A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja 1 Mottó: „Szerintem az individuumhoz csakis individuális megértéssel szabad közeledni. Más-más nyelven kell beszélni minden egyes pácienssel. ... A döntő az, hogy emberként álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok A kallódó fiatalokat segítő iskola A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Budapest 2013. augusztus 29.
306
Embed
Mottó: álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung ... · C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok A kallódó fiatalokat segítő iskola A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
1
Mottó:
„Szerintem az individuumhoz csakis individuális
megértéssel szabad közeledni. Más-más nyelven kell beszélni
minden egyes pácienssel. ... A döntő az, hogy emberként
álljak egy másik emberrel szemben.”
C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok
A kallódó fiatalokat segítő iskola
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Budapest 2013. augusztus 29.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)
néhány Petrarca- vagy Shakespeare-szonett
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Janus Pannonius néhány alkotása
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása
egy Shakespeare-dráma
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek
Csokonai Vitéz Mihály egy-két jellegzetes alkotása
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása
Kölcsey Ferenc néhány alkotása
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása
Elbeszélő mű vagy műrészletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert
munkásságából
Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája
Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája
Baudelaire és/vagy Verlaine és/vagy Rimbaud néhány jellegzetes alkotása
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
Ady Endre főbb művei
Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása
Babits Mihály: Jónás könyve
Babits Mihály néhány lírai alkotása
Karinthy Frigyes néhány alkotása
Móricz Zsigmond egy-két novellája
József Attila néhány alkotása
néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-
két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel
stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
94
Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)
Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,
Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)
Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,
Hrabal vagy más szerzők)
Az irodalom határterületei
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél annak megmutatása, hogy hol és hogyan húzható meg a határvonal szépirodalmi és
más művek között, meghúzható-e egy ilyen vonal, valamint annak, hogy miként lehet a nem a
szépirodalom körébe tartozó művek közül is értékeset találni és megismerni.
Elsajátítandó fogalmak:
regényváltozatok, regénytípusok, könyvnyomtatás, digitális közvetítés, virtualitás,
tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom, irodalmi konvenciók
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,
Sir Arthur Conan Doyle, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)
Néhány dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)
Ajánlott óraszám: 48
Cél: Ezen a kurzuson az irodalom egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb
megközelítési módjával ismertetjük meg a diákokat. A cél a motívum fogalmának
megértésén, a motívumok mentén való műelemzés elsajátításán túl az, hogy rámutassunk,
miként kapcsolódhatnak egymáshoz sokszor térben és időben is egymástól távol eső
alkotások.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
95
Elsajátítandó fogalmak:
téma, motívum, vándormotívum, életmű, irodalmi hagyomány, interkulturalitás, szóképek,
alakzatok
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
néhány történet az antik mitológiából
a különböző teremtéstörténetek
részletek a Bibliából
néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. Közelítő tél)
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása
Kölcsey Ferenc néhány alkotása
Madách Imre: Az ember tragédiája
Jókai Mór egy-két regénye (Aranyember)
Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája
Arany János néhány alkotása
Ady Endre főbb művei
Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája
Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása
Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
Babits Mihály: Jónás könyve
Babits Mihály néhány lírai alkotása
Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma
József Attila főbb művei
Radnóti Miklós néhány verse
néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-
két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel
stb.)
Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
96
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)
Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a
kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János,
Spiró György stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,
Hrabal vagy más szerzők)
Szabad témakör
Ajánlott óraszám: 48
Cél: Ezt a témakört nyitva hagyjuk azokra az esetekre, ha a közös tanulás során előkerülnek
olyan aktualitások, újonnan megjelent művek, felmerülő témák, amelyek a tanárt, a diákokat,
vagy akár mindkettőjüket foglalkoztat. Ez esetben ez a téma lesz az adott kurzus
tematikájának összeállításában az irányadó szempont. E kurzus célja az élethez való
alkalmazkodás, valamint annak megmutatása, hogy az irodalom nem valami lezárt,
végérvényes dolog, hanem olyasvalami, amivel mindig érdemes foglalkozni. Így például
érdemes bemutatni az irodalom kulturális szerepét, az irodalmi élet pezsgő mivoltát, az
irodalmi díjakat (irodalmi Nobel-díj, pl. Kertész Imre Sorstalanság című regénye), a digitális
irodalom, a hangoskönyvek szerepét, illetve a legfontosabb könyvünnepeket, sikerkönyveket.
A szabad témakör fontos eleme lehet az erkölcsi és esztétika érzék fejlesztése, a diákok
megismerhetik lakhelyük irodalmi hagyományait, irodalmi emlékhelyeit, amely segítheti
hagyománytiszteletük és nemzeti identitásuk alakulását.
A kurzus tartalmát és részletes követelményeit a helyi tantervben kell kidolgozni.
Érettségi előkészítő I.
Ajánlott óraszám: 48
A műnemek, műfajok elméleti kérdései, jellemzői és példák (ismétlés)
Szövegértési feladatok gyakorlása
az érettségi témakörök első részének részletes áttekintése
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
97
Érettségi előkészítő II.
Ajánlott óraszám: 36
az érettségi témakörök második részének részletes áttekintése
szövegértési feladatok gyakorlása
az írásbeli irodalom érettségi tartalmi és formai követelményei
Emelt szintű érettségi előkészítő I.
Ajánlott óraszám: 72
Az emelt szintű érettségihez követelmény még az alábbiak ismerete:
Az ókori epikus irodalom 1-2 alkotása vagy annak részletei (pl. Petronius)
Plautus egy vígjátéka
Anakreón és az anakreóni versek (pl. Csokonai, Vas István)
Catullus néhány alkotása
szemelvények középkori drámákból
Boccaccio: Dekameron – 1-5 novella ismerete
részletek Goethe Faustjából
két mű részletes ismerete a felvilágosodás korának világirodalmából (pl. Goethe, Voltaire
művei stb.)
Egy-két epikai műrészlet a XIX. század első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal,
Puskin vagy mások műveiből
Krúdy Gyula egy-két írása
Az avantgárd irodalom jellemzői és egy-két képviselője
Orwell: 1984 vagy más a negatív utópia műfajába tartozó mű
Egy dráma a 20. század második felének világirodalmából (pl. Lorca, Bulgakov stb.)
Egy-két abszurd dráma (pl. Ionesco, Mrozek)
Emelt szintű érettségi előkészítő II.
Ajánlott óraszám: 66
Két regény részletes ismerete a XX. század második felének magyar irodalmából (pl.
Esterházy Péter, Nádas Péter, Térey János, Márai Sándor, Németh László stb.)
Franz Kafka egy műve
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
98
Bulgakov egy műve és/vagy Orwell egy regénye (pl. 1984, Állatfarm) és/vagy Vonnegut egy
regénye
Legalább két szerző a XX. század második felének irodalmából (pl. Boris Vian, Saint-
Exupéry, Gabriel Garcia Màrquez, Mario Vargas Llosa, Julio Llamazares vagy más szerző)
Az alábbi szerzők életművének alaposabb ismerete:
Radnóti Miklós
Illyés Gyula
Szabó Lőrinc
A magyar nyelv tantárgy témakörei, követelmények
A magyar nyelv és kommunikáció kurzusok címei:
Magyar nyelvi alapozó
Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat
A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma
Mondatelemzés
Szövegtan
Stílus és stílusrétegek
A magyar nyelv múltja és jelene
A retorika alapjai
Érettségi előkészítő I.
Érettségi előkészítő II.
Emelt szintű érettségi előkészítő I.
Emelt szintű érettségi előkészítő II.
Magyar nyelv és kommunikáció kurzusok
Témakörök Tartalmak Magyar nyelvi alapozó Ajánlott óraszám: 24
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról) A magyar nyelv alaktani típusa A főbb világnyelvek alaktani típusai A szófajok általános kérdései A szófajok csoportosítása Átmeneti szófajúság Kettős szófajúság A névszók és mondatbeli szerepük
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
99
Az ige és mondatbeli szerepe Az igenevek és mondatbeli szerepük A határozószók és mondatbeli szerepük A módosítószók és mondatbeli szerepük A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján egy szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása A mondattani (különös tekintettel az egyszerű mondatokra) és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk Minimális mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában Rövid ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Elsajátítandó fogalmak: Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe, szófajok, mondatrészek, mondatfajták, hangalak és jelentés kapcsolata, a magyar nyelv rokonsága, szóösszetétel, szóképzés
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A nyelv mint elemek és szabályok rendszere Természetes és mesterséges nyelvek A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
100
A nyelvhasználat Az állandóan alakuló nyelvi jelenségek Nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A magyar nyelv helyesírásának alapelvei Nyelvhelyességi kérdések a legújabb kommunikációs csatornák megjelenésének kapcsán Elsajátítandó fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport; jel, jelrendszer, a jelek típusai; modell, szabály, norma; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia
A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Ajánlott óraszám: 24
A nyelvi szintek A magyar hangállomány A hangok egymásra hatásának okai Magánhangzó-törvények Mássalhangzó-törvények A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében A szóelemek A szóelemek kapcsolódása és változataik Esetek, egyeztetés Idő-, mód-, szám-, és személyjelölés Rokonértelműség és többjelentésűség a szóelemek szintjén Szépirodalmi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani és jelentéstani elemzése Elsajátítandó fogalmak: Szóelemek: szótő, képző, jel, rag; fonéma, morféma, szintagma, lexéma, glosszéma, jelentéselem, szinonimia, poliszémia
Mondatelemzés Ajánlott óraszám: 24
A mondatok osztályozása szerkezet és a modalitás szempontjából A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma A központozás. A központozás az összetett mondatokban Elsajátítandó fogalmak: Szintagma, aktív és passzív szerkezet, aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam
Szövegtan Ajánlott óraszám: 24
A szó és a szöveg A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei A szövegösszefüggés logikai kapcsolóelemei Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
101
Szövegtípusok és helyzetek A szöveg központozása A szövegtípusok rendszerezése A vita és az érvelés A meggyőzés és a véleménynyilvánítás A szónoklat A levél műfaji jellemzői A hivatalos írásművek Kreatív szövegalkotási feladatok A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak ismerete és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél stb.) Elsajátítandó fogalmak: Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek; szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; aktuális tagolás; szövegfonetikai eszközök
Stílus és stílusrétegek Ajánlott óraszám: 24
A hangalak és jelentés viszonya Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték A stílusrétegek főbb jellemzői A szépirodalmi stílus A szóképek nyelvi szempontból Az alakzatok Egyéb stíluseszközök A helyesírás szerepe a szépirodalmi és egyéb szövegekben A szakmai-tudományos stílus Nyelvhelyességi vétségek a mindennapi nyelvhasználatban Elsajátítandó fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező; denotatíi, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, alliteráció, áthajlás, figura etimologica
A magyar nyelv múltja és jelene Ajánlott óraszám: 24
A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe A mai magyar nyelvváltozatok Nyelvészeti problémák és témák régi és új, írásbeli és szóbeli szövegekben Magyar nyelvhasználat a határon túl; Nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra; Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés; Elsajátítandó fogalmak: Finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; szórványemlék, kódex,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
102
ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak; mai magyar nyelvhasználat, nyelvi norma, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség
A retorika alapjai Ajánlott óraszám: 24
A retorika mint a meggyőzés művészete a gondolatközlésben A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeliség meggyőző eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Az összefoglalás funkciója és típusai Elsajátítandó fogalmak: tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek, vélemény, álláspont, következtetés, a nyilvános beszéd részei, artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet, retorikai alapfogalmak, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai, szórend, hangsúlyos hely a mondatban
Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 24
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok (ismétlés) Az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása Érettségi témakörök – első rész
Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 18
Érettségi témakörök – második rész Az irodalom érettségi írásbeli részének formai követelményei
Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A helyesírás stilisztikai változatai A magyar nyelv szórendi típusa A magyar szórend logikai-retorikai szerepe A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban
Emelt szintű érettségi
Korstílusok felismerése és példákkal való jellemzése A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
103
előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66
A nyelvújítás képviselői és jelentősége A nyelvtörténet forrásai Írók a magyar nyelvről Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
104
TÖRTÉNELEM
Általános célok:
A történelem az egyén és a társadalom közös emlékezete. A történelem középiskolai
tanításának célja olyan tudásanyag megszerzésének biztosítása, mely lehetővé teszi a helyes
kommunikációt az egyén és a lakóhelyéül választott közösség között akár Magyarországon,
akár Európában. A történelem ilyen módon hozzájárul az egyéni, a nemzeti (nemzetiségi)
valamint az európai identitástudat kialakításához, elmélyítéséhez.
Kiemelt célok:
Kiemelt célként kell kezelni a történeti gondolkodás elsajátítását, a múlt ismereteinek,
történéseinek helyes értelmezését, mely segíti az egyén jelenbeli helyzetének pontos
meghatározását, a mindennapok eseményeinek megbízható értelmezését, a jövőkép biztos
alapokon nyugvó alakítását.
Kiemelt cél továbbá az egykorvolt emberek életének, mindennapjainak, írásos emlékeinek
megismerése, feldolgozása.
Fontos szempont továbbá a történelem folyamatának sodrában, az egyes korszakokon
keresztül vizsgálni Magyarország és Európa viszonyának alakulását a társadalmi, gazdasági,
politikai változások tükrében.
Módszerek
A történelemtanítás sikere az elméleti és gyakorlati foglalkozások helyes arányán múlik.
Kiscsoportos és egyéni foglalkozási kereteken belül zajlik az órák első felében átadott
elméleti ismeretek gyakorlatok segítségével történő rögzítése.
Az órák elméleti részében a történelmi tényanyag keretein belül a nagy ívű történelmi
folyamatok eseményláncának felfejtése csakúgy helyet kap, mint a történelmi korok
mikrovilágának megismerése. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek a régmúlt
korok világának valós megismerésére, s a történelem hagyatékának napjainkig nyúló
gyökereinek helyes értelmezésére. Mindemellett kiemelkedő fontossággal bír a saját
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
105
személyüket érintő történelmi mikrokörnyezet tudatos megismerésére irányuló érdeklődés
felkeltése.
A gyakorlati célokat szolgáló foglalkozások keretein belül zajlik a tényanyag kézzelfogható
formába öntése. A történeti földrajzi ismeretek, a helyes térképhasználat évek óta
elengedhetetlen feltételei a sikeres érettségi vizsgának. Mindez kiegészül történelmi korokról
készült dokumentumfilmek megtekintésével, elemzésével, korhű festmények, rézkarcok,
rajzok, fotók stb. mentalitás és művelődéstörténeti szempontokat is figyelembe vevő
bemutatásával. Fontos részét képezi (az írásbeli érettségi vizsga bevezetésével még
hangsúlyosabbá váló) írásbeli munka, ami történelmi források (visszaemlékezések, naplók,
törvények stb.) komplex, egymásra, és más diszciplinákra épülő elemzésével egészül ki.
Belépő tevékenységformák:
A történelem oktatás minden diák számára két alapozó kurzussal indul, melyek az alapvető
történelmi fogalmak, készségek elsajátítását teszi lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a
diákok tematikus tagolásban ismerhetik meg a történelem legalapvetőbb problémaköreit,
eszmeáramlatait. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra sem tartalmi sem pedig kronológiai
szempontból. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása,
gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú kurzus (6) elvégzése után a
diákok tanulmányaikat a középszintű érettségi esetében 2, emeltszintű érettségi esetében 4
érettségi előkészítő kurzussal zárják
Számonkérés:
A számonkérés vizsgákon történik, írásbeli és szóbeli formában. Mind jellegében, mind pedig
formájában az érettségihez hasonló vizsgát kell letennie a diákoknak. A sikeres írásbeli vizsga
a feltétele a szóbeli vizsgának.
Témakörök:
Alapozó kurzusok:
Alapozó kurzus: Államformák és politikai alakulatok
Ajánlott óraszám: 48 óra
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
106
A kurzus teljesítése során a diákok megismerik a történelem különböző korszakaiban
megszületett államformák típusait, az államszervezeteket, felépítésüket és azok működési
módját, valamint a rájuk épült politikai rendszereket. Képet kaphatnak a hatalommegosztás
formáiról és szintjeiről, valamint a forradalmakról, reformokról és kompromisszumokról.
Megtanulják a kisállamok és a nagyhatalmak helyzetét az évszázadok alatt, illetve azok
függetlenségét és alávetettségét.
Tartalom:
A despotikus állam az ókori Keleten. A klasszikus athéni demokrácia és az oligarchikus
köztársaság. Nép és népképviselet. A törvényhozás és a végrehajtás irányítása az ókorban.
Bírói testületek és törvénykezés az ókori Hellaszban és Rómában. Rendiség és rendi állam a
középkori Európában és Magyarországon. Törvénykezés és ítéletek. Boszorkányság.
Önkormányzat és képviselet, parlamentarizmus a középkorban. Az abszolút állam
megszületése Európában. Rendiség és abszolutizmus Kelet-Európában és Magyarországon.
Az abszolutizmusok Nyugat-Európában. Alkotmányos monarchia és a köztársaság eszméje.
Köztársaság Franciaországban és az USA-ban. Az országgyűlés működése a tizenkilencedik
századi Magyarországon. A dualista állam. A diktatúrák rendszere a XX. században. A
modern népképviselet megszületése. A szocialista állam működése Magyarországon.
Választás, pártok, képviselet a jelenkori Magyarországon és Európában. Az Európai Unió
létrejötte, alapelvei, intézményei, működése.
Alapozó kurzus: Társadalmi és gazdasági alakulatok.
Ajánlott óraszám: 48 óra
A kurzus keretein belül a diákok megismerik az alapvető társadalmi, gazdasági rendszereket,
melyek az ókortól napjainkig meghatározták az egyén mindennapjainak legalapvetőbb
kérdéseit, s kijelölték az egyén helyzetét kora társadalmában. Ezen belül megtanulják, az
életformákat, a nők és férfiak életmódját és társadalmi helyzetét, a szegények és gazdagok
világát, az egyenlőség és az emancipáció fogalmát, valamint a népesség és a demográfia
alakulását. Megismerik a különböző korszakok erőforrásait, a termelési kultúrákat, a technikai
fejlődés feltételeit és következményeit, illetve a lemaradó országok felzárkózásait.
Tartalom:
Az emberi civilizáció kezdetei. Ázsiai termelési mód az ókori Keleten. A klasszikus
árutermelő rabszolgaság. Kasztrendszer. Társadalmi küzdelem az ókori Athénban és
Rómában. A rabszolgatartás bomlása és a feudalizmus kialakulása. A hűbériség Európában és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
107
Magyarországon. Mezőgazdasági és ipari termelés a kora középkorban. Technika a
középkorban. Városok, gildék, céhek. A földrajzi felfedezések és az ipari forradalmak hatásai
Európára. A tőkés viszonyok kialakulása. Világgazdaság. Bekerítések és manufaktúrák. Adam
Smith és a Nemzetek gazdagsága. Társadalmi osztályok és osztályharc a középkorban és a
kora újkorban. Monopolkapitalizmus és a világgazdaság. A szabadversenyes kapitalizmus. A
tudomány és technika fejlődése. Gazdaság és társadalom a huszadik században
Magyarországon és Európában. A tudományos- technikai forradalom, a jóléti állam, a globális
világ.
Továbbhaladás feltételei:
A két alapozó kurzus sikeres teljesítése után a diákok kötelezően választhatnak a tematikus
kurzusok közül.
Belépő tevékenységformák:
A diákok az alapozó kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,
melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és
politikai viszonyi között. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy
algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. Ugyanakkor fontos a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
117
modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő
készségek kialakítása, valamint az ezeket megalapozó képességek fejlesztése. Egyaránt
lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód megismerése,
elsajátítása, miközben nem szorulhatnak háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés,
alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai, transzformációk) automatizált
végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és
társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában.
A tanítás folyamán tudatosítandó, hogy érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés,
az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete.
A rendelkezésre álló segédeszközök készség szintű használata
A matematika feladatok megoldása jól modellezi a hétköznapi életben felmerülő feladatok,
problémák megoldási módját. A jó kérdés feltétele, a keresett ismeretlen, "megoldás" pontos
meghatározása elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a feladathoz használhatók
kiválasztása, az adatok és a "megoldás" között fennálló összefüggések felismerése adja meg a
lehetőséget az algoritmus kialakításához. A "levezetésben" a segédeszközök (saját
ismeretanyag, képletgyűjtemény, függvénytáblázatok, számológép, tudományos kalkulátor,
számítógép) használatával lehet egzaktul válaszolni a kérdésre, megmondani a megoldást.
A matematikai értékek és eredmények megismerésének köszönhetően a tanulók hatékonyan
használhatják megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.
A vizsgahelyzet sikeres megoldása
Érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak
tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a
legjobban fel tudjanak készülni. Minden vizsga az érettségit modellezi, ezért a dolgozat
szerkezete, pontozása az érettségi mintájára készül, és a lebonyolítása is megegyezik az
érettségi vizsgáéval. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen
koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok megoldásához a megengedett
segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és
szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni.
Reális kép kialakítása a matematikai megismerési folyamatról
Ezt a megismerési, fogalomalkotási, gondolkodási folyamat bemutatásával kívánjuk
kialakítani, nem pedig a folyamat eredményeinek közlésével. A fogalmakat a diákoknak a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
118
természetes megismerési folyamatot követve, problémák megoldásával, próbálkozással kell
megtapasztalni. Próbálkozásaik során kell rájönniük összefüggésekre, elvekre, és
tapasztalataik vizsgálata, elemzése és rendszerezése után a fogalmakat definiálni.
Keret biztosítása az intézmény által végzett segítő munkához
A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.
A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,
hanem azon is, hogyan tanítunk.
Belépő tevékenységformák:
A matematika tanulása minden diák számára két alapozó kurzussal kezdődik, melyek az
alapvető fogalmak, készségek elsajátítását teszik lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a
diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a matematika különböző témaköreinek
ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus
kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a
hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldása, gondolkodásmódjuk, világnézetük
szélesítése. A szükséges számú tematikus kurzus elvégzése után a diákoknak két középszintű
érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Az emeltszintű érettségire jelentkező
diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket
megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott
szintű érettségi vizsgára.
Az értékelés módja
Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és
képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,
fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés
legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját
maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,
hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör
megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.
A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,
beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
119
megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket
megvitassuk. Az érdemjegyeket minden kurzus végén írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.
Fejlesztési Feladatok
1. Tájékozódás
1.1. Tájékozódás a térben
Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térkép olvasása, készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján, koordináta-módszer). A térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök használata.
1.2. Tájékozódás az időben
Időtől függő periodikus jelenségek.
1.3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban
A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Például mérőszám és darabszám (halmaz számossága); természetes szám, racionális szám, valós szám; pontos szám és közelítő szám. Mennyiségi következtetések (pl. azonos egység esetén mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján; azonos mennyiség esetén egység és mérőszám viszonya szerint).
2. Megismerés
2.1. Tapasztalatszerzés: a tapasztalatok tudatosítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek
értelmezése, visszaolvasása
Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése. Halmazok eszközjellegű használata. Geometriai alkotások létrehozása szabadon és másolással; transzformációk elvégzése, a „kép” eredetijének megalkotása. Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, megismétlése szavakkal; a változás kiemelésének képessége (analízis); az időbeliség tudatosítása. Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; változások leírására szolgáló matematikai modell keresése. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
120
Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása: matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. (Pl. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-megoldási módszerek, gráfok.) Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat, szakaszos ábra stb.) értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis, azonosítás, megkülönböztetés, szemponttartás: megfigyelés adott tulajdonságok szerint; felismert tulajdonságok és kapcsolatok szerint; változó szempontok, feltételek szerint; szempontok önálló megválasztása. Esetfelsorolások, érvelés a szempontok, feltételek, paraméterek önálló megválasztásával és változtatásával (pl. kombinatorika, egyenletek, szerkesztések).
2.2. Képzelet (követő, alkotó)
Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek keresése, alkotása. Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik felidézése képzeletben. Adott tárgy, elrendezés, kép elképzelése más nézőpontból, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. Adott feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése az elkészítésük előtt; vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése). Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése.
2.3. Emlékezés
Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe). Történésre való emlékezés (lejátszott és lejátszódott események felidézése; emlékezés a részletekre, időrendre; kombinatorikus összeszámlálások; kísérlet, megfigyelés eseményeinek felidézése; az emlékezést segítő jegyzetek, rajzok, jelek készítése, használata, visszaolvasása; a feljegyzéshasználat szokásainak kialakítása). Emlékezés szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre (információk felidézése; adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére; elnevezések, jelek, jelölések és egyéb megállapodások megjegyzése, definíciókra való emlékezés). Emlékezés elmondott, elolvasott történetre, problémákra; szöveges feladat lényegét tekintve pontos felidézése; emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
121
Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; az elsajátítást segítő eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés: viselkedési, mozgásos, játékra vonatkozó szabályok felidézése; tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése, állítások, tételek jelentésére való emlékezés; elvontabb összefüggések megjegyzése. Emlékezés érvelésre, cáfolásra, következtetésre, gondolatmenetre; ezek alkalmazása új helyzetekben, bizonyítási módszerekre való emlékezés.
2.4. Gondolkodás
Két állítás megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással (függetlenek; ugyanazt jelentik; egymást kizárják, de nem tagadásai egymásnak; egymás tagadásai); egy megoldás megítélése aszerint, hogy összhangban van-e a feltételekkel (valósággal, gyakorlati igényekkel). Megítélés értékek szerint (egyértelműség, érthetőség, egyszerűség, szépség, gyakorlati felhasználhatóság); információ megítélése aszerint, hogy fontos-e, illetve felhasználjuk-e az adott szituációban, adott kérdés eldöntéséhez, adott probléma megoldásához. Következtetés megítélése helyessége szerint. Kvantorokkal megfogalmazott állítások. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseinek megértése (alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség megértése; rendszer felfogása; a rendszerezés módszere). Matematikai modellek megértése (pl. számok, műveletek, nyitott mondatok, sorozatok, függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, gráfok, grafikonok); átkódolás más modellbe. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Gondolatmenet követése; egyszerű gondolatmenet megfordítása. Oksági kapcsolatok keresése, megértése. Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Következtetés további igazságokra (példák, ellenpéldák keresése, alkotása; egylépéses intuitív következtetés további állítások igazságára, amely még nem társul tudatos nyelvi megfogalmazással), bizonyítás. Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása, besorolás adott fogalom alá). Egyedi tapasztalatok, modellek; általános tapasztalatok, univerzális modellek értelmezése (pl. ujjszámolás; számrendszerek, különféle számalakok, különféle alakú, de azonos értelmű kifejezések, állítások; műveleti tulajdonságok; számolás műveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapján, analógiák segítségével). Újabb elemek besorolása a megalkotott belső kép alá: ráismerés. A megértett fogalmi jegyeknek megfelelő további konkrétumok keresése, alkotása. Fogalmi általánosítás. Analógiás gondolkodás és korlátai. Idealizáló absztrakció (kör, háromszög, négyszög; pont egyenes, sík, tér). Általánosítás, specializálás, példák, ellenpéldák keresése, alkotása (az általános állítás igazolása következtetéssel; bizonyítás; cáfolás: a tévedés megmutatása ellenpéldával). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása. A szó mint egy-egy komplexumhoz, előfogalomhoz, fogalomhoz tartozó példák
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
122
osztályának jelölője. Köznyelvi kifejezések és szakkifejezések. Jelek szerepe, alkotása, használata. Az értő-elemző olvasás fejlesztése. Írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. A matematikai logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése; a matematikai logika nyelvi sajátosságainak elfogadtatása. Gondolatmenet. Tevékenységbe öltöztetés (pl. alkotás végrehajtása és ennek elmondása időrendben; manuális problémamegoldás megismétlése szavakban).Elképzelt tevékenység gondolatban és szavakban való végigjárása (pl. alkotás, problémamegoldás tervének elmondása).Elmondott gondolatmenet követése. Átélt folyamat lejátszása, leírása szabad szöveggel; (közösen kialakított megfogalmazások), leírása szavakkal, szimbólumokkal. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése, összevetés saját emlékkel, feljegyzéssel, a feljegyzések tartalmának összevetése; a leírás vizsgálata abból a szempontból, hogy ténylegesen megfelel-e az átélt folyamatnak). Megismert gondolatmenet panelként való felhasználása új folyamatban. A gondolatmenet tagolása. Algoritmus követése, értelmezése, készítése.
2.5. Az ismeretek rendszerezése
Definíció, tétel. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása.
2.6. Az ismerethordozók használata
A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (pl. színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, játékok, számtáblázatok, modellező készletek). Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata. Tanári segítség, társak segítsége (pl. az ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök, táborok, versenyek). Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes, interaktív használata. Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez.
3. Az ismeretek alkalmazása
Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben. Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés. Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség), érvelésben, sejtések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
123
cáfolásban, alkotásokban (pl. transzformációk alkalmazása szerkesztésben), egyes szakmák esetében. Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz.
4. Problémakezelés és -megoldás
Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység. Az ismert elemek és az ismeretlen momentumok ütköztetése; sejtések, kérdések megfogalmazása. Egyszerű probléma áttekintése. A probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. A sikertelenség okának feltárása (pl. kihagytunk egy feltételt). A problémához hasonló egyszerűbb (már megoldott) probléma keresése. Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, a valósággal. A problémához illeszthető matematikai modell választása, keresése, alkotása. (A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazás más, ismertebb problémává; analógia keresése.) Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések) ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Önellenőrzés; felelősségvállalás az eredményért. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése, a problémához leginkább illő megoldási mód (módok) kiválasztása; indoklása. Az eredmény vonatkoztatása az eredeti problémára. Az eredmény összevetése a feltételekkel, az előre vetített eredménnyel, a valósággal, diszkusszió. (A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek az eredményt. Ha elhagyjuk, megváltoztatjuk valamelyiket, hogyan módosul a megoldás?) Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.
5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott
feltételeknek megfelelően; átstrukturálás
Objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása. Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. Elnevezések jelölések, szimbólumok, alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez, előfogalomhoz jól illeszkedő köznyelvi szavakkal; alkalmi jelölések), fogalmak alkotása (összességek elemeinek közös, meghatározó, lényeges tulajdonságainak szintetizálása; további példák besorolása, ellenpéldák kiszűrése a meghatározó ismérvek szerint). Fogalmak módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése (fadiagram, útdiagram, táblázatok). Megalkotott rendszer
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
124
átalakítása. Kombinatorikus gondolkodás. Számrendszeres gondolkodás. Sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (pl. periodikus sorozatok, számtani, mértani sorozat). Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Az „összefüggés” megalkotása a sorozat elemei közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, adathármasok rendezése (pl. táblázatba), kapcsolatok vizsgálata. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Az „összefüggés” megalkotása a táblázat elempárjai (elemhármasai) közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése.
Modell alkotása helyzet megértéséhez: eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok készítése probléma, szöveges feladat értelmezéséhez. Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak - darabszám, mérőszám, értékmérő, jel - szerint), tört szám, negatív szám, egész szám, racionális szám modellként való kezelése; számegyenes; az aritmetikai műveletek mint történések és viszonyok matematikai modelljei; egyenletek, egyenlőtlenségek; reláció, függvény, sorozat mint modellek; ábra, diagram mint modell. Koordináta-geometriai modellek. Valószínűségi modellek. Kombinatorikus modellek. Statisztikai jellemzők. Modell alkotása probléma megoldásához (eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok, számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok készítése és értelmezése, olvasása probléma és szöveges feladat megoldásához; probléma és modell „elemeinek” tudatos összerendezése). Átkódolás különböző modellek között. Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. (Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, megoldás utáni ellenőrzése. Becslés. Újabb lehetőségek, kérdések, újabb problémák felvetése, feltételek változtatása.) Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása. Kidolgozás megalkotása. (Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.)
6. Akarati, érzelmi szabályozás, az önfejlesztés képessége és az együttéléssel
kapcsolatos értékek
6.1. Kommunikáció
Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
125
elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl. számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek). A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek, értékeinek és korlátainak megértése és elfogadása. Törekvés mások gondolatainak megértésére (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Vitába szállás mások gondolataival és a kulturált vitatkozás. Saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése). Törekvés a saját gondolatok megértetésére (szóbeli érvelés: szemléletes indoklás; egyszerű bizonyítás; írásbeli érvelés: bizonyítás írásban, jelek használatával; sejtések megfogalmazása, sejtések megerősítése, elvetni tudása; a bizonyítás alapgondolatának kiemelése).
6.2. Együttműködés
Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás. A munka tervezése, szervezése, megosztása. Az egyén képességrendszerének és igényeinek figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása. Vitakészség, kifejezőkészség fejlesztése. Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése. Együttműködés projektben.
6.3. Motiváltság
Az önálló tapasztalat- és tudásszerzés, valamint a képességek kibontakoztatásának és a műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, a függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye - helyes pedagógusmagatartás esetén - háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.) A világ megismerésének igénye. (A matematikai ismeretek kezdetben közvetlenül a világ tárgyainak, jelenségeinek megismeréséhez járulnak hozzá. Eszközt és módszert adnak különféle tulajdonságok megfigyeléséhez, kiemeléséhez, tárgyak, jelenségek jellemzéséhez. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje.) Igény a matematika értékei és eredményei megismerésére. (A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet, a gondolatok, gondolatmenetek, minták, struktúrák stb. érdekessége, szépsége tegye vonzóvá ki-ki számára a tárgy tanulását.) Igény a matematikai módszerek és eszközök megismerésére. (A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére hatást gyakorolhatnak.)
Önismeret. Saját értékek (pl. pontosság, tervszerűség, monotóniatűrés, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás, önfegyelem, egyéni felelősség, kíváncsiság), saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek ellensúlyozására.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
126
A képességösszetevők megismerése, gondolkodási tevékenységek meg- és felismerése, tudatosítása. Reflektálás. Önértékelés. Önellenőrzés. Érzelmi reakciók és fegyelmezésük. Önmotiválás. Önszabályozás.
7. Matematikai tapasztalatszerzés, a matematika épülésének elvei
Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Az egyértelműség igénye, például szemléletes fogalmak használata, definíciók bevezetésének szükségessége, definiált fogalmak megismerése, definíciók alkotása. Az újabb esetekre, valamint minden esetre való alkalmazhatóság, különös esetekre való kiterjesztések, permanencia elv (az algebrai nyelv jelentősége; a hatványozás, a szögfüggvények fogalmának kiterjesztése). Axiomatizálás egyszerű példán való bemutatása.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Alapműveletek
alapműveletek elvégzése az egész és a racionális halmazon (számológéppel is) műveletek azonosságai, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás
A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel
A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.
Számok, műveletek Oszthatóság fogalma
oszthatósági alapfogalmak, osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezőkre bontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, oszthatósági szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10), relatív prímek,
3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
127
számelmélet alaptétele alapú számrendszerrel.
A számfogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.
egyszerű sorbarendezési feladatok megoldása, permutációk
Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Kombinatorika Relatív gyakoriság
véges sok kimenetel esetén számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban
Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
129
3. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.
Egyenletek Egyenletek, egyenletrendszerek
másodfokú egyenletek általános alakja, diszkriminánsa, megoldása megoldóképlettel, teljes négyzetté alakítás, gyöktényezős alak, másodfokú egyenletre vezető törtes egyenletek, szöveges feladatok, másodfokú egyenletrendszerek megoldása, másodfokúra visszavezethető egyszerűbb magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös, abszolútértékes egyenletek megoldása, arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása
Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása, A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása, Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása
Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban
Egyenletek Egyenlőtlenségek
alaptulajdonságok, egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek, egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása
Egyenlőtlenségek megoldása
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése
Egyenletek Középértékek
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma
A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti
Egyenletek Sorozatok
számsorozat fogalma, megadási módok, számtani és mértani sorozatos feladatok megoldása, az an-re és az Sn-re vonatkozó összefüggések használata
Számtani és mértani sorozat esetén az n. tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban.
Kreatív problémamegoldás.
Geometria Síkgeometria
háromszögekre vonatkozó feladatok megoldása,
A nevezetes vonalak és a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
130
Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.
kerület, területszámítási feladatok, sokszögek belső és külső szögei, átlói, a kör részei, középponti és kerületi szögek, Thalész-tétel, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, kör, körcikk, körszelet kerülete, területe
háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.
A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.
A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.
4. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése
Matematikai logika, halmazok Matematikai logika
matematikai szövegek értelmezése, állítás, ítélet fogalma, állítás tagadása, „és”, „vagy” logikai jelentése, összekapcsolásuk halmazműveletekkel, az implikáció és az ekvivalencia használata, „minden” és a „van olyan” kvantorok használata, a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” fogalmak használata definíciók és tételek pontos megfogalmazása
A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.
A matematika különböző területei közti
Matematikai logika, halmazok
részhalmaz, komplementer halmaz, számosság,
Feladatok megoldása
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
131
összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.
Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).Vektorok alkalmazásai
Adott probléma többféle megközelítése.
Koordináta-geometria Egyenes
különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletének felírása, egyenesek metszéspontjának kiszámítása, párhuzamosság, merőlegesség feltételei, elemi feladatok megoldása
Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása.
Adott probléma többféle megközelítése.
Koordináta-geometria Kör
adott középpontú és sugarú kör egyenletének felírása, a kör középpontjának és sugarának meghatározása, kör és egyenes metszéspontjának meghatározása, a kör adott pontjába húzott érintő egyenletének felírása, feladatok megoldása
Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.
5. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.
Trigonometria Trigonometria
hegyesszög szögfüggvényeinek definíciója, használatuk feladatokban, szögfüggvények általános definíciója, alapvető összefüggések, nevezetes szögek, szinusz- koszinusztétel alkalmazása általános esetekben
A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).
A statisztikai adatok helyes értelmezése.
Statisztika Leíró statisztika
adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezés, táblázattal megadott adatok feldolgozása, véletlenszerű mintavétel fogalma, kör- és
Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
(medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.
A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
Statisztika Statisztikai mutatók
aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás meghatározása adott adathalmaz esetén, adathalmazok összehasonlítása statisztikai mutatók segítségével
Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.
6. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel, A másodfokú azonosságok alkalmazása,
A permanencia elve a számfogalom bővítésében,
Számok, műveletek Valós számok
a valós számkör felépítése, ábrázolása számegyenesen, abszolút érték definíciója, irracionális szám fogalma, normálalak,
Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. Számok abszolútértéke, normál alakja.
A matematikai fogalom Számok, műveletek a hatványozás értelmezése A négyzetgyök
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
133
célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.
Hatvány, gyök, logaritmus
racionális kitevők esetén, azonosságok az n-edik gyök definíciója és használata, gyökvonás azonosságai logaritmus fogalma, azonosságai, használata
azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben, A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén, A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele
Valószínűség-számítás
a klasszikus (Laplace)-modell ismerete, relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolat, valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás
Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján, A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása
7. Középszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
A matematika különböző terü-letei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gon-dolkodás további fejlesztése.
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
134
A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése
Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Számfogalom
A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival
Számok, műveletek Oszthatóság fogalma
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.
A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak ál-talánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.
kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban
Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője.
A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
Geometria Transzformációk
A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hason-lóság, a hasonlósági transzformáció fogalma. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és
A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése
Statisztika Leíró statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.
8. Középszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 45
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása
A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.
Függvények
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logarit-musfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik, Egészrész-, tört-rész- és előjelfüggvény. Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák mo-dellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fej-lesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése,
Egyenletek
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
136
A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.
számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
A gráf modellként való felhasználása
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele
Valószínűség-számítás
Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás.
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok), Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra
A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése
Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Számfogalom
A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Tudja a számokat átírni 10-es
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
137
alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont.
A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival
Számok, műveletek Oszthatóság fogalma
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egy-szerű oszthatósági feladatok. Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok.
A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás azonosságait, a logaritmus azonosságait.
Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban
Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, delto-idok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai), a Pitagorasz-tételt és megfordítását, a magasság- és a befogótételt, a húr-négyszög, érintő-négyszög tételét, a Thalész-tételt és meg-fordítását, a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak., a kerületi és középponti szögek tételét, a konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket, használja a látókör fogalmát
A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
Geometria Transzformációk
A geometriai transzformáció mint függvény. A sík- és térbeli egybe-vágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. A hasonlóság, a hasonlósági transzformáció fogalma, a merő-leges vetítés definícióját, tulajdonságai, alkalmazása. Hasonló alakzatok tulajdonságai, a sík-idomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybe-vágóságának elégséges feltételét Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
138
A matematika gyakor-lati alkalmazásai a tér-geometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.
A mindennapi prob-lémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése
Statisztika Leíró statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképes-ség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése, A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudo-mányos problémák megoldásában.
Egyenletek
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendsze-rek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek, paramé-teres elsőfokú egyenleteket megoldása, Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása, Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket, Másodfokú paraméteres feladatok megoldása, másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldása. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolút-értékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket, alkalmazásukat. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
139
10. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása, Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból, függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós ösz-szefüggéseket, Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt, A három-szög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása.
Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. A parabola ú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.
A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása
A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.
Függvények
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alap-függvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transz-formáltjaik, Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény. Zérushely, nö-vekedés, fogyás, korlátosság, szélsőérték, periodicitás, paritás, konvexitás, összetett függvények képzése, függvényvizsgálat, grafikus ábrázolás
Egy probléma matematikai megoldása három lépése: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a
Analízis Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és há-nyadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigonometrikus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
140
modellen belül, és az eredmény értelmezése.
függvények deriváltját. A differenciálszámítás alkalmazása érintő egyenlete, szélsőértékek meghatározása, polinomfüggvények vizsgálata során. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait, a kétoldali közelítés mód-szerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.
A gráf modellként való felhasználása
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráf-elméleti alapfogalmak. Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele
Valószínűség-számítás
Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószí-nűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében
A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, nnSa , ismerete és
használata. Kamatos kamat számítása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. rekurzív képlettel megadott sorozatok, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket, a végtelen mértani sor fogalma, összege, gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet számítás
A tankönyv-választás szempontjai:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
141
A tanítás a konkrét, gyakorlati feladatok megoldását helyezi előtérbe. Ezért a legfontosabb a
feladatgyűjtemények használata. Mivel a matematika tanítás célja a közép- és emeltszintű
érettségire való felkészítés, elsődleges az érettségihez hasonló feladatokat tartalmazó
feladatgyűjtemény (pl. Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematika I-II. KT-0321)
használata, de bármilyen hétköznapi, gyakorlati életből vett problémákat, kérdéseket
tartalmazó, feldolgozó példatár használható.
A tananyag elsajátítása elsősorban a tanórákon, konzultációkon történik, az önálló tanulásra
olyan szemléletű tankönyveket ajánlunk, amelyek gyakorlati, a fiatalokat érdeklő, hétköznapi
életből vett problémákból kiindulva dolgozzák fel a középiskolai matematika tananyagot. (pl.
a Műszaki Kiadó Matematika tankönyvcsalád, Ráció Könyvek szerk. Dr. Vancsó Ödön MK-
0901107)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
142
BIOLÓGIA
1. Általános célok
Megismertetni a diákokkal a bioszféra egészének összefüggő működését, az ember és
környezete kölcsönhatásait.
A holisztikus és modern természetszemlélet kialakítása.
Megismertetni a diákokkal saját szervezetük működését és egészségét.
Megismertetni őket a logikus, természettudományos ismeretszerzési módszerekkel, és
képessé tenni őket használatukra.
2. Kiemelt célok
Az érettségire való sikeres felkészülés.
A környezettudatos szemlélet kialakítása.
A folyamatos tanulás igényének kialakítása.
Kialakítani az új ismeretek önálló feldolgozásának és megszerzésének igényét és ismeretét.
3. Kurzusok és belépő tevékenység
A biológia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül. A diákok kötelező, kötelezően
választható, illetve a biológiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek
részt.
3.1. Kötelező alapozó kurzus
A biológia tanulmányok a kötelező alapozó kurzussal kezdődnek. A tanulmányikat megkezdő
diákok sokféle tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, ezért ehhez a kurzushoz egységes
belépő tevékenységeket nem lehet hozzárendelni.
Az alapozó kurzus fő célja hogy differenciált foglalkozással, felzárkóztatással a tanulók
ismereteit egységes szintre hozza.
A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga letétele.
Az alapozó tartalma széles körű és általános ismereteket tartalmaz, hogy a nagy
lemaradásokkal küzdők, vagy a középfokú biológia-oktatásban még nem részesülők az alapok
elsajátításával kezdhessék meg tanulmányaikat. Mindez minden diáknak lehetővé teszi, hogy
későbbi kurzusaikat biztonságos alapismeretek elsajátítása után kezdhessék meg. A kurzus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
143
általános volta lehetővé teszi az interdiszciplináris témák tárgyalását is, valamint a
környezettudatos- és egészségnevelés elkezdését.
Az alapozó kurzus egy vizsgával zárul, melynek érdemjegye féléves jegynek felel meg, ez
egyben a továbbhaladás feltétele is.
3.1.1. Módszerek, módszertani ajánlás
Az alapozó kurzus általános témakörei lehetővé teszik a sok gyakorlati órát és órán kívüli
tevékenységeket. Mivel a kerettanterv szerint ez a tanulók első találkozása a biológia
tudományával, ezért ajánlott a módszerek legszélesebb köréből válogatni, amelyekkel a
tudomány sokszínűségének és szépségének bemutatására törekszünk. A módszerek
kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy alkalmasak legyenek a diákok differenciált
felzárkóztatásra, egyéni felkészítésre.
3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok
A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az
alapozó sikeres elvégzése után hallgathatók.
A tematikus kurzusok célja, hogy megismertesse a diákokkal a biológia fő részterületeit. Az
alapozón szert tett alapismeretekre építve ezek a tematikus kurzusok speciális, részletes és
mély ismereteket nyújtanak egy-egy témán belül.
A tematikus kurzusok végén megszerzett jegyek, féléves jegyeknek felelnek meg. Az alapozó
kurzussal együtt legfeljebb hat tematikus kurzust lehet elvégezni, amely hat féléves, illetve
három év végi jegyet jelent. Az év végi jegyeket a féléves jegyek átlaga adja. A tematikus
kurzusok bármilyen sorrendben elvégezhetők, nincs sorrendi-időrendi megkötés. Azoknak a
diákoknak, akik már tanultak biológiát középfokú intézményben, ajánlott az olyan témájú
kurzusok elvégzése, amellyel még nem találkoztak megelőző tanulmányaik során.
3.2.1. Belépő tevékenységformák, módszerek
A tematikus kurzusok megkezdéséhez nélkülözhetetlenek az alapfokú ismeretek és készségek
a biológia tárgyán belül, a biológia tárgyán kívüli tantárgyközi kapcsolatok ismerete, a
mikroszkóp készségszintű használata, a tudományismereti alapok ismerete, valamint alapfokú
ismeretek elsajátítása az élőlények szerveződési fokairól és a bioszféra egészének összefüggő
és egymással kölcsönható folyamatairól. Nélkülözhetetlen a környezettudatos szemlélet
ismerete.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
144
Hangsúlyozottan szerepelnek olyan módszerek, melyek a mindennapi élettel összefüggő,
alkalmazható tudás és ismeretek elsajátítását, valamint a megalapozott véleménynyilvánítás
igényének kialakítását teszik lehetővé.
Ajánlott egy-egy témát a lehető legnagyobb módszertani arzenállal körüljárni. A kurzusok
tematikus jellege kedvező alapfeltétele a projektoktatásnak. Ezen belül is cél a vizsgálati
módszerek bemutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése. Fontos a
betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, az életünkben előforduló testi változások,
következményeik és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges
életmód szabályainak ismerete. Fontos a globális- és lakókörnyezetünk sajátos problémáinak,
a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembevétele.
3.3. Választható érettségi előkészítő kurzusok
A biológia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit akkor
kezdhetik meg, ha az alapozó kurzust, megfelelő számú tematikus kurzust és az érettségi
előkészítő kurzust elvégzik, sikeres vizsgát tesznek.
A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus
elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi
előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése.
Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus
tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.
Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az
érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi
előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy
részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának
elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a
diákokat. Kiemelten fontos a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek
elvégzésének, értelmezésének valamint a biológiai ismeretek alkalmazásának készségét
kialakítani.
4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon
4.1. Alapozó kurzus
Ajánlott óraszám: 24
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
145
Az élő fogalma. Az egyed alatti és feletti szerveződési szintek és rendszertani kategóriák. A
biológia tudománytörténete, módszerei, részterületei, határterületei. Az élővilág
rendszerezése, a mesterséges és természetes rendszer felépítésének alapelvei.
A sejtszintű biológia alapfogalmai. Az állatok, növények és a gombák testszerveződésének és
életműködésének összehasonlítása. A növényi és állati sejt felépítésének vizsgálata,
fénymikroszkópos megfigyelések.
Ismerkedés a különböző ismeretszerzési módszerekkel a tantárgyon belül.
Természet- és környezetvédelmi alapfogalmak, az ember helye az Univerzumban. A biológia
szerepe mindennapjainkban.
4.2. Sejtszintű biológia
Ajánlott óraszám: 24
A sejtek általános felépítése a biogén elemektől a sejtalkotókig. Különbségek a prokariota,
eukariota, autotrof és heterotrof sejtfelépítésben. A sejtek anyagcsere folyamatai.
A fotoszintézis és a biológiai oxidáció lényege, alapegyenlete. A sejtciklus és a sejtosztódás.
A sejtmagban zajlódó folyamatok és a genetikai információ. A fehérjeszintézis. Sejtszintű és
Mendeli genetika. Az öröklődés törvényszerűségei. A biotechnológia és a genetika gyakorlati
és mindennapi vonatkozásai.
Mutációk típusai, kiváltó okok, következmények. Szűrővizsgálatok. A genetikai tanácsadás
jelentősége.
Sejttípusok. A sejtek differenciálódása az egyedfejlődés során. Az őssejt kutatások
jelentősége.
4.3. Az ember vegetatív működése
Ajánlott óraszám: 24
Az ember vegetatív szervrendszereinek, szerveinek, szöveteinek felépítése. A homeosztázis
fogalma, jelentősége. A dinamikus egyensúly biológiai értelmezése. A táplálkozás, légzés,
vér- és nyirokkeringés, immunrendszer, kiválasztás és a mozgás szervrendszereinek
egészséges működése és betegségei.
Táplálkozási zavarok okai, következményei. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás
testi és lelki hatásai.
A szervek szöveti felépítése, egészségük védelme. A betegségek kialakulását elősegítő
rizikófaktorok. A betegségek megelőzésének lehetőségei.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
146
A szervrendszerek működésének összekapcsolása a korábban megszerzett sejtbiológiai és
szerves kémiai ismeretekkel. A lelki –és testi egészség egymásra hatása az immunrendszer
működésén keresztül. Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek, az újraélesztés alapfokú
elsajátítása.
4.4. Az ember szaporodása, érzékelése és a szabályozás
Ajánlott óraszám: 24
A központi és környéki idegrendszer felépítése. A szervrendszer szervei és szöveti
felépítésük, funkcióik. Az idegrendszer érző és mozgató működése. Az érzékszervek
felépítése és működése. A központi idegrendszer szabályozó működése. A szervrendszer
betegségei, megelőzés és rizikófaktorok.
A hormonrendszer szabályozó működése, a belső elválasztású mirigyek felépítése és
funkciója.
Szabályozókörök, a pozitív és negatív visszacsatolás fogalma.
A nemi működés és a hormonrendszer kapcsolata. Az ember szaporodása és egyedfejlődése.
A családtervezés kérdései. Nemi és szervi betegségek, terjedésük, megelőzésük és a
rizikófaktorok ismerete.
A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszai. A nemi élet érzelmi és etikai
vonatkozásai.
A szaporodás és öröklődés kapcsolata, változékonyság az öröklődésben, lappangó – és
megjelenő tulajdonságok. A hajlam és a kockázati tényező fogalma, ezek egymásra hatása.
Egy és többgénes öröklődés. Kapcsolt öröklődések. Tanult és öröklött magatartásformák az
emberi viselkedésben. A környezet hatása a tulajdonságok kialakulásában.
Családfaelemzés.
4.5. Az élővilág evolúciója
Ajánlott óraszám: 24
Az evolúciókutatás története. Az élet földi kialakulására vonatkozó elméletek és
bizonyítékaik. A vírusok és a prokarioták testfelépítése, egészségügyi, gyakorlati és ökológiai
jelentőségük. Az eukariota egysejtű és többsejtű heterotrof és autotrof élőlények
testszerveződése és életműködése. Ökológiai szerepük és evolúciós fejlődésük.
A biológiai sokféleség evolúciós jelentősége.
4.6. Ökológia
Ajánlott óraszám: 24
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
147
Az élettelen környezet és az ember hatása a bioszférára. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén
körforgása az élő és az élettelen környezetben. Az egyed feletti szerveződési szintek.
Populációk jellemzése és kölcsönhatásaik. Az életközösségek tulajdonságai, kölcsönhatásaik,
hazai képviselőik. Ökológiai rendszerek jellemzése és működése. Az élővilág sokfélesége. A
környezetvédelem története. A környezettudatos magatartás fogalma. A bioszféra jelene és
jövője.
Aktuális környezeti problémák ( üvegházhatás, globális klímaváltozás, savas esők, ózonlyuk)
kialakulásának okai és következményei. A környezeti kár fogalmának bemutatása konkrét,
ismert példákon (vörös iszap katasztrófa, tiszai cianid szennyezés) Ipari és természeti
katasztrófák – megelőzés, védekezés.
Az egyén szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásában. Környezettudatos életmód,
fogyasztás, hulladékgazdálkodás. A tudatos állampolgári attitűd elsajátítása.
Helyi környezeti problémák felismerése – megoldási tervek készítése, megvalósítás projekt
keretében.
A tanév során egy nemzeti park meglátogatása.
4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye
megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett
„Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
148
KÉMIA
1.Általános célok
Az általános iskolában megszerzett alapokon tovább építeni a kémiai ismeretrendszert, a többi
természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezni. Részben alapozni,
részben megerősíteni és más szempontú megközelítéssel továbbfejleszteni a tanulók
ismeretrendszerét, világképét és képességeit.
Az általános kémia tudományos igényű tárgyalásával a korábbi szervetlen kémiai tudást
értelmezni és olyan alapot adni a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló,
bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja.
Az anyagismeret kiegészítése a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet
szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Itt ismerni meg az egészség
károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit – alkohol, nikotin, koffein, drogok – és ezek
biológiai, társadalmi hatását tudatosítani.
A molekulamodellek használatával megértetni az atomszerkezetet, fejleszteni a
térszemléletet. Ezzel is a logikus, természeti törvények ismeretén és megértésén alapuló
természettudományos gondolkodásmódot kell kialakítani, fejleszteni.
2. Kiemelt célok
A tantárgyi koncentrációk egymást erősítő hatása eredményeként színvonalas szóbeli és
írásbeli szövegalkotásra késztetni, kihasználva, hogy ezeket a tevékenységeket végezzék
számítógép segítségével.
Fogékonnyá, nyitottá kell tenni a tanulókat a környezeti gondokra, ezzel alakítani a
világképet, környezetszemléletet, környezetvédelmet, kifejleszteni a környezettudatos
értékrendet és a mindennapi szokásokat.
Olyan kémiai ismeretrendszer és képességkészlet elsajátíttatása, amely továbbépíthető alapot
ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez.
Kiegészítéssel lehetővé tenni az alaptudományok, vagy az alkalmazott tudományok területén
az eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
149
3. Kurzusok
A kémia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül, a diákok kötelező, kötelezően
választható, illetve a kémiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek
részt.
A diákok a kötelező alapozó kurzussal kezdik meg tanulmányikat, majd választható tematikus
kurzusokkal folytatják. Akik érettségi tárgyként választják a kémiát, az érettségit megelőzően
az érettségi előkészítő kurzusokból kell vizsgát szerezniük.
3.1 Kötelező alapozó kurzus
A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A kémia tanulmányaikat ezért
egy kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen alapszintű ismereteket sajátítanak el. A
továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga tétele.
Az alapozó kurzus legfőbb célja, hogy az általános tartalmak mentén átfogó képet adjon a
modern kémia kialakulásáról és mindennapi vonatkozásairól. Az alapozó átfogó ismeretei,
alapvető fogalmai megteremtik a későbbi tematikus kurzusok biztos alapjait. Kiemelten
fontos, hogy ezeket az alapfogalmakat a diákok gyakorlatokon, kísérletekkel, projektekben,
iskolán kívüli eseményekhez kapcsolva ismerjék meg és sajátítsák el. Fontos továbbá, hogy
ezen a kurzuson megalapozzuk a későbbi környezettudatos neveléséhez szükséges
alapfogalmakat. Ebben a kurzusban nyílik lehetőség arra is, hogy kialakítsuk a diákokban azt
az igényt és képességet, hogy a kémiát a későbbiekben sem pusztán elméleti tárgyként
kezeljék, hanem mindennapi, gyakorlati problémáik önálló megoldásainak egyik lehetséges
forrásaként.
A kurzus általános és gyakorlatias jellege lehetővé teszi a tantárgyközi kapcsolatoknak a
mindennapi életből való megismerését.
3.2.1. Kötelezően választható tematikus kurzusok
A diákok tanulmányikat a kötelezően választható kurzusokkal folytatják.
Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók.
3.2.2. Belépő tevékenységformák, módszerek
A tematikus kurzusok az alapozón szert tett ismeretekre építenek. A legfontosabb belépő
tevékenységforma az önálló ismeretszerzés készsége. A világ kémiai hátterű aktuális
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
150
eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek
követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. A megismert kémiai fogalmak
szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok
elektronszerkezete közötti összefüggések tudatos alkalmazása. Következtetés az anyag
szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságaiból az anyag szerkezetére. Az anyagot összetartó
erők okozta energiaviszonyok megismerése. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, és a
reakciók besorolása típusok szerint. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak
megállapítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó
ismeretek alkalmazása. Szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése, mindennapi
életünk során megjelenő szerves vegyületek számbavétele. A tanult vegyületek élettani
hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekuláris
anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének
megadása. A környezetünkben előforduló műanyagok megismerése, felhasználási
lehetőségeik, környezetkárosítású hatásuk.
Ajánlott a tanítási módszerek széleskörű alkalmazása. A diákok ezeken a kurzusokon induktív
módon szerezzék meg ismereteiket, fontos a sok kísérlet, gyakorlati óra, és az ismeretek
megszerzési útjainak feltérképezése, gyakorlása. Fontos, hogy a diákok képesek legyenek
korábbi és új ismereteiket analizálva felépíteni új tudásukat.
folyóiratok, weblapok,…) Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag
igazolt állítások megkülönböztetése.
Egyszerű matematikai műveletek elsajátítása.
Témakörök Tartalmak
Tudománytörténet Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. Az atom fogalmának átalakulásai, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések.
Tudomány, technika,
társadalom
A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. A fizika tudományának hatása az ipari-technikai civilizációra. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása, az áltudomány ismérvei és veszélye. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések fejlődése, egymásra épülése révén. A törvények, elvek szerepe. Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése.
Mérés, mértékegységek
A távolságmérés és helyzet-meghatározás módjai (háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS, műholdak).
A mértékegységek rövid történeti áttekintése
Az SI mértékegység rendszer. Az anyagok mechanikai jellemzői. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt mennyiségek, mérésük, mértékegységek.
Matematikai alapok Számolás kis és nagy számokkal. Egyenletek megoldása. A munka értelmezése A munka kiszámítása különböző esetekben. Mechanikai energia-fajták
Az energia fogalma, számítása. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.
A mechanikai energia-megmaradás törvénye.
A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.
A teljesítmény és hatásfok Az energia fogalom tágabb értelmezésének lehetőségei
A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. Energiafajták. „Energiatermelés.” Hagyományos és megújuló energiaforrások Földünkön. Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése. Az egyes energiahordozók és források előnyei és hátrányai. Gyakorlati alkalmazások (a járművek
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
166
üzemanyag-fogyasztását befolyásoló gyakorlati tényezők, azok fizikai háttere).
Az életműködések fizikai háttere.
Egyszerű gépek és működésük a szervezetben (csontok, ízületek, izmok). Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása, energiafelhasználás).
A környezettudatos magatartás fizikai alapjai
A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés technikái.
Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.
A továbbhaladás feltételei
- Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok
elmondására.
- Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész
grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket
megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni).
- Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek
érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult
mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni.
- Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből
kiválasztani, a formulákat értelmezni.
Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.
2. Hőtan
Ajánlott óraszám: 24
A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb
matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála
bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V
diagramon.
Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett
fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek
értelmezése részecskemodell segítségével.
Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
167
Témakörök Tartalmak Az anyag szerkezete A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek
értelmezése részecskemodell és kölcsönhatás-típusokkal. Kölcsönhatások határfelületeken.
Hőtani alapjelenségek Az anyagok hőtani jellemzői (hőtágulás, olvadáspont, forráspont…) Hőmérséklet-mérés.
Gázok állapotváltozásai
Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség) alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. .Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.
Az anyag atomos szerkezete
Súlyviszonytörvények, Avogadro – törvény új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.
Molekuláris hőelmélet Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája.
A hőtan I. főtétele
A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője.
A hőtan II. főtétele A folyamatok iránya. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Első és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. A termodinamika főtételeinek alkalmazása konkrét problémák megoldásában. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben.
Hűtés, fűtés A hatásfok fogalma. A hőerőgép. A hőenergia „előállítása”, szállítása, felhasználása konkrét rendszerekben. A mindennapi életben használt gépeink működésének vázlatos ismertetése. (pl. hűtőgép, légkondicionáló berendezés, központi fűtés, stb.) Az energiatakarékosság lehetőségei.
Földfelszín és éghajlat A légkörzések és tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai.
A légkör fizikai jellemzői és az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok
Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. Légköri optikai jelenségek (szivárvány keletkezése, lemenő nap színe) Az üvegházhatás jelensége, elve, gyakorlati példái, az üvegházhatást befolyásoló tényezők. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása.
A környezettudatos magatartás fizikai alapjai
Lakókörnyezetünk energetikai problémái (energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, ablakok illesztése, megfelelő építőanyagok). A lakókörnyezet energiaellátásának gazdaságos módszerei, a környezet hasznosítható energiája (napkollektor,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
168
hőszivattyú, kondenzációs kazán). Az energiatermelés kockázati tényezői. A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése.
Fizikai folyamatok a szervezetben
Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása). Vérnyomás, véráramlás.
- Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás
általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a
többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni.
- A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a
makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát.
- Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket.
- Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell
következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű.
3. Mechanika
Ajánlott óraszám: 24
Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba
becslése alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi
jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban,…).
Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség.
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az egyenletes és a gyorsuló mozgások összehasonlítása számításokkal.
Egyenletes körmozgás
Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata és kinematikai jellemzői.
Mozgások Függőleges- és vízszintes hajítás.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
169
szuperpozíciója Dinamika
Tömeg, erő, súly A tömeg és az erő értelmezése, mértékegysége, esetleges kapcsolatuk. Mindennapjainkban megjelenő hibák ezzel kapcsolatban. Az erő, mint kölcsönhatás. Az erővektor.
A tehetetlenség törvénye.
A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer.
Newton II. törvénye
A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont.
Hatás-ellenhatás törvénye
A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.
Erőtörvények
A természet alapvető erői, kölcsönhatásai. A gravitáció. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.
Erők együttes hatása Az erőhatások függetlensége .Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. Egyszerű gépek.
A lendület-megmaradás
A lendület és perdület fogalma, szerepe a mozgások leírásában. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. Mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).
Körmozgás dinamikai vizsgálata
Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.
A továbbhaladás feltételei
- Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség,
- Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések
segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.
4. Elektromosságtan
Ajánlott óraszám: 24
Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai
fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.). Az anyagok
csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők).
Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem,
baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének
fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-
ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
170
Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek
Egyenáram, váltóáram a mindennapi életben. Áramforrások: elem, a 220 V-os hálózat. Áramkörök. Elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői. Az áramütés veszélyei. Az elektromos hálózatok biztonsági elemei. Élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (érintésvédelem, villám, villámhárító). Az internet elemei, a kapcsolódás módja. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.
Az elektromos tér
A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).
Kondenzátorok
A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.
Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők
ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés
Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Vezetőképesség.
Egyenáramú hálózatok A váltó áram
Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. A váltakozó áram fogalma. Frekvencia.
Elektromos teljesítmény Egyszerűbb eszközök
Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Pl.: lámpa, hősugárzó
Elektromágneses indukció A mágneses tér
A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése . A Föld mágnessége.
Lorentz-erő
Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma.
Mozgási indukció
A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása.
Nyugalmi indukció
A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.
Elektromágneses energia a
Az elektromos energia tárolása. Elektromos generátorok és motorok működésének fizikai háttere (indukciós jelenségek).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
171
mindennapokban Információs és kommunikációs rendszerek működésének fizikai elvei (mobiltelefon, világháló). A számítógépek felépítése, a részegységek működésének fizikája. A villamos energia előállítása, szállítása (transzformátor, váltakozó feszültség és áram előállítása). Az elektromos energia fogyasztásával kapcsolatos kérdések a háztartásban (villanyszámla, izzók, biztosíték, újratölthető elem).
Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.
A továbbhaladáshoz szükséges feltételek
- Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket.
- Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört
összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.
- Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait.
- Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos
energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.
5. Csillagászat, atomfizika
Ajánlott óraszám: 24
Témakörök Tartalmak Csillagászat Tér és idő A természet méretviszonyai (atommag, élőlények, Naprendszer,
Univerzum). A gravitáció élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az idő mérése és homogenitása. A Naprendszer fölépítése, helyzete a Tejútrendszerben. A galaxisok és szerkezetük. A galaxishalmazok.
Csillagfejlődés
A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,
Földünk, mint bolygó Kozmológia alapjai
Az univerzum fejlődése. Ősrobbanás elmélet. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. A Világegyetem múltjával és jövőjével kapcsolatos elméleteket alátámasztó, illetve cáfoló tények és érvek megismerése. A Világegyetem szerkezetének megismerése. A kutatás néhány módszerének, céljának és eredményének áttekintése.
Naprendszerünk
A bolygók mozgásai, anyaga, gravitációja, légköre, felszíne. Üstökösök, meteorok, meteoritok, kisbolygók jellemzői, mozgásuk sajátságai. A Hold jellemzői, fogyatkozásai, fázisai, mozgása. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés). A Nap sugárzása, hatása, sarki fény. A bolygók mozgásának leírása. A bolygók fizikai-, kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
172
viszonyai közötti összefüggés megértése. A holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése. Árapály jelenség, dagály hullám.
Űrkutatás
A világűr megismerése, a kutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe
Atommodellek
Ókori elképzelések. Egy probléma a XIX. század elején. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek. Proton, neutron, elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az anyag kettős természete. Néhány anyagvizsgálati módszer ismerete, a módszer fizikai háttere.
Magfizika Az atommag szerkezete
A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Tömeg-energia egyenértékűség.
A radioaktivitás
Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. A felezési idő. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.
Maghasadás
A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.
Magfúzió Atomreaktor, atombomba
A magfúzió jelensége, a csillagok (Nap) energiatermelése. A hidrogénbomba. A nukleáris energia felhasználásának lehetőségei. Atomerőművek működése. Kockázati tényezők és rendszerbiztonság az atomerőművek működésénél. A stabilitás fogalmának alkalmazása a magfizikában, az atomerőművek működésének, a szabályozás biztonsági tényezőinek megértése. Az élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (sugárvédelem). A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.
Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (röntgen, képalkotó eljárások, radioaktív nyomjelzés, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.
A továbbhaladás feltételei
- Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről.
- Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok,
galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal.
- Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
173
- Ismerje az atommag összetételét. Tudjon kialakítani önálló véleményt a Magyarországon
(esetlegesen) működő atomerőművel kapcsolatban.
6. Hullámok, fény, hang
Ajánlott óraszám: 24
Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom
kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal,
vízhullámokkal).
Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a
hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői
között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és
a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése –
az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Esetleg számítógépes szimulációs és szemléltető
programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek
megértetéséhez.
Témakörök Tartalmak Rezgések, hullámok Rezgések jellemzése. Hullámok terjedése, állóhullámok. Mechanikai rezgés A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus
ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata.
Mechanikai hullámok
A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata).
Kontinuumok fizikája Hidrosztatika, az áramlástan elemei. A légkörzések és tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. Mechanikai hullámok a természetben, árapály jelenség, dagály hullám. A kőzetlemezek mozgása, a mozgás következtében felhalmozódó feszültségek, földrengések. Az időjárás elemeinek, s az ezeket jellemző adatok összefüggéseinek elemzése.
A hang hullámtulajdonságai
A hang fizikai jellemzői, terjedésének mechanizmusa. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
Az elektromágneses hullám fogalma, keletkezése, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Az adatátvitel módja (rádió-, televízióadás és -vétel). A digitális adattárolás (CD, merevlemez). Optikai eljárások az adatátvitelben (üvegszálak). A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép, fénymásoló, vagy lézernyomtató működésének elve). Az elektromágneses hullámok információátvitelben játszott szerepének megismerése. Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.
Hullámoptika A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). Képalkotó eszközök: tükrök (sík, homorú, domború), gyűjtő és szórólencse. A szem, mint optikai rendszer, látáshibák, gyakorlati alkalmazások (színlátás, térlátás, 3D filmek). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség.
A fény kettős természete
A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.
Az elektron kettős természete
Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.
A továbbhaladás feltételei
- Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését.
- Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp,
távcső).
- Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a
környezetszennyezés sajátos változata lehet.
7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye
megegyezik a mindenkor érvényes, az OM által közzétett „Részletes érettségi
vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
175
INFORMATIKA
Célok és feladatok
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához
szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és
alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,
feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi
és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és
az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.
Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint
elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a
személyközi társas-kulturális kapcsolatokat. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a
különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan
változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az
információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A számítástechnika - beleértve a multimédia-
és az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy
legfontosabb területeit. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó
esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári
szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé
válása esélyt ad a demokrácia erősítésére.
A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az
informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a
tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben
logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást,
készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök
alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását
segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és
kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az
információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes
bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon
informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
176
Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-
megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs
lehetőségeket nyújt, (például Web, csevegés; e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi
jelentősége az íráshoz mérhető.
Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes
tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen,
összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes
elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát
valamennyi műveltségterület feladata.
A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései
- Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a
számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják, A feladatnak
megfelelően képesek legyenek az összetett munkához szükséges eszközkészletet kiválasztani .
- Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő
szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.
- Önálló munkára nevelés, differenciáit tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz
lehetőséget teremt az egyéni ütemű Tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára.
- Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást,
tervszerű, összehangolt munkát.
- Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges
dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.
- Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos
fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban
otthon kell éreznie magát a tanulónak.
- Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a
tantárgyakhoz kapcsolódó feladatók megoldására a tanulók használjanak informatikai
• A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;
• rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;
• a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;
• ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!
Algoritmizálás, adatmodellezés
• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;
• tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;
• tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;
• tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
• legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus
helyességének ellenőrzésére!
A programozás eszközei
• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven
megoldani;
• legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes
tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
183
1. Információs társadalom
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni.
Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …).
Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).
Témák Követelmények 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő),
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
184
ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok
perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. .
2.3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 2.3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 2.3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 2.3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 2.3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 2.3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 2.3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 2.3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.
Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
3. Szövegszerkesztés
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 3.1. A szövegszerkesztő használata 3.1.1. A program indítása 3.1.2. A munkakörnyezet beállítása 3.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 3.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.
Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.
Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.
Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
185
3.2.5. Tabulátorok használata 3.2.6. Oldalformázás
Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)
Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.
3.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 3.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 3.4.2. Körlevélkészítés 3.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
4. Táblázatkezelés
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 4.1 A táblázatkezelő használata 4.1.1 A program indítása 4.1.2 A munkakörnyezet beállítása 4.1.3 A táblázatkezelő menürendszere 4.1.4 A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.
4.2 A táblázatok felépítése 4.2.1 Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap
Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.
4.3 Adatok a táblázatokban 4.3.1 Adattípusok 4.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 4.3.3 A cellahivatkozások használata 4.3.4 Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény
Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
186
szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.
4.4 Táblázatformázás 4.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 4.4.2 Karakter-, cella- és tartomány-formázások 4.4.3 Cellák és tartományok másolása
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
4.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel 4.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása 4.6.2 A mindennapi életben előforduló problémák
Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
5. Adatbáziskezelés
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 5.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 5.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
5.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 5.2.1. Adattípusok 5.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 5.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
187
Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
5.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 5.3.1. Lekérdezések, függvények használata 5.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 5.3.3. Összesítés
Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.
5.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 5.4.1. Űrlapok használata 5.4.2. Jelentések használata
Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.
6. Információs hálózati szolgáltatások
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 6.1. Kommunikáció az Interneten 6.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 6.1.2. Állományok átvitele 6.1.3. WWW 6.1.4. Keresőrendszerek 6.1.5. Távoli adatbázisok használata
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
188
Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.
7. Prezentáció és grafika
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 7.1. Prezentáció (bemutató) 7.1.1. A program indítása 7.1.2. A munkakörnyezet beállítása 7.1.3. A program menürendszere 7.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása
Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.
7.2. Grafika 7.2.1. A program indítása 7.2.2. A munkakörnyezet beállítása 7.2.3. A program menürendszere 7.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 7.2.5. Képek beillesztése, formázása
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
8. Könyvtárhasználat
Ajánlott óraszám: 18
Témák Követelmények 8.1. Könyvtárak 8.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 8.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 8.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 8.1.4. A könyvtári szolgáltatások
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.
8.2. Dokumentumok 8.2.1. Nyomtatott dokumentumok 8.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)
Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.
8.3. Tájékoztató eszközök 8.3.1. Katalógusok 8.3.2. Adatbázisok 8.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
189
9. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)
Ajánlott óraszám: 72
Témák Követelmények 9.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 9.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 9.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 9.1.3. Állományok
Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)
9.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 9.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések
Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.
9.3. Rekurzió 9.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában
Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.
9.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 9.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás
Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.
9.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 9.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása
Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.
10. A programozás eszközei (csak emelt szinten)
Ajánlott óraszám: 66
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
190
Témák Követelmények 10.1. Algoritmusleíró eszközök 10.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái
Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.
10.2. Programozási nyelv 10.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete
Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket
10.3. Programfejlesztői környezet 10.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 10.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
191
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA
Célok és feladatok
A társadalomismeret tanítás célja, hogy segítse a felkészülést a felelős társadalmi
szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Megismertesse a diákokat
a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival,
valamint a gazdaság működésével.
A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése támpontokat
nyújthat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és
kapcsolataik tudatos formálásához.
A tárgy segítségével ábrázolni lehet az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a
társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit.
Cél, hogy segítsen eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek,
melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által
meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.
Témakörök
Állampolgári és társadalmi ismeretek
Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez
és tiszteletéhez szükséges képességek kibontakoztatása. A tudatos választói magatartás
hátterének kialakítása.
Gazdasági ismeretek I.-II.
Cél a gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek
elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti
vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, eligazodás a mindennapi élettel szorosan
összefüggő bürokrácia rejtelmeiben.
Szociológia
Célja fejleszteni a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást.
Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a
személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
192
E tanulmányok segítséget nyújtanak a mai magyar társadalommal kapcsolatos kérdések
megértéséhez.
Szociálpszichológia
Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a
személyiség fejlődésében. Segít a tudatos és felelősségteljes kapcsolatépítés kialakításában.
Etika
Az etika nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére
törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni
jó és rossz döntés között. Az etika oktatása feltárja és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat
az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a
kulturális sokszínűség értékének felismerését.
Jelenismeret
A kurzus tematikus középpontjában a globalizáció, valamint a modernizáció kérdéseire
adható válaszok kialakítása, a helyes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése
áll.
Célszerűnek látszik a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a
folyamatok hatásmechanizmusainak ismerete. Az egyéni, valamint a nemzeti és európai
identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi
beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának
sokoldalú értelmezése.
Módszerek
Az ember és társadalomismeret tárgy sikere a diákok egyéni munkára való sikeres
felkészítésén múlik. Célunk nem elsődlegesen elméleti ismeretek átadása, - noha
természetesen egy fogalmakra, társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokra épülő elméleti
anyag ismerete elengedhetetlen-, hanem a diákok felkészítése arra, hogy önálló
kutatómunkájukon keresztül legyenek képesek ezen folyamatok elemzésére, megismerésére.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
193
Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek jelen koruk világának valós
megismerésére, az őket érdeklő, érintő problémák feldolgozására, esetlegesen írásos
bemutatására.
Számonkérés
A diákok írásban és szóban teljesíthetik vizsgakötelezettségüket. Házi dolgozat megírásával a
diákok a tanév szorgalmi időszaka alatt, tanári segítséggel dolgozhatnak egy általuk
kiválasztott hétköznapi, vagy tudományos probléma feltárásán. E feladat alapvetően az önálló
kutatási tevékenységet és a komplex (interdiszciplináris) megközelítést helyezi a
középpontba.
A szóbeli vizsga a diákok által hallgatott tematikus kurzusok anyagából összeállított tételsor
felhasználásával a vizsgaidőszakban tehető le.
A kurzusok tartalma
1. Állampolgári és társadalmi ismeretek
.Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak A társadalomismeret A társadalom fogalma. A társadalmak fejlődése, tagolódásuk.
Osztályok és rétegek. Családformák a mai világban. Az egyén és a jog Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai.
Diákjogok. Jogok és kötelezettségek Magyarországon és az Európai Unióban.
Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai.
Ügyeink intézése Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási eljárások.. A legfontosabb iratminták és kezelésük A fontosabb intézmények. Adózás.
Politikai ismeretek Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság szerepe a demokráciában. A politika intézményrendszere, választási rendszer a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Az önkormányzatiság. Civil szervezetek szerepe.
Továbbhaladási feltételek
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
194
A tanuló legyen tisztában alapvető állampolgári jogaival és kötelességeivel. Ismerje
Magyarország állam-és közigazgatási intézményrendszerét.
Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Norma, szerep, státusz. Értékváltozás és életminőség Magyarországon és a nagyvilágban. A tudás fogalmánk átalakulása, az élethosszig tartó tanulás.
Egyenlőtlenség, szegénység
A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek. Nemzetiség és nemzet. Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás.
Népesedés, népesség Alapfogalmak: termékenység, halandóság, reprodukció, halálozás. Kiemelt demográfiai csoportok: Nők, idősek, fiatalok, gyerekek. Magyarországi és nemzetközi tendenciák
A helyi társadalom A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák. Családformák, kortárs csoport és ifjúsági szubkultúrák.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek
megvitatására, önálló véleményalkotásra.
3. Szociálpszichológia
Ajánlott óraszám: 12
Egyén és csoport. Társas interakciók. Komformitás. Tömegkommunikáció
Félelem, harag, agresszió. Normák, normakövetés. Deviáns magatartásformák. Tömeglélektan, csoportlélektan. Sztereotip magatartásformák. Előítélet, diszkrimináció. A média lélektana. A reklám pszichológiája.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
195
Továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a társas interakciók formáinak felismerésére és
helyes alkalmazására. Legyen képes az előítéletes magatartásformák társadalmilag káros
hatásának tudatos felmérésére.
4. Gazdasági ismeretek I.
Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak Vállalkozás A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör,
vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. Kht, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Public relations. Marketing.
A munka világa Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései. Munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés. Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön. Munka nélkül.
Nemzetgazdaság A költségvetés. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók, eva). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Az állam gazdasági szerepvállalása, pénzügyi közvetítők a nemzetgazdaságban.
5. Gazdasági ismeretek II
Ajánlott óraszám: 12
Világgazdaság Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.
A továbbhaladás feltételei
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
196
A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között.
Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak
önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma
okairól és megoldási lehetőségeiről
6. Etika
Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak Erkölcsi gondolkozás Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése. Etikai
álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. A szenvedés kérdése. Hit és vallás. A világvallások emberképe és erkölcsi tanítása.
Törvény és lelkiismeret
Az erkölcsi gondolkozás fejlődése. Szokás, hagyomány, törvény. Az egyén választása. Szándék és következmény. Erények, jellem, erkölcsi érzék, erkölcsi nevelés. Önállóság, önmegvalósítás és önkorlátozás.
Kapcsolatok Szeretet, barátság, szerelem, szexualitás. Szülők és gyerekek, otthon, család. Egyén és közösség. Állampolgárság és nemzeti érzés. Többség és kisebbség. Szolidaritás. Társadalmi igazságosság. Erkölcs és politika. Részvétel a közéletben, szólásszabadság.
Korunk erkölcse Ökológiai válság. Környezettudatos életmód, az emberek felelősége. Világszegénység. Közösségi és társadalmi korrupció. Intolerancia, kirekesztés, rasszizmus. Az emberiség közös öröksége.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók meg tudják ítéli a különbséget, jó és rossz döntések között. Fel tudják mérni a
Fontosabb összefüggéseket korunk erkölcsi kihívásainak okairól. Ismerik a fontosabb
A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai..
Innen és túl a nemzetállamon
Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A “helyi társadalom” fogalma és működése. A nemzeti szuverenitás jelentősége a globalizáció korában. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
197
Kultúra és globalizáció A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.
Hitek és remények Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre
Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására.
A fogyasztók társadalma
A fogyasztói társadalom. A reklám. A jóléti állam. A politikai nyilvánosság átalakulása.
A családi élet változásai
A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. A feminizmus törekvései.
Az életmód átalakulásának hatása a testi és lelki egészségre
Civilizációs és környezeti ártalmak. A kémiai biztonság kérdései. Az E számok vonzásában. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és ökológiai kockázata.
A növekedés határai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás.
Népesedési kérdések Migráció globális méretekben. A menekültkérdés gazdasági, politikai és ökológiai szempontból.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló
tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal
kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre
gyakorolt hatását.
8. Filozófia Témakör Tartalom A filozófia Fogalma, keletkezése, kiindulópontjai, kezdetei, helye a
tudományok rendszerében, hatása a társadalmi struktúrára és az emberi gondolkodásra. Filozófiai diszciplínák, résztudományok: ontológia, gnoszeológia, kozmogónia, axiológia, logika, religionisztika, politológia, szociológia, etika, esztétika, teológia stb.
Logika Fogalma, lényege, kapcsolata más tudományokkal. Arisztotelész logikai alapfogalmai (premissza, konklúzió, szillogizmus), Zénón apóriái (logikai paradoxon, filozófiai logika).
Ismeretelmélet A tudományos megismerés forrásai, lehetőségei, módszerei. Az univerzáliák vitájának hagyatéka, a filozófiai irányzatok dialektikája: realizmus – patrisztika – racionalizmus; nominalizmus – skolasztika – empirizmus.
Lételmélet “Rádöbbenés a létre”, a létezés megfogalmazása, a kérdés feltevése. Ideák és kategóriák; dualizmus, pluralizmus, monizmus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
198
és empirizmus. Az irodalom lételméleti kérdésfeltevései: Hamlet – Candide – Meursault.
Erkölcsfilozófia Az erkölcs, mint társadalmi konvenció. Különböző társadalmak különböző erkölcsrendszerei – a morál szinkron és diakron vizsgálata.
Tudományfilozófia A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai, paradigmái.
Vallásfilozófia Ismerkedés az alapfogalmakkal: religionisztika, világvallás, vallás, szekta, egyház, hit, ideológia… A mítosz. Törzsi, tradicionális és modern vallásviszonyulás. Távol-keleti vallások, közel-keleti vallások, atlanti kultúra.
Politikai filozófia Egyén és közösség. Törzsi, tradicionális és modern társadalmak. Államformák, társadalmi rendszerek, utópiák. A nyugati kultúrkör evolúciója, paradigmaváltásai: Periklész paradoxonja – Jézus nonkonformizmusa – Gutenberg galaxisa – Kolumbusz tévedése – Mirabeau hídja – Watt gőzgépe – Ford futószalagja – Európa újrafelosztása – Teller atomreaktora – Neumann elve.
Érettségi kurzusok
Belépő tevékenységformák:
A diákok a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,
melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni a jelen kor társadalmi, gazdasági és politikai
viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a rendelkezésükre álló
fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a társadalmi kérdések pontos megfogalmazását, s az
azokra adandó válaszok gondos kifejtését.
Középszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
Középszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
Tartalom:
Az érettségi kurzusok tematikája megegyezik a mindenkori érettségi követelményekkel
(írásbeli példasorok, szóbeli témakörök).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
199
IDEGEN NYELVEK
ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ
Általános célok és feladatok
Cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése,
megszüntetése, és így – a lehetőségek szerint – igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív
viszony kialakítását.
A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget
fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán
különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül
gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal
való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös
odafigyelés területén.
Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak
megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni
és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi
ország kultúrájára.
Célunk, hogy a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi ismeretekkel
rendelkezzenek, valamint elsajátítsák az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen
stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.
Kiemelt célok
Legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a diákok saját haladási ütemükben tanulhassák a
nyelvet. Figyelembe véve a diákok idegen nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos
félelmeit és fenntartásait, kommunikációs képességeit, személyiségét, érdeklődését,
ismereteit, biztosítjuk, hogy a számukra legmegfelelőbb tempóban érhessék el az általuk
kitűzött célt.
Cél, hogy az adott idegen nyelvet első helyen választó diákok eljussanak- az Európa Tanács
skálájához igazodva – középszinten a B1 szintre, emelt szinten a B2 szintre, a nyelvet
második helyen választók pedig eljussanak legalább az A2 szintre.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
200
Részcélok
A kerettanterv az idegennyelv-tanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a
diákokat a fent említett feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják az adott
idegen nyelvet. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs
szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív
emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és
hatékonyan megnyilvánulni.
- érdeklődés felkeltése a célnyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása
- a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult,
bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg
merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával
- különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók
kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket
- A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban az idegen nyelv használat előnyeire
való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló
minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a
nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét.
- A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más
kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati
haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját
kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A
tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével
gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet
- Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni,
illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak
tanulása során.
- Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért
tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni.
- A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul,
hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb.
Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
201
- Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) sokrétű lehetőséget nyújtanak a
nyevltanulóknak az önálló nyelvtanulásra, illetve célnyelvvel és célnyelvi közösséggel
kialakítható kapcsolatra. Ezen alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése fontos
feladat, ahhoz, hogy a diákok autonóm, nyelvtanulókká illetve nyelvhasználókká váljanak.
A képzés módszere
A középiskolába újonnan bekerülő diákok tudásukat illetően meglehetősen heterogén képet
mutatnak, ezért a nyelvoktatás nem támaszkodhat közvetlenül a már megszerzett ismeretekre,
hanem a diákok aktuális tudásszintje, mentális állapota, meglévő készségeik és nyelvvel
kapcsolatos céljaik határozzák meg a tanulási folyamatot (óraszám, csoport, tanulási idő stb.)
A tantervben a nyelvtudás szintjeit a könnyebb követhetőség kedvéért öt nagy egységre
bontottuk, amelyet az európai hatfokú szisztéma alapján állapítottunk meg (A1-, A1, A2, B1,
B2). Egyik szintről a másikra a diákok meghatározott számú kurzusokon keresztül jutnak el.
Az idegen nyelvet második helyen választóknak az A2 szintre kell eljutni, ez hat kurzus
teljesítését jelenti amennyiben a diák hozott tudása megfelel az Európa tanács szintleírása
szerinti A1- szintnek, vagyis a bemeneti követelménynek. A középszintű érettségihez (B1
szint) további két érettségi előkészítő kurzus szükséges. Ha valaki emeltszintű érettségit
szeretne tenni, annak még további két, emeltszintű érettségire felkészítő kurzuson kell részt
venni a 8 kurzus után, tehát összesen 10 darab kurzus fedi le a szintleírásnak megfelelő B2-es
szintet.
A nyelvtanítás sajátosságai miatt, az idegennyelv-tanítás eltér a többi tantárgytól abban, hogy
a kurzusok sorrendje kötött. Az egyes kurzusok nem választhatóak szabadon, hanem a diákok
- aktuális adott idegen nyelvi kommunikációs készségeik, és képességeik
- mentális állapota
- nyelvvel kapcsolatos elképzelései
- különböző életkorbeli, csoporton belül betöltött szerephez fűződő stb. sajátosságai
határozzák meg, mely kurzusokat választhatják. A kommunikációs kompetencia tekintetében
tehát linearitást, azaz egymásra épülést mutatnak a kurzusok. Tanulmányaik során a tanulók a
kommunikációs céljaik megvalósításában egyre magasabb szintre jutnak el, amely szintek
nem felcserélhetőek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
202
A témakörök, a kommunikációs szándékok, és a nyelvtani kompetencia tekintetében azonban
nincs ilyen mértékű kötöttség. A különböző témák és nyelvtani szerkezetek, a különböző
szinteken újra és újra megjelenhetnek, s meg is jelennek, természetesen eltérő nehézségi
fokon. Ezzel biztosítható az egyéni haladási ütem valamint a rendszer átjárhatósága.
Az egyes kurzusokon előforduló témakörök az érettségi követelményekben meghatározott
témakörök közül kerülnek ki, szem előtt tartva az aktuális tanulócsoport érdeklődési körét,
mentális beállítottságát. Az első hat kurzus végére azonban a tanulók az összes témakörrel
megismerkednek, s a tanult témákról, a tanult nyelvi, és szókincsbeli eszközök segítségével
idegen nyelven képesek kifejteni véleményüket gondolataikat, s a felmerülő egyszerűbb
kérdésekre válaszolni tudnak a tőlük elvárható nyelvi szinten. A középszintű érettségire
felkészítő kurzusokon újra előkerül minden témakör, bár már nem olyan részletességgel, mint
az első hat kurzus során, inkább részben ismétlő, nagyobb részben kiegészítő, illetve a
meglévő ismereteket elmélyítő céllal. Az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokon újra
előkerül minden téma, természetesen még magasabb nyelvi szinten, bővebb szókinccsel,
elvontabb gondolatokkal gazdagítva.
A hat kurzus során előkerülő témakörök az érettségi követelményrendszerben
meghatározottak szerint:
- személyes vonatkozások és a család /tanuló személye, családi élet/
- ember és társadalom /emberek külső belső jellemzése, ünnepek vásárlás/
- környezetünk /otthon, lakóhely és környéke, időjárás/
- az iskola /saját iskola, nyelvtanulás/
- a munka világa /diákmunka, pályaválasztás/
- életmód /napirend, kedvenc ételek/
- szabadidő, művelődés, szórakozás /színház, mozi, kedvenc sport/
kommunikáció fejlesztése. Bizalom kialakítása a csoportban.
Kommunikáció Verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése. Verbális kifejezésmód adekvát használata. Beszédtechnika. Művészi beszéd megismerése.
Mozgás és tánc Mozgással, tánccal, tánczenével kapcsolatos anyagok megismerése, felhasználása csoportos illetve önálló munka során. Egyszerű színpadi mozgások megismerése, alkalmazása egyéni és csoportos alkotómunka során. Mozgásszínházi előadás megtekintése, értékelése, elemzése.
Kifejezőképesség Stílusgyakorlatok, helyzetgyakorlatok, karakterépítés, jellemábrázolás, fogalmak, hangulatok kifejezése, stilizálás, improvizáció. Színházi kifejezésmódok megismerése, ezek segítségével gondolatok, élmények kifejezése.
Önálló munka Összehangolt, együttes tevékenység drámás, mozgásos és színházi munkában. Közös munka önálló megszervezése. Helyzetértékelés és döntési képesség gyakorlása. Önálló vélemény kialakítása, megfogalmazása. Mások véleményének értékelése, improvizáció.
Befogadás, értelmezés, felhasználás
Vizuális, verbális és metaforikus kifejezőeszközök valamint a dramatikus eszköztár önálló felhasználása színházi jellegű tevékenységben és előadás értékelésben. Színházi előadások csoportos elemző, értelmező, összehasonlító megbeszélése, értékelése.
Színházismeret
Témakör Tartalom Színházismeret Az ókori színjátszás, az angol reneszánsz színház, a francia
klasszicista színház, a XIX – XX. századi magyar színház, a modern polgári színház, a XX. század meghatározó színháza, irányzatai, alkotói valamint a kortárs színjátszás egy-egy alkotásának megismerése.
Drámatörténet Az ókori dráma, az angol reneszánsz dráma, a francia klasszicista dráma, a XIX – XX. századi magyar dráma, a polgári dráma, a XX. század meghatározó drámaírói, valamint a kortárs drámairodalom néhány alkotásának megismerése az irodalomórákon tanultakkal összhangban. A kortárs megfogalmazásmódok nyelvi, kommunikációs és formai
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
271
sajátosságainak megismerése. Színház- és drámaelmélet
A drámai műnem sajátosságai, a dráma felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi műfajok: rituális játék, tragédia, komédia, realista színjáték, bábjáték, zenés színház stb.
Alkotótevékenység Dramatikus tevékenységek (szöveg, zene, kellék, díszlet, jelmez, fény stb. kiválasztása, értelmezése, dramatizálása, sűrítése, színpadra állítása). Fokozás, késleltetés stb. használata játék során. Szöveges és mozgásos improvizációk felhasználása előadás során. Egyéni vagy csoportos produkció létrehozása. Közreműködés egyéb produkciós munkákban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia stb.), az így megszerzett ismeretek felhasználása saját munka során.
Mozgás és tánc Mozgásszínházi és tánctörténeti ismeretek alapismeretek. Tánc- és mozgásszínházi műfajok megismerése. Táncstílusok és azok felhasználásai különböző alkalmakkor, különböző közösségekben és kapcsolatuk a kulturális élettel. Táncos rögtönzések, táncstílusok jellemző jegyeinek elsajátítása, egymástól való megkülönböztetése, és az egyes motívumok összefüggési lehetőségeinek ismerete. Az ismert mozgásszínházi elemek és táncstílusok segítségével önálló mozgásos előadások létrehozása, improvizálása, zene, szituáció, téma elemek alkalmazásával, esetleg szöveg vagy egyéb vizuális elemek felhasználásával.
Drámajátékos ismeretek Az alkalmazott tevékenységek különböző fajtái, eszköztára, alkalmazásuk célja. Különböző összetételű közösségek drámajátékainak módszertani és eszköztárbeli különbségei (család, kortárs csoportok, vegyes korosztályú közösségek stb.).
Módszerek
A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni
foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló
tevékenységére is lehet építeni.
– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,
azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység
aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása
ad lehetőséget.
Számonkérés, értékelés
– egy kurzust egy gyakorlati-bemutató (portfolió, előadás, vetítés…) és/vagy (a kurzus
tevékenységformájától függően) az elméleti tananyagból egy szóbeli vizsga zárja. A két
osztályzatból összesített jegy születik.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
272
Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:
– a diák hozzáállása a munkához,
– milyen szinten oldotta meg a feladatait
– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit
Tankönyvek:
Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:
– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen
használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni
– Minél könnyebben hozzáférhető legyen
– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen
A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a
leginkább, a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és
alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,
illetve néhány olyan könyv esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol a diák a tanár által
felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni.
Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
273
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
A Rajz és vizuális kultúra tantárgyat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik ebből a tárgyból
specializálódnak, e tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni. A tantárgy
kurzusai, tematikája elsősorban az érettségire való felkészülést szolgálja, de természetesen
azok számára is lehetséges e tárgy tanulása, akik nem kívánnak ebből érettségizni, csak
érdeklődnek a terület iránt.
A vizuális kultúra tárgy a művészetek tantárgy kurzusaira épít, és azokat csak kiegészíti, aki
tehát e területen akar elmélyültebb tanulmányokat folytatni, az a művészetek tárgy vizuális
témájú kurzusaival együtt tudja mindezt megtenni.
Mivel a vizuális kultúra tantárgy a művészetek tárgy folytatása illetve kiegészítése, a célok,
fejlesztési követelmények, módszerek stb. terén nem ismertetjük újra részletesen mindazt,
amit a művészetek tárgynál már megtettünk, csak hivatkozunk rá és kiegészítjük azt.
A rajz és vizuális kultúra tantárgy célja:
A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott célok a vizuális kultúra tantárgyra is
érvényesek, hiszen ez a tárgy annak egy specializáltabb folytatása. Különösen nagy hangsúlyt
kap azonban a tehetséggondozás és az érettségire, illetve az esetleges továbbtanulásra való
minél alaposabb felkészítés.
Fejlesztési követelmények
A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott fejlesztési követelmények a vizuális
kultúra tantárgyra is érvényesek.
Megismerő- és befogadóképesség
– Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és megjelenítése
az ábrázolás során.
– Műalkotások kompozíciójának elemzése.
– Új technikák kipróbálása.
– Makettek, modellek konstruálása.
– képzőművészeti technikák ismerete és minél gyakorlottabb alkalmazása, eszközök tiszta,
esztétikus használata
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
274
– Önálló témakutatás
– fogalmak, tudástartalmak rendszerezett és minél teljesebb elsajátítása
– műelemző képesség minél magasabb szintű elsajátítása
– a vizuális kultúra területeinek, művészeti ágainak és műfajainak, a művészeti és
tömegkommunikációs területek sajátosságainak értő ismerete
– a művészettörténet főbb korszakainak, stílusainak, alkotóinak és alkotásainak rendszerezett
ismerete
– A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása.
Kreativitás
– Egyszerű terek, tárgyak tervezése
– Probléma megoldása, és annak indoklása, dokumentálása
Ezek kiegészülnek a következő speciális fejlesztési követelményekkel:
– térlátás, térábrázolás fejlesztése, az ábrázolási rendszerekben való jártasság kialakítása
– vizuális memória fejlesztése
– minél önállóbb feladatmegoldás mind az alkotói, mind a befogadói területen, projekt-jellegű
hosszabb, tervezettebb feladatmegoldásra való képesség kialakítása
A művészetek tantárgy esetében egy szemléletmód kialakítása történik, a vizuális kultúra
tantárgy konkrét specializált ismeretek és képességek-készségek kialakítására-megszerzésére
törekszik.
A vizuális kultúra tantárgy felépítésének sajátosságai
A vizuális kultúra területei:
A vizuális kultúra tantárgy az alábbi műveltségterületeket foglalja magában: