noszvaj2

A projektoktatás gyakorlati lehetőségei a

középiskolában

Noszvaj, 2010. január 27-28.VINCZE BEATRIX

Noszvaj, 2010. január 27-28.VINCZE BEATRIX

A PROJEKTOKTATÁS Tartalmi áttekintés

• Definíció, kritériumok• Formái• Legitimitás• Projektek a középiskolában• Projekt és a tanárképzés• Előnyök és hátrányok• Lehetőségek• Projekthatékonyság

Megjelölési formák

• Projekt/project/• Terv• Projektmódszer• Projektoktatás• Projektjellegű/projektorientált oktatás• Projektpedagógia • Projektmanagment

Definíció(k)

• „A projektmódszer szerint a tanulók egy csoportja egy olyan, érdeklődésüknek megfelelő témát dolgoz fel, amelyet a csoport maga választ. A projektet kezdeményező lehet a tanterv, a tanár vagy a csoport tagja(i). A résztvevők a témát közös tervezés útján egyedül dolgozzák fel, amely egy felmutatható eredményhez vezet.” Karl Frey (1982)

Elődök nyomán

• „A tanulóknak a projektoktatásban valóságos feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét, és annak az útnak minden részletét is, amely a terv megvalósításához vezet. Korántsem kielégítő, ha a tanulónak csak munkautasításokat kell követni.” (Ch. R. Ricards, 1900-ban)

Egységes definíció hiányában: kritériumok

(B.Gudjons,1986)

• szituatív tanítási-tanulási forma• a résztvevők érdeklődésén alapuló témaválasztása• önszervezés és önálló felelősségvállalás • a társadalmi gyakorlat releváns részét képzi a projekt • célirányos projekttervezés és cselekedet jellemzi• produktum (termék) orientált • valamennyi érzékszerv bevonása a munkafolyamatba • szociális tanulási forma • interdiszciplináris tanulás • a tanítási folyamattal (a curriculummal) való érintkezés

o Rainer E. Wicke (2004) „Aktívan és kreatívan tanulni” munkája követi Gudjons kritérium és 15pontban összegzi

A pedagógiai projekt

• komplex, alkotó jellegű megismerési- cselekvési egység• „valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum

létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata

• mindig komplex (a középpontjában álló probléma vagy feladat támadási pontként kínál lehetőséget a választásra)

• tanárok és diákok partneri együttműködése (kooperatív tevékenység)

• a differenciálás eszköze (minőségi alapú paradigmában: kollektivizál és individualizál – alkalmazkodik a tanulóhoz (Hortobágyi, 1991, 2002)

A projektek lehetséges fajtái

• folyamatorientált és eredményorientált (Schnollgruber, Mitterbauer, 1997)

• kommunikációs technikák alapján fókuszált és kontextus-orientált (Hegedűs, 2001)

• tananyaghoz (műveltségi területhez) kötött, tankönyvhöz (tananyaghoz) kapcsolódó vagy a tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó (Hortobágyi, 2002)

• tanulóközpontú, intézményközpontú • egyéni, kiscsoportos, közép- és nagy létszámú projektek

formájában • mini (vagy rövid távú) projektekről), közepes (közép távú) • kritérium-orientált projekt (a teljesítmény mérhető, osztályozható)

Legitimitás

• Történeti gyökerek o a termelésben

piramisok 20.sz. nagy beruházásai

o az alkotó munkában művészeti oktatás

o a pedagógiában Dewey/Chicagói iskola 1968

• Reformpedagógiai gyökereko Rousseau, Pestalozzio Dewey, Kilpatricko New Schoolo Otto Bertold/ Gesammtunterrichto Hugo Gaudig/tervezés o Hermann Lietz /Fény-

Szeretet-Élet o Peter Petersen/Jéna-Plano Georg Kerschensteiner/ munkaiskolao P. Blonszkij, J.Makarenko

Az angol nyelvű szerzők az európai elődöket nem említik meg, míg a németnyelvű szakirodalom az amerikaiakat,Ricardsot és Kilpatrickot tekintik előfutároknak. (Frey, 1982)

