MYRON DISZKOSZVETJE

Görög mü> észét cikTihe: Rémi N'agy Lexikona

MYRON DISZKOSZVETJE

Görög: mvészet — 689 — Görögr mvészet

szettel ellentétben tartózkodott a szertelen mére-tektl, a díszít elemeknek túltengésétól és a ren-deltetésnek megfelel legtermészetesebb módonoldotta meg a legkülönbözbb feladatokat. A gö-rög épületek elrendezése világos, könnyen átte-

kinthet ; szerkezete az anyagnak megfelel, szi-

lárd és rendkívül tartós, úgy, hogy akárhány em-lék az évezredekviharaival, föld-

rengéssel dacol-

va, ma is fenn-

áll ; minden tag-

ja a szerkezet

szervesrészét te-

szi; méretein ne-mes arányosságés törvényszer-ség uralkodik

;

szerkezeti és dí-

szít elemeit át-

gondoltság és

összhangzatos-

ság jellemzi;

plasztikai és fes-

ti díszítésében

szeszélyesség-

nek avagy fény-

zésnek nincsen

nyoma.A görög építé-

szet legkiválóbb,

befejezett szép-

ség alkotása atemplom, mely

1. ábra. A'Parthenon »lapr:«za.Századokon átaz

j^ építmvészet-nek legfbb föladata volt: rajta fejldött ki a

görög építésnek két változata, a dór és az ión

stílus ; az itt fejlesztett szerkezeti és díszít for-

mákat átvitték az építészet egyéb alkotásaira;

«zeknek nagy részét tökéletességük miatt a

következ korok épít stílusai is alkalmazták,

doma szintjén, a stylobates-en emelkedik a temp-lomház, melynek állandó frésze a téglalap-alaprajzú, háromoldalt zárt és ablaktalan, a ne-gyedik (keleti) oldalon szóles ajtónyílástól áttörtfallalhatárolt fhajó(naos, cella, 1. sz'ávegábra, h.) ;gyakran el- (pronaos, a) és hátsó csarnok (opis-

thodomos, d) járul hozzá. A Parthenonnál a cella

és hátsócsamok között még egy terem (c) fordulel. A cellában nyert elhelyezést az istenség-nek szobra : a templom a szó szoros értelmébenvéve isten háza, nem mint a keresztény kultusz-ban a hívk gyülekez helye ; ezért a bels tér

mérsékeltebb arányú ; ahol nagyobb, s a hajónakgerendákkal való áthidalása szükségessé tette,

ott a hajót hosszában elhelyezett ketts oszlop-sor egy szélesebb f- és két keskenyebb mellék-hajóra osztja (1. meUéklet, 2. ábra) ; ezeket azoszlopsorokat rendszerint két kisebb átmérj,egymás fölé helyezett oszlopsorból alakítják,

mert egyetlen, a mennyezetig ér oszlop magas-ságának megfelelen nagy átmérvel bírt volnas így a bels teret nagyon megszükitette volna.A templom hajóját küls oszlopsor díszíti ; leg-

gyakrabban — ez a görög templom tipikus for-

mája — köröskörül (2. szwegáiyra V.), akkor aneve peripteros ; ennek egyszersítése az amphi-prostylos (pl. Nike temploma az athéni Akropoli-son) és a prostylos (Artemls temploma Epidau-rosban, 2. ábra IV., III.), ahol a keskeny hom-lokzatokat, avagy csak a keleti homlokzatot osz-

lopsor elzi meg, mely a rajta nyugvó tetveloldalt nyílt csarnokot alkot. Még egyszerbb, kis

szentélyeknél elforduló változatok az in-antis

(Nemesis régibb temploma Rhamnusban), vagykettzött in-antis (Artemis temploma Eleusisben)

templomok (2. ábra I., II.), melyeknél az el-,

ül. el- és hátsó csarnokot a hosszoldalak elre-szök és homlokpülérben végzd fala és a hom-lokpillérek (antae) közé foglalt 2—2 oszlop al-

kotja. Ál- vagy pseudoperipteros-nak (2. ábraVI.) nevezik azt a formát, mikor a hajót nemkülönálló oszlopsor övezi, hanem féloszlopok.

/. • A //^^^

Görög mvészet — 690 Görög mvészet

fordulnak kerek alaprajzú templomok is, kétféle

változatban : a monopterosnál (2. ábra IX.) a

templomot a köralakban elhelyezett oszlopsor al-

kotja, melyen a tetzet nyugszik (Eoma és Augus-tus temploma az athéni Akropollson) ; ha az osz-

lopsoron belül még köralakú hajófal is van, ke-

letkezik a körperipteros (2. ábra X, példája az

epidaurosi Asklepios szentély tholosa). A temp-

lomház falait köböl építették. Kezdetben vályog-

téglát használtak a templom építésénél is, mintazt a kb. VIII. sz.-beli olympiai Heraionnál meglehetett állapítani, késbb vályogfal csak magán-házak emelésénél fordul el ; a monumentális épü-

leteket mészkbl, vagy márványból faragott

kockákból emelték, melyeket vakolat nélkül,

kampók segítségével helyeztek el egymás feletti

sorokban. Égetett téglát a görög építészet nemalkalmazott; az oszlopok és a gerendázatnakis k, iU. márvány az anyaga, csak kezdetben

használtak ilyenekül fatörzseket, ill. gerendákat.

A görög építészetet jeUemzi a kszerkezet és

annak vízszintes betetzése; uralkodó rajta az

egyenes vonal; a boltozást nem alkalmazták,

csak kivételesen íordul el az archaikus korbanbástyakapuzatoknál, késbb meg néha a helle-

nisztikus korban. A templom szerkezete a teher-

hordó merleges és a terhet képvisel vízszintes

tagok harmonikus összekapcsolásán alapszik. Azoszlopsortól övezett templom a görög építészet-

nek legsajátosabb, legszebb alkotása. Az oszlop

és a rajta nyugvó gerendázat határozza meg az

épületnek mvészi jellegét ; e két szerkezeti elem-

nek formai sajátságai és arányai szerint két,

egymástól eredetükben és fejldésükben határo-

zottan elválasztott rendszert különböztetünk meg,a dór és az lón stílust ; a kortathosl az utóbbinak

válfaja. A dór és lón rendszer méltatását 1. Osz-

loprendek. Az oszlop és a gerendázat méreteinekarányegysége az oszlop alsó átmérje ; a dór osz-

lopnál a magasság az átmér 4—6Vs-szerese kö-

zött váltakozik, olyformán, hogy kezdetben kisebb,

késbb egyre növekszik, az V. sz.-bell templomok-nál az átmér és magasság viszonya átlag 1 : öVj-Az lón stílusnál ugyanazt a fejldést tapasztal-

juk, az oszlopok egyre karcsúsodnak (a magas-ság T'/g— 10-szeres átmér közt váltakozik), agerendázat pedig alacsonyabb lesz. A templomotnyeregtet zárja, melynek födésére terrakotta v.

márványcserepeket használtak. Ez a nyeregteta templom keskeny oldalain háromszög ormotalkot (tyrapanon), melynek mezejét rendszerint

szobormvekkel, végpontjait koronázó dísszel

(akroterlon) látták el. — A templom keskeny ol-

dalalt díszít, mindig páros számú, oszlopok számaszerint van tetrastylos (4), heocastylos (6) és ok-

tastylos (8) — ez utóbbi kett a normális — aztán

dekastylos (10) és dodekastylos (12 oszlopú) temp-lom ; a perlpteros templomok hosszoldalai a virág-

korba tartozó emlékeknél rendszerint a homlok-zati oldal oszlopszámának eggyel megtoldott két-

szeresét tüntetik fel. A templomhajó a keleti ol-

dalán lev nagyméret ajtón át nyerte világítá-

sát ; a tetn hagyott nyílás segítségével megvilá-gított (ú, n. hypaethralis) templomok csak kivétel-

kép fordulnak el, olykópen, hogy azoknál nyíltbels udvar volt. Általánosan dívott a keletelés.

mely szerint a templom ftengelye keletnyugati

Irányt mutat és fbejárata K. felé néz. Érdekessajátsága az V. sz. egynéhány templomának(Parthenon, Theselon), hogy az alapzat és geren-

dázat vízszintes vonalai enyhén Iveitek, azaz kö-zepük felé fokozatosan domborodnak. A templo-

mot rendszerint szobordísszel látták el, de ezt

csak ott alkalmazták, ahol szerkezetileg fontos

építészeti részletet nem takar el : a tyrapanonon(oromcsoportozatok) ; reliefeket látunk többnyire adór gerendázat metopéüi, rellefszalagot az lón

templom frízén ; elfordul reliefdlsz a cella külsfalának fels részén is (Parthenon). A polychro-

mia Is már az archaikus korban dívik, a régi

templomoknál használt anyagok (kagylós mészk,vályog, fa) szükségessé tették a stuccóval vagyterrakottával való födést, s ezek a stuccofelüle-

tek meg terrakottalapok önkényt kínálkoztak abefestésre. A márványépületeknél Is megtartott

ták a festést, melyet a környez természet szín-

pompája Is megkövetelt és amellyel az egyes épí-

tészeti részleteket hangsúlyozták és a szobordíszt

a háttér színezésével jobban láthatóvá tették.

A polychromia fszlnei a kék és piros, mellyel

fleg a gerendázatnak a síkból kiemelked részét,

valamint a szobordísznek hátterét festették meg

;

a mennyezet kazettáit kékre festették, errl azalapról arany csillagok v. világosabb szín dl-

szítmóny vált le ; a padlót sokszor színes mozaikfödte.

Az archaikus kor nevezetesebb emlékei: ta

olympiai Heralon (Vlll. sz.), melynek rendkívüli

fontossága van a görög építészet történetében,

amennyiben világosan feltünteti az átmenetet afából és vályogból fölépített mykenel megaron és

a kszerkezet dór templom között; továbbá fon-

tos a thermonl templom (VI. sz.), fleg azonbanSzicíliának és Alsó-Itállának számos, a dór rend-

szer régles, zömök, nyomott arányalt feltüntet

templomai (Selinus, Segesta, Paestima 1. meUéklet

1. ahra); továbbá a korlnthosl ApoUon-templom,a rhamnusl régibb templom, Athénának régi temp-loma az Akropollson, a samosl Hera-templom, az

assosl templom stb. A virágkorbeli görög építé-

szet fbb emlékei: a klttinö karban fenmaradtú. n. Concordla-templom Akragasban (ma Gir-

gentl), u. 0. Zeus óriás méret szintén dór stíl

temploma ; az olympiai Zeus templom (dór),Aeglna

Aphala-temploma (dór) ; a delphll Apollon-temp-

lom ; a dór építészet remeke az athéni Parthenon,Iktinos és Kalllkrates mve (1. melléklet 3. és 4.

ábra) ; u. o. az lón Erechthelon (1. meUéklet 5.

ábra) és Athena Nike temploma ; az athéni alsó-

városban az ú. n. Theselon (dór); Poseldonnaksunlonl temploma (dór), a rhamnusl nagyobbtemplom; az eleuslsi misztériumok színhelyéül

szolgáló, a rendestl eltér alaprajzú Telesterion,

melyet Iktinos tervei szerint Korolbos, Metage-

nes ós Phllon építettek ; ApoUonnak ugyancsakIktlnostól tervezett phlgaleial temploma (dór),

Athena Alea tegeal temploma, Epidauros temp-

lomai ; Ki8-Ázslának két óriás méret lón stíl

temploma az ephesosi Artomislon és a miletosi

Didymalon ; ugyancsak lón stíl a príenel Athena-

templom. A hellenisztiktis kor templomai közül

megemlítjük az aphrodislslasi ión pseudodlpte-

GörOg mvészet 691 Görög mvészet

rost ; a korinthosi stílusnak legnagyszerbb, szá-

zadokig épült emlékét : az athéni Olympieiont ; akerek alaprajzú Arsinoeiont Samothrake szigetén

és Pergamen (1. o.) templomait.Kis (rendesen in-antis alaprajzú) templomok

módjára épültek az ú. n. kincsesházak, melyekbena kiüönbözö államok fogadalmi adományai nyer-

tek elhelyezést, ilyenek nagyobb számmal Olym-pia és Delphi szent kerületeiben emelkedtek.Szent kerületek díszes bejárataként monumentá-lis kapuzatokat, propylaeumokat (gör. propylaia)

építettek, olyformán, hogy az egy v. több kapu-nyílást magába foglaló fal elé és mögé oszlopos

csarnokot tettek ; ezek sorában legnagyobbszerüaz athéni Akropolisnak Mnesikles tervei szerint

készült díszkapuja (1. Athén). A görög építészet

jellemz alkotásai közé tartoznak az ú. n. stoák,

oszlopcsarnokok ; a templom tetvel födött oszlo-

pos körjáratának különböz célú építkezésekre

való átvitele ; sétahelyül szolgáló stoák majd min-den városban voltak, hol egyhajójuak, hol közé-

pen vont faltól V. pülérsortól több hajóra oszlot-

tak ; kezdetben földszintesek, késbb emeletesek.Stoák övezik sokszor a piacot, az agorát ; máskormeg megelzik a vásárcsarnok bolt- és bódésorát.

A testgyakorlás céljaira szolgáló^iínwá^mmoA: és

palaestrák : négyzetes oszlopsortól övezett udvarkörül csoportosított termekbl és ezekkel kapcso-

latos fürdhelyiségekbl álló fényes épületek. Averseny színhelyei a stadionok, melyeknek (kb.

200 m.) hosszú téglalapalakú pályáját köröskörüllejtsen emelked k- v. márványpadsorok veszikkörül. Minden valamirevaló görög városnak meg-volt a maga kbl v. márványból épített szín-

háza: a játék és kar színteréül szolgáló köralakúszabad orchestrát lejtsen emelked néztér veszi

körül, melynek félköríves kpadsorait a felvezetlépcssorok ékalakú részekre osztják ; a néztér-rel szemközti oldalon a színházi épület (skene)

terül el, annak oszlopokkal díszített homlokoldala(proskenion), mely az orchestra felé néz, szolgál

a játék hátterétil ; a hellenisztikus korban a pro-

skenionnal kapcsolatosan külön emelvényes szín-

pad épül.Atet nélküli színházak igen nagy közön-

séget fogadhatnak be, a megalopolosi pl. 40000-nél

több néz számára épült, az athéni Dionysos szín-

házban (1. Athén) 17000 ember fért el a márvány-padokon; legépebben Epidauros színháza jutott

ránk. Az oszlopsorok szerves, szerkezeti alkalma-

zása jellemzi az állami kultusz céljait szolgáló

nagy oUárépítkezéseket, amelyeknek leghíresebb

példája a pergamoni nagy Zeus-oltár (1. mellék-

lei, 6. ábra). A síremlékek sorában is találkozunk

monumentális épületekkel, amin például a kis-

ázsiai xanthosi Nereida-emlék(l. melléklet ?. ábra),

vagy Maussolos királynak halikamassosi (Kis-

Ázsia) emléke, amely után az emlékszer sírépü-

leteket mauzóleumoknak szoktuk nevezni. Míg arégibb görög városok, még Perikies Athénje is,

silány anyagból (vályog) épült kis házakból, girbe-

görbe szk uteákból állottak, addig késbb, külö-

nösen a hellenisztikus korban Hippodamos építész

elvei szerint egyenes, egymást derékszögben ke-

resztez uteákkal épültek a városok, melyeket

nyilvános terek és ezek körül csoportosított pom-pázó középületek díszítettek. Egy ilyen hellenisz-

tikus város képét rizte meg számunkra a nem-rég kiásott kisázsiai Priene. A görög ház udvar-ház, melyet rendesen ablaktalan fal rekeszt el azutcától, az utcai homlokzatdísztelen ; a ház helyiségei (3.

szövegábra) a bels, sokszoroszlopos udvar körül vannakcsoportosítva; az utcával szem-közti oldalon van a fterem,mely oszlopos v. pilléres csar-

nokkal tekint az udvarra, az

utóbbit folyosó v. pitvar köti

össze az utcával. Mind a ma-gán-, mind a középületeket

sokszor emeletesen építették.

2. Görög szobrászat (1. a

képmellékleteket). A görögm-vészi szellem els önálló szob- ^rászi megnyilatkozásának

g ^^^^^egyetemes, világtörténeti je- Görög iiáz alaprajza,

lentsége abban áll, hogy azatletikailag edzett emberi test szerves szépségét

és etikai értékét fölfedezte á mvészi ábrázolásszámára. Ez a fölfedezésegyúttal századokra nyúlófejldés programmját foglalta magában. Az em-beri testnek az az elkel nagyszer eszménye,mely a G. alkotásaiban él, mélységesen benne gyö-kerezik a görög faj sajátos érzésvilágában, deegyben örök érvényesség kifejezje mindannak,ami tisztán és nemesen emberi.

A G. történetének megírásánál sok nehézség-gel kell megküzdenünk. írott kútfink fogyaté-

kosak, megbízhatatlanok; emlékanyagunk töre-

dékes, csonka. Csak kivételes eset az, midn az

Írott források adatai vagy fólirások révén egy-egy

fennmaradt szoborm mesterét és korát teljes biz-

tonsággal megállapíthatjuk. Ezek az objektív tör-

téneti tények a fejldésnek úgyszólván mórföld-

mutatói, melyek irányítással szolgálnak a név-

telen emlékek fejldéstörténeti helyének és sze-

repének meghatározásánál. Ezeken a nehézsége-

ken kívül a kutatásnak számolnia kell azzal

is, hogy mesterek keze müve csak kevés ma-radt ránk, legtöbbjét csak római másolatok révénösmerjük, melyek minség és hitelesség tekinte-

tében eltérnek egymástól s ennek következtébentörténetileg csak kritikával értékesíthetk. Vi-

szont segítségünkre van munkánkban az a bámu-latos következetesség és takarókosság, mely a

görög mvészet egész fejldése során tapasztal-

ható. Egyes elszigetelt, már els megnyilatko-zásában teljesen kiforrott mvészi ötlettöl el-

tekintve, a szobrászi motívumoknak századostörténetük van. Továbbfejlesztésükön müvészge-nerációk dolgoztak.

A G. anyaga fképen a bronz és a márvány. Afejldés korai szakaszában használt fa és puhamészk (poros) nem tettek szert állandó jelentö-

ségre. Emlékekbl csupán ez utóbbit ösmerjük

;

a híres aranyelefántcsontmüveknek és akrolithok-

nak (1. 0.) pedig csak elszórt nyomait rizzük. AG. hatásának az anyagnál is sokkalta fontosabb

tényezje volt: a szinezv^s, a polychromia, amitermészetesen csak kivételes esetekben maradtfönn napjainkig. A színezést a görög mvészeknem természetutánzás céljaira használták, hanem

M*

Görög mvészet — 692 — Görög: mvészet

az építészeti koretek közé illeszked szobrászat

dekorativ értékének, az egyes alakok és csoportok

áttekinthetségének s a benyomás képszer vilá-

gosságának a fokozására. Ennek a szempont-

nak felel meg mindvégig a szinek kiválasztása,

bárha késbb a mvészek a valóságnak bizonyos

koncessziókat tettek (1. az ú. n. Nagy Sándorszarkofág színezését).

A görög mvészet ragyogó prológusa, a Kr. e.

II. évezred krétai mvészete monumentális szob-

rokat nem alkotott. Ers dekorativ érzéke kis

méretekhez kötötte. A szó szoros értelmében vett

monumentális G. els próbálkozásai a Kr. e.

Vni.—VII. sz.-ba nyúlnak vissza. Kifejldéséhez

a közvetlen ihletet a fejlett, méreteiben is impo-

záns egyiptomi plasztika szolgáltatta. A kezd,archaikus G. alaptípusai : az álló, ül és fekve

elrekúszó alakok világosan elárulják egyiptomi

eredetüket, de görög mvészi kezekben az átvett

motívumok csakhamar új, önálló életet kapnak.

A puha, elmosódott egyiptomi formák helyébe ed-

zett, feszült izomzat lép, az arc mosolyra derül,

a szoborm minden izében er és akarat kifeje-

zése lesz. (V. ö. az u. n. teneai Apollót.) Ezen a

fokon a G. Isten és ember között még az ábrázo-

lásban nem tesz különbséget. Az ábrázolás tárgyát

határozottsággal csak a kísér föKi'ás adja meg.Az archaikus G.-nak sajátos Janus-természete

adott csodálatos ert ; merészen elretör, újít, deugyanakkor szívósan ragaszkodik a megteremtetttípusokhoz ; továbbfejlesztésükön bámulatos ki-

tartással dolgozik s csak azokat ejti el, melyek-nek életképessége idvel kimerült.

Az archaikus görög plasztika fbb típusainak

megteremtésében az oroszlánszerep úgy látszik

az Egyiptommal közvetlenül érintkez Kréta szi-

getét, a mithikus Daidalidák hazáját illeti. írott

forrásaink említik, hogy két krétai szobrász : Di-

poinos és Skyllís a VI. sz. folyamán Sykionba ván-doroltak ki. Ez a mvészvándorlás természetesenegyúttal típusvándorlást is jelentett, mint ezt apriniai istenn szobrának s az eleuthernai torzó-

nak a delphií Kleobís és Bitón szobrokkal (az ar-

gosi Polymedes müvei) való szoros rokonsága bi-

zonyltja. Magna Graeeia emlékei : a seUnusi temp-lomok metópéi s más szicíliai leletek is tanúságottesznek a krétai mvészet messzeható kisugárzóerejérl. — Kréta mellett Samos szigete is kivette

részét az önálló görög szobrászí típusok kialakí-

tásának munkájában, mint az itt talált emlékek(Héra szobra a Louvreban, Aiakes szobra stb.) s

írott forrásaink igazolják, B sziget szülöttei Theo-doros és Rhoikos, akik az Egyiptomban régótadívott üreges bronzöntést görög földön meghono-sították.

A krétai mvészetben él ers egyiptomi tradí-

ciókkal szemben a jón szigetek és Kis-Ázsia fej-

ld szobrászatában hettita és szír elemek ersbeáramlásával állunk szemben. Már a legrégibbemlékeken (az isindai síremlék, az assosi temp-lom homlokszalagjának dombormvei, a miletosi

Branchídák szobrai stb.) ersen érezhet felfogás-ban a despotikus szellem s a lomha, keleties ké-nyelemszeretet. De egyúttal bizonyságai a jónokerteljes dekoratív érzékének, mely keresi acsínyt, a tetszetsséget s az emberi test mozdu-

latait, formáit is szívesen változtatja át dekora-tiv értékekké. Chios szigetének szobrászai Mik-kiades és Archermos teremtik meg a repül Niketípusát s azokat a karcsú, kecses leányszobrokat,melyeknek elkel szépsége Peisístratos Athénjétis megigézte. Bupalos és Athenis is hívek marad-tak a chiosi iskola hagyományaihoz. Mvészetükirányáról és fejlettségérl az ephesosi régi Arte-

mís-templom dombormvei (550 körül Kr. eltt)

nyújthatnak fogalmat. Jón mesterek kezemvóreösmeinink a knidoeiak és siphnosiak által Delphi-

ben felállított kincsesházak szobrászí díszítésében

is. A mitológiai ábrázolásokban lüktet mozgal-masság, a mvész eleven megílgyel ereje és

leleményessége, az alakok körvonalainak teltsége

és lágy hajladozása, mind jón sajátságok.

Athénben, hol a VI. sz. els tizedeiben önálló,

benszülött szobrászí iskola virágzott, melynektevékenységét az Akropolison néhány szobortöre-

dék ós két poros-oromcsoport (Enneakrunos [?] és

Herakles az Olympuson) hirdeti, 550 körül talál-

kozunk a jón befolyás els nyomaival. Ebbl az

idbl való a régi Hekatompedon mészkorom-csoportja (Herakles és a Triton s a háromtestszörny), s a borjut viv Rhombos szobra, Athénenkívül pedig a Korfu-szigetén talált oromcsoporta gigantomachia képével. A jón befolyás tet-pontját Peisístratos uralma alatt éri el ; legéke-

sebb szavú emlékei az Akropolison talált bájos

leányszobrok, melyek athéni elkelk fogadalmi

ajándékai gyanánt kerültek az istenn szentélye

köré s egy részük legalább bizonyára chiosi m-helyekbl került el. A pusztán dekorativ hatá-

sokat keres, nagy technikai készséggel rendel-

kez jón irány, melybl minden pompája mellett

is hiányzott az er és a lélek, Attika tiszta, éles

levegjében soká nem tarthatta magát. Már apeisistratosi Hekatompedon márvány-oromzatá-nak szobordíszén érezzük az si attikai tradíciók

íöltámadását ; Antenor ni szobra pedig (kb. 510Kr. e.) teljes szakítást jelent a jón mvészet mo-dorossághoz közeled dekorativ derüjéveLUgyaneza szobrász faz, aki az athéni nép megbízásábólHippías elüzetése után a zsarnokölk : Harmodiosés Aristogeiton szobrát elkészítette. Az Agoránfölállított csoportot a perzsa pusztítás alkalmávalXerxes elrabolta, de az athéniek néhány évvel ké-

sbb 477-ben már újjal pótolták. Ennek a másodikzsarnoköl csoportnak, Kritios és Nesiotes m-vének egy másolatát rzi a nápolyi múzeum. Atámadó harcos típusának, melyet már a VI. sz.

mvészete is ösmert, érettebb megoldását látjuk

rajtuk s a test mintázásában nagy anatómiai tu-

dás nyilatkozik meg. A következ generáció atti-

kai mesterei között az egyetlen, kinek lelkét ajón dekoratív grácia elöntötte: Kalamis. írott

forrásaink müveiben különösen a Charist ós Lek-totest magasztalják. Nalakok (Sosandra, Her-

mione stb.) ós istenszobrok mellett fként lovakmintázásában vált kLA Kallón és Onatas vezetése alatt fölvirágzó

aegínaí szobrászí iskolában, melynek legnagy-

szerbb ránk maradt emlékei az aeginai Aphaia-

templom oromcsoportjai, a jón csínynek és ked-

vességnek nem sok hely jutott (490—480 Kr. e.).

Az oromcsoportok mesterei az edzett férfitest

Görög: mvészet — 693 — Görögr mvészet

izomszerkezetének és heves mozgásainak merész,

lelkiismeretes, de Mssé száraz ábrázolói, harci

képekben lelik kedvüket. Aegina iskolázott és

fegyelmezett, katonai jelleg mvészete csak rö-

vid élet volt. A következ évtized az olympiai

Zeus-templom oromcsoportjainak mestereié, akik-

nek festi felfogása és szinte vakmer naturaliz-

musa minden más törekvést háttérbe szorított.

Az ellentét Aegina és Olympia mvészete között

óriási. Az aeginai hsök gyakorló térre való moz-dulatainak feszes kimértségével szemben az olym-piai oromcsoportok alakjai motívumaiknak való-

szer, laza fesztelenségével és természetességé-

vel lepnek meg. Mvészeik felfogásukban és újító

törekvéseikben szoros összefü^ést árulnak el az

észak-görög festiskolával (Polygnotos, Mikon).

Könnyen lehetséges, hogy a hibás irott hagyo-mányban mesterül megnevezett Alkamenes és

Paionios mögött tulajdonkép Panainos rejlik.

Az olympiai keleti oromcsoportban már kész

alakban jelenik meg elttünk a sykioni szobrászi

iskola korszakalkotó nagy újítása : a nyugodtanálló alak meggyz ábrázolása, ami alighanemHageladas nevéhez fzdik. A régi «Apolló)»-

tipusok vigyázz-állásszer feszes és merev test-

tartása természetesen megoldódik. A lábak eltérstatikai szerepet kapnak, a karok felszabadulnak,

a fej szabadon forog és hajlik. Ezt az iskolát nema megkapó, ihletés föltaláló er jellemzi ; alkotó

tevékenységének legfbb rugója a szigorú átgon-

doltság s a szinte matematikai, pontos számítás.

Ezzel érte el sikereit slett a G. további fejldésé-

nek egyik legfontosabb tényezje (v. ö. a Stepha-

nos atlétát, a Ligurio-bronzot s a megragadó, egy-

szer, komoly, peplosba öltözött nalakok hosszú

sorát). Hageladas volt a hagyomány szerint az

V. sz. három legnagyobb szobrászának : Myron-nak, Phidiasnak és Polykletosnak tanítómestere.

Mindegyikre mély hatást gyakorolt, de mvészielvetnek legkövetkezetesebb kifejlesztését és tö-

kéletes megvalósulását Polykletos alkotásaiban

látjuk.

Myront, kinek tevékenysége belenyúlik az V.

sz. negyvenes éveibe, s akit a szobrászati jellem-

zés legnagyobb mesterei közé keU sorolnunk,

nemcsak a sykioni ruhás ntípus átvétele kap-

csolja a múlt hagyományaihoz, de a heves moz-gások ábrázolása is, amiben az aeginai mvé-szet örökségére ismerünk. Ennek a két gyökér-

szálnak pompás hajtása Athéna és Marsyas-cso-

portja, mely az athéni Akropolison állott. A vissza-

hökkenö Marsyas, a zabolátlan természeti er kép-

viselje; mellette Athéna csupa nyugalom és isteni

öntudat, kinek minden mozdulata parancs. Myronmásiknagyhír mve.a Diszkoszvot.egj^ ragj'ogó,

kiforrott mvészi ötlet megvalósulása, melyneknincsenek elzményei. A mvész a mozgás egypillanatnyi nyugvópontját választotta ki, melyazonban, mint a felajzott íj, a következ nagylendület egész feszültségét magában foglalja. My-ron kongeniális kortársa, a rhegioni Pythagoras

is a nagy mozgások ábrázolója volt. Alkotásaiban

fleg a merész ritmus és a szimmetria ragadta

meg az ókori írók figyelmét. Ezeket a mvésze-ket s a kopenhágai Niobida-oromesoport mesterét

még foglalkoztatta a befejezetlen mozgás, a le-

roskadó test ábrázolásának problémája, de az V.

sz. második felének a mvészei már idegenked-

nek ettl a tárgykörtl.

Phidias egész élete és mvészi tevékenységea legszorosabb kapcsolatban áll Perikies Athénjé-

nek vallási és politikai eszményeivel. Ezek szol-

gálatában állanak istenszobrai : az Athéna Par-

thenos, a nagy Athéna s a Lemnia, ezek szolgá-

latában áll a Parthenon szobrászi díszítésének

egészmvészikoncepciója. Elszigetelten, az athéni

kereteken kívül teremtette meg egy másik híres

aranyelefántcsont istenszobrát: az olympiai

Zeust, melyet csak leírásokból és éremképekrlismerünk. Az Athéna Parthenosról is csak silány

másolatok maradtak reánk ; de ezek is éreztetik,

mUy nagyszeren tudta Phidias az istenn diadal-

mas erejét és fenségét szobrászUag kiíejezésre

juttatni. Mvészi felfogását, egész oeuvrejét ma-gasztos etikai tartalom és nemes tisztásáig hatja

át. Ez tette t utolérhetetlen mesterévé az isten-

szobroknak, aki emberi formákkal istenség benyo-

mását tudja kelteni. A Parthenon szobordísze,

ahol alkotó ereje zavartalan fényében ragyogfelénk, szintén vallásos tárgykörben mozog. Ametópékon gigászok, kentaurok és amazonokküz-delmét, Trója vesztének képeit látjuk, a párkány-

szalagon a Panathenák ünnepe zajlik, az orom-csoportok pedig tárgyukat Athéna életébl me-rítik : a keleti oromzatban Athéna születése áll

elttünk, a nyugatiban pedig Poseidonnal való

küzdelme az attikai földért. A Parthenon szobor-

dísze a görög mvészet idealisztikus irányánakminden idkre legnagyszerbb megnyilatkozása.

A természeti formák megfigyelése mellett min-denütt ervel lüktet a mvészi képzelet. Ez adja

meg a vonalaknak és mozdulatoknak elkelmagasztosságát s a formáknak szinte emberfölötti

nagyszerségét. A metópékon a mvészi kivitel

még egyenltlen, néhányon idegenszer régiessé-

gek kísértenek. Phidias mhelyében ekkor mégnem alakult ki teljesen egységes mvészi stílus.

Kiforrott egyöntetség jellemzi ellenben a fej-

lettebb párkányszalagot s amég haladottabb orom-csoportokat. Ez utóbbiakon azonban valószínleg

csak a koncepció Phidias személyes mve. Mégelkészültük eltt el kellett hagynia Athént s a

kivitel tanítványaira maradt. (Alkamenes és

Agorakritos.)

Phidias, az attikai szobrászi iskola legláng-

elméjübb képviselje mellett az V. sz. másik nagymestere, Polykletos a sykioni iskola mvészielveinek legtökéletesebb kifejlesztje. Ábrázolásá-

nak legfbb tárgya az ember. Az emberi test

arányai, ritmusa, architektúrája foglalkoztatták

egész életén át. Szobrai ellenrizhet matemati-

kai számításon alapulnak, innen van nagy iskolás

erejük. Elméletileg is rendszerbe foglalt forma-

lisztikus törekvései magyarázzák, hogy isten-

szobraiból hiányzott a fenség, a pondus. Alkotás-

módjának legényesebb i^ldája Doryphorosa(Kanon), melynek összes mozgási értékeit nembels, az ábrázolt helyzet természetében rejl in-

dokok magyarázzák, hanem küls, formai hatást

keres mvészi megfontolás. A lábak, a karok, a

törzs a Dorj'phoroson ritmikai tényezk; nemmozognak, hanem csak kifejezik a mozgási ké-

OOrögr mvészet — 694 — Görög mvészet

pességet. A Doryphorosnál még lágyabb, zeneibb

a körvonalak melodikus hullámzása Polykletos

másik híres szobrán, a Diadumenoson, mely aro-

tipusban határozottan attikai befolyásról tanús-

kodik. Általában az V. sz. második felében tapasz-

taljuk, hogy az iskolák szigorú izoláltsága meg-sznik,, az elválasztó keretek összeomlanak. Azargosi Heraion szobrászi dísze, mely Polykletos

vezetése alatt készült, telve van attikai elemekkel.

S a sykioni mester egy tanítványának, Naukydes-nek a Diszkoszvetje testformáiban attikai mü-vekkel áU a legközelebbi rokonságban.

Polykletos mellett, kinek alkotószellemétemlék-anyagunkban számos példa képviseli (Amazon,Berlin, ú. n. Westmacott atléta, London, a drezdai

ifjú szobra stb.), a mvészek egész sora mködik;Kresilas (Perikies arcképe), Strongylion, Phrad-mon, KaUimachos nevét ösmerjük, de ezeken kí-

vül a nagy architektonikus feladatok még igen

Bok névtelen mvészt is foglalkoztattak. Az V. sz.

utolsó tizedeiben készültek a phigaliai, az Athéna-Nike templom, az Erechtheion párkányszalagjais a gyönyör Karyatidák, melyeken a ruha és

test viszonyában észrevehet a jón befolyás. Kis-

Ázsiábansajónok lakta vidékeken az V. sz. 50-es

éveiben a ruhának egy sajátságos, dekoratív er-vel tele áibrázolása kapott lábra, mely nem riad

vissza a kiáltó valószerütlensógtl s a ruhaszöve-tet mintegy nedvesen rátapasztja a test formáira.

Ennek a merész ruhakezelésnek a xanthosi Nerei-

dák mellett legkimagaslóbb példája: a mendeiPaionios olympiai Nikéje (420 körül Kr. e.), melyaz alászálló szárnyas emberi alak ábrázolásá-

nak mesteri megoldását nyújtja. A jónok m-vészi kifejezésében rejl megkapó lendület ter-

mészetesen Attika mvészeire nem maradt ha-

tás nélkül. Az V. sz. utolsó évtizedeinek szob-

rászi termelése Athénben a jón dekoratív való-

szerütlenségnek a küzdelmét mutatja az attikai

ábrázolásmód szigorúan átgondolt szervességé-vel. Ez a mérkzés még a IV. sz. els tizedei-

ben is tart, mint a Timotheos alkotta epidaurosi

Asklepios-templom szobordíszei igazolják. Deugyanekkor már mutatkoznak törekvések, melyekmegelégelve a kifejezés lázas nyugtalanságát,keresik az egyszerséget, a nyugalmat, a való-

szerséget. Egyesek új megoldásokkal próbálkoz-nak (a római Pal. Doriában lév ruhás ni szobormestere), mások régi tradíciókat támasztanakéletre, mint Kephisodotos Eirenéjében, aki a Plu-tos gyermeket tartja kezében. A valódi újítás ezena szobron a bensség, az érzelmi elem hangsúlyo-zása, mely a fej szelíd hajlásában jut kifejezésre

s a két lény kapcsolatát oly gyengéddé, megha-tóvá teszi. Ugyancsak az átmeneti kor mesterealopekei Demetrios (érett tevékenysége a IV. sz.

els tizedeire esik), a valószer arcképszobrászatels kiváló képviselje. Nem riadt vissza a rút-

ság, az aggkor ábrázolásától. Szellemiránya Euri-pidésszel rokon ; a kortársak gúnyolódása t semkímélte.

A IV. sz. szobrászata zenitjét Skopas és Praxi-teles alkotásaiban érte el. Skopas a szenvedélyés izzó felindulások, Praxiteles a ni báj 8 aszelid lírai hangulatok mestere. Skopas mködé-sének legfontosabb emlékei a tegeai Athéna Alea

templom oromcsoportjának töredékei ós a hali-

kamassosi Mausoleum szobordíszének azok arészei, melyek] stílusban és kifejezésben alkotás-módjának megfelelnek. Rajta kívül Timotheos,Leochares (bolvederei Apollón) és Bryaxis (Sera-

pis szobra) is dolgoztak a Mausoleumon. Skopasmvein viharzó nyugtalanság rengeti meg az arcegész formavilágát s a mélyen fekv, árnyékbaboruló szemekben a lélek egész páthosza és fáj-

dalmas kétségbeesése fóUángol.

Sokkal dersebb felfogás tükrözdik Skopasfiatalabb kortársának, Praxitelesnek mvein, ki-

nek tevékenysége kb. 360—330-ig terjedt. Szob-rainak anyaga nem a komor érc, hanem a meleg,lágy tónusokban bvelked márvány. Legfbbdiadalait a szerelem istenei ábrázolásának : Aphro-dité és Ers szobrainak köszöni. Világhír volt

knidosi Aphroditéja, melyrl másolataink csakhalvány fogalmat nyújtanak. Az istennt ruhát-

lanul, fürdhöz készülve ábrázolta, de ez a ruhát-lanság tiszta és minden órzókiségtl ment. Am-vészi forma megnemesíti ós szinte földöntúli

szférákba emeli, hová földies gondolat nem fér-

kzhetik. A szelid álmodozó tekintet fátylazott

tévedezése öntudatlanság nagyszer kifejezése.

Praxiteles egy eredeti remekét csodálhatjuk azOlympiában talált Hermesben, aki a kis Dionysos-gyermeket tartja a karján. Ders hangulat ömlikel a csoporton s Hermes enyelg gondosságábanédes, emberi érzések szólalnak meg, aminthogyPraxiteles általában isteneit érzéseikben és tet-

teikben az emberhez közelebb hozza. Apollón Sau-roktonosa pl. gyermekes kedvességgel fatörzshöz

támaszkodik és lesi a fölfelé kúszó gyíkot. Diony-80S és tarka kísérete is nem egy alkotásra ihlette

a ders életörömök mesterét, aki különben mindenújítása mellett is alakjai formai fölépítésében

szorosan hozzákapcsolódik Polykletos mvészeté-hez. A körvonalak omlása szobrain még lágyabb,

líraibb, de Praxiteles ezenfelül a puha, húsostestfelület kezelésének is virtuóz mestere. Egyalkotása az athéni Keramaikosban is állott, mely-nek síremlékeiben az egész G. fejldésének meg-becsülhetetlen érték és gazdag tükörképét látjuk

magunk eltt a IV. sz. végéig, midn a phaleroni

Demetrios törvényhozása a temeti fényzésnekvéget vetett. A sepulchralis mvészet körébe tar-

tozik az épen fönnmaradt, színezésénél fogva fon-

tos sidoni ú. n. Nagy Sándor szarkofág és asirató nk szarkofágja (Konstantinápoly). Mind-kett kitn példája a IV. sz. utolsó évtizedeiben

virágzó attikai szobrászi iskola nagy mvészi ké-

A jöv fejldésnek az irányító lökést azonbannem ez az iskola adta meg, hanem Sykion leg-

hatalmasabb müvészegyénisége : Lysippos, aMmerészen szakított a hagyományokkal, s alkotá-

saiban a viszonyt a mvész és a természet között

szorosabbra fzte. Rendkívül sokoldalúság és ter-

mékenység jellemzilc. Csak ércszobrokat alkotott.

Leghíresebb mve : az Apoxyomenos, melyrl avatikáni gyjtemény egy márványmásolatot riz,valóságos mvészi hitvallásnak tekinthet. Astrigilissel testérl a port levakaró atléta ábrá-

zolása már az V. sz.-ban foglalkoztatta a szobrá-

szokat, mint a delphii síremlék, az Ephesosban

Görög mvészet — 695 — GöröfiT mvészet

talált bronzszobor bizonyítják. Lysippos a hagyo-mányos motívumot egészen új mvészi tartalom-

mal ruházta föl. Alakját merészen a térben fej-

leszti ki s a karcsú testen, melynek arányai lénye-

gesen eltérnek Polykletos ideáljától, a látszólagos

nyugalom ellenére is ideges nyugtalanság hul-

lámzik át. A körvonalak nem éles, szilárd kere-

tek, mint a Doryphorosnál ; felbontott, imbolygóritmusuk a mozgás illúzióját kelti. Lysipposlángelméje a természet formáinak minden élet-

nyilvánulásai bevonta az ábrázolás körébe. (V. ö.

az ú. n. farnesei Heraklest, mely a mester hiteles

müve.) Csak fiatal korában ragaszkodott a delphii

Agias tajiusága szerint eldei örökségéhez. Lysip-

pos az önálló, nagy egyéniségek egész erejével

hatott kortársaira. A tanítványok serege szeg-dött mvészi elvei szolgálatába. Boedas alkotása

a berlini imádkozó üú, Eutyehides AntiochiaTychéjét személyesíti meg kifejez szobrászi cso-

portban, Lysistratos pedig a kíméletlenül való-

szer portrait mvelje. Ez a mfaj a Nagy Sán-dor utáni hellenisztikus korban érte el görög föl-

dön legfényesebb virágkorát. Jellemz a görögm-vészek felfogására, hogy arcképeik minden realiz-

musuk mellett is mindig pszichikai jellemképek.Érdekes, hogy magának Praxitelesnek közvetlentanítványai, az ifjabb Kephisodotos és Timarchosis, úgy látszik ersen Lysippos hatása alá kerül-

tek. (V. ö. Menandros portraítját, az antiumi lányt

s az íjat feszít Ers szobrát.) Az mvészeté-nek hömpölyg árja mindent magával sodort.

Praxiteles iránya tovább fejldött ugyan a helle-

nisztikus korban (Medici Aphrodité, chiosi leány-

fej stb.), de a formák festi feloldása hovatovábbelernyedéshez vezetett.

A hellenisztikus mvészet tárgykörében költiidill és nyers valószerség váltakoznak. Ebben akorban találkozunk elször az alvás fiziológiai-

lag valószer ábrázolásával (1. az ú. n. barberini

faunt Münchenben). A gyermek pufók formái is

csak most ragadják meg mélyebben a mvészekképzeletét. Az alakok mozgási tartalma össze-

tettebb, bonyolultabb lesz. Az alvó Hermaphro-dita testén átvonaglik az érzéki álom ingere, atáncoló szatírok csavarszei" fordulatokkal lebeg-

nek tova. (V. ö. a borghesei szatirt.) A dombor-mveken a növényi és állati élet megfigyelésetágabb teret foglal. Már Lysippos híres állatszob-

rász volt s a hellenisztikus mvészet pompás állat-

idilleket teremtett. Az erd s a tenger fantasz-

tikus lényeinek ábrázolása mellett, lármás, való-

szer jelenetek és genreképek s kitnen meg-figyelt néptipusok váltakoznak egymással. (V. ö.

a néger rabszolgafiú bronzszobrocskáját Parisban8 az ittas öregasszony szobrát Münchenben.)

Idegen népfajok drámai ábrázolására bségesalkalmat nyújtottak azok a gyzelmi emlékek,melyeket I. Attalos (241—197) pergamoni feje-

delem a gallusokon aratott diadalai emlékére Per-gamonban és Athénben felállíttatott. Ez a meg-bízás a mvészeket (Epigonos, Phyromachos,Antigonos és Stratonikos) egy hatalmas páthoszú,

ers etnikai tartalmú, történeti harci csoport

megalkotására ihlette, melynek egyes tagjai má-solatokban ránk maradtak. Legismertebb képvi-

seli : a haldokló gallus a kapitoliumi múzeum-

ban és a gallus a feleségével a római Thermákmúzeumában. A pergamoni mvészetnek másikvilághír alkotása az az óriási, a gigantomachiadombormveivel díszített oltár, melyet 11. Eume-nes 180 körül gyztes csatái emlékére emeltetett(Berlini múzeum). A történelmi mvészet itt egynagyszer mitológiai allegória köntösében jele-

nik meg. Ez is igazolja, mennyire rajta voltak apergamoni fejedelmek, hogy a klasszikus görög-ség tradícióinak és szellemvilágának méltó örö-

köseiként tnjenek föl. A gigantomachia dombor-mvei is motívumokban klasszil<us hagyományokés típusok továbbélését mutatják, de ezeket abarokk mvészi szellem a maga formai nyelvé-nek erteljes fortísszimójába olvasztotta át. Afeltaláló er megfeszített munkában sem volt

képes a pergamoni oltáron lényegesen újat al-

kotni. A mvészek ebben a grandiózus kompozí-cióban nem a részletekre fordítottak gondot, ha-

nem az egésznek dekoratív összhatására, amineklegfontosabb tényezje a dómbormvek nyugtalan,festi tömegelosztása. Klasszicisztikus törekvésekjele az is, hogy a pergamoni mvészek fejedelmi

rendelésre V. és IV. sz.-beli alkotásokat másol-nak. (Athéna Parthenos, Alkamenes Hermes Pro-pylaiosa stb.)

A feltaláló er kimerülésének tünetei a heUe-nisztíkus mvészetmás középpontjaiban is tapasz-

talhatók. A Kr. e. II.— I. sz.-ban virágzó rhodosiiskola mesterei (Philiskos) szintén rég letnt ko-rokban keresnek ihletet. Apollonios és Tauris-kos mve : a farnesei bika ugyan naturalisztikus

irányú, szétes csoportfölépítésével a sajátos hel-

lenisztikus csoportfzésnek mintegy utolsó kon-zekvenciája, de a Hagesandros, Polydoros és

Athenodoros alkotta Laokoón a részletek mindenvégletes realizmusa s a fájdalmas feljajdulás

ábrázolásának szinte patologikussá fokozott val6-

szerüsége mellett is felépítésében határozottan aklasszicizmus bélyegét viseli magán. Ugyanenneka kimeriüfélben lev mvészi kornak a terem-tései : a milói Venus s a borghesei viv (Agasias).

Ebben az idben kezddik meg a rendsze-

res szobormásolás, letnt korszakok remekeinekszolgai utánzása. Sajátságos eklektikus alkotásoktámadnak életre, melyekbl a stilus egységehiányzik. A régiesked irány, melynek els nyo-mait vallási, hieratikus keretekben már a Kr. e.

V. sz.-ban megtaláljuk, egyre nagyobb teret hódít.

A látszólag ertlenül stagnáló görög mvészetreidközben új feladatok megoldása várt, de nemaz si talajon, hanem Itália földjén, Rómában.Ezek ismertetése azonban a római mvészettörté-net körébe tartozik.

3. Görög festészet (1. a képmellékletet), A G.jellemzése, fejldésének vázolása sokkal nehezebbés bizonytalanabb, mint akár az építészeté, akár aszobrászaté ; míg ugyanis ezeknél gazdag emlék-anyaggal rendelkezünk, addig a G.-rl jóformáncsak írott tudósításaink vannak, mert alkotásai

anyaguk romlásánál fogva nyomtalanul elpusz-

tultak, írott forrásaink alapján, melyeket J. Over-beck állított össze (Die antikén Schriftquellen zurGeschichte der bild. Künste bei den Grieehen,

1868) ós H. Brunn értelmezett (Geschichte dergriech. Künstler, 2. kiad. 1889), tudjuk, hogy a

GOrögr mvészet — 696 Görög mvészet

görögök a festészetet a szobrászattal egyenrangúmvészetnek tartották, képíróikat époly tisztelet-

ben részesítették mint képfaragóikat ós építészei-

ket, hogy festményekért mesés árakat fizettek

;

tudjuk nagy festik neveit történeti egymásután-juk és iskolák szerint, s ismerjük nevezetesebb al-

kotásaik tárgyát, anélkül azonban, hogy a leírások

alapján mvészetük jellegérl tiszta képet alkot-

hatnánk magunknak. Hogy a G. mivoltáról, m-vészeti értékérl ítéletet mondhassunk, azokhoz arokon emlékekhez kell fordulnunk, melyek a nagyfestészet hatása alatt, azzal egyidejleg, az ipar-

mvészet körében keletkeztek vagy híres festmé-nyeknek többé-kevésbé h, bár mesteremberekkezétl ered, jórészt késbbi korú utánzatai és

másolataiként jutottak ránk : ilyenek elssorbana nagyszámban fenmaradt görög vázák képei,

melyek különösen a rajz, távlat és kompozíció te-

kintetében nyújtanak tájékoztatást, fleg a G.els korszakaira vonatkozólag ; továbbá a görögmintáktól függ etruszk fal- és agyagképek ; akis számban megmaradt festett márvány sírem-lékek, a mozaikképek, a hellenisztikus korbólszármazó egyiptomi halotti arcképek s végül akampániai (pompeji) falképek, amely utóbbiaknyomán a G. színezés- és ámyékolásbeli tökéle-

tességérl alkothatunk maguknak fogalmat.

Mint minden mvészetnek, úgy a képírás-nak föltalálását is maguknak tulajdonították agörögök. Egy kedves meséjük szerint a sikyoni

Butades fazekas leánya (a VII. sz.-ban) találta fel

véletlenül a rajzot, amikor harcba vonuló ked-vesétl búcsúzván, észrevette annak a lámpa vilá-

gától a falra vetett árnyékát és az árnyék kör-vonalait a falon megrögzítette. A G. els meste-reiként az irodalmi hagyományban szerepelneka Korinthosból való Kleanthes, Aridikes s Ek-phanthos, sikyoni Telephanes, továbbá a samosiSaurias, Bularchos és Kalliphon (VII. sz., és VI.8z. els fele). A fejldésnek bizonyos fokozatai,

melyeket írott forrásaink e nevekhez kötnek,egészen bizonytalanok, hitelességre nem tarthat-

nak igényt ; a névsor értéke abban rejlik, hogy afestészet kezdeteit helyesen utalják egyrészt Ko-rinthosba és Sikyonba, másrészt (Samos-szal) Kis-Ázsia ión part- és szigetvidékére ; amint ezek avidékek a messzeágazó, számos helj'i gyárbangyakorolt vázafestésnek is fhelyei. A G.-nek leg-

régibb emlékei a Korinthosból ered cseréptábla-képecskék (pinakes), melyeket Poseidon szentélyé-

ben fogadalmi adományul ajánlottak föl, a ther-

mosi ApoUon-templom festett cserépmetopéi, nem-különben a klazomenai agyagkoporsók festett

dísze arról tanúskodnak, hogy e korban a G. és anagyszámú leletbl elttünk jól ismeretes váza-díszítés technika és stílus dolgában párhuzamosanhaladnak egymással, aminek érdekes bizonyságapl., hogy az egyik pinaxkép mesterének, Timo-niaasnak aláírásával vázaképen is találkozunk.A VI. sz, közepe felé eltérbe lép Athén, melynekels neves festje Eumares, Antenor szobrásznakatyja, tökéletesítette az ábrázolást azáltal, hogyaz alakok tartását változatosabbá tette, és jobbanjellemezte, azaz megkülönböztette az asszonyokata férfiaktól ; ez utóbbi adat emlékünkbe idézi avázafestk amaz eljárását, hogy a nk arcát, ke-

zét, lábát fehér, a férfiakét meg sötét festékkel

festették. Mvészetének fokát a korabeli festett

vázák tükröztetik vissza, melyeknek gyártásábana század folyamán Athén ragadja magához a ve-

zet szerepet az ú. n. fekete alakos vázákkal

;

ezeknél az ábrázolás fekete silhouetteként válikle az agyagnak piros színét feltüntet alapról, azábrázolás részleteit az arcon, ruházaton bekarcolt

vonalakkal, meg (barna, piros, fehérszín) ecset-

vonásokkal jelzik. A mithoszból és a nemzeti mon-dákból kölcsönzött ábrázolások alakjainak fölis-

merését melléjök alkalmazott fölírások könnyítikmeg. A fekete alakos vázafestés kiválóbb mesterei

Klitias, Sophilos, Amasis, NiJcosthenes, Eocekias,

Nearchos ; müveik egyhangú színezésével szem-ben a korabeli G., mint ezt az egykorú etruszkfalképekbl s fennmaradt festett díszú márvány-sírtáblákról következtethetjük, gazdagabb szín-

skálát (ezeken kék, sárga, zöld szin is szerepel)

használt. A nagy festészet hatásának kell tulaj-

donítanunk azt a korszakalkotó változást, mely avázafestés technikájában 530 után végbe megy

:

a finomabb, kifejezbb rajzot akadályozó fekete

silhouette-stílust fölváltják a piros alakos vázákémelyeken az alakok körvonalait az edényre raj-

zolván, azokon kívül az alapot feketére vonják be,

úgy, hogy a sötét alapról hatásosan emelkedik ki

az agyag piros színét mutató ábrázolás, amelyenbelül a formákat, az arcot, hajat, izomzatot, dra-

périát stb. most már finom ecsetvonásokkal vagytoUal egészen szabadon tüntethetik fel. Nyilván-való, hogy a rajznak ez a tökéletesedése vonat-kozásban áll írott forrásaink azon tudósításával,

mely a Kleonaiból való Kimonnak újításairól

szól: helyes profllrajzot teremtett, valószínleg

úgy, hogy a szemet az oldabiézetes arcokban, me-lyeknél azt eddigelé en faco tüntették föl, jól raj-

zolta ; az arcnak változatosabb kifejezést adott,

a drapériát természetesebben, a testtartást szít-

badabban ábrázolta, megjelölte az izmokat ésereket, st rövidülés rajzára is adott példát. Eze-ket az újításokat szemlélhetjük a VI. sz. végérlés az V. sz. elejérl származó ph"osalak08, mégarchaikusán szigorú stílusú vázaképeken, melyekAndokides, Epiktetos, Sosias, Oltos, Hypsis,Evthymides, Éuphronios, Hieron, Brygos,Durisneveivel vannak ellátva.

A mvészeteknek a perzsa háborúk után bekö-vetkezett általános fellendülésében els helyenállott a G., melynek vezet szelleme a Thasosszigetérl Athénbe származott Polygnotos (1. o.),

mellette említendk Onasias, Mikon, Dionysiosés Pheidiasnak testvére, Panainos. Polygnotosszentélyek és középületek falait díszít monu-mentális képeinek tárgyát a hsmondából merí-tette ; e tárgyakkal sokszor, épúgy, mint a relief-

szobrászat, a hazai történet nagy eseményeit alle-

gorizálta. Legjobban ismerjük a Pausaniastól

részletesen leírt két delphii falképet (az V. sz.

ötvenes éveiben), melyekben frízszerüen egymásmellé csatlakozó jelenetekben Trója bevételét ós

az Alvilágot ábrázolta. Életnagyságú alakjait so-

rokban egymás mellé és egymás fölé helyezte,

úgy, hogy a talaját jelent föl- és lemen alap-

vonalak egyes személyeket néha félig el is takar-

nak ; a színhelyet egy-egy fával, sziklával, bás-

GOrösr mvészet 697 — Görög mvészet

tyával jelzi ; a hátrább álló alakok nem kisebbek,csak magasabban vannak elhelyezve. Világosalapon négy színnel (fekete, fehér, piros, sárga)és azok kevert tónusaival dolgozott ; árnyéko-lás nélküli, színezett rajzszerú képeinek szín-

hatására analógiát birunk az attikai, fehér ala-

pon polyehromikusan díszített lekythosvázákban.A rajz eszközeinek teljes birtokában nemcsakalakjainak tartásába és mozgásába hozott nagyváltozatosságot, természethüséget, hanem élesen

tudta ket jellemezni is. Ábrázolásainak tárgyaés magasztos fölfogása, a tárgyhoz mért forma-kezelése, jellemzésének ereje nagyszerséget, fen-

költséget kölcsönöztek képeinek, amellyel kétség-

telen hatással volt Pheidiasra. Evvel kb. egj^dö-ben mködtek Athénben Agcctlmrchos és Apollo-doros. Az elbbi, gyorskezüségérl híres mvésza színpad számára díszleteket festett az ö dísz-

letfestése a vonaltávlatnak egyszerbb neme le-

hetett ; az utóbbi elször alkalmazta az árnyéko-lást képein s még arról nevezetes, hogy az eddigdívott cserép és márványlapok helyett finomstuecóval bevont fatáblákat használt képeihez,

s így a függképek föltalálója.

A peloponnesosi háború korában Kis Ázsiaadott a G.-nek két kiváló mestert : Zeuxist és

Parrhasiost. A Herakleiából való Zeuocis (1. o.)

Polygnotos epikus kompozícióival szemben egyesalakokat, vagy kisebb jeleneteket ábrázolt, sok-

szor olyanokat, melyek valamiképen szokatlanok(pl. családi jelenet kentaurosokkal)

;gyakran

festi a nt, annak érzéki szépségét (Heléna), Nagygondot fordít a technikára, az árnyék és világos-

ság hatásának visszaadására, a távlatra és szí-

nezésre ; a festiség ezen eszközeivel csalódásig

hü valószerséget tud elérni; példa reá szll-

fürtöt ábrázoló képe, mely az ismert adoma sze-

rint oly természeth volt, hogy a madarak reászállottak. Festett még egyetlen színben árnyé-

kolt képeket (monochromon), melyek körülbelül

olyanok lehettek, mint a nápolyi muzeumnakHer-cidanemnból való egyszín márványlapképei, me-lyeknek egyikén athéni Alexandrosya>nm&\ész-ként megnevezve. Vérbeli ión mvész volt azephesosi Parrhasios (1. o.), ki nyilván Euripides

hatása alatt oly mitológiai alakok festését ked-

velte, melyeken lelki állapotokat és szenvedése-

ket ábrázolhatott (leláncolt Prometheus, rjöngOdysseus, Philoktetes, Aias). Fereje rajzánakfinomságában, körvonalainak pontosságában és

szépségében rejlett. Mvészetének pszichológiai

irányát követte a Kythnos szigetérl származóTimanthes, kinek Iphigenia föláldozását ábrázoló

képe (másolata pompeji falképben reánk jutott),

mesteri módon fejezte ki a jelenet résztvevinekarcán és tartásában a fájdalom különböz fokait.

Mikor a G. a festiség eszközeinek birtokába ke-

rülve, gyors fejldésnek indult, a vázák díszíti

a maguk korlátolt eszközeivel már nem követ-

hették haladását, csak a rajzbeli eladás és a

kompozíció terén utánozhatták a kismesterek anagy mvészetet ; e tekintetben gyönyör mun-kákat produkál a piros alakos vázafestés ú. n.

szabadstílusú kora; a szerkesztésben, eleinte aPolygnotos utánzásával, megsznik minden me-revség, az idomok, mozdulatok, ruházat rajzában

nehézséget már nem ismernek, az ábrázolás époly h és biztos, mint amilyen gazdag és szép. Avázafestés jelentségének iíanyatlása kifejezésrejut abban a körülményben, hogy a mesterek rit-

kábban jegj'zik nevüket képeikre; az ismertekközül mint elsrend mester említést érdemelMeidias.A IV. sz. a G. virágkora; fejlesztésén közre-

mködnek a sikyoni, a thebai-attikai iskolák ésnéhány magában álló mvész. A Sikyon-hanm-köd, nagyrészt oda való mesterek valóságosfestakadémiát alkottak, melyben mvészetüktechnikai és formális oldalainak kimvelésére he-lyezték a fsúlyt. Az iskola megalapítója Eupom-pos volt, tagjai Pamphilos, ki 12 évi kurzusbantanította a festészet rendszerét, Melaníhios, ki

elméleti munkát is szerzett, és Pausias, a legki-

válóbb közöttük, ki az eddig dívó temperafestés-sel (1. 0.) szemben az enkausztika (1. o.) techniká-ját tökéletesítette ; ily módon gazdagabb és ele-

venebb színskálával, finomabb átmenetekkel dol-

gozhatta ki képeit. Hogy a távlati festésnek ésaz árnyékolásnak is nagy mestere volt, arra példaBikaáldozat c. híres képe, melyen a bikát szem-közti nézetben mesteri rövidüléssel ábrázolta, ésa feketére festett állaton ugyané színben való ár-

nyékolással idézte el a plaszticitás tökéletes lát-

szatát. Képei rendesen kisebb méretek voltak,

kedvelte a gyermekek és virágok ábrázolását. Ekörbl megemlítendk még Aristolaos, Nikc-phanes, Sokrates. A Thebai-han keletkezett má-sik festiskolának, mely székhelyét csakhamarAthénbe tette át, megalapítója, az id. Aristeides,

Skopas kortársa, pathetikus tartalmú képeket fes-

tett, unokája : ifj. Aristeides, kinek mködése aIV. sz. végéig terjed, a genrenek és arcképnekmvelje ; a sokoldalú, mint szobrász is kiváló

Ihcphranor (1. o.) mellett említend iskolatársa,

Nikomaclios, a gyorskez, tehetséges mester, ki-

nek képeit brilliáns technikája, színezésének gaz-

dagsága és kompozíciójának lendületessóge miattmagasztalták. Jobb fogalmat alkothatunk ma-gunknak Philoxaios-Tól, az attikai iskolának aIV. sz. végs tizedeibe tartozó tagjáról, ki NagySándornak issosi csatáját festette meg, amennyi-ben képének monumentális, kés másolata a ná-polyi múzeumnak Pompejiböl származó mozaik-képében jutott reánk, mely megkapó drámai ere-

jével és remek jellemzésével a modem mvészetlegjobb csataképeivel kiáUja a versenyt. E cso-

portnak jelents tagja még Nikias, ki az enkausz-tikus technikát tökéletesítette, ós ezáltal képeinnagyobb plaszticitást tudott elérni, ó színezte

Praxiteles szobrait. Sírtáblákat is festett : ezek-

rl fogalmat alkothatunk magunknak a thessa-

liai Pagasaiban legújabban napfényre került fes-

tett márványstélék (III. és E. sz.) nyomán. Am-vészettl megkövetelte, hogy nagy dolgokat áb-

rázoljon ; szívesen választotta a monda hsnitképei tárgj'ául ; egy ilyen tárgyú kompozíciójá-

nak, az Argostól rzött és Hermestl megszaba-dított lot ábrázoló képének másolata látható Lí-

via házának (Róma) falán.

Attika mellett e korban lonia adott a G.-ncknagy mestereket. A legnagyobb közöttük az Ephe-sosban mköd Apelles (1. o.), Nagy Sándor udvari

Görög mvészet 698 Görög nevelés

festje. Versenytársa, a kariai Kaunosból való

Proiojmes, a csalódásig hü ábrázolást tartván

fcélnak, a mellékes részleteket is túlzott gond-

dal dolgozta ki, képeit folyton javította s nemtudta festésüket kell idben abbahagyni (ma-

num de tabula). Az Aldobrandini menyegz (1. o.)

kompozíciójához hasonló képeket festettek Aetion

{l. 0.) és Hippys. Nagy Sándort dicsítette képei-

vel az egyiptomi eredet AntipMlos, ki azonkí-

vül még mitológiai jeleneteket, genreképeket

és karikatúrákat festett mind tempera-, mindenkausztikus technikával ; egy Gryllos nev em-bert vonatkozással nevére (gryllos a. m. malac)

karikatúrában festett meg, amirl késbb az ilyen

fajta képeket általában gryllos-képeknek szok-

ták volt nevezni. A trójai háború jeleneteit örö-

kítette meg a drámai tárgyakat kedvel TheonSamosból. Mellettük megemlítendök a szíriai ere-

det Ktesikles és Artemon. A vázafestés a IV.

sz.-ban hanyatlásnak indul, Hellaszban csakha-

mar véget is ér ; utóvirágzást ér még rövid idreDél-Oroszországban (keracsi vázák) és Nagy Gö-rögország, fleg Apulia gyáraiban, ahol a nagydíszes edényeket hanyag szerkesztés mitológiai

vagy tragédiái jelenetekkel festik tele ; a taren-

tomi vígjáték burleszk tárgyai szerepelnek az

ú. n. phlyax-vázákon.

A hellenisztikus kor képírói mvészetük tárgy-

körének bvítésében mutatták ki erejüket. E kor-

ban született meg a tájkép, génre és csendélet ; a

festk egy része a szobrászokhoz hasonlóan pa-

tetikus tárgyakban leli kedvét, mások ismét az

idillikus és szerelmi költészet hatása alatt álla-

nak. Sorukból kiválik a bizánci Timomachos (I. sz.),

képeinek tárgyai (Medea,Aias,Iphigenia, Orestes)

elárulják, hogy az attikai tragédia hatása alatt

áll, és hogy a lelki pátosz megérzókítésére töre-

kedett. Caesartól Eómába vitt festményei itáliai

földön megalapították a G. tekintélyét, minek bi-

zonyságát a Pompejiben és Herculanumban fen-

maradt freskók szolgáltatják, melyek részben IV.

fiz.-beli, részben hellenisztikus korbeli eredetüek-

nek többé-kevésbé hü másolatai. Mitológiai tár-

gyú képeket festettek Ophelion (II. sz.) és Near-chos, csataképet a sikyoni Nealkes, komédia-

jeleneteket Kalates ; a genrenek és csendéletnek

nagymestere Graphikos (másik nevén Peiraikos),

varga- és borbélymhelyeket festett, ezekért, va-

lamint követinek (Simos, Philiskos) képeiért

mesés árakat fizettek. A németalföldi genrefes-

tk ezen antik eldjeinek kérlelhetetlen realiz-

musa irányát riparográflának (piszokfestésnek)

nevezték. A különböz foglalkozások közepette

ábrázolt kézmveseket néha gyermek-erosokkalhelyettesítették, mire kedves példákat szolgáltat-

nak a pompeji freskók eros-jelenetei. B kor fes-

tészete ersen dekoratív jelleg ; a paloták és há-

zak falainak díszítésére szolgáló képek tekinté-

lyes része mozaik (1. o.) technikában készült, en-

nek leghíresebb mesterei Sosos, Dioskurides, He-rakleitos (1. Aszarótosz). A hellenisztikus korbanrendszeresen kezdik gyjteni a képeket, az elsképtárak fogadalmi képekbl szentélyekkel kap-csolatban létesültek, majd a diadochus uralkodókállítottak ilyeneket székhelyeiken (Alexandria,Pergamon) ; a mvészi teremt er hanyatlásá-

val párhuzamosan e galleriák' mellett fejldött ki

a G, termékeivel foglalkozó antik mvészettörté-neti irodalom.

Általános irodalom. Perrot-Chipiez, Histoire de Tartdans l'autiquité, Vol. Ví—IX. (az archaikas kor m(l-

vészetének története), Paris 1894—1912 (folytatódik); P. B.Tárbeli, A Hlstory of Greek Art., Meadville 1896 ; P. Gard-ner, A Qrammar of Greek Art, Londoa 1905 ; H. B. Wal-ters, The Art of the Ancient öreeks, u. o. 1906 ; Powler-Wheeler, A Handbook of Greek Archaeology, New-York1909; M. Collignoü, L'archéologie grecque, 2. kiad., Paris

1907 ; W. Klein, GescMchte der griech. Kunst, 3 köt., Leip-

zig 1904—7 ; Springer-Micliaelis, Handbuoli der Kanstge-scMchte I. Altertum, 9. kiad., u. o. 1911 ; K. Woermann,Gesch. d. Kunst. L, u. o. 1900; Zimmennann, Kunstgesch.d. Altertums 2. kiad., Bielefeld 1900 ; G. Carottl, L'arte

deU' evo antico, Milano 1907; Pasteiner Gyula, A mvé-szetek története, Budapest 1885, 72—99, 235—247, 407—420Ik. ; Beöthy Zsolt, A mttvészetek története I., Budapest 1906,

119—420 Ik. (Láng Nándor).Építészet {rodalma. A. Marquand, Greek Architecture, New-

York 1909 ; Anderson-Spier, Architecture of Greece andRomé, London 1903 ; RusseU Sturgis, History of Architecture

Vol. L, New York 1906 ; J. Durm, Die Baakunst der Grie-

chen (Handbuch der Arohitektur II. 1.) 3. kiadás, Darmstadt1910; R. Borrmann, Die Baukunst des Altertnms (u. desIslam), Lelpzig 1904 ; A. Cholsy, Histoire de 1'architecture,

Vol. I., Paris 1898 ; Koldewey-Puchstein, Griech. Tempél In

Unteritalien u. Sicüien, Berlin 1899; P. C. Penrose, Prin-

ciples of Athenian Architecture, London, 2. kiad. 1888; F.

Noack, Die Baukunst des Altertums, Berlin 1910; Lalüux,L'architecture grecque, Paris 1888 ; C. Merckel, Die Inge-

nieurtechnik im Altertum, Berlin 1899 ; Fr. Benit, L'archi-

tecture, t. L L"antiquité, Paris 1912; Láng Nándor, aBeöthy-fóle Mttvészettörténet I. kötetében, Budapest 1906.

Szobrászat irodalma. Overbeck : Geschichte d. griechischen

Plastik, 4. kiad. 1892-94 ; Collignon, Histoire de la sculpture

grecque, Paris 1892—97; németül Thrámer és Banmgartenfordításában, Leipzig 1897—98 ; E. Gardner, Handbook of

greek sculpture, London 1897 ; u. e., magyarul HampelJózsef átdolgozásában : Az antik szobrászat története, Buda-pest 1900; Furtwangler, Meisterwerke der griechischen

Plastik, Leipzig 1893 ; Kekulé von Stradonitz, Die griechi-

sche Skulptur, Berlin 1909, 2. kiad. ; Löwy, Griéchische

Plastik, Leipzig 1911 ; H. BuUe, Der schöne Mensch im Al-

tertum, München 1911 ; A. Hekler, Bildniskunst d. Griéchen

u. Römer, Stuttgart 1912; Bruun-Bnickmann-Arndt, Denk-mSler der griechischen und römischen Skulptur, még ma is

folytatólagosan megjelen monumentális publikáció; Jeles

kis kézikönyvet nyújtottak Furtwttngler és Urlichs, Denk-

maler griech. und röm. Skulptur címen, 3. kiad. München1911 ; magyar nyelven a Hampel-Gardner-féle köteten kívül

a Beöthy Mvészettörténete I. kötetében talál az olvasó

tájékoztató történeti áttekintést a G.-ról (Láng Nándor),

Budapest 1906.

Festészet irodalma,- P. Girard, La peinture antlque, Paris

1892 ; E. Bertrand, Etudes sur la peinture de l'antiquité. u, o.

1893. ; P. Hermann, Denkmaler d. Maierei des Altertums, MUn-chen, 1906 óta megjelen, most is folyamatban lev monu-mentális publikáció ; F. Wickhoff, Einleitung zur WienerGenesis, Wien 1896.; C. Róbert, 16—18. Hall. Winckel-

mannsprogramm, 1892—94.; Arvanitopulos, Ephemeris arch.

1908. ; K. Woermann, Die Maierei des Altertums (Woltmann-

W., Gesch. d. Maierei I.), 1879. ; u. a., Die Landschaft in der

Kunst d. altén Völker, 1876. ; u. a., Die antiken Odysseeland-

schaften, 1877. ; Sogliano, Le pitture murali Campane, 1880.

;

W. Helbig, WandgemSlde Kampaniens, 1868. ; u, a., Unter-

suchungen Uber d. kamp. Wandmalerei, 1873. ; Rodenwaldt,

Die Komposition d. pompej. Wandgemálde, 1909.; Rostow-

zew, HeUenistisch-römische Architekturiandj?chaft 1911.;

Láng Nándor, a Beöthy-féle Mvészettörténet I. kötetében,

1906. A vázafestesrl: Furtwangler-Reichhold-Hauser monu-mentális mve: Die griech. Vasenmaierei, 1900 óta; Hart-

wig, Die griech. Meisterschalen, 1898. : Rayet-Collignon, Hist.

de la céramique grecque, 1888. ; S. Reinach, Répertoire des

vases peints, 2 köt., 1899—1900.; H. B. Walters, History of

Ancient pottery, 1905. ; E. Buschov, Griech.Vasenmaierei, 1918.

Görög naptár, 1. Naptár.Qörög nem egyesült egyház, 1. Ortodox ke-

leti egyház.

Görög nevelés. Az ókori G. az emberi mve-ldés történetében rendkívüli jelentség, mert

a rómaiak útján nagy hatása volt a mai mvelt-

ség kialakulására. Két típusát kell szem eltt

Hörög nyelv - 699 — GOrögr nyelv

tartani : a dór törzsek neveiésót, melynek szék-

helye Spárta, s az lón népekét, az athéni neve-lést. G. alatt els sorban mindig ezt értjük. Akett között bven van eltérés, bái- közös a leg-

fbb vonásuk, az, hogy a nevelés mindig az államérdekében folyik.Spártábanmaga az áHam végzi

;

Athénben az áUam kötelezi a szülket, hogy gyer-mekeik nevelésérl gondoskodjanak, ami magán-úton történt. Amott a test edzése, az er kifejtése

a ffeladat ; itt test és szellem egybehangzó ki-

müvelése a cél, de a szellem nagy mértékben el-térbe jut. Spártában az egyént teljesen alárende-

lik az állami érdeknek; Athénben önállóságranevelik, A Q. különböz korszakaiban állandónaklehet mondani azt a jellemvonást, hogy a görögnép fiai leikök szabad elhatározásából keresték amveldés eszközeit, felfogásukban a jó állam-

polgár és a jó ember fogalma egybe esett s a lélek

áJtalános kimvelését tartották az állami életre

való igazi elkésztüetnek. A G. elmélkedi Sokra-

tes. Platón, Aristoteles. A G.-nek a fon-ásokból

való b ismertetését, az irodalom összeállítását

V. ö. Fináczy Ern, Az ókori nevelés története

(Budapest 1906).

Grörög nyelv, a régi görögök nyelve, egyiktagja az indogermán nyelvcsaládnak, s eszerint

testvérnyelve azáqa (szanszkrit, irán),balti-szláv,

germán, kelta, ital, örmény és albán (?) nyelvek-nek. A G. az indogermán nyelvek közt a leg-

régiesebbek egyike, a magán- és kettshangzókat,valamint az ige szókötését tekintve nagyon meg-rizte az alapnyelv sajátságait, míg a mással-

hangzók tekintetében pl. a szanszkrithoz képestszegénynek tnik fel ; mindazáltal hangrendszereolyan, hogy hangzatosságával s arányosságávalkiváló beszédre alkalmas.

A régiek a görög nyelvjárásokat dór, eol és ión-

attíkaira osztották. E felosztás tudományos tekin-

tetben nem elégséges. Meyer G., Pezzi, Johanssonés Henry a görög szójárásokat két csoportra, ión és

nem-ión csoportra osztják, Brugmann több kisebb

csoportot vesz fel, de ez eltérés lényegtelen. Etudósokat követve, következleg csoportosítjuk a

görög dialektusokat.

I. A nem-ión csoport : 1. A dór nyelvjárások. Jel-

lemz bennök egyebek közt az egyes 3. személyxt végzete, a többes 1. személy iia; és 3. személyvTt végzete s az u. n. 3-ikjöv cselekvalkatu vég-zetei. Irodalmok többé-kevésbbé eltér mutatvá-nyokkal szolgál, nagyobbrészt csak töredékekbens a másolóktól több tekintetben megrontva. Ilye-

nek Pindaros (522—448) ódái, különböz líriku-

sok s idiUirók mvei, a tragikusok és komikusokkardalai (nem tiszta dór). E nyelvjáráshoz tar-

toznak : a) a lakón, mely állítólag ma is él. Föl-

irati emlék a Damonon oszlopa stb. ; a nyelvészek-

nél különösen Hesychios glosszái említendk, az

irodalomban pedig Alkman (612 körül) töredékei

(leszboszi ós eposzi alakokkaliterhelve), a Thuky-didesnél (V. 77) található lakón néphatározat,

Aristophanes Lysistratájának egyes helyei (81 kk.,

980 kk., 1076 kk., 1242 kk., 1297 kk.), melyekmeglehets pontossággal mutatják a lakón saját-

ságait s végre Plutarchosnál a lakedaimónoknaknéhány vels mondata, h) A nagy-görögországi

dór, melynek feliratai közül különösen a hérak-

leiai táblák említendk. Itt valóságos dór iroda-

lom fejldött ki. Említendk a szirakuzai Rhin-thon (300), Blaisos és Skiras hilarotragikusoknak

kisszámú töredékei, koszi Epicharmos (500), Soph-ron (450) komikusok maradványai, melyek az ak-

kori szirakuzai szójárást meglehets pontossággalmutatják, Archimedes (meghalt 412) némely irata

(több attikaira átírva), krotóni PhUolaos és taren-

tumi Archytas (IV. sz.) pythagoreusok töredékei,

Theokritos (III. sz.), Bion és Moschos (II. sz.) idill-

jei, melyek közül azonban némelyik eposzi, né-

hány pedig leszboszi nyelven van íi-va. c) Amesszeniai, említésre méltó az andaniai felirat.

d) kz argoszi. e) A korintusi. E szójárásban van-nak írva Diogenes Laertiosnál (1, 99, 101) Perian-

di'osnak valósziniUeg költött levelei, f) A megarai.Meglehetsenh képe e szójárásnak AristophanesAchai'uaija néhány sora (729 kk.), ide tartozik

Byzantionnak, Megara egyik gyarmatának való-

színleg apokrif néphatározata, mely Demosthe-nesnél található, g) A krétai, melyet különösen afontos és terjedelmes gortini táblákból (V. sz.)

ismerünk, h) A szigeti dór (Rhodus stb.), irodalmi

emléke Timokreon költnek, Themistqkles kor-

társának töredékei, i) Az achaiai. 2. Észak-Gö-rögország nyelvjárásai, melyekre a dór nagy be-

folyást gyakorolt s azért pszeudodór névvel is

jelöltetnek, fokiszi (különösen Delfl), lokriszi, eto-

liai, akarnániai stb. 3. Azeliszi, melyben különösenaz olimpiai feliratok említendk, melyek némi ro-

konságotmutatnak az etoUai s nyugati-lokriszival.

4. Az arkádiai-ciprusi, számos felirati emlékkel.

5. A tesszáliai sok különös sajátsággal. 6. A lesz-

boszi régi nyelvészek számos adataival, a legré-

gibb Urikusoknak, Alkaios- és Sapphónak nyelve.

Különösen felemlítend benne a hangsúly hátra-

vonása. 7. A beociai, melyre a dór nagy befolyást

gyakorolt, számos feürati emléket mutat fel s anyelvészek is gyakran említik. Irodalmi haszná-

lata csekély, említendk Korinna kisszámú és

romlott töredéke, Aristophanes Acharnaijában

(860 kk.) a boiótok beszéde. 8. A pamflUai (Kis-

Ázsia), mely nem igen ismeretes.

n. Az ión csoport, mely csak kisszámú fajt

foglal magában, de irodalmát tekintve, a leg-

fontosabb.F sajátsága az tj használata más nyelv-

járások a-jával szemben. A régiek szerint leg-

tisztábban kezelte a miletosi Hekataios (V. sz.).

1. Kis-Ázsia ó-ión nyelvjárása, a legrégibb ismert

görög nyelvjárás, mely alapját teszi Homerosénekei nyelvének — legalább is ahogyan ránk ma-radtak, — valamint az összes eposzok nyelvének,

melyeket Homeros utánzói írtak. 2. Kis-Ázsia új-

ión nyelve, amint Herodotosnál (V. sz.) és Hippo-

kratesnél (V. sz.) találjuk. 3. A szigeti ión (Kykla-

dok, Eubea), úgy látszik, a kapcsot képezi az

ázsiai és európai ión nyelvjárások közt. 4. Azathéni vagy attikai ión, mely a közönséges iónnal

szemben megtartja vagy legalább visszaállíta az

eredeti a-t i és p után, úgyszintén említend az is,

hogy a magánhangzókat lehetleg összevonja. Bnyelvjárásban vannak írva a görög ii-odalom leg-

kiválóbb remekei. A fbbek közül felemlítendk

Aischylos (525-^56), Sophokles (496-406), Euri-

pides (480—406), Aristophanes (444—380), Thu-kydides(471—396), Xenophon (445—355), Platón

Görög nyelv — 700 — GörögforszAs

(429—348), Isokrates (436—338), Demosthenes

(385-322), Aischines (390-315),Menandros (342-

291). Legtisztábban még Aristophanes vígjátékai-

ban és Platón párbeszédeiben találjuk. 5. Athénhegemóniájának korában s politikai befolyása alatt

az attikai nyelvjárás elterjedt egész Görögország-ban, majd a görög szabadság bukása után — mintaz irodalmi remekek nyelve — udvari nyelve lön

a makedón udvarnak, így a tudósoknak s általában

az irodalomnak, elterjedt az egész makedón biro-

dalomban s a belle alakult országokban, a többi

nyelvjárásokat lassankint kiszorító az irodalom-

ból, st a mveltek használatából is. Természetes,

hogy ily kiterjedés mellett az attikai nyelv nemmaradt meg eredeti tisztaságában, sok alakot, ki-

fejezéstés fordulatot kellett felvennie abeleolvadónyelvjárásokból, részint más nyelvekbl, viszont

számos sajátos vonást elvetnie s így jött létre azattikainak egy új alakja, az ú. n. xoivrj v. iXXrjvtxi^

(köz görög nyelv), mely nem annyira alaki, min t,

inkább szókincs és mondatteni sajátságok tekin-

tetében tér el az elbbitl. Ez volt az alexandriai

V. hellenisztikus íróknak is nyelvjárása. MagábanGörögországban tengdtek még egy ideig a régi

nyelvjárások, többé-kevésbbé befolyásolva a xotvrj

nyelvétl, lassankint azonban itt is szégyelni

kezdték a honi szójárásokat az idegenek eltt,

melyek végre egészen el is némultak. A továbbifejlemények tárgyalása az új-G. cikkbe tartozik.

A görÖQÖk nyelvészkedése. A G. vizsgálatával

már magok a görögök foglalkoztok s bizonyos

irányban oly jelentékeny sikereket értek el, hogykutatásuk eredményét ma is használjuk. A szofis-

ták (Protagoras, megh. 411.) megkülönböztetik anevek 3 nemét, az ige idit és a mondatok alapfor-

máit, megalapítják (Prodikos IV. sz.) a szinoni-

mikát; Aristoteles megalapítja a beszédrészek ta-

nát, melyet aztán a sztoikusok kiegészítenek s lé-

tesítik a nyelvteni terminológiát. A beszédrészekfelosztása a legszebb mindama munkában, mit agörögök a nyelvtan terén végeztek s kis. változ-

tatással ma is megáll ; etimológiájuk ellenben aleggyengébb s tlük származik egy tévedés is,

mely egész a XIX. sz.-ig zavart okozott, t. i. anyelvtudománynak összecserélése a logikával.

