HITEL 38 N. Pál József „Mi voltunk a földnek bolondja…” világtörténelem „leghosszabb százada” a XIX. volt. Forrásvidéke a nagy francia forradalom 1789-ből, illetve a hozzá vezető gondolatok az ész kultuszával, az „em- ber feljő” ideájának mindenhatóságával, végpontja egy revolverdörrenés 1914. június 28-án, tudatosítván bennünk, hogy az életet nem csupán a ráció, de egyben az ösztönvilág is uralja. Az a százhuszonöt esztendő a biztonság – nemkülönben a maga- biztosság – korának tetszhetett visszanézve, a világ beláthatóságában, megismerhető- ségében, megtervezhetőségében az ember rendületlenül bízni látszott, még az éppen soros háborúkban sem akarták végleg tönkretenni a legyőzöttet az idő tájt, s két nemzet - közi konferencia zárónyilatkozatában is kijelentették, hogy Európában az újabb fegyve- res konfliktus lehetősége végleg kiküszöbölődött. Széles sugárutak épültek a nagyvá- rosokban, „büszke tornyok” emelkedtek – Barbara Tuchman amerikai történész hasonló című könyve a korszak, az 1914 előtti idő metaforájává lett szinte –, az új század hajna- lára távbeszélő, repülőgép, benzin hajtotta automobil, mozgókép is született, s öntelten hitte, aki hitte, hogy egy ember gyártotta luxushajó előtt még a jéghegy sem lehet akadály. Aligha véletlen, hogy a Titanic 1912. áprilisi katasztrófája a rohanva közelgő új világ „előhangjává” lett az emlékezetben, avagy a magabiztosság gőgje s és a kiszol- gáltatottság metszéspontja, hisz az a hosszú-hosszú század önnön szétporladásának, pusztulásának jeleit, tendenciáit is kihordta méhében – ahogy azt akár Marx Károly (aki XIX. századi vízióval gondolkodott mindenről) is mondhatta volna. Meglehet, e folyamatot a klasszicizmus szinte geometrikus elrendezettségét meg- kérdőjelező romantika felismerte már, de a francia modernekkel indult művészi hullám egészen biztosan. Ki vitatná, hogy Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé, Edgar Allan Poe versei, Stendhal, Flaubert vagy Dosztojevszkij regényei csakúgy a világ s a lélek összetettségéről, talányosságáról, sejtelmességéről, tökéletes uralhatatlanságáról tanús- kodtak, mint a ráció tapasztalatait felülíró, az érzékek, benyomások relativizmusáról valló impresszionizmus, zenével, festészettel, irodalommal, mindennel. S mi minden történt még? Miközben Sigmund Freud a lélek örök harmóniavágyába vetett hiteket is felforgatta, Albert Einstein egyenesen arról beszélt – a speciális relativitáselméletről szóló tétele 1905-ben született –, hogy még a tér s az idő világában is „minden másként van”, mint véltük addig. Az önmagának helyet követelő, majd áttörő modern irányzatok N. Pál József (1957) irodalomtörténész, az ELTE oktatója. A
7
Embed
N. Pál József2014. bruár 39 az addig megdönthetetlennek tudott szemléleti és gondolati alakzatokat is megrepesz-tették, s miközben hitte az ember, hogy „örökre berendezkedett”
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
H I T E L 38
N. Pál József
„Mi voltunk a földnek bolondja…”
világtörténelem „leghosszabb százada” a XIX. volt. Forrásvidéke a nagy francia forradalom1789-ből,illetveahozzávezetőgondolatokazészkultuszával,az„em- berfeljő”ideájánakmindenhatóságával,végpontjaegyrevolverdörrenés1914.június28-án,tudatosítvánbennünk,hogyazéletetnemcsupánaráció,deegybenazösztönvilágisuralja.Azaszázhuszonötesztendőabiztonság–nemkülönbenamaga-biztosság–koránaktetszhetettvisszanézve,avilágbeláthatóságában,megismerhető-ségében,megtervezhetőségébenazemberrendületlenülbíznilátszott,mégazéppensorosháborúkbansemakartákvéglegtönkretennialegyőzöttetazidőtájt,skétnemzet-közikonferenciazárónyilatkozatábaniskijelentették,hogyEurópábanazújabbfegyve-reskonfliktuslehetőségevéglegkiküszöbölődött.Szélessugárutaképültekanagyvá-rosokban,„büszketornyok”emelkedtek–BarbaraTuchmanamerikaitörténészhasonlócíműkönyveakorszak,az1914előttiidőmetaforájáválettszinte–,azújszázadhajna-láratávbeszélő,repülőgép,benzinhajtottaautomobil,mozgóképisszületett,sönteltenhitte,akihitte,hogyegyembergyártotta luxushajóelőttméga jéghegysemlehetakadály.Alighavéletlen,hogyaTitanic1912.áprilisikatasztrófájaarohanvaközelgőújvilág„előhangjává”lettazemlékezetben,avagyamagabiztossággőgjesésakiszol-gáltatottságmetszéspontja,hiszazahosszú-hosszúszázadönnönszétporladásának,pusztulásánakjeleit,tendenciáitiskihordtaméhében–ahogyaztakárMarxKároly(akiXIX.századivízióvalgondolkodottmindenről)ismondhattavolna.
