Népegészségügyi Szűrőprogramok · Népegészségügyi Szűrőprogramok Szeged 2005 május 25 Dr Hanusz Klára Egészségügyi Minisztérium szakértő

Népegészségügyi Szűrőprogramok

Szeged 2005 május 25Dr Hanusz Klára

Egészségügyi Minisztériumszakértő

Az előadásomban szólni szeretnék

• A lakosság egészségi állapotáról és a Nemzeti Népegészségügyi Programról

• A Népegészségügyi Program 2005 évi prioritásairól• A népegészségügyi szűrőprogramokról

– Emlőszűrés– Méhnyakrákszűrés– Vastagbélrák szűrés

• További feladatainkról

A magyar lakosság várható élettartama; európai összehasonlítás

Születéskor várható élettartam 1999

6264666870727476788082

Switz

erla

ndIta

lyG

reec

eEU

ave

rage

Aus

tria

Ger

man

yFi

nlan

dU

nite

dD

enm

ark

Alb

ania

Slov

enia

Czec

hEU

ROPE

Slov

akia

Pola

ndCr

oatia

CEE

Lith

uani

aBu

lgar

iaH

UG

ARY

Rom

ania

Ukr

aine

Ország

A gazdasA gazdasáági fejlettsgi fejlettsééggüünk alapjnk alapjáán n vváártnrtnáál is rosszabb az egl is rosszabb az egéészsszsééggüünknk

A születéskor várható átlagos élettartam I.Férfiak

68,15 75,3

40

45

50

55

60

65

70

75

80

Magyarország*EU átlag**

A születéskor várható átlagos élettartam II.Nők

76,46 81,4

40455055606570758085

Magyarország*EU átlag**

JelentJelentőős egyenls egyenlőőtlenstlenséégek (tergek (terüületi, tleti, táársadalmi) rsadalmi) az egaz egéészsszséégi gi áállapotbanllapotban

A korlátozottság területi egyenlőtlenség (esélyhányadosok)

1,0 (referencia)

1,81 (1,22-2,7)

1,47 (0,99-2,18)1,65 (1,19-2,28)

2,51 (1,76-3,56)

1,56 (1,08-2,25)

1,73 (1,18-2,54)

SzSzüületletééskor vskor váárhatrhatóó éélettartamlettartamterterüületi egysleti egyséég szerintg szerint

60626466687072747678

Férfiak Nők

FővárosVárosKözség

A vA váárhatrhatóó éélettartam vlettartam vááltozltozáása hazsa hazáánkbannkban

5860626466687072747678

Férfi Nő

197019801990199319971998199920002002

NNéépegpegéészsszsééggüügyi Program gyi Program elelőőrehaladrehaladáásasa

2002.a kidolgozás, programozás, szakmaimegalapozás, elfogadás éve

2003-2004.mintaprogramok, pilot-projektek kidolgozása

2005-2006.„Továbbfejlesztés és társadalmasítás” éve

Nemzeti NNemzeti Néépegpegéészsszsééggüügyi Programgyi Program2005. 2005. éévi tvi táárcaszintrcaszintűű prioritprioritáásaisai

• Szűrőprogramok továbbfejlesztése– Népegészségügyi szűrőprogramok– Alapellátási prevenciós tevékenység támogatása

• Egészséget támogató közösségi projekt– Területi egészségfejlesztési hálózat kialakítása

(ÁNTSZ)• Színtérprogramok elterjesztése

– Kistelepülési, városi színtereken folyó prevenciós programok

• Szakmai programok továbbfejlesztése a jövő generációja érdekében– Újszülöttkori anyagcsere betegségek szűrési programjának

kiszélesítése– Gyermekélelmezési program (OM-EüM)

• Kommunikációs program

Vezető halálokok Magyarországon (KSH 2000)

Vezető halálokok Magyarországon (KSH 2000)

25%

51%

6%7%

4%

7%

keringésirendsz.daganatos

emésztőr.

légzőr.

erőszakos

egyéb

daganatok

keringésirendszerbetegségei

A daganatos betegsA daganatos betegséégek okozta gek okozta standardizstandardizáált hallt haláálozlozáási arsi aráány I.ny I.

(100.000 lakosra; 0(100.000 lakosra; 0--64 64 ééves korcsoport)ves korcsoport)

FFéérfiakrfiak

187,84

94,46

020406080

100120140160180200

Magyarország*EU átlag**

A daganatos betegsA daganatos betegséégek okozta gek okozta standardizstandardizáált hallt haláálozlozáási arsi aráány II.ny II.