• Nagy László: Gyermektanulmányi Társaság, 1906• Domokos Lászlóné: Új Iskola, 1915• Erdei iskolák, 1908• Montessori pedagógia: Buchard-Bélaváry Erzsébet, 1924• Kenyeres Elemér: Kisdednevelés. Dewey és Herbart

pedagógiájának összevetése• Waldorf-iskola: Nagy Emilné dr. Göllner Mária, 1926-32• Családi Iskola: Nemesné Müller Márta, 1915-43,

projektorientált oktatás (Decroly, Winetka Plan)• Szovjet munkaiskola: Makarenko• Szentlőrinci iskola: Gáspár László – közösségi nevelés• Zsolnai József értékközvetítő és képességfejlesztő programja

A projektoktatás előzményei Magyarországon

Önfejlődés vagy adaptálás?

• Jürgen Oelkers nem tekinti egységes irányzatnak a reformpedagógiát, hanem egy nemzeti és nemzetközi jelenségnek, amely különböző irányzatokban öltött testet, de nem vált pedagógiai tekintetben konstans irányzattá. (Oelkers, 1979)

• A reformpedagógia a felvilágosodásból kinövő újkori irányzat, amely nem alakított ki originálisan új nevelési gyakorlatot, nem eredményezett széleskörű közoktatási reformokat.

• Oelkers tanácsa: a projektmódszer adaptálása kapcsán három szempontot érdemes megvizsgálni - a történeti fejlődés ívét, mint a legitimáció lehetséges forrását, az iskola szervezeti működését és a módszert, mint modellt.(Oelkers, 1999)

A projektoktatás hazai gyakorlata

• 1991-92-ben válik „újra” ismertté a magyar közoktatásban

• a magyar reformpedagógia 20. századi képviselői részben vagy közvetve alkalmazták a módszert

• az idegen nyelvtanítás kiemelt szerepe, „begyűrűzés”( a tankönyvek, ösztöndíjak)

• a rendszerváltás előtti kísérleti műhelyek, speciális tantervű osztályok előkészítői az új módszertani kultúrának

• az 1990 után alakuló alternatív, reform és külföldi iskolák pozitívan befolyásolták pedagógiai kultúrájukkal a közoktatást

• 2003-tól kormányrendelet teszi legitimmé a projektmódszert a közoktatásban

• A 2004-05-től a kétszintű érettségi vizsga részét képezi a projekt: népismeret, biológia, vizuális kultúra tantárgyakból

A Jugend-Schule-Wirtschaft (IZOP-Institut)nemzetközi projekt

• Pályázat, projektmunka, verseny és módszertani továbbképzés (idegen nyelven)

• Gazdasági, társadalmi, szociális problémák feltérképezése

• A gazdasági és a média kompetencia fejlesztése• Európai Uniós párbeszéd kialakítása közös

kutatással a diákcsere során• Aktív, felelősségteljes, dönteni képes, boldogulni

tudó állampolgárok nevelése• Az előítéletek lebontása, a társadalmi, gazdasági és

szociális különbözőségek áthidalása

Európa a békéért(www.europeansforpeace.de)Identitás-projekt középiskolásoknak

• Téma:„Honnan jövünk? Hová tartunk?” – A magyarországi németek múltja és jelene 1945 után - Magyarok Németországban (2007-2008)• Mottó:

„Erinnerung, Verantwortung und Zukunft” – Emlékezés, felelősség és jövő(2002, alapítvány)• Célok:

o Európai párbeszéd (Dialog in Europa)o Holokausztra emlékezéso Előítéletek leküzdéseo Tolerancia, béke, megbékéléso Felelősség

A projektek jellemzői

• Két tanévet átfogó pedagógiai projekt• Verseny• Új tanulási forma• Továbbképzés• Nyelvgyakorlás• Diákcsere• Közös kutatás• Közös végtermék (cikkek, kiállítás, szakdolgozat,

rádióadás)

