NEVELÉSTÖRTÉNET – BEVEZETÉS A PEDAGÓGIA ÉS AZ ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉBE 1 Az írásbeliség előtt - Az írásbeliség előtti kultúrák jellegére következtethetünk olyan törzsi kultúrák életéből, amelyek száz éve is őseredeti állapotban éltek. - Az ismeretszerzés forrása: az élet (játékos bekapcsolódás a felnőttek munkájába). - Nem volt intézményes oktatás. - A gyerekek nevelői: a közösség tagjai. - Fiatalok: a sámán készíti föl őket a beavatási szertartásra. Ókor Az ókori keleti kultúrák - Mezopotámia 2 - Egyiptom 3 - India 4 - Kína 5 Görögök - Archaikus kor 6 - Spárta 7 - Athén 8 - Hellenisztikus kor 9 - Platón 10 - Arisztotelész 11 1 MÉSZÁROS István, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla, Neveléstörténet (Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe), Osiris, 2003. 2 ld. 8. oldal 3 ld. 8–9. oldal 4 ld. 9. oldal 5 ld. 9. oldal 6 ld. 10–11. oldal 7 ld. 11. oldal 8 ld. 11. oldal 9 ld. 12. oldal 10 ld. 13. oldal 11 ld. 13. oldal
50
Embed
NEVELÉSTÖRTÉNET – BEVEZETÉS A PEDAGÓGIA …kave.web.elte.hu/Egyetem/Pedag%F3gia/Nevel%E9st%F6rt%E9... · Web viewA gyermek otthon tanul (vallási alapismeretek, erkölcsös
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
NEVELÉSTÖRTÉNET – BEVEZETÉS A PEDAGÓGIA ÉS AZ ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉBE1
Az írásbeliség előtt- Az írásbeliség előtti kultúrák jellegére következtethetünk olyan törzsi kultúrák életéből, amelyek
száz éve is őseredeti állapotban éltek.- Az ismeretszerzés forrása: az élet (játékos bekapcsolódás a felnőttek munkájába).- Nem volt intézményes oktatás.- A gyerekek nevelői: a közösség tagjai.- Fiatalok: a sámán készíti föl őket a beavatási szertartásra.
ÓkorAz ókori keleti kultúrák- Mezopotámia2
- Egyiptom3
- India4
- Kína5
Görögök- Archaikus kor6
- Spárta7
- Athén8
- Hellenisztikus kor9
- Platón10
- Arisztotelész11
Róma- Nevelés a hellenizmus előtt (családi nevelés)12
- Római nevelés a hellenizmus korában (intézményes nevelés)13
A korai keresztény nevelés- Források, keleti és nyugati egyházatyák15
- A gyermekszemlélet változása: Aranyszájú Szent János: a gyermeki tisztaságot hirdeti.
A szülőnek meg kell óvnia a gyermek lelkét a káros hatásoktól. A verés nem célravezető; ami igen: szemrehányás, barátságosság. Fontos eszköz: mese. Az Újszövetség tanítása az ifjúkorban ajánlott. A gyermek nevelőjét jól kell kiválasztani. A színház veszélyes. A nemi vágy ellen küzdeni kell (pl. korai eljegyzéssel).
Szent Jeromos: a keresztény leánynevelés alapelvei. Úgy kell élnie, mintha szerzetesi életre készülne. Angyali tisztaságban kell élnie. Hétéves korától ügyelnie kell a szemérmes magatartás kialakítására. Ideál: Mária. Tanuljon írni, olvassa a Bibliát.
Szent Ágoston: hisz a gyermek nevelhetőségében; nevelés: folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen.
Évszázadokig szokás: a dajkához adás; a gyermek a dajkánál nem volt biztonságban (ópiumtartalmú cseppekkel nyugtatták, szorosan pólyázták, megfulladt a dajka ágyában, leejtették).
A papság védi őket: A IX. századtól egyre többen prédikálják, hogy a szülők vigyázzanak a gyermekükre, mert Isten teremtménye (van lelke).
Középkor- Klerikus nevelés16
- Lovagi nevelés17
- Gyermekszemlélet a középkorban: két vélemény (a történészek szerint). A gyermekkicsinyített felnőtt (homunculus).
Philippe Ariès: a gyermekek iránti szeretet csak az újkor elején alakul ki. A gyermekkor csak átmeneti állapot. Túl sok csecsemő halt meg, ezért az anya nem alakított ki bensőséges kapcsolatot a gyermekkel. Az életen maradtaktól hamar felnőttes viselkedést vártak.
Lloyd DeMause: a gyereket még elutasítják, de nem pusztítják el, mint az előző korban, mert már lélekkel megáldott lénynek tekintik, és félnek megölni. A szülő eltávolítja magától (dajka, nevelőszülő, kolostor).
A gyermekkor értékes időszak; pl. Sulamith Shahar. A krisztusi tanítás nyomán több szerző írja: a gyermekkor a tisztaság kora. A gyermeki imának nagyobb erőt tulajdonítanak, mint a felnőttének (pl. a körmenet élére
állítják őket). A gyakori gyermekbalesetek oka a fatalisztikus szemlélet: azt gondolták, hogy az Isten és
a szentek megvédik őket.Vagyis: a szemlélet ambivalens. Megtalálhatók az elutasítás és a kötődés elemei is.
15 ld. 15–19. oldal16 ld. 19–21. oldal17 ld. 21–22. oldal
Reneszánsz és humanizmus- Reneszánsz főúri nevelés (Vittorino da Feltre, Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vivès, François
Rabelais, Michel de Montaigne)18
- Guarino da Verona (1374–1460) Az egyik legismertebb humanista nevelő (Firenze, Verona, Velence, Ferrara). Ferrara: bentlakásos magániskolát alapít.
Szakít a középkorias iskolai módszerekkel. Középpont: az eredeti művek tartalmának és nyelvének a szépsége. Fontos a görög nyelv oktatása. Itt tanul pl. Janus Pannonius.
Tárgyak: grammatika, retorika, történelem, poétika, latin és görög nyelvű olvasmányok.- A humanisták iskolakritikája:
Az iskolamesterek szinte tölcsérrel töltik a gyerekbe a tudományt, akinek ezt csak föl kell mondania.
Gyakori nevelési módszer a verés. A kollégium ifjú rabok börtöne, ahol a fiatalok züllötté válnak. A tanítók nagyon durvák (ordítanak, vernek). Egyeduralkodó a verbalizmus, a klasszikus nyelvi stúdiumok öncélúsága. Az iskola nem tanít meg önállóan gondolkodni.
- A reneszánsz gyermekképe: A gyermek lelke erkölcsileg kialakulatlan, ezért óvni kell a káros hatásoktól. A gyermeket civilizálttá kell tenni, különben elkorcsosul. Alkalmazkodni kell a gyermek egyéniségéhez, képességeihez. Szeretetteljes módon kell nevelni (pl. ahogy Morus Tamás nevelte a lányait). Ennek ellenére tovább terjed a testi fenyítés, és már a fiatalokat is verik (ez csak a XVII–
XVIII. században hagy alább). Még nem tartják fontosnak a gyermeket (szerintük a gyermek csak olyan megbízható, mint a
törött kard). A XVI. században a gyermek egyre inkább örömforrás is. Megjelennek az első gyermekgyógyászati könyvek.
Reformáció és ellenreformáció- Luther Márton19
- A jezsuiták szerepe20
- Néri Szent Fülöp (1515–1595) és az oratoriánusok: 1548: Szent Fülöp megalapítja első oratóriumát; a nevelési társaság tagjai: világi papok. Megalapítja a Keresztény Tanítás Iskolái nevű szervezetet. Pedagógiája: a korai keresztény népnevelési törekvésekhez kapcsolódik (szegény gyermekek
összegyűjtése és tanítása). A gyermek számára létszükséglet a szeretet. Gyakran nem az iskolában, hanem az erdőben tanulnak. Sokat tesz a szülők fölemeléséért is (pl. megnyitja a világ egyik első nyilvános
népkönyvtárát).- Kalazanci Szent József (1557–1648) és a piaristák:
1597: az első hétköznap is oktató ingyenes iskola. 1601: a Kegyes Iskola megnyitása. Rendet alapít (kezdeményezését VII. Kelemen pápa is támogatja). A közösséget és működését Mária oltalmába ajánlják. Az iskolák szervezeti formája a jezsuita mintát követi.
18 ld. 22–23. oldal19 ld. 24. oldal20 ld. 24–25. oldal
Jellegzetes vonás: egyforma gondot fordítanak a nemesi és a szegény származású gyermekek nevelésére is.
Mindennap foglalkoztak a katekizmussal. Ügyeltek a tanárok alapos pedagógiai és szaktudományos fölkészítésére. Fontos az ünnepek zenei és énekes tartalma.
- Katolikus leánynevelés: Silvio Antoniano: Három könyv a keresztény leánynevelésről (Verona, 1583)
az alacsonyabb néprétegek leányai tudjanak olvasni a középső néprétegek leányai tudjanak írni és olvasni a magasabb néprétegek leányai
tudjanak írni és olvasni, rendelkezzenek számtani ismeretekkel (ok: nagy háztartást kell vezetniük)
háziasszonyi ismeretek (kötés, foltozás, varrás, szövés, főzés, vasalás stb.) A reformáció hatása:
igény a Biblia anyanyelven történő olvasására a teológiai témákkal való elmélyültebb foglalkozás
Sok női nevelési egyesület és apácarend alakul. Szent Orsolya Társaság
Alapítás: 1535, Brescia. Alapító: Merici Szent Angéla. Cél: a nők is vegyék ki a részüket az új katolikus lelkiség megalapozásából. 1567: Borromeo Szent Károly átdolgozza a rend szabályzatát. Elsősorban leányneveléssel, és a felnőtt nők vallásos nevelésével foglalkoznak. Vannak felsőbb leányiskolák (jezsuita minta). Az ingyenes oktatásra törekszenek.
Angolkisasszonyok Alapítás: 1611, St. Omer. Alapító: Mary Ward. A rend hamar népszerűvé válik, 1631-ben mégis betiltják. A tagok világi tanítónőként
működnek tovább. Miasszonyunk-kongregáció (Notre Dame-nővérek vagy ágostonos kanonisszák)
Alapítás: 1597, Mattaincourt. Alapítók:
Pierre Fourier Alix Le Clerc
Fontos a szegény lányok nevelése. Cél: vallásoktatás, valláserkölcsi nevelés, háziasszonyi föladatok, mindennapi élet
(illemszabályok, ruházkodás, viselkedés a templomban, étkezéskor, játék közben stb.). Gyakori az anyanyelvű éneklés és játék. A tanulás érdekessé tételére versenyeket rendeznek.
Az átmenet évszázada- XVII. század: az átmenet.
Korábban: nagy a gyerekhalandóság. Megjelenik a gyermekgyógyászat. Főleg a felsőbb körökben megfigyelhető a túlzott dédelgetés. A legelterjedtebb nevelési módszer a verés. Szaporodnak az alapfokú képzést adó kisiskolák. Több hasznos ismeretet tanítanak. Új pedagógiai elveket vall:
Comenius Apáczai Csere János
- Comenius21
- Változások a gyermekkor megítélésében: Oratoriánusok: a gyermek természeténél fogva jó; törekvés: a gyermek értékeinek felszínre
hozása (ezért nagyobb szabadságot adnak nekik). Port Royal (janzenista iskola):
A gyermekek ártatlanok, de megvan bennük a bűnre való hajlam, ezért óvni kell őket. Szabályzatírójuk: Jacqueline Pascal (fontos az állandó felügyelet). A szeretet pedagógiája érvényesül. Reformtörekvéseikben jelentős: Blaise Pascal. A tananyag kiválasztásának a szempontja: az ésszerűség. Fontos: a matematika. Iskoláikat a jezsuitákkal való konfliktusok miatt kell bezárniuk.
- A protestantizmus és a gyermek: Előtérbe kerül az anyagi javak megbecsülése, a munka; fontos értékek: mértéktartás,
becsületesség, kiszámíthatóság. Ennek ad vallási hátteret:
a protestáns életideál Luther Márton (az üdvözülés föltétele: a harmonikus családi élet, a gyermeknevelés és
a tisztes munka) Kálvin János
az angliai puritanizmus (szigorú módszerek, nincs gyöngédség) Átalakul a család funkciója: a vagyon és a név átadása mellett fontos a nevelés (a lányoké is). Az életre való fölkészítés szerepét átveszi az iskola.
