szókincsben mutatkozik meg.

A szókincs változása kétirányú:

elavulás, kiveszés (pl. isa – bizony)

gyarapodás, bővülés (ez a fő irány)

20

Szókincsünk bővülése:

A nyelvközösség alapvetően két módon szokott nevet adni egy-egy új dolognak és jelenségnek:

szókölcsönzéssel vagy belső erőből.

I. Kölcsönszók

A) Jövevényszavak

Idegen eredetűek, de már meghonosodtak. Hangzásuk idomult a magyar nyelv hangjaihoz. Úgy

viselkednek, mint a magyar eredetű szavak. Pl. iráni – tej, vásár; szláv – család, megye, udvar;

német – tánc, polgár, kastély; latin – templom, professzor…

B) Idegen szavak

Egy része hangzásában, helyesírásában egyaránt őrzi az idegen jelleget, pl. grapefruit. Az idegen

szavak között sok a tudományos szakszó. Használatuk kerülendő, ha helyette van pontos magyar

megfelelő, pl. computer – számítógép.

C) Nemzetközi műveltségszók

Antik eredetűek. A nagy világnyelvek közvetítésével kerültek a különféle nyelvekbe, pl. technika,

atom, energia.

D) Tükörszavak

Úgy keletkeznek, hogy az idegen szót mintegy lefordítjuk, pl. tiergarten = állatkert.

II. A magyar nyelv szóalkotási módjai

A) Szóképzés: alapszó + képző = képzett szó, pl. hal + ász = halász

B) Szóösszetétel: előtag + utótag = összetett szó, pl. gép + kocsi = gépkocsi

C) Mozaikszó-alkotás:

a) betűszók: a szavak kezdőbetűiből hozzuk létre, pl. OTP, MTA, MÁV

b) szóösszevonás: az összetett szavak egy-egy darabjából hozzuk létre, pl. Malév,

Vagép

D) Szóhasadás: egy szónak két alakváltozata él, s ezek jelentése is elkülönült az idők folyamán, pl.

nevel – növel, család – cseléd

E) Szóvegyülés: két rokon jelentésű szó hangalakjának keveredésével jön létre, pl. csokor és bokréta

= csokréta, motor és hotel = motel

F) Szórövidülés: becenevek – Kati, troli, mozi, irci, matek

G) Szóelvonás: képzőt, vagy képzőnek vélt elemet hagynak el a szó végéről, pl. kapál > kapa

21

V. Témakör: A nyelvi szint

10. tétel: A magyar helyesírás alapelvei

Feladat: Tudassa, hogy a magyar nyelv alábbi szavai melyik helyesírási alapelv alapján íródnak!

színpad tollal pottyan

barátja Kossuth Pállfy

ablak féltjük címzettel

jégpálya könyv Vörösmarty

füttyent szenvedély körte


Kiejtés elve: könyv, körte

Hagyomány elve: Kossuth, szenvedély, Pállfy, Vörösmarty

Egyszerűsítés elve: füttyent, tollal, pottyan, címzettel,

Szóelemzés elve: színpad, barátja, ablak, jégpálya, féltjük,


Írás: Az emberi beszéd rögzítése látható jelekkel. Megállapodáson alapul. Az írás története egyidős

da helyesírás történetével.

Helyesírás: A következetes, a mások által is használt és megértett írásmód. A helyesírás iránti

igény egyidős az írással.

A magyar helyesírás:

- betűíró, mert legkisebb egysége a betű, amely hangot, hangtípust jelöl;

- latin betűs, mert a latin ábécé betűinek átvételével alakult ki;

- hangjelölő, mert betűi legtöbbször valóban kiejtett hangokra utalnak;

- értelemtükröző, mert írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből.

Magyarországon a helyesírás szabályozása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladata.

1832-ben adta ki először az első magyar helyesírási szabályzatot.

Helyesírásunk a helyesírási alapelvekre épül (olyan eljárásokra, amelyek szerint szavainkat és

szóalakjainkat leírjuk). Ezek az alapelvek rugalmas kölcsönhatásban vannak, előfordul, hogy

egyszerre együtt érvényesülnek, máskor viszont közülük csak az egyik határozza meg az adott szó

helyesírását.

Négy helyesírási alapelvünk van.

Kiejtés elve: a szóelemek írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük, pl. fény, ír, véd

Szóelemzés elve: egynél több szóelemből álló szóalakok, összetett szavak, toldalékos

szavak helyesírását szabályozza. a szóelemeket tükröztető írásmód szerint a szóelemeket

úgy írjuk le, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak, pl. tanulj, népdal, barátság

22

Hagyomány elve: helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a

mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés, illetve a szóelemzés rovására. A hagyomány elve

érvényesül a családnevek írásában, hiszen megtartjuk a ma már nem használt régies betűket

(pl. Batthyány, Móricz, Paál), illetve a köznyelvi rendszerünkben már nincs meg a régi ly

hang, írásunk azonban megtartotta e betűt, ezért számos szóban a hagyományos ly a j jele,

pl. Mihály, király, János

Egyszerűsítés elve: helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz.

Többjegyű betűk kettőzésekor (pl. hosszú), kivétel az összetett szavak határánál nem

egyszerűsítünk (pl. jegygyűrű). A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három

azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítünk (pl. tollal), kivétel a magyar

családnevek, idegen tulajdonnevek és a szóösszetételek esetében.

23

V. Témakör: A nyelvi szintek

11. tétel: A beszéd és a beszédfolyamat, a hangképző szervek

Feladat: Mondja el a következő ábra segítségével a hangképző szerveket és a hangképzés

folyamatát!


Beszédhangok képzése: A beszédhangokat a hangképzőszervek segítségével hozzuk létre. A

levegő útja:

tüdő légcső gégefő - hangszálak garatüreg - ínyvitorla orrüreg

szájüreg (4 akadály. fog, nyelv,

szájpadlás, ajkak)


A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése, a beszéd egyéni jelenség. A beszéd és a nyelv

egyszerre alakulhatott ki, egyik sem élvez elsőbbséget a másikkal szemben.

éA beszéd során a nyelv elemkészletét, szabályait használjuk. A beszéd mindig akutális, az egyéntől

függ, azaz egy kollektív szabályrendszer egyéni módon való alkalmazása.

A beszéd legkisebb eleme a beszédhang. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket

és a szavakat.

