Megújuló energia piac hazai kilátásaiSlenker Endre. vezető főtanácsos. Magyar Energia Hivatal. Megújuló energia piac hazai kilátásai. 1. Tartalom • Az energiapolitika

Slenker Endrevezető főtanácsos

Magyar Energia Hivatal

Megújuló energia piac hazai kilátásai

1

Tartalom

• Az energiapolitika releváns célkitűzései• EU direktívák a támogatásról• Hazai támogatási rendszer• Biomassza arány a megújulókon belül• Jövőbeni perspektíva

2

Energiapolitika

3

Energiapolitika

• 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról 13 pontban

• Főbb célok: az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a

fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsődleges célok együttes érvényesülése,

a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő kielégítése,

az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulása

• 4. Az energiapolitikának a fajlagosenergiafelhasználás csökkentésén, a megújulóenergiaforrások és a hulladékból nyert energiaarányának - Magyarország természeti adottságaivalés a lakosság teherbíró képességével összhangbanálló - növelésén, környezet- és természetbaráttechnológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzákell járulnia a fenntartható fejlődéshez

• 5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika ésklímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatásúgázkibocsátások csökkentésére vonatkozóvállalások során figyelembe kell venni azoknak amagyar gazdaságra gyakorolt energia-ellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességihatásait

Energiapolitika

• 8. Az energiapolitika céljainak megvalósítását -különösen az energiahatékonyság javítása, azenergiatakarékosság növelése, valamint a megújulóenergiaforrások és a hulladékból nyert energiafelhasználásának ösztönzése terén - az államitámogatási politika eszközeivel, továbbá az EurópaiUnió által Magyarország részére rendelkezésrebocsátott forrásokkal is elő kell segíteni. A megújulóenergiaforrások felhasználásának ösztönzése soránkiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- éstermészetvédelmi, valamint az élelmiszer- éstakarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra.

Energiapolitika

• Nincsenek energetikai sarokszámok, nincs számszerű célkitűzés

• Mit akarunk elérni 2015-re, 2020-ra, 2025-re, 2030-ra?• Vízerőműben MW, MWh• Szélerőműben MW, MWh• Napelemes eszközökben (egyenáramú kisgépek) MW,

MWh• Biomasszában (különböző méretek) MW, MWh

Megoldandó feladatok a Regulációban

EU Direktíva

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/77/EK IRÁNYELVE(2001. szeptember 27.)A belső villamos energia piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról

• A direktíva célja hogy a belső villamosenergia-piacon ösztönözze amegújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását, és alapot teremtsen azok majdani közösségi keretéhez.

EU cél a 2010. évre a bruttó hazai energiafogyasztás 12%-át irányozza elő (Magyarország 3,6%)

2020-ra 20% károsanyag csökkentés (CO2), 20% megújuló részarány, (benne: 10%-os bio-üzemanyag részarány)20% energiahatékonyság

2020-ra 13% Magyarország megújuló kötelezettsége

2011-2012 6%

EU-direktíva a megújulók támogatásáról

RÉGI ÉS ÚJ DIREKTIVA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

2001/77 EU Direktíva

• 12 oldalas, 11. cikk• Tartalom

– csak RES-E-re– Támogatási rendszerek– Eredetigazolások– Közigazgatási eljárások– Hálózati kérdések– Összefoglaló jelentés

• Általános előírások (keretfeltétel)

2009/28 EU Direktíva

• 47 oldalas, 29. cikk• Tartalom:

– RES-E/RES-H&C/RES-F– Támogatási rendszerek– Rugalmassági

mechanizmusok– Közigazgatási eljárások– Tájékoztatás, képzés– Eredetigazolás– Hálózatcsatlakozás– Fenntarthatósági kritériumok– Jelentés, nyomon követés

• Részletes szabályozás

Támogatási rendszer a 2007. évi LXXXVI. törvény (új VET) alapján

Új elemek a támogatási rendszerben

Új elemek a támogatási rendszerben

• Nem válik külön a kapcsolt termelés és megújulótermelés jogi szabályozása (kormány rendelet)

• Eredet igazolási rendszer bevezetése egységesen• Önálló mérlegkör• A rendszerirányító a mérlegkör felelős

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a

kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése

• …elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, ahulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltantermelt villamos energia felhasználását.

• … az energiaforrásokra, termelési eljárásokra, azerőművi névleges teljesítőképességre, azenergiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára,valamint az erőmű létesítésének időpontjáratekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszerthoz létre.

• … az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiaátvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvételidőtartamának megállapításakor figyelembe kellvenni az egyes termelési eljárások átlagosmegtérülési idejét

Támogatás az új VET alapján

Kötelező átvétel szabályai

• (2) Ha a villamos energia termelés biomasszafelhasználásával történik az Értékesítőnek igazolniakell,

• a) az illetékes Erdészeti Hivatal, vagy a ForestStewardship Council (FSC) tanúsítványával (ForestManagement Certificate), hogy a biomasszafenntartható erdőgazdálkodásból származik és nemtartozik a VET 10. § (2) c) pontja alá,

• b) az illetékes Földművelésügyi ésVidékfejlesztési Hivatal nyilatkozatával, hogy azadott biomassza élelmiszer előállítás céljára, illetveélelmiszeripari felhasználásra nem alkalmas

A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyertenergiával termelt villamos energia, valamint akapcsoltan termelt villamos energia kötelezőátvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.)Korm. rendelet (KÁT rendelet)

KÁP-os erőművek teljesítménye [MW]

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

gázturbina össz MW gázmotor össz MW bio össz MW víz össz MW

vegyes össz MW hulladék össz MW szél össz MW összesen

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya a hazai villamos energia

összfogyasztáshoz viszonyítva

Kötelező átvétel

1 925

2 984

4 391 4 524

4 988

6 063

1 603

2 056

2 567

3 0673 383

4 205

257

876

1 722

1 3211 467

1 771

65 52 101 136 137 870

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

2003 2004 2005 2006 2007 2008

GW

h

Összesen Kapcsolt Megújuló* Hulladék**

8,05

11,00

17,05

32,2733,55

47,58

0,865,61

13,87 13,98 13,78

18,35

0,46 0,39 0,71 0,98 0,87 0,59

5,23

6,01

7,45

10,76

9,66

10,91

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

30,00

35,00

40,00

45,00

50,00

2003 2004 2005 2006 2007 2008

Ft/k

Wh

Mrd

Ft

kapcsolt megújuló hulladék fajlagos támogatás

Kötelező átvételű termelés

Támogatott megújuló villamos energia értékesítés alakulása* 2008-2010 (GWh/év)

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

2008 2009 2010

GW

h/év

Biomassza Szél Víz Biogáz (mezőgazdasági eredetű) Biogáz hulladékból és szennyvízből Napenergia (napelem) Geotermikus

Kitekintés

biomassza71,1%

biogáz1,7%

hulladék9,1%

szél9,1%

víz9,0%

Összes nettó termelés: 2261 GWh

Az összes hazai nettó termelés 6,0%-a

• biomassza 1606 GWh• szél 206 GWh• víz 204 GWh• hulladék 205 GWh• biogáz 38 GWh• napelem < 1 GWh

Megújuló forrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia 2008-ban

• megújuló 1771 GWh• hulladék 87 GWh• összesen 1856 GWh

Forrás: Dr. Stróbl Alajos

• A Havi Műszaki Jelentések feldolgozásával készült (a nem teljes jelentéshalmazból).• A szilárd biomassza – főleg együttes – tüzelése a legnagyobb tétel.• A szélerőműves termelés már utolérte a vízerőműves termelést.• A biogáz erőműves hasznosítása elsősorban a szennyvíz-tisztításhoz kötődik.• A hulladéktüzelések nem tekinthetők – hazánkban – igaz megújulós termelésnek.• Naperőművekről (napelemekről) nem kaptunk HMJ-t, itt egyéb tájékoztatást használtunk.• Nincs minden termelőegység a KÁT rendszerben.

Megjegyzések:

Forrás: Dr. Stróbl Alajos

Villamosenergia-termelés – referencia

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

2001 2010 2020 2030 2050

villa

mos

ener

gia-

term

elés

, TW

h

megújulóatomgázolajszén

Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook – 2050, Brüsszel, 2006.11.29. p.36.

EU új direktíva a megújulókról

Növekedés

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Román

ia

Cseh K

öztár

sasá

g

Szlová

k Köz

társa

ság

Leng

yelor

szág

Magya

rorsz

ág

Svédo

rszág

Málta

Luxe

mbour

g

Ausztr

ia

Görög

orsz

ág

Hollan

dia

Németo

rszág

Írorsz

ág

Egyeü

lt Kirá

lyság

Növekedés

Fajlagos termelési költségek és változásuk

A KÁT támogatás szerkezet 2009. I. félév

2009. I. félév

0,54; 1%

0,02; 0%

0,09; 0%

0,10; 0%

0,38; 1%

1,93; 4%

8,96; 21%30,91; 72% 11,47; 27%

Kapcsolt Hulladékhasznosító Eltérő tüzelőanyaggal

Szennyvízgáz Hulladéklerakóból származó gáz Biogáz

Vízerőmű 5 MW alatt Vízerőmű 5 MW felett Szélerőmű

Biomassza

Kitekintés 2020-ig és azon túlra

• Meglévő biomassza erőművek bezárnak• (Jelenleg) Kevés az új biomassza erőmű

• Eldöntendő kérdések:- Mit érdemes szállítani? A biomasszát vagy a

villamos energiát?Brazíliában max. 50 km a cukornád szállítása.

Kanada Európába szállít pelletet.- Mit érdemes finanszírozni: a kis méretű biogáz

projektet vagy a kis méretű erőművet?

Egy példa

• Felső Ausztriában (Linz) 2010 – 2030 a cél ahőigények 100%-ban megújuló energiából történőkielégítése. Egyúttal a jelenlegi 41%-ról 39%-rakívánják csökkenteni a hőigényt.

Köszönöm a figyelmet!

Slenker EndreMagyar Energia Hivatal

Tel: [email protected]

30