- John Locke22
Fináczy Ernő: „Nem volna kívánatos, ha az emberek nagyobb része olyan volna, mint Locke neveltje: az emberiség lehetne hatalmas, de igazán boldog aligha.”
A fölvilágosodás diadala- Jean-Jacques Rousseau23
- Rousseau hatása: 1762-től sok, a nevelésről szóló írás jelenik meg (az Emil mellett vagy ellen). Divat lesz a szalonokban pedagógiai kérdésekről beszélni. A jómódúak a magánnevelést részesítik előnyben (a nyilvános iskolákkal szemben). A nevelésről elmélkedő írók véleménye az iskoláról: „a lelki betegségek közkórháza”. De a házi nevelés sem kielégítő; három fő terület:
olvasástanítás a fájdalom elviselése a (közeli) halálra való fölkészítés
- Claude Adrien Helvetius (1715–1771; francia filozófus) Az intézményes nevelés híve. Nincsenek velünk született eszmék (tabula rasa); vagyis: fontos a nevelés (pedagógiai
optimizmus). Az egyén és a nemzet boldogulása is a neveléstől függ; vagyis: a nevelés kérdéseiben az állam
az illetékes. Alapvető kötelesség: az önérvényesítés (de mások érdekeit nem szabad sérteni) – racionális
egoizmus (ez lesz a polgári liberalizmus kiindulópontja).- A német fölvilágosodás és az iskolaügy:
Gottfried Wilhelm Leibniz: sok velünk született eszme létezik, de ezek még nincsenek kiforrott állapotban, ezért szükséges a nevelés.
21 ld. 39–40. oldal22 ld. 27. oldal23 ld. 27–28. oldal
Christian Wolff (empirikus képességlélektan): az emberben képességcsírák vannak, amelyeket fejleszteni kell, különben elsorvadnak.
Nagy Frigyes porosz király: az állam boldogulása érdekében szükség van a nép nevelésére. A nemesek ellenállnak, mert úgy vélik, az egyszerű embereknek árt a tanulás.
Eberhard Rochow (porosz földesúr): követi Nagy Frigyes eszméjét. Új iskolákat építtet, tanterveket, tankönyveket ír. Csak a népnevelés ügyére figyel.
Mária Terézia: az iskolaügy politikum. Ignaz Felbiger24
- Normaiskolák: A tanítóképzés fejlesztése érdekében hozzák létre őket. Intézetek:
Bécs (1771) Pozsony (1775) Buda Nagyvárad
Magas színvonalú, háromosztályos városi népiskolák, négy-öt hónapos tanítóképzéssel. Tanulnak szépírást és orgonajátékot is.
- Filantropisták: A mozgalom kibontakozása: XVIII. század, Németország. Több irányzat elemeiből tevődik össze:
Locke Rousseau Leibniz Wolff
Cél: a tananyag közelítése a hétköznapi ismeretekhez (a gyerek 15 éves koráig). Ideál: az egész emberiség szeretetétől áthatott ember. Szellemi vezető: Johann Bernhardt Basedow25; munkatársai:
Joachim Campe Ernst Trapp Christian Salzmann
Hangyakönyvecske (a jó nevelő tulajdonságai) Rákkönyvecske (visszájára fordított útmutatás a gyerekneveléshez)
A filantropinumokban folyó oktatás-nevelés jellemzői: a Rousseau-féle természetes vallás fontos a testi nevelés kifejezetten gyakorlatias ismeretek (pl. latint csak a tudós pályára készülőknek kell
tanulniuk) nem tanítják a művészeteket fontos a fizikai munkavégzés és a mesterségek tanítása játékos, szemléletes oktatás általában kerülik a testi fenyítést (ugyanakkor alkalmazzák: kipellengérezés,
megszégyenítés)- A neohumanizmus:
Kibontakozás: az 1720-as évektől. Első jelentős képviselője: Johann Mathias Gesner (1691–1761). Más képviselők:
Johann August Ernesti (1701–1781) Christian Gottlob Heyne (1729–1812) Friedrich August Wolf Johann Gottfried Herder Friedrich Schiller Johann Wolfgang Goethe Wilhelm von Humboldt
24 ld. 29. oldal25 ld. 29. oldal
Cél: új alapokra helyezni a latin–görög stúdiumokat. Fő pedagógiai célkitűzés: a növendékek erkölcsi fejlődése, belső világa humanizálása. Fontos: matematika, természettudományok.
- Pestalozzi26
Sírfelirata:„A nép szószólója, a »Lénárd és Gertrúd«-ban,a szegények megmentője Neuhofban.Árvák atyja Stansban.Népiskola alapítója Burgdorfban ésMünchenbuchseeban.Az emberiség nevelője Yverdonban.Ember, keresztény, polgár,Mások számára minden, semmi önmagának.”
A német filozófiai pedagógiaImmanuel Kant (1724–1804)- Kant a königsbergi egyetem professzora volt.- A nevelés nagyon fontos: az ember csak a nevelés által válhat emberré.- Cél: fölemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére.- A morális fejlődés három lépcsőfoka:
empirikus én: a cselekvést az egyéni érdekek határozzák meg szociális én: a társas együttélés szabályai a meghatározóak autonóm, morális én: a magatartás irányítója a kategorikus imperatívusz
- Fizikai nevelés: Az embert mint természeti lényt alakítja. A testre és a lélekre is irányul:
Testi gondozás (Rousseau hatása): Kerülni kell a pólyázást és a kényeztetést. Fontos az edzés és a játék.
Fegyelmezés: fékezi az ösztönös vadságot. Kiművelés: az értelemre irányul (ismeretek, készségek, ügyességek) és okosságot nyújt.
- Praktikus nevelés: A fő hangsúly a „praktikus ész” nevelésén van. Az ember csak a „praktikus nevelés” által válhat az érzékek fölötti világ tagjává.
Johann Gottlieb Fichte (1772–1814)- Rendszere kibontásában Kant nyomán halad.- Még Kantnál is jobban szembehelyezkedik az egyéni boldogságra épülő rendszerrel.- Az ember két világ polgára:
természet intelligibilis világ (csak itt lehet erkölcsös; itt irányít a kategorikus imperatívusz)
- Véleménye a régi nevelésről: Csak az egyénre volt tekintettel, így önzővé tett. Felületes műveltséget nyújtott, nem jutott el a lélek mélyéig. Csak a kiváltságos rétegekre figyelt, a többséget figyelmen kívül hagyta.
- Új nevelés: az egész nemzetet kell nevelnie, a polgári demokrácia jegyében.- Pedagógiája: társadalmi pedagógia (szociális irányultság).- A nevelésnek meg kell mutatnia a boldog, erkölcsös élethez vezető utat.
26 ld. 29–30. oldal
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831)- Műveiben sok a pedagógiai vonatkozású fejtegetés, de rendszerező igényű pedagógiai művet nem
írt.- Filozófiájában központi: az evolúció gondolata.
Világfolyamat: fejlődés; mozgatórugói: az ellentmondások. A dialektika törvényei érvényesek a történelemre és az emberre is.
- Világtörténelem: a szabadság fokozatos kibontakozása.- Természeti ember: a természet föltételeinek a rabja.- Szellemi ember: önmagának parancsol.- Az emberiséget csak a kereszténység juttatta igazi szabadsághoz.- Az ember kettős meghatározottságú:
természeti szellemi (eszes)Születésétől rabja a természeti föltételeknek. Ami fölszabadítja: a nevelés.
- A nevelés korlátai: a gyermek bizonyos adottságokkal születik, és a nevelés csak ezeket bontakoztathatja ki.
- A kibontakozás legmagasabb foka: erkölcsiség.- A nevelés föladata: fölkészítés az állami közösség életében való részvételre.
- Ami fontos: a családi nevelés iskolai oktatás a pedagógus tekintélyének a hangsúlyozása szellemi képzés az akarat nevelése
- XX. század: nagy Hegel-reneszánsz bontakozik ki; a neohegeliánus iskola képviselője pl. Prohászka Lajos.
Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834)- Elutasítja a következőket:
racionális teológia a kinyilatkoztatáson alapuló dogmarendszer a kanti etikára alapozott vallástan
- Vallás: a világmindenségtől való abszolút függés átérzése.- Sajátos panteizmus jellemzi: Isten megtalálható az emberben és a természetben is – ez ötvöződik a
lutheránus pietizmus érzelemközpontú vallásosságával.- A berlini egyetemen háromszor tart pedagógiai előadássorozatot.
A nevelés alapja: az etika. A fiatalság nevelése az idősebbek erkölcsi kötelessége. Kiegyensúlyozottság jellemzi (tudatosan kerüli a szélsőségeket). A nevelés fontos, de nem mindenható. A nevelőnek számolnia kell a véletlen tényezőkkel is. A nevelés kezdete: ahogy az élet az anyaméhben megrezdül. A nevelés vége: az emberi élet vége. Az erőszakos nevelői eljárások erkölcstelenek. Céljai:
az etikai és a természeti törvény összeegyeztetése az egyén és a társadalom szempontjának az összeegyeztetése
A pedagógiai tevékenység kettős iránya: a természetes hajlamok kibontakoztatása bevezetés a társadalom erkölcsi életébe
A nevelésben fontosak a társas közösségek: állam
egyház magánélet nemzet
A nevelési gyakorlat két összetevője: univerzális nevelés (a népfajra jellemző sajátosságok kibontakoztatása) individuális nevelés (a személyes adottságok kifejlesztése)
A nevelés három szakasza: előkészítő: csak a család körébe tartozik nyilvános: iskolai közösséget igényel az életpályájára fölkészítő
- Magyar követője: Schneller István (1847–1939).
Friedrich Fröbel (1782–1852)- Nagy hatással van rá Pestalozzi.- 1808–1810: Yverdonban él.- Bátyja gyermekeivel és még néhány gyermekkel megalapítja nevelőintézetét (Általános Német
Nevelőintézet, Keilau).- Svájc, 1840: létrehozza az első Kindergartent.
- Az óvodák két fő célja szerinte: játékos foglalkozások következetes beszédfejlesztés
- Eszménye: az elmélyülten egymagában játszó, jól nevelt gyermek.- Fő elem: az ellentétek kiegyenlítődése.- Természetelvű pedagógia: a gyermek testi-lelki kibontakozása a természet menetét követi.- Gyermeki természet: ösztönök.
tevékenység megismerés művészi vallási
- Játékos eszközök és foglalkozások rendszerét dolgozza ki (labdák, kockák, hengerek = „adományok”). Az „adományok” célja: a szín- és térérzék fejlesztése.
- Egyéb tevékenységek: pálcikarakás, hálórajz, papírmunkák stb.- 1851: a porosz hatóságok betiltják a gyermekkerteket; vád: szocialista és ateista tanításokat
terjesztenek.- 1860: a gyermekkertek újbóli megnyitása.
Johann Friedrich Herbart (1776–1841)27
A XIX. század új nevelési törekvései- A XVIII. század vége: polgári és ipari forradalom. Átalakulnak az európai társadalmak anyagi és
szociális viszonyai, gondolkodásmódja.- A nyilvánosság a hivatalos kapcsolatokra korlátozódik, de a szerepe megnő.- A forradalom után kiegyenlítődik a privát és a nyilvános szféra funkciója.- A családon belüli „forradalom” behatárolja az apa korlátlan hatalmát.- Megerősödnek az egyén személyiségi jogai.- Fontos szerepe van Angliának (pl. testi higiénia, divat, játékok).- Kialakul a politikai nemzettudat (pl. Anglia, Spanyolország, Franciaország).- Itt bontakozik ki Herbart pedagógiája; a XIX. századi nevelési ideál: erkölcsös, fegyelmezett
állampolgár.
27 ld. 30–31. oldal
A család szerepének a változásai- A nevelési gyakorlat változásai:
Robbanásszerűen megnő az országok lakosságának a száma. Gyors a városiasodás üteme. Fontos lesz a család; föladatai:
az életkori és a nemi szerepek szabályozása a szokások és rituálék meghatározása a családtagok védelme, a kapcsolatok ápolása
De a család még nem stabil: erős az állami beavatkozás. A gyorsuló iparosodással elterjed az otthonközpontú polgári kiscsalád. A család gazdasági bázist jelent: a családtörténet gyakran azonos egy sikeres vállalat
történetével. A (kapott vagy örökölt) betegségektől való félelem miatt kialakul az a norma, hogy minden
házasságon kívüli kapcsolat elutasítandó. A családnak kell garantálnia az egészséges utódokat. Az apa továbbra is domináns:
ellenőrzi a kiadásokat dönt a gyermekei pályájáról berendezi a lakást bizonyos szobákat csak ő használhat28
- A szülők és a gyerekek viszonya: Fontos Rousseau hatása, aki a gyerekkorra irányítja a figyelmet. A szülők jobban figyelnek a gyerekeikre (ennek az is az oka, hogy a franciaországi
forradalmak után megszűnnek a kizárólag gyerekneveléssel foglalkozó intézmények). A gyermek a család jövője, és a nemzet továbbélésének a garanciája. A gyerek az anyakönyvi hivatalnál való bejelentés és a keresztelő után lett a család és a
társadalom tagja. A gyereknevelés mindig női föladatnak számított (a fiúk és a lányok három-négy éves korig
egyforma ruhát és hosszú hajat viseltek). Fontos árucikké válnak a gyermekjátékok. Testi fenyítés:
Anglia: gyakran alkalmazzák; emellett: kenyéren és vízen való tartás, szobafogság. Franciaország: inkább bezárás és éheztetés.
