This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Neurológiai beteg tünetei lehetnek Tudatzavar, zavartság Görcsös állapotok (eszméletvesztéssel vagy anélkül) Feledékenység Magatartászavar Aszimmetria Stb…
A tünetek elemzése Van–e a betegnek az idegrendszer károsodására utaló tünete?Ha igen: Centrális v. perifériás a károsodás Kiesési vagy izgalmi tünetek Helyi (körülírt, góctünetek), v. távolhatási, v. általános működési zavar tünetei
Diagnózishoz vezető út:
A. AnamnézisB. Fizikális vizsgálat (belgyógyászati + neurológiai)
lokalizációs diagnóziscentralis v. perifériásmagassági dgfokális – egygócú, multifokális - többgócú
C. Eszközös vizsgálatokD. Laboratóriumi vizsgálatok
aetiológiai diagnózisDiagnózis? Therápia?
A. Anamnézis
1. Aktuális panaszok: Milyen jellegűek a panaszok? Mióta tartanak? Milyen intenzitással? Hol jelentkeznek? Dinamikájuk? Mi provokálja? – enyhíti?
2.Kórelőzmény: Korábbi ilyen jellegű panaszok Előző betegségek Életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás is!) Gyógyszerszedés Családi anamnézis
B. Fizikális vizsgálat
Belgyógyászati vizsálat(szívritmus, zörejek, nagyerek feletti hallgatózás!)
Neurológiai vizsgálat: Koponya és gerinc, tarkóAgyidegekMozgatórendszerReflexkör Koordinatio: Extrapyramidalis rendszer:Érzőrendszer: Összetett motoros teljesítmények és gnosztikus teljesítmények:
a. agyidegek – nervi craniales12 pár található belőle: /név+ fő funkciója/
I. n. olfactorius (szaglóideg) szaglás (É)II. n. opticus (látódeg) látás (látótér, látásélesség, szemfenék) (É)III. n. oculomotorius (közös szemmozgató) szemmozgatás (M),
pupillaszűkítés (V)IV. n. trochlearis (sodorideg) szemmozgatás (M)V. n. trigeminus (háromosztatú ideg) arc, szájüreg, szem érző(É),
rágóizmok mozgató(M) VI. n. abducens (távolító ideg) szemmozgatás (M)VII. n. facialis (arcideg) az arc mimikai mozgatása (M),
Ízérzés (É), nyálelválasztás (V)
VIII. n. vestibulocochlearis (egyensúlyi és hallóideg) hallás, egyensúly (É)IX. n. glossopharingeus (nyelv-garat ideg) garatmozgatás (nyelés)(M),
Ízérzés (É),nyálelválasztás (V)
X. n. vagus (bolygóideg) garatmozgatás (nyelés)(M), gége mozgatás (hangképzés)(M)mellkasi és hasi szervek vegetatív (parasympathicus) (V)
XI. n. accesorius (járulékos ideg) gége mozgatás (hangképzés), nyakizmok mozgatása
XII. n. hypoglossus (nyelv alatti ideg) nyelv mozgatás
Érzékszervi zavarok vizsgálata (az agyidegek vizsgálatakor többek között ezeket vizsgáljuk!)
féloldali: hemianopsia Scotoma: féloldali látótér kiesés Csőlátás: a látómező szélső részeinek a kiesése
Egyensúlyérzés vizsgálata Szédülés – vertigo-, mely gyakran szemtekerezgéssel (nystagmus) jár
Hallás vizsgálata Hypacusis, anacusis
Szaglás vizsgálata Anosmia
Ízérzés zavara ageusia
A mozgatórendszer vizsgálata- Az akaratlagos mozgások vizsgálata (harántcsíkolt izmok)
A, Az izomtónus az izmok nyújtási állapotától függő, akaratlan izomfeszülés vizsgálata: a végtag passzív mozgatásával szemben tapasztalt ellenállást értékeljük lehet fokozott és csökken típusai:
o Elsődleges : idegrendszeri károsodás következményeo Másodlagos : ált. izületi-, izom, ill. perif. ideglaesio következménye, „véd”, az érintett területet statikusan fixálja.
