Nemet nyelv kozep irasbeli javitasi 0912users.atw.hu/ingyentetel/erettsegi feladatsorok/nemet...Német nyelv — középszint Javítási-értékelési útmutató ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

Német nyelv középszint Javítási-értékelési útmutató 0912

NÉMET NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

0.

má

jus

7.

írásbeli vizsga 0912 2 / 21 2010. május 7.

Német nyelv — középszint Javítási-értékelési útmutató

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. A dolgozatok javításakor a Javítási-értékelési útmutatótól eltérni nem lehet.

2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont.

3. Fél pont és többletpont nem adható.

4. Minden egyértelmű jelölést el kell fogadni (például aláhúzás helyett karikázást).

5. Ha a tanuló javítja a megoldását, és a javítás egyértelmű, akkor elfogadható a jó megoldás.

6. A feladatok értékelésére a szürke mező szolgál. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyeset pedig egyessel!

Példa:

11. 0 helytelen

12. 1 helyes

7. A vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgarészekben a vizsgapontok száma.

Vizsgarész Vizsgapont Olvasott szöveg értése 33 Nyelvhelyesség 18 Hallott szöveg értése 33 Íráskészség 33 Szóbeli 33 Összesen: 150

Az egyes vizsgarészekben a kérdések száma nem egyezik meg a vizsgapontok számával, ezért átszámításra van szükség. A vizsgapontok kiszámításához használja a Javítási-értékelési út-mutatóban található átszámítási táblázatokat! A füzetek végén található összesítő táblázatba be kell írnia a tanuló összes megszerzett pontszámát, valamint az átszámítási táblázat segítsé-gével meghatározott vizsgapontokat is (átszámított vizsgapont). Az Íráskészség vizsgarészben nincs szükség átszámításra.



OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. Megoldásként több lehetőséget is megadunk. Ezeken kívül elfogadhatók azok a variánsok is, amelyek tartalmilag megegyeznek ezekkel. A megoldásokban előforduló nyelvi vagy helyesírási hibákat figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a válasz érthető. 0. Gregor-Mendel-Realschule 1. 4. Juni 2. 11 Uhr / 11.00 3.- 4. Schulhof / Klassenzimmer / (Vorplatz der) Eichendorffhalle / in der Schulnähe 5. Eichendorffhalle 6. 18 Uhr / 18.00 / 6 Uhr abends 7.- 8. Bevölkerung / (ehemalige) Schüler (und Schülerinnen) / Lehrer (und Lehrerinnen) /

(ehemalige) Lehrkräfte 9. Es gibt keinen. 2.

0. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. G C H D E I A B

Kimarad: F 3.

0. 17. 18. 19. 20. 21. G F A E D C

Kimarad: B 4. A cél az eredeti szöveg rekonstruálása, mégsem a mondatoknak a szövegben elfoglalt helyét, hanem a mondatok közötti kapcsolatok megtalálását pontozzuk. Jó megoldásként tehát csak az fogadható el, ha a vizsgázó a mondatot az előtte álló vagy az őt követő mondathoz he-lyesen rendelte hozzá, függetlenül attól, hogy melyik helyre írta be a betűt. Ha a vizsgázó az utolsó betűt a helyére írja, akkor azért mindenképpen jár pont. Ennek megfelelően a következő kapcsolódásokért lehet pontot adni:

G–C 1 pont C–E 1 pont E–H 1 pont H–D 1 pont D–A 1 pont A–B 1 pont

B–F vagy F a végén 1 pont

Teljesen helyes megoldás: 0. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. G C E H D A B F



Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a dolgozatpont (legfeljebb 28 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop).

Dolgozatpont Vizsgapont Dolgozatpont Vizsgapont 28 33 14 17 27 32 13 15 26 31 12 14 25 29 11 13 24 28 10 12 23 27 9 11 22 26 8 9 21 25 7 8 20 24 6 7 19 22 5 6 18 21 4 5 17 20 3 4 16 19 2 2 15 18 1 1

Források 1. WOCHEN-KURIER – Mittwoch, 1. Juni 2005 2. http://www.br-online.de/kinder/fragen-verstehen/wissen/2005/01054/ 3. http://www.BerlinOnline.de/berliner-kurier/markt/46596.html 4. www. kindernetz.de/infonetz/erfindungen/eisamstiel.html



NYELVHELYESSÉG A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. A régi helyesírással írt alakok nem fogadhatók el. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha köztük van a jó megoldás. 1. 0. A) was 1. A) ihm 2. B) hatte 3. B) waren 4. B) durch 5. C) neuen 6. C) ihrem 7. C) keinen 8. C) ihren 2. 0. A) an 9. B) dass 10. C) für 11. B) seine 12. D) wenn 13. D) des 14. C) deutschen 3. 0. kam 15. fand 16. war 17. begann 18. zusammengetragen 19. machen 20. freut 21. gefällt 4.