Majd az alexandriai filológusok statisztikus kuta-

tásait kell említenünk, mígnem Aristórchosnakegyik követje, Dionysios Thrax (Kr. e. I. sz.) ön-

állóvá teszi a nyelvtudományt s megalkotja anyelvtant, mely alapja a középkor összes nyelv-tanainak s a lényegben a maiaknak is. B nyelv-tan rövid hang- és alaktanból áll. A nyelvtannakmondattani részét ApoUonios Dyskolos (Kr. u. II.

sz.) alapította meg, ki után már fiát, Ailios He-rodianost kivéve, az ókor a nyelvészet terénsemmi újat nem ad. Abban, hogy a XIV. század,

a tudományok újjászületésének kora, az addigalvó kutótásokat a G. terén is új életre keltette,

sok érdemök van az Itáliában mköd görög tu-

dósoknak. Itóliából aztán tovább terjedt a G. ta-

nulmányozása ; Németországban, Németalföldön,Franciaországban s egyebütt. A XIX. sz.-ban ha-talmas lendületet adott a G. tanulmányozásánakés ismeretét nagyon gyarapította egyrészt a klasz-szikafilológia, másrészt a történeti összehason-lító nyelvtudomány.

Irodalom. Nyelvjárások : Ahrens, De Qraecae linguae dialeo-tis, 2 köt., Göttlngen 1839—43 ; Melster, Die griech. Dialekteauf Qruüdlage v. Ahrens' Werk, 2 köt., u. o. 1882—89;Collitz, DIe Verwandschaftsverhaitnisse der griech. Dialekte,u. 0. 1885; Johansson, Nagra ord om dialekter spéciéitde grekiska, Upsala 1887 ; Hoffinann, De mixtis Qraecae 11a-

guae dialectis, ööttingen 1888; Hoffinaan, Die griech. Dia-lekte in ürem historischen Zusammenhange mit den wich-tigsten ihrer Quellén, I. u. o. 1891 ; Boisacq, Les Dialec-tes Doriens, phonétique et morpholog^ie, Paris 1891 ; Aadoin,Etude sommaire des Dialectes Grecs littéraires, a. o. 1891

;

Van Leeuwen-Mendes da Costa, Der Dialekt der homer. Qe-dichte (ném. ford. Mehler), Leipzig 1886 : Ahrens, Üher die

Mischung der Dialekte in der griech. Lyrik, ööttingen 1852

;

Gerth, Quaestiones de Graecae tragoediae dialecto (Curtius

Studienje 1. évfolyam), Leipzig 1868. — Feliratgyüjtemények

:

Cauer, Delectos inscriptionum Graecarum propter dialectommemorabUiom, 2-ik kiadás, u. o. 1883 ; Collitz-Bechtel, Samm-long der griech. Dialekt-Inschriften, 4 kötet, Göttingen 1888

—

1890. stb.

Kiválóbb görög nyelvtanok: Buttmann, Ausführi. griech.

Sprachlehre, 2 köt., Berlin 1819—27, 2. kiad. u. o. (Lobeckbvítésével) 1830—39: MatthiS, AusfUhrL griech, Gramma-tik, 2 rész, Leipzig 1807—27, a 3. kiadás 1835 ; Thiersch,

Griech. Grammatik, vorzUgl. des hom. Dialekts, u. o. 1812,4. kiad. 1855; Ktthner, AusführL Gramm, der griech. Spra-che, 2 köt., Hannover 2. kiad. 1869—70 ; Krüger, Griech.

Sprachlehre, Berlin 5. kiad. 1873—75. Mindeme nyelvtanokegy és más tekintetben elavultak ; ellenben a mai tadományszínvonalán állanak : Meyer G., Griech. Gramm, (mondattannélklll), Leipzig 2. kiad. 1886 ; Pezzi, La Llngua Greca antica,

Torino 1888; Brugmann, Griech. Grammatik (Handbuch derklass. Altertumsw.), München, 8. kiadás 1900; Chassang,Grammalre Grecque d'aprés la méthode comparative et hls-

torique, revue et modiflée par Clairin, Paris 1890. KQhnernekBlasstól átdolgozott nyelvtana, Hannover 1890. A rokonnyel-vekkel kapcsolatban megjelent görög nyelvtanok : Bopp, Ver-

gleichende Grammatik, 3 kötet, Berlin 3. kiad. 1869—71

;

Sohleicher, Compendium der vergL Grammatik der indoger-

manischen Sprachen, 2 rész, Weimar 4. kiad. 1876 ; Bmg-maan-Delbrilck, Grundriss der vergL Grammatik der indo-

germanischen Sprachen, L, ü. 1, 2, m. 1., Strassburg

1886—93. A latinnal kapcsolatban : Meyer L., VergL Gram-matik der griech. u. lat. Sprache, 2 köt., Berlin 1861—65,1. köt. 2. kiad. 1884 ; Qiles-Hertel s Meillet-Printz nálnnk is

ösmert összehas. indogermán nyelvtanai; Wackernagel(Kultur d. Gegenwart) s Kretschmer (Gercke-Norden Ein-

leitungjában) összefoglalásai a görög nyelvrl ; Hirt, Griech.

Laut- u. Formenlehre, Heidelbeig, 2. kiad. 1912. — Az ia-

kolai nyelvtanok kÖzUl említendk: Curtius, Griech. Schul-

gramm., melyet újabb kiadásban Gerth bocsátott közre (ná-

lunk Kiss, majd Haberern, végUl pedig Ábel Jen és Vííjda

Károly fordították), Hintner (magyarra ford. Schill Salamon),

Kaegi, Holzweissig s még sok egyéb író nyelvtanaL NálunkLiebhardt, Télfy, Gyurits, Travnicsek, Szepesi, Szamosi,

Horváth Zsigmond, Pecz, Maywald, Dóczi, Polgár és (Koch

nyomán) a sárospataki tanárok nyelvtanai említendk. Egyesírókhoz ^öv. nyelvtanaink vannak : Homeroshoz Roseth Ar-

noldtól, Ábeltól, Cseréptl, röviden majdnem minden nyelv-

tanítónktól, Herodotoshoz Garamitól és Dávidtól, Sophokleshoi

Ferenci Valdemártól. GyakorUkönyvék : a magyarra is fordí-

tott Schenkl (Kiss, késbb Ábel és Pozder) és Hintner könyve,

valamint a sárospatakiaké, továbbá Mészáros Nándoré, Dá-vidé és Maywaldé.

Szótárak a külföldön: Benseler, Jacobitz u. Seiler, Kooh,

Benfey, Buttman, Crusins, Duncan, Pranz, Hedericus, Laubert,

Lucas, Papé, Passow, Rost, Saalfeld, Schenkl, Schneider,

Sengebusch, Suhle és Schneidewin, Traut, Gemoll, Mengemüvei; eiimologikus szótárak : Curtiustól, Schwencktöl, Vani-

cektl ós Prellwltztl ; nálvMk : a sárospataki és a Lévay-Vida-féle; sajtó alatt van a Budapesti Philologiai Társaságmegbízásából Fodor Gyula és Szigeti Gyula szerkesztésé-

ben készül nagy Görög-magyar szótár; egyes írókhoz pe-

dig a Dávid-féle Herodotoshoz és Xenophon emlékirataihoz,

»

Schenkl-Horváih-féle Xenophonból való szemelvényekhes,vógttl Homeroshoz Fröhlich-Elischertl, valamint LévaytóLSzinonimika : Schmidt, Synonymik d. griech. Spr., 4 kötet

Leipzig 1876—86.

Crörögország. I. Az ókori G. (I. a mellékelt

térképet). Az ókori görögöktl lakott része a Bal-

kán-félszigetnek, mely az akrokerauniai hegyfok-

tól (ma Cap Glossa) és az Olympos hegységtlD.-re terült el, kb. 90,000 km.« ; hatórai É.-on

Illyria és Makedonia, Ny.-on és DNy.-on az Ión,

K.-en és DK,-en az Aegaei és a Myrtoi-tenger.

Görögrországr — 701 — Görögrországr

Földrajzilag négy részre oszlik : északi G. (Epirus

ós Thessalia) az ambrakiai (artai) és maliai (la-

miai) tengeröblökig ; ettl D.-re a korinthosi, ill.

saroni tengeröblökig közép-G., a tulajdonképeniHellas; a Korinthosi öböltói D.-re fekv félszi-

get, Peloponnesos ; végül a geológiai és történeti

tekintetben szorosan G.-hez tartozó szigetek azion és Aegaei-tengerben, melyeknek leírását 1. aszigetek megfelel neve alatt. G. Európának leg-

gazdagabban tagozott része, a szárazföldbe min-denütt benyomuló öblök következtében tenger-

partja jóval meghaladja a 2000 km.-t ; belsejét akülönböz irányban vonuló hegységek és folyam-völgyek tagozzák. Hegységei: Thessalia és Epirusközött a Pindos, melynek ÉNy.-i folytatása aBoion, meg a kerauniai és akrokerauniai hegysé-gek. Thessalia É.-i határa az Olympos (2973 m.),

a görög isteneknek mondabeli lakóhelye, melyetNy.-felé a kambuni hegylánc köt össze a Pindos-

szal, míg D.-rl a Peneios folyónak szépségeirlhíres völgye (a Tempe) választja el az Ossától (maKisszavosz), melynek D.-i foljrtatása a Pelion (Ple-

szidi) és a lamiai öböl fölött elterül Othrys. Ezenhegységeknek DK.-i folytatását teszik Euboia,Andros, Tenos és Mykonos szigeteknek hegyei.

Közép-G.-ban : a Pindos D.-i folytatása a Tymph-restos (ma Veluki), tle DK.-re az Oite (ma Katav-rotha), melyhez csatlakozik D.-en a Korax(Vardu-zia), DK.-en a Kallidromos ; ez utóbbinak É.-i ol-

dala ós a maliai tengeröböl között van a thermo-pylaei hegyszoros ; míg D.-i oldalával szembena Pamassos (ma Liakura) csúcsai 2459 m.-ig emel-kednek. Ezntán DK.-re következnek a Helikon(Palaovuno), a múzsák hegye, a Kithairon (Ela-

tiasz), a Pames (Ozea), a márványáról híres Pen-telikon v. Brilessos, a Hymettos és az attikai fél-

sziget legdélibb nyúlványán az ezüstbányáiról ne-

vezetes Laurion a Sunion hegyfokkal; Ny.-onemelkedik a patraszi öböl fölött az Arakynthos(ma Zügosz) és az akaraaniai parti hegység. Apeloponnesosi hegyrendszer magvát az arkadiai

felföld teszi középen a Mainalos (Hag. Iliász)

hegységgel ; a félsziget É.-i felében emelkednekK.-Ny.-i irányban : a Panachaikos (Vodia) és Ery-manthos (Olonosz), az aroaniai hegység (Kel-

mosz), a Kyllene (Ziria) és az argolisi hegyeksorában az Arachnaion (H. Iliász) ; az ión tengerre

tekintenek a Minthe (Alvena), Lykaion (Diaforti)

ós D.-en a messenei hegyek az Ithome-szUdával.Messenia és Lakonia határhegysége a Taygetos(Pentadaktülo) 2409 m. magasságra emelkedik

;

vele párhuzamosan halad K.-en a Pamon (Ma-

levo) ; az elbbi a Tainaron (Cap Matapan), az

utóbbi a Malea hegyfokban végzdik D.-felé.

Javak: Thessaliában a Pambotis (Janinai tó),

Epirusban a Boibeis (Karla) ; Közép-G.-ban Ny.-on

a Trichonis (Agrinion), K.-en a Kopais-tó, melyma már nagy részében ki van szárítva ; Pelopon-

nesoson a Kyllenétl D.-re a stymphalosi (Zaraka)

és pheneosi (Ponia) tó. G. folyói általában rövid-

folyásuak és egy résztik vízben szegény, úgy,hogy nyáron aUg folyik medrükben víz. Az Ión-

tengerbe szakadnak a Thyamis (ma Kalamasz),

az Acheron (Mavropotamosz) és az Arachtos

ÍArta) ; a patraszi öbölbe az Acheloos mellékfolyó-

j&val, az InachosszaI(Aszpropotamosz) ; az Aegaei-

tengerbe ömlik a thessaliai síkságon át haladóPeneios (Szalamvria) ; a maliai öbölbe a Sper-cheios (Hellada); Boiotia ffolyója a Kephisos(Mavroneri) a Kopais-tavon át az euboiai ten-

gerbe siet ; Attika É.-i határán folyik az Asopos(Vurieni) ; Athén mellett halad el a Kephisos ésHissos. Peloponnesos vízben gazdag folyója azAlpheios (Ruflasz) Olympián túl szakad az Ión-

tengerbe; D.-felé foljrnak a Pamisos (Pimaca)Messeniában és az Eurotas (Iri) Lakoniában ; Ar-gos mellett ömlik a naupliai öbölbe a kis Inachos(Panica) : a Styx (ma Mavroneri) patak, mely azaroaniai hegységbl ered,a Korinthosi-öbölbe sietKrathisnak mellékfolyója. Partvidékének öblei :

az Aegaei-tenger mellékén a pagasai (voloi), a ma-liai (lamiai v. zituni), az euboiai (atalanti) az Euri-

pus nev tengerszorossal Boiotia és Euboia szi-

gete között ; a Myrtoi-tenger mellékén a saroni

(aeginai) öböl, melynek kisebb nyúlványai az eleu-

sisi, salamisi és epidaurosi öblök, valamint Athénkiköti : a Pirens, Munychia és Phaleron ; aztána naupliai (argosi) öböl. D.-en terül el a lakoniai

és messeniai öböl; az Ión-tengerre nyílnak apylosi (navarinoi), kyparissiai, patrai (patraszi;

öblök, mely utóbbi a Rhion és Antirrhion hegy-fokok közt átmegy a korinthosi öbölbe, ennekÉNy.-i vége az ú. n. Halkyoni-tenger ; EpirusD.-i részén van az ambrakiai (artai) öböl. A G.-ot

övez nevezetesebb szigetek: Ny.-on Korkyra(Korfti), Leukas, Ithaka, Kephallenia és Zalqrn-

thos. D.-en Kythera (Cerigo) és Kréta ; K.-en aKykladok, a saroni öbölben Kalauria, Aegina, Sa-

lamis ; az Aegaei-tengerben Euboia, Skyros, Lem-nos, Samothrake, Thasos. G. részei : É.-on Epirus

és Thessalia ; Közép-G.-ban : Akarnania, Aitolia,

nyugati v. ozolisi Lokris, Doris, Phokis, Kne-misalji-opusi v. keleti Lokris, Boiotia, Attika és

Megaris ; Peloponnesoson : Korinthos, Sikyon,

Phüus. Achaia, Árkádia, Argolis, Lakonia, Messe-

nia és Elis, mely utóbbinak alpheiosmenti vidéke a

Pisatis, D.-i része a Triphylia nevet viselte. Ter-

mékei sokfélék, délszak fanemei mind tenyésznek,

különösen az olaj- és fügefa ; van szllje, a bor-

termelés fleg a szigeteken virágzott ; megterem-nek a gabonafajok, de e tekintetben az ország

beviteh'e szorult ; az állatok közül fleg kecskét

és juhot tenyésztettek ; a ló- és baromtenyésztés

kevésbbé jelents volt; b zsákmányt adott a

vadászat és halászat. Ipar terén a gyapjú földol-

gozása, valamint az agyagipar nevezetes. Bá-nyásztak ezüstöt (Laurion), aranyat (Siphnos),

ólmot (Keos), rezet (Euboia) és több helyen vasat

;

nagy mértékben márványt, amelyek közül a pen-

telikoni, hymettosi és fleg a parosi és naxosi tett

szert méltán hírnévre. G. lakói északról százado-

kig tartó néphullámzásban vándoroltak be, indo-

germánok; különböz törzseiket, melyek közül

fleg az iónok és dórok váltak ki a történeti fej-

ldés folyamán, nem annyira a politikai élet, mint

a kultúra közössége fzte egy néppé. SzámukatBeloch a peloponnesosi háború kezdetén Makedo-nia és a szigetek lakosságának betudásával 8

millióra becsüli, aldk között egy milliót tettek a

rabszolgák ; Attikában 90, Argolisban 70, Boio-

tiában 60, Peloponnesoson 30 lélek esik egy

km*-re, a többi vidék móg gyérebben lakott.

Görögország — 702 GörögorszAar

A régi görögök nyilvános és házi életének el-

adása teszi az ú. n. görög régiségek tárgyát, amint

t. i. e népet az állami és niagánéletben, a vallás,

jog, erkölcs, mesterség terén, szóval az élet ezernyi

változatában megnyilatkozni látónk. A görög régi-

ségtan eszerint több részre oszlik, de általában

három f részt szoktak benne fölvenni, u. m. az

állami, magán- és vallási régiségeket.

Állami régiségek. Talán nincs nép, melynek ál-

lami élete oly sajátságos elkülönzöttséget mutatnakis területen, mint a görög népé. Görög földön

úgyszólván minden város külön fejldött, vagyis

az ú. n. községi államok keletkeztek. Még egy-

azon tartomány községeiben is más-más irányzat

tnik föl, t. i. a királyság, demokrácia, oligarchia,

arisztokrácia típusai szerint. Eleinte a patriar-

chális királyság, azután a tirannizmus, majd az

oligarchia (kevesek uralma, a felülkerekedett párt-

uralom), az arisztokrácia (föranguak uralma),

végre a demokrácia terjedt el G.-ban, bár a spártai

és athéni föállamok kormányformája (amott a

két király, emitt a szabad köztársaság) meglehetsállandóságot mutat. Nagyobb jelentségre úgy is

csak ez a két állam jutott, s egész állami életük

azon alapból indult ki, melyet törvényhozóik, Ly-kurgos és Solon, megvetettek ; Spárta alkotmá-

nya érvényesült aztán a dór eredet államokban,

Athéné pedig az ión származású lakók közt. Spár-

tában mindvégig a konzervatív, arisztokratikus

iránynak hódoltak ; Athénben pedig az arisztokrá-

cia és tirannis után a demokrácia vált többször

fékevesztetté (ochlokrácia), míg idrl-idre akényuralom (tirannizmus) ült rajta diadalt. A görö-

gök ez elkülönültsége volt részben sajátos fejl-

désük emeltyje, de másrészt bukásuk okozója is.

Hadügy. A hskorban, mint a trójai háború le-

írásából' tudjuk, a görög sereg a népbl ós az

elkelkbl állt, amazok gyalog és könny fegy-

verzetben, ezek kétfogatú kocsin és teljes fegy-

verzetben kocsikról harcoltak s csak ha tusárakerült a dolog, szálltak le onnan. Tömött sorokbanindultak az ellenfelek egymásnak s már messzirlmegkezdték a harcot íjazással, majd megkezd-dött a tömegharc. Azonban a harc sorsát sokszorpárviadal döntötte el, amelyet ünneplés szertar-

tások között szoktak végezni, amennyiben minda két fél elkeli áldozat közben esküt tettek

rá, hogy a párviadal végzdéséhez fognak iga-

zodni, mindegyikük abba belenyugodni. Fegyver-szünetet is áldozat bemutatásával kötöttek. Felvoltak szerelve minden támadó és véd fegyver-rel, melyeket akkor készítettek; parittya, nyíl,

lándzsa, kard, sisak, páncél (derékon és lábszáron),

pajzs voltak harci szereik. A történelmi korszak-ban különösen Spárta volt az igazi katonai szer-

vezet állam ; a lakosság élete ugyanis nem volt

egyéb folytonos katonáskodásnál. A spártai polgár20 éves korától 60-ig katona volt. így történt,

hogy egész Görögországban valódi haroratermettnép kivált Spártában volt található, amelyneképp azért véd falra nem volt szüksége, mert pol-

gárai szolgáltak véd falul. A két király egyikevala a hadseregnek vezére, mellette volt 10—30férfiúból álló hadi tanács. Áldozat után harci riadóhangjai (Tyrtaios dalai) közt vonultak az ütkö-zetbe. A fegyelem kemény vala ; a harci dicsség

után való vágyat jutalmakkal táplálták, a gyáva-ságnak pedig szigorú büntetésekkel vették elejét.

A spártaiak fleg a szárazföldi harcra képeztékmagukat, míg az athénieknek a tengeri hadako-zásban volt f ersségk. Athénben a katonaságnehéz és könny fegyverzetüekbl (hopliták, pel-

taszták) állott, amazokat a Solon törvénye szerinti

három els polgári osztály szolgáltatta, az utób-

biakat pedig a zsellérek osztálya. Minden athéni

polgár 18. évétl 40 éves koráig katona volt, ma-gának kellett ellátásról gondoskodnia, csakis Pe-rikies ideje óta húzott zsoldot. A közönséges csata-

rend volt a falanx, azaz egyenes arcvonalban ós

tömör sorokban (legfölebb 8 embernyi mélységben)álltak a hopliták, a szárnyakon pedig voltak apeltaszták s a kevés számú lovasság. Ostrom al-

kalmával k is, mint a spártaiak, faltör kost,

ostromfödelet, tornyot s különféle lövgépekethasználtak. Azonban az athénlek a perzsa hábo-rúk óta nagy súlyt helyeztek a tengeri hadá-

szatra. Volt 400 hadihajójuk, amelyeknek legény-

sége evezsökbl, matrózokból és többnyire nehézfegyverzet katonákból állott. A katonai fegyelemkorántsem volt oly szigorú, mint a spártaiaknál.

Mind Spártában, mind Athénben a gimnasztika

eliskolája volt a katonáskodásnak.

Magánrégiségek. Az emberek foglalkozása ahskorban körülbelül olyan volt, mint nálunk afalusiaké; vadászat, földmívelés, pásztorkodás,

jobb mód csak a nemesi udvaroknál található. Akereskedelem is bölcsjében ringott még, amintaz egyes merészebb tengeri vállalatok (argonau-

ták stb.) bizonyítják, az ipart és kereskedést e

korban nagyrészt a föníciaiak zték. Az árucikke-

ket még marha-érték szerint becsülik s csere-

kereskedést folytatnak. A spártaiak életmódja

rendkívül egyszer és katonás volt, a polgárhoafelfogásuk szerint csakis a vadászat és katonás-

kodás illett ; a polgárság közös katonaéletet élt, aszükséges dolgokat pedig a heloták (rabszolgák)

szerezték be számukra, hogy életüket fentart-

hassák s ugyanezek végezték helyettük a mezámunkát is. Mi sem természetesebb, hogy ez az el-

zárt és egyszer életmód kapzsisággá fajult aspártaiaknál, mihelyt országuk határain kívül ajólétet megízlelhették. Az atJiéni polgár a községügyein kívül földmíveléssel foglalkozott s mlg akülönféle mesterségeket csak a szegényebb pol-

gárság gyakorolta, addig a gazdagabbak rabszol-

gáikkal végeztették azokatmhelyeikben, gyáraik-

ban. Nagy jelentségre emelkedett azonban a

kereskedelem, minthogy Athén s általában a többi

parti város szerencsés fekvésénél fogva mind akivitelre, mind fleg a bevitelre alkalmas rakodó-

helyül szolgált G. és a Kelet között. Az ételek

rendkívül egyszerek voltak, különösen a hskor-ban, de a spártaiaknál azután is. Mint általában

a déli népeknél, kevés hús, de annál több zöldség,

hüvelyes vetemény, gyümölcs, hal és kenyá"volt rendes eledelük. Az italban igen mértéklete-

sek voltak s még a fele bor meg fele víz-féle ke-

veréket is részegítnek tartották. A fétkezésestefelé volt, s étkezésük rendje magában meg-egyezett a mai déli népeknél dívó szokással. Buhá-zatuk a khitón volt, egy hosszú ing (a férflaknál rö-

videbb, a nknél hosszabb), a dóroknál durva vá-

Görög^ország: — 703 GörögrorszáfiT

szonból, az iónoknál finomabb lenszövetböl ; az-

után gyapjú felsruha (hlmation). Kalapot csakházon kívül viseltek, szintúgy lábbelit is. A nökhajviselete piperésebb volt, a férfiak nyiratkoztakés beretválkoztak, míg az skorban a nemesekrendszerint hosszú hajat viseltek. A lakások lehetegyszerek voltak egyszer bútorzattal, s általá-

ban a következ .3 f részt lehet bennük (hosszá-

ban) megkülönböztetni: bejárat, udvarház vagyférfllakás oltárral és melléktermékkel, második v.

kisebb udvarház (melléktermekkel a nk számára,egyúttal hálószobával), a harmadik v. cselódház,

végül a ház végében voltak az éléskamra s egyébmellékhelyiségek (szertárak), azontúl pedig a kert.

A házak födele lapos volt, a szobák a világosságot

az udvarra nyíló ajtón, tov. a házfódél nyílásánát nyerték. Az asszonyok, fleg Athénben, keleties,

elzárkózott életet éltek s szövéssel, fonással stb.

foglalkoztak, de Spártában nagyobb tiszteletnek

örvendtek. Az egynejüség divatozott, a leányt aszülk V. gyám beleegyezésével lakodalmi menet-ben vitték el hazulról ; a fiúk örököltek, a leányokcsak hozományt kaptak. A halottakat részint

sírokba temették, részint megégették. Pénzeikközül az eginai és attikai pénznemek örvendtekleginkább forgalomnak. Arany, ezüst ós rézpénzeikvoltak. Egy obolos 17 fillér, 6 obolos 1 drachma,egy drachma : kb. 1 K ; 100 dr, = 1 mina, 60mina = 1 talanton (talentum, kb. 6000 K, de nemvolt pénznem, csupán összegjelzés).

Mértékek. Hosszuságmérésre a görögök az em-beri test tagjait használták, pl. a lábat, ölet stb.

600 láb = stadion, attikai stadion =^ 177'6 méter.

Az rmértékek különfélék voltak, az athéni kotyló

(0'27 liter), mely mind folyékony, mind száraz tár-

gyak mérésére szolgált ; 1 metrétés= 39 1., 1 me-dünnos (gör. véka) = 59 liter.

II. Az ÚJ Görögrországr-

Görögország (néha Új-Görögország, latinul:

Graeda, görög hivatalos neve : HéUasz ; 1. a mel-lékelt térképet), királyság a Balkán-félsziget D.-i

részén Makedónia alatt. Ny.-on a Jón-tenger, K.-en

az Égei-tenger, D.-en a Földközi-tenger határol-

ják ; 19V,—240 k. h. és 4OV2—36V8° é. sz. között

terül el. 1863-ban gyarapodott a Jón-szigetekkel,

amelyek addig külön államot alkottak angol pro-

tektorátus alatt. A berlini konferencia (1880) csa-

tolta még hozzá Epirusz egy részét és Tesszáliát.

Hozzája tartoznak a szigetek közül : az Északi-

Sporádok, Kildádok, Ewia (Euboea), Kithera amár említetteken kívül, újabban pedig Török-

országtól Krétán és más szigeteken kívül a kon-tinensen is nagy területeket hódított el.

Hegy- és vízrajz.

I. Hegységei. G. fölépítésében három hegyrend-

szer vesz részt : az Alpokból többszörös láncban

kiinduló Dinaridák v. Dinári Alpok, az európai

variscusi si hegység egy darabja, a Rhodope (v.

makedóniai) masszívum egy része és az eddigiek-

tl különböz Epiruszi hegylánc. 1. A Dinaridák

négy párhuzamosan futó lánccal indulnak ki az

Alpokból és G. területén szétágaznak, majd a szi-

geteken át szép íves kanyarulatokkal átmennekKis-ÁzsiáJja. A Dinaráknak Qt. területén a követ-

kez ágait vehetjük észre : a) Az els ág az Otriszhegységgel indul ki, átmegy Ewia (Euboea) B.-i

részére s onnan az Északi Sporádok szigetein át

kapcsolódik Kis-Ázsia hegyeivel. A következeágtól a Szpercheiosz folyó síksága választja el.

Ez a folyó gyorsan tölti föl a Lamia-öblöt, amely-nek D.-i partján van a híres termopülei szoros

Attika felé. h) A második ág az albániai Gram-mosz folytatásában lév Pindosz hegység, vala-

mint ennek a tenger felé lév Ota hegység nevrésze, kiemelked pontja a Katavotra (Oita) 2158m. magas. Ez a hegylánc folytatódik Evvia-sziget

középs részén. a!z egész vadregényes, nagy ré-

szében nehezen járható mészkvidék, karsztos

tüneményekkel, nagy poljékkel, amilyen pl. ajaninai és a dodonai polje. c) A következ hegy-lánc a Parnasszusz és a Helikon vonulata, azelbbinek legmagasabb pontja a Liakura 2459 m.,

az utóbbié a Paleovuni 1749 m. magas. A Pindoszhegységtl a Kopaisz-tó karsztos polje mélyedéseválasztja el a Keflsszosz folyóval. A tónak régi

földalatti lefolyása volt, újabban egy részvény-

társaság lecsapoltatta. A hegylánc Athéné fölött

a Parnesz (1412 m.) hegységen át Evvia-sziget

legalsó részére megy. Az Evviára átmen háromhegyláncdarab hozza létre a sziget sajátságos

hármas tagozású alakját, d) A Dinaridák negye-

dik ága a Pindosz vidékén különül el, a Korintoszi-

öbölben meg van szakítva, de azon túl az Argo-liszi láncdarabban folytatódik (Arachnéon vagyIliász 1199 m. és a Killini v. Ziria 2374 m.); akövetkez ágtól az argoliszi síkság választja el.

e) A Korintoszi-öböl táján kezd különválni, a ma-gas Árkádiái mészköplatót alkotja, amely egye-

dül a pásztori életre alkalmas ; D.-en folytatása

a Tájgetosz v. Pentedaktilon éles sziklagerince

(Hagiosz Iliász 2409 m.), amelynek zord, száraz^

kietlenmészkvidékén született mog Spárta szikla-

pedagógiája. K.-en mellette van az Eurotasz folyó

sflisága Spártával. A hegylánc Kitera-, Kréta-,

Kaszosz-, Karpatosz- és Rodosz-szigeteken át ha-

talmas ívben kanyarodik és a kisázsiai Taurusa

lánchoz kapcsolódik. Ezek a hatalmas szerteága-

zások teszik G. földjét olyan rendkívül tagozottá,

olyan változatossá s ez okozta azt is, hogy olyan

magas kiiltúra fejldhetett ki benne sidkben.2. A Rhodope v. makedóniai ösmasszivum foly-

tatása szolgál K.-en mintegy támaszul a Dinarák-

nak. A masszivimi fölépítése nem egészen világos,

régibb eruptivus közetekkel (szienit, gránit, por-

fir, stb.) áttört kristályos palákból áll, egyes ré-

szei elsülyedtek, mások kiemelkedtek ; legmaga-

sabb pontja G. É.-i határán az Olimposz hegység

(2985 m.), amelyen a diluviális eljegesedés hatal-

mas cirkusz-völgyeket, nagyszer merész formá-

kat hozott létre, s nem csuda, hogy fellegekbe

burkolt ormain képzelte a görög az istenek szék-

helyét, ahonnan haragjuk villámait küldik. Ahegység határa B.-on a Visztrica folyó, D. felé

folytatása az Ossza és Pélion hegység. Ez utób-

biak, valamint az Olimposz és az Otrisz hegységzárják be a tesszáliai medencét, amelyet a Szalar

moriasz (Piniosz) fulyó csapol le a csodás szép

Tempe eróziós, terraszos völgyön át.

3. Az Epiruszi Jiegylánc szerkezetében hason-

lít a Dinaráldioz, de annál régibb láno, mindazon-

Görögrország — 704 — Görögrorsz&gf

által némelyek ma is ahhoz kapcsolják. Ez a hegy-

ség Ny.-op á tengerpartra megy ki, de a folyók fel-

töltött síkságai láncai közét kitöltik ; majd folyta-

tódik a Jóni szigeteken (Zante, Kefalini, Itaki,

Leukasz, Korfu) és talán Apuliában végzdik.

Az egész hegyvidék rendkívül komplikált,

Cviji beogradi egyetemi tanár és a német Phi-

lippson vizsgálódásai után ismerj (Ik kevéssé job-

ban újabban. Komplikációinak okai a következk

:

1. a Dinaridák ers szertesugárzása ; 2. a hegy-ívek homorú oldalán a trákiai masszívum egyesdarabjai ; 3. az idegennek látszó Bpiruszi hegy-

láncz behatolása ; í. a hegyláncok újabb idejösszetöredezései (hiszen tudjuk, hogy az Égei-

tenger beszakadása diluviális), amelynek folytán

a hegyláncok egyes részei tenger alá sülyedtek,

vagy szigetrajokká bomlottak szót. A töredezé-

sek két firánya: a KNy.-i korintoszi törés-

vonal, amely a Dinarákra merleges lévén, azokatkeresztirányban töri el, létrehozva a Korintoszi-

öblöt. A másik törésirány erre merlegesen csak-

nem BD.-i, kevésbbó mutatható ki, de határo-

zottan fölismerhet. 5. A fiatal ers vulkánosság,amely még a pliocén és diluviumban is ers volt,

a történelmi idkben is mködött, st a Szala-

miszi-öbölben és a Kikládok D.-i részén Tera ós

Terazia (Szanlorin) szigeteken ma is tart, amelyutóbbi mellett támadt 1707 körül a Nea Kamenikis dóm vulkán szigete. 6. komplikáció a Dinarákhatalmas mészkhegyeinek karsztos tüneményei-ben: dolinák, poljék, földalatti vízhálózat, bar-langok stb. van.

II. Vízrajz. G. területe egyike a Föld legtago-

zottabb részeinek. Nagyobb öblei : az Artai-, Ko-rintoszi-, Patraszi-, Messzeniai-, Lakoniai-, Árgo-liszi-, Szaroniai-, Petáliai-,Lámiai-, Vóloszi-öblök,

amelyeknek kitn kiköti a hajózás ers kifej-

ldését segítették el. Tengerszorosai : a Trikeri-,

Atalanti- és Bvriposz-szorosok. A Korintoszi (Le-

panto) öböl s a Szaroniai-öböl szorítja közre a kes-

keny Isztmosz földszorost, amelyet a korintoszicsatornával vágtak át magyar emberek munkádjávai. Rendkívüli tagozottsága miatt hasonlítot-

ták már az ókorban is platán- v, eperfalevél-hez az alakját, innen a D.-i rész Morea elneve-zése is. Folyói : a török határon az Artinosz v.

Arachtosz, az Acheloosz (Aszprosz) G. legnagyobbfolyója, Fidarisz, Mornosz, Szálamvriasz (Piniosz),

Szpercheiosz, Kiflsszosz, Azóposz, Piniosz (Pe-neiosz), Alflosz (Euflasz), Eurotasz (Iri) és az Ina-chosz (Panitza). A folyók általában alig hajózha-tók, hirtelen áradnak ós akkor nagy a vizük,nyáron nagy részük csaknem teljesen kiszárad.A partvidék, ahol hegyláncok mennek neki a ten-gernek, még sokkal tagozottabb volna, ha a he-gyek között benyúló öblöket a folyók síkságailassankint föl nem töltenék. Az utóvulkáni m-ködés nyomaiként az egész területen hforrások(87" C-ig) bukkannak el, gazdag szénsav- éskéntartalommal. A karsztos vidékek temérdekbarlangja nevezetesebb még, melyek közül né-melyekbe bele isépítkezteklmegaszpilionibarlang-kolostor). Nevezetesebb tavai : Kariasz, Dhaukli,Riviosz, Agrinion, Likeni és Feneosz tavak.

.G.-ot szokták három részre osztani is : 1.

Bszak-G. a Korintoszi-öbölig, 2. Peloponnezosz

v. Morea és 3. a görög szigetvilág. Az egész or-

szág területe 88,000 km^, ebbl 53,500 km« azészaki rész, 22,000 km' a Peloponnezosz, s atöbbi a szigetekre jut.

Égrhajlat.

G. éghajlata változatos. A hegyek által körül-

zárt völgyekben a hség nyáron rendkívül nagy(45—500 C), a hideg télen egész —12" C.-ra ha-nyatlik. Ellenben ott, ahová a tengermelléki áram-latok behatolhatnak, a hmér nyáron ritkán

emelkedik 30"-nál magasabbra és téli idben rit-

kán száll alább —i'-nál. A szabályszer idkö-zökben fellép tengeri szél enyhíti a nyári hsé-get. A leveg egészben véve rendkívül tiszta és

száraz, különösen a hegyeken.

Termékek.

1. Növényország. G. földjének csupán Vs része

alkalmas mezgazdasági termelésre s a mvel-het területnek legnagyobb része is eladósodott

kisbirtokos osztály (parasztság és majorosok) ke-

zén van, mely kezdetleges gazdasági berendezé-

seivel és fogyatékos ismereteivel földjét jövedel-

mezvé tenni alig tudja, bár az állam talajjaví-

tásával, elnyösjelzálogos kölcsönök nyújtásával,

örökbérletekkel s a tulajdon könny megszerez-hetésével a fóldmlves osztály helyzetén ugyancsakkönnyíteni igyekszik. Ftermékek: árpa, rozs,

tengeri s különösen az aprószöU, melynek bel-

terjes mvelésére 1905. nagy állami kedvezmé-nyeket élvez társaságok alakultak. Kedvez si-

kerrel termesztik azonkívül a szUt, fügét, olaj-

bogyót, gyapotot, dohányt és déligyümölcsöket.

Az erdészet is jövedelmez s a gazdálkodás újab-

ban meghatározott üzemtervek szerint történik s

a régi, kopár, vízmosásos területek befásítása is

kell sikerrel jár.

2. Állatország. G. állattenyésztése jó közepes

;

a hegyi legelkön sikerrel jár a tenyésztés, de amegfelel faj- ós haszonállatok hijján elegendjövedelmezségrl szó sem lehet. 1911-ben 100ezer ló, 360 ezer szarvasmarha és 29 millió juh

volt az országban. A sertést Árkádiában tenyész-

tik. Sikerrel zik végre a méh- és selyemtenyész-

tést s az évi selyemgubótermelés mintegy millió

kg., amelybl kb. 150 ezer kg. kivitelre kerül.

A tengeri halászat szintén a fbb jövedelmi

források közé tartozik s a halászattal foglalko-

zók száma — csupán a fbb kikötkben — meg-haladja a két ezret. Évi fogás kb. V2 millió q.

Sikerrel zik a szivacs- és korall-halászatot is.

3. Ásványország. G. ásványi termékekben elég

gazdag s a 35 bányatársaság részére engedélye-

zett üzemterület meghaladta a 20,000 acret.

1910-ben 608 ezer q. vasérc, 185 ezer q. ólom, 37ezer q. horgony, 35 ezer q. mangán, 51 ezer q. kén,

50 ezer q. magnezit, továbbá vaspirit, szén s mint-

egy 3000 m' márvány került kiaknázásra, a kohóktermelése meghaladta a 25 millió drachmát.

Ipar, kereskedelem, közlekedés, pénzUgry.

G. ipara ma még jelentéktelen s az európai

nagy nemzetek versenyében számba se vehet.Az ipartelepek és gyárak legnagyobb része kül-

földi iparosok és tkések tulajdona. Els helyen

GOROGOF

MagycLrázat:Görög törzsek.

I I Dórok^ ^^"^-i Északny'íJLgatt górogölc

Jámok/ I 1 A^nlnlf.

ArcOüCbiaxcA

Tfemgöjfög tÖrsusefc

.

niyjtíés EpirusiaJtITtrcLcok éa MaucedjOrtoJc

EjsóJtsiniaJt..

Mérték - 1 : 3400.0OOja p i^o apo 3<

Oh/mpiajL stadiorv

Kel.Tiossa. 22 GreerwdcTitül.

REVAl -LEXIKON.

5ÁG (ÓKORI)

GORÓ(

Aíagyarázat

:

L_J Görög orszái) l>^,uJ Tórök-l)vrodaloin

® VÁROS 50.000 lakossal

® Város 20,000 />

e Város 10,000 í.

© Város S,000 M

o Város 5M0 lakosnál Joeveseib

o falu, SfiOO n 11

é * Vár, erd .: RomVasút, • . tenger a2aitL tártrd íkdíclj

,

-áno ' (felsJ, K^ha^ios (szerit), Eajto - (Alsó)

,

Mi-Megálosz (nagy), N.-Neos(új), P.-Pataios(ó,régi}.

Mérték = 1 : 2.000,000.JO 20 M 60 80

JGlametjer ( lll'3 -í egyeniitöt foh.}.

Otonoi (Fano)

MatraJii^

AKIKLADOKa ftérkép arányában.

Keleti Kosszúság 26 Greeirwicli-töl.

SEVJU-ÍEXIKOír.

RSZAG. -

HEVAI-KáSfVOGRáFXA.

<Qörögrorszá£r — 705 — Görögrország-

áll a gép- és hajógyártás (15 gyárral), Pireuszközponttal, azután a puskapor- és robbanószer-gyártás Athénben és a szomszédos helyeken (32gyárral) ; a szövö-fonóipar 170 gyárat foglalkoz-

tat ; a malomipar 50 teleppel, a szesz- és konyak-gyártás 25 gyárral, a szappangyártás 40 s végrea gyertyagyártás mintegy 100 iparteleppel sze-

repel. Említést érdemelnek ezenfelül a szesz, ké-miai szerek, ruházati cikkek gyártása, továbbá aibör- és üvegipar.

Gt. kereskedelme újabban hatalmas lendületet

vett s a bevitel 1910-ben 175 milUó drachmára, akivitel 145 millióra emelkedett, míg a vámbevé-telek összege 46 millió drachma volt. Fbb be-

viteli cikkek : mezgazdasági termékek (51 m.),

pamut- és szövöttárúk (21 m.), bányatermékek

<19), erdészeti termékek (9), feldolgozott érc, ve-

gyészeti cikkek és halak (7*7 millió), végül él-állatok, aprószöllö, déligyümölcs, cukor, szesz,

papír, üveg és brárúk, míg a kivitelben a mez-gazdasági termékek (62 m.), bányatermékek (25m.), olaj- és olajosmagvak (19), bor és szeszes

italok (18) s végre élállatok, halak, erdészeti

anyagok stb. Az egyes országokkal való forgal-

mat tekintve legnagyobb volt a forgalom Nagy-britanniával, Oroszországgal, az Osztrák-Magyarmonarchiával. Németbirodalommal, továbbá Tö-

rök- és Franciaországgal.

Áldást hozó intézménye G.-nak nagykereske-dehni flottája, mely az angol mellett úgyszólvánuralkodó szerepet visz a levantei hajójáratban.

1911-ben 379 gzhajó, 687 ezer tonna tartalom-

mal szelte a tengert. A pireuszi kiköt Kons-tantinápolyt is beleszámítva hajóforgalom tekin-

tetében a második helyen áll a Földközi-tenger

É.-i medencéjében s így felülmúlja a gazdagSzmimát és Szalonikit is. A kereskedelmi flotta

évi nyeresége mintegy 60—70 millió drachmáratehet. 1910-ben a fbb kikötkben a hajóforga-

lom 3008 volt 4 millió tonna tartalommal.

Közlekedés. A kiépített közlekedési utak hossza

1910 végén 5370 km. volt. Vasutai : Az Athén-tl Pireuszig terjed angol tkével épített s csakszemélyszállításra berendezett els vasút 1869.

nyilt meg. A görög kormánynak 1881-ben Pi-

reusztól Larisszáig, innen Szalonikiig, továbbáPireusztól Patraszig kamatbiztosítási ígéret mel-

lett építend vasútra hirdetett pályázata ered-

ménytelen maradt. Trikupisz miniszter 1882. az

attikai, peloponneszusi és thesszáliai hálózat ki-

építésére programmot dolgozott ki, melynek alap-

ján a laurioni belga bányatársulat az athén—lau-rioni vonalat 1885. s ennek chalandreion-kephe-

siai szárnyvonalát 1889., a görög hitelbank által

alapított pireusz-athén-peloponnezusi vasúttársa-

ság a pireusz-pyrgosz-karytaenai, a korinthosz-

kalamatai vonalakat s ezeknek szárnyvonalait

1884—1890 között, végül Maurokordato és társai

a volo-larisszai és velesztinosz-kalabakai vonalat

1884—86 között építették meg. G.-nak 1580 km.hosszú vonala van. Az athón-pireuszi vonal 1*44

m., a többi keskeny nyomtávolságú. A vasúttár-

saságok bevétele 1910-ben 83 millió drachma volt,

a szállított személyek száma 8 millió, a teheqa-

vak súlya pedig 500,000 tonna. Nagy szolgálatot

tesz a közlekedés terén a T\irr István tervei sze-

Révai Nagy Lexikvna. VUL köt

rint megépített korinthnsi csatorna, melyen 1910-ben 2336 gzös és 1709 vitorlás kelt át. A távíró-

vonalak hossza 10,000 km., a telefonvonalaké2000 km- ; az 1147 postahivatal 1909-ben 17 mil-

lió levelet, 2*7 millió levelezlapot, 17 millió

nyomtatványt s mintegy 33 millió drachma érté-

ket továbbított. A kereskedelem és közlekedés ja-

vításán 10 kereskedelmi vállalat buzgólkodik, míga pénz- és hitelügj' szolgálatában 2 nagyobb bank(a Nemzeti- és Jón Bank) s több kisebb nagyobbagrár- és kereskedelmi bank áll.

ÁUami pénzügyek. Az 1897. évi görög-török

háború óta az államkincstár s az adózó polgár-

ság nagyon kimerült s a legszükségesebb állami

kiadásokra csak nagy nehezen tudtak fedezetet

találni. Az 1910—11. évben sikerült elször reális

költségvetést összeállítani, de a 7 millió drachmafölösleget csak a görög nép súlyos megterhelteté-

sóvel lehetett behozni. 1911—12-ben a bevételek

234, a kiadások 187 millió drachmára rúgtak,

míg az államadósságok összege kb. 900 millió

drachmát tett ki.

Lakosság:, szellemi mveltség^.

G. a gyérebb népesség országok közé tartozik

s az 1907. évi népszámlálás szerint lakossága

2.631,952 volt (41 egy km*-en) s ebbl férfl:

1.324,942, n 1.307,010 s így 1000 férflra es niarány 986. Vallásra nézve a túlnyomó rész

2.597,011 görög-keleti, 23,261 kat., 1909 protes-

táns, 3516 mohamedán és 6127 zsidó. Anya-nyelvre nézve az új-görög és albán érvényesül

legjobban. A görögök délen, az albánok flegészakon bimak túlsúllyal. E két népfaj mellett

vannak még kucooláhok v. cincárok, törökök,

örmények stb. A külföldiek száma 49,407 s flegtörök, bolgár és angol honos lakik G.-bán nagyobbszámban. A kivándorlás az utóbbi években roha-

mosan emelkedik s az amerikai Comissioner Ge-neral ofimmigration jelentése szerint míg 1904/5.

csupán 10,515 görög honos vándorolt ki az Egye-sült-ÁUamokba, addig 1910/ 11-ben már 48,000-re

emelkedett számuk. E nagy nemzeti vérvesztes-

séggel szemben igazán elenyész csekély a kül-

földi, fleg a román és bolgár Dobrudzsából be-

vándorlók száma. Az elnéptelened vidék lakos-

ságával szemben örvendetes jelenség a városi,

fleg az iparos népesség szaporodása s a 10,000-en

felüli városok száma ma már 15, els helyen áll

Athén 167,479 lakossal, utolsó Laurium 10,007lakossal. A népesség foglalkozási viszonyait te-

kintve : stermel (föídímves, erdész, halász, ál-

lattenyészt) : 334,236; iparos: 189,443 ; keres-

ked : 82,017 ; közlekedési alkalmazott : 34,763

;

szabadfoglalkozású: 21,732; állami és községialkalmazott: 12,448; egyházi szolgálatban áUó:9435 ; katona : 19,894 s házi cseléd : 31,802. Fog-lalkozásnélküli és eltartott : 1.896,192.

Nagy lelkesedéssel és kitartással dolgozik G.kulturális téren is, hogy méltóvá tegye magátrégi dics hírére. 1832-ben a mai G. területén

még csak 96 iskola volt, 1866. 1067, 1910. már.3678 (2869 fiú-, 681 leány- és 128 magán-) iskola ;

a tankötelesek száma 184,896 flú és 88,892 leány,

a tanítóké : 2246, a tanítónké 990. Van ezen-

kívül 284 polgári iskola, 41 gimnázium, 6 kereske-

46

Görögrországr 706 — Görögrországr

delmi iskola, 1 tanító- és 4 tanítónképz, 3 papne-vel, 1 technikai fiskola, 1 képzmvészeti s több

gazdasági és szakiskola. A legfelsbb oktatást az

athéni egyetem nyújtja. Mveldési célokat szol-

gálnakvégre a városi muzeumok és régiségtárak.

Bár G. iskoláit folyton szaporítja s az általános

tankötelezettség 5—12 évig terjed, a görög nép500/o-a még ma is analfabéta s a katonakötelesek

közül körülbelül 30o/o nem tud írni-olvasni.

Alkotmány és közlgazgratás.

G. az 1843., illetve 1864. évi alkotmány sze-

rint alkotmányos monarchia. Az örökösödés azuralkodó család flága szerint történik, a családkihaltával a király öccse, illetve ennek utódaikövetkeznek. Az 1864-iki alkotmány 1910-ig ál-

lott fenn s 1905. és 1911. lényeges módosításokonment keresztül. A legutolsó határozatok szerint

a végrehajtó hatalmat a király egymaga gyako-rolja, míg a törvényhozó hatalom a király és kétkamara között oszlik meg. Az alsóház (kamara)tagjainak száma 173. A választás titkos s külön-böz szín szavazógolyókkal történik. Képvisel-jelölt csak az lehet, akit a választókerület szava-zóinak Vs-a jelölt. A felsház v. államtanács azalsóház (kamara) kiegészít szerve s feladata atörvényelkészítés s a törvénnyel ellenkez hatá-rozatok megsemmisítése. Képviselvé csak 25.

évét betöltött görög honpolgár választható s nemlehet képvisel: köztisztvisel, katona, jegyz,közigazgatási tisztvisel, továbbá részvénytársarságok és pénzintézetek igazgatója. A közigazga-tás élén a minisztérium áll s az elnökön kívül

van : külügy-, belügy-, igazságügy-, vallás- és

közoktatásügy-, pénzügy-, kereskedelem- és fóld-

mívelésügyi s végül had- és haditengerészetügyi

miniszter. Közigazgatási szempontból az ország

16 nomoszra, 69 eparchiára és 445 dimarchiáravan felosztva. Az igazságszolgáltatást azareopág,4 másodfokú bíróság, 16 törvényszék és 175 béke-biróság gyakorolja. Az ország fvárosa és a ki-

rály székhelye : Athén.

HadUsry.

Az 1911. évi védtörvény szerint általános véd-

kötelezettség elve áll fenn. A szolgálati kötele-

zettség 35 évig, a 19—54. életévig tart. Ebbl 2év a tényleges szolgálatban, 10 év a tartalék 1.,

9 év a tartalék 2. osztályában, 7 év a honvéd-ségben és 7 év a népfólkelésben rovandó le. Ahárom els alakulás képviseli a tábori hadsere-

get, a két utóbbi ugyan csak a belbiztonság fenn-

tartására való, de ha keU, a tábori hadsereg meg-ersítésére is felhasználható. Az ifjúság a 16—19.évig részesül katonás kiképzésben, még pedigévente 40, összesen tehát 120 órán át. Az évi

ujoncjutalék 25,000 f. Fegyveres szolgálatra al-

kalmatlanok 100 drachma (95 korona) hadmen-tességi díjat fizetnek s azonkívül 3 havi segéd-

szolgálatra kötelezvék. Magasabb iskolát végzettnövendékek, ha csak 1 évig akarnak szolgálni,

1000 drachmát kötelesek fizetni. Békeállomány

:

1500 tiszt, .3000 altiszt és 14,000 ember. Hozzávet-leges hadiállomány nemzetrség nélkül 65,000—75,000 ember, vagyis a lakosság 2-5- 3o/o-a. Azlij védtörvény szerint a hadiállomány idvel

298,000 emberre fog emelkedni, mibl 146,000-ember a tábori hadsereghez, 83,000 a honvédség-hez, 69,000 ember pedig a népfólkeléshez számít-ható. A lóállományt nagyrészt Magyarországbólszerzik be.

Gyalogság: 1. vonal: 12 háromzászlóaljas gya-logezred, 6 vadászzászlóalj

; 2. vonal : a szüksé-ges számú zászlóaljak a felesleges legénységiállományból alakíttatnak és vagy mint önálló-

zászlóaljak alkalmaztatnak, vagy az ezredek 4.

V. 5. zászlóaljai gyanánt nyerik beosztásukat ; 3.

vonal : a nemzetrség és annak tartaléka, melyekszámára azonban bókében még keretek sem ál-

lanak fenn. A gyalogzászlóalj békeállománya 1&tiszt és 488, hadiállománya 22 tiszt és 1088 f,az ezredé 46 tiszt és 976, illetve 68 tiszt és 3240f. A gyalogság 1903. évi 6*5 mm. rméretMannlicher-Schönauer puskával van felszerelve,

emberenként 120 tölténnyel. Ruházat : sötétkékképi, sötétkék dolmány skarlátvörös szegéllyel

és hajtókával és világoskék pantalló. A kákiszínegyenruhabeszerzése folyamatban\&n.Lovasság :

3 ezred, 3 századdal rendes és 3 századdal lejeb-

bített létszámmal, mely utóbbiak csak háborúbanegészíttetnek ki. A rendes századok békeállomá-nya : 5 tiszt, 128 ember és 101 ló ; hadi állomány :

5 tiszt, 245 ember és 250 ló, fegyverzet és felsze-

relés : lov. kard, 6*5 mm. rméret ismétl kara-

bély, lándzsa. Öltözet : sötétzöld képi fehér forgó-

val, sötétzöld atilla vörös gallérral és hajtókával^

de fehér zsinórzattal, sötétkék nadrág, magascsizma. Tüzérség : 3 tábori ágyúezred 6 elfoga-tolt és 2 keret üteggel ; 2 hegyi ütegosztály 3—3üteggel ; 1 nehéz tegosztály 3 üteggel ; összesen

24 tábori, 9 hegyi és 3 nehéz üteg. A tábori tü-

zérség anyaga 7'5 cm. gyorstüzel ágyú. öltözet

:

sötétkék ruházat vörös hajtókával. Mszakicsapatok: 3 hadmérnökzászlóalj 1—1 hidász-1—1 utász- és 1—1 távíró-századdal. Háborúbana századok száma megkétszerezdik. Fegyverzet6"5 mm. rméret Mannlicher-Schönauer ismétlpuska. Vonat : 3 század keretlótszámon. Egész-ségügy : 3 els és 3 másodosztályú tábori kórház^3 egészségügyi század keTeüétsz&mon-Különlegesalakulások: a hadsereghez számító csendrség,.

16 század, 147 tiszt, 3882 ember és 387 lóáUo-

mánnyal. Magasabb kötelékeJée való beosztás:

a görög királyság 3 katonai területi parancsnok-

ságra van felosztva, melyek mindegyikében l-lhadosztály van elhelyezve. Az 1904. évi katonai

törvény szerint a hadosztályok száma 1915-ig-

megkétszerezdik, melyeknek állománya egyen-

ként névleg 17.600 fre, 1000 lovasra ós 48-

ágyúra tehet. A tartalék 2. osztályából háború

esetén 9 tartalékdandár alakul.

A haditengerészet fiottaállománya jelenleg^

(1913), beleértve az épülfélben lev hajókat, egy-

egy 13,500 tonnás és 10,118 tonnás vértes cirkáló-

ból, három régibb 4885 tonnás vértes hajóból^

két kis cirkálóból, 14 torpedónaszádrombolóból,

8 torpedónaszádból, 3 tengeralatti naszádból és

egyéb régi v. mellékes rendeltetés egységekbl

áll. A flotta az 1912—13. évi balkán-török hábo-

rúig alig szerepelt, ebben azonban jelentékeny

tevékenységet fejtett ki, amennyiben többször

megütközött a török flottával az égéi tengeren^

CörögorsxAe — 707 GOrOgrorszá^r

nagyobb számú szigetet elfoglalt, az albán partottengerzár alá vette s a szárazföldi háborút lehe-

tleg elmozdította.

Címer és lobogó.

A görög nemzeti címer (képét 1. a Cím^r cikkszínes mellékletén) égsztúkék mezben lebegezüstkereszt, közepén a királyi család származásátjelzdán címerrel. Ebbl kifolyólag a nemzeti szín is

kék és fehér. A lobogó öt kék és négy fehér víz-

szintes csíkot mutat, a rúd mellett a fels sarok-ban kék négyszögben fehér kereszttel s ennek kö-zepén arany királyi koronával. A kereskedelmilobogó ugyanolyan, de korona nélkül.

Görögország: története. — 1. Az ókorban arómai uralomig.

A görögök ókori története nemcsak az európaiG. talaján folyt le, hanem felölelte az Aegaei-ten-ger szigeteit és K.-i meg É.-i partvidékeit is. Eföldterületen az egyenl éghajlat és a kényelmestengeri közlekedés, a változatos talaj és partvi-

dék, a termények különfélesége, a lakosok srérintkezése, a külföldi hatások iránt tanúsított

fogékonyság összekapcsolta ugyan az embereket,mindazáltal a íoldrajzi viszonyok egységes po-

litikai áUam kialakulását inkább gátolták, sem-mint elmozdították. A legrégibb idkbl ered(kb. 2000—1150 Kr. e.) hatalmas várromok, ku-polasirok, óriási paloták alapfalai szólanak G.skoráról. Ilyeneket Thessaliától kezdve le Pelo-

ponnesosig (Orchomenos, Tiryns, Mykene tala-

ján), legújabban Kréta szigetén és egyebütt talál-

tak. Pompaszeret fejedelmek alkotásai ezek;magas váraikat termékeny síkságok uralták, s aközeli tenger is növelte hatalmukat. E különbözvidékek kultúrája nem tüntet fel eltér vonáso-kat, nem is volt az eredeti, hanem kölcsönzött,

melyet a keletrl Phoenicia közvetített, s amelyegy régibb protohellén kultúrát elnyomott. E köl-

csönzött kultúra G. területén a keramikában ön-állóan fejldött, ércbl készült mtárgyai, vala-

mint egyéb emlékei bizonyára keleti mvészetnekaz utánzatai, bár sok tudós vitatja az eredetiséget.

E korszakot ezeltt a SchUemann által kiásott

mykenei mkincsek után mykeneinek nevezték,újabban aegaei korszaknak hívják a szigetek és

a partvidék gazdag leletei után.

Az erre következ hat századot (Kr. e. 1150

—

500), mely a dóroknak és egyéb törzseknek ván-dorlásával indul meg és a perzsa háborúkig tart,

görög középkornak nevezzük. A nép csak mon-dáiban emlékszik vissza e középkor els száza-

daira, s a történeti mag nem igen fejthet ki bel-lük. A legrégibb lakosokat pelasgoknak hívták, s

azt hitték róluk, hogy a vándorlások kiszorították

eredeti hazájukból ; csak Árkádia talaján marad-tak békében, s az helyökbe lépett a görögökhárom törzse : a dórok, aeolok és iónok, Mk észak-

ról, valószínleg egy Kisázsiából kiinduló népván-dorlástól szorítva, elbb Epirust foglalták el, majda XII. sz.-ban a Peneios termékeny völgyét. Leg-tovább hatoltak ekkor délre a dórok, kik a Par-nassos és Oeta között a róluk elnevezett Dorist is

megszerezték, s miután törzsük egy részét itt

hátrahagyták, egyéb népekkel együtt tovább ha-tolva, az Isthmoson is átkeltek és 1104. a herak-Uda királyok vezérlete alatt a hanyatló aegaeikultúraváraiban ütöttek tanyát.Uralmukat azutánészak felé is ki akarták terjeszteni, de az athéniek

(1068.) visszaszorították ket, s így a dórok csakDorisban és a Peloponnesosban maradtak urak.B félsziget régibb lakosai közül az arkadiaiakmeg-tartották régi területüket, de az achájok (1. o.)

részben Árkádiába szorultak, részben a félsziget

északi vidékein telepedtek le, meljTiek az iónokelzése után Achaia nevet adtak. E nagy népmoz-galom következtében némelyvidékeken alakosságoly srvé lett, hogy Kr. e. 1050 körül jelentö-

séges kivándorlásnak lett okozója a keleti szige-

tekre és Kisázsia Ny.-i partvidékeire, miáltal

az Aegaei-tenger teljesen görög tengerré lett. Há-rom ily gyarmatosítás mutat fel határozott irányt:

az aeolok É. felé, az ián^k a kisázsiai partvidékközepén és a környez szigeteken, a dórok D.-re

terjeszkedtek. Ez utóbbiak más néptörzseket is

fölvettek, s így begyarmatosították Kariát, Rho-dost, majd késbb hosszú harcok után Krétát is

dór területté alakították át. Az iónok Bphesoskörül 12 város szövetségét alapították meg. Alegrégibb ily kivándorlásnak nyomát az Argonau-ták mondája rizte meg. Utánuk a peloponnesositörzsek közül az Atridák voltak a terjeszkedés

vezeti, s Thraklán meg az északi szigeteken át akisázsiai Troas és Mysia lettek hódított területeik.

E vándorlások és eltolódások a nagyobb néptöme-geket felaprózták ; a terület földrajzi tulajdonsá-

gainak megfelelleg apróbb népek alakultak; a no-

mád népek lassankint fóldmívelkké ós hajós ke-

reskedkké váltak. A keleti befolyásnak e nép-

vándorlások és gyarmatosítások véget vetettek,

habár Danaos, Kadmos és Pelops mondájánakápolása az erre vonatkozó emlékeket ébrentar-

tották. De jó nagy idbe került, míg a görög kö-zépkor kultúrája az aegaei korszakét ismét elérte.

A peloponnesosi dór államok között a legersebbéSpárta emelkedett ki. Habár több achajai csalá-

dot vett föl az uralkodó osztályban, mégis ersalapokat rakott politikai szervezetének, melybena régi hagyományokat korszer reformokkalgazdagította és a népesség különböz rendjei kö-zött állandó békét honosított meg. E bölcs alkot-

mányt a hagyomány Lykurgos (1- o.) érdeménektudja be, s erejének virulását csakhamar meg-érezték a szomszéd államok, els sorban Messenia,melynek termékeny lapálya hamar felkeltette aspártaiak vágyát. Az els messeniai háború húszévi küzdelelem (Kr. e. 743—724.) után azzal vég-zdött, hogy Spárta az Aristodemos által vitézül

védett Itome várát elfoglalta és Messenia uralett. Azonban bels rendi küzdelmek, szintúgy

Argos királyának, Pheidonnak vitéz ellenállása

(669.) megakadályozták, hogy Spárta növelje te-

rületét, st a második víiessenicd háborúiban

(645—628.) a hadi szerencse mindaddig nem ked-vezett a lakoniaiaknak, míg a hagyomány szerint

Delphi jóshelyének parancsszavára az athéni

Tyrtaiost el nem hívták, akinek lelkes dalai új

életre keltették a harcias erényt és az si ki-

rályhúségot. A spártaiak a messenéieket Eiravárába szorították és több évi ers ostrom után

45*

Qörögrországr — 708 — Görögrország'

megadásra kényszerítették. Mindazáltal a kirá-

lyok hódító politikáját az ephorosok, kik az állam-

kormányt mindinkább magukhoz ragadták, elve-

tették és arra törekedtek, hogy a peloponnesosi

államok Spárta hegemóniája alatt szövetséggé

egyesüljenek, melynek központja Olympia és az itt

tartott nemzeti játékok voltak. A régi törvényes

rendhez híven e szövetséges államok mindig tá-

mogatták a dór lakosság uralmát és ellene voltak

az Argosban, Korinthosban, Sikyonban és Mega-rában felszínre kerül kényúri hatalomnak, melyaz alsóbb néposztállyal szövetkezve a dór nemes-ség uralmát megtörte. Ha nem sikerült is ígySpártának a dór arisztokrácia uralmát mindenüttvisszaszerezni, mindazáltal tekintélye, melyet adelphibeli papok is támogattak, nemcsak a dór

Peloponnesosban, hanem egész G.-ban elterjedt és

a hellénség közös ügyeiben joggal gondolhatott avezérségre.ÁmdeKözép-G.-ban egyrangú verseny-

társává fejldött ki Attika 12 községének egye-

sülése következtében Athén (I. o.). Miután 1068.a dór betörésnek sikerrel ellenállott, a peloponne-sosi menekülknek tárt kaput nyitott és a hozzámenekült nemesek Mss vért hoztak be falai közé.

Az ión elem elég ers volt a régi lakosok és az új

bevándorlók egybeolvasztására, s a sokféle elemegyesülése adta meg az attikai szellemnek a sok-

oldalúságot és a fáradhatatlan haladásvágyat. Akirályságotcsakhamar a nemesek uralma váltotta

fel, kik a többi rendeket (geomorosokat és demiur-gosokat) az adóssági törvények kíméletlen fel-

használásával lenyomni és minden birtokuktól

megfosztani igyekeztek. Kylon kísérlete (Kr. e.

636 vagy 632,), hogy kényúri hatalmat szerezzen,

nem sikerült. Drakon törvényei (620.) a nemes véruralmát kívánták újra biztosítani, de a rendekbékéjét helyreállítani nem tudták. Csak Solonnagy alkotmányreformja (1. o.) hozta meg a ki-

békülést 594. A gazdasági bajok, fleg az adós-

ságok megszüntetésével, a jogok és kötelességekméltányos elosztásával, a vagyon alapján létesí-

tett új felosztás (timokratia) alapján ers és egész-séges állami élet alakult ki.Pdsistratosnak ugyansikerült új pártvillongások útján kényuralmatszervezni (560—527.), de ez a soloní alkotmányalapjait nem ingatta meg. Peisístratos fiának,

Hippiasnak bukása után (510) a nép uralmát azAlkmaeonida Kleisthenes nemcsak visszaállította,

hanemdemokratikus alapon fejlesztette is, ameny-nyiben a rokonságon alapuló négy törzs helyébekülönböz lakóhelyekbl összeállított tíz új tör-

zset alapított és így a nemes Eupatridák hatalmátgyengítette. Spártának fegyveres beavatkozásakudarcot vallott s a dór Spártával szemben egy-rangú hatalommá emelkedett ki Athén, mint azión fajnak a képviselje. Jelents szerepe voltmég G. talaján e két államon kívül e korban egy-részt Korinthosnak, mely mint tengeri hatalomSpárta ösztökél és egyúttal mérsékl szövetsé-ségese volt, másrészt Boiotia, melynek lakosságafóldmívelésbl élt.

A görögség kifejldéséhez és elterjedéséhezhozzájárultak a 800-500 között nagy hévvel léte-

sített gyarmattelepek. A görögök az Aegaei-ten-gertl kezdve az egész Földközi tenger mellékén el-

széledtek, s a Maeotistól kezdve a Nílus torkolatáig

és Herakles oszlopáig gyarmatokat alapítottak,

melyek élénk kereskedelmet ztek az anyaváro-sokkal és az új haza termékenységét lehetlegkiaknázták.Sok gyarmat túlszárnyalta csakhamaranyavárosát, mert nem korlátozták egyrangúszomszédok, de azért mindig fenntartották a kap-csolatot régi "hazájukkal ; s ha nem ismerték is

el politikai fenhatóságukat, kegyelettel ragasz-kodtak hozzájuk. Különösen az iónok voltak ügyesgyarmatosítók, így elssorban Míletos és az eu-

boiai ChaUds. Az elbbi a Propontison és a Fekete-tenger mentén több várost alapított ; ilyenek Ky-zikos, Sinope, Trapezus, Odessos stb., a Nüusmentén Naukratis. ChaMs csak a makedón ten-

gerparton 32 gyarmatot szervezett. A nyugatiszigetek közül Korkyra (Korfu), mely 665. anya-városától, Korinthostól elszakadt, telepeseket kül-

dött északra az illyriai tengerpartra és Itáliába,

hol már régebben alakultak görög gyarmatváro-sok : Cumae, Zankle (Messana, a mai Messina),

Rhegion, a sícilíai Katane, Syrakusa és Leon-tinoi. Achajai és ión nemzetségek alapították Sy-barist és lü^otont, lakoniaiak Tarentumot, rhodo-siak a sícilíai Gelát, ez ismét Akragast (Girgenti),

mely az anyavárost csakhamar felülmulta. A kis-

ázsiai Phokaia merész hajósai egészen Q«lliapartjáig hatoltak, hol Massalia (Marseille) lett f-telepük. St Hispániába is befészkeldtek görögök,kik Karthágó kereskedivel fölvették a versenyt.Végre Thera szigetérl indult ki az afrikai Kyrenegyarmatosítása. Jelents szerepet játszott a gyar-matosítás tervszer fejlesztésében a delphibeli

papság, mely az egyes államok féltékenységét

fékezte és a messzire elszármazó görögségbenápolta a nemzeti érzést.

A perzsa háborúk kora. Sokáig kiaknázták apartok mentén elszaporodó gyarmatok a benn-löld gazdagságát ; de azután beállott a visszaha-

tás, elször Kís-Ázsiában, hol Kroisos, Lydia ki-

rálya, hosszú küzdelem után Ephesost és Smyr-nát elfoglalta, a többi partvidéket pedig adófize-

tésre és a lydiai felsbbség elismerésére kénysze-

rítette. Kroisos bukása után (548) a kisázsiai gö-

rögökre még szomorúbb idszak következett,

mert a perzsák fegyverei ellen nem tudtak siker-

rel védekezni. Teos lakosai Thrakiába, Phokaiáépedig Galliába költöztek; az otthonmaradottakazonban megtarthatták nyelvüket és szokásai-

kat. A szigetek közül Chios, Lesbos és Polykra-

tes bukása után (522.) Samos is perzsa uralom alá

került, s itt, valamint a városokban a perzsa ki-

rálytól függ kényurak vitték a kormányt. A per-

zsák már Európa meghódítására készüldtek, mi-

dn 500-ban ián lázadás tört ki, mely Kis-Ázsia

partjait és szigeteit egyesítette ugyan, de nemvolt tervszerüleg elkészítve és hiányzott kellfegyveres ereje. Az ión hajóhad Lade mellett ve-

reséget szenvedett, Míletos 494. elpusztult, s aperzsa hatalom e görög vidékeken még jobban

megersödött. Hogy Athén és Bretria a lázongó

iónok támogatására sietett, alkalmul szolgált a

perzsa királynak G. megtámadására, s a veszély

annál nagyobb volt, mivel az egyes államok kö-

zött nem volt egyetértés az ellenállás egységes

szervezésére. Ugyanekkor Karthágó is készült agörögöknek Szicíliában és Itáliában szerzett ha-

Görögország — 709 Görögrorszás

talmát megsemmisíteni. De a legnagyobb vesze-

delemben a két legkiválóbb görög állam, Athénés Spárta, összeszedte minden erejét, élére állt az

egyestilt görögök szabadságharcának. A perzsaháborúkban kivívott fényes sikerek (490—é79.)biztosították a görög kultúra fejldésének zavar-

talanságát és Hellast, az anyaországot, mely a szé-

pen fejld gyarmatok mellett szinte háttérbe szo-

rult, a görög világ központjává és a fenyegetázsiaibirodalommal egyrangúhatalommáemelték.A marathoni gyzelem Datis és Artaphemes

túlnyomó erejével szemben az athéniek érdeme,

valamint az a felfogás is, hogy csak tengeren le-

het legyzni a perzsa hatalmat. Ezért fordította

Athén a laurioni ezüstbányák jövedelmét nagyhajóhad építésére és egy új kikötnek, a Piraeus-

nak a megteremtésére. Mindez a nagyesz The-

mistokles izgatására történt ; ö volt az ellenállás

lelke, midn Xerxes 480. G.-ba tört. Több görögállam nyíltan a perzsák pártjára áUott : Thébaés Korinthos féltékeny volt Athénre, Argos gy-lölte Spártát, ez pedig habozott és nem tudta ma-gát elszánni. Közép-G. bejáratát, a Thermopylaet,csak egy kis spártai csapat védte Leonidas ve-

zérlete alatt, ezt is áruláis ejtette trbe, mire aperzsák az országot az Isthmosig elárasztották,

s az athéniek hajóikra menekültek. A görögökegyenetlenkedtek és aggódtak ; a peloponnesosiak

csak a maguk félszigetét akarták védeni, s ekkor

a nagyobbrészt athéni hajókból áUó hajóhad men-tette meg salamisi gyzelmével (480 szept. 20.)

G.-ot. Xerxes visszatért Ázsiába, egy nagy szá-

razföldi sereget hagyva hátra Mardonios vezér-

lete alatt, akit a görögök egyesült hada 479 szénPausanias, spártai király vezérlete alatt Plataiamellett legyzött. Ugyanekkor a kisázsiai váro-

sokat is megszabadította a görög hajóhadnak

Mykale mellett kivívott diadala.

B szabadságharcok a legnagj^obb hasznot az

athénieknek juttatták, els sorban a tengeri he-

gemóniát, annál inkább, mivel Aristeides (1. o.),

ki igazságosságával a szövetségesek bizalmát

megnyerte, a szigetekkel és az Aegaei-tenger

partmenti városaival a perzsák ellenében kölcsö-

nös védelmi szövetséget szervezett, melynek ve-

zérletét Athén kapta meg. S ez méltónak is bizo-

nyult e vezérszerepre : Kimon, Miltiades fia, el-

foglalta Thrákiában az utolsó perzsa várost,

Eiont, és 465. tönkretette Eurymedon mellett azt

a perzsa hadert, mely loniát vissza akarta fog-

lalni. Néhány szövetséges városnak Athénnelszemben tanúsított nyugtalan viselkedése azt

eredményezte, hogy Athén 460. a szövetség pénz-

tárát Delosból az athéni akropolisra, Athenetemplomába helyezte át és így a szövetség tény-

leges fejévé lett. Kimon tekintélyét aláásta Spárta,

midn a messeneiek ellen viselt háborújában az

athéniek segítségét visszautasította (461.). Ki-

mont honfitársai számzték, s az uralomra jutott

párt Perikies vezérletével arra törekedett, hogyktUön szövetségek szervezésével egész G. fölött

megszerezze a hegemóniát. Argos, ThessaUa és

Megaris szövetségese lett Athénnek, viszont Ko-

rinthos, Epidauros és Aigina (458.) változó sze-

rencsével viselt háborút indítottak ellene. Végül

Aigina vereséget szenvedett (456.), Boiotia, Pho-

kis és opusi Lokris az athéni hegemóniához csat-

lakozott ; mivel pedig Achaia is Athénnel szövet*

kezett, továbbá a menekül messeneiek által ala-

pított Naupaktos is hozzá pártolt, ezáltal a ko-

rinthosi öbölben is voltak megbízható hívei. Vé-gül a visszahívott Kimon egy athéni sereg élén

elfoglalta Ciprus szigetén Kitiont, st halála utánegy újabb diadalt arattak katonái a perzsák fö-

lött. Habár formális békét nem kötöttek, ezután

a görögök és perzsák nem harcoltak egymással.Az Aegaei-tenger a görögök uralmában maradt,s a perzsák ismét megnyitották kikötiket a gö-

rög hajóknak.

A hegemóniáért vívott harcok. A 450-ben kö-

tött fegyverszünettel Spárta kénytelen volt Athén-nek Közép-G.-ban kivívott hegemóniáját elis-

merni. Ez azonban nem volt zavartalan és nemis tartott sokáig. Spárta függetlenné kívánta tenni

a delphibeli papságot a phokisi szövetségtl ; kí-

sérlete azonban kudarcot vallott, mert Athén is-

mét Phokis felügyelete alá helyezte, nehogyDelphi, mely a nemzeti egység szolgálatában min-dig konzervatív álláspontot foglalt el és így Spár-tának volt a híve, Athén ellen izgassa az államo-

kat. Azonban Boiotia már 447-ben, a Koroneiamellett kivívott gyzelmével, visszanyerte függet-

lenségét. Ép így elpártolt Euboia és Megara, me-lyek védelmére Spárta hadsereget küldött. Euboiaazonban ismét meghódolt és Spárta 30 éves fegy-

verszünetet kötött (445-ben). Mindazáltal Athénhegemóniája fleg a tengeri szövetségében érvé-

nyesült, Plataia kivételével a középgörögországi

és peloponnesosi államok elpártoltak tle. Athénazonban elvben nem mondott le az eszmérl, hogyegész G. vezet állama legyen, s a békeidt aSpártával való leszámolás elkészületeire, erejé-

nek szervezésére használta fel. Perikies (1. o.)

tisztán látta, hogy csak a polgárság öntudatos és

odaadó részvételével oldható meg e kérdés, ezért

az alkotmányt még demokratikusabbá tette. MárAristeides megnyitott minden hivatalhoz való

utat'az összes polgárokszámára ; Ephialtes 460-banvégleg minden hatahnat elvett az Areopágtól ; Pe-rikies pedig minden hadi és birói szolgálatért, anépgylésen való megjelenésért, st még színházi

belépjegy megváltásáért is napidíjat juttatott,

és így a legszegényebb polgár is érdekldhetett

az államélet minden megnyilvánulása és a kultúra

iránt. Athén készségesen eUsmerte Perüdes szel-

lemi kiválóságát és erkölcsi nagyságát, 15 évig

rábízta mint stratégosra (a. m. hadvezér) a had-

ert és a pénztárt, hogy igy következetes és hatá-

rozott irányban vezesse a kormányt, mely a mo-narchia és respublikajó tulajdonságait egyesítette,

A legfbb feladat volt Athén tengeri hatalmátnövehii és ersíteni. A hosszú falak, melyek avárost a kikötvel összekötötték, elkészültek, s

így a tengerrel való kapcsolat biztos vala. A hajó-

had 300-ra növekedett ; 60 háromsoros hajó foly-

ton az Aegaei-tengeren cirkált és nem trt idegen

hadihajót a vizeken. A kisebb tengeri községekadót fizettek Athénnek, s alkotmányukat demo-kratikusokká alakították át ; a nagj'obb szigetek-

nek volt bizonyos önállóságuk, de Samos példája

mutálja, hogy engedetlenséget függetlenségének

elvesztésével fizette meg (440-ben). Mindenütt

Görögrországr — 710 GörögorszAg

athéni polgárok lettek a felügyelök, söt új gyar-

matokat Is szerveztek. Ilyen volt Amphlpolis és

Thurioi.A Piraeus mint középponti kiköt nagyonkifejlesztette Athén iparát és kereskedelmét, s a

gazdasági élet fellendülésével a szellemi mozga-lomnak is Athén lett a középpontja. Megterem-

tette az irodalmi nyelvet, a drámát ; a képzmvé-szetek terén fenséges alkotásokat hozott létre, és

minden jel arra mutatott, hogy vezetése alatt az

egész hellénség egységes állammá fog kifejldni.

De bármennyire kerülte is Athén a Spártával

való ellenségeskedést, azért mégis kitört a pelo-

ponnesosi háború (431—404). Közvetlen felidézje

Korinthos volt, mely irigykedett Athénre tengeri

hatalmáért s zokon vette tle, hogy gyarmatiügyeibe beavatkozott, ezért a kezdetben vona-

kodó spártaiakat és peloponnesosi szövetségeseit

háborúra ingerelte Athén ellen. Perikies alkal-

masnak látta az idpontot, bár hazájának sok volt

az irigye, s akikkel hatalmát éreztette, az mind

(így Boiotia is) a peloponnesosiakhoz csatlakozott.

A háború kezdete igazolni látszott Perikies re-

ményeit. A spártaiak Archidamos vezérlete alatt

Attikának csak sík területét pusztíthatták ; a la-

kosság Athén falai között menedéket talált, s az

ellenség távozása után véres bosszút állott Mega-rán és a Peloponnesos partvidékén. De a zsúfolt

Athén falai közt 430-ban a kiütött pestis ezreket

pusztított el, 429-ben maga Perikies is a kór ál-

dozata lett. A polgárság ereje megrokkant, a bor-

zasztó járvány lázongást keltett, a háború folya-

mán az iflabb nemzedéket önz demagógok rossz

útra vezették. Egész G. belekeveredett a hábo-rúba, s két pártra, athénire és spártaira oszlott

;

a haza érdeke, a vallás és erkölcs tisztelete hát-

térbe szorult, a józanság és mérséklet erénye gúnytárgya lett. Csak rövid idre szakította meg az

eldöntetlen háborút a nikiasi béke (421-ben), melya háború eltt uralkodó viszonyokat helyreállí-

totta. Csakhogy ezzel az iflú Alkibiades nem volt

megelégedve ; becsvágyától sarkalva rábírta az

athénieket, hogy a peloponnesosiak ügyeibe avat-

kozzanak s ez hazájára Mantineia mellett (418-ban)

vereséget hozott; szintúgy belevitte a sicüiai

expedidóba (415—413.), melynek egy egész hajó-

had és egy hatalmas szárazföldi sereg esett áldo-

zatul. Midn a pártviszályok Alkibiadest szám-zetésbe kergették, ez bosszúból azt az Athénrevégzetes tanácsot adta a spártaiaknak, hogy egy-részt szállják meg (413-ban) Dekeleiát, miáltal azathéniek még télen is a falak közé voltak szo-

rítva, másrészt kérjenek a perzsáktól hajóhadat,mellyel a tengeri szövetség legkiválóbb államait

elvonták Athéntl. A visszahívott Alkibiades gy-zelmei már csak múló fénysugarak voltak. A két-

ségbeesett athéni nép áruló és önz pártvezérek-tl megcsalva, még csak siettette bukását újabbhibákkal, amilyen pl. Alkibiades második szám-kivetése és az Arginussamál gyzelmes vezérekkivégzése volt. A spártai Lysandros405-ben Athénutolsó hajóhadát verte le Aigospotamoi mellett,

mire a várost szárazon és vizén ostrom alá vette.

Theramenes árulása miatt a polgárok nem fej-

tettek ki hsi ellenállást és az éhség 404-ben alegmegalázóbb békefóltételek elfogadására kény-szerített© : a kikött és a várost összeköt falakat

lebontották, a hajókat kiszolgáltatták, lemondtakAttikán túl minden uralomról, és kötelezték ma-gukat arra, hogy a peloponnesosiak háborúihozhadierejükkel csatlakoznak. A régi demokratikusalkotmányt felfüggesztették, és egy oligarchikuskormány szervezéséig a várost 30 férfiúra (.30

zsarnokra) bízták, akiknek védelmére 700 spártai

szállta meg az akropoUst.

így dlt össze az a görög állam, mely egyedültudta volna G.-ot politikailag egyesíteni. De agyztes Spárta is kimerült a küzdelemben, er-

kölcsi ereje is megroppant. Lysandros a Spártá-hoz csatlakozó államokban mindenütt oligarchikuskormányformát szervezett ; a hozzájuk elhelye-

zett spártai rségek sértették a görögök szabad-ságszeretetét. Bántotta a közép-G.-i államokat azis, hogy a hadizsákmányból semmit sem^ kaptak,8 a perzsa király, kit Agesilaos Kis-Ázsiábanmegtámadott, rábírta a 403. önállóságát vissza-

vívó Athént, hogy Thebával, Korinthosszal és

Argosszal Spárta ellen szövetséget kössön, mely-hez a többi északi ós közép-G.-i áUamok is csat-

lakoztak. B korinthosi háborúban (394—387) meg-tartotta ugyan Spárta a Peloponnesosban ural-

kodó helyzetét, Közép-G.-ban is gyzött Agesilaos

a koroneiai csatában (394), de a knidosi csata

egyszerre megsemmisítette tengeri erejét ; a part-

menti államok elpártoltak tle és egy másodikathéni tengeri szövetség alakult. Minthogy a szá-

razföldi küzdelemnek a véres csaták sem vetet-

tek véget, sikerült Antalkidasnak az idközbenAthénre megharagvó perzsa királyt Spártáhozvonni, s ez állapította meg Sardesben az antal-

kidasi béke föltételeit: Kis-Ázsia és Ciprus a per-

zsák birodalmához csatoltatott, a többi görögállam önkormányzatot kapott. E második pont

értelmében minden görög szövetség feloszlott és

Spárta, mint a legersebb görög állam, megtart-hatta a hegemóniát. Be is avatkozott így a béke-

pontok végrehajtásának ürügye alatt az egyesállamok bels ügyeibe: pártviszályokat szított,

mely G. erejét megtörte és ázsiai gyarmatait aperzsáknak kiszolgáltatta.