A tömegmozgalmak hatása- A szegények és a gazdagok közt egyre nagyobb a feszültség. Embertelen viszonyok közt élnek:
alacsony bér, hosszú munkaidő, női és gyermekmunka, egészségtelen körülmények.
Alexis de Tocqueville: „Ebből a mocskos csatornából az emberi munka valóságos folyama ömlik ki, hogy megtermékenyítse az egész világot. Ebből a szennyes kanálisból tiszta arany csörgedezik. Itt az emberiség eléri legmagasabb fejlődési fokát, s egyben a legkegyetlenebbet. Itt a civilizáció csodát teremt, viszont a civilizált emberből vadember lesz.”
- Gondok: Lazulni kezd a hazához, a családhoz és az egyházhoz való viszony. Terjed a bűnözés és a prostitúció.
- Keresztény szociális és népnevelési törekvések: A krízisben először az egyházak sietnek a szegények megsegítésére. Sok karitatív egyesület, rend és kongregáció jön létre.
- Don Bosco (1815–1888) pedagógiája: Valdocco: megszervezi Oratoriumnak nevezett intézményét. Kettős szerzetesi kongregációt alapít:
Szalézi Társaság (elhagyott, szegény fiúkkal foglalkozik) világi munkatársak széles hálózata
28 pl. biliárd- és dolgozószoba, dohányzószalon, könyvtár
Nem dolgoz ki rendszeres neveléstant. A nevelés eszközei:
A legfőbb: szeretet. Fontos még: vidámság.
A fegyelem fönntartásának a legjobb eszköze: a szórakozás idejének a szabadsága. A gyerekek vegyenek részt a közös munka megtervezésében.
- Adolf Kolping (1813–1865): 1849, Köln: az első katolikus legényegylet megalakulása. Kolping-családok: családszerűen működő közösségek (szórakozás, pihenés, képzés). Törekvések a keresztény életmód szellemében:
legyen példamutató családapa legyen a szakmája mestere szerezzen polgári erényeket
- Johann Heinrich Wichern (1808–1881): Hamburg: vasárnapi iskolát alapít.
vallásos nevelés elemi ismeretek szociális gondozás
Rauhes Haus Olyan intézet, ahova a családi környezetben veszélyeztetett gyerekek „menekülhettek”. A gyerekek (koedukáltan) tizennégy fős csoportokban éltek. Vezető: fiatal mesterlegény vagy tanár (Bruder).
1844: Bruder-képző intézetek alakulnak. Fontos:
a ház körüli és a kertben végzett munka. játékok, egyházi énekek és népdalok tanulása egyházi és állami ünnepek, születésnapok bensőséges megünneplése
- A munkásmozgalmak hatása: A munkások tiltakozása az ipari forradalom ellen:
gépzúzás szakszervezetek alakítása
A szervezetek eszméje: a magántulajdon helyett a köztulajdont kell általánossá tenni. A gondolkodókat foglalkoztatni kezdi a munkásgyerekek nevelése.. 1866, genfi kongresszus: pedagógiai koncepció (Marx dolgozta ki).
értelmi testi technikaiMindez a termelő jellegű munkára alapoz.
A gyermek kis termelőmunkás. Alapvető törekvés: általános, kötelező és ingyenes iskoláztatás.
- A szociális gondoskodás intézményes formáinak a kialakulása: A XIX. század második fele: megszületnek az első szociális munkásvédelmi törvények. A nyilvánosság egyre nagyobb figyelemmel fordul a szegény és elhagyott gyerekek felé. Előtérbe kerül a gyermekvédelem (pl. az óvodai hálózat bővítése, gyermekmenhelyek
létrehozása, a szegény, de tehetséges gyerekek támogatása, jobb árvaellátás). Az állami árvaházak már nemcsak a háborús árvákról, hanem pl. a törvénytelen gyerekekről is
gondoskodnak.
A modern európai közoktatási rendszerek létrejötte- A legfontosabb: a nemzeti népoktatási rendszerek megszületése.- Ekkor alakulnak ki a modern művelődésügy föltételei:
állami felügyelet professzionalitás
a mindenkire kiterjedő általános jelleg (ez a vizsgák és diplomák miatt tovább differenciálódik)
- Anglia: XVIII. század: az iskolák helyi önállósága jellemző. Két lelkész (Andrew Bell és Joseph Lancaster) kidolgozza a monitormódszert: a tanító az
idősebb tanulók közül segédet (monitort) vesz maga mellé, aki a kisebbeket tanítja, így nagy létszámú osztályokkal tudnak dolgozni.
A társadalmi elithez tartozók zárt magániskolákban tanulnak. Az elemi oktatásba nem avatkozik be az állam. 1902: az állami középiskolai oktatás bevezetése.
- Német nyelvterületek: Az iskoláztatás fejlődését hátráltatja a széttagoltság. A központosított iskolafejlődés egyik modellje: I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete
(1717) az oktatási kötelezettségről. 1763: az általános iskolakötelezettség kezdete. 1787: a tanügyigazgatás központosítása. 1810: a berlini egyetem létrehozása (Wilhelm von Humboldt). Középiskolai reform (Wilhelm von Humboldt):
föllép az öncélú latin grammatikai stúdiumok ellen új tárgyak: matematika, földrajz, történelem, fizika
- Franciaország: Napóleon: fontos szerepe van a központosított francia iskolarendszer létrejöttében. 1808-tól: minden közép- és felsőfokú intézetet egy tanügyi testület alá rendelnek. Az országot 17 tankerületre osztják; ezek székhelye: egy-egy egyetemi város. Bourbon-restauráció: az iskolaügy ismét az egyház fennhatósága alá kerül. A tanítóhiány miatt angol mintára bevezetik a Bell–Lancaster-féle monitormódszert.
A pedagógiai gondolkodás alakulása- Pozitivizmus, Comte, Spencer, Bain29
- Materializmus és evolucionizmus: Materializmus:
Az ember és a világ lényege az anyagiságban rejlik. Az ember azokból az elemekből tevődik össze, és azon törvényeknek van alávetve, mint
minden más anyagi természetű dolog a világban. Evolucionizmus: Darwin származáselméletére épül; két rész:
Az élet formái fokozatosan fejlődtek ki a közös ősből. A biológiai fejlődés mozgatói: véletlen mutációk, öröklődés, az utódok túltermelése. A
létért folyó harcot a legalkalmasabbak élik túl. A kor legjelentősebb materialista irányzata: dialektikus és történelmi materializmus.
A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése- Ernst Christian Trapp (a hallei egyetem első pedagógiaprofesszora): korai empirikus törekvések.30
A nevelés legfőbb célja: az emberi boldogság. Fontos az empirikus tapasztalat.
- A XIX. század eleji pedagógiai rendszerezések célja: harmóniateremtés az empirikus törekvések és a transzcendentális keresztény szemlélet között; pl. August Hermann Niemeyer (1754–1828): Összefoglalja a fölvilágosodás pedagógiai áramlatainak főbb gondolatait. Gyakorlatias nevelési kérdéseket is földolgoz. Milde és Szilasy közvetítésével hat a magyar pedagógiai gondolkodásra is.
29 ld. 32. oldal30 ld. 30. oldal
- Vinzenz Eduard Milde: a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője.31
Milde: a bécsi egyetem első pedagógiaprofesszora az első katolikus teoretikus, aki a pedagógia pszichológiai megalapozására törekedett
A nevelés föladata: a gyermek testi-lelki egészségének a biztosítása. Fontos: a növendék egyéni adottságaihoz alkalmazkodó nevelés. A vallásos nevelést már gyermekkorban meg kell kezdeni, mert ekkor a legerősebb a vallási
érzelmek iránti érzékenység.- A herbarti pedagógia kibontakozása és térhódítása:
Herbart pedagógiája sikerének az oka: a pedagógiát rendszerezett diszciplínává tette. A herbarti pedagógia alapja:
etika pszichológia
Herbart életében kevés a követője; okok: művei tömörsége újszerű rendszere a német idealizmus hegemóniája
A ’60-as évektől: kibontakozik a herbartiánus pedagógiai mozgalom; irányok: a tanok aprólékos kidolgozása és továbbfejlesztése; pl. Tuiskon Ziller, Wilhelm Rein szabadabb, de hívebb Herbart-interpretáció; pl. K. Stoy Herbart rendszeréből kiindulva önálló koncepciót alakítanak ki; pl. T. Waitz, O. Willmann
Tuiskon Ziller (1818–1882) 1864, Lipcse: létrehoz egy folyóiratot, amely a Herbart-iskola első publikációs orgánuma. 1868: megalapítja a Tudományos Pedagógia Egyesületét. Megalkotja a kultúrtörténeti fokozatok elvét. Törekvése: az egyes tanévek anyagában egy-
egy kultúrhistóriai kor kerüljön a középpontba.
Az iskolaügy és a pedagógia a XX. század első felébenSchopenhauer (1788–1860)- Berlinben magántanár (ekkor tanít itt Hegel is: Schopenhauer tudatosan arra az időpontra tette az
előadásait, amikor a nagy rivális Hegel is oktatott, és arra számított, hogy mindenki az ő új rendszerére lesz kíváncsi, de miután a padok üresek maradnak, lemond a megbízatásáról).
- Nem alkot önálló pedagógiai művet.- Lenézi Herbartot.- A nevelés korlátja: a gyerek veleszületett egyénisége megváltoztathatatlan.- A nevelő föladata: a gyerek gondos megfigyelése, egyénisége megóvása.- A könyvtudás haszontalan.- A gyerek ne kész tudást kapjon a nevelőjétől, hanem önmaga kutasson.- A legfőbb életcél: az akarat tagadása, végül a halál (teljes megsemmisülés).- Az élet céltalanságának schopenhaueri tana nem ösztönzi a nevelőt, hogy a gyermeket
erkölcsösebbé tegye annál, mint amilyennek született (= a pesszimizmus pedagógiája).
Nietzsche (1844–1900)- Gondolata: Isten meghalt, csak az ember adhat új értékeket.- Az ember egyetlen célja: önmaga fölemelése (erre csak az erkölcsileg és értelmileg független,
felsőbbrendű ember képes).- Támadja a soviniszta német egyetemi oktatást (ez nem tanít meg helyesen gondolkodni, hanem
leszoktat a filozófiáról).- Alapvető gondolatai:
Új értékeket kell keresni, és ezek alapján újrafogalmazni az erkölcsöt.
31 ld. 31. oldal
Az életnek nem a többséget kell megjavítania, hanem lángelméket teremtenie, és azokat gondoznia.
Az új ember igai első generációja majd ezután fogja fölnevelni magát.- A századvég Nietzsche-kultusza a pedagógiai reformmozgalom és a német ifjúsági mozgalom
egyik alapvető eszmei bázisa lesz.
Bergson (1859–1941)- Metafizikai kiindulópontja: a tér és az idő viszonyainak a vizsgálata.- A térbeliséget az ember az értelmével foghatja föl, az idő viszont oszthatatlan folyamat, nem
ragadható meg az értelemmel.- A lelki jelenségek vizsgálatára csak a tiszta intuíció képes.- Az ember cselekedete annál szabadabb, minél inkább személyiségéből fakad.- Az emberi erkölcs kialakulása az életlendülettel magyarázható.- Az életlendület megállapodása után jelenik meg a fegyelem erkölcse, amely a társadalmi
szükségleteknek megfelelően korlátozza az egyént, csak egyetlen út marad szabadon: ez a nyitott erkölcs az egyetlen remény, hogy az ember ne rekedjen meg a társadalmi konformizmusban.
- Gondolatai nagy hatást gyakorolnak a reformpedagógia „aktív iskola”-koncepciójára.