0. 22. 23. 24. 25. 26. C D E B G A

Kimarad: F



Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a dol-gozatpont (legfeljebb 26 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop).

Dolgozatpont Vizsgapont Dolgozatpont Vizsgapont 26 18 13 9 25 17 12 8 24 17 11 8 23 16 10 7 22 15 9 6 21 15 8 6 20 14 7 5 19 13 6 4 18 12 5 3 17 12 4 3 16 11 3 2 15 10 2 1 14 10 1 1

Források 1. JUMA 1/1997, S. 18, www.dasan.de/j/medien/jumatexte/11schule/Berufswahl.htm 2. Westdeutsche Allgemeine Zeitung Nr. 125 (29. Mai 2004) 3. http://www.juma.de/v.php?fl=2004/j4_04/moment.htm; JUMA 4/2004 4. http://www.kindernetz.de/infonetz/thema/zeit/einstellungssache/



HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1.

Ja Nein 0. X 1. X 2. X 3. X 4. X 5. X 6. X 7. X

2. 0. B) acht 8. A) Flöte 9. C) in der Fachmittelschule 10. B) in Graz 11. C) unterrichtet sie Musik 12. C) für moderne Musik 13. C) täglich zweieinhalb Stunden 14. A) Japan 15. C) sind ihre Lieblingskomponisten 3. Megoldásként több lehetőséget is megadunk. Ezeken kívül elfogadhatók azok a variánsok is, amelyek tartalmilag megegyeznek ezekkel. A megoldásokban előforduló nyelvi vagy helyesírási hibákat figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a válasz érthető. 0. eintönig 16. ein (Ruder)boot 17. (modernen) Technik / elfogadható a nyelvhelyességtől függetlenül: Satellitentelefon,

Videos, You Tube, Twitter, Podcast, Internet 18. Motivation / langen Strecke 19. 75 Tagen 20. Umweltschutz(programme) 21. (Nach)name



SZÖVEGEK

Meine Freundin ist krank

Ellen: Ellen Müller! Katrin: Ich bin’s Katrin. Ellen: Ah, Katrin! Katrin: Ja Ellen, ich dachte, ich treffe dich heute im Büro, aber da ich dich nicht gesehen habe, dachte ich mir, ich rufe dich mal an, bevor ich nach Hause gehe. Ellen: Ja, weißt du, ich bin krank, Katrin. Der Arzt ist gerade weggegangen. Katrin: Was??? Was fehlt dir denn? Ellen: Na ja, ich habe Fieber und fühle mich sehr unwohl…, so unwohl, dass ich den Arzt rufen musste. Katrin: Oje! Kann ich dir irgendwie helfen? Ellen: Ja also, das wäre sehr-sehr nett. Weißt du, der Arzt hat mir einige Rezepte ausgestellt, aber ich hab’ überhaupt keine Kraft in die Apotheke zu gehen. Katrin: Ich kann doch die Medikamente für dich besorgen. Ellen: Ja gut, aber die Rezepte sind ja hier, bei mir. Katrin: O.K., ich hole die Rezepte ab und dann gehe ich in die Apotheke. Aber kann ich schon unterwegs etwas für dich besorgen? Es ist ja schon spät, die Geschäfte schließen bald. Ellen: Na ja, das wäre schon schön, wenn du mir vielleicht eine Flasche Mineralwasser… Katrin: Mit oder ohne Kohlensäure? Ellen: …lieber ohne… Katrin: Und sonst was? Vielleicht eine Flasche Milch? Warme Milch mit Honig tut gut. Ellen: Oh nein, danke, ich mag keine Milch. Katrin: Und etwas zum Essen? Brot, Brötchen, oder Käse, etwas Aufschnitt? Ellen: Nee, eigentlich brauche ich gar nichts, … oder doch vielleicht zwei Brötchen. Und könntest du mir noch eine Zeitung mitbringen? Katrin: Ja, klar. Die liegt ja hier im Büro. Soll ich dir die Post aus dem Büro auch mitbringen?



