Nro 13. - dspace.bcucluj.rodspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/55674/1/BCUCLUJ_FP_H140_1795_013.pdfdp rn,a*f fegyverrel kénfaeriteni a’ herei ais Jwbad Jolyamuttyánák meg engede'sérSs.

Nro 13.A ’ F E L S . R . T S A S Z Á R N A K É S A. K I R Á L Y N A K

K E G Y E L M E S E N G E D E L M É B Ö L .

Kőit -Bétsten Februariusnak 13-dik napján 1795# eJzteiidSben,

Omne regnum interse divisum desolabitur.. az az

Minden magában meg hasonlott Orfzdgnak e l kell pufztúlni.

| 7.ámtalan példák által meg lehetne ezen arany mondásnak igazságát , mind a ’ régibb,

mind az újjabb időknek históriájából mutatni. A* régi G ö r ö g , és Róm ai roppant birodalmaknak nagy alkotm ánya, az azokban támadott versen* gések miatt omlottak öfzve. M agyar hazánknak hajdani állapattya is juthat efzünkben. L en gyel Orízágnái az el múlt í’zázadokban hatalmasabb

, isr

* 9 4

éfzaki birodalom nem vált, most pedig már igen közel vagyon el cnyéfzéséhez , és ennek okát egyedül az egymás közt meg hasonlott hazafiak­nak rofzfz indulatokban kell keresni. így fog a’ Hollandiai respublika is járni. Hollandia Európá­inak kints tára. A ’ Batavusok, a ’ kiket Ju l. Caesa­ron Wvül senki i s , a ’ miólta e’ világ fenn á ll , meg nem hódoltatta. Nem I I . Fiícp Spanyől király győzhetetlen hajó seregével, nem X I lr. Lajos sem ki tanúlhatatlan fortélyai, sem roppant sere­gei által. Pichegrü F r . Generálnak, meg hódol­tak.

A ’ Batavusok illy könnyen eíett meg hódol- tatásának, nem az eggyesillt hadi seregeknek erőt­lensége , hanem a’ Batavusokoak egymás közt va- > ló meg hasonlása, volt a ’ valóságos í u n d a m e n t o m a .

' Ebben és nem másutt kell annak kútfejét ke­resni. Az Angliai koronához tartozott, de attól

el pártolt Amérikai tartományok és anya Orfzag közt támadott hadakozás alatt, a ’ mammont *e' lettébb fzeretö Batavusok is réfzt akartak abbM v e n n i, ük is azon fegyveres neutralitás we“ akartak állani, a ’ mellyet II. Katalin f z e r z e t t , »annakutánna a ’ F ra n tz ia , S p a n y ó l , és több ten­gerrel határos bírodalmok is bé vsttenek. (<?)“ .’ böl a5 fegyveres neutralitásból, mindenikre s°s hafzon háramlóit, tsak N. Britanniára nem. vfj>‘ inest a Batavusok is réfzesűini akartak voln**e ben a’ hafzonban, és mind addig sürgették, nyu8'

(ej A ' fegyveres neutralitas, mellynek scrf*nem lehet a ' múlt Tzázadokbéli la**

nákban ta lá ln i, hanem ekkor gondoltatok’ a Petersburgi kabinet á l t a l , abban d l l f l

minden tengerrel határos biroddltn®* .1 . ■haKad l«gyen a ’ hadakozó, fe lekkel kereskfn" « hogyha egyik vágy m ásik ellent gy a • kereskedő hajóhat e l fog la ln a , J ia ,

dp ern ,a *f fegyverrel kénfaeriteni a ’ hereiais Jw b a d Jolyamuttyánák meg engede'sérSs

esaeassmsmssm 1 9 5

Isatatlankodtatták, bofzontották a’ helytartó F e ­jedelmet, mig a ’ Hollandiai flotta is ki nem ké- ízítetett az Anglusok ellen, meilyen váló seregnek: kórm ánya Ferdindnd Brunsvigiai hertzegre, a ’ H ol­landiai ármádiának akkori fő vezérére volt bízat* tatra. E z , és a’ helytartó Fejedelem meg fontol­ván N. Britanniának a’ Frigyes Belgiomhoz mu­tatott nagy érdemeit, efzekbe futván, hogy E r- sébeth királynénak hathatós segítsége nélkül, le­hetetlen lett vólna annak a ’ Spanyol birodalom­nak súllyos fzolgálattya alól ki fzabadíuni, nem ellenkeztek ugyan a ’ fösvény Batavusokkal v ilá­gosan; de azomban úgy intézték a’ dolgot, hogy ízűntelen kéfzült a’ Hollandiai flotta, még is so­ha ki nem kéfziühefett egéfzlen, sokfzo'r kiindult ki kötő helyéb ől, de soha ki nem mehetett a* Texelböl. ( / ) ; most az A d m irá l, majd a’ fő hajós kapitány betegedett meg, moit e’, majd ismét ama hajót károsította meg a ’ tengeri háborgó fzél, most eV, majd ama héjánossággal vóltak a’ hajós seregek: egy fzóval, mind addigizgott, mozgott, kéfzült, járt fel ’ s alá a ’ Hollandiai flotta, míg N . Britannia békességre lépett Am erikával, fza- bad Státusoknak lenni esmérte az 8 tölle el pár­tólt 13 tartományokat j meg fzűnt a’ háború — meg ízilnt a ’ velek való kereskedés is, meg fzűnt ' a ’ fegyveres neutralitás is , következésképen el fzalafztották a’ telhetetlen Amsterdámi kereske­dők a ’ nyerességre , a’ pénz gyűjtésre való időt

'és alkalmatosságot is.

