1 Miért változtat meg mindent a kegyelem? Chuck Smi th A szereteten alapuló kapcsolat Istennel Gondolkodtál-e már ennek az egyszerű gondolatnak a mélységén: „Isten szeret”? Ebben a kijelentésben testesül meg a legjelent ősebb igazság, amelyet bárki megragadhat: Isten egy szeretetteljes kapcsolatra hívott el bennünket Önmagával. A mi részünk ebben a kapcsolatban egyszerűen az, hogy bízzunk és higgyünk Isten mélységes törődésében és könyörületességében, amelyet szabadon áraszt ki ránk. Mily gyönyörűséges megtapasztalni az Istennel való szeretetteljes kapcsolat szabadságát és örömét! Mégis szomorú, hogy oly sokan vannak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy törvénykez őmódon közelítsenek Istenhez. Az ő igazságosságuk arra alapozódik, amit ők az Úrért meg tudnaktenni, ahelyett, hogy arra alapoznának, amit Isten tett értük. Tilalmak és szabályok hosszú jegyzékét hordozzák magukkal, mert szerintük csak ezek betartásával maradhatnak közel Istenhez. Tőlem sem áll távol az ilyen önpusztító, téves igazságosság. Gyerekkoromban a környéklegistenfél ő bb fiújának tartottam magam, mert nem tettem dolgokat, amit mások. Nem cigarettáztam. Nem jártam táncolni. Nem jártam szórakozóhelyekre. Úgy tanítottak, hogy az ilyen dolgok felettébb b űnösek. Ezért nemcsak kerültem az ilyen dolgokat, hanem sokkal igazabbnaktartottam magam gyengébb társaimnál, akik viszont megtették ezeket. Azt hittem, sokkal szentebb vagyok a tanító gyerekénél, mert ő összeszedte a cigarettacsikkeket és elszívta őket. Büszke voltam magamra, mert én nem tettem ilyeneket, és biztos voltam abban, hogy ezt Isten is észreveszi. Volt mégis egy nagy gondom. Habár szórakozni (színházba) nem mentem el, mégis nagyon szerettem volna megnézni a Hófehérkét, és ezért kárhoztatva éreztem magam. Így minden vasárnap éjjel újra megtértem és megígértem Istennek, hogy a következ ő héten más leszek. Nagy dolognakszámított, ha Vele való közösségem túlélte a hétfő reggelt, mert az én igazságom inkább akaraterőés törekvés kérdése volt, és ezért egy id ő után Istennel való kapcsolatom egy óriási feszültséggé vált. Minden nyáron részt vettem a gyülekezeti ifjúsági táborban. A táborozás utolsó estéjén óriási tábortüzet gyújtottunk, összegy űltünk körülötte és dics őítő énekeket énekeltünk, mint például: „Alárendelek mindent Neked” és „Követni foglak Téged, Uram”. Ez alatt az id ő alatt, amíg érzelmileg feltölt ődtünk, megkértek bennünket, hogy írjuk le azokat a dolgokat az életünkb ől, amelyeket szerettünk volna, ha Isten megváltoztat, vagy írjuk le azt, amiben szeretnénk elkötelezni magunkat Istennek. Mindannyian fogtunk egy tobozt, amibe a papírokat belegy űrtük, és a t űzbe dobtuk. Amint az ég ő tobozt néztem, könnyek gördültek végig az arcomon. Azt mondtam Istennek, hogy szeretném, ha szeretetével felemésztené az életemet, hogy teljes egészében az Ő szolgálatára adhassam azt oda. A tábortűz után a táborvezet ők egy kártyacsomagot tettek elénk. A kártyán ez állt: Ígérem, Isten kegyelmébő l, hogy az elkövetkez ő évben, nem megyek színházba, nem fogok egy szál cigaret tát sem elszívni, nem fogok alkoholt inni, nem fogok káromkodni, és nem fogok táncra járni. Ezeket a kártyákat aláírtuk, és egész évben a pénztárcánkban hordtukőket. Ügyeltem arra, hogy minden fogadalmam megtartsam – de ez kiszárított, kimerített, mert egy törvénykező kapcsolatban találtam magam Istennel. Nagyon kevés örömöm volt Krisztussal való kapcsolatomban, mert egy szerz ődés alapján viszonyultam Istenhez. Nem szeghettem meg a megegyezést, hiszen rajta volt a dátum és az aláírásom is; és mindig magammal hordoztam a hátsó zsebemben. Nem bonthattam fel, mert elköteleztem magam, hogy megtartom ezt a megegyezést; és erőszakosan hittem, hogy Isten tartozik nekem a törekvéseim miatt. Istennek jónak kellett lennie hozzám… vagy legalábbis jobbnak, mint másokhoz, akik nem tartották meg fogadalmaikat.
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.