az izomtonus fokozódása1. SPASZTIKUS TÓNUSFOKOZÓDÁS („elsődleges izomspazmus”)
- Centrális bénuláskor (pl. infarctus, vérzés, daganat)- Az antigravitációs izmokban lép fel
/FV-kon a hajlítókban, AV-kon térdfeszítőkben és a láb talpi hajlítóiban észlelhető/
- „zsebkéstünet”
2. RIGOR- Törzsdúci működészavar, pl.: Parkinson kór- Az agonista és az antagonista izomzat is fokozott tónusú- „fogaskeréktünet”
az izomtónus csökkenése (izom hypotónia) – petyhüdt izomzatOka: a monoszinaptikus reflexív megszakadása Kiváltó okai: Perifériás idegkárosodás (a gerincvelői motoneuronok, gyökök, perif ideg károsodása) Kisagyféltekék sérülése kialakult gerincvelői harántlézió (az akut szakban) Fokozatai: enyhe, közepes, súlyos fokú (flacciditás)
B, Az izom trophiája Az izom „tömege” Az izmot ellátó gerincvelői mozgatóideg épsége határozza meg
o Paresis= az izomerő csökkenése 1/5, 2/5, 3/5o Plegia = teljes izomerő kiesés = bénulás 0/5
o Lokalizáció szerint: Hemiparesis / hemiplegia – féloldali alsó és felső végtag Monoparesis / monoplegia – egy végtag Paraparesis / paraplegia – két alsó végtag Tetraparesis / tetraplegia – mind a négy végtag
Magassági diagnózis! Centrális és perifériás bénulás elkülönítése Utasítom a beteget egy bizonyos mozgás kivitelezésére (az adott mozgás kivitelezéséhez szükséges izomcsoport működését tudom vizsgálni)
A reflexkör vizsgálataReflexkör:
reflex= külső ingerre bekövetkező mozgásválasz
A, normál körülmények között (egészségesekben) is kiválthatók- mélyreflexek: ( pl.:biceps, triceps, radius, ulna, patella, Achilles, masseter),
- reflexkalapács kell a vizsgálatukhoz- norm.: közepesen élénk mélyreflexek- kóros: fokozott v. renyhe
- felületes reflexek (pl.corneareflex, garatreflex, lágyszájpadreflex, hasbőrfeflex)- norm: jól kiváltható- kóros: ha renyhe v. nem kiválthatók
B, Kóros reflexek (normal körülmények közt nincsenek jelen)pyramis jelek (Babinski, Hoffmann Trömner), liberatiós jelek
Perifériás Centrálisbénulás bénulás
Izomtónus csökken (petyhüdt) fokozott
Sajátreflexek csökkentek v. kiestek fokozottak
Eloszlás ált. kevés izomban ált. több izomban
Sorvadás gyors, jellemző lassabb, kezdetben nem jellemző
Kóros reflexek nincsenek általában megjelennekKoordináció vizsgálata
Járás vizsgálata Célpróbák (pl.érintse meg csukott szemmel az orra hegyét)
Ataxia: az akaratlagos mozgások koordinációjának,összerendezettségének a zavaraElsősorban itt a kisagy működését vizsgáljuk
Az extrapyramidális rendszer – akarattól független mozgások vizsgálata akaratlan alulmozgás (hypokinesis) akaratlan túlmozgások (hyperkinesisek)
Chorea (a végtagok törzstől távoli részére lokalizált, szabálytalan, dobáló jellegű mozgás Ballismus (durva, dobáló, a végtagok törzsközeli részére lokalizálódó mozgás) Athetosis (csavaró, nem folyamatos, az egész végtagon végighaladó, lassú, féregszerű )
Tremor (remegés) – végtagok, fej, áll Nyugalmi Intenciós (akaratlagos mozgás során erősödő) Statikus
Az akaratlagos mozgás rögzítése mellett észlelhető
Érzőrendszer vizsgálata Vizsgálható
Felületes érzés (fájdalom, hő, elemi tapintás) Mélyérzés (izom és ízületi helyzetérzés, mély fájdalom, vibráció érzés )
Fogalmak Hypaesthesia , érzéscsökkenés, anaesthesia: érzéketlenség Hypalgesia : a fájdalom érzés csökkent, analgesia: a fájdalomérzés kiesett, hyperalgesia: a fájdalomérzés fokozódik Dysaesthesia: nem az ingernek megfelelő érzet Paraesthesia: „hangyamászásszerű érzés” Magassági diagnózis!
/Egyes idegek, idegfonatok, kilépő ideggyök ellátási területe (ez utóbbi a dermatóma) alapján/
Összetett motoros teljesítmények és gnosztikus teljesítmények, pszichés funkciók vizsgálata
- lebenyfunkciók vizsgálata
A károsodás helye a halántéklebenyben tünet
- „érző” beszédközpont (Wernicke mező) egy része sensoros aphasia - temporo-ponto-cerebellaris pálya járászavar- Radiatio optica látótérkiesés- Limbikus rendszer érzelmi zavarok
PET, SPECT (izotópok segítségével agyszövet anyagcseréjéről ad képet, tumor) Myelographia (subarachn. térbe juttatott kontrasztanyag) Ultrahang: nyaki erek, koponyán belüli erekEEG (elektroencephalográfia): epilepszia, anyagcserezavarokKiváltott válasz vizsgálatok: o VEP (látópálya), o BAER (hallópálya, agytörzs), o SEP (somatosensoros pálya), o MEP (pyramis pálya), o EMG (izompotenciálok), o ENG (ideg vezetési sebesség).