De midn a spártai Phoibidas 382. árulás kö-

vetkeztében Théba várát megszállotta, a viszo-

nyok fordulóponthoz értek. A thébai oligarchák-

tól elzött demokraták Pelopidas vezérlete alatt

Thebát 379. megtámadták, a spártaiakat elvonu-

lásra kényszerítették, s midn Spárta támadó se-

reggel jelent meg a határon, Pelopidas és Bpa-meinondas vissza tudta azt szorítani. Athén is

szövetkezett Thebával, felújította a tengeri szö-

vetséget és két tengeri gyzehnet vívott ki Spárta

fölött. Spárta ekkor békét kötött Athénnel, hogyThébát a boiotiai szövetség feloszlatására kény-

szerítse. De Epametnondas fényes gyzelmeLeuktra mellett (371) a közép-G.-i államokat is-

mét egyesítette ; ugyan betört Peloponnesosba,

megcsinálta az arkadiai szövetséget. Lakoniátvégigpusztította és visszaszerezte Messeniánakfüggetlenségét. De Thébát ezek a sikerek sem jut-

tathatták a hegemóniához, mert midn Pelopidas

364. Thessaliában, Epameinondas pedig 362. Man-tmeia mellett elesett, Theba ereje is összeomlott.

Árkádia és Messenia csak gyöngíteni tudta Spár-

tát, és így a Peloponnesos ereje szétfoszladozott.

Oöröfifország - 711 — Görögország:

Epameinondas kísérlete, hogy Théba hatalmát a

tengerre is kiterjessze, Athén erejét is megtörte

új tengeri szövetségeseivel szemben. Az elpártolt

államok ellen indított szövetségi háború (358

—

355) Athén utolsó erejét is fölemésztette ; Chios,

Rhodos, Kos, Bizánc és más városok kivívták

függetlenségüket ; a tengeri szövetség évi jöve-

delme pedig leolvadt 45 talentumra. Növelte a

l)ajt, hogy Théba a maga hatalmának fentar-

tása végett nemtelen és áruló eszközökhöz folya-

modott. Midn PhoMs nem akarta elismerni fel-

sbbségét, a delphibeli kincsek állítólagos elrab-

lása miatt az amphiktyonok törvényszékével nagybirságra ítéltette, s mivel vonakodott ezt megfi-

zetni, haddal támadta meg. E szent háború 9 évig

<355—346) tartott; az elszánt phokisi vezérek

most valóban felhasználták a delphibeli kincstárt,

nagy zsoldos sereget fogadtak, mely a szomszéd

területeket, így Thessaliát is pusztította, mely

illám Fülöp makedón királyt hívta segítségül.

Athén kezdetben meg tudta akadályozni Thermo-pylaenél, hogy ez Közép-G.-ba hatoljon, de mégDemosthenes ékesszólása sem tudta az athénie-

ket erélyes ellenállásra sarkahii. Fülöp Thessalia

után csakhamar Phokist is elfoglalta, tagja lett

.az amphiktyoni szövetségnek, mely Amphissaelítélésével alkalmat adott neki, hogy Blateiát

•és Amphissát elpusztítsa. B nagy veszedelemben

Théba és Athén újra szövetkezett és Fülöp ellen

vonult, de 338 aug. 2. Ghaironeia mellett a vitéz

makedónokkal szemben vereséget szenvedtek.

Théba várába makedón rség vonult be, Fülöp a

boiotiai szövetséget feloszlatta és a nemzeti párt

vezéreit megölette. Athén megtartotta ugyan füg-

getlenségét, de tengeri uralmáról le kellett mon-dania. Fülöp a görög államok követeivel 337-ben

Korinthosban gylést tartott, mely az összes ál-

lamok függetlenségét és a bókét kimondotta, de

elismerte a makedón király felsbbségét, akit a

perzsák ellen indítandó háború fvezórségével is

felruházott. Csak Spárta követe nem jelent meg© gylésben.A makedón korszak. A görög államok ez-

után is ellenséges indulatú külön életet éltek

egymás mellett, s otthon kicsinyes pártvillongá-

.sokkal emésztették erejüket. A makedónokat bar-

bárok gyanánt megvetették, Fülöp és Sándornagyszabású terveiért nem tudtak lelkesedni.

Többször tettek kísérletet a makedón uralom le-

rázására, de csak még nagyobb szolgaságba ke-

rültek. Fülöp halála után Théba fellázadt, amiért

teljes elpusztulással lakolt (335). Nagy Sándor!halálának hamis hírére (330) Peloponnesos is fel-

lázadt Spárta vezérlete alatt ; de ezt Antipatros,

a makedón helytartó leverte. Midn Nagy Sándor

323. tényleg meghalt, Athén fegyverre szólította

a görögséget, de ebben a lamiai háborúban a

krannoni vereség (322) ismét makedón iga alá

hajtotta Hellast, magába Athénbe is makedón r-ség vonult be. A diadochusok küzdelme alatt semtudták kivívni szabadságukat, s Antigonos Go-

natas, Makedonia királya, úgy biztosította ural-

mát, hogy G. (chárom lánc8zem»-ét, Demetriast,

Chalkist és Akrokorinthost rséggel látta el. Demialatt a görög nép elvesztette politikai függet-

ílenségét, mveltsége meghódította a világot. Ha

ez a hellenizmus nem érte is el a perikiesi kor-

szak fenségét, viszont a kultúra elterjedt mesz-

szire ; a mvészetek és tudományok meleg ott-

honra találtak Hellason kívül Alexandriában,

Pergamonban, Antiochiában és Keletnek egyébnagy városaiban.

Még egy fellobbanása volt a görög szabadság-

vágynak, midn a III. sz.-ban Kr. e. az aetoliai

és az achaiai szövetséget megalkották. Az elbbiKözép-Görögországban, az utóbbi a Peloponnesos-

ban akarta megszerezni a politikai önállóságot,

de már az egymással torzsalkodó szövetséges ál-

lamok is fölemésztették az ert. Az achaiai szö-

vetség Aratos vezérlete alatt a spártai Kleome-nes ellenében Antigonos Dóson makedón királyt

hívta segítségül, ki a sellasiai ütközetben (221) aspártaiakat legyzte, de az achaiai szövetséget is

alattvalójává tette. Az aetoliai szövetség megtudta rizni Hl. Fülöppel szemben függetlenségét

s midn ez a király Rómával harcba keveredett,

mind a két szövetség Róma pártjára állott, s akynoskephaléi gyzelem után (197.) Flammius,a római vezér, az isthmosi játékokon kihirdette

a görögök függetlenségét. De ezek nem tudták a

kedvez helyzetet kiaknázni. Az aetoliaiak hara-

gudtak, hogy Róma az achaiai szövetséget is

megersítette és nagyravágyásukban a syriaí

Antiochosszal szövetkeztek, midn ez 192: G.-bankikötött. Azonban Róma a thermopylaei ütközet

után (191.) az aetoliai szövetség területét meg-hódította. Az achaiai szövetségben is pártviszá-

lyok dúltak. Mialatt Perseus, makedón király,

Rómával hadakozott (171—168.), kétszinségemiatt 1000 elkel achaiai volt kénytelen kezes

gyanánt Rómába menni. A szövetség Rómaelle-

nes hangulata még jobban elkeseredett, midn150-ben a kezesek közül 300 visszatért hazájába és

nyílt lázadásban tört ki, midn a római szenátus

Spártát, Korinthost és még két más várost a szö-

vetségbl kirekesztette. G. végleges meghódítá-

sára vonatkozólag 1. Achájok.

II. G. római s keletrómai (bizánci) uralomalatt.

A rómaiak általában kegyesen bántak G.-gal,

melynek, mint provinciának, Achaia volt aneve. Mindazáltal a görögök több ízben tettek

kísérletet szabadságuk újból való kivívására. Ekísérletek azonban nem sikerültek s a legjelenté-

kenyebb is, melyet a mithridatesi háború (Kr. e.

87—84) idejében Mithridates szövetségében tet-

tek, hajótörést szenvedett. Athént, mely Mithri-

dates seregének megnyitotta volt kapuit, SuUabevette (86) és elpártolása miatt keményen meg-lakoltatta. 85-ben Sulla újra megverte Mithridates

hadait (Orhemenosznál) és erre Théba is meg-lakolt. Sulla egyébiránt a delfli és olimpiai jósdát

is kirabolta. Nemsokára ezután a kilikiai kaló-

zok nyugtalanították G. partvidékeit, míg Pom-pejus rablásaiknak véget nem vetett (67). A II.

római polgárháborúban a legtöbb görög város

Pompejusszal tartott ; mindazonáltal Július Caesarnemeslelküen bánt velük (Megara kivételével) ; atesszáliaiakatCaesar szabadoknak is nyilvánította,

Korintus várost pedig 44. felépítette romjaiból.

Az utolsó polgárháborúban G. Brutus és Cassins

Görösorsz&s: — 712 — Görögrország*

részére hajlott, kiket Philippinél sokan fegyver-

rel is támogattak. Antonius mindazonáltal nemállott rajtuk boszút; az actiumi gyz pedig,

Augttstus, különösen Spárta iránt mutatkozott

háladatosnak, mely t Actiumnál segítette volt.

A császárok idején G. elpusztult és elnéptele-

nedett vidékei lassankint megint megnépesültek,

amiért azután a háládatos lakók meghonosítot-

ták a császár-kultuszt. Nero a 67. évi isztmusi-já-

tékok alkalmával «szabadoknak» nyilvánította

ugyan a görögöket, mi azonban részérl csupán

üres bók volt, melynek fejében késbb több görög

várost kifosztott. Igazi jótevnek Traianus csá-

szár mutatkozott. Hadriantis és az Antonintisok

is sokat tettek Q. érdekében. A II. sz.-ban új életre

kelt klasszikus mvészet és az irodalom, különösen

a retorika egészen azV. sz.-ig mutat fel fényes kép-

viselöketE tekintetbenaMarcus Aurelius alatt ala-

kult athéni fiskolajátszottnagy szerepet.Apogány

hit és a klasszikus múlt emlékei még folyton nagyvonzó ert gyakoroltak. Az anyagi jólét ugyan a

gótok betörései miatt (különösen 251—53 óta) aTermopiléktlÉ.-ra fekv vidékeken, 267 óta pedig

a szigeteken is nagy csorbát szenvedett ; st 267.

a gótok és herulok még Korintust, st Athént is

hatalmukba kerítették, az athéni polgársággal

szövetkezett római légiók .azonban kizték ket.Az antik G. teljes anyagi romlását a barbár in-

váziónál is sokkal nagyobb mértékben elsegítette

a III. sz. els felére es s az egész ókor történeté-

ben páratlanul álló ama pónzkrízis, melynek kö-

vetkeztében a forgalomban lev pénzérték a va-

lódi ércérték Vs százalékát tette ki. Ennek okarészint az érctóvitelben, részint a római császá-

roknál hosszú id óta divatos hamis pénzverés-

ben található meg. Az ehhez járuló polgárhá-

borúk és a barbár törzsek inváziója tették vég-

leg tönkre az ókori G.-t, mely a jelzett okok és

Konstantinápoly alapítása következtében lassan-

ként elnéptelenedett.

A kereszténységet legelször Szent Pál hirdette

görög földön (Kr. u, 5-3 óta) és az új tan különö-

sen Makedóniában, Athénben és Korinthusban vert

gyökeret. A görög püspökök 325. elfogadták aniceai zsinat által megalapított hitvaUomást. Azariánus felekezet a tulajdonképeni G.-ban nemigen tudott gyökeret verni ; ellenben a régi pogányhitben még a IV. sz.-ban is nagyon sokan hit-

tek, különösen Achaia tartományban és magábanAthénben. Juliamis császár ez okból e vidékekenkísérelte meg a pogányság restaurálását (.361),

amidn azután mindenütt megnyíltak a régi tem-plomok és újra áldozatokat mutattak be az oltáro-

kon. Julianm halála után, különösen Theodosms-nak (381. s köv. kelt) rendkívül szigorú rendeletei

nagyon megtizedelték a pogány hit híveinek so-

rait, de sem az , sem utódainak tilalma nem volt

képes a pogányságot végképen megszntetni. Apagauizmus haldoklását csak a IV. sz. vége s az V.sz.-nak kezdete hozta magával, amidn426. Athén-ben császári parancs folytán az utolsó pogánytemplomokat iskeresztényegyházakká alakítottákát, 529. pedig Justinianus császár parancsára aí^örög szellemi élet fényét, az athéni akadémiátzárták be. A barbárok újabb betörései azután azantik élet végs bomlását befejezték. A görög biro-

dalomnak Nagy Theodosius által eszközölt felosz-

tása alkalmával (Kr. u. 395) G. a keletrómai biro-

dalomhoz került és ennek sorsában osztozkodott (1..

Keletrómai birodalom).

III. G. története a középkortól 1832-ie:.

A mai G. kialakulásának története a népván-dorlások korával kezddik. Az els barbár törzs^

amely G.-ot feldúlta, a már említett nyugati-gótnép volt, mely a IV. sz.-ban Alarich vezetésével

különösen G. déli részét pusztította. Utánuk jöt-

tek a VI. sz.-ban a bolgárok, majd Heraklius csá-

szár idejében a szlávok, kik állandóan megtele-pedtek az elnéptelenedett országban, különösenannak északi részén Thrakiában és Illyrikum-

ban. Ennek következtében a sokkal csekélyebb'

számú görög lakosság teljesen beolvadt az újonanmegtelepedett szláv népek közé, mely lassanként

G. legdélibb részéig nyomult, úgy, hogy a IX. sz.-

ban már kizárólag szláv elemmel találkozunk amai G. területén. Ugyanebben az idben dél felöl

az arab kalózokkal, észak fell pedig a bolgárok-kal kellett küzdeniök G. lakóinak s bár e küzdelemeredményes volt, a XI. sz.-ban már ismét új ellen-

ség támadt a délolaszországi normann népben^mely a XI. és XII. sz.-ban Guiscard Róbert, Bo-hemund és II. Róbert szicíliai királyok alatt a g&-rög tengerpart egy részét meghódította. Jelenté-

kenyebb változás érte G.-t a keresztes hadjáratok(1. 0.) alkalmával. Ekkor — a XIII. sz. elején —alakultak G. területén a latin v. frank fejedelem-

ségek, mint amilyen volt a Bonifacius montfer-

rati rgróf által alapított királyság Thessaloni-

kében és Villehardouinnek a Peloponnesosban ala-

pított fejedelemsége. Villehardouin utódai egésza XIV. sz. közepéig birtokában voltak az achájai

fejedelemségnek, melyet csupán a törökök hódí-

tása szüntetett meg a XV. sz. elején. A török hó-

dítás kezdetével egyidejleg a velencei köztársa-

ság is megkezdte térfoglalását G.-ban. Elször is

a kisebb szigeteket vették birtokukba egyes ve-

lencei patrícius családok, míg Korkyra és Krétaa köztársaságé lett. Lassanként Moreát és az

Aegei-tenger szigeteinek egy részét is a velencei

köztársaság hódította meg, de emez utóbbiaki'ól

1540. a sziStán javára le kellett mondania, mígKréta és a nyugati szigetek az 1573. lepantói gy-zelem következtében továbbra is a velencei köz-

társaság birtokát képezték. G. többi része mostmár teljesen török uralom alá került és több

szandzsákra oszlott, melyeket egy beglerbég kor-

mányzott. Minthogy az 1718. passaroviei béke kö-

vetkeztében Morea és a szigetek végkép kiestek.

Velence birtokából, az egész G. a török kormány-zat kapzsiságának esett áldozatul. A görög népetily körülmények közt csupán a közös vallási ésnemzeti érzés, valamint a törökök által épségbenhagyott községi önkormányzat tartotta össze^

Azonkívül a konstantinápolyi udvarnál sikerült

befolyásra szert tenni némely elkel görög csa-

ládnak, melyeket fanariótáknak (1. o.) neveztek el.

Míg a török uralom alatt az ipar és fölmíveléS"

teljesen pangott, addig a tengeri kereskedelem

élénk lendületet vett s így történt, hogy G. a^;

európai nemzetekkel összeköttetésbe került, mi-által a. mvetségre és függetlenségre való törek-

GÖrögrorszásr — 713 — Görögország

vés is fokozódott. A XVIU. sz.-ban különösen IL

Katalin cámö pártfogolta a görögök törekvéseit,

de az általa támogatott felkelést a törökök vérbefojtották (1770), Oroszország pedig cserbenhagyta ket, ámbár nemsokára a kucsok-kainar-

dzsil békében (1. o.) kedvezen intézkedtek G.-ra

vonatkozólag. Minthogy azonban az akkor kikö-

tött feltételeket atörökkormány nem tartottameg,1789. újra lázadás keletkezett az oroszok támo-gatásával, a minek eredménye a szabad hajózási

jog kivívása volt.

A görög szcÜKidságharc története. A napóleoni

korszakkal a szabad eszmék G.-ban is elterjedtek

a mveltebb körökben s ez mindenütt a nemzetiérzés felébresztését vonta maga után. Titkos tár-

sulatok (hetariák) keletkeztek, ép úgy, mint Eu-rópa többi elégedetlen államaiban. Ezeknek élén

jelentékeny nev férfiak állottak, így Maurokor-dato, Ypsilanti Alexander hg., Rhigas Konstantin

költ (1. 0.), kik közül az utóbbit a török kormánykivégeztette, midn tudomására jutott, hogyRhigas G. felszabadításának ügyében Napóleon-

nal folytatott tárgyalást. A függetlenségre törekvtitkos társulatok közt legnevezetesebbek voltak a

filomuzák és filikek hetariája. Ezek közül az

elbbi látszólag tudományos társulat volt, mely aklasszikus görög szellem felélesztését tzte ki cé-

lul ; élén a korfui Capodistrias állott, M, mint abécsi kongresszus egyik orosz meghatalmazottja,számos elkel összeköttetést szerzett az európai

udvarokkal, melyeket a görög függetlenségi tö-

rekvés ügyének igyekezett megnyerni. Vala-

mennyi titkos társulat közt legelkelbb volt a

filikek hetariája, mely Odessában alakult, tisz-

tán politikai célzattal s amelyet vezetje,Ypsilanti

herceg úgy tüntetett fel, mintha a cár védelmealatt állana. Csakhamar azonban beigazolódott,

hogy a cár a forradahni mozgalmat nem jó szem-mel nézte.U.i. 1821 március 7-én Ypsilanti Alexan-der hg. — Ali pasa albániai fölkelésétl támo-gatva — fölhívást intézett az összes balkáni gö-

rögökhöz, hogy lázadjanak fel a török uralom el-

len és vívják ki függetlenségüket, melyet az orosz

cár is támogat. B fölhívással egyidejleg Ypsi-

lanti hg. vezetésével egy sereg Moldvába nyomult.

A «szent csapata azonban sokkal csekélyebb

számú volt, semhogy sikert tudott volna elérni.

Ehhez járult még az a körülmény is, hogy Sándorcár Capodistrias által tudomására adta YpsUantihg.-nek, hogy a felkelést nemcsak hogy nem tá-

mogatja, hanem helyteleníti. így történt, hogyDragatszhan mellett 1821 jún. 19. a hadvezetés-

hez különben sem ért Ypsüanti hg. csapata el-

esett, maga pedig Magyarország területére me-nekült, hol Metternich akaratából hét évig síny-

ldött a munkácsi várban.Ypsilanti hg. lázadásával egyidejleg, Genna-

nos metropolita buzdítására G. területén is kitört

a forradalom, melynek vezeti Mauromichalisz és

Kolokotronisz voltak. Ennek eredménye lett az az

óriási mészárlás, melynek úgy a görög, mint a

török lakosság egyaránt áldozatául esett. A ten-

geren és a szigeteken is megindult a küzdelem s

máj. 7-én Athén, okt. 5-én pedig Tripolizza is a

felkelk kezébe került. Erre 1822 jan. 1-én az

Epidauros melletti Piadában összeült az els gö-

rög nemzetgylés, mely a görög népet függet-

lennek nyilvánította. A nemzetgylés által ho-zott új alkotmány, az epidaurosi organikus statú-

tum szerint Maurokordatosz hg. lett a végrehajtshatalom elnöke.

Minthogy idközben Ali pasa albániai felke-

lése a törökök gyzelmével véget ért, a harc új-

ból kitört s ámbár a görög csapatok több helyenvereséget szenvedtek, általában véve mégis ne-

kik kedvezett a szerencse. Jan. 21. az athéni

Akropolisz a görögöké lett, míg jún. 18-án a gö-

rög hajóhad felett Kiosz szigetnél a törökök gyz-tek. A görögök Peta melletti vesztesége után (júl.

16.) a török seregek Missolounghi erdítményealá vonultak, hol azonban Maurokordatosz csa-

pata 1823 jan. 6. visszavonulásra kényszerítette

ket. Döntö ütközetre azonban nem került a sor,

a görög apolitikusokw (Maurokordatosz és hívei) és

(ckapitanik)) (vezérek, Kolokotronisz és hívei)

pár^a közt kitört egyenetlenség következtében.

Ehhezjárult, hogyMehemed Ali egyiptomi alkirály

segítségére sietett a portának. Ennek fia, Ibrahimpasa 1825. 20,000 emberrel kötött ki G. D.-i ré-

szén, a honnan kiindulva borzalmas pusztítást

vittek véghez az egész országban. Ibrahim pasaelfoglalta Navarinót, Tripolizzát s a foglyokat

rabszolgáknak küldte Egyiptomba. Legvéresebbvolt a harc Missolounghinál 1826 ápr. 22. A kö-

vetkez évben Athén és az Akropolisz is visszake-

rült a törökök birtokába.

így G. függetlenségi harcát vérbe fojtották, s

az egész mozgalom elnémult volna, ha az európai

közvélemény nem áll pártjukra. Azonban a fii-

hellének európaszerte pénzt gyjtöttek, másokfegyverrel és véráldozattal támogatták a görögöktörekvéseit ; így Einard genfi bankár, Lajos bajor

birály, Byron angol költ. Ezenkívül Canningangol miniszterelnök és az új cár, I. Miklós a portaeljárását helytelenítették, ami kifejezésre is ju-

tott az 1826 ápr. 4-iki szentpéterváriprotokoUum-ban, mely a görögök függetlenségét, egj^ben azon-

ban török fenhatóság alá tartozását elismerte.

Minthogy a porta Anglia közbenjárását vonako-dott elismerni, Anglia, Franciország és Oroszor-

szág az 1827 júl. 6-iki loncUmi szerzdésben ki-

mondták G. autonómiáját és Törökoi-szág fen-

hatóságát. Minthogy a porta en'e azzal felelt, hogyhajóhadat küldött G. ellen, a három nagyhatalomhajóhada is megjelent s 1827 okt. 20. Navarinó-nál tönkretette Ibrahim pasa hajóhadát, mire a

szultán az 1829 szept. 14-iki drinápolyi békében

elismerte az európai nagyhatalmak határozatait.

G.-ban a végrehajtó hatalom egy államtanács

kezébe került, melynek élén Capo d'Istrias gróf

állott, ki mint volt orosz miniszter, teljesen acájlxil függött. A szenátus tagjait kizárólag önevezte ki. Minthogy a drinápolyi békét a követ-

kez évben úgy módosították, hogy G.teljesen füg-

getlen állam, mely nem adófizetje többé Török-országnak, csakhamar királyválasztásra került

a sor. Mivel Capo d'Istrias despotának bizonjTilt,

pártja kisebbségben maradt, t magát 1831 októ-

berében megölték s a nagyhatalmak jelöltjét,

Ottó bajor herceget fogadták el királjnak a nau-

pliai nemzetgylésen 1832 aug. 8-án. Az új király

a következ évben el is foglalta trónját I. Ottó né

Görögország — 714 — Görögország:

ven, azonban nagykorúságáig több bajor régens

konnányozta az országot.

IV. Görögország mint önálló királyság.

Q. ekkor 700,000 lelket számlált, minthogy leg-

értékesebb részei, Thesszália és Kréta sziget nemtartoztak hozzá. Az országban rablóhordák garáz-

dálkodtak, adófizetésrl pedig szó sem lehetett alakosság nyomora miatt. A bajorokból álló kor-

mány elször is a katonaságot szervezte németmintára, ami a lakosság körében elégedetlenséget

keltett, épen úgy, mint a papság körében a görögegyháznak orosz mintára való szervezése. Fvá-rossá Nauplia helyett Athén lett, ahol egyetemetés nemzeti bankot létesítettek. A politikai életben

azonban nem állott be béke, mert a három nagy-hatalom, mely az új királyságot létesítette, kü-lönböz pártokkal rendelkezett, melyek a bajor

kormányzatot támadták. így Oroszország orto-

dox uralkodót akart, míg Anglia és Franciaországa kiadások csökkentését követelték, ami azt ered-

ményezte, hogy a katonaság egy részét el kellett

bocsátani, a minek viszont katonai forradalomlett a következménye, úgy hogy a minisztériummegbukott s 1844. az új nemzetgylés európaimintára egy alkotmánytervet dolgozott ki. E sze-

rint a minisztérium felels a képviselháznak ; aszenátus tagjait a király nevezi ki ; a képviselkdiétát élveznek s három évre választatnak azáltalános választójog alapján.

Újabb változást hozott Gf.-ban a krimi háború,melyet a görög nemzet Thesszália meghódításáraakart felhasználni, aminek következménye az lett,

hogy Pireusz kikött 1854-tl 1857-ig francia csa-

patok tartották megszállva. A király népszer-sége teljesen megsznt, s az ellentét az udvari-

párt és a demokraták közt egyre növekedett, sta hadsereg is az udvar ellen foglalt állást. Midna király elutazásával katonai lázadás tört ki, ademokraták által egybehívott nemzetgylés trón-

vesztettnek nyilvánította az uralkodót 1862. s akövetkez évben Krisztián dán herceget I.Györgynéven uralkodóvá választotta. Ez Anglia hozzá-járulásával történt, valamint az ióniai szigetek

ekkor történt bekebelezése is. Az 1864. évben ho-zott alkotmány a szenátust eltörölte s a sajtósza-

badságot érvénybe léptette ; az ezentúl négy éven-ként választott képviselk száma 192-re emelke-dett s az általános választójog továbbra is érvény-ben maradt. E liberális alkotmány eredményezteazt, hogy a politika személyi kérdéssé lett s aminisztérium egyre váltakozott Delyannisz, Tri-

kupisz, Zaímisz és mások közt. Kiüsö változásG.-ot a berlini kongresszus azon határozata által

érte, mely szerint G. területe É, felé megnagyobbít-tatik. Minthogy erre vonatkozólag a porta elé-

gedetlensége miatt pontos szerzdés nem jöhetettlétre, csupán a nagyhatalmak 1881-iki konferen-ciája mondotta ki azt, hogy Thesszália és AlbániaD.-i része G.-hoz csatoltatik. A görög politikai

törekvések azonban ezentúl is az ország terüle-

tének nagyobbítása körül forogtak. Valahányszorbels zavarok voltak Törökországban, a görögnép azokat mindig saját javára igyekezett ki-

használni. Ezt azonban az európai nagyhatalmakminden alkalommal megakadályozták; így az

1868-iki és 1886-iki krétai felkelések támogatásaután. Nagyobb baj volt az országra nézve az örö-kös pénzzavar, ami az állandóan fokozódó had-ügyi kiadások miatt érte G.-ot. Ezen újabb köl-

csönökkel és kamatlábemeléssel igyekezett akormány segíteni. Ez eredményezte azt, hogy azállamadósság fél milliárdra emelkedett. E pénz-ügyi zavarok fokozásához járult az egyre bonyo-lódottabbá vált krétai kérdés.

A berlini kongresszus határozata értelmében anagyhatalmak arra kényszerítették Törökorszá-got, hogy Krétában reformokat létesítsen, különö-sen a közigazgatás terén ; azonkívül a nagyhatal-mak elismertették Törökországgal az általuk meg-ersített keresztény kormányzót. Minthogy azon-ban e határozat keresztülvitele nehézségekbe üt-

között, 1889. újból lázadás tört ki a szigeten, melynem csillapodott le késbb sem, st 1896. teljes

ervel kitört a sziget belsejében, honnan a moha-medán lakosságot a kikötvárosokba kergették,

részben pedig lemészárolták. A lázadás oly ersvolt, hogy a nagyhatalmak hajóhada sem volt

képes azt lecsendesíteni, mert a krétai görög la-

kosság egyenesen a G.-gal való egyesítését köve-telte 1897 febr. 9-én. Február 25-én a görög ki-

rálytól Vasszosz vezetésével Krétába küldött had-sereg a szigetet G. birtokába vette, dacára a nagy-hatalmak intésének, melyet — Anglia kivételé-

vel — G.-hoz intéztek. Ápr. 18-án megtörtént atörök kormány hadüzenete. Minthogy a görögkatonaság nem Thesszáliában volt koncentrálva,

az ottani sereget Ehdempasa csakhamar kiverte,

úgy hogy az Athénbevezet út nyitva állott a török

hadsereg eltt. Erre a görög király visszahívta

Vasszoszt Krétából a nép tiltakozása ellenére

s hajlandó volt a nagyhatalmak által kikötött fel-

tételeket elismerni. Ezt a szept. 18-iki konstanti-

nápolyi békében szabályozták, mely szerint Krétaautonóm állam, melybl úgy a görög, mint a török

csapatok eltávolíttatnak.Azonkívül G. négy millió

török font hadisarcot tartozott fizetni s a határon(ThesszáUa fell) csekély változásokat szenvedett.

1898 nov. 4-én Kréta új alkotmányt kapott, melyszerint kormányzója György görög herceg lett s

ezáltal a várva-várt kötelék az anyaországgalvégérvényesen létrejött. Ez azonban nem elégí-

tette ki a görögöket s ez okozta azt a számosegymásutánbekövetkez kormányválságot,amely1911-ig G.-ban végbement. Egymásután változtak

Zaímisz, Delyannisz, Theotokisz és Rhalli, kiknekkormánya csaknem kizárólag a hadügyi és pénz-

ügyi költségvetésben elállott nehézségek miattbukott meg.Az 1904-iki költségvetés a kiadásokat 144, a

bevételeket 118 mihió drachmában állapította

meg, egyúttal pedig a hadsereg reorganizációjára

vonatkozó kiadásokat is beterjesztette. Külpoli-

tikai tekintetben az európai nagyhatalmakkal aviszony kedvez lett, amelynek bizonyítéka a ki-

rály gyakori látogatása az európai udvaroknál.Annál feszültebb volt a viszony egy darabig

(1904—1907) Romániával és Bulgáriával. Krétakormányzását 1906., György herceg visszalépé-

sével Zaímisz Alexander vette át.

Az ifjú-török mozgalom sikerének hatása alatt

1909. ers katonai párt keletkezett G.-ban, mely

Görögország: — 715 — GörögforszásT

a hadsereg újjászervezését és a király fiainak el-

távolítását a hadsereg élérl, tzte ki célul. Mint-

hogy ez a mozgalom a hadügyi budget emelésé-

vel járt, Theotokisz minisztériuma megbukott s

Rhalli vette át a kormányelnökséget. Azonban ez

a minisztérium is rövid életnek bizonyult, merta görög flotta lázadása Typaldosz vezetése alatt,

mely ugyan a kormány gyzelmével végzdött,azt eredményezte, hogy Dragumisz elnöklésével

új kormány létesült (1910). Minthogy azonban az

oppozíció mindinkább ersbödött, a király beleegye-zett új nemzetgylés egybehívásába s ezzel kap-csolatosan új alkotmány megalkotásába.

Az újból átdolgozott alkotmánytervet a krétai

Venizelosz Eleutheriosz kormánya valósította

meg, az 1911 január 8-án Athénben összeült nem-zetgylés segítségével. Ez annál könnyebb volt,

mert a kormány ellenségei az elz választáso-

kat mellzték s így a Theotokisz, Mauromichalisz

és Rhalli vezetése alatt álló ellenzék nem akadá-

lyozhatta meg Venizelosz népszer újításait. Azúj alkotmány a következ változásokat létesí-

tette : a vizsgálati fogságban levk huszonnégyórán beltü rendes bíróság elé állíttassanak ;

poli-

tikai bnösök kaució ellenében szabadon bocsát-

tatnak ; újságok elkobzása csak vallás- és király-

sértés, valamint közszemérem elleni kihágás ese-

tén van megengedve ; a kötelez népoktatás szi-

gorú végrehajtása ; a kamara feloszlatásától szá-

mított 45 napon belül új választásokat kell ki-

írni. Továbbá a passzív választójogra vonat-

kozólag : katonák, polgármesterek, államhivatal-

nokok stb. hasonló foglalkozású polgárok képvi-

selvé való fellépésük eltt hivatalukról kötele-

sek lemondani ; az athéni és pireuszi képviselk

800, a többiek 1000 drachmát kapnak. Ámbár1908. Kréta egyesítését G.-gal úgy krétai, mintgörög részrl kimondották, a nagyhatalmak ebbe

nem adták beleegyezésüket s a statusquo fen-

tartására vonatkozó nézetüket a görög királyhoz

intézett jegyzékben fejezték ki.

Több ízben meghiúsult a krétaiaknak kísér-

lete képviseliknek a görög parlamentbe való

küldésével a nagyhatahnakat fait accompU elé

állítani. Venizelosz óvatos és tapintatos politi-

kája, amellyel a hat éven át húzódó görög-románfesziíltséget is megszüntette, a parlamentben is

gyzelmet aratott.

1912-ben készséggel csatlakozott G. a balkáni

államoknak Törökország eUen kötött szövetségé-

hez, okt. 1. elrendelte összes csapatainak moz-gósítását és szövetségestársaival együtt meg-üzente okt. 17. a háborút Törökországnak. Q. két

hadsereggel lépte át a török határt. Az északi

— Konstantin trónörökös vezetése alatt — az

elasszonai és szantoporoszi diadalok után meg-hódolásra kényszerítette Szaloníkit ; Szapunzakisz

tábornok nyugati hadserege pedig Epiruszba nyo-

mult, ahol Preveza bevétele után Janina ellen

fordult. Hosszas ostrom után Janina is kapitulált.

E mellett a flotta is erélyesen mködött és az Egei

szigetek legtöbbjét elfoglalta. A gyzelmes G.-ra

azonban váratlan gyász szakadt, mikor Györgykirály 1913 márc. 18. Szalonikiben merényiét

áldozatául esett. Az új Mrály, Konstantin, G.

határainak lényeges kibvülését váiga a küszö-

bön álló békétl. G. igényt tart Krétán s az Egeitenger legtöbb szigetén kívül Epiruszra és máskontinentális területekre is. L. még Törökország(története).

Irodalom. Z Földrajzi irodaicm. Borsian, Qeographie vonQriechenland, 2 köt 1862—72 ; Neumann és Partsch, Phy-sikalische GeograpMe von G., 1885; Curtius, Peloponnes,2 köt. 1851—52; Th. Fischer, Die Balkanhalbinsel, 1893;A. Philippson, Der Peloponnes, 1891—92; u. a., Thessalienu. Epirus, 1897 ; u. a., BeitrUge zur Kenntnis d. griech. In-

selwelt, Giotha 1901 ; u. a., Das Mittelmeergebiet, 2. kiad.

1907. ; N. Bérard, La Tnrquie et rHéllénisme contemporain.Paris 1883—1900; Báron Quillaume, Gréce contemporaine,Bruxelles 1901 ; P. A. Decases, Die Landwirtschaft im heati-

gen Griechenland, Berlin 1904; Mnrray's Handbook for

Greece, London 1905 ; N. Millert, Greek life In town andcounty, London 1905 ; Comt« de Gobineau, Deox étades sarla Gréce moderné, Paris 1905 ; J. P. Mahaffy, Rambles andstadies in Greece, V. Edition, London 1907.

II. Történelmi irodalom. Az ókori G. történetére nézvea leghitelesebb források a talált és kiásott feUratok,

pénzek, épületi emlékek, továbbá a g^örög történetírók:

Herodotos, Thukydides, Xenophon, Plutarchos, Diodoros,szintúgy a szónokok, földrajzírók (Strabon és Pausanias),

st a költi irodaiam is. A legkiválóbb összefoglaló munkák :

Grote, History of Greece, London 1885, 8 kötet; Curtius

Ern, Griech. (Jeschichte, 8. kiad., 3 kötet, Berlin 1902, meg-jelent a M. T. Akadémia kiadásában magyarul is ; MaxDuncker, Geschichte des Altertums, 5—9. köt., Leipzig 1888

;

Bnsool, Griech. Geschichte bis zur Schlacht bei Chároneia,

Gotha 1895; Beloch, Griech. Geschichte, Strassburg 1904;Ed. Meyer, Geschichte des Altertums, 2—5 köt., Stuttgart

1902 ; Július Schvarcz, Die Demokratie, 2 köt., Leipzig 1882 ;

R. Pöhlmann, Gmndriss der griech. Geschichte nebst Quel-lenkunde, München 1905 ; Gyomlay Gyula, A görögök törté-

nete a római hódítás koráig, Budapest 1899; Lehmann-Haupt, Griech. Geschichte, a Gercke-Norden : Einleitung in

die Altertnmswissenschaft 3. kötetében, Leipzig 1912; Bury,History of Greece, London 1902 ; B. Niese, Geschicht« der

griech. u. maked. Staat«n seit der Schlacht bei Chároneia,

Gotha 1903; Droysen, Geschichte des Hellenismns, Gotha1877 ; Kaerst, Gesch. des hellenistischen Zeitalters, Leipzig

1901 ; Mahaffy, Social life in Greece ; u. a.. Greek life andthought; n. a., The Greek world under Román sway, Lon-don 1890. Az Iwan Müller-féle Handbuch d. Klass- Altertums-

wissenschaft köteteibl: Busóit, Die griech. Staats- u.

Rechtsaltertiimer, 2. kiad. 1892 ; Müller, Die griech. Privat-

altertnmer; Bauer, Die griech. Kriegsaltertümer, 2. kiad.

1893; Lolling, Hellenische Landeskunde, 1889; Baumgarten-Poland-Wagner, Die Hellenische Kultur, 3. kiad. 1913 ; Wi-lamowitz, Staat n. Gesellschaft der Griechen (Kultur d. Ge-genwart IV. 4. 1) 1910; Lipsius, Das attische Recht u.

Rechtsverfahren, 1905—08 ; Wachsmnth, Hellenische Alter-

tumskunde, 2. kiad. 1846; Hermann, Lehrbuch d. griech.

AntiqnitSten, 4 köt. 1882—92; Gilbert, Handbuch d. griech.

Staatsaltertümer, 1881—85, 2 köt.; Böckh, Die Staatshaus-

haltnng d. Athener, 3. kiad. 1886; Hultsch, Griech. u. röm.

Metrologie, 2. kiad. 1882 ; Rüstow-Köchly, Gesch. d. griech.

Kriegswesens, 1852; Guhl-Koner, Lében d. Griechen u. Rö-mer, 0. kiad. 1893 ; Blümner, Lében u. Sitten d. Griechen.,

1887; W. Mitford, History of Greece, London 5 k., 7.

kiad., 1784—1818, 1838, 10 k. ; némettll Leipzig 1802—08, 6

k. ; F. Gregorovins, Gesch. d. Stadt Athén im Mittelalter,

Stuttgart 1889; Hopf, Geschichte Griechendlands vom Mit-

telalter bis auf unsere Zeit, Leipzig 1870; Sathas, Docu-

ments inédits relatifs á l'histoire de la Qrece au moyenáge, 1. rész 1400—1500, Paris 1880—90. 9 k. ; Philadelpheus,

Geschichte Athens nnter der TUrkenherrschaft 1400—1800,görögül Athén 1902; Herre, Europáische Politik im cypri-

schen Krieg 1570—1573, Leipaig 1902 ; Gervinus, Geschichte

des 19. Jahrhunderts, 5. és 6. k., u. o. 1861—62 ; Mendels-

sohn-Bartholdy, Geschichte Griechenlands vom 1453 bis aufunsere Tagé, u. o. 1870—74, 2 k. ; Hertzberg, GeschichteGriechenlands seit Absterbeo des antiken Ijebens bis zur

Qegenwart, Gotha 1875—78, 4 k. ; Gordon, History of the

Greek revolution, London 1832, németre ford. Zinkeisen. Leip-

zig 18J0, 2k. ; Trikupisz, Görögország tijjászületésének tör-

ténete, új-görög nyelven, London 1853—57, 4 k. ; 2. kiad.

:

A görög fölkelés története, 1862 ; Jjenormant. 1a revo-

lution de Gréce, ses canses et ses conséquences, Paris 1862

;

V. Prokesch-Osten, Geschichte des Abfalls der Griechen,

Wien 1867—68, 6 k. ; Thiersch, Griechenlands Schicksale

vom Anfang des Befteiungskrieges bis auf die gegeawSrtigeKrisis, MUnchen 1863; Schmeidler, Geschichte des König-reichs G., Heidelberg 1877; Smith, Greece under KingGeorge, London 1893 ; Sergeánt, Greece In the nineteenth

Görögök. — 716 — Görögr széna

century, n. o. 1897 ; Woodhouse, The tntorial history of

6reece, u. o. 1904; Nic. Ypsilantis, Mémoires, Athén 1902;

Blachojannls, 'Ap/£ta x^í veio-£pa<; éXXr]vtx% taxopía;,

u. o. 1821—62, I.' rész ; u. ü. 1901 ; V. v. Strantz, Dergriechisch-tUrkische Krieg des Jahres 1897 von einem hö-

hern OtHzier, Berlin 1897 ; Kloer, Der türkisch-griechische

Krieg lm Jahre 1897, u. o. 1897 ; v. ProUius, Der türkisch-

griechische Krieg, Leipzig 1897 ; Petzer, Aus dem thessa-

lischen Peldzng der TUrkei PrUhjahr 1897, Stuttgart 1898

;

E. von der Goltz, Der thessalische Krieg und die türkische

Armee, Berlin 1898; Boysen, G. vor und nach dem Kriege,

Halle 1899 ; Lardy, La guerre gréco-turque, Paris 1899

;

C. D. Chambers, The Greek war of independence 1821—27,London 1906 ; La Grfece, Paris 1908, Diehl, Reinach, Dell-

hamps közremködésével ; Hellenismus havi folyóirat, meg-jelenik Lipcsében ; Saripoíos, Das Staatsrecht des König-reichs Griechenland, Tübingen 1909 ; Immánuel, Der Bal-kankrieg 1912, Berlin 1913; Hemberger, lUustr. Gesch.des Balkankrieges, Wien 1912—13.

Görögök. Görögország mostani lakosai, az uj-

görögök csaknem félreismerhetetlen nyomait vise-

lik magukon az ó-görögökkel való rokonságnak.A férfiak nagyobbrészt délceg, sugár termetek,arcuk szabása és kivált a profil nemes metszés,szemük tüzes, hajuk fényes fekete és pompás ellen-

tétet alkot a piros fezzel, mely fejket takarja

;

szellemök élénk és tüzes, mozdulataik hajlékonyakés ruganyosak ; 90—100 éves aggastyánok, kik

még erejöknek egész teljében vannak, egyáltalánnem tartoznak a ritkaságok közé. Ezzel ellentétben

oly szép asszonyokat, aminöki'öl a régi klasszikus

Írók megemlékeznek, ritkábban vagy éppen nemlehet találni. Minthogy a leányok már 11—12éves korukban férjhez mennek, alig 20 éves kor-

ban elvirultak és 30 évvol jóformán matrónák,amikor gyakran aránytalanul korosabbnak lát-

szanak. Fallmerayer óta, ki a modem G. elszlá-

vosodásáról szóló legendát szenvedélyes hévvelvitatta, divatba jött azt állítani, hogy a mai G.-neksemmi közük a régiekhez ós hogy egyetlen közösvonás sincs a kett között. Fallmerayer elmélete

túlzás. Tagadhatatlan, hogy kivált három nép : atörökök, szlávok és olaszok dönt és egyúttal

módosító befolyással voltak a görög népre. Mind-azáltal a régi fajbeli sajátságok, kivált ott, hol a G.a nagy világtörténeti országúttól távolabb (hegyekközt, szigeteken) laktak, határozottan és félre-

ismerhetetlenül megmaradtak és az atavizmusalapján most is kiütnek, miként ezt minden két-

séget kizárólag bebizonyították.

A nemzeti életmód természetszeren a falun és

kis városokban maradt meg a maga egyszer, jel-

lemzetes mivoltában. A falusi emberek lakásanagyon egyszer és kevés helyiségbl áll. Az alsó

helyiségek gazdasági célokra szolgálnak, a felsklakásul. Üvegablak és szék azon nincs, az utób-binak helyét gyékények és padok pótolják. Sze-gény emberek ritkán vetik le ruhájokat, több-

nyire benne alusznak. A házak többnyire csakemeletesek, kémény csak az ujabb épületekbenakad, az edények és házieszközök alakjában sokaz antik vonás. Az étkezésnek fjellemvonása azegyszerség és mértékletesség. Az ételekben ural-

kodó a növény, a görög népkonyha csaknem tisz-

tán vegetáriánus. A parasztember ritkán eszikftt ételt, fötáplálék a kenyér, hozzá sajt, olaj-

bogyó, egyéb gyümölcs, hagyma és sóshal ; az ital

tiszta víz V. egy-egy korty a gyantás parasztbor-ból (rezináto). Húst ritkán lát az asztal, annál-kevésbbé, mert a G. a naptárban nagy számmal

elforduló böjtöket lelkiismeretesen megtartják*Az ebédnél törökösen ülnek, az ételeket a házi-

asszony szolgálja fel ; evés eltt ós után szokás akezet megmosni. A kávét a férfiak nem otthonisszák, hanem a kávéházban (kafenion), amin-minden faluban akad néhány. A dohányzás nagykedveltségnek örvend és az asszonyoknál sem tar-

tozik a ritkaságok közé. A nemzeti öltözet (melykétségkívül albán eredet) áll a férfiaknál tarka,

elül nyitva álló mellénybl, fölötte ilyen színhímzett kabátka és hasított ujjú zeke, melyetazonban rendszerint panyókára vetve hordanak,csípben széles, hímzett öv szorítja össze a testet,

az övben a fegyverek (pisztoly és kés). Ettl azövtl egészen térdig ér az öltözet legjellemzetesebb

darabja : egy térdig ér ezerráncos szoknya, azú. n. fusztaneUa (1. o.). Az uralkodó színek a követ-kezk : kék, pú*os, fehér és arany. A lábat testhez

feszül nadrág és ikravéd (kamásli) takarja, alábon magán hegyesorrú cip van, orrán a törökpapucsra emlékeztet pillével. Felsööltönyl pré-

mes br V. vastag barna darócszövet szolgál, kzasszonyok öltözete különböz vidékek szerint kü-lönböz. Frészei egy a nyaktól bokáig ér ingféle

öltöny, melyet csípben sállal szorítanak össze,

fölötte pedig egyvalamivel rövidebb gyapotöltöny.

A haj, melyet vastag fonatokba csavarnak, szaba-

don borul vállukra. A köszönés módja ma is emlé-keztet a régi athéniekre, amennyiben a görög mais úgy köszön, hogy jobb kezét szivére szorítja,

balját pedig gyönge fejbólintással leengedi. A há-zasság közönséges üzlet, melyet a szülk a gyer-mekek elleges beleegyezése nélkül kötnek meg. Avlegény a hozománynak jegyzékét írásban kapjameg, az esküv után pedig ünnepélyes menetbenés zeneszóval viszi lakására a menyasszonyt,jobban mondva a menyecskét, akit aztán siszokás szerint egy álló hétig senki sem láthat.

A nk helyzete eléggé kedvez ; visszavonultan,

de háziasán élnek. Haláleseteknél a halottat borral

mossák és virágokkal díszítik, a rokonok és jóba-

rátok pedig panaszos dalt hangoztatnak (nenia).

Zene, tánc és mulatság iránt a görög ember ha-gyományos hajlandósággal viseltetik. Népdalaikatkarban és sajátszer egyhangú modorban éneklik.

Akadnak még vándor dalnokok (rapszódok) is,

akik a rögtönz költészetet mvelik. A táncnál ánk és férfiak mindig külön-külön mulatnak éssohasem együtt, a férfiak párosan táncolnak, ank közösen, rendkívül kitartóan. Rangbéli kü-lönbség nem létezik, az egész nép csak fog-

lalkozás szerint szakad osztályokra. Nemességnincs, akad ugyan néhány fanari (konstanti-

nápolyi) család, mely a hercegi címet használja,

és néhány ióni, mely a grófi címre tart jogot, deerre alap nincs, mert már az 1827-iki alkotmánytiltja a nemesség adományozását.Görögpótló tanfolyam, 1. Középiskola.Görög széna, bakszaru v. bakszarv, görög-

bab, lepkeszeg Diószegiéknél (növ., TrigoneÚa L.),

hüvelyes, egynyári lóhereképü fú, hosszú, kecske-

szarv alakú, de felfelé görbül hüvellyel. A ro-

kon Melilotustól a megnyúlt, sokmagú, a lucerná-

tól az össze nem csavarodó, a lóherétl pedig akehelyböl kinyúló, hosszabb hüvelye különböz-

teti meg. Leginkább a mediterrán flórában te-

Görögr szerelem — 717 — Görösr zene

nyészik, hazánkban 2 faja terem. A T. foenumGraecum L., ers kumarinszagú, napjában a sza-

gát 7-szer veszítené és nyerné vissza. 0"16—1 mé-ter magas, virága magános vagy páros, zöldes-

fehér ; hüvelye kopasz, egész 7 cm. hosszú, széles,

kissé sarlóalakra görbül. Levélkéje hosszas ék-alakú, fent fogas. Keleten és Görögországban ho-nos. A rómaiak siligua, süieula vagy süicia, agörögök Tr^Xt; vagy poüxepa; néven ismerték. Ersszaga miatt az állatok nem eszik meg, más ta-

karmányfuvel való keverésre sem ajánlható, mertgazd. állataink az ersen illatos növényeket nemkedvelik, ezért gazdasági jelentsége nincs ; csakíiúiit gyógy- és illatszemövény jöhet tekintetbe.

A T. datior Sibth., Ázsiában és Európa D,-i részénvetésben n. Ez Dioskorides lotos agriosus nevorvosi növénye. A T. esculentát Willd. Bengáliá-ban, a 1. mavissimát Miq. Új-Zélandban fzelék-nek termesztik. »

Görög szerelem, 1. PaidopholicuGörög szertartású katolikusok, 1. Görög

katolikusok.

Görög szigetek 1. Szigettenger,

Görög szobrászat, 1. Görög mvészet.Görögtz, a keletrómaiak s késbb a szaracé-

nok által használt gyujtóanyag, amely állítólag

víz alatt is égett; alkatrészeit nem ismerjük;valószin azonban, hogy kén-, salétrom-, sznrok-€s szénkeveréket naftával olvasztottak össze s

a nyert anyagot vagy edényekbe öntve s meg-gyiytva, az ellenséges erdítésekbe hajították, v.

kihlés után golyóalakba hozták s e golyókat ha-jították az ellenség közé, valamint «hosszú fém-csövekkel az ellenség közé fújták». Meggyújtása-kor a G. nagyot durrant és sr fnstfellegbl lán-

gok törtek ki. A VII. sz. görög írói szerint kor-

társuk, Kallimkosz, egy szíriai építész, találta fel

a G.-et. Említenek azonban ilyféle gyujtóanyagotmár Nagy Konstantin alatt, st valószínbb, hogya kínaiak találták fel s onnan terjedt el Euró-pába. Tény, hogy IV. Konstantin 678. Konstantí-nápolynak a szaracénok által történt ostromlásaalatt a G.-et nagy hatással használta. A XI. sz.-íg

a keletrómaiak megrizték a G. készítési módjá-nak titkát, akkor a mohamedánok tudták megs k is használták a keresztes háborúk alatt. L.

még Bengáli tz.Görög vasutak, 1. Görögország (közlekedés).

Görög zene. A görögök a legrégibb idkbentalán az 5 fokú skálával éltek. Utóbb a skálaalapjául megtették a tetrachord-ot, a négy hang-ból álló sort. Két ilyen tetrachord összetételének

fogták föl a skálát. A használatban lev hangokrendszerét (a systema-t) öt tetrachord adta meg

:

A Hcde efga hcde efgaa b c d

Összesen tehát ez a rendszer 18 hanggal él, kett(c, d) kétszer fordul el, a h mellett pedig a 6 is

szerepel. A tetraehordok módosulhattak. Diato-nikus tetrachord két egész és egy félhangbólállott (hcde), kromatikus tetrachord két fél-

hangból és egy kis tercbl (h c cis e), enharmo-nikus tetrachord két negyedhangból (1) és egynagy tercbl (h « c e). A leghasználatosabb oktáv-nemek ezek voltak

:

mixolyd: Hcde fgahlyd:cdefgahcfrig: de fgahcJdór: e fgahcJe

hypolyd: PGAHcdefhypofrig:GAHedefghypodór: AHcdefga

Más elnevezés skálák is szerepeltek (pl. eol,

amely megfelel a hypodór-nak, lokris-i skála stb.),

de ezek a nevek hamar elavultak. Megkülönböz-tettek hypo- és %pér-skálákat. Amazok egy quint-

tel mélyebbek, ezek egy quinttel magasabbak atörzs-skálánál. Pl. a dór skála e-n indul s ennél-

fogva a hypodór A-val, a hyperdór h-val kezd-dik. A görögök tudtak transzponálni is. Pl. ahypodór (AHcdefga)^ transzponálva e-re ígj-

hangzott : eflsgahc de. Zenéjük a transzpo-

nálás folytán az A-tól az a*-ig terjed c(S}'stema»

határait túllépte és élt a kromatikus hangokkalis. A modulációnak valamelyes csirája is jelent-

kezik náluk. Konzonáns hangközöknek csak azoktávát, quintet és quartot tekintették ; a többi,

szerintük, disszonál, tehát a terc és a szext is.

De az ókor végén sejtették már, hogy a terc

viszonyszáma nem oly bonyolult, mint eredetileg

hitték (64 : 81), hanem sokkal egyszerbb (4 : 5),

az iránta való bizalmatlanság mégis eltartott év-

A' B riAEZiH' e' r

V / N T J C >' V <K' A' M'

A'<'TN' r öM ^ K

X x-e- X^z

g^^^fflF^rrrr^rrBFffff~^fii^» ^

E ZJ n

H e I,

> V <K A MA< T

NÍO npcOüC

TY<t)

^^V^J^^̂X

^^AJ-^tA^ =:

1^i^ V wH X h

Y F 7 H m -3 m E R U H

fe^F=M^^^=^ ^ ^li(L^M#:W:|^í^=^M^

J b 33 u> £

%

Görömböly — 718 Görvély

századokig. Az akkord (harmónia) fogalmát nemismerték.

A ritmikában a 2 és 3 tagú ütem mellett az 5

tagú is szerepelt. Az egy sorban lév ütemek nemmindig egyforma értékek; hogy ezeket kiegyen-

lítették volna, csak föltevés. A súlyos kezdet mel-

lett ismerték a súlytalant is, de ilyenkor még semfraziroztak úgy, mint mi

:

é é é éhanem igy: |N

é éI ^é é .

A hangoknak nem volt betünevök, mint ma. Azt

mondták pl. a mai a*-ra : «a magas tetrachord

legmagasabb hangja» (nete hyperbolaion), a maif-re : «a középs tetrachord utolsóeltti hangja»(parhypate meson). A hangokat betkkel Írták le.

Volt egy ü-ásraódjuk a hangszeres zene és egy az

ének számára. A 717. oldalon látható táblázatban

a fels sor az énekhang, az alsó a hangszer szá-

mára leírt jeleket mutatja.

Ritmikus jelzésekkel is találkozunk (pl. az egy-

ség : -, a kétszeres hosszúságé : — , a háromszo-rosé : _J stb.). Húros hangszerük : a líra, vagykithara, vagy phorminx. Lényeges különbségközttik nincs, v annak egyéb hárfa- és lantszerü

hangszereik is. A fúvók között a legnevezetesebb

azoboaszer aulos, alárendeltjelentség asyrinxv. pánsíp. Ktesibios (Kr. e. 170) vizi orgonát ké-

szít. A költk által komponált dallamok nevenomos ; az els hírneves szerz a kithara számáraTerpander, az aulos számára Olympos (mindkettKr. e. a VII. sz.-ban). A görög világból a követ-

kez hiteles dallamok maradtak reánk : 1. Pinda-

ros els phythiai ódájának kezdete, 2. Mesomedeshárom hymnusa, 3. hangszeres töredékek egynévtelen értekezésbl, 4. Seiküos sírfelirata egykisázsiai oszlopon (Kr. u. I. sz.), 5. két ApoUo-hymnus (Kr. e. II. sz.) és 6. Euripides Orestes-éblegy karének töredéke.

Grörömböly,nagyk.Borsod vm. miskolczij.-ban,

(1910) 1840 magyar lak., u. p. Hejcsaba, u. t.

Miskolcz. Kis fürdje van (Tapolcza), melynek25** meleg vize több tóban gylik meg. A fürdcsinosan fekszik. Környékén bronztárgyak kerül-

tek napfényre.

Göröncsér, táj szó, a. m. fazekas.

Göröngy, csomóba, csoportba alakult földda-

rab, keménnyé száradt v. fagyott darabos sár.

Görpálya, 1. Crurító pálya.Görres, 1. Chtido, német író, Josef G. fla, szül.

Köblenzben 1805 máj. 28., megh. 1852 júl. 14.

1838-ban G. Phillipsszel a Historisch-politische

Blátter fr das kathoUsche Deutsehland címfolyóiratot adta ki. Mvei közül nevezetesebbek

:

Die Jungfrau von Orléans nach den Prozessak-ten und gleichzeitigen Chroniken (Regensburg1834, 2. kiadás 1883) ; Pestkalender in Bildernund Liedern (München 1835—1839) ; Schön Rös-lein (u. 0. 1835 és 1883, Pocci rajzaival) ; Marien-lieder (u. o. 1842, 3. kiadás 1853) ; Das Lébender heil. Cacilie (u. o. 1843), epikus költemény

;

Der hürnen Siegfried (Schaffh. 1843, Kaulbachrajzaival) ; Gedichte (München 1884) ; Die Gottes-fahrt nach Trier u. des Teufels Landsturm (Kob-lenz 1844), két költemény; Die arme Pilgerin

zum heiligen Rock (u. o. 1846), költemény ; Das>deutsche Hausbuch (München 1846—47, 2 kötet).

2. G., Josef, német író, szül. Köblenzben 177&jan. 25., megh. 1848 jan. 29. Pályája kezdetén afranciák uralma ellen küzdött, majd 1806. Heidel-

begbe, az ott él romantikus költök körébe ke-

rült és élénk részt vett a középkori német iroda-

lom feltámasztásában. Ekkor adta ki Die deut-

schenVolksbücher (Heidelbergl807), és Arnim és.

Brentanoval egyetemben a Tröst-Einsamkeit né-

ven is megjelent Einsiedlerzeitung cím folyó-

iratot (újból kiadta Pfaff, u. o. 1883). A lipcsei

csata után újra résztvett a politikai életben, s-

lapot alapított 1814. Rheinische Merkúr címen.

Midn Poroszország királyát is támadni kezdte,

a reakció beszüntette e hatalmas sajtóközeget,

t pedig megfosztotta hivatalától. Ezután vissza-

tért Koblenzbe. Németország jövend alkotmá-nyáról Ausztria császárának védelme alatt mun-kát írt (Frankfurt 1816), majd a Deutsehland unddie Revolution (Koblenz 1819) címt, melyben azt

bizonyította, hogy újjászervezés az egyház nél-

kül újabb forradalom elkészítése. Munkáiban ki-

fejtett eszméi miatt Strassburgba kellett mene-külnie és Svájcba tette át lakását. A történelem

tanulmányozásába mélyedt és többedmagávalmegindította a Katholik c. folyóiratot. 1827-ben

meghívták a müncheni egyetem történelmi tan-

székére. Itt vetette meg alapját a Historisch-

politische Blatter c. folyóiratnak. Számos munkájaközül híres a : Die christliche Mystik (Regensburg

1836—42, 4 kötet) cím. Poroszország állammin-denhatósága ellensúlyozására kiadta Athanasiii-

sát. Összes mveinek kiadása 1854. Münchenbenjelent meg nyolc kötetben; 1870. megjelentek

kiadatlan iratai és levelezései.

Görres-társaság, a tudománynak a katolikus

Németországban való ápolására alakult egyesület;

Görres József születésének 100-ik évfordulóján,

1876 január 25-én alapították, székhelye : Bonn.Minden évben tartanak egy közgylést, melyenkülön is tanácskoznak az egyes szakosztályok,

ú. m. a filozófiai, történelmi, jogi és szociális tu--

dományok szakosztályai. A társaságot az elnök

és négytagú választmány igazgatja. Az egyesület

kiadványai: évenkint évi jelentés, tudományosmunkák népszer formában, két negyedéves folyó-

irat, 1879 óta a Histor. Jahrbuch és 1888 óta a

Philosoph. Jahrbuch, továbbá 1887 óta a Staats-

Lexikon és 1900 óta a Studien und Darst. aus d.

Gebiet der Geschichte. Foglalkozik az egyesület

katolikus tudósok anyagi támogatásával is. 1888óta Rómában történelmi intézete vau, amelynekkiadásában jelenik meg 1892 óta a római levél-

tárak felhasználásával : Quellén und Forschungenaus dem Gebiet d. Geschichte és 1901 óta a Con-cilium Tridentinum.

Görschen, 1. Grossgörschen.Görvély (növ., csomor, dttdor, golyva), a növé-

nyeknél a fonálférgek (Angvillulidae) által oko-

zott betegség, mitl a kalászosoknál a szár elcse-

nevészedSc s elhal, a fás növényeknél pedig du-

doros csomók képzdnek. A búzánál és rozsnál

fordul el néha észrevehetbben a baj, mikor a

szár cikkeiben éld férgecske rágása miatt a le-

1 vélek kicsinyek, összeszorultak maradnak s a szár

Görvélyf 719 — Göschenen

is kicsiny marad s elhal. Ezért mondják ezt abajt szárféregnek is. A féreg megtámadja a má-caonya (Dipsacus) fejét is s annak belsejében rot-

hadást okoz. Sok más növényen is láthatók e fér-

gek rágásai, mikor is a növényekben rejtz fér-

gektl egyes pontokon kocsonyás váladékok szi-

várognak ki.

Görvélyf (növ.), 1. Scrofularía.

Görvélykór, scrophulosis, 1. Tuberkulózis.Görvényezés, az asztalosságban használt ala-

kítás, melynél t. i. a párkány, illetve rámaléceket

tetszleges szög alatt tört vonal alakjára össze-

illesztjük. Az asztalosság egyik legjobb díszítési

eszköze.

G'ÓTz(Garizia, Crorica), Görz-Gradiskánakésazugyanily nev kerületi kapitányságnak fvárosa,a tartományi gylésnek és egy érseknek szék-

helye, (1910) 30,939 többnyire olasz lakossal, se-

lyem- és pamutfonással és szövéssel, papLr- és

gyertyagyártással. Az ó-város rendezetlen utcák-

ból áll, míg az újabb városrészt már széles utcákszelik keresztül-kasul. A legjelentékenyebb épüle-

tek: a székesegyház, az utolsó G.-i gróf(megh.1500.)

síremlékével ; a püspöki palota szép kerttel és né-

hány kastély (Lanthieri-, Attems-.Formentini- stb.

családoké), s a Landwehr-kaszámya. Újabb idbenG.-öt védett klímája miatt (az évi középhmérsék

:

13-10, a téli: 3-7") sokan téli tartózkodási he-

lyül választják. A városban és város körül

sok a gyümölcs és szUö, amivel élénk kereske-

dést is znek. X. Károly, továbbá fla az angou-lémei herceg számzetésük utolsó éveit itt töltöt-

ték ; hlt tetemeik a város melletti magaslaton,

a castagnavizzai ferencrendi klastromban nyu-gosznak.

Görz-féle távcs, 1. Teleszkóp.

Görz-Gradiska, fejedelemségre emelt grófság,

a birodalmi tanácsban képviselt tartományokegyike, Isztriával és Trieszttel egyesülten az Osz-

trák tengerpart-vidéket alkotja. Olaszországgal

és Krajnával határos. Területe 2953 km* ; lakói-

nak száma (i9io) 261,721. A népesség nagyobbrésze szlovén és olasz. A tartományt nagyobbárahegyek takarják,mint a Velencei-Alpok,a Triglav-

csoport. Kisebb parti folyói közül az Isonzó és aEeka nevezetesebb. Az éghajlat a fels Isonzó kö-

iTil még meglehetsen zord, de egyebütt enyhe,

rövid téllel és forró nyárral ; legkellemesebb G^rz-

ben, az osztrák Nizzában. A lakosok ffoglalkozása

a fóldmívelés, D.-en fképen a déligyümölcs-,

szUötermelés és selyemhernyótenyésztés. Az ipar

leginkább csak Görzben és környékén jelenté-

keny. A G.-i külön tartománygyülés, amely ren-

desen évenként egyszer Görzben tartja íiléseit,

22 tagból áll. Görz önáUó törvényhatósági joggal

biró városon kívül a grófság öt kerületi kapitány-

ságból áll; ezek: Görz vidéke, Gradiska, Mon-falcone, Sesana és Tolmein. A legfbb közigaz-

gatási hatóság a Triesztben székel helytartóság.

A másodfok^ bíróság szintén Triesztben van.

Története. Az ókorban a rómaiak a mai Osz-

trák-tengerpartot az Arsa-Canzian-vonalig Itáliá-

hoz, a többi részt Pannoniához sorolták. G. a kö-

zépkor történetében 1001-ben fordul el elször,

amidn III. Ottó császár felében János aquilejai

patriárchának, felében pedig Wemer friauli gróf-

nak adta. IV. Henrik Görzöt grófságra emelte,

amelyet azután a lumgaui grófok az 1202. SanQuirinóban II. Piligrim pati'iárchával kötött szer-

zdés értelmében egyedül bírtak. A XIII. sz. kö-

zepén a tiroli grófok birtokába jutott, midn pedig

1500. a grófi családnak utolsó sarja, Leonhardgyermek nélkül meghalt, Görzöt egy elbbi örökö-södési szerzdés értelmében Miksa császár foglalta

el. 1809-ben francia kézre jutott, de a bécsi kon-gresszus visszaadta a Habsburgoknak, akik görzi

kerület néven a trieszti közigazgatási kerületbe

osztották be. Gradiska grófságot szintén I. Miksaszerezte meg 1616. a velenceiektl a Habsburg-háznak. III. Ferdinánd azonban az Eggenberghercegeknek ajándékozta. Az Eggenberg-családkihalta után 1717. ismét visszaszállott Ausztriára.

Göscii (ném.), az osztr.-magy. hadtengerészet-

ben Bugflagge (ol. handiera diprora, franc, pa-vülondebeau-pré, ang. jack) a.m. homloklobogó,a hajóhomlok élén v. az ormányárbochoz ersített

lobogórúdon felvont, a nemzeti színekbl össze-

állított lobogó, melyet azonban csak hadihajók és

postagzösök viselnek, 1. HonUoklobogó. Ezen el-

nevezés a németalföldi tengeri gueuse-öktöl szár-

mazik, kik 1570-iki szabadságharcukban a spa-

nyolok ellen hajóik ormányárbocára megkülön-böztet jelül egy lobogót tztek, mely az orániai

herceg színeit viselte.

Göschel, Kari Friedrich, német filozófus, szül.

Langensalzában 1781 okt. 7., megh. Naumburgban1861 szept. 22. G. Hegel tanítványa s az iskolának

úgynevezett jobb oldalához tartozik, mely Isten,

egyéni halhatatlanság és Krisztus személye kérdé-

sében az egyház elveivel megegyezknek hirdeti

a mester tanait Nevezetesebb mvei : Aphorismenüber Nichtwissenund absolutesWissen ím Verhalt-niss zum christlichen Glaubensbekenntniss (Berlin

1829), mely Hegelnek is meleg elismerésével ta-

lálkozott; der Monismus d. Gedankens (1832);Von d. Beweisen f. d. Unsterblichkeit d. mensch-lichen Seele (1835) ; Beitrage zur special. Philos.

von Gott, dem Menschen und dem Gottmenschen

(1838).

Göschen, Georg Joachim, német könyvkeres-ked, szül. Brémában 1752 dec. 22., megh. 1828ápr. 5. Grimma meUetti birtokán ; alapította 1785.

Lipcsében a róla nevezett könyvkereskedést, melyelször adta ki Goethe,Wieland,Klopstock, Thüm-mel és Iffland teljes müveit, Schiller s mások ifjú-

kori költeményeit. Az üzletet 18.36. megvetteCotta, majd Weibert F. 1868. Stuttgartba helyezte

át, 1889. megvette Nast Adolf, ennek kiadványaa népszer tudományos Sammlung G. (máig kb.

600 köt.). Majd 1896. Crayen W. vette meg azüzletet s visszahelyezte Lipcsébe. G. ismert el-

beszélésíró,lrt színdarabot(Zweimal sterben machtünfug, 1800) s szerkesztette a Sonntagstunde (1813)c. hetilapot.V.ö. Viscourd Goschen George Joach.yLife and times of G. J. G. (London 1903, 2 köt.

;

németül Leipzig 1905).

Göschenen (Geschenen, Göschinen, Casinotta),

falu üri svájci kantonban, 25 km.-nyire Altdorf-

tól, 1109 méter magasban, a Reuss balpartján, aGotthard-vasút mellett, kb. 800 lak., a Gotthard-

alagút építjének, Favre d'Andreolettinak emléké-

vel. G. az által lett Ismeretessé, hogy a Gotthard-

Gösfa — 72Ö — Gtehal

vasút f alagútja (G.-Airolo) a D.-re 1 km.-nyirefekv, a Reusson átvezet hídnál kezddik.

Gösfa, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1910) 399magyar lak. ; u. p. Egervár, u. t. Györvár.

Gössgen, járás Solothum svájci kantonban, 1.

Ölten- Gössgen.Gössnitz, város Szász-Altenburg hercegségben,

<i9io) 5867 lakossal, cement-, ammoniakgyártás-sal, fapapucs- és facipökészítéssel, kocsigyártással.

Gösz (Ghiz, Gaz, Guj), indiai és nyugatázsiai

hosszmérték. Bengáliában= 1 yard = 0'914 m.,

Bombayban = 0"686 m., a francia Kelet-Indiá-

ban = 1039 m., Perzsiában = 1*12 m., Arábiadélnyugati részein 0'635.

Göta-csatorna, Dél-Svédország nagyszer csa-

tornarendszere, amely a Göta-elf segítségével aWener- és Wetter-tavakat, s ezek által az Északitengert a Keleti tengerrel köti össze. Kezddik aWener-tó K.-i oldalán, felmegy az 50 m.-rel ma-gasabban fekv Viken-tóhoz, ahol legmagasabban{dl4; m.) van a tenger színe fölött. Innen zsili-

pekkel levisz a Botten, Wetter, Borén, Roxen és

Asplángen tavakon át a Keleti tenger Slatbakenöblébe. A tulajdonképeni csatorna hossza 87 km.,az egész vízi út hossza Göteborgtól a Keleti ten-

gerig 202 km., 3 m. mély, fenekén 107 -- 14-3

m., felszínén 26—29 m. széles; 52 hajózsilipje

van, 34 híd visz át rajta, 11 helyen kikötvé szé-

lesedik ki. A szabadalmazott G.-társaság 1810.kezdte ásatni s 1832. fejezték be ; körülbelül 16millió koronába került. Ma is részvénytársaságkezében van, amelyet az állam szubvencióval tá-

mogat.Göta-elf, a Wener-tavat lecsapoló 90 km. hosz-

szú folyó Svédországban; híres a Troliháttannev vízesése, amely négy egymásutáni kisebb

vízesésbl áll, összes magassága 33 m., a Göta-csatorna kerüli meg. Kungelfnél a G. két ágraszakad, közbezárva a Hisingen-szigetet, Göteborg-nál ömlik a Kattegatba.

Götalan(i('(TÖímA;éi^, egykori neve Svédországegész D.-í részének a Kattegat és Balti-tenger

közt. Nyolc kerületre volt osztva s a vizeket is

beleszámítva, 99,200 km« területet foglalt magá-ban.

Gte (Triton, Molge, áiiat), a Szalamandra-fé-lék (Salamandridae) családjába tartozó farkos

kétéltü-nem. Testük megnyúlt, majd karcsú, majdtöbbé-kevésbbé zömök. Fejük középnagyságú,egyes fajoknál az areorr a békákéra emlékeztetenkihegyesedik, másoknál a varangyokéhoz ha-sonlóan lekerekített. Szemük nagy, kidülled,

szivárványhártyájuk aranysárgás színben csil-

logó. Nyelvük kerek v. tojásalakú s alsó részéna középvonalban a szájüreg alapjához van hozzá-nve, úgy hogy csak a nyelv oldala vagy ritkánhátulsó része szabad. A szájpadon is vannak fo-

gaik, melyek mindig két, rendesen egyenes, vagyalig egymáshoz hajló sorban helyezkednek el.

Farkuk többnyire nem hosszabb a törzsnél, végehegyes, két oldalról lapított. Végtagjaik közép-nagyságuak, a hátsók sokszor határozottan hosz-szabbak az elülsknél. Nász idején sok faj hímjé-nek brtaraja fejldik, mely a fej mögött kezd-dik és a törzs és a fark középvonalában megsza-kításokkal V. azok nélkül az egész testen végig-

húzódik. A nstények petéiket a vízbe rakják. Afejld ivadék életének els évét a vízben tölti

;

a kifejldött G.-k a nászid után gyakran elhagy-ják a vizet 8 nagyobb kövek, moha stb. alá búj-

nak. Ugyanezt teszik mindég sszel. Nyáron reg-

gel és este táplálékszerzés céljából a szárazramennek. Mindnyájan ragadozók ; kisebb rákfélek-kel, férgekkel stb. táplálkoznak, de gyengébb faj-

társaikat se Mmélik. Lárváik halalakúak s ko-poltyukkal lélegznek ; a végtagok kifejldésévelegyidben kopoltyuik elcsenevészednek és ilyen-

kor már tüdvel lélegznek. Körülbelül 30 faj is-

meretes, melyek Európában, Észak-Afrikában,Nyugat- és Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikábanhonosak. Európában 15 faj él. Hazánkban gyakoria tarajos G. (Triton cristatm Laur.), az alpesi

G. (Triton alpestris Laur.), a pettyes G. (Tri-

ton vulgáris L.) és a kárpáti G. (Triton Monian-doni Blgr.). V. ö. Schreíber, Herpetologia euro-

paea (Jena 1912).

Göteborg (Goienhurg, Goíhenburg), Göteborg-és Bohus-lán (1. 0.) fvárosa, Svédország D.-i ré-

szében, (1910) 167,813 lak. G. mint keresked- és

mint gyárváros egyaránt jelentékeny. Gyáriparafként vas- és acéláraknak készítésével, pamutfo-nással és szövéssel, és hajóépítéssel foglalkozik

;

jelentékeny azonkívül a vitorlavászonszövés, pa-pír-, cukor- és sörgyártás. Az iparnál fontosabb

a kereskedelem, amit a város kedvez fekvésé-

nek (Kopenhága és Krisztiánia közt egyenl tá-

volságban) köszönhet.Fbb kiviteli cikkei : nyers-

és kovácsolt vas, acél, vasérc, éoület- és mfa,hal és élelmiszerek, míg a bevitelben a pamut,kávé, gabonanemüek, szövetek, cukor és élelmi-

cikkek a legjelentékenyebb áruk. Hajóforgalmaszintén nagy. G. Svédországban egyike a legszeb-

ben épült városoknak ; a szebb részekben mindennagyobb utcán hajózó-csatorna vezet keresztül.

A középpont a Gustav Adolfs Torg (vásártér)

Gusztáv Adolf emlékszobrával, a városházával

és börzével ; a f utcák : a Sodra Hamngatan és

a Norra Hamngatan. Az erdítmények helyénigen szép ültetvények láthatók, amelyek a várost

egészen körülfogják. A legjelentékenyebb épüle-

tek : a székesegyház, a Haga-templom, a Kriszti-

na-templom (a legrégibb) és a kormányzói épület,

amelyben 1660. X. Károly meghalt. Közép- és

népiskolákon kívül vannak technikai, kereske-

delmi és hajósiskolái ; múzeuma, gazdag könyv-tárral, érem-, zoológiai, archeológiai stb. gyjte-ménnyel és tudományos társulata, amely felolva-

sásokat is rendez. G. a XVII. sz. elejérl való

;

1607. IX. Károly, akkori södermanlandi herceg,

vetette meg Hisingen szigetén az alapját, 1612.

azonban a dánok földúlták, mire Gusztáv Adolf

1619. a mai helyén alapította és virágoztatta föl.

Göteborg- és Bohns-lan, közigazgatási ke-

rület a Skager-rak mentén, Svédország D.-i ré-

szében, 5101 km* területtel, (1910) 381,279 lak.

Göteborg székhellyel.

Göteborgi rendszer, 1. Alkoholizmtis.Götefélék, 1. Gte.Gtehal (Proto^terus, áiiat), a Kettöslélekzetü

halak (Dipnoi)rendébe tartozó, ángolnaszer testafrikai halnem. Egyetlen faja : az afrikai G. (IVo-

topterus awwederwOwen) ismeretes. Jellemz reá

Gték — 721 — Göttweig:! töredék

a hat bels kopoltyúívén kívül a kis kopoltyúrés

fels oldalán még három küls kopoltjnifüggeléke

is van ; ez a jellemvonás egyetlen más halon semtalálható, némely kétéltú-féleségen azonban el-fordul. Afrika összes melegebb vizeiben honos, sthelyenként, pl. Nyugat-Afrikában.nagyon gyakori.

Fleg az iszapos vizeket kedveli. A száraz id-szakban az iszapba fúrja be magát és a kiszára-

dás ellen úgy védeke^, hogy börmirigyeineknyálkás, levegn kiszáradó váladékából tokot ké-

szít magának. Hossza 1—2 méter. A Felsö-Nilus

vidékén doko néven ismerik.

Gték (állat), 1. Gte.Göthe, 1. Goethe.

Göthit (ásv.), 1. Goethit.

(jöthös a. m. nyavalyás, betegesked, flegtüdbajosokról használt kifejezés.

Götte, Aleocaiider Wühelm, 1. Goetie.

Göttingen, város és az ugyanily nev járás

székhelye Hildesheim porosz kerületben, (i9io)

37,594; lak,, posztó- és pamutszövéssel, kefekötés-

sel, fizikai és optikai eszközkészítéssel. A csino-

san épült város legjelentékenyebb épületei és em-lékei : az egyetemi épületeken kívül a régi város-

háza, IV.VUmos ércszobra, továbbá Bürger, Gauss,

Weber és Wöhler bronzszobra. Híressé G.-t az

egyeteme (Georgia Augusta) teszi, amelyet 1734.

ni. György alapított és 1737 szept. 17-én nyi-

tottak meg. Tanárai közül a legkiválóbbak vol-

tak : Blumenbach, Heoren, Gauss, Müller Ottfried,

a Grimm testvérek, Gervinus, Herbart, Waitz,

mindannyian európai hirü tudósok, akiknekmködése a Georgia Augustát egy idben Né-metország leglátogatottabb egyetemévé tette.

Az egyetemi könyvtár egyike a leggazdagabbkönyvtáraknak (500,000 kötet, 15,000 térkép és

5000 kézii-at). Az egyetemmel ezenkívül össze

van kapcsolva egy-egy teológiai, filozófiai, filoló-

giai, archeológiai, történelmi, matematikai és fizi-

kai szeminárium, többféle orvosi és természet-

tudományi intézet, klinika és laboratórium ; régi-

ség-, érem-, kép- és egyéb gyjtemények, egy nagybotanikus kert, csillagvizsgáló és egy mezgazda-sági intézet. Ugyancsak az egyetemmel áll össze-

köttetésben az 1750. alapított tudományos tár-

sulat, amelynek felügyelete alatt jelenik meg aGöttingische Gelehrte Anzeigen, Németországlegrégibb kritikai folyóirata. A G. mellett emel-

ked 164 méter magas Hamm-hegyen Bismarcktiszteletére 1894. muzeumot és tornyot emeltek.

Az okiratok 953. tesznek már G.-rl említést.

1261 után hosszabb ideig székhelye volt a braun-

schweig-lüneburgi hercegeknek. 1626 aug. 2. a

reformációhoz szító várost Tilly elfoglalta ; a csá-

száriak birtokában is maradt, míg 1632. a svédek

el nem foglalták. Ez id alatt régi fényét telje-

sen elvesztette és új lendületnek csak az egyetemfölállítása után indult. 1807—13-ig a westfaleni

Idrálysághoz tartozott.

Göttingeni költök köre, L GöttingerHainhund.Göttinger Ilainbaad (ném.), Göttingeni

költök köre. Göttingenbentanuló fiatalköltk köre,

kik bár egyéniségükben eltértek egymástól, Klop-

stocknak s a német hazafias költészetnek tiszteli

voltak és a német szabadságért rajongva, a fran-

cia mveltséget, melynek képviseljéiíl Wie-

Révai Nagy LexScona. Vili. Icöt.

landot tartottáK, megvetették, az angol költésze-

tet, a népdalt és a középkori német szerelmi köl-

tészetet utánozták. Midn Voss 1772 tavaszánGöttingenbe ment, ott már több ifjú költt talált,

kik Boie elnöklete alatt összejöttek és egymás-nak verseiket fölolvasták. Egy kirándulás alkal-

mával, Weende faluban, 1772 szept. 12., Voss,

Müler, Hahn, Hölty és Wehrs örök barátságot

fogadtak. Ettl fogva gyléseiket, melyek elnöke

Voss lett, rendszeresen megtartották és francia

mintára Musen-Almanachot adtak ki. 1772-benChristian és Friedrich Leopold Stolberg grófok is

körükbe léptek. 1774-ben Klopstock, Karlsruhebautazván, meglátogatta a kis kört, melynek ekkormár Leisewitz is tagja volt. Voss, a kör lelke,

1775 tavaszán elhagyta Göttingeni, nemsokáraaz egész szövetség fölbomlott, bár még egy ideig

költi munkáik Boie Musenalmanach-jában jelen-

tek meg. A göttingeni költk körének történetét

legjobban Vossnak levelei világítják meg. A Hain-

bund (ligetkör) nevet Klopstock adta a körnek.

Göttinger Sieben (ném.), a hét göttingeni-

nek nevezték azt a hét kiváló egyetemi tanárt

(Albrecht, Dahlmann, Ewald, Gervinus, Jákob és

Wühelm Grimm és Weber), kik az alkotmány-szeg Ern Ágost (1837—51) hannoveri királynak

megtagadták az eskü letételét ; emiatt állásuktól

elmozdították ket, de mindannyian más híres

egyetemekre kaptak meghívást.

Göttinger Wald, 1. TJiüringiai Terrasz.Göttingisclie Gelehrte Anzeigen. Né-

metország legrégibb tudományos kritikai folyó-

irata, mely ma is fennáll. 1739-ben alapították

a göttingeni Sozietát der Wissenschaften tagjai

;

leghíresebb munkatársai Albrecht von Haller, az

orientalista Michaelis és Eichhorn, a klasszika-

filológus Chr. G. Heyne, késbb a germanista J.

Grimm és Benecke voltak.

Göttling, Kari Wilhelm, német klasszika-íllo-

lógus, szül. Jenában 1793 jan. 19., megh. u. o. 1869jan. 20. Egyetemi könyvtáros, majd tanár volt Je-

nában, melynek archeológiai múzeumát is alapí-

totta. Mvei közül nevezetesebbek : Aristoteles Po-

litica-ja (Jena 1824) és Oeconomica-ja (u. o. 1830);Hesiodos költeményei (3. kiad. Leipzig 1878) ; All-

gemeine Lehre vom Accent in der griech. Sprache

(Jena 1835) ; Gesch. der röm. Staatsverfassung bis

auf Casars Tod (Halle 1840); Fünfzehn röm. Ur-kunden (u. o. 1845) ; Qesanmielte Abhandlungenaus dem klassischen Altertum(l. köt. u. o. 1851 ; 2.

köt. München 1864) ; Opuscula academica (Leip-

zig 1869) és Briefwechsel zwischen Goethe undG. (München 1880), melyet Kuno Fischer adott ki.