Beszédhangok képzése: A beszédhangokat a hangképzőszervek segítségével hozzuk létre. A

levegő útja:

tüdő légcső gégefő - hangszálak garatüreg - ínyvitorla orrüreg

szájüreg (4 akadály. fog, nyelv,

szájpadlás, ajkak)

Tüdő:

hólyagocskákból álló szivacsos test, mely nagymértékű térfogatváltozásra képes

funkciója kettős: - egyrészt élettani, vagyis a szervezet levegőcseréjét végzi

- másrészt hangképző a ki-és belégzés változásával

kilégzést használjuk fel hangképzésre

24

Gégefő:

légcső felső peremén helyezkedik el

5 porcból áll: 1. gyűrűporc: körbeveszi a légcsövet

2. pajzsporc: hátul nyitott, elől zárt- ’ádámcsutka’

3-4. kannaporcok: mozgékonyak

5. gégefedő: gége bejáratának reflexszerű elzárása

hangszalagok: 2 db, a kannaporc és a pajzsporc között található, a hangszalagok közötti rés a

hangrés

hangszalagállások:

1. zöngeállás: - kannaporcok és a hangszalagok zárva állnak, a levegő szétpattintja

- a nyitódás, záródás következménye a zönge

- ekkor képezzük a zöngés mássalhangzókat és a magánhangzókat

2. h-állás: - a kannaporcok 10° szöget alkotnak

- ekkor képezzük a h hangot

3. szűk lélegező állás: - a kannaporcok 30° szöget zárnak be, a levegő nem rezegteti meg a

hangszalagokat, ekkor keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók

4. tág lélegző állás: - a kannaporcok 40-45° szögben állnak, ekkor nem képzünk hangot,

csak a beszéd céljából lélegzünk

5. suttogó állás: - a hangszalagok egymáshoz tapadnak, da a kannaporcok rést alkotnak

Garatüreg: - innen a levegő vagy a szájüregbe vagy az orrüregbe áramlik

- a szájüreg és a garatüreg között található az ínyvitorla, amely működése a következő:

- ha lezárja az orrüreget, akkor a levegő a szájon át távozik – magánhangzókat képezzük

ebben a helyzetben

- ha leengedett állapotban van és az ajkak zártak, akkor az orron át távozik a levegő – m,

n, ny,hangokat képezzük ekkor

- ha leengedett állapotban van és az ajkak nem zártak, akkor a levegő az orron, és a

szájon keresztül egyaránt távozik - az említetteken kívül (m, n, ny) minden mással-

hangzót ekkor képezünk.

Szájüreg: - aktív hangképző szervek: ajkak, nyelv

- passzív hangképző szervek: fogak, szájpadlás

Orrüreg: - nem mozgékony, nem aktív hangképző szervünk

- a hangok képzését csak árnyalja

25


12. tétel: A mássalhangzó törvények

Feladat: Ismertesse a szavak vizsgálata alapján a magyar nyelv mássalhangzótörvényeit!

dobta vízzel

különben barátság

mondd körrel

anyja tollfosztás

színpad hagyja

futsz kisebb


Hasonulás:

Zöngésség szerinti részleges hasonulás: dobta

Képzés helye szerinti részleges hasonulás: különben, színpad

Írásban jelölt teljes hasonulás: mondd, vízzel, körrel

Írásban jelöletlen teljes hasonulás: anyja, hagyja

Összeolvadás: futsz, barátság

Rövidülés: tollfosztás

Nyúlás:kisebb


A beszéd egyik legfőbb jellemzője, hogy a hangokat nem elszigetelten, hanem egy összefüggő

folyamat részeként mondjuk és halljuk. A folyamatos beszédben az egymás mellé kerülő hangok

különböző módon befolyásolják egymást.

I. Hasonulás: hasonulásról beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti

msh-k közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz,

hozzá hasonul.

A) Teljes hasonulás: két egymás mellé kerülő különböző képzésű mássalhangzó teljesen

hasonlóvá, azonossá válik. Írásban jelölt és jelöletlen is lehet.

a) írásban jelölt teljes hasonulás pl. az + val = azzal, néz + j = nézz

b) írásban jelöletlen teljes hasonulás pl. anyja, sápadt, egészséges

B) Részleges hasonulás: ha két egymás mellett álló msh. közül az első egy eltérő vonásában,

tehát részben hasonlóvá válik a másodikhoz. Írásban nem jelöljük.

a) Képzés helye szerinti részleges hasonulás: az –n hang képzésének helye változik

meg, ha utána b, p, m, gy, ty, ny következik.

nb, np, nm, ngy, nty, n ny betűkapcsolatok esetén, pl. azonban, sínpár, gyöngy

b) Zöngésség szerinti részleges hasonulás: a második hang zöngéssé vagy zöngétlenné

teszi az előtte állót.

Pl. ablakban kiejtve [ablagban] k helyett g-t ejtünk, ezek zöngés-zöngétlen

párok. Mivel a g zöngés msh, ezért zöngésedés történik.

26

II. Összeolvadás: Az összeolvadás írásban jelöletlen mássalhangzó-törvény. Ha két egymás

mellett álló msh. helyett egy harmadik mássalhangzót ejtünk, akkor összeolvadásról beszélünk

Pl. unja [unnya] kiejtve!!!, barátja [baráttya], barátság [baráccság], egyszer [eccer],

metsz [mecc], tudja [tuggya]

III. Mássalhangzó-rövidülés: Ha a hosszú msh-t egy másfajta msh. előzi meg vagy követi, akkor

kiejtésben a hosszú msh-t röviden ejtjük.

Pl. arccal [arcal], visszhang [viszhang], inggomb [ingomb], otthon [othon], jobbra

[jobra]

IV. Msh-kiesés: Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a középső

mássalhangzót kiejtéskor (szóban) nem ejtjük!

Pl. most sincs [mos sincs], mindnek [minnek], csukd be [csug be], nézd meg [néz

meg], röntgen [röngen]

V. Msh-nyúlás: A mássalhangzó-nyúlás azt jelenti, hogy két magánhangzó közötti rövid

mássalhangzó kiejtéskor megnyúlik.

Pl. kisebb [kissebb], együtt [eggyütt], szőlő [szőllő], utána [utánna], szalag

[szallag]

27


13. tétel: A mellérendelő összetett mondat

Feladat: A következő kötőszavak a mellérendelő összetett mondatok tagmondatait kapcsolják

össze. Jelezze, hogy a mellérendelő összetett mondat mely típusában találkozunk velük.

Segítségükkel beszéljen e mondattípusról!

