A második világháború óta legsúlyosabb recesszi- óval járó globális gazdasági válság kellôs közepén vagyunk, ahogy arra a Valutaalap novemberi jelentése is figyelmeztet. 1 A közelmúlt bankmentô akciói egyelôre nem tudták megállítani a dominó effektust, ezért a bankközi és vállalati hitelezés továbbra is pang. Az intenzív szakértôi és politikai vita ellenére mai napig nem látszik körvonalazódni az a válságkezelô program, amely hosszutávon is garantálná a kilábalást. A mára a reálgazdaságra is átterjedt pénzügyi válságból csak állami beavat- kozással lehet kilábalni, hangzik a Valutaalap másik figyelmeztetése. Egy másik, nem kevésbé jelentôs globális pénzpiaci tényezô, bizonyos Soros György pedig a Közép-Európai Egyetemen november 11-én tartott elôadásán amellett érvelt, hogy ezeket az állami beavatkozásokat a zöld energiarendszer és a fenntartható gazdaság infrastruktúrájának kiépítésére kell használni. A reálgazdaságivá alakult hitelpiaci krízis mellett az éghajlatváltozás és a globális egyenlôtlenségek a neoliberális kapitalizmus kudarcát jelzik. Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország, amely a rendszerváltás óta a neoliberális fejlôdési modellben látta a szép új világba vezetô utat? Milyen pénzügyi rendszer és milyen gazdaság- politikai eszközök szolgálnák egy stabilabb, fenntarthatóbb és igazságosabb gazdaság kialakítását hazai és nemzetközi szinten? 1 IMF (2008) Bankmentô akció: a bankszektor állam általi pénzügyi „megtámogatását” értjük. Zöld energiarendszer alatt a jelenlegi, kimerülô és környezetszennyezô, fosszilis energia- forrásokon alapuló energiatermelés helyett a jelenleginél takarékosabb és sokkal inkább a megújuló energia- forrásokra támaszkodó energia- rendszert értjük. Hitelpiaci krízis: a kihelyezett hitelek tömeges „bedôlése” (azaz a tömeges fizetésképtelenség) következtében a globális bankszektor olyan mértékû veszteségeket szenved, amely mûködôképességét veszélyezteti. Neoliberális kapitalizmus: a piaci elvek, a szabadpiaci logika (pl. szabadkereskedelem, globálisan egyre szabadabb tôkemozgások) kiterjesztése az élet mind több területére, és ezzel együtt az állami beavatkozás minimalizálása. Fenntartható kiút a válságból A Védegylet közpolitikai javaslatai Írta: Scheiring Gábor, 2009. január Közremûködött: Boda Zsolt és Málovics György Reálgazdaság: Mára a pénzügyi tranzakciók volumenének megnövekedése alapján szokás a pénzügyi szféra és a reál- gazdaság “elszakadásáról” beszélni. Azaz, egyes vélemények szerint a pénzpiacok egyre kevésbé kapcsolódnak áruk és szolgáltatások valóságos termeléséhez és cseréjéhez. Ennek egyik példája a devizakereskedelem volumenének megnövekedése. Míg 1977-ben a globális devizaforgalom 18,3 milliárd USA-dollárt tett ki naponta, 1999-ben már elérte az 1,8 billió USA-dollárt, ráadásul a devizaügyletek 80%-át 7 napnál rövidebb futamidôre kötötték. Ezzel szemben a javak és szolgáltatások globális kereskedelme az 1999-es év egészét tekintve mindössze 6,8 billió USA-dollárt tett ki. Azaz kevesebb, mint négy napi devizakereskedelem elegendô lett volna az 1999. évi teljes világkereskedelem lebonyolí- tására. A reálgazdaság és a pénzügyi szféra elszakadását erôsíti, hogy a spekulációk révén a pénzügyi piacokon sokkal nagyobb profitot lehetett elérni, mint a termelô szférában. http://www.freeweb.hu/eszmelet/54/bellon54.html 2008. OKT 15-ÉN AZ USA KÖZPONTI BANKJÁNAK ELNÖKE EZZEL NYUGTATTA A LAKOSSÁGOT MINDENT MEGTESZÜNK AZÉRT, HOGY ELKERÜLJÜK A GAZDASÁGI HANYATLÁST! EZT JÓ TUDNI HÁT KÁR IS LENNE A GAZ- DASÁGUNKÉRT INGATLANÁRVERÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI MEGSZORÍTÁSOK HAJLÉKTALANSÁG MUNKANÉLKÜLISÉG CSÔDÖK A fekete-fehér képregények forrása (kivéve 8. oldal): http://economicmeltdownfunnies.org/wp-content/uploads/2008/12/EconomicMeltdownComicbook.pdf Kiadványszerkesztés: Kiss Maja MIT KÖVETEL- HETÜNK, MILYEN CÉLOK LEBEGJENEK A SZEMÜNK ELÔTT A VÁLSÁG KEZELÉ- SEKOR? NEM CSAK AZT, HOGY A GAZDASÁG FELLENDÜLJÖN, DE AZT IS, HOGY A GAZDASÁGI LELASSULÁST KIVÁLTÓ EGYENLÔTLENSÉGEKET FELSZÁMOLJUK. BÁRMILYEN MEGOLDÁST IS TALÁLUNK A JELENLEGI VÁLSÁGRA, A VÁLSÁG MEGOLDÁSÁNAK MINDENKÉPPEN KEZELNIE KELL A KLÍMAVÁLTOZÁST, AZ OLAJFÜGGÔ- SÉGET, AZ ÉLELMISZER-ÖNREN- DELKEZÉST ÉS -BIZTONSÁGOT, A SZENNYEZÉST; HELYI ÉS GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN PEDIG AZ ÁLLAM- POLGÁRI RÉSZVÉTELT, AZ ÁTLÁT- HATÓSÁGOT ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS SZOLIDARITÁS ELVÉT. A dokumentum a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és az Európai Unió támogatásával jött létre, annak tartalmáért kizárólag a WEED és a Védegylet Egyesület felelõsek. EU DG Development
6
Embed
NEM CSAK AZT, HOGY A GAZDASÁG FELLENDÜLJÖN, DE AZT IS ... · kiss maja mit kÖvetel-hetÜnk, milyen cÉlok lebegjenek a szemÜnk elÔtt a vÁlsÁg kezelÉ-sekor? nem csak azt,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A második világháború óta legsúlyosabb recesszi-
óval járó globális gazdasági válság kellôs közepén
vagyunk, ahogy arra a Valutaalap novemberi
jelentése is figyelmeztet.1 A közelmúlt bankmentô
akciói egyelôre nem tudták megállítani a dominó
effektust, ezért a bankközi és vállalati hitelezés
továbbra is pang. Az intenzív szakértôi és politikai
vita ellenére mai napig nem látszik körvonalazódni
az a válságkezelô program, amely hosszutávon is
garantálná a kilábalást. A mára a reálgazdaságra
is átterjedt pénzügyi válságból csak állami beavat-
kozással lehet kilábalni, hangzik a Valutaalap
másik figyelmeztetése. Egy másik, nem kevésbé
jelentôs globális pénzpiaci tényezô, bizonyos
Soros György pedig a Közép-Európai Egyetemen
november 11-én tartott elôadásán amellett érvelt,
hogy ezeket az állami beavatkozásokat a zöld
energiarendszer és a fenntartható gazdaság
infrastruktúrájának kiépítésére kell használni.
A reálgazdaságivá alakult hitelpiaci krízis mellett
az éghajlatváltozás és a globális egyenlôtlenségek
a neoliberális kapitalizmus kudarcát jelzik.
Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország,
amely a rendszerváltás óta a neoliberális fejlôdési
modellben látta a szép új világba vezetô utat?
Milyen pénzügyi rendszer és milyen gazdaság-
politikai eszközök szolgálnák egy stabilabb,
fenntarthatóbb és igazságosabb gazdaság
kialakítását hazai és nemzetközi szinten?1IMF (2008)
Bankmentô akció: a bankszektor állam általi pénzügyi
„megtámogatását” értjük.
Zöld energiarendszeralatt a jelenlegi, kimerülô és
környezetszennyezô, fosszilis energia-forrásokon alapuló energiatermelés
helyett a jelenleginél takarékosabb éssokkal inkább a megújuló energia-
forrásokra támaszkodó energia-rendszert értjük.
Hitelpiaci krízis:a kihelyezett hitelek tömeges„bedôlése” (azaz a tömeges
fizetésképtelenség) következtében aglobális bankszektor olyan mértékû
Reálgazdaság: Mára a pénzügyi tranzakciók volumenénekmegnövekedése alapján szokás a pénzügyi szféra és a reál-gazdaság “elszakadásáról” beszélni. Azaz, egyes véleményekszerint a pénzpiacok egyre kevésbé kapcsolódnak áruk ésszolgáltatások valóságos termeléséhez és cseréjéhez. Ennek egyik példája a devizakereskedelem volumenének megnövekedése. Míg 1977-ben a globális devizaforgalom18,3 milliárd USA-dollárt tett ki naponta, 1999-ben már elérteaz 1,8 billió USA-dollárt, ráadásul a devizaügyletek 80%-át
7 napnál rövidebb futamidôre kötötték. Ezzel szemben a javakés szolgáltatások globális kereskedelme az 1999-es évegészét tekintve mindössze 6,8 billió USA-dollárt tett ki. Azaz kevesebb, mint négy napi devizakereskedelem elegendôlett volna az 1999. évi teljes világkereskedelem lebonyolí-tására. A reálgazdaság és a pénzügyi szféra elszakadásáterôsíti, hogy a spekulációk révén a pénzügyi piacokon sokkalnagyobb profitot lehetett elérni, mint a termelô szférában.http://www.freeweb.hu/eszmelet/54/bellon54.html
Mi a reálbér? A jövedelemért megvásárolható termék, illetve szolgáltatásmennyiség.Azaz, amikor az infláció mértékemeghaladja a nominálbér (azaz amegszerzett jövedelem) növekedését,akkor, bár jövedelmeink nônek, az ezen megvásárolható termékek,szolgáltatások mennyisége csökken.
