Művészetek - Ének-zene helyi tanterv

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium

Pedagógiai Program

2013.

Művészetek - Ének-zene

helyi tanterv

A bevezetés tanéve: 2015/2016-os tanév A bevezetés évfolyama: 11. évfolyam Alkalmazott osztálytípusok: matematika tagozat

német nemzetiségi tagozat; informatika tagozat; kiemelt angol nyelvi képzés, AJTP osztály

2

MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE (0+0+1+1 óra)

A szabályozás szerint a gimnázium 9–10. évfolyamán kötelező tantárgy az ének-zene, míg a

11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és

tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az adott

órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani. A 11–12. évfolyamon a

művészetek műveltségterület kötelező összes óraszámkerete heti 2 óra/évfolyam. Ennek

megfelelően az iskola a 11–12. évfolyamon a számára megfelelő jellemzőkkel ruházhatja fel a

művészeti oktatását azáltal, hogy a számára megfelelő művészeti tantárgyak kiválasztásával

vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva alakítja ki a művészeti tantárgyak

struktúráját a helyi tantervében. Ebből következik, hogy minden művészeti tantárgy, így az

ének-zene is heti 2 óra/évfolyamra készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása az

iskola igényeinek függvényében értelmezendő.

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az

éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó

megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a

kiválasztott repertoár.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás

során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük

lévő sokszínű zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és

zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei

hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő

befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és

más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris

műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók iskolában, iskolán kívül

szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára

épülhet, amely ösztönözheti őket énekkarokban és házizenélésen való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei

élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem

válnak el élesen. Minden órán sor kerül éneklésre, fejlesztik a növendékek zenei generatív

készségét, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a

befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző

ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett

tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése a közoktatás gyakorlatában

természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a

feltüntetett óraszámajánlások pedig az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak

tájékoztatást, illetve a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. A

kerettantervben feltüntetett ajánlott óraszám az összóraszám 90%-ára ad kötelező fejlesztési

tartalmat, míg a fennmaradó 10%-ra szabad felhasználást biztosít a tervezés során.

3

Zenei reprodukció

Éneklés

Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az

elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és

kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel.

Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos

területén megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a

kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon).

Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal, a 3. osztálytól kezdve a

klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a

jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói

hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység

fejlesztése céljából, amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetők. Generatív és kreatív készségek fejlesztése

A generatív - létrehozó, alkotó - készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a

tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek

legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése

szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és

összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos

használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát,

kreativitását és zenei fantáziáját.

A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz

kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív

tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam,

polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei

jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás

A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják

meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A

zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a

zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben

nélkülözhetetlen eszközzé válik.

Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még

nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több

zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem

eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában.

A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan,

hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett

zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására,

formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző

megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az

érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok

szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a

magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás

gyakorlópéldái. Csak akkor szolmizáltassák, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást

segíti.

4

Zenei befogadás

Befogadói kompetenciák fejlesztése

A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható

megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és

intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák

fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a

zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei

tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább

különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a

háttérzene fogyasztása között.

Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi

értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott

zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a

figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó

tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült

figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan

összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei

jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. A teljes

figyelem képességének kialakulását a Kokas-pedagógia szemlélete és módszerei is

hatékonyan segítik.

Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének

megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán

legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a

generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből

fejlődik ki.

Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát

befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal

forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás

megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például

funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív

értékelését.

A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok,

karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége,

másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és

hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel

és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival alakíthatják.

Zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik,

az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal

foglalkozzanak. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben

kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a

nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az

önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és

visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi

élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak,

sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az

elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok

(dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez

érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció

alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha

segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

5

Zenehallgatás

A rendszeres és figyelmes zenehallgatással a tanulók zene iránti fogékonyságát és

zenei ízlését formálják.

A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg

teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját s

elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás

egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket.

Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében

fontos, fokozottan figyeljenek arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók

figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertessék meg a tanulókat

a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a

kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes

spektrumából válogassanak. A nyolcosztályos iskolatípus utolsó két osztályában sor

kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8

osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály

tantervének feladata. A 11-12. évfolyamon a társművészetek, tantárgyi kapcsolatok

összefüggéseinek elemző, értő feldolgozására is lehetőség nyílik. Az értő, elemző, az

éneklésre, zenehallgatásra építő önálló véleményalkotás elősegíti az ismeretek

rendszerezését, elmélyítését.

Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjenek

DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Használják ki az internet és a

digitális tábla lehetőségeit is.

Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű, s az összes zenei műfaj

megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a

zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei

érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük

folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek

hallgatására.

Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a

rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk

gyűjtésére. A hangversenyek kifejezetten ahhoz a korcsoporthoz szóljanak, akikkel a

látogatást teszik. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon

ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő

alkalommal beszélgetéssel segítsék az élmények feldolgozását. Használják ki a

koncertpedagógia adta lehetőségeket!

Tárgyi feltételek

Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához Ötvonalas tábla Mágneses tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal Hangtár, hozzáférhető hanganyag

6

11-12. évfolyam

Az ének-zene tantárgy a 11–12. évfolyamon a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli

hatékonyan: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért,

önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és

lelki egészségre nevelés. A kulcskompetenciák közül támogatja az esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció,

digitális kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, hatékony, önálló

tanulás fejlesztését.

Ebben az életkorban a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív

muzikalitás továbbfejlesztése áll a középpontban. Érdemes kisebb alkalmi együtténeklő

csoportoknak is rendszeres funkcionális énekes feladatot adni (pl.: énekes néphagyomány

felelevenítése, projektnapok zenei elemei, bensőséges közösségi-egyházi ünnepeken való

aktív részvétel, osztályéneklési verseny, iskolai vetélkedők stb.).

Az elsajátított népzenei anyag néptánc élményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség

felkínálása, esetleg rendszeres, projektszerű vagy tömbösített órák formájában történő

megvalósítása nagymértékben segíti a dalanyag funkcióba kerülését. Az énekes anyagban a

klasszikus és populáris zenei műfajok szemelvényei mellett nagy jelentősége van a

zenehallgatás anyagainak dúdoló, kísérő, csak a követés és a minél közelebbi megismerés és

nem a teljesítményszerű reprodukció igényével történő éneklésének is. A tanulók az énekelt

dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik

kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják, a zenei elemeket improvizációs és

kreatív játékos feladatokkal gyakorolják.

A zenehallgatásra ajánlott zeneirodalmi műalkotások többsége nagy lélegzetű,

a kerettantervben ajánlott művek közül inkább kevesebbet tanítunk, de a választott műveket

alaposan és sokféle részletre kiterjedően ismertetjük. A zenehallgatási anyag előkészítése és

tanítása során törekszünk az infokommunikációs társadalomban elérhető gazdag

médiatartalmak felhasználására (pl. letölthető multimédiás tartalmak, különböző

interpretációk összehasonlítása).

Az ének-zene tantárgy keretében korábban megszerzett tapasztalatokat és zenei

ismereteket új szempontok szerint árnyaljuk (társművészetek, zenei műfajok kronologikus

fejlődése, zenei stílusirányzatok, történelmi és irodalmi párhuzamok stb.).

Építünk a tanulók informatikai tudására és az internetkorszak hatásaira. A tanítás

folyamatában az interaktivitás középpontba kerül, a tanítás-tanulás folyamatába javasoljuk a

nagyobb zenei tapasztalatokkal rendelkező diákok bevonását (kiselőadások, élő zenei

bemutató, aktuális zenei jelenségekhez, történésekhez, eseményekhez kapcsolódó vitafórum).

Nem szabad lemondani az osztályszintű éneklésről és a kóruséneklésről.