Minémil következéséi lettenek legyen ezen dolognak, meg mutatták az 1785 ik , és a ’ követ-'

( f ) T é x e l Tessel a' Hollandiai tartományhoz tartozó , a’ német tenger, és annak déli kebe- le közt, Amsterdámtól 10 mélföldnire fekvő

Jz ig e t , mellynek igen híres és tágas ki kötő helye vagyon. Itten fzokták a’ Hollandiai ha­dakozó és linsa hajók öfzve gyülleni.

1 ^ 6 — ■' —

kezett efztendÖknek történetei. Az yjnuterddmi, Rotterdami, Harlemi, Dordrechti, és több Ho'lan-

'd iai kereskedő városoknak lakosai titkos ftöve- tséget kötöttek egymás közt, a ’ fegyveres házakat elfoglalták, az Orániai háznak baráttyaival üs­tökbe kaptak, FerdinándBrunsvigiai hertzeget (de nem a’ mostani uralkodó hertzeget, hanem az Öz­vegy Frussiai királynénak testvér öttsét, //. ki­érik királynak sógorát, a ’ ki eleinte Prussiai Féld- marsál, és Magdeburgi fó kórmányozó vólt, a hét efzteodei báború után pedig a ’ H o l l a n d i a i res­publika fzolgálattyába álial menvén, az egéfe Hollandiai ármádiának fő vezérévé tétetett) hi­vatalijaitól, kenyerétől meg fofztották, a’ Hol' Jandiai főidről ki űzték, a ’ respublika seregeit pártyokra vonták, a ’ régi constitutiót el rontot­ta k , ’ s 1787-ik efztendöben újat tsináltak, mell/ által a’ helytartói fejedelemség el töröltetett, az Orániai ház minden ősi méltóságától ’s jussaitól ®eg fofztatott, a’ helytartó Fejedelem famíliája, b®* ráttyai meg fogattattak, a’ Hágai kórmányf«k: öek tagjai meg változtattak, az akkori pólgán tifztviselök hivatallyaikból le hányattak, ’s he­lyettek mások tétettek — egy fzóval olly o»et?‘ morphoíist, avagy változást fzenvedett már ak­kor is a’ H ollandiai respublika, hogy, ha a ’ n>os' tan uralkodó Prussiai király 1788 ikban le ne® ültette vólna őket oda küldött 20000 katonái a* t á l , mingyart akkor nagy hajótörést kellett vol; na a Frigyes Belgyiomnak fzenvedni. Ebben® zűrzavaros állapatjában támadott az Orániai lömbaég2 ^ ^ oíían<^us patrióták közt való k?

J Zek L akárki » könnyen meg Ítélheti,®*;F rJ6\em n , d.0Sülhattak a ’ fzövetséges seregek a

l S elS,omPak védelmezésében ? miért váltÍ Í f f r í/aní ZÍa, Generá1’ ylrnheimnak , ^Hol In'Í? i treí ht" e* ’ -^msterdámnak, és aZ eg«?niai he» “ ? , °§^a*ásában fzerentsés? AzO*»törekedő ifnll ^DaIc ve zedelmén régtől f°S ,

Hollandus patrióták, Mastrichtneh eI

1vételétől Fogva fziintelen egyet értettek a ’ Fran- tzia éfzaki ármádiának vezérjeivel, ok öfztönö^- tek őket, és a’ Párisi Conventet, a ‘ Frigyes Bel- giomba való bé menetelre, inagok kéfzítettek ne-, kiek utat, magok mutatták meg a’ módot, m a­gok nyitottak a ’ FraDtziákDak kapukat, magok sürgették a ’ régi constitutfónak meg változtatását i s , de koránt sem azért, hogy az által hazájofc- nak hafználjanak , hanem hogy magokért bofz- ' fzüt áihassanak az Orániai házon. Quid non mór- talia pcctora cogit auri sacra James , nlnts olly go* Bofz e* világon, a ’ mellyre ne kénfzerítse az em­bert a ’ pénznek rendkívül való Tzereíme.