(100.000 lakosra; 0(100.000 lakosra; 0--64 64 ééves korcsoport)ves korcsoport)NNőőkk

99,9563,93

020406080

100120140160180200

Magyarország*EU átlag**

SZŰRŐVIZSGÁLAT

Alapfogalom: Tünetmentes személye időről időre történő vizsgálata erre alkalmas módszerrel,

rejtett betegség fennállásának valószínűsítése, vagy kizárása céljából.

Szűrési modellek :

Szervezetlen (opportunisztikus) szűrővizsgálat

Szervezett, népegészségügyi szűrési modell

A szűrési modellek jellemzőiSzervezetlen: spontán, alkalomszerűen megjelenők szűrővizsgálata.

Más célú orvosi vizsgálathoz kapcsoltan végzett szűrővizsgálatok.

Szervezett szűrési modell, a népegészségügyi szempontból jelentős betegségeknél:

Közigazgatási egységben szerveződik.

Lakossági lista alapján a veszélyeztetett populációnál.

Szűrési regiszter működtetésével történik.Az utóbbi feltételei:

A CÉLBETEGSÉG :

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FONTOSSÁGA

A FEJLŐDÉSMENET JÓL ISMERTSÉGE, ÉS EZ ALAPJÁN:A KORAI FELISMERÉS JAVÍTJA A PROGNÓZIST

KIVIZSGÁLÁS, KEZELÉS FELTÉTELEI ADOTTAK

ALKALMAS ÉS HATÁSOS MÓDSZER ÁLL RENDELKEZÉSRE

A BETEGSÉGEK BIOLÓGIAI ALAPJA, FEJLŐDÉSMENET

ÉP SZAKASZ - PREKLINIKAI-DETEKTÁLHATÓ SZAKASZ – KLINIKAI SZAKASZ

biológiai kezdet

expozíció A szűrővizsgálatok ezidő

alatt végezhetők eredményesen

MINÉL HOSSZABB A DETEKTÁLHATÓ SZAKASZ, A DIAGNOSZTIZÁLÓ VIZSGÁLAT ANNÁL

EREDMÉNYESEBBEN VÉGEZHETŐ EL.

Onkológiai szűrővizsgálatok

Bizonyítottan hatásos, ezért népegészségügyi szűrővizsgálatra alkalmas:

Cervix citológiával 25-65 év között az egyszeri negatív szűrővizsgálat 3 évenkéntismételve.

Emlőszűrés mammográfiával és fizikális vizsgálattal 45-65 év között kétévente

Vastagbélszűrés a székletbeli rejtett vér kimutatása útján 45-65 év közötti nők és férfiak, kétévente

EmlEmlőőszszűűrrééss

Adatáramlás Emlőszűrés esetébenAdatAdatááramlramláás Emls Emlőőszszűűrréés esets esetéébenben

meghívandók

Szervezés, tájékoztatásHáziorvosok

VédőnőkGyógyszerészek

Foglalkozás-egészségügyi orvosok

ÖnkormányzatokMédiá

OEP

OTH

EmlőszűrőÁllomások

ÁNTSZ

HáziorvosokMeghívottakKiszűrtek

Emlőszűrés

2001. decemberében országszerte megindult:

• első kétéves szűrési ciklus eredményei megfelelnek a nemzetközi standardoknak

• OTH-OEP olyan mammográfiás munkahelyekkel kötött szerződést, amelyek megfelelnek a rendeletekben előírt minőségi (személyi és tárgyi) követelményeknek

• diagnosztikai és terápiás háttérkapacitása biztosítva van

• szűrőállomások „hálózata” az egész országot lefedi; a szűrővizsgálatra jogosult lakosságot a területi elv alapján rendelték az egyes szűrőközpontokhoz

• 45 ilyen ún. mammográfiás központ működik, egy mobilszűrőállomás (második mobil szűrőállomás) folyamatban

Az emlAz emlőőszszűűrréés rs réészvszvéételi arteli aráányanya2004. janu2004. januáár 1r 1--ttőől december 31l december 31--igig

61,1

%59

,8%

50,9

%50

,0%

49,9

%48

,3%

47,6

%43

,5%

42,4

%39

,7%

38,7

%38

,1%

36,4

%36

,1%

35,5

%34

,0%

33,7

%32

,2%

26,7

%26

,4%

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000Sz

abol

cs.-

Vas

Nóg

rád

Toln

a V

eszp

rém

Zala

Bor

sod-

A.-

Kom

árom

Jász

-N.-S

z

Bék

és

Fejé

r

Som

ogy

Bác

s-K

. Pe

st

Haj

dú-B

.