és, azonban, vagy, nemcsak…hanem…is, tehát, hiszen, meg, de, akár-akár, viszont, tudniillik,

ennélfogva, s


Kapcsolatos: és, nemcsak… hanem… is, s

Ellentétes: azonban, meg, de, viszont,

Következtető: tehát, ennélfogva,

Választó: vagy, akár-akár,

Magyarázó: hiszen, tudniillik,


A mellérendelő mondatok tagmondatai egyenrangúak, külön-külön egyszerű mondatként is

megállhatnak, a tagmondatok között nincs nyelvtani (grammatikai viszony), csak tartalmi-logikai.

A tagmondatok egyenrangúak, a tagmondatokat egyszerű mondatként is elemezhetjük

Fajtái:

Kapcsolatos: A tagmondatok tartalma között egyszerű, természetes viszony van; kötőszavak: és, is,

is-is, nem csak ..., hanem ... is

jele: O-O

a, egyszerű kapcsolatos viszony - kötőszavak: és, s, meg

b, hozzátoldó kapcsolatos viszony - kötőszavak: is, sem, még, ráadásul, azonfelül, továbbá,

nemcsak…hanem…is

c, fokozó kapcsolatos viszony - kötőszavak: sőt, is, még, nemhogy…hanem…is

d, összefoglaló kapcsolatos viszony - kötőszavak: is, sem…se, mind…mind

e, megosztó kapcsolatos viszony - kötőszavak: hol…hol, egyrészt…másrészt, részben…részben,

részint…részint

Ellentétes: A második tagmondat megállapítása ellentétben áll azzal, amit az első tagmondatban állítottunk;

kötőszavak: de, ellenben, hanem

• jele O↔O

a, szembeállító ellentétes viszony - kötőszavak: ellenben, azonban, viszont, pedig, meg, de, ám

b, kizáró ellentétes viszony - kötőszavak: hanem, csak, ellenkezőleg

c, megszorító ellentétes viszony - kötőszavak: de, azonban, ámde, mégis, csak, csakhogy,

mindamellett, mindazonáltal, de azért mégiscsak

Választó:

A tagmondatok többféle lehetőséget tartalmaznak, ezek közül választani kell vagy lehet;

kötőszavak: vagy, vagy-vagy

• jele: O~O

a, kirekesztő (kizáró) választás - kötőszavak: vagy, vagy…vagy

b, megengedő választás - kötőszavak: akár.. akár

28

Következtető: A második tagmondat az első tagmondatban foglaltak okozatát, következményét tartalmazza;

kötőszavak: tehát, így, ennélfogva

• jele: OO

Magyarázó: a második tagmondat az első tagmondatban foglaltak magyarázatát fejezi ki;

kötőszavak: hisz, hiszen, ugyanis, tudniillik

• Jele: OO

a, okadó magyarázó mondat: a második tagmondat az elsőben foglaltak magyarázatát adja

kötőszavak: hiszen, ugyanis, tudniillik, különben, másképp, egyébként, úgyis

b, kifejtő magyarázó mondat:

a második tagmondat az elsőben foglaltakat más formában ismétli meg, pontosítja, részletezi

kötőszavak: azaz, tudniillik, egyszóval, vagyis, illetőleg

29

VI. Témakör: A szöveg

14. tétel: A szöveg szerkezete és jelentése: a szövegösszetartó erő

Feladat: Mondja el, hogy az alábbi kapcsolóelemek a lineáris vagy a globális kohézió részei-e, és

milyen szerepet játszanak a szövegösszetartó erő kialakulásában.

és, de ,pedig, tehát ok-okozati viszony

-bb, leg+bb rámutató szók

hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet szóismétlés


A szöveg jellemző vonása a teljes szövegre kiható szövegösszetartó erő, az ún. globális kohézió.

Megteremtői:

- cím

- kulcsszavak

- témahálózat

- tartalmi-logikai kapcsolatok: ok-okozati viszony

A szöveg mondatai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ez a lineáris kohézió. A lineáris kohéziót

nyelvtani-szerkezeti kapcsolóelemek teremtik meg:

Legfontosabb kapcsolóelemek:

- határozott névelők

- névmások (helyettesítik a korábban már elhangzott tárgyat, fogalmat, tulajdonságot

stb., előre és vissza utalnak): rámutató szók

- személyragok, birtokos személyjelek – az előzőleg megnevezett alanyra utalnak: -

bb, leg+bb,

- kulcsszavak ismétlése: szóismétlés

- más szavak (főnév, melléknév)

- mondatkapcsoló kötőszók: és, de ,pedig, tehát

- mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet


A szöveg

A szöveg szövegmondatokból álló, teljes, kerek, egész üzenet. A beszéd legmagasabb szintű

egysége, kommunikációs tartalma van, megszerkesztett és lezárt egység. Lehet szöveg

egyetlen modnat, sőt egyetlen szó is (pl. Ó!).

A szöveg lehet szóbeli vagy írásbeli közlés.

A szöveg tehát nem csupán mondatok esetlegesen egymás után elhelyezett sora, a szöveg

mondatai között szoros kapcsolat van. A szöveg mondatait a szövegösszetartó erő (kohézió)

fogja egybe. A szöveg egészére ható összetartó erőt globális kohéziónak nevezzük, ezt

biztosítja a téma és a cím.

A szöveg kisebb mikroszerkezeti egységeinek, a mondatoknak egymáshoz kapcsolását a

lineáris kohézió biztosítja. A szorosabban összetartozó mondatok mondattömböt alkotnak, a

mondattömbök pedig bekezdéseket. A bekezdések magja a tételmondat.

30

A szöveg mikroszerkezeti egységeiből épül fel a makroszerkezet három alapvető egysége:

bevezetés, tárgyalás, befejezés + cím.

A bevezetés szerepe a figyelem felkeltése a téma iránt, és az olvasó/hallgató figyelmének,

érdeklődésének megszerzése.

A tárgyalás a legterjedelmesebb makroszerkezeti egység, ez tartalmazza a téma alapos

kifejtését. Fő rendező elve az időbeli vagy térbeli előrehaladás, a bizonyítás, cáfolás logikai

menete.

A befejezés összefoglal, lezárja a tárgyalásban kifejtetteket.

A szövegösszefüggés megteremtésének eszközei

A szöveg globális kohhézióját a szövegben meglévő tartalmi – logikai kapcsolatok

biztosítják. Ezek a jelentésbeli kapcsolóelemek. Minden szövegben van egy olyan főnév

(tematikus főnév), amely fenntartja a témát, s ezt a főnevet különböző eszközökkel

ismételjük, pl. egyszerű szóismétlés, rokon értelmű szavak, felsorolkás, ellentétes jelentésű

szavak.