M ost is, a’ midőn nagy hajlandósága vagyon i a ’ Párisi nemzeti képviselőknek a’ békességre , két ellenkező indulatú követséget küldöttek Páris- ba , egyiket a’ mértékletes, és orrok tzünpájánál tovább.néző Batavusok , a ’ másikat a ’ Hollandiai patrióták. Az elsőbb Brántsen és Repaeier urak-, ból áll , és közönségesen foiytattya a’ reá bízatott dolgot; a ’ másik titkos, és a ’ nép követjeinek ue- vezi magát? Ez ámazt azzal vádollya, hogy nem a* nem zet, hanem tsakj=a’ helytartó fejedelem á l ­tal küldetett légyen, és hogy nem a’ Hollandiai res­publika, hanem az Orániai Ház fzerentséjét munká- íódja. ■— Az elsőbb tellyes tehetségével igyek- fzik a ’ békességnek meg nyerésén ; az utolsóbb pedig fzűntelen azt sugdossa a’ Convent füleibe,, hogy tovább is folytassa Hollandiában keresett győzedelmeit, és nem Basiléában, haatm A m ster­damban kéfzitessen meg a ’ Frantziák és Hollan­dusok kö?t való békesség; és mivel a’ Párisi Con- ventnek is fz ü k s é g e vagyon a ’ Hollandiai sárga p a ­ripákra , terméfzetesen , nagyobb kedvességben vágynak előtte a’ Hollandus patriótáknak , mint a’ Hágai kórmány fzéknek követjei. — T u d v a vagyo n az Parisban, hogy a ’ helytartó fejedelem­séget el akarják az efztelefl Batavusok törleni, és új constitutiót tsináini, mellyet hogy annyival könnyebben végbe vihesseaek, parantsolatot kül­dött a ’ köz jóra ügyelő Comfxiissió az éfzaki ár*

1 9 *

mádia vézérjeinek, hogy mindenütt fogassák ti az Orániai Ház barátijait, és bannyanak velek a* Fr. revolutiónális contsitmió (xerént.

A ’ Fr, ármádiának a* ll'a a l vizen lett álul menetele, és Uirccht f«-)é vett útj.i urán, mingyárt gondolta a’ helyt.irió Fejedelem, mik fognakot- tan következni , tap.il/talta, hogy a ’ p.nrióták mingyart magosabb hangon bcfzclícttek, mintán- nakelötte, tudta, hogy erek f/ámosabbak az Otí* niai ház barátainál; de tudta azt is bizonyossal), hogy azok erót fognak ezeken venni. Annakokíj ért még Jan. 16 ikán esiéli $ órakor bé menta Hágai Karoknak és Rendeknek gvflllésebe, «• gedelmet kért a’ két ifjú hertzesnek hadi fzolgí'*' toknak le tételére , meliyct meg is nyert: waj nap 10 órakor öonön maga is, mind polgári, mind hadi hivatallyait le telte a’ Hág ií Karok előtti n órakor pedig a’ Hollandiai Stámsok előtt mingyárt ekkor kezekre vették a ’ patrióták ál'*1 ki válafztatott tanátsos ízeméllyek , a* kik to®’ jtiire mindnyájan kereskedők, n" Hágai kato»»

/ címeinek kórmányár.A K* napon küldött «’ t0 kormány fzék a ’ Hollandiai erősségeknek is «

P a r a n * s o l a t o i , hog}- m i n d e n e l l e n t á l l á s n ‘ftiil boísássak. bé azokba az oda menendo ^r*truppokat^— Lcjddban, Harlemben , és más \Jandiai varosokban minpyárt akkor le tétettek aPrnfzfzus seregeknek Hollandiába, i?S7-*k e.f*tC°:'dobén lett bé menetelek után rendeltetettselok.eshelyekre.az az előtt valók állitattak vi*f, '

, M ar most mindenütt fegyverbe öltözik a ’ Hol[a“-AR» Pu garsáS ~ Basilc'dbaa is két fzem élyt ku •tan " * a ’ V^rióták közOl, a ’ k *tan el kezdetett politika tractának folyam ait^14d l * T n ^ V ! 8 y a z 2 a n a k ’ és a ’ kissébb előt e 'u h do!°Rról is tudósítsák őket. Mitsod* I r i í í f “ mmd e2ekne^ . azt ugyan sem a ’ de»f«®

' j V f T / ?c-“ a> Konstántzinápolyi díván, s« f l m ? t t ca b i» ..u Pn .o í ,__ 38

, sem Confucius , sem Vnndernoot , S*10 s;tfl sesa tsagok a 5 patrióta B atavuso& i

a’ holtait Orfzágában lév8 MirabS és Marat nem tudhattyák, egyedül a ’ jövendő időknek hagyatta- tott ennek a? Gordíus tsombónak fel óldozása.