Ellen: Um Gottes willen, bloß nicht! Ich will doch jetzt nichts aus dem Büro haben. Aber kannst du vielleicht morgen der Sekretärin sagen, dass ich krank bin? Dann brauche ich sie nicht mehr anzurufen. Katrin: In Ordnung. Also, ich bringe dir das Mineralwasser, die zwei Brötchen und die Zeitung. In einer halben Stunde bin ich bei dir! Ellen: Das ist lieb von dir, vielen Dank. Katrin: Tschüss! Ellen: Tschüss!

Klassische Musik: uncool? Narrator: Die Germanistikstudentin Szilvia Gál hat sich seit ihrer Kindheit auf eine Musikerkarriere vorbereitet, doch nun studiert sie an der Uni Szeged Germanistik. Im folgenden Gespräch können wir mehr über sie erfahren. Reporter: Wann und wo hast du angefangen, Musik zu lernen? Szilvia: Ich habe als achtjähriges Kind angefangen Musik zu lernen. Ich besuchte die Musikschule in meiner Heimatstadt, wo ich auch jetzt wohne. Ich wollte immer ein Instrument spielen können. Wenn ich die Übertragungen der Konzerte im Fernsehen gesehen habe, habe ich immer die Blockflöte nachgeahmt. Zuerst habe ich Geige ausprobiert, aber meine erste Geigenstunde war schrecklich. Ich verließ einfach das Zimmer und ging in ein anderes Zimmer, wo Flöte gespielt wurde. Von da an lernte ich Flöte. Reporter: Hast du Flöte nur in der Musikschule gelernt? Szilvia: Nein, ich habe auch Privatstunden genommen. Und nach der Grundschule habe ich die Fachmittelschule für Musik besucht. Dort hatte ich eine wunderbare Lehrerin. Sie hat auf mich einen sehr großen Einfluss ausgeübt. Reporter: Was hast du nach dem Abitur gemacht? Szilvia: Nach dem Abitur wollte ich unbedingt im Ausland studieren. Einerseits, weil es in Ungarn sehr wenige Plätze an der Akademie gab und ich nicht an einer Hochschule studieren wollte, andererseits wollte ich einfach mal weg von zu Hause. So habe ich die Aufnahmeprüfung an der Musikakademie in Graz gemacht und bestanden. Hier gab es aber leider keine großen Persönlichkeiten, die meine musikalische Entwicklung positiv beeinflusst hätten. Dann habe ich noch einen kurzen Sommerkurs in Wien gemacht, aber nach diesen zwei Jahren in Graz wollte ich halt mal was anderes studieren. Reporter: Ja, du studierst also Germanistik, aber du bist doch der Musik nicht untreu geworden?



Szilvia: Nein, ich unterrichte Flöte an zwei Musikschulen in der Nähe. Die Musik ist also für mich immer noch mehr als ein Hobby, es ist schon Arbeit. Ich muss immer kreativ und innovativ sein und es gibt immer neue Aufgaben und Herausforderungen, die ich bewältigen muss. Reporter: Du hast auch an mehreren Wettbewerben mit guten Ergebnissen teilgenommen. Szilvia: Ich bin sehr stolz auf meine Ergebnisse. Bislang habe ich an fünf Wettbewerben für zeitgenössische Musik teilgenommen, und fast immer den ersten Preis gewonnen. Einmal wurde dieser Wettbewerb für moderne Musik auch im Radio übertragen, wo auch ich gespielt habe. Reporter: Wie lange ist die Vorbereitungsphase für einen Wettbewerb? Szilvia: Die ist ziemlich lang, meistens ein halbes Jahr. Vor einem größeren Ereignis muss ich mindestens 2,5 Stunden pro Tag üben. Ich kann neben der Uni entweder frühmorgens oder spätabends im Kellergeschoss des Studentenwohnheims üben. Reporter: Was für eine Flöte hast du? Szilvia: Ich habe ein japanisches Instrument, eine silberne Miramatsu mit offenen Klappen. Dieses Instrument habe ich in Wien gekauft. Im Geschäft habe ich stundenlang nach dem geeigneten Mundstück gesucht. Ich habe zum Glück gut gewählt. Es ist ein sehr gutes Instrument. Reporter: Von welchen Komponisten spielst du Werke? Welche Komponisten hörst du gern? Szilvia: Ich liebe die Impressionisten und Expressionisten sehr. Diese Werke haben einen ungezwungenen Stil und eine seltsame Stimmung und sind überdies sehr feminin. Sie sind aber sehr schwer zu spielen und man muss sehr viel an diesen Stücken arbeiten. Meine Lieblingskomponisten sind zum Beispiel Debussy oder Honegger, eigentlich die französischen Expressionisten. Ich bin aber ein Allesfresser, ich höre mir alle Arten von klassischer Musik gern an. Reporter: Was denkst du, wie könnte man die klassische Musik bei den Jugendlichen ein bisschen populärer machen? Szilvia: Es ist nicht trendy oder modisch unter den Jugendlichen klassische Musik zu hören. Ich denke, unter ihnen ist es eher uncool. Es hängt von der Mentalität oder von der persönlichen Einstellung ab, ob man sich klassische Musik anhört oder nicht. Ich persönlich finde aber die Musik, die ich spiele, total cool.