I. Globális helyzetkép:válságok találkozása
A globális pénzügyi buborék. A hetvenes évektôl
kezdve - a világháború után kialakult, rögzített
árfolyamokon alapuló ún. bretton woodsi pénz-
ügyi rendszer összeomlása után - a pénzpiac
soha nem látott expanziója vette kezdetét.
E fejlôdés eredményeként gyökeresen megválto-
zott a pénzügyek szerepe: míg korábban aláren-
delt és instrumentális funkciót töltöttek be, addig
Spekuláns: Olyan ügyletkötôk, akik lefedezetlen pozíciótfoglalnak el valamely eszközben az árfolyamemelkedésére vagy csökkenésére számítva. Olyan piaciszereplôk, akik hajlandók magas kockázatot vállalni kellôen magas hozam reményében. A spekulánsokvárakozásaik alapján kötnek derivatív (az ügylet értéke a deriváció alapjául szolgáló termék áralakulásától függ)ügyleteket, és ôk biztosítják a pénzügyi piacok likvidi-tását, azaz azt, hogy minden termékre és minden lejáratralehessen üzleteket kötni. Ezen befektetôk akkor kötnekpéldául határidôs vételi szerzôdést egy pénzügyi termékre,ha annak árfolyam-növekedésére számítanak. Ebben az esetben ugyanis, ha lejáratkor a termék árfolyama a kötési árfolyam felett lesz, akkor a piacon megfigyelhetôárfolyam és a kötési árfolyam különbségét megnyerik az üzleten (a határidôs szerzôdés keretében a kötésiárfolyamon megveszik a terméket, és a magasabb piaciárfolyamon eladják). http://betbulls.hu/cms2/word/id/606
Jelzáloghitel: A hitel fedezeteként ingatlan szolgál,amire jelzálogjogot jegyeznek be.
2 3
Bár politikusaink kezdetben nehezen akartak
tudomást venni róla, hazánkat is meglehetôsen
súlyosan érintette a pénzügyi válság. Az állam-
csôd lehetôsége, a forint, valamint az OTP elleni
spekulatív támadások elemi erôvel hívták föl a
figyelmet a magyar gazdaság sebezhetôségére.
Ez a sebezhetôség részben az elmúlt évek elhibá-
zott gazdaságpolitikájából, részben - az ezzel
összefüggô - kormányzati hiteltelenségbôl és
részben a mai globális gazdasági rendszer
szerkezetébôl fakad.
II. Magyarország fokozott sebezhetôsége SSEEGGÍÍTTSSÉÉGG!!
a tágabb ökológiai válságnak), valamint a globális
szegénységnek nem lenne köze egymáshoz, mintha
elképzelhetô lenne egymástól független kezelésük.
Neoliberális exportkényszer: a jelenlegi neoliberális
kapitalizmusban az országoknak(vagy egyéb területi egységeknek,
pl. régiók) pénzügyi-gazdasági egyensúlyuk megôrzése érdekébenfolyamatosan exportjuk bôvítésére
kell törekedniük, amely sok esetben -egyéb exportcikk nem lévén -
a természeti erôforrások túlhasználásához, rövidtávú
kiaknázásához vezethet.
Rövidtávú szemlélet a pénzügyiszférában: a reálgazdaság háttérbeszorulásával a pénzügyi felhalmozás
kerül elôtérbe, amit többek közöttjellemez a 7 napon belüli ügyletek
arányának növekedése.
A jövô diszkontálása A jövô leértékelése, amit a
közgazdászok jellemzôen a pozitívreálkamatlábakkal azonosítanak.
Azonban, ha e kamatlábakmegfelelôen magasak (meghaladják
pl. a megújuló erôforrások fenntartható használatából származó,évrôl évre elérhetô jövedelmet), akkor
a profit és/vagy tulajdonosi értékmaximalizálására törekvô gazdaságiszereplôk ezen erôforrások jelenbeli
teljes kiaknázására lesznekösztönözve (hiszen míg egy halastófenntartható használata évrôl-évre5% jövedelmet hoz, addig a pénz
pl. a bankban 10%-ot).