D. Laborvizsgálatok1. Liquor (agyvíz) vizsgálata
Liquor nyerés helye szerint: - cysternapunctio: tarkótájon- lumbalpunctio: L.II-S.I
Beékelődés típusai Uncus herniatio : temp. lebeny középső része a kiagysátor széléhez nyomódik
agytörzs felső része komprimálódik (nyomódik)
Tonsillaris beékelődés : kisagy tonsillái az öreglyukba herniálódnakagytörzs alsó része komprimálódik
ÉLETVESZÉLY!!
Agyi éreredetű (vascularis) betegségek
Stroke: agyi érkatasztrófa, gutaütés, szélütés. def.: az agyműködés teljes v. részleges zavarával járó gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, melynek oka az agyi érrendszerben kialakult elváltozás
Kóreredet szerinti felosztás a. ischaemias „vérhiányos, csökkent vérkeringésű terület” b. vérzéses
A folyamat dinamikája szerinti felosztás TIA (transiens ishaemias attack)
< 24 óráig állnak fent a tünetek (csak ischaemias eredetű lehet)PRIND: 72 órán belül visszafejlődnek a tünetekKomplett stroke: a tünetek visszafordíthatatlanok???????????????????????Progresszív stroke: a tünetek romlanak
Tünettana: Arteria carotis területi stroke:
Ellenoldali bénulás és / vagy zsibbadásDomináns félteke esetén: beszédzavar, ügyetlenségAzonos oldali homályos látás v. vakság (Amaurosis fugax), ellenoldali látótérkiesésEpilepszia
Arteria vertebralis területi stroke: Szédülés (ált. forgó), hányinger, szemtekerezgésKisagyi ataxia Kettőslátás, csuklás, nyelészavar, hangképzési zavar, rekedtség, egyéb agyidegbénulásokEgy vagy kétoldali végtagzsibbadás, bénulásZavartság, ájulásszerű rosszullétek (drop attackok)Occipitalis-temporooccipitalis területi stroke: Transiens globál amnéza, látótérkiesés (homonym hemianopsia)
A.ischaemias strok e Kóreredet szerinti felosztás
Agyi thrombosis Embólia Általános keringési zavar
Melyik érterületen alakult ki?nagyér érintettség pl. fő nyaki verőér elzáródás
ált. kiterjedt agyi károsodásKisebb eret érint
kisebb agyterület károsodikLegkisebb erek érintettek: lacunaris stroke – kisérbetegség
néhány mm-s károsodás
Ischaemias agyérbetegség - Az összes stroke 80-85 % - Hajlamosító állapotok, kockázati tényezők:
Nem befolyásolhatóéletkor, nem, korábbi stroke v. TIA, korábbi infarctus, stroke a családban, perifériás érbetegség, bal kamra megnagyobbodás
Gyógyszeresen befolyásolhatóMagasvérnyomás, magas vérzsír, cukorbetegség, szívritmuszavarok, elhízás, változókor
- diagnózis• Fizikális vizsgálat• Koponya CT:
- akutan ezt a vizsgálatot választjuk stroke gyanúja esetén- csak 1-2 napos léziót „lát” – de fontos!
mert az állományvérzést ki tudjuk zárni• Perfúziós CT: korán kimutatja a keringészavart, rutinszerűen nem végezzük• Koponya MR: friss ischaemia is látható – rutinszerűen nem végezzük• Ultrahang vizsgálat (carotis Doppler, TCD)
• 70 % v. ennél nagyobb szűkület a nyaki főverőéren (carotis) • műtét v. • endovascularis (éren belüli) beavatkozás – stent beültetés
- Agyállományi vérzések, patológia, mechanizmusa: - érfal megrepedés / szivárgás - ha rosszak az alvadási paraméterek, vagy nagy „nyomással” tör ki a vér → utat tör, az agyszövet roncsolódik - felszínre és/vagy kamrák felé törhet - vénás elfolyási akadályt okozhat → oedema → nyomásfokozódás → beékelődés- A vér sorsa: kezdetben folyékony, majd elkocsonyásodik, végül fokozatosan felszívódik, helyén üreg alakul ki (liquor tölti ki).
- tünettan
- Nyugalomban is kialakulhat, de ált. fizikai aktivitás kapcsán- Provokáló tényező: vérnyomáskiugrás- Bevezető tünetek: hirtelen kialakuló fejfájás, tudatzavar, szédülés, hányás. RR:↑, P:↓- Góctünetek + nyomásfokozódás tünetei - A góctünetek a vérzés lokalizációjától függenek:
gyors, pontos képalkotás; hyperdenz eltérés azonnal látszik- tumor, érmalformatio gyanúja esetén: MR, MR-angiographia, sz.e. DSA)
- terápia
1. a beteg állapotának stabilizálása, állapottól függően szubintenzív-intenzív megfigyelés 2. nyomás csökkentése: oedemacsökkentés 3. vérnyomás rendezése 5. alvadási, vérzési paraméterek rendezése 4. tüneti kezelés: fájdalom-, láz-, hányinger csillapítás 6. szükség esetén: műtét, liquorlebocsájtás. 7. rehabilitáció: első néhány napban passzív mozgatás, majd aktív mobilizáció
Subarachnoidalis vérzés (SAV/SAH)
- Lényege: arachnoidea és pia mater közé (subarachnoidális tér) vér kerül (liquortér) - lágy agyburok (pókhálóhártya) alatti vérzés
- Etiológia: o Valódi SAV (a továbbiakban erről lesz szó)
Aneuryzma 75% „értágulat” Érmalformatio 5% „érdaganat” Egyéb
o Traumás SAV – baleset soráno Felszínre (subarachnoidalis térbe) kitörő állományvérzés
- tünetek Hirtelen, ütésszerű fejfájás (ált. aktivitás közben) Hányinger, hányás Kötött tarkó Átmeneti eszméletvesztés (néha), vagy kóma Néha agyidegtünetek Gócjelek általában nincsenek
- diagnózis Klinikum!! Képalkotó: akut koponya CT! - ha negatív: Liquorvétel: liquor véres DSA / MR-Angiographia – kirajzolja az érrendszert! – keressük az aneurysmat
- Lehetséges szövődmények: • vasospazmus (mindig, 3-10. nap között, ischaemiás laesiót okoz) • oedema, beékelődés veszély
• hydrocephalus - kamratágulat a liquorelfolyási akadály miatt• elektrolitzavar (hyponatraemia)• Szívritmuszavarok• maradványtünetek lehetnek
- terápia-ha megvan az aneuryzma:
• ha a beteg relatíve jó állapotban vano Aneuryzma felkeresése és leklippelése – nyílt műtét vagyo Katéteres intraarteriális embolisatio
(fémszállal vagy szilárduló műanyaggal töltik fel az aneuryzma üregét)
-ha nincs meg az aneuryzma: konzervatív terápia• vérnyomás rendezése,• oedema /agynyomás/ csökkentés.• ágynyugalom!, • fájdalomcsillapítás, sz.e. nyugtató, • hasprés kerülése, • elektrolitkontroll, • monitor! Szívritmuszavarok kezelése
EPILEPSZIA ☺
Epilepszia- A világon kb. 15 millió epilepszia beteg lehet (fele áll csak kezelés alatt)- Nemek szerinti megoszlás közel egyenlő- Bizonyos formákban genetikai predispozíció- Előfordulási gyakorisága: - A központi idegrendszer sajátossága, hogy bizonyos ingerekre epilepsziás rohammal válaszol - bizonyos neuroncsoportok hirtelen, nagy intenzitású, szinkron, kontroll nélküli kisülése (EEG-vel regisztrálható),
Következmény: epilepsziás roham mely az agykéreg által irányított valamennyi teljesítmény formájában megjelenhet: (mozgás, érzés, vegetatív, pszichés jelenség) tudatzavarral vagy anélkül
Epilepszia betegség, felosztásaI. EREDET SZERINT:1. Tüneti = szimptómás, van kimutatható agyi eltérés, mely lehet
→ szerzett (trauma, tumor, vascularis károsodás)→ veleszületett (fejlődési rendellenesség)
2. Idiopathiás = nincs kimutatható agyi szerkezeti eltérés
II. INDULÁSUK ÉS EEG JELEIK ALAPJÁN:1. Fokális (parciális): az agykéreg körülírt területéről indul
→ egyszerű (szimplex) : elemi motoros, sensoros és autonóm jelenségek→ összetett (komplex) : tudatvesztéssel járnak,
pszichés, és pszichomotoros jelenségek kísérik (gondolkodás, felfogás, emlékezés zavarai)
2. Generalizált : kétoldali motoros jelenségekkel ill. az EEG-n szimmetriás féltekei izgalmi jelekkel
- convulziókkal (rángásokkal) jár, - convulsio nélkül is előfiordul (főleg a gyermekkori epilepsziák)
felosztása1. Parciális /fokális rohamok
• Egyszerű parciális rohamok (nincs tudatzavar)Motoros (mozgatókéreg; ha tovaterjed, akkor Jackson)Somatosensoros (érzőkéreg)VegetatívÖsszetett (pszichés, intellekt.)
• Komplex parciális rohamok (van tudatzavar)Egyszerű parciális kezdet, majd tudatzavar társul hozzá
1.egyszerű parciális rohamok: /bárhonnan indulhat/ ált. kézen indul
(nagy reprezentációs területe van a kéznek az agykéregben) tovaterjedhet /Jackson roham/ átterjedhet az ellenoldalra is, ekkor már másodlagos generalizációról beszélünk) tudat tiszta lehet rángás, zsibbadásérzés, vagy vegetatív működés
(vegetatív működés: hányinger, kipirulás, székelési inger, …) rángásokat követően átmeneti bénulás alakulhat ki (Todd paresis).