Ross Savage

Mit Mitte 30 hatte Ross Savage genug von ihrem eintönigen Leben in London. Also kaufte sie sich ein Ruderboot und kündigte ihren Job. Seither ist sie unterwegs. Den Atlantik hat sie in 103 Tagen bezwungen, jetzt will sie die erste Frau sein, die rudernd den Pazifik durchquert, von San Fransisco bis Australien. Dank moderner Technik sind wir jeden Tag mit dabei.



[...] Über ihr Satellitentelefon erzählt Ross hier, dass es zu Beginn einer solchen Herausforderung am schwersten ist, sich zu motivieren. Wenn eine so unglaublich lange Strecke vor einem liegt. Später, und sie ist mittlerweile über 75 Tage unterwegs und kurz vor Hawaii, wird es immer leichter. Man kann die mittlerweile 40-Jährige eher unscheinbare Frau auf Videos bei You Tube rudern sehen. Sie schickt Kurznachrichten über Twitter, sie meldet sich in einem täglichen Podcast zu Wort, die ganze Welt ist also dabei, während sie allein auf dem Ozean ist und sich über Delphinbesuche freut. Die meisten Videos machen allein schon vom Zuschauen seekrank. Eine wirklich außergewöhnliche Frau, die da unterwegs ist. Übrigens, verbindet sie all das mit einem guten Zweck und versucht durch ihr Abenteuer auf Umweltschutzprogramme aufmerksam zu machen. Mehr zu Ross Savage, deren Nachname sich übrigens passenderweise mit ‚die Wilde’ übersetzen lässt, unter www.rosssavage.com.



Átszámítási táblázat

Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez az összeg lesz a dol-gozatpont (legfeljebb 21 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok (bal oldali oszlop) mennyi vizsgapontot jelentenek (jobb oldali oszlop).

Dolgozatpont Vizsgapont Dolgozatpont Vizsgapont

21 33 10 16 20 31 9 14 19 30 8 13 18 28 7 11 17 27 6 9 16 25 5 8 15 24 4 6 14 22 3 5 13 20 2 3 12 19 1 2 11 17

Források 1. Helyszínen felvett beszélgetések stúdiófelvétele 2. GeMa. Germanistisches Magazin. Studentenzeitung des Instituts für Germanistik an der

Universität Szeged. Jg. 4, 1/2004, S. 19 3. www.tagesschau.de/mediathek/swr2008



ÍRÁSKÉSZSÉG

Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni.

Az eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztá-lyozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szöveg-környezet figyelembevételével lehet megállapítani.

A középszinten az írásbeli vizsga minden része a lépcsőzetesség elve alapján épül fel, azaz a feladatok fokozatosan nehezednek. Ez a progresszió az íráskészséget mérő vizsga-részben az értékelési skálákban is megjelenik. Az első, könnyebb feladat skálája inkább az A2 szinthez igazodik, így jóval toleránsabb, mint a második feladathoz tartozó skála, amely a B1 szinten alapul.

A javítás alapelvei

1. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól.

2. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.

3. A dolgozatban a hibákat jelölni kell. A Javítási-értékelési útmutatóban megadott javítási jelrendszer használata nem kötelező, bármilyen más jelrendszer is használható.

4. Az ismétlődő nyelvhelyességi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni.

5. Az adott szinten bizonyos lexikai egységek és nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Erről pontos tájékoztatást nyújt a vizsgakövetelmény (40/2002. sz. Miniszteri rendelet). Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figye-lembe venni.

6. Az új helyesírás teljeskörű bevezetésével a régi helyesírással írt alakok nem fogadhatók el.

7. Figyelem! A „nullázási szabály” a két feladatban különböző! Amennyiben az első feladat-ban valamelyik szempont alapján a dolgozat 0 pontos, akkor a másik értékelési szempont alapján is 0 pontot kell rá adni. A második feladatban csak a Tartalom értékelési szem-pont alapján 0 pontos dolgozatok lesznek a többi szempont alapján is 0 pontosak. A két feladat értékelése egymástól független. Tehát ha a dolgozatot a fenti szabály miatt lenul-lázza az egyik feladatban, akkor a másik feladat értékelése nem lesz automatikusan 0 pont!

8. A második feladatban a vizsgázónak választási lehetősége van, és a megoldása elé beírja, hogy melyik témát kívánja kidolgozni. Ha a vizsgázó a második feladatban mindkét választási lehetőséget kidolgozza, és a javító tanár számára nem derül ki egyértelműen, hogy melyik feladatot választotta, akkor az első témát kell kijavítani és értékelni.



Első feladat

Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról:

Értékelési szempontok Maximális pontszám Tartalom és szöveghossz 5

Nyelvhelyesség 5

Összesen 10

Amennyiben a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor a másik értékelési szempont pontszáma is 0 pont.

Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szöveghossz

E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • megfelelően dolgozta-e ki a témát, • megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre.

A tartalmi teljesség megítélésénél az a döntő, hogy a vizsgázó közli-e az adott szituáció-ban lényeges információkat. Egyes vizsgafeladatoknál a tartalom értékelésénél a segédanyag (input) tartalmi információi is irányadóak lehetnek. Ekkor azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgázó írásműve nem tartalmaz-e sokkal kevesebb információt, mint a segédanyag. Amennyi-ben a feladat nem tartalmaz erre vonatkozó utasítást, akkor nem kérhető számon a vizsgázón az összes, segédanyagban megjelenő információ.

A dolgozat tartalmi szempontból megfelelő abban az esetben is, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír.

A nyelvi okokból érthetetlen szövegrészeket a Tartalom szempontnál nem lehet értékelni. Ez vonatkozik a megadott szövegből értelem nélkül lemásolt és rossz nyelvi környezetben hasz-nált szövegrészekre is. Az ilyen típusú hibákat figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény érté-kelésekor is. El kell fogadni azonban az olyan szövegrészeket, amelyeket a vizsgázó a segéd-anyagból vett át, és jó nyelvi környezetben használ.

Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, ami anyanyelvi olvasó számára nem ér-telmezhető, a tartalom kidolgozása nem tekinthető teljesen megfelelőnek.

A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vo-natkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás)

E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a

közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek, • megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás

normáinak. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a

megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolva-sás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mon-danivalót.



Értékelési skála (1. feladat) Tartalom és szöveghossz

5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és el-érte a megadott szöveg-mennyiséget (50-80 szó).

A vizsgázó általában meg-felelően tárgyalta a témát, és a megadott szöveghossztól alig tér el.

A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a té-mát, és/vagy a létrehozott szöveg a megadott szöveghossznál rövidebb, de még elfogadható.

A vizsgázó nem megfe-lelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szö-veg nagyon rövid (25 szó alatt). vagy: A vizsgázó más témáról ír.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont

A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a megértést nem zavaró hibát tartal-maz.

A szövegben több hiba fordul elő, a hibák alig nehezítik a megértést.

A szövegben sok hiba for-dul elő, a hibák néhány ponton nehezítik a meg-értést.

A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.

Második feladat

Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról:

Értékelési szempontok Maximális pontszám Tartalom 5

Formai jegyek és hangnem 3

Szövegalkotás 5

Szókincs, kifejezésmód 5

Nyelvtan, helyesírás 5

Összesen 23

Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor a többi értékelési szem-pont pontszáma is 0 pont.

Az értékelési szempontok részletes kifejtése

Tartalom

E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • hány irányító szempontra tért ki, és megfelelően tárgyalta-e azokat, • hogyan valósította meg a kommunikációs cél(oka)t.

Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek, és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfele-lőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá min-den lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizs-gázó azt adja meg, hogy negyedikes).



Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben a megfelelő kérdés feltevése azt jelenti, hogy a vizsgázó megfelelően fejtette ki az adott szempontot.

Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szem-pontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szem-pont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelé-sekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. A segédanyagból átvett szövegrészek esetében úgy kell eljárni, mint az első feladatnál.

Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A dolgozatot akkor is a megadott szempontok alapján kell értékelni, ha a vizsgázó a megadott témáról nem szemé-lyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír, vagy önmagáról ír, amikor általánosan kellene fogalmaznia.

Formai jegyek és hangnem

E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg • megfelel-e a levéllel, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek,

azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, • hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak.

Ennél az értékelési szempontnál a szintleírások engedékenysége az eddigi kipróbálások tapasztalatait tükrözi, amely szerint a levélforma betartása általánosan nagy gondot jelent a vizs-gázóknak. Most a dolgozat e szempont alapján még egy ponttal értékelhető, ha a vizsgázó tö-rekedett a levélforma betartására, azaz a két alapvető formai jegy, a megszólítás és az elköszö-nés elfogadható, valamint a levél hangneme még megfelelő. 0 pont akkor jár, ha hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás, ha a vizsgázó levél helyett fogalmazást ír, illetve ha a levél hangneme nem megfelelő. A későbbiekben azonban, amikor elvárható lesz a levél formai jegyeinek ismerete, a formai követelmények szigorúbb elbírálás alá esnek.

Az egyes formai jegyek abban az esetben helyesek, amennyiben a levélírás szabályainak megfelelnek, és illenek a levél típusához. A csak nyelvtani vagy helyesírási hibát tartalmazó variációk e szempont értékelésénél helyesnek számítanak.

Általános érvényű példák a formai jegyekre Néhány példa a helyes megszólításra és elköszönésre:

Helyes megszólítás Helyes elköszönés

Sehr geehrte Damen und Herren,/! Sehr geehrter Herr … ,/! Sehr geehrte Frau … ,/!

Mit freundlichen Grüßen Mit freundlichem Gruß Freundliche Grüße

Lieber/Liebe….,/! Liebe Freunde,/! Hallo,/! Hallo Peter / Leute / Freunde,/!

Mit (den) besten Grüßen Mit herzlichen Grüßen Herzliche / Liebe / Viele Grüße Herzlich(st) Tschüs, Tschüss / Ciao / Bis bald / Servus



Néhány példa az elfogadható megszólításra és elköszönésre:

Elfogadható megszólítás Elfogadható elköszönés

Sehr geehrte Herren,/! Verehrter / geehrter Direktor,/! Verehrte LAL Sprachen GmbH,/! Sehr geehrte Redaktion,/! Liebes Jugendmagazin,/! Hi,/!

Mit vielen Grüßen Vielen Dank Ich danke Ihnen im Voraus Mit Hochachtung Hochachtungsvoll Wir antworten auf alle Briefe

Helyes dátum: (Miskolc,)(den) 16.10.2003 – a levél jobb felső sarkában

Elfogadható dátum: (Miskolc,)(den) 16.10.2003 – nem a megfelelő helyen

Az aláírás akkor helyes, ha az elköszönés alatti sorban van. Néhány példa a helyes aláírásra: Péter Szabó / Szabó Péter Péter / die Deutschgruppe / Klasse 10D

Amennyiben az aláírás egy sorban van az elköszönéssel, akkor elfogadhatónak minősül. Nem elfogadható az aláírás abban az esetben, ha ellentmond a levél tartalmának és/vagy hangnemének.

Szövegalkotás

E szemponton belül azt értékeljük, hogy • logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, • megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, • hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl. egy-

szerű kötőszók, névmások).

A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét.

A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit akkor használja helyesen a vizsgázó, ha törekszik arra, hogy egyszerű kötőszók, névmások, határozószók stb. segítségével valódi szöveget hozzon létre. Amennyiben a vizsgázó minden mondatát azonos módon (pl. az „ich” személyes névmással) kezdi, nem mondható el az általa létrehozott levélről, hogy abban a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a vizsgázó csak azonos szerke-zetű egyszerű mondatokat ír, nem kaphatja meg a maximális pontszámot.

Szókincs, kifejezésmód

E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a

közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek.

Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolva-sás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mon-danivalót.

A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a „bringen” ige helyett



a „holen” igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Ha a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ (pl. „um+Dativ”), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni.

Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell.

E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés hibáit is figyelembe kell venni.

Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mon-dattan, az alaktan és a helyesírás normáinak.

Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. A további részletes útmutatást lásd a Szókincs, kifejezésmód szempontnál.