Interjú a ceglédi Dobmúzeumban

Kiemelt kompetenciák

• Média kompetencia• Idegen nyelv• Szociális• IKT• Állampolgári• Vállalkozói (gazdasági)• Hatékony, önálló tanulás• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező

képesség

A tanárképzés és a projektoktatás

• új társadalmi elvárások(1968)• kognitív forradalom(új ismeretek a tudásról)• globalizáció (piaci kihívások)• managment (vezetéselmélet)• bolognai folyamat (tömeg-és elitképzés)• minőség, hatékonyság• új tantárgyak, az új nevelési területek igénylik az új

módszereket /Hänsel (1988), Schollgruber (1997), Köbel (1999)

• új pedagógiai kultúra• tanárképzés reformja , a képzők képzése• projektszemináriumok

A projektoktatás előnyei

• A frontális szervezési mód és az új módszerek szembeállításából fakadó ellenállás leküzdése

• A pedagógiai, a módszertani kultúra fejlesztésének eszköze• A kompetenciaalapú oktatás hatékony eszköze• A differenciált oktatás egyik formája (felzárkóztatás,

tehetséggondozás)• Az integrált tanítás lehetséges eszköze• Változatos tanulásszervezés biztosítása(team, páros munka)• A valósághoz való új viszony kialakítása, életszerű, gyakorlati

feladatmegvalósítása révén az egyéni felelősségvállalás, önértékelés eszköze

• Jövőre orientált, a pályaválasztásra, pályaorientációra előkészítés megvalósítója

• A tanulói érdeklődésen alapuló (csak részben irányított) szituatív tanulási forma a motiváció fontos eszköze

Hátrányok, nehézségek• Frontális oktatás túlsúlya• Konzervativizmus• Kevés hagyomány• Motiváció hiánya• Nyelvtudás hiánya• Merev oktatási keret• Iskolavezetés• Osztályozás/értékelés• Szülők bizalmatlansága• Módszertani hiányosságok• Média• Tájékozatlanság• Hiányos IKT-kompetencia• Hiányzó projektbank• Idegen nyelvű szakirodalom

Az OPKM online katalógusának feldolgozásával készített statisztika a magyarországi projekt-szakirodalomról

Hasznosság

• Diáko Új kompetenciáko Élményeko Kommunikációo Sikero Team-munkao Kutatási módszereko Kapcsolat a valóságos

élettelo Pályaorientációo Észrevétlen tanulás

• Tanáro Új kompetenciáko Továbbképzéso Kapcsolati tőkeo Siker, hatékonyságo Projektvezetéso Ötletgazdao Kilép az iskola világábólo Pályakorrekcióo Megújulás, lendületo Új viszonyrendszer

Felhasznált irodalom:

• Bábosik István (szerk.) (1997): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó,

• Bastian, J. - Gudjons, H. (1986): Das Projektbuch. Bergmann und Helbig Verlag, Hamburg.

• Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák - különbségek. OKKER Kiadó, Budapest.

• Dewey, J. (1912): Az iskola és a társadalom. Franklin Társulat, Budapest.

• Dewey, J. (1976): A nevelés jellege és folyamata. Tankönyvkiadó, Budapest.

• Falus Iván (2001): Az oktatási módszerek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Golnhofer-Nahalka (szerk.): A pedagógusok pedagógiája.(A pedagógusok nézetei.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 232-260.

• Falus Iván (szerk.)(2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

• Golnhofer Erzsébet (1999b): Tanárok a gyerekekről. Iskolakultúra, 9. sz. 43-47.

• Gudjons, H.(1994): Pädagogisches Grundwissen. Julius Klinkhardt Verlag, Bad Heilbrunn.

• Hänsel, D.(1997): Mit Projekten beginnen. In: Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim.

• Hortobágyi Katalin (2002): Projekt-kézikönyv. Válogatás a hazai és a külföldi projektirodalomból. (Javított és bővített kiadvány), IF Alapítvány OKI, Budapest.

• Klippert, H. (1994): Projektwochen. Beltz, Weinheim und Basel.• M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatás-módszertani

Kiskönyvtár. ELTE BTK, Budapest. • Németh András (1998, 2003): A reformpedagógia múltja és

jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Oelkers, J. (1997): Geschichte und Nutzen der Projektmethode.

In: Hänsel, D.(Hsg.): Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim. 14.