A szöveg lineáris összefüggését grammatikai eszközökkel teremthetjük meg, pl. anafora

(visszautal egy korábban már megfogalmazott nyelvi elemre), katafora (előreutal egy

később megjelenő elemre), deixis (kimutat a szövegből).

Nyelvi kapcsolóelemek továbbá: határozott névelő, névmások, jelek, névutók, kötőszók …

A nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeken kívül a beszédhelyzet és a beszélők/olvasók

ismeretei alkotják a szövegösszetartó erőt.

31

VI. Témakör: A szöveg

15. tétel: A hivatalos iratok, a magán- és a nyilvános kommunikáció szövegtípusai

Feladat: Mutasson rá, hogyan jellennek meg a hivatalos stílus jellemzői az alábbi szövegben!

„Alperes azon keresetét, miszerint felperes ellenvetéssel élt az ügyben, bíróság elutasítja, bíróság

egyben leszögezi, hogy megállapítást nyert a tényállás tisztázása, s ebből eredően hatályba lép a 6.

paragrafus 8. bekezdése, vagyis a beadvány ügyében való hivatali ténykedés lezárása. Bíróság erről

úgy a felperest, mint az alperest értesíti.”


- Névelő nélküli főnevek használata (alperes, felperes, bíróság).

- Hosszú, bonyolult mondat.

- Szaknyelvi szóhasználat (ellenvetéssel élt, bíróság elutasítja).

- Hivatkozások (paragrafus, bekezdés).

- Nylevi hiba: terjengősség (megállapítást nyert), helytelen kötőszóhasználat (úgy – mint).


Közélet: Közérdekű tevékenységünk színtere.

A közélet különféle helyzeteihez, résztvevőihez igazodva válogatunk a nyelvi lehetőségekből:

közéleti stílusban írunk vagy beszélünk.

A közéleti írások elsősorban tájékoztató és felhívű szerepet töltenek be, nem érvényesül a kifejező

funkció. Tartalmuk cselekvés értékű.

I. Közéleti írásbeliség: a hivatalos stílus

A hivatalos stílus a törvények, rendeletek, közlemények, s általában mindenfajta hivatalos

érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja. Nagy hangsúlyt helyez a:

- fogalmak tisztázására,

- tartalmi és fogalmi tagolásra,

- tárgyilagosságra.

Több nyelvi rétegre épül:

- jogtudomány (szaknyelv)

- csoportnyelvek (pl. műszaki szakma nyelve)

- köznyelv

- irodalmi nyelv

Szóhasználatára jellemző:

- sajátos (többnyire latin eredetű) műszók és hivatali kifejezések (pl. ügyfél,

állampolgár, panaszos) használata,

- az elavult formákhoz, fordulatokhoz való merev ragaszkodás.

Mondat- és szövegszerkesztésére jellemző a bonyolultság (terpeszkedő kifejezések, pl. az ügy

elintézést nyer); pontosság, tömörség.

Jellemző hibák: idegenszerűség, személytelenség, bonyolultság.

32

Hivatalos iratok:

a) önéletrajz: iskolai intézménybe vagy munkahelyre történő jelentkezéskor kérhetik. Gyakran

motivációs levél kíséri. Fajtái: amerikai típusú, hagyományos (CV)

b) panasz: tényszerű, pontos. Kerülendő a magánéleti problémák terjengős kifejezése, illetve a

könyörgő megfogalmazás.

c) fellebbezés: valamilyen számunkra kedvezőtlen döntés esetén írt hivatalos irat, melyben kérésünk

ismételt (számunkra pozitív kimenetelű) vizsgálatát kérjük

d) kérvény: valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása egy intézményhez,

hatósághoz. Tárgyilagos, tömör, pontos és udvarias stílus jellemzi.

e) meghatalmazás: valamilyen jog átruházása más személyre egy vagy több alkalommal.

f) pályázat: célja valamilyen ösztöndíj, tanulmányút, esetleg állás elnyerése.

g) jegyzőkönyv: írásban rögzít egy eseményt, ill. az ott elhangzó felszólalásokat. A jó jegyzőkönyv

részletes, pontos és áttekinthető.

h) kérelem

i) bejelentés

II. Nyilvános szövegtípusok

Nyilvános kommunikációnak nevezzük a hivatalos szervek, intézmények közötti, valmaint az

intézmények és az állampolgárok közötti értintkezést.

Az ide tartozó szövegek általában hagyományos szerkezetűek: pontosan szabályozott a szöveg

elrendezése, felépítése és tartalma (pl. törvénycikk, rendelet, vita, kérvény, ünnepi beszéd stb.)

A nyilvános célra szánt szövegek szóhasználata pontos, igényes, választékony. A mondatok

bonyolultabbak.

III. Magán szövegtípusok

A mindennapi társas érintkezésben használt szövegek (pl. magánlevél, napló, beszélgetés, pletyka).

E szövegek szerkesztése kötetlenebb, mondanivalójuk nem előre megtervezett. Jellemző a színes,

érzelmi töltésű szavak használata. A mondatok egyszerűbb szerkezetűek.

33

VII. Témakör: A retorika alapelvei

16. tétel: A szónoki beszéd felépítése, a hatáskeltés eszközei

Feladat: Mutassa be, milyen retorikai eszközökkel él a levél írója a szöveg meggyőző erejének

fokozására!

„Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, sok katonád van, és egyedül kormányzol egy nagy

országot. Ezért nehéz önként alám vetned magadat; mégis jobb és üdvösebb lenne neked, ha önként

behódolnál nekem. Megtudtam ezenfelül, hogy kun szolgáimat oltalmad alatt tartod. Ezért

utasítalak téged, hogy ezeket a jövőben ne tartsd magadnál, és miattuk ne kerülj velem szembe.

Nekik könnyebb elmenekülni, mint neked, mivel nem lévén házaik, sátraikkal vándorolva talán el

tudnak menekülni, de te, aki házakban lakol, váraid és városaid vannak, fogy fogsz elmenekülni

kezeim közül?”

(Batu kán levele IV. Bélához – részlet. In: Szabó Péter – Závodszky Géza: Történelem II.)


Batu kán levele egy fenyegető levél a támadás megindítása előtt. Arról akarja meggyőzni IV. Bélát,

hogy önként hódoljon be neki. A szöveg a klasszikus retorikából ismert szerkezetet követi.

