Tartalomjegyzék TANINTÉZETEK_____________________________________________________________________________3 M.KIR. LUDOVIKA AKADÉMIA____________________________________________________________4 Budapest__________________________________________________________4 M.KIR. BOLYAI JÁNOS MŰSZAKI AKADÉMIA___________________________________________61 Budapest_________________________________________________________61 M.KIR. HORTHY ISTVÁN REPÜLŐ AKADÉMIA__________________________________________63 Kassa____________________________________________________________63 ZRINYI MIKLÓS AKADÉMIA_____________________________________________________________64 Pécs_____________________________________________________________64 M.KIR. HADIAKADÉMIA_________________________________________________________________69 Budapest_________________________________________________________69 VÁMŐRTISZTKÉPZŐ TANFOLYAM______________________________________________________71 Pécs-Eger________________________________________________________71 K.U.K. KRIEGSSCHULE___________________________________________________________________73 Wien_____________________________________________________________73 M .KIR. BOCSKAI ISTVÁN REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZET____________________________75 Budapest_________________________________________________________75 M. KIR. HADAPRÓDISKOLA_____________________________________________________________76 Nagyvárad________________________________________________________76 M.KIR. GÁBOR ÁRON TÜZÉRSÉGI HADAPRÓDISKOLA________________________________77 Nagyvárad________________________________________________________77 M. KIR. HONVÉD HADAPRÓDISKOLA___________________________________________________78 Pécs_____________________________________________________________78 ZRÍNYI MIKLÓS REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZET_______________________________________80 Pécs_____________________________________________________________80 M.KIR. "GÖRGEY ARTHÚR" HONVÉD MŰSZAKI HADAPRÓD ISKOLA_________________82 Budapest_________________________________________________________82 M. KIR. "CSABA KIRÁLYFI" GYORSFEGYVERNEMI HADAPRÓD ISKOLA______________83 Marosvásárhely___________________________________________________83 M.KIR. RÁKÓCZI FERENC REÁLISKOLA_________________________________________________84 Sopron___________________________________________________________84
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
M.KIR. BOLYAI JÁNOS MŰSZAKI AKADÉMIA_________________________________61Budapest_______________________________________________________________________61
M.KIR. HORTHY ISTVÁN REPÜLŐ AKADÉMIA________________________________63Kassa__________________________________________________________________________63
ZRINYI MIKLÓS AKADÉMIA________________________________________________64Pécs___________________________________________________________________________64
M .KIR. BOCSKAI ISTVÁN REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZET____________________75Budapest_______________________________________________________________________75
M. KIR. HADAPRÓDISKOLA________________________________________________76Nagyvárad_____________________________________________________________________76
M.KIR. GÁBOR ÁRON TÜZÉRSÉGI HADAPRÓDISKOLA________________________77Nagyvárad_____________________________________________________________________77
M. KIR. HONVÉD HADAPRÓDISKOLA_______________________________________78Pécs___________________________________________________________________________78
ZRÍNYI MIKLÓS REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZET____________________________80Pécs___________________________________________________________________________80
M.KIR. "GÖRGEY ARTHÚR" HONVÉD MŰSZAKI HADAPRÓD ISKOLA__________82Budapest_______________________________________________________________________82
M. KIR. "CSABA KIRÁLYFI" GYORSFEGYVERNEMI HADAPRÓD ISKOLA_______83Marosvásárhely_________________________________________________________________83
M.KIR. RÁKÓCZI FERENC REÁLISKOLA_____________________________________84Sopron_________________________________________________________________________84
K.U.K. MILITAR UNTER REALSCHULE______________________________________88Güns__________________________________________________________________________88
M.KIR. HUNYADI MÁTYÁS REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZET___________________92Kőszeg_________________________________________________________________________92
KATONAI NÖVENDÉKEK ISKOLÁJA_________________________________________93Szeged_________________________________________________________________________93
M.KIR. KINIZSI PÁL HONVÉD ALTISZTKÉPZŐ_______________________________94
ÉS NEVELŐ INTÉZET______________________________________________________94Örkény, Veszprém - Jutas________________________________________________________94
OKTATÁSI SEGÉDLETEK__________________________________________________102
2
V. FONDFŐCSOPORT
TANINTÉZETEK
Magyarországon az önálló katonai tanintézeti képzés a kiegyezés után jelent meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje felépítésének megfelelően különültek el a cs. és kir. tanintézetek, illetve szerveződtek meg a m. kir. honvédség különböző szintű képzőintézetei.
A Monarchia katonai iskolarendszerének alapjait Adolf Wurmb ezredes, a Kriegsministerium 6. tanügyi osztályának vezetője dolgozta ki 1874-ben.Eszerint voltak 4 évfolyamos alreál-, 3 évfolyamos főreál-, 4 éves hadapródiskolák és 3, ill. 4 éves akadémiák. Az alreáliskolából csak a kiváló tanulók kerülhettek át a főreálba, a többség a hadapródiskolába került, amelynek elvégzése után hadapródtiszthelyettesi rendfokozattal csapathoz kerültek. A főreáliskolát végzettek az akadémiára mehettek, onnan avatták őket hadnagyokká.
E rendszer keretében Magyarország területén az alábbi cs. és kir. katonai tanintézetek működtek:
Ezek az iskolák leginkább a közös hadsereg részére biztosították a tiszti utánpótlást. A magyar honvédség részére 1869-1870 telén a hat, majd hét honvédkerületben féléves tisztképző iskolát szerveztek. Sikeres elvégzése után a hallgatókat, mint tartalékos hadapródokat avatták fel, aki pedig tényleges szolgálatra jelentkezett, azt beosztották csapathoz, ahol egy idő után és sikeres vizsga letételével átvették tényleges állományba.
Ez azonban nem oldotta meg a honvédség tisztikarának kiegészítését. Az 1872.évi XVI.tc. megalkotásával vette kezdetét a Ludovika Akadémia működése. 1897-ben a XXIII.tc. alapján átalakították az egész tisztképzés rendszerét. Két honvéd hadapródiskolát /Nagyvárad és Pécs/ és egy főreáliskolát /Sopron/ szerveztek, a Ludovika Akadémiát pedig főiskolai rendszerűvé alakították át. Ez a képzésforma működött 1918-ig.
1921-ben a békeszerződés értelmében az akadémián kívül az összes katonai iskolát meg kellett szüntetni. Az 1921.évi XLIV.törvénycikkel a katonai iskolákat nevelőintézetekké alakították át. Ez azonban csak színleges volt és a "rejtést" szolgálta. Az iskolák felügyeleti szerve a VKM V/b. ügyosztálya volt, amely a HM 9. /nevelésügyi/ osztályának része volt. Négy reáliskolai nevelőintézetet hoztak létre: Budapesten, Kőszegen, Pécsett és Sopronban. Ezek közül a budapesti és a pécsi főreáliskolaként működött 1928-ig V - VIII. évfolyammal, a soproni és a kőszegi pedig I - IV. évfolyamos alreáliskola volt. A nevelőintézetek tanterve megegyezett a hasonló jellegű polgári középiskolákéval, amihez még hozzávették a katonai gyakorlati tantárgyakat. Növendékeik felvételi vizsga nélkül bekerültek a Ludovika Akadémiára.
1928-ban létrehozták Pécsett a második tisztképző intézményt, amely 1931-ig állt fenn, amikor is beolvasztották a Ludovika Akadémiába, ahonnan egyidejűleg kivált a műszaki oktatás, amely 1939.-ig mint a Ludovika Akadémia II. tanulmányi főcsoportja, attól kezdve pedig Bolyai János műszaki akadémia néven működött. Ugyancsak 1939-ben hozták létre a Horthy Miklós /majd Horthy István/ repülő akadémiát Kassán.
3
1941-től a három akadémia mellett hat hadapródiskolában folyt a képzés. Ezek I - IV. évfolyammal működtek, a IV. év végén érettségi vizsgát tettek a hallgatók, majd 1 éves csapatgyakorlat után zászlósi kinevezést kaptak.
V/6
M.KIR. LUDOVIKA AKADÉMIABudapest
1872-1945.
Az iskola története az 1802-es évvel kezdődik, amikor az országgyűlésen Beleznay Sámuel 10.000 Ft-ot ajánlott fel egy létrehozandó katonai tanintézet céljára. Ez alapján született meg az 1808:VII.tc., amely rendelkezett a Ludovika Akadémia felállításáról. I.Ferenc király a váci Tereziánum épületét bocsátotta rendelkezésre, míg felesége Mária Ludovika, a magyar nemzet által neki adott koronázási ajándékát, 50.000 Ft-ot utalt át a katonai iskola céljaira. A zavaros háborús idők és az udvari haditanács sem kedvezett a magyar tisztképzés megindításának.
József nádor és a magyar országgyűlés munkájának eredményeként 1827. XVII.tc.-kel Pestre került át az iskola felállítása. 1836-ben készült el az épület Pollack Mihály tervei alapján, a korábban megvásárolt Orczy telken. Ekkor elkezdődhetett volna a tanítás, ám a magyar országgyűlés állást foglalt a magyar nyelvnek, mint oktatási nyelvnek a bevezetésére, amelyet a király elutasított. A tisztképzés ügye újra elhalasztásra került, az épületben pedig műegyetemet kívántak felállítani.
Az 1848-as forradalmi események hatása alatt az uralkodó hozzájárult a magyar nyelven történő tanításhoz. Szeptemberben Lubbert János ezredest kinevezték az iskola parancsnokává, majd kiadták a pályázati hirdetményt. A császári hadsereg bevonulása után (1849.jan.5.) az épületet katonai kórházként használták egészen 1851-ig.