2. komplex parciális rohamok: /főként halántéklebeny epilepszia/ általában aurával indul:
epigastriális teltségérzés, szívdobogásérzés, melegségérzés, kellemetlen szag, ízélmény, jamais vu, déjá vu, dreamy state, majd
½-1 percre a tudat elhomályosul, stereotíp mozgások
(pl. ujjak matatása, rágó, nyelő, csámcsogó mozgás), autonóm jelenségek (izzadás, nyáladzás, pupillatágulat, hyperventilláció)majd néhány perc múltán feltisztul, átmeneti zavartság még észlelhető
II. GENERALIZÁLT
1. Absence: ált. 4-10 életév között (iskoláskor) napi 10-50 roham is lehet, bevezető tünet nincs néhány secundumos tudatzavar
(cselekvésben megáll, elréved, megtántorodik v. esetleg tonusvesztés),
kísérheti motoros jelenség (pislogás, ujjak clonusa /=rángása/) Néhány másodperc múltán hirtelen véget ér, nincs utána zavartság nem jár mentális hanyatlással felnőttkorra eltűnhet, vagy GM rohamokká alakulnak
EEG jellegzetes
2. Myoklonus epilepszia Test v. végtag rövid váratlan rángása átmehet tónusos-clonusos formába gyakran terápiarezisztens, mentális fejlődés elmarad, ill. hanyatlik
3. Csecsemőkori rohamok: pl. Blitz-Nick-Salam (BNS = West syndroma)
Csecsemőkori, rosszindulatú típus, mentális retardatióhoz vezet, nehéz kezelni Fej bólintás, karok előre, majd hátracsapása EEG: jellegzetes
4. Tónusos-clonusos roham (grand mal, GM) a beteg felkiálthat, majd elvágódik, megfeszülnek a végtagok /tonus/, légzése néhány pillanatra leáll (glottisgörcs), cyanotikussá válik, majd indul a végtagok ritmusos rángása /clonus/, nyelvharapás, enuresis, encopresis kisérheti Végül ellazulás, horkoló légzés, nyálzás A roham után ködös tudat (pontconvulzív tenebrozitás)
Statusz epilepticus: ha a rohamok között nem tisztul fel, vagy >30 min. → intenzív !!!!!!
- Epilepszia, diagnózis- Klinikum: roham típusa, frekvenciája, postiktális (roham utáni) jelek- Minden első rohamot kórházban kell kivizsgálni- EEG !- Képalkotók /CT, MR/ (főként időskori kezdetnél: tumor kizárása!)- Labor: vércukor, ammónia, elektrolytok, stb.
- terápiaI.Gyógyszeres kezelésMono .v kombinált kezelés, szigorú ellenőrzés mellettII. MűtétCsak igazolt, körülírt laesio esetén, TERÁPIAREZISZTENS esetekbenAlapos elővizsgálatokat követőenIII. Életvezetési tanácsok: Kímélő életmód: alkohol és nagy alvásmegvonás kerülése (rohamot provokálhatnak!)Terhesség Gépjármű vezetés (3 év gyógyszerrel, majd 2 év gyógyszer nélkül, max.B jogosítvány)Epilepszia műtéti kivizsgálása
Alkalmi rohamok, nem epilepszia Epilepsziásban és „egészségesben” is előfordulhat (alacsonyabb görcsküszöb esetén) Populáció 8%-ának volt életében alkalmi rohama
A központi idegrendszer shubo k ban zajló, vagy folyamatosan progrediáló /romló/, többgócú fehérállományi betegsége Shub:
neurológiai működészavar megjelenése, különböző agyi területeket érint Az egyes shubok között ált. több hónapos/éves szünet
Sokéves lefolyás során változó súlyosságú maradványtüneteket okoz Autoimmun betegség /a szervezet saját magát támadja meg Demyelinizáció: az axonokat körülvevő myelinhüvely (mely oligodendroglia sejtekből áll) károsodik, lebomlik epidemiológia
nőknél gyakoribbkezdet: 20-40 életév
oka: nem ismert, genetika + környezetei tényezők Általában a tünetek gyorsan vagy néhány nap / hét alatt alakulnak ki pathológia
Elsődlegesen a myelinhüvely károsodik (demyelinizáció), majd másodlagosan az axon, ennek helyén gliaszaporulat („heg”)
→ lassítja az idegpályák vezetését Lokalizáció: fehérállományban (kamraszarvak körül, agytörzsben, ill. a gerincvelőben) Lefolyás:
- Extrapyramidális rendszer: - pyramispályán kívül eső mozgató pályák- Agykéreg bizonyos részeiből és a törzsdúcokból szállnak le a gerincvelői mozgató idegsejtekhez- Funkció: nem ismert minden részletében
