28 FIGYELŐ 2016/3. J ean-Claude Juncker, az Európai Bi- zottság elnöke már szeptemberben arról beszélt, hogy az unió nincs jó állapotban. A helyzet 2016 elején sem jobb, sőt. Ön hogy látja, mennyire ko- moly a veszély: az EU csak a szokásos válságok egyikét éli, vagy ennél jóval sú- lyosabb, egzisztenciálisabb a krízis? – Junckernek teljesen igaza volt az unió állapotáról tartott beszédében. Már régen nem egy szokásos válságról van szó, ha- nem több krízis egyidejű jelentkezésé- ről. Ez teszi annyira kényessé a helyze- tet: egyszerre kell megküzdeni a mene- kültválsággal, a schengeni övezet krízi- sével, miközben még mindig nem va- gyunk túl a pénzügyi és gazdasági vál- ságon. Ez utóbbi következményei pedig már meg is jelentek azokban a teljesen új politikai szervezetekben, amelyek Dél- Európában a megszorítási politikára vá- laszul születtek. – Ha már az eurókrízist említi, a gö- rög helyzetre még mindig nincs megol- dás. Görögország immár nemcsak gaz- dasági szempontból, hanem a schengeni határok védelme miatt is gyenge lánc- szemnek számít. Magyar politikusok is szóba hozták, de vajon megoldást jelen- tene-e Athén kilépése az eurózónából, illetve a schengeni övezetből? – Az eurózóna válsága még mindig nem múlt el teljesen, még akkor sem, ha a legtöbb érintett ország időközben visz- szatért a nemzetközi pénzpiacokra. Gö- rögország egyértelműen problémás ál- lam, de Portugáliában sem sikerült el- fogadni a 2016-os költségvetést. Olasz- országban ismét megjelentek a nehézsé- gek a bankszektorban. 2010 óta az ösz- szes dél-európai országban folyamato- san magas a munkanélküliség, különö- sen a fiatalok körében. Athén kilépése az eurózónából korábban valóban egy elkép- zelhető szcenárió lehetett volna. Viszont a görög társadalom a nyáron úgy dön- tött, hogy maradni akar. Így ez a lehető- ség már nem áll fenn. Tudomásom sze- rint nem áll szándékukban a schengeni szerződés felmondása sem, így aztán in- kább az EU-s hot spotok felállítása és fi- nanszírozása, az égei-tengeri ellenőrzés megerősítése, illetve a törökökkel kötött megállapodásokon keresztül történő meg- előzés tűnik járható útnak. – Aggasztó, hogy az euróválságban elmélyülő és mind a mai napig megle- vő észak–déli megosztottság mellett új törésvonalak is megjelentek Európá- ban, ezúttal a nyugati és keleti, a ré- gi és az új tagállamok között. Ennek hátterében nemcsak a menekültvál- ság, hanem a másfajta értékrendek, a szolidaritás eltérő értelmezése is állhat. Mennyire veszélyes ez az új megosztott- ság Európa és különösen Németország számára? – Igen, van valami abban az elmé- letben, hogy újabb törésvonalak jelen- tek meg Európában. Ez részben a me- nekültválsággal s a második északi-ten- geri gázvezetékkel magyarázható, más- részt a lengyel, magyar, cseh, szlovák és román politikai változásokkal, illetve vál- ságokkal. Úgy tűnik, hogy ezekben az országokban a rendszerváltás és az EU- csatlakozás mély, eddig fel nem dolgozott nyomokat hagyott, amelyek hozzájárul- nak ahhoz, hogy olyan jobboldali-kon- zervatív, illetve autoriter megoldási ja- vaslatok hódítsanak teret, amelyek egy- szerűnek tűnő receptet kínálnak komp- lex európai s globális kérdésekre. Ebben a helyzetben a liberális és világra nyitott európai értékeket is újradefiniálják, s egy- re inkább befelé, nemzeti irányba fordul- nak. Ami Németországot illeti, Berlin az euróválságban és az egész centrum–pe- riféria vitában kényelmetlen helyzetben van. Bármit lép ugyanis a német Euró- pa-politika, belülről és kívülről egyaránt kritizálják. Berlin korlátok közé van szo- rítva. Lehetőségeinket behatárolja a ren- delkezésre álló gazdasági potenciál, a po- litikusok kezét a német alkotmánybíró- ság ítéletei kötik. Ám mindennek ellené- re úgy gondolom, hogy a német Európa- politika a maga olykor tétovázó és óva- tos módszereivel alapjában véve jó irány- ban halad, s igenis több szolidaritást kér- Nincs másunk, mint az EU MATHIAS JOPP ❘ Európa vonzáskörzetében 20 millió potenciális menekült él, így semmi esély arra, hogy az emberáradat néhány éven belül elapadna. A schengeni övezet esetleges felbomlása, a határellenőrzések visszaállítása után viszont semmink sem maradna, az unió nemzetállamokra esne szét – nyilatkozta a Figyelőnek a berlini Institut für Europäische Politik igazgatója. GAZDASÁG ÉS POLITIKA • Interjú F_28-29-Mathias.indd 28 F_28-29-Mathias.indd 28 1/18/16 5:11:41 PM 1/18/16 5:11:41 PM