Miért magasak a forintkamatok?A magyar állam felelôtlengazdálkodása miatt (is) a MagyarNemzeti Bank úgy érzi, hogy a forintárfolyamának stabilitása érdekébenfontos a jegybanki alapkamat maga-san tartása/emelése, mivel ezteremt(het) keresletet a forint iránt,így erôsítve annak árfolyamát. Az európai jegybanki alapkamatnáltartósan magasabb jegybanki alap-kamat következtében a devizábantörténô hitelfelvétel az utóbbi néhányévben jóval olcsóbb volt a forintbantörténô hitelfelvételhez képest.
Mi fán terem az állampapírpiac?Az állam jellemzôen az állampapírokkibocsátásával juthat hitelhez. Ezek piaca az állampapírpiac.Amennyiben az állammal (annakfizetôképességével) szembeni bizalommegrendül, a gazdasági szereplôknem (még nagyon magas kamat mellett sem) hiteleznek az államnak,azaz nem vesznek állampapírokat.
KKV: kis- és középvállalkozás.Jellemzôen azokat a vállalkozásokatnevezzük így, amelyeknek foglalkoz-tatotti létszáma 10 és 250 közt van.
Külföldiek túltôkésítettsége: A munkavállalás magas költségeire a külföldi vállalatok a munka tôkévelvaló helyettesítésével reagáltak - többet költöttek gépekre, berende-zésekre, s szinte alig növelték a foglalkoztatottak számát -, ami a 2000-es évek közepére a fejlettségiszintünkhöz viszonyított túltôkésített-séghez vezetett. A túltôkésítéskövetkezményeképpen pedig jelen-tôsen lecsökkent a Magyarországrabefektetett tôke határhaszna, ezért akülföldiek egyre kevesebb beruházásteszközöltek. E jelenség mindmáigtart, s komoly akadályt jelent a jövô-beli növekedésünk számára is."(Barabás, Holtzer, Orbán és Vojnits,2008: 8)
MMII KKOOMMOOLLYYAANN SSAAJJNNÁÁLLJJUUKK,, AAMMII
TTÖÖRRTTÉÉNNTT VVEELLEETTEEKK!!””
Hiteltelen gazdaságpolitika. Az elhibázott,
túlköltekezô és hiteltelen gazdaságpolitika
története jól ismert. Az államadósság mára
megközelíti a GDP hetven százalékát, aminek
következtében a forintkamatok rendkívül ma-
gasak, ami egyben a nagyarányú devizahitelezést
is ösztönözte. A magyar gazdaságot rövidtávon
két veszély fenyegette élesen. Az egyik az állam-
csôd, azaz, hogy az állam nem képes finanszírozni
folyó kiadásait, mert szokásos hitelforrása,
az állampapírpiac lényegében befagyott.
Ezzel szorosan összefügg a második veszély is.
Amennyiben az állam nem tudja magát finan-
szírozni, arra sem lett volna forrása, hogy szük-
ség esetén megmentsen egy bajba jutott magyar
pénzintézetet, ahogy azt az Egyesült Államok vagy
számos nyugat-európai ország tette. Részben
ezzel magyarázható az OTP elleni spekulációs
támadás. A forráshiány továbbá azzal is
fenyegetett, hogy a külföldi befektetôk eladják
11 milliárd euró nagyságú államkötvényeiket,
így az euró árfolyama jelentôsen zuhant volna.
Félperifériás helyzet. Álláspontunk szerint ennél
fontosabb azt elemezni, hogy miért került ilyen
helyzetbe a magyar államháztartás. Mivel az
állampapírpiac nem csak Magyarországon, hanem
az egész régióban egyszerre fagyott be, nehezen
tarthatóak azok az érvek, melyek szerint a fenti-
ekben is ecsetelt hiteltelen és túlköltekezô
gazdaságpolitika lenne az egyedüli felelôs.