1. mondat – hízelgés a jóindulat megnyerése érdekében;

2. mondat – a címzett szemszögéből nézve elismeri, hogy a magyar királynak nehéz lesz

elfogadnia Batu kán ajánlatát.

3. mondat – zsaroló, fenyegető. Részletezés: mit tudott meg a magyar királyról.

4. mondat: Batu kán következtetése. Erősíti a fenyegetést.

5. mondat: ellentéten alapuló érvvel igyekszik meggyőzni. Jövőre való kitekintéssel zárul.


A retorika tárgya minden nyilvánosságnak szánt érvelő típusú szöveg, akár beszélt, akár írott

formában készült.

A szónoklat élőszóval előadott, a hallgatóságot valamivel meggyőzni, valamire rábeszélni

szándékozó prózai műfaj. Hagyományosan egy szónok által nagy nyilvánosság előtt elmondott ékes

stílusú politikai vagy ünnepi beszéd, napjainkban tágabban értelmezzük. Ide sorolunk minden olyan

megnyilatkozást, amelyben a beszélő nem csupán a saját nevében szól.

A szónoklás elméletét az ókorban dolgozták ki. A görög rétor szó jelentése: az ékesszólás mestere,

tanítója. A szónoklat a régi irodalom egyik legfontosabb prózai műfaja. Két fő ága fejlődött ki: az

egyházi és a politikai beszéd.

Egyházi beszéd: a Halotti beszéd és könyörgés

Politikai beszéd: a reformkor idejéhez köthető, pl. Kölcsey Ferenc

Régen a nyilvánosság előtt, ünnepélyes keretek között elmondott politikai és ünnepi beszédet

egyaránt az irodalom legfontosabb prózai műfajának tekintették. Az újabb időkben csak a művészi

igényű és értékű beszédet számítják a szépirodalom körébe, a politikai beszédet nem.

Mai életünkben is jelentős helyet kap a nyilvánosan, kisebb vagy nagyobb közösség előtt elmondott

beszéd, pl. a parlamentben, különböző ünnepélyeken és gyűléseken.

34

Szónoki beszéd: a hallgatóság élőszóval való meggyőzésének, megfelelő véleményre

hangolásának, elhatározásra, cselekvésre, tettre buzdításának műfaja a szónoki beszéd.

A szónok célja, hogy meggyőzze a hallgatóságot a maga igazáról, ezáltal cselekvésre késztesse.

A szónok, céljából következően,

- kerüli az idegen szavakat,

- szívesen használja a túlzó kifejezéseket,

- szívesen alkalmazza a kérdő és felkiáltó mondatokat.

A szónoki beszéd részei:

1. bevezetés 5. bizonyítás (soha nem hiányozhat)

2. elbeszélés 6. cáfolás

3. kitérés 7. befejezés

4. részletezés

A hatáskeltés eszközei

Az érvelő szöveg felépítése, az összegyűjtött anyag elrendezése és megszerkesztése erősítheti az

érvelés hatását. Általánosan az alábbi elveket kell figyelembe venni és alkalmazni:

1. Az egység elve: a szöveg a kisebb kitérőktől eltekintve a tárgyára vonatkozzon, a szöveg

egységes legyen, az egyes résztémák között legyen összefüggés.

2. A haladás és a folyamatosság elve: minden új mondat vigye tovább a tétel kifejtését, tegyen

valamit hozzá a gondolatmenethez. A részegységek végén lehetséges ismétlésbe bocsátkozni, de

kerülni kell a fölösleges ismétléseket. A több ebben az esetben kevesebb.

3. A logikus elrendezés elve: Az egyes részek sorrendisége ne legyen esetleges, hanem logikusan

kapcsolódjanak egymáshoz, a befogadó számára követhető legyen a szöveg szerkezete.

4. Az arányos elrendezés elve: A fontosabb gondolatok nagyobb, a kevésbé lényegesek kisebb

terjedelemben szerepeljenek a szövegben. A kommunikációs céloknak feleljen meg a szöveg

egészének terjedelme. (A bevezető ne legyen terjengős, hosszú; a kifejtés és a bizonyítás érje el a

meggyőzéshez szükséges megfelelő terjedelme.)

Érdemes gondosan megválogatni szavainkat, hiszen általuk erősíthetjük az elérni kívánt hatást. Ezt

megtehetjük:

- pozitív vagy negatív töltésű szavak használatával (pl. kövér – pufi),

- régies szavak, fordulatok használatával (vagyis archaizálással), pl. lészen,

- újkeletű szavak (neologizmusok) használatával, pl. filózik furmány,

- nyelvváltozatokhoz kötődő, környezetfelidéző szavak használatával (pl. óbégat)

- idegen szavak használatával (pl. géniusz),

- állandósult szókapcsolatok felhasználásával (pl. Több is veszett már Mohácsnál!).

35

A szónoklat hatáskeltő eszközei:

a költői eszközök alkalmazása – képszerűség (főként metaforák, hasonlatok), alakzatok

(ismétlés, fokozás, halmozás, párhuzam, kihagyás stb.)

fontos szerepe van a megszólításnak (többször is a beszéd során!), mert pl. ébren tartja a

hallgató figyelmét, a kapcsolattartás eszköze, kiemeli a hangsúlyos részleteket stb.,

szónoki felkiáltás – érzelmi hatást kelt, kiemel stb.,

szónoki kérdés – felhív, érzelmi hatást, feszültséget kelt stb.

tagolás, kiemelés,

nyelvi megformálás, választékosság, megfelelő stílus megválasztása (meghatározza a

hallgatóság jellege, a beszélő-hallgató viszony, a téma stb.).

36

VII. Témakör: A retorika alapelvei

17. tétel: Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei

Feladat: Állapítsa meg, milyen érvelési módot alkalmazott a szöveg szerzője! Foglalja össze,

milyen érvelési módszerek, érvtípusok közül választhatunk!


A feladatban szereplő szöveg a meghatározáson alapuló érvtípust példázza.

Összehasonlításon alapuló érv: hatásos érv lehet, ha képszerű összehasonlítást, megjelenítést

alkalmazunk. Alapja lehet hasonlat vagy metafora. Fontos, hogy helyénvaló legyen a

párhuzam, különben az érv éppen ellenkező hatást vált ki.

További érvtípusok:

Meghatározásból levezetett érv: ahhoz, hogy meggyőzőek legyünk, pontosan körülhatárolt

fogalmakat kell használnunk. a jó meghatározás követelménye, hogy a fogalom és a

meghatározás fölcserélhető legyen anélkül, hogy ez félreértést okozna. A definíció 2

lényeges dolgot tartalmaz: a szót besoroljuk egy tágabb fogalomkörbe, megkeressük azokat

a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétől megkülönböztetik.