Emancipációs törekvések- A nőmozgalom (feminista mozgalom):
Az első feminista csoport a francia forradalom kitörése után jön létre, sok női klub alakul; vezető: Marie Gouze (megfogalmazza a Női Jogok Nyilatkozatát).
XIX. század: jelentőssé válik az Egyesült Államokban. Szorosan együttműködik a rabszolgaság elleni csoportokkal. 1848: megfogalmazzák az Érzelmek Kiáltványát.32
Az első európai nemzeti nőmozgalom: suffragette-mozgalom (Anglia). A mozgalom célja:
Képezhesse magát, és lehessen karrierje (ne csak feleség, anya, házvezetőnő legyen). Legyen választójoga, részt vehessen a politikai és üzleti életben.
Fölmerül a koedukáció kérdése. Létrejön több speciális női szakiskola.
- Az ifjúsági mozgalom: Németország, 1901: megalakul az első Wandervogel egyesület. Cél: a felnőttek civilizációjával ellentétes, önálló ifjúsági kultúra megteremtése. A századforduló után sok ifjúsági túraegyesület alakul. Ezek összefognak a leányifjúsággal, és
kialakul a két nem új típusú kapcsolata.
A család, a gyermekfölfogás és a gyermeknevelés új elemei- XIX. századi magánélet: zárt (minden, ami a családi házon belül történik, az a magánszférához
tartozik).- A családi élet változásával módosul a polgári otthonok belső tere (tágas terek, több szoba).- A XX. századra általánossá válik a kétgenerációs kiscsalád; több változás:
A házasság alapja a racionális megfontolások helyett az érzelem. Az apa elsősorban az anyagi biztonságért felelős. Az anya a családi élet érzelmi védelmet biztosító föladatait látja el.
- A tudományok középpontjába is a gyermek kerül (pl. orvostudomány, pedagógia, pszichológia, jog).
- Az ekkori nevelési regények egyre jobban részletezik a gyermekkort.- Gyermekkor: a felnőttkor megalapozására szolgáló időszak.- Új gyermekkép: önálló világa van, sajátos szemléletmóddal, problémákkal, értékekkel.
32 Ennek első sora: „Magától értetődő ténynek tekintjük, hogy minden férfi és nő egyenlőnek születik.”
Új pedagógiai és pszichológiai törekvések- Az amerikai pragmatizmus fölfogása: Charles Peirce, William James, John Dewey.33
- John Dewey (1859–1952) A gyermeket az életre kell fölkészíteni: az iskolának egy leegyszerűsített társadalmi
környezetet kell nyújtania. A tankönyviskola kész ismereteket ad, és nem fejlődik a tanulók önálló problémamegoldó
képessége. Egy újfajta iskolaépületet képzel el:
földszint: termelés (konyha, ebédlő, műhelyek, könyvtár) emelet: laboratórium, művészeti tevékenységek, múzeum
Megszünteti a hagyományos osztálytermet; helyette: jól fölszerelt laboratóriumok, műhelyek, műtermek, zeneterem, konyha, ebédlő, könyvtár, múzeum.
- William H. Kilpatrick (Dewey tanítványa): projektmódszer (a hagyományos tanterv helyett a gyermek érdeklődésén alapuló, életszerű egységek vannak; az elsajátítás önállóan, saját ütemben történik).
- A gyermektanulmány: Ernst Haeckel, Stanley Hall, James Baldwin.34
- Kísérleti pedagógia: Wilhelm Lay és Ernst Meumann.35
- Funkcionális nevelés: Edouard Claparède36; iskolája célkitűzései: A gyermek legyen a célkitűzések és a módszertani megfontolások középpontja. A tanulás mozgatórugója az érdeklődés legyen (ne a jutalom várása). Az engedelmesség helyett a gyermek belső fegyelme legyen jellemző. Maradjon meg a gyermekkor, tartsa tiszteletben ennek a sajátosságait. Az oktatás fejlessze a gyermek értelmi és erkölcsi funkcióit. Az iskola legyen aktív, támaszkodjon a játékra. Életszerű tevékenységekkel szerettesse meg a gyermekkel a munkát. A pedagógus legyen a gyermek munkatársa, egyéni munkája segítője. Az iskola támaszkodjon a gyermek egyéni képességeire, és fejlessze azokat.
A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig- Ellen Key radikális neveléskritikája
Kiáltványa, elvei.37
Aki hatott művére: Rousseau (pedagógiai gondolatok) Nietzsche (pátosz, szemléletmód, kultúrakritika) Spencer (pozitivista etikai és nevelésfölfogás) Darwin (fejlődéselmélet) Galton (genetikai kutatások) Owen (vélemény a gyermeki jogokról) Malthus (népességelmélet) a szociális, ifjúsági és emancipációs nőmozgalmak gondolatai
- Művészetpedagógiai irányzat: Művészetpedagógia: az első jellegzetes reformtörekvés. Meghatározója: Julius Langbehn Rembrandt mint nevelő c. műve. Bírálják:
a hagyományos iskola egyoldalú intellektualizmusát (nem veszi figyelembe a gyermek alkotóképességének a fejlesztését)
Rajzoktatás: ne csak melléktárgy legyen, legyen lehetőség a spontán önkifejezésre. Irodalomoktatás: élményszerű befogadás, szabad fogalmazás, a gyermek- és ifjúsági irodalom
megújítása. Zene, tánc, gimnasztika: ezek a gyermeki önformálás eszközei. A zene a túlhajszolt életvitelt
ellensúlyozza (Carl Orff).- Cecil Reddie: New School (a reformpedagógia első iskolamodellje).38
- Maria Montessori pedagógiája39
- Ovide Decroly (1871–1932) pedagógiája 1907, Brüsszel: az egészséges gyerekek számára megnyitja Ermitage nevű magániskoláját. Nagy hatással volt rá Herbert Spencer. Alapelve: az iskolának az élet által kell fölkészítenie a növendéket az életre (fontos a
természet). Ismeretek: négy alapvető csoport.
táplálkozás védekezés az időjárás viszontagságai ellen védekezés a veszedelmek és az ellenség ellen közös munka
A tananyag két koncentrikus köre: a gyermek önmagára vonatkozó ismeretei a természeti és társadalmi környezetre vonatkozó ismeretek
Nincsenek tantárgyak, hanem gyermeki foglalkozások. Módszertana alapja: a sajátos gyermeki fejlődés. Az osztályban természete szemléltető eszközök vannak. Írás-olvasás: nyolcéves kortól, a globalizáció módszerével. Fontos szerepe van a nevelő játékoknak.
- Adolphe Ferrière (1879–1960): a reformmozgalom szervezője 1899, Svájc: az Új Iskolák Nemzetközi Irodája. 1920-as évek eleje: összeállít egy listát az új iskolákról. Kidolgozza a cselekvő iskola (école activ) pedagógiai koncepcióját.
Alap: gyermekpszichológia. A gyermek érzelmi világához, értelméhez és akaratához szól. Filozófiai alap: Rousseau, Spencer, Bergson („életlendület”). Optimizmus jellemzi.
Hangsúlyozza a gyermeki természet jóságát és tökéletességét.- Georg Kerschensteiner (1854–1932) munkaiskolája
A munkaiskola lényege: gyakorlatiasság (már Pestalozzinál is megjelenik). Bevezeti:
iskolai műhelyoktatás iskolai kertészet konyha laboratórium
Célja: a népiskola megreformálása. Alap: az állampolgárok neveléséről vallott elképzelései. – Hasznos, jó állampolgár:
belső erő fölkészültség (önmaga, nemzete)
Föladat: az élethivatásra való fölkészítés. Az állampolgárok többsége nem szellemi, hanem fizikai munkát végez, ezért fontos ennek a bemutatása.
Fontos: manuális munka közös munka, együttműködés a gyermek találjon örömet a munkában kölcsönös figyelmen alapuló erkölcsös viselkedés iskolai önkormányzat
38 ld. 34–35. oldal39 ld. 36. oldal
A német munkaiskola másik képviselője: Hugo Gaudig. Bírálja Kerschensteinert elképzelései merevségéért. Fölfogása közel áll Adolphe Ferrière aktív iskolájához.
A reformpedagógia fejlődésének második szakasza- A fejlődés jellegzetességei:
a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése a közösségi életforma megteremtésének az igénye a világmozgalommá szerveződésre való törekvés
A Waldorf-pedagógia- 1919: a Szabad Waldorf (vagy Rudolf Steiner)-iskolák létrejötte.- Alap: Rudolf Steiner teozófiája és antropozófiája.40
Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola- Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek.- Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi.- Személyesen ismeri: Claparède, Ferrière.- 1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét.- A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell:
szabadon hagyni írni a gyerekeket oldott légkör
- Új népiskolai koncepciója (gyermekközpontú aktív iskola): Modern Iskola.- Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos tankönyvhasználat (a gyerekek maguk
nyomtatják a könyveiket).- Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára.- A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat
mutatják be rajta.- Az osztályterem műhelyre hasonlít.- Fő jellemzők:
kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága) szabad önkifejezés tartalmas közösségi élet
Orosz–szovjet reformtörekvések- Kezdete: Lev Tolsztoj munkássága; iskolája: Jasznaja Poljana.- 1900–1917: az orosz reformpedagógia első szakasza.
1905 Megjelenik a teljes iskolaügyi átalakítás lehetősége. Moszkva: létrejön a Settlement egyesület. Sztanyiszlav Sackij létesít egy gyermekmunkatelepet: lényege a közös fizikai
munkavégzés. A reformelképzelések jelentős fóruma: Szabad Nevelés (folyóirat). Konsztantyin Vencel (1857–1947):
a „szabad nevelés” programjának egyik kidolgozója 1906: megalapítja intézetét (Szabad Gyermekek Háza)
40 ld. 35–36. oldal
- 1919–1932: a Népművelési Kísérleti Állomás működése (óvodák, iskolák, tanítóképző, klubok, könyvtárak, olvasószobák, játszóterek tartoznak hozzá).
- A szovjet pedagógia előszeretettel fordul a következők felé: az angolszász pragmatista pszichológia új törekvései az amerikai reformpedagógia irányzata (Dalton-plan, projektmódszer)
- A munkaiskola sajátos szovjet változata: termelőiskola; koncepciója kialakítója: Pavel Blonszkij (1884–1941).
- A reformpedagógiai törekvéseket elég hamar visszafogják; okok: a szovjet iskolák rossz anyagi helyzete a tanárok fölkészületlensége, érdektelensége az új módszerek formális használata
- 1931: párthatározat a „könyviskola” visszaállításáról.- A ’30-as évektől propagálják Makarenko koncepcióját.
Intézetét a bűnöző fiatalok számára létrehozott Gorkij-telepen hozza létre. A koncepció rokon a reformpedagógiai törekvésekkel, de hierarchizált struktúra jellemzi. Közösségi jellegű: a katonai fegyelem eszközével építi le a gyerekek bűnöző múltjából fakadó
egoista tendenciákat. A szűk egyéni érdekek helyébe a közösségi érdekek kerülnek. Makarenko szerint a moralitás azonos a szocialitással. Elutasítja azt a fölfogást, hogy a gyermek tökéletes.
Amerikai reformpedagógiai törekvések- Dewey chicagói eredményeire alapozva több iskola is létrejön:
Julius L. Meriam (Missouri, 1904): kísérleti elemi iskola (a hagyományos tanrend megszüntetése, újszerű foglalkozási rend).
Marietta Johnson (Fairhope, 1907): organikus iskola (a gyermek az első években teljesen a spontán érdeklődésének megfelelően tanít).
William Wirt (Gary, 1907): kísérleti iskola (munka- és elméleti tárgyak oktatása rendszerben, különböző tevékenységi formákban).
- Dalton-plan (1920, Dalton): Alapító: Helen Parkhurst. Alapja: Dewey koncepciója és a Montessori-pedagógia továbbfejlesztése. Koedukált kísérleti iskola. Alapelvei:
szabadság egyéniség közösségi szellem
Megszűnik a hagyományos osztályszerkezet, és ezzel együtt a bukás is. A hagyományos osztálytermek szakkabinetté alakulnak. A tanulók feladatlapokat kapnak, majd szerződést kötnek a nevelővel, hogy vállalják a munka
elvégzését. Ennek alapján, a segédeszközök igénybevételével önállóan dolgoznak. A feladat befejezése után vizsgára jelentkeznek. A sikeres vizsga után újabb feladatlapot
kapnak. Mindenki a saját ütemének megfelelően halad. Délután csoportos foglalkozások vannak (pl. testgyakorlás, zene, rajz, barkácsolás).