Nagykiterjedésű mozgások végrehajtása Automatikus mozgások Kifejező mozgások Testhelyzet fenntartása Izomtónus Mozgások programozása (pl. Kéz és láb együttmozgása) …
Parkinson betegség- gyakori, jellemzően időskori neurológiai kórkép, férfiaknál gyakoribb- Progresszív mozgászavarral járó degeneratv betegség- Oka: a törzsdúcok dopaminterelő sejtjeinek és az összekötő pályáinak elfajulásadopamin hiány jellemzi !!!- felosztás:
- Általában semmiféle kiváltó tényező nem mutatható ki – primer – Parkinson betegség- Néhány esetben kiváltó tényező –scunder - parkinsonismus
- tünettan-Tünetek alapján 3 alaptípus különíthető el:
A, rigor domináns B, Tremor domináns C, Kevert típus
Az alábbi tüneteket látjuk eltérő arányban az egyes típusokban:- Rigoros tónusfokozódás, fogaskeréktünet- Apró léptű, csoszogó járás, hajlott, merev testtartás, mozgásindítás nehézsége, járásbizonytalanság, tartási instabilitás- Mozgásautomatizmusok zavarai (akinesia, együtt mozgások zavarai)- Tremor (nyugalmi, „pénzszámoló”)- mikrographia,
→ akut meningitis: vírusok, bakteriumok okozzák→ szubakut vagy krónikus meningitis: gombák, spirochaeták, Mycobacterium tuberculosisa (a tbc kórokozója) okozhatja
A kórokozó bejutása az agyszövetbe Haematogén (vér-agy gáton keresztül) Septicus embólusokkal Axonális áramlással meléküregekből
Lefolyása: 1. lágyburkok gyulladása lázzal és tarkókötöttséggel (a liquorban gyulladásos sejtek jelennek meg) 2. a lágyagyhártya alatt az agyfelszínen kis gyulladásos sejtszaporulat (microglia sejtek) alakul ki a virális meningitis általában itt áll meg
3. bakteriális meningitisben a gennyes váladék az agyfelszínen és az agyalapon összegyűlve:
- liquorkeringési zavart okoz → hydrocephalus- agyidegtüneteket okoz - az agyfelszíni ereket is gyulladásba hozza
→ vasculitisek → az ellátási területben ischaemia→ thrombosisok (sinusokban is)
Az agyállományba befutó erek mentén a kórokozók eláraszthatják az agyállományt → encephalitis alakulhat ki.
I. vírusmeningitis (lymphocytás meningitis)
Kórokozó: vírusok
Terjedés : ált. széklettel, vagy cseppfertőzéssel terjednek Főleg gyerekek és fiatal felnőttek betegszenek meg Menete : először a gastrointestinális vagy felsőlégúti tünetek, majd a véráram útján jut el a vírus az agyhártyára
Tünetek: láz, fejfájás, hányás, izgatottság, tarkókötöttség, letargia ritkán tudatzavar, góctünetek → encephalitisre, meningoencephalitisre utal A kórokozótól függően további kísérőtünetek: pl.: pharyngitis, diarrhoea, stb. A tünetek néhány múlva enyhülnek (ritkán tart 2 hétnél tovább)
Dg.: liquor: néhány száz lymphocyta, cukor normális, fehérje norm. v. kissé ↑
vírus szerológia CT, MR negatív, EEG is általában
Th.: tüneti terápia, általában spontán elmúlik, maradványtünetek nélkül.
II. bakterialis meningitis (Gennyes meningitis)
Kórokozó: baktériumok gyermekek: N. meningitidis (meningococcus) – igen fertőzőképes
A beteg izolálása és a környezetének antibiotikum prevenciója bizonyos esetekben
Enephalitis
Kórokozók: 92%-ban vírusok Lefolyása alapján:
→ akut: vírusencephalitisek (ált. 2 hét alatt lezajlanak): pl:kullancs által terjesztett arbovírus,
→ szubakut-, krónikus (hónapokig, évekig tartó): paraziták, gombák, spirochaemák→ évek-évtizedek alatt alakul ki: lassúvírus fertőzések és prionbetegségek
Tünetek: (akut esetben)- hirtelen kialakuló láz, fejfájás, hányás, zavartság, letargia, delirium - góctünetek, görcsrohamok- nincs tarkókötöttség, - súlyosabb a tudatzavar, mint meningitisben
Encephalitis Dg:
- Liquor: 100 lymphocyta, szerológia fontos
- Képalkotók: herpes encephalitisben MR vizsgálat - EEG: jellegzetes lehet- kérdéses esetben agybiopszia is szóba jön
Th.: Herpes vírusra vírusölőszer, Szükség szerint gombaölőszer egyébként nincs specifikus terápia; tüneti kezelés kell!
Prognózis: 1-3 hét alatt lezajlik (virális encephalitis), ez idő alatt intenzív megfigyelés, kezelés (epiepszia elleni th., ödemacsökkentés).
AZ IDEGRENDSZER SÉRÜLÉSEI
Koponyasérülések
I. Commotio cerebri („agyrázkódás”) Kisebb erőbehatásra Nincs kimutatható szervi károsodás az agyban Tünetek:
- trauma hatására azonnal rövid, sokszor pillanatnyi eszméletlenség- közvetlenül a sérülés után rövid időre apnoe lehet, szívverés lelassulhat, pupilla kitágulhat, izmok elernyedhetnek- neurológiai góctünet nincs- a történtek után hosszan memóriazavar állhat fenn (amnézia)
Retrograd amnézia: a sérülést megelőző történésekre-Congrad: a sérülés alatti eseményekre-Anterograd: a sérülés óta eltelt időre vonatkozó amnézia
- Postcommotios panaszok hetekig fennállhatnak: fejfájás, hányinger, szédülés, alvászavar, stb.
terápia: kímélet, bő folyadékfogyasztás; maradványtünet nélkül szűnik 1-2 nap alatt
II. Contusio cerebri („agyzúzódás): mechanikus, szervi károsodása az agynak Homlok és halántéklebenyben gyakori Fokális (góc) tünetek Életfontos központok sérülhetnek → halálhoz vezethet Ödéma kíséri, mely akár beékelődéshez is vezethet Gyakran szövődik vérzésekkel Terápia agyödéma csökkentés
III. Epiduralis vérzés: Keményagyhártyát ellátó ér megszakad (artéria meningea media), általában koponyacsont törés miatt A koponyacsont és a dura mater között van a vérömleny Akutan, nagy vérmennyiség domborodik az agy felé, nyomja Tünetek:
Lucidum intervallum: átmeneti tudatvesztés, majd átmenetileg feltisztul, majd ismét romlik a tudata, coma azonosoldali pupillatágulat – de nem kötelező a tudatvesztés!!! Anisocoria (beékelődés jele lehet) Hemiparesis
Dg: fizikális vizsgálat + koponya CT
Terápia: akut műtét! Életveszélyes állapot
IV. Subdularis vérzésKemény agyburok alatti vérzés
A. Akut Oka: nagy erejű tompa ütés, hídvénák szakadása révén Tünetek: órák alatt alakulnak ki
B. Krónikus banálisabb fejtraumák után néha rosszabb alvadási status mellett, (pl.: Syncumar th., haematológiai beteg, idős betegek) Tünetek : 1-3 hónap alatt fokozatosan kialakuló tünetek:
Gerincvelő sérülés előfordulása: 5/100.000 lakos évente (országúti-, vízi-, síbalesetek, extrém sportok) Súlyos az a gerincsérülés, mely idegrendszeri károsodást és / vagy gerincoszlop instabilitását okozza Súlyos balesetkor mindig gyanítható gerincsérülés, de ha a beteg eszméletlen, akkor feltétlenül gondoljuk rá (nem panaszkodik!!!) – ne mozgassuk feleslegesen!!!
Tünetek A magasságtól és a sérülés típusától függenek:
Harántlézió: teljes
Kezdetben petyhüdt, majd spasztikus para /tetraplegia, fokozott mélyreflexek, kétoldali pyramis jelek Minden érzésféleség kiesik a sérülés helyétől lefelé Vizelési zavarok Vérnyomás szabályozás zavarai Légzészavar (C4 feletti laesiónál)
Terápia: a még ki nem alakult idegrendszeri károsodás megelőzésére kell törekedni:
- helyszínen a gerincsérültet lehetőség szerint nem mozgatni- vakuum matracban történő szállítás, speciális ellátóhelyre (lehetőség szerint idegsebészeti osztály)
ödemacsökkentés (steroid) műtét: decompressio, stabilizáció konzervatív terápia (ha nincs szükség vagy mód a műtétre) idejében megkezdett rehabilitáció!! (kontrakturák megelőzése! Gyors decubitálódási veszély)
Agydaganatok
Felnőttkori daganatok zöme az elülső scalaban (koponyagödör), a gyermekkoriak többnyire a hástó scalaban nőnek Felosztásuk:
- 1. primer idegrendszeri dagnatok (80%)- 2. áttétek (20%)
Malignitásuk a túlélési idővel jellemezhető. A benignus tumorok is térfoglalóak
Myasthenia gravis Autoimmun betegség Kezdet: 2.-3. évtized nőknél, férfiaknál 6. évtized, de bármely életkorban előfordulhat Nemek szerint: nők > férfiak Az esetek 85%-ban az acetilcolin-receptor ellenes ellenanyagok kimutathatók Vezető tünet az izomgyengeség és az izom fokozott fáradékonysága; pihenés javítja a tüneteket Az esetek 75 %-ban csecsemőmirigy abnormalitás áll fent (thymus hyperplasia, thymoma) Lokalizáció:
- csak szemizmokat érintő forma- általános izomgyengeséget okozó forma
Tünetek: ptosis (szemhéjcsüngés), nyelészavar, elmosódott beszéd, rágási nehezítettség, általános fáradékonyság végtagizomzat, törzs és nyakizmok gyengülhetnek ha a légzőizmokat is érinti légzési nehezítettség
légúti fertőzés krízist okozhat! napszaki ingadozás (jellemző, de nem mindig) csak gyengeség, nincs egyéb neurológiai tünet
Myasthenias krízis súlyos, életveszélyes állapot!Sok gyógyszer (pl. altatók) rontja a myasthenias beteg állapotát!