A kiegyezés után megalakuló magyar honvédségnek képzett tisztekre volt szüksége. 1872.november elején a XVI.tc. alapján, 3 tanfolyamon kezdődött el a tanítás:
Ez a képzési forma egyideig nem tudta megoldani a honvédségben jelentkező tiszthiányt. Ezért 1883:XXXIV.tc-kel az akadémiát lényegében hadapródiskolai rendszerűvé alakítják át. Újabb tanfolyamokat szerveztek: – tartalékos tisztképző,
– egyévi önkéntes,– törzstiszti– tényleges állományú
tisztképző tanfolyamokat.
A m.kir. honvédség létszámának további gyarapodása továbbra is szükségessé tette a tiszti létszám emelését, katonai tudásuk növelését. 1897:XXIII. tc. alapján 1898-tól két, négy évfolyamos gyalogsági hadapródiskolát (Pécs, Nagyvárad), egy, három évfolyamos katonai főreáliskolát (Sopron) és a Ludovika Akadémián három évfolyamos katonai főiskolát állítottak fel, két fegyvernem a gyalogság és a lovasság részére. Egy-egy évfolyam 100 főből állt. A felvételi vizsga letétele után bekerült kb. 50 érettségizett 18-20 közötti ifjú a polgári középiskolákból, ugyanennyi a katonai főreálból, és néhány kiválóan végzett hadapródiskolás. Ruházatuk a gyalogos tisztek egyenruhájával volt azonos. Gallérjukon viselték előmenetelük jelzését. Az első és második évfolyamban szuronyt, a harmadikban kardot viseltek. A tiszti avatást az uralkodó születésnapján tartották.
4
Az Akadémián 1912 őszén indult meg a tüzértisztképzés, és a háború végéig 138 fő végzett itt.A mozgósítás elrendelése után a tanári kar nagy részét a frontra vezényelték, az akadémikusok legidősebb évfolyama hadnagyi rangban csapatokhoz került. A háború folyamán az iskolában a képzési idő lerövidült, 1915-ben 2, majd másfél évre, végül 11 hónapra csökkent. A felvételi vizsgarendet megváltoztatták, és a középiskola VII. osztályából is vettek fel növendékeket, akik katonai tanulmányaik mellett fejezték be a középiskolát. A tanrendi változás elsősorban a katonai és a gyakorlati tárgyakat hozta előtérbe. A háború alatt több mint 800 tisztet bocsátottak ki.A Tanácsköztársaság hadügyi népbiztossága 1919.április 12-én megszüntette az akadémiát és egy 6 hetes parancsnokképző tanfolyam felállítását rendelte el, de már megalakulása napján, május 1-én feloszlatták. Június 15-én egy katonai főiskolai tanfolyam szervezéséről határoztak, de ez sem valósult meg.
Az 1922:X.tc. új alapra helyezte a tisztképzést, amelyre egyedül jogosulva, a Ludovika 4 évfolyamos katonai főiskolává vált. Közvetlenül a második évfolyamba is pályázhattak azok, akik egy évet már csapatnál szolgáltak. A hallgatóknak 20 éves szolgálati kötelezettséget kellett vállalniuk. Már műszaki tiszteket is képzett. Az 1922/23-as tanévtől megindul a híradó képzés is. A tiszti avatás napját augusztus 20.-ra tették.
Az Antant Ellenőrző Bizottság távozása után, a haderő fejlesztés érdekében Pécsett is állítottak fel „közrendészeti” akadémiát. Ezt azonban, mivel lelepleződött a rejtett tisztképzés az Antant előtt, beolvasztották a Ludovika Akadémiába. Így az két főcsoportra vált szét. Az I. főcsoport (gyalogság, lovasság, és a tüzérek) a régi helyükön maradtak, míg a II. főcsoport (műszaki, híradó, gépkocsizó, vonat, folyamőr, repülő növendékek) a Bocskai István katonai reáliskola helyére, a Hidegkúti útra költözött. A képzés megkezdése előtt mindenki köteles volt a választott fegyverneménél karpaszományosként 1 évet eltölteni. Ezután a csapat tisztikarának jóváhagyásával kerülhetett a növendék az akadémiára 3 éves képzésre.
Tanulmányi szempontból az akadémia évfolyamokra tagolódott. Az I.évfolyamban általános katonai, főként gyalogsági kiképzés folyt. A II.évfolyamban elvált a gyalogos, tüzér, műszaki és híradós, míg a III. évfolyamban a lovas kiképzésre került sor. Az egyes fegyvernemekbe való kiválasztást az akadémia parancsnokának javaslata alapján a honvédelmi miniszter határozta meg. Kiképzési és szolgálatvezetési szempontból az akadémia személyzetét és a hallgatókat zászlóaljakba ill. századokba szervezték.
Az 1938-as győri programmal meginduló nagyarányú haderő fejlesztés nyomán a képzési időt az előzetes csapatszolgálat elhagyásával, de a főiskola jelleget megőrizve 3 évre csökkentették (HM eln.9.oszt. 15550/1938.). 1939. II.tc. alapján október 1-től a két főcsoport különvált, az I.főcsoport a Ludovika nevet vitte tovább, a II. főcsoportból lett a Bolyai János Akadémia, a repülő tisztképzés önálló iskolába került Kassára. 1940-től azok kerülhettek be az akadémiára, akik az előzetes felvételi vizsgán megfeleltek, egyéves csapatszolgálatukat letöltötték, majd újabb eredményes felvételi vizsgát tettek. Ettől az évtől indultak a gyorsosztályok (páncéljárműves). 1942-ben a fokozott tiszthiány miatt a képzési időt 2 évre csökkentették, de azt az egyéves csapatszolgálat beszámításával továbbra is 3 évesnek tekintették.
A II.vh idején a korábban említetteken kívül gépkocsizó lövész, páncélos, kerékpáros, tábori tüzér, légvédelmi tüzér, gépkocsi- és fogatolt vonat tiszteket is képeztek, ehhez járult még 1944.januárjától a hegyi vadász tisztképzés. Az 1943/44-es tanévtől a képzés 2 évre csökkent. 1944. őszétől az akadémikusokat vidéki helyőrségekbe telepítették, ahol az erődítési munkáknál szakasz- és rajparancsnoki beosztást láttak el.1945. február végén Németországba települtek ki, Friedrichshafen, Bromberg, Bergen bei Celle, Drezda és Grossborn vidékére.
Parancsnokok:
5
Petrich András vk.szds 1809.március 12-1828.Lubbert János ezds 1848.szeptemberPetzelt József egy.t. 1848.december 12-1849.január 7.Móricz Sándor ezds 1872.július-1873.Edényi Lipót ezds 1873-1877.Péchy Ede tbk 1877-1880.Bassarabits Sándor ezds 1880-1881.Szabó József tbk 1881-1883.Szvetics József altbgy 1883.szeptember 21-1895.szeptemberCsesznák Benő ezds 1895-1899.Nyiry Sándor ezds 1899-1903.Vajna Albert tbk 1903-1905.Bartheldy István vk ezds 1905-1908.Braun József tbk 1908-1913.Siegler Konrád tbk 1913-1914.Papp-Váry Elemér alez 1914-1915.Bartha Lajos tbk 1915-1918.november 25.Stromfeld Aurél vk ezds 1918.november-1919.január 15.Kirchlehner Károly alez 1919.január 15-február 10.Binder Ferenc alez 1919.február 10-április 12.Kerekes József vk alez 1919.április12-május 11.Bartha László őrgy 1919.május 11-június 8.Balassa Béla ezds 1919.június 8-július 10.Binder Ferenc alez 1919.július 10-augusztus 25.Révy Kálmán vk alez 1919.augusztus 25-1925.június 30.Sipos Árpád tbk 1925.július 1-1928.október 1.Szinay Béla tbk 1928 október 1-1931.október 27.Jány Gusztáv vk ezds 1931 október 27-1936.augusztus 20.Szombathelyi Ferenc tbk 1936.augusztus 21-1938.szeptember 30.Farkas Ferenc tbk 1938.október 1-1943.augusztus 20.Sáska Elemér vk ezds 1943.augusztus 20-1944.október
6
Iratok
DOBOZSZÁM
IKTATOTT IRATOK ÉVSZÁM MEGJEGYZÉS
1. eln. 2-53.ált.85-445.
eln.5-306. kt. 2-194.
eln.75-352.kt. 40-151sgt. 1501.
1872.
1873.
1874.
2. eln.3-526 + sz.n.sgt. 39-2436.
kt. 5-452.sgt. 1600-2403.
1875.
1876.
3. eln. 11-743. 1877.
4. eln. 1-725 1878. 526-tól kt. és eln.
5. titkos, és kt. 1-510.sgt. 1902-2667.
1879.
6. kt. 2-350. 1880.
7. kt.256 - 523.sgt. 575-3367.titkos, 29 0-293.
sgt. 452-1994.kt. 15-659.
sgt. 91.
1880.
1881.
1882.
8. kt. 2-661.sgt. 769-1712.kt. 2-663.
sgt. 904-2583.
kt. 46-2910.sgt. 189-2206.
1883.
1884.
1885.
9. kt. 11-670.sgt. 126-2255.kt. 7-612.
sgt. 1159.
1886.
1887.
7
kt. 6-697.sgt. 2974.
1888.
10. kt.13-780.
kt. 8-697. (Pk.-ok, tanárok) sgt. 2214-2323.+sz.n.
1941. Akadémia pságAkad-ra vez.psz. tisztekNapi betegjelentésVegyes sz.n.Alantas ti.-i tanf. névsora
92. kt. 29-2170.sgt. 80-2035.Tüzéroszt. napiparancs 22-35
1942. Akadémia pságRendészeti + reggeli jelent.
93. Felvételi ügyek, dolgozatok 1942. Akadémia pság
94. Akadémia pságGépjárművez. vizsgaNapi betegjelentésAlk. megbeszélés + sz.n.
1942.
95. kt. 125-3079.sgt. 119-9006.
1943. Akadémia pságFelvételi dolgozatokSportorvosi vizsgaEgyéb okmányok
96. Akadémia pságNapi betegjelentés, sz.n.Reggeli jelentésVagyoni kim. aks.-rólGépjárműbaleset jelentés
1943.
97. 1943. Akadémia pságFoglalkozási tervek
13
kt. 623-1955.sgt. 1140-1866.lk. 9-284. 253-285.sz.n.
1944.
FegyvervizsgaÉvközi dolgozatokNévjegyzék
Lgv.aks ütegGyorsoszt. iratai
98.
15-85.kt. 5-10.biz. 11-82.
1944.
1945.
Akadémia pságFelvételi ügyekNapi betegjelentés
Névjegyzékek, veszteséglisták
99. Házi és szog.rendSzervi hat.L.A. sportegylet alapszab.Alaprajzok, öltözeti rendBeosztási táblák
é.n.
100. Tansegédlet, ikt. KönyvekHadtörténeti jegyzetek:olasz háborúnémet- francia háborúI.világháborúE-43/a SzabályzatJelentés a tanári könyvtár működéséről és a könyvek jegyzékeIdeigl.szervi hat.-ok a vdd. pság.-ok számáraLégi fényképészet, segédkönyv a II.főcsoport részéreTitkos segédletek lelt.könyveA térkép és a térképészet, Kogutovitz L. előadása
1796-1798.1870-1871.1914-1928.
1932.
1910-1921.
101. Oktatási tervezetek 1928-1929.1930-1931.
102. Oktatási tervezetek 1931-1932.1933-1934.
103. Oktatási tervezetek 1934-1935.1936-1937.
104. Oktatási tervezetek 1937-1938.1939-1940.
105. Oktatási tervezetek
Tantervek
1940-1941.1944-1945.1915-1917.
14
1920-1930.
106. Tantervek 1930-1934.
107. Tantervek 1930-1934.
108. Tantervek 1934.
109. Tantervek 1934.
110. Tantervek duplum töredék
111. Tanterv az alantas ti.-i tanf. számáraKiegészítő utasítás a tantervhez
Oktatási utasításHivatás és álláskötelmekTananyag a harcászathozTantervek /kp., pc., lov. tü. gyal./
A HM 1931. eln.1. oszt. 111.408. rendelete kettéválasztotta a Ludovika Akadémián a tisztképzést. A pécsi Zrínyi Miklós Akadémiát beolvasztották a Ludovika Akadémiába, ez lett a II. főcsoport magja. Ennek keretében folyt a műszaki-, folyamőr-, repülő-, híradó- valamint a vonatcsapathoz kerülő tisztek képzése. Ez a két rész hivatalosan 1939. októberében vált szét, és a II. főcsoport, mint Bolyai János Akadémia folytatta működését. Egyidejűleg kivált belőle a repülőtisztképzés, amelyet Kassára helyeztek át. Ugyanakkor a Ludovikáról ide került a csendőrképzés, de ez 1940-től ismét ott folyt. Ugyancsak visszakerült 1941-től a gépkocsizó és a fogatolt vonat osztályok kiképzése.
A tanítás 1931-1938 négy évfolyamban zajlott, amelyből egy év a megelőző csapatszolgálat. 1938. őszétől 3 évfolyamos a képzés, csapatszolgálat nélkül. Az 1943-44 tanévtől az oktatás 2 évre redukálódott. 1944 őszén, a ludovikásokhoz hasonlóan a bolyais akadémikusok is erődítési munkálatokon vettek részt, előbb Salgótarján, Radvány, majd Vác térségében. Az akadémia Jánosházára települt ki, 1945 januárjában hagyták el az országot és az Odera menti Wanderer táborba kerültek. Áprilisban gyalogmenetben délnek indultak és amerikai fogságba estek.1940-ben felállították az alantastiszti tanfolyamot, a továbbszolgálatot vállaló, és a hivatásos tisztikarba törekvő tartalékos tisztek részére. Létszámuk évente 50-100 fő volt.
Az Akadémiát Wittenberg közelébe telepítették ki 1945. tavaszán.
Parancsnokok:Zelenka Zoltán vk.ezds 1931-1934.jan.Stirling László ezds 1934.febr.1-1936.okt.1.Schindler Szilárd altbgy 1936-1940.nov.1.Schmoll Endre vk.ezds 1940-1941.máj.1.Nagy Gábor ezds 1941-1945.
Iratok
1. Akadémiai napiparancsok 1940-1941.
2. Akadémiai napiparancsok 1942-1943.
3. Akadémiai napiparancsokVegyes iratok
1941-1943. 1940-1944.
duplumok
61
Könyvek
1. I. évf.-ba pályázók tárgyalási jegyzőkönyve
1943.
2. Névszerinti állománykönyv 1939-1940.
3. Névszerinti állománykönyv 1940-1941.
4. Névszerinti állománykönyv 1941-1942.
5. Névszerinti állománykönyv 1942-1943.
62
V. 25.
M.KIR. HORTHY ISTVÁN REPÜLŐ AKADÉMIAKassa
1942-1943.
Az iskolát a kormányzó nyitotta meg 1939.november 5.-én az egykori cs. és kir. hadapródiskola épületében. A trianoni béke határozatai alapján Magyarország nem rendelkezhetett katonai repülőgépekkel. A repülőtisztek rejtett képzése az 1920-as évektől a Ludovika Akadémián folyt. Az önként jelentkező végzősökből kiválogatott akadémikusokat Szombathelyen képezték tovább néhány hónap alatt repülőgép vezetőkké. A Ludovika 1931-es kettéválasztásától képzésük a II.főcsoportnál folyt. A tanintézet a kormányzó neve alatt nyitotta meg kapuit, majd Horthy István repülőbalesete után (1942.nov.7.), vette fel az ő nevét.
1942-ben a képzést átalakították, az akadémikusok válogatás céljából 4 hónapig tartó előzetes repülőgép vezetői kiképzésen estek át, részben a Horthy Miklós Repülőalapnál, részben vidéki helyőrségekben. Az ezt lezáró vizsga után kezdhették meg tanulmányaikat, az első évet rendszerint Szombathelyen töltve. A második évtől szakosodtak (vadász, bombázó, távol-, közelfelderítő, szállító) és más-más helyőrségben folytatták tanulmányaikat.
1944. őszén Szentkirályszabadjára települtek át, majd a Berlin melletti Gattowba kerültek december 27.-én. Innen tovább menve Tangermündénél estek amerikai hadifogságba.
Parancsnokok:Illy Sándor rep.ezds 1939.szeptember 1-1941.október 1.Orosz Béla rep.alez 1941.október 1-1944.október 15.Kistelegdi Ernő rep.őrgy. 1944.október 16-tól
Iratok
1. Bánáthi Károly dicséreteKimutatás a végzett repülésekrőlTanulmányi jelentés az olasz rep. akadémiák megtekintéséről
1942. 1942-1943. 1943.jún.
2129/sgt.
63
V. 8.
ZRINYI MIKLÓS AKADÉMIAPécs
1928-1931.
Horthy Miklós 1928.július 28.-i legfelsőbb elhatározása és az 1929.január 25.-i minisztanácsi rendelet alapján állították fel. A „rejtés” időszakában, mint vámőrtisztképző akadémia szerepelt, valójában a Ludovika Akadémia mellett a másik tisztképző intézmény volt. Működését 1928. őszén kezdte meg egy évfolyammal, 100 fő akadémikussal, akiknek nagyobb részét a pécsi és budapesti reáliskolai nevelőintézetből, kisebb részét polgári középiskolából és tényleges szolgalatú karpaszományosokból vették fel. Az iskolában gyalogsági kiképzés folyt, a más fegyvernemhez törekvőket a II. évfolyam után a Ludovika Akadémiára helyezték át.
A HM eln.1.oszt. 111.408/1931. rendelete alapján feloszlatták, növendékeiket a Ludovika Akadémiára helyezték át.
9. Akadémiai napiparancsokÁllandó jellegű parancsokTiszti, altiszti, aks.-i pcs.-ok
1930-1931.
1929-1931.
10. Akadémiai parancsok 1928-1930.
64
11. Heti jelentések, kiképzési anyag, gyakorlatok
1930.II-1931.VIII.
12. 1. és 2. szd. irattára 1928-1931.
13. Osztályozási jegyzékek A-ZS
14. Oktatási tervezetek 1928-1930.
Könyvek
1. Évi jelentés 1928-1929.
2. Évi jelentés 1929-1930.
3. Évi jelentés 1930-1931.
4. Névszerinti állománykönyv 1928-1929.
5. Névszerinti állománykönyv 1928-1929.
6. Névszerinti állománykönyv 1929-1930.
7. Névszerinti állománykönyv 1929-1930.
8. Névszerinti állománykönyv 1930-1931.
9. Sgt. iktató 1929.X.-1930.
10. Sgt. tárgymutató 1929.X.-1930.
11. Levelező könyv 1929-1931. 1.szd.
12. Levelező könyv 1929-1931. 2.szd.
13. Levelező könyv 1930-1931. 3.szd.
14. Kihallgatási jegyzőkönyv 1929.V.-IX.
15. Kihallgatási jegyzőkönyv 1929-1930.
16. Kihallgatási jegyzőkönyv 1930-1931.
17. Felvételi vizsgajegyzőkönyv 1929.
18. Felvételi vizsgajegyzőkönyv 1930-1931.
19. Betegnyilvántartó 1929-1930. aks.
20. Gyengélkedő könyv 1930-1931. aks.
21. Megsemmisítő jkv. 1929-1930. T.
65
22. Levente-kör irod.oszt.jkv. 1929-1931.
23. Büntetési jkv. 1930-1931. tiszti
24. Létszámkimutatás 1928-1929. 1. szd.
25. Reggeli jelentés 3. szd.
26 Reggeli jelentés 1930-1931. zlj.
27. Reggeli jelentés
28. Osztálykönyv 1928-1929. A. oszt.
29. Minősítési táblák 1931. Tanári kar
30. Osztálykönyv 1928-1929. A. oszt.
31. Osztálykönyv 1928-1929. B. oszt.
32. Osztálykönyv 1928-1929. B. oszt.
33. Osztálykönyv 1928-1929. C. oszt.
34. Osztálykönyv 1928-1929. C. oszt.
35. Osztálykönyv 1929-1930. I. A. oszt.
36. Osztálykönyv 1929-1930. I. B. oszt.
37. Osztálykönyv 1929-1930. I. C. oszt.
38. Osztálykönyv 1929-1930. II. A. oszt.
39. Osztálykönyv 1929-1930. II. B. oszt.
40. Osztálykönyv 1929-1930. II. C. oszt.
41. Osztálykönyv 1930-1931. I. A. oszt.
42. Osztálykönyv 1930-1931. II. A. oszt. 1. szd.
43. Osztálykönyv 1930-1931. III. A. oszt.
44. Osztálylajstrom 1928-1929. I. A.
45. Osztálylajstrom 1928-1929. I. C..
46. Osztálylajstrom 1929-1930. I. A.
47. Osztálylajstrom 1929-1930. I. B.
48. Osztálylajstrom 1929-1930. I. C.
66
49. Osztálylajstrom 1929-1930. II. A.
50. Osztálylajstrom 1929-1930. II. B.
51. Osztálylajstrom 1929-1930. II. C.
52. Osztálylajstrom 1930-1931. I. A.
53. Osztálylajstrom 1930-1931. I. B.
54. Osztálylajstrom 1930-1931. I. C. 3.szd.
55. Osztálylajstrom 1930-1931. II. A.
56. Osztálylajstrom 1930-1931. II. B.
57. Osztálylajstrom 1930-1931. II. C. 3.szd.
58. Osztálylajstrom 1930-1931. III. B.
59. Osztálylajstrom 1930-1931. III. C. 3.szd.
60. Munkanapló 1928-1929.
61. Munkanapló 1929-1930. I. évf.
62. Munkanapló 1930-1931. M. csoport
63. Munkanapló 1930-1931. Ny. csoport
64. Munkanapló 1930-1931. V. csoport
65. Munkanapló 1929-1930. I. évf. Gy. csoport
66. Munkanapló 1929-1930. II. évf. Gy. csoport
67. Munkanapló 1930-1931. I. évf. Gy. csoport
68. Munkanapló 1930-1931. II. évf. Gy. csoport
69. Munkanapló 1930-1931. III. évf. Gy. csoport
70. Értekezleti jkv. 1930-1931. M. csoport
71. Értekezleti jkv. 1930-1931. Ny. csoport
72. Értekezleti jkv. 1930-1931. V. csoport
73. Értekezleti jkv. 1929-1930. Gy. csoport
74. Értekezleti jkv. 1930-1931. Gy. csoport
75. Főértekezleti jkv. 1928-1929.
76. Főértekezleti jkv. 1930-1931.
67
77. Értekezleti jkv. 1928-1929. V. csoport
78. Tanulmány csop.vez.ért. jkv. 1930-1931.
79. Házirend
80. Házirend
81. Házirend
82. Állandó pcs.-ok, igazg.rend.gyűjtője
83. Fontosabb pcs.-ok gyűjtője
84. Osztálylajstrom 1928-1929.
85. Névszerinti állománykönyv 1928-1929.
86. Névszerinti állománykönyv 1829-1930.
87. Névszerinti állománykönyv 1930-1931.
68
V. 7.
M.KIR. HADIAKADÉMIABudapest
1920-1945.
Kizárólag a vezérkar számára szolgáló szakiskola azon tisztek részére, akik a felsőbb tiszti tanfolyamot elvégezték, s itt a vezérkarban való szolgálathoz szükséges katonai tudományos és gyakorlati kiképzésben részesültek. A képzés két, majd három évig tartott.
Iratok
1. I. évf. A-C. oszt. hallgatóinak névsora II. évf. Órarend
Akadémiára beosztott tisztek névsora
1. sz. harcászati feladat a felvételi vizsgára pályázók részére
Szabályzatszerk. Biz. Elnöke, 5.sz. alk. megbeszélés ezredkeretben
Műszaki számvetések 8. fej..A Vasútépítés ált.B Vasúti berendezések építéseMűszaki számvetések 5. fej.A-C. Robbantás
Szabályzatismertetés
II. Harcászat., Védelem
I. Harcászat., Védelem
III. Összefoglaló alk. megbeszélés 1., 2., 7., 10.
III. Harcászat 4 előadás
Bp.-i tiszti szabályzatismertető tanf. 6. fhdgy. beszámoló jelentése az olasz és osztrák hds.-nél töltött vezényléséről
III. évf. harcászati dolgozatok, hadijátékHiradó vezetési gyak.Hadrendi példák. Vezetési irányelvek a szervezési és vált. kapcsolatban Tanár beosztása, tantervIrányelvek az alk. megb.-hez.
1./ 1941.SZU. elleni hadjárat 2./ A spanyol polgárháború
48.sz. akadémiai parancs
1939-1940.
1940.ápr.
1941-1942.
1941-1942.
1942.szept.18
22 fő
hiányzik az első 32 old.hiányzik az első 16 old.
áttéve a perszonáliába
4. II. évf. alk. megbeszélés.,Harcászati ut. dolgozatokVezetési gyakorlatZáróhadijátékHadművelet dolgozatok
I. évf. Harcászat alk. megb.
II. évf.
Támadás erődrendszere
1942-1943.
1943-1944.
1944-1945.
d.n.
70
V.17.
VÁMŐRTISZTKÉPZŐ TANFOLYAMPécs-Eger1928-1930.
Horthy Miklós legfelsőbb elhatározása alapján, és a HM eln.1.oszt. 1774/T-1929. számú rendeletével állították fel. Rejtett honvédségi szerv, nyíltan, mint vámőrtisztképző működött, valóságban a feladata a tisztikar alsóbb rendfokozataiban fennálló hiányok pótlása volt, a polgári főiskolát végzettek tényleges tisztekké való képzése útján. Tartama a közbeeső fél év csapatszolgálaton kívül a pécsi tanfolyamon egy, az egrin másfél év volt. Pécsre azok kerültek, akik már csapatnál egy évet szolgáltak, Egerbe pedig azok, akik még nem kaptak katonai kiképzést. A tanárokat a volt pécsi és egri szabályzatismertető tanfolyam oktatóiból és csapatoktól vezényelték át, akik eredeti szolgálatuk ellátása mellett oktattak.
A hallgatók fiktív vámőrségi kötelezőt írtak alá, de a valóságban a honvédséghez tartoztak. Ruházatuk vámőrségi legénységi egyenruha volt, karpaszomány viselésére jogosultak voltak.
Oktatásuk alatt gyakorlati téren az alosztálytiszt számára szükséges ismereteket kapták meg, elméleti kiképzésük során pedig azokat a katonai tárgyakat tanulták, amelyek alapján tovább képezhették magukat.
A két tanfolyam közül a pécsi 1928. december 10.-től, az egri 1929. januárjától működött. Ez év októberében egyesítették őket Egerben, majd 1930. március 30.-án feloszlatták (HM 1930.eln.1.oszt. 104.503.). Március 31-én a III. évfolyamot, 39 főt avatták hadnaggyá, az I. és II. évfolyam hallgatóit kihelyezték csapatokhoz, ahonnan eredményes vizsga letétele után a tényleges tisztikarba vették át őket, néhány növendék a Ludovika Akadémián folytathatta tanulmányait. 1934-ben a tanfolyamot végzett tisztek részére a Ludovika Akadémián ellenőrző vizsgát tartottak és a nem megfelelőket kitették a katonaállományú tisztek csoportjából. Akik bennmaradtak a csapattisztek között, egy főtiszti tanfolyamot kellett elvégezni.
Parancsnokok:Milassin (?) 1928.dec.-1929.okt. PécsKépes-Winkler Szilárd ezds 1929.jan.-1930.júl. Eger
Iratok
1. T. 0-95.
Kt. 1088-1199.
1928.nov.-1929.márc.
1928.nov.-1929.aug.
Pécs
Pécs
2. Kt. 1201-1343.
T. 0-83.
1929.szept.-dec.
1928.nov.-1929.ápr.
Eger
71
Kt. 1-83.
Kt. 188-307.
Kt. 501-584.
1929.jan.-okt.
1929.okt.-1930.júl.
1929.ápr.-szept.
3. Kt. 1344-1590. 1930.
4. Vegyes iratok 1928-1930.
Könyvek
1. Iktatókönyv T. 0-95. Kt. 1096-159.
1928-1930. Eger-Pécs
2. Számmutató Kt. 1929.
3. Iktatókönyv Kt. 1-307. 1928-1930. Eger
72
V/1.
K.U.K. KRIEGSSCHULEWien
1884-1914
1852-ben állították fel Bécsben. A képzés célja, hogy a vezérkar számára elméletileg és gyakorlatilag is jól képzett tiszteket adjon. Évente 150 tiszt (köztük 10 m.kir. honvéd- és 10 landwehr tiszt) nyert felvételt. A felvétel feltétele volt a 3 évi tiszti rendfokozatban eltöltött csapatszolgálat, nőtlenség, 28 évnél fiatalabb életkor, rendezett anyagi viszonyok, a szolgálati nyelven kívül legalább még egy, monarchiabeli nemzeti nyelv ismerete és a sikeres felvételi vizsga. Kétévi tanulás után három-négy éves csapatszolgálat következett. Ha mindezeket sikeresen teljesítette a tiszt, kérhette felvételét a vezérkarhoz.
A hadiiskola parancsnoka tábornok volt, parancsnokhelyettese vezérkari törzstiszt, a tanárok pedig vezérkari törzstisztek és századosok. Az iskola a közös hadügyminisztérium alá tartozott.
Iratok
1. Katonai földrajzi, stratégiai-taktikai, feladatok, hadijátékok
1884-1890.
2. Vegyes anyagok, térképek, vázlatok
1892-1893.
3. Hadszíntér leírások, fővezérségi szolgálat
1894-1897.
4. Katonai földrajzi, taktikai feladatok 1895-1898.
5. Taktikai dolgozatok 1898-1899.
6. Taktikai, katona földrajzi feladatok 1898-1899.
7. Taktikai feladatok 1899-1900.
8. Stratégiai dolgozatok, különböző hadjáratok leírása vázlatokkal
10. Stratégiai, katona földrajzi feladatok 1902-1904.
11. Hadjáratok leírásai 1903-1904.
12. Hadtápszolgálat, fegyverismeret, erődharcok
1905-1907.
73
13. OMM hadszervezete, hegyi átjárók, az utolsó száz év hadjáratai
1910-1912.
14. Taktikai feladatok, erődharcok, tüzérség
1909-1910.
15. Hadsereg szervezetek, utász szolgálat, közlekedés ismeret
1910-1911.
16. Tudósító szolgálat 1913-1914.
17. töredékek
74
V.10.
M .KIR. BOCSKAI ISTVÁN REÁLISKOLAI
NEVELŐINTÉZETBudapest
1923-1931.
Az 1921:XLI. ill. az 1922.évi X.tc. alapján működő rejtett katonai iskola. A budapesti Hidegkúti úti épületben 1896-tól k.u.k. Infanteriekadettschule volt elhelyezve, amely 1918-ban magyar katonai reáliskolává, 1922-től pedig reáliskolai nevelőintézetté alakult át. Ekkor vette fel a Bocskai nevet. 1931-ig, mint V-VIII. osztályos felső-reáliskola (bentlakásos fiúnevelő) működött. Ekkor feloszlatták, tanulóit Pécsre helyezték át. Az épületben pedig a műszaki akadémiát helyezték el, amely 1939-ig, mint a Ludovika Akadémia II. tanulmányi főcsoportja, utána pedig, mint Bolyai János Akadémia funkcionált.
Tanterve azonos volt a polgári reáliskolákkal, de ehhez járultak még az intézeti tárgyak. A növendékek létszáma 250-280 között mozgott évente. Tanulói felvételi nélkül kerülhettek be a Ludovikára.
Parancsnokok:Sehr Ferenc ezds 1919.februárGhyczy Gyula 1922-1923.Gulácsy József ezds 1923-1926.Lukács Béla ezds 1926-1931.
Az 1897:XXIII. tc. határozott a felállításáról. 1898 őszén indult egy évfolyammal, 100 növendékkel. Négy évfolyamos iskola volt, feladata az alantas tisztek képzése, elsősorban csapatszolgálatra, ugyanakkor olyan elméleti alapok lerakása, amelyen később magukat tovább képezhetik. Felvételi feltételek voltak: magyar állampolgárság, testi alkalmasság, négy középiskolai végzettség, 14-16 éves kor. Az iskola elvégzése után, mint hadapród tiszthelyettesek /1909-től zászlósok/ lettek a honvédséghez felavatva, de kérhették beosztásukat a közös hadsereg alakulataihoz is. A harmadik évfolyamot jó eredménnyel végzők felvételi vizsgával átléphettek a Ludovika Akadémiára. Az első avatás 1902.augusztus 20-án volt.
1914.november és 1916.júliusa között Pécsett működött az I. és a II. évfolyam, míg a III. és a IV. évfolyamot a Ludovikára helyezték át. 1916.szeptemberétől újra Nagyváradon folyt a képzés, ahonnan a III. és IV. éveseket 1919.május 3-16. a frontra vezényelték.
Parancsnokok:Major Miklós szds 1898-1907.Kamenszky Rezső őrgy 1907-1909.Ránffy Zsigmond őrgy 1909-1913.Miller Richárd őrgy 1913-1914.Petrás Miklós alez 1914.nov.-1916. (a pécsi iskola pk-a)Tóth Sándor alez 1916-1917.Adorján Ágoston alez 1917.
Iratok
1. Kimutatás az évf. hallgatókról
Avatási lajstrom
Rangsorozatilapok
1904-1908.
1916.VIII.18.
1917.VI.
Készült 1933-ban
28 db.
76
V.14.
M.KIR. GÁBOR ÁRON TÜZÉRSÉGI HADAPRÓDISKOLANagyvárad1941-1945.
1941 őszén, a 4020/1941. ME rendelettel állították fel. Öt évfolyamos iskola, amelyből az 1-4. évfolyam az 1934/XI. tc. szerint középiskola, a polgári gimnáziumi tanterv szerint, amely érettségi vizsgával zárult. Az 5. évfolyam pedig tisztán katonai elméleti és gyakorlati képzésből áll. A 4.évfolyam végén besorozták a hallgatókat a honvédséghez, mint önként jelentkező karpaszományosokat, és ekkor lehetett jelentkezni a Ludovika Akadémiára. Aki nem ment az Akadémiára, azt az 5.évfolyam elvégzése után zászlóssá, illetve hadapród őrmesterré avatták. 1941-ben két évfolyammal indult, mivel a reáliskolák 5. Osztályát elvégzettek a második évfolyamba léphettek be. 1944-ben az első 4 évfolyam 113 tagja érettségizett.
1944 őszén először a Dunántúlra telepítették az iskolát, 1945 januárjában Sümegről indultak Ausztriába. 1945 tavaszán Grossbornban, majd Friedrichshafenben voltak.
Parancsnokok:Paleta Géza ezds 1941-1944.Falk alez 1944.aug.(?)Szarka István ezds Kőszegen
Iratok
l. Rangsor I.-IV. évf.
Tervrajz, főépület, 3. emelet
Ht. tiszthelyettesek /lgv. tü. oszt./
II. évf. névsora
Minősített táblázatok
Személyi nyilvántartás
Névszerinti állománykönyv
1943-1944.
é. n.
1944.
1945.V.
1944.
1942.
1942.
Friedrichs-hafen Friedrichs-hafen
Dossziék
77
V.13.
M. KIR. HONVÉD HADAPRÓDISKOLAPécs
1907-1919.
Az 1897:XXIII.tc. alapján állították fel. 1898 őszén indult egy évfolyammal, 100 növendékkel. Négy évfolyamos iskola volt, feladata az alantas tisztek képzése, elsősorban csapatszolgálatra, ugyanakkor olyan elméleti alapok lerakása, amelyen később magukat tovább képezhetik. Felvételi feltételek voltak: magyar állampolgárság, testi alkalmasság, négy középiskolai végzettség, 14-16 éves kor. Az iskola elvégzése után, mint hadapród tiszthelyettesek /1909-től zászlósok/ lettek a honvédséghez felavatva, de kérhették beosztásukat a közös hadsereg alakulataihoz is. A harmadik évfolyamot jó eredménnyel végzők felvételi vizsgával átléphettek a Ludovika Akadémiára. Az első avatás 1902.augusztus 20-án volt.
Az 1904/1905 tanévtől kezdve fokozatosan horvát osztályokat állítottak fel, amelyekben a tanítás nyelve horvát volt, és a horvát ezredek részére képeztek zászlósokat ill. tiszteket.
1918.november 4-e, a szerb csapatok bevonulása után, mint Szigeti Országúti Állami Főreáliskola működött 1919.március 6-ig, amikor kiutasították őket. Előtte való nap kiosztották a bizonyítványokat, majd az iskola anyagának hátrahagyásával, a növendékek egy részét elbocsátották (közülük sokan csapatokhoz kerültek), kisebb részüket Hajmáskérre küldték, ahova a volt pozsonyi, nagyszebeni és kassai k.u.k. alreáliskola is települt. /Az idekerült iskolák maradványaiból szervezték meg a hajmáskéri katonai főreáliskolát, amely 1919. Január-1920.március 2. működött.)
1920. elején Győrbe települtek át a volt ágyúgyárba, győri katonai főreáliskola néven. Még ez év augusztusában Kismartonba költöztek át a volt k.u.k. főreáliskola épületébe. Itt telt el az 1920/21-es tanév. 1921. Augusztus 4-én ismét Győr következett, már, mint reáliskolai nevelőintézet 1921. évi XLI tc. alapján átszervezve, majd a következő év januárjában költöztek vissza Pécsre.
Parancsnokok:Sorsics Béla őrgy 1898-1903.Sypniewsky György szds 1903-1905.Nónay Dezső őrgy 1905-1911.Csermák Mihály alez 1911-1914.novemberPetrás Miklós alez 1914-1916.decemberRiffl Sándor alez 1916-1918.decemberSimon Miklós ny.áll. reáliskolai tanár 1918.december-1919.márciusKovács József alez 1919.október-1926.
78
Iratok
1. Napiparancs
Személyi okmányok
II. évf. c., d. oszt. névjegyzék, 2. dolgozat: a 30 éves háborúról
Rangsorozatilapok
Jelentés az iskola átköltözéséről Sopronba
1907.
1913.
1915.
1917.VI.26.
1919.V.-XI.
216-217.sz. 1916-ban a Ludovikán avatott évf. A-ZS.
IV.évf. 1-21. 62. sz
Könyvek
1. A pécsi hdp. isk. története 1898-1904.
79
V.13.
ZRÍNYI MIKLÓS REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZETPécs
1926-1943.
1907-1919 között: M.kir. hadapródiskola1936. M.kir. Zrínyi Miklós honvéd reáliskolai nevelőintézet1938-ban: M.kir. Zrínyi Miklós honvéd főreáliskola, 1939-ben: M.kir. Zrínyi Miklós főreáliskolai nevelőintézet 1941. M.kir. Zrínyi Miklós honvéd gyalogsági hadapródiskola1944. Egyesített honvéd gyalogsági hadapródiskola
Az 1921/XLI.tc., illetve az 1922/X.tc. alapján felállított rejtett katonai középiskola. Jellege: középiskolai fiúinternátus katonatisztek, állami és más köztisztviselők gyermekei részére. 1922-1928 között I.- VIII. osztályos főreáliskolaként működött. 1928-1931 között fokozatosan leépítették. ( A Zrínyi Miklós Akadémia felállításával kapcsolatban) 1931-től újra I.- VIII. évfolyamos intézet, majd az 1938-as átszervezéstől 1942-ig IV.- VIII. évfolyamos főreáliskola. Az 1942/43-as tanévtől hadapródiskolaként működött. 1944. szeptemberben összevonták a soproni hadapródiskolával és Egyesített gyalogsági hadapródiskola néven együtt telepítették ki Ausztriába.
Parancsnokok:Kovács József alez 1919-1926.Beksics Olivér alez 1926-1931.Péchy Kálmán ezds 1931-1936.Csatáry József ezds 1936-1938.Báró Ernő ezds 1938-1940.Magyar Pál ezds 1941.január 3-1942.augusztus1.Kövesy Béla ezds 1942-1944.Sályi Géza ezds 1944-szeptemberétől
3. Római kath. lelkészi hivatal irattára 1922-1943.
Könyvek
1. Névszerinti állománykönyv kivonat 1927-1928.
1/a. Névszerinti állománykönyv kivonat 1931-1932.
2. Névszerinti állománykönyv kivonat 1932-1933.
3. Névszerinti állománykönyv kivonat 1932-1933.
4. Névszerinti állománykönyv kivonat 1935-1936.
5. Névszerinti állománykönyv kivonat 1936-1937.
6. Névszerinti állománykönyv kivonat 1936-1937.
7. Fizetéses helyre pályázók 1938. I-IV. évf.
8. Fizetéses helyre pályázók 1939. I-IV. évf.
9. VIII. évf. névsora 1938.
10. VIII. évf. névsora 1939.
11. VIII. évf. névsora
12. Névszerinti állománykönyv 1940-1941.
13. Iskolai értesítő 1931-1932.
14. Névszerinti állománykönyv 1930-1931.
15. Névszerinti állománykönyv 1933-1934.
16. L.A: beosztott növendékek állománykönyve
1935-1936.
81
M.KIR. "GÖRGEY ARTHÚR" HONVÉD MŰSZAKI HADAPRÓDISKOLA
Budapest1943-1944.
1941 őszén állították fel, műszaki, híradó, folyamőr valamint repülő tisztek képzésére. Helyileg a Bolyai Akadémián volt elhelyezve. A repülőtisztképzés a következő évben megszűnt, a növendékek más hadapródiskolákba kerültek át.
Iratok
1. II. évf. tavaszi-nyári kiképzés menete
Hadapródiskola tört.
Nevelőoktatási irányelvek
Felvételi dokumentumok
III. évf. növendékeinek névsora
1943-1944.
1943-1944.
82
V. 21.
M. KIR. "CSABA KIRÁLYFI" GYORSFEGYVERNEMI HADAPRÓDISKOLA
Marosvásárhely1941-1945.
1941. októberében állították fel HM-rendelet alapján I.-V. évfolyamos iskolaként. A IV.évfolyam végén érettségi vizsgát tettek a hallgatók, majd egyéves csapatszolgálat után zászlósi kinevezést kaphattak, illetve a jó előmenetelű hallgatók az akadémiára kérhették felvételüket. 1944-ben 93 fő érettségizett az iskolán.
Iratok
1.d. Emlékkönyv
Tájékoztató a nevelési elvekről
Keresztes Zoltán növendékre von. Iratok
Hadapródiskolai érettségi bizonyítvány
Tanulmányi értesítő
Gépjárműszerkezettan jegyzet
Gjm. és hk. tipusok elemzése
Altorjay Vilmos növendékre von. Iratok
Tisztikarra von. iratok, fényképek
Isk.psági parancsok
Csapat pság parancsok
1942.
1944-1945.
1941-1944.
1941-1944.
1945.
1945.
2.d. Fényképek1 db hanglemez
83
V.12.
M.KIR. RÁKÓCZI FERENC REÁLISKOLASopron
1898-1944.
1922. Rákóczi Ferenc reáliskolai nevelőintézet1936. Rákóczi Ferenc honvéd nevelőintézet1938. Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskola1941. Rákóczi Ferenc honvéd gyalogsági hadapródiskola1944.szept. Egyesített honvéd gyalogsági hadapródiskola
Az 1897.évi XXIII.tc-kel állították fel. Működését 1898-ban kezdte meg, mint a Ludovika Akadémia előkészítő iskolája, egy évfolyammal és 50 növendékkel. Három éves iskola volt, olyan 14-16 éves ifjak részére, akik valamely gimnázium reálszakát vagy a polgári iskola négy osztályát végezték. A harmadik évfolyam után a jelesen és jól végzett hallgatók a Ludovika Akadémiára mehettek, az elégségesen végzettek pedig valamelyik hadapródiskola IV.évfolyamába, ahonnan mint hadapród tiszthelyettesek lettek felavatva.
1919-ben felszerelésük egy részét Győrbe szállították, 1921. augusztus 10.-1922.szeptember 9.-ig Jutason voltak, Sopron helyzetének eldöntéséig. 1920-1928. mint négy évfolyamos alreáliskola működött, 1928-1931. fokozatosan főreáliskolává fejlesztették 8 évfolyammal. 1931-től főreáliskola IV-VIII.évfolyammal. 1941-től a 4020/ME rendelet alapján, mint gyalogsági hadapródiskola működött egészen 1944. szeptemberéig. Ekkor került ide a pécsi Zrínyi Miklós hadapródiskola, és mint egyesített gyalogsági hadapródiskola települt ki Ausztriába.Kitelepülési helyei: Wandern /Frankfurt am Odera mellett/ 1944.december 8.-tól
Wetzlar ill. Butzbach, Büdingen és ÉgerWetzlarban az iskola a vele egy épületben levő német Fahnenjunkersschule VIII.der. Inf. parancsnokának Kiethe ezredesnek volt alárendelve, aki harcba akarta vetni őket. 1945.március 27-május 2.-ig menetben Angersdorfig /Bajorország, Eggenfeldi járás, 700 km/ jutottak, ahol amerikai fogságba estek. Indulási létszámuk 52 tiszt /106 családtag/, 45 tiszthelyettes, kb. 600 növendék, 159 legénység volt. Megérkezett 19 tiszt /11 családtag/, 35 tiszthelyettes, 214 növendék, 89 legénység.
1945. április 30.-án volt az első zászlósi avatásuk /114 fő/, akik csapattesteikhez indultak május 1.-én. 1945. október 1.-től a pockingi táborban voltak elhelyezve, majd innen 8.-án haza irányították őket.
Parancsnokok ill. igazgatók:Liszkay József őrgy 1898-1906.májusWeeber Ede őrgy 1906.május-1912.augusztusReményi Ferenc alez 1912-1914.augusztus 3.Bozó Pál őrgy 1914.augusztus3-szeptember 19.Palotás Fausztin alez 1914.szeptember 19-1915.augusztus 1.Reményi Ferenc ezds 1915.augusztus 1-1916.augusztus 1.Dolhof Henrik alez 1916.augusztus2-1918.november 24.Kovács Antal őrgy 1918.november 24-1919.március 12.Kiss Béla őrgy 1919.március 12-24.Dombi Lajos őrgy 1919.március 24-április 8.Kiss Béla ezds 1919.április 8-1920.április 3.Kisfaludy Péter Elemér 1920.április 3-1920.október Gulácsy József ezds 1920.október-1922.augusztus 8.Ugray 1922.augusztus 8-1924.július 5.
84
Szegheő Béla ezds 1924.július 5-1927.augusztusBáthori Szüts Sándor ezds 1927.augusztus-1932.Mérey László ezds 1932-1935.júliusRöder Jenő ezds 1935.július-1938.novemberSillay Jenő ezds 1938-1941.Pápay Imre ezdsSályi Géza ezds 1944.szeptember 15-1945.október
Iratok
1. Intézeti rendelkezések, vegyes iratok
Szülői nyilatkozatok
Anyakönyvi lapok
Kiképzési irányelvek
1207/sgt.
481, 483/sgt.
Isk. pk.-i dicséret Oszkó K. részére
1921-1922.
1923-1928.
1930-1941.
1930-1931.
1936.
1937.
1933.
Jutason
A-ZS.
Díszoklevél
Könyvek
1. Iskolaparancsnoksági parancs 1898.X.
2. Iskolaparancsnoksági parancs 1899.
3. Iskolaparancsnoksági parancs 1900.
4. Iskolaparancsnoksági parancs 1901.
5. Iskolaparancsnoksági parancs 1902.
6. Iskolaparancsnoksági parancs 1903.
7. Iskolaparancsnoksági parancs 1904.
8. Iskolaparancsnoksági parancs 1905.
9. Iskolaparancsnoksági parancs 1906.
10. Iskolaparancsnoksági parancs 1907.
11. Iskolaparancsnoksági parancs 1908.
85
12. Iskolaparancsnoksági parancs 1909.
13. Iskolaparancsnoksági parancs 1910.
14. Iskolaparancsnoksági parancs 1911.
15. Iskolaparancsnoksági parancs 1912.
16. Iskolaparancsnoksági parancs 1913.
17. Iskolaparancsnoksági parancs 1914.
18. Iskolaparancsnoksági parancs 1915.
19. Iskolaparancsnoksági parancs 1916.
20. Iskolaparancsnoksági parancs 1917.
21. Iskolaparancsnoksági parancs 1918.
22. Iskolaparancsnoksági parancs 1919.
23. Iskolaparancsnoksági parancs 1921.
24. Iskolaparancsnoksági parancs 1922-1924.
25. Igazgatói rendelkezések 1924-1925. Rákóczi Ferenc
26. Igazgatói rendelkezések 1925-1926.
27. Igazgatói rendelkezések 1926-1927.
28. Igazgatói rendelkezések 1927-1928.
29. Igazgatói rendelkezések 1928-1929.
30. Igazgatói rendelkezések 1929-1930.
31. Igazgatói rendelkezések 1930-1931.
32. Igazgatói rendelkezések 1931-1932.
33. Intézeti napiparancs 1932-1933.
34. Intézeti napiparancs 1933-1934.
35. Intézeti napiparancs 1934-1935.
36. Intézeti napiparancs 1935-1936.
37. Intézeti napiparancs 1936-1937.
38. Intézeti napiparancs 1937-1938.
39. Intézeti napiparancs 1938-1939.
86
40. Intézeti napiparancs 1939-1940.
41. Intézeti napiparancs 1940-1941.
42. Intézeti napiparancs 1941-1942.
43. Iskolaparancsok 1942.VIII.-1943.VII.
44. Iskolaparancsok 1943.III.-VIII.
45. Iskolaparancsok 1943.IX.-1944.III.
46. Iskolaparancsok 1944.III.-VIII.
47. Székesfehérvári V. honv.ker.pság pcs.-ai
1908.
48. Tárgyalási jegyzőkönyv 1916.III. Étkezési bizottság
49. Fizetéses helyre pályázók 1939-1940.
50. Államköltséges helyre pályázók 1938-1939.
51. Fizetéses helyre pályázók 1937-1938.
52. Tanárjelentés 1932-1933. Minősítési lapok
53. VII. évf. névsora 1932.aug. Lud.A. I.évf.-ba helyezettek
54. VIII. évf. névsora 1933.júl. Lud.A. I.évf.-ba helyezettek
55. Névszerinti állománykönyv 1934-1935. Tanárok, tisztv. aks.-ok, egyéb
56. Névszerinti állománykönyv 1935-1936. Tanárok, tisztv. aks.-ok, egyéb
57. Névszerinti állománykönyv 1936-1937. Tanárok, tisztv. aks.-ok, egyéb
58. VIII. évf. névsora 1938.IX. Lud.A.-ba áthelyezettek
60. Névszerinti állománykönyv 1940-1941. Tanárok, tisztv., aks.-ok, egyéb
87
V.2.
K.U.K. MILITÄR-UNTER-REALSCHULEGüns
1874-1918.
Kőszegen 1856-tól találunk katonai iskolát, akkor helyezték ide Pozsonyból a katonai felső nevelőintézetet, amely 1874-ig működött itt. 1874-ben a Wurmb-féle reform alapján alreáliskolává alakították át. Négy évfolyamos volt, 10-13 éves, négy elemit végzett ifjak részére. Feladata volt utánpótlásról gondoskodni a Mährisch - Weisskirchen-i főreáliskola részére, ahonnan viszont a bécsi Műszaki Akadémiára mehettek a növendékek. Főreálba csak kiváló eredménnyel juthattak a tanulók, kis részük a fiumei tengerészeti akadémiára, nagyobb hányaduk a hadapródiskolákba mehetett. Létszámuk 200 fő volt, évfolyamonként 50-50.
1918. október végén átalakult magyar katonai reáliskolává. Ekkor a meglevő 252 főnyi növendékből 199 volt magyar állampolgár, 29 horvát, 22 osztrák tanuló. A tanári kar idegen honos része elhagyta az iskolát. 1919. októberében ide érkezett a nagykanizsai alreáliskola, amellyel egyideig párhuzamosan működött, majd 1920-ban összevonták a két iskolát. 1921-ben átalakult reáliskolai nevelőintézetté, és felvette a Hunyadi Mátyás nevet.
Parancsnokok:Schuppler József őrgy 1874-1875.Iwanski Károly őrgy 1875-1880.Seitz Jaroslaw szds 1880-1888.Schuppler Henrik szds 1888-1900.Gerbert Károly őrgy 1900-1905.Jerzabek Ferdinánd őrgy 1905-1916.Schöner Odilo alez 1918-1919.augusztusDrach (?) alez 1919.augusztus-októberGleim Hugó ezds 1919.október-1922.
Könyvek
1. Standes Liste 1874-187 Névsor /tanárok, növendékek/
2. Standes Liste 1875-1876. Névsor /tanárok, növendékek/
3. Standes Liste 1876-1877. Névsor /tanárok, növendékek/
4. Standes Liste 1877-1878. Névsor /tanárok, növendékek/
5. Standes Liste 1878-1879. Névsor /tanárok, növendékek/
6. Standes Liste 1879-1880. Névsor /tanárok, növendékek/
88
7. Standes Liste 1880-1881. Névsor /tanárok, növendékek/
8. Standes Liste 1881-1882. Névsor /tanárok, növendékek/
9. Standes Liste 1882-1883. Névsor /tanárok, növendékek/
10. Standes Liste 1883-1884. Névsor /tanárok, növendékek/
11. Standes Liste 1884-1885. Névsor /tanárok, növendékek/
12. Standes Liste 1885-1886. Névsor /tanárok, növendékek/
13. Standes Liste 1886-1887. Névsor /tanárok, növendékek/
14. Standes Liste 1887-1888. Névsor /tanárok, növendékek/
15. Standes Liste 1888-1889. Névsor /tanárok, növendékek/
16. Standes Liste 1889-1890. Névsor /tanárok, növendékek/
17. Standes Liste 1890-1891. Névsor /tanárok, növendékek/
18. Namentliches-Standes-Buch 1891-1892.
19. Namentliches-Standes-Buch 1892-1893.
20. Namentliches-Standes-Buch 1893-1894.
21. Namentliches-Standes-Buch 1894-1895.
22. Namentliches-Standes-Buch 1895-1896.
23. Namentliches-Standes-Buch 1896-1897.
24. Namentliches-Standes-Buch 1897-1898.
25. Namentliches-Standes-Buch 1898-1899.
26. Namentliches-Standes-Buch 1899-1900.
27. Namentliches-Standes-Buch 1900-1901.
28. Namentliches-Standes-Buch 1901-1902.
89
29. Namentliches-Standes-Buch 1902-1903.
30. Namentliches-Standes-Buch 1903-1904.
31. Namentliches-Standes-Buch 1904-1905.
32. Namentliches-Standes-Buch 1915-1916.
33. Namentliches-Standes-Buch 1916-1917.
34. Namentliches-Standes-Buch 1917-1918.
35. Klassifications Liste 1875-1876. Osztályozási jegyzőkönyvek
36. Klassifications Liste 1816-1877.
37. Klassifications Liste 1877-1878.
38. Klassifications Liste 1878-1879.
39. Klassifications Liste 1879-1880.
40. Klassifications Liste 1880-1881.
41. Klassifications Liste 1881-1882.
42. Klassifications Liste 1882-1883.
43. Klassifications Liste 1883-1884.
44. Klassifications Liste 1884-1885.
45. Klassifications Liste 1885-1886.
46. Klassifications Liste 1886-1887.
47. Klassifications Liste 1887-1888.
48. Klassifications Liste 1888-1889.
49. Klassifications Liste 1889-1890.
50. Klassifications Liste 1890-1891.
51. Klassifications Liste 1891-1892.
52. Klassifications Liste 1892-1893.
53. Klassifications Liste 1893-1894.
54. Klassifications Liste 1894-1895.
55. Klassifications Liste 1895-1896.
90
56. Klassifications Liste 1896-1897.
57. Klassifications Liste 1897-1898.
58. Klassifications Liste 1899-1900.
91
V.11.
M.KIR. HUNYADI MÁTYÁS REÁLISKOLAI NEVELŐINTÉZETKőszeg
1932-1943.
1936. Hunyadi Mátyás reáliskolai nevelőintézet1939. Hunyadi Mátyás alreáliskola1941. Hunyadi Mátyás középiskolai nevelőintézet
Az 1921.évi XLI. és a 1922. évi X.tc. alapján felállított rejtett katonai középiskola. Elődjének a kőszegi k.u.k. Unterrealschule tekinthető. 1921-1931. négy alsó tagozattal működött, mint bentlakásos intézet. Tanterve megegyezett az állami reáliskolák tanmenetével. Növendékei a felső tagozatos katonai középiskolákban folytathatták tanulmányaikat. 1932-1937-ig I-VIII. évfolyama volt. 1933-ban tartottak itt először érettségi vizsgát. Tanulói felvételi vizsga nélkül kerülhettek be a Ludovika Akadémiára. Az 1938/1939-es tanévtől kezdve fokozatosan leépítették a felső osztályokat és visszaszervezték I-IV. évfolyamos alreáliskolává. 1941-ben, amikor a reáliskolákat hadapródiskolákká alakítják, a kőszegi megmarad középiskolai nevelőintézetnek, jóléti jelleggel, katonatisztek gyermekei számára. A növendékek száma 260-360 között mozgott évente az 1921-1944. időszakban. 1945 tavaszán az ausztriai Éger környékére települtek ki.
Parancsnokok:Gleim Hugó alez 1919.október-1922.Gulácsy József ezds 1922-1923.szeptemberLázár Domokos 1923.szeptember-1927.novemberNémeth József (később vőrgy) 1927-1930.augusztus 1.Képes Winkler (Harjai) Szilárd ezds 1930-1935.Berkovich Brunó ezds 1935-1938.Finta József ezds 1938-1942.augusztus 1.Máthé Ödön ezds 1942-től
Iratok
1. Házirend
Anyakönyvi lapok
VI. évf. térképe
VIII. évf. névsora
VIII. évf. névsora
Névszerinti állománykönyv
Névszerinti állománykönyv
Névszerinti állománykönyv
VIII. évf. névsora
é.n.
1938-1943.
1934-1935.
1938-1939.
1932-1933.
1935-1936.
1936-1937.
1940-1941.
1941-1942.
92
V.22.
KATONAI NÖVENDÉKEK ISKOLÁJASzeged
1919.július – október
A szegedi ellenforradalmi hadseregbe jelentkezők, illetve a volt katonai iskolák szétszéledt hallgatói részére felállított átmeneti iskola volt. Először a Mars laktanyában, majd a Kálvária utcai internátusban helyezték el kb. 80-100 növendékkel. Oktatás nem folyt, éppen csak elkezdték az igazolási eljárások lefolytatását, amikor a HM 31.osztálya szeptemberben a 179.508/eln. Rendelettel meghagyta, hogy a növendékek vonuljanak be Hajmáskérre vagy eredeti iskolájukhoz.
Parancsnok:Vogel Ákos alez.
Névsorok, pénzkiutalás, igazoló eljárás lefolytatása, stb.
júl.-okt.
93
V.16.
M.KIR. KINIZSI PÁL HONVÉD ALTISZTKÉPZŐ
ÉS NEVELŐ INTÉZETÖrkény, Veszprém - Jutas
1925-1942.
1934-től M.kir. Kinizsi Pál csapat-altisztképző iskola
1924-ben állították fel a HM eln.9.oszt. 9145 számú rendelettel. Négy évfolyamos, teljes ellátást nyújtó, díjmentes alsó fokú katonai iskola a hivatásos altisztek képzésére. 1925 és 1934 között olyan 15-17 éves fiúkat vettek fel, akik vagy az elemi 6.osztályát, vagy valamely középiskola 1. Osztályát legalább elégséges eredménnyel elvégezték és a felvételi vizsgán megfeleltek. A polgári tárgyaknál a cél a 4 polgári iskola végzettségének megfelelő képzés biztosítása volt. Az oktatás az első évfolyamban gyalogsági képzést adott, utána történt a fegyvernemi elosztás. Elvégzése után, mint vf. (végleg felvett) altisztek kerültek a csapatokhoz. A két rangelső, szakaszvezető, a jeles és a jó eredménnyel végzettek tizedesi, a többiek őrvezetői rangot kaptak. 12 éves szolgálati viszonyt kellet vállalniuk, amelynek letöltése után esetleg a katonai közigazgatásban szolgáló tisztviselők lehettek.
1931-1934 között folyt az átszervezése, és 1934-től csapat-altisztképző iskolává alakult át. Ettől kezdve 1942-ig kétéves iskola a már néhány évet szolgált, 24-26 éves kiváló csapattisztesek számára, akiket ezután vettek fel a hivatásos altiszti karba. A polgári tárgyak esetében most már csak a polgári iskola 1-2 osztályának tananyagát tanították. A katonai oktatás célja az altiszti kar színvonalának emelése, az összhang megteremtése a fegyvernemek és a szolgálati ágak között. A kiképzés fegyvernemek szerint történt. A hallgatók megmaradtak eredeti csapattestük állományában és oda is tértek vissza. A légierő kivételével az összes fegyvernem részére képzett altiszteket.
1942-től a képzés egy évre rövidült, a hallgatók létszámát ezerre emelték, ebben azonban a hivatásos állományba már felvettek is szerepeltek. A tüzérek képzése 1941-től Hajmáskéren folyt. 1943-tól ide szervezték a repülő tiszthelyetteseket képző repülőszázadot is.
1850-ben, a Sopronban lakó Zahradnikné, Bolza Matild indított gyűjtést, hogy egy intézetet állítsanak fel a tiszti árva lányok részére. Elsősorban a tisztikar tagjaitól várnak adományokat, de az összeg nehezen jön össze. Házat csak 1870-ben tudnak venni, addig 1855-től az Orsolyák zárdájában neveltetnek először 12 majd 1865-ben már 24 leányt. 1870-től indult az oktatás 7 osztállyal és 16 növendékkel) 2 elemi, 2 polgári, 3 tanítóképző osztály). A nevelés időtartama 10 év volt, és 8-10 éves kortól vettek fel a diákokat. 1872-től fizetéses növendékeket is pályázhattak ill. csak a tanításra bejárók is.
Az intézet 1877-ben átkerült a cs. és kir. Hadügyminisztérium hatáskörébe. Ekkor átszervezték a tanítás rendszerét: Az oktatás német nyelven folyt. Az osztrák rendszerű 5 osztályos elemi iskola anyagát 3 év alatt tanították meg. Innen a lányok a Bécs melletti Hermalsba mehettek polgári iskolába, vagy tanítóképzőbe. Feladata, hogy nevelőnőket képezzen a főúri családok részére.
Az 1911/12-es oktatási évben tíz éves kortól vesznek fel lányokat, mint 4 osztályos polgári iskola. 1918-ban a cseh, lengyel, horvát és osztrák növendékeket hazaküldik, a magyar nyelv oktatását heti 1 óráról 7-re emelik fel. 1920-tól az osztrák tanítók is elmennek, felszerelésüket Győrbe és Egerbe szállítják át. Az épületbe antant misszió költözik be.
1922. februárjában indul újra az oktatás 62 növendékkel. Célja a házi- és kézműipari végzettség elérése lett, majd 1924-től három évfolyamos ipariskolává szervezték át. 1931-ben újra megindult a polgári iskolai oktatás. 1934/35-től felsőbb irodai szaktanfolyam indult az ipariskola III. ill. a leánygimnázium VIII. osztályát végzett tanulók számára. 1938-tól pedig egy gimnáziumi, négy polgári iskolai, egy líceumi és két ipariskolai osztálya volt. Létszáma a negyvenes években 100-120 növendék.
Igazgatók:Mingazzi Mária 1870-1893.Weihs Ida 1894.Gintowt Mária 1895-1919.Teimer Ilona 1919-1921.Watzesch Janka 1921-1937.Dr.Jenny Ilona 1937-től
96
Iratok
1. Előléptetési beadvány
Állománykönyv
Állománykönyv
Napi és órarend
Osztályozási kivonat
Állománykönyv
Negyedévi és sportorvosi jelentés
1929.
1933-1934.
1936-1937.
1937-1939.
1937.
1940-1941.
1940-1941.
2 db
97
V.18.
M.KIR. HONVÉD GYALOGSÁGI TÁBOR ÉS LŐISKOLAVárpalota
1930-1945.
Iratok
1. Vendégkönyv
Az iskola története /tanfolyamok, tanárok, gyakorlatok/
1930-1942.
1942-1945.
Egy könyvben. Az iskolára vonatkozó zsold- és névjegyzéke-ket, pü. elszámolásokat, névsorokat, lásd. III. hdt. iratainál
98
V.3.
K.U.K. OBERERZIEHUNGSHAUSKaschau
1870-1871.
Az 1874-es Wurmb - féle reform alapján k.u.k. Infanteriekadettenschule - vá alakították át./Lásd: V.23. fondot/
Iratanyaga: egy osztályozási lajstrom
99
V. 23.
K.U.K. INFANTERIEKADETTENSCHULEKaschau
1906-1910.
1874-ben alapították, négy éves képzésű iskola volt. Főleg az alreáliskolákból kerültek ide növendékek, amelynek elvégzése után hadapród tiszthelyettesi rendfokozattal a csapatokhoz osztották be őket.
Iratanyaga: Farkas Ferenc növendék bizonyítványai.
100
V. 4.
K.U.K. INFANTERIEKADETTENSCHULETemesvár
1902-1917.
1869-ben állították fel két évfolyammal. 1875-ben szervezték át négy évfolyamú iskolává. A szerb offenzíva miatt 1915. októberétől 1916. júliusig egyes évfolyamait áthelyezték Budapestre, Kassára és Marburgba. 1916. júliusban indult újra Temesváron. Októbertől befogadta a nagyszebeni hadapródiskolát is.
Parancsnokok:Mierka, Carl hptmann 1880.Stingl, Gustav hptmann 1881-1889.Thuránszky Péter őrgy 1890-1895.Kestranek, Paul major 1896-1898.Amon, Andreas 1899-1902.Schafffer, Jozef hptmann 1902-1907.Sztrókay Lajos őrgy 1907-1913.Glanz, Friedrich major 1913-1914.Hajdú Mihály szds (mb) 1916.Miklas, Michael oberltn 1916.
Iratanyaga: mindössze az iskola története 1902-1917 között, valamint néhány irat 1916- évből.
101
V/19.
OKTATÁSI SEGÉDLETEK
A különböző tiszti iskolák és tanfolyamok oktatási segédleteit magában foglaló gyűjtemény két részre tagolódik: elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti részben tantárgyak, dolgozatok, vizsgaanyagok, szabályzatok és utasítások, a gyakorlati részben hadgyakorlatok, hadijátékok, alkalmazó megbeszélések iratai vannak.
1. Elméleti ismeretek:alapfok: fizika, kémia, földrajz,
számtan, történelem, testnevelés, újonckiképzés, pedagógia gyalogsági ismeretek tereptan katonai egészségügy,
öltözék gázharc és gázvédelem tüzér- és lőismeretek
2. középfok: hiradóismeretek katonai műszaki ismeretek
3. felsőfok: hadtörténelem
4. harcászat és hadseregszervezés
5. hadműveleti dolgozatok hadbiztosi ismeretek katonai irálytan és
gazdászati ismeretek közigazgaságtan jogi ismeretek és