Az első 10 évfolyamon meghatározott 5 fejlesztési cél közül a 11. és 12. évfolyamon

az éneklés és a zenehallgatás a releváns. A 11–12. évfolyam órakerethez viszonyított gazdag

tárházat kínál, melynek mélységét, a más művészeti területekkel való kapcsolatrendszerét,

valamint komplexitásának összetettségét is a helyi tanterv határozza meg.

7

A tanulók értékelése

A tanulók értékelése az iskolai pedagógiai programban rögzített rendszerbe illeszkedik.

A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik.

Tervezett ellenőrzési módszerek:

- Szóbeli felelet (Egyéni és csoportos éneklés, hangszeres produkció tanári értékelése, állandó

javítása illetve a tanulók egymás produkcióját értékelik a kialakult tetszésnyilvánítási formák

alapján.);

- Írásbeli felelet (Idegen szavak, szakkifejezések jelentése, alkalmazási területei, zenetörténeti

fogalmak ismerete, helyes használata stb.);

- Témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor);

- Otthoni munka (gyűjtőmunka, feladatok számítógépes megoldása stb.);

- Csoportmunka (kamarazene, énekegyüttesek, populáris zenei csoportok stb.);

- Versenyeken, vetélkedőkön, kulturális bemutatókon való szereplés, elért eredmények.

(Karácsonyi koncert, Alma Mater, Helikon, Népdaléneklési verseny stb.)

A tankönyvek, taneszközök

A helyi tanterv feladatrendszerének megvalósításához a következő taneszközök szükségesek:

Évfolyamonként (belső használatra) összeállított szemelvénygyűjtemény

Énekkari kották

Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához - könyv (egy osztálynyi) + CD-sorozat

Pécsi Géza: Ének – Zene - Kultúra – tankönyv és példatár (egy osztálynyi)

Pécsi Géza: Ének – Zene - Kultúra – tankönyv és példatár német nyelven (egy osztálynyi)

Magyar népi énekes-iskola I. II. (dalgyűjtemény + CD)

Hangzó zenetörténet – könyv-sorozat + CD-sorozat

A magyar zene története (videó-anyag)

Operafilmek (DVD és videó-anyag)

CD-lejátszó, erősítő, videó-magnó, DVD-lejátszó, pianínó, hangvilla, metronóm,

ritmushangszerek

Interaktív tábla

A tantárgyi óraszámok

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Művészetek - Ének-zene - - heti 1 óra heti 1 óra

8

A Lovassy László Gimnáziumban a Művészetek tantárgy (kötelező) heti 2 óra/évfolyam

órakeretének megosztása a következő:

11. évfolyam:

1 óra MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

1 óra ÉNEK-ZENE VAGY VIZUÁLIS KULTÚRA

(osztályonként érdeklődési körnek megfelelő csoportbontásban) 12. évfolyam:

1 óra ÉNEK-ZENE

1 óra VIZUÁLIS KULTÚRA

A helyi tanterv kerettantervi megfeleltethetősége

Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet:

3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.2.15.1.1

(művészetek - ének-zene A változat) alapján készült.

A kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek

elmélyítésére és a gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem

bővülnek, csak bizonyos résztémákra szánt órakeret került megnövelésre.

A kerettanterv kétévenkénti részének megbontása és kiegészítése az elvárt

elemekkel*

Tematikai egységek

Kerettantervi

órakeret

Óraszám

11. évfolyam

Óraszám

12. évfolyam

11-12.

évfolyam 1 óra/hét (36 óra) 1 óra/hét (31 óra)

Zenei reprodukció

Éneklés (55/2) 28 óra 15 + 4 óra 13

Zenei befogadás – Zenehallgatás

(65/2) 32 óra 17 14 + 4 óra

Összesen 60 óra 36 óra 31 óra

*Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem

válnak el élesen. Minden órán sor kerül éneklésre, fejlesztik a növendékek zenei generatív

készségét, zenét hallgatnak. (...) A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak

megjelenése a közoktatás gyakorlatában természetesen átfedik egymást, a tagolás csak a

könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások pedig az éves

összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást, illetve a tevékenységek egymáshoz

viszonyított arányát jelölik. A kerettantervben feltüntetett ajánlott óraszám az összóraszám

90%-ára ad kötelező fejlesztési tartalmat, míg a fennmaradó 10%-ra szabad felhasználást

biztosít a tervezés során.

9

11. évfolyam

Évi óraszám: 36 óra (szabad felhasználású órakeret 4 óra)

A 11. évfolyamon az osztályok érdeklődési kör szerinti csoportbontásban tanulják a

Művészetek tantárgyat. Az Ének-zene tantárgyon belül az AKTÍV ZENÉLÉSRE fektetjük a

hangsúlyt. Erre használjuk fel a 10%-os szabad órakeretet is, mely a Zenei reprodukció

tematikai egység része.

Minden órán elhangzik egy-egy egyéni, vagy csoportos zenei, vagy táncos produkció, hiszen

sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren,

táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, de az informatika iránt

érdeklődő diákok akár számítógépes zeneszerzéssel is „szerepelhetnek” ezeken az órákon. Az

iskolai művészeti bemutatókkal (Karácsonyi koncert, Alma Mater, Helikon) igyekszik

rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak

kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is bemutathatják produkciójukat, akik csak

kedvtelésből zenélnek, táncolnak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

15 óra +

4 óra

szabad

Előzetes tudás Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség

fejlesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés

kialakítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező,

élményt adó éneklés.

Egyéni vagy csoportos énekes és táncos produkciók

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes

hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség

esetén egyénre szabott kezdőhangról), a zenehallgatási anyaghoz

kapcsolódóan (vokális és hangszeres művek – tanévenként 6-7

szemelvény).

Az aktuális tevékenységhez kapcsolódó zenei anyag:

– koncert,

Szemelvények a többszólamú énekléshez:

– kánonok,

Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából

válogatva.

Egyéni vagy csoportos énekes és táncos produkciók

Magyar nyelv és

irodalom:

szövegelemzés, költői

képek, népdal

szimbólumok.

Idegen nyelvek: énekes

anyag eredeti nyelven.

Etika: dalanyag

tartalmának üzenete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A választott dalanyaghoz kapcsolódó, a műfajra és a zenei stílusra jellemző

fogalmak.

10

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

17 óra

Előzetes tudás A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és

értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek

részleteinek felismerése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai

rendszerezésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés,

szintetizálás véleményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei

részletek felismerése.

A zenehallgatási anyag feldolgozásának módja:

– a kiválasztott zenei példa meghallgatása,

– a legfontosabb zenei jellemzők kiemelése és egy részének

reprodukciója (ritmus, dallam, harmónia),

– a felvétel helye és ideje, az előadó(k), más kapcsolódó zenei

példák, stílus meghatározása.

Javasolt témakörök, melyek a rendelkezésre álló időkeret és tematika

alapján választhatóak:

1. Az opera története Monteverditől Wagnerig

2. Singspiel/daljáték (ajánlott: Mozart, Kodály)

3. A populáris zene világa

4. Népzene és világzene

A zenehallgatási anyag feldolgozásának szempontjai:

történelmi háttér, adott stíluskorszak jellemzői,

a zeneszerző jelentősége az adott műfaj fejlődéstörténetében,

a kiválasztott mű zenei jellemzői,

a librettó, szereplők és ábrázolásuk,

a drámai kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,

különböző rendezői interpretációk.

Zene és előadó-művészet:

alkotás, előadó-művészet és befogadás kapcsolata,

egy-egy zeneszerző alkotó személyisége és életpályája (ajánlott:

J. S. Bach a Tamás templomban, Haydn és az Esterházy család

kapcsolata),

a zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata (ajánlott: Chopin,

Liszt),

A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás

szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs

szerepének felhasználásával).

Művészetek;

mozgóképkultúra és

médiaismeret:

tantárgyak közötti

szintézis (a kortárs

zenei élet jelenségei, a

média szerepe a zenei

tevékenységek

megjelenítésében, az

alkalmazott

zeneszerzés és

zeneművészet és a

kortárs művészetek

kölcsönhatása).

11

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A választott modulhoz kapcsolódó fogalmak.

A fejlesztés várt eredményei a 11. évfolyam végén

A tanulók képesek 4-5 népzenei, valamint 6-7 műzenei idézetet részben kottából, részben

emlékezetből egyénileg vagy csoportosan előadni.

Képesek kifejezően, egységes hangzással, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő

előkészítést követően hallás után megtanulni.

Képesek egyszerű két- és háromszólamú kórusműveket vagy azok részleteit, kánonokat

megszólaltatni.

A zenei tevékenységük hatással van társas kapcsolatukra (osztályközösségek, iskolai

közösségek).

Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit felismerik és meg tudják fogalmazni.

Ismerik a hangszerek alapvető jellegzetességeit.

A zenei korszakokból kiválasztott zeneművek közül 5-6 alkotást/műrészletet ismernek és

felismernek.

A zenei műalkotások megismerése révén helyesen tájékozódnak korunk kulturális

sokszínűségében.

12

12. évfolyam

Évi óraszám: 31 óra (szabad felhasználású órakeret 4 óra)

Az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az

irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert – Goethe: Erlkönig; Erkel

Ferenc – Katona József: Bánk bán, stb.) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti

látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi

megmérettetésen is.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei reprodukció

Éneklés

Órakeret

13 óra

Előzetes tudás Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség

fejlesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés

kialakítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező

éneklés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes

hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség

esetén egyénre szabott kezdőhangról), a zenehallgatási anyaghoz

kapcsolódóan (vokális és hangszeres művek – tanévenként 10

szemelvény).

Az aktuális tevékenységhez kapcsolódó zenei anyag:

– ballagás, szerenád,

– koncert,

– iskolai ünnepélyek,

Szemelvények a többszólamú énekléshez:

– kánonok,

– népdalfeldolgozások,

– más népek zenéjének többszólamú feldolgozása.

Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából

válogatva.

Magyar nyelv és

irodalom: szövegelemzés,

költői képek, népdal

szimbólumok.

Idegen nyelvek: énekes

anyag eredeti nyelven.

Etika: dalanyag

tartalmának üzenete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A választott dalanyaghoz kapcsolódó, a műfajra és a zenei stílusra jellemző

fogalmak.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Zenei befogadás

Zenehallgatás

Órakeret

14 óra +

4 óra

szabad

Előzetes tudás A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és

értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek

13

részleteinek felismerése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai

rendszerezésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés,

szintetizálás véleményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra

fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei

részletek felismerése.

A zenehallgatási anyag feldolgozásának módja:

– a kiválasztott zenei példa meghallgatása,

– a legfontosabb zenei jellemzők kiemelése és egy részének

reprodukciója (ritmus, dallam, harmónia),

– a felvétel helye és ideje, az előadó(k), más kapcsolódó zenei

példák, stílus meghatározása.

Javasolt témakörök:

1. Zene és színház

2. Balett (ajánlott: Stravinsky)

3. Jazztörténet

4. A populáris zene világa

5. Népzene és világzene

A zenehallgatási anyag feldolgozásának szempontjai:

történelmi háttér, adott stíluskorszak jellemzői,

a zeneszerző jelentősége az adott műfaj fejlődéstörténetében,

a kiválasztott mű zenei jellemzői,

a librettó, szereplők és ábrázolásuk,

a drámai kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése,

különböző rendezői interpretációk.

Zene és irodalom:

költészet (ajánlott: Kodály és magyar költők versei, francia versek,

Schubert – Goethe),

dráma (ajánlott Szentivánéji álom – Mendelssohn, Beaumarchais –

Mozart, Balázs Béla – Bartók Béla A kékszakállú herceg vára),

regény, elbeszélés (Dumas – Verdi),

Zene és előadó-művészet:

alkotás, előadó-művészet és befogadás kapcsolata,

egy-egy zeneszerző alkotó személyisége és életpályája (ajánlott: J. S.

Bach a Tamás templomban, Haydn és az Esterházy család

kapcsolata),

a zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata (ajánlott: Chopin, Liszt),

A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás

szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs

szerepének felhasználásával).

Művészetek;

mozgóképkultúra és

médiaismeret:

tantárgyak közötti

szintézis (a kortárs

zenei élet jelenségei, a

média szerepe a zenei

tevékenységek

megjelenítésében, az

alkalmazott zeneszerzés

és zeneművészet és a

kortárs művészetek

kölcsönhatása).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A választott modulhoz kapcsolódó fogalmak.

14

A fejlesztés várt eredményei a 12. évfolyam végén

A tanulók képesek 6-8 műzenei idézetet részben kottából, részben emlékezetből egyénileg

vagy csoportosan előadni.

Képesek kifejezően, egységes hangzással, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő

előkészítést követően hallás után megtanulni.

Képesek egyszerű két- és háromszólamú kórusműveket vagy azok részleteit, kánonokat

megszólaltatni.

Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit felismerik és meg tudják fogalmazni.

Ismerik a hangszerek alapvető jellegzetességeit.

Megismerik és értelmezik a kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket.

A zenei korszakokból kiválasztott zeneművek közül 8-10 alkotást/műrészletet ismernek és

felismernek.

A zenei műalkotások megismerése révén helyesen tájékozódnak korunk kulturális

sokszínűségében.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulók az énekes anyagból 20 dalt és műrészletet részben kottából, részben emlékezetből

kifejezően énekelnek csoportosan.

Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy

témán, műfajon, stíluskörön belül is.

Egyszerűbb két- és háromszólamú kórusművek vagy azok részletei, kánonok éneklése

csoportosan.

A 11–12. évfolyam végére a tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a zenetörténet

(kronológia), a társművészetek és az ének-zene kapcsolódásáról.

Zenei befogadóképességük fejlődik, a befogadás pályái szélesednek a személyes – esztétikai,

intellektuális, gyakorlati – zenei élmények szerzése, irányított és önálló feldolgozása által.

A cselekedtető zenei tevékenység mellett (éneklés, hangszeres zene) erőteljesebb hangsúlyt

kap a zenében való tájékozottság, az értékalkotás, az elemzés, a szintetizálás és vitakultúra.

A tanulók értékazonosítási képessége fejlődik.

A zenei tevékenységük hatással van társas kapcsolatukra (osztályközösségek, iskolai

közösségek).

15

Ajánlott zenehallgatási anyag

Klasszikus zenei anyag

Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni

választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel

kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei

között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A

megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak

iránymutatást.

A középiskola záró szakasza az érettségire való felkészülés ideje. A zenehallgatás célja

elsősorban a tájékozódás az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára

és véleményalkotásra késztetés. A zenehallgatási anyag módját és mértékét is ez határozza

meg.

Népdal, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, népies műdal, cigányzene, verbunkos zene

XIX. századi szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák)

Claudio Monteverdi: Orfeo – opera

Purcell: Dido és Aeneas

Johann Sebastian Bach: h-moll mise – részletek, BWV 232

Johann Sebastian Bach: C-dúr toccata adagio és fúga, BWV 582, d-moll toccata és fúga

Georg Friedrich Händel: Concerto grosso-k, Op. 6

Joseph Haydn: B-dúr vonósnégyes, Op. 6. No. 4. Hob. III:78, „A hajnal”, Kaiser

vonósnégyes

Joseph Haydn: d-moll, „Nelson” mise, Glória tétel, Hob. XXII:11

Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem, K 626

Ludwig van Beethoven: G-dúr zongoraverseny I. tétel, Op. 58.

Franz Schubert: A szép molnárlány (Die Schöne Müllerin), D. 795

Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny, Op. 64

Erkel Ferenc: Hunyadi László – részletek

Robert Schumann: Karnevál, Op. 9

Liszt Ferenc: Rigoletto parafrázis (Rigoletto Paraphrase de Concert), S.434

Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképek (Historische ungarische Bildnisse), S. 205

Giuseppe Verdi: Aida – opera, részletek, Rigoletto

Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia (Symphonie fantastique), Op. 15

Johannes Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, c-moll, Op. 80

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Olasz capriccio, Diótörő (részletek)

Giacomo Puccini: Bohémélet (La Bohème) – opera, részletek, Pillangókisasszony (részletek)

Szergej Rachmaninov: Nocturne

Claude Debussy: A tenger, Egy Faun délutánja, Gyermekkuckó – Golliwogg’s cake walk

Arnold Schönberg: Egy varsói menekült (ein Überlebender aus Warschau), Op. 46

Maurice Ravel: La Valse

Igor Stravinsky: Tűzmadár, Sacre du Printemps

Bartók Béla: III. zongoraverseny, BB 127., A kékszakállú herceg vára

Kodály Zoltán: Galántai táncok

Lajtha László: Op. 63. VII. szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”

Anton Webern: Fünf Stücke (Öt darab) zenekarra, Op. 10

Kurtág György: Négy dal Pilinszky János verseire (1975)

16

Pierre Boulez: Notations I–IV.

Eötvös Péter: Három nővér – opera

Magyar populáris zenei szemelvények

A középiskolában az énekes és a zenehallgatási anyagban megjelennek a klasszikus

értelemben vett kompozícióktól és az autentikus népzenétől különböző műfajok,

stílusirányzatok is. A tanárok munkáját ezen a területen segíti Gonda János: A populáris zene

antológiája c. munkája és további írásai.

A magyar anyagot éneklésre is, míg a külföldi anyagot elsősorban zenehallgatásra

javasoljuk. Az alábbi válogatás a rendkívül gazdag magyar anyagnak csak egy kis részlete. A

felhasználható dalok köre bővíthető, alakítható. A dalokat a tanár vagy a növendékek

kísérhetik gitárral és/vagy zongorán.

CÍM SZERZŐ ELŐADÓ

A hetedik Póka – József Attila Hobo Blues Band

Apám hitte

Presser, Zorán – Dusán,

Presser Gábor Zorán

Az utcán Szörényi – Bródy Illés együttes

Azért vannak a jó barátok Máté Péter – S. Nagy István Máté Péter

Budapest

Cseh Tamás – Másik János –

Bereményi Géza Cseh Tamás

Európa Varga Miklós – Varga Mihály Varga Miklós

Felkelt a napunk… Szörényi – Bródy Illés együttes

Gyöngyhajú lány Presser – Adamis Omega

Ha én rózsa volnék Szörényi – Bródy Koncz Zsuzsa

Ha itt lennél velem Republic együttes Republic

Ilyenek voltunk Kovács Ákos Ákos

Iskolatáska Hajdú – Demjén Bergendy együttes

Könnyű álmot hozzon az éj Várkonyi – Miklós Charlie

Levél a távolból Szörényi – Bródy Fonográf

Mama kérlek Bródy János Koncz Zsuzsa

Miénk itt a tér Presser – Adamis LGT

Miért hagytuk, hogy így legyen? Szörényi – Bródy Illés együttes

Mondd, hogy nem haragszol Szörényi – Bródy Fonográf

Most múlik pontosan Kiss Tibor Quimby

Ne várd a májust Bródy János Zorán

Nemzeti dal

Tolcsvai László – Petőfi

Sándor Tolcsvai László

Nézz az ég felé Lerch István – Horváth Attila Charlie

Szállj fel magasra Gallai Péter – Köves Miklós Piramis

Szólj rám, ha hangosan énekelek Presser Gábor LGT

Te majd kézen fogsz és

hazavezetsz Presser Gábor Presser Gábor

Ugye mi jó barátok vagyunk Presser – Dusán LGT, Zorán, Demjén

Valaki mondja meg Presser – Adamis Presser Gábor

Várj, míg felkel majd a nap Lerch – Demjén V'Moto-Rock

Zene nélkül mit érek én? Máté Péter Máté Péter