Göttweig (Göttweih), 1072. alapított, egykor

igen gazdag bencés apátság Krems alsó-ausztriai

kerületi kapitányságban. 1715—1873. felsbbsóge

alá tartozott a zalavári apátság is. Az apátsáig-

nak könyvtára kéziratokban és inkunabiüumok-ban igen gazdag. Jelenleg a st.-pölteni püspök-

séghez tartozik.

Göttweigi töredék, magyar nyelvemlék a XV.sz. végérl. 9 sorra terjed imádság-töredék SzzMáriához, melyet egy XV. sz.-beli latin kéziratban

Rómer Flóris fedezett föl. A kódex a göttweigi

bencés kolostor (Alsó-Ausztria) tulajdona. Közli

Rómer Flóris, Könyvtári buvárlataim Altenburg-

46

Qöttweih 722 Gzban és Göttweigban c. cikkében, Magyar könyv-szemle 1881. évf. 106—107. 1. Rövid ismertetése

Volf Györgytl, Kalauz az Orsz, Magy. Ipannüv.

Múzeum részérl rendezett KönyvkiáUításhoz(Budapest 1882, 31. 1.). Volfa XVI. sz. els negye-

débl valónak mondja.Göttweih, 1. Göttweig.

Götz (ném.), a Goltfried név rövidítése.

Götz, 1. Georg, német klasszika-fQológus, szül.

Qompert8hau8enben(Sachsenmeiningen)1849nov.

3., Lipcsében tanult, Oroszországban nevelskö-dött, az orosz kormány által Lipcsében fentartott

szeminárium adjunktusa, 1877. magántanár,1879.rendkívüli, 1880. rendes tanár Jenában. Ritschl

nagy Plautus-kiadásából részint Löwe-vel együtt,

részint egymagában több darabot feldolgozott és

Schöllel együtt kiadta Plautust. Kiadja a 9 kö-

tetre tervezett Corpus glossariorum Latinorum-ot.

2. G., Hermann, német zeneszerz, szül. 1840dec. 7. Königsbergben, megh. 1870 dec 3. Hottin-

genben Zürich mellett. Els mestere Louis Köhlervolt ; zenei tanulmányait a berlini Stern-féle zene-

konzervatóriumon Stem, Bülow és Ulrich veze-

tése mellett fejezte be. 1863. Winterthurban or-

gonista lett, egészségi okokból azonban lakó-

helyet kellett változtatnia, 1867. Zürichbe költö-

zött. Zürich mellett Hottingenben halt meg fiata-

lon, 36 éves korában. Operája : Der Widerspen-stigen Zahmung (Shakespeare Makrancos hölgye)

német színpadokon sikert aratott és ma is kedvelt

repertoárdarab. Prancesca da Rimini c. félben-

maradt és hátrahagyott dalmüvét Frank Brnstfejezte be és mutatta be 1877. Mannheimban.Egyéb müvei : Szimfónia (f-dur), hegedverseny,zongoraverseny, tavaszi ouverture, zongorahár-

mas, zongoranégyes, zongoraötös, kompozíciókférfi-, ni és vegyeskarra zenekarkísérettel.

3. G. (Götzen), Johann, gróf, császári tábornok

a harmincéves háborúban, szül. 1599., megh. 1645márc. 6. 1626-ig a protestánsok részén küz-dött. Ekkor Wallenstein hadseregébe áUott s mi-

után a katolikus hitre tért, elbb bárói, majd grófi

rangot kapott. A nördlingeni gyzelem kivívásá-

ban f része volt s nem sokkal késbb, 1636. bajor

szolgálatba lépett, de midn Breisachot felmen-

teni akarta, 1638. Wittenweíemél megveretett.

Miután Breisach felmentésére irányuló másodikkísérlete is meghiúsult, amiért hadi törvényszékelé is állították, 1640. újra császári szolgálatba

lépett. Sziléziában szerencsésen harcolt, 1644. pe-

dig a magyarországi császári csapatok parancs-

nokságát vette át s L Rákóczi György hadait több

kisebb gyzelem után a Vág folyótól Kassáig szo-

rította vissza. 1645 tavaszán a Csehországbanelrenyomuló Torstenson elé sietett s márc. 6. ajankaui ütközetben elesett.

4. G., Johann Nicolaus, német költ, szül.

Wormsban 1721 júl. 9., megh. Winterburgban,1781 nov. 4. Uzzal együtt lefordította Anakreonódáit: Oden Anakreons reímlos (Frankfurt és

Leipzig 1746, 2. kiad. Karlsruhe 1760). Életrajzzal

ellátott költeményeit : Gedichte, Ramler adta ki

(Mannheün 1785, 3 köt., új kiad. 1807). V. ö. J. H.Voss, Briefe über G. und Ramler (Mannheim1809) ; Schüddekopf, Briefe von und an J. N. G.(Wolfenbüttel 1894).

5. (?., Johannes, német szobrász, szül. Fürth^ben 1865 okt. 4., a nürnbergi iparmvészeti isko-

lában, majd a berlini mvészeti akadémián tanult,

azután Begas Reínhold tanítványa lett és részt-

vett I. Vilmos császár berlini emlékmüvének elké-

szítésében. Nagyobb mvei : I. Joachim választó-

fejedelem emléke a berlini Síegesalleeban ; Lujzakirályné és Gutenberg emlékszobrai Magdeburg-ban ; Alexander Severus és Hadrianus császárok

szobrai, valamint Mommsen emléktáblája a Saal-

burgban stb. Kisplasztikái mvei, pl. vízhordó nbronzszobrocskája a berlini Nationalgaleríeben,

finom stílusérzékrl tanúskodnak.

6. G., Leopold Kari, szül. 1868. Karlsruheban,

1891. a passaui ó-katolikus hitközség lelkipász-

tora, 1900. a bonni ó-katolikus papnevel tanáralett. Ugyanott 1902 óta a bölcsészeti karon rend-

kívüli egyetemi tanár. Mint egyháztörténetlró

és polemikus szerepelt. Fbb müvei : Leo XIII.,

seme Wirksamkeit (Gotha 1899) ; Die geschicht-

liche Stellung imd die Aufgabo des deutschen Alt-

katholicísmus (Leipzig 1896); Geschichte der

Slavenapostel Konstantinus Cyrillus und Me-thodius (Gotha 1897) ; Staat und Kirche in Alt-

russland (1908) ; Das russische Recht 1—3 (1910—1912).

Qötze, Augusta, német énekesn, színészn ós

írón, G. Franz weünari tenorista és énektanárleánya és tanítványa, szül. 1840 febr. 24. Weí-marban, megh. 1908 ápr, 29. Lipcsében. Miutánénektanulmányait befejezte, elvesztette a hang-

ját. Színészn lett. Késbb hangját ismét vissza-

nyerte ; ekkor mint hangversenyénekesnö lépett

fel és különösen Schumann-dalok interpretálá-

sával aratott nagy sikereket. 1870. Drezdában,

1889. Lipcsében énektanám. Weimar A. írói

néven több színdarabot írt és megpróbálkozott

Schiller Demetrius-töredékének kiegészítésével.

Götzen, 1. Adolf, gróf, porosz tiszt, Afrika-

utazó, szül. Scharfeneckben (Glatz grófság)

1866 máj. 12., megh, Berlinben 1910 dec. 1.

1891-ben vadászkirándulást tett a Kilima-Ndzsaro

vidékére. 1893 dec. 21. Prittwitz és Kersting tár-

saságában nagy kísérettel kelt útra Panganiból

(Németh Kelet-Afrika). Bejárta a Kíwu-tó É.-i vi-

dékét. 1894 szép. 21. elérte a Kongót, dec. 8. az

Atlanti-óceánt. 1896— 1898-ig katonai attasé

Washingtonban. 1900-ban Német- Kelet-Afrika

kormányzója, 1901. rnagyi rangban az ottani

csapatok parancsnoka lett. Munkái: Durch At-

rika von Ost nach West (Berlin 1895) ; Deutsch-

Ostafrika ím Aufstand 1905/06. (Berlin 1909).

2. G., Johann, gróf, 1. Götz.

Crötzis, falu FeldMrch vorarlbergi j.-ban, (i9io)

4018 lak., két ersség romjaival, amelyek egykor

a híres Montfort grófok si fészkei voltak.

Götz von Berlichingen, 1. Berlichingm.

Gz. Ha folyadék a meleg behatása alatt légno-

müvé változik, a keletkezett légnem testet gzneknevezzük. Az ilyennek tanulmányozására tiszta,

levegvel nem keveredett gzre van szükség, ami-

lyent légüres térben lehet elállítani. E célra 90—100 cm. hosszú, egyik végén beforrasztott üveg-

csövet (1. az ábrát) tiszta higannyal töltünk meg,

a nyitott végét légmentesen elzárjuk s a csö-

vet felfordított helyzetben higannyal telt tágabb

Gz — 723 — Gzdinamógrép

edénybe állUjuk. Ha a csö nyitott végérl az el-

záró lapot V. ujjúnkat elvesszük, a higany körül-

belül 760 mm. magasságú oszlopban függve ma-rad s a higany fölött légüres tér van (Torricelli-

féle ür). Meggörbített pipettával a higany alá másfolyadékot lehet hozni, pl. kevés étert, vizet, al-

koholt.A könnyebb folyadék gyorsan felszáll a cs-ben lev higany fölé és a légüres térben azonnalbeáll a gözképzódés. A higany a esben lejebb

száll és bizonyos magasságban megállapodik. Haugyanekkor megfigyeljük a barométer állását,

a két higanyoszlop magasság-különbségébl meg-ítélhetjük a fejldött gz nyomását, mely a hi-

ganyt a csben lejebb tolta. Itt a gz állapotára

nézve két eset lehetséges. Ha t. i. a cs zárt

végén a gz alatt s a higany fölött még van kevésfolyadék, melybl a gz fejldött, a csövet a tágabbedény higanyában följebb emelhetjük v. lejebb tol-

hatjuk, anélkül, hogy a csben függ higanyoszlop

magassága s így a gz nyomása változnék, hacsaka hmérséklet nem változott. Ha t. i. a csövet föl-

jebb emeljük, a higany fölött nagyobbtér lesz, melyben több gz képzdhe-tik, mint elbb ; ha a csövet lejebb

toljuk, a kisebb térben kevesebb gzmaradhat meg, mint elbb s a gzegy része ismét folyadékká srsödik.Mindkét esetben a zárt térben annyigz van, amennyi a meglev hmér-séklet mellett egyáltalában képzd-hetik. A zárt tér gzzel van tdítve,

magát a gzt telítettgznek nevezzük.

Ha most a gzt tartalmazó csrésztalkalmas módon hevítjük, újabb gzképzdik, mely a higanyoszlopot le-

nyomja s ilyenkor elérhe^"ük, hogya higany fölötti folyadék teljesen át-

változik gzzé, mely tehát már nemérintkezik folyadékkal. Ez a gz mármásként viselkedik, mint az elbbi,

mert ha a csövet jobban kiemeljük,

a gz nagyobb tért nyer és nyomásacsökken. Ezt igazolja az a körülmény,

hogy a csben függ higanyoszlop

magassága növekszik. Az ilyen gzmár nem telített gz ; a zárt térben

nincsen annyi gz, amennyi azon hmérsékletnéllehetne s az ilyen gz közelítleg követi Mariotte

törvényét, t. i. srsége fordított arányban vantérfogatával. Ha a nem teUtett gzt tartalmazó

csövet ismét lejebb nyomjuk a tágabb edényben,

a gz eleinte még követi Mariotte törvényét, ki-

sebb térre szorítva, srbb lesz és nyomása is

nagyobbodik. Elbb-utóbb azonban beáll a teUtés

foka, mert a cs további lenyomásánál a gz rész-

ben már folyadékká srsödik, nyomása azonban

már nem változik. Ebbl az következik, hogy a

nyomás, melyet a gz telített állapotában gyako-

rol a higanyra, a legnagyobb, melyet az adott

hmérséklet mellett elérhet; ezt a gznyomástnevezik a nyomás maximumának. Minél nagyobb

a gz hmérséklete, annál nagyobb a nyomásmaximuma és minden hmérsékletnek a telített

gz bizonyos meghatározott nyomása felel meg.

A következ táblázat a vízgz feszít erejét

adja IW-ig, kifejezve azon higanyoszlop magas-

sága által (mülúnéterekben), mely vele

Ozdugattyú — 724 — Gzgfép

Gzdugattyú, 1. Gzgép.Gzduss. A vízzelgyógyítás egyik eszköze. Su-

gárduss módjára berendezett csbl nagy nyomás-sal, nem túlhevített gz áramlik ki, s e gözsugarat

a kezelend beteg testrészre irányítjuk. Az alkal-

mazás helyén 40—500 C. meleg a gz. Csúzosbántalmak, zsábák, izzadmányok stb. kezelésére

alkalmazzák. Hideg sugárdussal váltogatottan al-

kalmazva az ú. n. skóf-duss egyik alakja.

Gzeke, 1. Eke.Gzereszt, 1. Gzváltó.Gzfecskend, oly fecskendszerkezet, mely-

nek mozgatására gzert használnak. Ez lehet

vagy stabil gzszivattyú, mely fleg gyárakban,hajókon, állandó helyen talál alkalmazást, vagykocsira épült G., melyet fleg a tzoltóság hasz-

nál. Elbbi pereenkint 1000—4000 liter vizet

szállít, utóbbi 500—2000 litert. Vannak fekv és

álló hengerü, továbbá 1—3 hengerrel biró G.-k.

Legegyenletesebb a 3 álló hengerrel biró G. mkö-dése. A kocsin természetesen helyet talál a gz-kazán is összes elírt felszerelési részeivel, mégisoly kiegészítéssel, hogy vízzel többféle módontáplálható (kézi szivattyú, injektor, a szivattyú

nyomóoldaláról) és hogy a kazán elmelegít-szerkezettel is bir, hogy pl. gázzal, petróleummallehessen elöfüteni addig, míg a tz színhelyénazután a rendszeres ftés szénnel kezdetét veheti.

L. Szivattyú.

Gzfecskend-berendezés ha/jókon, 1. Bizto-sító készülékek (2).

Gözfék, 1. Fék.Gzfelvonó, 1. Felvonógép.Gzfeszültség, 1. Gz.Gzfzk, 1. Fzkészülékek.Gzfürd. A melegség gyógyító alkalmazásá-

nak egyik módja. Lényege, hogy a testet vagyannak részeit páradús meleg leveg veszi körül,

s egyrészrl akadályozza a test höveszítését, más-részrl közvetlenül fölmelegíten hat. A szerve-

zetre ersebb hatással van, mint a forrólég-fürd

(1. 0.), vagy a fényfürdö (1. o.), mert ezekben a tes-

tet száraz meleg leveg környékezi, mely az iz-

zadságot elpárologtatja s ez úton a szervezeti

hszabályozásnak legfontosabb módját nem gá-

tolja, míg a G.-ben az izzadság párolgása mini-mális vagy semmi, s így, miután vezetés és su-

gárzás útján sem veszíthet meleget a test, a h-torlódás tökéletes. A szervezet túlságos fólhevü-

lése nem veszélytelen, s különösen a szív és azerek betegségeiben szenvedkre veszedelmes aG., mely különben csúzos bántalmak, izzadmá-nyok, zsábák, stb. kezelésében igen értékes gyó-gyítóeszköz. A G. berendezése sokféle. Nagy inté-

zetekben egész tágas helyiségek levegje meleg(40—45" C.) és páratelt, úgy, hogy az ember ily

levegt lélegzik is, miáltal a lélegzés útján tör-

tén melegveszítés is akadályozott. (Törökfürd,langy ír-fürd.) Használatosak G. - szekrények,vagyis megfelel alakú ládák, melyekben a für-

dz úgy foglalhat helyet, hogy csak a feje vankint belle, s melyekbe vagy közvetlenül vezetünkbe gzt, vagy ftcsövek segélyével párologta-tunk el vizet. Helyettesítik ket vízálló vászon-ból készült sátorszer készülékekkel, melyek aG. otthoni használatát is lehetvé teszik. Fürd-

kádban, az egész feneket borító rácsos vagy ros-

télyos zsámoly alá bocsátva forró, gzölg vizet,

8 a zsámolyon fekv beteget a kád szólón meg-ersített lepedvel nyakig beborítva, jól hasz-nálható G.-t rögtönözhetünk. Az egyes tagokkezelésére való lokális 6r.-ket úgyszólván telje-

sen kiszorították a használatból a célszerbbforróleveg- és fényfürd-kószülékek. L. mégFürd.Gzfrész, 1. Fürésztelep.

Gzftés, 1. Ftés.Gzgép (3 képmeUéMettel). Olyan gép, melyet

vízbl fejlesztett gz feszít ereje hoz mozgásbas általa a gzben rendelkezésünkre álló munkát azipar céljaira kihasználhatjuk. A G. fbb részeiben

egy gondosan kiesztergályozott hengerbl áll,

melynek belsejében tömören záró dugattyú mozog.A henger két végét két fed zárja el a küls térség-

tl s a duggattyút a henger eltt egyenesben veze-

tett keresztfejjel a henger fedelében lev tömít

-

szelencén át kinyúló ers rúd kapcsolja össze,

melynek átmérje a duggattyu átmérjének körül-

belül hatodrésze. A gz a dugattyút hol az egyik,

hol a másik oldalon nyomja s a henger belsejé-

ben a fedk között egyenes irányban ide-oda tolja.

A duggattyu ezt a mozgást a dugattyúrúdnálfogva átviszi a keresztfejre, mely a belé kapasz-kodó hajtórúdnál fogva a henger hosszanti tenge-

lyére merlegesen fektetett ftengelyt egy forgató

karral forgó mozgásba hozza, miáltal a gznekegyenes iránybanmköd ereje a ftengelyre ékelt

kerék kerületénkörben futva áll rendelkezésünkre,

honnan kötéllel, szíjjal vagy a kerékbl kiálló fo-

gakkal bármely más gép forgatására felhasznál-

hatjuk. A G. alakjára, helyzetére és részeinekelrendezésére nézve igen sokféle. Vannak álló,

fekv vagy dlt helyzetben lev stabil G.-ek. Azállógépek hengere függleges; ezek leginkábbkis munkabírású, gyors forgású gépek. A dlthelyzet gépek hengerei többnyire 50—60''-ú szögalatt hajló vonalban feküsznek, rendszerint f-tengelyük fekszik fent, a henger pedig alant.

Végre a fekv gépek hengereikkel vízszintes

helyzetet foglalnak el. A gzhengerek száma sze-

rint megkülönböztetünk egy vagy több hengerügépet. Bgyhenger gép az összes munkaképes-ségét egy hengerben adja le. Ha azonban a gépetmunkaközben gyakran kell indítani, akkor két

egyhengerü gépet kapcsolnak úgy össze, hogyforgattyuik közös ftengelyen dolgoznak, deegymáshoz 90" alatt állanak, s midn az egyik-

nek hajtórúdja és forgattyuja egyvonalban áll,

amikor forgatóképessége nincs, akkor a másik-nak forgattyuja 90''-kal elbbre áll s a legna-

gyobb forgató ervel rendelkezik úgy, hogy a ten-

gely forgatásában egymást kölcsönösen segítik.

Az ilyen gépet bármily forgattyuállásban meglehet indítani, mert a két forgattyú közül egyikmindig olyan helyzetben van, melybl megiadul-hat. Az ilyen közös tengelyre kapcsolt egyhen-gerü gépeket iker-G.-nek nevezik s ezeknek mind-

egyik hengere friss gzt kap. Vannak olyan

G.-ek is, melyekben a gz két hengerben mkö-dik, de csak az egyik kap friss gzt, míg a má-sodik hengert az elsbl kilép s egy receiverben

összegyjtött gz táplálja. B rendszerben meg-

GOZG

2. ábra. A Laval-féle gzturbina áttetsz burkolattal rajzolt képe.

iQSzgépt oiklchee.

PEK I.

5. ábra. Bavery gzgépe. 6. ábra. Newcomen gzgépe.

7. ábra. Watt-féle alacsonynyomású gzgép.

RÉVAI NAOV LEXIKONA.

GOZG

\^^~7

-e---'^

8. ábra. A Wolf-féle kéthengeres gzgép hengereinek vázlata. 10. ábra. A Compound-gözgép fö

9 ábra. Woolf-féle gzgép CoUmann-vezérmüvel.

m.,- ..mm.( >l(i.iliii zi t Koi t^^ztmetszet.

13. ábra. Corliss-gözgép hengere Spencer és Inglis-féle vezérmvel.16. ábra. Hí

tQzgépa cikkhez.

GPEK II.

FrfT±izr

:ty.-...

a b11. ábra. Meyer-féle kéttolattyus vezérmü.

• Hasának vázlata.

l! mhengeres g-yorstorg:ásii gzgép.15. ábia. Álló gzgép álló kazánnal.

RÉVAI NAGV LEXIKONA

rr r

GZGÉPEK III.

12. ábra. A Corliss vezérm vázlatrajza.

14. ábra. A 8alzer-{éle szelepes Tezérmú.

nGSzgéf* cikkhez. néVAI NAOV LEXIKONA.

Gzgép — 725 Gzgrép

különböztetünk tandem- ós compound-G.-eket. Atandem-G. két hengere egymás mögött van el-

helyezve s közös dugattyurúdjaik vannak. Acompound-gép két hengere egymás mellett nyerelhelyezést s forgattyuik QO^-ra állanak, miáltal

kisebb lendítkerékre van szüksége. Egy áUócompound-gép képét mutatja 1. ábránk.A gz beömlése szerint is tehetünk megkülön-

böztetést. Amelyik gépben a gz a dugattyuútegész hossza alatt ömlik a hengerbe, azt expanziónélküli G.-nek, amelyikben pedig a gózbeömlésa dugattyuút egy bizonyos tört része alatt ömlika hengerbe, expanziós gépnek nevezzük. Az ex-panzió mértékét megadja a következ viszony: du-gattyuút a gázbeömlés végéig osztva a teljes du-

gattyuúttal. Vannak olyan gépek, melyeknél atöltés mértékét szabályozni lehet a tolattyú be-

állításával. A fáradt gz kiömlését tekintve, van-nak kipuffogó és kondenzációs gépek. A kipuflogó

gép fáradt gze közvetlenül a szabadba ömlik s

Így a dugattyú kiömlési oldalára állandóan 1 atm.

nyomás hat. A kondenzációs gépek fáradt gzüketegy zárt edénybe bocsátják, amelyben az odaömlgzt egy vízsugár annyira lehti, hogy vízzé sr-södve, térfogatának 1 : 7000 részére zsugorodva,az edény fenekére huU, honnan egy megfelelnagyságú szivattyú a htvízzel s az esetleg bennlév levegvel együtt a szabadba szállítja. Végrea vezérmvet tekintve, vannak tolattyus és sze-

lepes vezérmv G.-ek. Elbbieknek a vezérmvétközvetlen a ftengelyre ékelt excenterekkel moz-gatott tolattyuk, míg az utóbbiakét rendszerint aftengelyrl kúpfogaskerékpár hajtású vezérten-gelyre ékelt excenterekkel mozgatott kétülésszelepek képezik. Nagyobb gépeldiez többnyire aszelepes vezérmvet használják. A dugattyút ahengerben az egyik oldalára ható gz túlnyomásamozgatja. Ez a túlnyomás egy dugattyuút alatt

folyton változik. A hengerben lev nyomást gra-

fikusan ábrázolja az indikátor-diagramm (kg. 1

cm2 dugattyuterülotre). Ez a diagramm felrajzol-

ható fizikai törvények alapján, v. pedig elállít-

ható az indikátorral (1. o.). Ebbl kiszámítható a

különböz túlnyomások középértéke : az ú. n. kö-

zépnyomás pk. Legyen továbbá a dugattyú

hasznos területe cm^-ben, l a dugattyuút m-ben és

n a percenkénti fordulatszám, akkor a következképlet adja a gép munkabírását lóerkben :

M^_ 0.pk.l.n

30-75

Ennek egy része a gép ellenállásának legyzé-sére fordíttatik. A valódi v. effektív lóer tehát ki-

sebb, mint az indikált lóer.Azeffektív lóer

indikáltmunkabírás

viszony adja a G. mechanikai hatásfokát. Innenmegkapjuk az effektív lóert, ha az indikált

munkabírást megszorozzuk a mechanikai hatás-

fokkal. Kész G.-eknél az eflektiv lóert fékezéssel

állapítják meg. A G. gazdaságosságának mértékeaz óránkénti és lóernkénti gzfogyasztás. EgyG. gözfogyasztása a hasznos gzfelhasználás és

a gzveszteség összege. A hasznos gzfogyasztásáll: 1. abból a gzmennj^ségbl, mely a gózbe-ömlés alatt a hengerbe tódul ; 2. abból a gzmeny-nyiségbl, mely a káros teret betölti. Káros tér-

nek nevezzük azt a teret, mely a dugattyú vég-állása és a hengerfed közt van, ezenkívül ide-

számítjuk a gzvezetékeket az elzáró részekig. Azels részt könnyen ki lehet számítani, a másodikrész függ a káros tér nagyságától és ezért ezeketlehetleg kicsire kell készíteni. A gzveszteségeláll : 1. a gz egyrészónek a gzhengerben valókondenzációja által ; 2. a vezérm és dugattyúlégmentes záródásának hibái miatt. Mivel a h-átadás nem teljes és mivel a gz expanziójakora hmérséklete leszáll, a hengerfal oly hmérsék-letet vesz fel, mely alacsonyabb, mint a belépgz hmérséklete s beáll a gz említett kondenzá-ciója. A kondenzáció által okozott veszteséget

úgy igj'ekeznek kikerülni, hogy a hengerfalat h-szigetel anyagba v. gzköpenybe burkolják. Agzfogyasztás megközelítleg kiszámítható ; készgépeknél kísérletileg állapíttatík meg. Igen külön-

böz a G. nagysága és faja szerint, körülbelül

6—18kg.-ttesz ki 1 lóerre óránként telített gzrenézve. Túlhevített gzre nézve sokkal nagyobb,kb. 4'-2 kg. percenként. A tüzelanyag elégésekor

a kazánban gz keletkezik s ez adja a mechani-kai mimkát a gépnek, tehát meleg és munkaekvivalens mennyiségek. A különböz anyagokftképessége igen különböz. 1 kg. jó kszén el-

égésekor kb. 7500 melegegység keletkezik, egymelegegység megfelel 430 mkg. munkateljesít-

ménynek. Ily módon átszámítható a tüzelanyag-ból keletkez meleg mechanikai munkává. A leg-

jobb G.-eknél a tüzelanyagban rejl melegnekcsak 10—167o-a alakul át mechanikai munkává.Ennekmagj^arázatát abban találjuk, hogy a vízbe

vezetett melegnek legnagyobb része a termelt

gzzel együtt kimegy a kondenzátorba, honnana vákuum létesítése végett rábocsátott htvízátveszi s minden további hasznosítás nélkül a

szabadba magával viszi. Az ily módon veszendbement melegnek munkává való átalakítására Beb-rend és Zimmermann a G.-bl kiöml fáradt gzlehtésére vlz helyett alacsony forrpontú anyago-kat használ. Ilyenek a kéndioxid, ammóniák, ace-

ton, benzol, éter, szénsav stb. Ezeket a fáradt gzmelegével gzzé változtatják s ezzel a gzzel kü-

lön erre alkalmas ú. n. hideg G.-ben mechanikaimunkát termelnek. Az Így nyert munkamennyi-ség, minthogy termelésére külön ftanyag nemkell, a G. termel költségétmintegy 40''/o-kal lejebb

szállította. Újabban Josse charlottenburgi tanár-

nak sikerült e gazdasági szempontból rendkívüli

hasznosnak ígérkez újítást annyira tökéletesí-

teni, hogy azt már a gyakorlati ipar is felhasznál-

hatja. Az gépének mködési elve a következ : AG.-bl kilép fáradt gzzel kéndioxidot (SOo) me-legít, melynek gzével a hideggzgépet hajtja.

Az innen kilép fáradt gzt kondenzátorban sríti

s a srített folyadékot újra gzölögteti s így kör-

folyamat áll el. Az els ily gépet Josse a berlini

egyetemen állította fel.

A gyorsforgású G.-ek hajtására a dugattyiis

G.-ek mellett mind jobban tért hódítanak a kör-

forgású G.-ek s ezek közt különösebb jelentsé-

gek a gzturbinák.

A Laval-fé\e turbinának a részleges turbinák

módjára több vezet csöve a van, melyekbl a

gz a b forgókerék lapátjaira ömlik. A c csögyü-

Gzsrép 726 Gzgrép

rböl kiágazó a vezetöcsövek kis hajlásszög alatt

simulnak a futókerék koszorúja mellé s a göz,

mint a 3. ábrából látni, a tengelyirányú turbi-

nák módja szerint hajlított lapátokra ömlik. Alapátok körül kiáramló gz az / szekrénybe s on-

nan a g csövön át a szabadba jut. Mieltt a göz az

a vezetcsövek közös c csgyrjébe jutna, d cs-ben egy tisztító rostán s egy igen érzékeny centri-

fugális regulátor által szabályozott fojtószelepen

áramlik keresztül. A tisztító rosta visszatart

minden tisztátalanságot, nedvességet, melyet agz esetleg a kazánból magával hoz, a fojtósze-

lep pedig a beöml gz feszülését a munka pilla-

natnyi változása szerint szabályozza. A centrifu-

gális szabályozó éles éleken mozgó két fólgyr-ingával dolgozik s a nagy m fogaskerék tenge-

lyén nyer elhelyezést, kilengését pedig kétkarúemeltyvel viszi a fojtószelep e tengelyére. Na-gyobb munkaváltozások a vezetcsöveknek i el-

záró szelepeikkel való fokozatos kiiktatása által

szabályozhatók. Nagyobb munkára a gzt 2, 3vagy 4 csövön bocsátjuk a forgókerékre. A ve-

zetcsöveknek változó keresztmetszetei vannak,hogy a rajtuk kiöml gáz kiömlési sebessége agöz fokozatos feszülése által a legnagyobb értékre

emeltessék.

A futókerék óriási forgásszáma szerszámgé-pek hajtására közvetlenül nem alkalmazható,

ezért forgását fogaskerék-áttétellel lassítjuk.Ezen

áttétel szerkezete egy finom osztású 45 fok alatt

hajló fogakkal biró k fogaskerékbl áll, mely egyép oly fogazású, külön tengelyre ékelt nagyobb l

fogaskereket hajt. Ezáltal a futókerék óriási for-

gásszáma a turbina nagysága szerint 8 : 1 vagy12 : 1 arányban kisebbíttetik, úgy hogy a 3—30lóers turbina forgókerekének 30,000 percenkénti

fordulatszáma kb. 3000—2000-re, a nagyobbaképedig, amelyek 50—300 lóert fejtenek ki kb.

1500—700 percenkénti fordulatra redukálódik.

A gz munkaerejének felhasználásával márKr. e. 120 évvel alexandriai Heron tett kisérle-

teket.Tle származik az eolipila (1. o.), mely a Seg-

ner-kerék elvén alapszik. 1624-ben Branca készí-

tett egy gépet, mely egy szilárd edénybl kiáramlógzzel egy lapátos kereket mozgatott, mely-nek fogaskerék-áttétellel kisebb zúzómvet kel-

lett volna mozgatni (3. ábra). Ezeken kívül mégtöbb oly kísérletet jegyzett fel a történelem, me-lyekbl kitnik, hogy a régiek eltt a mai G. elve

teljesen ismeretlen volt. Csak Torricellinék a le-

veg nehézségére vonatkozó felfedezése és Gm-rike Ottónak a légszivattyúval tett kísérletei

után kezdtek helyes útra térni s Papin-nak sike-

rült oly készüléket készíteni, melynek segítségé-

vel a gzt hijolt tér létesítésére egyszer módonfelhasználhatta. Papin készülékének szerkezete,

mint a 4. ábra mutatja, egy A henger, melynekfels része nyitott, s belsejében egy B dugattyúmozog. A dugattyú alá kevés vizet öntött a hen-gerbe s azt felmelegítés által gzzé alakította, agz fejldése közben L súly a B dugattyút lassanfelhúzta s legfels pontjában E zárka megfogta.Amint a tz eltávolíttatott, a gz kezdett hlni s

újra vízzé srsödött s a dugattyú alatt hijolt

tér maradt ; ennek folytán az E zárka eltávolí-

tása után a küls leveg súlya B dugattyút le-

nyomta, mely L nehezéket, a TT csigákon át-

hajló kötéllel maga után vonva, felemelte. Ez akészülék 1690-ben lett ismertté. 1698-ban Saveryangol bányahivatalnok szabadalmaztatott egymás szerkezet gépet, melynek képe az 5. ábránlátható. Az A gzkazánban fejlesztett göz Bcsövön a vízzel megtöltött D edénybe ömlött s

a vizet h tartóba nyomta. Midn D edény víztar-

talma kinyomatott, C csapot elzárták s hogy agz gyorsabban kondenzálódjon, I csapon azedényt vízzel locsolták. D edényben így híjolt tér

keletkezett, mely G tartóból a vizet E csövön s

b szívószelepen át D edénybe szívta ; miután Dmegtelt vízzel, A kazánból újra gzt bocsátottak

rá s a müvelet újra kezddött. Ehhez hasonlóanmködnek a mai pulzométerek. Papin ezt a gépetátalakította s ezzel aztán a Puldán egy hajót is

hajtatott, mit azonban a matrózok fellázadván

szétvertek. Sokkal használhatóbb volt ezeknél

az 1712. készült Newcomen-téle atmoszférás G.

(1. 6. ábra). A gz A gzkazánból B hengerbeömlött, hol épúgy, mint Papin gépén, aD dugaty-tyut EFHK himbaszerkezettel K ellensúly fel-

húzta. Midn a dugattyú fent volt, G csapot elzár-

ták, minek folytán B hengerben a gz kondenzá-lódott s hijolt tér keletkezett, a küls leveg pedig

D dugattyút újra lenyomta. Hogy a D dugattyúa levegt a hengerbe ne eressze, fels lapjára

vizet öntöttek. A gép eleinte igen lassan dolgozott,

mert a henger belsejében csak lassan kondenzá- , .

lódhatott a gz, egy alkalommal azonban észre-

vették, hogy a gép mozgása meggyorsult ; ennekokát kutatva észrevették, hogy a dugattyú felslapjára öntött tömít víz, miután a dugattyú és a

henger érintkez felületei már kissé megkoptak,a henger belsejébe a gz közé jut s ezt gyorsanlehti. Ennek célszerségét belátva alkalmaztákaz L víztíirtóból B hengerbe vezet P csövet s

ettl kezdve G gzcsap elzárása után megnyitot-

ták a Pcsö vízcsapját .s a gzt vízzel hütötték.

A gép most már sokkal többet dolgozott, de mégmindig nem volt önállóan mköd gép, mert a

gz- és vízcsap nyitogatására és zárogatására

még mindig emberi kézre volt szükség. Ez egy-

hangú könny munkát, hogy olcsóbb legyen, egygyermekkel végeztették, ki, hogy magát e munkaalól felszabadítsa, miután észrevette, hogy ahimba és a csapok mozgása közt bizonyos össze-

függés van, e csapokat összekapcsolta a himbával,

maga pedig leült s nézte a szerkezet mködését.Ettl kezdve a G. az emberi kéztl teljesen füg-

getlenné vált s önállóan mködött.így maradt a G. egészen 1770-ig, amikor is

James Watt geniális találmányával hatalmaslendületet adott fejldésének. Els gépét 1768.

szerkesztette, mely szerkezet Cornwall-góp né-

ven sokáig használatban volt a cornwalli bá-

nyákban. 1769-ben már a gz expanzióját is ér-

tékesít G.-et készített, s 1779. találta fel a

forgattyut, melynek segítségével a dugattyú

egyenes irányú mozgása körforgássá alakítható

át. Ez nagy lépéssel hozta elbbre a G. alkal-

mazhatóságát, mert míg eddig leginkább csak

a bányavizek szivattyúzására voltak használ-

hatók, ettl kezdve minden más mechanikai

munkára lehetett azokat hasznáhii. 1774-ben''ter-

Gzgrép — 727 Gzgép

jesztette az alsóház elé ketts mködés G.-ének

rajzát, melyben a göz a dugattyúnak majd az

egyik, majd a másik oldalára ömlött s 1782. adta

át a gyakorlat számára. Két évvel késbb szer-

kesztette a Watt-féle paralellogrammot, mely a

himba és dugattyurúd kapcsolására szolgált, s

ugyanekkor szabadalmaztatta a centrifugális re-

gulatort is G.-eire. Watt 1769. egyesült Boulton-

nal s az 6 gyárukból kerültek ki az els G.-ek.

A Watt-féle alacsony nyomású G. szerkezetót a

7. ábra mutatja. Rdi gózburkolattal körülvett

gzhenger, melyben a Z dugattyú tömören zá-

ródva mozog. A gzelosztást a dugattyúnak fels,

illetleg alsó oldalára a következ kormánymvégezte : A henger alsó és fels végén vannak az1—2 gzcsatornák, melyek az J osztószekrénybe

torkoUanak, mely a fojtószeleppel ellátott q csö-

vön át nyeri a gzt. Az I kamarában mozog a

csszerA—jB osztótolattyu. Ennek végein nyúl-ványok vannak, melyek a gözbeöml csatorná-

kat fedik s majd azok felett, majd pedig azok alatt

foglalnak helyet. A tolattyut az ftengelyreékelt S excenter mozgatja, mely exeentemekrácsszer rúdja szögemeltyvel kapaszkodik a Ztolattyurúdba. Ábránkban a dugattyú épen fel-

felé emelkedben van s a gz a kazánból a hen-

ger els csatornáján át ömlik a hengerbe, míg a

fels csatornán át a fáradt gz a tolattyukat össze-

köt csövön keresztül X kondenzátorba ömlik,

hol a G szabályózható,csapon át beöml víz rög-

tön lehti, úgy hogy a dugattyú fölötti henger-

térben szívás vagyis hijolt tér keletkezik s

az alulról mköd gz nyomását teljesen érvé-

nyesülni engedi. Midn a dugattyú a henger felsrészére ér, a tolattyú a fels gzbeömlöcsatomátnyitja meg a haszongz számára, az alsót pedig

a K kondenzátorral köti össze, úgy hogy a du-

gattyút a gz felülrl nyomja lefelé. Midn a du-

gattyú leér, a mvelet újra kezddik. A konden-

záló edényben összegylt vizet és a gzzel beöm-lött levegt a balancier által mozgatottL légszi-

vattyú távolítja el. Ha ezen szivattyúnak dugaty-

tyúja lefelé halad, akkor D és ^szelepek bezáród-

nak s a víz és a leveg a dugattyú v és v' szele-

pein át a szivattyuhenger fels részébe ömUk s

midn irányát megváltoztatva felfelé emelkedik,

a felette lév vizet E szelepen kinyomja, a hen-

ger alsó részébe pedig a D szelepen újabb víz-

és levegtömeget szív. Az így kiemelt víznek

egy részét M tápláló szivattyú F csövön a ka-

zánba nyomja. A kondenzátor számára szükséges

hideg vizet egy mélyebbenfekv hidegvízszivattyu

nyomja Pés G csövön a kondenzáló edényt körül-

vev edénybe. A gzhenger dugattyurúdjának s

vége sabu csuklósan egybekapcsolt négyszöggel

az ú. n. Watt-féle paralellogrammal áll kapcso-

latban, mely azt az r pontban ingó rúd segélyé-

vel egyenes vonalban vezeti. Légszivattyúját

pedig acb, btuésur Watt-féle lemnicoid ve-

zeték vezeti egyenes vonalban. A balancierrúd

ingómozgását ex hajtórúd egy forgattyúnál fogva

a ftengelyre viszi s azt a lendítkerékkel együtt

körben mozgatja. A lendítkerék a forgattyut át-

viszi az ú. n. holtpontokon s egyidejleg kiegyen-

líti az expandáló gz változó nyomásából erederöváltozásokat. A gép munkájának szabályozá-

sára azNN centrifugái-regulator szolgál, mely a

g g' csuklókra felfüggesztett h h' karokon lev i i

golyókban forgás közben fellép centrifugális eráltal a gözbeöml csben elhelyezett q fojtószele-

pet a szükséghez képest zárja v. nyitja, úgy hogya tolattyuszekrónybe kevesebb, illetleg több gzömölhet. Ha pl. a gép bármi okból gyorsabbankezd mozogni, a regulátor forgása is gyorsul, s az i

golyók emelkednek, magukkal viszikm k emeltyk pontját, m pontja pedigm rí rudat jobbra húzvaazn y emeltyt úgy mozdítja, hogy annak yvége lefelé jön s a g fojtószelep tengelyének ki-

nyúló végére ékelt emeltynél fogva q szelepet

olyan helyzetbe hozza, hogy az a gözbeömlcsönyílását megszükíti, amint azonban a G. mozgásalassulni kezd, a regulátor a fojtószelepet ellenkezértelemben állítja s a gép több gzt nyerhet.

A Watt-féle G. nagyon kis gznyomással dol-

gozott s e miatt nem volt képes a szén melegételég jól kihasználni. Rövid idn belül eltértek erendszertl s magasnyomású G.-et kezdtek alkal-

mazni. Ezekben a göz 4—12 légkörinyomásig vál-

takozva dolgozik. A magasnyomású gzt azonbancsak a gztér nagy tágításával használhatjuk jól

ki, ennélfogva 6— 8 légkörinyomást meghaladógzhöz már kéthengeres, a 8—10 légkörinyomástmeghaladó gzhöz pedig háromhengeres G.-ekethasználnak. Az els kéthengeres G.-et 1804.

Wolf Arthur szerkesztette úgy, hogy a gz el-ször egy kisebb hengerbe ömlött s midn itt márfélig kiterjeszkedett, átömlött egy második jó-

val nagyobb hengerbe, hol munkáját tovább vé-

gezve teljesen kiterjeszkedhetett. A Wolf-féle

gépet a 8. ábráhól láthatjuk. A 9. ábrán egy gz-gyüjtvel javított Wolf-féle gépnek képét láthat-

juk CoUmann-vezérmvel felszerelve. Ezzel azt

érték el, hogy a gépek forgattyuit a ftengelyenegymáshoz tetszésszerinti szög alatt helyez-

hették el s így a legkedvezbb esetet vagyisa 90«-nyi felékel szöget választották s az ilyen

egymás mellett fekv hengerekkel bíró gépet

compound-gépnek nevezik. A compound-gépek du-

gattyúinak fállásait vázlatosan a 10. ábra mu-tatja.

A G.-ek egyik legfontosabb részét a kormány-müvek képezik s a G.-szerkesztk találékonyságafképen ide irányul. A 11. ábra a Meyer-féle to-

lattyus vezérmvet mutatja. Gorliss készítette azels kormánymvet, mely lehetvé tette, hogy aregulátor a töltésfokot szabályozhassa. Az egy-szer hajlott rugós kormánymüvét, melynek szer-

kezete a 12. ábrán vázlatosan feltüntetve lát-

ható, késbb Ingliss és Spencer francia mérnö-kök úgy módosították, hogy gyorsabban járó

gépekhez is lehet alkaünazni. Ezt a szerkezetet

mutatja a 13. ábra. A göz be- és kiömlesztésóre

itt a henger végein elhelyezett csapszelepek van-nak, a fels A A szellentyücsapok a gzt beeresz-

tik, az alsó B B szellentyücsapok pedig a fáradt

gzt bocsátják ki. Az excenter a henger közepénelhelyezett korongot mozgatja, mely S S felsrudakkal a beömleszt, B R akó rudakkal pedig

a kiöraleszt szellentyücsapokat mozgatja. A re-

gulátor FF emeltykkel kapcsolatos G rudak-kal állítja a kiakasztó diókat, úgy, hogy azok aszellentyücsapokat a kell pülanatban kikapcsol-

Clzgrép — 728 — Gzhajó

ják a vonórudakból s a gzt elzárni engedik. Da szellentyücsapok elzárását elidéz rugós lég-

titközö. Igen elkel helyet biztosított magánaka G.-ek vezórmíivei közt a 14. ábrán látható

Sulzer-fóle vezérmü is. Itt a ftengelyre merle-gesen húzódik a henger mellett a vezértengely,

mely e excenter segítségével a G beömleszt ós

aH kiömleszt szelepeket mozgatja. Ennek a kor-

mánymnek a Corlissé felett az az elnye, hogya töltésfokot 0— 0-8-ig, míg amaz csakO—0"3-ig

változtathatja.

A 15. ábraéMb gzkazánra szerelt G.-et mutat.

Ezeket a gépeket kisebb gyárak üzemében hasz-

nálják, hol a G. a mhelyek valamelyikében fog-

lal helyet. A lokomotív- és lokomobil-G.-ek ren-

desen a kazánnal együtt vannak, elbbieken egyközös keretre vannak szerelve, utóbbiakon pedig

a G. többnyire a kazánon van elhelyezve. A nagysebességgel forgó szerszámgépeknek közvetlen

hajtására használják a 16. ábrán látható három-hengeres gyorsforgású G.-et. Ebben a hengerek a

ftengely körül körben sugárirányban vannakfektetve s mind a három henger hajtórúdja egyközös forgattyúba kapaszkodik. A gz a dugaty-

tyúkat csak a küls oldalon nyomja s mind ahárom henger friss gzt kap. Ilyen szerkezet gé-

peket használnak a torpedók propellereinek hajtá-

sára is, csakhogy itt az ert nem gz, hanem s-rített leveg szolgáltatja. L. Gzhajó.

Bcdesetélhárüás. G.-nél baleset a kezelsze-

mélyzetnek a mozgó részek közé esésébl szár-

mazhat, tehát a mozgó részeket, különösen a len-

dít kereket, korláttal el kell keríteni. Egy másikbalesetforrás

a gzgépnek a

holtpontbólvaló

indítása, amia lendítkerékmegforgatásá-val történik. Haalendítkereketküllinél meg-fogva forgatják,

a hirtelen meg-induló G. a ke-

zelszemélyze-tetodavághatja.

Elhárítható kilincses v. súrlódó indítókészülék

használatával. Ilyen kilincses indítókészüléket

ábránk mutat. A lendítkerék koszorúját fogaz-

zák. A fogakba két kilincs kapaszkodik. Az alsó

kilincs, amelynek csapja el nem mozduló, az ellen-

küincs, amely megakadályozza a lendítkerékvisszafelé forgását. A fels kilincs csapja kétkarúemelbe van ágyazva, amelyet egy hajtórúddal

hozzákapcsolt forgattyuval hajtott fogaskerék-

áttétellel fel és le mozgathatunk. A fels kilincs

felfelé mozgásakor a lendítökereket fogainál

fogva tolja, illetve forgatja. L. még Elektromosgözgépmegállító és fékez készülék.

Irodalom. Franz Seufert, Dampfkessel, Dampfmaschinennnd andere Warmekraftmaschinen (Leipzig, 1909); KonrádMatschoss, Die Entwicklung der DampfmascMne. Élne Qesch.der ortsfesten Dampfmaschine nnd der Lokomobile, derSchiflgmaschine und Lokomotive (2 köt., Berlin. 1908); Jal-

sovlczky Géza, Stabil G.-ek szerkezete és kezelése {Buda-pest, 1911) ; n. a., A lokomobil és félstabll G.-ek szerkezeteés ke:;elése (u. o., 1909).

Inditókészfllék.

Gozgépkezeli és kazánfti tanfolyamok.Rendszerint valamely iparoktatási intézettel kap-csolatos szaktanfolyamok. Céljuk azon szakisme-reteket és gyakorlati jártasságot nyújtani, melyeka kazánfti v. gzgépkezeli teendk elvégzéséreszükségesek. Ezekre a foglalkozásokra képesíte-

nek is. A kazánftk, lokomobil- és cséplgép-kezelk, valamint stabilgzgépek kezeli számárakülön-külön tanfolyamok tartatnak. Ezek tartama6—12 hét ; a tanítás nagyobbára estéli idben tör-

ténik, mert hallgatói gyakorlatban lév munká-sok V. segédek. A tanfolyamok sikeres elvégzése

a megfelel teendk végzésére képesít. Ily tan-

folyamok Budapesten és az ország különböz vi-

dékein nagyobbára a fémipari és gépészeti irányúipariskolákkal kapcsolatosan állanak fenn (Arad,

Brassó, Debreczen, Gyr, Gölniczbánya, Kassa,

Kolozsvár, Marosvásárhely, Miskolcz, Pécs, Po-

zsony, Szeged, Temesvár). Ezen tanfolyamokonévrl-évre mintegy 2500 iparos vesz részt.

Gzgolyók a. m. fojtógolyók.

Gzgyüjt készülék (meleg-G.), fáradt gz me-legének felvételére és raktározására szolgál, mint

pl. a hengersorokat végig felváltva hajtó kipuf-

fogó gzgépek, melyek idszakonkint elre-hátra

fordulnak. Ezeknél a gépeknél a kondenzátor

használata a szabálytalan kipuffogás miatt cél-

talannak bizonyult. Az is lehetetlen, hogy a nagynyomással kitóduló gzt egy másik kondenzátor-

ral összekötött segédgépben használjuk fel. Ezért,

hogy a fáradt gz ne menjen felhasználatlanul aszabadba, a kipuflfogó-vezetéket egy meleggyüj-

töbe kapcsoljuk. Ha ez a meleg-G. közönséges

gyüjtkészülék lenne, úgy igen nagy méretnekkellene lennie. Ez a nehézség kikerülhet a nagytömegben belép gz kondenzálása által, melyet

e célból meleggyüjt anyagokkal hozunk érint-

kezésbe. Ily célra használható: víz ós fémtestek.

Gzhajó (ném. Dampfschiff; ol. vapore, yiro-

scafo; ang. steam-sMp, steamer, 1. a két kép-

mellékletet), minden oly hajó, melyet egy v. több, a

hajón lév gzgép hajt. A motor minsége sze-

rint háromféle gzöst lehet megkülönböztetni,

úgymint kerék- G.-t, csavar- G.-t és turbinás G.-t.

A kerék-G.-n, mely a legrégibb G., többnyire két— egy közös tengelyen, a hajó oldalfalazatán kí-

vül forgó — lapátkerék képezi a mozgató ert

;

kerekenkint külön tengely csak akkor alkalmaz-

tatik, ha mindegyik kereket egy külön gép hajtja,

amilyen vajmi ritkán található. A 2. ábra ame-rikai folyam-G. egy-egy kerékkel oldalankint.

Néha csak egy lapátkerék képezi a motort, melyesetben a kerék a hajó hátulján, tatján van el-

helyezve. Ezen tatkerék-G.-k (3. ábra) szk he-

lyeken, tehát folyamokban elnyösebbek, mint a

rendes kerék-G.-k, amennyiben nem oly szélesek,

ületvekerekükkel és ezeknek dobjaivalnem széles-

bítik a hajótestet. Minden kerék-G. tengelye a

hajó hosszvonalára keresztben fekszik és oldal-

kerék-G.-knál a két végén, a hajótesten kívül,

egy-egy lapátkereket hord. Vannak állandó és

mozgó lapátokkal ellátott kerekek • ez utóbbiak-

nak lapátlapjai a kerék forgásával egyenletesen

szmtén mozognak és pedig akként, hogy a vízbl

való kiemelkedésnél, valamint a vízbemerülós pil-

lanatában a lapátok a lapnak élével (függlege-

GOZH

1. ábra. Óceánjáró személyszállító gzös.

2. ábra. Amerikai folyam- és parti gzhajó.

3. ábra. Tatkerekes gzhajó.

12. ábra. Teljes fedélzet hajó.13. ábra. Toro:

t66'ihaJ6> eikkhet.

DK I.

RéVAI NAOY LEXKONA

GOZh

8. ábra. Csavargözösnek hátsó része. (A hajócsavar és csavartengely feltüntetésével.

7. ábra

10. ábra. Csavargözösnek hosszmetszete. (A kémény, kazán, gép és csavartengely félti

15. ábra. Védfedélzetü hajó.

16. ábra. Séta- (árnyék)- fedélzet hajó.

18. ábra. Hallámfedélzet hajó.

17. áb

'"'''''m^.M/M^/yJ^W^^m

20. ábra. R

7M^w/m../,yav^//MmM/Mí

19. ábi

• Gálhajó* eikJchez.

y fedélzettel ellátott csavargözösnekhitsó' része.

sével.)

&tsó-fedélzetfi hajó.

ges Tlharfedélzetú hajó.

9. ábra. Ketts csavarral ellátott gzösnek hátsó résre.

^iharfedélzetü h^jó. 11. ábra. Hármas kiterjedés hajógép.

RÉVAI NAQV LEXJKONA

Gzhajó — 729 — Gzhaj6

sen a víz felszínére) emelkednek M a vízbl vagymerülnek a víz alá, melynél fogva — bár több

javítást igényelnek, mint az állandó lapáttal bíró

kerekek — nagyobb gyorsasággal hajtják a ha-jót (Morgan-kerék). A kerék-G.-nak mozgása azelmerült lapátoknak a \íé ellen való nyomásábólkeletkezik. Ezen nyomás nagysága úgy a kerék-forgás gyorsaságától, mint a merül lapát felü-

letének nagyságától függ. A hadi tengerésze-

teknél, melyeknek hajói a jelenben már csaknemkivétel nélkül mind G.-k, a kerék-G.-k már csakgyér számban találhatók. A kereskedelmi tenge-

részeinél is, kivált a tengerentúli utazásokra na-gyon ritkán használják már a kerék-G.-kat. El-

lenben folyamhajózásnál és a belvizeken való

hajójáratoknál a kerék-G. igen elterjedt, miutánitten a víznek sokszor sekély volta a csekélyebb

merülés hajónak ad elnyt, egy csavar-G. pedigcsavarja és annak mködése folytán is mélyebbremerül, mint egy hasonló nagyságú kerék-G. Akerék-G.-k tulajdonképeni hazája Észak-Ameriká-nak nagy kiterjedés belvizei, ahol e G.-knakszáma jóval felülmúlja a csavar-G.-két, és mintkomphajók vagy partjáratu hajók a méretek te-

kintetében is ritka nagyságúak.A G. második faja a csavar-G., vagy egy-

szeren csavargzös, melynek feltalálási ideje 30évvel esik késbbre, mint a kerékgzösé. A csa-

vargzösök (10. ábra) az építési rendszer, vala-

mint a gép és a motor tekintetében, lényegesenkülönböznek a kerékgzösöktl. (A motort illet-

leg 1. Propeller.) A csavarnak használata avíz alatt hátul mindinkább keskenyed hajótestet

igényel, hogy ezáltal a víz a csavarhoz könnyeb-ben tódulhasson. A legtöbb csavargzösnél a csa-

var egy, a csavar és a kormány-tke között fekvtérben, kivágásban mozog. A csavartengely ott,

ahol a hajóból a vízbe ér, egy tömítöszelencén át

vezettetik, mely a víznek ahajóba való nyomulásátmegakadályozza. A tengely többnyire több rész-

bl áll ; a legeli lév része, a hajótengely, a gz-gép által forgattatik, míg a hátsó részének végén,a vízben a csavar ül. Az els és hátsó tengelyrészt

nagyobb hajókon egy vagy több összeköt ten-

gelydarab egyesíti. A csavar által okozott nyo-más a tengelyágyakra (nyomó-ágy) hat, melyaztán ezt a hajótesttel közvetíti. A csavarnak ha-tása a hajónak merülésétl kevésbbé függ, mint akerék-mótomál, mert a csavarnak mindig a vízalatt kell forognia és szárnyai a vízre folytonos

nyomást gyakorolnak ; a keréklapátok idközön-kinti elmerülésének és újbóli Memelkedésénekhátrányai a hajócsavart nem érintik. Hadi célokraa csavar láthatatlan helyénél fogva, valamintazért is, hogy a hajó oldalainak más célra valókiaknázását (pl. lövegeknek felállítására) meg-engedi, sokkal elnyösebb, mint a kerék-mótor.1862 óta már oly hajókat is építenek, melyek-

nek két csavarja van. Ezeknél a csavartengelyeknem a hajó hossz-középvonalában, hanem ettloldalt jobbra és balra fekszenek, illetve a csavaroka hajó hátulján oldalt lévén, a kormány mindkétoldalán egj'enletesen mködnek. Ezen szerkezetleginkább a hadihajókon talált alkalmazást, úgy-annyira, hogy a jelenkornak modem hadihajóimár mind ikeresavarokkal vannak ellátva. Az

ikercsavaroknak egyik felnye abban rejlik, hogyegy tengelytörés elfordultával a hajó a másikcsavarral, bár jóval kevesebb gyorsasággal, demég mindig menetképes marad, továbbá az, hogya hajónak kormányképessége, oldalmozdulatainakgyors kivitele az ikercsavaroknak megfelel m-ködtetése által nagyban fokoztatik, végre az iker-

csavarok a hajótestet nem rázzák annyira, mintegy közönséges csavar és ennélfogva a hajótest-

nek összeköttetései is aránylag kevésbbé szen-vednek. A legutóbbi években 3, 4, st több csavartis alkalmaznak a tengeri G.-kon. A csavaroknagyobb száma szoros összefüggésben van a hajó-gépek fejldésével.

A G.-nak harmadik faja a turbinás G. A [gz-turbinának alkalmazása az utóbbi években roha-mosan terjed, ami fleg annak tulajdonítandó,

hogy a 15—20 évvel ezeltt jóformán csak kísér-

letezések céljaira készült kezdetleges turbinásrendszerek helyett újabban oly tökéletes berende-zések létesültek, amelyek a modern gzhajózásfejldése szempontjából rendkívüli jelentséggelbírnak. A turbinás gépnek lényege abban áll, hogya hajókazánban elállított gz közvetlenül a csa-

vartengellyel összekötött és szilárd csapágyak-ban elhelyezett orsóalakú forgótesthez vezettetik,

mely köröskörül és egész hosszában megfelelhajlással beállított szárnyakkal (lapokkal) vanellátva. A turbina (orsó) forgását az okozza, hogya kazángz a ferde szárnyakhoz ütdve, ezeketés velük együtt a szárnyakkal szilárd egészetképez turbinát is mozgásba hozza. Az orsó víz-

és gzmentes rekesz által van körülvéve, amely-nek bels falához egy második számyrendszerersíttetik oly rendeltetéssel, hogy a gzt a kívántirányba terelje és ezáltal lehetvé váljék, hogya gznyomás az orsó szárnyait forgás közbenegymásután egyenletesen érje. A turbina for-

gása által a vele összekapcsolt csavartengely

is forgásba jön, mely utóbbi viszont a ráékelt

hajócsavart forgatja. A turbinának, mint hajtó-

ernek alkalmazása avval a nagy elnnyel jár,

hogy a berendezés mködésének ellenrzése ésfelügyelete — tekintettel arra, hogy az egész gépa szorosan hozzáillesztett rekesz (szekrény) által

el van zárva — könnyen eszközölhet és ennél-

fogva kevesebb kezelszemélyzetet igényel, minta rendes gzgépé. További elnye, hogy a forgóturbinarendszer alkatrészeinek egyenletes elosz-

tása következtében a hajótestnek a gép által oko-zott rázkódtatása és rezgése igen csekély és ez-

által a hajón való tartózkodás kellemesebb, minta közönséges gzgéppel ellátott hajókon. A tur-

binás gépnek a rendes gzgéppel szemben végülaz a nagy elnye van, hogy a gépberendezés és

szerkezet egyszersége következtében a karban-tartás és javítás az elbbin könnyen és olcsón vé-

gezhet. Minthogy a legújabb tapasztalatok arraengednek következtetni, hogy a szénfogyasztás-

nál szintén megtakarítást lehet elérni, a turbinás

gzgép a közel jövben a tengeri hajózásban való-

színleg rohamosan fog tért hódítani.

A fentemlített típusokon kívül építési szem-pontból a G.-knak igen sok tipusa különböztet-

het meg. Rendeltetésükhöz képest, aszerint, hogytengeri utazásokat végeznek-e vagy kizárólag a

Gzhajó - 730 — Gzhajó

folyamhajózásban alkalmaztatnak, két, egymás-tól teljesen eltér típusú fcsoportra, ú. m. ten-

geri és folyam-Q-kra, oszlanak. A tengeri G.-k

az idjárás viszontagságainak, nevezetesen a szél

és különösen a hullámcsapásnak jóval nagyobbmértékben lóvén kitéve, mint a folyam-G.-k, nem-csak sokkal szilárdabban, hanem egészen máselvek szerint is épülnek, mint az utóbbiak. A leg-

nagyobb eltérés a két építési rendszer között az,

hogy a tengeri G.-k — melyeknél kiváló fontos-

sággal bir, hogy ellentálló képességük mélyebbmerülés által fokoztassék — lefelé kinyúló, éles

fenékkel vannak ellátva, míg a folyam-G.-k majd-

nem kivétel nélkül lapos feneküek.

A tengeri kereskedelmi hajók, az általuk telje-

sítend utak szerint, úgy a ma^ar, mint az osz-

trák elírásokhoz képest hosszujáratu, nagypart-

hajózási és kisparthajózási hajókként osztályoz-

tatnak. Hosszujáratu hajók azok, amelyek ten-

gerentúli utakon, nagyparthajózásiak azok, me-lyek a gibraltári és adeni szorosok által határolt

vizeken belül, és kisparthajózásiak azok, melyekaz Adriai-tengeren közlekedíiek. Foglalkoztatásuk

szerint személy- és teherszállító G.-kat és yachto-

kat különböztetünk meg. Úgy a személy-, minta teherszállító G.-kat különleges rendeltetésük-

nek megfelelleg a legkülönfélébb típusok szerint

építik. A tengeri G.-k építése mindazonáltal többé-

kevésbbé egységes alapelvek szerint történik és

eltérés az egyes típusok között jóformán csak arészletekben mutatkozik. Valamennyi tengeri ke-

reskedelmi G.-nak falkatrészeit (vázát) a hajó

egész hosszában végigvonuló hajógerine, az eh-

hez ell, illetve hátul csatlakozó orr- és far- (hát)

tke, valamint a hajógerinchez merlegesen álló

és ehhez szilárdan hozzáersített bordák képezik,

mely utóbbiak jobb- és baloldalt egyenletesen fel-

nyúlván, a hajó oldalfalainak (lemezeinek) meg-ersítésére szilárd alapot szolgáltatnak. Építési

anyagként manapság majdnem kivétel nélkül jó

minség acélt használnak ; vashajókat csak el-

vétve építenek. A hajófenék legmélyebb részén

alul végignyúló hajógerine rendszerint több egy-máshoz szegecselt igen ers acéllemezbl áll és

a hajónak szilárd alapját képezi, melyre az egész

hajóváz hossz- és keresztmerevítk által ráillesz-

tetik. Az orr- és fartöke, valamint a bordák szin-

tén ers acéllemezekbl készülnek. Az ilyenfor-

mán felépült hajóvázra, illetve a bordákra és az

orr- és fartkére a hajó fenekén és oldalain erslemezek szegecseltetnek, melyek a hajónak külsburkolását alkotják. A hajótest ezenkívül ugyan-csak acéllemezekbl v. rudakból készült hossz- és

keresztmerevítkkel van ellátva, amelyek egy-

úttal az egyes fedélzeteknek lefektetésére és arakodó-, kazán- és góphelyiségeknek beépítésére

is szolgálnak. A modern G.-k kivétel nélkül ket-

ts fenékkel, vagyis a tulajdonképeni hajófenékfölött a hajó egész hosszában végigvonuló máso-dik hajófenékkel vannak ellátva. A kettösfenék

nemcsak a hajó biztonságát fokozza lényegesen,hanem az ivóvíz v. a fenéksúly gyanánt szolgáló

vízkészletnek befogadására is szolgál.

A tengeri kereskedelmi G.-k szerkezetét és

építési berendezését a 4—9. ábrák tüntetik fel.

A 11. ábra a tengeri G.-kon manapság leggyak-

rabban alkalmazott hármas kiterjedés (triple

expansion) gépet mutatja.

A személyszállító G.-k az utóbbi idben óriási

méretekben készülnek és ezek menetsebességénekfokozására is mind nagyobb gondot fordítanak.Ez utóbbi körülménynek tulajdonítható, hogymanapság a gyorsgözösökhöz tulajáonkéT^oncBakazok a G.-k számíthatók, melyek óránkint leg-

alább 22—24 tengeri mérföld gyorsaságot képe-sek kifejteni. A legnagyobb személyszállító G.jelenleg az angol White Star-Líne társaság Olym-pic gzöse, melynek hossza 287 m., szélessége30'7 m. és vízkiszorítóképessége (dóplacement)

60,000 tonna. Hármas csavarral ellátott, 45,000lóers hajtógépei a hajónak óránkint 21 tengeri

mórföld átlagos menetsebességet kölcsönöznek.A Titanic, az Olympicnek testvérhajója, köztudo-más szerint 1912. els amerikai útján egy úszójégheggyel való összeütközés következtében el-

sülyedt, mely alkalommal a hajó személyzeténekós utasainak legnagyobb része elpusztult. Az em-lített hajókatasztrófára vonatkozó vizsgálati el-

járás folyamán oly körülmények állapíttattak

meg, melyek arra engednek következtetni, hogymég a legmodernebb G.-k biztonsági berendezéseés menteszközei sem nyújtanak elegend bizton-

ságot az utazó közönségnek, mely okból igenvalószín, hogy a hajóépítészet terén esetleg rövid

idn belül mélyreható változások fognak bekövet-

kezni. Nagyság tekintetében az Olympic után aCunard-társaságnak Lusitania és Mauretania nevtestvérgzösei következnek. Ezeknek hosszúsága260 m., szélessége 29 m. és vízkiszorító képessége

45,000 tonna. Mindkét hajó 68,000 indikált ló-

erejü turbinás géppel van ellátva, melyek segé-

lyével azok óránként közel 25 tengeri méríöldállandó sebességet érnek el. Az említett két hajóannyiban szolgáltat a legjobban tanúságot a hajó-

építészeti technikának óriási haladásáról, ameny-nyiben ezeknek forgalomba állítása révén sikerült

elször bebizonyítani, hogy óriási méretek mellett

is jelentékeny sebesség érhet el, E két hajó

egyébként is a modem hajóépítészet legkiválóbb

alkotásának tekinthet. Az utazó közönség eze-

ken az úszó városokon oly kényelemben és ki-

szolgálásban részesül, amint a legelkelbb szál

lodák sem nyújtanak. A hajókon külön dohányzó-termek, társalgóhelyiségek, fedélzeti kávéházak,olvasó-, torna- és hangversenytermek, irodák,

távbeszél fülkék és táviróhelyiségek vannakberendezve. A hajón naponkint kétszer szikra-

távírókkal felvett napihíreket tartalmazó újságokjelennek meg. Az egyes fedélzetek között villany-

ervel hajtott liftek vannak alkalmazva és a két

legfels fedélzeten délszaki növényekkel díszített

sétányok állanak az utazó közönség rendelkezé-

sére; az egész berendezés a legmesszebbmenigényeket kielégít dísszel és ízléssel, az I. oszt.

utasok számára szolgáló helyiségek a legnagyobb

pompával vannak kiállítva.

A teherszállító G,-kat aszerint, hogy mily vi-

zeken közlekednek és min áruknak szállítására

szolgálnak, a legkülönfélébb típusok szerint építik,

A legelterjedtebbek a következk : A teljes fedél-

zet G.-k (12. ábra). Ezek igen ers szerkezet,

a hajónak egész hosszában végigvonuló föfedél-

Gzhajó 731 Gzhajó

zettel s ezenkívül egy vagy több közfedélzettel

biró hajók. A ffedélzeten rendszerint külön fel-

építmények, ú. m. kormány-, kalauz-, térkép-, kór-

és lakhelyiségek vannak berendezve. A torony-

fedélzetü (ang. turretdeck) G.-k a hajó egész

hosszára kiterjed felépítménnyel bírnak, melya közvetlenül alatta lev ffedélzettel együtt szi-

lárd egészet képez. Ezek a hajók rendesen mégegy külön orr- és hátfelépítménnyel is el vannaklátva. A hosszfelépítmények különféle válfajait a

13. ábrán foglalt keresztmetszetek tüntetik fel.

A viharfedélzetü (ang. awningdeck) G.-kon (19.

ábra), melyek építési szempontból a teljes fedél-

zet Gr.-któl egyébként alig térnek el, a fódélzet

felett a hajó egész hosszában zárt felépítmény

van, mely a hajótesttel szüárd egészet képez. Azoldalfalakon esetleg alkalmazott kisebb nyílások

vízmentesen elzárhatók. A viharfedélzetnek gá-

dorai rendes kerítés-kávával vannak ellátva. Ma-gán a viharfedélzeten rendszerint csak kisebb

helyiségek vannak építve. Hasonlók ezekhez a

védfedélzetü (shelterdeck) G.-k (15. ábra), me-lyeknél azonban a fels fedélzet és oldalfalak

nincsenek szilárdan beépítve, hanem annak egyes

részei eltávolíthatók. Az oldalfalakon lev nyí-

lások csapó- vagy tolóajtókkal vannak elzárva. Atagolt (séta-) fedélzet (shadedeck)G.-kon (1 6.áhra)a legfels fedélzeten szabadon álló tatfedélzet,

elöfedélzet és parancsnoki híd van felépítve. Azegyes felépítmények között nincsenek oldalfalak

alkalmazva. A hátsófedélzetü (raised quarterdeck)

G.-kon (1 7. ábra) a fels föfedélzetnek leghátsó

része annyira fel van emelve, hogy e felemelt

részbe lak- vagy más helyiségek építhetk be. BG.-nak különleges típusát képezik a hullámfedél-

zetü (welldeck) G.-k (18. ábra), melyeknél a hátsó

fedélzet a parancsnoki híddal egyesül, vagy pedig

szintén különálló felépítményt képez, mely utóbbi

esetben a parancsnoki hídhoz külön kis fedélzet

csatlakozik. A részleges viharfedélzetü (partial

awningdeck) G.-kon (20. ábra) a parancsnoki híd

az elfedélzetig teijed és ezzel szilárd egészet

képez, vagy pedig a hátsó fedélzettel egyesül.

Ebben az utóbbi esetben a föfedélzetnek a parancs-

noki híd és az elöfedélzet között lev része a ren-

desnél magasabban fekszik. Az elsülyesztett pa-rancsnoki híddal (sunk bridgehouse) biró G.-k

(14. ábra) a rendesnél magasabban fekv hátsó

fedélzettel, ehhez csatlakozó parancsnoki híddal

és elöfedélzettel vannak ellátva. A parancsnoki

híd és az elöfedélzet között beépített fedélzetrész

szintén magasabban fekszik, miáltal a parancs-

noki híd a rendesnélmélyebbre kerül. A G.-k egykülönös nemét teszik a tartály- vagy ciszterna-

gzösök, melyeknél a hajórben, rendszerint pet-

róleum-szállításra, több kis tartály van, vagy pe-

dig az egész hajóür egy nagy vízmentesen elzár-

ható tartályt képez. Robbanások és tzveszély el-

kerülése végett a hajókazánok és gépezet egészen

a hajó hátulján van elhelyezve és választófallal

a hajó többi részétl elkülönítve. Az ily hajók tar-

tályait a petróleum-kikötkben szivattyúk által

színig kell megtölteni, hogy a hajó stabilitása

meg legyen óva ; ha pedig a hajó üres tartályok-

kal utazik, úgy a tartályok között fekv rbe vi-

zet bocsátanak. Ezen hajók igen célszereknek bi-

zonyultak, úgy hogy a vízen jelenleg a petróleu-

mot nagyobb mennyiségben csak ilyen hajón szál-

lítják.

Kábelrákó- v. távirda-hajknak oly G.-kat hív-

nak, melyek tengerentúlra vezet kábelek leraká-

sára használtatnak és ezen célra megfelel beren-

dezéssel és felszereléssel bírnak. Ment- v. segély-

azösök elsülyedt hajók kiemelésére vagy sérült

najók mentésére szolgáló mindenféle eszközökkelvannak felszerelve, legkivált emelgépekkel, lók-

töm- és buvárkészülékekkel, ers szivattyúkkalstb. Ily hajók rendesen oly társaságok tulajdoná-

ban vannak, melyek különösen elsülyedt hajókkiemelésével foglalkoznak. Szivattyús gzösökers szivattyúkkal felszerelt hajók, melyek sérült

hajókat vannak hivatva megmenteni azáltal,

hogy a hajóürbe tóduló vizet szivattyúk által el-

távolítják és így a sérült hajók úszóképességét,

amennyire lehetséges, biztosítják. Ezen hajók akikötkben elforduló tzeseteknél tzoltásra is

elnyösen használhatók.Jegr/óVó' G. oly hajó, melyazon kiköt<3kben, hol télnek idején a vlz befagy, a

jég között hajókö7iekedési útnak (hajózható jóg-

esatomának) törésére szolgál. Ilyen ers gépe-

zettel ellátott hajó vagy oly alakban építtettik,

hogy elejével, orrával a jégtáblára vagy mezre,ütdés nélkül, csupán a jég felületét súrolva, fel-

fut (csaknem a hajó felerószéig) és súlyával a jég-

táblára nehezedve; azt darabokra töri ; v. pedig,

hasonlóan a hadihajókhoz, ers orrtkével (kos-

sal) van ellátva s a jégtáblákat vagy mezketannak segítségével szakítja szét és nyit utat ahajóközlekedés számára. Az elbbi típusú jégtörG.-kat fleg Oroszország É.-i vizein, az utóbbia-

kat pedig az Északamerikai Egyesült-ÁUamok-ban használják.

A G.-khoz sorozhatok végül a gzcsónakok is.

Ezek vagy egészen nyitott jármüvek, mely eset-

ben csak a kikötben vagy annak közvetlen kö-

zelében való hajózásra alkalmasak, vagy pedig

fedélzettel is el vannak látva s ennek következ-

tében nagyobb utakat is végezhetnek. A gzcsó-naknak jellegét tulajdonképen nem annak szer-

kezete, hanem inkább nagysága és súlya adja

meg. A kereskedelmi tengerészetnél a gzcsóna-kokhoz azokat a jármüveket szokásos sorozni,

amelyek daruk segélyével a hajóra felvonhatók,

míg teljesen azonos szerkezet nagyobb járm-vek, amelyek súlyuknál és méreteiknél fogva a

hajón nem helyezhetk el, G.-knak tekintetnek.

A G. építésénél a gzgép erejének kiszámításá-

hoz mindenekeltt a víznek azon ellentállását kell

ismerni, melyet az a menetben lév hajótest el-

lenében kifejt. Általánosságban ezen ellentállás

a hajó menetsebességével köbarányban fokozó-

dik. Ennek következtében nagy menetsebesség-

nek kifejtéséhez igen ers, aránytalanul nagyteljesít képesség gzgép s egyúttal rendkívül

nagy kszénfogyasztás szükséges, mely körül-

mény gazdasági okokból a sebesség szerfólötti fo-

kozásának határt szab. A menetsebességnek ezenhatára a mai berendezés gzgépek alkalmazásamellett mintegy 30 tengeri mfd.-re tehet. Ezentúlmen menetsebesség oly ers és nagykiterje-

dés gzgépet kívánna meg, hogy a hajón másberendezések létesítésére nem maradna hely. A

Gzhajó — 732 — Gzhajó-

hajógépek további fejldése tehát fleg attól fiigg,

hogy mily mértékben lesz lehetséges kis méretekmellett nagy hatékonyságú hajógépeket építeni.

A G.-k gzkazánjai a legkülönfélébb rendszerek

szerint készíttetnek. Az ugyanazon típushoz tar-

tozó egyes rendszerek között azonban csak lé-

nyegtelen szerkezeti eltérések vannak. Általános-

ságban — eltekintve az elvétve használt ala-

csony nyomású kazánoktól — két fötipust külön-

böztethetünk meg, t. i. a tíiz- és a vízcsöves kazá-nokat. Az elbbieknél a kazánvizet a tápszivattyú

segélyével a hengeralakú kazánba szivattyúz-

zák s ott a kazán belsejében elhelyezett forr-

csöveken átvonuló lángok által felhevítik és gzzéfejlesztik. A vízcsöves kazánoknál ellenben a ka-

zánvíz a kazánban elhelyezett s a forrcsöveknél

jóval tágabb vízcsövekben kering, míg a tüzelés

által nyert lángok a kazán belsejét ellepik s ígya vízcsöveket állandóan felhevítve fejlesztik

gzzé a kazánvizet. A vízcsöves kazánokban avíz sokkal gyorsabban válik gzzé, mint a forr-

csöves kazánokban, mert a csövekben keringkazánvíz aránylag kis mennyiség mellett nagyfelületet képez s ennélfogva a kazánban ég tüz

által igen gyorsan felhevíttetik. Ez okból a víz-

csöves kazánok fleg ment vagy tzoltó hajókonalkalmaztatnak, amelyeknél elsrend követel-

mény, hogy minél elbb üzemképes állapotba he-

lyeztessenek.

A G.-k gzgépei többféle szerkezetek. Kerék-ö.-nál a legelterjedtebb gzgépek az oszcillációs

(ingó), diagonális,balancier- (ingattyu-) és toronygé-

pek. Ezen gépek között a balanciergép a legrégibb.

A legmegfelelbb szerkezet gépek kerékgzö-sök számára az ingó (oszcillációs) gépek. Trewi-thick találta föl és Penn mérnök javította. Ezengépszerkezetnél a dugattyurúd közvetlen össze-

köttetésben van a forgattyukönyökkel, míg agzhenger maga egy tengely körül inog. Gz-henger csaknem mindig kett van és mkö-désük akkor a legjobb, ha 2 légköri túlnyomás-sal dolgoznak. Diagonális gépnek oly alkotású

gépet hívnak, melynek forgattyurúdja a magasanfekv keréktengelyre közvetlenül hat, hengerepedig hajlottan fekszik. Az ilyen gépek folyam-hajókon nagyon gyakoriak, habár drágábbak ésnehezebbek is, mint a többi típusú gépek.

A csavargzösöknek használatba hozatalávala gépépítészetnek feladatai is nehezebbekké vál-

tak. A gép és a mótor-tengelynek magas és ke-

resztfekvése helyett, ezeknek lehetleg mély és

a hajó hosszvonalába es fekvését kellett elfogadni

és ezenkívül a csavar gyorsabb forgást is kívánt,

mint a kerék.

A csavargzösökön alkalmazott gzgépek kö-zül megemlíthetk : a pörölygép ; ez gzkalapács-hoz hasonlít és különösen tengerentúl közlekedG.-kon van használatban. Ezen gépnek elnye atöbbiek felett az, hogy minden egyes részébenkönnyen hozzá lehet férni, amely körülmény ahajókon általában, de a még szkebb helyi viszo-

nyoknál fogva különösen kereskedelmi hajókonnagyon fontos. Az ilyen legegyszerbb gép egyhengerbl áll, mely két oszlopon nyugszik és egyikoldalán a gzsürítt, a másikon a gzváltogatót(kormánymvet) viseli. A keresztfejnek ós a ten-

gelycsapnak összeköttetését a forgattyurúd esz-

közli, a tengely egyenletes forgatását pedig egy, aforgattyutengelyen ül egyenz kerék végezi.

Az ikerpöröly-géyék. az elbbitl csak abban kü-lönböznek, hogy mindegyik gépnek két hengerevan, továbbá, hogy a gözsürít az elnyösebb súly-

kiegyenlltés végett inkább a hajó középvonalábanfekszik. Ezen gépek a jelenben már csaknem ki-

zárólag mint compound-gépek építtetnek, me-lyeknek magas gznyomású hengerei vagy azalacsony nyomású hengereken, vagy pedig mel-lettök állíttatnak fel és a dugattyurudak egy kö-

zös tengelyt forgatnak. A legnagyobb elterjedés-

nek a kereskedelmi hajókon a hármas- és négyes-kiterjedés (triple és quadruple expanziós) gépekörvendenek. Nagy elterjedésük fleg azon körül-

ménynek tulajdonítandó, hogy üzemük az általuk

kifejtett munkához viszonyítva a lehet leggazda-

ságosabb, ami ezen géprendszernél azáltal éretik

el, hogy a kazánban fejlesztett magasnyomásúgz a hajógép els (magasnyomású) gzhengereután egy második (kisebb nyomású) hengerbe juts így tovább mindaddig, míg az utolsó (alacsony-

nyomású) hengerben teljesen kihasználva a sü-

rítbe kerül. A már föntebb ismertetett turbinás-

gépen kívül végül a folyékony tüzelanyagra be-

rendezett ú. n. motoros gépekrl vagy hmótorok-ról is kell említést tenni. Ily gépek néhány évvel

ezeltt csak kisebb hajókon, fleg yachtokon és.

halászjármüveken alkalmaztattak ; 1912 óta azon-ban már óceánjáró hajókon is használtatnak s

egyszer kezelésük és gazdaságos üzemük követ-

keztében valószínleg rohamosan el fognak ter-

jedni.

A G. története 1681. kezddik, midn Papina gznek, mint hajtóernek a hajókon való al-

kalmazását ajánlotta. Papin az általa szerkesz-

tett kerekes hajóval 1707. megkisórlette a Fuldafolyón Casselböl Mündenbe és onnan a tengeren

Angliába utazni. Útközben azonban ellenséges

indulatú hajósok hajóját elpusztították, ami any-

nyira elkeserítette ót, hogy a további kísérlete-

zéssel felhagyott. 1753-ban Bernoulli a hajó-

motorról írt 8 a párisi akadémia által els díjjal

jutalmazott munkájában a szélkerék módjárakészült csavarnak alkalmazását ajánlotta. 1764r

ben Euler is foglalkozott a hajócsavarnak kér-

désével 8 ugyancsak a szélkerékhez hasonló szer-

kezet csavart jelezte a legmegfelelbbnek. Fran-ciaországban 1774. Anssiron ós 1775. Périerkészítették az els gzcsónakokat. Angliában1788. Miller alkalmazott a Forthi-öbölben meg-ejtett kísérleteinél els ízben gzgépet kerekeshajójának hajtására. Amerikában 1787. Fitchós Bumsey kísérleteztek gz, illetve a víz ellen-

hatása (reakciója) által hajtott jármúvekkel.1802-

ben Symingtonnák sikerült Watt-féle gzgéppelés tatkerékkel felszerelt hajójával a Forth- és

Clyde-csatomán két dereglyét 3*25 angol mér-föld óránkénti sebességgel vontatnia. Az ameri-

kai Fulton 1807. G.-jával New Yorkból Albanybatett utazása alkalmával 4 tengeri mérföld sebes-

séget ért el. Ezen D. Glermont nev G. 42'67 m.hosszú, 34"57 m. széles volt s mindkét oldalán

4"7 m. átmérj lapátos kerékkel volt ellátva. Agzgép 20 lóert indikált s a kerekek percenként

Gzhajózás — 733 Gzhajózás

20 fordulatot tettek. A próbajárat után e hajó sze-

mélyszállításra használtatott fel s ezzel a gzhajó-zás megvoltalapítva. Fultonkisérletei oly sikerrel

jártak, hogy Észak-Amerikában 1812. már ötven-nél több folyamhajó épült. 1818-ban bocsáttatott

New Yorkban vízre a New York—Liverpool

—

Szent-Pétervári vonalra rendelt Savannah nevháromárbocos G. s els savannah—liverpooliütját, 18 napon át gzervel haladván, 26 napalatt fejezte be. Európában az els üzembehelye-zett G.-t 1812. Wood építette s ugyanekkorThomson és Bobertson is építettek G.-kat. Azangol hajóépítészet ezután gyors fejldésnek in-

dult. 1815-ben Angliában már 20 és 1823-ban160-nál több G. közlekedett. 1825-ben egy angolvitorlás hajó a gzert kisegít hajtóerkónt hasz-

nálta fel 8 egy másik angol G. 113 nap alatt tette

meg els útját Kelet-Indiába kizárólag gzer-vel. 1830-ban AngUának 315 G.-ja volt s öt évvelkésbb 538. 1833-ban építette Lány az els angolhadi G.-t, mely vitorla használata nélkül kelt át

az Atlanti-óceánon. A G. történetében igen fontosezerepet játszik a csavar, mint motor. Az elshasználható hajócsavart Réssel József szerkesz-

tette 1829. Triesztben. 1836-ban Smüh kísérlete-

zett jó eredménnyel Angliában az általa feltalált

hajócsavarral. A sikerült próbák után az angoltengernagyi hivatal egy nagyobbméretü csavar-gzösnek építésével bízta meg. B hajónak — azArchimedesnek— próbajárata 1839. oly kitnensikerült, hogy ettl az idtl kezdve a hajócsavarmindenütt alkalmazást nyert. Angliában csak-hamar nagy gzhajózási társaságok alakultak s

1843. bocsáttatott vízre a Brunel által épített

els óceánjáró, vasból készült csavargzös, aGreat Britain. E hajó 98 m. hosszú ós 15 m. szé-

les volt s 3500 tonna hordképességgel bírt ; négy2000 indikált lóerejü géppel és négyszárnyú hajó-

csavarral volt ellátva. Említésre méltó a Dupuyde Lme által 1848—52. épített Napóleon nevhadi csavargzös, mely közel 14 tengeri mérföldsebességet ért eL

Ezen id óta a csavargzösök építése óriási

fellendülést tüntet fel s e hajók nemcsak számszerint gyarapodnak rohamosan, hanem nagyságtekintetében is — különösen az utóbbi években— szinte hihetetlen méreteket érnek el. A G.-kóriási méreteivel szükségképen lépést tart a gz-gépeknek teljesítképessége, mely a legnagyobbóceánjáró G.-knál manapság már a 60,000 indi-

kált lóert is meghaladja. V. ö. Ottó Schlick, Hand-bu3h für den Eisenschiffbau (Leipzig 1890) ; TheNautical Magaziné (Volume LXXVII. n. 3., 1907)

;

See-Berufsgenossenschaft, Vorschriften über denFreibord í'ür Dampfer etc. (1908) ; H. Paasch, VomKiél zum Plaggenknopf, lUustriertes Marine-Wörterbuch (Hamburg 1894).

Gzhajózás (térképpel), a hajózásnak azonneme, melynél a természetes mozgató ert a gzerejével helyettesítik. A G. a széltl és tengeri ára-

moktól nagy mórtékben független lévén, a gzhajójóformán mindenkor a legrövidebb utat választ-

hatja és ennek következtében az utazást a lehetleggyorsabban teljesítheti, ami különösen a rom-lásnak kitett áruk szállításánál igen fontos. A ha-

józó és kereskedelmi körök a vüágforgalomban a

minden téren tapasztalható verseny hatása alatt

az áruknak gyors továbbítására a legnagyobb súlyt

helyezik, minek természetes következménye, hogyaz ezen követelményt kinem elégít vitorlahajózása gözhajózással szemben rohamosan csöklcent,

úgy, hogy manapság az elbbi az utóbbival szem-ben egészen alárendeltjelentséggel bir. A G.-nakkülönösen a tengeri államok gazdasági fejldésérevan nagy hatása. Nagybritanniában az árúfor-

galmat majdnem kizárólag a G. bonyolítja le,

de más fejldött államokban, mint pl. Német-,Francia-, Olaszországban, Hollandiában, Belgium-ban stb. az árúforgalom közvetítésében a G. szin-

tén rendkívül fontos szerepet játszik. Hazánkbanis a kereskedelemnek és iparnak feHendiüése szo-

ros összefüggésben áll a G. fejldésével. Kor-mányunknak az a törekvése, hogy új G.-i vonalakrendszeresítése által a világforgalomban tért hó-dítsunk, nagy eredménnyel járt, amennyibensikerült különösen nyersterményeink számára oly

külföldi piacokat meghódítanunk, amelyek csaknéhány évvel ezeltt kizárólag idegen államokáltal láttattak el. Külkereskedelmi forgalmunk-nak nagyarányú növekedése ketts irányban fo-

ganatosított állami intézkedéseink következtébenállott el, tudniillik az Adria (1. o.), a Magyar-Horvát (1. 0.) és a Magyar-Keleti (1. o.) tenger-

hajózási r.-t.-oknak a velük megkötött s a leg-

utóbbi években létrejött külön egyezmények által

kiegészített szerzdések alapján való rendszeres

állami segélyezése és szabadhajózási vállalataink-

nak az 1906. életbeléptetett szabadhajózási tör-

vény alapján beszerzési és járatsegélyekbonvaló részesítése által. Említett hajózási vállala-

taink a szerzödésszabta állami támogatás révéntengerhajózási szolgálataikat jelentékenyen kiter-

jesztették, s ezáltal lehetvé tették azt, hogy kivi-

teli és behozatali forgalmunk számára a Földközi-

tenger nyugati és fontosabb keleti kikötivel, to-

vábbá a nyugateurópai, délamerikai és ausztráliai

kikötkkel menetrendszer járatokat tartsanakfenn. A szabadhajózási törvénynek üdvös hatásapedig abban nyilvánult, hogy a már fennállott hajó-

zási vállalatainkon kívül újabb vállalatok — köz-tük a rohamos fejldést felmutató Atlantíca-tár-

saság — keletkeztek, melyek a mindenkori for-

galom igényeinek megfelelleg teljesítvén jára-

tokat, kiviteli és behozatali forgalmunknak lebo-

nyolításában hathatósan közremködnek. G.-unkfejldésének történetében kiváló fontossággal bir

a hajózás biztonsága és a hajózási szolgálatnak

ellátása tárgyában 1912. az osztrák kormánnyalegyetértöleg megállapított rendeletnek életbe-

léptetése. Ez a rendelet mindazon elírásokatmagában foglalja, amelyek tengeri kereskedelmihajóinktól úgy a hajótest szerkezete, építése és

berendezése, mint a hajóknak menteszközökkelvaló felszerelése s végül a hajószolgálatnak ellá-

tása tekintetében a hajózás biztonsága érdekébenmegkivánandók. A rendelet lényege abban áll,

hogy a magyar személy- és árúszállító hajók id-szaki állami vizsgálatoknak vettetnek alá, annakmegállapítása végett, hogy azok állandóan azelírásnak megfelel állapotban vannak-e tartva

s el vannak-e látva a hajózás biztonságát célzó

berendezésekkel és felszerelésekkel. Személyszál-

Gzhajózás — 734 Gzhajózás

Utó hajóknál e vizsgálat, melyet a fiumei m. kir.

tengerészeti hatóság végez, két évi, árúszállító

hajóknál négy évi idközökben lesz megtartva. Avizsgálat fleg a hajók jókarban tartásának meg-állapítására terjed ki, míg a hajótest szerkezeté-

nek és építésének alkalmas volta az illet hajó-

tulajdonos által valamely a magyar kereskedelem-

ügyi miniszter által elismerthajóosztályozási inté-

zettl kiállított osztálybizonyítvánnyal (ném.

Klassenzertiflkat) is igazolható. Az állami hajó-

vizsgálatok alkalmával a hajótest csak abban azesetben vétetik szintén vizsgálat alá, ha az il-

let hajó nem bír osztálybizonyltvánnyal. Amegtartott vizsgálatok eredményéhez képest agzös hajózási engedélyt kap, mely a hajótu-

lajdonost a hajózás üzésére jogosítja. A bizton-

sági rendelet ezenkívül elírásokat is tartalmaz

az utasok és hajószemélyzet számának megálla-

pítására, továbbá azoknak elhelyezésére, ellátá-

sára és kiszolgálására nézve ; felsorolja azokat amenteszközöket (ú. m. csónakokat, menttuta-jokat, ment-gyrket s öveket stb.), melyek-kel a hajónak tonnatartalmához és a szállítható

személyek számához mérten ellátva kell lennie

;

elírja a tzveszély ós a hajó lékesedésének

elhárítását célzó berendezéseket, illetve a be-

következett tz vagy lék esetén teend intézke-

déseket. A rendelet továbbá elírja az utasok és

hajószemélyzet elszállásolására szolgáló helyi-

ségeknek (ú. m. hajófiilkéknek, társas termeknek,közös hálóhelyiségeknek stb.) világítási, ftési és

szellöztetési berendezéseit, megállapítván azontérfogatot és fedélzeti sétahelyet, melyre az utas-

nak, illetve hajószemélyzetnek igénye van s kü-

lönös figyelmet fordít arra, hogy tömegszállí-

tással s fleg a kivándorlók továbbításával fog-

lalkozó hajók ne csak biztonsági, hanem egészség-

ügyi szempontból is kifogástalan állapotban le-

gyenek; határozmányokat tartalmaz a hajóktúlterhelésének meggátlása céljából, a vizsgáló

hatóságnak különös feladatává téve, hogy ellen-

rzést gyakoroljon az iránt, vájjon a hajó azelírt szabadmerülési bizonyítvánnyal (ang. Free-board-Certiflcate) el van-e látva s nem merül-emélyebbre az abban megállapított merülési vo-

nalnál ? B rendelet szabályozza továbbá a fedél-

zeti és gépészeti szolgálatot, megállapítva a rend-

szeres szolgálat elláthatása céljából a hajó típusa

és útja szerint szegdtetend hajótisztek és gépé-szek számát, ezzel kapcsolatban felsorolva azokata kazán- és gépfelszorelési tárgyakat, valamint acsillagászati, hajózási és légtünettani mszereket,segédkönyveket, tengerészeti térképeket stb.,

melyekkel a hajóknak ellátva kell lenniök. A hajó-

zás biztonságára vonatkozó rendeletnek igen fon-

tos részeit képezik továbbá azok a rendelkezések,

amelyek az utasoknak tengeri baleseteknél (tz,lék, hajótörés, összeütközés) követend maguktar-tását szabályozzák. A baleseteknél köztudomásszerint igen gyakran elforduló fejetlenségnek és

zrzavarnak lehetleg elejét veend, a rendelet

mmden egyes utasnak mindjárt a hajóra szállás

után kijelöli azt a mentcsónakot, melybe a hajóelhagyása esetén be lesz osztva, valamint könnyenhozzáférhet és szembeötl helyeken kifüggesztettvészjegyzékben megjelöli az utasok által tz és

lék esetén felkeresend gyülekezési helyeket,

nemkülönben ugyancsak kifüggesztett hirdettáblákon felhívja az utasok figyelmét a mentö-övek elhelyezésére és ezeknek használati módjára.Különös gondot fordít a rendelet arra, hogy acsónakok kilódítása és vizrebocsátása gyorsan ésbiztosan eszközöltessék s e célból elírja, hogy alegénység a csónakok kezelésében állandóan gya-koroltassék. A tengerészeti hatóság által gya-korlandó hajóvizsgálatokon kívül a magyar teng.

keresk. hajókon meghatározott idközökben ahazai kikötkbl való elindulásuk alkalmával azillet révhivatal .által hajószemlék is tartatnak.

E szemlék fként annak megállapítására szorít-

koznak, vájjon az indulásra kész hajók tényleg

üzemképes állapotban vannak-e, nevezetesen el

vannak-e látva az elírt üzemfogyasztási anya-gokkal, élelmi szerekkel, ivóvízkészlettel, orvosi

szerekkel stb., továbbá a csónakok s egyéb ment-eszközök jókarban s azonnali használatra készentartatnak-e ? A hajózás biztonságára vonatkozókorszer elírásoknak életbeléptetése az idegenteng. államoknak is állandó gondját képezi s kü-lönösen az 1912. elpusztult Titanic gzösnek bor-

zalmas katasztrófája késztette egyes államok kor-

mányait arra, hogy egyes általános alapelvek

tekintetében nemzetközi megállapodás létesítésére

törekedjenek. Az erre vonatkozó tárgyalások márigen elrehaladtak, úgy, hogy a megegyezés afbb teng. államok között elreláthatólag hama-rosan létrejön s ezzel a G. a biztonság szempont-jából a fejlödéBnek új korszakába fog lépni.

Az alábbiakban a legfontosabb magyar és ide-

gen hajózási vállalatokat ismertetjük hajóállomá-

nyuk tonnatartalmának és az általuk fentartott

fbb hajózási vonalaknak feltííntetésével

:

Magyar hajózási vállalatok.

1. Az Adria m. kir. lengerliajózási r. t. 33 gzössel,68,394 Cssztonnatartalomal. Az állammal kOtCtt s az 1901.

VII. t.-c. be iktatott szerzdés alapján 1.400,000 K évi

segélyben részesül, melynek fejében a következ járato-

kat köteles Fiumébl fenntartani : évenként 12-t Qlasgowba,12-t Leithba v Nyugat-Európa egy más kikötjébe, 12-t

Londonba, 24-et Liverpoolba, 12-t Hull v. Newoastleba,i2-t Rouenba v. Észak-Franciaország egy más kikötjébe,12-t Bordeauxba, 52-t Barcelonába v. Va enciába, 72-t

Olaszország és Szicília fontosabb kikötinek, valamintMáltának érintésével Marseilleba, 6-ot Hamburgba vagyKopenhágába, Antwerpen v. Rotterdam v. Amsterdamérintésével, 12-t Brazíliába, 12-t Antwerpenbe v. Rotter-

damba V. Amsterdamba, 12-t Portugália egy kikötjébe s

havonként egy járatot az északafrikai fontosabb kikötkbe,úgyszintén az összes itt felsorolt kikötkbl ugyanannyijáratot Fiúméba. Ezenkívül a társaság a kereskedelemngyiminiszterrel létrejött kUlön egyezmény alapján külön állam-

segély fejében Fiume és Marokkó kiköti között is tart

fenn menetrendszer járatokat, valamint a spanyolországi

déli gyümölcs behozatalának elmozdítása érdekében aspanyolországi járatok számát is szaporította.

2. A Maqyar-Horvát teng. göihaj. r. t 43 gzössel,

14,647 össztonnatartalommal. A t. szolgálatát az 1901. X.

és XI. t.-c.-ekbe iktatott szerzdések, valamint az állam és

a t. között 1910., 1911. és 1912. létrejött ideiglenes egyez-mények szabályozzák. A szerzdések alapján járó 590,000

K és az ideiglenes egyezményekkel folyósított 1.244,998

K vagyis összesen 1.834,992 K állami segély fejében a t.

a következ járatokat köteles Fiumébl kiindulólag fenn-

tartani: hetenkint 4 gyorsjáratot Cattaróba, 3 at Met-

kovichba, 2 árújáratot Cattaróba, 1-et Vallegrande és

Lagostába, 1-et Ragusába, 1-et Brazza és Qelsába, letZengg—Zárába, 1-et Lussingrande—Zárába, 1 gvorsj ara-

tót Abbázia—Arbébe, 1 árujáratot Zengg—Arbebe. 3atIsztria—Triesztbe, 2-t Pólába, 1 gyorsúáratot Pólába, 2 árújá-

ratot Póla— Rovignóba, 2 gyors-és 2 árújáratot Lassinpicco-

lóba, 6 járatot Carlopago—Pagóba, 3-at Obrovazzóba, télen

VILAGF

JREVAI-LEXIKCW.

SEVAI-KARTOGRAFIA.

Gzhajózás — 735 — Gzhajózás

2-t és nyáron 6-ot Velencébe, télen 2-t és nyáron 3-at An-conába, 1-et Ravennába ; kéthetenként 1-et Dalmácia—Al-

bánia—Patrasba, 1-et Obottiba s ehhez csatlakozva 1-et

Obotti és 8. Giovanni di Medua között; naponkint 2 járatotliOTranába, 1-et Vegliába, 1-et Chersóba, 1-etZenggbe, 4-etCirkvenica—Noviba, télen 2-t és nyáron 3-at Buccariba.

3. A Magyar—Keleti tengerhajózáii r. t. 10 gzössel,32,839 Cssztonnatartalommal. A t. szolgálatát 1898. az állam-mal kötött szerzdés, valamint az ennek kiegészít részétképez s az 1911. és 1912. létrejött ideiglenes egyezményekszabályozzák. A t. a szerzödésszabta évi 180,000 K fejébenGalatz és Konstantinápoly között menetrendszer járatokatköteles fenntartani, az egyezmények alapján pedig Fiumeés Ausztrália között évenként 12 rendes járatot teljesítem,

mely utóbbi szolgálmányért járatonkint 125,000 K segély-ben részesül. Az ausztráliai járatokért esedékes segélyenkívUl a t. által fizetett Szuez-csatornai illeték is meg-téríttetik az állam által a t. Javára. Ezen szerzdéses szol-

gáim ányon fellll a társaság szabadhajózást is úz és pedigrendszerint az aldunai és holland v. német kikötk között.

i. Aa AtHntica tg. 11 gzössel, 43,836 össztonnatar-talommal.

5. A Magyar-?! orvát szabadhajózási r. t. 6 gzössel, 22,666össztoonatartalommal.

6. Az Oriente r. t. 6 gzössel, 26,405 tonnatartalommal.7. A Sodich János és Tsai t. 1 gzössel, 2531 tonnatar-

t^ommal.8. Az Indefleienter r. 1. 1 gzössel, 2333 tonnatartalommal.9. A Qrnhut és Tsa r. t. 1 gzössel, 992 tonnatarta-

loromal.10. A Hrvatska r.t.4 kis gzössel, 593 tonnatartalommal.Ezek a társaságok az 1., 2. s 3. alatt említett szerzdéses

társaságok, valamint a Hrvatska t. kivételével szabadhajó-zást znek, a mindenkori konjunktúrákhoz képest szállítvánrendszerint tömegárukat Fiúméba és Fiumébl. A Bü^atska t.

a magyar-horvát tengerpart mentén, valamint Fiume ésAbbázia között tart fenn menetrendszer járatokat.

Osztrák hajózási vállalatok.

1. Az Oszir. Uoyd haj. r. t. 64 gzössel (köztük 8 iker-csavaros és 2 hármascsavaros), 221,515 t.-tart. A t. az osz-trák kormánnyal kötött szerzdés alapján tart fenn Trieszt-bl kiindulólag keletázsiai, középtengeri és adriai kikötkkelmenetrendszer járatokat. Legfontosabb vonalai : aj A kelet-ázsiai viszonylatban : Bombayi gyors vonal (2-szer havonként),kalkuttai vonal (2-szer havonként), Köbe—yokohamai vonal(l-szer havonként), 8hanghai-i vonal (l-szer havonként): bj

A Földközi-tengeri viszonylatban 1 heti idközökben; akonstantinápolyi gyors vonal, a Brindisi— alexandriai gyorsvonal, a szíriai vonal, a görög—keleti vonal, a batumivonal és végül az Odessa— nikolajeffl vonal; cj Az adriai

viszonylatban : A velencei vonal (3 hetenként), a cattaróigyors vonal (3 hetenként), a spizzai vonal (1 hetenként),az albán vonal (1 hetenként), a szkutarli vonal (1 hetenként).

2. Az Austro-Amerieana haj. r. t. 32 gzössel (köztük7 ikercsavaros), 153,104 t.-tart. Fbb vonalai : A Trieszt—newyorki heti vonal személy- és áruszállítással, a Trieszt—buenos-ayresi vonal (2 heti idközökben). E vonalon flegkivándorlók szállíttatnak, miért is az e vonalra beállított

hajók rendeltetésükhöz képest különleges berendezésselbimak.

3. A Dalmaiia haj. r. t. 34 kis gzössel, 9110 t.-tart.

As osatr. kormánnyal kötött szerzdés alapján Triesztblkiindulólag menetrendszer járatokat indít dalmát kikö-tkbe.

4. A Eagusea ItaJ. t. 5 kis gzössel, 2798 t.-tart. Menet-rendszer vonalakat ta/t fenn Dalmácia és Olaszország keletikiköti kzött.

5. Az Isiria-Trieste t. 11 kis gzössel, 2119 t.-tart. Azisztriai part mentén tart fenn napi járatokat.

6. Matiinotich és fia t. 1 gzössel, 4759 t.-tart. Triesztés Spalato között közlekedik (hetenként 2-szer).

7. Navigazione Generálé Amtriaca Gerdimieh A Co. t.

10 gzössel, 38,074 ton.-tart.

8. Tripcovich r. 1. 19 gzössel, 61,298 t.-t»rt.

9. Navigazione libera triestina 12 gzössel 41,263 t.-tart.

10. Bacich í Co. t. 10 gfzössel 37,627 t.-tart.

11. Napried i. 7 gzössel, 18,195 t.-tart.

12. A Lussino t. 4 gzössel 15,092 t.-tart. A 7—12. alatt

felsorolt, valamint a Prem%ida és Tsai, Unione, Maitinotiehés Tsa 8 végül a Cosulich G. és F.-féle osztr. haj. vállalatokbajóikat a szabadh^ózásban foglalkoztatják s a teljesített

járatok után az utazás terjedelméhez arányítva az osztr.

kormány által segélyezésben részesíttetnek.

Ang^ol hajózási vállalatok.

1. Peninsv,lar & Orientál Steam Nav. Co. 66 gzössel(köztük 46 i kercsavaros), 493,784 össztonnatartalommal.

Fbb vonalai : London—Bombay (hetenként), London—Cal-

cutta (kéthetenként) és Brindisi—Ceylon express v. (heten-

ként).

2. Ounard Steantship Co. Ltd. 23 gzössel (köztük 11ikercsavaros, 1 hármascsavaros turbinás és 2 négycsavarosturbinás) 261,109 t.-tart. Fbb vonalai : Liverpool- New York,Liverpool—Boston, Liverpool—Hávre,London—8outhampton,Québec—Montreal és Liverpool—Fiume—New York. Ezutóbbi magy. kivándorlási vonal.

3. White Star Live t. 36 gzössel (köztük 29 két- ós 4tiáromcsavaros), 488,100 t.-tart. Fbb vonalai : Sonthampton

—

New Y'ork, Liverpool—New York (hetenként), Liverpool-Boston (15 naponként), Liverpool—Montreal, Liverpool

—

Portland, Liverpool—Ausztrália, Liverpool—New-Zealand,London—New-Zealand, New Y'ork-Földközi tengeri kikötkés Boston— Földközi tengeri kikötk.

4. Royal Mail Steam Packet Co. 52 gzössel (köztük 13két- és 2 háromcsavaros), 272,695 t.-tart. Fbb vonalai

:

Bouthampton—New Y'ork, Southampton—La Plata, London

—

Madeira, London—Kina—Japán és London—Ausztrália

—

New-Zealand.5. Union- Castle Mail Steam ship Co. Ltd. (röv. Castle

Line) 41 gzössel (köztük 11 kétcsavaros), 318,037 t.-tart.

Fbb vonalai: London—Dél- és Kelet Afrika, London-Kelet-Afrika (15 naponként).

6. Elsmich Steam Shipping Co. Ltd. 7 gzössel, 26,478

t.-tart.

7. Shaw SaviU & Albion Co. Líd. 17 gzössel (köztük 13kétcsavaros), 151,418 t.-tart. Fbb vonala : London—New-Zealand (havonként).

8. British India Steam Nav. Co. Ltd. 112 gzössel (köz-

tük 18 kétcsavaros és 5 háromturblnás), 488,766 t.-tart. Fbbvonalai: Calcutta—Rangoon, Calcutta-Straits, Calcutta-Burma, Calcutta—Moulmein, Calcutta—Japán, Rangoon

—

Negapatam, Rangoon—Melgai, Rangoon—Maliwoon, Mad-ras—Btralts, Penang—Singapore, Rangoon—Malabar, Cal-

cutta—Bombay, Calcutta—Maurice, Bombay—Karachi, Bom-bay—Kelet- és Dél-Afrika, Aden—Zanzibar, London— Calcutta.

9. Orient Line t. 9 gzssel (köztük 7 két- és 1 három-csavaros), 97,391 t.-tart. Fbb vonala : London—Ausztrália

(15 naponként).10. Anchor Ltne t. 19 gzössel (kztük 4 kétcsavaros',

110,922 t.-tart. Fbb vonalai ; (Jlasgow—New York (heten-

ként), Liverpool—Bombay és Liverpool—Calcutta (havon-ként).

11. Pacific Steam Navigation Co. 42 gzössel (köztük 20két- és 3 háromcsavaros), 212,643 t.-tart. Fbb vonalai :

Liverpool—Lissabon—La Plata—Peru, Liverpool—Hávre

—

La Plata—Peru (15 naponként).12. Orders * Handford S. S. Co. Ltd. 6 gzössel, 18,452

t.-tart.

IS.Leyland Line t. 44 gzössel, 268,665 t.-tart. Fbb vonalai-

Liverpool—New York—Philadelphia, Boston—Mexikó—NewOrleans (15 naponként).

14. Bla7id Line t. 7 gzössel, 4165 t.-tart. Fbb vonala

:

Gibraltár—Tanger (3 hetenként).

15. Lamport A Holt Line t. 40 gzössel (köztük 4 két-

csavaros), 296,734 t.-tart. Fbb vonalai : New York—LaPlata, New Y'ork-New Orleans, New Orleans—Antwerpen,Glasgow-London—Rio de Janeiro— Buenos Ayres (15 napon-ként), Southampten-Buenos Ayres (15 naponként) és

Anglia—Dél- és Nyugat-Amerika (havonként).16. Oeean Steamship Co. Ltd. 41 gzössel, 264,892 t.-tart.

17. DenhoPm, Poud t Co. 7 gzössel, 7685 t.-tert.

18. Bucknall Steamship Lines Ltd. t. 29 gzössel (köztük

3 kétcsavaros), 223,807 t.-tart. Fbb vonala : London—Kelet-Afrika (hetenként).

19. Asia Minol Steamship Co. Ltd. 3 gzössel, 3701 t.-tart.

Fbb vonala : Alexandria—sziriai kikötk (4—5 naponként).20. China Mutual Steam Navigation Co. Ltd. 21 gzös-

sel, 118,924 t.-tart. Fbb vonalai : Penang—Yokohama, Hong-kong—Hankow, Singapore—Java, Singapore—Hongkong

—

Yokohama, Penang—Manila—Hongkong.21. P. Henderson <t Cos Line t. 11 gzössel, 79,116

t.-tart. Fbb vonala : Glasgow—Rangoon (15 naponként).22. British and African Steam. Nav. Co. 38 gzössel

(köztük 3 kétcsavaros), 102,974 t.-tart. Fbb vonalai : Liver-pool—Rotterdam—Délnyugat- és NyugatrAfrika fbb kiköti.

23. Imperial Direct Line Ltd. t. 3 gzössel, 6690 t-tart.

24. Afriean Steamship Co. 22 gzössel, 59,959 t tart.

Fbb vonalai : Liverpool—Nyugat- és Dél-Afrika, Liverpool

—

Jamaica (15 naponként).25. Elder Line Ltd. t. 28 gzössel, 86,199 t.-tart. Fbb

vonalai : Liverpool—Nyugat-Afrika, Liverpool—Dél-Afrika,

Bristol—Jamaica, London—Nyugat-Afrika, Hamburg—Nyu-gat-Afrika és Hamburg—Dél-Afrika (15 naponként).

26. Harrison Line t. 55 göaössel, 284.015 t.-tart. Fbb vonalai : Liverpool—Calcutta, Liverpool—Nyugat-India Liver

Gzhajózás — 736 — Gzhajózás

pool—Brazília, Liverpool—Vörös-tenger, Antwerpen, Swansea,

Glasgow és Liverpool—Csendes-óceán szigetei, Kalifornia,

arig. Columbia.27. Warren Line t. i gzössel, 23,519 t.-tart. Pöbb vo-

nala : Liverpool—St.-Louis (20 naponként).

28. Leith HtUl & Hamburg Steam Pücket Co Ltd. 35 g-zössel, 38.869 t.-tart. Rendes gözhajójáratai : Leith—New-castle, Leith—Sunderland, Leith—Hamburg, Leith—Bréma,Leith—Stettin, Leith—Danzig, Leith—Königsberg, Leith—Christiansand—Kopenhagen, Dundee—Hamburg, Glasgow és

Greenock—Hamburg.29. Wilson Line t. 85 gzössel (köztük 1 kétcsavaros),

210,580 t.-tart. Fbb járatai : Hull—Balti-tenger, Hull—Föld-közi- és Fekete-tenger, Hull—adriai kikötk.

30. The Cork Steam Skip Co. Ltd. 18 gzössel, 38,400

t.-tart. Fbb vonala : Liverpool — Manchester — Glasgow

—

Bouthampton—Cork—Preston-Belfast—Rotterdam— Amster-

dam—Dunkerque—Antwerpen—Ghent—Boalogne(hetenként).31. Swewright, Bacon & Co. 11 gzössel, 37.434 t.-tart.

32. Great Central RaUiDay t. 16 gzössel, 22,600 t.-tart.

Fbb vonalai : Grlmsby—Hamburg—Rotterdam—Gothen-burg—Christiania—Malmö.

33. Chr. Salvesen ic Co. 12 gzössel, 22,723 t.-tart. Fbbvonalai: Leith— Balti-, Földközi- és Fekete-tenger kikötni.

34. SJiarp A Co. Ltd. 4 gzössel, 2923 t.-tart.

35. EUermann A Popayanni Lines t, 13 gzössel (köztük

11 kétcsavaros) 56,110 t.-tart. Fbb vonalai : Liverpool-Földközi- és Fekete-tenger kiköti (5 naponként).

36. EUermann Line t. 6 gzössel (köztük 1 kétcsavaros)

9690 t.-tart. Fbb vonalai : Liverpool—Lissabon—Oporto(hetenként).

37. Great Eastem RailiDay t. 11 gzössel (köztük 5 két-

csavaros, 3 háromcsavaros), 17,500 t.-tart. Fbb vonalai az

angol és német kikötök között.

38. Stetcart & Esplen Lta. t. 5 gzössel, 26,150 t.-tart.

39. B. J. Outherlnnd & Co Ltd. 13 gzössel, 81,273 t.-tart.

40. R. M. Hudson le Sons t. 3 gzössel, 11,893 t.-tart.

41. Pello'/i Steamship Co. Ltd. 9 gzössel, 35,407 t.-tart.

42. Burns Steamship Co. Ltd. 18 gzössel (köztük 1 tur-

biaás) 21,457 t.-tart. Fbb vonalai : Glasgow—Belfast, Glas-

gow—Qrenoch—Belfast, Glasgow—Dublin, Glasgow—London-derry, Glasgow—Liverpool, Glasgow—Manchester (vala-

mennyi hetenként).

43. H. G. Harper * Co. 3 gzössel, 5945 t.-tart.

44 Olangow Se Sovihvcestern Railvoay Co. 10 gzössel,3905 t.-tart.

45. Austin Friars St. Shipping Co. 11 gzössel, 32.194

t.-tart.

46. Booth Steamship Co. Líd. 24 gzössel (köztük 4 két-

csavaros) 102,000 t.-tart. Fbb vonalai : Liverpool-Hávre

—

Lissabon—Madeira—Brazília (10 naponként).

47. ^oss Steamship Co. Ltd. 12 gzössel (köztük 2 két-

csavaros) 49,600 t.-tart. Pöbb vonalai : Liverpool—Glasgow—Gibraltár—Alexandria—Szíria—Kís-Azsia-Pekete-tengeri ki-

kötök (hetenként).

48. Hogarth & Helving S'npping Co. TJd. 19 gzössel,67,421 t.-tart.

49. Natal Line t. 12 gzössel, 45,100 t.-tart. Fbb vonalaLondon—Port-Natal (10 naponként).

50. Aberdeen Direct Line t. 6 gzössel, 34,440 t.-tart.

Fbb vonala : London—Délkelet-afrikai kikötk (15 na-

ponként).51. Oulf Transport Line Co. 9 gzössel 44,214 t.-tart.

Fbb vonalai : Liverpool—Galveston, Liverpool—New York-La Plata.

52. Star Line Ltd. t. 8 gzössel, 52.055 t.-tart. Fbb vo-

nalai : London—Ausztrália —New-Zealand.53. Great Eastem Raihvay í. 11 gzössel (köztük 5 két-

csavaros, 3 turbinás), 18,400 t.-tart. Fbb vonalai : Anglia-Hollandia és Antwerpen.

54. South Eastem And Cliatham, R. L. J. t 14 gzös-sel (köztük 6 kétcsavaros és 1 turbinás) 15,370 t.-tart. Pöbbvonalai: Dover—Calais, Polkestone—Boulogne (naponként).

55. New York And South-Ameriea Line t. 6 gzössel,48,700 t.-tart. Fbb vonalai : New York—Bahia—Punta Are-

nas—Valparaiso—Antofagasta—Iquique—Callao (havonként).

56. Uto Steamship Co. 3 gzössel, 6430 t.-tart. Fbb vo-

nalai : Liverpool—Cornwall—Somerset—Olaszország kiköti(15 naponként).

57. Balls & Stausfleld t. 5 gzössel, 12,991 t.-tart.

58. Atlantic Transport Co. Ltd. 11 gzössel (köztük 4ikercsavaros) 91,373 t.-tart.

59. Australasian United Stenm Navigation Co. 20 gzös-sel (köztük 6 ikercsavaros és 1 turbinás), 54,067 t.-tart.

60. International Mercantüe Maríné Co. and. Int. Navi-gntion Co. (ezeltt American-Line), 9 ikercsavaros gzössel104,373 t.-tart.

61. BaileyLine 3 gzössel, 4929 t.-tart.

62. Allan Bros íc Co. Ltd. (elbb Allan-Line), 24 gzös-sel (köztük 2 turbinás és 8 ikercsavaros), 166,373 t.-tart.

63. Amazon River Steam Navigation Co. (elbb Ama-zon St. Nav. Co.) 30 gzössel (köztük 20 ikercsavaros)

13,356 t.-tart. Az Amazon folyamon tart fenn menetrend-szer járatokat.

64. City-Line (v. EUermann Lines fiókja) 19 gzössel(köztüc 1 ikercsavaros), 104,500 t.-tart

65. Clan-Line (v. Cayzer, Irvinn & Co. Ltd.), 56 gzössel224,400 t.-tart.

66. General Steam Navigation Company, 25 gzössel(köztük 15 ikercsavaros) 72,300 t.-tart.

Ak északamerikai Egyesült-Államok hajózásivállalatai.

1. Canadian Pacific RaikDay and Ocean Service t. 22

gzössel (köztük 10 két csavaros, 1 háromcsavaros) 183,090

t.-tart. Fbb vonalai: Liverpool—Japán, Liverpool—Kína

—

Aosztrália, Liverpool—New-Zealand—Kanada (15 naponként).

2. American Line t. 7 ikercsavaros gzössel, 75,126

t.-tart. Fbb vonalai : Southampton—New York, Liverpool

—

Philadelphia.

3. Oeeanie Steamship Co. 4 gzössel (köztük 3 kétcsa-

varos) 21,800 t.-tart. Pöbb vonalai : San-Prancisco—Honolulu

(3 hetenként), San-Francisco—Tahiti (38 naponként).4. Pacific Miii Steamship Co. 22 gzössel (köztük 5

kétcsavaros) 106.795 t.-tart. Fbb vonalai: San-Francisco—Honolulu— Japán— Kína— Manilla, San-Praucisco— Közép-Amerika—Panama, San-Prancisco—Los Angeles.

5. Ward Line t. 19 gzössel (köztük 7 kétcsavaros)

102,555 t.-tart. Fbb vonala: New York—Havanna—San-tiago—Veracruz—Tampico (hetenként)

.

6. Southern Pacific, Atlantic Steamship Lines t. 23 g-zössel (köztUk 4 kétcsavaros) 186,800 t.-tart. Pöbb vonala

:

New Orleans—New York—Havanna (15 naponként).

7. Hudson River Day Line t. 3 gzössel, 6430 t.-tart.

Fbb vonala : New York—Albany.8. Ocean Steamship Company, 9 gzössel, 43,175 t.-tart.

Fbb vonalai: New York-Savannah, Savannah—Boston(hetenként).

9. Mallory Steamship Co. 12 gzössel (köztük 4 kétcsa-

varos), 47,800 t.-tart. Fbb vonalai : New York—Florida,New York—Havanna (hetenként.)

10. Panama Rail Boád Steamship Line t. 6 gzössel,

35,100 t.-tart. Pöbb vonalai : New York—Panama (15 na-

ponként).11. New York And Portó Rico Steamship Co. 15 gzössel,

42,750 t.-tart. Fbb vonalai: New York—Portó Rico, NewOrleans—Portó Rico—Galveston—Port-Arthur (15 naponként).

12. Munson Steamship Line t. 2 gzössel, 6400 t.-tart.

Fbb vonala : New York—Nipe Bay—Puerto Padre (15 na-

ponként).13. Québec Steamship Co. Ltd. 6 gzössel (köztük 1 két-

csavaros) 20,048 t.-tart. Fbb vonalai : New York—8t.

Thomas—St. Croix— St. Kitts—Antigua—Guadeloupe—Mar-tínique—St. Lucia—Barbados—Demerara (14 naponként).

14. Goodtvich transit Co. 10 gzössel, 12,800 t.-tart.

15. New York and Orientált. 3 gzössel (1 ikercsavaros),

16,425 t.-tart. Fbb vonalai : New York, Manila, Kína,

Japán, HÉlvre, Dunkerque.16. Rickford A Black t. 6 gzössel, 12,862 t.-tart. Fbb

vonalai: St. John, Halifax, Demerara, Bermuda, St. Kitts,

Antigua, Dominica, Monserrat, St. Lucia, St. Vincent, Bar-

bados, Trinidad között (12 naponként) ; Halifax és San-

tiago di Cuba között (hetenként).

17. Norihem Navigation t. 9 gzössel, 18,687 t.-tart.

Fbb vonalai: Port-Arthur—Fort William, CoUingwood

—

Port-Arthur és Fort William, Sarnia—CoUingwood, Mackí-

nac—Sault Ste. Marié, CoUingwood -Sault 8te. Marié—Mackinac, Penetang és Parry Sound között.

18. The Texas Co. 6 gzössel, 14,139 t.-tart,

19. Quebeck S. S. Co. Ltd. 3 gzössel, 9530 t.-tart Fbbvonalai : New York—Bermuda.

20. Compania marittima. 5 gzössel, 3970 t.-tart. Pöbbvonalai: Cebu, Mindanao, Leyte és Samar kikötök között.

21. Femandez Hermanos i. 2 gzössel, 1702 t.-tart.

Német hajózási vállalatok.

1. Hamburg-Amerika Linie, 170 gzössel (köztük 6 iker-

csavaros és egy hármascsavaros), 1.188,414 t.-tart. Fbb vo-

nalai : Hamburg—New York, — Boston, — Philadelphia,—Bal-

timore, —New Orleans, —Québec, —Montreal, —La Plata,

—Kína, —Japán,—Ausztrália, —Brazüia, —Mexikó,—Afrika,

—Kanada, —India, —Kuba, -Franciaország, —Anglia,—Portugália, —Közép-Amerika, —Columbia, Genova—NewYork, Nápoly—New York, Antwerpen—Kanada, —Brazília,

—La Plata, —India, —Kuba, —Mexikó, Hávre -Brazília—India, —Kuba, —Mexikó, —Közép-Amerika.

Gzhajózás — 737 — Gzhsijözás

8. líorddeutseher Lioyd t. 123 gzössel (köztük 51 iker-

esavaros), 689,994 t.-tart. Fbb vonalai : Bréma—New York,—Baltimore, —Qalveston, —Savannab, —Cnba, —Brazillá,—La Plata, —India, —Japán, —Ausztrália, Ausztrália-Japán, Qenua—New York.

3. Deutsche Levante-Linie. 57 gzössel (köztük 34 iker-

•savaros), 148,009 t.-tart. Fbb vonalai: Hamburg—Bréma,Antwerpen—Bordeaux, —Newcastle, —Swansea, —Málta,

—Pireus, —Sziria, —Alexandria, —Jatfa, —Caifa, —Beirnt,

—Konstantinápoly,—Bnrgas,—Várna, —Constanza, —8zu-Bna, —Galatz, —BraUa, —Odessa, —Batum, Trapeznnt

—

Samsan, —Kerassonda, —Rotterdam, —Middlesborough,—Oran, —Algir, —Tunisz, —Trieszt, —Fiume, —Velence,—Ancona, —Bari.

4. Roland-Linie Akiien- GeseUschaft. 17 gzössel (köztük

11 ikercsavaros), 83,362 t.-tart. Fbb vonalai : Bréma—Ham-burg—Chil e—Peru.

5. Dampfschíffahrtageseílschaft tArgo>. 24 gzössel, 32,728

t.-tart. Fbb vonalai : Bréma—London, —Hull, —Beval—Rotterdam.

6. Hamburg—Bremen—Afrika-Linie. 13 gzössel, 67,950

t.-tart. Fbb vonalai : Hamburg—Bréma, —Rotterdam,—Antwerpen, —Dover, —Boulogne, —Southampton, —Ma-deira—Kanári-szigetek és a Nyugat-afrikai part kikötiközött.

7. Riekmers-Linie. 15 gzössel, 97,800 t.-t»rt. Fbb vo-

aala : Hamburg—Antwerpen—Liverpool.

8. Dampfschiffsrhederei nUnion' AktiengeseUseÍMft. 6

gzössel, 22,467 t.-tart.

Norvég Iiajózásl vállalutok.

1. Det Bergenske Dampsltibsselskab t. 37 gzössel, 37,851

t.-tart. Fbb vonalai: Bergen—Trondhjem—Hammerfest—Vadsö, Hamburg—Vadsö, Christiania—Hammerfest, Chris-

tiauia—Vadsö,Christiania—Trondhjem.Trondhjem-Hammer-fest.

2. Sondm/Jelds Norske S. S. Co. t. 7 gzössel, 8050t.-tart. Fbb tonala: Christiania—Hamburg.

3. Aktieselkapet det Selmerke Rederi t. 9 gzössel, 15,450

t.-tart. Fbb vonala: Trondhjem—Christiania.

4. The Steamship Co. 'Garonnet. 10 gzössel, 14,317t.-tart.

5. The Steamship Co. tAekert. 4 gzössel, 7794 t.-tart.

6. The Steamship Co. 'Glittev. 4 gzössel, 8347 t.-tart.

Ez utóbbi 3 társaság Christianiából kiindulva Norvégia,Svédország, Afrika és Ausztrália kikötibe tart fenn Jára-tokat.

7. Bochke A Co. 7 gzössel, 10,950 t.-tart. Fbb vonalai

:

Trondhjem, HuU, Preston, Liverpool, Manchester, Swansea,Antwerpen és Bréma.

8. Vesheraalens DampskfbssélskaJ) t. 12 gzössel, 7643

Francia hajózási vállalatok.

1. Compagnie des Messageríes Maritimes. 64 gzössel501,242 t.-tart. Fbb vonalai: Marseille—keleti kikötök és

a Fekete-tenger között, MarseUle—Alexandria és Beirut

között (hetenként), Marseille—Yokohama, Marseille—Mada-gaszkár között (félhavonként), Marseille—Ausztrália—New-Caledouia között (4 hetenként).

2. Compagnie Générale Transatlantique. 79 gzössel (köz-

tük 20 ikercsavaros, 4 hármascsavaros és 1 négyescsava-

ros), 551,578 t.-tart. Fbb vonalai: Marseille—Algir—Bi-serta, Bóne—Bonjie—Djidjelli—Málta—Oran—Kartagéna—Philippeville. Tuoisz—Sfax—Sousse között, Havre és NewYork között gyorsjáratok, Saint-Nazaire—Mexikó és az Antil-

lák között, Havre—Bordeaux és Haiti között. Uj vonala :

Havre és Kanada között.

5. Compagnie Frangaise de vavigation A vapeur Oyp.

Fabre et Oie. 10 gzössel (köztük 5 ikercsavaros), 78,150

t.-tort. Fbb vonalai : Marseille—Nápoly—New York—Lissa-bon—Providence—New York—Marseille ós Nyugat-Afrikaközött (két hetenként).

4. Compignia Marsigliese di nav. a vapore Ftaissinet et

Cie. 17 gzössel (köztük 4 ikercsavaros), 31,622 t.-tart. Fbbvonalai : MarseUle—a kontinens és Korzika között, napon-

ként postaszolgálat, Marseille—Genua—Pireus—Szmirna—Konstantinápoly ós a Fekete-tenger kiköti között (kéthe-

tenként), Marseille ós a nyugatafrikai part között (havon-

ként).

6. K Paquet et Cie. 15 gzössel, 58,100 t.-tart. Fbb vo-

nalai: Marseille—Konstantinápoly és a Fekete-tenger ki-

köti között (kóthetenkéut), Marseille—Gibraltár ós a ma-Mkkói kikötk között (hav. 2-szer), Oran—Tanger—Casa-blanca között (hetenként).

6. Compagnie Havraise PéninstUaire. 18 gzössel (köztük

k ikercsavaros), 81,500 t.-tart. Fbb vonalai : Havre—Ma-éagasakár, Havre—St.-Mauricius, Havre—Reunion, Havre

—

TaMiea, Havre^—Marokkó, Havre—Marseille.

Nagy Letríltona. VUJ. kSL

7. La Fédéraiion Maritime de Bretagne. 8 gözöaeel, 9683t-tart Fbb vonala : Nantes—Ausztrália és Kelet-Ázsiaközött.

8. Compagnie dea Bateaiue d, vapeur de la Gv/uteUntpe. 6gzössel, 473 t.-tart. Közlekedik a Guadelonpe-szigetekközött.

Olasz hajózási vállalatok.

1. Navlgazione Generálé Italiana t, 12 gzössel (köztük9 ikercsavaros), 85,498 t.-tart.

2. La Veloee t. 8 gzössel (köztUk 5 ikercsavaros), 45^59t-tart.

3. La Mediterranea t. 2 ikercsavaros gzösseL 1915 t.-tart.

Pöbb vonalai: Genova—Nápoly, Messina, Palermo (hetenkéntegyszer).

4. Lloijd Italiano t. 6 ikercsavaros gzössel, 39,37S t.-tart

5. Itália t. 6 gzössel (köztük 3 ikercsavaros), 30,865t.-tart.

6. Lloyd Sabaudo t. 6 ikercsavaros gzössel, 34,431

t.-tart.

7. Societá Nazionale di Servizi Marittimi 72 gzössel,160.483 t.-tart.

8. Societá Veneziano di Navigarione a Vapore 8 gzös-sel, 30,319 t.-tart.

9. NavigazUme Alta Itália t. 8 gzössel, 33,731 t.-tart.

10. Navigazione a Vapore delle Ferrarié detto Stato 15

gzössel (köztUk 3 ikercsavaros és 3 háromcsavaros), 151.463

t.-tart. Fbb vonalai: BzicLlia és Szardínia szigetek között.

11. Societá Comm. Italiana di Navigazione 16 gzössel,63,630 t.-tart.

12. La Sicania t. 12 gzössel, 10,579 t.-tart.

13. Societá Anonima di Navigazione a Vapore I\iglia

21 gzössel (köztUk 2 ikercsavaros), 15,710 t. tart. Fbb vo-nalai : Bari és Genova között a közbees olasz kikötök érin-

tésével; Velence—Ancona és dalmát kikötk (hetenként

háromszor).14. SicxUa Americana t. 3. ikercsavaros gzössel, 17,994

t.-tart.

15. Ligure-BrasUiana t. 4. gzössel (köztük 8 ikercsava,

ros), 16,146 t.-tart.

16. Servizi Marittimi del Baneo di Roma t. 4 gzössel-5676 t.-tart.

17. Societá Sieüiana di Nav. a Vapore 8 gzössel, 1079t.-tart.

18. Compagnia Napolitana dl Nav. a Vapore 10 gzös-sel, 3889 t.-tart.

Japán hajózási vállalatok.

1. NipponYusen Kaisha t. 74 gzössel (köztük 21 iker-

csavaros), 288,429 t.-tart. Fbb vonalai : Japán és Amerikaközött (kéthetenként) ; Ausztráliába (havonként) ; Európába(havonként).

3. Osaka Shosen Kaisha t. 112 gzössel, 167,187 t.-tart.

3. Toyo Kisen Kaisha t. 9 gzössel (köztük 1 ikerosava-

ros), 77,119 t.-tart. Fbb vonalai : Hong-Kong—San-Francisco

és Dél-Amerika között.

Holland hajózási vállalatok.

1. Rotterdam Uoyd t. 30 gzössel (köztük 3 ikercsava-

ros), 242,400 t.-tart. Fbb vonalai : Rotterdam, Southampton,Lissabon, Gibraltár, Marseille, Colombo, Bzumatra, Java.

2. Holland-American-L'ne. 19 gzössel (köztük 5 iker-

csavaros és 1 hármascsavaros), 203,400 t.-tart Fbb vona-

lai : Rotterdam—New York, Rotterdam—Baltimore—Boston—PhUadelphia—Newport—Montreal ; Rotterdam—Mexikó

—

New-Orleans ; Rotterdam—Savannah.3. tNederland' Royal-Mail-Line 30 gzössel, 116,393

t.-tart. Fbb vonalai : Amsterdam—Southampton—Lissabon

—

Algir—Genua—Port Said—Colombo—Sabong—Singapore-Batavia—Samourang-Surabaya.

4. Roynl Packet Steam Nav. Co., 85 gzössel, 148,056 t.-tart.

Fbb vonala : Singapore—Surabaya— Java.

5. Java—China—Japán-Line 8 gzössel, 36,614 t.-tart

Fbb vonalai : Surabaya—Hong-Kong—Amoy—Shanghai—M^i; Batavia—Köbe—Maji.

6. Royal Holland Lloyd í. S ikercsavaros gzössel, 24,000

t.-tart. Fbb vonalai: Amsterdam—Dower- Boulogne—LaCoruoa—^Vigo—Lissabon—Rio de Janeiro—Santos—Monte-

video—Buenos-Ayres.7. Rotterdam-London-Line 2 gzössel, 1691 t>tart Pöbb

vonala : Rotterdam—London.

Svéd hajózási váUalatok.

1. Stoekholms Rederiaktiebol >Svea» t. 70 gzössel, 59,546

t.-tart. Fbb vonalai : Lübeck—Kopenhága—Holmsund

—

Ursviken—Lulea (háromhetenként) ; Lübeck—Kopenhága—Örnsköld8vik_(hetenként) ; Lübeck—Norrköping (hetenként)

;

Gotenburg—Örnsköldsvik (hetenként); Gotenburg—Sunds-vjdl—llolmsund—Ursviken—Loto* (miiMien 3 héten); Ham-

OSzhajózAs — 738 - Gzhajózási Josr

barg—Btockholm (hetenként) ; Köln—DUsseldorf—Duisburg

—

Malmö—Stockholm ; Rotterdam—Amsterdam, Helslngborg—Malmö—Stockholm—Gene (kéthetenként).

2. Stvedish Sovih-Afrioan-Line Transatlantic S. S. Co.

10 gzössel (köztük 8 ikercsavaros), 58,260 t.-tart Pöbb vo-

nalai: Dél-Afrika, Ausztrália, a Balti-tengeri kikötök és

Ix>udon között.

3. RederiaktUbolagei Herd.miu i gzössel, 8000 t.-tart.

Pöbb vonalai : A Balti-, Földközi- és Fekete-tenger kikötiközött.

4. Adolf Bratt t Oo. 7 gzössel, 16,760 t.-tert.

Orosz hajózási vállalatok.

1. Ae Orosz Keresk. leng. Hai. t. 61 gzössel. 104.750

t.-tart Pöbb vonalok : Odessza—Konstantinápoly—Pireusz és

Alexandria között ; Odessza—Konstantinápoly—Szaloniki, to-

vábbá Odessza—Konstantinápoly—Batum és végül Odessza—Nikol^ev ós Rostov között.

2. Orosz önkénies t. 21 gzössel (köztUk 9 ikercsavaros),

95,417 t-tart. Fbb vonalai: Odessza— Vladivosatok, Vladi-

vosztok—Shanghai.

Spanyol hajózási Tállalatok.

1. Oompagnia Transatlaniica (Antes A. Lopez y Cia).

26 gzössel (köztük 3 négycsavaros), 133,899 t.-tart. Fbbvonalai : Barcelona—New York—Cnba—Mexikó. Barce-lona—Forte Rico—Cuba—Venezuela—Colombia. Barcelona

—

Bnenos-Ayres, Barcelona—Filippini-szigetek, Santander

—

Cuba—Mexikó—Pemando Pó.

2. Bchevarrietta y Larrinaga (MinesOB y Nayieros) 8 g-zössel, 19,301 t.-tart

3. Compania de Navegtunon Vaseo-Atturiatta 4 gzössel,12,200 t-tart. Fbb vonalai: Asturia—Vigo—Cadlz—Valen-cia és Barcelona közt.

4. Soeiedad de Navegaeion y Industria. 4 gzössel, 8300t.-tar. Fbb vonalai : Cadiz— Las Palmas—8ta Cruz de Te-neriíía—Sta Cruz de La Pálma.

Dán hajózási vállalatok.

1. Det forenede dampsklbsselskab aktiselskab i. 121 g-zössel, 15,609 t.-tart. Köbb vonalai: Kjövenhavn—Riga,Kjövenhavn—Danzig, Kjövenhavn—Königsberg, Kjöven-havn—Newcastle, Kjövenhavn—London, Stettin—Kjöven-

havn —We8tnorway,Kjövenhavn—Antwerpen.Kjövenhavn

—

Hamburg, Stettin—Kjövenhavn—Göteborg, Kjövenhavn—Boston, Kjövenhavn—New Orleans, Kjövenhavn—New York.

2. C. K. Hansen, Shipowner t 46 gzössel, 88,956 t.-tart.

Görög hajózási vállalatok.

1. Panellenica t. 10 gzössel, 17,824 t.-tart. Fbb vo-

niüai : Corfu és Konstantinápoly valamint Corfu és Trieszt

között.

2. Qondi hellén haj. t. 4 gzössel, 3150 t.-tart.

3. Cycladiki t. 6 gzössel, 5248 t.-tart Fbb vonalai:Pireusz és a Fekete-tenger kiköti között.

4. Papaleonardos t. 2 gzössel, 584 t.-tart. Fbb vo-

nalai : A Görög-tengeri szigetek között.

5. Mae Dovoald * H-rbour t. f. gzössel, 4660 t.-tart

Fbb vonalai: Pireusz—Konstantinápoly—Várna, Corfu

—

8ti Quaranta, Patrasz—Corfu—Brindisi, Pireusz—Volo—Sza-loniki, Pireusz—Volo, Pireusz—Szirusz—Andrósz.

6. Aehaia t. 3 gzössel, 1465 t.-tart. Fbb vonalai : Patrasz—Pireusz—Volo—Szaloniki—Cavalla—Dedeagacs, Patrasz—Zante—Catacolo.

Brazíliai hajózási vállalat.

lioyd Braziliero 64 gzssel, 100,576 t.-tart. Fbb vo-

nalai : Rio de Janeiro—Uruguay, Paraguay, Rio de Janeiro

—

New York.

Belga hajózási vállalatok.

1. Jitd. Star Line t. 12 gzssel (köztük 8 ikercsavaros),

119,573 t-tart. Fbb vonalai : Antwerpen—Dover—New York,Antwerpen—Philadelphia, Antwerpen—Boston, Antwerpen

—

Baltimore, Antwerpen—kanadai kikötök (hetenként).

2. Compagnie Belgt MarUime du Congo t. 5 gzössel,3 4-,200 t.-tart. Fbb vonala: Antwerpen—TenerifTa—Dakar

—

Gran Bassam-Boma—Madadi (15 naponként).3. Armement Adolf Deppe t. 38 gzössel, 129,850 t-tart.

Fiibb vonalai: Brest—Nantes—La Rochelle—Pallice—Bor-deaux—Bayonne, Antwerpen—Hamburg, Nantes—Bayonne—Hamburg ; Oran— Algir— Philippevüle—Bóna—Biserta—Tu-nis— Snez ; Montevideo— La-Plata—Buenos-Ayres—Rosa-rio—Bahia-Blanca. Közép-Amerika kiköti továbbá Kina,Japán és Szibéria kiköti között.

4. Oustave E. van dtn Btoeek t. 6 gzössel, 1890 t.-tart.

Fbb vonalai: Antwerpen és Amsterdam között.

Argentínai hf^ózási vállalat.

Sud Atlantiea t. 9 gzössel, 6860 t-tart. Fbb vonalai

:

Patagonia—Bahia-Blanca, Rio Grandé—Portó Alegre, Riode Janeiro—Paranagua—Antonina.

Török hajórási vállalat.

Navigazione Orientale t. 9 gzössel, 4378 t-tart.

Chilei hajózási vállalat.

Braun y Blanehard t. 2 gzössel, 2829 t.-tart. Fbb vo-nalai : Punta Arenas—Valparaiso—Maiinka—Castro—Pn-erto Montt—Calbuco—Ancud—Coronel és Talcahuano közt(havonként).

Portugál hnjózási vállalat.

Empreza Nációnál de Navegacáo 24 gzössel (köztük 7

ikercsavaros), 64,620 t.-tart. Fbb vonalai : Lissabon—Madeira—Portugál-Guinea, Lissabon—Nyugat-Afrika (ha-vonta kétszer).

A világforgalomban fenntartott legfontosabbG.-i vonalak a mellékelt világforgalmi térképenvannak feltüntetve. Az egyes teng. államok góz-hajóállományát, a hajók össztonnatartalmáiaknagysága szerint felsorolva, az alábbi összeállítás

mutatja

:

Angolország ... — ... ,

É.-Amerikai Egyesült-ÁllamokNémetország... —Norvégia

JapánHollandia ...

Svédország -

Oroszország _ -

Magyarország és Ausztria együttesenSpanyolországDánia —GörögországBrazília

Belgium .. ...

Argentína -.

Törökorízág ^ ...

Chile -Portugália -

Egyéb országok együttesen

19.874,3605.258,4874.628,9832.292,596

2.052,5181.398,582

1.344,991

1.129,906969,943936,591903,067771,985757,599668,280305,330271,684204,351181,057145,258112,084389,694

30,311 44.596,290

Gzhajózási jog, két dologra vonatkozik, ú. m.a gözhajózásra mint üzletre, vállalatra, azután

a víznek gzhajóval való használatára. A hajózási

jog gyakorlásáról az 1869 ápr. 21-ón 2362. számalatt kelt közmunka- és közlekedésügyi miniszteri

rendelettel kibocsátott Utasítás értelmében a ma-gyar korona országai területén gzervel járó ha-

józásra üzleti engedélyt a közmunka- és közleke-

désügyi, ma kereskedelmi miniszter ad. A hajózási

engedélyen kívül minden gzhajónak hatóságilag

kiállított hajólevéllel kell ellátva lennie, s a gz-hajók csak szabályszerüleg képesített okleveles

hajóvezetök vezetése alatt járhatnak, valamint

rajtuk képesített gépészvezetk is alkalmazan-

dók. Ami a gzhajózási vízhasználatot illeti, erre

nézve a vízjogi törvény (1885. évi XXIII. t.-c.)

szabálya az, hogy a hajózás a vízrendöri és a

folyó-, csatorna- és tó-hajózási rendszabályok

megtartása mellett mindenkinek szabad. A hajó-

zási rendszabályokat ugyancsak a fentebb idézett

miniszteri rendelet tette közzé. Ausztriával szem-

ben fennálló viszonyunkra nézve a kölcsönös ke-

resk. és forg. viszonyok szabályozása tárgyában

Gzhengrer — 739 — Gzkazán

1907 okt. 8-án kötött szerzdés (1908 : XII. t.-c.)

VII. és VIII. cikkei ii'ányadók. A Dunára vonat-kozó állapotot 1. Duna. — L. még Hajózás.

Grözhenger, 1. Gzgép.Gzhengerlö, kavicsolt utak hengerlésére szol-

gáló, gzzel hajtott, nehéz kerek súlyos gép (1. az

ábrát). Az els G kerék a két hátulsó B keréknyomai közé esik.úgy

hogy a három kerékszélessége együttesenaz útból egyszerre1-5—2 méter széles-

séget képes felfogni.

A a gzkazán, D agzhenger, V a len-

dít kerék, Q, R &

gép tovamozgatáfiára

való fogaskerekek,M,K,J, Z/, Jésífagéphaladási irányát kor-

mányzó szerkezet,

melyet az U állvá-

nyon álló gépkezelM kézikerékkel iga-

zíthat.

G^acht, kedvtöl-

tési célokra v. sport

úzésére szolgáló gz-hajó. Mint ilyen a ten-

geri kikötkben rend-

szerint illetékmentes-

séget élvez. G. jellegét elveszti, mihelyt keres-

kedelmi mveletet is végez.

Ckizkalapács. Nagyobb kovácsvas-tárgyak ko-

vácsolására, amikormár az emberi er nem elégsé-

ges, gépi ervel mozgatott kalapácsokat használ-

nak. Ilyen a G. is, melynek mozgató ereje a gz.Szerkezetére nézve többféle G. van, de mindnekmködési alapelve azonos. Frészei egy mólyenleásott alaprafektetett öntöttvasállványzat, amelyalsó részén a pörölyt, fels részén pedig a kala-

pácsot mozgató gzhengert tartja. A gzhengertolattyus vagy szelepes vezérmve a kalapácsnyelére ersített dugattyú alá bocsátja a gzt,

úgy, hogy az nyomásával a dugattyút a henger-ben felfelé emeli ós vele a nehéz kalapácsot. Mi-

dn a dugattyú felért, a kormánym az emel gztkibocsátja, mire a nehéz kalapács nagy súlyával

lezuhan az alatta lev prölyre fektetett izzó

vasra. Kisebb ütésekhez nem emelik egészen fel

a kalapácsot, hanem emelkedésének csak egy ré-

szét értékesítik, de ilyenkor gyorsabb tempó-ban mködhetik. Vannak oly G.-ok is, melyek-nek ütképességét felülrl rábocsájtott gz nyo-

másával is fokozhatjuk. Különösen kisebb, gyor-

síibb járású G.-ok dolgoznak így. L. még Kala-pács.Crzkazán (I. a képmeUéUetet), oly készülék,

melyben agzgépek hajtására,melegítésre,fzésre,

V. gzölésre szükséges gzt állítjuk el. A G.-oknak

robbanásmentesség és tartósság mellett a lehetlegnagyobb gztermelést a lehet legkevesebb tü-

zelanyag felhasználásával kell elémiök ; ezek a

feltételek függenek a forma kivitelétl, az anyag-

tól, a méretektl s a különböz segédeszközöktl. Alegtöbb G.-nak s kazánrésznek alapformája a hen-

geres alak, homlokfala síklap v. domborúan vankiképezve. Négyszögletes alakú síklapokkal hatá-

rolt kazánrészek kevósbbé ellentállók. Rézlemezcsak meghatározott részekre használható, öntött-

vas csak kis (alacsonynyomású) kazánokra és

kazánrészekre használható. Az egyes lemezeketszegecselés v. hegesztés útján lehet összekötni

;

Gzhengerlö.

vastagságuknak, amennyire a hkihasználás jó-

sága megengedi, akkorának kell lenni, hogy agznyomás ellen biztonságot nyújtson. A falak

vastagsága függ az anyag minségétl, a kazánalakjától, méretétl és a gznyomás magasságá-tól. Ez stabil kazánoknál körülbelül 12, lokomo-tivoknál 16, hajókazánoknál 18 atmoszÍFéra.

Minden G.-hoz tartozik egy tüzeltér. Tüzel-anyagul használható szilárd, cseppfolyós és gáz-alakú tüzelanyag. Szilárd tüzelanyagnak való

tüzeltér áll a tztérbl és a füstcsatornából, ame-lyen keresztül a fst a kazán körül vagy a ka-zánon keresztül húzódik ós aztán a kéményen ke-resztül távozik. A tztér fekvése szerint megkü-lönböztetünk alá-, belstüzelést és elmelegítést.

A tztér elhelyezésének olyannak kell lennie,

hogy a tüzelanyagból lehetleg sok meleget le-

hessen elállítani és a lehet legtöbb meleget át-

adni a G.-ban lév víznek. A íütfelület nagyob-bítását különböz G.-konstruktrök a legkülönbö-

zbb módon oldották meg. Igen ügyes megoldása akérdésnek a Galloway-kazánnál van. Gallowayugyanis a fötcs tengelyére merleges síkokbankb. 200—300 mm. átmérj kúpos közlekedcsö-veket helyezett el, úgy hogy ezek a csövek egy-mással kb. 600-ot zárnak be. Ezáltal elérte azt,

hogy a füstgázak jobban keverednek s így mele-güket jobban átadhatják s a ftcsö merevítését

is hathatósan elsegítik, mi szintén fontos kér-

dés. Utoljára még kell nagyságú ftfelületetkell elállítani. Ptfelületnek nevezzük a füst-

gázak által érintett kazánfelszint (a tzfellirészen mérve) és pedig direkt ftfelületnek azt

a részt, melyet a sugárzó meleg érint, míg azindirekt ftfelület az a felület, melyet csak a

47*

Gzkazán — 740 — QzkazAn

füstgázak érintenek. A vízzel érintkez ftöfelü-

letet a kazán belsejében mérjük. A futófelület jó

hatásfokára befolyása van a víz és füstgáz áram-lásainak is.Bbböl a tekintetblmegkülönböztetünk

áramnélküli, paralleláramlású és ellenáramlású

kazánt, aszerint, amint a víznek a kazánban a

fütóesatoma hosszirányában nincs áramlása, v. a

víz áramlásának iránya párhuzamos a füstgázak

áramlásának irányával, v. ezzel ellenkez irányú.

Az utóbbi elrendezés a hatásosabb, de tartóssága

kisebb. Gyakorlatilag sokkal hatásosabb a jó víz-

cirkuláció, amelyre a kazán szerkesztésénél nagysúlyt helyeznek. A jó vízcirkuláció elsegítése leg-

jobban a Pield-G.-nál van meg. A Field-féle csöves

kazán két egymásba dugott forralócs-csoportból

áll. Field ugyanis a víz heves cirkulációjával a

zsákcsövekben képzd kazánk lerakódását aka-

dályozta meg oly módon, hogy a zsákcsbe egyalól nyitott csövet dugott s így elérte azt, hogy a

bels csövön a hidegebb víz lefelé indult s a két

cs közötti üregbe jutván és a zsákcsövet érint

füstgázaktól hirtelen felmelegedvén, nagy sebes-

séggel felfelé kezdett áramlanis a kiváló víz-tisz-

tátalanságokat magával ragadva, a zsákcsöben az

ers kazánkképzdést megakadályozta. A fútö-

felület csak akkor lehet hatásos, ha kívülrl

korom- és hamumentes, belülrl pedig kazánkö-

és iszapmentes.

A kazánban termelt gz több v. kevesebb ma-gával ragadott vizet tartalmaz. Ennek tömege sze-

rint megkülönböztetünk vizes, nedves v. száraz

gzt. A víztartalom annál kevesebb, minél ke-

vésbbó erltetjük meg a kazánt, minél nagyobb a

kazánban lév víz felszíne és minél nagyobb a

gztór. A gzelvezetés oly módon történjék,

hogy minél szárazabb gzt kapjunk. Ezért alkal-

maznak a kazánra egy gözdómót v. gzgyüj-tt. Sok kazánon alkalmaznak gzvíz-kiválasztó-

kat is, melyek kiválasztják a gzbl a víztar-

talmat.

Megkülönböztetünk fekv és álló G%-okat, v.

stabil és lokomobil-kazánokat. A stabil G.-ok leg-

többször falazott tzhellyel vannak körülvéve és

normális fütíelülettel bírnak, míg a lokomobil-

kazánok nincsenek befalazva és abnormális cse-

kély ftfelületük van.MindenG.-nakvan egy tere,

mely, eltekintve a felszálló gzbuborékoktól, víz-

zel van megtöltve (víztér), míg a többi része a G.-

nak gzt tartalmaz (gztér). Nagy vízter kazánoknagy víztartalmuknál fogva jó meleggyüjtök, s ez

a körülmény a változó terhelésnél kiegyenlítleg

hat,mely alkalmassá teszi az ersen változó gz-felhasználásnál való alkalmazásukat. Aránylagszáraz gzt szolgáltatnak. Kisvízter G.-ok változó

terhelésnél nem használhatók, gyorsabban fejlesz-

tenek többó-kevésbbé nedves gzt. A G.-ok táplá-

lására különféle kazántápláló készülékek szolgál-

nak. Ha nem áll szilárd alkatrészektl (melyek ka-

zánkövet képeznek) mentes víz rendelkezésünkre,

akkor a tápláló vizet tisztítanunk kell. Erre szol-

gálnak a G.-tisztítókészülékek (l. Kazánk). A táp-

láló víz elmelegítése által, mieltt ez a kazánbabelép, tüzelanyag-megtakarítást érhetünk el és a

G. tartósságát meghosszabbítjuk. Erre szolgálnakaz elmelegítk (1. o.). (Ezek megkülönböztetendksa ugjanily név alatt szerepl kazánrésztöl). H-

forrásul v. a kéményen keresztül távozó füstgá-

zokat, vagy pedig a gzgép fáradt gzét használ-juk. Sokszor használjuk a gz túlhevítését is. Atúlhevített gz, szemben a telített gzzel, maga-sabb temperaturájú, mint a mekkora hfok a íe-

szültségébl következik. Ez nem csapódik le aesvezetékben és alkalmazási tere mindinkábbnagyobbodik a gzgép hajtására. A túlhevít leg-

többnyire rá van építve a G.-ra s ennek füst-

gázaival érintkezik. Néhány G.-nál az egyes ka-zánrészekben, melyeket a füstgázak érintenek,

állíttatik el a gzszáritás v. hatásos túlhevítés.

A G. rendes és biztos üzeméhez szükséges egycsomó készülék, melyek G.-szerelvények névalatt foglaltatnak össze. A finomabb szerelvé-

nyek : 1. A víz- és gözjáratok zárószerelvényei,

a tápláló szelep, mely a tápláló víz belépését akazánba megengedi, de a visszafolyást meggá-tolja. A gzelzáró szelep által a G. és a gzvezetékközötti kapcsolat megszüntethet. Minden G. el

vanlátvaegy leereszt szeleppel, melyen keresztüla G. tisztításakor a víz és az iszap lebocsájtható.

2. A G.-ban lév víz állásának megfigyelésére szol-

gálnak a vízmutató üvegek, a próbacsapok és

az úszó (l. Vízállásmntat). 3. A kazánban lévgznyomás ellenrzésére szolgálnak a mano-méterek (feszmórk, 1. Manométer). A meg-engedett nyomás túllépésének meggátlására szol-

gálnak a biztonsági szelepek. A durvább szerel-

vények közé tartozik a búvólyuk. Minden nagyobbkazánon kell lenni legalább egy búvólyuknak, ez

körülbelül 350 mm. széles és 450 mm. hosszú

ovális nyílás, amely az üzem alatt egy belülrl

felfekv fedvel van elzárva és arra szolgál, hogya kazánvizsgálatnál és javításnál rajta egy em-ber bemehessen a kazán belsejébe. A kazánkleveréséhez is szükséges a kazán belsejébe való

belépés. Ezenkívül ide tartoznak még a szerel-

vényvédrészek is, a rostély, a tüztér, végremindazon részek, melyek a kazán befalazásához

szükségesek.

A G. hatásfoka kifejezhet futófelületének

nagysága s igénybevétele által, vagyis azon gz-mennyiség által kg.-ban kifejezve, melyet 1 m^futófelület egy óra alatt termel. A G. által szolgál-

tatott gzmennyiséget a hozzávezetett tápvíz sú-

lyával mérjük. A megengedett igénybevételekközépértékei a következk

:

stabil kazáalokomotiv-kazán .

hajókazáu .

... 12—30_ 35—60_ 20—30

kg. göz 1 m'flltfelületre

A ftfelület nagysága szerint méretezzük arostély nagyságát is, amely ezenkívül függ atüzelanyagtól is. Közepes kszénre a rostély-

felület a teljes fütfelületnek hajókazánoknál

V26 — Vss' lokomotivkazánoknál Vso^Vm része.

A kazán jósága gazdaságos üzemnél függ agöztermelkópessógtl, azaz attól a gzmennyi-ségtöl, melyet 1 kg. tüzelanyag elégetésekor ka-

punk. A gztermelkópesség függ a tüzelanyag-tól, az üzem minségétl és a kazántípustól. Akülönböz tüzelanyagok gztermelképességekörülbeitll a következ

:

1 kg. kszén1 c koksz _1 ' barnaszéa

_ 5—10 kg. vizet

... 4-5—8 . »

_. 2-8-6 . c

6. ábra. Két ftöcsöves Cornwall-kazán.

Á.wmiiii mMi

kmái \ -^ '

. -fi"i

rni m m2. ábra. Külsü íütótiíi egy tílömelegitüs gzkazán.

1. ábra. Kíüs ftés gzkazán.

GOZH

lap

4. ábra. F

9. ábra. Részletek a Dürr-üeeh

7. ábra. Tischbe

S. ábra. Dürr-3eehre-kazán egy fels kazánnal.

isOó'Bkaaá/n* cikkhez.

^:anok.

í~i

,^

-í f^ 11>'*Í

5. ábra. Cornwall-féle egy ftttöcsöves kazán oldalra helyezett hallámo3 fütöcsövel.

án fotogratiai képe.

3. ábra. Küls fütósü két elömelegíts gzkazán.

10. ábra. AUó kazán.

RÉVAI NAQY LEXIKONA

Gzkazán 741 Gzkazánftk és szgrépkezelk

A tüzelanyagban lévömelegmennyisógböl a G.körülbelíü 60—80 százalékot használ fel haszno-san, egyes esetekben még többet is.

A tápláló víznek a kazán belsejébe való bevite-

lére szolgálnak a táplálókészülékek ; minden G.-

nak két egymástól íüggetlenül mköd tápláló-

kósztQékkel kell ellátva lennie. A táplálókészülék

áll egy csbl, mely a tápvizet a kazán vízteré-

nek körülbeltil a közepébe vezeti. A tápcsbenvan egy befelé nyíló szelep, mely minden körül-

mények közt megakadályozza a víznek a kazán-ból való kifolyását. A táp\'lznek a G. belsejébe

valóbeszorítására használnak kézi tápszivattynt,

de csak kisebb kazánok-nál, géptápszivattyut,

mely szoros kapcsolat-

ban van egy, a gzkazán-ból tápláltgzgéppel, ez alegelterjedtebb; kevésbbóhasználatosak a transz-

misszió-tápszivattyu és

a gztápszivattyuk,mertmindegyike függ a gz-géptl. Igen elterjedtek

még a gzsugárszivaty-tyuk, az ú. n. injektorok

a. o.).

A G.-okat a gyakorlat-

ban sokféleképen külön-

böztetjük meg egymás-tól; helyzetükre nézvevannak fekv és álló ka-zánok, szállíthatóságuk-

ra nézve: stabil, loko-

mobil- és lokomotivkazá-nok, vannak küls és

bels tüzelés kazánok

;

elbbiben a tz a kazánalatt falazott kamrában,az utóbbiban pedig a G.belsejében ftcsöben, v.

tzszekrónyben ég. Mel-lékletnnkön a gyakrab-ban használtkazánok raj -

zait mutatjuk be. L. mégGzhajó.

Balesetelháritás. Bal-

eset rendesen kazánrob-banás alakjában történik

,

amelyet a megengedett-nél magasabb feszültsé-

g, nyomású gz idéz el. Ez a biztosító szelep

alkalmazásával hárítható el (1. Biztosító szelep).

Egy másik balesetforrás a kazánkö lerakódása,

amely a kemény táplálóvízbl a kazánnak tztlérintett felületére lerakódik és a melegátadás

ellen szigetel tulajdonságánál fogva a kazán-

ban lév víz htmködését megakadályozza.

A tztl érintett és rosszul htött kazánlemezek

izzásba jönnek, aminek következménye kazán-

robbanás lehet. Elhárítható a tápláló víz tisztításá-

val és a kazánk eltávolításával. A balesetek har-

madik oka a G.-ban lév xiz szintjének a tztlérintett legmagasabb G.-felület alá szállása ami-

kor a víztl nem htött, de a tztl érintett felü-

let izzásba jön és ntántápláláskor a rohamosan

Táplálást Jelz készülék.

fejld gz túlnyomása robbanást idéz el. El-

hárítható ellenrz készülékek alkalmazásával,amelyek

:

a) vízsíjínmutató üvegek (1. Vízállásmutatóüveg);

b) próbacsapok, amelyek közül egy a kazánlegmagasabb vízszine fölé, egy a legalacsonyabbvízszin alá van helyezve. A fels megnyitásakorgznek, az alsó megnyitásakor víznek kell ki-

folynia a csapon

;

c) jelzkészülékek, amelyek sípszóval v. csön-

getéssel jelzik a vízszínnek a megengedettnélmélyebbre leszállását.

Sípszóval jelz készülék a Schaffer és Buden-berg-féle (1. az ábrát), amelynek a úszója az e

rúdhoz van ersítve. Az e rúd fels végén egygolyó van, amely rendes vízálláskor a gzsíp csa-

tornáját elzárja. Ha a vizszín sülyed, az a úszó és

vele az e rúd és a golyó is lefelé mozog, a gzsípcsatornája kinyilik és a gzsíp a betóduló gztladdig szól, míg a kazánba a rendes vízvonalig

vizet be nem bocsátanak. Mihelyt a vízszín a meg-engedettnél alacsonyabb, rögtön utána kell a ka-

zánt táplálni. A falazott kazánok tetejére szilárd

vashágcsó vezessen és a kazán pereme korláttal

legyen elkerítve, hogy a kezelszemélyzet a le-

esés ellen meg legyen védve.

A G.-ok ellenrzése a közbiztonság szempont-jából fontos követelmény. A magánosoknak aG.-ok kezelése és karbantartása körüli gondos-

sága sok esetben anyagi áldozat elkerülése cél-

jából is csekélyebb, mint amint az elfordul-

ható nagy szerencsétlenségek kikerülése végett

alkalmazni kell. Magyarországban 1886-ig mégaz abszolutizmus idejében, 1854. kiadott kazán-

ügyi rendelet szabályozta a G.-ok ellenrzését,

1886. ezt a 22790 sz. közmunka- és közleke-

désügyi miniszteri rendelet váltotta fel, amelytöbb módosítással ma is hatályban van. Enneka rendelkezése szerint minden G., illetleg gz-fejleszt hatósági felügyelet és ellenrzés alá

tartozik s e végbl üzembevétel eltt, továbbá

minden öt óv elteltével megvizsgálandó s ezen-

felül lehetlegfélévenként, de legalább is évenként

egyszer ellenrzési szemle alá veend ; kivéve a

100 liternél nem nagyobb rméret gzfejleszt-

ket, ha gznyomásuk 10 légkörnyomást meg nemhalad és a 6 cm. vagy ennél kisebb küls átmé-

rj forrcsövekbl összeállított gzfejlesztket

150 liter rtartalomig. A G.-vizsgálatot és ellen-

rzési szemlét 1901 óta az iparfelügyelk végzik.

A G.-okra vonatkozó rendeletek meg nem tartása

kihágás ; ezek közül azok, amelyek az életbizton-

ságot és az egészséget veszélyeztetik, a Kbtk. 111.

§-a értelmében büntetendk és a járásbíróság elé

tartoznak, a többieket pedig a közigazgatási ha-

tóság bünteti az idézett rendelet alapján, mint

kisebb jelentség kihágásokat. Az üzembevétel

eltti és idszakos vizsgálatokért az illet félnek

folyamodnia kell, eUonben az ellenrzési szemlét a

vizsgálatot teljesít közegek hivatalból végzik.

Gzkazániütk és gzgépkezelk vizsgáló

bizottsága, az a bizottság, mely eltt azoknakkell vizsgát tenni, kik képesítést akarnak sze-

rezni a kazánfti és gépkezeli állásra. A bizott-

ság rendesen az államépíteszeti hivatalok fn-

QzkazAnrobbanAs — 742 Gzmalmok

keinek elnöksége alatt 3—4 más tagból állanak,

kiket a kereskedelemügyi miniszter nevez ki. Ily

bizottságok vannak : Budapesten, Aradon, Békés-

csabán, Brassóban, Debreczenben, Fiujjaéban, Ko-lozsvárott,Kassán,Mi8kolczon,Nagy-Bec8kereken,

Pécsett, Pozson5i)an, Selmeczbányán,Temesváronés Zomborban.Gzkazánrobbanás, a gzkazánnak a bels

feszültség hatása alatt történ pillanatnyi szét-

szakadása, mely a következ okokra vezethetvissza: 1. A kazánlemezek ers felmelegedése,

melynek vízhiány, kazánk-, illetve zsiradék-

lerakodás lehet az oka. 2. Túlságos nagy gz-nyomás, mely gondatlan kezelésre vezethetvissza. 3. Hiányos szerkezet vagy rossz anyag.4. A kazán lemezeinek megrongálódása rozsdáso-

dás V. elégés által. 5. Porrási késedelem. A G.óriási anyagi káron kívül igen nagy veszedelmetvonhat maga után s ezért ennek elkerülésére min-den lehett elkövetnek. Ezért van az is, hogy agzüzem mindenütt hatósági felügyelet alatt áll

s gzkazánokat csakis hatósági felülvizsgálattal

8 engedéllyel lehet üzembe helyezni s tartani.

Gzkazánvizsgálat, 1. Gzkazán.Gzképzdés. Ha vizet nyitott edényben a sza-

badba tesznek, mennyisége mindinkább fogy, mígrövidebb-hosszabb id múlva egészen eltnik ; avíz elpárolgott. E folyamat gyorsabban megyvégbe, ha a vízzel telt edényt tzre teszik. A víz

hevesebben párolog s végre egészen átmegy gz-állapotba. Mint vízgz a levegben lebeg. A leg-

több folyadék képes gzzé átalakulni, de vannakolyanok, amelyek elbb alkatrészeikre bomlanak,mieltt légnemüekké válnak. Sokáig azt hitték,

hogy a gzök magukban meg sem lehetnek és

hogy a levegben akként vannak feloldva, mintpl. a cukor vagy a sók a vízben. A leveg esze-

rint azon oldószer volna, mely a folyadékokatgzzé alakítja. E nézet helytelen volta rögtön ki-

tnik, ha a gzképzdést légüres térben engedikvégbemenni, amire igen alkalmas a barométer-csövekben lev ToiTÍcelli-íéle ür (1. Gz). A G.azonban olyan térben is történhetik, mely levegt,egyéb gázt vagy gázkeveréket tartalmaz. A G.aimál erélyesebb, minél magasabb a hmérsék és

minél kisebb a folyadékra ható nyomás. Légáram-lat elsegíti a gzképzödést, mert a már fejldött

gzöket eltávolítja és a nyomást csökkenti. L. mégForrás.Gzkerék, 1. Gzgép.Gzkompok vagy trajektliajk. A vasúti for-

galomnak folyamokon, tavakon, tengerszoroso-kon való közvetítésére használt gzhajók. Akompok vagy kerékgzösök, vagy pedig a gz-ernek felhasználása mellett láncok vagy kötelek

segélyével húzatnak az egyik parttól a másikig.Mindkét esetben azonban a hajóknak alakja in-

kább négyszögletes ponton jelleg. Ily G.-at azEdinburgh-Perth-Dundee vasúti vonalon a Firthof Forth és a Firth of Thay vizeken való át-

kelésre használtak elször és nemsokára többmás vasúti vonalon is. Ily trajekt-helyek találha-

tók többek között: Hamburg-Ruhrort mellett aRajna folyamon, Lüneburg mellett az Elbén, Kairómellett a Níluson, Kanadában a Detroiton, Würt-temberg hercegségben a Boden-tavon, Olasz-

országban Reggio di Calabria és Messína között,

nálunk Magyarországon Gombos mellett a Dunafolyamon való átkelésre. E célra többnyire nagj%különösen széles, de nem magas vízi jármvek,a ponton- (1. o.) gzhajók szolgálnak, melyeknekers fedélzete a vasúti kocsiknak felvételére vanberendezve. A vasúti kocsikat lejts síneken eresz-

tik a trajekthajóra, vagy pedig egy hidraulikus

gép segélyével emelik és teszik a hajóra, vagya hajó fedélzetérl a partra. Az ily hajónak fedél-

zetén is vasúti sinek vannak és pedig oly hosz-szuságban, hogy rajta egy egész vonat elférjen

;

a gzmozdonyok és a gép-társzekerek azonbanvisszamaradnak. A legmodernebb G.-on a vasútisínek nem a fedélzeten, hanem a hajó testébe

külön e célra beépített alagútszerú helyiségbenvannak lefektetve s ily berendezés G. az egészvonatot a gzmozdony és társzekerekkel együttfelveszik. Az alagútszerü helyiség fölött rendeshajófedélzet van elhelyezve, mely a hajólegény-ségnek és tisztikarnak tartózkodási helyéül s ahajóüzemnek ellátására szolgál, míg a vasúti

szolgálatnak ellátása a hidraulikus kapukkal el-

zárható alagútban történik. Egy másik neme aG.-nak az, midn a hajó maga nem csavar- vagykerékmótóroknak mködése folytán, hanem lánc-

vagy kötélhúzás következtében jut az egyik part-

ról a másikra. Ily G. legalább is egy, a menet-irányt íixírozó tartókötéllel, mely az egyik partról

a másikig ér és rendesen magasan van kifeszítve,

és egy, a mozgást közvetít vonókötéllel vannakellátva. A vontatást eszközl gzgép és kazán a

hajó középhosszvonalában fekszik és csak kevéshelyet igényel, míg az egész többi fedélzet a vasúti

kocsik, vagy más tárgyak elhelyezésére szolgál.