Ok-okozati összefüggésen alapuló érv: a következményt kiváltó okokat taglalja, minden okot

számba kell venni, mert ellenkező esetben nem lehet kellően meggyőző az érvelés.

Körülményekből levezetett érv: általában rossz cselekedeteinket magyarázzuk egyoldalúan a

körülményekből levezetve. Arra próbálja rávenni a hallgatóságot, hogy fogadja el az általa

javasolt lépéseket, mert az adott helyzetben nincs más megoldás.

Ellentéten alapuló érv: tételünknek éppen az ellenkezőjét kell bebizonyítanunk.

Általános-egyes elvén alapuló érv: az általánosra hivatkozó érv ha mindenkire vonatkozik

valami, akkor természetesen az adott személyre is.

Valószínűségen alapuló érv: alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a

többség igaznak vél és elfogad.

Bizonyítékokból származtatott érv: az ilyen érv kiindulópontja lehet tény, statisztikai adat,

kutatási eredmény, összegző jelentés. Csak megbízható forrásból származó adatot

használjunk, különben az érv a visszájára fordul.

Egy nagy író attól kezdve nagy író, amikortól fogva állandóan jelen van

nemzete eszmevilágában; amikortól fogva művei csaknem tárgyszerű részei

a nép birtokának, akár egy híd vagy egy középület. Sőt még jobb azoknál is.

Pest hajdani szép városházát lebontották. Eltűnt az utcáról, el az emberek

fejéből. A „Szeptember végén”-t nem lehet lebontani, téglaként kihordani a

nemzet tudatából. Vannak szellemi művek, amelyek úgy hozzátartoznak egy

országhoz, és olyasféleképpen működnek benne, akár egy vízesés, mely

erőművet hajt.

(Illyés Gyula: Elbeszélés Petőfi Sándorról-részlet)

37


Az érv olyan kijelentés, amellyel egy állítást akarunk elfogadtatni egy vitában. Legalább két részből

áll: a tételből (konklúzióból) és az alátámasztásból (premisszából).

A tétel az az állítás, amelyet a beszélő bizonyítani akar , míg az alátámasztás egy másik állítás,

amely a tételt bizonyítja.

Kéttagú érv: egy alátámasztásból és egy tételből áll. Pl. Felhős az ég (alátámasztás), vigyél

esőkabátot (tétel)!

Háromtagú érv: (= teljes érv) egy alátámasztásből, egy tételből és egy bizonyítékból áll. Pl. A

spenót sok vasat tartalmaz (alátámasztás), ezért a spenót nagyon fontos az egészséges

táplálkozáshoz (tétel). A vasra tehát szüksége van a szervezetnek (indoklás).

Minden olyan írásbeli és szóbeli megnyilatkozást az érvelő típusú szövegek közé sorolunk, amelyet

nem magáncéllal alkottunk, hanem kisebb-nagyobb nyilvánosságnak szántak.

Az érvelő szövegtípus felépítése:

o Bevezetés: általában az érzelmekre hat. Célja, hogy megnyerje a hallgatóság jóindulatát.

Eszköze a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve figyelmének fölkeltése a témaválasztás

indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával. Előkészíti a beszéd megértését, a

témának, kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével.

o Elbeszélés: a téma megjelölése. Itt fogalmazzuk meg azt a fő gondolatot, amit később

részletezni fogunk. Erénye ha rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű és lényegre törő.

o Részletezés: a tétel kifejtése bővebben. Eszközei a fogalommagyarázat, a példák

felsorakoztatása, a szemléltetés esetleg kitérők, személyes élmények ismertetése. Ha több témát

dolgozunk fel, akkor a fő téma kifejtésével kezdünk. Ha ismertebb a téma, akkor a részletezés el

is hagyható.

o Bizonyítás: az érvelő szöveg legfontosabb része. Az álláspontunk igazságának bizonyítása,

érvekkel való alátámasztása egyetlen szövegből sem hiányozhat.

o Cáfolás: velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése,

megsemmisítése.

o Befejezés: célja, hogy kapcsolatot teremtsen a beszéd többi részéve. Eszköze a fő gondolatok

megismétlése, összegzése, továbbá felvillantja a probléma újabb megközelítési lehetőségét és

előretekint a jövőbe.

A szónoki beszéd célja a meggyőzés, a megfelelő hatás elérése érdekében szigorú szerkezeti

előírások jöttek létre. Mivel a hallgatóság általában a bevezetésnek és a befejezésnek szentel

figyelmet, ezekre a szónoknak nagy gondot kell fordítania. A bevezetés feladata a

kapcsolattaremtés, a hallgatóság jóindulatának elnyerése, a figyelem felkeltése, a téma megjelölése

és a vázlag. Ezzel szemben a befejezés feladata az összegzés, a téma továbbgondolása, cselekvésre

buzdítás. A meggyőzés hangsúlyos forrása a érvelés.

Az érvelés eszközei: meggyőzés és manipuláció

A meggyőzés tudatos tevékenység: a befolyásoló fél szándékában áll a befolyásolt fél

viselkedését megváltoztatni. A befolyásolt fél ennek tudatában, saját döntése alapján

38

változtat a magatartásán. Ha a másik fél tudatában van a meggyőzés szándékának, de nem

önként vállalja, akkor kényszerítésről beszélünk, ha nincs tudatában akkor manipulációról.

A manipuláció tehát érdekvezérelt kommunikáció, sikere abban rejlik, hogy befolyásolni

szándékolt fél nem vagy csak nagyon későn ismeri fel a manipulációs technikákat. Mire

esetleg ezeket felismeri, ezekre rájön, akkorra már sikerült kialakítani benne a megfelelő

magatartási formákat, amelyek ellentétesek ugyan az érdekeivel, viszont nagyon

kívánatosak a befolyásoló fél szempontjából.

39

VIII. Témakör: Stílus és jelentés

18.tétel: A nyelvi jelek csoportjai hangalak és a jelentés alapján

Feladat: A következő ábrák a nyelvi jelek melyik csoportjához tartoznak? Felhasználásukkal

mutassa be a hangok és a jelentés viszonyát!

a. b. J1

↓

H-J H J2

↓

J3

c. d.

J1 H1

H J2 J H2

J3 H3


a. egyjelentésű szavak

b. többjelentésű szavak

c. azonos alakú szavak

d. rokon értelmű szavak (szinonímák)


Minden szónak van hangalakja és jelentése. A hangalak: értelmes hangsor. A jelentés: a

valóság egyes elemeire utal – a jel használati értéke.

