mikrobiológia 1 bevezető

Jurányi Róbert: Mikrobiológia – Immunitástan. ETI, 2001.

Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana.

Medicina, 1998.

Jurányi Róbert–Vágvölgyi Ágnes: Általános kórtan, immunitástan, járvány-

tan. ETI, 2006.

Mikrobiológia tárgya, felosztása és története 1. óra Mikroorganizmusok csoportosítása, alapvető jellemzőik 2. – 3. óra Mikrobiológiai diagnosztika alapjai, mikrobiológiai mintavétel 4. – 5. óra A fertőző betegségek általános jellemzői 6. óra Részletes mikrobiológia 7. – 11. óra Mikroorganizmusok szaporodását gátló fizikai és kémiai hatások 12. óra Az immunitástan tárgya 13. óra Az immunrendszer normális és kóros működése 14. – 16. óra Aktív, passzív immunizálás 17. óra

A mikrobiológia tárgya, felosztása

1. Tárgya: A szabad szemmel nem látható egysejtű, de

szövetekké nem rendeződött élőlényekkel, mikroorganizmusokkal – a mikróbákkal – foglalkozik. Tárgykörébe

tartoznak a vírusok és a férgek is.

A mikrobiológia tárgya, felosztása

2. Felosztása:

Több részre tagolódik aszerint, hogy a mikroorganizmusok melyik csoportjával

foglalkozik.

Több részre tagolódik aszerint, hogy a mikroorganizmusok melyik csoportjával foglalkozik.

VIROLÓGIA

Önálló anyagcserével rendelkező, az élő sejtben parazitaként szaporodó vírusokkal

BAKTERIOLÓGIA

Fénymikroszkóppal látható kb. 2000 különböző baktériumfaj tanulmányozásával

MIKOLÓGIA

Alacsonyrendű gombákkal

PROTOZOOLÓGIA Az állatvilághoz tartozó egysejtű élőlényekkel HELMINTOLÓGIA Többsejtűekkel

orvosi- fogorvosi

állatorvosi

mezőgazdasági

ipari

A fertőző betegségek diagnózisának alátámasztása

A kórokozók gyógyszerekkel szembeni érzékenységének vizsgálata

A terápia eredményességének megállapítása

A külvilágba jutott kórokozók felismerése Védőoltások kidolgozása, hatásfokuk

immunológiai ellenőrzése

Kezdetben: A fertőző betegségek, járványok

magyarázatára törekedtek a kor szellemének megfelelően.

A legősibb magyarázatok babonás elképzelések voltak, miszerint a járványokat természetfeletti erők büntetésének, megismerhetetlen jelenségnek tartották.

Később:

A természettudományok művelői – bár nem ismerték a mikro-organizmusokat - tudományos hipotéziseket állítottak fel.

A technikai fejlődés hatása: Leeuwenhoek: Saját készítésű mikroszkópjával – „vígan

mozgó állatkákat” mikroorganizmusokat tanulmányozott –1683

Jenner: Angol orvos- himlő elleni védőoltás - 1796

Semmelweis I: A betegségek kóroktatának tisztázása, a kórokozó ismerete nélkül. Bevezette : A klóros-vizes kézmosást 1846-ban.

„Az anyák megmentője”

Az első tudatos fertőtlenítési mód- a modern aszepszis alapjai!

Louis Pasteur:

- a tudományos mikrobiológia megteremtője- 1822-1892

- Felállította a fertőző betegségek mikróbás elméletét- az erjedést mikroorganizmusok állítják elő.

- Kidolgozta: a lépfene és a veszettség elleni védőoltást

Robert Koch: Megteremtette a modern bakteriológiai techika alapjait.

- Szilárd táptalajok bevezetése,

- Festékek alkalmazásával morfológiai vizsgálatok alapja

- Tökéletesítette a mikroszkópos vizsgálatot

- Tuberkulózis kórokozójának felfedezése!!!- Koch –bacillus

- Kolera vibrió felfedezése

Mecsnyikov: Az immunológia alapjai – a fehérvérsejtek fagocyta tevékenysége

Fodor József: a vérsavó baktériumölő hatására lett figyelmes

Behring: Felfedezte a diftéria elleni antitoxint Továbbiak: - dohánymozaik vírus

felfedezése, száj és körömfájás vírus,

Emberi vírusok megismerése: csak a XX században teljesül

influenza

gyermekbénulás

HIV

Ehrlich:– kemoterápia alapjai – SALVARSAN

Domagk: - szulfamidok

Fleming: - penicillin

Waksman: -streptomicin

A vírusok jellemzői:

a ma ismert legkisebb kórokozók 20- 350 nanométer

önálló anyagcsere rendszerrel nem rendelkeznek

kizárólag élő sejteken belül szaporodnak

a sejtek anyagcsere folyamatát megváltoztatják- újabb vírusrészecske keletkezik

a vírus obligát intracelluláris parazita

csak fogékony élő sejtekben tenyészthető

Mérete: 0,5-20 mikrométer (10 -6m )

- Gömb alakúak: 0,5-2 mikrométer

- Pálcika alakúak: 0,2-0,4 mikrométer

- külömbözőek: 0,7-1,5, mikrométer

(2-3 coli nagy)

Spilrilliumok, spirocheták: 50 mikrométert is elérik

Alakja: gömb-, henger-, csavaralak – a 3 geometriai forma szerint

A humán- orvosi parazitológia az emberben, az emberen élősködő állati parazitákkal foglalkozik.

Elhatárolható területei: protozoológia, helmintológia,

Endogén paraziták – a bélrendszerben

Exogén paraziták – külsők, nagy számban

Protozoológia –egysejtű élőlényekkel foglalkozik

Helmintológia – férgekkel foglalkozik

Protozoonok – egyetlen sejt, tömege a protoplazma, egy vagy több sejtmaggal, alakjuk sokféle, nagyságuk 2-150 mikrométer

Járulékos szervei: ostor, csilló

Az emberre patogének négy osztálya: amoebák, flagelláták, sporozoák, ciliaták

Férgek – megnyúlt, lapostestű, fonalszerű állatok

Nincs szilárd vázuk, véredényük,légzőszervük, végtagjaik

Élősködnek a vérben, szövetekben, bélrendszerben

Szaporodásuk: petetermeléssel

Élősködőnek nevezzük:

azt a szervezetet, amely egy más fajú szervezetben ideiglenesen vagy állandóan

táplálékszerzés céljából tartózkodik

A gombák szerepe az anyag körforgásában jelentős

hasznos tényezője az iparnak, mezőgazdaságnak

növényre, állatra patogének emberre is veszélyes kórokozó fajok bőrön és a belső szervekben is okoznak

elváltozást napjainkban a megbetegedések száma az

antibiotikumokkal, szteroidokkal való kezelés következtében nő

Klorofill nélküli egy vagy többsejtű élőlények

A sejtmag a citoplazmában elkülönülten található

Nagyságuk néhány mikrométertől több száz mikrométerig terjed

Felépítésük alapján: fonalas

sarjadzó