Bar

anya

C

song

rád

Hev

es

Győ

r-M.-S

.B

udap

est

megyék

fő

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

rész

véte

li ar

ány

Meghivott Megjelent részvételi

MéhnyakrákMéhnyakrák

A tervezett A tervezett mmééhnyakrhnyakráákszkszűűrrééss kköözel zel

4 milli4 millióó nnőőt t éérint rint MagyarorszMagyarorszáágon, ennek gon, ennek hozzhozzáávetvetőőleg 25%leg 25%--a a éél a l a

lehetlehetőőssééggelggel

Adatáramlás Cytológiai szűrés esetébenAdatAdatááramlramláás s CytolCytolóógiaigiai szszűűrréés esets esetéébenben

OEP OTH weboldal

ÁNTSZ

Szervezés, tájékoztatás

HáziorvosokAdategyeztetés

Meghívási lista összeállítása

Adatok korrigálása

Posta

Meghívandók

Nőgyógyász

Cytológiai labor

A szűrővizsgálatok szervezésének folyamata

megyei, városiÁNTSZ

megyei, városiÁNTSZ

háziorvosi szolgálatháziorvosi szolgálat

önkormányzatönkormányzat

Szűrendőpáciens

civil szervezetekcivil szervezetek

médiákmédiák

cytológiai laborcytológiai labor

postaposta

nőgyógyásznőgyógyász

szűrőállomásszűrőállomás

utaztatásutaztatás

Máhnyakrákszűrés

• 2003. szeptemberében fokozatosan indult meg • a nőgyógyászati rákszűrés hazai hagyományainak és

a hatályos hazai nőgyógyászati szakmai ajánlások figyelembevételével.

• Az OEP első lépésben 46 cytológiai laborral kötött szerződést.

• A szűrésre jogosultak száma 2.932.700 fő ebből, 482.096 személynek küldtek meghívólevelet, a citológiai munkahelyekről 13.660 szűrővizsgálat elvégzéséről érkezett jelentés.

• A részvételi arány 2004. december 31-ig sem haladta meg a 3,9% -os értéket.

CitolCitolóógiai statisztika megygiai statisztika megyéénknkéént nt a 2003.09.a 2003.09.--2004.12. id2004.12. időőszakokraszakokra

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

Barany

aBud

apes

tBék

és

Fejér

Hajdú Jász

Nógrád

Somog

yToln

aVes

zprém

Megye

Meg

hívo

ttak

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

12,0%

14,0%

Résztvettek

Rész

véte

li ar

ány

Colorectális daganatokColorectColorectáálislis daganatokdaganatok

4545--65 65 ééves fves féérfiak, nrfiak, nőőkkKKéét t éévenkvenkéént behnt behíívváásos sos rendszerrendszerSzSzéékletvkletvéér vizsgr vizsgáálatlat

Colorectalis daganatok szűrése

• bevezetése - kormányzati döntés értelmében - szakaszosan történik oly módon, hogy 2004-ben mintegy 180.000 főnyi céllakosságot érintsen

• 2005 végére a szűrővizsgálat lehetősége az ország minden területén, minden lakosa számára biztosítva legyen

• szakmai munkacsoport elkészítette a szakmai és szervezési protokoll

• javaslatot tett arra, hogy 2004-ben mely területeken indulhat meg a szűrőtevékenység

• tájékoztatta a kijelölt területek egészségügyi ellátórendszerének illetékes vezetőit, valamint a -területi ellátásért felelős háziorvosokat tájékoztatta a szűrővizsgálat célkitűzéseiről, végrehajtásának ajánlott módjáról, valamint a végrehajtásban rájuk háruló feladatokról

• intézkedett a mintagyűjtő kazetták beszerzéséről és terítéséről a kijelölt területeken, valamint a meghívólevelek időarányos postázásáról

Az vastagbélszűrési modellprogram eredményei ( Ajka)

• 3996 rejtett székletvér vizsgálatot végeztek• minták 28%-a (1123) volt színreakció pozitív és

8%-a (321) immunkémia pozitív • 298 colonoscopiát végeztek• 13 rákot, valamint 67 betegen 109 adenomatosus

polypot találtunk • 2 aranyér, 36 diverticulosis, 40 gyulladás és 10

egyéb elváltozás volt• Az esetek 30%-ában (90 esetben) a

colonoscopiánál nem találtak kóros eltérést

További feladataink 1

A céllakosság részvételének javítása:

• népegészségügyi lakosságszűrés eredményessége és gazdaságossága döntően attól függ, hogy a céllakosság mekkora hányada vesz részt az ellátórendszer által kezdeményezett szűrővizsgálaton

• felmérések szerint a veszélyeztetettnek minősülőkorcsoportba tartozók mintegy fele még sohasem részesült szűrővizsgálatban, melynek okai:– a népesség egészségkultúrájának fogyatékosságai – a szűrőhelyek elérhetőségének és hozzáférhetőségének

javítása, fejlesztése – az alapellátás lehetőségei a céllakosság mozgósítására

jószerivel kihasználatlanok

További feladataink 2

Az egészségügyi ellátórendszer adottságaiból következő problémák rendezése:

• emlőfelvételre képes munkahelyek számában „túlkapacitás” és túlkínálat van, ezért jelentős számú diagnosztikus vizsgálatnak „álcázott”, „bújtatott emlőszűrés” történik

• számos olyan radiológiai és citológiai munkahely is vizsgál tünet és panaszmentes asszonyokat, amelyek nem tanúsították megfelelősségüket az emlőszűrésre

• az „átszűrtség” és az „átvizsgáltság” adatai összemosódnak, ennek következtében a népegészségügyi szűrőprogram teljesítménymutatói torzítottak

• A méhnyakszűrés végrehajtásának eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy javítandó a citológiai laboratóriumok és az OEP között szerződéskötés gyakorlata, s a magán-nőgyógyászok szűrőtevékenységének elismerése

További feladataink 3

Szakember-ellátottság hiányosságai• szűrési mammográfiás film elemzésben gyakorlott

szakszemélyzet „elöregedése”• meggondolandó a megfelelő gyakorlati képzésben

részesített radiológiai szakasszisztensek bevonása a mammográfiás filmleolvasásba

• egyre szűkebb keresztmetszetet jelent a patológus hiány: a szűrések citopatológiai, illetve a kiszűrtek diagnosztikus szövettani vizsgálat iránti fokozódóigénye egyre növekvő, alig megoldható feladat eléállítja a pathológus szakmát

További feladataink 4

A minőségbiztosítás fejlesztése• a szűrési nyilvántartás a fejlesztésében elkerülhetetlenné

válik az egyéni egészségügyi adatok kezelése • a nem-negatív szűrővizsgálati eredmény miatt tisztázó

diagnosztikai vizsgálatra visszahívottak egy hányada „elvész a követés számára”

• a tévesen negatív szűrővizsgálati eredmények (ún. intervallum-rákok gyakorisága) „tettenérésére” nincs lehetőség

• arra a tényre vezethető vissza, hogy a szűrési nyilvántartást működtető, és a minőségbiztosításért felelős ÁNTSZ nem jogosult az egészségi állapotra vonatkozó adatok személyhez kötött kezelésére

• a szűrővizsgálati adatok, valamint a klinikai és patológiai diagnózisok adatkapcsolásának jogszabályi (és logisztikai) feltételei nem adottak

További feladataink 5

A betegellátás nem egységes• a szűrővizsgálattal „kiemelt”, azonos

diagnózissal kezelésre kerülő betegek sebészeti ellátásában gyógyintézetenként jelentős különbözőségek vannak (radikális vskonzerváló kezelés)

• a klinikai kompetencia-szintek alkalmazását és a szakmai protokollok érvényesítését sürgeti

• javulás várható a szakmai felügyeleti rendszer tervezett fejlesztése révén

További feladataink 6

Szűrések társadalmasítása• szűrővizsgálatok személyesebbé tétele • az integrált szűrések irányába való

elmozdulás ennek egyik kulcsfontosságúeszköze (a szakma és a civil szervezetek bevonása, szűrések elvitele az emberekhez)

• fontos partnerek a civil szervezetek, a gazdaság szereplői, a munkahelyek és önkormányzatok

A szervezett lakossági szűrővizsgálatok csak összehangolt

„csoportmunkával” lehetnek sikeresek.

A szervezett lakossA szervezett lakossáági gi szszűűrrőővizsgvizsgáálatok csak latok csak öösszehangolt sszehangolt

„„csoportmunkcsoportmunkáávalval”” lehetnek lehetnek sikeresek.sikeresek.

Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindannyian sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna”

(Descartes)

Köszönöm a figyelmet!