Ugyan mit fognak mind ezekre mondani a* Britussok1. ótsárolni, motskolni, rágalmazni fog­ja az oppositiőnális réfz a ’ ministenumot — Bí- zonyossan most sem fog Pith mioister el tsüg- gedni , ő Hollandiának fzerentsétlenségéböl is hafznot fog húzni. Minthogy már Hollandia is meg engedte magát a ’ Frantzia bor által réfzegi- tetni, Pith minister, mingyárt a* Brittusok védel­me alá fogja venni a’ Jó reménység hegyét, Ja v a , Sumatra ’ s a* t. fzigeteket , éppen olly formán „ mint az Amérikai Fr. tartományokat, és így nem- tsak vifzfza nem adják az Anglusok az Amérikai fzigeteket a ’ Frantziáknak , azért hogy Hollandi* át el foglalták; hanem a’ Hollandusok Amérikai örököségeiket is el foglallyák, és ekkor olztán mind katocájok, mind pénzek elegendő léfzen a* Frantziák ellen való hadakozásnak folytatására. Pith minister elmességének telescopiuma sokkal tovább hat , ’ mint a ’ Párisi Conventnek ezer Izéméi.

A W estfaliából, nevezetesen E ltin iá ió l ér­kezett levelekből olvassuk , hogy Pichegril F r a a - . tzia G'enerál AmsterdámbóL Hág db a ment — h o gy a’ Hollandiában lévő Frantziáknak ízáma ioq — 110 ezer főre megyen — hogy ez á ’ roppant se­reg két colonnera oktatott légyen f e l , inellynek egyike a ’ Hollandiai városokra öfztatott f e l , a" másika pedig fzámos ártillériával Arnheimból az Yssel folyó vize felé rukkol., ’ s ott akar által köl­tözni a ’ Westfaliai kerületbe, a’ Hannoverai V\ Fejedelemség felé.

i Kémet Birodalom,

A ’ Kolóniái V . Fejedelemségre magára 12. millió livra hadi sattzot vetettek a’ Fr. Coramis- sáriusok, mellyböl három millió esett az oda va.

-lő káptalanra, az isteni tifztelet is nem úgy tarta*

2 0 0r

t i k , mint ennekelötte. —* A* Ji/Üchi í j Limiur^i tartományok 25 millió l ivrából á . ló h.idi satz- tzot tartoznak egy hólnap alatt a ’ l< rantzták- n ak fizetni. — Hrab.intziaban i^en nagy f'i'k ség mondatik lenni, « ’ mi e rségct találtak oU<m a ’ F r a n u iá i ; , réfz fzerér>t O t.’ . ipoVb.i , jr í i ht- rént a' Fr. á rmádiáMioz küldöttek. A ’ l-ntiirhi és JSamuri tartományokban i>:cn sok vasat pyuj* töttek ofzve. Luxemburgit! kémenv oshoü ■■lí Vetetlek.— Ügy hall.itik , hogy .1’ Prul/lzi^i kos hem eg , testvér otísével cgviitt,l^énu-JOD innen táborozó l ' r . árm. idiahoz j o g j ö j '8 hólo-pban menni; h o s g y /joooo I ’mismis fog W *• Sel felé marsirozni , az 011 lév<’> C*. K. scrfRfk P “ diR onnan fel lyebb , a ’ Gr. C lajnyt a rmadá­jához,

Brémtfbá! írják Jun. 25 ik napján, hocy ^n!T‘ flenbe , déli Hollandiának km in v , de cros váto- sába is bé mentek már a ’ Frant/iák, és hogy ,sa három oránira legyenek már /.voltá l* hogv a* 1 7 8 7 'ki constiiiitiö minden városokba bé vétcló’ flöt!; hogy mindenütt tsendesen viselik magokat a’ Framziák; hpgy a ’ Fr. Heneraliiás halálos büntetés alatt meg tiltotta az Orániai ház barat- tyai és patrióta nevezetet, hogy a ’ IV allisi h{ f' tzegnek mátkája Osnabrüíiböl riannoverába vili' íza ment, és oU fog mind ftdd g várakozni, Kedvezőbb idő jövénd Angliai útjának fo lyt^ a‘ sar^. — f i Münsteri levelek azt is hozzá teízik» " p g y B- -Alyintzy, ]V em ech és Diividoviah Cs. venerahsok, J t,n. s j ik é n D oejkurpta , onnan pé­pig más nap paveniriába mentenek az ott lévő f n8 ‘HS ' ’ eneralitással tartandó coDferentziára>

4*?et fo ly ó vizén innen és F au dem kór otta^Untf .n*k tsendességben le g y e n e k ; és bog/ tonasággal d « S va Jeg y 'o a ’ v á ra s fca.

