Munkahelyi kommunikáció Merényi Oszkár

Munkahelyi kommunikáció

A munkahelyi kommunikáció számos sajátos és eltérő vonást mutat a

mindennapi, családi, lakókörnyezeti és iskolai környezetben zajló interakcióktól.

A munkahelyi kommunikáció résztvevők szerint:

vezető – beosztott vezető – vezetőtárs

beosztottak egymás között

A munkahelyi kommunikáció résztvevők száma szerint:

páros viszonylatú

Egyénés csoport közötti

A munkahelyi kommunikáció célja

Megbeszélés

Tárgyalás

Utasításra alapuló

Értekezésre irányuló

Tájékozódást, információszerzést célzó

A munkahelyi kommunikáció formái

szóbeli (közvetlen, telefonos),

idegen nyelven folyó közvetlen,

idegen nyelven folyó közvetett,(tolmács segítségével)

írásbeli (levél, e-mail) nem tárgya a prezentációnak

Vezető és beosztott közötti kommunikációKérés

Kijelentés

Felszólítás

Utasítás

A kétszemélyes munkamegbeszélés

Nagyon fontos:- A feladat ismertetése, (mindenki értse mi a cél és a megoldás útja…),- a felek feladatainak kijelölése (ki mit kap és mi az ő feladata), - a megoldás részleteinek megbeszélése,- a feltételek tisztázása,- részfolyamatok és végteljesítés határidejének kijelölése. Folyamatos egyeztetés a projekt alatt!

A tárgyalás

A jó tárgyaláson érvek és ellenérvek ütköznek,

meggyőzés folyik nem legyőzés.

A tárgyalás során a kommunikáció szempontjából kiemelt

jelentősége van a térelrendezésnek.

Testbeszéd a munkahelyi kommunikáció szolgálatában

Vannak olyan jelek, melyek vegetatív indíttatásúak, nem irányíthatjuk, de partnerünkről sokat elárulnak (kipirult arc, szapora légzés, izzadt tenyér).

Néhány jellemző testtartás tárgyalási helyzetben

Köszönöm a figyelmet!