Hazánk, a régió legtöbb országához hasonlóan -
mely alól csak Szlovénia kivétel - egy alapvetôen
neoliberális fejlôdési modell mellett kötelezte el
magát a nyolcvanas években. Ennek lényege
a hirtelen és gyorsan végrehajtott liberalizáció és
privatizáció volt, illetve az ennek révén bevonzott
viselkedésre ösztönözték e két szektort. A külföldi
szektor visszafogta az élômunka alkalmazását,
azaz leállította a munkahelyteremtést, és tôke-
befektetéssel helyettesítette azt. A hazai KKV
szektor eközben elsôsorban az adóelkerülés
stratégiájára támaszkodott, mivel tôkebevonásra
nem volt lehetôsége. A külföldieknek
túltôkésítettségük miatt egyre kevésbé éri meg
Magyarországon befektetni, míg a KKV szektor
pedig helyzetébôl fakadóan nem képes növeked-
ni, ugyanis gyakorlatilag nem tud tôkéhez jutni
(Kelet-Európában a KKV-k hitelhez jutási
lehetôsége nálunk a legrosszabb - egy a KKV
szektorban végzett Eurobarométer felmérés
alapján hazánkban csak a vállalkozások 33%-a
tartja egyszerûen elérhetônek a banki finanszírozást,
szemben a kelet-európai 54%-os átlaggal),
az adóelkerülésre épülô foglalkoztatás pedig
lehetetlenné teszi a hatékonyság növekedését
elôsegítô átlátható vállalatszervezési technikák
alkalmazását.3 A multinacionális szektor tehát
zárványszerûen van jelen a magyar gazdaságban,
termelékenysége 3,4-szer nagyobb a hazai tulaj-
donú vállalatokénál.4
2Nagy szerepe volt ebben az Oriens Kilábalás címû tanulmányának.
3Hozzátartozik a képhez az is, hogy a KKV-k egy része nem is akar, vagy jellegébôl fakadóan nem is tud növekedni
(lásd „kisboltok” vagy fodrászat), ezért nem lehet a szektortólegységesen a középvállalkozássá érést elvárni. Mindemellett
a szektorban a jelenleginél jóval nagyobb jövedelem- ésálláshely-teremtô potenciál van, aminek kiaknázásához a
zárványszerûség felszámolása alapvetô fontosságú.
4Barabás, Holtzer, Orbán és Vojnits (2008), SAPRI (2001).4 5
HHÚÚ,,
EEZZ ÓÓNNIIXX!!
MMÉÉÉÉÉÉÉÉGG
AAKKAARROOKK!!
HHÉÉ,, NNEEMM!!
EEZZ SSÁÁRR!!
VVIIGGYYÉÉTTEEKK
IINNNNEENN!!
Pénzügyi válság, szociális válság és környezeti
válság - egy tôrôl fakadnak. A megoldás csak
rendszerszintû átalakítás formájában képzelhetô el.
A tûzoltás fontos, de édeskevés. A személyes
értékváltás fontos, de elégtelen. Nincs varázsre-
cept. Sem a kapitalizmus felszámolását követelô
hangok, sem a technológiai fixben hívô, a status
quot fenntartani igyekvô intézkedések nem jelen-
tenek valódi megoldást. Rövid, közép és hosszú
távú intézkedések komplex rendszerébôl álló
cselekvési programra van szükség, melyek részben
helyben, részben regionális, részben pedig csak
nemzetközi együttmûködésben valósíthatóak meg.
A neoliberális kapitalizmus intézményrendszerét
kell átalakítani, úgy, hogy a rendszer logikája
változzon meg. A válság lehetôség, hogy
a politikai elit kihúzza a fejét a homokból és
túllépjen saját provincializmusán.
Új összefogásra, új vízióra és új eszközökre van
szükség. Az ökopolitikára hárult a feladat, hogy
felvázoljon egy olyan jövôképet és cselekvési
tervet, mely valódi választ ad a válságok
találkozására. Ezért az alábbi programot ajánljuk
megvalósításra:
Átalakítások Magyarországon
Az azonnali összeomlás veszélye az IMF-EU-
Világbank csomag (20 milliárd eurós hitelkeret)
révén rövidtávon elhárult, így most a feladat az
ország pénzügyi helyzetének olyan stabilizálása,
mely képes megteremteni egy hosszú távú és
fenntartható kilábalás alapjait. Mivel expanzív
költségvetési politikára rövidtávon nincsen
lehetôség, a hangsúlyt a stabilizációra, a válság
költségeinek egyenlô elosztására és a szerke-
zeti reformokra kell helyezni Ennek érdekében
a következô lépések megtétele szükséges:
• tovább kell csökkenteni a költségvetési
hiányt. A bevételek növelését elsôsorban a
fogyasztási és jövedéki adók (pl. az üzem-
anyagot terhelô adók), a vagyonadó és a „zöld
adók” (lásd alább) növelése, bevezetése
révén tartjuk elképzelhetônek. A kiadási oldalon
nem látunk egyetlen szektort, ahol elviselhetetlen
társadalmi feszültségek nélkül százmilliárdos
nagyságrendben lehetne megtakarításokat
elérni, így valószínûleg több szférából, körülte-
kintô mérlegelés után lehet forrásokat lefaragni.
III. A fenntartható kiút:Zöld New Deal
Expanzív költségvetési politika:az állam bevételeit jelentôsen
meghaladó mértékben költekezô költségvetési politika, amely a gaz-daságban a kereslet élénkítéséhez
vezethet és így növelheti ajövedelmeket és a foglalkoztatást,
azaz hozzájárulhat a válságból való kilábaláshoz.