Perifériás idegrendszer néhány betegsége
Periferás ideg: a gerincvelőből kilépő mozgató- (mellső) és érző- (hátsó) gyökér egyesülve alkotja a periferiás ideget, mely a célszervig (végtagok izomzata, vagy a bőr érzőreceptorai) fut. Teljes lefutása mentén károsodhat. Károsodásának oka lehet:
Általános tünetek: Az idegtől függően: petyhüdt motoros / érző / kevert működészavar Gyorsan kialakuló izomatrophia (2-3 hét) A beidegzett területen érzészavar, esetleg fonákérzés (lehet fájdalmas) Adott idegnek megfelelő reflexkiesés Az adott területen verejtékelválasztás zavara EMG: neurogén károsodást jelez
Terápia:- Lehetőség szerint decompressziós (alagút szindromákban) vagy egyesítőműtét (friss, traumás laesiónál)- szelektív ingeráramkezelés, B vitaminok, gyógytorna segíthet
Két spec agyidegkárosodás: (n. V., n. VII. érintettsége)
Nervus trigeminus (n. V).: Hídból lép ki, kevert ideg (mozgató és érző) Ágai:
V/1. n. ophtalmicus, 95 %-ban érintettV/2. n. maxillaris, V/3. n. mandibularis 5 %-ban érintett
Incidencia: 15/100.000, kezdet: 40-50 év felett Oka:
Jellemző : hirtelen jövő, néhány pillanattól - 1-2 percig tartó erős, nyilalló fájdalom az ideg ellátási területében A fájdalmat érzéskiesés, vagy motoros bénulás nem kíséri Periodikus előfordulás (hetekig-hónapokig szünetelhet)
symptomás formánál: - alapbetegség kezelése (pl. neurovasc. Decompresszio)
Idiopathiásnál: - Gyógyszeres th (carbamazepin, baclofen, clonazepam, NSAID-ok)- Sikertelenség esetén sebészeti megoldás, radiológiai beavatkozás jön szóba – Gasser dúc roncsolása
N. facialis (n. VII): kevert ideg (érző, mozgató, vegetatív), a kisagykar alatt lép ki az agytörzsből Működése:
1. motoros: arc mimikai izmokat2. érző:
- általános érzőrostok: hallójárat bemenetét és a dobhárty külső felszínét idegzik be - speciális érzőrostok: nyelv elülső 2/3 ízérzés
3. vegetatív rostok: - könnymirigy és a nyálmirigyek ( gl.parotis kivételével) parasympathicus beidegzése
A sérülés magasságától függenek a kiesési tünetek: magassági diagnózis!CENTRÁLIS ↔ PERIFERIÁS arcidegbénulás elkülönítése:
I. Periferiás laesio: (Bell paresis) Leggyakoribb periferiás arcideglaesio Oka: arcot ért huzat, vagy vírusfertőzés miatt az ideg megduzzad a csatornájában → összenyomódik → működészavar Tünetei: minden arcizom féloldali bénulása, érintett oldalon hyperacusis lehet (m. stapedius), érintett oldali könnyelválasztás zavara, u. ott a nem záródó szemhéj miatt kötőhártyagyulladás alakulhat ki Bell tünet: szemhéjzárási kísérletre a szemgolyó kifelé és felfelé fordul Th : vitaminok (B, E), steroid (ha nem valószínű a fertőzés), szelektív ingeráram kezelés, gyógytorna !
II. Centrális facialis paresis Az arcizmot akaratlagosan beidegző felső motoneuron károsodásának következménye (tehát még az agytörzsi átkapcsolás előtt bárhol) Tünetek: érintett oldallal ellentétes oldalon nasolabilis redő elsimult, akaratlagos innervatio a száj körüli izmokban az ellenoldalon elmarad, a szemhéjak és a homlokráncolás szimmetrikus lehet (ok: kétoldali supranuclaeris /≈központi/ beidegzést kap) Okai: ischaemia, vérzés, daganat, SM, stb. Th: oki terápia: az alapbetegség megszüntetése, egyébként szelektív ingeráramkezelés, torna, vitaminok.