-
startštartstarting up
A civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre és a
határon
átnyúló együttműködésre Ukrajnával
Príprava inštitúcií na regionálny rozvoja cezhraničnú spoluprácu
s Ukrajinou
Preparation of Institutions for RegionalDevelopment and
Cross−border
Cooperation with UkraineST
ART
– Š
TART
– S
TART
ING
UP
„A projektum támogatója a Norvég Pénzügyi Mechanizmus és a
Szlovák Köztársaság.”
„Projekt je financovaný z Nórskeho finančného mechanizmu a zo
štátneho rozpočtu SR.”
„Project Promoter: the NorwegianFinancial Mechanism and the
Slovak Republic.”
brozsura-borito.qxd 4.5.2009 22:21 Page 1
-
Start – Štart – Starting up
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 1
-
„Start – a civil szervezetek felkészítése a kistérségi
fejlesztésre és a határon átnyúló együttműködésre Ukrajnával”
SK0015
„Štart – príprava inštitúcií na regionálny rozvoj a cezhraničnú
spoluprácu s Ukrajinou” SK0015
„Starting up – Preparation of Institutions for Regional
Development and Cross−border Cooperation with Ukraine” SK0015
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 2
-
startštartstarting up
Rimavská Sobota – Rimaszombat, 2009
A civil szervezetek felkészítése a kistérségi fejlesztésre
és a határon átnyúlóegyüttműködésre Ukrajnával
Príprava inštitúcií na regionálnyrozvoj a cezhraničnú
spoluprácu
s Ukrajinou
Preparation of Institutions forRegional Development and
Cross−border Cooperation with Ukraine
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 3
-
„A projektum támogatója a Norvég Pénzügyi Mechanizmus és a
Szlovák Köztársaság.”
„Projekt je financovaný z Nórskeho finančného mechanizmu a zo
štátneho rozpočtu SR.”
„Project Promoter: the Norwegian Financial Mechanism and the
Slovak Republic.”
© Občianské združenie Fundament, Rimavská Sobota, 2009
STA
RT
4
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 4
-
Tartalom
A projektum
célja...............................................................................................13
I. Civil szervezetek képzése és az együttműködések fejlesztése
....................14Metodika........................................................................................................15
Fejlesztési program a határon túli szervezetek számára
......................15Képzési program hátrányos helyzetű
csoportoknak..............................16A szlovák–magyar–ukrán
határ menti együttműködések fejlesztése, közös projektumok
generálása ............................................16Vidéken
dolgozó civil szervezetek képzése
..........................................16
Kezdő szervezetek képzési
programja.........................................................16Jogi
szabályozás
......................................................................................16A
szervezetek gazdálkodása
...................................................................17Szervezeti
irányítás
.................................................................................17Emberi
erőforrás irányítása
....................................................................17Fundraising
– forrásszerzés:
...................................................................17Európai
Uniós pályázati
források...........................................................18
Haladó szervezetek képzési
programja........................................................18Hogyan
eladni a terveimet a pályázati
piacon?....................................18Milyen tényezők,
körülmények nehezítik meg a határon átnyúló partnerségek működését?
........................................................................18Mire
készüljenek fel a határon átnyúló
partnerségek?.........................18EGTC mint új jogi forma az
ilyen partnerségekre ..............................19A pályázatok
megvalósítása
...................................................................19Figyelőrendszerek
a projektumok
követésére:.......................................19Válságos
helyzetek kezelése, válságforgatókönyv – válságban a projekt,
szervezet
.................................................................................19Belső
monitoring – mikor jó, mire jó, hogyan lehet megvalósítani
...........................................................................................20Folyamatos
szervezetműködtetés............................................................20A
projektum és a szervezet arculata
.....................................................20
5
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 5
-
Ingyenesen hozzáférhető (free) szoftverek – mik ezek, hol
vannak, hogyan segítenek?
..............................................................20Vállalkozás
a civil szervezetben
............................................................21
II. Információs és tanácsadó szolgáltatások
.....................................................21Ifjúsági
iroda kialakítása a vidéki térségben a fiatalok
esélyeineknövelésére és az Európai Önkéntes Szolgálat
népszerűsítésére.................21Információs szolgáltatások az
Európai Unióról a déli régiók érdeklődőinek
................................................................................................22Konzultációs,
információs és tanácsadói szolgáltatások civil szervezetek
számára......................................................................................22
III. A helyi források innovatív felhasználása és újraelosztása a
leszakadt régiókban – innovatív modell kidolgozása
.............................22
IV.Helyi erőforrásokra támaszkodó fejlesztések leszakadt
régiókban az ökoturizmus segítségével – modell
kialakítása......................................24Célcsoport......................................................................................................25
V. A projektum
menedzsmentje........................................................................26A
projektcsoport képzése
.............................................................................28
A projektum
megvalósítója................................................................................36Információk
az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról
...............39
STA
RT
6
Rimaszombat–Rimavská Sobota–The city of Rimavska Sobota
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 6
-
Obsah
Cieľ projektu
.......................................................................................................35
I. Tréningové programy a spolupráca medzi mimovládnymi
organizáciami
................................................................................................36Metodika........................................................................................................37
Program rozvoja pre zahraničné organizácie
........................................37Tréningový program pre
znevýhodnené skupiny..................................38Rozvoj
slovensko–maďarsko–ukrajinskej spolupráce, generovanie
spoločných programov
......................................................................38Tréning
vidieckych mimovládnych
organizácií.....................................38
Tréningový program pre začínajúce organizácie:
.......................................38Právne predpisy
.......................................................................................38Hospodárenie
organizácií........................................................................39Riadenie
organizácie
...............................................................................39Riadenie
ľudských zdrojov
.....................................................................39Fundraising
– získanie zdrojov
..............................................................39Prostriedky
zo zdrojov Európskej únie
.................................................40
Tréningový program pre pokročilé
organizácie..........................................40Ako môžem
predať svoje plány na trhu súťaže o granty?...................40Aké
faktory a okolnosti sťažujú fungovanie cezhraničných
partnerstiev?.............................................................................................40Na
čo by sa mali pripraviť cezhraničné
partnerstvá?...........................41EGTC ako nová právna forma
takýchto partnerstiev...........................41Realizácia
projektov................................................................................41Systémy
monitorovania pre sledovanie projektov:
...............................41Riešenie krízových situácií,
krízový manažment, krízový scenár – ak sa projekt alebo organizácia
dostáva do krízového stavu...........42Vnútorný monitoring – kedy
je vhodný, na čo je potrebný,
ako sa má robiť
.................................................................................42Priebežné
fungovanie organizácie
..........................................................42
7
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 7
-
Projekt a imidž
projektu.........................................................................42Free
software – čo sú, kde sa nachádzajú, ako môžu
pomôcť?..........42Podnikanie a mimovládne organizácie
..................................................43
II. Informačné a poradenské
služby..................................................................43Vytvorenie
mládežníckej kancelárie pre zvyšovanie šancí mládeže žijúcej na
vidieku a propagácia Európskej dobrovoľníckej služby
...........43Informačné služby o Európskej únii pre záujemcov z
južných
regiónov.........................................................................................................44Konzultačné,
informačné a poradenské služby pre mimovládne
organizácie.....................................................................................................44
III. Inovatívne využitie a znovurozdelenie miestnych zdrojov v
marginalizovaných (zaostalých) regiónoch – vypracovanie
inovatívneho
modelu.....................................................................................44
IV. Rozvoj marginalizovaných regiónov z miestnych zdrojov,
prostredníctvom ekoturizmu – vytvorenie modelu
.....................................45Cieľová skupina
projektu..............................................................................47
V. Manažment projektu
.....................................................................................48Tréning
projektového
tímu...........................................................................50
Realizátor projektu
.............................................................................................51Informácie
o Finančnom mechanizme Európskeho hospodárskeho spoločenstva a
Nórskom finančnom
mechanizme............................................53
STA
RT
8
Rimaszombat–Rimavská Sobota–The city of Rimavska Sobota
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 8
-
Contents
The goal of the project
......................................................................................58
I. Training of civic organizations and developing cooperation
......................58Methods
.........................................................................................................60
A program for the development of foreign organizations
...................60Training program for handicapped
groups............................................60Strengthening
the cooperation on the Slovak−Hungarian−Ukrainian border,
generating joint projects
............................................................61Training
civic organizations working in rural
regions.........................61
Training program for novice organizations
................................................61Legal regulations
.....................................................................................61Organizational
administration
.................................................................61Organizational
management....................................................................61Management
of human resources
..........................................................62Fundraising
..............................................................................................62Resources
from the European
Union.....................................................62
Training program for advanced organizations
............................................63How can I sell my
plans on the competitive grant market?...............63What factors
and circumstances are making cross−border partnerships more
difficult?
.........................................................................................63What
issues should cross−border partnerships
anticipate?....................63EGTC as a new legal form for these
partnerships ..............................63Project
realization....................................................................................63Monitoring
systems for projects
............................................................64Crisis
management, crisis scenario – if the project gets into a state of
crisis........................................................................................64Internal
monitoring – when is it appropriate, why is it needed, how to do it
............................................................................................64
9
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 9
-
II. The European voluntary service and youth information office
program..........................................................................................................65Youth
information
service............................................................................65The
EU information
service.........................................................................65Counselling,
information and counselling services for the public
............66
III. A model program: using regional financial resources to
motivate local initiatives
..............................................................................................68
IV. Promotion of sustainable development in a microregion within
the Slovak Karst through the
eco−tourism..................................................69
V. Project Management
.....................................................................................70
Coordination and management of the project
..................................................70
STA
RT
10
Rimaszombat–Rimavská Sobota–The city of Rimavska Sobota
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 10
-
A projektum célja
A projektum célja a dél−szlovákiai civil szervezetek
megerősítése és fejleszté−se, hosszú távon a déli régiók
felzárkóztatása és a határon átnyúló együttmű−ködések támogatása –
Magyarország és Ukrajna. A dél−szlovákiai régiók az or−szágos
átlaghoz képest gazdaságilag és szociálisan erősen leszakadtak. Itt
a leg−magasabb a munkanélküliség, az átlagkereset alacsony, gyenge
a szociális ésegészségügyi ellátás. Egyes régiókra ez fokozottan
érvényes: Gömör, Nógrádés a „keleti végek” szomorú rekorderek a
fekete−statisztikákban.
Ezek után érthető, hogy a civil szféra is komoly gondokkal küzd:
kevésés korlátozott a helyi gazdasági erőforrás, amely segíthetné
működésüket, ke−vés a képzési lehetőség, nehezen, akadozva jutnak
el az információk az itt dol−gozó civilekhez, önkéntesekhez. Pedig
éppen a szegénységben élők között alegerősebb a szociális érzés, az
adni és segíteni akarás. Az itt élők szívesensegítenek a
rászorulókon, ha pénzük nincs is, legalább önkéntes
munkával,adományokkal. Azok, akik maguk sem dúskálnak a földi
javakban, mélyen át−érzik, milyen nehéz a problémákat kezelni,
boldogulni. Ez a civil kurázsi ko−moly tőkéje lehet ezeknek a
régióknak a felzárkózáshoz. Ezért is tartjuk első−rendűnek a civil
szervezetek fejlesztését, munkájuk segítését, hogy ezzel azegész
régió több lehetőséghez jusson és fejlődni tudjon.
A határ menti lét is sok buktatót jelentett eddig az itt élő
embereknek, azitt működő intézményeknek. A perifériáról nehéz volt
elérni a városokat vagya fővárost, érvényesülni, munkához jutni.
Mivel gyenge az infrastruktúra és ne−hézkes a közlekedés, ezért a
befektetések is nehezen érkeztek ezekre a terüle−tekre. Az Európai
Unióhoz való csatlakozással és a határok megszűnésével azegykor
kettészelt régiók újra egyesülhetnek, közösen kezdhetik fejleszteni
gaz−daságukat, javítani a szociális helyzetüket. Ehhez viszont ki
kell alakítaniukazokat a kulcsfontosságú partnerségeket, melyek a
fejlesztési programokat ki−dolgozhatják és végrehajthatják, meg
kell tanulniuk együttműködni, megegyez−ni, közös prioritásokat
elfogadni. Meg kell ismerniük a szomszéd ország lehe−tőségeit és
korlátait, megoldást kell találniuk a mindennapi problémák
megol−dására.
Apr
ojek
tum
cél
ja
11
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 11
-
A projektum tehát arra összpontosít, hogy feltérképezve a
jelenlegi hely−zetet, megtalálja azokat a pontokat, ahol a régió
szereplői leginkább segítség−re szorulnak, és aktívan segítse a
munkájukat.
Alprogramok:
I. Civil szervezetek képzése és az együttműködések
fejlesztéseII. Információs és tanácsadó szolgáltatások III. A helyi
források innovatív felhasználása és újraelosztása az elmaradott
régiókban – innovatív modell kidolgozásaIV. Helyi erőforrásokra
támaszkodó fejlesztések hátrányos helyzetű régióban
az ökoturizmus segítségével – modell kialakítása V. A projektum
menedzsmentje
STA
RT
12
Sajtótájékoztató: Brit Lovseth, a Norvég Királyság
szlovákiainagykövete és Hajdú István, a projektum vezetője
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 12
-
I. Civil szervezetek képzése és az együttmûködések
fejlesztése
A határon átnyúló sikeres programok kezdeményezői és mozgatói a
civil szer−vezetek lehetnek. Ezért foglalkozik a projektum
kiemelten ezen intézményekfejlesztésével, felkészítésével és
képzésével. Ha sikerül növelni a szervezetekemberi és szakmai
kapacitását, jelentősen megemelhető a sikeres határon át−nyúló
aktivitások száma, serkenthető az új programok kidolgozása, és
sikere−sebbé tehető az egyes programok megvalósítása. Ezt az alábbi
módszerekkelszeretnénk elősegíteni:– A civil szervezetek közötti
információs és kapcsolati rendszert fejlesztése,
bővítése – a határ mindkét oldalán. Lehetővé kívánjuk tenni a
közvetlentalálkozást, tapasztalatcserét, együttgondolkodást. A jó
emberi kapcsola−tok, egymás megismerése, megértése és a közös munka
kiváló alapot te−remt a hosszú távú együttműködéshez. A szervezetek
munkájában sokatsegíthet az információs csatornák összekötése.
– A szervezetekben dolgozó szakemberek, aktivisták, vezetők
felkészítése ésképzése. A szegényebb régiókban dolgozók számára
nehezebben elérhe−tők a fontos és hasznos képzések is. Ezért több
képzést is indítunk, me−lyek keretében segítünk elsajátítani a
sikeres szervezeti menedzsment fon−tos elemeit kezdőknek és
tapasztaltabbaknak egyaránt.A határon átnyúló együttműködések,
partnerségek jelenleg a szlovák–ma−
gyar–ukrán határszakaszon nem mondhatóak kielégítőnek. Az elmúlt
időszak−ban a pályázati kiírások és elbírálás (Phare CBC program)
célirányosan az ön−kormányzati szektornak kedvezett, az utolsó
körökben a non−profit szektortgyakorlatilag teljesen kiszorították
– erre nézve kisebb elemzéseket végeztünka pályázati és
programelőkészítések során. Az önkormányzati szintű
együttmű−ködések viszont sokszor nem jutottak le a polgárok
szintjére, és nem elég ef−fektívek a tényleges, hosszú távú
együttműködések kialakításában.
Az Interreg program beindításakor ezért nagyon sok olyan
pályázat szü−letett, amelyek ad−hoc partnerségeken alapultak.
I. C
ivil
szer
veze
tek
képz
ése
13
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 13
-
A kiindulási alap a konzultációs munkánk volt, amikor független
szakem−berként segítettünk egy−egy ilyen pályázat kidolgozásában,
és ott szembesül−tünk a következőkkel:– A kiíró országok pályázati
kézikönyvei egymásnak teljesen ellentmondó
információkat tartalmaztak. Például a mellékletek számát,
típusát és for−máját illetően.
– A partnerek nem voltak tisztában a másik országban működő
rendszerrel,így lehetetlen dolgokat kértek egymástól. Például az
ÁFA igényelés éskalkulációkat illetően.
– A minisztériumunktól szinte képtelenség volt információkat,
tanácsokatkapni, mivel nagyon szűk időtartamban és keveset
konzultáltak, tehát vagyfel sem vették a telefont, vagy örökké
foglalt volt, vagy nem értették akérdést.
– A partnerek között rengeteg volt a félreértés a nyelvi
különbségek miatt,és sokszor egészen egyszerű, praktikus
kérdésekben nem tudtak meg−egyezni idő hiányában.A fentiekből
kiindulva jutottunk arra a meggyőződésre, hogy ezeknek ki−
küszöbölésére és megelőzésére a következőkre van szükség:–
Rendszeres és folyamatos kommunikációra a potenciális partnerek
között.
Ne csak a leadási határidő előtt találkozzanak, és
csodálkozzanak, hogyők mást vártak.
– Tudatos és szakmailag korrekt tervezésre. Nem szabad
kihagyniuk az elő−tanulmányokat és helyzetelemzéseket, a folyamatos
érdekegyeztetést, éskivitelezési tervek precíz elkészítését. Ehhez
külső szakember segítségérevan szükségük.
– Megbízható és pontos információkra a pályázati rendszerről, és
nagyon ért−hető magyarázatokra a praktikus kérdésekben, a
kézikönyvek nem mindigadnak fogódzót ezekben a kérdésekben.
– Minél több tudásra és ismeretre a határ másik oldalán uralkodó
viszonyok−ról – na lepjék meg őket a jogi szabályozások, számlázási
gondok és ha−sonlók.
– Komoly felkészítésre a pályázatok kidolgozásához és azoknak
megvalósí−tásához – gyakorlatilag a teljes szervezeti menedzsment
területén. Mivelnagyobb részt kisebb szervezetekről van szó, ezért
sok olyan problémamerülhet fel egy nagyobb projekt menedzselése
során, amivel ők még nemtalálkoztak. Ezeknek kezelésére és
megelőzésére kell őket felkészíteni.
– Komoly felkészítésre a partnerségek sikeres működtetéséhez.
Egy soksze−replős programban a legkisebb hiba is negatívan hat
mindenkire. A part−nerségeket tehát eleve úgy kell tervezniük,
kialakítaniuk, hogy ezeketmegelőzzék. Nálunk nagyon ritka a valóban
működő partnerség, ezértszintén tudatos oktatással, felkészítéssel
lehet segíteni a szervezeteket,hogy saját partnerségeik életképesek
és sikeresek legyenek.
STA
RT
14
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 14
-
Metodika
– Kommunikációs fórumok létrehozása a kapcsolatok
kialakításához: találko−zók, műhelybeszélgetések, információs
anyagok, hírlevelek stb.
– Oktatás, tréningek: előadások, amelyek tájékoztatják a
résztvevőket a közeg−ről, amelyben dolgozniuk kell, pozitív példák
bemutatása az egyes problé−mák megoldására, képzések a partnerségi
együttműködésekhez. Eddigi ta−pasztalatink szerint, a tréningeken
nagyon szoros együttműködés alakul kiaz egyes személyek között,
amelyek később intézményi szinten is megje−lennek. A baráti légkör,
a közös élmények nagyon jó alapot adnak a jövő−beni munkához.
– Problémamegoldó fórumok: műhelybeszélgetések a konkrét
problémákmegoldására minden érintett bevonásával
– Tanácsadói és konzultánsi szolgáltatások – olyan külső
szakemberek segít−sége, akik gyakorlati kérdésekben a partnerségek
és pályázatok kidolgo−zásánál hatékonyan segítik a résztvevőket,
jobban tudnak kommunikálniaz egyébként nehézkes állami
szervekkel.
Fejlesztési program a határon túli szervezetek számára
Fő cél a határ menti régiókban dolgozó civil szervezetek
kapacitásainakfelmérése és készségeik, tudásuk fejlesztése. Az
alaposabb felkészítés ésszakmai segítségnyújtás elősegítheti a
határon átnyúló kapcsolatok épülé−sét, sikeresebbé teheti a közös
munkát. A projektum végére szeretnénk lét−rehozni egy szakmai és
információs hálózatot, amely a szlovák–mag−yar–ukrán régiókban
akadálymentes kommunikációt biztosít, és párhuza−mosan tudja
segíteni a három ország civil szervezeteinek munkáját. Az
I. C
ivil
szer
veze
tek
képz
ése
15
Túravezetők képzése
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 15
-
alprogram során minél több szakmai találkozót és előadást
szeretnénkmegvalósítani, hogy a szomszédos országok szervezetei
közvetlenül ismer−hessék meg egymást, illetve információkat
kapjanak a másik országbanuralkodó viszonyokról. További kimenet
egy civil adatbázis, mely felgyűj−ti az ezekben a régiókban dolgozó
civil intézményeket, és hozzáférhetővéteszi valamennyi ország
számára az információkat. Ez segítheti a partner−keresést,
kapcsolatteremtést, gyorsíthatja az együttműködések
beindulását.
Képzési program hátrányos helyzetu csoportoknak
A képzések célja, hogy azokat a hátrányos helyzetű csoportokat –
fogya−tékkal élők, tartósan munkanélküliek, nők stb. – amelyeknek
rosszak azesélyei a munkaerőpiacon, segítse az elhelyezkedésben egy
eddig kevés−bé kihasznált területen, a civil szervezeteknél. Az
alapképzés és gyakorlatmegszerzése után a résztvevők dolgozhatnak
kisebb regionális szerveze−teknél, ezzel fokozatosan önfenntartóvá
válhatnak. Ily módon erősítik a ci−vil szervezeteket is, hiszen a
kis költségvetésű intézményeknek mindig ko−moly gondot jelent, hogy
teljes állású, jól felkészült könyvelőt vagy ad−minisztrátor
alkalmazzon. Ráadásul, kevés az olyan könyvelő, aki jártas
anonprofit könyvelésben – tehát tisztában van a vállalkozói és
civil szféraközötti alapvető különbségekkel. A képzési program 140
óra elméleti fel−készítést és 90 óra gyakorlatot tartalmaz. A
képzések 2009 januárjában in−dulnak, kivitelezőjük a kassai
székhelyű Szakképzési Intézet.
STA
RT
16
Ami összeköt: Európa
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 16
-
A szlovák–magyar–ukrán határ menti együttműködések fejlesz−tése,
közös projektumok generálása
Jelenleg a határon átnyúló projektumok jelentős részénél
hiányzik a part−nerségek valódi alapja – nincs közös tervezés,
előkészítés, így a pályáza−tokat is kisebb eséllyel nyújtják be, és
a megvalósítás során is komoly ne−hézségekbe ütköznek. A program
során a körvonalazódó kezdeményezé−seket szeretnénk támogatni
azzal, hogy szakmailag segítjük, tanácsokkallátjuk el a
szervezeteket, illetve az előkészítések során ösztönözzük a
ter−vezési és egyéb munkákat, műhelymunkákkal, találkozókkal
erősítjük mega határon átnyúló kapcsolatokat.
Vidéken dolgozó civil szervezetek képzése
A déli régiókban jellemzően halmozódnak a társadalmi és
gazdasági prob−lémák. Ennek egyik következménye, hogy az itt
dolgozó civil szervezetek−nek nagyon gyérek a lehetőségei az
önfejlesztésre, korlátozottak anyagi le−hetőségeik a szakmai
munkára. Ennek ellensúlyozására a programban kez−dő és haladó
szervezeteknek készítünk elő több hónapos képzési sorozato−kat. A
képzések során a kezdők elsajátíthatják az alapvető készségeket
szer−vezeteik és programjaik menedzseléséhez, a haladók pedig
hasznos segítsé−get kapnak a hosszú távú tervezéshez, fenntartható
működéshez.
Kezdõ szervezetek képzési programja
Jogi szabályozás – alapvető jogi formák, vonatkozó törvények–
bejegyeztetési eljárások, bejegyző szervek, nyilvántartás– belső
dokumentáció: alapszabály, egyéb belső szabályzatok struktúrája
A témán belül a résztvevők megismerik a jogi szabályozás
nyújtotta lehe−tőségeket, a szervezetek működési kereteit,
kötelezettségeit. Gyakorlatipéldákon keresztül a szabályozás
buktatóit, amelyekre ajánlatos odafigyel−ni a működés során.
A szervezetek gazdálkodása – a nonprofit adózás, – könyvvitel a
nonprofit szervezeteknél, – költségvetés tervezés – éves
költségvetés, tevékenység, programok költ−
ségvetéseA résztvevők számára alapvető adózási és könyvviteli
ismeretek elsajátítá−sa, a törvény által előírt kötelező
dokumentációk, a könyvviteli tételek,
I. C
ivil
szer
veze
tek
képz
ése
17
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 17
-
adóköteles és nem adóköteles bevételek, leírható és nem leírható
kiadások,adóbevallás készítése. A költségvetés tervezésénél az
általános szabályok,tételek mértéke és indokoltsága, szerződések.
Szintén gyakorlati tanácsok−kal – mire kell odafigyelni, milyen
hibákat nem szabad elkövetni.
Szervezeti irányítás – a szervezet szervei, ezek jogkörei és
kötelességei, – döntéshozatal, – végrehajtás, – ellenőrzés, –
tervezés, – szervezés, munkamegosztás– szervezeti kultúra
Leginkább a zavartalan működéshez szükséges alapvető feltételek
kialakítá−sára és fenntartására teszi a hangsúlyt. Az egyes
személyek jogköreinek, fe−lelősségének tisztázása és ezeknek
rögzítése, a döntéshozatal lehetséges for−mái, a végrehajtás és
döntéshozatal viszonyai. A témán belül igény szerintki lehet térni
az ezekből adódó konfliktusok megoldásaira, megelőzéseire is.
Emberi erőforrás irányítása – önkéntesség és munka az
önkéntesekkel– önkéntesek motivációja, – irányítása, –
jutalmazása,– csapatépítés és vezetés, – szerepek a csapaton
belül,
STA
RT
18
Civil szervezetek tréningje
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 18
-
– az emberi erőforrások fejlesztéseA fő hangsúlyt az
önkéntesekkel való rendszeres munka kapja, emellettrendkívül fontos
a személyek közötti kommunikáció, a vezetés eszközei ahatékonyság
fenntartására, fejlesztésére, magának a vezetésnek a hatéko−nyabbá
tétele.
Fundraising – forrásszerzés: – helyi források és támogatói
források, – források feltérképezése, – adománygyűjtési technikák, –
pályázati adománygyűjtés – program, projektum vagy pályázat, –
projekttervezés, – pályázatírás, – végrehajtás, – elszámolások és
beszámolások
A szervezet környezetében elérhető források felkutatása –
önkormányzat,vállalkozók, magánszemélyek – és megszólítása. A
források felhasználá−sának tervezése. A pályázati rendszerek
alapelvei, általános követelmé−nyek, amelyekre fel kell készülnie
egy pályázó szervezetnek. A pályázatelőkészítésének lépései:
tervezés, a kérdések tisztázása, megvalósíthatóság.A sikeres
pályázás feltételei, tapasztalatok, konkrét példák, a pályázó
kö−telességei az adományozóval szemben.
Európai Uniós pályázati források– Programok– Pályázati témák–
Pályázati eljárások– Végrehajtás, elszámolás
A jelenlegi időszakban elérhető és a résztvevők számára érdekes
európaialapok (főként a szociális témájúak) bemutatása,
rendszerének ismerteté−se, kritériumok, a pályázati eljárás
lépései, űrlapok, projekt−kidolgozás stb.Ezt a témát szintén igény
szerint lehet módosítani.A képzési program időtartama: 2009.
április–szeptember.
Haladó szervezetek képzési programja
Hogyan eladni a terveimet a pályázati piacon?Hogyan lehet saját
elképzeléseimet úgy megfogalmazni és indokolni, hogyazt
összehangoljam az aktuális pályázati kiírással? A fejlettebb
szervezetek−nek már a nagy támogatókkal kell szót érteniük, és
ehhez ismerniük kellazoknak elvárásait, hogy sikeresen tudják
megvédeni saját pályázataikat.
I. C
ivil
szer
veze
tek
képz
ése
19
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 19
-
Milyen tényezok, körülmények nehezítik meg a határon átnyú−ló
partnerségek muködését?– finanszírozás terén– a partnerség jogi
hátterében
Elsősorban a külső tényezők vizsgálata, amelyek nem mindig
kedvezőeka nemzetközi szintű együttműködésekre nézve. Sokszor
ütköznek a külön−böző országok jogszabályai, vagy éppen hiányoznak
lényeges törvények.Az ilyen esetekre kell felkészülniük a leendő
együttműködőknek, hogy neveszítsék el kedvüket az első
buktatóknál.
Mire készüljenek fel a határon átnyúló partnerségek?
Esettanulmányok, amelyek megmutatják, milyen problémák
fordulhatnakelő a partnerségeken belül, és milyen megoldási
lehetőségek vannak a fel−merülő problémák megoldására.
Minél több tagja van egy ilyen csoportnak, annál több a
konfliktusés félreértés−forrás. Ezeket is időben látni és elemezni
kell, hogy időbenés helyesen reagáljanak, megelőzve ezzel a
partnerség teljes széthullását.
EGTC mint új jogi forma az ilyen partnerségekreEz a jogi forma
viszonylag új mindenki számára, és Szlovákiában nagyonkeveset
tudnak róla. A már működő intézmények tapasztalatai alapján
kí−vánjuk bemutatni a résztvevőknek a jogi forma nyújtotta
lehetőségeket, akövetelményrendszert, működtetésének módját,
illetve magát a bejegyez−tetési eljárást.
STA
RT
20
Egyeztetés magyarországi és ukrajnai partnereinkkel
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 20
-
A pályázatok megvalósításaA legtöbb intézmény már magas
színvonalon tud pályázatokat írni, de atámogatók egyre szigorúbb
követelményei gondot okoznak nekik a meg−valósítás során. Egyre
aprólékosabb és bonyolultabb az elszámoltatásirendszer, egyre több
és alaposabb dokumentációt kérnek, illetve komolyproblémát jelent
az utófinanszírozott pályázatok megvalósítása, mivel egynonprofit
szervezet általában elenyésző nagyságú tőkével rendelkezik, me−lyet
befektethet egy−egy pályázat megvalósításába. Márpedig a
rosszulmegvalósított aktivitások, a szabályok megszegése
könyörtelenül vonjamaga után a pénzügyi következményeket. Ezekre az
új problémákra sze−retnénk felkészíteni elsősorban a felelős
pozícióban dolgozó embereket,hogy már a tervezésnél számoljanak a
kockázatokkal, és megfelelő intéz−kedésekkel kivédhessék
azokat.
Külön terület a haladó szervezeteknél a
humánerőforrás−menedzs−ment. Ahogyan gyarapodnak a programok, egyre
nő az emberek létszáma,akiket be kell kapcsolni a megvalósításba,
és ez újabb gondok forrása le−het. Bonyolultabbá válik a
munkatervezés, a munkák elosztása, nehézkes−sé válik az ellenőrzés,
ezáltal szaporodnak a konfliktusok is a munkatár−sak között. És
továbbra is szükség van az önkéntesekre, akik számottevőmunkát
végezhetnek az egyes programokban.
Figyelorendszerek a projektumok követésére:A fenti problémákkal
szorosan összefügg az ellenőrzés kérdése, amely aszervezet és
programok növekedésével már „szakmunkát” igényel. Bizo−nyos
mennyiségű munka és emberszám felett már lehetetlenné válik
aközvetlen ellenőrzés, ezért szükség van vezetési szintek
kialakítása, amimagával hozza az információk rohamos szaporodását,
és megfelelő rend−szer nélkül pillanatok alatt kaotikussá válhat a
munka. Feltétlenül szüksé−gessé válik:
– a tevékenység követése– a pénzeszközök mozgásának követése,–
új eszközök felhasználása a követésre – internet, adatbázisok– a
párhuzamosan futó projektumok követése – a szervezeti és
project−cashflow (pénzáramlás) tervezés – a követések használata a
PR−ban és elszámolásban
Válságos helyzetek kezelése, válságforgatókönyv – válságban
aprojekt, szervezet
Ha az előzőekben felsorolt témákban mégsem tudtunk helytállni,
vagy akörülmények összeesküdtek ellenünk, akkor komoly válságba
kerülhetbármely szervezet. És alapszabály, hogy minél nagyobb
szervezet, annálnagyobb a válság! Még ilyenkor sincs minden veszve,
és a válságot ha−
I. C
ivil
szer
veze
tek
képz
ése
21
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 21
-
tásosan lehet kezelni, ehhez azonban ismerni kell azokat a nem
minden−napi módszereket, amelyek a vezetésnek lehetővé teszik, hogy
kilábalja−nak a legmélyebb gödörből is. Ezeknek a módszereknek,
technikáknak azoktatásával foglalkozik a téma – természetesen
elsősorban a saját, rossztapasztalatok alapján.
Belső monitoring – mikor jó, mire jó, hogyan lehet
megvalósítaniA legtöbb szervezet számára ismeretlen terület a
monitoring – tehát a fo−lyamatok állandó követése és értékelése.
Leginkább mint szükséges rosz−szat ismerik a támogatók által
végzett monitorozás alapján. Pedig számoselőnye van, eredményeit
sokféleképpen lehet felhasználni, lehetőségeitszámtalan célra
aknázhatja ki a szervezet. És ehhez képest nem is kerülsok időbe
vagy energiába, sőt – ha időben beépítettük egy−egy pályázat−ba –
még külön pénzt sem kell rá áldozni. A támogatók bizalmát is
erő−síti, ha látják a tervezett ellenőrzést a programban, és ezzel
növelheti a tá−mogatás elnyerésének esélyét. Egyszerű és mindennapi
módszereket, tech−nikákat tanítunk a monitoring végzéséhez, és
eredményeinek számtalanfelhasználási módját is megmutatjuk a
résztvevőknek.
Folyamatos szervezetműködtetés A vezetők vállára nehezedő
feladatok, amelyeket nem lehet és nem is sza−bad elkerülni:
– munkaköri leírások, kompetenciák, munkafegyelem– szerződéses
viszonyok – felsőfokon
Műhelymunka az adminisztrátorok és könyvelők számára – minden
alap−vető adminisztrációs feladat, ami létfontosságú (adatvédelem,
irattári tör−vény, közbeszerzés stb.) Mit tehetünk, ha
elhanyagoltuk? Mire szolgál azellenőr, miért van rá szükség, hogyan
dolgozzon?
A projektum és a szervezet arculata Nálunk saját nagyon
lehanyagolt téma: a szervezetek általában nem tuda−tosítják,
mennyit segíthet nekik a közvéleménynél vagy a támogatóknál ajól
kialakított külső kép. És még kevésbé gondolnak arra, hogy a
negatívbenyomások milyen sokat árthatnak, visszavethetik a
szervezet fejlődését.A képzésen egyszerű és olcsó eszközök
kihasználására, a szervezeti képkialakításának módszertanára,
valamint a PR kiaknázására szeretnénkmegtanítani a
szervezeteket.
Ingyenesen hozzáférhető (free) szoftverek – mik ezek, hol
van−nak, hogyan segítenek?
Napjainkban senki sem tud dolgozni az információs technológiák
nélkül, aszoftverek viszont drágák, és folyamatosan újabbra kell
őket cserélni. Keve−
STA
RT
22
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 22
-
sen tudják és ismerik az ún. free változatokat, amelyek teljesen
ingyenesenhozzáférhetők, és minden olyan programot lehet velük
helyettesíteni, amit ál−talában munka közben használunk. Ezeknek
megismerésével, alkalmazásávalkomoly összegeket takaríthat meg egy
szervezet, ami különösen a jelenlegigazdasági és pénzügyi válság
idején nem elhanyagolható szempont.
Vállalkozás a civil szervezetben A civilek számára az egyik
legingoványosabb talaj a vállalkozás, és sok−szor már a nevétől is
megrettennek. Nem is lehet az a cél, hogy egy vál−lalkozást civil
„álruhába” bújtassunk, de ha okosan használjuk ezt a lehe−tőséget,
akkor kiegyenlíthetjük a nonprofit szervezet egyébként
igencsakingadozó és bizonytalan bevételeit.
A képzések 2009 januárjában nyilvánosan lesznek meghirdetve –
sajtó, inter−net. Bárki részt vehet rajtuk, aki a civil szférában
tevékenykedik.A képzési program időtartama 140 óra.A képzések 2009
februárjától 2010 januárjáig zajlanak.
I. C
ivil
szer
veze
tek
képz
ése
23
A vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 23
-
II. Információs és tanácsadó szolgáltatások
A felkészült szakember, a jó ötlet és a lelkesedés még nem elég
a sikeres prog−ramhoz vagy projektumhoz. Szükség van megbízható és
időben érkező infor−mációkra és szakmai tanácsadásra, amely segít a
problémák megoldásában. Aprojektumon belül különböző
célcsoportokhoz igyekszünk eljuttatni a számuk−ra fontos
információkat és rendelkezésükre állunk saját tapasztalatainkkal,
kap−csolati hálónkkal. A szolgáltatási csomagban az alábbi típusú
tevékenységekzajlanak:– Információszolgáltatás. Kiemelt szerepet
kapnak az EU támogatási és if−
júsági programjai, amelyek sokat segíthetnek a térségben élőknek
problé−máik megoldásában. Az információk szórásában törekszünk a
költ−séghatékony (tehát olcsó), és széles körben könnyen elérhető
formákra.
– Konzultáció és tanácsadás főként civil szervezeteknek. Mivel
az említettrégiókban nagyon kevés szakmai intézmény működik, és
azok is a nagy−városokra koncentrálják szolgáltatásaikat, ezért a
kifejezetten „vidéki” te−rületeken nincs kihez forduljanak a
szervezetek, ha szakmai segítségre vanszükségük. Ezt a hiányt
kívánjuk orvosolni konzultánsainkkal, szakembe−reinkkel.
– A projektum során kialakított adatbázisokat, információs
eszközöket úgyalakítjuk ki, hogy minden érdekelt könnyen és
szabadon hozzáférhessen amunkájához szükséges információkhoz.
– A civil szervezetek adatbázisa egyszerűsíti és meggyorsítja a
partnerkere−sést és kapcsolatteremtést, a pályázati figyelő
informálja az érdeklődőketaz aktuális kiírásokról.
Ifjúsági iroda kialakítása a vidéki térségben a fiatalok
esélyeineknövelésére és az Európai Önkéntes Szolgálat
népszerűsítésére
A célrégiókban a fiatalok helyzete sem könnyű: a rossz gazdasági
viszo−nyok megnehezítik számukra a továbbtanulást, munkavállalást
és érvénye−
STA
RT
24
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 24
-
sülést. Az Európai Unió ifjúsági programjai ezekben a régiókban
nem iga−zán elterjedtek, kevesen és keveset tudnak róla. Pedig az
itt élő fiatalok−nak jó lehetőséget jelenthet szakmai gyakorlat
megszerzésére, nyelvtanu−lásra és külföldi tanulmányutakra. A cél
tehát az, hogy felhívjuk figyel−müket ezekre a lehetőségekre,
segítsünk nekik az adott lehetőségek ki−használására. Az iroda
elsősorban a potenciális önkéntesek megszólításátvállalja fel, de
emellett segíthet a civil szervezeteknek is, hogy
külföldiönkéntesek révén erősítsék emberi erőforrásaikat.
Információs szolgáltatások az Európai Unióról a déli régiók
ér−deklődőinek
Az Európai Unióval kapcsolatos kép általában nem egyértelmű a
polgá−roknál. Különösen, ha a vidéken élőkre gondolunk, akik
számára az in−tézményrendszer még elvontabb, és sokkal kevesebb
konkrét, korrekt in−formációhoz jutnak, mint például a fővárosban
élők. Ennek enyhítéséreszeretnénk kialakítani olyan információs
termékeket – internetes anyago−kat, szórólapokat stb. –, amelyek
közérthetően adnak pontos tájékoztatástmindenkinek. Ezzel
csökkenteni lehet a bizonytalanságot, az emberek bi−zalmatlanságát
az uniós intézmények iránt, és segíteni lehet őket abban,hogy
jobban kihasználják az EU−nyújtotta lehetőségeket.
Konzultációs, információs és tanácsadói szolgáltatások
civilszervezetek számára
A képzések mellett nagyon fontos a civil szervezetek számára a
folyama−tos szakmai segítségnyújtás, tehát az, hogy konkrét
problémáik megoldá−sánál bármikor kérhessenek és kapjanak
segítséget. Ezt a célt szolgálja aza tanácsadói és konzultációs
csomag, melynek segítségével biztosítani sze−retnénk a minél bővebb
információs ellátást, és szakmailag korrekt módonsegíteni a
szervezetek mindennapi életét. Terveink között az
internetesszolgáltatások fejlesztése és népszerűsítése kiemelt
helyet foglal el, mivelez pillanatnyilag a leghatékonyabb és
legolcsóbb módja a szervizelésnek.
II. I
nfor
mác
iós
és t
anác
sadó
szo
lgál
tatá
sok
25
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 25
-
III. A helyi források innovatív felhaszná-lása és újraelosztása
a leszakadt régiók-ban – innovatív modell kidolgozása
Szlovákiában az utóbbi években egyre jobban szűkül a könnyen
elérhető for−rások száma. Kivonultak a civileket támogató
magánalapítványok, az újonnanlétrejöttek még nem elég erősek
anyagilag, hogy pótolják őket. A minisztériu−mi források is
szűkösek az igényekhez mérten, az EU−s pályázati rendszer pe−dig
túl bonyolult és túl sokat követel a pályázóktól. Ezek egyre
nehezebbé te−szik a szegényebb régiókban dolgozó kis szervezetek
helyzetét, mivel itt nincselég erős vállalkozói réteg, hogy pótolja
a hiányt. A modell lényege az, hogya régióban meglévő forrásokat
aktivizálja és egyesítse egy mindenki által érthe−tő és átlátható
elosztórendszerbe, ahonnan a legkisebb szervezet, sőt akár
nemformális aktív polgári csoport is szerezhet pénzt terveinek
megvalósításához.
Ezek a támogatásokat összegyűjtő és újra elosztó rendszerek
tehermente−sítik a vállalkozókat és cégeket, hiszen nem kell egyéni
felelősséget vállalni atámogatásokkal kapcsolatban, hanem átviheti
azt egy teljesen átlátható és köny−
STA
RT
26
Helyi erőforrásokból épült játszótér: birtokukba veszik a
gyerekek
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 26
-
nyen számon kérhető helyi rendszerbe. Ebben a rendszerben pedig
olyan em−berek koordinálják a munkát és pénzeket, akik jártasak a
civil szférában, azadományok (grantok) és támogatások
szétosztásában, elszámoltatásában. Ígygyorsabbá és korrektebbé
válik az egész folyamat.
A támogatási rendszer küldetése: Segíteni a régió szociális és
gazdaságitőkéjének növelését.
A független, regionális, támogatási rendszer alternatívát jelent
a helyi kis−közösségek számára megteremteni és koncentrálni saját
forrásait azokra a te−vékenységekre, amelyeket külső forrásokból
nem képes finanszírozni.
A társulás támogatási rendszere pénzügyi (anyagi) forrásokat
gyűjt annakérdekében, hogy transzparens módon, pályáztatással újra
elossza – adományoz−za vagy közvetítse – a térségben.
A támogatási rendszer főbb jellemzői:– világosan behatárolható
területen működik, – egyértelműen megfogalmazott célcsoportokat
támogat,– egyértelmű feltétel−rendszerrel rendelkezik,– független
támogatási forrásokkal rendelkezik,– transzparens döntéshozatallal
rendelkezik,– betartja és betartatja a rendszer
összeférhetetlenségi politikáját stb.
1. Világosan behatárolható területen működik:A támogatási alap
forrásait kizárólag a megye/járás/kistérség területén le−het
felhasználni/elkölteni.
A feltétellel a társulás a helyi gazdaságot kívánja támogatni a
térség−ben. Adománygyűjtésnél a vállalkozók felé fontos érvként
szolgál a helyigazdaság támogatása.
2. Egyértelműen megfogalmazott célcsoportokat támogat:A
meghirdetett pályázati fordulókban csak a megye/járás/kistérség
terüle−tén működő civil szervezetek, önkormányzatok, kistérségek és
tevékenypolgárok legalább három főből álló csoportjai vehetnek
részt.
Ez a feltétel nem teszi lehetővé, hogy a forrásokat mások
használjákfel, mint azok, akik adományaikkal segítették az
újraosztható forrásokmegteremtését.
3. FeltételrendszerA rendszer, olyan ötlet megvalósítását
kívánja támogatni, amely közhasz−nú a helyi polgárok, közösség és
helység számára, ahol megvalósításra ke−rül, kizárólag önkéntes
munkával.
Az ötlet megvalósításába minél több helyi polgárnak kell
bekapcso−lódnia, és az eredménye hosszú távon szolgálja a helyi
közösséget.
III.
Hel
yi f
orrá
sok
inno
vatív
fel
hasz
nálá
sa
27
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 27
-
4. Független támogatási forrásokkal rendelkezikLétezik−e
független pénzügyi forrás? Tökéletes esetben olyan, a rendszer−be
került forrásokra gondolunk, amelyek nem korlátozzák a szervezet
tá−mogatási stratégiáját. Ilyen lehet a szabad felhasználás céljára
kapott ado−mány, vagy a névtelen adomány, amelyet a szervezet saját
belátása sze−rint költ el céljai elérésére.
5. Átlátható döntéshozatal A rendszer által támogatott
tervezetek listáját nyilvánosságra hozzuk – he−lyi sajtó, weboldal.
A nyilvánosan közzé tett tájékoztatók a támogatott ne−vét, az
összeget és hogy mire kapott támogatást tartalmazzák.
6. Összeférhetetlenségi politikaA támogatási rendszert működtető
intézmény alkalmazottai, tisztségviselőiés a hozzájuk közelálló
személyek a rendszerhez nem folyamodhatnak tá−mogatásért
STA
RT
28
A projektcsapat megbeszélése
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 28
-
IV. Helyi erõforrásokra támaszkodó fej-lesztések leszakadt
régiókban az ökotur-
izmus segítségével – modell kialakítása
Nehezen megoldható probléma a vidékfejlesztés olyan helyeken,
ahol védett te−rületek vagy nemzeti parkok fekszenek. A
modellprogram célja, hogy jól meg−tervezett és átgondolt
partnerségben a probléma összes szereplővel közösen ta−láljanak
erre megoldást, és olyan példaértékű ökoturisztikai fejlesztési
csoma−got alkossanak, amely lehetővé teszi a régió gazdagodását,
fejlődését a termé−szeti környezet teljes megóvása mellett. További
cél, hogy ez ilyen fejleszté−sek minél inkább önerősek legyenek,
mivel a hasonló helyzetű régiókba szin−te lehetetlen befektetőket
csábítani a szigorú környezetvédelmi előírások miatt.Ráadásul az
ott élőknek is az a jól felfogott érdeke, hogy megóvják természe−ti
kincseiket, melyekből hosszú távon ők maguk tudnak profitálni, nem
pedigidegen, külföldi cégek.
Az alprogram célja egy fenntartható fejlesztési modell
kidolgozása halmo−zottan problémás régiók számára, amely a helyi
kapacitások kiaknázásán és aszektorok közötti partnerségek elvén
alapul.
A kiválasztott régió halmozottan hátrányos helyzetben van:–
eredetileg a bányászati iparra épült, amelyet 1989 után gyorsan és
telje−
sen leépítettek,– magas a munkanélküliségi arány és kevés a
munkahely– a fentiekből kifolyólag magas a fiatalok elvándorolása a
régióból– a régió egy nemzeti park területén fekszik, amely
szigorúan védett, így
nem marad lehetőség nagyobb mértékű építkezésekre,
infrastrukturális fej−lesztésekre
– a fentiekből következően szinte nem érkeznek befektetők a
régiókba Az adott régiónak kiaknázható erősségei is vannak:
– maga a nemzeti park, illetve a bioszféra rezervátum, amely
páratlan lát−nivalókat és ritkaságokat kínál a turistáknak
– nagyon gazdag az épített kulturális örökség: templomok, várak,
kastélyok– gazdag a kulturális örökség – múzeumok, kiállítások
IV. H
elyi
erõ
forr
ások
ra t
ámas
zkod
ó fe
jlesz
tése
k
29
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 29
-
– a határ magyarországi oldalán elterülő nemzeti park, amely
szerves egy−séget képez az ittenivel, már komoly lépéseket tett a
turisztikai fejlesztésterületén.
Ezekből kiindulva a régióban élők a legreményteljesebb kitörési
pontnaka turisztikai fejlesztést látják, de kimondottan nagy
infrastrukturális fejlesztésnélkül, csak saját erőforrásokra
hagyatkozva. Pozitív példával a magyarorszá−gi partnerek
szolgálhatnak, ahol már szépen fejlődik a falusi szálláshelyek
fej−lesztése, a különböző turisztikai termékek kialakítása – és
ezekben partnerkéntszámítanak az itteni régió szereplőire is.
A tervezés már jó ideje zajlik, de ennek során kiderült, hogy a
kezdemé−nyezés, szervezés és irányítás mindenképpen a helyi
nonprofit szervezetek nya−kára marad, mivel a vállalkozóknak túl
hosszan térülne meg a befektetés (szá−mítások szerint legalább 5
év, míg ezek a fejlesztések valódi hasznot termel−hetnek), az
önkormányzatok és állami intézmények (mint például a SzlovákKarszt
Nemzeti Park, a múzeumok stb.) pedig mindennapi megélhetési
gon−dokkal küzdenek és nincs elég emberük, hogy a pályázati
menedzsmentet vál−lalják.
Pozitív viszont az, hogy az önkormányzatok, állami intézmények
és vál−lalkozók nagyon szívesen kapcsolódnának be partnerként a
munkába, és annakegyes kisebb részeit vállalnák a megvalósítás
során.
A modell mintaértékű lehet sok más régióban is, ahol szintén nem
lehetépíteni a külső befektetőkre – sőt a határon túl például
Ukrajnában is használ−ható, hiszen Ungvár környékén is van egy
bioszféra rezervátum.
A tervezett képzési program 133 óra elméleti és 200 óra
gyakorlati kép−zésből áll majd és más régiókban is alkalmazható
lesz az idegenforgalmi szol−gáltatásokkal foglalkozó személyek
képességeinek bővítésére, vagy más ágaza−tokban dolgozó, ill.
munkanélküli személyek átképzésére. A Gömör−TornaiKarszt térsége
nagyon jó adottságokkal rendelkezik a turizmus
fejlesztéseszempontjából, ennek ellenére Szlovákia legjobban
sújtott térségei közé tarto−zik a munkanélküliségi ráta alapján. A
kidolgozás alatt álló képzési programinnovatív jellege abban
rejlik, hogy a program résztvevői a gyakorlati képzéssorán maguk
térképezik fel az adott térség turisztikai látványosságait és a
vizs−ga keretében egy−egy turisztikai termék kifejlesztése és
bemutatása lesz a fel−adatuk.
A képzési anyag a következő részekből áll majd:
környezetvédelem; geo−lógia; a Gömör−Tornai Karszt növény és
állatvilága; a Gömör−Tornai Karsztbarlangvilága; a turizmus
fejlesztésének lehetőségei a Gömör−Tornai Karsztbanés a tartósan
fenntartható idegenforgalom; történelem; néprajz;
túrázás−termé−szetjárás; termékfejlesztés és marketing;
elsősegélynyújtás; hatékony kommu−nikáció.
STA
RT
30
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 30
-
Célcsoport
A Dél−Szlovákiában működő nonprofit, civil szervezet – főként a
helyi és re−gionális közösségépítő, kulturális és művelődési
szervezetek. Eddig 1000 szer−vezetről vagy öntevékeny csoportról
van tudomásunk, de pontos felmérés mégnem készült. A szervezetek
legnagyobb része két vagy háromnyelvű: magyar−szlovák illetve
roma.
A szervezetek vegyes lakosságú területen működnek, és munkájukat
a ki−sebbségekre összpontosítják – ezért foglalkoznak elsőrendűen
művelődési ésközösségépítő munkával. „Melléktevékenységként“
azonban szinte minden te−rületen kiszolgálják egy−egy település
szükségleteit: ha kell, játszóteret építe−nek, utcát takarítanak,
ha kell, az öregekkel és gyerekekkel foglalkoznak, vagyéppen a
település melletti folyót, erdőt, védett területet tisztítják.
Teszik eztsokszor teljesen önszerveződő alapon – tehát még a
hivatalos szerveknél sin−csenek bejegyeztetve, nincs regisztrált
tagságuk, mégis 10–15 éve dolgoznakfolyamatosan.
A déli régiók jellemzően nehezen kommunikálnak vagy működnek
együttaz északabbra fekvő területekkel, ezért helyzetük is sokban
eltér az általánosszlovákiai helyzettől. A déli civil szervezetek
például jóval alacsonyabb fejlett−ségi fokon állnak, mint általában
a civil szektor Szlovákiában – nem használ−ták ki a rendszerváltás
utáni első tíz év rendkívül előnyős nyugati támogatása−it, gyenge
az infrastruktúrájuk, kevesen működnek professzionális szinten,
ezértmost nehezen tudnak bekapcsolódni az EU−s programokba, amelyek
már elvár−nak a pályázóktól egy magasabb szintű munkát.
31
Ismerjük meg a természetet
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 31
-
Komoly problémájuk az információs csatornák hiánya, az emberi
erőfor−rások képzése, a partnerségi programok való
tapasztalatlanságuk.
A szervezetek helyi szinten fejtik ki tevékenységüket, a
munkához szük−séges anyagiakat a térségben működő vállalkozók és
magánszemélyek adomá−nyaiból oldják meg. Ez viszont igencsak szűkös
anyagi bázis, és nem teszi le−hetővé a folyamatos és zökkenőmentes
működést.
Erősségük viszont, hogy hatalmas önkéntes bázissal bírnak,
hiszen leg−többször a falu apraja−nagyjára szükség van a programok
megvalósításához. Ahelyiek szeretik őket és bíznak bennük, és
fokozatosan ők vállalják fel a kö−zösség valamennyi problémájának
megoldását.
STA
RT
32
Előadás az iskolában
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 32
-
V. A projektum menedzsmentje
V. A
proj
ektu
m m
ened
zsm
entje
33
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 33
-
STA
RT
34
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 34
-
A projektcsoport képzése
A program megkezdése előtt egy átfogó képzést kell kapniuk,
amelyben meg−ismerik az egész projektumot, saját helyüket,
szerepüket, felelősségüket, a kol−légákat, akikkel együtt fognak
dolgozni.
A továbbiakban a szakmai színvonalé biztosítása, illetve az
emberi kapa−citások létszámbővítése érdekében a következő
képzéseket tervezzük:– Lektori, oktatói és tréneri képzésekben
Ezen belül a képzéseken résztvevő oktatókat képezzük szakmailag.
Sajátszakterületükön belül képezzük őket komoly szaktekintélyek
bevonásával. Amásik terület a lektori készségek fejlesztését
célozza – tehát új technikák, kész−ségek elsajátítása, metodikák
fejlesztése stb. – Konzultánsi felkészítés
Elsősorban a konzultációs módszerek, eljárások, formák
egységesítése ésminél magasabb színvonalon való tartása a cél.
Továbbiakban rendszeres képzést kapnak azokban a
szakterületekben,amelyen dolgoznak: például a pályázatírásból a
legújabb EU−s feltételrendszertkell elsajátítaniuk, könyvelésnél
rendszeresen frissíteniük kell tudásukat a vál−tozó jogi
szabályozás szerint stb. – Adminisztrációs munkatársak és
asszisztensek
Folyamatosan ügyelni kell arra, hogy ezek az emberek a
követelmények−nek megfelelően vezessék a dokumentációt, kezeljék a
pénzeket, archiváljanak,készítsék elő a különböző jelentéseket és
elszámolásokat. Ehhez legalább 6−havonta kell pontosítani a
feladatukat.– Monitorozást végző belső emberek
A minőségbiztosításhoz és a feladatok elvégzésének
ellenőrzéséhez na−gyon precízen kell végezniük munkájukat, hiszen
ez a belső monitoring fogjajelezni az esetleges felmerülő
problémákat, amelyekre nagyon gyorsan kellmajd reagálni. –
Szervezés és lebonyolítás
Azok, akik nem lesznek napi szinten kapcsolatban a projektummal,
min−den nagyobb rendezvény szervezése előtt kapnak egy ilyen
képzést, amely vi−lágossá teszi számukra a szervezés hátterét,
követelményeit, feltételeit.
V. A
proj
ektu
m m
ened
zsm
entje
35
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 35
-
A projektum megvalósítója
A Fundament Polgári Társulásról
A Fundament Polgári Társulást 1997. április 8−án jegyezték be az
SZK Bel−ügyminisztériumában. A szervezet alapszabályában foglaltak
alapján kezdettőlfogva olyan hosszútávú projektumokat és
programokat valósít meg, amelyeksegítik a szervezet működésének
fenntarthatóságát, ugyanakkor hatékonyan re−agálnak a városban és a
régióban lévő problémákra.
Rimaszombatban 2000−től nonprofit, koordinációs és információs
közpon−tot működtet, melynek szolgáltatásait (civil szerviz,
konzultációk a felmerülőproblémák megoldására, valamint a szervezet
által meghirdetett regionális pá−lyázati programról) főleg a
régióban tevékenykedő 62 civil szervezet használjaki. A szervezet
2004−től a járásban működő „szociális partnerség“ tevékenysé−gét
biztosítja háttérintézményként, 8 helyi, közösségi konzultáns
segítségével.
STA
RT
36
Szektorok közötti együttműködés
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 36
-
A Fundament Polgári Társulás regionális donorként
(adományozóként) issegíti a Rimaszombatban és a járásban
tevékenykedő civil szervezeteket, pol−gárok nem formális
társulásait, önkormányzatokat és kistérségeket. Két éveműködő
Támogatási Programján keresztül ezidáig 90 helyi pályázatot
támoga−tott 780 000 Sk értékben. 2003−ban a rendszer Lakótelepi
Programmal bővült,amelyre 2 pályázati fordulót hirdet meg
évente.
A Fundament Polgári Társulás elnöksége és munkatársai:Hajdú
István – elnök, programvezetőVégh Katalin – titkár, gazdasági
referens, adminisztrátorMgr. Juhász Katalin – elnökségi tagMgr.
Kovács Tibor – elnökségi tagA társulás külső munkatársakkal is
együttműködik, akik az egyes progra−
mok és projektumok kivitelezésénél szerződéses alapon segítik a
társulás mun−káját.
A FUNDAMENT Polgári Társulás, Non−profit InformációsKözpont
programjai
1. Rimaszombat és a járás fenntartható fejlődésének
programjaRimaszombat és a járás szociális−gazdasági tőkéjének
fejlesztéseTámogatási programKonzultációk
2. Stratégiai partnerségek építésének programjaCivil
platformPartnerség az önkormányzatokkal és a
kistérségekkelPartnerség a Fórum Információs KözponttalJárási
szociális partnercsoport
3. A Fundament Non−profit, Koordinációs és Információs Központ
szol−gáltatásaiKépzési programokCivil szerviz
4. A szervezet fenntartható működésének programjaA munkatársak
képzéseAdománygyűjtésA források biztonságos befektetése
Támogatók:– Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség – USAID –
az ETP−Szlovákia
és az Ekopolis Alapítvány konzorciumon keresztül– Nyitott
Társadalomért Alapítvány – Open Society Foundation– Európai Unió –
Phare Program – a Polgári Kezdeményezéseket Támoga−
tó Alapítványon (NPOA) keresztül
Apr
ojek
tum
meg
való
sító
ja
37
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:45 Page 37
-
– Szlovákia Vidékfejlesztési Alapja – Fond rozvoja vidieka SR–
Az SzK Kulturális Minisztériumának Nemzetiségi Főosztálya – Illyés
Közalapítvány Budapest– Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás–
Európai Unió – Szociális Alap– Önkormányzatok, egyéni és anonim
támogatók
Partnerintézmények– Fórum Információs Központ– Fórum
Kisebbségkutató Intézet– Gömöri Ifjúsági Társaság
STA
RT
38
Az elkerülhetetlen adminisztráció
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 38
-
Információk az EGT és a Norvég Finanszírozási
Me-chanizmusról
A 2004. május 1−jén hatályba lépett EU−EGT szerződés értelmében
az Euró−pai Gazdasági Térség nem EU−tag országai (Norvégia,
Liechtenstein és Izland)díjat fizetnek a belső piaci részvételért.
Ez a hozzájárulás képezi a három em−lített ország részéről az EGT
Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támoga−tási forma alapját. E
fejlesztési forrás mellett a tíz csatlakozott ország
részéreNorvégia külön is létrehozta a Norvég Finanszírozási
Mechanizmust.
A fenti szerződés keretén belül 2004. május 1. és 2009. április
30. közöttSzlovákia 67 millió Eurós támogatást kap – ennek 95%−át a
Norvég Király−ságtól.
A támogatás célja, hogy csökkentse a gazdasági és szociális
különbségeket azEurópai Gazdasági Térségben, segítse a leszakadt
régiók felzárkózását a kö−vetkező területeken:– Környezetvédelem –
Fenntartható fejlődés– Az európai örökség megőrzése–
Humánerőforrás−fejlesztés és oktatás– Egészségügy– Gyermekek és
ifjúság – Tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység– Regionális
fejlesztés és határon átnyúló együttműködés – Bel− és igazságügyi
együttműködés
Környezetvédelem– a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése –
a légszennyezés csökkentése és az üvegházeffektus csökkentése
Szlováki−
ában– a hulladékgazdálkodás korszerűsítése önkormányzati szinten
– régi környezetszennyezések kezelése és felszámolása– a
biodiverzitás és természetes élőhelyek védelme
Fenntartható fejlődés– megújuló energiaforrások támogatása–
energiatakarékos köztéri világítások fejlesztése és alkalmazása –
távhőellátó központok és hőelosztók felújítása – alternatív
energiaforrások és biofűtőanyag alkalmazásának támogatása he−
lyi és regionális szinten
Info
rmác
iók
a fin
ansz
íroz
ási m
echa
nizm
usró
l
39
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 39
-
– környezetvédelmi képzés a közigazgatás valamennyi szintjén, az
informa−tika felhasználása a környezetvédelemben
– közlekedésbiztonság és irányítás
Európa kulturális örökségének megőrzése– a kulturális örökség
kiegészítő védelme és fejlesztése– a kulturális örökség tárgyainak
védelme, bemutatása, mozgásuk ellenőrzé−
sének javítása– kulturális örökség a helyi és regionális
fejlesztés alapjaként
Emberierőforrás−fejlesztés– a szakképzés és életen át tartó
tanulás fejlesztése– szabadidős ifjúsági központok kialakítása a
drogmegelőzés céljából– kiegészítő képzés és foglalkozás fogyatékos
és egészségkárosodott fiata−
lokkal– programok a nemek közti egyenlőség javítására – a helyi
és regionális szintű közszolgáltatások modernizációja és
minőségé−
nek javítása– kisebbségek integrációját és képzését szolgáló
programok támogatása– nők és lányok munkaerő−piaci esélyeinek
javítása – innovatív és munka−
helyteremtő programok
Egészségügy és gyermekgondozás– a gyermekotthonok átalakítása
családi formára– speciális igényű és hátrányos családi hátérrel
rendelkező gyermekek támo−
gatása
STA
RT
40
A természet és környezetünk csodái
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 40
-
– családgondozó szolgáltatások fejlesztése– önkormányzati szintű
szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása–
büntetés−végrehajtó intézmények egészségügyi ellátásának javítása–
nemzeti egészségprogramok fejlesztése– egészségügyi menedzserek és
dolgozók képzése– magas színvonalú családtervezési szolgáltatások
és kismama−ellátás támo−
gatása– családon belüli erőszak áldozatainak védelme és
menhelyek támogatása
A Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében megjelölték a
projektumkövetendő célkitűzéseit is, melyek az alábbi, prioritást
élvező területekre össz−pontosulnak, külön hangsúlyt fektetve az
egyes prioritások alatt felsorolt cél−területekre:
Schengeni rendelkezések (előírások) bevezetése, az
igazságszolgáltatás meg−erősítése– a kommunikációs biztonsági
rendszerek schengeni követelményekhez tör−
ténő hozzáigazítása – képzések a schengeni rendelkezések
kérdéseiben – az IT használata és fejlesztése az
igazságszolgáltatásban– az N−SIS/SIS II és SIRENE rendszerek
bevezetése, – a rendőrség vezetőinek analitikus és koordinációs
képességeinek fejlesztése, – a tűzoltással és mentési
tevékenységgel összefüggő vízszennyezés csök−
kentése– környezetvédelmi balesetek következményeinek enyhítése
a nemzetközi
GIS integrált védelmi rendszer bevezetésével. – Korrupció,
szervezett bűnözés, kábítószer− és emberkereskedelem elleni
programok, – a menedékjogi és vízumkérvényekkel kapcsolatos
kapacitások növelése. – Regionális politika és határon átnyúló
együttműködések– a program céljaira irányuló regionális
fejlesztések támogatása. Például:– a helyi önkormányzatok
kompetenciáinak megerősítése,– közvagyon helyes kezelése a
közigazgatásban– a magánszektor erősítése helyi és regionális
szinten– a kisebbségi csoportok erőteljesebb részvétele a
közéletben
Határon átnyúló együttműködések Ukrajnával regionális és nemzeti
szintenTámogatás a közösségi vívmányok („acquis communautaires”)
implementáció−jához: – régiós szintű kapacitások fejlesztése
A felsorolt prioritásokon kívül létezik még egy kiemelt terület,
melyhezmindkét mechanizmus közös prioritásának számít.
Info
rmác
iók
a fin
ansz
íroz
ási m
echa
nizm
usró
l
41
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 41
-
Kutatás– kutatások a program valamennyi célterültén
A program nemzeti végrehajtó intézménye az SZK Kormányhivatala,
kifize−tési intézménye az SZK Pénzügyminisztériuma.
A Pénzügyi Mechanizmus Irodája (OFM) brüsszeli székhellyel
kapcso−lattartó pontként működik a EGK PM−hez és a NPM−hez tartozó
tagállamokrészére.
A pénzügyi mechanizmusból származó eszközök igénybevételére
Szlová−kiában az alábbi keretek szerint van lehetőség:
Egyedi projekt – pontosan behatárolt célokat követő munkálatok
gazda−ságilag osztatlan egysége. Tartalmazhat egy vagy több
alprojektet is. A pénz−ügyi mechanizmusból származó grant minimális
összege 250 ezer EUR.
A granttömbök pontosan behatárolt célokat követő alapok,
melyekbőlegyének, szervezetek vagy intézmények részesülhetnek
pénzügyi támogatásban.A granttömbök olyan projektumok
megvalósításánál vehetők igénybe, melyekvégső kedvezményezettje
túlságosan kicsi ahhoz, hogy a költséghatékonyságszempontjából a
projektumot egyénileg el lehetne számoltatni. A norvég alapról
további információk az alábbi internetes oldalakon állnak
ren−delkezésre:
www.eeagrants.sk,
www.eeagrants.gov.skwww.norway.skwww.finance.gov.skwww.euroinfo.gov.skwww.saia.skwww.edotacie.skwww.europrojekty.sk
www.vav.tnuni.skeea.osf.skwww.ekopolis.skwww.socia.skwww.npoa.skwww.euractiv.skwww.startingup.sk
STA
RT
42
És folytatódik a képzés…
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 42
-
Cie¾ projektu
Cieľom projektu je posilnenie a rozvoj mimovládnych organizácií,
dlhodobýmcieľom je vyrovnanie postavenia južných regiónov a podpora
cezhraničnejspolupráce s Maďarskom a Ukrajinou. Regióny južného
Slovenska hospodárskyi sociálne výrazne zaostávajú oproti
celoštátnemu priemeru. Tu je najvyššiamiera nezamestnanosti,
priemerná mzda je nízka, sociálna a zdravotná starostli−vosť
nekvalitná. Pre niektoré regióny to platí viacnásobne: Gemer,
Novohrad avýchodné oblasti krajiny sú smutnými rekordérmi v
čiernych štatistikách.
Z týchto údajov vyplýva, že aj tretí sektor zápasí s vážnymi
problémami:neexistuje dostatok miestnych ekonomických zdrojov,
ktoré by mohli prispieťk fungovaniu mimovládnych organizácií, málo
je aj možností vzdelávania,informácie viaznu, k pracovníkom MVO a
dobrovoľníkom sa dostávajú s časo−vým odstupom. Pritom však práve
tí pomáhajú najochotnejšie a majú najsil−nejší pocit solidárnosti
voči sociálne slabším, ktorí žijú v chudobe. Ľudia žijúciv týchto
regiónoch ochotne pomáhajú odkázaným, aj keď peniaze nemajú, as−poň
dobrovoľníckou prácou a poskytovaním darov. Tí, ktorí sami nemajú
tohoveľa, dokážu najviac precítiť, aké je ťažké riešiť a prekonávať
problémy. Tátosilná občianska vôľa sa môže stať významným kapitálom
týchto regiónov ktomu, aby si dokázali vyrovnať šance voči
vyspelejším oblastiam Slovenska.Preto považujeme práve rozvoj a
podporu mimovládnych organizácií za prvo−radú úlohu, lebo vďaka
tomu by sa región dostával k viacerým príležitostiama mohol sa
rozvíjať ďalej.
Doteraz aj samotné bývanie v prihraničí predstavoval pre ľudí a
inštitúciev týchto oblastiach kameň úrazu. Z periférnych oblastí
boli mestá a hlavnémesto ťažko dostupné, nájsť prácu ako zdroj
sebarealizácie bolo samo osebesťažené. Nakoľko infraštruktúra je tu
zlá a doprava problematická, aj investíciesa do týchto regiónov
dostávali ťažko. Vstupom do Európskej únie a zrušenímhraníc sa
regióny, ktoré boli v minulosti preseknuté, sa môžu spojiť opäť,
môžuspoločne začať rozvíjať svoje ekonomiky, zlepšiť sociálnu
situáciu obyvateľstva.K tomu si však musia vytvoriť tie partnerstvá
kľúčového významu, ktorédokážu vypracovať a zrealizovať rozvojové
programy, musia sa naučiť spolupra−
Cie
¾ pro
jekt
u
43
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 43
-
covať, dohodnúť sa, akceptovať spoločne dohodnuté priority.
Musia spoznaťmožnosti a limity susednej krajiny, nájsť riešenie na
každodenné problémy.
Projekt sa teda sústreďuje na to, aby sa zmapovala súčasná
situácia, abysa našli tie miesta, kde aktéri týchto regiónov
najviac potrebujú pomoc a abytáto potrebná pomoc im bola pri ich
práci aktívne poskytovaná.
Podprogramy: I. Tréningové programy a spolupráca medzi
mimovládnymi organizáciamiII. Informačné a poradenské služby III.
Inovatívne využitie miestnych zdrojov a ich znovurozdelenie v
marginal−
izovaných regiónoch – vypracovanie inovatívneho modeluIV. Rozvoj
marginalizovaných regiónov pomocou ekoturizmu pri využití
miestnych zdrojov – vytvorenie modelu V. Manažment projektu
ŠTA
RT
44
Tlačová beseda: Brit Lovseth, veľvyslankyňa Nórskeho kráľovstvaa
Štefan Hajdú, koordinátor projektu
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 44
-
I. Tréningové programy a spoluprácamedzi mimovládnymi
organizáciami
Iniciátormi a operátormi úspešných programov cezhraničnej
spolupráce môžubyť predovšetkým mimovládne organizácie (MVO). Preto
sa tento projekt pri−oritne zaoberá rozvojom, prípravou a
vyškolením týchto inštitúcií. Ak sa podarízvýšiť ľudské a odborné
kapacity mimovládnych organizácií, bude možnévýrazne zvýšiť počet
úspešných cezhraničných aktivít, prispieť k vypracovaniunových
programov a podporiť úspešnejšiu realizáciu jednotlivých
programov.Tieto ciele by sme chceli pomôcť dosiahnuť nasledovnými
metódami:– Rozvoj a rozšírenie informačného a vzťahového systému
mimovládnych
organizácií – na oboch stranách hraníc. Chceli by sme umožniť
bezpros−tredné stretnutie, výmenu skúseností, spoločné hľadanie
možností. Dobréľudské vzťahy, spoznanie toho druhého, porozumenie a
spoločná prácapredstavujú vynikajúci základ pre dlhodobú
spoluprácu. Prácu organizáciímôže výrazne uľahčiť spojenie
informačných kanálov.