A közpénzügyi törvény az államfelelôtlen túlköltekezését és túlzotteladósodását hivatott kordában tartani az által, hogy a költségvetésihiányt törvényben meghatározottkereten belül tartja.
A profitrepatriálás a nyereség„kimenekítését” jelenti: a hazánkbanmûködô külföldi cégek Magyar-országon keletkezô nyereségüketnem feltétlenül hazánkban költik el(pl. fektetik be újra), hanem azt azországból kivonják.
Transzferárazás: multinacionálisvállalatok az országhatárokon átnyúló,de cégcsoporton belüli „ügyletek”lebonyolításával nagy mennyiségûnyereség eltüntetésére képesek (pl. papíron know-howk cserélnek így gazdát cégcsoporton belül), amelyaz adóelkerülés eszközéül szolgál.
Hitelminôsítô intézetek: napjainkra a befektetôi kockázat-
észlelést nagyban meghatározó ún.nemzetközi hitelminôsítô intézetek
alakultak ki, közülük a legismer-tebbek a Sandard and Poor's
és a Moody's. Ezek bizonyos idôszakonként egyesrégiók /országok/települések/cégek
értékpapírjait minôsítik abból a szempontból, hogy azok mennyi
kockázatot rejtenek magukban. Egy ország hitelminôsítésének
lerontása meghatározza például azt,hogy az adott ország milyen áron jut
forrásokhoz (a kockázatosnak ítéltesetekben ugyanis a befektetôk
drágábban - magasabb kamatra -adnak csupán hitelt).
Hitelkihelyezés: amennyiben a hitelminôsítô intézetek
a hiteleket alacsony kockázatúnakítélik, akkor hozzájárulnak a hitelezés
ösztönzéséhez.
A helyi pénz vagy szívességbank kisebb közösségekben tud mûködni:
az egymásnak nyújtott gazdaságitevékenységek révén teremt
hitelpénzt. (A pénznek nem kell valódi pénznek lennie, lehet egy
kockás füzetbe történô bejegyzés is.)Ha munkát végzek neked, hitelpénz
kerethez jutok, amit mások munkájának a megfizetésére vagy
áruvásárlásra fordíthatok. A LETS alkalmas lehet hátrányos
helyzetû közösségek gazdaságitevékenységének, sôt, közösségi
életének felvirágoztatására. A világban ma több ezer helyen,
elsôsorban az Egyesült Államokban,Kanadában és az Egyesült
Királyságban mûködnek ilyen rendszerek.
JJÓÓ NNAAGGYY SSLLAAMMAASSZZTTIIKKÁÁBBAA
JJUUTTTTAATTTTAATTOOKK MMIINNKKEETT!!
BANKOKHITELIGÉNYLÔ
SSUUBBPPRRIIMMEE VVÁÁLLSSÁÁGG
A globális pénzügyek reformja
Tisztában vagyunk vele, hogy hazánk lehetôsége
a nemzetközi gazdasági kormányzás alakítására
kicsi, ugyanakkor a jelenlegi helyzet soha vissza
nem térô alkalmat ad arra, hogy hazánk pozitív és
elôremutató javaslatokkal és ilyen kezdemé-
nyezések támogatásával felhívja magára a figyel-
met és visszaállítsa az elmúlt években elpárolgott
bizalmat. A gyengén szabályozott és instabil
globális pénzügyi rendszer helyébe egy stabil
és a hosszú távú gazdasági, társadalmi és
környezeti szempontokat egyaránt figyelembe
vevô globális pénzügyi rendszert kell létrehozni.
Ennek érdekében:
• tôzsdei nyereséget meg kell adóztatni, a
devizatranszferekre ki kell vetni az ún.
Tobin-adót, ezáltal korlátozva a rövidtávú
spekulatív mozgásokat, hûtve a pénzügyi
rendszert, továbbá új forráshoz juttatva a
fejlesztési programokat;
• fel kell számolni az adóparadicsomokat
(az USA terrorizmus elleni harc jegyében tett
pénzmosás elleni lépései megmutatták, hogy
politikai akarat esetén felszámolhatóak az
offshore központok), az együtt nem mûködô
államokkal szemben szankciókat kell
bevezetni, a velük való kereskedés korlá-
tozásának lehetôségével;
Adóparadicsom alatt olyan országot, települést vagy egyéb
területet értünk, amely olyan kedvezô adózási feltételeket
biztosít, hogy ez által vonzóvá válik a befektetôk szemében.
Sok cég azonban csak névleg van jelen az adóparadicsom-
okban, hogy így elkerülhessék azokat az adókat, amelyeket
tényleges gazdálkodásuk helyszínén fizetniük kellene. Az ún.
offshore-cégek jelentôs része is ebbe a kategóriába tartozik.