- Winnetka-plan (1922, Winnetka): Alapító: Carleton W. Washburne. Két alapvető egység:
Az általános és a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek (írás, olvasás, számolás, földrajz, történelem stb.): mindenki a saját ütemének megfelelően sajátítja el, és az eredményt tesztekkel ellenőrzik.
Alkotó- és csoportmunkák: az egyes tevékenységformák kiválasztása egyéni érdeklődésen alapul.
Megszűnik a tanár hagyományos vezető szerepe (tanácsadó, segítő lesz).
- Progresszív Nevelési Társaság (1919) Az új nevelési törekvések mozgalommá fejlődnek. A mozgalom hatására alakul ki a nevelés új iránya: ez az iskolai életet a gyermek természetes
érdeklődésére alapozza. Isaac L. Kandel: elkezdi a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Központ: a Columbia Egyetemen működő Tanárképző Főiskola; itt dolgozik William H.
Kilpatrick, akinek a projektmódszere nagy hatással van az amerikai pedagógiai gyakorlatra.
Peter Petersen és a Jena-plan41
Az elméleti pedagógia főbb irányzataiWilhelm Dilthey (1833–1911)- A történelmi világ transzcendentális célokat is megvalósító öntörvényű világ, amely fölszabadítja
az ember energiáit.- Ezek az energiák objektiválódnak (elszakadnak az alkotó egyéntől), így megőrzik a kialakult
szellemi tartalmakat: az egyes ember elmúlik, de az általa teremtett kultúra fönnmarad, és állandóan fejlődik.
- A kulturális rendszerek struktúrája hasonlít az egyén pszichikumának a fölépítéséhez: így a világ megértése a pszichológia segítségével valósulhat meg.
- A megértés fontos eleme a szimpátia (a saját élménynek egy másik személyre való átvitele).- A pedagógia föladta a nevelés, az ember formálása.- A nevelés során fontos az objektív értékek létrehozása és közvetítése.
Eduard Spranger (1882–1963)- Létrehozza a kultúrpedagógiát és a strukturális pszichológiát.- Szakítani akar a kísérleti pszichológiával.- Az ember a pszichés fejlődés során belenő az objektív kultúra világába.- Az ő hatására terjed el a humanisztikus pszichológiákban az önmagát változtatni képes ember
képe.- A nevelés föladata: a kultúra tartalmának az átszármaztatása az egyén számára úgy, hogy az
élménnyé váljon.- A nevelés két alapvető funkciója:
a kultúra értékeinek átadása a személyes értékek felszínre hozatala a kultúra segítségével
- A pedagógia nemcsak a kiskorúakra irányuló hatás, hanem széleskörű művelődéselmélet.
A kultúrpedagógia- Dilthey és Spranger nyomán bontakozik ki.- A német pedagógia azon irányzatainak összefoglaló elnevezése, amelyek szerint a nevelés az
ember és a kultúra közötti viszony.- Szembehelyezkedik a reformpedagógiával: ennek individualizmusával szemben kiemeli az
egyénnek az adott kor társadalmi-kulturális örökségétől való függését.- Magyar képviselői:
Kornis Gyula Weszely Ödön Prohászka Lajos
41 ld. 36–37. oldal
A neokantianizmus- Jelszó: „Vissza Kanthoz!”- Alapító: H. Cohen (1842–1918).- Paul Natorp (1854–1924):
Cohennel létrehozza a marburgi iskolát. Idealista koncepciója rokonságot mutat a szociálpedagógiai irányzatokkal (Durkheim,
Bergemann, Barth). Előtérbe helyezi Pestalozzi pedagógiai értékeit. Gyökeresen szakít Herbarttal. Teljes mértékben egyesíteni akarja a filozófiát és a pedagógiát (vö. Spranger). A legfontosabb nevelői föladat: az akarat nevelése. Az erkölcsi nevelés szintjei:
a családi élet tisztaságának az átérzése a társadalmi közösség iránt érzett szolidaritás nyitottá válás a legmagasabb rendű közösségek előtt
A gazdasági szervezet legfontosabb eleme: a család. A nevelés legfőbb föladata: az oktatás. Terve: olyan népfőiskolák létrehozása, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek.
- Badeni iskola: A neokantiánusok másik központja. Jelentős képviselői:
W. Windelband H. Rickert
Az irányzat kialakítja az értékelméleti idealizmust; ennek fő föladata: számot adni az általánosan érvényes értékekről.
Szociálpedagógiai törekvések és irányzatok- Lester F. Ward (1841–1913): az amerikai szociológiatudomány megalapozója.
Az emberi társadalom fejlődését vizsgálja az evolucionizmus eszközeinek a segítségével. Nagy szerepet tulajdonít az államnak (védelem, az erőforrások racionális elosztása, a tudás
akkumulációja – az életföltételek javítása). Nevelés: az ismeretek rendszerezett átszármaztatása a következő generációkra. Fontos szerepe van a művelődésnek. Koncepciója számos eleme nagy szerepet játszik Talcott Parsons szemléletmódja
megalapozásában.- Émile Durkheim (1858–1917):
Nagy szerepe van Franciaország modern iskolaügyének az eszmei megalapozásában. A társadalmat összetartó legfőbb erő: szolidaritás. Ez kezdetben mechanikus, majd organikus
(ez lehetővé teszi a személyiség szabad fejlődését, de szorosabbá fűzi a társadalmi kötöttségeket).
A nevelés lényege: A fiatal nemzedék módszeres szocializálása. Új lényt kell teremtenie az emberben. Ki kell alakítania azokat a képességeket, amelyeket a társadalom megkövetel. Erkölcsi jellegű; az erkölcsi nevelés alapvető föladata: a gyermek fegyelemre szoktatása.
A boldogság alapja: az önuralom. Három alapvető társadalmi csoport:
család haza emberiség
Az ember a társadalomhoz való viszonyában akkor válhat autonómmá, ha a passzív engedelmességet aktív alávetettség váltja föl.
- Paul Bergemann (1862–1946): Alapja: Comte, Spencer és Durkheim. Pedagógiája alapja: a biológia. A társadalmat a közösségi szellem élteti. Nevelés: tudatos ráhatás; fölkészíti az egyént a társadalmi életre. A nevelést az önnevelés követi. A nevelés végső célja: az emberi faj fönntartása és tökéletesítése. Tagadja az egyház neveléshez való jogát. Fölöslegesnek tartja a vallásoktatást. Fontos: a nép- és felnőttnevelés.
- Paul Barth (1858–1922): Alapja: a kor történetfilozófiai fölfogása. Emberi élet: társadalmi jellegű. A szociálpedagógia alapelvei:
A nevelésnek a társadalmi életre kell fölkészítenie. A nevelés szoros kapcsolatban áll a társadalom céljaival. A célok változnak, de minden pedagógiai rendszernek rendelkeznie kell egy közös
erkölcsi tartalommal. A „negatív nevelés” nem megfelelő. Nem helyes a megalázó testi büntetés. A nevelő:
Alapvető föladata: a gyermek bizalmának a megnyerése. Fontos tulajdonságai: nyugalom, önuralom, jóakarat, intenzív érzelmek fölkeltése,
példanyújtás.- A pedagógiai szociológia kialakulása:
Német pedagógia, ’20-as évek: egyre jobban terjed a szociálpedagógia szemléletmódja. A ’20-as évek vége: megjelenik a pedagógiai szociológia kifejezés (elsőként: Karl Weiß
művében). Az új diszciplína kialakulásában jelentős szerepe van:
Theodor Geiger (1891–1952) Aloys Fischer (1880–1937)
Mannheim Károly: jelentős szerepe van az önálló nevelésszociológia létrejöttében.
A korszak pszichológiai irányzatainak a hatása- Behaviorizmus:
Kialakulására Herbert Spencer volt a legnagyobb hatással. Két jelentős irányzat:
az összehasonlító lélektan objektivisztikus iránya az állatlélektan
Erősen kötődik az amerikai kultúrához, a pragmatizmus emberideáljához (aki tud cselekedni, és állandóan próbálkozni).
Az emberismeretet a belső tényezők helyett a közvetlenül megfigyelhető viselkedésre alapozza.
Az irányzat atyja: John Broadus Watson (1878–1958). Az emberi pszichológiát át kell alakítani az állati pszichológia mintájára. Jellemző: környezetelvűség (szélsőségesen fölfogott tabula rasa-elv). A gyerek jelleme, viselkedése csak a neveléstől függ. A gyereket szigorú rendszerben kell nevelni, ahol a szokásai rögzülnek.
- Alaklélektan: Alapító: M. Wertheimer (1880–1943). A természetet és a lelki jelenségeket értelmes egészbe szervezett világként kell elképzelni. Wolfgang Köhler: belátásos tanulás (az igazi tanulás mindig viszonyok átlátása).
Kurt Koffka: a neuropszichológia létrehozója (agysérült betegeket vizsgált). Kurt Lewin: frusztráció- és agresszióvizsgálat, a vezetési stílusokkal kapcsolatos vizsgálatok.
- Pszichoanalízis: Alapító: Sigmund Freud (1856–1939). Fő jellemzője: a nem tudatos lelki jelenségek előtérbe állítása. A korábbi emberkép: racionalista; ezt váltja föl: az érdekei által irányított ember modellje. Egy általános emberképet képvisel, amely a lelki életet több rétegre bontja, és a lelki
működéseket vágyvezéreltnek gondolja. A személyiség megértésének a kulcsa: a kora gyermekkori tapasztalatokban található.
- Mélylélektani iskolák: Létrejöttük oka: a freudi pszichoanalízis elleni lázadás. Középpont a libido helyett: emberi értékkonfliktusok, szociális tényezők. Carl Gustav Jung (1875–1961): kollektív tudattalan, archetípusok. Alfred Adler (1870–1937): meghatározóak a társas viszonyok.
Az ember élete már gyermekkorban eldől. Akkor lép föl a gyermek kisebbségi érzése, ha a világot barátságtalannak látja (okok: testi
fogyatékos, elhagyott, elhanyagolt, nem megfelelő családi légkör). A szociális érzés kialakításához fontos a jó anya–gyermek kapcsolat. A társadalmi lénnyé válás fontos eszköze: iskola; alap: a gyermek szociális érzése és
szabad tevékenysége.- Fejlődéslélektan:
Karl Bühler: a gyermektanulmányi mozgalom egyik vezére. Charlotte Bühler: a korai csecsemővizsgálat megalapozója. Jean Piaget: föltárja a gyermeki világkép jellemzőit. Otto Tumlirz: jelentős szerepe van a gyermektanulmány ifjúságtanulmánnyá fejlesztésében.
- Pedagógiai lélektan: Kialakulása: a ’20-as évek vége. Előzménye: Herbart pedagógiája. Meumann és Lay: a kísérleti pedagógia koncepciója (empirikus tapasztalatok).
Friedrich Wilhelm Foerster (1869–1956) morálpedagógiája- Foerster a XX. századi keresztény szellemű pedagógia egyik legnagyobb alakja.- Fő probléma: a technikai kultúra és a szellemi fejlődés közti aránytalanság. Az ebből adódó
veszélyek: szellemi anarchia materializmus és haszonelvűség önzés, erőszak a szexualitás túlburjánzása
- A tünetek forrása: a külső befolyásokkal szembeni erkölcsi támasz hiánya.- A korai nevelés alapvető hibája: a túlzottan mechanikus jelleg.- Az erkölcsi jellem legfőbb jegyei: rend, kitartás, önuralom, állhatatosság – ezek a vallásos
neveléssel kialakított élő kultúrából meríthetők.- A pedagógia legfőbb föladata: a nevelés lehetőségével kapcsolatos kérdések megválaszolása.- A nevelés elsődleges törekvése: az ember egészséges társas hajlamainak az érvényre juttatása.- A legfontosabb nevelési föladat: az akarat nevelése.- Az iskola föladata: a fegyelem elmélyítése (pedagógiai és pszichológiai eszközökkel).- A tekintélynek csak addig lehet irányító szerepe, amíg nem lép az egyéni kezdeményezés helyébe
lépni.- A túlzottan szabados nevelés elkorcsosítja az embert.- A hatékony nevelés előföltétele: a nevelő megfelelő személyisége; tulajdonságai:
a gyermeklélektan ismerete, pedagógiai technika, önbizalom kellő érettség, fejlett akaraterő mérséklet (belső alázat)
- Erkölcspedagógiai koncepció: a megértett parancs iránti hűség és a megértő emberi szeretet összekapcsolása.