– Príprava a školenie odborníkov, aktivistov, riadiacich
pracovníkov orga−nizácií. Dôležité a užitočné tréningy sú menej
dostupné pre tých, ktorípracujú v marginalizovaných regiónoch.
Preto štartujeme viaceré tréningy,v rámci ktorých pomôžeme osvojiť
si základné prvky úspešného manaž−mentu organizácie, aj pre
začiatočníkov, ale aj pre pokročilých.Spolupráca a partnerstvá na
úseku slovensko–maďarsko–ukrajinských hra−
níc v súčasnosti nie sú rozvinuté. V uplynulom období boli výzvy
na tendre aich schvaľovanie (program Phare CBC) boli cielene
adresované pre samosprá−vy, tretí sektor bol z nich v posledných
kolách prakticky vytlačený – pri prípra−ve tendrov a programov sme
v tejto oblasti urobili menší prieskum. Spoluprácana úrovni
samospráv sa však často nepremieta na úroveň občanov a nie
jedostatočne efektívna z hľadiska vytvárania skutkovej, dlhodobej
spolupráce.
Pri spustení programu Interreg preto vzniklo množstvo takých
projektov,ktoré boli založené na ad hoc partnerstvách.
Východiskom bola naša konzultačná činnosť, kedy sme ako
nezávislíodborníci pomáhali pri vypracovaní projektu, pričom sme
boli konfrontovaní snasledovnými:
I. Tr
énin
gové
pro
gram
y
45
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 45
-
– Manuály grantov z krajín, ktoré výzvu zverejnili, obsahovali
často úplneprotichodné informácie, čo sa týka počtu, typu a foriem
príloh.
– Partneri často nemali jasné v tom, ako funguje systém v druhej
krajine,preto požadovali od toho druhého niekedy aj nemožné.
Napríklad, čo satýka vrátenia DPH a jej kalkuláciu.
– Od príslušného ministerstva sa prakticky vôbec nedali získať
informáciealebo pokyny, poskytovali málo konzultácií vo veľmi
krátkom časovomúseku, telefónne linky boli buď stále obsadené,
alebo telefón nedvíhalnikto, alebo ak áno, úradník nerozumel ani
otázke.
– Z dôvodu jazykovej odlišnosti sa medzi partnermi vyskytlo veľa
nedorozu−mení, a často kvôli nedostatku času sa nedokázali dohodnúť
ani na týchnajbanálnejších praktických záležitostiach.Na základe
vyššie uvedených problémov sme dospeli k presvedčeniu, že
v záujme ich predchádzania a odstránenia sú potrebné tieto
opatrenia:– Pravidelná a priebežná komunikácia medzi potenciálnymi
partnermi. Ne−
mali by sa stretávať len tesne pred termínom odovzdania
projektu, abynevysvitlo, že mali úplne odlišné očakávania.
– Vedomé a z odborného hľadiska korektné plánovanie. Nemali by
chýbaťpredbežné štúdie a situačné správy, ani priebežné
vyjasňovanie si záujmova starostlivá príprava realizačného plánu. K
tomuto však budú potrebníexterní odborníci.
– Spoľahlivé a presné informácie o systéme uchádzania sa o
grant, a jed−noznačne zrozumiteľné vysvetlenia ohľadne praktických
otázok, pretožemanuály nie vždy dávajú na ne odpoveď.
– Získať čím viac vedomostí a poznatkov o situácii na druhej
strane hraníc– aby neboli prekvapení čo sa týka legislatívnych
noriem, účtovných prob−lémov a pod.
– Starostlivá príprava na vypracovanie projektov a aj na ich
realizáciu –prakticky v oblasti celého manažmentu organizácie.
Nakoľko väčšinou ideo menšie organizácie, pri manažovaní väčšieho
projektu sa môžu vyskyt−núť viaceré problémy, s ktorými sa predtým
nestretli. Treba ich pretopripraviť na riešenie a prevenciu
takýchto ťažkostí.
– K úspešnému fungovaniu partnerstiev je potrebná starostlivá
príprava. Vprograme, na ktorom pracujú viaceré subjekty, aj tá
najmenšia chyba mô−že pôsobiť na všetkých negatívne. Partnerstvá je
preto potrebné napláno−vať a vytvárať tak, aby sa predišlo takýmto
komplikáciám. U nás je veľmimálo takých partnerstiev, ktoré dobre
fungujú, preto je potrebné orga−nizáciám pomôcť premysleným
tréningom, aby ich vlastné partnerstvá boliživotaschopné a
úspešné.
ŠTA
RT
46
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 46
-
Metodika
– Založenie komunikačných platforiem pre vytváranie vzťahov:
stretnutia,workshopy, informačné materiály sprostredkujúce
najnovšie informácie atď.
– Školenia a tréningy: prednášky na informovanie účastníkov o
prostredí, vktorom budú pracovať, prezentácia pozitívnych príkladov
riešenia problé−mov, tréningy v oblasti partnerskej spolupráce.
Podľa našich skúseností sapráve na takýchto tréningoch vytvárajú
základy pre veľmi úzku spoluprácumedzi jednotlivými osobami, ktoré
sa neskôr uplatnia aj na inštitucionálnejúrovni. Priateľská
atmosféra, spoločné zážitky predstavujú veľmi dobrý zák−lad pre
budúcu spoluprácu.
– Platformy pre riešenie problémov: workshopy pre riešenie
konkrétnychproblémov za účasti všetkých zainteresovaných
– Poradenské služby a konzultačná činnosť – pomoc zo strany
externýchporadcov, ktorí efektívne pomáhajú riešiť praktické otázky
pri vypracovaníprojektov a podkladov k partnerstvám a vedia lepšie
komunikovať so štát−nymi orgánmi, komunikácia s ktorými býva často
ťažkopádny.
Program rozvoja pre zahranicné organizácie
Hlavným cieľom je zmeranie kapacít a rozvoj zručností a
poznatkov mimo−vládnych organizácií pracujúcich v prihraničných
regiónoch. Dôkladnejšiapríprava a odborné poradenstvo môžu podporiť
budovanie cezhraničnejspolupráce a prispieť k úspešnosti spoločnej
práce. V závere projektu bysme chceli vytvoriť odbornú a informačnú
sieť, ktorá by umožnila „bezbar−iérovú” komunikáciu v slovenských –
maďarských – ukrajinských prihranič−ných regiónoch a paralelne by
dokázala pomôcť v práci MVO týchto troch I.
Trén
ingo
vé p
rogr
amy
47
Školenie turistických sprievodcov
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 47
-
krajín. V rámci podprogramu by sme chceli uskutočniť čím viac
odbornýchstretnutí a prednášok, aby sa organizácie zo susedných
krajín mohli bez−prostredne spoznať, resp. získať informácie o
podmienkach práce v druhejkrajine. Ďalším výstupom by bola databáza
mimovládnych organizácií, kto−rá by obsahovala informácie o
inštitúciách fungujúcich v týchto regiónocha tieto informácie by sa
tým stali prístupným aj pre ostatné zainteresovanékrajiny. Táto
databáza by mohla dobre poslúžiť pri hľadaní partnerov,
nad−viazaniu vzťahov a urýchlila by začatie spolupráce.
Tréningový program pre znevýhodnené skupiny
Cieľom tréningov je pomôcť znevýhodneným skupinám – invalidným
dô−chodcom, trvalo nezamestnaným, ženám atď. – ktoré majú slabé
šance natrhu práce, nájsť si zamestnanie v doteraz málo využívaných
mimovlád−nych organizáciách. Po absolvovaní a praktického osvojenia
si základnéhotréningu účastníci môžu pracovať v menších
regionálnych organizáciách atým sa postupne stať samozamestnancami.
Tým sa posilňujú aj mimovlád−ne organizácie, pretože pre
nízkorozpočtové organizácie vždy predstavujevážny problém zamestnať
profesionálneho účtovníka či administrátora naplný pracovný úväzok.
Nehovoriac o tom, že je málo takých účtovníkov,ktorí sa vyznajú v
účtovníctve neziskových organizácií – t.j. ktorí by poz−nali
základné rozdiely medzi podnikateľskou sférou a tretím
sektorom.Tréningový program predstavuje 140 hodín teoretickej
prípravy a 90 ho−dín praktického nácviku. Tréningové programy
začínajú v januári 2009 aich realizátorom je Inštitút odbornej
prípravy so sídlom v Košiciach.
STA
RT
48
Čo nás spája: Európa
brozsura-vegso.qxd 4.5.2009 13:46 Page 48
-
Rozvoj slovensko–madarsko–ukrajinskej spolupráce, gen−erovanie
spolocných programov
V súčasnosti v prípade významnej časti cezhraničných projektov
chýba sku−točný základ partnerstiev – neexistuje spoločné
plánovanie, spoločná prípra−va projektov, preto aj žiadosti o grant
majú nižšie šance a ich realizátoričasto narážajú na vážnejšie
prekážky. V rámci tohto programu by sme pretochceli podporiť aj
rysujúce sa iniciatívy tým, že poskytneme odbornú asis−tenciu a
poradenstvo pre zainteresované organizácie, resp. uľahčíme ichprácu
počas plánovania a prípravy organizovaním workshopov, stretnutí,aby
sme aj takýmto spôsobom podporili cezhraničnú spoluprácu.
Tréning vidieckych mimovládnych organizácií
Pre južné regióny je charakteristické, že spoločenské a
ekonomické prob−lémy sa tam prejavujú viacnásobne. Jedným z
následkov týchto ťažkostí jeto, že mimovládne organizácie v týchto
oblastiach zápasia s oveľa väčšímiprekážkami, majú menej možností
na rozvoj, ich finančné možnosti sú lim−itované. S cieľom
vyrovnania ich šancí pre nich (pre začínajúce ako ajpokročilé
organizácie) pripravujeme viacmesačné série tréningov. V
rámcitýchto tréningov si začínajúce organizácie môžu os