Értékelési skála (2. feladat) Tartalom

5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően. A vizsgázó a kommuniká-ciós célokat megfelelően valósította meg.

A vizsgázó négy vagyhárom irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. A vizsgázó a kommuniká-ciós célokat többnyire megfelelően valósította meg.

A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyál-talán nem. vagy: A vizsgázó egy irá-nyító szempontot dolgozott ki megfelelően, és van még olyan irányító szempont, amelyet részben tárgyalt. vagy: A vizsgázó legalább négy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg.

A vizsgázó csak egy irá-nyító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tár-gyalta a többi szempontot. vagy: A vizsgázó három vagy annál kevesebb irá-nyító szempontot tárgyalt részben. Alapvető kommunikációs célját nem éri el. vagy: A vizsgázó más té-máról írt.

Formai jegyek és hangnem 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

A szöveg formai jegyei tel-jesen megfelelnek a szöveg-fajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a cím-zetthez való viszonynak. Helyes a megszólítás, az alá-írás, a dátum és az elköszö-nés.

A szöveg formai jegyei nagy-jából megfelelnek a szöveg-fajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a cím-zetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás és aláírás, valamint elfogadható dátum és elköszönés.

A szöveg formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtá-nak, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a cím-zetthez való viszonynak. Van helyes vagy elfogadha-tó megszólítás és aláírás.

A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtá-nak, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a cím-zetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem elfogad-ható a megszólítás és/vagy az aláírás.

Szövegalkotás 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont

A szöveg felépítése, az irá-nyító szempontok elrende-zése logikus. A gondolati tagolás megfe-lelő: van bevezetés, tárgya-lás és befejezés. A vizsgázó megfelelő nyel-vi eszközök használatával valódi szöveget hoz létre. A mondatok szervesen kap-csolódnak egymáshoz.

A szöveg felépítése, az irá-nyító szempontok elrende-zése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gon-dolati tagolásra: van beveze-tés vagy befejezés. A vizsgázó törekszik arra, hogy valódi szöveget hoz-zon létre. A mondatok többnyire szer-vesen kapcsolódnak egy-máshoz.

A mondanivaló nem min-denütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiány-zik a bevezetés és befeje-zés. A szövegszerűség csak nyomokban fedezhető fel. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egy-máshoz.

A szöveg tagolatlan és átte-kinthetetlen. Az írásmű izolált monda-tok halmazából áll. A levél annyira rövid, hogy szövegként nem értékel-hető.

Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont

A szöveget a témának és a közlési szándéknak meg-felelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehe-zíti a mondanivaló megér-tését.

A szöveget nagyrészt a té-mának és a közlési szándék-nak megfelelő szókincs jel-lemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha ne-hezíti a mondanivaló meg-értését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóis-métlés.

A szöveget egyszerű szó-kincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyen-ként jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés.

A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasz-nálat több helyen akadá-lyozza a szöveg megérté-sét.

Nyelvtan, helyesírás 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont

A vizsgázó általában helye-sen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg kevés nyelvi (mondattan, alaktan, he-lyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megér-tést nem befolyásolják.

A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvi (mon-dattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, és/vagy ke-vés, a megértést nehezítő hiba jellemzi a dolgozatot.

A vizsgázó csak a legegy-szerűbb nyelvtani struktú-rákat használja. A szöveg sok olyan nyelvi (mondattan, alaktan, helyes-írás) hibát tartalmaz, ame-lyek a megértést nem befo-lyásolják, valamint több, a megértést jelentősen nehe-zítő nyelvi hiba fordul elő benne.

A szöveg a nyelvi (mon-dattan, alaktan, helyesírás) hibák miatt nem érthető.



Ajánlott jelrendszer

Első feladat

A hibákat a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a következő betűkkel: Ny = nyelvhelyességi hiba (lexikai vagy nyelvtani hiba), H = helyesírási hiba, É = értelemzavaró nyelvi hiba.

A szövegben használt jelek: aláhúzás = lexikai, nyelvtani vagy helyesírási hiba, √ (hiányjel) = hiányzik egy szó, nyíl = szórendi hiba, aláhúzás + i = ismétlődő hiba. i Az ismétlődő hibákat, valamint az olyan hibákat, amelyeknél az adott nyelvtani struktúra

vagy lexikai egység ismerete nem várható el a vizsgázótól, csak a szövegben kell jelölni, a javító sávban nem.

Második feladat

Az áttekinthetőség érdekében érdemes az egyes szempontokhoz tartozó jeleket egy-egy oszlopban egymás alá írni.

Tartalom

A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a szempont sorszámának megadásával:

4 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont, √3 (hiányjel + szám) = nem tárgyalt vagy nyelvi okból nem érthető tartalmi szempont,

2– (szám + mínuszjel) = érintett, de nem megfelelően kifejtett tartalmi szempont.

Formai jegyek és hangnem

A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:

Dátum = D Megszólítás = M

Köszönés = K Aláírás = A

A teljesítés minőségét a következő módon jelöltük: D (bekarikázott betű) = az adott formai jegy teljesítése helyes,

√A (hiányjel + betű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy,

K– (betű + mínuszjel) = az adott formai jegy elfogadható.

Szövegalkotás

Ennél a szempontnál nem használunk jeleket.



Szókincs, kifejezésmód

A hibákat a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a következő betűkkel: L = lexikai hiba, ÉL = értelemzavaró lexikai hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat

mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó.

A szövegben a következő jeleket használjuk:

aláhúzás hullámvonallal = lexikai hiba, ~~~~~~~~~~~~~~~~~~

aláhúzás hullámvonallal + i = ismétlődő lexikai hiba. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ i

Az ismétlődő hibákat nem kell jelölni a javító sávban.

Nyelvtan, helyesírás

A hibákat a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a következő betűkkel: G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = értelemzavaró nyelvtani hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat monda-

nivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet el-dönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó,

H = helyesírási hiba.

A szövegben használt jeleket: aláhúzás = nyelvtani vagy helyesírási hiba, √ (hiányjel) = hiányzik egy szó, nyíl = szórendi hiba,

aláhúzás + i = ismétlődő hiba. i

Az ismétlődő hibákat nem jelöljük a javító sávban.

/ColorImageDict > /JPEG2000ColorACSImageDict > /JPEG2000ColorImageDict > /AntiAliasGrayImages false /CropGrayImages true /GrayImageMinResolution 300 /GrayImageMinResolutionPolicy /OK /DownsampleGrayImages true /GrayImageDownsampleType /Bicubic /GrayImageResolution 300 /GrayImageDepth -1 /GrayImageMinDownsampleDepth 2 /GrayImageDownsampleThreshold 1.50000 /EncodeGrayImages true /GrayImageFilter /DCTEncode /AutoFilterGrayImages true /GrayImageAutoFilterStrategy /JPEG /GrayACSImageDict > /GrayImageDict > /JPEG2000GrayACSImageDict > /JPEG2000GrayImageDict > /AntiAliasMonoImages false /CropMonoImages true /MonoImageMinResolution 1200 /MonoImageMinResolutionPolicy /OK /DownsampleMonoImages true /MonoImageDownsampleType /Bicubic /MonoImageResolution 1200 /MonoImageDepth -1 /MonoImageDownsampleThreshold 1.50000 /EncodeMonoImages true /MonoImageFilter /CCITTFaxEncode /MonoImageDict > /AllowPSXObjects false /CheckCompliance [ /None ] /PDFX1aCheck false /PDFX3Check false /PDFXCompliantPDFOnly false /PDFXNoTrimBoxError true /PDFXTrimBoxToMediaBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXSetBleedBoxToMediaBox true /PDFXBleedBoxToTrimBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXOutputIntentProfile () /PDFXOutputConditionIdentifier () /PDFXOutputCondition () /PDFXRegistryName () /PDFXTrapped /False

/SyntheticBoldness 1.000000 /Description > /Namespace [ (Adobe) (Common) (1.0) ] /OtherNamespaces [ > /FormElements false /GenerateStructure false /IncludeBookmarks false /IncludeHyperlinks false /IncludeInteractive false /IncludeLayers false /IncludeProfiles false /MultimediaHandling /UseObjectSettings /Namespace [ (Adobe) (CreativeSuite) (2.0) ] /PDFXOutputIntentProfileSelector /DocumentCMYK /PreserveEditing true /UntaggedCMYKHandling /LeaveUntagged /UntaggedRGBHandling /UseDocumentProfile /UseDocumentBleed false >> ]>> setdistillerparams> setpagedevice

Nemet nyelv kozep irasbeli javitasi 0912users.atw.hu/ingyentetel/erettsegi feladatsorok/nemet...Német nyelv — középszint Javítási-értékelési útmutató ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

Documents