Az amerikai szociológiai irányzatok hatásaGeorg Herbert Mead ( 1863–1931 ) - A szimbolikus interakcionizmus elméleti megalapozója.- Az individuum a többi emberrel való kapcsolatai útján alakul társadalmi lénnyé.- Központi fogalom: az individuum identitása.- Szocializáció: az egyedi identitás kialakulásának a folyamata, az egyén számára fontos
személyekkel való interakciók során, szimbolikusan közvetített jelentések által.- Fontos a játék: a gyerek ebben maga alakítja ki a szerepeit, értelmezi a többiek cselekvését.
Talcott Parsons ( 1902–1979 ) - Rendszerére nagy hatással van:
Freud (az ember személyiségalakulása és pszichoszexuális fejlődése közti kölcsönhatások) Georg Herbert Mead (szimbolikus interakcionizmus)
- Kiindulópontja: a cselekvés.- A fönnmaradás érdekében minden társadalom négy alapvető föladat ellátására kényszerül. Ennek
hatására négy alrendszer jön létre: a biológiai organizmus rendszere az egyes individuumok személyiségének a rendszere a szociális rendszer a kulturális rendszer
- A személyiség: mintafenntartó alrendszer.- A sikeres szocializáció előföltétele: az individuumnak azonosulnia kell a normarendszer értékeivel
és céljaival.- Internalizáció: a külső értékek belsővé tétele.- A szocializációban szerepet játszanak a következők:
szülők más felnőttek (tanár, szomszéd) társadalmi intézmények (iskola, egyház, kortárs csoportok)
Iskolaügy és pedagógia a XX. század második felébenA család és a gyermekkor változásai- XX. század: a házasság alapja a mély érzelmi kötődés.- Különválik az otthon és a munkahely.- A magánélet színtere: család.- Kiterjednek a nők és a gyerekek jogai.- A világháború után több nő áll munkába, illetve folytat felsőfokú tanulmányokat. Egyre többen
tekintik fontosnak a karriert.- Már nem kizárólag a férj a családfönntartó.- A ’60-as évektől előretörnek a feminista mozgalmak.- Fontos változások vannak a szexualitás terén is; két ellentétes tendencia:
Nagy nyilvánosságot kapnak a korábban tabunak számító témák. Szexuális puritanizmus: tiltakoznak a nő szexuális tárgyként való kezelése ellen, és a
szigorúbb viselkedési szabályokat szorgalmazzák.- A modern család válságára utalnak a következők:
Nő a válások száma. Egyre több nő vállal házasságon kívül, és egyedül gyereket. Sok az élettársi kapcsolat. Megjelennek a kommunák: ezek a teljes szexuális szabadságot és a kollektív gyereknevelést
hirdetik.
- Jelentős változások tapasztalhatók a gyermekkor változásában: Szociális és pszichoterápiás intézmények, amelyek gyermekekre specializálódtak. A nagyobb városokban játszótereket építenek. Kialakul egy, a gyermekek igényeihez méretezett kulturális ajánlat. Agresszív fogyasztási piac: gyermekdivat, játékok, ételek, italok. Létrejönnek gyermekszervezetek. Törvények szabályozzák a gyermekek társadalombeli helyzetét. Létrejön az óvodai és a napközi hálózat.
- A gyermekkor már nincs elszigetelve a felnőttek világától: ki van szolgáltatva a társadalmi hatásoknak és intézményeknek. A kis- és csonkacsaládok terjedésével a gyerekek külső kapcsolatai beszűkülnek, ugyanakkor
a szülővel való kapcsolat intenzívebb lesz. Az automatizáltság miatt a gyerek kevesebb közvetlen érzékszervi tapasztalatot szerezhet. Az urbanizáció miatt több gyermeki tevékenységteret alakítanak ki: ezzel párhuzamosan
csökken a természetes lakókörnyezet mint gyermeki tapasztalatszerzési tér jelentősége. Egyre nagyobb a média szerepe: a gyerek nem a közvetlen valósággal kerül kapcsolatba,
hanem annak képi másával. Kész, előre gyártott értelmezéseket és megállapításokat kap. Nagy jelentőségű az iskola, mert a gyermek egyre bővülő kapcsolatokat alakít ki. Fontos a
kortárscsoportok szerepe.- Három tendencia a XX. század végi gyermekkorral kapcsolatban:
A saját tevékenység elvesztése: az automatizált, beszélő-járó játékok miatt egyhangúvá válik a játéktevékenység.
A tapasztalatok médiafüggése: kezdetben a tv, majd a videó van nagy hatással a gyerekre. A tévézés szinte a legfontosabb tevékenység.
A pedagógiai tudás és felügyelet szakszerűbbé válása: a háború utáni generációk fölszabadultak a szülői kontroll alól, de ellenhatásként létrejött a szakértői kontroll.
- Egy amerikai szociológus (Neill Postman) a gyermekkor megszűnéséről beszél.
Az oktatásügy fejlődésének főbb tendenciái- A II. világháború utáni demokratizálódási folyamat aktuálissá teszi a reformpedagógia
gondolatvilágát. A Montessori-pedagógia megőrzi világmozgalom jellegét. Ismét elkezdenek terjedni a Waldorf-iskolák. Németország, Hollandia: föllendül a Jena-plan. Ausztrália, Hollandia: népszerűvé válik a Dalton-plan.
- Az ’50-es évek elejétől visszaszorul a gyermekközpontúság (vö. erőteljes Dewey-kritika).- 1957: „szputnyiksokk” – ez fölgyorsítja az iskolarendszer reformját (a reformpedagógiával
ellentétes tendencia figyelhető meg): az iskola nyitott lesz, az oktatás nagyon olcsó vagy ingyenes.- Az oktatási reform centruma: a produktum.- Az oktatási folyamat legfőbb szabályozója: a tanterv.- A ’60-as évek közepétől: radikálisan kritizálják az addigiakat, és ismét fölhívják a figyelmet a
reformpedagógiai nézetekre. A kritikai mozgalom vádjai: Az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, intelligenciáját. A diákot permanens, infantilis függésben tartja: megakadályozza az autonóm személyiség
létrejöttét.- Megfigyelhető egyfajta Dewey-reneszánsz.- Megjelennek az alternatív iskolák.
A magyar iskola ezer éveKözépkor és humanizmus- A magyar iskola első évszázada (káptalani és plébániai iskolák)42
- A klerikus és világi nevelés kiszélesedése: XII–XIV. század:
a kárpát-medencei oktatás- és nevelésügy megszilárdulása a hazai tanügy világiságának az első megnyilvánulásai Esztergom: itt őrzik az első hazai iskolai jegyzetet (fönnmaradt egy részletes
iskolaszabályzat is). A káptalani iskolák oktatói: vezetőtanárok (tudományok) és énektanárok (művészetek). Skolasztikus értelmezésű arisztotelészi fizikát tanítanak.
XIII–XIV. század: a lovagi nevelés nagy korszaka. A gyermek otthon tanul (vallási alapismeretek, erkölcsös élet, fegyverforgatás). Az ifjú a nagyobb főúri udvarokba kerül (lovagi torna, fegyvergyakorlat, vadászat,
versengés). A férfit ünnepélyesen lovaggá avatják (felövezik a karddal). A lovagi nevelés teljesen más, mint a világi:
Nem tanulnak meg írni-olvasni. Ismerniük kell a nemzetközi lovagtörténeteket (pl. Roland-ének) és a hazai múlt hősi
történeteit. A magyar lovagi eszmény: Szent László, a lovagkirály.
- A humanizmus hatása: egyetemek43
XIV. század: megjelennek az első céhek, így szükség van a céhbeli oktatás megszervezésére is. Inas: a szakma és erkölcsi tulajdonságok elsajátítása. Tudnia kell írni, olvasni és számolni. Legény: a szakismeretek elmélyítése (vándorlás), majd a „remek” elkészítése.
A humanizmus a világiság irányába hat. Több szerző jelentet meg pedagógiai útmutatót; pl.
Pier Paolo Vergerio Enea Silvio Piccolomini Jacopo da Porzia (Mátyás királyt állítja eszményül a világi hivatást választó ifjak elé)
Vitéz János: a magyar humanizmus kiemelkedő alakja; udvara jelentős humanista központ. XV. század: létrejön a humanista gimnázium (középpont: ókori klasszikus szerzők művei). Sárospatak: itt használnak először nyomtatott tankönyvet (az 1480-as évek vége). Oláh Miklós:
Iskolája: Nagyszombat. A tananyag a Mohács előtti esztergomi káptalani iskola mintájára készült. A nagyszombati zsinat (1560) elnöke; rendelet: a falusi plébániai iskolák népiskolává
alakulnak. Kiadja az első magyar ábécéskönyvet.
- A reformáció–ellenreformáció pedagógiai törekvései: Nem jön létre új iskolatípus vagy tananyagrend. A vallásos szellem megváltozik: protestánssá válik. A XVI. század második fele: a protestánsok a nagyobb városi-plébániai iskolákban is
tanítanak teológiát (eltérően a középkortól). Háromtagozatos iskolájuk van:
elemi-kezdő (kisdiák) középszint (gimnáziumi tananyaggal) felső (akadémiai szint: bölcselettel alapozott teológia)A XVII. század második felétől a reformátusok ezt kollégiumnak nevezik, az evangélikusok líceumnak.
42 ld. 37. oldal43 ld. 37–38. oldal
A reneszánsz kori iskolákhoz hasonlóan van praeceptor (a kisebbeket tanító idősebb diák). Protestáns iskolák voltak pl. a következő városokban: Sopron, Pápa, Miskolc, Debrecen,
A rekatolizáció jelentősége: minden eddiginél erőteljesebben irányítja rá a figyelmet az iskolára, az egyházi célok érdekében folyó tudatos nevelés fontosságára.
1550–1600: átmeneti periódus – több felekezetűvé válás: a katolikus egyház mellett protestáns egyházak is megjelennek iskolafenntartóként.
ÚjkorAz új iskolarendszer kialakulása
katolikus reform (jezsuiták) protestáns reformaz iskolarendszer jellege központosított (központi tanterv) regionálisan szervezett
az iskolaszerkezet
Új: saját funkciójú, külön intézmények.- Alsó szint: népiskola.- Középszint:
gimnázium az akadémia bölcselettagozata
- Felső szint: akadémiai felső tagozat egyetem (jogi, orvosi, teológiai)
Hagyományos középkori struktúra: több tagozat van egyetlen intézményben. A legfontosabb intézmények: kollégiumok és líceumok (ezek elsősorban papképzők). Népiskolákat szerveznek (elemi ismeretek oktatása anyanyelven).
tananyag Középpont: görög és latin szerzők művei. A tananyag bővül: görög és latin szerzők.vallástan Most véglegesítik.népiskolai tanítók Képzésük gyakorlati úton történt.a közép- és felsőszint tanárai Általában külföldi egyetemeken tanultak.
művelődési eszményA világi értelmiségi férfi általános műveltsége: humanisztikus + bölcselettanulmányok.
A teljes műveltséget a papi és a világi pályára készülőknek is a teológiával bővített humanisztikus tanulmányok adják.
- XVII. század, a magyar királyság és fejedelemség területe: megerősödik a katolikus és protestáns népiskolák hálózata.
- Pázmány Péter (1570–1637; jezsuita szerzetes, esztergomi érsek, bíboros) Prédikációi: a fiúk és a lányok nevelési alapelvei.44
1635, Nagyszombat: az első hazai egyetem megalapítása (bölcseleti és teológiai fakultás).45
- Apáczai Csere János46
- Fölmerül az iskolaállítási szabadság problémaköre. Török területek:
Vallási okokból nem engedik keresztény iskolák létesítését és fönntartását. Van néhány kivétel: Pécs, Gyöngyös, Szeged; Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunhalas.
Erdélyi magyar fejedelemség: Az iskolák többsége protestáns vezetésű. Nyílnak új jezsuita iskolák (pl. Kolozsvár). 1581: Báthory István jezsuita egyetemet alapít. 1603: a jezsuitáknak politikai okok miatt távozniuk kell. 1690-ig: tilos a katolikus papképzés.
A „királyi Magyarország”: a katolikus vallás és intézmények részesülnek előnyben.
44 Ezek a magyar nyelvű pedagógiai szakirodalom első darabjai.45 1667: létrejön a jogi fakultás; Mária Terézia megalapítja az orvosi fakultást. 1777: Budára költöztetik az egyetemet, 1784-ben Pestre, így lesz az ELTE jogelődje.46 ld. 40. oldal
1673: erőszakosan korlátozzák a protestáns papok tevékenységét. 1781, soproni országgyűlés:
Ott nem háborgatják a protestánsokat, ahol templomaik teljes birtokában vannak. Az ország másik részében: artikuláris helyek (megyénként két-két település, ahol templomot és iskolát építhetnek maguknak).
Az evangélikusok a szabad királyi városokban saját költségükön építkezhetnek.Ezek az 1781-es türelmi rendeletig érvényesek. A „cuius regio, eius religio”-elv:
A XVI–XVII. század fordulója: a protestánsoknak kedvez (a földesurak nagy része protestáns lett).
A XVII. század második fele: a katolikus vallásnak kedvez.
XVIII. századi pedagógiai reformok- XVII. század: jelentkezik az igény, hogy modernebb műveken keresztül tanítsanak (pl. Descartes).
A többség ezt elutasítja, de néhányan akadálytalanul tudnak így tanítani (pl. Apáczai, Szilágyi Tönkő Márton).
- XVIII. század: változás (katolikus akadémiák, protestáns kollégiumok: hivatkoznak Descartes-ra, de újabb szerzőkre is (pl. Newton, Wolff, Leibniz).
- 1735: az első magyar tanterv és utasítás (a jezsuita gimnáziumok számára).- Kialakul egy sajátos nemzeti magyarságtudat.
a magyar történelem és földrajz egyre szélesedő oktatása magyar történelmi témájú iskoladrámák a piaristák törekvései:
középszinten magyar nyelvű legyen az oktatás középszinten legyen kötelező tantárgy minden diák számára a magyar nyelvtan
megjelennek magyar nyelvű tankönyvek- Mária Terézia47
- Ratio Educationis (1777)48
- II. József uralkodása: 1781: türelmi rendelet. Az Erdélyi Fejedelemség oktatásügyének a korszerűsítése (Erdélyi Tanügyi Bizottság) –
Mártonffi József jezsuita szabálykönyve alapján. Alapvető cél: az egységes állami irányítás és felügyelet alatt álló iskolarendszer kereteinek a
létrehozása a felekezetek szerinti széttagoltság helyett. Csökkentik a tankerületek számát (hat: Buda, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Győr, Zágráb). Létrejön a műszaki felsőoktatás első magyar intézménye. A felekezeti népiskolákat össze kell vonni. A céhes inasoknak is kötelező a vasárnapi iskolába járni. A zsidó közösségek iskoláiban is oktatni kell a Ratio Educationisban előírt népiskolai
tananyag minimumát. A zsidó vallásúak számára is lehetővé teszik a gimnáziumi és akadémiai-egyetemi
tanulmányokat. 1784: az iskolák hivatalos nyelve a német lesz. 1786: II. József megvonja a katolikus rendek hazai működési jogát (kivéve a tanítókat:
minoriták, ferencesek, piaristák).
A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlataTessedik Sámuel ( 1742–1820 ) - Ami befolyásolja gondolkodását:
pietizmus Rousseau és a filantropizmus természetelvű pedagógiája
47 ld. 41. oldal48 ld. 41–42. oldal
a fölvilágosodás racionalizmusa- 1780: a saját pénzén iskolát építtet (kert, szerszámok, szakkönyvek).
Hét év múlva II. József kitünteti, de anyagi segítséget sehonnan nem kap. 1795–1799: szünetel a tanítás, de a bécsi udvar belátja, hogy szükség van jól képzett
gazdászokra, ezért minden tankerületből küldenek oda fiatalokat. 1806: az iskola végleg bezár (a feljebbvalók a latin iskola mellett döntenek).
- A szarvasi „szorgalmatossági” iskola pedagógiai elvei: az elméleti képzés és a gyakorlati munka szerves egysége a gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak a figyelembe vétele a hasznos tevékenység fejleszti a gyakorlati készséget és az erkölcsi jellemet részletesen kidolgozott tanterv
- Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről (1781; kritikus röpirat); amit kifogásol: Az iskolában nem oktatnak hasznos ismereteket (hiányzik a kétkezi munka). Rosszak a módszerek: a fölösleges ismeret túlterhelő. A vallásos nevelés hamis néphit és ferde vallási fogalmak káosza. Mindennek egyik oka: a tanítók gyönge képzettsége.
- Tessedik elképzelései valósulnak meg a keszthelyi Georgikonban.
A II. Ratio Educationis ( 1806 ) 49
A XIX. század első fele- Óvodák:
Azért jönnek létre, mert egyre több nő dolgozik, és megjelenik az az igény, hogy a gyermekeikről intézményes keretek között gondoskodjanak.
Hatások: Samuel Wilderspin (elképzelései befolyásolják a mozgalom kibontakozását) Pestalozzi Fröbel („gyermekkert”)
Közép-Európa első óvodája: Megnyitás: 1828, Krisztinaváros. Alapító: Brunszvik Teréz. Inkább kisgyermekiskola. A gyerekek életkora: 2–6. életév. Amivel foglalkoznak:
olvasás, számolás, rajzolás földrajzi, természetrajzi, technológiai és egészségtani ismeretek a Pestalozzi-féle beszéd- és értelemgyakorlatok
Az első falusi kisdedóvó: Alapító: Bezerédj Amália. Alapítás: 1836, Hidja-puszta. Uradalmi cselédek gyermekei számára jött létre.
Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület: Megalakulás: 1836. Első igazgatója: Wargha István (a magyar óvodapedagógia elméletével foglalkozik).
- Népoktatás: Nagy szerepük van az egyházaknak; törekvésük: minden falusi templom mellett működjön
iskola. A falusi iskolák kettős célja:
a vallás elemei, alapvető erkölcsi ismeretek oktatása a falusi papság utánpótlása
A tanító: Járandósága: telekhasználat, természetbeni juttatások. Felettese: a falu lelkésze. Gyakran kántorságot és jegyzőséget is vállal.
49 ld. 42. oldal
- Az első önálló, több évfolyamos magyar katolikus tanítóképző intézet: Megnyitás: 1828, Eger. Alapító: Pyrker János László egri érsek.
- Leányok tanítása: Főleg a női szerzetesrendek foglalkoztak vele. A nemesi leányok tanulmányai: német és francia nyelv, rajz, zongora. Két különböző cél:
a nők magasabb művelődése (pl. Brunszvik Teréz, Karacs Ferencné) a gazdasszonyi szerepre való fölkészülés (pl. Fáy András)
- Közép- és felsőoktatás: A gimnáziumok legfőbb föladata:
az egyetemi-akadémiai továbbtanulásra való fölkészítés a hivatalnoki pályához szükséges ismeretek átadása
1844: a magyar hivatalos nyelv lesz (az oktatás nyelve is a magyar lesz). Sorra jelennek meg a magyar nyelvű tankönyvek (főleg: a protestáns kollégiumok tanárai
által). Fontos: a szakképzés intézményrendszerének a kiépítése.50
Javasolják a középiskolai tanárképzést, de még nem szervezik meg. Eötvös József: megalapítja az egyetemi tanárképző intézetet.
- 1848: megindul az új magyar közoktatási rendszer kiépítése. Nevelési Társaság (vezető: Tavasi Lajos): az egyháztól független közoktatásügyet akar. Eötvös József törvényjavaslata:
Az elemi oktatás célja: beavatás a tudomány első elemeibe. Kettős állami föladat:
minden helységben legyen népiskola minden iskolaköteles gyerek járjon iskolába
A tanítás ingyenes. Az oktatás nyelve: magyar. A hétköznapi életben is hasznosítható tudást kell nyújtani. A vallástan nem iskolai tantárgy.
- 1849–1867 között: 1849-es kormányrendelet:
A nevelés-oktatás teljesen az állam hatóköre alá kerül (iskola, házi oktatás, családi nevelés). Szigorúan ellenőrzik a tankötelezettség betartását (ha kell, csendőrrel vitetik el a gyereket, és a szülőket súlyos pénzbüntetésre ítélik).
Az intézet szellemi vezetése az egyház dolga (fontos a vallásos szellemű erkölcsiség kialakítása).
Magánszemélyek is létesíthetnek tanintézetet. A magyar közoktatásügy fő irányítója: a bécsi kultuszminisztérium. Jelentős szerepe van a katolikus egyházi hatóságoknak (a protestánsok iskolái nehéz helyzetbe
kerülnek). Kötelezővé teszik a német nyelvet, az osztrák tankönyveket. Jelentősen fejlődik a tanítóképzés: több katolikus tanítóképzőben korszerű anyagot tanítanak. Amikor az ellenőrzés lazul, drasztikusan csökken az iskolába járók száma. Organisationsentwurf: a középiskolák számára kidolgozott szabályzat és tanterv; jellemző
vonásai: nyolcosztályos gimnázium 10–18 éves fiúk számára (4 + 4: al- és főgimnázium) nyilvános vagy magánjellegű gimnázium reáliskola
új középiskola-típus
50 Eddig kettő működött: Bányászati Akadémia (Selmecbánya) és Mérnökképző Intézet (Pest).
a klasszikus stúdiumok helyett: természettudományok alapító: az önkormányzat vagy az állam az első: Buda, 1855
középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező szaktanár taníthat a gimnáziumi oktatás nyelve: az a nyelv, amely az intézmény székhelyén élő lakosság
többségének az anyanyelve A pesti egyetem:
A filozófiai fakultás egyenrangúvá válik a másik hárommal (már nem az a szerepe, hogy előkészítse őket).
A hallgatók érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben vehetik föl a tárgyakat.
Az egyetemi fölvétel föltétele: nyolcosztályos gimnáziumi végzettség + érettségi. 1860, októberi diploma: a pesti egyetem visszakapja rektor- és dékánválasztó jogát, a
tanítás nyelve magyarrá válik. Fölállítják az első hazai tanárvizsgáló bizottságot (Pest, 1862).
- Eötvös népoktatási törvénye (1868) – Magyarország első népoktatási törvénye: Ott rendeli el községi iskolák létesítését, ahol nem működnek egyházi népiskolák. Nem szorgalmazza a felekezeti iskolák államosítását (veszélyesnek tartja a központi
államhatalom túltengését). A törvény érvényesítéséhez létrejön a hatosztályos elemi népiskola. Általános tankötelezettség (fiúk és lányok):
6–12. életév: népiskola 12–15. életév: ismétlő elemi népiskola (nem mindennapos)
A népiskolák fönntartása a községek föladata. Népiskolát alapíthat: állam, község, hitfelekezet, társulat, magánszemély. Minden városi osztály számára külön tanító szükséges (falu: egy tanító). Minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak. Fontos a tanítóképzés. Létrejön a felsőbb népiskola. A tantárgyak a gyakorlati hasznosság alapján állnak össze.
- 1868–1918 között: A népiskolák fejlődése hosszú és nehézkes. 1868: tankönyvbizottság; cél: a könyvek színvonalának az emelése. 1890-es évek: Wlassics Gyula minisztersége alatt ezer új állami népiskolát hoznak létre. Kisdedóvás:
Eötvös ezt is fejleszteni akarja, de halála (1871) miatt nem tudja. 1891: kisdedóvást szabályozó törvény. Ahol van óvoda: 3–6. életév között kötelező. Cél: testi, értelmi és erkölcsi fejlődés elősegítése. Rendelet az óvónőképzésről (képesítővizsga elméletből és gyakorlatból).
Polgári iskola: Egyre több van belőle. A városi kispolgárság igényeit elégítik ki. Tanítóikat külön képzik (1873, Buda: Paedagogium; igazgató: Gyertyánffy István). A tanítónők képzése: Pest (első igazgató: Zirzen Janka).
- Középiskolák (Eötvös József elképzelése, 1870): Eötvös József elképzelése (1870):
Négytagozatú középiskola: al- és főgimnázium al- és főreáliskolák líceumok ipari és kereskedelmi szaktanfolyamok
A középiskola elsődleges föladata: általános ismeretek nyújtása. Nincs érettségi vizsga, helyette felvételi vizsga a felsőfokú intézménybe lépés előtt.
Trefort Ágoston rendelete (1883):
Két típus: klasszikus gimnázium (humanisztikus, görög és latin tanulmányok) reáliskola (modern nyelvek, természettudományok)
Cél: általános műveltség közvetítése + fölkészítés a felsőfokú tanulmányokra. A gimnáziumi érettségi mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít. Az országot 12 tankerületre osztja. A tanárnak képesítő vizsgát kell tennie.