• Frontija Or/idg.

m ar i ’ i ' 26 u í n t a r t a ‘ 0 ' t ütésben , tsa k ba-§ -| y P e s n e | t kezdete u tá n , e g y íz e r ib e s Jáp

' 2 0 !

ma esett a ’ Convent palotájában, minden óldal* r ó l , jímstcrdámnak, Hollandiának nevezete hang­zott: — Végtére így fzóllott Bourdon de L o ise : Utrecht — Amsterdám —■ Hollandia ennek minden tengeri ereje hatalmunkban vagyon — le - ' heteden addig a ’ palotában lévő sokaság miatt tsendességet nyerni, mig a ’ köz Jóra ügyelő com- missió ide meg nem jelenik, és meg nem befzél- léndi ezen fzerentsés történetnek környüláílásait. Ts.*k hamar oda érkezett Carnot annak fzófzolló- ja fel ment az óráió fzékbe a’ jelenválóknak tap­solásai közt, kezében tartván egy levelet— egy- fzeriben nagy tsendesség lö n , minden figyel máz beízédére — El kezdi a ’ levél olvasását: terdámban Pluvios hólriapnak 2Ík ( Jan. 22-ik ) napján, e’ két fzót félbe fzakafztyá az öröm ki­áltás , ezek az igik ! Éílyen a ’ respublika — F oly- tattya Carnot a? levél o lv a sá st : “ Amsterddmbatt vagyunk , -így fz ó l a ’ levél iró, kedves collegaink, az egéfz Hollandia a ’ Fr. respublika hatalmában vagyon , a ’ helytartó fejedelem faáiiliástól együtt ki futott innen, a ’ több Hollandiai ferősségek is majdan kapukat nyitnak előttünk — önnön maga a’ H ágai fő kórmányfzék is parantsolatot adott ez éránt, magunk is hivatalbéli tudósítást várunk hadi seregeinknek Hágába lejendő bé költözések­ről , akkor ofztán magunk is oda fogunk menni,’ s titeket bővebben tú d ó s ita n ie z e n soha-nem re­ménylett történetről. Kettén közülünk Párisba fognak utazni, és fzemély fzerént tudósítani ben­neteket az itt történt dolgokról. — Ha mi nern mondjuk i s , képzelhetitek, minémü örömmel fo­gadott bennünket Amsterdám , reményijük , hogy ; ízivességet, és atyafi fzeretetet találtunk ennek la­kosaiban. BMiigarde , G illet , Lacoste és Jubsrt nemzeti képviselők. /

A ’ mi ezen levélben vagyon ezeken kívül, így fzóllott végiére Carnot, a z , az ott tett rende­léseket tárgyazza, melyeknek közönséges helyen ki befzéllése ellenkezne a ’ politikával. Azt ki-

a! kpz jóra ügyelő Commissiő tölietek.

végezzétek e l , J iogv óf/.vr kipt ' .nl t éfnki, Sambre i és AJoscIi . í r m á d ia , a ’ rncllv t. i. Hol­l and iá t el fogl j I i . i , f el ettébb c rd rn ic i s é trtie ma­gáit a ’ H a z a éránt. — Nem elér, >/ . . fel fíóllott e gy a ’ Convcnt tngj.it h ü z r ú l , nem r g y C m , ha-n e m s o l z or , sM n ib b lzür in fel i rtott* immár a’ respublika k o n v v fb p ez <T d i i s í r n ; t'ij.ibb jutalmat kel l annak rendelni r / c n h. ' i f/no1- fsvíi/.i’ dclmfiírt' — Azt k ívánom , h o g y rzr-n á r m ’.di.tn il lCv& vi­tézek , ennckutánn. i •- 'f in k i, S<im hrri és éVoJtü herósoknak nevc z tc ^- mch , r r d r< m-ík ők fZta ’ fényes titulusr. Kr ro C h n ,i,c r í ; y Uóüo l t : Mi- nékünk minden árro.ídi. í tnk l i r ro okb ó l .‘Slíapa*. és így nem ízi ikség kcizlók Kfi i>nib-'-rgft tenni. - Éppen o l l y nagy d iUi i sség , th : j i/ ir n d BcurdonU l O iso , az Alpesi ét l ’ vrrri f-n. i Kul/iklákat h odo l ta tn i , mint Hol l andi , in d i i J. ' lriinskotini- •* E g y ármátl iánk s i n i s , m ond C a tm ’t , a ’ nf ' J egyen lő módon ne fzolg. íU v (i ! n .i a ’ H iz.t Uan*?- t sága mel lett ; egyenlő érte'cml>>*n v . így ok ' é® 'j C arh er és B o u rdon h ivntalbél i tárv<it i>inal , s il m on dom , hogy nz egy ik á rm.úh.m. ik i i l yc tén^S Kulomböztese a ’ többinek bo i i l zús . i r ,á ra , * rtS' publ ikának nedit> «• - CM'Miililik-ínot _>• l YUUlnc'1 bolzlzu'j.i^.ira , ivént is ehh Ped‘g kíSrár* ‘ a’ C0°'hn„„ „ r ° D “ POdoit meg , és n it végit” '.'

2erentsés lürténer n vomiattasson k'r<

diákhoz a me8 a ’ Kr* ofcíá.'yokhos is a'rm3,

^ aS j -Britannia.

^ i s n L t n^'ÍaÍ .P^íamentalis pyMJ^ekbeni a.o»;aotiminif»lr''i^ son^ s lenni top.il/taltaiik. *

' k « B & r « íA,Sm. r.ér* W -kor«* Pke*erfl pil»*gyüllésben f m E Sle; ° ek : *V Ja n - 5 i kéa ' a* ' n tsolvált a ’ nar? 0 ’ és 7 5 0 0 0 0 f oa t srcr' iuef ' . f s ^ges költsepnArnu5l l0rn a ’ n , últ 'Tzlendei k ° z° . teimboSi t|r ' krkl P a l á s á r a . Jrc iy l. úr, T o í ffeéii Segítséersi f2arnot adatni kivánt azon p.'D, ’ tetett a> . ™ e.l!y a ’ múlt efztendóben.>ger.

r r ussiai Királynak, akarván tudni,

2 0 3 ;

fizettetett e’ immár, és mennyi fizettetett ki ? Pith minister, fzokása fzerént, rövideden azt felelte, hogy az utolsó ki fizetés a ’ múlt Septetnberbea esett, és hogy mindenestül együtt 1200000 font sterling, az az', a ’ mipéqzünk fzerént, 10200000 forint fizettetett légyen ki a ’ Berlini udvarnak. Jól vag yo n , monda JecJsyl úr , úgy de, hány ezer föböl álló segftséget adott ezen summáért a ’ Pr. k irá ly ? Erre egyenesen n-em felelt a* minister', hanem tsalc azt mondotta , hogy ez a ’ summa pénz jó helyre adatott, és hogy e’ Berlini udvar­ral kötött fzövetség nagy hafznára volt Britan­niának. Punctum, satis.

A ’ következett napon tartatott gyüílésbeo azt kívánta Gr. Stanhope a ’ felső parlamentomtól, hogy nyilatkoztassa ki közönségesen a’ maga aka- rattyát az éránt, hogy tellyességgel nem akarja magár, ’s nem is akarhattya, Frantzia Orfzág’ bel­ső dolgaiba avatni. R em ényiem , úgymond ö , hogy ezen kívánságom annyival inkább helyet fog találni, mivel már fel nyíltak a5 népnek izé­m éi, és jól láttya minémü méllységes örvénybe tafzíttatott légyen a’ jelenvaló gonofz hadakozás által , hogyha 'most meg nem békéllünk, örökre

■hé fog előttünk, a ’ békességnek ajtaja záraltatni. A ’ ministernek az a ’ ki fogása, hogy a’ Frantzia Orfzágnak financiája ki ürült, nem láttatik helyes fundamentomon épultnek lenni, és a’ tapafztalás által is meg hamisittatik. — De bátor ügy volna is a ’ dolog; még is ellenkezne a ’ terméfzett igaz­sággal eggy olly respublikának törvényeket izab- ni akarni, a’ melly costitutiójának 1 1 8 ik és 119- ik tzikkelyeiben akként nyilatkoztatta ki tiiagát e’ világ előtt, hogy néki minden Tzabad nemzet b aráttya,leg yen , hogy ö egy birodalom igazgat tásának formájába sem akarja magát elegyéteni, hanem azt sem fogja soha meg engedni, hogy mások az öx igazgatásának formájába avassák magokat. — A ’ Frsntzia árm ádia, úgymond G r Stanhope lég gyakorlottabb* ’s lég hatalmasabb

2 0 4

Európában. — Éppen .n' ministernek * r * ' fel té­tele , meliy fz-rrént éhs»g .<11.11 nkart.t azt meg erötleniteni, tette .irt bátrabbá és vitczebbé. A: emigrált Frantziákn.ik el ariatnitott jóirágaitcból 4oo millió font steriinget vett ki a ’ t*'r. respuMi. k a , és ámbár az assignntáknak »*ak 1/4 félz be- tse vó’na is , még is 30 0 millió kéfr pénz marad­na a’ nemzet kafzfzájáb.m. A b b ó l, hogy »’ múlt eíztendöben 160 millió font sterlinget költöttéit, tsak a ’ következne, hocy 40 millió fontnál • ob- re nem ment az egé(z cíztcndei költségek. A1 Ff' respublica goliáti. lépeseket tett gyorrdelmeibea, és nyereségeiben, tengeri ereje is sokkal nagyobb most, mint a* miénk, és bátor egynéhány Amérikíi, F r. fzigeteket el foglaltunk légyen is, de még i* kai többet.vefzietiünk .V NicHerl/indiai és Hol­landiai kereskedésnek akadályai által.

— »..ai uenessegnek históriájából meg mutatni, hogy Angliának t e l l y c s jussa vagy a* Fr. Orfzág igazgatása formájának meg hat r zására, és meg jobbítására. Lord Landsáown jegyzette meg, hogy a ’ Frantzia nemzet ellen gf feorta mondott sértegető fzavak még eddig g7 .. ‘ Slséget; és bolzüállást okoztak ; tehát meg *e‘

bálni, nem ^obb következései l e f z n e k c roUok való mértékletesebb befzédeknek.