Hazánkekorszakvégpontjáhozaddigitörténelmetánleginkábbmagabízóálla-potábanérkezett,hogyaztánaligöt-hatesztendőmúltánegyöröknektudottezeréveshistóriaszámunkra–úgytűnik–mindörökrebefejeződjék.Mindazt,amivelünkakkor,1914és1920közöttszintesokkszerűenmegesett,feldolgozniazótasemsikerült,tánnemissikerülhetett.Amanagy,későbbazegyessorszámotkapottháborúvégkifejlete,1918–20átláthatatlan,mégaszakszerűnekszántértelmezőiattitűdötisfeloldhatatlanindulatokkalszínező,determinálókavargásamindent,demindentmegváltoztatottbennünkéskörülöttünk–előreamainapig.A„hazákvesztekel”döbbenetealegtra-gikusabbrészelettekataklizmánakcsupán,ottésakkoralelkünkbenésatudatunkban–demégazemlékeinkbenis!–mindenszilánkokrarobbant,agondolkodásunkkal,azérzékelésünkkel,azazótavalóterveinkkel,álmainkkal-álmodozásainkkal,válaszkí-sérleteinkkelegyütt.TrianonéskörnyezeteaMegfeszítésolyanszimbolikussközbennagyonis„evilági”tapasztalatokkalsújtotttörténetlettszámunkra,amitnemkövetett,s talán nem is követhetett Feltámadás.
Pedigmindenmáskéntnézettkiennekelőtte.A„boldogbékeidők”korakéntem-legettükkésőbbezeketazévtizedeket,stény,hogyMagyarország1867–1914közöttiszakaszaaddigsohasemmegéltcivilizációsfejlődésthozott.Nagyhatalomként–avagyegynagyhatalomimmáronegyenrangútársországaként–nézhettünkönmagunkra,főlegamillenniumiesztendőután.Az1873-ban„összehozott”Budapestlakossága1910-remegháromszorozódott,megközelítetteazegymilliót,körút,földalattivasútépült,színházak,operaház,s1902-reaParlamentisálltaDuna-parton,amiamagamonumentalitásávalegynagyratekintőnemzetéletrevalóságátishirdetniakartatán.Alighakétséges,hogyavárostnemkilencvenháromezernégyzetkilométerfőváros-akéntképzelteelsenkiemberfia,sőt,hittükis,hogyazöröknekgondoltOsztrák–Ma-gyarMonarchiaközpontjaBécsbőltörvényszerűmódonhamarosanBudapestrekerül.RákosiJenő,anémetcsaládbaszületett,demagyarrálettíró,publicista,színházigaz-gató,laptulajdonos,aszázadfordulólegnagyobbhatásúközvélemény-formálójaegye-nesenígybeszélt:„ÉrtsemegvalaháraavénEurópa,hogyaHabsburgokhatalmánakalapjaéserejeMagyarország[…]ÉshaEurópánakszükségevanaKözép-Dunánáligazinagyhatalomra,enagyhatalmatcsakazaMagyarország–Ausztriavalósíthatjameg,amelybenavezetőszerepagyorsankibontakozóésfejlődőmagyaroké,nempedigahanyatlóésvisszafejlődőnémeteké.”1905-bőlvalókesorok,amikoreroppantbefo-lyásosembermárháromesztendejeegy„harmincmilliósmagyarbirodalmat”vizionáltnagyonkomolyan(„Nemkellidecsakharmincmilliómagyar,ésezenahelyen,ezenaföldönelsőszerepetjátszunkEurópahistóriájában,ésmienkEurópaKelete!”–írta1902júliusában),samikorHoitsyPálNagy-Magyarország,BeksicsGusztávpedigMátyás király birodalma és Magyarország jövője címmelírtkönyvet.Volthátönbizalombőven,snohaeromantikatörténelemszemléletébengyökerezőkoncepciótaTiszaKálmán–TiszaIstván-féleliberális-konzervatívtradíciónemigazánosztotta,RákosiJenőéselvbarátiköre(ApponyiAlbertsazifjabbAndrássyGyulaisidetartozott)hihette,hogyakorban
H I T E L 40
nacionalistánaknevezettfüggetlenségikoalíció1905-ösgyőzelmével,majd1906-oshatalomrajutásávalegondolatszámáranyíltkivégképpatér.MiközbenaPárizsból1905januárjában,éppanevezetesválasztásokidejérehazatértAdyEndreazÚjversekkötetlegkeserűbbciklusának(A magyar ugaron)asoraitkörmölteaHáromHollóbor-foltoktólmocskosasztalán:„Elvadulttájongázolok:/Ős,bujaföldöndudva,muhar,/Eztavadmezőtismerem,/EzamagyarUgar.”
