Minden gyerek számít

Minden gyerek számít

A suliNova /OSZMM integrált nyelvi-

irodalmi (szövegértési) programja

A suliNova /OSZMM integrált nyelvi-irodalmi (szövegértési) programja

Mi nem? Mi nem igaz a híresztelésekből? Hogy kerül ide a suliNova-program a ME konferenciájára?

• 1. Nem kiegészítő szövegértési részprogram, hanem a magyar nyelv és irodalom területét, óraszámát lefedő programcsomag.

• 2. Nem csupán régi bor új tömlőben: nem kronologikus irodalomtörténet és leíró nyelvtan tantárgyi kettőse új név alatt.

• 3. Nem igaz, hogy a szövegértés-szövegalkotás elsődlegessége jegyében csak népszerű irodalmat és nem szépirodalmi szövegeket tanítunk, a klasszikusokat pedig kiiktatjuk.

• 4. Nem igaz, hogy az integráció jelszavával felszámoljuk az anyanyelvi nevelést. Csupán a nyelvi nevelésben részben másra kerül a hangsúly, részben pedig nem mindig elkülönült – s gyakran elsinkófált – nyelvtanórákon folyik az anyanyelvi nevelés.

• 5. Módszertani konferenciánkon nem akartunk elvontak maradni. Ha történetesen az elmúlt három évben született egy olyan programcsomag, amely mindazokat a módszertani szempontokat, tantárgy-filozófiai meggondolásokat érvényesíteni kívánja, amelyeket a ME az elmúlt évtizedben hangsúlyozni igyekezett, hiba és álszentség lenne nem beszélni róla.

Egyesületi előzmények Konferenciáink 1997 – 2006

 Diskurzus a magyartanításról (Konferenciáink egyik köre, sorozata)• Kihívások és válaszutak a magyartanításban 1997. március 8.• Anyag – rendszer – módszer (Alternatívák az irodalomtanításban)

1997. november 29.• Irodalomtanítás nálunk és más nemzeteknél 2000. október 14.• Diagnózisok és terápiák (Olvasáskultúra, irodalomértés, irodalomtanítás

az új évezred küszöbén) 2001. február 10.• Új hangsúlyok az anyanyelvi nevelésben 2001. november

17.• „Hová lépsz most…” (Kultúra, olvasás, magyartanítás „az új

képkorszakban”) 2002. március 9.• A magyar diákok szövegértése 2003. február

15.• A kötelezőkön innen és túl (Gyermek- és ifjúsági irodalom az iskolában)

2004. március 6.• Szövegek párbeszéde (Az intertextualitás gondolata az irodalomban, az

irodalomtudományban és a magyartanításban) 2006. május 13.

Főbb források és előzmények(a teljesség igénye nélkül)

• A PISA szövegértési felfogása és feladattípusai

• A kritikai gondolkodás fejlesztése c. munka interaktív-reflektív technikái

• Kálmán Lászlóék anyanyelvi nevelési koncepciója

• A szöveg vonzásában c. sorozat problémacentrikus modulépítési elvei

Célok

Nyelvi kompetencia és nyelvhasználat

Helyiigényekhezadaptálható

Tanulásistratégiák

Egyéniképesség-fejlesztés

Kulturáliskompetencia

Kommunikációskompetencia

SZÖVEGÉRTÉS,SZÖVEG-ALKOTÁS

Alapelvek

Az olvasás és írás elválaszthatatlanságaAz olvasás és írás elválaszthatatlansága

Kommunikáció-központúságKommunikáció-központúság

RendszerességRendszeresség

KutatószemléletKutatószemléletPartnerségPartnerség

DifferenciáltságDifferenciáltság

TevékenységcentrikusságTevékenységcentrikusság

Programcsomagok

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS

Műveltségterületi Kereszttantervi Tanórán kívüli

Integrált magyartanítás

Olvasóvánevelés

Képesség-ismeretviszonya

Kreatívnyelvhasználat

Vizuális ésmediálisszövegek

Szövegekkulturális meg-határozottsága

Kulturálisértelem-teremtés

Kultúra mintkód

Kultúra mintbeszéd-

kontextus

HATÉKONY

KOMMUNIKÁCIÓ

A Kisfiúk és Nagyfiúk (7.1.) c. fejezet fókuszai – példa a program fejezetépítési elveire

Tematikus fókusz: csoportnorma, beilleszkedés

Poétikai fókusz:az epikai művek alapvető tényezői (tér, idő, szereplők, cselekmény, nézőpont) és ezek szerinti tagolása

Szövegértési fókusz: a kimondottból következtetni a ki nem mondottra; az elbeszélő nézőpontjára (jelöletlen ok-okozati viszonyok felismerése)

Szövegalkotási fókusz:kifejleti jóslatok alkotása; meg nem írt, de kikövetkeztethető szövegrészek (kísértetfejezetek) írása

Amit talán elértünk, a program hozadéka

• Áttörés a csoportmunka gyakorlattá válása terén• Olyan tevékenységcentrikus (munkáltató) program, amely a kérdésekkel és a

feladatokkal nem hagyja magára a tanárt• Nagyobb terjedelmű szövegek feldolgozásához is módszereket ad: mind a

feldolgozandó részletek kiválasztásával, mind a művek egészéből származó szövegrészletek szemponttáblás preparálásával, mind a szakaszos feldolgozás algoritmizálásával

• Épít a diákbefogadó feltételezett szempontjaira, mozgósítja előzetes tudását (Ez részben a tananyag kiválasztásában és elrendezésében, részben a ráhangolódás-jelentésteremtés-reflexió ív alkalmazásában érvényesül.)

• A primér szövegértéstől a műértelmezésig vezető feladatrendszerrel csökkentette (felszámolta?) a szakadékot a művek szövegvilága és a (kész) szakszerű értelmezések szövegvilága között

• A megszokottnál jóval több nem szépirodalmi szöveget és médiaszöveget tartalmaz: ezek nem válnak el élesen az irodalmi és az anyanyelvi neveléstől

Amiben még tovább kell lépni(a terjeszthetőségen, papírtakarékosságon, szervezési problémákon kívül)

• a differenciálás kevésbé került át a gyakorlatba, mint a csoportmunka – még akkor is, ha a csoportmunka révén a nem reflektorfényben lévő diákok is tevékenyebbek lettek

• a nyelvi nevelés és az irodalmi nevelés integrációja még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt (bár a résztantárgyak teljes „eltüntetésére” nem is törekedtünk)

• a tananyag még mindig túl sok, a túlzsúfoltságot nem sikerült elkerülnünk

• világosabbá kell tenni a részkompetenciák fejlesztésének egymásra épülését, áttekinthetőbbé és következetesebbé a rendszert

Veszélyben a program

• A suliNova program veszélyben van: a kizárólag digitalizált tananyagokban hívő döntéshozók és az – átmenetileg ! – ingyenes programcsomagok miatt aggódó tankönyvkiadók le akarják állítni a fejlesztést. Lehet, hogy hatszáz iskola nem folytathatja, amit korábban elkezdett. Az pedig homályba vész, hogy miképpen kerül a fejlesztés eredménye piaci forgalomba.