M á s n a p , t. i. Jan. i 7 .ikén tartatott pari* ösentahs gyüllésben keményen sürgette

pl °S y adattat na elő azoknak az idegea h seregeknek Tzáma , a ’ mellysk a ‘ Frantziák «!U5/ . ' •

való háborúi alatt Anglus zsőldban váltanak * és meg hóltariak. A ’ Hannoveránüsohhal, Hafzfzu- sohkal, Badeniekkel, úgymond ő , vaió tractánk fzerént minden e! hüllott emberért 30 font ster­linget kellett fizetnünk, és mivel magánál JOün- hirchennel 3500 zsóldos katonáink vefztenek e l , fzüségesképen többet vefztettürik tsak abban a’ batálliában is 100000 font sterlingnél. Mind ez, felele Pith minister, olly tsekélység, mellynek semmi rofz következése nem lehet a ’ hadkozasra n ézve, és hogy ö kéfz mindazokat a ’ tudósítá­sok at, a ’ mellyek arról keze közt vagynak, h og y ha a ’ fzükség kivánándja, a ’ parlamentom eleibe terjefzteni. Jeckyl ár tudni kívánta, ki lett légyen az Anglus zsóldba vétetett Piufzfzus seregekhez küldetett Commissárius, és az ez által kü detett correspondentiát is , meliyböl világosan ki tettze­n e, miként viselték legyen magokat ezek a* zsóid- vétetett truppok. Lord Malmesbury vált,1 fe le l Pith minister^ ez a ’ commissárius, hanem egy átallyában nem lehet a’ Pubiicum eleibe terjeszte­ni.az ő ál'ala küldetett leheleket és tudósításokat; elég az ahoz, hogy a ’ Frurzfzus seregek a ’ fzüve- tséges trupokkal együtt fzolgáltanak az ellenség ellen.

■ Olafz Orfzági >■ '■

A lessaniria Pedemontiumban, Jan. Zg ikán. A ’ Frantziák ellen folytatandó negyedik táboro­zás a ’ Turini udvarnál is meg h a tá ro z ta to k — ■ hárotn batallion Horvátság, és 16000 főből álló Nápolyi sereg fog ide jönni , mellynek eisö coionneje már ki is indult Siciliából. A ’ tábori magazinumok is töltetnek. — A ’ Sardiniaí ármá-

«d iáh áf fzoigálő Frantziák , hogyha kedvek v a ­gyon attól el menni, és jelentik m agokat, el bo* tsátatnak.

Genuábari igen fzép barátságban élni mon­datnak a ’ Hollandiai és Frantzia ágensek, gyak ­ran sneg láíogattyák egym ást, és az utólsóbnak

2 0 6

kedvéért, az elsőbb fényt* b.ílt adott aj m ült holnapnak végén. — A ' Gr. Chabh repcmentjs, a melly ekkorig AUjjnndridban feküdt , onnan opignóha és Drqdba m.mirmott , hr'yére pedig a btacdler nevú Helvctus regement ment.

• t ? Cm r^ B 'b en c P ? y sihccio Levitt n e»0 FfJO- tzia biztos ment a ‘ C tpr.ij.ií rzigrtbcn ( lü a’ fii-f 6l a . P tcDRc tben , l ' is . i és Kor» ik . i közt fit,• i í r m e* ^ >7^7 ikben a ’ p í r t o * Korstuok ál-

31 el foglaltatott, 1769 ikben pedig Frantzia 0 r> lzdgnak engedtetett), o,ly v é ; ; . ;d , hoRy olt etf- S abló hajók,a kci/íic-iscn n’ Fr. respubli- Ka Költségén, a ’ Korsik.1 b.in lévő Fr. indúlatú U- Kosokkal eggyet értsen, és fizon fzigetnek vili- tónak “ Bőségére legyen a ’ Tuloni Hot-

tnl!nA 7 nÖ.,L / , ?c- ?S «k napján három Fr. fregatt* £ i ^ ^ u l o n , ki kö,° helvbe, melly a’ u*f S n ln v í l »'áv Óu Val0 ,c n K " i u .jab an Anglusj* Z á i o f f l fca , í f r í ' b l o , ‘ e l . ;l m e l l v c l e n s o k k *zajokból ki költözött Frantziák vó.tak.