A hangalak és jelentés kapcsolata általában önkényes és szokásszerű, megállapodáson

alapul. Ugyanakkor szükségszerű és okszerű is, ha a hangalakból következtetni lehet a

jelentésre (hangutánzó és hangulatfestő szavak).

A szavakat csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy a hangalak (jelölő) és a jelentés (fogalom)

között van-e bármilyen összefüggés, vagy csupán önkényes, társadalmi megállapodáson alapulnak.

Ezek alapján a szavakat két csoportba soroljuk: motivált és motiválatlan szavak.

Motivált szavak: a hangalak és a jelentés kapcsolatának reális alapja is van, vagyis a

hangalak nemcsak megjeleníti a tartalom valamely lényeges elemét (hangját, mozgását,

ritmusát, tulajdonságát)

a. hangutánzó szavak: emberi hangokkal utánozzák a különféle hangjelenségeket

H-J

b. hangulatfestő szavak: valamilyen sajátos hangulatú cselekvést vagy tulajdonságot

jelenítenek meg

H-J

Motiválatlan szavak: a hangalak és a jelentés kapcsolata a legtöbb szóban pusztán

hagyományon, megszokáson alapul, nem pedig valamilyen reális összefüggésen.

40

a. egyjelentésű szavak: a hangalak csak egy jelentést hordoz, pl. fém, műanyag, négy,

hétfő, piros…

Jele: H-J

b. többjelentésű szavak : a hangalakhoz több jelentés járul, s a jelentések között van

valamilyen kapcsolat

H J1 (alapjelentés)

J2 (mellékjelentés)

Pl. levél, daru, zebra, toll…

c. azonos alakú szavak: a hangalakhoz több jelentés járul, de ezek között nincs

kapcsolat, az azonosság véletlenszerű. Legtöbbször a szófajuk is eltérő.

H J1

J2

Pl. ég, ősz, tőke, vár, terem, nyúl…

d. rokon értelmű szavak: több eltérő hangalak azonos vagy hasonló jelentést hordoz.

H1

H2 J

H3

A jelentésbeli azonosságot mutató rokon értelmű szavak sem cserélhetők fel

bármikor, használatuk stílusértéke, illetve érvényességi köre is eltérő lehet.

Pl. kukorica, tengeri, törökbúza; kocsi, autó, gépjármű

e. hasonló alakú szavak: a hangtani eltérés jelentés megkülönböztető szerepű. A

hangalakjuk hasonló, de a jelentés eltérő. Semmiféle kapcsolat nincs közöttük, nem

szabad összekeverni őket.

H~H

| |

J J

Pl. egyelőre (még) – egyenlőre (egynlő méretűre),

fáradság (fáradozás)– fáradtság (fáradt állapot)

f. több alakú szavak: jelentésük megegyezik, de ajakkerekítéses és ajakréses

változatokban léteznek, pl. csepp – csöpp, lány – leány, kérd – kérjed, tejfel - tejföl

H~H

J

g. ellentétes jelentésű szavak: azok a szópárok, amelyek valamilyen dolognak,

jelenségnek, vagy cselekvésnek az ellentétét jelölik, pl. kicsi – nagy.

H H

| |

J J

41


19.tétel: A tudományos és szakmai stílus sajátosságai

Feladat: Sorolja fel, hogy a tudományos ismeretterjesztő nyelvnek mely sajátosságai érvényesülnek

a szövegben!

„Hat és fél millió évvel ezelőtt, amikor a Földközi-tenger kiszáradt, a tőle északra és délre fekvő táj

aránylag meleg volt, elég csapadékot is kapott, következésképpen erdők borították. Az

alacsonyabban fekvő, síkságokon fenyő, olajfa, boróka nőtt. A magasabb övezetetekben ezekhez

cédrus és eredi fenyő is társult. Hogy milyenek lehetnek ezek az erdők, valami fogalmat nyújtanak

maradványaik Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben, mintegy ezernyolcszáz méter magasan. A

vadont hatalmas harmincméteres, ezeresztendős cédrusok uralják. Közöttük tengerparti fenyő,

magyaltölgy, krisztustövis és borostyán, galagonya és diófa tenyészik. Alját páfrány és peónia

borítja, s az ágak közt az európai szemnek is meghitten ismerős madarak röpködnek: harkály és

cinke, vörösbegy és holló. De makákó is tanyázik benne és valaha, a tenger kiszáradása idején,

elefánt, orrszarvú és oroszlán is élt itt.

A Földközi tenger feltöltődését követő évezredek során a világ valamelyest melegebb lett.

Az Atlasz-hegység, amely majdnem egész Afrikán végighúzódik széltében, védőgátként hatott a

közelgő Szahara ellen, s az észak-afrikai partvidék erdei nemcsak nem csak, hogy virágkorukat

élték, de terjeszkedtek is a Földközi-tenger körül, keleten a Kaukázusig, északnak egészen Anglia

déli részéig.

Ám ekkor változás következett be az egész világon. A bolygó hűlni kezdett. Okát máig sem

tudja senki.”


A részlet vizsgálata:

- kijelentő mondatok túlsúlya

- magyarázatok

- világos érthető szóhasználat

- egyértelmű fogalmazás


A tudományos és szakmai stílusréteg megformáltsága jellemző minden olyan szövegre, amely egy

tudományág-, vagy szakterület, szakma kutatásáról, kísérleteiről, felhalmozott ismeretanyagáról

közöl információt akár szóban, akár írásban, valamint akár az avatottak (a szakma vagy

tudományterület képviselői), akár az avatlan, érdeklődő közönség számára.

I. Tudományos stílus

A tudományos művek jellemző nyelvhasználata. E művek célja és feldata: a valóság törvényszerű-

ségeinek megismerése és megismertetése. Színterei.

- felső szint: általában írásbeli,

- alsú szint: igénytelenebb (kisebb közösségekben használt változat)

Jellemzői:

- értehetőségre és egyértelműségre törekszik,

- kürölhatárolt jelentésű szakszavakat használ,

42

- pontosan és szabatosan fogalmaz,

- logikus szerkesztés jellemzi,

- többnyire ténymegállapító kijelentő mondatokat alkalmaz, szórendje áttekinthető,

- jellemzően teljes szerkezetű mondatokat használ, gyakoriak az alárendelések és a

következtető, magyarázó mellérendelések,

- figyelemfelkeltő kérdéseket, idézeteket, tudományos eredményekre való

hivatkozásokat gyakran alkalmaz.

Műfajai: tudományos értekezés, esszé (egy témáról szépirodalmi igényességgel megírt cikk(,

ismeretterjesztést szolgáló előadás (publicisztikai stílusnak is része, a tudomány egy részét

vizsgálja), cikk, tanulmány (mélyenszántó elemzés, összegzés a tudományról), szakmai kérdést

tárgyaló vita, hozzászólás.

II. Szakmai stílus

Szóhasználatában alap a nemzeti irodalmi nyelv és szakmai nyelvváltozatok sajátos szókincse:

szakszavak, szakkifejezések. Szóhasználatára a semlegesség jellemző, legfőbb követelmény a

szavak egyértelműsége, illetve kerülni kell az érzelemkifejező stílust.

Mondatszerkesztésére a világosság, a gazdaságosság jellemző, egyértelműnek, ugyanakkor

árnyaltnak, részletezőnek kell lennie.

A tudományos és szakmai stílusréteg megköveteli a gondos szerkesztést. Ez hangsúlyozottabb

szövegtagolást jelent, akár fejezetekre bontással, alcímekkel, számozással.

A tudományos művek igényesebb változata a tudományos stílus (főleg írásban), kevésbé igényes

változat a szakmai stílus (szóban is).

43


20. tétel: A hivatalos és szónoki stílus

Feladat: Ismertesse, hogy az alábbi fogalmak közül melyek jellemzőek a hivatalos, és melyek a

szónoki stílusra? Melyek befolyásolják pozitívan és melyek negatívan e két stílusfajtát?

pontosság, egyértelműség

szerkezeti és stílusbeli kötöttség

leírt szöveg elmondása, felolvasása

homályosság

érzelmek

bonyolultság

tiszta, szép kiejtés és hangszín

idegen szavak

vázlat alapján tartott előadás

objektivitás


hivatalos szónoki

szerkezeti és stílusbeli kötöttség + pontosság, egyértelműség +

leírt szöveg elmondása, felolvasása + homályosság -

bonyolultság - érzelmek +

idegen szavak - tiszta, szép kiejtés és hangszín +

objektivitás + vázlat alapján tartott előadás -


Közélet: Közérdekű tevékenységünk színtere. A közélet különféle helyzeteihez, résztvevőihez

igazodva válogatunk a nyelvi lehetőségekből: közéleti stílusban írunk vagy beszélünk. A közéleti

írások elsősorban tájékoztató és felhívű szerepet töltenek be, nem érvényesül a kifejező funkció.

Tartalmuk cselekvés értékű.

I. A hivatalos stílus

A hivatalos stílus a törvények, rendeletek, közlemények, s általában mindenfajta hivatalos

érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja. Nagy hangsúlyt helyez a:

- fogalmak tisztázására,

- tartalmi és fogalmi tagolásra,

- tárgyilagosságra.

Több nyelvi rétegre épül:

- jogtudomány (szaknyelv)

- csoportnyelvek (pl. műszaki szakma nyelve)

- köznyelv

- irodalmi nyelv

Szóhasználatára jellemző:

- sajátos (többnyire latin eredetű) műszók és hivatali kifejezések (pl. ügyfél,

állampolgár, panaszos) használata,

- az elavult formákhoz, fordulatokhoz való merev ragaszkodás.

44

Mondat- és szövegszerkesztésére jellemző a bonyolultság (terpeszkedő kifejezések, pl. az ügy

elintézést nyer); pontosság, tömörség.

Jellemző hibák: idegenszerűség, személytelenség, bonyolultság.

Hivatalos iratok: a) önéletrajz, b) panasz, c) fellebbezés, d) kérvény e) kérelem, f) bejelentés, g)

pályázat, h) jegyzőkönyv stb.

II. Szónoki stílus

A közéleti szóbeliség a közéleti stílus élőbeszéd változata. Sajátos kommunikációs helyzete van:

mindig nyilvános.

Az alkalom, a lehetőség sokféle, tehát elsősorban a beszédhelyzet befolyásolja a választott nyelvi és

kifejezésbeli elemeket.

Legfontosabb műfajai: tárgyalás, hozzászólás, felszólalás, előadás, vita, szónoki beszéd (ez az

igényesebb műfaja).

Célja: a meggyőzés.

Ezért fontosak a felhívó, tájékoztató szerepen kívül az érzelemkifejezés eszközei is. A

kívánt hatás elérésére törekszik. Az érvelés alátámasztására szívesen alkalmazzák a

szónokok az alakzatokat, szóképeket, zenei eszközöket.

Szóhasználata: igényes, választékos, ünnepélyes. Nyelvezete világos, szemléletes, érthető.

A mai ünnepi beszédekre kevésbé jellemző a pátosz.

45

Tartalomjegyzék

1. tétel: A nyelv, mint jelrendszer...................................................................................................................... 1

2. tétel: A beszéd és a nyelv viszonya ................................................................................................................ 3

3. tétel: A kommunikáció folyamat tényezői és funkciói .................................................................................. 5

4. tétel: A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei ..................................................................................... 7

5. tétel: A magyar nyelv eredete és rokonsága ................................................................................................. 9

6. tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek ............................................................................. 12

7. tétel: A nyelvújítás ....................................................................................................................................... 15

8. tétel: A nyelvváltozatok és nyelvjárások ..................................................................................................... 17

9. tétel: A szókincs és gyarapításának módjai ................................................................................................. 19

10. tétel: A magyar helyesírás alapelvei .......................................................................................................... 21

11. tétel: A beszéd és a beszédfolyamat, a hangképző szervek ...................................................................... 23

12. tétel: A mássalhangzó törvények .............................................................................................................. 25

13. tétel: A mellérendelő összetett mondat ................................................................................................... 27

14. tétel: A szöveg szerkezete és jelentése: a szövegösszetartó erő .............................................................. 29

15. tétel: A hivatalos iratok, a magán- és a nyilvános kommunikáció szövegtípusai ...................................... 31

16. tétel: A szónoki beszéd felépítése, a hatáskeltés eszközei ........................................................................ 33

17. tétel: Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei........................................................................... 36

18.tétel: A nyelvi jelek csoportjai hangalak és a jelentés alapján ................................................................... 39

19.tétel: A tudományos és szakmai stílus sajátosságai ................................................................................... 41

20. tétel: A hivatalos és szónoki stílus ............................................................................................................. 43

nyelvtan kidolgozott érettségi tételek feladattal 2013.unlocked

Documents