Gzkormány, 1. Kormánykészülékek.Gzkorvetta (ném. Dampfkorvette), oly kor-

vetta, melynek rendes vitorlázatán kívül gzgépeis van, hogy szélcsendben, a kikötkbe való be-

futás V. azokból való kifutás alkalmával, stb., ezt

mint kisegít mozgató eszközt használja. Rende-sen azonban vitorlával halad.

Gzköpeny, 1. Gzgép.Gözlazító, 1. Motoros talajmívdés.Gzlevegfütés, 1. Ftés'.Crzlöveg és gzpmka. Már a XVIII. sz. vége

óta ismételve megkísérelték nagy feszültség gz-zel pótolni a lpor-gázokat és bár több e célra

szolgáló ágyúval sikerült is igen sok lövedéket

aránylag rövid id alatt nagy távolságra röpíteni,

a gzlövegeknek hadi célokra való alkalmazásamindig azon akadt meg, hogy még várakban is

lehetetlennek bizonyult 100 légkörnyomású gzta szükséges mennyiségben folytonosan a G.-ek

számára készletben tartani. A legsikerültebb G.volt az, amelyet 1814. a francia Girard készített,

és amellyel percenkínt 900 golyót lttek ki, to-

vábbá az amerikai Perkíns-féle G., amely 1823.

nagy feltnést keltett, végre Bessemer G.-e,

mellyel percenkint 2500 katonai puska-lövedéket

lnek ki 380 m. (500 lépés) kezd gyorsasággal.

Gzmájolaj, 1. Halzsír.Gzmalmok, gzerre berendezett rlmal-

mok, melyeknek felállítása az 1880. évi XXXrV".törvénycikk értelmében, ha állandóan csakis gz-ervel mködnek, a földesúri malomjog szem-

Qdzmér 743 Gzölt faanyagr

poDtáából nem korlátozható s azok üzlete, ezen a

címen, malomtaksával vagy egyéb szolgáltatás-

1. ábra. öözölö.

sal nem terhelhet azok által, kik az illet terü-

letei a malomregáléval birnak. A G. üzlete, mintiparüzlet, az 1884. évi ipai-törvény alá esik, tele-

pükre nézve az ugyanezen törvényben szabályo-

zott hatósági telepengedély szükséges. L. Malom.Ctözméx, 1. Manométer.Gzmosó, 1. Mosás.Gtzmótoros kocsi, 1. Motorkocsi.Crzmozdony, 1. Lokomotív.Gtznyomás, a göz feszít ereje, 1. G^z.Gözomnibusz, 1. Motorkocsi.Gzölés. Régi, elterjedt népies gyógyító mód,

mely a füstöléssel rokon. Lényege a beteg test-

résmek gzölg víz fölé tartása. A vízbe gyakrankülönböz füveket, gyökereket tesznek. Ameny-nyiben a belélegzés nem szerepel, hatása nemmás, mint valami tökéletlen, enyhe, lokális gz-fürdé. — G. az iparban, 1. Gözölö, FagözÖlés és

Színnyomás:Gzölgés, 1. Mgözölés, Göz, Párolgás.(jzöl.A gzölésnek általánosan az a célja,hogy

a növényi sejtekbe zárt nyersanyagot feltárjuk.

Ezt a célt szolgálják a G.-k. A gyakorlatban aG.-knek két csoportját különböztetjük meg asze-

rint, amint a szeszgyárakban a nyersanyagok fel-

tárására, vagy a mezgazdaságban a takarmá-nyok puhítása és Izletesebbé tétele céljából hasz-nálják. A gzölést a szeszgyárban a múlt század

60-as éveiben elször Hollefreund alkalmaztaVokováron. Ugyancsak 6 volt az, aki 1871. vélet^

len kísérlet közben a martonvásári szesz-

gyárban a magasnyomáson való gzöléstfelfedezte. Az els G.-t szintén magyar em-ber, Leopold Rezs, szerkesztette 1872—1873-ban s ezt «destructeur»-nak nevezte.

Mégis a szeszgyári G.-ket azoknak németszerkesztjérl Henzék-nek nevezik. Aszeszgyári G.-knek legelterjedtebb aialqa

az 1. ábrában ábrázolt csonka-kúpalakú,ers kazánpléhböl készült, légmentesen zár-

ható készülék, melybe alulról és felülrl

is gzt vezethetünk, és a nyomást 4 atmo-szférára növelhetjük, az öntöttvas fenék-

részben pedig éles rostély v. szelepnyilásvanalkalmazva, meljTiek célj a, hogy kifuvatás-

kor a még teljesen szét nem fzött anya-got szétroncsoljuk és a szilárd, durva tisz-

tátlanságokat (kdarabok stb.) visszatart-

suk. A takarmányok párolására v. gzö-lésére szolgáló G.-k egyik egyszer alakja

a Venizki-renászem (1. 3. ábra), mely egy-szer zárt vaspléhhenger és közvetetlenül

fthet. A henger alsó elkülönített része

a gzfejleszt, melybe 4—5 cm. magasságigvizet öntünk. A fejld gzöket a gztér-bl kivezet átlyukasztott cs sugárszerú-leg egyenletesen elosztja. 30—50 perc eléga gzfejlesztéshez és a gzölés maga ren-

desen 10 percig tart. Ennek befejeztével

kiürítés céljából a gzöl maga könnyenleemelhet vagy felbillenthet. Nagyobbmennyiségek gzölésére szeszgj'ári Q.-kethasználnak. A digesztort vagy aidokláwtilletleg 1. AtdoJitáv.

Gzölt faanyag. Papírgyártáshoz elemisejtjeire bontott fát is használnak, me-

lyet faanyagnak vagy faköszörületnek neveznek.A faanyag a benne lev ásványi részek és

2. ábra. Ventzkl-féle gzöl.

fehérjenem testek folytán törékeny ós bomlé-kony. Ha azonban a foszlatás eltt gzölésnekvetik alá, a szilikátok és protein-anyagok nagy

G52ölt tsria — 744 — Grabár

része kioldódik s Így sokkal tartósabb és eröeebb

anyagót nyerünk. Gzölés folytán a fa megbar-

nul, ami jellemz a gzölt faköszörületre, mert

e színt fehérítéssel sem bírják módosítani. A gzö-lést hasábalakban szokták végezni, azután épp

úgy foszlatják a fát, mint a közönséges faanyagot.

A G. szívósságánál fogva az úgynevezett patent

csomagolópapírok ós ers kéregpapirok készí-

tésére szolgál. Finomabb papírok gyártására színe

miatt nem használható. L. Faanyag és Papir.Gzölt tégla, 1. Grafitos edény.

Gzös, 1. Gzhajó.Gzpöröly, 1. Cfzkalapács.Gzpuska, 1. GözKveg.Gzsip, a gzkazán egy készüléke, melynél a

finom gyrüalakú nyíláson kiöml gz egy kis

harang éles széleit éri s ez hangot ad.

Gzsagárfecskend, 1. Injektor.

Ctözsnlyok, 1. Cölöp.

Gözsíl (áuat), 1. Egér-félék.Gzsrség, azon szám, mely megmutatja,

hányszor nehezebb a gz, mint ugyanolyan tér-

fogatú leveg ugyanazon nyomás és hmérsékletmellett. A G. meghatározására több módszer van.

Dumas és Bunsen szerint ismert térfogatú edényt

megtöltenék gzzel és megmérik annak súlyát, v.

ismert mennyiség folyadékot gzölögtetnek el s

meghatározzák a keletkezett gz térfogatát. Ezt

ismét V. közvetlen méréssel állapítják meg (Gay-Lussac és Hofmann eljárása szerint), v. levegtszorítanak ki a gzzel (Meyer Vüdior eljárása) s

abból számítják ki a térfogatot. Újabban leginkább

ez utóbbi eljárást követik.

Gzszántás, 1. Eke és Motoros talajmfvelés.

Gzszivattyu, a gzgéppel egy alapra áUltott

és a gzgéppel közvetlen kapcsolatban álló szi-

vattyú. Gyakran az olyan szivattyút is mondjákG.-nak, mely a gzgéppel hajtószlj vagy hajtó-

kötél által áll kapcsolatban, ha a gzgép kizáró-

lagosan csak ennek a szivattyúnak a hajtására

szolgál s más munkát nem végez. Ellenkez eset-

ben az ilyen szivattyút transzmissziós szivattyú-

nak nevezik.

Gz-talajmívelés, 1. Motoros tcdajmívelés.

Gzturbina, I. Gzgép.Q[özvi,ciüzü V. gözsü (Mtts Wagneri Eversm.,

illat), 1. Egér-félék.Gözüegér, 1. Egér-félék.Gzváltó, gzereszt, váltogató, oly készülék

a gzgépeknél, mely a közlekedést a gzkazán,gzhenger és srít (kondenzátor vagy magasnyomású gépeknél : a szabad leveg) között föl-

váltva úgy zárja el és nyitja meg, hogy ezáltal

a dugattyú a henger belsejében szabályosan ide

s oda tolatik.

Gzvezeték, a gznek a termelési helyrl a fel-

használási helyre való vezetésére alkalmas cs-hálózat. Leginkább kovácsolt vagy öntött vas-

ból készül. Utóbbiakat azonban leginkább csakkisebb kazánokhoz használják. A csöveket pere-

mekkel kapcsolják egymáshoz és a peremek közéaszbesztvászonnal kevert kaucsuk- vagy rézdrót-

fonatot miniummal bekenve helyeznek tömítésül.

A l^alsó helyrl a lecsapódott vizet erre alkal-

mas automaták vezetik el és hogy a rajtuk ke-

resztülmenö gz lehlését megakadályozzák,ro88z

hvezet anyagai burkolják, ehhez pamut, len,

gyapot, nemez, kovaföld, parafa stb. anyagothasználnak. Gyakran alkalmazzák a zárt leveg-réteget is. Hosszú csvezetéket el kell látni tágul-

ható részekkel is, hogy a hváltozás folytán be-

állóhosszváltozásokkáros hatását ellensúlyozzák;ezek az ú. n. kompenzáló v. terjeszked csövek.

Baleset a cstörés következtében kiáramló gz-tl való leforrázásból keletkezhet. Elhárítható

cstöréskor önmköden záródó szelepeknek agzvezetékbe való beiktatásával.

Gz-vizfütés, 1. Ftés.Gzvontatás, 1. Hajóvontatás.GP, postán átveend táviratok jelzése.

GPB, postán ajánlott levélként átveend táv-

iratok jelzése.

Gr., régi orvosi rendeléseken a granum (sze-

mer) latin szó rövidítése.

Gr., növénynevek mellett Asa Gray, bogár-

nevek mellett pedig Johann Ludwig Kari Gra-venhorst nevének rövidítése.

Graaf, Regnier de, hollandi anatómus, szül.

Schoonhavenben 1641., megh. Delftben 1673. Kü-lönösen az ivarszervek boncolástani vizsgálatai

által lett híressé. Róla nevezték el a ni petefészek

hölYagcskitGraaf-félepetéknek (ovula Graaflana).

Munkája: Opera onmia, Leidenben már 1677.,

Londonban 1678. adatott ki.

Graai-féle hólyag, 1. Graaf-féle tüszk.GraaMéle tüszk (foUiadi oophori Graa-

fiani). A petefészek felszínes rétegében lév, afejldés különböz stádiumainak megfelelen vál-

tozó nagyságú, vékonyfalú hólyagok, melyek a

petesejtet foglalják magukban. Eegnier de Graaf1672. fedezte fel s írta le ket. Bvebben 1. Pete-

fészek.Graafí Reinet, a Pokgyarmat egyik kerülete,

6972 km2 területtel, (i9ii) 20.000 lakossal. Hegyeinéhol 2000 m.-nyí magasra emelkednek, mlgtermékeny völgyeit a Zondag és mellékvizei ön-

tözik. A structenyésztés és fóldmívelés a ffoglal-

kozás. A fváros G., a Zondag balpartján, vasút

mellett, (1911) 8000 lakosa élénk kereskedést fa.

Graal, 1. Grál.Grab, adók. Llka-Korbava vm. gracaci j.-ban,

(1910) 1108 szerb és horvát lak., u. p. és u. t.

Gracac.

Grab, fhelye a Hercegovina délkeleti csücskén

fekv, Montenegróval és Krivosijével határos

Zubce területnek, fátlan, vízben szegény szikla-

katlanban, mintegy 200, többnyire mohammedánlakossal.

Grab, Kari, német fest, szül. Berlinben 1816márc. 18., megh. 1884 ápr. 8. Eleinte színházi

díszleteket festett, utóbb igen nagy sikerrel m-velte az építészet-perspektívái festés mfaját,amelynek Németországban a legkiválóbb képvi-

selje. Müveinek hosszú sorából említendk : Ahalberstadti székesegyház szentélye (1854, Ber-

lin, Ravené-képtár) ; A Mansfeld-család síremlékei

az eislebenl Szt. András-templomban (1860, Ber-

lin, Nationalgalerie) ; A halberstadti székesegy-

ház szentélykorlátja (1870, u. 0.); A Scaliger-

család síremlékei Veronában (1859) stb.

Grabap, adók. Zágráb vm. jaskai j.-ban, (iwo)

769 horvát lak., u. p. Kalje, u. t. Kraáic.

Qrábarje — 745 Grabowski

Grabarje, 1. adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban,

(1910) 549 horvát, tót és cseh lak., u. p. és n. t.

Ku^'evo. — 2. G„ adók. Pozsega vm. bródi j.-ban,

(1910) 246 horvát lak., u. p. és u. t. Bród Sz. m.Grabbe, 1. GhristianBietrich, német drámaíró,

szül. Detmoldban 1801 dec.'ll., megh. u. o. 1836szept. 12. Jogi tanulmányait Lipcsében és Berlin-

ben végezte, hol Heinevei, Uechtritz-cel és több

más íróval ismerkedett meg. 1823-ban Tieck meg-hívására Drezdába ment színésznek, honnan né-

hány sikertelen kísérlet után visszatért Det-

moldba, hol hadbíró lett. Zabolátlan természete

miatt azonban itt nem volt maradása ; Frank-furtba ment, honnan Immermann magához hívta

Düsseldorfba ; itt kezdetben rendes életet élt, de

nemsokára ismét régi feslett életmódját folytatta.

G. drámáiban fképen jellemfestésre törekedett.

Bizarr, nagyszer jellemei annyira kiemelkedneka cselekmény keretébl, hogy müveinek szín-

szerüségét sokáig kétségbevonták. Elször drá-

mákat és drámai vázlatokat adott ki Dramat.Dichtungen (Frankfurt 1827, 2 köt.) címen. Eztkövették: Don Juanu. Faust(u. o. 1829) ; Fríedrich

Barbarossa és Heinrich VI. (Frankfurt 1829-30)

;

Napóleon oder die hundert Tagé (u. o. 1831)

;

Hannibal(Düsseldorf 1835); végül : Die Hermanns-schlacht(u. o. 1838).Összegyjtött munkáit (rrtese-

bach adta ki (Berlin 1902, 4 köt). V. ö. A. Boch,G.-s Stellung ín der deutschen Litteratur (Leipzig

1905).

2. G., orosz tábornok a magyar szabadságharcidején. Paskievics hadseregében parancsnok volt.

1849 jún. 19. az akkor betört orosz hadsereg élénmegszállta Rózsahegyet. 1849 júl. 28. Gesztelynélmegütközött Letningen tábornokkal, de seregea honvédok fegyverei elöl a Sajón át Miskoiczrahátrált. G. tábornok égette fel Losoncot 1849 aug.

8. ; erre az adta neki az okot, hogy aug. 1. a gue-riliák egy erre átutazó orosz csapatot a városbanmegtámadtak s közülök nyolc embert megöltek. G.a várost teljesen kiraboltatta s porrá égette.

Graben-Hoftmaim, német zeneszerz, 1. Hoff-mavn.Graber Károly, ügyvéd, szül. Turóczszentmár-

tonban 1860 márc. 1. Tanulmányai elvégzése utánZólyomban, majd Budapesten ügyvédi gyakorla-tot folytat. Mvei (Berényi Sándorral együtt)

:

Lakbérleti jog és eljárás (Budapest 1895, 2. kiad.

1900); Budapesti lakbérleti szabályok magyará-zata (u. 0. 1909).

Gráberg (eítsd: gróberg), Jákob, Hemsö grófja,svéd származású tudós, szül. 1776 máj. 7. Gan-narfveben (Gottland szigetén), megh. 1847 nov.29. Firenzében. Több nagyobb utazás után az an-gol tengerészetbe lépett, 1811. svéd alkonzul lett

Genovában, 1815. Tangerban, 1828. Tripolisz-

ban; 1828 óta Firenzében élt. Nagy tevékenysé-get fejtett ki a földrajzi, statisztikai, valamint azarab nyelv irodalma terén. Irt Ibn Chaldun tör-

ténelmi mvérl (Firenze 1834) stb. Továbbá meg-jelent tle : Essai géographique et statistique surla régence d'Alger (u. o. 1830); Specchio geo-

graflco e statistieo del imperio Marocco (1833);La Scandinavie vengóe etc. (Lyon 1822).

Graberje, adók. Zágráb vm, petrinjai j.-ban,

1910) 494 horvát lak., u. p. Gora, u. t. Glina.

Grabiiani veliki, adók. Belovár-Körös vm.kapronczai j.-ban, (1910) 652 szerb és horvát lak.,

u. p. Sokolovac, u. t. Rasinja.

Grábner Emil, gazdasági szakíró, szül. Gyu-lán 1878 júl. 22. A gazdasági akadémiát Magyar-óvárott végezte, azután gazdasági tanulmányuta-kat tett, majd tanársegéd lett a gazdasági akadé-mián, 1902. pedig az országos növénytermelésikísérleti állomás adjunktusa. 1908-ban az orszá-

gos növénynemesít intézet szervezésével bízatott

meg s 1913. ennek az intézetnek vezetjévé ne-veztetett ki. Önnállóan megjelent mimkáí : Szá-las takarmánynövények termesztése (Szilassy

Zoltánnal, 1907) ; A gazdasági növények nemesí-tése (1908) ; UjaM) tapasztatatok a burgonyater-melés terén (1909) ; A szöll trágyázása (1911).

Kisebb cikkei a hazai s külföldi gazdasági szak-

lapokban, továbbá a Kisérletügyi Közlemények-ben jelentek meg.

Grábócz, kisk. Tolna vm. völgységi j.-ban,

(1910) 681 német, szerb és magyar lak., u. p. és

u. t. Bonyhád.Grabostani, adók. Zágráb vm. kostajnicai

j.-ban, (1910) 287 horvát lakossal, u. p. és u. t.

Majur.

Grabovac, 1. adók. Zágráb vm. glinaí j.-ban,

(1910) 728 szerb lak., vasúti áUomás, távíró ; u. p.

Kraljevcani. — 2. G- növi, adók. Pozsega vm.novskaí j.-ban, (1910) 284 szerb lak., u. p. Novska,u. t. Lípovljani. — 3. G. stari, adók. u. 0., {1910)

313 horvát lak., u. p. és u. t. Novska.Grabovci, adók. Szerem vm. rumai j.-ban, (1910)

1882 szerb és német lak., selyemtenyésztésí fel-

ügyelség, postahivatal és telefonállomás.

Grabovica, adók. Zágráb vm. dvori j.-ban, (1910)

232 horvát lak., u. p. Beálinac, u. t. Dvor.Gxabovo, 1. adók. Szerem vm. újlaki j.-ban,

(1910) 648 szerb és tót lak., u. p. Susek, u. t. Cere-vic. — 2. G. puszta, adók. Szerem vm. vukovárij.-ban, (1910) 395 magyar, német, rutén és horvátlak., u. p. Sotin, u. t. Vukovár.Gxabow, l.G.an der Oder, elbb önálló város

Stettin porosz kerületben, 1900 óta Stettín poroszváros (1. 0.) egyik kerülete. — 2. G. in Mecklen-bvrg, járási székhely Mecklenbui^ - Schwerinnagyhercegségben, (1910) 5524 lak., kémiai, léc-

es sörgyárral, gzfürészmalmokkal.1669—1720-íga mecklenburgí hercegek egyik fiatalabb ágánakvolt székhelye. — 3. Ö., a Wipper 122 km. hosszúmellékfolyója Köslin porosz kerületben. — 4. G.,

tó Oranienburg mellett. Partján nagyszer nép-szanatórium áll.

Grabowski (ejtsd: graboszkl), Michal, lengyel

kritikus és regényíró, szül. a kievi kormányzó-ságban 1805., megh. Varsóban 1863 nov. 18. AzUkrajnában nevelkedett és késbb is' többnyíre

ott élt, 1860. a lengyel királyság tanügyi figaz-gatója lett. Egész sereg cikket írt a romantikusiskola védelmére: Mysli literaturze polskiej

(Gondolatok a lengyel irodalomról); Literaturaí krytyka (1837—4U) ; Korrespondencya literacka

(1842—43); ezeket késbb összegyjtötte Artí-

kuly literackíe krytyczne, artystyczne (Varsó1849). Többnyire Ukrajna történetébl merítettregényeit eleinte Edward Tarsza álnév alatt tette

közzé : Koliczyzna i Stepy (Az ukrajnai paraszt-

Crabrk 746 — Gracohus

lázadás ós a puszta, Vilna 1838) ; Stannica Hulaj-

polska (u. o. 1841, 5 köt); Zamiec w stepach

(Hóvihar a pusztán, Szt.-Pétervár 1862). Fiatal

korában verseket is írt (Ukrajnai dalok, 1828)

;

egyéb mvei : Pami§tniki domove (Varsó 1845)

;

A régi és az új Ukrajna (Kiev 1850).

Grabrk, adók, Modrus-Piume vm. vrbovskoi

j.-ban, (1910) 338 horvát lak. ; u. p. Bosiljevo, u. t.

Generalski stol.

Grabrovnica, adók. Belovár-Körös vm. gruj-

gjevaci j.-ban, (1910) 764 horvát és tót lak. ; u. p.

és u. t. Pitomaca.Orabrov pótok, adók. Belovár-Körös vm. ku-

tinai j.-ban, (1910) 778 horvát, cseh és rutén lak.

;

u. p. Ludina, u. t. Popovaca.

Grábschen, elbb önálló porosz falu, 1911 óta

Boroszló (1. 0.) egyik része.

Grác, Stájerország fvárosa, 1. Graz.Graöac, adók. Horvát-Szlavonországban, Lika-

Korbava vm. gracaci j.-ban,(i9io) 1569 szerb és hor-

vát lakossal. G. a járás székhelye, itt van a já-

rásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, csendrörs,takarékpénztár, posta- és táviróhivatal. Köröskö-rül nagy számmal vannak régi várak és rtor-nyok romjai, melyek hajdan a törökök betörései

ellen emeltettek. 1739. a törökök elpusztították.

GraSani, adók. Zágráb várm. zágrábi j.-ban,

(1910) 800 horvát lak. ; u. p. és u. t. Zágráb (Zag-

reb).

Graöanica, város Boszniában, járási székhely,

a dolnjatuzlai kerülethez tartozik, (1910) 4229, túl-

nyomóan mohamedán lak. Nevezetes török med-resze (magasabb iskola).

Gracchus, a régi római Sempronius-c&dkléÁ leg-

híresebb ágának a neve. Tagjai már a pún hábo-

rúkban nevezetes szerepet játszottak, de fleg aG. testvérpár tette e nevet emlékezetessé, kik az

alsó néposztály nyomorán akartak segíteni s

ezért halállal lakoltak. A legkiválóbbak

:

1. Tiberius Sempronius G., a testvérpár atyja,

Kr. e. 187. néptribunus, 180. praetor, majd Hispá-

nia kormányzójaként 107 várost hódított meg és

méltányos bánásmódjával 20 évre biztosította e

vidéken a bókét. 178-ban fényes diadahnenettel

vonult be Rómába, hol a következ évre konzullá

választották. Gyzelmesen harcolt a lázongó Sar-

diniában is. 169-ben, mint szigorú erkölcs cenzor,

a szenátust és a lovagrendet megtisztította mél-

tatlan tagjaitól ; 163. másodízben volt konzul. Fe-lesége a hozzá mindenkép méltó Gornelia (1. 0.)

volt, az idsebb Scipio Africanus leánya.

2Ttberius Sempronius G., az elbbinek idsebbfia, a híres néptribunus, kit atyja halála utánanyja kiváló nevelésben részesített. Már 146., 16éves korában Mtünt Karthágó elfoglalásakor;

137. quaestorként követte Hispániába Hostilius

Maneinus konzult, s oly bizalmat keltett magairánt az ellenségben is, hogy a római sereget kö-

rülzáró numantiaiaktóí szabad elvonulást tudott

kieszközölni ; a velük kötött szerzdést azonbana szenátus nem hagyta jóvá. 133-ban néptribu-

nussá választtatta magát, hogy élete legfbb cél-

ját, az agrárius reformokat, keresztülvigye. Rómaállami földjeit (ager publicus) régtl fogva a gaz-dag nemesség bírta haszonélvezetben, és nem tö-

rdött a vagyontalan polgárok nyomorával. így

a latifundiumok egyre szaporodtak, melyeketnagyrészt rabszolgák míveltek, a parasztosztály

pedig a városba volt kénytelen költözni. Ezért in-

dítványozta G., hogy újítsák meg a már Ki*, e.

367. hozott liciniusi törvényt, mely szerint senki

sem élvezhet az állami földekbl többet 500 hold-

nál, a többit pedig a vagyontalan polgárok közt

kell felosztani. A nemességet az indítvány felb-szítette és G. egyik tribunustársát, Marcus Octa-

viustmegnyerték, hogy tiltakozásával a határozat

elodáztassék. Erre G. t hivatalától megfosztotta

és a törvényt a néppel megszavaztatván, végre-

hajtására egy háromtagú bizottságot szervezett,

melynek G., továbbá apósa, Appius Claudius, és

fiatalabb testvére, Gaius, lettek a tagjai. Mint-

hogy a nemesség már régóta mívelt állami földe-

ket, igen sok esetben nehéz volt a magán- és ál-

lami tulajdont megállapítani ; ezért G. a követ-

kez 132. évre is tribunussá kívánta magát meg-választatni, ami eddig szokatlan eljárás volt. Aválasztás alkalmával emiatt véres összeütközés

támadt, melynek hírére a szenátus Publíus Scipio

Nasica vezérlete alatt a Capitoliumra rohant, s

minthogy G. hívei nagyrészt vidéki jószágaikon

voltak, ö nem tudott ers ellentállást kifejteni és

a küzdelemben ,300 párthivével együtt életét

vesztette. A mozgalom tehát egyelre a nemes-ség gyzelmével végzdött, a törvényt azonbannem merték törülni, maga Scipio Nasica vala-

mely ürügybl Ázsiába utazott.

3. Gaius Sempronius G., az elbbinek küencévvel fiatalabb öccse, ép oly kiváló tuleydonsá-

gokkal ékeskedett, mint bátyja, de felülmulta tmerészebb felfogásával és hevesebb lelkületével,

mely kiváló szónoklataiban is megnyilatkozott.

Már mint i^jú tagja volt a fóldfelosztással megbí-zott triumvirátusnak ; bátyja halála utána népbenne látta megbosszulóját és terveinek végre-

hajtóját. Midn a szenátus, hogy Rómától távol-

tartsa, meg akarta hosszabbítani sardiniai quaes-

torságát, engedelem nélkül tért vissza, s a 123.

évre néptribunussá választatván, kész tervvel fo-

gott nemcsak a nép helyzetének javításához, ha-

nem a szenátus és a ftisztviselk hatalmának a

korlátozásához is. Bevezetésiü egy gabonatörvényszolgált, mely havonkint egyszer minden polgár-

nak juttatott olcsó áron az állampénztár rová-

sára gabonát ; felújított egy régi törvényt, hogycsak a népgylés ítélhet halálra v. számkivetésre

római polgárt. Azután erélyesen hajtotta keresz-

tül bátyjának még éi-vényben lev agrárius tör-

vényeit ; vagyontalan polgárok felsegítésére pe-

dig több gyarmat alapítását szavaztatta meg. Uj

birói törvényt vitt keresztül, mely a szenátorok

érdekeinek hódoló és nemesekbl álló esküdtszéki

bíróságot (quaestiones perpetuae) a lovagokra

ruházta, hogy ezeket a nép barátaivá tegye. Sta szövetséges népeknek is polgárjogot akart jut-

tatni (lex de civitate sociis danda), hogy keta maga részére megnyerje. E törvények ellen (az

utóbbit kivéve) a szenátus nem fejtett ki két évi

tribunátusa alatt számbavehetö ellentállást ; csak

a legutóbb említett javaslat keltett még azokban

is aggodalmat, kik törekvéseit jóakarólag támo-

gatták, A nemesek pártja tehát rábírta G. tiszt-

társát, Marcus Livius Drusust, hogy még népsze-

Gracchus — 747 Grad

rbb javaslatakkal lépjen fel, ép mikor G. Afri-

kában volt a földig lerombolt Karthágó helyénalapított Junonia-gyarmat szervezése végett. Mi-

dn hetven nap múlva Rómába visszatért, a

hangalat már nem volt meDette és a 121. évre

választandó tribunusok közül kibukott ; ellenben

ép legádázabb ellenfele, Lucius Opimius, lett akonzul. Ellenfelei a helyzetet kiakiaázták és tör-

vényeit meg akarták semmisíteni. Az elkesere-

dett küzdelem alatt történt, hogy G. hívei a kon-

zul egyik szolgáját megölték, s ez fegyveres köz-

belépésre adott alkalmat. A szenátus a régi jel-

szóval, hogy veszedelemben a haza, a konzult

teljes hatalommal ruházta fel, ki híveivel ostromalá fogta az Aventtnust. Sikertelen alkudozások

után a dombot elfoglalta ; G. hívei elfutottak, ö

maga egy szolgájával szúratta le magát ; e na-

pon 3000 halottat dobtak a Tiberisbe. Törvényei

közül csak a fóldfelosztásra és az esküdtbirósá-

gokra vonatkozó maradt egyideig érvényben, a

többieket törülték. — A G.-okra vonatkozó forrá-

sok : Appianos görögül írt könyvei a római pol-

gárháborúkról és Plutarchos életrajzai. V. ö. K.

W. Nüsch, Die Gracchen und ihre náchsten Vor-

gánger (Berlin 1847) ; Ed. Meyer, Untersuchun-gen zur Geschichte der Gracchen (Halle 1894).

Gracchus, álnév, 1. Babeuf.Grace (franc, ejtsd : grász, a latin gratia-ból)

a. m. kegy, hála. kecs, báj ; de G., kegyesen ; de

bonne G., szívesen ; de mammise G., nem szive-

vesen, kelletlenül; par G., kegyelembl ; G. á

Dieu, hála Istennek.

Gracenica, l.adók. Belovár-Körös vm. kutinai

j.-ban, (1910) 1586 horvát lak. ; u. p. és u. t. Popo-vaéa. — 2. G., adók. Zágráb vm. glinai j.-ban,

(1910) 513 horvát lak. ; u. p. és u. t. Glina.

Graces (ang., ejtsd: grészisz) a. m. zenei cifrá-

zatok.

Grach, Friedrich, szül. Trierben 1812., megh.Ruszcsukban 1854 aug. 25. A porosz tüzérségben

szolgált mint tzmester, s mint ilyen 1841. Kon-stantinápolyba került több tüzértiszttel, akik a

török tüzérség szervezésével voltak megbízva. Atiszteknek Poroszországba való visszatérése utána Konstantinápolyban visszamaradt G. tisztté,

majd 1849. rnaggyá neveztetett ki. Az orosz-

török háború kitörése után 1854. G. Mussza pasaalatt Szílisztriában, melyet hsiesen védelmezett,

a tüzérség feletti parancsnokságot vette át.

Gracht, Hollandiában a mellékcsatornákneve.

Grácia, Barcelona (1. o.) külvárosa.

Grácia, kellem; gradóztis, kellemes.

Gráciák (Gratiae), így hívták a rómaiak s ígynevezi ma is a közhasználat a görög Charisokat(l. 0.).

Grácián, BaUasar, spanyol író, szül. Calata-

yudban 1600 körül, megh. Taragonában 1658 dec.

6., mint a jezsuita-kollégium fnöke. Nevezetesarról, hogy a Góngorától a versírásban meghono-sított estUo culto-t (1. Góngora y Argote) a kötetlen

beszédben alkalmazta és leginkább hozzájárult aspanyol próza elkorcsosításához. Agudeza y arte

de ingenío (Elmééi és szellemesség) c. mvébenmeg is írta ennek a divatos írásmódnak teóriáját.

Egyéb müvei : El Héroe (els munkája, Huesca

1637); hímeves Criticonja (Madrid 1650-64, 3köt.),

melyben allegorikus képekben az emberi életet pél-

dázza ; bölcs életszabályokat tartalmazó Oráculoja(Huesca 1637) ; El díscreto (u. o. 1646) ; ElpoUticoDon Pernando el Catolico (Zaragoza 1641), stb. G.müveit Európaszerte fordítgatták, így Olaszor-

szágban,Franciaországban,Németországban(Orá-culo ManualjátSchopenhauerfordltottale). NálunkFaludi fordított G.-ból ; els irodahni kísérlete G.Aulicus-ának (Udvari ember, 1750) fordítása (több

kiadásban) volt, nem ugyan a spanyol eredetibl,hanem németbl és franciából. Ugyané munkátdisztichonokba szedve Nagy János Udvari Kátécímmel is kiadta (1. Falvai). G. összes munkáiMadridban 1664. (azóta többször is), Barceloná-ban 1757., Madridban 1773. (2 köt.) jelentek meg.Egyes mutatványok a Biblioteca de autores espa-

noles 65. kötetében vannak bellük. V. ö. A. Fari-nelli, Baltasar G. y la literatura de Corte en Ale-

mania (Madrid 1896).

Gracias (G. á Diós). 1. G. hondurasi departa-

mento fvárosa, Santiago közelében, 810 m.-rea tenger felett. Alapíttatott 1536. Lak. 4000 körül.— 2. 6r., Nicaragua ÉK.-i foka, a Mosquito-par-ton, a Segovia (Rio Coco) torkolatánál. Alacsonyhomokturzás. Kolumbus 1502 szept. 20. fedezte

föl. Ugyanitt kis helység, sekély kikötvel.Gracíeux (franc, ejtsd: grasziö), nn. gíracie?*se

(grasziöz), kecsos, kellemes ; azonos a graciózKssal.Gracilaria (növ.), a Pirosmoszatok gónusza.

Mintegy 50 faja a tengerben él. Kocsonyás anya-got tartalmaznak s ez ad nekik gyakorlati jelen-

tséget. Különösen a G. lichenoidest gyjtik, merta japánok ebbl készítik egyik közönséges ételü-

ket, a dzsin-dzsent, amely keményít, cukor és

kocsonyás anyag tartalmánál fogva tápláló eledel.

B moszat fzete betegek számára nagyon alkal-

mas tápláló leves.

Graeills (latin) a. m. karcsú, nyalánk.Graciosa, a portugál Azorok egyike, 45 km.-

nyire Terceirától.

Gracioso, a komikai szerepl mellékneve aspanyol vígjátékban, mely az intrikus darabok-ban (Comedias de capayespada) különböz néven:Bohó, Simple, Pícaro stb. szerepel. Az irodalom-

ban legelször Torres Naharro Himeneajában for-

dult el.Graculns (áuat), 1. Kárókatona.Gxacza György, hii\a]^iró, szül.Vehéczen 1856.,

megh. 1908 máj. 14. Budapesten. Ajogot a buda-

pesti egyetemen végezte. 1882-ben a Budapest c.

politikai napilap szerkesztje lett. önálló mun-kái : A corvinák, történelmi tanulmány ; NevetMagyarország, adomáskönyv ; A halál rüUjei,regény : Kossuth Lajos élete és mködése, élet-

rajz ; Az 1848—49^wi rnagyar szabadságharctörténete (1897—98. 5 köt.) ; Kossuth Lajos élete,

mködése és halála (1902): Talpra magyar!1848—49-iki szabadságharcunk rövid története

(Budapest 1906).

Grsid, Charles, elszászi író és politikus, szül.

Türkheimben, Kolmar mellett 1842 dec. 8., megh.Logelbachban 1890 júl. 3. Parisban tanult, sokatutazott, természettudományi tanulmányok cél-

jából járt Afrikában és a Keleten is. Számos ter-

mészettudományi és nemzetgazdasági értekezést

GrAd 748 Graditz

adott ki 8 küls tagja lett az Institut de Francé-

nak és a párisi meteorológiai társaságnak. 1877.

Kolmarban a német birodalmi gylésbe válasz-

tották. Müvei : Hydrologie du bassin de l'Ill (Mül-

hausen 1867) ; Bssais sur le climat de l'Alsaee (u. o.

1870) ; Description des formations glaciaires de la

chalne des Vosges (Paris 1873) ; Coup d'oeil sm*

l'exploitation des chemins de fer (Kolmar 1874)

;

Heimatskunde, Schildeningen aus dem Elsass,

tiber Land u. Leute (u. o. 1878) ; Études statistíques

SUT l'industrie de l'Alsaee (u. o. 1880) ; Les assuran-

ces ouvriéresen AUemagne (Mülhausen 1883) ; Lesaméliorations agricoles etl'aménagementdeseaux(Strassbm'g 1885); Voyage en Orient, Bgypte,

Nubie, Sinai (Paris 1886) ; Le peuple allemand,

ses forces et ses ressom^ces (1880). Ttirkheimben

1894. emléket állítottak neki.

Grád (szláv) a. m. erd, város;gyakran össze-

tételben fordul el, pl. Visegrád, Belgrád. E szó

megfelel az orosz gorod-nak (Novgorod, újváros),

a cseh hrad-nak (Wyschehrad, magasabb vár) és

lengyel gród-nak (Tarnogród). A német «gratz»

végzetü nevek is innen erednek (Königgratz).

Gradac, 1. adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban,

(1910) 494 horvát, magyar és tót lak., u. p. és u. t.

Pletemica. — 2. G., adók. Veröcze vm. verczeijVban, (1910) 1734 horvát és magyar lak., u. p.

SpiSic-Bukovica, u. u. Pitomaca. — 3. G., nagyk.Veröcze vm. nasiczi j.-ban, (1910) 344 szerb lak.,

u. p. Nasice, u. t, Londjica. — 4. O. mali, adók.

Zágráb vm. glinai j.-ban, (1910) 1751 horvát lak.,

u. p. Maligradac, u. t. Grabovac. — 5. G. veliki,

adók. Zágráb vm. glinai j.-ban, (1910) 1155 szerb

lak., u. p. Maligradac, u. t. Glina.

Gradacac, város Boszniában, járási székhely,

a dolnjatuzlai kerülethez tartozik. Lakosainakszáma (1910) 3733, túlnyomóan mohamedánok.Posta- és távíróállomás. Régi vára még ma is

épségben áll, amelyet a bosnyák népdalokban«Zmaj Bosnanski» néven dicsített Gradasevicsfölkel vezér hsiesen védett Omar pasa ellen.

Oradáció (lat.) a. m. fokozat, akár emelked,akár alászálló formában ; a logikában alsóbbrendíí

(konkrét) fogalmakról felsbbrendüekre, v. meg-fordítva való haladás. A retorikában is megvanmindkét faja: klünax és antiklimax, 1. Emelkedésés Fokozás.Gradatim (latin) a. m. fokonként, lassan-

ként.

Gradec, adók. Belovár-Körös vm. körösi j.-ban,

(1910) 1970 horvát lak. ; van hitelszövetkezete,

vasúti állomása, posta^ és táviróhivatala. Itt 1591.

a horvátok Hasszán pasa bosnyák vezér seregét

szétverték.

Gradener, 1. Kari G. F., német zenepedagó-gus és zeneszerz, szül. 1812 jan. 14. Rostock-

ban, megh. 1883 jún. 10. Hamburgban. 1839.

a Meli egyetemen zeneigazgató, 1849—61. a ham-burgi Gesangsverein vezetje, 1861—65. a bécsi

konzervatóriumon az ének- és a zeneelmélet ta-

nára, ugyanebben a minségben 1865—83. Ham-burgban mködött. Müvei : vonósnyolcas, vonós-hármas, 3 vonósnégyes, 2 zongoraötös, 3 heged-szonáta, csellószonáta, zongoraverseny, dalok,

zongoradarabok. Elméleti müvei: GesammelteAulsatze über Kun8t(1872); Harmonielehre (1877).

— 2. G., Hermann, G. 1. fla, szül. 1844 máj. 8.

Kiéiben. A bécsi udvari zenekar hegedse, kon-zervatóriumi tanár, egyetemi lektor ; zenekari és

kamarazenemüveket írt.

Gradevole (olasz) annyi mint kellemes, tet-

szets.

Gradici, adók. Zágráb vm. nagygoriczai j.-ban,

(1910) 504 horvát lak., u. p. és u. t. Velika-Gorica.

Grádics v. garádics (a latin gradus-ból) a. m.fok, lépcs.Gradiens (lat., barométeres G.), mértéke a

légnyomásváltozásnak. Rendesen azt jelenti, hogyhány mm.-rel változik a légnyomás vízszintes

irányban (a tengerszín magasságában) 111 km.távolságra (az egyenlít 1 fokának hosszával). AG. irányát az izobárvonalra húzott merlegesadja. Fontos szerepe van a légkör dinamikájában,mert nagyságától függ a szél ereje. Függlegesirányban is használják a G. elnevezést, amikor alégnyomás csökkenését szintén 111 km. magasság-különbségre vonatkoztatják. A hmérsékleti (ter-

mikíis) G. hasonló értelemben használatos, ami-dn a hmérséklet változását akár vízszintes

irányban (az izotermák között), akár függlegesirányban meghatározzák, csakhogy más hosszu-

sági mértékre vonatkoztatva, pl. a légkörben füg-

gleges irányban 100 m.-enkint, a talajban 1

m.-enkint.

Gradina, adók. Veröcze vm. verczei j.-ban,

(1910) 1236 horvát és magyar lak. ; hitelszövetke-

zet, postahivatal, u. t. Suho polje.

Gradis, francia regényírón, 1. Foa.Gradisca, az ugyanily nev kerületi kapitány-

ság székhelye Görz-G.-ban, (1910) 4470 lak., régi

ersséggel, amely ma börtönül szolgál. G. egykoraz ugyanily nev grófságnak volt székhelye, me-lyet III. Ferdinánd Eggenberg hercegnek ajándé-

kozott. A család kihalta után 1717. visszaszállott

Ausztriára.

Gradiska, 1. Ogradiska és Újgradiska.Gradiskai ezred, azeltt a horvát-iUir határr-

vidék egyik része, 1673"48 km* területtel és (I870)

61,596 lakossal. Késbb az újgradiskai kerület

alakíttatott belle, melynek 19Ó5-17 km* területe

és 61,969 lakosa volt (székhelye Újgradiska).

Most Pozsega vmegyébe van bekebelezve.

Gradisszk (Gradiscse), város Poltava orosz

kormányzóságban, a Dnyepr balpartján, 8496lak., május hónapban tartott nagy vásárokkal

;

kikötjébl sok fát és marhát visznek ki.

GradiSte, adók. Szerem vm. zupanjei j.-ban,

(1910) 3002 horvát, szlovén és cigány lak. ; vasúti

állomás, posta- és táviróhivatal.

Gradiszka (Török-Gradiszka, Bosnyák-Gra-diszka V. Berbir), a bosnyák banjalukai keinilet

G.-i járásának fhelye, szemben fekszik a horvát-

szlavonországi Ógradiskával, 5353 lak. (köztük

:

3010 mohammedán, 1527 gör. kel. és 743 róm.

kat.). Szép gyümölcsöskertekkel és régi török vár-

rommal. Valószínleg itt volt Servitium római

telep.

Graditz, közs. Merseburg porosz kerület tor-

gaui j.-bau, 503 lak. Itt van a porosz kir. f-ménes, mely angol teUvér és angol félvér lovak te-

nyésztésével foglalkozik.A ménesnek 1354hektár

területe van. Átlagos állománya : 15 telivér ós

Qradivus — 749 — Graebner

8 félvér apamén, 350 anyakanca s ezeknek 4 év-

járatbeli csikói. A telivér mének között szerepel

többek közt a híres Ard Patrick nev mén, mely-

nek nálmik is van néhány származéka. A félvér-

ménes Repitzben van elhelyezve. Alapíttatott

1722. A poroszoké 1815. lett. V. ö. J. Schwartz,Das kön. preuss. Hauptgestüt G. (Berlin 1870)

;

Jacob, Zur Geschichte des Hauptgestütes G. (Tor-

gau 1891); Pusch^Das, GestütswesenDeutschlands.

Gradivus (a. m. a had élén lépdel), Marsnak,a római hadistennek gyakori mellékneve.

Grado, 1. város Gradisea osztrák kerületi ka-

pitányságban, az Adriai-tenger partján, (i9io) 3045lak., szardiniakonzerv-gyárral ; Sz. Eufemiárólelnevezett, az V. sz.-ból való székesegyházzal,

amelynek igen érdekes szószéke és kriptája van.

G. egykor Aquilejához tartozott. 575—1451-igkülön patriarcha székhelye volt. Régi hírét csupána dóm hirdeti, lakosai majdnem kivétel nélkül

szegény halászok. Újabban mint fürd jött di-

vatba. Noha az egész kis szigeten árnyékos séta-

helynek nyoma sincsen és a lakás meg az élelem is

fölötte gyarló, nyáron át több ezer vendége akad,

ezek között a Bécs város költségén ideküldött

vérszegény gyermekek, kik külön szanatóriumbanlaknak. — 2. G. (San Pedro deG.), város Ovíedospanyol tartományban, 14 km.-nyire Praviától, aCubia mellett, hegyes, egészséges vidéken, (1910)

17,125 lak., puska- és ágyúkészítéssel, csokoládé-

gyártással.

Gradaálás (lat.), 1. valaminek fokokkal ellá-

tása, fokokra osztása. — 2. G-, méröpalackoknak,mérhengereknek, büretták- és pipettáknak ská-

lával való ellátása, amelyen térfogatukat le lehet

olvasni. Hogy edénji; graduáljanak, vagy egészköbtartalmát meghatározzák, desztillált (buborék-

mentes) vízzel V. higannyal töltik meg és meg-mérik ; a hmérsékletet szintén meg kell hatá-

rozni. Bürettáknál az osztásvonalakat egyenlnagyságú térfogatrészekre határozzák meg, v.

pedig csak mm.-skálával látják el s aztán álla-

pítják meg, müyen térfogat van két osztásvonal

között. Egyenl közöket adó skálát osztógép-

pel készítenek. Ekkor a csöveket vékony viasz-

réteggel vonják be s az ebbe karcolt osztásvona-

lakat fluorsavval étetik. Határozott térfogatokat

csöveken úgy jelölnek meg, vagyis a csöveket

úgy kalibrálják, hogy pontosan 1 cm»-nyi higanytbefogadó mércsövet higannyal megtöltehek és

ezt a kaUbrálandó csbe öntik, miközben azt füg-

gélyes helyzetben tartják. A higanykúp tetejét acsövön vízszintes vonallal jelzik. Ezt megismé-telve cm»-t jelz skála készíthet. Büretta segé-

lyével csövet úgy lehet graduálni, hogy a bürettá-

ból mindig ugyanolyan mennyiség higanyt v.

vizet bocsátanak acsbe. — 3. G., valamely lemez-

nek körosztályzattal való ellátása. — 4. G., a föld

kerületén egy bizonyos, a földgolyó nagyságánakés alakjának meghatározására szolgáló ívnek ki-

számítása, mérése. — 5. G'.-nak mondják még atudományos pályán elbbre való lépést. L. Gradus.Graduale v. responsorium graduale (lat.),

r. kat. gregorián ének, mely — más alakban —már az els keresztény századokban is divatozott.

Manapság a misében a szt. lecke és evangéliumkost foglal helyet és zsoltár-részekbl áll. Hajdan

Besponsum v. Gantus (psalmus) responsorinsnaknevezték, mert az elénekes intonálta s aztán akar felelt rá. A G. szó eredetét homály fedi. Leg-többen a lépcszetes emelvénytl származtatják,hol az elénekes állott (in gradibus ambonis ;

—gradus= lépcs). A kat. rituáléban G. alatt azt akönyvet is értik, mely az ünnepi mise alatt akórus által eladandó énekeket magában foglalja,

min az Introitus, Kyrie, Glória. Ofíertorium stb.

— G.-nak nevezték a magyarországi reformátu-sok is énekeskönyveiket, amink a reformációels századában nagyobb számmal készültek ésnyomattak. V. ö. Bartalus L, A magyar egyházakszertartásos énekei a XVI. és XVII. sz.-ban (Pest

1869).

Graduális (lat.), fokonkint emelked.Gradaális variabilitás (növ.), 1. Variabilitás.

Gradas (lat.) a. m. fok, úgy fizikai, minterkölcsi értelemben

; per gradum, fokonként ;progradu vita, valamely akadémiai fok elnyeréseért

folytatott tudományos vita; G. comparativus,nyelvtani értelemben a középfok megjelölése ; G.superlativus, a nyelvtanban felsfok ; G. cognatio-

nis, rokonsági fok ; G. ad Pamassnm, fok vagylépcs a Parnasszushoz, egy latin szótár címe,melya tanulók használatára szolgált gyakorlataiknál

a latin verskés2iítésben ; az els üy mnek szer-

zje Aler Paul jezsuita (els kiadás Köln 1702

;

legújabb : Koch, Leipzig 1860). A zenevilágban,

különösen pedig a zongorairodalomban, amaklasz-szikus gyakorlatok s tanulmányok gyjteménye,melyeket Glementi M. irt s adott ki a zongora-virtuozitás elsajátítása céljából, úgyszintén Donia hegedre.Gradasa, 1. G. mala, adók. Zágráb vm. petrin-

jai j.-ban, (1910) 281 szerb lak., u. p. és u. t. Sunja.— 2. G. velika, adók. u. o. (1910) 745 szerb lak.,

u. p. és u. t. Sunja. — 3. G., na Savi (PosavskaG.), adók. u. 0., (1910) 414 horvát lak., u. p. és u. t.

Simja.

Graebe, Kari, német kémikus, szül. 1841 febr.

24. Majna-Frankfurtban. A kémiát Heidelberg-

ben, Marburgban és Berlinben tanulta. Bunsen-nek volt az asszisztense, 1869. Lipcsében ma-gántanár, 1870. a königsbergi egyetemre és

1878. a genfi egyetemre nevezték ki tanárnak.1869-ben Liebermannal együtt elször állította

el az alizarint szintetikus úton az antracénbl ki-

indulva. Ezenkívül számos, szerves kémiába tar-

tozó dolgozata jelent meg, pl. a naftalin szerkezete

és szintézisérl, a chinoncsoportról, karbazolról,

fenantrénról, fluorénról. akridinrl, chrisenröl stb.

Chraebner, Péter Paid, német botanikus, szül.

Aplerbeckben, Dortmimd mellett, 1871 jún. 29.

1888-ban kertész lett, majd tanulmányait foly-

tatva, egyetemet végzett sbölc3észdoktorlett,1904.a dahlemi botanikus kert re, 1910. kineveztékegyetemi tanárnak. Növényrendszertani és nö-vényföldrajzi munkái közül fontosabbak : Studienü. die norddeutsche Heide (Leipzig 1895) ; Synopsisder mitteleuropaischen Flóra (Aschersonnal, u. o.

1896 óta); Die Heide Norddeutschlands (u. 0.

1901); Handbuch der Heidekultur (Bentheím-mel. u. 0. 1904); Botanischer Führer durchNorddeutschland (Berlin 1903) ; Flóra des Nord-deutsehen Plachlandes (Aschersonnal, u. 0. 1898

Gradca fides — 750 Gráf

—1899); Die Pflanzenwelt Deutschlands (Leipzig

1909); Lehrbuch der allgemeinen Pflanzengeo-

graphie (u. o. 1910) ; Taschenbuch zmn Pflanzen-

bestimmen (u. o. 1911); németre átültette War-ning müvét Lehrbuch der ökologischen Pflanzen-

geographie (Berlin 1902) címmel.Graeca fides (latin) a. m. görög hség, a

közbeszédben a. m. álnokság. L. Fides.

Graeca sünt, non leguntur (lat.) a. m.görögül van, nem olvassuk. Ezt a kifejezést hasz-

nálták a középkori, görögül rendesen nem tudó

tanítók, ha szövegolvasás közben görög helyre

bukkantak. Innen a kifejezés arra is átment, hogya nehéznek talált dolog mellzend.Graecia (lat.) a. m. Görögország ; G. nuigna,

Nagy-Görögország, Itália déli részének neve azonnagyszámú virágzó görög gyarmatvárosok miatt,

melyeket ott a Kr. e. VIII. sz.-tól kezdve alapí-

tottak.

Graecismus (lat.), a görög nyelv szellemé-

nek megfelel kifejezés v. szókapcsolat, aminfleg a latin íróknál és költknél fordul el, kik

görög mveltségük következtében azok átvételét

a latin nyelv gazdagodásának tartották. A klasz-

szicisztikus korban francia és német írók is al-

kalmaztak olykor G.-t.

Graecitas (lat.), a görög nyelv és a görögséglényege, esetleg maga a görög nyelv, v. görög-ség, görögül tudás.

Graecostasis (graecostadium, lat.), 1. Gre-kosztázis.

Graefe, 1. Albrecht von, német szemorvos, G.3. fia, szül. Berlinben 1828 máj. 22., megh. u. o.

1870 júl. 20. Tamümányait Berlinben és Prágá-ban végezte, s 1847. avatták orvosdoktorrá.

1850-ben Berlinben mint szemorvos telepedett

meg s magánszemkórházat alapított. 1853-bandocenssé képesítették. 1854-ben megindította az

Archív für Ophthahnologie cím folyóiratot, mely-nek els kötetét úgyszólván egymaga írta. A kö-

vetkez évben Donders és Ai"tl szerkeszttársaiul

szegdtek s ez id óta folyóiratjukban láttak nap-világot G. korszakot alkotó müvei. 1856-ban rend-

kívüli, 1866. rendes tanárrá nevezték ki. G. a XIX.sz. egyik legkiválóbb orvosa volt. A szürke há-

lyog operálását az ö módszerével páratlan biztos-

ságra emelte, s a zöld hályog gyógyítását is

tette lehetvé ; bevezette a gyakorlatba a szem-tükröt és megállapította a kancsalság operálásá-

nak idejét s módját. Nevezetesebb dolgozatai:

Über lineare Extraction ; Schielen und Schielope-

ration ; Die Iridectomie bei Glancom ; Über Bm-bolie der Artéria centralis Retináé ; Neuritis optica

bei Cerebralkrankheiten ; Über die modiflz. Linear-

extraction. Müvei közül több magyar nyelvenis megjelent. V. ö. Michaelis, Albrecht von G.(Berlin 1877) ; A. Graefe, Ein Wort zur Erinne-rung an Albrecht von G. (Halle 1870) ; HirschlerIgnác, G. emlékezete (Budapesti kir. orvosegyesü-let évkönyve 1870).

2. G., Alfréd Kari, német szemorvos, szül.

Martinskirchenben 1830 nov. 23., megh. Weimar-ban 1899 ápr. 12. Az egyetemet Halle, Heidelberg,

Würzburg, Lipcse és Prágában látogatta, doktorrá1854. Halléban avatták. 1858-ban Halléban do-

censsé képesítették s ugyanitt szemkórházat is

alapított. 1864-ben rendkívüli tanái* s az egye-temi szemkórház igazgatója lett, 1873. rendes ta-

nárrá nevezték ki. 1874—1880-ig Saemisch-selegyütt kiadta a Handbuch der gesammten Augen-heilkunde c, 7 kötetes nagy munkát, mely mai na-pig is a szemorvoslás tudományának alapvetkézikönyve. Nevezetesebb dolgozatai fleg a szem-izmok mködésére s azok rendellenességeire vo-natkoznak.

3. G., Kari Ferdinánd von, német sebész, szül.

Varsóban 1787 márc. 8., megh. Hannoverben1840 jul. 4. Orvosi képzettségét Drezda, Lipcseés Halléban nyerte, s 1807. avatták orvos- éssebészdoktorrá. Elbb Alexius anhalt-bemburgiherceg udvari orvosa volt, s 1810. az újjáalko-

tott berlini egyetemen a sebészet rendes tanárávás a sebészeti és szemészeti klinika igazgatójávánevezték ki. 1813-ban reá bízták a berlini ka-tonai kórházak vezetését, késbb pedig az egészhadtest kórházainak felügyeletét. 1822. tábornok-törzsorvossá léptették el s a katonaorvosi okta-

tást vezette. Különösen az egyiptomi szembeteg-ségrl, továbbá a plasztikai operálásokról írt dol-

gozatai alapvet munkák.Waltherrel együtt szer-

kesztette a Journal für Chirurgie und Augenheil-kunde c. folyóiratot. Nevezetesebb müvei: Rhino-plastik (1818) ; Die Gaumennaht (1820) ; Die epide-

misch-contagiöse Augenblenorrhoe Aegyptens in

den europaischen Befreiungsheeren (1823). V. ö.

Michaelis, K. F. v. Graefe (Berlin 1840) ; Rohlfs,Archív für Geschichte der Med. (VI. 1883, p. 305).

Graena, fürd, 1. Guadix.Graenzenstein Béla, volt pénzügyminiszteri

államtitkár, szül. Oraviczabányán 1847 aug. 5.,

megh. Bpesten 1913 jan. 10. Bécsben és Tirolbantermészettudományokkal foglalkozott, azután asekneczi bányászakadémiát végezte el. Járt a lüt-

tichi belga egyetemen is, ahol vaskohászattal, k-szénbányászattal foglalkozott és Belgium számosnagy ipartelepét tanulmányozta. 1870-ben állami

szolgálatba lépett, aztán mint fbányatanácsosmegvált eredeti szakmájától s 1886. a dohány-jövedék igazgatását vette át. 1895-ben megbíztákaz 1896-iki ezredéves kiállítás igazgatásával, de

mái" rövid id múlva pénzügyi államtitkárrá ne-

vezték ki s 1905-ig viselte ez állását. 1905-ben

valóságos bels titkos tanácsos lett.

Graetz, 1. Gratz.Gxaf, 1. Arturo,olasz költ és irodalomtörténész,

szül. Athénben 1848. Els kiképzését Rómábannyerte, majd Nápolyban jogot tanult. 1874.

a római egyetemen az irodalomtörténet ma-gántanára lett ; 1882 óta Torinóban rendes tanár.

1883-ban a Giomale storico della letteratura ita-

liana egyik megalapítója. Mint költ nem oly je-

lentékeny, de irodalomtörténeti értekezései mindalaposság, mind az eladás elevensége tekinteté-

ben igen kiválóak. Nagyobb mvei : Roma nella

memória e nelle immaginazioni del medio evo(1882—1883); Attraverso il cinquecento (1888);

II Diavolo (1889) ; Miti, legende e superstizioni del

medio evo (1892—93); Foscolo, Manzoni, Leo-

pardi (1897). Komoly, borongós költeményei:

Medusa (1880 és 1890), Dopo il tramonto versi

(1893), Morgana, Nuove poesie (1901) c. jelentek

meg. Szép regénye : II riscatto (1901). Számos ta-

Grftf - 751 — Grafikai mtívészetek

nulmánya jelent még meg különféle folyó-

iratokban.

2. G., Max, osztrák zenei iró, a bécsi konzer-

vatóriumon a zeneesztétika tanára, sztll. 1873okt 1. Bécsben. Jogi doktorátust tett. 1900-ban

a Neues Wiener Journal zenereferense. Müvei

:

Deutsche Musik im 19. Jahrhundert (1898) ; Wag-ner-Probleme und andere Studien (1900); Die

Musik im Zeitalter der Eenaissance (1905).

3. G., TJrs, svájci fest, grafikus és ötvös, szül.

Solothumban 1485 körül, megh. 1530. Schongauer

és Dürer hatása alatt fejldött. Rézmetszetei, a

rajzai után készített fametszetek, de fleg eredeti

rajzai (baseli múzeum) meglep elevenséggel áb-

rázolják a korabeli tábori életet.

G^riU, Gvstav, német fest, szül. Königsberg-

ben 1821 dec. 14., megh. 1895 jan. 6. Düsseldorf-

ban, Anversben, Parisban és Münchenben tanult.

A német középkorból és a szabadságharcok ide-

jébl merített képeivel (pl. Schmettau Ferdinandahazaszeretete, Berlin, Nationalgalerie), valamint

képmásaival (Roon hadügyminiszter képmása, u.

o.) szép sikereket aratott. 1880-ban kiállított

Mese c. képe, a hozzá fzd pornográfiái pör

miatt igen nagy föltnést keltett. A königsbergi

egyetem dísztermében freskókat festett, (1868—1870) és u. 0. a múzeumban van Prometheust és

Okeanos leányait ábrázoló képe (1886).

Grafe, 1. Graefe.Grafenaa, az ugyanily nev járás székhelye, a

bajorországi Niederbayern keriüetben, (1910) 1344lak., papir-, gyufagyárral és kereskedéssel, nyári

üdülhelyül is használják.

Grrafenberg, hidegvízgyógyintézet Preiwaldau

(1. o.) mellett Ósztrák-Sziléziában, 632 m. magas-ban, vasút mellett. Az els vízgyógyintézetet

Priessnitz állította föl 1826. ; azóta számos villa

épült köiTilötte, amelyekben évenként több mint2000 ember keres üdülést.

Grafenthal, város Sachsenmeiningen herceg-

ségben, (1910) 2491 lak., Németország legnagyobbpalabányáival.

Graff, 1. Anton, német fest, szül. Winterthur-ban 1736 nov. 18., megh. 1813 jun. 22. Élete nagyrészét Drezdában töltötte, 1766 óta mint udvari

fest. Igen termékeny mvész volt. Történeti és

allegóriái képeinél nagyobb értékek képmásai,melyekben a korhoz képest szokatlan közvetlenül

és színesen adta kortársainak, köztük sok kiváló

ogyénnek(Gellert,Sulzer,Herder,Lessing,Schiller,

Hagedorn, saját arcképe stb.) képét. Müvei flega drezdai, lipcsei, berlini képtárakban találhatók.

V. ö. Mviher (Leipzig 1881) ; Vogel (u. 0., 1898)

;

Waser (u. 0. 1903) monográfiáit.

2. 6r., Eberliard Gotttieb, germanista, szül.

Elbingben, Poroszországban 1780 márc. 10.,

megh. Berlinben 1841 okt. 18. Fmve: Alt-

hochdeutscher Sprachschatz (Berlin 1835—43,6 köt.) ; ezenkívül Diutiska, Denkmáler deutscher

Sprache und Litteratur aus altén Handschriften

(Stuttgart 1826—29, 3 köt.); Otírieds Evange-lien-Harmonie (Königsberg 1831) stb.

Graüigiiy (ejtsd: graflnyi), Frangoise cCIssem-hourg d'Happoncourt, Madame de G., francia

írón, szül. Nancyban 1695 febr. 13., megh. Paris-

ban 1758 dec. 12. Férjétl, durva bánásmódja

miatt, hamar elvált s egy ideig Madame du Chá-telet cireyi várkastélyában, majd Mademoiselle de

Guise, a késbbi Richelieu hercegn környezeté-

ben tartózkodott. íróni hímevét a MontesquieuPerzsa leveleit utánzó Lettres péruviennes (1747)

c. müvével vetette meg. Érdekesek (1820) Vie pri-

vée de Voltaire et de Madame du Chátelet címenkiadott, Cireyben kelt levelei. V. ö. Guerle, Ma-dame de G. (Nancy 1882).

GrafBtrO (ol.), márványpadló, amelybe szürkeárnyalatú alakos ábrázolás v. mustrás diszítmény

van berakva. L. még Sgraffito.

Graffius András, med^esi születés evang.tanár a XVn. sz. els felében. Medgyesen, Bárt-

fán, Zsolnán és Trencsénben volt tanár és igaz-

gató ; s valószínleg az utóbbi helyen halt meg.Munkái: Pastor Transsylvano Saxo. Qui quodvult, facit, quod non vult, audit, gúnyirat az er-

délyi szász evang. papság ellen ; Lex mihi Ars.

Stúdium Eloquentiae absolutum (Lcse 1643);Methodíca Poetices praecepta (Zsolna 1642) ; Me-taphysica ; Therapeutica scholastica ; Sacer cen-

tennarius decem fidei articulorum (Trencsón 1642)

;

Peripatheticum Theatrum Naturae (1644) ; Morá-lis corona animae adomata (1645).

Grafika (gör.), gyjtneve az írás, rajzolás ós

festés mvészetének. A G. mint tudomány egyikága a diplomatikának.

Grafikai és rokoniparosok fnökegyeslete(Budapesti—), alapíttatott 1895. Célja a grafikai

és rokoniparágak fejlesztése mellett az egyesü-

leti tagok közös ipari érdekeit elmozdítani, nem-különben a tisztességtelen versenyt megfelel in-

tézkedésekkel korlátozni. Az egyesület az ipaii

béke fenntaiiása érdekében az általa képviselt

iparágak munkásaival kollektív szerzdéseket lé-

tesített, amelyek a magyarországi kollektív szer-

zdések úttörinek teldnthetk. Az egyesület hét

szakosztályra oszlik és pedig könyvnyomdászati,litográfiái, bet- és tömönti, kémigráfiai és fény-

nyomdai, könyvköti, üzleti könyvgyárosok, vala-

mint a grafikai szakzlettulajdonosok szakosz-

tályaira.

Crrafikai gyorsírás, 1. Gyorsírás.Grafikai mvészetek, általában azok amvé-

szeti és technikai eljárások, amelyekkel írást v.

képet sokszorosítanak. Az eljárás eszközei anyomtatógép és a nyomtatólemez (dúc, klisé),

anyaga a festék és papiros (kivételes esetekben

selyem, fa, br). Valamennyi közt a legfontosabb

a nyomtató-lemez, ennek természetéhez igazodik

a gép. A lemez készülhet fából, linóleumból, réz-

bl, cinkbl, vegyileg érzékennyé tett gelatine-

ból, köböl stb. Erre a lemezre viszi át a grafikus

azt az ábrázolást, amelyet sokszorosítani akar.

Az átvitel módja szerint három nagy csoportba

oszthatjuk fel az összes G.-t.

Ezek elseje a magas-nyomású, amelynek jel-

lemz sajátsága, hogy a grafikus a kés, a vésvagy vegyszerek segítségével eltávolítja a lemez-bl mindazokat a részeket, amelyek az eredeti

képen fehérek s csak azokat hagyja meg, ame-lyeknek a nyomaton sötéteknek kell maradniok.Egyszer példája ennek minden fából, ércbl v.

kaucsukból készült bélyegz. A nyomtatás ebbenaz esetben úgy történik, hogy az így készült

Grafikai mvészetek — 762 — Grafikon

nyomtató-lemezt festékkel vonjuk be, papirost

teszünk rá s azt a gép segítségével a lemezheznyomjuk. A lemez kimagasló részeirl a festék

áttapad a papirosra s a lemezen készült kép tükör-

képét adja. A magasnyomású eljáráshoz való le-

mez anyaga eleinte a fa volt s az ezzel készült

nyomatokat fainetszetnék (1. o., xilográfla) nevez-

zük. A XX. sz. eleje óta a fát gyakran az enge-

dékenyebb linóleummal is pótolják. A fényképezés

feltalálása óta a nyomdatechnikusok azon voltak,

hogy a kézzel készült fametszetet a fényképezés

segítségével mechanikusabbá s ezzel a sokszoro-

sítást gyorsabbá és olcsóbbá tegyék. Ezt a foto-

dnkográfia eljárásával érték el, amelynél a nyom-tató-íemez fa helyett cink, réz vagy sárgaréz

s ezen nem kézzel és késsel, hanem maró savaksegítségével távolinak el a fényérzékennyé tett

fémlemezrl a fölösleges részeket. Ezzel az el-

járással azonban csak vonalas rajzokat, fképptollrajzokat lehetett jól sokszorosítani. 1882 körül

azonban a müncheni Meissenbach és a bécsi An-gerer kitalálták a fémlemez maratásának egy új

módját, az autotipiát (1. o.), amellyel a leggazda-

gabb árnyalatú képek is sokszorosíthatók. Az el-

járás lényege az, hogy a képet optikai és vegyiúton igen apró pontokra bontják fel egy hálóza-

tosán vésett üveglemez, a raszter segítségével s

ezek a kisebb-nagyobb, srbb-ritkább pontokemelkednek ki a savval maratott lemezbl s veszik

magukra a festéket. Az összes, magasnyomásszámára készült lemezek alkalmasak a közönsé-

ges könyvnyomtató gépen való nyomásra s aszöveggel kombinálva illusztrációk elállítására.

A G.-nek második nagy csoportja, a mély-nyomású eljárás, mindenben fordítottja a magas-nyomásúnak. A lemezek anyaga rendszerint aréz, ritkábban az acél. A tükörsimára csiszolt

fémlapokba vési vagy maratja a grafikus azokata vonalakat, amelyeknek a nyomaton sötéteknek

kell látszaniuk. A legegyszerbb példa rá a pecsét-

nyomó. A vésett barázdákat megtöltik festékkel,

itatóspapirost tesznek rá, azt ersen hozzányom-ják, mire a papiros magába szívja a festéket,

amely rajta kitapintható vonalak formájában lát-

szik. Már a XV. sz. óta ösmeretes az ily eljárás

szerint készült rézmetszet (1. o.) vagy kalkográfla,

amelynél a grafikus acélvósvel vájja ki a simarézlemezen a vonalak barázdáit, A rézkarc (1. o.)

szintén rézlemezen készül, de nem vésés, hanemsavval való maratás segítségével. A rézkarcoló

a rézlapot bevonja oly gyantaróteggel, amelyeta sav nem támad meg, ezen tvel karcolva ké-

szíti rajzát 8 a lemezt végtll kiteszi a sav maróhatásának. Azokon a vonalakon, amelyekrl atü a gyantaróteget elkarcolta, a sav mély baráz-

dát mar. Ebbe kerül a festék, amelynek átnyo-

mása épp úgy, mint a rézmetszetnél, külön gépen,

ú. n. magasnyomású sajtón történik. Ebbe a sorba

tartozik a különböz árnyalatokat adó helio- ós

fotogravür is (1. o.).

A harmadik eljárás a síknyomás, amelynél agrafikus a sima k- vagy fémlapra külön e célra

készült festékkel rajzol ; a be nem rajzolt részek

úgy vannak preparálva, hogy ha a lapot festék-

kel Tonjuk be, akkor ezek a részek ezt nem ve-

súk fel. A ráborított papírlapra áttapad a kép.

Ha a lemez k, ügy az eljárás neve krajz vagylitográfia (1. o.), ha alumínium, úgy algráfia (L o.).

Síknyomással késztil a monotipia is (1. o.), amelyazonban nem szorosan vett sokszorosítás, mei z

az eredeti képrl e technikával csupán egyetlen-

^y tökéletes példány állítható el.Valamennyi itt említett grafikai technika le-

mezei mechanikus úton, galvanoplasztikái eljá-

rással könnyen állíthatók el több példányban is,

ami nagy példányszámú nyomtatványoknál lehe-

tvé teszi a már kopásnak induló lemezek kicse-

rélését vagy egy és ugyanazon képnek egyszerretöbb gépen való nyomását.A G. által használt festék fekete, barna, zöld,

kék szokott lenni, de egy nyomással mindig csakegyszín nyomat állítható el mechanikus utón.

Többszín nyomatok elállítására több lemezre s

nyomásra van szükség. Ebben az esetben különlemez a hordozója a kék, a sárga, a vörös szín-

nek, ezek egymás mellé s egymásra való nyomá-sából az eredeti színes képnek hozzávetleg min-den színárnyalatát el lehet érni. A leggazdagabbszínárnyalat a háromszínnyomás (1. o.), a színes

litográfia és színes helíogravür révén érhet el,

bár ezeknek körülményes elállítása még sokjavításra szorul.

A G. mvészi értéke természetesen nem csupána tökéletes technikától, hanem attól is függ, hogymvészkéz állította-e el a lemezeket. Régtlfogva a legjelesebb festk is szeretettel foglal-

koztak a G.-kel s különösen a fametszetet, a réz-

metszetet és rézkarcot s a krajzot mívelték.

Egyes mesterek, mint Dürer és Rembrandt, éppoly értékes alkotásokat hagytak ránk, grafikai

munkáikban, mint festményeikben. Általábanannál több mvészi érték kerülhet a grafikai

lapba, mentül kevésbbé mechanikus az eljárás

s mentül inkább a kéz munkája az. Az efféle

lapokból nagyszabású gyjteménye van mindennagyobb mvészeti múzeumnak, nálunk pl. aSzépmvészeti Múzeum 15,000-nél több mlap-pal bír.

A G. egyes technikáiról s azok válfajairól 1.

még az idézetteken kívül: Acélmdszet,Acquatmta,Albertotipia, Autográfia, Bélye^metszés, Betü-imtés, Cerográfia, Chemiglyphia, Chemitipia,

Oinkográfia, Fénynyomás, Fotogalvanográfia,

Fotoodloqráfia, Galvanoplasztika, Geomonto-

gráfia, Mangjegi/nyomás, Hdiográfia, Kalkoti-

pia, Katatipia, Kromotipia, MetaUektipográfia,OlajnyomMt, Panikonográfia, Polikrómia, Szí-

nes nyomás, Térképnyomás, Tiflotipográfiu, Ver-

nis-mou, 'W oodbury-ni/omat cimszók&tY . ö. BáthGy., Az iparmvészet könyve, I. k. ; Olgyai V., Agrafikai technikák (Budapest 1907) ; Albert, Ver-

sohiedene Reproduktionsverfahren (Halle 1907) ;

B. Meyer, Die bildenden und reproduzierenden

Künste im XIX. Jahrhundert (Berlin 1900).

Grafikai Szemle, szakfolyóirat a grafikai ipar-

ágak számára, kiadja a Könyvnyomdászok és Ro-konszakmabeliek Szakköre. Megjelen havonkint

egyszer. 1891 január havában jelent meg az elsszáma ranay József szerkesztésében, jelenlegi

szerkesztje Wankó Vilmos,Grafikon, 1. Grafikus ábrázolás és Menetrend-

ábra.

Grafikus ábrázolás — 763 — Grafikus ábrázolás

Grafikus ábrázolás, a számokkal kifejezhet

tényeknek v. tüneményeknek rajzzal való képes

bemutatása. Ha valamit csak igen sok számadat-

nak a felsorolásával tudnánk megmagyarázni,sokkal helyesebb, ha úgynevezett grafikont rajzo-

lunk. Pl. ha a hmér járását egy nap alatt az

óránként észlelt hmérsékletek számbeli felsoro-

lásával magyaráznánk, közelrl sem nyernénkolyan könnyen áttekinthet képet, mint ha ugyan-ezeket az adatokat rajzban tüntetjük fel (1. ábra).

A G. legelemibb módja : egyszer, egymástól füg-

getlen mennyiségeket arányos hosszúságokkal v.

területekkel ábrázolni. Pl. az iskolai atlaszokban

gyakran látjuk, hogy a nagy városok a lakosságszámával arányos terület körökkel ábrázoltat-

nak. Fontosak azok az ábrák, amelyek két meny-nyiségnek egymással való összefüggését mutat-ják. Ezt a módszert különösen a természeti tüne-

mények grafikai ábrázolásánál alkalmazzák.Ha pl. valamely folyóban bizonyos vízállás

mellett megmérjük, hogy mennyi víz fo-

lyik át a folyó ^y keresztszelvényén egymásodperc alatt, ebbl még nem követ-

kezik, hogy kétszer olyan magas vízállás

mellett kétszer annyi fog keresztül folyni.

Ha többféle vízálláskor mérjük meg a víz-

mennyiséget, ezeket az adatokat grafikon-

ban szemlélhetvé tehetjük úgy, mint a 2. 2.

íí&ra mutatja. Rajzoljunk fel ugyanis egyvízszintes vonalra egyenl távolságokat és jelez-

zük ezeket számokkal, amelyek a vízállásokatjelentsók úgy, amint azt a mércérl leolvastuk.

Mondjuk pl,hogy+ 3mvízállásnál 400 m^ víz fo-

lyik el másodpercenkint. Akkor a -4- 3 m. vízállás-

nak megfelel pontra állítsunkfüggleges vonalat

16

15

1*

13

IS

11

10

9

87

6

5

4

S1

o.

lat 8 arra visszük fel a 800 m»-nek mchosszúságot, ami persze éppen kétszer akkora,mint a 400 m.-nek megfelel. így mehetünk to-

vább és felrajzolhatjuk mindazokat az adatokat,

amelyeket mérés útján nyertünk. Azt találjuk,

hogy ezek a pontok közelrl sem jutnak sza-

i 234567 89ábra. A Tízmennyiségek'ábrája a vízállások szerint.

lOm.

Grafikus statisztikai ábrák — 754 — Grafitcsillámpala

és pedig külön a férfiakat és külön a nket, míga függélyes vonalon a házasok korviszonyalt

tüntetjiik fel. A vízszintes vonalakkal árnyalt

alakok a magyarbirodalmi számokat adják, míga fekete árnyalású helyek a Hoi-vát-SzIavonor-

szágokban kötött házasságokat tüntetik fel. ^B

Grafitsrnájsz 755 Grafolósria

Graütgnájsz, az oly gnájsz, melyben a csillá-

mot teljesen v. részben lemezes grafit pótolja.

Grafitit, 1. Grafit.

Grafitoid, 1. Grafit.(irafitos edény (mohAcsi edény), fekete, má-

zatlan agyagedények, melyeket foképen Mohácsvidékén, de az alföldön is sok helyen készítenek.

A közönséges fazekas-agyagból fképen korsót,

kannát stb. készítenek s mikor az árú ki vanégetve, a kemence tzhelyére nedves fát v. szal-

mát tesznek és minden nyUását jól betapasztják.

A süi" füst redukálja az agyag vasoxidját és

egyúttal grafltszerü szén is rakódik le az edényeklikacsaiban. Ha a nyers edényt kisimítják, a füs-

tölt edény fényes, grafltszerüvé lesz. Némelykorrajz szerint simítják ki az edényt, miáltal fényte-

len alapon fényes diszltményt nyernek. A G.-t kü-lönösen az alföldön kedvelik és a mohácsi korsó-

kat nagy mennyiségben az aldunai államokbaszállítják. Úgy, mint az edényt, a téglákat, de leg-

inkább a fedélcserepeket is szokták gzölni (füs-

tölni), mely utóbbiak aztán a palához hasonlószínvé lesznek. A téglák V\ cserepek gzölésérekátrányszurkot is használnak.

Grafitos tégely, 1. Olvasztó tégely.

Gxafitos tégla, 1. Tzálló agyagárúk.Crrafitpala, grafittartalmú ágyagpala. Nálunk

a Zsüvölgyben Petrozsény és Szurdok mellett. L.

még Grafit.GrafitpapiT, grafittal bevont papiros, melyet

másolásra és fémtárgyak (tk) konzerválásárahasználnak.

Graüttégely, 1. Olvasztó tégely és Tzállóagyagárúk.

Graiofon (gör.), módosított fonográf.

Grafolit (ásv.) a. m. rajzpala, vagyis az olyanigen finom szem agyagpala, melyre rajzolni le-

het.

Crrafológia v. chirogrammatcnnantia (gör.), azírásból való következtetés az emberi jellemre és

egyes tulajdonságaira. A G. smestere Lavater,aki az 1777. kiadott Phisiognomische Fragmentecím müvében e tudománynak külön fejezetet

szentelt. Késbb Moreau de la Sarthe, párisi or-

vostanár átfordítja Lavater észleletéit francia

nyelvre és fejleszti ennek ideáit (1806). Ezt kö-vetleg Franciaországban egész serege támad az

új tvdomány mvelinek. A jelszó: az írásból

következtetni az ember jellemére. E jelszót kez-detben különösen a szerzetesek karolják föl.

Franciaországból az új idea átplántálódik Német-országba, ahol legelször is Henze Adolf szászírásszakért kezd az eszmével foglalkozni s többezer kéziratból nyilvánítja következtetéseit azíróik jellemére. Önmagáról beismeri, hogy tudo-mánya isteni adomány, s rendszere nincsen. Is-

mertetései a Leipziger Illustrirte Zeitungban je-

lentek meg ; majd 1862. önálló munkát is adottkiLipcsében Chirogrammatomantiec. alatt, amely-ben az egyes kéziratokból vont következtetéseitgyjti össze. A G. els mveli tisztán impresszio-nisták voltak. Azt mondták : Nagy betk, egy-kétmondat egy sorban, széles sorközök, papirpazai"-

lás : az írója tehát pazarló. Kis betk, szorosanegymás mellé rótt, a papír két széléig futó sorok:takarékosság. Ha e jelenség túlságos: egyene-

sen zsugoriságra vall. A levertség jobbra letörsorokban nyilvánul; ennek ellentéte — jobbrafölfelé törekv sorok — vidámságra mutat. Ezenés hasonló szabályok alól igen sok a kivétel;

de ennek magyarázatát az ú. n. G.-tudósok, he-

lyesebben tudós grafológusok nem tudják adni.

A G. rendszerezje Michon apát volt, aki Paris-ban 1875. kiadott Systéme de Graphologie és

1878. Méthode de Graphologie c. müveiben ipar-

kodott az akkori föltevéseket rendszerbe fog-

lalni. Teóriája a «signes fixéSD, azaz a G.-i jelek.

E szerint minden jellembeli sajátságnak megfe-lel egy írásbeli sajátság. Ez a föltevés természe-tesen nem áUhatta meg a helyét. Michon apát-

nak követöi is akadtak, éppen úgy, ahogy eldjeis volt ; u. i. ö nem saját kutatásait dolgozta föl,

hanem Flandrin jezsuita szerzetes gyjteményétés jegyzeteit vette alapul. Utódai közül a leghíre-

sebb Crepieux-Jamin, ki több munkát írt. Neve-zetesen : Traité pratique de Graphologie (1885)(németben Busse fordításában) 1898. L'écriture

et le caractére. Németországban Langevlmich,Graphologische Studien (1894) ; L. Mayer, Lehr-buch der Graphologie (Stuttgart 1895) és H. Busse,Die Handschriftendeutungskunde (2 kiad. 1897)stb. munkák foglalkoznak behatóan e tudomány-nyal. A múlt század végéig a G.-t különösenFranciaországban és Németországban kedvelték

;

de az bizony csak jour-tudomány volt. Sokan tet^

szelegtek maguknak, hogy az írásból az emberijellemre következtetéseket tudnak vonni. Igazántudományos kutatásokat elször Preyer végzett,

Psychologie des Schreibens (Hamburg 1895) c.

munkájában mélyreható kutatásokban ismerteti

elveit;jóllehet is abba a hibába esik, hogy egyes

Irásjelenségekbl jellemsajátságokra következ-tet. E hibába esnek különben követi is : GeorgMeyer, Die wissenschaftlichen Grundlagen derGraphologie (Jena 1901) c. munkájában, ugyan-úgy Klages is. De ennek a jour-tudománynak,illetve jellemvonásnak elég hamar vége szakadt.

Ma már csak egyes német lapokban olvashatókaz ilyen körkérdések : Meg akarod ismerni a jel-

lemedet ? írd le a következ verset, küldd be hoz-

zám és megkapod jellemed leírását, multad tör-

ténetét, st a jövre vonatkozó következtetése-

ket is.

A tudományos kutatók is csakhamar elhallgat-

tak és úgy a francia, mint a német egyesület,

mely a tudomány eme ágának kultiválására ala-

kult, megsznt ; a folyóiratok pedig olvasóközön-

ség hiányában már régen megszntek.Az alchimisták aranyat akartak elállítani és

föltalálták a porcellánt. A G. az emberek jellemét

kívánta a kézírásból megállapítani, s az írásegyéniségének tanára jutott. A modem írásvizs-

gáló nem a formákban kutat, hanem megálla-pítja, hogy a formák két, st több személy írásá-

ban egyezhetnek, de az írás jellegében nem.Az irásvizsgálat tudománya tehát nem a jelle-

met, hanem az azonosságot kutatja. Sokkal prak-

tikusabb dolog ez, mert a bnügyi vizsgálat cél-

jait szolgálja, megfigyelésen és összehasonlításonépül föl. Bnügyi szempontból azt vizsgálja aszakértó, hogy valamely kérdéses frás annak akezétól származik-e, aki azt az írást okszeren

48*

Qrafométer — 756 — Qrafton

teljesítette, v. nem attól. Ha nem, annak a kezé-

tl származik-e, aki a kérdéses dolgot írta ? Fra-

zer Perifor, a philadelphiai írásvizsgáló, BibUotics

ot the study of documents cím mmikájában márnem a G.-t, hanem annak gyakorlati alkalmazá-

sát ismerteti. 1910-ig azután nem is történt újí-

tás. Ekkor a berlini Schneickert több cikkben,

Osbom Alber Questioned Documents, valamint

Reiss E. A. La photographie judiciare cím mun-kájában és végre Fínterüs Károly írásvizsgálat

cím könyvében törnek lándzsát a tudományosírásvizsgálat kérdésében. Érdekes a dologban,

hogy mind a négyen egymásról mit sem tudva,

Prazer tanait vakon nem követve, vizsgálati rend-

szer és eszközök tekintetében közös eredményrejutottak, B véletlen tanúsítja, hogy az írásazonos-

ság megállapítása ma tudományos színvonalon

áll, s amennyiben nem jellemolvasást, hanemazonossági megállapítást céloz, azon a korláton

belül, amelyen belül valamely intézmény tökéletes

lehet, az írásazonosság megállapítása ma már tö-

kéletes és megbízható. Ma már a daktiloszkópia

módjára, a berlini és bécsi rendrségek nyilván-

tartást vezetnek az írásról is, amely különösen a

nyomozó eljárás során kitnen bevált. Össze-

állításának alapja és megállapítási rendszere —amely Schneickert mestermve — mintaszer.Nem állunk távol ma már azon idtl, amikor anyomozati eljárás során az írást ép oly komolysegédeszköznek fogják tartani, amilyennek ma adaktiloszkópiát.

Graiométer, így nevezi Schmedland Péter

magyar grafológus írásszögmérjét és megálla-

pítja, hogy pl. a balra dl írást írók tettetk, a

derékszög alatt írók temperamentumos embereka 65° alatt jobbra dl írással rendelkezk kedé-

lyes emberek. Tényként csak azt lehet megálla-

pítani, hogy beteges idegzet egyének sokkal dül-

tebb írást írnak a kór behatása alatt, mint amilyet

azeltt produkáltak.

GraJosztatika (gör.), erk összetevését és szét-

bontását, továbbá szilárd testekre ható erk egyen-

súlyi feltételeit, szóval sztatikái feladatok megol-

dását tárgyalja geometriai úton, tehát vonalzó,

körz és mérléc segítségével, a számításoknak

és algebrai képleteknek mellzésével. A G.-ban

valamely er helyzetét és nagyságát mindig egymegfelel egyenes vonal helyzete és hosszúsága

ábrázolja ; az utóbbi a szerkesztés alapjául felvett

erléptekkel (m kg.= 1 mm.) mérve, adja meg az

er nagyságát. Az egy problémához tartozó geo-

metriai szerkesztéseket összesen ertervnek ne-

vezik, amellyel a gyakorlati alkalmazásokban

rendszerint azt a feladatot oldják meg, hogy va-

lamely szüárd testnek egyes helyein, vagy vala-

mely szerkezetnek (híd, fedél, stb.) egyes alkotó

részeiben a küls erk (terhelések) behatása alatt

min bels erk keletkeznek (amelyekbl azután

az illet alkotó rész méreteit állapítják meg). A G.

azonkívül másfajta mechanikai és szilárdságtani

feladatokkal is foglalkozik, mint pl. a sík idomoktehetetlenségi nyomatékának és bels magjánakmeghatározása, továbbá a szilárd testek alakvál-

tozása, stb., amelyek tulajdonképen nem tartoz-

nak a sztatika körébe, azonban sztatikailag értel-

MevTo, mint oröfoladatok gyakran könnyebben

oldhatók meg, mint analitikai úton. Ennek azeljárásnak számos elnye van. így els sorban,hogy olyan bonyolultabb esetekben is eredményrevezet, melyekben a számítási eljárás gyakran alig

lehetséges, pl. szabálytalan alakok sídypontjánaka meghatározásánál. Elnye a nagy áttekinthet-ség, amely mellett a hibák könnyen felismerhe-tkké válnak, holott a számítási hibák gyakrankevésbbé szembetnk. Eredményei kielégítenpontosak, ha a rajz kivitele szabatos és a mértékelég jól van megválasztva. Elnye az is, hogyigen jól felhasználható a számítások útján nyerteredmények ellenrzésére. — A G.-t tudományosrendszerbe legelször Gulmann foglalta 1864.Zürichben megjelent : Die graphische Statik címmunkájában. A módszemek nagy elnyei rövid idalatt utat nyitottak a G.-nak a mérnöki gyakor-latban is, amiben a zürichi megyetemnek a60-as és 70-es években a világ minden részéblCulmann köré sereglett számos jeles tanítványanem csekély mértékben közremködött. Ma mára legelterjedtebb módszer a mérnöki építményekés szerkezetek sztatikái vizsgálatára, alapvetfontossága a technikai nevelés szempontjából vala-

mennyi megyetemen el van ösmerve. A G. fej-

lesztésében leginkább Mohr, Gremona és Müller-Breslau tntek ki. Hazánkban Kherndl Antalnakvannak erre vonatkozó jeles munkái. V. ö. Gre-mona, Le flgure reciproche nella statica graflca

(Milano 1872) ; Bauschinger, Elemente der grafli-

schen Statik (2. kiad. München 1880) ; Levy, Lastatique graphique et ses applications aux con-structions (2. kiad. Paris 1886—87, 4 kötet) ; H.Müller-Breslau, Die gr. S. der Baukonstruktionen(3. kiad. Leipzig 1901) ; Föppl, Vorlesungen übertechnische Mechanik (2 köt., u. o. 1900) ; Lanen-stein, Die g. S., Elementares Lehrbuch (8. kiad.

Stuttgart 1903).

Grafotípia (gör.), Clinton Hitchcock newyorkifametsz által föltalált eljárás, mellyel könyv-nyomdai gyorssajtókon való nyomásra alkalmaskliséket állítanak el. Sima fémlapra finomanrlött krétaport hintenek s a lapot hidraulikus

prés nyomásának teszik ki. A krétaréteg fölsjét

ekkor kevés enyvet tartalmazó vízzel megnedve-sítik s különös tintával, mely az érintett kréta-

felületet megkeményíti, a rajzot ráecsetelik. Azo-kat a helyeket, amelyeknek a nyomtatásban fe-

héren kell maradniok, külön ecsettel mélyítik,

hogy a tintával megkeményített részek kidombo-ro^'anak. Ezután a lapot szüárdabbá tétel céljá-

ból alkalmas folyadékba teszik s a szokásos gal-

vanoplasztikái eljárásnak vetik alá.

Gxairath, város Düsseldorf porosz kerületben,

Solingen közelében, (i9io) 10,066 lak., vaS- és acél-

gyárakkal, pamutfonással.

Grafström, Anders Ábrahám, svéd Urikns, szül.

Sundsvallban 1790 jan. 10.,megh. Umeaban 1870júl. 24. 1835-ben lelkipásztor lett Umeában. MintItrikus a foszforisták évkönyveiben lépett fel. Hí-

res Norrland c. párbeszédes dala, amely hazája

szépségeit dicsíti, összes költeményeit : Samladeskaldestycken (Stockhoün 1864, 2 rész) c. adta ki.

Grafton (ejtsd: greftn), több város az ószakame-rikai Egyesült-Államokban : 1. Massachusettsben,vasutak mellett, Worcestertöl DK.-re (10 km.).

Qrafton 757 Graham-féle törvény

Könyvtár, Szövöfonó- és bripar. Alapíttatott 1660.

Lak. (1910) 5705. — 2. North Dakotában, a ParkRiver és vasutak mellett, búzaterm vidéken. Mal-

mok és gyárak. Lak. 2378. — 3. West Vir-

giniában, a Tygart Valley River mellett. Vasúti

csomópont. Vasúti gépgyár és egyéb gyárak.

Nevezetes nemzeti temetje van. Közelében az

állami javítóintézet, Pruntytownban. Lak. (i9io)

6563.

4;. G; Új-Dél-Wales ausztráliai államban fon-

tos kiköt a Carence partján, 70 km.-nyire a tor-

kolattól, 5150 lak. Répatermelése, cukorflnoml-

tója, ezüst és rézbányái és a ramomiei nagy hús-konzervgyára híres.

Grafton (ejtsd: greftn), angol hercegi család,

mely Fítzroy Harry hercegtl, IL Károly angolkiráJy természetes fiától származik (szül. 1663.,

Cork ostrománál szerzett sebében megh. 1690).

Legnevezetesebb tagja : Lord Augustus HenryFüzroy, G. hercege, szül. 1735 okt. 1., megh.1811 márc. 14. Bute és Grenville kormányaalatt az ellenzékhez tartozott. Késbb Fitt minisz-

tériumában a kincstár lordja (1766—70), majdNorth kormányában pecsétr (1771—75) volt. Azészakamerikai gyarmatok kérdésében aztán meg-hasonlott a kormánnyal s az ellenzék vezére lett

a felsházban. 1782-ben a magánéletbe vonultvissza és vallási kérdésekkel foglalkozott (Serious

reflections of a rational Christian, 1797).

Graftonit (ásv.), egyhajlású kristályok ; üveg-gyantafény, szegfüpiros, mállottan barna. Vas-mangán-kalciumfoszfát. Grafton közelében (NewHampshire) pegmatitban.

Gragas, izlandi joggyüjtemény a XII. sz.-ból,

mely az si skandináv jog feljegyzését tartal-

mazza. Nevét némelyek szerint onnan nyerte,hogyszürke lúdbörbe (Graugans) volt kötve.

Gragger Róbert, tanár és író, szül. Aranyos-maróton 1887. Egyetemi tanulmányait Budapes-ten, Parisban és Berlinben végezte s elbb a buda-pesti Vni. ker. községi freáliskola, 1912. pediga polg. isk. tanítóképzintézet tanára lett. Össze-hasonlító irodalomtörténeti tanulmányokat írt ma-gyar és német folyóiratokba. Önállóan megjelentmüvei : Beck Károly és a német politikai költé-

szet (Budapest 1909) ; Moliere a magyar iroda-

lombján (1909). Ezenkívül szerkesztette a Philo-loaiaí dolgozatok a magyar-ném^ érintkezések-rl c. emlékmvet (1912).

Gxagnano (eijtsd: granyano), város Nápoly olasz

tartományban, (1910) 14,644 lak., nagy makaróni-gyárakkal és bortermeléssel.

Graham (ejtsd: gréem), skót fnemesi család,

melynek se William G. 1128. telepedett megSkótországban. Nevezetesebb tagjai

:

1. Sir John G. of Glaverhouse, szül. 1643., H.Károly alatt lovassági hadvezér volt, a felkelkonvenantereket leverte és mozgalmukat rette-

netes szigorral ehiyomta. II. Jakab 1683. Dundeeviscountjává tette. Jakab futása után a skót népélén in. Vilmos ellen hadba szállt és a Killikran-kie melletti szorosban 1689 júl. 17. elesett.

2, Sir Richárd G., Viscount Preston, szül.

1648 szept. 24., megh. 1695 dec. 22. Buzgó hívevolt a Stuartoknak s különösen H. Jakab alatt

szerepelt elkel hivatalokban. A «dicsséges for-

radalomi) után fogságba került. Iniien kiszaba-

dulva, részt vett egy Hl. Vilmos ellen készülösszeesküvésben, amiért 1691. halálra ítéltetett,

in. Vilmos azonban megkegyelmezett neki.

3. Thomas G., Lord Lynedoch, angol had-vezér, szül. 1748 okt. 19., megh. 1843 dec. 18.

1793—1814-ig részt vett az összes háborúkban afranciák ellen. 1808—13-ig Spanyolországban har-

colt s nagy része volt a vittoriai gyzelem ki-

vívásában. Emlékiratait J. M. G. adta ki (General

Graham's memoirs, Edinburgh 1877, 2. kiad.).

4. Sir Jam^s Róbert George G., angol állam-

férfiú, szül. 1792 jún. 1., megh. 1861 okt. 25. Aparlamentbe, mint a whig-párt híve, 1818. került

s 1830—34. Grey kabinetjében az admiralitás

lordja volt. Azután átment a torykhoz s 1841

—

1846-ig Peel minisztériumában mint belügyi ál-

lamtitkár mködött. Ezután a torykkal is meg-hasonlott s egy középpártot alapított, melynekélén hevesen támadta a Derby-kormányt. Ennekaz lett a következménye, hogy az Aberdeen-Rns-sel koalíciós kabinetben 1852. újból az admirali-

tás lordja lett. Mint ilyen nagy tevékenységet fej-

tett ki a krimi háborúban, de már 1855. vissza

kellett lépnie. Az alsóháznak azonban késbb is

befolyásos tagja maradt. V. ö. Lonsdale, Life of

Sir James G. (London 1868).

Graham (ejtsd : gréem), 1. George, angol mechani-kus, szül. Horsgiüsben 1675., megh. Londonban1751. Ó találta fel az ingakompenzációt, 1715. arostélyingát, késbb a higanykompenzációt. Akitn nyugvó gátszerkezetnek is a feltalálója.

A tle készített szektorral fedezte fel Bradley azaberrációt. Munkái a Philosophical Transactions-

ban (London) jelentek meg. A Westminster-apát-ságban van eltemetve.

2. G; John, skót fest, szül. Edinburgban 1754.,

megh. 1817. Londonban, majd Olaszországban ta-

nult, 1788 óta az edinburgi akadémia tanára volt.

Mvei közül említendk : Dánlel az oroszlánbar-

langban ; Ceres keresi Proserpinát ; Stuart Máriamenekülése ; Stuart Mária kivégzése eltt ; Dávidtanítja Salamont stb.

3. G.,lhomas,Q.n.gol kémikus, szül. Glasgowban1805 dec. 20., megh. Londonban 1869 szept. 16.

Elbb (1830—37) glasgowi (Andersonian institu-

tion) utóbb (1837—1855) londoni (University col-

lege) tanár. Vizsgálatai közül legíóntosabbak,

amelyeket a foszforsavakkal és sóikkal végzett

;

nagy fontosságúak továbbá kémia-fizikai vizs-

gálatai, így a gázdiffuziót (G.-féle törvény: agázok diffúzió-sebessége srségük négyzetgyö-kével fordítva arányos), a folyadékok dialízisét

és oszmózisát behatóan tanulmányozta. A gáz-okkluzióval is foglalkozott. Kimutatta, hogy apalládium nagyon sok hidrogént képes meg-kötni. Munkái angol folyóiratokban és angol nyel-

ven jelentek meg ; terjedelmes tankönyvét (El-ments of chemistiy) Ottó adta ki német nyelvenbvítve 3 kötetben 1844—1845. E munka azóta

több kiadást ért ; több kémikus (Kopp, Zamminer,Buff, Kolbe stb.) egyes részeit újból átdolgozta,

jelenleg is mint a kémia terjedelmes kézikönyvétáltalánosan használják.

Graham-féle törvény, a gázok diffúziójára vo-natkozik. Kifejezi, hogy a sebesség, mellyel gázok

Graham-föld 758 — Grál

likacsos válaszfalakon áthatolnak (diffundálnak),

arányos a nyomással, mely a gázra nehezedik és

fordított arányban van a gáz srségébl vontnégyzetgyökkel. A srbb gáz tehát lassabban

hatol át az elzáró falak likacsain, mint a ritkább,

Graham-föld {ejtsd: gréem), Dél-Amerikától D.-re,

a déli sarkvidék Weddell-negyedébe es Ny.-i

Antarktisznak az a része, amely kb. a 63" d. sz.

és 55° ny. h.-nál a Jotnville szigettel kezddik és

Ny.-D.-Ny. felé összefügg (?) szárazföldben foly-

tatódik, amelynek egyes részei a Louis Philippe-

föld, Paüner-, Danco-, Kung Oscar Il.-föld és aszorosan vett G. A G. ezidszerint a d. sz.-nek

mintegy 69., a ny. h.-nak 67. fokáig nyomoztatottki. Tovább Ny. felé az Alexandra-földdel való

összefüggése bizonytalan. Belseje sem ismeretes.

A Déli Shetland szigetektl (1. o.) a Bransfleld

Strait, a Palmer szigetektl a Bismarck v. DeGerlache szoros választja el. A G.-etl832. Biscoe

fedezte fel s vette birtokba a britek nevében. 1909óta a brit Falkland-szigetek (1. o.) kormányzóságaalá tartozik. Késbbi kutatói Dumont D'ürville

(1838—43), Dalhnann (1874), Larsen, Bruce, Do-nald (1893), De Gerlache (1898), Ottó Nordens-kjöld (1902). L. Sarkvidék.

Graihamit (ásv,), aszfaltszerü anyag, amelyNyugat-Virginiában teléreket tölt ki ; a petróleumoxidációja révén keletkezett.

Graham-kenyér, Graham Szilveszter amerikai

orvos leírása szerint darált s nem rölt gabona-nemekbl (búzából vagy rozsból, vagy búzával

kevert kukoricából) erjesztés nélkül készített ke-

nyér, mely különösen a vegetáriánusok körében

örvend nagy elterjedésnek. Cellulóz tartalma

miatt az emésztésnél nagy salakja marad, s emiatt

ajánlják a bélrenyheségben szenvedknek.Grahamstown, 1. város, Albany kerület szék-

helye a Fokgyarmatban. Püspöki székhely, (i9ii)

14,000 lak., gyapjúmosókkal, élénk gyapjú-, bör-

és gabonakereskedéssel ; muzeuromal, botanikus

kerttel. 1812-ben alapították. — 2. G., kikötvárosÚj-Zéland É.-i szigetén, 80 km.-nyire Aucklandtól,

a Thames torkolata közelében, kb. 5000 lak.,

aranybányákkal.Grahovljani, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-

ban, (1910) 937 szerb és horvát lak., u. p. és u. t.

Pakrácz.Grahovói és zetai nagyvajda, ezt a címet vi-

seli I. Miklós montenegrói király második fia,

Mirko herceg, szül. Cetinjében 1879 ápr. 17., nülvette 1902 jiU. 12. Natáliát, az Obrenovics királyi

családdal rokonságban lev Konstantinovics Sán-dor szerb ezredes leányát (szül. 1882 okt. 11.

Triesztben). Fiai : Mihály herceg (szül. 1908) Pálherceg (szül. 1910) és Emánuel herceg (szül. 1912).

Graiák (a. m. sz asszonyok), a görög mitoló-

giában Phorkys és Keto leányai. Ketten v. hár-man vannak, a halál országa közelében tanyáznak,Medusa szomszédságában. Ósz hajjal születtek s

egyetlen közös szemük és foguk van, melyet fel-

váltva használnak. Ettl is megfosztotta ketPerseus, mikor Medusa megölésére menve hozzá-juk érkezett s csak akkor adta nekik vissza, mi-kor megmutatták neki az utat.

Grain (franc, ejtsd : gren) a. m. mag; grains,

a selyemhernyó tojásai ; G. d'&rge, árpamag, to-

vábbá kis, sr, kiemelked pontokkal beszttszövet neve is; petit grains, éretlenül lehullott

narancsok, s a bellök nyert olaj is.

Grain (ang. ejtsd: grén), 1. az arany és ezüst-

kereskedelemben még ma is használatos régebbisúlymérték 288 G. = 1 kölni márka (233-87 g).

—2. Angliában a nemes fémek és gyógyszerek mé-résére szolgáló törvényes súlyegység. Felosztását

illetleg 1. Troysúly.Grain, Isle of (ejtsd- áii av grén), egykor a

Themze és Medvay összefolyásánál alakult, mint-

egy 1300 hektár terjedehn sziget Kent angolcountyban. Jelenleg a szárazfölddel egy oldalról

összefügg s katonai ersség.Graínes d'Avignon (növ.), a Rhamnus in-

fectoria, Dél-Európában term bengónok termé-seit nevezik így. Franciaországban ezek fontos

kereskedelmi cikket képeznek. Keleten a szafflan-

brt festik vele szép sárgára s úgy mint több másbengébl és a rekettyébl (Genista), abenge-sárganev festéket készítik bellük. L. Festéknövé-nyek.Grainest de Paripons (növ.), 1. Bactris.Grainure, 1. Rézmetszés.Qtraisiv&viá&n {Grésivaudan, ejtsd: grézivodán),

Grenoble (1. o.) francia város közelében elterül

gyönyör, termékeny völgy az Isére folyó mind-két partján ; 8 km. széles s mintegy 50 km. hosszú.

Graissessac (ejtsd: greszeszák), város Héraultfrancia département bóziersi kerületében, (1911)

2074 lak.. Kszénbányászata jelents.

Graivoron, az ugyanily nev járás székhelye

Kurszk orosz kormányzóságban, a Graivoronkaés Vorszkla összefolyásánál, 7669 lak., gabona-és gyapjúkereskedéssel.

Grajevo, faluLomsza orosz-lengyelkormányzó-ságban a porosz határhoz közel, fövámházzal és

kb. 4000 lak.

Grajnsi Alpok v. helytelenül Graji-Alpok, aNyugati-Alpok bels kristályos zónájának hatal-

mas darabja a Dóra Riparia és Dóra Baltea közt.

L. Alpok.Crral (Graal, az ó-francia graal, gréal, proven-

pei grazal, katalán gresal, latinos gratalis, gra-

dalis szóból, mely tálszer edényt jelentett s ré-

gebben helytelenül sanguis reálisnak, vagyis ava-

lódi vér»-nek értelmezve), a kési középkor hite

szerint az a tál, melybl Krisztus és tanítványai

ettek az utolsó vacsorán, s amelyben azután Ari-

mathiai József a megfeszített Megváltó vérét

felfogta. A csodás erej G.-t távoli országban rzivalamely erkölcseiben jeles uralkodó s hozzáméltó köre. A legenda ebben a formájában alig-

hanem Walesben keletkezett. Francia nyelven

Róbert de Boron (1180 és 1200 közt) dolgozta fel

a Le román du S. Graalban (kiadta Francisque

Michel, Bordeaux 1841), melynek prózai átdolgo-

zása a nagy Livre de St. Graal (kiadta Hucher,

Paris 1875—78, 3 köt.). Ezen alapul Lonellch

1450 körül írt ó-angol költeménye The Holy Grail

(kiadta Furnivall, London 1874—78, 4 köt.). Acsodás edény lényegére vonatkozó véleményekazonban igen különbözk a hozzáfüzödö gazdag

középkori irodalomban. Egyfell a mise kelyhé-

vel esik egybe, másrészt a aterülj asztaU elter-

jedt népmese motívumával, amikor is a keresz-

Grallae — 759 — Grammatista

tény vonatkozások háttérbe szorulnak. A G. mon-dát Parceval eredetileg önálló kelta mondájával,a népszer Chrestien de Troyes hozta össze töre-

dékben maradt Lecontedel G. (1190 eltt) c. köl-

teményében. Ezen alapul Wolfram von Bschen-bach Parzival c. költi elbeszélése, mely a mondátsok új elemmel bvíti és valláserkölcsi szempont-ból különösen elmélyíti. Nála a G. monda össze vanszve az Artus mondával ; a G. értékes drágak,mely Lucifer koronájából esett ki, s melyet an-

gyalok adtak át megrzés végett egy külön vi-

tézi rendnek, melynek feje a G. király. A G. rzi-nek örök ifjúságot s tetszésszerinti táplálékot ád

;

varázserejét évenként megújítja az égbl nagy-pénteken alászálló galamb. A G. monda modernfeldolgozásai közt Richárd Wagner Parsivalja alegjelentsebb. A monda eredetét illetleg meg-oszlanak a nézetek. A legtöbb tudós keresztény le-

genda és keltamesemotivumok keveredése mellett

foglal állást, de vannak olyanok is, akik a sémitairodalomban (Iselin), vagy indiai hagyományok-(Schroeder) keresik gyökérszálait.

írodaJom. Birch-Hirschfeld, Die Sagre vom G., Leipzig 1877:Martin, Die G.-8age, Strassburg 1880 ; Nutt, Studies on thelegend of the Holy G., London 1880: R. Heinzel, Über diefranzösischen G.-Romane, Wien 1892, Denkschriften der Wie-ner Akademie, phil. liist. Klasse 40 köt.; W. Hertz, Parzi-fal von Wolfram vom Eschenbacli, Stuttgart 1898; Ed.Wechaler, Die Sage vom heiligen G., Halle 1898 : P. Hagen,Der G., Strassburg 1901 ; W. Staerk, Über den Ursprungder G.-Legende, Tübingen 1903 ; L. E. Iselin, Der morgen-ISndische ursprung der G.-Legende, Halle 1909; L. v.

Schroeder, Die Wnrzeln der Sage vom heiligen G., Wien 1910.

Grallae, Grdílatores (áuat) a. m. Gázlók ; ré-

gebbi madártani rendszerekben a madarak egyrendje, amelybe a gém, gólya, daru, lile és sza-

lonka-féléket sorolták, amelyeket hosszú lábuk éscsrük jellemez, amelyek a sekély vízben valógázolásra illetleg táplálékszerzésre alkalmasak.Gram, Ham, dán nyelvész és történetbuvár,

szül. 1685 okt. 28., megh. Kopenhágában 1748febr. 19. A görög nyelv tanára volt a kopenhágaiegyetemen 1714 óta és európai hímévre tett szert

régi oklevelek és történeti múvek közlésével.

Gramen (lat.) f ; többese : gramina, füvek.

Gramenit (ásv.), helyesebben graminit, a pin-

guithez hasonló összetétel fzöld gumók és erekaz agyagban ; lelhelye Menzenberg a Sieben-

gebirgeben.

Gram-íestés, Gram dán orvos (szül. 1853.) ál-

tal felfedezett festési eljárás, amely igen alkal-

mas a baktériumok osztályozására, s bizonyosbaktériumok megkülönböztetésére. Az eljárás lé-

nyege az, hogy valamely anilinvizes festékkel

megfestett baktériumok Lugol-oldattal(jódkálium-

oldatban oldott jód) való kezelés után alkoholbanrészben elvesztik a színüket, részben nem.Azokata baktérium-fajokat, amelyek a színüket meg-tartják, Gram szerint festd vagy Gram positiv

baktériumoknak nevezzük; ezek a kórokozókközül a lépfene, a tuberkulózis, a bélpoklosság,

a diftéria, a sertésorbánc, a merevgörcs bacillusai,

a strepto- és staphylococcusok, a tüdógyuladáscoccusa stb. A Gram szerint nem festd, vagyGram negatív fontosabb baktériumok a követ-

kezk : a tífusz, koli, takonykór, influenza, pestis,

kolera, tüdógyuladás bacillusai, továbbá a gono-

coccus, a visszatér láz spirochetája, stb.

Gramineae (növ.), az egyszikek családja, 1.

Pázsüfélék.Gramm (jele: g.), a metrikus súlyrendszer

alapjául szolgáló névleges egység, melynek több-

szörözése, illetleg osztása folytán keletkeznek atöbbi súlyok. Az elbbi görög, az utóbbi pediglatin elszavak hozzácsatolása útján történik. ígydeka-G. = 10 G. hekto-G. = 100 G., küo-G. =1000 G., iUetIeg deci-G. = yV G-. centí-G. =j^^ G. és milli-G. = T^Vff Gr. A gyakorlati súly-

mérés egysége a küo-G., mely 1 köbdeciméterlepárolt 4 C-uji hmérséklet víznek a súlya.

Grammá (gör.) a. m. bet, irat, felirat.'

Gramma-i (növ.), 1. BoiUeloua.Grammaire (franc, ejtsd : gramér) a. m. gram-

matika, nyel-vtan.

Grammann, Kari, német zeneszerz, szül.

Lübeckben 1844 jun. 3., megh. Drezdában 1897jan. 30. Operái : Melusine (Wiesbaden 1876 ; újátdolgozásban 1891. Drezdában adták el) ; Thus-nelda (1881); Das Andreasfe8t(l884); Ingrid(l894)

és Irrlioht (1894) ; írt 2 szimfóniát, több kamara-zenét, dalokat és zongoradarabokat.Grammar scbool (ang., ejtsd: gremmer

szkúi), Angliában s Észak-Amerikában az egye-temre elkészít latin-iskola neve, körülbelül a migimnáziumunknak felel meg.Grammatici certant (Horatius Epíst. IL

3.), 1- Adhuc svb iudice lis est.

Grammatika v. a nálunk divó kiejtés szerint

gramatika, görög neve a nyelvtannak (eleinte

csak a helyesírás és olvasás tanát jelentette,

mert a grammá szóból származik). L. Nyelvtan.— Grammatikus, nyelvtan eladója vagy írója,

nyelvtanos, a görögöknél és rómaiaknál iroda-

lomtanitó.Crrammatikusoknak eleinte az alexan-driai tudósokat nevezték, kik Homérosszal s másgörög költkkel foglalkoztak, de ezeknek elöfii-

tárjaiul kell már Platót is tekintenünk (Kratylos),

továbbá Aristotelest és a sztoikusokat, kiktl anégy fesetnek ^nominativus, genitivus, dativus,

accusativus) nevei származnak. Az alexandriainyelvi buvárlatokból (Aristarchos stb.) alakult ki

a mai G. Az els G.-i tankönyv szerzje Diony-sius Thrax (Kr. e. körülbelül 100). A rómaiak etekintetben eredetit nem alkottak, csak lefordí-

tották a görög mszavakat s így ezeknek utat

nyitottak a középkor iskoláiba. A G. tudományoskifejlesztést valójában csak a XIX. sz. elején nyer.

L. még Filológia és Nyelvtudomány.Grammatikális (lat) a. m. nyelvtanra yonat<

kozó, nyelvtani dolog.

Grammatikusok, a görög és római irodalomtanítói, magyarázói, kiadói. A grammatiszteszcsak elemi ismereteket tanított. A római császá-

rok korában állami fizetésben részesültek Vespa-sianus óta, H. Teodosius és Hl. Valentinianusakadémiát állított számukra Konstantinápolyban.

A görög G. müveit kiadta Díndorf, GrammaticiGraeci (Leipzig 1823) ; újabban ühlig, Schneider,Hilgard és Lentz (u. o. 1878-tól Teubner). A ró-

mai G. mveit Keil és Herz (u. o. 1857—80, 7köt.). V. ö. StdntJud, Geschichte der Sprach-wissenschaft bei den Griechen und Römem (3,

kiad. BerUn 1891, 2 köt.).

Grammatista (gör.), nyelvtanító.

Orammatit 760 - Grammofon

Grammatit (ásv.), az amflbolcsaládnak egyik

tagja: fehérszürke, világoszöld prizmák, vagyszálas selyemfény halmazok ; lényegében csakCaMg8(Si08)4. Fkép a kristályos palák szemcsésmészkövében és dolomitjában (Campo Longo, St.

Gotthard) néha szerpentinben. Nálunk a gyergyó-szárhegyi márványban. Szinonimja a tremolit,

Grammatológia (gör.), eredetileg a. m. Írás-

tudás, átvitten a bölcseleti alapokra fektetett

nyelvtan ; különösen azoknak az irányelveknekösszessége, melyek szerint az egyes nyelvek tü-

neteibl elvont következtetések bölcseleti rend-

szerré csoportosíthatók.

Grammatom, az elemi testek atomsúlynyimennyisége grammokban kifejezve. Pl. a kalciumatomsúlya lO-O?, tehát 40"07 g. kalcium a. m.egy grammatom kalcium.Grammatopliylluiuspeciosam Bl.{r^y.),

1. Álélösködök.Grammé (ejtsd : gramm), Zénobe Théophüe, belga

elektrotechnikus, szül. Jehay-Bodignéeban (Liége

belga tartományban) 1826 ápr. 4., megh. 1901jan. 20. Bois-Colombes-ban (Paris mellett). Eleinte

modell-asztalos volt a párisi CompagnieL'AUiancemhelyében, hol kizárólag olyan gépek elállí-

tásával foglalkoztak, melyek világító eszközök szá-mára elektromos áramot szolgáltatnak. E gépekmködése síkerén felbuzdulva, G. teljesen az elek-

trotechnikára adta magát s 1867. már szabadal-

mat nyert a mágnesgépen tett javításaira és kétévvel késbb híres gyrs armaturájú gépére,

mely a mai gépek nagy számának mintául szol-

gál. A gép alapeszméjét tudományosan már elbb(1860.) Pacinotti Antal, a pisai egyetem tanárafejtegette, de az elektromos iparban mindazonáltalG. alkalmazta elször. 1877-ben szerkesztette gy-rs váltakozóáramú gépét a Jablochkoff-féle gyer-tyák számára.Grammé -féle gyr, 1. Dinamoélektromos

gépek.

Grammichele, város, 1. Granmichele.Grammkalória, az a melegmennyiség, mely

egy gramnmyi zérus fokú víznek hmérsékletét1 C*-ra emeli. Ezt épp úgy használják hegységül,mint ezerszeres értékét, a kilogramm-kalóriát,

amely az 1 kg.-nyi 0°-ú víznek l"-kal való mele-gítésére szükséges.

Grammofon (1. a képmellékletet), Berlinertlered készülék, mely a fonográfhoz hasonlóan a be-

szód V. ének és zene visszaadását teszi lehetvé. Amostani, javított G. óramvel forgatható asztal,

melyen ersen simított cinklap fekszik. Ezt tiszta

viasz- ós benzinbl készített viaszos zsiradék vé-kony rétege borítja. A cinklap felett halló tölcsér

van felszerelve, melynek elfödött része dobozt tart

(1. azi. ábrát). Ez 0*1 mm. vastag csillámlapot kö-rülfoglaló sárgarézdoboz. A csillámlap közepéns ahhoz párhuzamosan emel van megersítve,mely éles iridiumhegyben végzdik. Ha a csillám-

lapot hanghullámok rezgésre indítják, az emelnmegersített tvég ezeket feljegyzi, miközben adobozt tartó kar lassan tovamozog. A viaszos ré-

tegben tehát a rögzített hanghullámoknak meg-felel hullámvonalspirális keletkezik. A fölvétel

megtörténte után a cinklapot 10—15 percig króm-savas fürdbe helyezik, mely a lapot a t karco-

lása helyén éteti. Az így nyert eredeti lemezrlgalvanoplasztikái úton és sajtolással tetszlegesszámú másolat készíthet. A hangadókészülék,vagyis a halló G. szintén forgatható asztal, amelyreráhelyezik az elkészített lemezt és a hallótölcsér-

rel ellátott dobozt. Ha a hullámvonalas lemezt for-

gatják, a doboz acéltje pontosan ugyanolyanmozgásokra kényszerül, mint amilyenek a fölvé-

telkor a lemez vonalait alakították; a csillám-

lemez tehát ugyanazon rezgéseket végzi, mint afölvételkor s az így regisztrált hangok teljesen

megfelelnek az eredetieknek.

A G. eleinte nem mködött kifogástalanul. Avisszaadott hang nem volt tiszta, hanem recsegés kellemetlen. Azóta lényegesen javítottak rajta,

de mivel a G. sokoldalú alkahnazhatósága és

aránylagos olcsósága miatt rendkívül elterjedt,

még most is sok silány mködés G. van s eza mszert ellenszenvessé tette. A javítások több

irányban történtek. Készítenek olyan G.-t, mely-nek hallótölcsére szekrénybe van zárva (2. ábra).A készülék ezzel kezelhetbb lett, mert kisebbtért igényel s a beépített fatölcsér a hangot tisz-

tábbá és természetesebbé teszi. A többi javítás alemezek készítésére, az óramre, a hangdobozraés tre terjed ki. Az óramveket különböz nagy-ságban készítik és úgy, hogy 5, 7, 11, 17, 25 per-

cig járjanak. Ezzel 1—8 lemez forgatása van biz-

tosítva.

A legérzékenyebb alkatrész a hangdoboz.A kü-lönböz gyártmányok szerkezete eltér ugyan,de lényegileg megegyez. A 3. ábra feltünteti attartót és a ketts emelt, mely a hártyára való

átvitelt eszközli. A tiszta hang elidézésére igenfontos a t. Újabban a tk különböz formáithasználják s arra törekszenek, hogy a tk lekop-

tatását lehetleg késleltessék és így ne váljék

szükségessé a t gyakori kicserélése. A 4. ábraketts hangú tt ábrázol. Ha a t a 4a helyzetben

van a lemez fölött, a rendes hangersséget adja,

míg a 4b helyzetben sokkal ersebb hangot hozlétre. Az újabb tket kb. 6 lemezhez lehet hasz-

nálni. A t mindamellett kelletlen járulék, mely-tl a szerkesztk szabadulni szeretnének. Az ú. n.

Pathéfonnál, vagy Pathé-féle beszélgépnél a ttcsakugyan mellzték és kopásnak alá nem vetett

szaflrpálcikával helyettesítették. Ez a hangdobozmás elhelyezését teszi szükségessé. Hiszen a fo-

nográf hangdoboza fekv, a G.-é álló helyzet. Afonográfnál a rezgéseket a lemez vajasai, emelke-

dések és mélyedések váltják ki ; a G.-nál oldalsó

vonalak. A Pathé-féle lemezen a jelek szintén mé-lyedések és emelkedések s így a pálcikának fól-alá

kell mozognia. A hangdoboznak tehát merlege-sen kell állnia a karhoz, mint a fonográfnál.

Az újabb törekvések arra irányulnak, hogy a

visszaadott hang lehetleg ers és amellett mel-

lékzörejektl ment, tiszta és természetes legyen.

Erre két mód kínálkozott. A Pathé-cég nagymé-ret, 50 cm. átmérj lemezeket készít, melyekkiváló gonddal elkészített hangdobozok alkalma-

zásával ers hangot adnak ; az ilyen nagy lemezt

gyorsabban forgatják (120—130 forgás percen-

kint), hogy a hangjegyek nagyobb méreteit ellen-

súlyozzák. Még nagyobb hangersség elérésére

géper szükséges; ezt veszik igénybe az ú. n.

GRAMMOFONOK.

A elektromotorB légszivattyúC olajszeparátorD szélkamra a. oajioKony lemcso "Kf, M, N fémcsövek, S forgattyn-tengely, R grammofon-motor, U szabályozó, V lemeztartó.

E porfelfogó

Q > kapcsolók

K hajlékony fémcs Áuxetofon.

t Grammofons cikkhez. RÉVAI NAQY LEXIKONA.

Crammolekula — 761 - Grampians

beszélgépeknél. Az ilynem elsó gépet a németG.-társulat hozta forgalomba auxdofon néven (1.

az . és 6. ábrát^. Az JL-val jelzett elektromotor

légszivattyút B mködtet, mely a 5'fémcsövön át

légáramot küld a D szélkamrába ; ez utóbbi ki-

egyenlíti a szivattyú munkájának egyenetlensé-

geit, úgy, hogy a D-bl állandó légáram érkezik

a hangdobozhoz. Ez itt nem rugalmas lemezbláll, melyet t rezget a lemez hullámvonalai sze-

rint, hanem a t fésüszer szelepre hat, melyet alégárammal szemben többé-kevósbbé megnyit,ezzel idézvén el a hangokat. A lényeges különb-

ség a G.-nal szemben tehát az, hogy a t nemmaga idézi elö a rezgéseket, hanem csak mint sza-

bályozókészülék mködik. Az auxetofont az em-ber beszél szervével hasonlították össze és pedigjogosan. A motor a légszivattyúval megfelel atüdnek, a t szabályozta féss szelep pedig ahangszalagoknak. A készülék hangerössége je-

lentékeny ; a hang természetességének s a hang-színezetnek visszaadása azonban még fogyatékos

;

ebben a tekintetben a jó fonográf és Gr. felül-

múlja az auxetofont. A «hangciklóp» és «fortofon»

nev készülékek csak szerkezetileg különböznekaz auxetofontól ; lényegileg azonosak vele. Igenérdekes és gyakorlati alkalmazhatósága miattfontos készülék az Edison-féle diktáló fmiográf(7. ábra), melyet feltalálója újabban ismét javí-

tott. Minden ilyen készülék két rugalmas lemez-zel (hártyával) van ellátva ; egyik a hang (illetve

beszéd) felvételére, a másik annak visszaadásáravaló. Ezeket emelszerkezettel lehet beállítani.

Nyomógomb segélyével a viaszhenger bármikormozgásra indítható vajzy megállítható ; a diktá-

lást tehát bármikor meg lehet szakítani. Skálajelzi az írót helyzetét. Újabban a hengereket

úgy készítik, hogy 1200 szót (kb. 12 levelet) ké-pesek fölvenni. A hengereket kb. 100-szor lehet

használni, amennyiben csiszológéppel simítják.

A diktáló a fonográf elé ül, mindkét szabad kezé-vel tartja az ügyiratokat, amelyekre felel. Amintmegindítja a motort, a viaszhenger forogni kezd.A fonográf a gyors diktálást is jegyzi és az elér-

het sebesség felülmúlja a legjobb gyorsíró képes-ségét. Ha a diktáló a már elmondottakat hallani

akarja, kis emelt nyom meg és a hangot vissza-adó szerkezet a megfelel helyre ugrik és ismétli

az elmondottakat. Diktálás közben a henger hosz-szával párhuzamos helyzet, beosztott vonalzómellett kis t mozog, mely lehetvé teszi vala-mely ügyirat elejének és végének jelzését. Az át-

írást bármely alkalmazott elvégezheti. A viasz-

hengert ráteszi saját készülékére, felveszi a hall-

gató készüléket és megindítja a gépet. A sebes-séget regulátor szabályozza, mely úgy állítható

be, hogy a diktált szöveg írógéppel megszakításnélkül lemásolható. Kis csavar lehetvé teszi ahang ersítését vagy gyengítését.V. ö.Die Sprech-maschine, ihr Wesen, Konstruktion und Behand-lung (hrsg. von der Phonographischen Zeit-

sehrift, Berlin 1908) ; Spracherlemung u. Sprech.maschine, Zeitschrift (hrsg. von Reko, Stuttgart

1909).

Gxammolekula (mol), valamely vegyület mo-lekulasúlynyi mennyisége grammokban kifejezve.

Pl. a konyhasó (nátriumklorid) molekulasúlya

5846; tehát 58'46 gr. konyhasó egyenl egygrammolekula konyhasóval.

Grammont, flamandul Geertsbergen v. öeer-aerdsbergen, város Kelet-Flandria belga tarto-

mányban, (1911) 12,619 lak. Csipkeverés, pamut-szövés és gyufagyártás.

Grammont, francia nemes család, melyet IV.Fülöp spanyol király 1656. gróü rangra emelt.

XIV. Lajos 1708. a villersexeli marqnis-ságotadományozta a családnak. Legnevezetesebb tagja:

Ferdinaiid, marquis de G. (szül. 1805., megh.1889.), Lajos Fiüöp alatt az alkotmányos ellen-

zékhez tartozott, az 1848—i:9-iki nemzetgylés-ben azonban a monarchista jobboldalon foglalt

helyet. A második császárság alatt elbb a kor-mány híve volt, késbb a mérsékelt ellenzékhezcsatlakozott. 1871—76-ig a monarchista jobbol-

dalhoz tartozott.

Grammont, HenriDelmas de, francia történet-

író, szül. VersaiUesben 1830 aug. 5. A francia

hadseregben szolgált 1871-ig, aztán Algerbe vo-nult és történelmi tanulmányainak élt. Müveibenkülönösen Alger történetét derítette ki. Neveze-tesebbek : Histoire des rois d'Alger (Alger 1881)

;

Histoire d'Alger sous la domination turque (Pa-

ris 1887).

Grammosz, ÉD. irányú hegység Albánia és

Makedónia között a Balkán-félszigeten a Kasz-toria tótól Ny.-ra ; D. felé mind magasabbra emel-kedik, legmagasabb pontja a Szamarina-csúcs2574 m. A hegység D.-en a Pindoszhoz csatlako-

zik, leginkább mészkbl áll.

Gramont, Antoine Alfréd Agénor, herceg,

francia államférfiú, szül. Parisban 1819 aug. 14.,

megh. u. 0. 1880 jan. 18. Az 1848-iki forradalomután Napóleon herceghez csatlakozott, akinek bi-

zalmát birta a második császárság alatt is. 1857—61-ig Rómában volt követ, azután Bécsbe menthasonló minségben és ott maradt 1870 májusig.Ekkor az Ollivier-minisztériumban a kiilügyi tár-

cát vállalta el. Mint ilyen a háborús pártnak egyikvezére lett s frésze volt a német-francia háborúelidézésében, ó volt leghevesebb ellenzje a ho-henzoUemi herceg spanyol trónra való jelölteté-

sének s 1870 júl. 15. a tényeknek elferdítésével

bírta rá a francia képviselházat a hadüzenetre.

A wörthi vereség után (aug. 6.) Ollivier-rel együttmegbukott. A maga igazolására késbb egy köny-vet adott ki La Francé et la Prusse avant la

guerre (Paris 1872) címen.

Grampians (ejtsd: grempjensz), v. GrampiatiMountains, Skócia hegysége a Strathmore és

Glenmore depressziók között, a Forth, Tay,South-esk, Findhom, Spey és Dee folyók vízvá-

lasztója. Több vonulatból áll: 1. a Ben Nevis ha-

talmas tömegétl(1343 m.) NyK. irányban húzódikvégig, Aberdeentl D.-re ér véget a fvonulat,

ameljTiek közepén fekszik a tenger színe fölött

331 m. magasságban a Loch Ericht,amelytl K.-re

vezet át a Drumouchter hágó (442 m.) vasúttal ; 2.

az É. G.-hegység, amelyet Gaim Gormnak szok-

tak nevezni, ennek legmagasabb csúcsa a Ben MacDhui (1309 m.); 3. a D. G.-hegység rövidebb

hegyvonulatokból áll, legmagasabb csúcsa a BenLawers (1214 m.). Az egész hegység a Föld egyiklegrégibb hegységének, a caledoniai hegységnek

Gran. — 762 — Gránát

'darabja, amely már nagyon lekopott, a tartós hóhatáráig is alig ér el, a tengerpart mindenüttfjordokkal (flrth) csipkézett a diluviális eljegese-

dés folytán, st a hegységet is apróbb fjordos ta-

vak (loch) lepik el, amelyek a vidéket zordságamellett is bájossá teszik. Völgyei mélyen bevá-gottak, mlveltek, a hegyoldalak erdsek. Szilur

és devon korú gnájsz és spalából áll a hegység,

sok helyütt bazalt, gránit és porflr töri keresztiU,

értékes ércei : vas, ólom, ezüstércek, st topáz is.

Gran., a latin granum (1. o.) rövidítése.

Gran, Dániel, osztrák fest, szül. Bécsben1694., megh. 1757. Pártfogója, Schwarzenbergherceg támogatásával Olaszországban tanult és

hazaérkezve, Bécsben tág tere nyilt termékenymvészetének. Tróger meUett az olasz hatás alatt

álló barokk festészet legkiválóbb képviselje Ausz-triában. Nagy lendülettel festett dekoratív fal- és

mennyezetképei közül kiemelendk a Schwarzen-berg herceg palotájában, a hetzendorfl császári

kastélyban, a klostemeuburgí kolostor márvány-termében levk ; a bécsi udv. könyvtár díszter-

mében lev allegóriái festmények megkapóanpompás hatásúak. Oltárképei közül a bécsi Karls-

kirche egyik oltárának képe Magyarországi Szt.

Erzsébetet ábrázolja.

Grana, adók. Várasd vm. novi-marofl j.-ban,

(1910) 14.30 horvát lak., u. p. és u. t. Novi-Marof.Grana (növ.), a latin granum többes száma, a.

m. magvak vagy szemek. — G. moschata, 1. Abd-moschus. — G. Tíglii, 1. Oroton.

Gxanacci (ejtsd : gránácosi), Francesco, olasz fest,szül. Firenzében 1477 júl. 23., megh. 1543 nov. 30.

Domenico Ghirlandajónak volt tanítványa, deutóbb leginkább Fra Bartolommeo és Michelan-gelo hatása látszik meg képein, amelyek közül

említendk: A Szentháromság (berlini KaiserFriedrichs-Museum) ; Mária mennybemenetele(Firenze, Akadémia) ; Madonna della cintola (u. o.,

Ufflzi-képtár) ; Szentháromság (u. c, S. Spirito),

stb. A budapesti Szépmvészeti Múzeumban levSzent család képet neki tulajdonítják. G. azokközt a festk közt volt, akiket Michelangelo aSixtus-féle kápolna kifestésének megkezdésekorsegédekül Rómába hitt, de csakhamar elküldött.

Granada, 1. Kasztiliához tartozó egykori ki-

rályság, amelybl 1833—34 után Almeria, Ma-laga és G. (1. 0.) tartományokat alkották. A ró-

maiak idejében Baetica és Hispánia Carthaginen-sis tartományoknak volt része. A középkorban avandáloknak, alánoknak, svéveknek és a nyugatigótoknak alkotta birtokát. Az arabok betörése

után 755-tl kezdve Córdoba szultánságnak (929után khalifátusnak) volt része. 1238-ban lett ön-álló mór királysággá az Alhamar dinasztia uralmaalatt. 1246-ban azonban már a kasztiliai királyokfenhatóságát el kellett ismernie. Midn MulejHasszán 1481. a kikötött adó fizetését megta-gadta, G. és Kasztilia meg Aragónia királyai közt

11 évig tartó háború tört ki, amely 1492. AbuAbdullahnak, az utolsó mór királynak legyzeté-sével, G. város elfoglalásával és a spanyolországimór uralom megsemmisítésével végzdött. V. ö.

Lafuente y Mcantara, Hist. de G. (4 köt., 1843).

2. G., spanyol tartomány a Földközi-tenger,Almeria, Murcia, Albacete, Jaen, Córdoba és Ma-

laga közt, 12,529 kms területtel, (loio) 503,898 lak.

(1 km*-re 40). G., természeti szépségeit tekintve,

Spanyolországnak minden tartományát felül-

múlja. Hegyes-völgyes, folyóktól bven áztatott

földje nagyon termékeny s gabonaféléken kívülszll, déligyümölcs, olajfa mindenütt díszlik, sta tenger meUett cukornádat is bven termeszte-nek. A földbl ólmot, rezet, sót, márványt és ala-

bástromot bányásznak s ásványvízforrás is szépszámmal fordul el. Az ipar és kereskedelem je-

lentéktelen, A tartomány 15 kerületre oszlik ; f-városa : G.

3. G., az ugyanily nev tartomány fvárosa,érseki székhely, (1910) 77,425 lak., posztószövéssel,

papír-, bör- és kalapgyárakkal. A nagyobb for-

galmi utakat és tereket leszámítva, a város utcái

nagyobbára szkek, úgy hogy kocsi sem mehetrajtuk végig. A középületek közül jelentsebbek

:

a székesegyház, amelynek építését 1529. kezdtékmeg, de teljesen be nem fejezték ; ennek egyikkápolnájában látható Kat. Ferdinánd és Izabella

sírja, továbbá Örült Janka és Szép Fülöp mauzó-leuma ; a fest-akadémia és múzeum a régi SantoDomingo kolostorban, továbbá az egyetem, amelyegy régi jezsuita templomban van elhelyezve.

G. legnagyobb ékessége és a mvészet egyikcsodája az Alhambra, amely a Darro és az Ante-queruela nev városrész közti dombot foglalja el.

Tle K.-re a los Molinos patakon túl látható a Ge-neralife, a mór királyok egykori nyaralója ; en-

nek közelében egy dombon pedig a las TorresBermejas. G. helyén, ott, ahol most a las TorresBermejas áll, állítólag feniciai telep volt, ame-lyet Karnattahnak hívtak. Emellett alapították

az ibérek Illiberi telepüket, amely a rómaiakidejében fontos várossá lett. Az almoravida és

almohada dinasztia korában érte el a legnagyobbvirágzását. Abul-Hadzsas uralma alatt e városnaklegalább 400,000 lakosa volt.

4. G., az ugyanily nev depaiiamento szék-

helye Nicaragua közópamerikai köztársaságban,

a Nicaragua-tó ÉNy.-i partján, a Mombacho ki-

aludt vulkán lábánál. A tavi hajózás É.-i vég-

pontja, Managuától vasúton 45 km.-nyire. Lak.

(1910) 17,092. Környékén kakaó- és kávé-ültetvé-

nyek. Kivitele : festfák, kávé, kakaó, állatbr,

aranyárúk. 1524-ben alapíttatott, régi indiánus

város romjain. 1856—94-ig a köztársaság f-városa volt.

Granadái konföderáció (Confederacion Gra-nadina), 1858—61-ig a Colombiai Egyesült-Álla-

mok hivatalos neve. L. Colomüa.Granadilla (növ), a Passiflora-íajok spanyol

neve, termésüknek a gránátalmához való hason-

latossága miatt. A P. quadrangularis és edulis

Dél-Amerikában term fajok termései ott kedvelt

gyümölcsök.Grana moscbata (növ.), 1. Abelmoschus.Granarium v. grenarium (lat.) a. m. magtár.

Gránát (ásv. ; 1. a Drágakövek cikkhez csatolt

színes képmellékleten), egy egész ásványcsaládot

foglal magában. Közös tulajdonságok : a szabályos

rendszerben, fkép rombdodekaéder- v. ikozitetra-

éderben kristályosodnak. Benntt és fenntt kris-

tályok és kristálycsopoiiok, szemcsés, vaskos tö-

megek; a hordalékban legömbölyödött szemek.

Gránát — 763 — Gránátalmafa

Könnyen elmállanak klorittá, csillámmá, epi-

dottá. A törés kagylós, egyenetlen ; a fajsúly na-

gyon változó a kémiai összetétel szerint, épúgy a

szín is. A kémiai összetétel

:

Rg R 2 SijOjj

;

tehát ortoszilikátok

;

e képletben

:

Rn= Ca,Mg,Fe,MnRHi= Al,Fe,Cr.

A különféle G.-ok ezeknek izomorf elegyeiböl

állanak. Általában a kiistályos palákban, kon-

takt-közetekben, ritkán az eruptív közetekben is

találhatók.

Fbb típusok

:

1. Fkép mészagyagfbld-G. : CajAljSijOia

:

a) fehér-G., víztiszta kristályok. Ural, Jordans-

mühl, SzUéziában ; b) grosszulár, különféle vál-

tozatokban zöld. Rézbányán a kontaktmetamorfmészkben ; c) hessonit (v. kaneelkö) sárga ; Ala-

völgy, Piemont, Vezúv, Elba, Ceylon.

2.Fökép magnézium agyagföld-GiMgjAljSijOjj;d) pirop, átlátszó, vérpiros; ritkán kristályos,

többnyire csak szemek. Szerpentinben Zöblitz

Szászországban; Meronitz és Podsedlitz Cseh-

országban (cseh nemes G.) ; Braziliában és Cap-földön (Cap-rubin) a gyémánt társaságában. Arégiek karbunkulus néven ismerték.

3. Fkép vasagyagföld-G. : FegAl^SisO,;, ; e) al-

mandin (dalmatin) v. nemes gránát, piros, át-

látszó, szép kristályok. Nálunk az andezitek elegy-

része: Drégelyvár, Karancs, Csódi-hegy Duna-Bogdánynál ; Tiszolcz, Tátra-Pelkai-tó.

4. Fkép mangánagyagfóld-G. : MngALjSijOu

;

f) spessartin, leginkább gránitos kzetekben.Aschafíenburg (Spessart), Haddam (Connecticut),

Amelia Co. (Virginia), St. Marcel (Piemont), Na-throp (Colorado).

Az elbbi aluminium-G.-okkal szemben továbbá:

5. Fkép mészvas-G. : CagFejSijOij ; g) közönsé-

ges G. (és aplom) vagy andradit és bredbergit, zöld,

sárga, barna, tömött halmazokban mint allochroit

;

igen gyakori a Bánátban a kvarcdiorit és mészk(márvány) érintkezésénél ; h) melanit, fekete, át

nem látszó, fonolitekben, Kaiserstuhl (Baden)'; i) to-

pazolit, sárga-G., Mussa Alp (Piemont), ide tarto-

zik még a Rothoffit, Romanzovit, poliadelflt és apompás zöld demantoid (Bobrovka, Szibériában).

6. Fkép króm-G. : CajCrjSi,0,g ; k) uwarowit,gyönyör sötét smaragdzöld G. az Uraiból és Hi-

malayából. Ékknek használtatik az almandin,

hessonit, pirop. A közönséges G.-ot a vasolvasz-

tásnál használják. A kolofonit sárgás szemcsésgyantafényú G. Némely G. kevés yttriumot tar-

talmaz (Schreiberhau Sziléziában).

Gránát (franc, grenade), ágyúból kiltt oly

lövedék, amelynek bels rjébe robbantóanyagottesznek, fels végére pedig gyujtókészüléket al-

kalmaznak, amely kétféle lehet : v. olyan, amelybizonyos id múlva, küls befolyás nélkül, meg-gyújtja a robbantó töltést, v. pedig olyan, amelycsakis szüárd tárgyhoz való ütdés következtében

vet lángot. (A mozsarakból hajított ürlövedékeket

nem nevezik G.-nak, hanem bombáknak.) A sima-csöv lövegek alkalmazásakor a G.-ok gömbala-

kúak voltak ; falaik, hogy bels ttrük elég t^as

legyen, nem lehettek vastagok, amiért is csak— aránylag — kevés lport lehetett töltényül

alkalmazni, nehogy a lporgázok feszít ereje aG. falát benyomja ; a gyenge tölténynél fogva aG.-okat nagy szög alatt kellett kilni (hajítani),

mert különben a G. csak igen csekély távolságrajutott volna ; a nagy szög alatti hajítás azonbancsak úgy volt lehetséges, ha az ágyú csövét lehe-

tleg rövidre (a G. 3—4-szeres átmérvel egyenlhosszúságúra) szabták. Ezeket a G.-ok lövésére

használt lövegeket haubitzoknak (tarackágyú) ne-vezték. A hátultölt vontcsöv ágyúk G.-jai csúcs-

ban végzd hengeralakuak s nálunk töltésük sze-

rint ürlövedékeknek. gyújtóiövedékeknek és shrap-nelleknek nevezik. Ujabban általában már csakshrapnel- és G.-lövedékeket használnak, nálunk2 : 1 arányban úgy, hogy pl. az ütegenként ren-

delkezésre álló töltényekbl 84 a shrapnel és 42a G. A shrapnelt (1. o.) leginkább szabadon álló v.

csak gyengén fedett célok ellen használják, míga jól fedett célok ellen, valamint erdítések szét-

rombolására csakis G.-ot lehet használni, mivelez nagy átcsapó ervel rendelkezik.

Gránát, a XVI—XVU. sz.-ban egy szövetminta

neve, nem a színérl, hanem a fölpattant G.-almaalakjáról, melyet bele szttek (sokszor rózsábaillesztve) ; a G.-ahna helyét néha stilizált ananászvagy fenyötoboz foglalta el. Újabban ismét alkal-

mazzák a G.-mintát egyházi ruhákon.Granataceae (növ.), 1. Gránátalmafélék.Gránátágyúk. A vontcsöv ágyúk alkalmazá-

sát megelz korszakokban gránátokat rendsze-

rint csakis oly ágyúkból lttek, amelyek legfölebh

négyszer oly hosszúak voltak, mint a gránát át-

mérje. A poroszok 1863 óta a vontcsöv ágyúkonkívül rövid 12 fontos ágyúkat is használtak, ame-lyekbl gránátokat lttek és amelyeknek sok kar-

tácsgolyót magában foglaló kartács-szelencéivel

vélték a vontcsöv ágyúk csekély kartácsoló ha-

tását kipótolni ; az 1866-iki hadjárat alatt azonban

e lövegek nem feleltek meg a várakozásnak s

azért vontcsövüekkel cserélték ki.

Gránátalmafa, Punica L. (nSv.), a Punicaceae

(G.-félék) család egyetlen génusza 2 fajjal. A P.

granatum L. (színes képét 1. a Szobanövények I.

nfiéUékletén), 5—8 m. magas fa, némelykor eltövl-

sesedö cserje. Levele átellenes, a rövid hajtáson

csoportos, lándzsás, kopasz, épszél. Virága szép

égpiros. Gyümölcse (gránátalma, Punicum ma-lum, 1. az ^át) kissé lapított gömböly, eleinte

lilába játezó, végre piros v. sárga, 8 cm. vastag,

tetején megmarad a bömem csésze ; kívül ke-

mény, fás héja van, belül vékony falakkal reke-

szekre és 2 emeletre osztott, a rekeszekben sok

mag van, ezek küls húsos héja adja e gyümölcsehet részét. El van terjedve a balkántóla Hima-lájáig, de mint gyümölcsfát tropikus és szubtro-

pikus vidékeken széltében ültetik, így a Földközi-

tenger egész környékén, Dél-Ázsiában, Ausztrá-

liában és Amerikában. Van sárgás és fehér, stteljes virágú eltérése is. A G. gyökerének a kérge

(cortex radicis granati) kívülrl szürkesárga és

finoman ráncos, belülrl zöldessárga, bels oldala

vörösesbarna ; cserzsavtartaLma22'>/o, tartalmaz

továbbánéhány alkaloidát. Ize fanyar, kellemetlen

keser, a nyálat sárgára festi. A gyümölcs héja

Cr&nátalmafélk — 764 — Grand

(cortexfrudus ffranatisevL malicorii) ugyanolyanhasználatú. Már régi idk óta a galandféreg ellen

használják. Vii'ága (flores bcdanstiorum) vala-

mikor szintén használatos volt. Kellemes savanyú,piros húsa ehet6; a levébl hsít (serbet, szorbet

nev) ital, erjesztve pedig bor lesz. A G. gyümölcsea déli népeknek már a legrégibb idktl fogva táp-

láléka volt, Mózes 5. könyve isemlíti.Egyiptomban

a G. kérgével meg a gyümölcs héjával a brt cser-

zik. Dél felé több fajtáját, magvatlant is, termesz-

tik. A G. nagyon korán felébresztette a régi né-

pek képzeldését. Asziriaiak meg a feni-

ciaiak istentiszteletén

kiváló szerep jutott

nekL Görögországbana G. meg a gyümöl-cse a nemzés és ter-

mékenyítéshomályosképzeleteinek, vala-

mint a halál és meg-semmisülésnek kife-

jezje is volt. Perse-

phonénak (Proserpi-

na) és Hérának (Juno)

szentelték, az utóbbit

kezében gránátalmá-val ábrázolják. Mint-

hogy a G.-t a görögökés más népek a termé-

kenység jelképének

Gránátalmafa ága és gyümölcse, tartották, az Ó-hellé-

nek s az ujgörögök is

az új házaspár belépésekor gránátalmát csapnaka földhöz, hogy szétaprítódjék, mint a szerencse,

bség és termékenység jele. — A középkorbankedvelt mustra a miseruhául szolgáló kelméken.Bizonytalan, vájjon volt-e neki általánosan elter-

jedtkeresztény jelképi jelentsége. Némelyek sze-

rint a keresztény egyházatjelképezte volna. Miótaa narancs elterjedt, sokat vesztett jelentségébl.A másik G.-faj, a P. protopunica Balf. P., Szo-

kotora szigetén honos.

Gránátalmafélék (Punicaceae, Granataceae),a szabadszirmú kétszikek családja a Myrtiflorae

sorozatban. Csak a gránátalmafa (1. Punica) tar-

tozik ide.

Gránátbarna, 1. Izopurpursav.Gránátfa (qöv.), 1. Gránátalmafa.Granatill (növ.), 1. Croton.Gxanatoéder a. m. rombdodekaéder.-Granatoid a. m. rombdodekaéder.Gránátos. A XVI. sz. közepétl a múlt sz.

vége feléig oly katonák, akik, fleg erdíté-sek megvédése alatt, robbantó anyaggal meg-töltött, vasból öntött rgolyókat (kézi gránátokat)hajítottak az ellenség közé ; minden G.-nak kézi

brtáskában négy v. öt ily kézi gránátja volt ; abörtáskát tartó vállszíjra ersített pléhpajzsonkanóc égett, amellyel a kézi gránát gyújtó-

lyukába alkalmazott, 30—40 másodperc alatt el-

ég gyujtókanócot gyújtotta meg s azután a grá-nátot az ellenséges csapatok közé hajította. Had-seregünkben 1860-ig minden— akkor 6 századbólálló — zászlóaljnak jobb számyszázadát G.-okbólképezték ; mozgósításkor az ezred négy G.-szá-

zadából G.-zászlóaljat állítottak össze s mindenzászlóalj a kilépett G.-század helyett egy új szá-

zadot állított össze a többi 5 század kereteibl és

tartalékosokból. A G.-ok majdnem minden had-seregben különösen magas fejfedt viseltek, vagymedvebrös (nálunk) v. sárgaréz-pléhes (porosz)

süvegeket. I. Napóleon még lovas G.-csapatokatis szerveztetett, amelyeket különösen kiválogatott,régen szolgáló lovaskatonákból és tisztekbl állít-

tattak össze s oly bátran harcoltak, hogy a francia

seregben közmondássá vált : «bátor, mint egy grá-

nátos)) (II est brave comme un grenadier).

Gránátos-induló, oly induló, amelyet csakis

élite-csapatok (pl. gránátosok, gárdák stb.) dobol-

hattak menetük alatt, s amelyet más csapatokcsakis magas elöljárók fogadása alkalmával dobol-

tathattak. Hadseregünkben a gránátos-csapatokfeloszlatása (1860) óta a G.-t csakis a 42. gyalog-

ezred doboltatja, mert a "wagrami csatában (1809jul. 5.) tanúsított kiváló vitéz magatartásáértazt a szabadalmat nyerte örök idkre, hogy min-den alkalommal a G.-t dobolhassa.

Gránátszirt (ásv.). Sárga v. barna szín gránát-

nak, amflbolnak, augitnak, epidotnak és vezu-viánnak szemcsés keveréke, mihez még magnetitis járulhat ; a kristályos palákban és a kontakt-

metamorf mészkövekben lencséket és alaktalan

tömzsöket alkot; nálunk a Bánságban a kvarc-

diorit és márvány érintkezésénél (Vask, Dog-nácska, Csiklova).

Gran-Canaria (Ganaria), a Kanári-szigetek

egyike, nagyságra nézve a második, 1667 km* te-

rülettel, (1910) 127,471 lakossal. A vulkáni eredetsziget enyhe-meleg éghajlatú és természeti szép-

ségekben bvelked G.-n Európa minden termékedíszlik és bven terem. A lakosok a földmívelé-

sen kívül az állattenyésztésre is gondot fordíta-

nak. A kereskedelmi forgalom élénk, különösen a

fvárosban, Las Palmasban. Jelentékenyebb hely-

ségek Galdar, Telde és Teror. 1478 óta spanyol

birtok.

Grancari, adók. Zágráb várm. nagygoriczai

j.-ban, (1910) 318 horvát lak. ; u. p. és u. t. Les-

kovac.

Gxan-Chaco (M-Chaco), 1. Ghaco.Gran-Chimu (ejtsd : —csimu), az egykori CIhimu

birodalom fvárosa a mai Peruban, 1. Gliimu és

Peru.Grand (spany.). A XIII. sz. óta a legmagar

sabb nemesség címe Kasztiliában, mely a királyi

ház rokonain kívül a legels, sökben és gaz-

dagságban kiváló családokat illette meg. Eredeti

nevök «Ricos hombres)) (gazdag emberek) volt.

A méltóság örökös volt; a G.-ok adómentesekvoltak és a király különös rendelete nélkül tör-

vényszék elé nem voltak állíthatók. Kiváltságuk

volt, hogy a király eltt födött fvel jelenhettek

meg, továbbá, hogy a király ket «Mi primo»

címmel (unokatestvérem) illette ; címük «excel-

lenciád)) volt. Az 1834 ápr. 10-iki Estatuto reál

a G.-ok részére a pairek kamarájában az els he-

lyet biztosítá. A köztársaság alatt a G.-méltóság

újból megsznt, de Alfonz király ismét helyre-

állította.

Grand Miklós, méhész, szül. Rékáson 1837.,

megh. Buziáson 1893., mint orsz. méhtenyésztési

Grand 766 Grandidler

felügyel, hol 25 éven át mint néptanító is mkö-dött, miközben a gyümölcsfatenyésztés és selymó-

szettel, utóbb a méhtenyésztéssel a legeredménye-

sebben foglalkozott. A néptanítók részére 1870.

Magyaróvárt rendezett népszer gazdasági tan-

folyamon bemutatta a Berlepseh-féle módosított

kaptárt, melyet aztán délmagyarországi kaptár

néven terjesztett. Résztvett a délmagyarországi

méhészeti egyesület alakításán s éveken át szer-

kesztette annak hivatalos közlönyeit, az Unga-rische Biene-t s a hét évvelkésbb létesítettMi^arMéh-t. 1882. méhészeti vándortanítóvá nevezték

ki s szakeladásai könyvformában is közzététet-

tek. 1885-ben a méhészeti vándortanítói intéz-

mény élére állíttatott, melynek szervezése mellett,

kivált a mézértékesítés kérdése körül fejtett ki

eredményes mködést.Grand, Sarak, szül. Clarké, angol írón, szül.

1860. Írországban. Férjével, M'Fall alezredes-

sel (megh. 1898.) bejárta Japánt, Kinát és Indiát.

A nk jogait védi The heavenly twins (1893) c.

regénye. Számos regényt írt, legkedveltebbek:

The beth book (1897) : The modem man and the

maid (1898); Babs the impossible (1900); Emotio-

nal moments (1908).

Grand Army of tbe Republic (ang., a.

m. a köztársaság nagy serege), rendesen rövidítve:

G. A. R. 1886. Decaturban (lllinois-államban) léte-

sült egyesület, melyet azok alapítottak, akik a

polgárháború alatt az Egyesült-Államok hadsere-

gében szolgáltak. Eleinte jótékonycélú intézmény

volt ;politikával is foglalkozik.

Grand Bassam v. Bassam, a francia nyugat-

afrikai Elefántcsontpart egyik kikötvárosa, az

Akba folyó torkolatánál. A Velence módjára la-

gunákon épült város hajdan a kormányzóságnakvolt székhelye.

Grand Canal (ejtsd: grend keneU), Dublint Balli-

nasloeval összeköt, 129, kiágazásait is beleszá-

mítva 235 km. hosszú csatorna Írországban. 1765.

kezdték építeni ; közel 40 millió koronába került.

Orand-Canon, 1. Kanyon.Grand-Carteret (ejtsd: gran kartré), Jo^n, svájci

származású francia író, szül. Parisban 1850 máj.6.

Elbb Genfben volt újságíró, majd Parisba ment,

hol 1893 óta kiadja Le livre et l'image címfolyóiratot. Hírnevét többnyire napikérdésekre

vonatkozó müveivel alapította meg, melyeket az

élclapok torzképeivel illusztrált. Ilyenek: Lesmoeurs et la caricature en Allemagne, en Au-triche, en Suisse (1886—1897) ; Les moeurs et la

caricature en Francé (1888) ; Bismarck en cari-

catures (1890) ; R. Wagner en carieatures (1892)

;

Napóleon en images (1895) ; L'affaire Dreyfus enimages (1898—99) ; L'Aiglon (a Reichstadti her-

ceg) en image (1901) ; «Lui» (Ü. Vilmos) devantl'objectif caricatural (1905); Contre Romé (1906)

;

Popold II. roi des Belges (1909) ; Zola en image(1910) stb.

Grand' Combé, Xía (egtsd: graSkoSb), község Gardfrancia départementban, a több helységbl (laPise,

Levade) álló községnek, 11,292 lak. van ; szén-

bányái nagyon gazdagok.Gkrand-Combin, hegycsúcs, 1. Combin.Grand contamiernormand, Normandia

ssokátyogának feljegyzését tartalmazza, magán-

munkálat a XIII. sz.-ból, amely az idk folyamá-

ban hivatalos jelleget nyert ; bizonyos módosítá-

sokkal ma is érvényben van Jersey-szigetén.

Grand-Croix, La, (ejtsd: grsn-kroá), város Loire

francia départementban, 3901 lak., nagy szén-

bányákkal, mezgazdászi gépgyártással.

Grand-duc (franc, ejtsd : gran-dük) a. m. nagy-herceg

; grande-ducliesse, nagyhercegn.Grandé armée (franc.) a. m. nagy hadse-

sereg, I. Napóleon hadseregének a címe, amelyet1812. Oroszországba vezetett.

Grandé Chartreuse, La, 1. Chartreuse.Grand écuyer, 1. Ecuyer.Grande-Eau (ejtsd: grandó), a Rhone 27 km.

hosszú jobboldali mellékfolyója Waadt svájci kan-tonban. A Creux de Champ gleccsereibl ered, az

ormonti völgyön folyik végig, Aigle mellett tor-

kollik.

Grandé nation (franc, eijtsd: grand naszjón) a.

m. nagy nemzet. I. Napóleon idejében a francia

nemzet címe, mely elször 1797. az olaszokhoz

intézett proklamációban fordul el.Grandé ReTue, La, 1897. lyaftoriFemand-

tól alapított szemle, kezdetben Reviie du Palaisvolt a címe és fképen jogi kérdéseket tárgyalt,

de már 1898. mai címét vette föl, ugyanakkoralakját is megnagyobbították, s politikai, gaz-

dasági és irodalmi ügyek tárgyalását is fölvette

keretébe. 1906 óta két hetenkint jelen meg.Grandes-Rousses, a Dauphinéi-Alpok egy

része, az Arc és Romanche közti vízválasztó hegy-

ség. Legmagasabb csúcsai a Pic de l'Etendard v.

CostaBlancésaLaScie,mindkettö 3473 m. magas.Grande-Terre, Guadeloupe sziget K.-i része

(1. 0.).

Grandeur (franc, ejtsd: grandör) a. m. nagy-ság, magasság ; 1630 óta a francia püspökök elme,

s azoké a nemeseké, akiket az altesse és excellence

cím meg nem illet.

Grandéza (sp. ; ol. grandezza), a spanyol

grand méltósága és az ilyenhez méltó, kimért,

ünnepélyes magaviselet ; továbbá Spanyolországlegmagasabb nemessége. L. Grand.Grand Forks (ejtsd: grend farksz), countyszék-

hely,vasúti csomópontNorthDakota északamerikaiállamban, a Red River of the North balpartján,

(1910) 12,478 lak. State University. Termékeny vi-

dék központja, élénk kereskedéssel és gyáriparral.

Grand Goáve, 1. Goave.Grand Haven (eátsd: grend hevn), kikötváros a

aMichigan-tó K.-i pariján, a Grand River torko-

latánál, Michigan északameríkai államban, (i9io)

5856 lak. Vasúti csomópont. Nyári üdülhely.Halászat, gyümölcstermelés, gépgyártás.

Grandidier (ejtsd: grandidjé), 1. Alfréd, francia

kutató, szül. Parisban 1836. Az 50-es évek köze-

pén Dél-Amerikában utazott bábjával, EmestLouis Marié Gr.-vei és M. Janssen-nel. A két

Amerika után 1863. Ceylonban utazott, onnanAfrika K.-i partjai mentén 1865. jutott el elsÍzben Madagaszkárba, ahova még több utazást

tett. Munkái : Histoire physique, natureUe et po-

litique de Madagascar (1876-tól 40 kötetben) ; His-

toire de la géographie de Madagascar (1893) ; LesVoyageurs fran^ais á Madagascar pendant les

trente demiéres années (1894).

Grandidlerit 766 G rand-Pressigny

2. Cr., Guillaume, az elbbinek fia, szül. 1873.

Parisban, 1898-ban utazott elször Madagaszkár-ban, 1901—02-ig másodízben. Munkái: Voyagedans le Sud-Ouest de Madagascar (Paris 1900).

Atyjával együtt : Madagascar au début du XX,siécle (u. o, 1902) és Collection des ouvrages an-

ciens concernant Madagascar (u. o. 1903-tól).

3. 6r., Phüvppe André, francia történetíró,

szül, Strassburgban 1729,, megh. 1787 okt, 11.

Strassburgi kanonok volt s a franciakirály Elszász

hivatalos történetírójává nevezte ki. Fmve:Histoire ecclésiastique, militaire, civile et litté-

raire de la province d'Alsace (1787).

Grandidlerit (ásv.), rombos prizmák, melyeknéha 8 cm. hosszúak, két irányban hasadnak,kékes, zöld, üveg- v. gyöngyházfény, Bázikus,

Mg,Al-szilikát. Andrahomana közelében (Port

Dauphin, Madgaszkár) pegmatitban,Grandioso (ol.) a. m. nagyszer, fönséges,

nagyszabású.Grandirostres (áUat), 1. Tukán.Grand Island (ojtsd: grend ájiend), county-szék-

hely Nebraska északamerikai államban, a Platté

River és vasút mellett, (i9io) 10,326 lak. Répa-cukor-, gép- és cementgyártás.Grand Junction (ejtsd: grend dzsOnkszn), COUUty-

székhely Colorado északamerikai államban, aGrand River mellett. Fontos vasúti csomópont,Denvertl NyDNy,-ra, 320 km.-re. Mezgazdaságitermékek ; arany, ezüst, szón. Lak, (1910) 7754.

Grand Junction- csatorna (egtsd: grend dzsönkszn),

a Thamesbl indul ki Brentfordnál ; Middlesex,

Hertford, Bedford, Buckingham ós Northamptonangol countykon húzódik végig Braunstonig,ahol az Oxfordi csatornába torkollik. 144 km.hosszú, 13-1 m. széles, 1-5 m. mély 98 zsilippel.

Építését 1805. kezdték meg.Grandjury (ang., ejtsd: grend dzsjuri), Angliában

az, ami a kontinentális bnvádi eljárásokban avádtanács. Angliában ugyanis a vád alá helyezés

is az esküdtek hatásköréhez tartozik. Erre a G.Uletékes, mely nem kevesebb mint 12 s nem több

mint 23 esküdtbl áll s mely csak annak a kérdés-

nek eldöntésére van hivatva, vájjon a terhelt vádalá helyeztessék-e vagy sem, — «whether there

be sufíicient cause to call upon the party accusedto answer it». Ha a G. azt találja, hogy a vád alá

helyezés nem indokolt, a vádlevélre (bili of indic-

tement) azt írja rá : «not a true bUl)) vagy «notfounda, ami a további bnvádi eljárásnak meg-szüntetését vonja maga után. De a következ G.elé új vádlevél benyújtható. Ellenkez esetben aG. a vádlevelet «a true bill» szavakkal hátiratolja

s ez képezi a vád alá helyezést (The party standsindicted). A vád alá helyezéshez szavazattöbbség,tehát legalább 12 szavazat szükséges. L. mégEsküdtszék és Vádló esküdtszék.Grand-Lieu (ejtsd: graS-ijö), tó Loire-Inférieure

francia dópartementban, 12—15 km,-nyire Nan-testól ; felülete 7000 ha., közepes mélysége 90 cm.A Boulogne és Ognon táplálják ; lefolyása a Che-neau ; Etier de Buzay néven a Loireba torkollik.

Savoie bekebelezése eltt Franciaországnak ezvolt a legnagyobb tava.

*

Grand-maitre (franc, ejtsd : graSmétr) a. m.nagymester, pl. valamely lovagrendben. Azonban

elfordul más hivatalok neve mellett is, pl. G. dela cour, fudvarmester, G. de cérémonies, fszer-tartásmester, stb.

Grand-mai (franc), 1. Nyavalyatörés.Grandmontiak (Grandimontenses), szerzete-

sek, nevket Grandmoni hegyrl nyerték, ame-lyen kolostoruk volt. Alapítójuk Thiersi SzentIstván, az auvergnei algróf fia, született 1046.,megh. 1124 febr. 8. 1073. a Limoges környékénfekv Murát hegyre vonult, hol néhány társával

szigorú életet élt. Halála után társai a Grandmonthegyre vonultak. Szabályaik Szt. Benedek regu-láira alapítvák. Megsznt a francia forradalom ide-

jében (1791). V. ö. Guibert, Destruction del'ordre

et de l'abbaye Grandmont (1878).

Grandmougin (ejtsd: graSmozseS), Charles,francia költ, szül. Vesoulban (Franche-Comté)1850 jan. 17. Ügyvédnek készült, de az 1870-iki

háború eltérítette eredeti pályájától, katonáválett, majd a béke megkötése után Parisban tele-

pedett meg s tisztán az irodalonmak élt. A par-nassienek csoportjához tartozott s változatos tar-

talmú költeményeiben, melyekben hol a falusi

életet énekeli meg, hol az antik világot eleveníti

fel, hol I. Napóleon legendás alakját dicsíti, v. ahazáját ért megaláztatáson kesereg, a formákbiztoskez mvészének bizonyult. Fbb verskö-tetei : Les siestes (1874) ; Nouvelles poésies (1880);Poémes d'amour (1884) ; Les chansons du village

;

Les heures divines (1894) ; De la terre aux étoUes

(1897) ; Visions chrétiennes (1899) ; Les promenades(1904).Verses drámái : Prométhée (1878) ; Orphée(1882) ; Caín ; Le Christ (1892) ; L'empereur (1893)

;

Le sang du Calvaire (1905). Szövegkönyveit Mas-senet (La vierge), Franck César (Hulda), GodardBenjámin (Le Tassé) ; Pugno Raoul (La résurrec-

tion de Lazare) és Grandval (Mazeppa) zenésítet-

ték meg. V. ö, L Mázé, Ch, G, (Paris 1896).

Grand National Steeple Cliase (ang,), aliverpooli nagy akadályverseny, a világ leghfre-

sebb és legnehezebb ilyen nem versenye, ame-lyet, bár súlyait a handicapper állapítja meg,köznyelven mégis a «steepler derby» díszes jel-

zvel illetnek. Hosszú távolsága (7250 m.) és sok,

szélességre meg magasságra egyaránt rendkívüli

ugrása kivételes ugrótudású és kitartó lovat kö-

vetelnek. Rendesen 25—30 ló vesz részt benne,

de ezek nagy része útközben elbukik, vagy egyébokból feladja a versenyt. 18.34 óta áll fenn, díja-

zása kb. 60,000 K. Évente április elején futják.

Grand-Paradis, 1. Paradiso.Grand-Popo, a francia nyugatafrikai gyarmat-

telep egyik kikötöhelye. Kereskedeüne élénk.