Lengyel Or/zdg.

hr\v ^ , PAnínx H rlze£ » Lythvániának k ö z ö n i g b ő í 4UA ^ ?r ^ orm á n y o z ó ja y egy 12 tzikkel/’ 17 ik nn “ aB' f« « “ » o i hirdettetek ki a ’ műit D * J e er • ,P,? nA.vy !hvániában« mellynek rövid érte)/ f«Ryverei'kp» ,* en Lytvániai lábosoknak, a’ ^ 1

S d e n i ••‘ ••ut.ejéndik ’ « honnyaikba vilif lejtése 2 } QI ° k0S fegyelem, és vétkeiknek e'fc*fzabados gy ak700“ , / a/ ; omán/ ban ' é* 0v a RVonaiknatr , J *, a t ^ sa » es fze m é ly e ik n e k , ‘ vifzfoa fzere»f ^ t o r s á g o s birása igértetik. 3 ) tására e 2 v T -,et‘ R en dességn ek ál la n d ó feo ‘ a ) lttatni/4 ~ ' í f nia* ^ k ó rm á n y fzé k fo g fel , fzen a’ h W ^ 6 !7 ? lött m 'oden la k o s köteJeS I* tenni, e \ E , j * l - ’ ,s eng e delm ességnek hitel

5 -J. &ien hűnek 1c tételében a ’ papok mfO/'

BBESaBEBB6g&&ffl8® _ •—---------------- ' 2 0 /; (

nyenek jő példával elő, és intsék halgatőikat an­nak fzoros meg tartására. 6.) Ne tsak meg ne

Tzorítasson a ’ kereskedés, és a’ kézi mesterségek* nek gyakorlása, sőt inkább ki terjefztessea , és minden úton módon fel serkentessen. 7.) Minden lakos igyekezzen a ’ helyre állitatott tsendességet fenn tartani. 8-) Mondjanak le a’ tsendesség meg háborúéival való egyességekröl, adják ki a’ par­toskodásra serkengető leveleket és Írásokat. — 9.) A ’ lég Izorosabb fenyéték alatt tartassanak az Orofz seregek, és mindent kéfz pénzel űzessenek hi. xo.) Azon tartomány hozönséges jövedel­meinek administrátiójára, v a g y az előbbi tifztvise- lők, va g y olly fzemélíyek állítassanak elő, a ’ kik­nek hivségek , és emberségek tudva vagyon, n . ) A zo k a ’ lakosok, a ’ kik a ’ felsőséghez való hiv- ségre és engedelmességre kötelezéndik magokat, és le tett esküvéseket bé is tellyesítendik, mind fzeméllyeikre, mind örökégeikre nézve bátorsá- gossan tartassanak, és lég kissebben is meg ne sértettessenek. 1 2 . ) E z a^-manifestum a ’ maga rendes útján hirdettessen ki.

Grodnóból iratik , hogy a ’ Lengyel király: Jan. ló ik é n és I l i k é n Bialistokban való múlatá- sa után, ismét útnak indúlt, és oda, t. \. Grad- nóba 12 ikén dél előtt jutott. A ’ váras kapui előtt hertz. Cycianow Generál M ajó r, és több Orofz fő rangú tiíztek által fogadtatott e l , a’ kik őtet 16 , háton kisirték a' vá rb a , holott Repnin hertzeg, sok Orefz tiíztek, és Lengyel urak mentek id- vezlésére. Igen fzép, és házi bútorokkal fel éke- sítetett fzobák rendeltettek lakására. Bezborodkő úr tétetett udvari fő mesterévé, egy nehány Orofz íifztek vagynak fzolgálattyában, a’ vár béli öriset is Orofz katonákból áll.

Elegyes Tudósítások.

A ' Moguntziában lévő katona őrizet 33000 em berre « K g / e a # jnellyaek két harmad réíze Cs.

*

K. katonákból áll, 400 .ípvúk fckíifznek a’ rimái . sántzain koros körül , iiinct 7 » -d fojjn.ik mtj fzaporiuami. K a s ir lb r r t cs « ’ K e n u i fzigettibea 3000 emb?r vipy.íz. r.jjcl n ip p il keltetnek ai ó|döklÖ elzközok az cilcrnri;nch fopy.tfitosára — a korúi belől lévii v.icl.il/ok mind otise fuvallat­tak, és mar most ók vj«y.izn >k a'Irőlli) hegye­ken, és a’ l'cndcrl üregben. A ’ Fr.tntm v a d J l í

katonákat, a ’ liuí7 «rok és dr.igony o*ok váltouík ■ fel. A ' Ilollanrfitib.in volt , tic onn in ki lioríu- tott Anglus seregek Hrctnj felé marsiroznak, hot/ ottan, mihelyt a ’ tenger jege ícl o lvad, hajósi ülvén, vil/.Iza mchcs*enek Angli.íbti. A ’ hertzeg bapázsi.iju is oda vitetett. A* í>panp követ Hágából Hamburgba utazott. tMuhlhcí®' n á l , |Kolóniával áltnl ellenben, olly jő rendw- seket tett Gr. ClcrJ'ayt, ho*y nem cgy köaD/{S. jöhet ájtal az ellenség a* Kenus vu co.

. . . Járt. '23 ik napján kezdetett el EniHidb3* * békességről való tracta. H o l l a n d i á n a k Fr-*®111* Kézbe lett esése Által n. i cyon mec ísokktfot a 5 -“ ropa« kereskedés, kivált a* Annusokra t i f kétség kívül sok gazdag kereskedők kóldulatf jatnak a’ miatt. b

D. D. S.