Megismerési formák

Megismerési formák

Imre Dorottya

Érzékelhető világ

• információ = energia- vagy állapotváltozás

• ezeket a változásokat kell érzékelnünk

• szükségünk van a külvilágból érkező jelek fel- és megismerésére

• értelmi és érzelmi fejlődésünk alapja

• a megismerési folyamatok első lépcsőfoka a környezet ingereinek érzékelése

Érzékelés

• érzékszervek változásregisztráló folyamata

• adott érzékszervhez tartozó inger-specifikus receptorok regisztrálják a

környezet változását (az ingert), majd ezt az információt továbbítják

(ingerület formájában) az idegrendszer központi részei (agy, gerincvelő) felé

Érzékelés és észlelés

Érzékelés

• környezeti változások regisztrációjának és ingerületté alakításának fiziko-

kémiai folyamata

• az érzékszerveinkben található receptorok segítségével történő ingerek

felvétele és azok ingerületté (elektromos impulzus) alakítása

Észlelés

• magában foglalja az elemi ingerek felvételétől a komplex tapasztalati élmény

kialakulásáig terjedő folyamat kifejtését is

• magasabb szintű idegrendszeri folyamatok révén kialakuló ingerület

tudatosítása és annak integrálása

Az érzékelés folyamata

• környezet = közlő

• ember = vevő

• környezetből kiinduló fizikai és kémiai folyamatok ingerek idegvégződések ingerület idegpálya központi idegrendszer

• kialakul az agykéregben az érzéklet (érzet)

Ingerforrásokelhelyezkedés alapján

Külső Belső

(exteroreceptorok) (interoreceptorok)

látás szervi

hallás egyensúlyi

szaglás kinesztétikus mozgásérzékelés

tapintás

hőérzet

fájdalomérzékelés

Érzékszervek

• a környezethez való folyamatos alkalmazkodás eredményeként alakultak ki

• a külső környezet és a belső ingerek felfogására alkalmas szervek

• átalakítóként a változásokról történő tudósításokra alkalmasak

• idegpályák segítségével továbbítják a jelzéseket az agyban levő megfelelő

érzékelési központokba

• minden élő szervezetnek rendelkeznie kell információszerző- és

feldolgozó­apparátussal (e nélkül egyetlen élő rendszer sem működhet)

Inger Érzékszerv

fényinger szem

hang fül

kémiai ingerek(gáz halmazállapotú anyagok)

orr

kémiai ingerek(oldott anyagok)

nyelv

mechanikai ingerek tapintóideg végződések

(mechanoreceptorok)

Látása vizuális információ feldolgozása

• célja a tárgyak azonosítása, tulajdonságainak felismerése és a cselekvés

vezérlése

• a tárgyak felületéről visszaverődő fényhullámokat érzékeljük

• a vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik

• retina – fotoreceptorok (csapok és pálcikák) idegi jel (a feldolgozás első

lépései) ganglionsejtek látóideg látóköteg oldalsó térdes test

látókéreg

Fényérzékelés

• a látható fény hullámhossza: 380 nm – 780 nm

• prizma segítségével spektrumaira bontható – ennek eredményeként látjuk a

szivárvány színeit

vörös 620 – 780 nm

narancs 585 – 620 nm

sárga 570 – 585 nm

zöld 490 – 570 nm

kék 440 – 490 nm

indigókék 420 – 440 nm

Színérzékelés

• háromféle színérzékelő receptorsejt = csapok

Típus NévÉrzékenységi

tartományÉrzékenységi

csúcs

S 400-500 nm 420-440 nm

M 450-630 nm 534-545 nm

L 500-700 nm 564-580 nm

Hallásauditív vagy akusztikus érzékelés

• hangérzékelés

• hallószerv: fül

• érzékszervét a környezet rezgései stimulálják

• (a halláson kívül az egyensúlyérzékelést is szolgálja)

• csiga érzéksejtjei – különböző hangfrekvenciák érzékelésére képesek nagy

spektrális felbontás

• hang külső hallójárat dobhártya megrezegtetése hallócsontocskák

csiga – a rezgések ingerületté alakulnak hallóideg hallóközpont

tudatos érzékletté lesznek a hangok

Hang

• rugalmas közegben terjedő, hangérzetet kiváltó longitudinális hullám

• terjedése: hangforrás a közeg részecskéi kimozdulnak nyugalmi

állapotukból a környező részecskék is átveszik hullámszerűen terjed

tovább

Felnőtt ember hallásának jellemzői

maximális észlelhető rezgéstartomány 20-20 000 Hz

legérzékenyebb rezgéstartomány 300-3 000 Hz

hallás terjedelme 0-120 dB

fájdalomküszöb 130 dB

Szagláslevegőben oldott anyagok észlelése

• a legösszetettebb vegyi érzékelési mód

• a szaglás születéskor már érett

• a szaglóreceptorok 60 naponta megújulnak

• belélegzés molekulák orr nyálkahártyában oldódó molekulák

szaglóhám – szaglósejtek csillói idegingerület szaglógumó

(megkezdődik a feldolgozás) közép- és oldalsó szaglóterületek (szaglással

kapcsolatos agytevékenység legnagyobb része itt folyik)

• a szaganyagok a receptortípusokkal és az intenzitással kódolhatók

• az ember kb. 10 000 szagot tud megkülönböztetni

Alapszagok

Amoore Zwaardemaker Henning

szúrós éter fűszer

rothadó aromás virág

éter balzsam gyümölcs

kámfor mósusz gyanta

mósusz hagyma dohány

virág dohány rothadt

kénes kapril

bódító

bűzös

Ízlelés

• ízlelőszerv rendszerint a táplálékfelvételt szolgáló testrészben

• íz = ízlelés + szaglás összejátszása

• nyálban oldott anyagok (ízanyag) ízlelőbimbók ingerület idegek

agykérgi ízlelőközpont, hipotalamusz

• nyelv különböző részei – különböző érzékenység – különböző ízminőségek

Alap ízek

édes cukor, aminosav, peptid, alkohol

sós konyhasó, néhány más ásványi só

savanyú savas oldatok és szerves savak

keserű többféle különböző anyag

umami glutaminsav, aszparaginsav

Tapintásbőrérzékletek, taktilis érzékelés

• mechanikai receptorok

• mélyérzékelés integrálása

• aktívan észleli az egyes objektumok nagyságát, súlyát, felszínét, kontúrjait és

a többi hasonlót

• sokszor több érzéknek veszik

• tapintás közben a mozgatókéreg mindig aktív

• felfedező mozgások: végigsimítás, nyomás, körülfogás, kontúrok követése

• mechanikai inger receptor elektromos jelek idegszálak

• az információt a frekvencia kódolja

Alérzékletek

Alérzékletek Érzékelő receptorok Adaptálódás

nyomásMerkel-sejtek, Ruffini-testek,

intenzitásdetektorokLassú

érintés Meissner-testek, sebességdetektorok Gyors

vibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok Nagyon gyors

fájdalom szabad idegvégződések Nem adaptálódik

hőmérséklet hideg- és melegreceptorok20 és 40 Celsius-fok között

adaptálódik

Adaptálódás

• válaszok gyakoriságának csökkenése egy bizonyos ingerre

gyorsan adaptálódó receptorok inkább a változásra reagál

lassan adaptálódó receptorok inkább magára az ingerre reagál

Érzékelési modell

1. szakasz érzéki ingerek regisztrálása

2. szakaszészlelet keletkezése (az információnak csak kis része jut el ide)

3. szakaszgyors emlékezet (nyelvi jelekkel / fogalmakkal való kiegészülés)

4. szakasz tartós emlékezet (a gyors emlékezet dönti el, mi kerül ide)

Az ember információ feldolgozó rendszere

• idegrendszer – alapegységei az idegsejtek

• kisülésük által elektromos impulzus keletkezik

• idegsejtek hálózatán keresztül továbbítódik

• de csak más érzéksejt vagy idegsejt segítségével