Grandpré, 1. falu Ardennes francia dóparte-

mentban, (1911) 825 lak. Közelében, az Argon-nei-erdben az Afre a G.-i szorost alkotja, amely-ben 1792 szept. 14. a franciákat Clerfayt meg-verte. — 2. G. (LoverIIorton),falu Uj-Skóciában,

King countyban, a tenger partján. Az 1604. DeMonts által alapított els új-skóciai gyarmat isme-

retes Longfellow Bvangeline-jából,

Grand-Preesigny, Franciaországban, Indre-et-

Loire départementben fekv prehisztorikus lel-

hely,ahol különböz korszakokból ered túzkszer-számok és tzkdarabok kerültek el, valamint

míihelyek maradványai, melyekben silexet dol-

Grand prévOt — 767 — Grangremouth-

goztak föl a palaeolith- és neolith-korban szerszá-

mokká.Grand prévdt (franc, ejted : gran prévó). Ezeltt

Franciaországban és némely más állam hadsere-

gében is, a hadsereg igazságügyi fnökét nevezték

igy, aki a mköd hadseregek körletében egy-

szersmind a rendri szolgálatot is vezette.

Grand prix (franc, eáted: gran prí) a. m. nagy

áii, legels dlj. — G. de Paris, a világ legérté-

kesebb lóversenydíja, melynek 350,000 frankos

dotációját felerészben Paris városa, felerészben

öt nagy francia vasúttársaság adja. 1863 óta

futják évente júniusban Paris mellett a long-

champsi pályán. Távolsága 3000 m. s bármely or-

szágbeli hároméves mének és kancák vehetnekbenne részt. Rendesen a francia és angol derby-

klasszis elitje pályázik érte egyenl súly alatt

(mén 56) kg., kanca 54Vj kg.). Százezrekre rugóközönség szokta végignézni, élén a köztársasági

elnökkel, s a Grand Prix napja jflenti Parisra

nézve a tavaszi szezon bezárását. Óriási látoga-

tottságáról tesz tanúságot a horribilis totalizatr-

forgalom, amely 5—6 millió frank körül szokott

lenni a G. napján. 1876-ban a magyar tenyész-

tés, de osztrák tulajdonban lev Kisbér nyerte

meg.Grand-Quevilly, 1. Petit-Quevüly.

Grand Rapids (ejted: grend repidsz) county-szék-

helyek az északamerikai Egyesült-Államokban. 1.

Michiganben, az innen kezdve hajózható GrandRiver esései mellett, a Michigan-tóba ömlésétl50 km.-re, fontos vasúti csomópont, (i9io) 112,571lak. Bútor-, gép-, papírgyárak. Közelében gipsz-

bányák. — 2. G., Wiscominban, a Wisconsin Ri-

ver esésénél, (i9io) 6521 lak. Faipar.

Grand River, 1. 200 km. hosszú folyó Ontariokanadai tartományban; Grey grófságban ered,

Cayugánál válik hajózhatóvá és Dumviliénél azErie-tóba torkollik D.-i és DK.-i folyás után. —2. G., Észak-Amerikában a Colorado K.-i forrás-folyója, ered a Longs Peak-en a Sziklás hegy-ségben Bunkara néven, keresztülfolyik a GrandLake-n (2485 m. magasságban), DK.-en pedig szép

kanyonokkal a Middle és Egeria parkokon, GrandYunction alatt Colorado államból Utahba megyát és 560 km.-nyi folyás után egyesül a Green-riverrel 1150 m. magasban, gyönyören öntözött

kertek közt. Innen nevezik a folyót Coloradonak.— 3. G; folyó az északamerikai Jowa államban,ered 2 ágból, DK.-i 275 km. hosszú folyása utánBrunswicknél ömlik a Missouriba. — 4.G., folyó,az indiánusok Vastenong folyója Michigan éaiak-amerikai államban, 250 km. hosszú, ered az Eriéés Michigan közti vízválasztón és Grand Haven-nél torkollik a Michigan-tóba.

Grandry-féle testek, a madarak (különösen akacsa) csrében és nyelvében található tapintó

idegvégkészülékek, amelyek több, közös tokkalkörülvett sejtbl állanak, köztük vels hüvelyidegfonalakkal. L. még Br.Grands Couloirs (Pointe des G. v. la Grandé

Casse), a francia Savoie dópartementban a Grá-jusi Alpok Tarentaise v. Vanoise csoportjánaklegmagasabb csúcsa, 3861 m., D.-i oldalán a Col

de la Vanoise (<?527 m.) vezet át az Arc völgyéblaz Isére völgyébe.

Grand-seigrncnr (franc, ejted: gran sseiiyr>

a. m. nagyúr, 1. Seigneur.

Grandson (ejted: graSszoS), Gransee, az ugyanüynev járás székhelye Waadt svájci kantonban,

(1910) 1747 lak., nagy szivargyárral, ersséggel,mely eredetileg a G. családé volt, s ennek kihalta

után 1397. a Chálons-család birtokába ment át.

14-75-ben Bem, 1476. pedig Bátor Károly foglalta

el ; csakhamar ezután 1476 márc. 3. az ersségközelében a szövetséges svájci hadak Bátor Ká-rolyt meglepték és teljesen meg\'erték ; az ers-ség és környéke pedig Bem és Fribourg kanto-nokra, 1803. pedig Waadtra szállott.

Grand Trunk-csatoma (ejtd : grend trönk), An-glia egyik legfontosabb csatornája Chester, Staf-

ford és Derby angol grófságokban ; kezddik Pres-ton Brooknál a Bridgewater-csatornából, Staf-

fordshiren át Cavendish-bridgenél (Derbyshire)

eléri a Trentet, 150 km. hosszú, 91 zsilippel ; azOxford- és a Grand Junction-csatoma a Thames-szel kötik össze. 1766- 77-ig készítették.

Grand-Ventron, a Vogézek 1200 m. magashegje a német-francia határon.

Grandville (ejted: graövui), tkp. Gérard, Jeanlynace Isidore, francia grafikus, szül. Nancy-ban 1803szept. 3., megh. 1847 márc. 17. Szociá-

lis és politikai célzatú szatirikus rajzsorozatai

:

Les métamorphoses du jour (1828; uj kiadás

1853) és Animaux parlants (1840—42 új kiad.

1852) nagy hatást keltettek és a júliusi forrada-

lom után Daumier mellett igen sokat dolgozott aCaricature c élelapba. Béranger, Lafontaine, Fló-

rian mveihez, a Gulliverhez, Robinsonhoz stb.

készített illuszfrációin kívül különösen említen-

dk késbbi rajzsorozatai : Un autre monde (1843);

Les petites miséres de la vie humaine (1841—42),Les cent proverbes (1844) ; Les fleurs animées(1846, új kiad. 1859).

Granella, Viktor, 1. langermann.Granellana, 1. Bíbortetü.

Granesina, adók. Zágráb vm. zágrábi j.-ban,

(1910) 1919 horvát lak. ; u. p. és u. t. Sesvete.

Granet (ejted: granó), Frangois Marius, francia

fest, szül. Aixben 1775 dec 17., megh. 1849 nov.

21. Constantin és Dávid tanítványa. 1802. Olasz-

országba ment, 1809. festette a Római kapu-cinusok a Barberini-téren cím híres festmé-

nyét, melyet utóbb 15-ször kellett ismételnie, to-

vábbá Stella festt börtönében, a Noviciusokat

Szt. Bernát oltára eltt stb. 1819-ben visszatért

Parisba, hol 1824. a Louvre képtárának konzer-

vátora, 1830. az Institut tagja lett. 1848-ban

szülföldjére vonult vissza. Késbbi képei közül

említendk: Poussin halála, Rabszolgák kivál-

tása Tuniszban (Louvre), Keresztények a kata-

kombákban (1837), Sodoma fest a kórházban(Louvre) stb. Az árnyékos fény alkalmazásánakmestere volt. Festményeinek jelentékeny soro-

zatát Aix városára hagyta, hol azok a MuséeG.-ben vannak egyesítve.

Graney-bronz, 7580 réz, 9-20 ón és 1408 ólomötvénye. Csapágynak használják.

Grangemouth (ejted : grendzsmöth),kiköthely Stir-

ling skót countyban, a Forth-öböl végében, (i9ii)

9989 lak., kötél- és hajógyái-tással. Kikötjébenélénk a hajóforgakna. A bevitel cikkei : gabona.

Grangerise — 768 Gránitdara

fa, különösen deszkák, lécek stb., a kivitelé : szén,

nyers vas, vas- és acélárúk.

Grangerise (ang., ejtsd: grendzserájz), GrangerJames (1723—76) angol paptól származó szó, ki-

nek Biographical History of England mve (1769)

híres volt illusztrációi miatt, melyeket mindenün-nen összeszedett. Müvét folytatta Noble Mark s

azóta divatba jött könyveket más könyvekblkivágott képekkel illusztrálni, díszíteni. Innen aszó jelentése : illusztrálni valamely müvet máshelyrl, kivált más könyvekbl összeszedett, stkivágott képekkel. Innen grangerism (fn.), ennekmívelése : könyvek megcsonkítása a képek kivá-

gása által.

Granger mOTement (ejtsd: grendzser mav-ment), az a mozgalom, mely Amerikában 1867 utána fels Misszisszippi völgyében indult meg a far-

merek között és mely a vasutak ellen irányzott

ellenséges indulatból fakadt, mivel a vasutak ma-gas tarifái mellett a mezgazdaság jövedelmez-sége veszélyeztetve volt.

Granges, 1. Grenchen.Grangesit (ásv.), a prokloritnak egyik fajtája

;

állítólag a piroxén mállása révén keletkezik.

Lelhelye : Grangesberg Svédországban.Gránic (a német Grenze a. m. határ szóból),

népies neve az országhatárnak, nevezetesen arégebben fónnállott katonai határrvidéknek.

Granice, adók., Vercze vm. nasiczi j.-ban,

(1910) 508 horvát, szerb és magyar lak. ; u. p.

Nasice, u. t. Londjica.

Granichsee, 1. Karlsfeld.Granicsár, a régi határrvidéki katonáknépies

neve.

Granier de Cassagnac (ejtsd: grányé dö kásszá-

nyák), l.Adolphe, francia publicista, szül. Avéron-Bergelleben 1806 aug. 12., megh. Coulomó kas-

télyában 1880 jan. ,31. Mint éles tollú újságíró

szerepelt 1832 óta. 1848-ig az orléansi dinasztia

érdekeit szolgálta, 1848 után III. Napóleonhozcsatlakozott s a többek közt a Pays c. újság szer-

kesztje volt. III. Napóleon bukása után a bona-partista párt üzelmeiben vett részt s 1876. a kép-viselház tagja lett. Irt több történeti munkát,melyek közül nevezetesebbek : Histoíre des causesde la Révolutíon íranpaise (Paris 1856, 3 köt., 2kiad.) ; Histoíre de la chute du roi Louis-Phílippe

(1857, 2 köt.) ; Histoíre des Girondins (1862, 2 köt.,

2. kiad.).

2. G., Paul Adolphe, francia politikus és pub-licista, G. 1. fia, szül. Parisban 1843 dec. 2.,

megh. u. 0. 1904 nov, 5. Miként atyja, úgy is

éles hírlapi cikkeket írt és számos politikai bot-

rány és párbaj hse lett. 1871—84-ig a Pays,majd az Autorité bonapartista újságok szerkesz-

tje volt. A képviselházban 1876—93 és 1898—1902. helyet foglalt s mint a bonapartista párt ve-zére szenvedélyes és kíméletlen modorával félel-

metes hímévre tett szert. Részt vett a harmadikköztársaság ellen intézett összes mozgalmakbanés politikai merényletekben. Irt egy nagyobb tör-

ténetimunkát : Histoíre de la troisióme Républíque(1875) címen.

Granikosz, az ókorban folyó Troaszban, Kís-Azsíában ; az Ida hegységben ered s a Propon-tiszba (Márránytenger) szakad. A G. mellett gyöze-

dehneskedett elször, Kr. e. 334-ben, Nagy Sán-dor a perzsákon ; 73. Lucullus nyert itt csatát VI.Mithrídates fölött. Ma Csan-csai.

Gxanis-guinmi (növ.), az arab mézgának kis-

szemcséjü törmelékárúja.

Gránit, szemcsés szövet összetett tömegeskzet. Lényeges elegyrészei fóldpát (ortoklfcz,

mikrcklin, kevés olígoklász) lívarc és csillám

(muszkovit, biotít, lítumcsíllám). A csillám leg-

elször vált ki a megmereved magmában, azért

kristálylapokkal van határolva, hatszöges táblá-

kat, pikkelyeket alkot. Legutoljára vált ki akvarc, amely füstszürke szabálytalan szemekalakjában a többi elegyrészek közti tért tölti ki.

Van aprószemü, közép- és öregszem G. Az ú. n.

pegmatítos-telérekben a fóldpát és csillám mé-ternyi nagyságot is elérnek. Némely G.-ban afóldpátok a többi elegyrészekkel szemben tekin-

télyes nagyságot érnek el, az ilyen G.-ot G.-por-

flrnak nevezzük. Ha a csillámok egymással pár-

huzamosan helyezkednek el, akkor gnájsz-G.-ról

beszélünk. A csillám muszkovit vagy biotít, vagymindkétféle csillám is van a kzetben. A csillá-

mot pótolhatja részben vagy teljesen amfibol v,

piroxén. Ezen alapon megkülönböztetünk : 1. igazi

(2 csíUámú) G.-ot ; 2. Granítitet (csak biotít) ; 3.

amflbol-G.-ot ; 4. piroxén-G.-ot ; továbbá az alká-

liákban gazdag gránitot, 5. riebeckit-G.-ot ; 6. arf-

vedsonit-G.-ot; 7. egírín-G.-ot. Járulékos ásványoselegyrészek: turmalin, cirkon, apatit, vasércek,

topáz, grafit, kaszíterit stb. A fóldpát átalakulása

vagy ehnállása révén porcellánföld (kaolin) kelet-

kezik ; ezt a G.-nak darává való széthullása elzimeg. A G.-terület vagy dombos vidékek vagynagy fensíkok (rendesen lápokkal) vagy meredekszirtek (Tátra) tájképét nyújtja. A Kárpátok övé-

nek magja G.-ból áU (Kis Kárpátok, Lajta-hegy-

ség, Fátra, Zoborhegy, a Tátrák, Fogarasi hava-sok). A gömbös G.-ban az elegyrészek szferoidá-

lisan vannak elhelyezve (puddíng-G.) ; lelhelyeMeissen (Szászorsz.), Anglia, Finnország. Azírás-G. csak nagy fóldpát és kvarcszemekbl áU,

amelyek egymással szabályszeren vannak össze-

nve. Az aprószem G.-ot, amely csak kvarc- és

földpátból áll és többnyire csakis teléreket alkot

a közönséges G.-ban, aplítnek hívják. A greizen

az a G., amelyben az ónércek találhatók, a föld-

pátot kiszorítja a kvarc, a csillám rendesen lítium-

tartalmú ; többnyu'o fluor- és bórtartalmú járulé-

kos elegyrészek (topáz, fluorit, turmalin) vannakbenne (Szászországban Zinnwald; Comwall: luxul-

lian néven turmalin és kasziterittel). A rapaMviturmalin és fluorittartalmú amflból-G. ; a fóldpát

könnyen kiesik belle, onnan a finn rapakivi (rot-

hadt k) elnevezés ; Finnországból díluvíálís ván-

dorkövek alakjában az észak-német síkságra ke-

rült nagy mennyiségben. A G.-ot a technikában

nagyon felhasználják. Szobortalapzatoknak, osz-

lopoknak, lépcsknek igen alkalmas. Az ókorbanaz egyiptomiak és rómaiak, az újkorban az oro-

szok (Szibériából és Finnországból) és svédek al-

kalmazzák elssorban. Az ónérceken kívül a G.

tartalmaz még néhol antimonérceket (Magm-kaaz Alacsony-Tátrában), aranyat (Berezovszk).

Gránitdara (ásy.). A mállás következtében széj-

jel huUott gránittörraeléket G.-nak nevezik ; ez a

Granitell — 769 — Grant

hegy tövében tetemes mennyiségben fel szokott

halmozódni, mibl a viz iszapolás által csülámoshomoktalajt és távolabb csillámos agyagtalajt

ülepít le, A G.-t vakolat készítésénél és sétaterek

beMntésére szokták használni.

Granitell (ásv.), kétféle értelemben használatos.

Régente azokat a gránitokat jelölték vele, ame-lyeknek összetétele eltér a tipikus gránittól ; újab-

ban a plagioklásztartalmú augitgránitokat neve-

zik így ; utóbbi értelemben az adamellitnok szino-

nimja. Némelyek az aplitot (1. o.) értik alatta.

Granite-ware (ang., ejtsd : granit-ver), fehér

kanyagárú.Gránitgnájsz (ásv.), 1. Gnájsz és Gránit.Grrajiitit (ásv.), újabban az olyan gránit, amely-

ben csakis egyféle csillám, még pedig biotit van;

régebben olyan gránitot értettek alatta, amelyvörös ortoklász, sok oligoklász, kvarc és zöldes-

barna magnéziumcsillám (biotit) elegyrészekbláU.

Gránitmárvány, apró koralloktól és foramtni-

feráktól hemzseg homokos mészk, melyet Mün-chenben a nagyobbszer díszépUletekhez hasz-

nálnak. Rosenheimtl délre, a Neubauernél levkbányából nyerik.

Granito di Belmonte, 1. Behnonte.Gránitpapiros, a sztnes mázzal ellátott papir-

fajok együce. Készítésének módja a követicez

:

A papirost elbb enyvesfóldes festékkel vonjákbe, amely alapszíne, s ezután más szín festéket

freccsentenek reá, még pedig vagy ecsettel, vagyhengeres kefével, közbe helyezett szitaszöveten

át. A festék megszáradása után a papirost fénye-

sítik, achat-kövel való dörzsölés által, v. kalan-deren való átbocsátással.

Gránitporfir, 1. Gránit.Oranítto (ol.), félig fagyasztott gyümölcslé,

fképen citromifagylalt.

Granittomárvány, márványtörmelékekbl és

portlandcementböl készítettmesterségesk, mely-lyel a felépítményeknél nagyrabecsült természe-tes gránitot, szieuitet utánozzák. Falburkolatot,

lépcsfokokat, asztallapokat stb. készítenek belle.L. Terazzo.

Granitz, erds dombvidék Rügen sziget K.-i

részén, a Tempelbergen (105 m.) szép vadászkas-téUyal.

Granins lAdniamcs, római történetíró a Kr. e.

II. sz.-ban, ki évkönyvek formájában irta meg 40könj"vben Róma történetét alapításától Caesarhaláláig (Kr. e. 44). Müve teljesen elveszett, csak1853. fedezték fel néhány töredékét értékes jegy-zetekkel egy palimpsestus kéziratban. Legújabbankiadta Flemisch (Leipzig 1904).

Granja, La, város, 1. San lídefonso.Granmichele (ejtsd: granmikéie, Crrammichele),

város Catania szicíliai tartományban, (i9ii) 20,316lak., kbányákkal és fazekasiparral.

Grannus (a kelta grian-hól a. m. nap ) ; keltai8tenség,akit a rómaiak Apollonnal azonosítottak.Orano, 1. arany-, ezüst- és drágak-súlyegység

a délolaszországi államokban, Spanyolországbanés Portugáliában = V* carato (karát). — 2. Mintrézpénz Nápolyban = ^i^ Ducato di Regno.

Granodiorit, olyan eruptív kzet, amely átme-neti típus a gránit és kvarcdiorit között. Elegy-

Révai Nagy LexSiona. VIII. Jcöt.

részei : kvarc, földpát (ortoklász és plagioklász),

amflbol és csillám. Ide tartozik az ú. n. bánatit

is, amely Krassó-Szörény vm.-ben nagy területet

foglal el. Tipikus G. fordul elö Hodrusbányamellett is.

Granofir (ásv.), kristályosan szemcsés alap-

anyagú kvarcporifir, melyben a kvarc és földpát

egymással törvényszerüleg vannak összenve.Granolata, szUöfajta, 1. Clairette.

Granollers (egtsd: granoiyersz), város Barcelouaspanyol tartományban, (i9io) 6755 lak., de la Rocarégi ersség romjaival. G. a Valles nev vidékfhelye; vásárai az egész tartományban a leg-

jelentékenyebbek. Közelében több vastartalmúforrás és híres búcsujáróhely van.

Granoszferit (ásv.) alatt értjük a gömbös tes-

tekké összehalmozott mikroszkopikus fóldpát-

és kvarc-aggregatumokat.Gran Fara. 1. Pára.Gran Sasso d'Italia, az Abruzzók legmaga-

sabb hegycsoportja Teramo és Aquüa olasz tarto-

mányok határán, legmagasabb csúcsa a MontéComo 2921 m. (mások szerint 2914 m.) az egészApennino-hegység legmagasabb pontja. É.-i része

erdtlen, kopasz, sziklás, szakadékait törmelék s

az év nagy részében hó tölti ki (Conca della Neve),

az egykori eljegesedés nyomaival, alacsonyabbrészein erdk is vannak.

Grant, 1. Francis, sir, angol fest, szül. Edin-burghban 1803 jan. 18., megh. 1878 okt. 5. A leg-

elkelbb körök kedvelt képmásfestje volt. Meg-festette Viktória királyn (1841), Clyde lord tábor-

nagy (1861), Elgin gróf (1862), DisraeU (1863) és

Cambridge herceg (1868) lovasképeit és Palmers-ton képmását (1874) stb., azonkívül lovascsopor-

tokat és udvari vadászatokat ábrázoló képeket.

1866-ban a mvészeti akadémia elnöke lett.

2. G; James Hape, angol tábornok, szül. Kil-

grastonban (Perthshire) 1808 júl. 22., megh. 1875márc.7.1826. lépett a hadseregbe, részt vett a kínai

háborúban 1840—42. s azután Indiában szolgált,

hol az 1846-49-iki harcokban kitnt. Az 1856—1858-iki felkelés alatt 1858 jún. 13. Navalgandzs-nál, Lakhnau mellett fényes gyzelmet nyert

a felkelkön s mint a fhadsereg elcsapatájiakparancsnoka, a felkelket Nepálba szorította. Ér-demei jutahnául vezérrnaggyá neveztetett ki s

1860. a kínai háborúban az angol kormány tbízta meg a szárazföldi hader parancsnokságá-val. Bevette a tangkui erdítéseket, 1860 aug. 25.

megszállotta Tiencsint s miután a kínaiakat két

csatában legyzte, okt. 13. bevonult Pekingbe.

1861-ben madrasi fparancsnoknak neveztetett ki

s midn 1865. Angliába visszatért, a brit hadseregfszállásmestere, majd az aldershoti tábor pa-

rancsnoka lett. Naplóiból adta ki Knollys az

Incidents of the Sepoy war (1873) c. munkát.V. ö. KnoUys, Life of General Sir H. G. (London2 köt., 1894).

3. G., James, angol író, szül. 1822 aug. 1. Edin-burghban, megh. Londonban 1887 máj. 5. Mintkatonatiszt fla is a hadseregbe lépett, de néhányév múlva visszavonult s az irodalomnak élt. F-leg a történeti hadi regényt mvelte sikerrel.

Legjobb mvei : The románcé ofwar, or Highlan-ders in Spain (1845) ; Adventures of an aide-de-

i9

Grant Duff — 770 Granulit

camp (1848) ; Lucy Arden (1859) ; The secret des-

patch (1869) ; Six years ago (1877) ; The Camero-nians (1881) ; Love's labour won (1881). Irt tör-

ténehni mimkákat is.

4:. Q., James Augvstus, skót utazó, szül. Nairn-

ben 1827., megh. 1892. Az indiai lázadás idején

tisztként szolgált s megsebesülvén, 1858. vissza-

tért hazájába, 1860—63-ig Speke kiséretében részt

vett a Nüus forrásának kikutatásában. Lord Na-pier alatt szolgált az abesszíniai hadjáratban

(1867—68), amelybl alezredesi rangban vonult

vissza. Munkái : A walk across Afi'ika (London186i) ; Summary of Observationis stb. (Geogra-phical Journal, u. o. 1872). — Fia, James G.,

1890. Thomsonnal utazott a Banguelo-tóhoz.

5. G., Vlysses Simpson, amerikai hadvezér és

államférfiú, az Unió 18. elnöke, szül. Point-Pleasant-

hen (Ohio) 1822 ápr. 27., megh. Mount Mac Gregor-

ban 1885JÚ1.23. Tizenhétóves korában azUnió had-seregébe lépett s kitüntette magát az 1846—48-ikimexikói háborúban. 1854-ben ott hagyta a had-

sereget és birtokán gazdálkodott. 1861 ápr.-ban

Lincoln elnök felhívására is beállott az északiakhadseregébe s mint lUinois-állam önkénteseinekezredese sikeresenharcolta Missouri folyó mellett,

1862.a Missziszippi völgyét tisztítottameg az ellen-

ségtl, 1863 júl. pedig Vicksburg fontos erssé-gét foglalta el 5 hónapi ostrom után. Ezzel sza-

baddá tette a Missziszippi egész folyását az észa-

kiak számára s a déli államokat kettészakította.

Lincoln ezután az összes haderk fparancsno-kává nevezte ki G.-ot, ki 1863 nov. Chattanogamellett újabb fényes gyzelmet vívott ki a déliek

felett.l864-ben az egész É.-i sereg fparancsnoka s

még ez év vége felé áttörte Lee, déli tábornokvédelmi vonalát s miután a télen át seregét ki-

egészítette, gyors fordulattal 1865 márc. elvágta

Lee visszavonulási útját. Ápr. 3. elfoglalta Rieh-

mondot, a déliek fvárosát, ápr. 12. pedig Leetseregének maradványaival kapitulációra kény-

szerítette. G. ekkor állott népszersége tetpont-ján. 1868-ban a gyztes republikánus párt nagytöbbséggel elnökké választottat s hivatalát 1869márc. foglalta el. Hivatalának letelte után hívei

újból megválasztották az 1873—77-iki évekre.

Azonban G., mint elnök nem felelt meg a hozzá-

fzött reményeknek. Gyengének mutatkozott azuralomra jutott republikánus párt túlkapásaival

szemben. Elnézte a nagy korrupciót, mely a fbbhivatalok betöltésében lábra kapott.Végre is 1876.

G. kénytelen volt több fhivatalnokot elbocsátani,

kikre a megvesztegethetség vádja bebizonyult.

Ezután már fel sem léptették elnökjelöltnek s G.

nagy utazást tett Európában. Visszatérve pénz-

ügyi vállalkozásokba bocsátkozott, melyekbenegész vagyonát elvesztette, úgy hogy a kongresz-szus 1884. kegydljat szavazott meg számára. Ha-lála után jelentek meg emlékiratai (Personal me-moirs, New York 1885), levelezéseit pedig Wilsonadta ki (Letters to a friend 1861—80, u. o. 1897).

Életét megírták Headley, Wilson, Church, Gar-land stb. V. ö. Badeau, Military history of U. S.

G. (új kiad. New York 1885, 3 köt.).

Grant Duff (ejtsd : grent döÉf), Mountstuart El-phinstone, sir, angol politikus, szül. 1829 febr.

21., megh. 1906. 1857. a parlament liberális tagja

lett, 1868—74. Gladstone kabinetjében az indiai

minisztérium aláUamtitkára, 1880—81. gyarmat-ügyi alállamtitkár, 1881—86. madrasi kor-

mányzó. G. 1866—72. az aberdeeni egyetem lord-

rektora, 1889—93. az angol földrajzi, 1892—99.a történelmi társaság elnöke volt. Beszédein kí-

vül néhány jeles poütikai tanulmánya is megje-lent : The Eastem question. A lecture (Edinburgh

1876) ; Notes of an Indián joumey (London 1876)

;

Notes from a diary (12 köt. London 1897—1904)címmel kiadott emlékiratai 1857—95-ig terjednek.

Grant^földje, a Grinnell-föld (1. o.) legészakibb

része az B.-i sarkvidéken. Grönlandtól a Robeson-csatorna választja el. G. K.-i partján a Discovery-öbölben (81045') két telet töltött (1881-83) Greely(1. 0.) expedíciója. G. É.-i partjáról (Cape Hecla1902, Cape Columbia 1906 és 1909) indult Pearysarki útjaira.

Grantham (ejtsd: grentem), város Lincolnshire

(Kesteven) angol countyban, (i9ii) 20,074 lak., nagyhalászattal, élénk gabona-, szén- és malátakeres-kedéssel. Newton emlékszobrával.164.3-ban Crom-well itt vívta ki els gyzelmét.Granton (ejtsd: grentön),Edinburgh ers gátakkal

védett kikötje a Firth of Forth mellett.

Grantown (^tsd: grentaun), Elgin skót countybanfekv enyhe éghajlatú falu s nyári üdülhely.

Granna, Magyarország ókori vízrajzában a

Garam folyónak elnevezése.

Granula. Az O'OS g.-os vagy kisebb pilulákat

vagy gyógyszeres cukorszemerkéket nevezik így.

Granulálás, szemcsézés.

Granuláratrofia a. m. szemecskés sorvadás,

azaz olyan sorvadás, amelynél a szerv felszíne

egyenetlen, szemecskés lesz. Oka az, hogy a sor-

vadt részeken a kötszövet összezsugorodik, ez-

által behúzódások keletkeznek a szerv felszínén,

amelyek közt az ép részek szemecskék alakjábanmaradnak vissza. Leggyakoribb a vese G.-ja

(vesezsugorodás), 1. bvebben Vesebajok.

Granulatio (lat.), 1. Sarjadzás.Grannlatus v. gramUosus (lat.) a. m. szem-

csés.

Granulin (ásv.), a kovasavnak egyik módosu-lata, talán azonos a tridímittel. A Vezúv láváján

fehér porszemü bevonat. Nagjy^on higroszkopikus

;

kihevítés után a levegbl újra nedvességet szív.

Granulit v. fehérkö (franc, leptinit), tipikus

kifejldésben csillámtól mentes gránátos gnájsz,

így lényeges elegyrészei : földpát, kvarc és vörös

gránát. A palás szövet mindig feltn. Sok járu-

lékos elegyrész van benne : apatit, cirkon, vas-

ércek, biotit, turmalin, rutil, silümanit, cianit^

korund, spinell. Színe többnyire világos, innen afehérk név. Rendesen a gnájszba betelepülve

fordul el ; a két kzet rendesen fokozatosan át-

megy egymásba. Származását tekintve a G. vagymetamoríizált gránit, vagy pedig metamorflzáit

üledékes kzet. A trapp-G. tulajdonképen piroxén-

gnájsz és eredetét tekintve metamorflzáit gabbro

(Szászország). Nálunk a G. csak Orsova közelé-

bl ismeretes (Ogradina), ahol a gnájszba betele-

pülve körülbelül 1 km. távolságig követhet. Alegsavanyubb kzetek egyike, kovasavtartalma

75"/o körül ingadozik. Logtipikusabban van kifej-

ldve Szászországban (granulit - hegység) és

Granulosus — 771 Gras

Morvaországban (itt namiester-k néven szere-

pel), továbbá a Vogézekben (leptinit).

Oranulojsus (lat.) szemcsés ; G. szemgyula-dás, 1. Trahoma.

Granulóz. Nágeli szerint a keményít két

izomer vegyület elegye : az egyik a G. és a másikaz amiloceúulóz. L. Keményít.Oranam (lat.) rövidítve gran, a. m. szemer,

a régi orvosi súlymérték alapegysége (rövidítve

g.), mely 0,0729 grammnak felel meg. 20 g. tett

egy skmpulust (9), 60 g. egy drachmát( 5 ), 480

g. egy unciát( | ), 5760 g. pedig egy fontot (S").

A G. megkülönböztetend az angol grain-ib\,

mely mintegy 6 és fél centigrammot tesz ki.

Granvelle (Granvella), i. Nicolas Perenot de,

németalföldi diplomata, szül. Franehe-Comtéban1484., megh. Augsburgban 1550. Margit hercegn-nek, Németalföld helytartójának 1519-töl titkára

volt s részt vett 1526. a madridi szerzdés szer-

kesztésében. 15.30 után V. Károly császár állam-

titkárja lett és fontos szerepet játszott a csá-

szári politika irányításában, különösen a németügyekben.

2. G., Antoine Perenot de, bíboros, spanyoláUamférüú, az elbbinek fla, szül. ^esauíjonban1517 aug. 20., megh. Madridban 1586szept. 21. Jogi

és teológiai tanulmányokat végzett s 23 éves ko-rában már Arras püspöke volt. A politikába atyja

vezette be s annak oldala meUett mködött fon-

tos diplomáciai küldetésekben. 1550-ben átvette

atyja hivatalát, majd V. Károly lemondása utánII. Fülöp spanyol király szolgálatába lépett. 1559óta ö volt Margit pármai hercegnnek, Német-alföld helytartójának els tanácsadója. Mintilyen gylöletessé vált szigorú katolikus és ab-

szolutisztikus irányával s nagy része volt a ké-sbbi németalföldi felkelés elidézésében. 1564-ben II. Fülöp visszahívta t és Rómába kiüdte apápai udvarba. Azután rövid ideig Nápoly hely-

tartója volt (1571—74). 1579-ben a madridi állam-tanács tagja lett, mint az itáliai ügyek ftaná-csosa. Emlékiratainak és levelezéseinek egy ré-

szét Weiss adta ki : Fapiers d'État du cardinalde G. (Paris 1842—61, 9 köt.). Ennek folytatása

PouiUet és Piot szerkesztésében: Correspon-dance du cardinal G. 1565—1586 (Bruxelles1878—97, 12 köt.). V. ö. Phüippsohn, Ein Mi-nisterium unter Philipp II. Kardinal G. am spa-nischen Hof (Berlin 1895).

Gxanville (ejtsd: graSviiiy), város La Manchefrancia départementban, {i9ii)ll,940 lak., osztriga-

tenyésztéssel,halzsírkószítéssel, hajógyártással éskémiai iparral, látogatott tengeri fürdvel. G., aholfrancia parton a tenger áradása a legnagyobbmagasságra emelkedik, kereskedelmi forgalmáttekintve Franciaország 7. kikötje, bár a bejára-tot némi kis gránit-zátonyok megnehezítik. Leg-szebb épülete a Notre Dame-templom, melynekegyes részei a XII. és XV. sz.-ból valók. 1793.a vendéeiek és 1808. az angolok részérl ers, deeredménytelen ostromnak volt kitéve.

Granville (ejtsd: grennvin), város Üj-Dól-Walesbrit-ausztráliai államban, vasút meUett, gyárak-kal és 5098 lak.

Granville (egtsd: grennviu), 1. Leveson- Gower,gióf, angol diplomata, szül. 1773 okt. 12., megh.

1846 jan. 8. 1800—1802-ig ifj. Pitt els kabinet-jében a kincstár lordja volt. 1804-ben diplomáciaiküldetésben Oroszországban járt.Napoleon bukásaután párisi nagykövet lett s ez állását csekélymegszakítással 1841-ig viselte.

2. G., George Leveson- Goiver, gróf, angol poli-

tikus, G. 1. fla, szül. 1815 máj. 11., megh. 1891márc. 31. 1836-ban jutott a parlamentbe s 1840—1841-ig a külügyminisztérium alállamtitkára volt.

1851—52. Palmerston kabinetjében a külügymi-nisztérium élén állott, majd ismételten (1852—54.

és 1859—66) a titkostanács elnöke volt. Gladstoneels kabinetjében 1868—70-ig a gyarmatügyi,1870—74 iíí pedig a külügyi tárcát viselte. Eminségében az 1870—71-iki német-francia hábo-rúban semleges álláspontot foglalt el, bár titokbana franciáknak kedvezett. Gladstone bukása után afelsházban a liberáUs ellenzék vezére lett. Utol-jára Gladstone alatt 1880-85-ig külügyminiszter,majd 1886. gyarmatügyi miniszter volt s nagy-ban hozzájárult Anglia elszigetelt helyzeténekelidézéséhez.

3. G., John, gróf, 1. Garteret, 2.

Grao, l. Yülanueva del Grao.Grao de Castellón, l. CastéUón de la Plana.Grao Pára, 1. Pára.GpapMc(ejtsd: greflk).l.G., 1869 Óta Londonban

megjelen képes angol hetilap, mely fképen anevezetes események ábrázolásának gyorsaságá-val, de a jeles angol rajzolók közremködése ál-

tal is gyorsan nagy népszerségre tett szert;

Magyarországon is eléggé elterjedt. Példány-száma néha felrúg 200,000-re, az óvenkint kará-csonykor megjelen, szines képeket is tartalmazókülön ünnepi száma néha féLmilUó példánybanfogy el. — 2. Daily Graphic, pártokon kívül álló

politikai újság, 1890 jan. óta Londonban jelenik

meg s az els angol napilap, amely illusztráció-

kat közölt.

Oraphidineae (növ.), 1. Betüzuzmófélék.Grapbis (Adans) Mull. (növ.), 1. Betüzuzmó.Grapliit (ásv.), 1, Grafit.Grapholitha pomonella (állat), 1. Alma-

moly.Grapbologia (gör.), 1. Grafológia.Graphospasmus (gör.), 1. Irógörcs.

Graptolithes (paiaeont.) A coelenterátákhoz

tartozó kihalt tengeri állatok, amelyek tömegesenlépnek fel a fels kambriumi és szilur agyagpa-lákban,amely koroknak egyikf vezérl kövülete.

A chitines anyagból álló állati maradványok ál-

lanak : a többnyire egyenes, máskor levélszerhydrosom-hól, amely néha spirálisan becsavaro-dott. Ennek vagy az egyik, vagy mindkét oldalán

fogszerüen kiálló sejtek (thékák) vannak, amelyekegy közös csatornával állanak összefüggésben. AG. voltaképen telepet alkotó állatok voltak,

amennyiben számos hydrosom sugárszerenegyesült egy közös középponti lemez közül, deilyen jó megtartású G.-ek rendkívül ritkák, ren-desen csak a hydrosomákat leljük elkülönülve.Hazánkban nem fordul el.Gras (ejtsd: grá), 1. Bosile, francia tábornok, szül.

Saint-Amans-de-Pellagalban 1^36 jan. 2., megh.Auxerreben 1901 ápr. 15. Az Ecole politechnique

elvégzése után tanár volt Chálonsban. A nómet-

«•

Grasbergrer — 772 — Grasse

francia háború után új szerkezet puskát talált fel,

az ú, n. Gras-puskái (1. o.), melyet elfogadtak s

Tonkingban használtak is. Ezt a puskát késbb a

Lebel-fólével cserélték föl.

2. G., Félix, proven^al költ, szül. Malemort-

ban (Vaucluse) 1844 máj. 3., megh. Avignonban1901 márc. 4. A félibrige egyik legkiválóbb tagja

s 1891 óta nagymestere (capoulié) volt. Pömílve

a forradalom idejében játszódó Li rouge don mie-

jour (1896) c. történeti regénye. Verskötetei közül

Li carbounié (1876) ; Toloza (1881) s fleg a Leromancero provengal (1887) válik ki.

Crrasberger, 1. Hans, német iró és kritikus,

szül. Obdachban (Fels-Ausztria) 1836 máj. 2.,

megh. Bécsben 1898 dec. 11. Jogot tanult,s miután1859. tett jeruzsálemi zarándokútjárói visszatért,

az Oesterreichischer Volksfreund cím lap szer-

kesztségébe lépett. Késbb a Neue Freie Presse

mvészeti referense lett. Megjelent müvei : So-

nette aus dem Orient (3. kiad, Bremen 1873) ; Sin-

gen und Sagen, költemények(Wien 1869) ; Le rimedi Michelangelo (Bremen 1872) ; Aus dem Karne-vál der Liebe, költemények (Stuttgart 1873);Zan Mitnehm, steier-karintiai tájszólásban irt köl-

temények (Wien 1880) ; Nix für unguet (Leipzig

1884) és Plodersam Geistli'n G'schichten (u. o.

1885); Ausgewahlte Werke (Berlin 1901, 3 köt.).

2. (t., Lorenz, német filológus és pedagógus,

szül. Hartpenningben (Fels-Bajorország) 1830aug. 9., megh. Würzburgban 1903 jan. 23. Mün-chenben tanult és 1860 óta tanár volt a vpürz-

burgi egyetemen. Müvei : Erziehung und Unter-

richt im klassischen Altertum (Würzburg 1864—81, 3 köt.) ; Die griechischen Stichnamen (2. kiad.

u. o. 1883) ; Die griechischen Ortsnamen (u. o.

1888) stb.

Grasbrook, Hamburg városához tartozó két

kis sziget az Élbe folyó torkolatában.

Graser, Johann Baptist, német pedagógus,

szül. 1766 júl. 11. Eltmannban, megh. 1841 febr.

18. Bayreuthban. Teológiai tanár volt, majd az

iskolai közigazgatás egyik irányítója. Célja a nép-

iskola javítása ; a tanítóképzésre, a tanítás mód-szerére volt nagy gondja. A nevelés és oktatás

tudományos megalapozására törekedett szabad-

elvén kat. alapon. Fmve: Divinitat oder das

Prinzip der einzig wahren Menschenerziehung(Bayreuth 1810, több kiad.). Megalapította az írva-

olvasás tanítását és sokat foglalkozott a siketnémaoktatás ügyével.

Grashof, Franz, német mérnök, szül. Düssel-

dorlban 1826 júl. 11., megh. Karlsruheban 1893okt. 26. A berlini ipar-intézetet látogatta, aztána királyi vasöntdébe lépett. 1854-ben a berlini

iparintézetben a matematika és mechanika tanáralett ; 1863. mint az alkalmazott mechanika és ateoretikus gépészet tanára a karlsruhei egyetemrement. Itt egyúttal fnöke lett a politechnikummalösszekötött gépészeti iskolának és az elbbinekis több Ízben igazgatója volt. Több munkát írt,

ezek közt a legjobb : Theorie der Kraftmaschinen(1890).

Grasholm, 1. Kristiansö.Graslitz (csehül : Graslire), az ugyaiüly nev

csehországi kerületi kapitányság székhelye, (1910)

13,825 lak., pamutfonással, gyöngyházgomb- és

fuvóhangszerkészítéssel; hangszerkészítk szá-

mára felállított iskolával. G. a csehországi hang-szeripamak, azonkívül az érchegységi csipke-

készítésnek is a középpontja.

Gras-puska, a francia hadsereg gyalogságaáltal 1874 óta használt gyalogsági puska, melyetChassepot és Mauser rendszerei felhasználásával

szerkesztett Gras Basile (l. 0.). rmérete 11 nmi.,

závárzata henger, indulási sebesség 440 m. (633lépés), 70 tölténye 3 kgm.-ot s az egész puska 4'2

kgm.-ot nyom.Grass, Johannes, l. Honterus.Grassalkovich-í^saZóá (gyaraki, herceg). A csa-

lád eredete homályos, állítólag a Krisakov család-

ból eredt, melynek Gergely nev tagja 1405.Temes és Zala vmegyékben élt. A Gergely névblszármaztatják sokan a G. nevet, melyre állítólag

1584. címerlevelet kapott a család, mások szerint

a család mellékneve Horváth volt. De ezen állí-

tások mind igen kétesek. A család els kiválóbb

tagja I. Antal volt, ki 1694. szül. Ürményben,megh. 1771 dec. 1. Iskoláit Pécsett végzé, hol,

mint a monda állítja, az ottani franciskánusok ke-

gyelmébl élt. Unokája még mutogatta Mária Te-

réziának, midn ez t Gödölln meglátogatta, azt

a három cserépedényt, melyben nagyapja ételt

szokott hordani. I. Antal szép pályát futott be,

szorgalma és tehetségei folytán fokozatosan emel-

kedett. 1731 okt. 31-tl 1748-ig királyi személy-

nök, 1736. bárói rangot kapott, 1748. kincstári

elnök, 1751. koronar, valóságos bels titkos taná-

csos, Arad, majd Nógrád vmegye fispánja, majdflovászmester lett, végre grófi rangra emeltetett.

Arad vmegyét 1745. ö szervezte újra. Kamaraiügyész és királyi ügyigazgató korában a Neoac-quistica korszaka alatt óriási vagyont szerzett

magának, fleg a Duna és Tisza között. — Fia

11. Antal 1784. birodalmi hercegi rangra emel-

tetett, oly megszorítással, hogy a hercegi rangcsak az els flut illetheti meg. Megh. 1794 jún.

5. Bécsben. — Fia III. Antal, szül. 1771 szept.

12., megh. 1841 szept. 9., cs. kir. kamarás, való-

ságos bels titkos tanácsos, aranygyapjas vitéz

;

bírta a Szt. István-rend nagykeresztjét, Csongrádvm.-nek pedig fispánja volt. Neje herceg Ester-

házy Leopoldina volt ; vele a G. család flága ki-

halt. III. Antal fkép roppant pazarlásairól lett

híres. Hazafias adományai közül fólenüítjük, hogyö ajándékozta a nemzeti múzeum és a nemzeti

színház telkét, valamint az akadémiának is na-

gyobb összeget hagyott. Halálakor roppant adós-

sággal terhelt birtokait eladták; a gödölli és

hatvani uradalom br. Sina Simon birtokába mentát, kitl egy belga konzorcium vette meg Gödöllt,

e konzorciumtól Gödöll késbb az uralkodóház

részére vétetett meg.Grassatio (lat.) a. m. kalandozás, elharapó-

zás;grasszál, elterjed,elharapózik (ragadós beteg-

ségekrl), dühöng.Grasse (ejtsd: grássz), az ugyanily nev járás

székhelye Alpes-Maritimes francia département-

ban, (1911) 20,305 lak., likr-, parfüm-gyártással,

híres olaj- és különböz esszenciakészítéssel, se-

lyemfonással és márványbányával. A Rocavignon

lejtjén amflteátrumszernen épült város keresett

klimatikus gyógyhely s több régi, mvészi kin-

Grasse — 773 — Gratianus

csekben gazdag középületét sokan megbámulják.G. római eredet, 1243. a régi antibesi püspökség-

nek volt székhelye. 1707-ben Szavójai Jen siker-

telenül ostromolta. Egykori erdítményeinek he-

lyén gyönyör sétahelyek vannak.Grasse, Edwin, vak hegedüvirtuóz, szül. New-

Yorkban 1884 aug. 13. 1898-ban Brüsszelben lé-

pett fel elször hangversenyen. 1902 febr. 22.

Joachim pártfogása mellett Berlinben játszott

óriási sikerrel.

Orásse, Johann Georg Theodor, német iroda-

lomtörténész, szül. Grimmában 1814 jan. 31.,

megh. 1885 aug. 27. Drezdában 1843 óta a király

könyvtárnoka, késbb a porcellángyüjteményigazgatója volt. Mint udvari tanácsos 1882. nyu-

galomba vonult. F mvei: Lehrbuch einer all-

gemeinen Literargeschichte aller bekannten Völ-

ker der Welt (Leipzig 1837—1860) és Handbuchder allgemeinen Literaturgeschichte (Dresden

1844—50), nagyszabású, de nem eléggé megbíz-

ható munkák. Egyéb, fleg bibliográíiai dolgoza-

tai : Trésor des livres rares et précieux (7 kötet,

Dresden 1858—59) ; Bibliotheca magica et pneu-

matica (Leipzig 1843); Bibliotheca psychologica

(u. 0. 1845) ; Die Sagevom Ewigen Juden (Dresden

1844) ; Die Sage vom Ritter Tannháuser (u. o.

1846) ; Beitrage zur Litteratur und Sage des Mit-

telalters (u. o. 1850) ; Sagenschatz des Königreichs

Sachsen (u. o. 1854—55, 2. kiad. 1874) ; Nord u.

Süd (u. 0. 1858), regegyüjtemény ; Sagenbuch des

preuss. Staates (Glogau 1868—71) stb. Lefordí-

totta a Gesta Romanorum-ot (Dresden 1842), ki-

adta Jacobus a Voragine-nek Legenda aurea-ját,

1878 óta a Zeitschrift für Museologie-t.

Grassel, Hans, német építész, szül. Rehauban1860 aug. 18. Münchenben tanult, majd Hauber-risser irodájában dolgozott, 1888. pedig Münchenváros szolgálatába lépett. Iskolai és egyéb nyil-

vános épületek hosszú sorával, valamint a teme-tk épületeivel, amelyek a régi bajor építészet

hagyományos motívumait is felhasználják, de

amellett teljesen modern felfogásúak, fontos sze-

repet játszik a mai München építészeti kialakulá-

sában.

Grasseyement (franc, ejtsd: grasszejeman) v.

parler gras. így nevezik a franciák az R bet-nek affektált és túlzott hangsúlyozását úgy a be-

szédben, mint az énekben. A magyar nyelvbenraccsolás-ndik mondják.

Grassi, 1. Ardon, osztrák szobrász, szül. Bécs-

ben 1755., megh. 1^7 dec. 31. A bécsi akadémiántanult, amelynek utóbb (1794-tl) igazgatója volt.

1792-ben Olaszországban megismerkedett Canovamveivel és ezeket utánozva készített mintákata bécsi csász. porcellángyár számára, melynek fmintázója volt. Mintáinak egy sorozata a bécsi

iparmvészeti múzeumban látható.

2. G., Giíiseppe, olasz fest, sziU. Bécsben 1757ápr. 22., megh. 1838 jan. 7. A bécsi akadémián ta-

nult, azutánVarsóban tartózkodott, 1799. a drezdaiakadémia tanára lett, 1816— 21-ig Rómában élt.

Képei közül említendk : Ker. János és Péter apos-tol mellképei a drezdai képtárban, Lujza poroszkii'ályné képmása a berlini Mr. palotában stb.

Grassmann, 1. Hermann Günther, német ma-tematikus és indianista nyelvész, szül. 1809.,

megh. 1877. A stettini gimnázium matematika-tanára volt. Kiváló és eredeti geometriai mveifkép a kiterjedéstannal foglalkoznak, de sokáignem taiáltak méltánylásra. Erre G. szanszkrit

nyelvészetre adta magát és gyors elismerést nyert.Ily irányú f mve : Wörterbuch zum Rigveda(Leipzig 1875) ; Rigveda, übersetzt und mit An-merkungen versében (u. o. 1876—77). Matemati-kai és fizikai fontosabb mvei : Die Wissenschaftder extensiven Grössen oder die Ausdehnungs-lehre (Leipzig 1844, 2. kiad. 1878) ; Neue Theorieder Blektrodynamik (Poggendorf's Annalen, 64.

köt.). 1894—904-ig kiadták összegyjtött mat. ésfizikai müveit.

2. G., Róbert, német matematikus, G. 1. öccse,

szül. Stettinben 1815 márc. 8., megh. u. o. 1901aug. 14. Egyideig tanárkodott, aztán a Stettiner

Zeitung és Pommersche Zeitung szerkesztje volt.

Többoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki ; volt

könyvnyomdája és könyvkiadóhivatala is. Müvei :

Formenlehre der Mathematik (Stettin 1872) ; DieWeltwissenschaft oder Physík (u. o. 1862—73, 2köt.) ; Die Wissenschaftslehre oder Philosophie

(u. 0. 1876, 4 köt.) ; Das Weltleben oder die Meta-physik (u. 0. 1881) ; Das Pfianzenleben (u. o. 1882)

;

Das Gebáude der Wissenschaft (u. o. 1882—1890,10 köt.). Utolsó éveiben kiadott brosúrái miattperekbe keveredett.

Grass-tree-gam (növ.), 1. Akaróid-gyanta.Grass Valley (ejtsd: —veii), város California

északamerikaí államban, a Sierra Nevada leggaz-dagabb aranyterm vidékének középpontja, Sacra-mentótól vasúton 111 km. ÉK.-re, 4719 lak.

Grasszál (lat.) a. m. uralkodik, terjed (pl. a jár-

vány) ; átv. ért. fennhéjáz, pöffeszkedik.

Graswangtal, kies fekvés völgy Bajorország-ban, melynek fels részén a Linderhof nev ki-

rályi várkastély áll.

Grasztit (ásv.), valószínleg nem egyéb, minttisztátalan klÍQoklor; lelhelye Texas Pennsyl-vaniában.

Gráter, Friedrk'h Dávid, germanista, szül.

Schvvábisch-Hallban 1768 ápr. 22., megh. Schom-dorfban 1830 aug. 2. Fbb müvei : Nordische Blu-men (Leipzig 1789) ; Geschichte der nordisehenFabelzeit (u. o. 1804) c. fordítások; különbözfolyóiratokat adott ki (Bragur, Odina undTeutona,Iduna und Hermode) az óskandináv és a régi né-

met irodalom ismertetése érdekében. Ö fejezte beWieland Cicero leveleinek megkezdett fordítását

(Zürich 1821). J. Grimm-mel 1810—13. váltott

leveleit H. Fischer adta ki (Heilbronn 1877).

Gratia (lat.) a. m. kegyelem, kegy, hála;

G. gratiam parit, kegy kegyet szül, azaz: szí-

vességnek szívesség a jutalma. Dei G., isten ke-

gyelmébl.Gratiae, a rómaiaknál a Charisok (1. o.) neve.

Gratiae exspectatiTae, 1. Eocspedafivae

gratiae.

Gratiale (új lat.), tett szívességekért kifeje-

zett elismerés vagy adott jutalom ; általán aján-

dék, borravaló.

Gratíano, olasz vígjáték-alak, 1. Dottore.Gratianopolis, Grenoble régi neve.

Gratianus, 1. római császár, I. Valentinianuscsászár idsebb fia, szül. Sirmiumban 359. ; már

Gratianus 774- Grattius

8 éves korában uralkodótársává tette meg atyja,

16 éves korában pedig a birodalom nyugati részé-

nek lett ura. Itáliáról öccse, II. Valentinianus ja-

vára lemondott és Galliában meg Germániábanvédte a birodalom határait, .378. fényes gyzel-met is aratott a mai Kolmar közelében az alaman-nok ellen. Valens keletrómai császár halála utánújra egyesíthette volna a birodalmat, de a folyton

erösebb barbár betörések miatt az uralmat kész-

séggel megosztotta Theodosiusszal, kit Augus-tusszá nevezett ki.Bár tehetséges volt, kire a költAusoniusnak és a híres milanói püspöknek, Am-brosiusnak is volt hatása, mégis elidegenedtek

tle a rómaiak a pogány isteni tisztelet elnyo-

mása miatt, szintúgy a katonák, mivel idegenekreszórta kegyeit. Midn tehát a lázongó katonákBritanniában Maximust kiáltották ki ellene csá-

szárul, s ez átkelt Galliába, hívei G.-t cserben

hagyták és ö menekülése közben megöletett (383aug. 25.). — 2. G., 407-ben Honorius ellenében

császárrá kiáltották ki a lázongó britanniai lé-

giók ; de már négy hónap múlva gyilkosság áldo-

zata lett.

Gratianus, kamalduli szerzetes Bolognában aSzt. Félixrl nevezett kolostorban, ki 1145 táján

egy Decretum Gratiani néven ismeretes kánon-jogi munkát írt, mely jelenleg els része a Cor-

pus juris canonici-nak.

Gratias (lat.), illetleg Gratiarum actio (há-

laadás), az a hálaima, melyet fleg a kolostorokbanétkezés után mondanak. — G., köszönöm,ehelyett

:

G. ago.

Oratíflcatio (lat.) a. m. kedvesked aján-

dék, rendkívüli szolgálatok díjazása; gratifikál,

megkegyelmez, megajándékoz, kedvez, kegyel,

pártol.

Gratiola L. (növ.;, a Scrophulariaceae (Táto-

gatok) család génusza ; 24 faja az egész földön el-

terjedt, különösen a mérsékelt övben. Átellenes,

egyféle alakkal biró level fiivek. Pártájuk 5 kar

rélyú, 2 ajkú, 4 porzójuk közül csak 2 termékeny,a virág a levél hónaljában magánosan fejldik. Ná-lunk csak 1 faj ismeretes,G.officinalish.{GSikorka,

Isten kegyelme, kegyelemf, csikorgófü). Ével,mocsári fii. 3—4 dm. magas, levele lándzsás, ül,keresztben átellenes, fürészes, virága levélhónalji,

hosszú kocsányú, a párta karélyai fehérek vagypiroslók, a csöve élénk sárga. Szárítva ez adja a

herba et rhizoma gratiolae nev népies orvossá-

got. Nagyon keser, azután sokáig ersen maró.Tartalma a gratiolin (C20H84O7), egy kristályo-

sítható glikozida és egy alaktalan, undorítóan ke-

ser glikozida, a gratiosoUn, de gyanta és zsíros

olaj is. Ersen hashajtó. Az altest fájdalmai, stelmebaj ellen is használták, de több belle mérges.

Gratiolet (ejtsd: gruszioU), Louis Pierre, francia

anatómus, szül. St. Foyban (Gironde) 1815 júl. 6.,

megh. 1865 febr. 16. 1862. a Sorbonnehoz került

és 1863. Geoffroy Saint-Hilaire I. utóda lett.

Mvei : Mémoire sur les püs cérébraux de l'hom-

me et des primates (1854) ; Kecherches sur le

systéme vasculaire (1862) ; De la physionomie et

des mouvements d'expression (1865, 4. kiad.

1882) ; Recherches sur I'anatomie de l'hippopo-tame (1867). Ö írta Leuret Anatomie comparéedu systéme nerveux mvének II. kötetét.

Gratiolet-féle kisugárzás (radiatio ocHpito-thalamica, tractus thalamo-occipitalis), Gratiolet

párisi anatómusról (1. 0.) elnevezett idegrost-

köteg, amely az agyvelben a nyakszirti ké-regmezt, különösen a sarkantyúhasadék táját

összeköti a látóteleppel (thalamus), illetleg az e

mögött lév pulvinarral, az elüls ikertestek

összeköt karjával, s az oldalsó térdestesttel.

Oratiolin, 1. Gratiola.Oratiosolin, 1. Gratiola.Oratis (lat.) a. m. ingyen, díj v. költség nélkül.

Gratius (de Graes), Ortuin, a XVI. sz. humanis-táinak, különösen Reuchlinnak ellenfele, született

a westfaleni KoesfeldmeUettHoltewickbenl491.,megh. mint a kölni egyetem teológiatanára 1542máj. 21. Ö hozzá, mint az obskurantizmus esz-

közéhezintézték az Bpistolae obscurorum virorumcím munkát, melyre ö a szellemtelen Lamenta-tiones obscurorum virorum-mal felelt (Köln 1518).

Védiratot írt róla Eeichling (Heiligenstadt 1884).

Gratry, Alphonse (le pere G.), a pápai csalha-

tatlanság elleni állásfoglalása révén közismertfrancia kat. teológus, szül. 1805 márc. 30 Lil-

ieben, megh. 1872. február 7. Montreuxben. ASorbonnenak 1863 óta tanára, a francia akadémiá-nak 1867 óta tagja volt. Vallásbölcseleti mveketírt, melyekben Voltaire hatását igyekezett el-

lensúlyozni. 1871-ben alávetette magát a vatikáni

zsinat tekintélyének. Hagyatékából ifjúkori em-lékiratait ésbölcseleti elmélkedéseit adták ki. Élet-

rajzát megírták Perraud (4. kiad. Paris 1900)

;

Ghauvin (u. 0. 1901). V. ö. At, G., sa philosophie

(u. 0. 1904). Parisban Société Gratry címmel béke-

egyesület áll fenn.

Grattan (ejtsd: grettn), 1. Henry, ír politikus,

szül. Dublinben 1746., megh. Londonban 1820 jún.

4. Ügyvéd volt s 1775. az ír parlament tagja lett,

hol a lojális ellenzéket vezette. Még az 1798-iki

forradalom eltt kilépett az ír parlamentbl, de

már 1800. ismét mint annak tagja küzdött — bárhasztalanul — az angol parlamenttel való egye-

sülés ellen. A közös parlamentben aztán nagyhévvel és szónoki ervel védte hazájának érde-

keit és harcolt a katolikusok emancipációja mel-

lett. Beszédeit fia, G. Henry, az angol alsóház

tagja adta ki (London 1822, 4 köt.), ki életét is

megírta (Life and times of the Right Honour.

Henry G., 1839-45., 5 köt.). V. ö, Mac Carthy,

Dunlop és B/)xby G.-rl írt életrajzait.

2. G., Thomas Golley, angol író, szül. 1792.

Dublinben, megh. Londonban 1864 júl. 4. Rövidideig a hadseregben szolgált ; 1839—53-ig Bos-

tonban angol konzul volt, késbb Londonban tele-

pedett le. Legjobb regényei: Philibert (1820);

Highways and byways (1823—25) ; Legends of the

Rhine and the Low Countries (1832). Történeti

regényei : The heiress of Bruges (1828) ; Jaque-

üne of Holland (1831). Irt tanulmányokat : Civi-

lized America (1861) ; drámát : The woman of

color ós önéletrajzot: Beaten paths and those whotrod them (1862).

Grattius (Gratius) Falisms, római költ, Ovi-

dius kortársa ; figyelemre méltó, bár száraz tan-

költeményt írt a vadászatról (Cynegetica), mely-

nek egy része (541 hexameter) fenmaradt. Ki-

adta Haupt (1838) és Baehrens (Poetae latini mi-

Gratult — 775 Graubünden

nores L, Leipzig 1879). Valószin, hogy a mada-rászatról is írt tankölteményt.Gratuit (franc, ejtsd: gratui), ingyen, a. m.

gratis.

Crratuitus labor (lat.) a. m. ingyenes munka.Az 1848 eltti jogban olyanjobbágyi robotmunka,amelyet fként hadi célokra (pl. várak meger-sítése) rendeltek el a törvények.

Gratuláns (lat.) a. m. szerencsekívánó, öröm-üdvözl, örvendez

; gratuláció, örömüdvözlet, ör-

vendezés, szerencselavánás; gratulál., szerencsét

kíván, örvendez.

Gratz (Gratz), Stájerország fvárosa, 1. Graz.Gratz Gusztáv, jogi író, szül. Gölniczbányán

1875 márc. 30. Kolozsváron és Budapesten elvé-

gezvén jogi tanulmányait, a kolozsvári egyete-

men doktori oklevelet nyert. 1896 elején a Pester

Lloyd belmunkatársa, 1902. a bécsi Die Zeit,

1906. pedig a Neue Freie Presse budapesti leve-

lezje lett és 1900 óta a Kölnische Zeitung tudó-

sítója is. 1899-ben megalapította a HuszadikSzázad c. társadalomtudományi szemlét és részt

vett a Társadalomtudományi Társaság megalapí-

tásában. Az újegyházi kerület 1906. alkotmány-párti, 1910. pedig munkapárti programmal ország-

gylési képviseljévé választotta. 1912 óta a Ma-gyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségének ügyve-zet igazgatója. A Külföldi Hirlaptudósítók Ma-gyarországi Szindikátusának elnöke. Önállóanmegjelent müvei : Alkotmánypolitika (Budapest

1900) ; Nemzetközijog (2. kiad. u. o. 1905) ; Tisza

Kálmán élete (u. o. 1902) ; A liberalizmus (190é).

Gratz (Graz, Grodzisk), az ugyanily nev já-

rás székh. Posen porosz kerületben, (1910) 5828 lak.

Gratz, 1. Heinrich, történetíró és bibliatudós,

szül. 1817. Xionsban (Posen), megh. 1891 szept. 7.

Münchenben. A boroszlói rabbiszemináriumon atörténet és biblia-kritika, az egyetemen pedig akeleti nyelvek tanára volt. Legkiválóbb müve

:

Geschichte der Juden von den áltesten Zeiten bis

zur Gegenwart (11 köt., Leipzig 1853—75). Na-gyobb munkái: Fálschungen in dem Texte der

LXX. (1853) ; Die grosse Versammlung : Ke-netheth Hagedola (1857) ; Emendationes in Ple-

rosque sacrae scripturae Veterís Testamenti Lib-

ros (1892—94). Lefordította és szövegkrítikailag

feldolgozta a Kohelet-et és a Zsoltárok könyvét.

Azonkívül írt sok tanulmányt és élénk részt vett

Treitschke zsidóellenes iratainak visszaverésében.

Errl szóló müve: Ein Wort über unser Ju-denthum (1879—80). G. nagy történeti mvétszámos európai nyelvre lefordították, magyarraSzabolcsi Miksa (többekkel) : A zsidók egyetemestörténete (6 köt., Budapest 1906—1908).

2. G., Leo, német fizikus, (r.l. fia, szül. Boroszló-

ban 1856 szept. 26. Tanulmányait itt és Berlinbenvégezte. 1883 óta a müncheni egyetem tanára.

Dolgozatai fleg a h vezetése és sugárzása, amechanika, hidrodinamika és az elektromosságkörébl valók. A Winkelmann-féle Handbuch derPhysik köteteibe sok cikket írt a htan és elek-

tromosság körébl. Munkái : Die Elektrizitat undihre Anwendungen (11. kiad. Stuttgart 1904);Kurzer Abriss der Elektrizitat (3. kiad. u. 0. 1903);

Kompendium der Physik (3. kiad. Wien 1902)

;

Das Licht und die Farben (Leipzig 1900).

Grau, RudolfFriedrich, német protestáns teo-

lógus, szül. a Verra melletti Heringenben 1835ápr. 20., megh. 1893 aug. 7. Königsbergben. Mar-burgban teológiai segédtanár, 1866. pedig a kö-nigsbergi egyetemen rendes teológiai tanár lett.

Munkái közül megemlítendk : Semiten und Indo-

germanen in ihrer Beziehung zur ReUgion undWíssenschaft (2. kiad. 1867) ; Entwickelungsge-schichte des neutestamentlichen Schrifttums (1871,

2 köt.) ; Bibelwerk für die Gemeinde (2. kiadás

1890). G. volt a Der Beweis des Glaubens c. folyó-

irat egyik kiadója.

Graubünden (fr. Grisons), Svájc legnagj^ obbkantonja, TessLn,üri, Glarus, St. Gallen kantonok,továbbá Liechtenstein hercegség, Tirol és Olaszor-

szág közt, 7132 km* területtel, (1910) 1 1 9,854 lak.,

akik közül 58,465 német, 838 francia, 20,963 olasz,

37,147 rétoromán és 2441 más nyelven beszél ; val-

lásra nézve 61 ,087 protestáns, 57,552 katolikus,390izraelita és 825 más vallású. A kantont mindenütthegyek borítják ; lapály benne sehol sincs. Ny.-i

részén a &í.-Goíí^rá hegytömeg emelkedik. Eb-bl KÉK. felé a Fels-Rajna balparlján végig vo-nul egy hegylánc az Oberalp, Tödi (3623 m.), Rus-sein, Martinsloch és Ringéi legmagasabb csúcsok-

kal s a Rajna és Tamina összefolyásánál az érde-

kes Kalanda-hegyben (2808 m.) végzdik. A Szt.-

Gotthard DK.-i szögletébl ágazik ki KDK felé aKözép-Alpok lánca a Maloyáig, amely a Fels-Rajna és Ticino közt a vízválasztó, a Maloyánálkét ágra oszlik. Az egyik a Rajna és Inn völgyeközt fekszik és fcsoportjáról Albula nevet visel

;

a másik az Inn és a Po, illetleg Adige közt vo-nul el és a Baü-Alpok nevet viseU. A Közép-Al-pokban van a Lukmanier-hágó (1917 m.), a Scopi-

hegy (3200 m.), a Greina-hágó (2360 m.), azAduia-csoport, a San Bemardino-hágó (2063 m.),

a Tambohom (3276 m.), a Splügen-hágó (2117 m.),

végre a Septimer-hágó (2311 m.). Az Albula-Al-

pokban vannak a Piz Lagreo (3170 m.), a Julier-

hágó (2287 m.), a Munteratsch (3385 m.), az Albula-

(26.30 m.), a Flüela-hágó (2392 m.) és a Silvretta-

hegyek. A Ráti-Alpokban a Maloya-hágó (1811 m.);

a Monté del Oro (3680 m.), aBernina-csoport és a PizLat a legérdekesebb hegyek. G. vizei aRajnávalazÉszaki-, a Ticinóval az Adriai- és az Innel a Fe-kete-tengerbe folynak. Hat fvölgyet lehet bennemegkülönböztetni, amelyekhez számos mellék-

völgy csatlakozik. A fbb völgyek : a Vorderrhein-

thal, a HirderrhdntJial, a Davosthü, amelybenaz Albula, a Praettigau, amelyben a Landquartfolyik, az Engadin (1. 0.) és a Val Mesocco. Amásodrend völgyek, a Rajnához tartozók: aTavetschterthal, a Medels-, a Somvix-, a Lugnetz-,

a Savién-, a Rheinwaldthal ; az Aversthal vagyVal Ferrera G. legmagasabb fekvés völgye ; az

Oberhalbsteinthal, az Albula mellékvölgye és aSchanflggthal, melyben a Plessur folyik. Az ég-

hajlat az egyes helyek fekvése szerint nagyonkülönböz; legenyhébb a D.-nek nyüó völgyekben

;

zord az Engadinban és az Avers völgyében, ahola tél csaknem 8 hónapig tart. Az egész területnek

csak fele termékeny s ennek nagy része rét éslegel, miért is az állattenyésztés a lakosság leg-

fbb foglalkozása. Igen csekély mennyiségbenbúza, rozs, árpa, köles és burgonya is terem. A

GraubUndeni Alpok — 776 Qraupen

haltenyósztésre nagy gondot fordítanak. A bá-

nyászat jelentéktelen. A fold azonban ásványvíz-

forrásokban igen gazdag, amelyek mentén szá-

mos klimatikus gyógyhely létesült. Ezek közül

legjelentsebb Davos és Árosa (1. o.). Az ipar

jelentéktelen. Az alkotmány teljesen demokrati-

kus. Törvényhozó testület a nagy tanács, minden1300 lakosra egy tag ; a végrehajtó hatalmat az

5 tagú kormánytanács gyakorolja. Mind annak,

mind ennek tagjait a nép 3— .3 évre választja.

Közigazgatási szempontból a kanton 13 járásra

oszlik. A régi francia Code Civil alapján álló igaz-

ságügyi szervezetét és perrendtartását az 1907.

évi kantonális törvény lényegesen átalakította.

Története. Kr. u. 15. a rómaiak az öslakó réto-

románokat hosszas küzdelem után meghódították

és Rhaetia príma néven 400 évig urahnuk alatt

tartották. 490. a keleti gótok foglalták el és 536.

a frank birodalomhoz került. A verduni szerzdésértelmében Német Lajos kapta meg. A Hohenstau-

fok a rétoromán lakosság közé német gyarmatoso-kat telepítettek le és így biztosították maguk szá-

mára az Alpokon átvezet utakat.AHohenstaufokbukása után a különböz kis dinaszták egymás-közti versengése miatt a népnek sokat kellett

szenvednie, ami a községeket arra bírta, hogy kis

zsarnokaik ellen szövetségeket kössenek. így ke-

letkezett 1396. a Churi püspökkel élén a LigueCaddée v. Gotteshaus-Bund, 1424. a Graue-Bundés 1436. a Zehngerichte-Bund. Ezek a kis dinasz-

ták hatalmát megtörték és azután a XV. sz. köze-

pén egymással szövetséget kötöttek. 1497-ben és

1498., illetleg 1567. ezek a szövetségek a svájci

szövetséghez csatlakoztak. Hatalmuk annyira nö-

vekedett, hogy 1512. Bormio,Veltlín ésChiavennaolasz tartományokat is birtokaikhoz csatolhat-

ták. A reformáció elterjedésével szakadás állott

be az egyes részek között ; míg a Graue-Bundrégi vallásához hü maradt, a másik két Bund az

új vallásra tért. A két felekezet közti viszályko-

dás módot nyújtott arra, hogy a 30 éves háború-ban egyszer a franciák, máskor megint az osz-

trákok szállják meg a tartományt. A 30 évesháború lezajlása után G. is visszanyerte önálló-

ságát. 1797. a kanton elvesztette olaszországi bir-

tokait. 1798—1800. a francia, osztrák és orosz

hadi mveleteknek volt színhelye. A jelenlegi al-

kotmány az 1820-iki alkotmányon alapszik, ame-lyet 1854. és 1892. módosítottak, még pedig a köz-

ponti hatalom megersítésével.

Irodalom. Senones, Voyage pittoresque dans les Grisons.

1825 ; Tscharner, Waaderangea durch die Rhatischen Alpen,1829 ; Albert, Wanderungen nach G., 1857 ; Freshfleld, Sum-mer Tour in Grisons, 1862 ; Röder u. Tscharner, Der KantonG., 1838 ; Plánta, Die letzten Wirreu des Freistaates der drei

Bünde, 1857 : Theobald, Das BUndner Oberland, 1861 : Moor,Gesch. V. KurrhStien u. der Republ. G., 1869—73 ; Sprecher,

Gesch. der drei BUnde im XVIII. Jahrli., 1872 ; Plánta, Gesch.V. G. in ihren HauptzUgen, 1892. Az egyes völgyekrl különspeciális ismertetéseket irtak : KUlias, Lebert, Lechner, Leon-hardi. Papon, Rompfstb.

GraubUndeni Alpok, a Rati Alpok Graubün-den svájci kantonban fekv része, 1. Alpok.Graudenz (lengyelül Grvdzc{dz), az ugyanily

nev járás székhelye Marienwerder porosz ke-rületben, (1910) 40,325 lak., vasöntéssel, gép-,kocsi- és szivargyártással, kefekötéssel, sznyeg-szövéssel s festéssel ; Courbiérenek, aki a várost

1807 jan. 22-tl júl. 9-ig hösileg védelmezte, em-lékével. Az 1466-iki thorni béke szerint lengyelfenhatóság alá került ; 1655—1659. svéd birtok

volt és 1772. csatolták Poroszországhoz.Grau-du-Roi, Aiguesmortefi francia város ki-

kötje és látogatott tengeri fürd.Grauert, Hermann Heinrich, német történet-

író, szül. Pritzwalkban 1850 szept. 7. 1885 óta

a müncheni egyetem tanára. 1885—90-ig egye-dül, 1895 óta másokkal együtt a G<)rres-társaság

megbízásából adja ki a Historisches Jahrbuch c.

történeti folyóiratot. A Kaiserurkunden in Abbil-

dungen c. oklevélgyjteményben ö közölte BajorLajos császár okleveleit. Érdekes munkája : Danteund Houston Stewart Chamberlain (Freiburg in

Br. 1904, 2. kiad.).

Granlhet (ejtsd: groié), város Tarn francia dépar-

tementban, (i9ii) 7900 lak., malomiparral, br-gyártással és posztószövéssel.

Graulit (ásv.), kis piramisos és talakú, rész-

ben kéve módjára elhelyezett kristályok (állítólag

rombos), igen lágy, szegfübarna, üvegzsírfényü.

A keramohalittal azonos összetétel, de az Al^O^részben FegOg-mal van helyettesítve. Lelhelye

:

Graul Schwarzenberg mellett és BraunsdorfFreiberg közelében (Szászország).

Graumann, Mathüde, 1. Marchesi.Graun, Kari Heinrich, német zeneszerz, szül.

1701 máj. 7. Wahrenbrückben, Thorgau mellett,

megh. 1759 aug. 8. Berlinben. 1725-ben Braun-schweigban tenorista és karmester, 1735-ben atrónörökös (mint uralkodó IL Frigyes) kamaraéne-kese volt Eheinsbergben. Trónralépésekor 1740.

Nagy Frigyes G.-t a berlini opera alapításával

bízta meg. 34 operát írt és sok egyházi kompozí-ciót, amelyek közül kiemeljük a Der Tod Jesu

(1755) c. passió-oratóriumát és a prágai csata ün-

nepére készült Te deumot.Graunt, John, angol demográfus, a demográfia

megalapítója, szül. Londonban 1620 ápr. 25.,

megh. u. 0. 1674 ápr. 18. A cityben kiskereske-

dést zött. A londoni születésekrl és halálesetek-

rl az 1592-iki pestis óta kiadott heti jelentések

felkeltették figyelmét és a Natural and PoUtical

Observations megírására indították, melyek a de-

mográfia els mvének tekinthetk, és melyek oly

nagy elismeréssel fogadtattak, hogy az igénytelen

kiskeresked magának H. Károly királynak aján-

latára a londoni akadémia (Royal Society) tag-

jává választatott. Említett mvében éles szemmelkijelöli azon általános határokat, melyek közt ademográfia még ma is halad. Munkáját a RoyalSociety adta ki 1662. ó maga még négy kiadást

rendezett sajtó alá, míg az ötödiket 1672., G. halála

után, tanítványa. Sir William Petty (késbb gróf

Vilmosé) tette közzé. G. ellenségei késbb azt ahírt terjesztek, mintha munkáját nem is ö, hanemPetty írta volna. Ez azonban koholmány. G. mun-káját kiadta Ch. H.HuU, Petty összegyjtött mun-kái közt (The Economic Writings of Sir WilliamPetty, Cambridge 1899, IL köt. 315—448 1.).

Graupen (csehül : Krupka), város Teplitz cseh-

országi kerületi kapitányságban, (1910) 4401 lak.,

szén- és cinbányáldíal, kötöttárú-készítéssel és

szalmafonással. 1904 aug. 5. csaknem teljesen

leégett.

Graupner — 777 Graves

(jTa.\ipneT,Christoph,német (szász) zeneszerz,szül. Hartmannsdorfban 1687 febr., megh. Darm-stadtban 1760 máj. 10. A lipcsei Thomasschule-ban Kuhnau tanítványa, 1709-ben darmstadti udv.karnagy lett. Irt 9 operát (Didó, Simson, Telemachstb.), szimíóniákat.

Graawacke (ásv.), fóldpát, kvarc, kovapala, dia-

báz, gránit stb. közetek törmelékébl álló paleozoi

korú konglomerát; színe piszkosszürke. Majdnagj'szemíí (G.-konglomerát), majd aprószem és

palás (G.-pala), a törmelékszemeket agyag- vagykova cementálja össze. Nagyon elterjedt kzet.

Crranx (^tsd: gró), Charles, francia filológus, szül.

Verviersben 1852 nov. 23., megh. Parisban 1882.

Parisban tanult, ott lett az École des hautes étu-

des repetitora, a Revue de Phüologie s a Revuecritique szerkesztje. Halála eltt egy évvel lett

egyetemi tanár. A német filológiai módszer ter-

jesztje volt. Kiadta Plutarchos két életrajzát,

Demosthenesét és Ciceróét (1881). Továbbá ki-

adta : Notices sommaires des manuscrits grecs dela grandé Bibliothéque de Copenhague (Paris

1879); Essai sur les origines du fond grec dol'Escurial (u, 0. 1881). Halála után jelentek meg:Les textes grecs (1886) ; Facsimilés de manus-crits grecs d'Espagne (1891). Barátai a MélangeG. c. gyjteményes könyvet szentelték emléké-nek (1884).

Grav., állatnevek után Gravenhorst JohannLudwig Kari (1. o.) nevének rövidítése.

GraTamen (többesben : gravamina, lat.) a. m.sérelem. Jogi mszóként használva, a közhatósá-gok által egyesek v. testületek jogain, avagy külö-

nösen az alkotmányon ejtett sérelmeket jelenti,

amelyeket rendszerint felsbb hatóságok elé ter-

jesztettek orvoslás végett. Régi közéletünkben (a

XVI. sz. második felétl 1848-ig) a kormányzó ha-talom által az alkotmányon ejtett sérelmeket azországgylés tárgyalta és terjesztette a király elé.

Ezek woltakagravamhiális országgyülések.Tóbh-ször elfordult, hogy az országgy íilés vonakodotta királyi eladások (leiratok) fölött tanácskozni,míg e sérelmek orvoslást nem nyertek. Majd aszázad els felében a magyar államot a felség

egyéb országaival és tartományaival közjogilagegyesíteni törekv politika folytán szaporodtak asérehnek. A vármegyék feliratokban küzdöttekellenük, az országgylések pedig a sérelmeknekújra és újra következetes felsorolásával töreked-tek az alkotmányt biztosítani. Ezt nevezték gra-vaminális v, sérelmi politikának.A régi német alkotmányban a rendek szintén

többször járultak G.-nel a császár elé s így némelyrégibb törvény Resolutio Gravaminum címet vi-

sel. Továbbá a pápaság túlkapásai is gyakranmegsértették a német birodalom alkotmányát ésa nemzet jogait. E sérelmeket Gravamina Na-tionis Germanicae-nék nevezték és csak 1522.is 100 pontban terjesztették a pápai szék elé.

Gravamina (lat), 1. Gravamen és Vallásisérelmek.

Gravaminális politika a. m. sérelmi politika,

1. Gravamen.Grave (oL), zenei kifejezés, a. m. komolyan,

súlyosan. Mint tempó körülbelül megfelel a largo-nak.

Grave, 1. (ejtsd: hrave), megersített város Észak-Brabant németalföldi tartományban, (1910) 2543lak. 1586-ban Farnese Sándor, 1602. Nassaui Mó-ric, 1672. a franciák foglalták el és ezektl 1674.96 napi ostrom után (amely id alatt a Chamillyvezérlete alatt álló franciák hsiesen védekeztek)Orániai Vilmos. — 2. G. (ejtsd: gráv), hegyfok Gi-ronde francia départementben, a Gironde torko-latánál ; egy ersség és egy világító torony vanrajta. A tenger hullámai eUen ers és hatalmaskgátak védik.

Grave (ejtsd: gráv), Jean, francia anarchista tró,

szül. Breuil-ben 1854. Csizmadiamester volt ésmagánszorgalomból végezte tanulmányait.Egyikeaz anarchizmus legtevékenyebb propagandistái-nak ; munkáiban és cikkeiben ers szatírával, sokhelyt cinizmussal támadja afennálló rendet. Tanaimiatt többször üldözték. Ó alapította a Révolte,majd a Les Temps nouveaux cím anarchistalapokat. Fbb önálló munkái : La Société au lende-main de la Révolution (Paris 1893) ; La Sociétémourante et l'Anarchie (u. o. 1893) ; La GrandéFamille, regény (u. 0. 1896); L'Individu et la

Société (u. 0. 1897) ; L'Anarchie, son but et sesmoyens (u. 0. 1899).

Gravelin, Charles, 1. Blondin.Gravelines (ejtsd: gravelin) V. Gravelingen, vá-

ros és másodrend ersség Nord francia départe-mentban, (1911) 6202 lak., hajógyártással, halbesó-

zókkal. Kikötjének forgalma jelentéktelen. 1383-ban az angolok foglalták el ; 1405. Burgundiáhozkerült. 1558 júl 13. Egmont, a spanyolok vezére,

itt gyzte le a franciákat ; 1659. újra Francia-országhoz került.

Gravelingen, 1. Crravelines.

Gravelotte (ejtsd: graviot), faluLotaringia elszász-

lotaringiai kerületben, (1910) 500 lak. G. közelébentörtént az ú. n. harmadik metzi csata, amelyben1870 aug. 18. a 178,818 fnyi gyalogságból, 24,584lovasból és 726 lövegbl álló német hadsereg a150,000 fbl áüó francia hadsereggel megütkö-zött. A németek 899 tisztet és 19,200 embert, afranciák 595 tisztet és 14,200 embert veszítettek,

azonfelül 2600 katonájuk német fogságba került.

Az ütközet ugyan eldöntetlen maradt, de a firan-

ciák összes felszereléseikkel visszavonultak. 1905márc. a csata helyén díszes emlékszobrot állítot-

tak fel.

Gravendeel fs Gravendeel), hollandiai város,

(1910) 4377 lak.

Gravenhage ('s Gravenhage), 1. Hága.Gravenhorst, Johann Ludmg Kari, német en-

tomologus, szül. Braunschweigban 1777 nov. 14.,

megh. Boroszlóban 1857 jan. 14. mint a természet-tudományok tanára és az állattani múzeum igaz-

gatója. Mvei : Coleoptera microptera brunsAricen-

sia (Braunschweig 1802) ; Monographia coleopte-

rorum micropterorum (Göttingen 1806) ; Ichneumonologia Europaea (Berlin 1829, 3 köt).

Graves, 1. Bordeauxi bor.

Graves (ejtsd: grévsz), Róbert James, ir orvos,

szül. 1796.Dublinben, megh. 1853. Reformokat ho-zott be a kórházi kezelésben, valamint az orvositanulmányokban is a klinikai gyakorlatra fektette

a súlyt. Hímevét az 1848. megjelent Clinical Lec-tures alapította meg. 1827-tl kezdve tanára volt