1896: megnyílik az első magyar leánygimnázium.- Felsőoktatás, tanárképzés:
A pesti tudományegyetem mellett három másik létesül: Kolozsvár (1872) Debrecen (1914) Pozsony (1914)
Pesti egyetem: négy kar. katolikus hittudományi jog- és államtudományi orvostudományi bölcsészettudományi
Tanárképző: a bölcsészkar mellett működő, de tőle független intézmény. 1873: a tanárképző újjászervezése.
- Iskolaügy a forradalmak idején: Kultuszminiszter: Lovász Márton, Kunfi Zsigmond. Az iskolakötelezettség felső határa: 14. életév. A rászoruló tanuló szociális segélyt kapnak. Fölemelik a pedagógusok fizetését. Kiterjesztik a nők felsőfokú tanulmányait. Proletárdiktatúra: az állam és az egyház szétválasztása.
a hittan kiiktatása az egyházi vagyon leltározása a tervezett iskolarendszer:
A konzervatív szellemiség miatt fölfüggesztik a jogi karok, a jogakadémiák és az MTA működését.
Nagy gondot fordítanak a gyermekvédelemre és a felnőttnevelésre.- 1919–1945:
Trianon után túlzsúfolttá válnak az értelmiségi pályák; következmény: numerus clausus. Klebelsberg Kunó („konzervatív modernizáció”):
a kiábrándult tömeg erkölcsi-szellemi nevelése; eszköze: klebelsbergi neonacionalizmus (új tartalmú keresztény-nemzeti ideológia)
a kultúrfölény programja (előbb ezt kell megvalósítani, majd sor kerülhet a területi revízióra)
óriási népiskola-létesítési program (három év alatt 5000 tanterem és tanítólakás épül) javaslat a nyolcosztályos népiskoláról 1927: nagyszabású program a népművelés fejlesztésére a sportolás színvonalának a fejlesztése (1921: törvény az iskolai testnevelésről) –
leventézés (militarista jelleg) a polgári iskolát középfokú iskolává minősíti egyesíti a férfi és női tanítóképzőt, és az intézményt Szegedre helyezi szorgalmazza a tananyag gyakorlatiasabbá tételét és az élő idegen nyelvek oktatását harmadik iskolatípus (a humán gimnázium és a reáliskola mellett): reálgimnázium fontos az egyetemek fejlesztése
1924: törvény a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről Hóman Bálint (1885–1953; kultuszminiszter, történész, kultúrpolitikus, kora vezető
ideológusa): központi gondolat: a nemzeti egység erősítése ennek rendelődik alá: oktatás, szakképzés továbbra is fönn akarja tartani a központi állami iskolafelügyeletet gimnáziumi tanterve nagy teret szentel a nemzeti tárgyaknak fontos a munkás- és parasztgyerekek körében végzett tehetségmentés 1935: a tanügyigazgatás átszervezése (nyolc tankerületi igazgató)
Teleki Pál: fontos a lakosság öntudatos nemzetté formálása.
Alapító: Lord Robert Baden-Powell (1908: Scouting for boys). Fegyelmezett szellem, egyéni ötletek, cserkésztörvények: önművelés, jellemfejlesztés, játék,
sport. Virágkor: a két világháború között. 1915: a sajátosan magyar cserkészideál megfogalmazása (Sík Sándor). 1921: a magyar cserkészszövetség újrafogalmazása (különbözik a neonacionalista
törekvésektől). ’20-as évek vége: a regös cserkészet indulása. 1942: a Magyar Cserkészszövetség megszüntetése.
- Gyermektanulmányi mozgalom: Kibontakozása követi a nemzetköziét. 1890-es évek: Felméri Lajos egy új szemléletű pedagógia szükségességét hirdeti. Az elterjedésben szerepe van a külföldről hazatérő tanároknak. 1903: Gyermektanulmányi Bizottság (Nagy László és társai kezdeményezése). 1906: Magyar Gyermektanulmányi Bizottság. 1907-től: önálló folyóirat (A Gyermek).
- Nagy László51
- Az Új Iskola: Megalakulása: 1915. Alapja: Nagy László gyermekfejlődéstani elvei. Vezetője: Domokos Lászlóné Löllbach Emma. Tanulói: 6–14 éves fiúk és lányok. Újszerűsége: a lényeges elemekben különbözik a külföldi reformpedagógiai irányzatoktól.
- A nemzetközi reformpedagógia iskolakoncepciója: Montessori-pedagógia:
1912, Budapest: az első Montessori-óvoda. A Montessori-pedagógia legismertebb hazai személyisége: Burchard-Bélaváry Erzsébet
(1897–1987). 1933: Magyar Montessori Egyesület; alapító: Kenyeres Elemér.
Waldorf-iskola: 1926: az első magyar antropozófiai csoport létrehozása (Nagy Emilné dr. Göllner Mária). 1926–1932, Buda: az első magyar Waldorf-iskola. Vezető: Nagy Emilné dr. Göllner Mária. A tanárok többsége német származású antropozófus.
- A Családi Iskola: Működése: 1915–1943, Budapest. Alapítója: Nemesné Müller Márta (hatott rá Ovide Decroly pedagógiája). Az 1920-as évektől több iskola is ezen rendszer alapján működik (pl. Békéscsaba). Pedagógiai koncepciója a Winnetka-plannal rokonítható. A nevelés alapvető formája és az iskolaközösség életének a központja: Szeretet Egyesület.
- Vidéki reformiskolák:51 ld. 33. oldal
1936–1940, Újszeged: Kerti Iskola (Várkonyi Hildebrand elvei alapján). 1922–1944, Szeged: Cselekvő Iskola (kutató- és heurisztikus módszer).
A magyar neveléstudomány kialakulása és fejlődése 1948-igA budapesti egyetem pedagógiai professzorai52
A kolozsvári–szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai53
- Felméri Lajos (1840–1894) Elutasítja Herbart és követői spekulatív pszichológiáját és pedagógiáját. Fontos: a gyermek korszerű eszközökkel való megismerése. Pedagógiája kiindulópontja: az ember társas lény. Az ember tehetségcsírákkal születik. Ezeket a nevelés során kell kifejleszteni. Társadalomeszménye: polgári demokrácia. A nevelés föladata: az ember művelt személyiséggé fejlesztése. Hogy az ember eltéphetetlen
szálakkal kötődjön a nemzettesthez, műveltséggel kell rendelkeznie. Részletesen foglalkozik a családi neveléssel.
- Schneller István (1847–1939) Pedagógiája jellegzetessége: az ember erkölcsösödésébe vetett föltétlen hit; három lépcső:
„érzéki Éniség”: korlátlan önérvényesítés „történeti Éniség”: a külső törvények föltétel nélküli elfogadása „tiszta Éniség”: a belsővé vált erkölcsi törvény életelvvé avatása
Fontos a szeretetelvűség (a másik ember megismerése, elfogadása). Központi alak: pedagógus. Számol a gyermek egyéni adottságaival. A fejlődés mozgatórugója a kultúra is.
- Imre Sándor (1877–1945) Vezérmotívuma: a nemzetnevelés elmélete. A reformok híve. Érdeklődik az új iskolák iránt. Szívesen publikál a magyar reformpedagógia folyóiratában (A Jövő Útjai).
A debreceni egyetem pedagógiaprofesszorai- Mitrovics Gyula (1871–1965)
Hatottak rá a következők: Paul Barth H. Höffding Meumann J. Fröbes
Pedagógiai elvei kifejtése: A neveléstudomány alapvonalai (1933). Fontosak az etikai kérdések. Az ember erkölcsisége: négy fokozat.
a pillanatok szuverenitása (az ember a véletlenre bízza magát) az első fokozat minimálisra szorítása önfegyelemmel az egyén öntudatra ébred (kiegyenlítődnek az egoizmus és az altruizmus ellentétei) a kozmikus életközösség egyetemességének a megértése
52 ld. 44–45. oldal53 A kolozsvári egyetem alapítása: 1872 (Ferenc József Tudományegyetem); 1921: Szegedre telepítik.
Fontos az esztétika, a művészet: ennek során válik magasabb rendűvé az ember világnézete.- Karácsony Sándor (1891–1952)
Műveiben a következőket ötvözi: reformpedagógia új lélektani koncepciók a protestantizmus újjászületését szorgalmazó elképzelései az egzisztencializmus hatása eszméi népies ihletettsége
Az alsó néposztály gyermekei nem jutnak túl az elemi iskolán; ha igen, akkor rosszul érzik magukat, mert az iskola idegen a gondolkodásuktól.
Minden emberi megértés alapja: a másik ember. Egy közösség akkor él, ha tagjai beszélnek egymással.
Nevelés: „társasjáték”.
A XX. század második feleKözoktatás-politikai irányzatok 1945 és 1948 között54
Szocialista iskolaügy és pedagógia- Államosítás: homogenizált iskolarendszer.- 1950: új tantervek (a materialista-ateista világnézet alapján – a tananyag átpolitizálása).- Minden korábbi tankönyvet kivonnak a forgalomból.- Megszűnik a helyi tankönyvválasztás lehetősége.- A kötelező idegen nyelv az orosz lesz.- Fontos az összes iskolatípus pedagógusainak a „tudati átformálása”.- Végbemegy a hazai egyetemek szocialista reformja (pl. sok neves professzort megfosztanak a
katedrájától).- 1950: DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége); gyermekszervezetek: kisdobosok, úttörők.- Megszűnnek a tankerületek.- A szakfelügyelőkből általános tanulmányi felügyelők lesznek (az iskola egészének pedagógiai
állapotát értékelik).- A pedagógusok számára széles körben propagálják Makarenko tanait.- Kibővítik a tankötelezettséget (16. életévig).- 1962–1968: teljes tankönyvcsere (az új tantervek miatt).- Megindul a tanyai kollégiumok szervezése.- Megjelennek a képesítés nélküli pedagógusok.- 1968-tól új tantárgy: Honvédelmi ismeretek.- 1974
megyei pedagógus-továbbképzési intézetek létrehozása fakultatív tantárgyak bevezetése a gimnáziumokban rendelet: a tanítóképző intézetek átszervezése tanítóképző főiskolákká
- 1975, Helsinki Alapokmány: felelősségvállalás, hogy megvalósítják az összes alapvető szabadságjogot.
- A ’70-es évek közepétől: fölerősödnek a tantervelméleti kutatások.- Tankönyvek:
Elkészülnek a reformtankönyvek (ezek munkáltató tankönyvek); új kezdeményezés: a törzs- és a kiegészítő anyag elkülönítése.
Ezeket a tankönyveket később bírálják: terjedelmi túltengés miatt a munkáltató módszer mesterkélt, erőltetett használata
Megjelenik a tankönyvcsalád: tankönyv + munkafüzet + feladatlap-sorozat + feladatgyűjtemény + szöveggyűjtemény + tanári kézikönyv.
- A ’80-as évek első fele:
54 ld. 45. oldal
„visszakörzetesítés” (a megszüntetett összevont osztályú iskolák, elsősorban az alsó tagozat visszaállítása)
az iskolák számítógépekkel való ellátása 1982: az ötnapos munkahét bevezetése (bonyodalmak a hat napra készült tantervek miatt) 1984: országgyűlésen tárgyalják meg a közoktatási fejlesztési programot
- A ’80-as évek második fele: fontos a tananyag-korrekció az iskolákban terjed a videó alkalmazása 1988, az utolsó nagy pedagógiai megmozdulás: ünnepségek, konferenciák, kiállítások
Glatz Ferenc bejelenti, hogy szabadon választható a kötelező idegen nyelv. A központi bizottság elfogad egy dokumentumot (Állásfoglalás az MSZMP viszonyáról a
valláshoz), amely érvényteleníti az 1958-as párthatározatot, amely a vallásos világnézet elleni harcról szól.
Bárki adhat ki tankönyvet, de azt a minisztériumnak jóvá kell hagynia. Elkezdődnek és folynak a NAT elkészítésének a munkálatai; vezető: Báthory Zoltán.
Rendszerek változása- 1990
Megszűnik az állam iskolamonopóliuma (az egyház és más jogi személyek is tarthatnak fönn iskolát).
Megindul a korszerű tantervek kidolgozása. Andrásfalvy Bertalan miniszter az új oktatási törvény kidolgozásával azokat bízza meg, akik
előkészítették és megvalósították az 1985-ös szocialista törvényt. Megkezdődnek az alternatív iskolaszervezések. Megindul az alternatívnak szánt tankönyvek kiadása. Újra megalakul a Magyar Cserkészszövetség.
- 1991: törvény az egyházi ingatlanok visszaadásáról.- 1992: miniszteri rendelet alapján újra oktatni kell a filozófia, illetve a társadalmi ismeretek
tantárgyát.- 1993
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem működésének a kezdete