• a bankok tôkehányadra vonatkozó elôírásait
szigorítani kell, a 8%-os tôkekövetelményt
emelni kell és a tôkeszabályokat ki kell
terjeszteni az új típusú eszközökre
(pl. hitelderivatívák);
• az ENSZ égisze alatt létre kell hozni egy új,
demokratikusan ellenôrzött multilaterális
nemzetközi pénzügyi hatóságot, mely felü-
gyeli a pénzpiaci folyamatokat, elemzi a
pénzügyek hatását a reálgazdaságra,
a természeti környezetre és a társadalom-
politikai célokra, valamint koordinálja a
tôkeáramlással kapcsolatos politikákat,
kiváltva ezzel a WTO/GATS szerepét;
• az elmúlt évtizedekben csúfosan szereplô
hitelminôsítô intézeteket - melyek a
figyelmeztetések ellenére gerjesztették
a kockázatos hitelkihelyezést - sokkal
határozottabb szabályozás alá kell vonni;
• a szabályozatlanul tevékenykedô, spekulációra
szakosodott, a rövidtávú gondolkodást intézmé-
nyesítô fedezeti alapok (az ún. hedge fundok)
mûködését radikálisan korlátozni kell - bár
ezek szerepe Magyarországon egyelôre csekély,
a nemzetközi fellépésre nagy szükség van;
• a helyi gazdasággal szorosan együttmûködô,
csekély profittal dolgozó takarékszövetkezetek,
helyi és non-profit bankok II. világháború
után kialakult rendszerét újra kell éleszteni
az EU versenyjoga alóli mentesítésükkel,
adókedvezményekkel és népszerûsítô
kampányokkal; illetve nagyobb teret kell
biztosítani a helyi erôforrások jobb kihasz-
nálását lehetôvé tevô helyi pénzeknek (LETs).
HHIITTEELLSSZZOO--
VVEETTKKEEZZEETT
Ármechanizmus: a piacon a gazdasági szereplôk az árak változásán (ármechanizmuson)keresztül kommunikálnak egymással.Az árak jelzik elvileg a relatívszûkösséget, és bizonyos elméletiközgazdaságtani modellek szerintezen közvetített információ alapjáneszközül szolgálnak a társadalmi jólét maximalizálásához. A valóságban e folyamatok természetesen sokkal bonyolultabbak,mint az elméleti modellekben.
GPI, HDI, SHDI: e mutatók a jelenlegi gazdaságpolitika által fôjóléti mutatóként számon tartott GDP-t (amely nem más, mint az adott ország területén megtermeltés végsô fogyasztásra került ter-mékek- és szolgáltatások értékbeliösszessége) korrigálják úgy, hogy az a piaci ügyletek értéke helyettténylegesen a társadalmi jólétet,illetve annak változását mutassa.
GPI - Genuine Progress Indicator -Valódi Fejlôdés Indikátora - a szemé-lyes fogyasztás korrigálja többek közta jövedelemelosztással (igazságosabbjövedelemelosztás esetén magasabbtársadalmi jólétrôl beszélhetünk), a gazdasági növekedés környezeti és társadalmi költségeivel (negatívirányba), illetve a piacon nem megje-lenô, de a jólétet növelô tevékeny-ségek (pl. házimunka) értékével (pozitív irányba).
HDI - Human Development Index,Emberi Fejlôdés Indexe. Az ENSZ jóléti mutatója (az ENSZ évente pub-likálja az ún. Human DevelopmentReportban), amely a személyesfogyasztás mellett a jólét kompo-nenseként számításba veszi azemberek egészségi állapotát, illetvetanulási lehetôségeiket is.
SHDI - Sustainable HDI - Fenntart-ható Emberi Fejlôdés Indexe: a HDI-tkörnyezeti szempontokkal bôvíti.
Egy kötöttpulóvert
szeretnék Az ajtóimatszeretném
befestettetni
Spanyolul szeretnék
tanulni
8 9
A reálgazdaság újraélesztése ökológiai
ugrással
A válság már most reálgazdasági recesszióhoz
vezetett, ami fokozza a társadalmi problémákat
és terepet ad az erôszakos mozgalmak meg-
erôsödésének. A piac önmagában mûködésképte-
len, az ármechanizmus egyedül alkalmatlan
az ökológiai és szociális válság kezelésére.
A hitelezés a bizalomvesztés miatt gyakorlatilag
leállt, ezért a vállalkozások nem tudják beruházá-
saikat finanszírozni. Az ördögi kört csak kívülrôl
lehet megtörni. A harmadik világháború és az
ökológiai katasztrófa helyett itt az alkalom az
ökológiai ugrásra és a fenntartható gazdaság
kiépítésére egy új ökológiai keynessianizmus
révén. Ennek jegyében javasoljuk:
• a gazdaság motorját nem a fenntarthatatlan
hitelezésbôl finanszírozott fenntarthatatlan
fogyasztásra (autóipar és szén alapú energia-
rendszer) kell építeni, hanem a megerôsített
helyi gazdaságra és a zöld piacra: a helyi
élelmiszertermelésre, és a megújuló
energiák (pl. biomassza) alkalmazása révén a
helyi energiatermelésre, a kis- és középvál-
lalatokra, a szövetkezetekre és egyéb
közösségi vállalkozásokra, amelyeknek
elsôdleges célja nem a profittermelés, hanem
a munkahely- és esélyteremtés;
• az ökológiai ugráshoz szükséges tudás és
technika elôállításához államilag finanszíro-
zott kutatás-fejlesztési programokat kell
indítani;
• szükséges, hogy különbséget tegyünk gazdasá-
gi növekedés és fejlôdés közt, azaz a GDP
növelése ne legyen önmagában cél, hanem
esetlegesen egyéb társadalompolitikai célok
megvalósításának, más, ténylegesen az
emberi jólétet mérô mutatók (mint pl. a GPI,
HDI, illetve SHDI) növelésének eszközeként
szolgáljon;
• közösségi forrásokból az eddigieknél nagyság-
rendekkel nagyobb mértékû támogatásokkal
ki kell építeni a fenntartható gazdaság
infrastruktúráját: beruházásokra van szükség
az energiahatékonyságba, a megújuló
energiákba, az ökológiai építôiparba,
a fenntartható közösségi közlekedésbe,
az ökológiai mezôgazdálkodásba;
• az ökológiai gazdaság mûködtetése elképzel-
hetetlen egészséges és képzett emberek
nélkül, ezért a közszolgáltatások (egész-
ségügy, oktatás, víz és csatorna, közösségi
közlekedés) privatizációja helyett azok
fejlesztésére, igazságosabbá és
hatékonyabbá tételére van szükség - csak
így szavatolható, hogy a gazdasági fejlôdésbôl
származó elônyökbôl mindenki részesedjen;
• e programok finanszírozhatóak, ha megvalósul-
nak a fenti stabilizációs lépések, valamint
ha újraszabályozzuk a pénzügyi szférát -
ez esetben a forrásoldalon kiemelt jelentôsége
van három intézkedéscsoportnak:
1 nemzetközileg koordinált adók (mint amilyen
a fent hivatkozott Tobin-adó, vagy a szén-adó)
kivetésével óriási összegek szabadíthatóak fel
a fejlesztések fedezetéül - számos ország
jelezte, hogy hajlandó lenne ilyen adók
bevezetésére, amennyiben további országok
csatlakoznak hozzájuk;
2 az erôforráshasználat és környezetterhelés
megadóztatásával, illetve az élô munkát
terhelô adók és járulékok csökkentésével
javítható a foglalkoztatás és ösztönözhetôek
a fenntartható gazdasági tevékenységek;
3 jelentôsen fokozni kell az államok közötti
adóügyi együttmûködést: csökkenteni kell
az adóversenyt, vissza kell szorítani
a transzferárazást, ezáltal jelentôs
adóbevétel növekmény érhetô el.
Hivatkozások és felhasznált irodalom
ATTAC International (2008): The Time has Come: Let's Shut Down the
Financial Casino. ATTAC's Statement on the Financial Crisis and Democratic
Alternatives.
Barabás Gyula, Holtzer Péter, Orbán Krisztián és Vojnits Tamás (2008):
Kilábalás: Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítésérôl.
Budapest: Oriens
Beijing Declaration (2008): The Global Economic Crisis: An Historic Opportunity
for Transformation. An Initial Response from Individuals, Social Movements
and Non-Governmental Organizations in Support of a Transnational Programme
for Radical Economic Transformation.
Benedek Dóra, Lelkes Orsolya, Scharle Ágota és Szabó Miklós (2006):
“A magyar államháztartási bevételek és kiadások szerkezete 1991-2004
között”, Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. február (119-143. o.)
European Green Party (2008): Put Capitalism on a Green Leash. Adopted
resolution, 9th COUNCIL MEETING, Paris, 9-12th October 2008.
George, Susan (2008): Transforming the Global Economy: Solutions for a
Sustainable World. The Schumacher Lecture, October 10, 2008.
ILO (2008): Green Jobs: Towards Decent work in a Sustainable, Low-Carbon
World. Geneva: ILO.
ILO (2008): World of Work Report 2008: Income Inequalities in the Age of
Financial Globalization. Geneva: ILO.
IMF (2008): World Economic Outlook Update. November 6. Washington, D.C.: