Az idei április-május két különlegesen érdekes Metropolitan-matinét ho- zott: elõbb Mozart Cosi fan tutte, majd Rossini La Cenerentola címû operáját láthattuk az immár meg- szokott filmszínházban. Lassan hozzászokunk, hogy moziban nézzük az operákat, ahol sokkal jobb látni az elõadásokat, mint- ha az operában lennénk. Az emberek nem ugrál- nak fel elõttem, hogy ütõ- dött módon, állva ünnepel- jék az énekeseket. Mind- egyik elõadás elõtt és alatt szakértõk ismertetik az opera meséjét, és a szerep- lõket is bemutatják a né- zõknek. Az akusztika kivá- ló, míg a vászon hatalmas, minden kis mozdulat, mo- soly vagy bármilyen más emóció jól észlelhetõ az ar- cokon. Az operaházban lát- csõ szükséges, itt erre nincs szükség. Mozart Cosi fan tutte – Mind így csinálják – címû vígoperáját Renée Fleming kommentárjai kí- sérték; az amerikai szu- perszoprán, mint ahogy már máskor láttuk, ezúttal is nagyszerûen látta el fel- adatát. A szereposztásban a számomra Chicagóból ismert Susanna Phillips Fiordiligi, míg Matthew Polenzani Ferrando szere- pét énekelte, de láttuk már a Lyricben Danielle de Niese-t is, aki Despina szerepében komédiázott, és énekelt remekül. Az eredeti operában Despina szerepét Rosiná- ra változtatták a Magyar Királyi, majd késõbb a Ma- gyar Állami Operában. Despina könnyen félrema- gyarázható név, fõképpen a kamaszkorban lévõ fiata- lok számára. A Rosina bé- késebb név, azért használ- ták a magyar operákban. A chicagói Ryan Center- ben képzett fiatal ameri- kai tenort, Matthew Polenzanit 2011-ben, a Lyric Operában, Offen- bach Hoffmann meséi cí- mû operájában láttuk elõ- ször, és ma már a legnép- szerûbb tenorok egyike a világon. Egy évvel késõbb Massenet Werther címû operájában a fõszerepet énekelte. Az elõadás a modern rendezés miatt váltotta ki a szokatlanul éles kritiká- mat. Polenzani egyébként remekül énekelt, de a do- bozokkal telerakott szín- pad nem nyújtott szá- momra semmiféle mûvé- szi látványt. Susanna Phillips mûködésével kap- csolatban a legutóbbi Met- beszámolómban írtam, amikor Musetta szerepé- ben aratott hatalmas si- kert Puccini Bohémélet cí- mû operájában. Rajtuk kívül Danielle de Niese-t is láttuk már a chi- cagói Lyricben, ahol a fe- lettébb csinos, Sri Lanka-i – azelõtt Ceylon – születé- sû neves mezzoszoprán Cleopatra szerepét énekel- te Händel Julius Ceasar cí- mû operájában. Most a Metben a szobalány Despina szerepben nyúj- tott remek alakítást. Négy évvel ezelõtt a Ravinia Fesztivál kereté- ben láttunk egy nagyszerû Cosit – ott a koncertverzi- ót adták –, és a hálás szo- balány, Despina szerepét a kiváló amerikai díva, Frederica von Stade éne- kelte. Az operai körökben Flicka néven közismert énekes visszavonulásra készülõben lépett szín- padra a Highland Parkban lévõ Martin Theaterben. Hasonló felejthetetlen Cosit láttunk 1999-ben, a Budai Várban lévõ Hilton Hotel Dominikánus udva- rán; a szereplõkre már nem emlékszem, de a mi- liõ kitûnõen megfelelt a meghitt környezetben lé- võ színpadon elõadott Mo- zart-remekmûnek. 1994-ben a nagyszerû magyar bariton, Melis György lépett fel Chicagó- ban, a Concertante di Chi- cago kamarazenekar kon- certelõadásán. Utána egy évvel, 1995-ben, Budapes- ten a Magyar Állami Ope- raházban láttuk egy re- mek Cosiban, ahol a csel- szövõ Don Alfonso szere- pében nyújtott maradan- dó alakítást. Amennyiben a kiváló magyar bariton nem a Rá- kosi-, késõbb a Kádár-rend- szerben él, egészen bizto- san sikeres nemzetközi karriert futott volna be. Melis György nemcsak ki- váló énekes, hanem fan- tasztikus színészi tehetség- gel áldott mûvész volt. Saj- nos már csak múlt idõben írhatok róla; sokan emlé- keznek, amikor 1994-ben a chicagói Szent István Király templomban, a szentmi- sén, szólót énekelt. Visszatérve a Metropo- litanbõl közvetített Cosi fan tutte elõadáshoz, amelyen érezhetõ volt James Levine karmester pontos vezetése. Amint azt Renée Fleming mûsorvezetõ is említette az elõadás szünetében, Maestro Levin újból kezébe vette a Met vezetését. Igaz, egy speciális székben ülve dirigált, sokak szerint cso- da, hogy két év kényszerû ízületi és egyéb problémák után egyáltalán képes vezé- nyelni. Antony Tommasini, a New York Times kritikusa dicsérõleg írt Maestro Levin visszatérésérõl, bár kritikaként említi, hogy James Levin zeneigazgató negyven év alatt sem ho- zott új operákat a házba. Ezt a kritikát szerintem el lehet mondani a legtöbb operaházról, hiszen Puc- cini óta alig akadt mara- dandó operai alkotás. Az újszerû, modern operákat nem kedveli a közönség, Chicagóban lát- tunk közülük jó néhányat az utóbbi években. Ha volt is nézõ, a szünet után lassanként kiürült a ház. A Cosi fan tutte elõadását vé- KÖZÉLET – 9. oldal 2014. június 7. – 23. szám – AMERIKAI KRÓNIKA Harmath István gig telt ház nézte, amint Puccini operáit bárhol is játsszák, nincs gond a je- gyek eladásával. A darab története eléggé egyszerû: két fiatal katona, Ferrando – Matthew Polenzani – és Guglielmo – Rodion Pogassov – szerel- mes két szépséges testvér- lányba, és arról dicseked- nek cinikus, idõs barátjuk- nak, hogy Fiordiligi – Susanna Phillips – és Dorabella – Isabel Leonard – erkölcsi tisztaságához kétség nem férhet. Don Alfonso – Maurizio Muraro – természetesen jobban ismeri a nõket, mint az ifjú, szerelmes ka- tonák, és figyelve arra, hogy a hölgyek erényeit ne kritizálja, fogadást ajánl a fiatal barátainak, hogy a két szépséges menyasszony is húsból- vérbõl készült, és az is le- het, hogy nem hûségeseb- bek, mint a többi nõ. A két férfit háborúba hívják, a szomorú nõvé- rek magukra maradnak, de nem sokáig, mert gyor- san két délceg, ifjú albán érkezik, akik szerelmük- kel ostromolják a lányo- kat, azonban õk hallani sem akarnak másról, mint az igazi szerelmükrõl. Az elutasított udvarlók erre mérget isznak, de az orvosnak öltözött Despina – Danielle de Niese – a híres Mesmer-féle mágnes segít- ségével megmenti az albá- nokat. A sztori további ré- szét minden operabarát is- meri. Az albánok megme- nekülnek, és sikert aratnak, a hölgyek végre beleegyez- nek a házasságba. A közjegyzõnek öltö- zött Despina érkezik, min- den kész a házasságra, amint megérkezik a hábo- rúból hazatért két meg- csalt katona. Don Alfonso gyõzött, és megnyerte a fogadást, a fiatalok pedig tanultak a játékból; egyéb- ként talán csak a párok cserélõdtek, persze az is lehet, hogy azok sem. Don Alfonso végül leszögezte a tanulságot: Cosi fan tutte – Mind így csinálják. Az énekesek közül mind- annyian hatalmas sikert arattak, akárcsak Maestro James Levine és a Met zene- kara. Felejthetetlen elõadás volt, és délután háromkor már otthon voltunk. Kevés helyem maradt a májusi Met-matinén bemu- tatott Rossini-komédiára. A La Cenerentola, magyarul Hamupipõke címû opera ritkán kerül színre, amely- nek oka, hogy kevés az olyan énekes, aki a tenor Don Ramiro – Juan Diego Flórez – és mezzoszoprán Angelina - Joyce DiDonato – szerepében tökéletesen si- kerre tudják vinni az olasz mester be canto stílusú re- mekmûvét. Az amerikai lyric-col- oratura mezzo-sopran Joyce DiDonato 45 évvel ezelõtt született Kansas államban Joyce Flaherty néven. A DiDonato névhez elsõ férje réven jutott, a frigy nem tar- tott sokáig, elváltak. A DiDonato név megmaradt, melyet nagyszerû énekesi karrier követett, többek kö- zött a Met La Cenerentola címszerepe. A chicagói Lyricben idén márciusban, 26 év után ad- ták a La Clemenza di Tito – Titus kegyelme címû Mo- zart-operát, amelyben Joyce DiDonato énekelte Sesto szerepét, míg Titus Matthew Polenzani volt. Sajnos márciusban már Las Vegasba laktunk, így a ritka Mozart kimaradt a nézõkö- rünkbõl, évekkel ezelõtt lát- tuk a Chicago Opera Theater elõadását, ami nem volt jelentõs élmény. A Met-matiné La Cenerentola sokkal inkább, bár már azt is láttuk 2005 de- cemberében a Lyricben egé- szen, kiváló szereposztással. Don Ramiro herceg szere- pét, akkor is Juan Diego Flórez énekelte, kinek torká- ból úgy repkednek a magas C-ék, mint Cape Kennedyrõl az ûrrakéták. A szereplõk közül az el- szegényedett Don Magnifico – Alessandro Corbelli – lányai, Clorinda – Rachel Durkin – és Tisbe – Patricia Risley –, ahol tudják, szekírozzák mos- tohatestvérüket, Angeli- nát, a Hamupipõkét. A herceg álruhát ölt, helyé- be a tanító Aldoro – Luca Pisaroni – kerül. A herceg a szegény, szolgáló Angelinát szereti, a törté- net bonyolódik, majd vé- gül minden rendbe jön. Vígoperában nincs tra- gédia, Don Ramiro és Ha- mupipõke egymáséi let- tek. A szerzõ, Gioachino Rossini alaposan megvá- rakoztatja nézõit, amíg az opera eljut az izgalmas pontjaihoz, a nagyszerû tenor- és mezzoszoprán- áriákhoz. Mindketten, a tenor Flórez és a mezzo DiDonato egészen külön- leges képességû énekesek, s amellett kiváló színé- szek. A Met zenekarát Fabio Luisi dirigálta. „Mindig így csinálják!” Rossini: La Cenerentola – Hamupipõke La Cenerentola Juan Diego Flórez Danielle de Niese Fiordiligi és Dorabelle Mozart: Cosi fan tutte