Valóbanúj,provokatívhangvoltez,annyibizonyos.SnohaazAdy-versmindentfelforgatóésátrendezőáttörésének1905–06-oslegendájátazirodalomtörténet-írásbal-oldalifeleszívóseltökéltséggelteremtettemeg,tudnivaló,hogyeköltészetetakutyasemnagyonugattamegakkor.AzÚjverseketlelkendezvefogadókritikákatmind-mindAdybarátai,munkatársaiírták,akötetetafiatalBabitsésKosztolányiegyenesenviszolyogvavettekézbe,mégaPetőfitésAranytistenítőGyulaiPál-tanítványHatvanyLajosisértetlenkedettegysort,ahoniszellemiéletpozícióbanlevőrészenemhogynemrendültmeg,dehallórasemfogtaadolgot.Miértistettevolna,hiszengyőztesneksmagabiztosnakérezhettemagát,samodernköltőihangotnemigazánhitteellenfélnekmég.RákosiJenőékfelőlnézveafolyamatokat,anagyobbveszélytamindhatározot-tabbanhelyetkövetelőszabadgondolkodóiattitűdjelentettealighanem,aTársadalom-tudományiTársaság1906.augusztusiszakadása,majdaHuszadik Század címűfolyóiratradikálisfordulata,aztánJásziOszkár1907.januáriprogramcikke(Az Új Magyarország),deazindulatok–AzAdy-jelenségellenikonzervatívindulatokis–csak1908-tól,annakisinkábbamásodikfelétőlszabadultakel.Akkor,amikormárAdysemaz1905–06-oshangon,hanemsokkalösszetettebbmodorbanbeszélt.Akkorsakövetkezőesztendők-benaszellemi–sennekrészekéntazirodalmi–életkettészakadnilátszott,a„kétoldal”közöttsemmiféleátjárásnemlétezhetett,sbelsőviták,koncepcionáliskülönbségekugyanmindkét„oldalon”voltakszámosan,ámazelfoglaltpozíciókmindazérték-ésértelmezésipreferenciákat,mindazérdekekartikulációját,mindabeszédmódotvég-képpdetermináltákszinténmindkét„oldalon”.Atradíciófolytonosságátvigyázókon-zervatívoldalfelőlnézvéstminden,amimodernség,szabadgondolkodóiigényvagyújrafogalmazásiszándékvolt,rombolásnak,aszázadosértékekfelrúgásának,lényegé-bennemzetellenesgesztusnaklátszott,mígamoderngondolatokfelőlmindenállag-védő,őrzőéserősítőszándékjavíthatatlan,ígypusztulásratermettelmaradottságnak.Azegyikfélőrizni,védeniakartaarégiMagyarországot,merthitte,hogycsakígymenthetőmegamagaegészében,amásikarégitlebontvaformáltavolnaújjáminde-nestől,lényegébenésszándékaszerintugyanezért.
relmi,azéletformaélményt,apolitikaiinspirációt,amagyarsághozvalótartozásánakélményétmind-mindamagaambivalenciájában–igényébenéslehetetlenségében–segyszerreéltemegalkotóként,„aMindenkellettsmegilletaSemmisem”dacossorátvalóbankomolyangondoltaő.Messzirőljött,ésmesszirementazélete,hogyaHunn új legenda egymásiksorátisidézzem,némilegpontatlanul,aXIX.sareákövetkezőXX.századösszesproblémájátzsigereibenélteát,ésemelteművéatársadalmi,politi-kaiakarattólametafizikáig,hogyazÉlet,amelyetnagybetűvelírt,rendezettsérettünkvalócsodamaradhassonmég,miközbenaztisőírtalemár1909-ben,hogy„mindenegészeltörött”.Életét,magyarságát„áldáskéntsátokként”,afeszültségekbenélésalkal-maként(nacionalizmusellenességként-patriotizmusként,antiklerikalizmusként-isten-hitként,szabadgondolkozókéntsa„fajtájához”végzetesenkötődő,„veleegy”ember-ként)fogtafelszétválaszthatatlanul,műve–az„AdyÖsszes”–valóbaneposzihatású,teljesvilágkép,akárcsakDantéé,ahogyaztBabitsMihályiselmondtamár.