MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében
Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK
Készítette: Fertő Imre
Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK
3. hét
A mezőgazdasági kínálat
Fertő Imre
Irodalom • Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural
Product Prices. Cornell University Press, 4. fejezet
• Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices.
Blacwell, 2. fejezet
• Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity
Market Analysis. McGraw–Hill, 6. fejezet
• Alkalmazás:
– Chavas, J. P.–Johnson, S. (1982): Supply
dynamics: the case of U.S. broilers and turkeys.
American Journal of Agricultural Economics. 64,
558–564.
– Bakucs, L. Z., Fertő, I., Fogarasi, J., Latruffe, L.
(2010) The impact of EU accession on farms’
technical efficiency in Hungary. Post-Communist
Economies Vol. 22. (2). 165–175.
A mezőgazdasági kínálat
elmélete • A mezőgazdasági kínálat elmélete
• A kínálatot meghatározó tényezők
• A kínálati rugalmasságok
• A kínálat sajátosságai
• A kínálat elemzés módszerei
– Késleltetett eloszlású modellek
A kínálat elmélete • A kereslet elmélete feltételezi, hogy a fogyasztók
– A hasznosságukat maximalizálják a költségvetési (jövedelem)
korlát figyelembe vételével
• A kínálat elmélete feltételezi, hogy a termelők
– A jövedelmüket, profitjukat maximalizálják a költségkorlátok
figyelembe vételével
– Gyakori feltevés,
• az inputkombinációk problémáját
• a vállalat/farm elemzését a bevételekben és költségekben
kifejezve a kibocsátás függvényében írják le
– A vállalkozó problémája, hogy kiválassza azt az outputot,
amely maximalizálja a profitját
– A költség függvényekről az információt kaphatunk a
• termelési függvényből
• költségegyenletekből
A kínálat elmélete • Rövid távon feltesszük,
hogy a legtöbb tényező
fix, és csak néhány
változik
• TFH
– q=f(X1, X2) és
– C=(r1*X1+r2*X2+b (fix
költség)
– C=g(q)+b
• Teljes költség=az
output
függvénye+fix
költség
• Négy költségreláció
– ATC=TC/q=g(q)+b/q
– AVC=TVC/q=g(q)/q
– AFC=FC/q=b/q
– MC=dC/dQ=g’(q)
A kínálat elmélete • Az MC mindig a minimumában metszi az ATC
és AVC görbéket
• Bizonyítás:
– Ha VC=g(q), akkor
– MC=g’(q) és AVC=TC/q=g(q)/q
– dAVC/dq=(q*g’(q)-g(q))/q2=0
– dAVC/dq=0, ha a számláló=0
– q*g’(q)-g(q)=0
– g’(q)=g(q)/q
• Hasonló módon lehet bizonyítani ATC-re
A kínálat elmélete • Π=TR-TC=p*q-g(q)-b
– Π parciális deriváltjai q-ra és egyenlővé tenni 0-val
– dΠ/dq=p-g’(q)=0
– p=g’(q)
– Ár=Határköltség
– dΠ/dq néha határbevételnek is hívják, mert a TC parciálisa
– Profitmaximumban
• MC=MR=p
A kínálat elmélete • Mi történik ha változik az ár?
– Ha az ár nő vagy csökken az optimális output,
amelyben a profit maximális nő vagy csökken,
ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje
az AVC görbe fölött (AVC alatt nem érdemes
termelni, mert nem fedezi a VC-t)
– Ha TR=p*q, akkor
• AR=TR/q=p*q/q=p
• MR=dTR/dq=p
• AR=MR=p
• Ezért a D görbe, amellyel a vállalat szembe
néz az érvényes piaci ár
A kínálatot meghatározó tényezők
• Kínálati függvény
• Qs=f(Pi, Ps, Pc, In, N, T, R, O), ahol
– Qs: a kínálat mennyisége
– Pi: a temék ára
– Ps: a helyettesítő temék ára
– Pc: a kiegészítő termék ára
– In: az inputok ára
– N: a termelők száma
– T: technológia
– R: a termelők eloszlása
– O: a termelők célja
Hogyan befolyásolják az egyes
változók a kínálat mennyiségét – Pi: nő vagy csökken
– Ps: nő vagy csökken
– Pc: nő vagy csökken
– In: nő
– N: nő, csökken
– T: javul
– R: változik
– O: változik
A kínálat árrugalmassága
• Saját árrugalmasság
– Ha Ep<1 rugalmas
– Ha Ep=1 egységnyi rugalmas
– Ha Ep>1 rugalmatlan
– Ha Ep=0 teljesen rugalmatlan
– Ha Ep=∞ teljesen rugalmas
)//()/(p QPdPdQE
)/()()/()( 10101010p PPPPQQQQE
Kínálati árrugalmasságok
• Keresztárrugalmasság
– Ha Eij>0, akkor i és j helyettesítők
– Ha Eij<0, akkor i és j kiegészítők
– Ha Eij=0, akkor i és j függetlenek
• Input árrugalmasság
)//()/( ijjiij QPdPdQE
)//()/( QIdIdQEI
A kínálat sajátossága • A természettől való függőség
• Az időjárástól függő termelési ingadozás
• A termékek gyors romlandósága
• A hosszú termelési ciklus
• Az immobil termelési tényezők magas aránya
• A tömegtermelés előnyeinek korlátozott
alkalmazhatósága
• Következmények:
– Árrugalmatlan kínálat
– Kockázatkerülés
– Inverz kínálati magatartás – „túltermelési
csapda”
A kínálatelemzés módszerei
• Adatok:
– Idősor elemzés
Aggregált makro adatok
– Keresztmetszeti adatok
• termelői szintű adatok
– Panel adatok
A kettő kombinációja
• Módszerek
– Egy egyenletes modellek
Egy egyenletes modellek Modell Függvény Rugalmasság
Lineáris Y=α+βX β(X/Y)
Log-log logY=α+βlogX β
Log-lin logY=α+βX βX
Lin-log Y=α+βlogX β(1/Y)
Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/XY)
A késleltetett eloszlású
modell • Dinamikus hatások
– A (szak)politikai intézkedések hatásának idő kell
– A hatás nagysága és természete változhat időben
– Állandó versus átmeneti hatás
• Késleltetett eloszlású modell (Distributed lag)
– A hatás eloszlása időben
Késleltetett eloszlású modell
Gazdasági akció
t időpontban
Hatás t időpontban Hatás t+1
időpontban
Hatás t+2
időpontban
Késleltetett eloszlású modell
Hatás t időpontban
Gazdasági akció
t időpontban Gazdasági akció
t-1 időpontban
Gazdasági akció
t-2 időpontban
Két kérdés • Milyen messze mehetünk vissza?
– Mekkora legyen a késleltetés hossza
– Véges vagy végtelen
• Kell-e az együtthatókat korlátozni?
– Pl. sima alkalmazkodás
– Hadd döntsék el az adatok
Korlátlanul véges késleltetett
eloszlás • Véges: a változások a változóban csak egy
másik vagy csak egy fix periódusra van
hatása
– Pl. monetáris politika a GDP-re 18 hónapon
át hat
– Az intervallumot bizonyossággal ismerjük
• Korlátlan (strukturálatlan)
– A t+1 periódus hatása nem kapcsolódik a t
periódus hatásához
yt = + 0 xt + 1 xt-1 + 2 xt-2 + . . . +n xt-n + et
n strukturálatlan késleltetés
nincs szisztematikus szerkezet, amely a
-ra hat A -k korlátlanok
OLS működik, azaz konzisztens és
torzítatlan becslést ad
Számtani késleltetésű szerkezet
(impulzus válasz függvény)
i
i
0 = (n+1)
1 = n
2 = (n-1)
n =
.
.
.
0 1 2 . . . . . n n+1
. .
.
.
lineáris
késleltetésű
szerkezet
Számtani késleltetés
bevezetjük a következő kifejezést:
ii = (n - i+ 1)
0 = (n+1)
1 = n
2 = (n-1)
3 = (n-2)
n-2 = 3
n-1 = 2
n =
Csak egy koefficienst kell becsülni, ,
n+1 koefficiens helyett, 0 , ... , n .
yt = + 0 xt + 1 xt-1 + 2 xt-2 + . . . +n xt-n + et
Polinomiális késleltetés
. . . .
.
0 1 2 3 4 i
i
0
1
2 3
4
ahol i = 1, . . . , n
p = 2 és n = 4
Például, a négyzetes polinóm: 0 = 0
1 = 0 + 1 + 2
2 = 0 + 21 + 42
3 = 0 + 31 + 92
4 = 0 + 41 + 162
n = a késleltetés hossza
p = polinóm foka
ahol i = 1, . . . , n i = 0 + 1i + 2i +...+ pi 2 p
i = 0 + 1i + 2i 2
Polinomiális késleltetés
Mértani késleltetés
(impulzus válasz függvény) i
.
. .
. .
0 1 2 3 4 i
1 =
2 = 2
3 = 3
4 = 4
0 = mértani
csökkenő
súlyok
yt = + 0 xt + 1 xt-1 + 2 xt-2 + 3 xt-3 + . . . + et
yt = + xt + xt-1 + xt-2 + xt-3 + . . .) + et
Végtelen strukturálatlan késleltetés:
Végtelen mértani késleltetés:
Helyettesítés i = i
0 =
1 =
2 = 2
3 = 3
.
. .
Alternatív késleltetés
modellek • Adaptív várakozás,
– A mértani késleltetés modell egy változata
Adaptív várakozás plusz mértani késleltetés
modell
– Feltevések a várakozásokra
Múltbéli tapasztalat
A várakozások felfrissülnek a hibák fényében
• Parciális alkalmazkodás
– A mértani késleltetés modell másik változata
– Az alkalmazkodás költségbe kerül, nem történik
meg olyan gyorsan
A mezőgazdasági termelés
• A termelési függvény:
– Fizikai össztermék, TPP= Y=f(X)
– Fizikai átlagtermék: APP=Y/X=f(X)/X
– Fizikai határtermék:
• MPP=dTPP/dX=dY/dX=df(X)/dX=f’(
X)
– Tényezőrugalmasság
• E=(dY/Y)/(dX/X)=(dY/dX)/(X/Y)=MP
P/APP
Termelési- és költség
függvények • Termelési függvények becslése
– Cobb–Douglas
– CES
– Translog etc.
• Költségfüggvények becslése
• Technikai változás becslése
A skálahozadék típusai
A skálahozadék forrásai • A növekvő skálahozadék forrásai
– Fix költségek
– Munkamegosztás
– Árelőny az inputok beszerzésében
• A csökkenő skálahozadék forrásai
– A hatékony menedzsment korlátai
– Az agroklimatikus tényezők fölötti
kontrol korlátai
– A kockázat jellegének megváltozása
Összefoglalás • A mezőgazdasági kínálat jól leírható a standard
közgazdasági elmélettel, de figyelembe kell venni a
mezőgazdasági kínálat sajátosságait
– A természettől való függőség
– Az időjárástól függő termelési ingadozás
– A termékek gyors romlandósága
– A hosszú termelési ciklus
– Az immobil termelési tényezők magas aránya
– A tömegtermelés előnyeinek korlátozott
alkalmazhatósága
– Következmények:
• Árrugalmatlan kínálat
• Kockázatkerülés