Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez KÖZOP-támogatások Közútfejlesztési projektek Vasútfejlesztési projektek Városi közösségi közlekedési projektek 2009. szeptember
154
Embed
Módszertani útmutató költség haszon elemzéshezmerlin2.bgk.bme.hu/files/h/6/aba034e5c3c9f0a146ed7aa715db7ab5.pdf · lemtermelő projektek esetében kötelező költség-haszon
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 1
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Módszertani útmutató
költség-haszon elemzéshez
KÖZOP-támogatások
Közútfejlesztési projektek
Vasútfejlesztési projektek
Városi közösségi közlekedési projektek
2009. szeptember
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 2 2
Tartalomjegyzék: Módszertani útmutató a a költség-haszon elemzéshez (COWI, NFÜ, 2009 szeptember)
2.1 ELEMZÉSEK A VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN ............................ 24 2.2 A VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE ................................................................... 24
2.2.1.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése ......................................... 29 2.2.1.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása ................................... 29
2.2.2 Közgazdasági költség-haszon elemzés ....................................................... 30 2.2.2.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése ......................................... 30 2.2.2.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása ................................... 30
2.2.3 Többszempontú értékelés ........................................................................... 30 2.2.3.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése ......................................... 31 2.2.3.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása ................................... 31
3 PÉNZÜGYI ELEMZÉS ....................................................................................... 33
3.1 A PÉNZÜGYI ELEMZÉS CÉLJA .......................................................................... 34 3.2 A PÉNZÜGYI ELEMZÉSNÉL KIEMELT MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK ......................... 36 3.3 A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE .............................................. 37
3.5 A PROJEKT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYMUTATÓI ................................................ 46 3.5.1 EU-támogatás nélküli esetben ................................................................... 46 3.5.2 Befektetett tőke megtérülése ...................................................................... 47
3.7 PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA ................................................... 52 3.7.1 A beruházás finanszírozása ....................................................................... 52 3.7.2 A működés fenntarthatósága...................................................................... 53 3.7.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása .................................................. 53
4.1 A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK ÖSSZEGZÉSE .......................................... 55 4.2 A PROJEKT KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE ..................................... 55
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 4 4
6.3 PÉNZÜGYI ELEMZÉS ....................................................................................... 75 6.3.1 A projekt pénzügyi költségeinek elemzése .................................................. 75
6.3.2 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése ................................................... 79 6.3.2.1 Teherviselőképességi vizsgálatok ................................................................. 81
6.4 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS .................................................. 81 6.4.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése ............................................ 81 6.4.2 A projekt hasznainak becslése ................................................................... 81 6.4.3 Használóknál jelentkező hasznok becslése ................................................. 81 6.4.4 Az externális hasznok becslése................................................................... 81 6.4.5 Utazási idő megtakarítás ........................................................................... 82 6.4.6 Baleseti kockázat változása ....................................................................... 87 6.4.7 Jármű-üzemköltség változása .................................................................... 91 6.4.8 Környezeti hatások változása..................................................................... 94
6.4.8.1 Egyszerűsített módszer a zaj, a légszennyezés és a klímaváltozás hatásának
becslésére 94 1. az INFRAS-IWW-2004 tanulmány módszertana alapján ................................................ 94 2. A HEATCO tanulmány módszertana alapján ................................................................. 95 6.4.8.2 Részletes módszer a zaj hatásának becslésére .............................................. 99 6.4.8.3 Részletes módszer a légszennyezés változásának becslésére ....................... 101
6.4.9 Pénzben kötelezően ki nem fejezett hatások .............................................. 104 6.4.10 A hasznok összegzése .......................................................................... 104
7.4.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése .......................................... 115 7.4.2 A projekt hasznainak becslése ................................................................. 115 7.4.3 Használóknál jelentkező hasznok becslése ............................................... 115 7.4.4 Az externális hasznok becslése................................................................. 115 7.4.5 Utazási idő megtakarítása ....................................................................... 116 7.4.6 Baleseti kockázat változása ..................................................................... 119 7.4.7 Működési költség változása ..................................................................... 122 7.4.8 Környezeti hatások változása................................................................... 123
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 5 5
7.4.9 Pénzben kötelezően ki nem fejezett hatások .............................................. 126 7.4.10 A hasznok összegzése .......................................................................... 126
8 VÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI PROJEKTEK ................................. 128
8.1 ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK .................................................................... 130 8.1.1 Keresletelemzés ...................................................................................... 130 8.1.2 Konszolidált elemzés ............................................................................... 133 8.1.3 Közszolgáltatás szabályozása és a túlkompenzációs számítás .................. 133
8.2 VÁLTOZATELEMZÉS ........................................................................................... 135 8.3 PÉNZÜGYI ELEMZÉS........................................................................................... 135
8.3.1 A projekt pénzügyi költségeinek elemzése ................................................ 135 8.3.1.1 Beruházási költségek ................................................................................. 135 8.3.1.2 Működési költségek ................................................................................... 137 8.3.1.3 Maradványérték ........................................................................................ 138
8.3.2 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése ................................................. 139 8.3.2.1 Teherviselőképességi vizsgálatok ............................................................... 140 8.3.2.2 A működés fenntarthatósága ..................................................................... 140
8.4 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ................................................ 140 8.4.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése .......................................... 140 8.4.2 A projekt hasznainak becslése ................................................................. 140
A pénzáramok az alábbiak szerint csoportosíthatóak:
1) Bevételek: azon pénzáramok, melyeket a használók közvetlenül fizet-
nek meg a projekt keretében nyújtott áruért és/vagy szolgáltatásért, mint
például a felhasználókat közvetelenül terhelő díjak:
infrastruktúra használatból eredően
föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása
bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás
2) Egyéb bejövő pénzáram: olyan magán és köz hozzájárulás és/vagy
pénzügyi pénzbeáramlás, ami nem a felhasználókat közvetlenül terhelő
díjakból, származik.
A jövedelemtermelő projektekre vonatkozó példák az alábbiak: (ha egy te-
vékenység veszteséges, attól még lehet jövedelemtermelő, ha a fenti típusú
bevételek a projekt hatására keletkeznek.)
CBA szükségessége
projekttípusonként a
KÖZOP-ban
State aid hatálya alá
tartozó (állami támo-
gatásban részesülő)
projektek
Jövedelemtermelő
projektek
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 11 11
1. táblázat: Bevételek és egyéb bejövő pénzáramok közti különbséget bemutató példák
Projekttípus Bevétel Egyéb bejövő pénzáram
I. Bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár,
autópálya a gépjárművezető által az autópálya hasz-nálatért fizetett útdíj;
a projekt üzemeltetőjének a kormány által fizett árnyékár,
nem csak az adott projekt finanszíro-zásához közvetlenül kapcsolható mat-ricabevétel
vasút az utasok által fizetett díjak a működési költségek kormányzat általi támogatása
II. vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását magában foglaló művelet (a példa kedvéért):
technológiai parkok az épület használatáért a használó(k) által fizetett ár vagy bérleti díj illetve a projekt keretén belül a használók által fizetett egyéb szolgáltatásokból származó bevétel;
magántőke hozzájárulás,
hitelből származó nyereség;
kulturális épületek kiállítások díjai a köz-, illetve magánszféra támoga-tások
III. vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában fog-laló művelet (a példa kedvéért)
Szennyvíz- és hulla-dékkezelés
a használók által fizetett díjak magántőke hozzájárulás
A finanszírozási hiány kiszámításánál kizárólag a bevételi pénzáramok ve-
endők figyelembe. A nem közvetlen a felhasználóktól származó, nem a
kedvezményezettnél keletkező egyéb bejövő pénzáramok a finanszírozási
hiány számításnál nem veendők figyelembe, de a tőkemegtérülés vizsgála-
tánál igen.
Az állami támogatás nem közvetlen a felhasználótól származik, ezért az a fi-
nanszírozási hiány számításnál nem veendő figyelembe (a túlkompenzáció
számításnál és a pénzügyi fenntarthatóság számításnál azonban figyelembe ve-
endő).
A részletes költség-haszon elemzés készítése nagyprojektek esetében jogsza-
bály alapján kötelező, melyet a Bizottságnak is meg kell küldeni.
A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 39. cikke értelmében nagyprojektnek
minősül az olyan projekt, amelynek célja valamely pontos gazdasági vagy mű-
szaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatá-
rozott célkitűzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes költsége1 (visszaigényel-
hető és nem visszaigényelhető ÁFA-t is tartalmazó) környezetvédelem esetében
meghaladja a 25 millió EUR-t, más területeken az 50 millió EUR-t.
1 A teljes költség tartalmazza az ÁFA-t (függetlenül attól, hogy visszaigényelhető-e vagy
sem).
Nagyprojektek
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 12 12
A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében jövedelemterme-
lőnek minősül, és amelynek teljes költsége (visszaigényelhető és nem vissza-
igényelhető ÁFA-t is tartalmazó) 1-25, illetve 50 millió EUR2 között van.
A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében jövedelemterme-
lőnek nem minősül, és amelynek teljes költsége (visszaigényelhető és nem visz-
szaigényelhető ÁFA-t is tartalmazó) 1-25, illetve 50 millió EUR között van.
Azok a projektek, amelyek teljes költsége (visszaigényelhető és nem visszaigé-
nyelhető ÁFA-t is tartalmazó) 1 millió EUR alatt van. Ezek esetében –
függetlenül attól, hogy ténylegesen bevételük keletkezik-e - nem kell alkal-
mazni a jövedelemtermelő projektekre vonatkozó szabályokat.
Az értékhatárok átszámításánál alkalmazott árfolyam az 1.5. pontban meghatá-
rozott paraméterek között kerül bemutatásra.
Az útmutató módszertani kereteket ad, továbbá az elemzések során egységesen
alkalmazandó paraméterek értékeit adja meg. Elsősorban az egyes projektek
összehasonlíthatóságát, illetve az értékelők munkáját könnyítő egységesítést
szolgálja. Nem kívánja azonban helyettesíteni a költség-haszon elemzést
végző szakértők közgazdasági, pénzügyi szakértelmét.
Jelen útmutató nem terjed ki a megvalósíthatósági tanulmány tartalmának teljes
körű megadására, azonban az útmutatóban szereplő pontok struktúrájukban il-
leszkednek a megvalósíthatósági tanulmányba beépítendő változatelemzésre és
a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzésére vonatkozó struktú-
rához.
Azon támogatási konstrukciók esetében, amelyeknél általában alkalmazható az
egyszerűsített költség-haszon elemzés, ott a támogatási konstrukcióra vonatko-
zó sajátosságok beépítésre kerültek az előzetes megvalósíthatósági tanulmány
(EMT), illetve a részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT) útmutatóiba,
illetve itt is kiemelésre kerül.
1-25, illetve 50 mil-
lió EUR közötti jö-
vedelemtermelő
1-25, illetve 50 mil-
lió EUR közötti nem
jövedelemtermelő
1 millió EUR alatti
projektek
Az útmutató alkal-
mazása és korlátai
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 13 13
1 Általános módszertani kérdések
1.1 A költség-haszon elemzés szerepe
A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a
közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesz-
tések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek
költség-hatékonyak;
társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik je-
lenértékét,
csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapnak, túl-
támogatás nem történik;
működtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg
fenntartható.
a számításba vett választási lehetőségek rangsorolása illetve annak alá-
támasztása, hogy a változatok közül a kiválasztott projekt a legmegfe-
lelőbb.
A fenti feladatok ellátását az EU útmutatókban meghatározott három elem
szolgálja.
Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a
megvalósítható alternatívák közül a legjobb.
A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a
beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő beruházási és működési költsége-
ket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemlélet-
ben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni.
A közgazdasági költség-haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott mű-
szaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata.
Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és
költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasz-
nokkal, ezért ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük.
A pénzügyi és a közgazdasági elemzéshez kapcsolódóan kell érzékenységvizs-
gálatot és kockázatelemzést is végezni.
Feladat: hatékony
projektek racionális
megvalósulásának
támogatása
Költség-haszon
elemzés elemei:
Változatelemzés
Pénzügyi elemzés
Közgazdasági költ-
ség-haszon elemzés
vagy más néven: tár-
sadalmi gazdasági
elemzés
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 14 14
A költség-haszon elemzés a projekt előkészítés során a projekt műszaki tartal-
mának, intézményi és finanszírozási feltételeinek meghatározásában játszik
fontos szerepet. Az EU támogatás hatékony felhasználásáért felelős szervezetek
számára azonban az egyes projektek költség-haszon mutatói a projektek össze-
hasonlíthatóságát is szolgálják és a közöttük történő választást segítik.
Az érzékenység vizsgálat és a kockázatelemzés célja annak vizsgálata, hogy az
alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekö-
vetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulá-
sára.
Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során meg kell vizsgálni
azokat a hatásokat, amelyeket a költségeket és hasznokat meghatározó változók
feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban.
A második lépésben az vizsgálandó, hogy a változásoknak milyen a bekövetke-
zési valószínűsége, ezek figyelembevételével határozható meg a teljesítmény-
mutatók várható értéke
1.2 A költség-haszon elemzés helye
A költség-haszon elemzésnek a projekt előkészítés folyamatában a környezet-
védelmi, műszaki, tervezési feladatokhoz és az intézményi elemzéshez kell
kapcsolódnia. Az integrált megközelítés elengedhetetlen.
A költség-haszon elemzés tehát elsősorban a megvalósíthatósági tanulmány
készítésének folyamatába illeszkedik. Az elemzés adatait azonban pontosítani
szükséges, ha a műszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedé-
lyes terv), illetve pontosodnak a hatások becslései. Költségbecsléseket alapve-
tően tervezői költségbecslések, illetve az üzemeltetők adatai adnak. Az előre-
jelzéseket szintén az ő segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszon elemzés
során felhasznált adatok műszaki szempontból való alátámasztása szükséges.
Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a marad-
ványérték becslése konzisztens becslésénél.
1.3 A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása
A költség–haszon elemzés egyes elemeinek kapcsolatát, valamint az egyes
elemek célját, helyét, outputját és eredményét az alábbi ábra mutatja.
Érzékenység vizsgá-
lat és kockázatelem-
zés
Költség-haszon
elemzést a megvaló-
síthatósági tanul-
mány készítési fo-
lyamatába kell integ-
rálni
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 15
Helye Output Következtetés Célja
Közgazdasági teljesít-mény mutatók: NPV, ERR, BCR
A legmegfelelőbb, hatékony
műszaki megoldás kiválasztá-
sa, ami a további kidolgozás
alapját képezi
A tanulmánytervek és mű-
szaki költségbecslések alap-
ján a részletes műszaki ter-
vezés és engedélyezések
előtt
A műszakilag megva-
lósítható és jogilag
megfelelő projekt vál-
tozatok közötti válasz-
tás
Pénzügyi megtérülés, vizsgálata
A kiválasztott változatra rész-letesen a műszaki költség-becslések és piaci elemzé-sek, jogszabályi /szerződéses előírások alapján
Pénzügyi teljesítmény
mutatók
NPV, FRR, BCR
A tételes beruházási költség meghatározása
EU támogatási összeg, saját forrás igény és az egyéb tá-mogatás összegének meg-határozása
Társadalmi
költségek és
hasznok
elemzése
Kiválasztott változatra a rész-
letes tervek, tanulmányok,
műszaki költségbecslések,
környezeti hatás és kereslet
elemzés alapján
A kiválasztott változat
társadalmi hasznossá-
gát vizsgálja
Közgazdasági telje-sítmény mutatók: NPV, ERR, BCR
A projekt támogatás jogos-ságának alátámasztása
A számított mutatók alapján lehetséges a más projektek-kel történő összehasonlítás
Változat-
elemzés
Költség-hatékonyság
elemzés esetén: legki-
sebb költségű változat
vagy legjobb mutató Többszempontú érté-
kelés
Érzékenység-,
szcenárió-, és kockázat elemzés
Közgazdasági költség-
haszon elemzés
Többszempontú elem-
zés esetén: egy súlyo-
zott pontszám
Pénzügyi elemzés
Több-szempontú értékelés
Közgazdasági költség-haszon elemzés
EU támogatás számí-
tása
Támogathatóság vizs-
gálata
Többszempontú elem-zés szempontjai alap-ján egy súlyozott pont-szám
A költség-haszon elemzés eredményeinek szilárdsá-gát/megbízhatóságát vizsgálja
A pénzügyi és társadalmi
költség-haszon elemzéssel
együttesen
Kritikus változók,
Küszöbértékek meg-határozása
Számszerűsített koc-
kázatok
Előrejelzések kritikus pontja-inak meghatározása,
A kockázat felmérése, Műszaki tartalék indoklása A változatok közötti válasz-
tás megalapozása
Költség-hatékonyság
elemzés
Finanszírozás, fenn-
tarthatóság vizsgálata
Pénzáram tábla (cash
flow)
2. ábra: A költség-haszon elemzés elemei
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 16
1.4 Kiemelt módszertani kérdések
1.4.1 Fejlesztési különbözet módszere
A fejlesztési különbözet3 módszerének alkalmazásához meg kell határozni a
projekt nélküli változatot és ezáltal a projekt nélküli eset és a fejlesztés közötti
különbözeteket. az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, műkö-
dési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva
kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra.
Lehetnek olyan költségelemek, hatáselemek stb., amelyek esetén csak a fejlesz-
tés és a projekt nélküli eset különbözete becsülhető meg (például a költség-
csökkenés mértéke). Ezek esetében lehetséges csupán a különbözet becslése, de
a projekt nélküli esetet ekkor is be kell mutatni, továbbá a különbözeti becslés-
sel érintett elemek esetén a becslési módszer eltérését jelezni kell.
A fejlesztési különbözet módszerének lényege, hogy csak a projekt hatásaira,
fenntarthatóságára koncentrál és nem foglalkozik a meglévő állapottal, annak
esetleges problémáival sem.
1.4.2 Projekt nélküli eset
A projekt nélküli eset (vagy forgatókönyv) lényegében az elemzési időtávra
vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása
esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban
szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a
projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell
határozni azt az esetet, amely bemutatja, mi történne a pályázati projekt elma-
radása esetén az elemzési időtávon belül.
A fejlesztési különbözet módszer esetén a költség-haszon elemzés során a pro-
jekt beruházási költségéből, üzemeltetési és karbantartási költségéből, valamint
bevételéből le kell vonni azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli
forgatókönyv esetén is jelentkeznének
A projekt nélküli eset leírásának a következőkre kell kiterjednie:
a műszaki tartalom rövid megadása;
Ha a projekt nélküli esetben is tervezhető beruházás, akkor a beruházási
költségek becslése (ennél célszerű feltételezni egy körülbelül olyan volume-
nű beruházást, amelyet a pályázó rendelkezésére álló önerő, illetve az általa
– EU-támogatás nélkül – is megszerezhető költségvetési és egyéb forrás fe-
dezne.
a működési költségek becslése;
3 EU útmutató kiegészítése, 2006 (incremental method).
A projekt nélküli
eset leírása
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 17
a bevételek becslése, ha egyáltalán felmerül;
a hatások bemutatása.
Az EU Guide, 2008 alapján a projekt nélküli eset meghatározása különböző
kiindulópontok alapján többféle lehet. Az adott projekt esetében a következő
kiindulópontok közül lehet választani. A választás indokait, a projekt nélküli
eset magyarázatát részletesen be kell mutatni:
Zéró eset (Do-nothing, baseline scenario)4: alapeset, úgynevezett „normál
eset” (business as usual), amellyel a „projektváltozatok” költségei és haszna
összevethetők. Tartalmazhatja a normál működéshez szükséges üzemeltetési és
fenntartási költségeket (illetve adott esetben a megtermelt bevételeket is).
Minimális eset (Do-minimum)5: az az eset, amely a szükséges üzemeltetési és
karbantartási költségeket, valamint bizonyos minimális beruházási költségeket
tartalmaz (amelyek például a súlyos állagromlás megakadályozásához vagy
késleltetéséhez, illetve a jogi vagy biztonsági előírások teljesítéséhez szüksége-
sek).
Katasztrófa eset (catastrophic scenario), az az eset, amikor nem lehetséges
fenntartani a jelenlegi szolgáltatási szintet, tekintettel annak alacsony színvo-
nalára. Ekkor a projekt nélküli eset a jelenlegi szolgáltatási színvonal megtartá-
sa érdekében szükséges beruházási költséget is tartalmazza.
1.4.3 Változatok meghatározása
Az egyes változatok meghatározása a változatelemzés során történik, a válto-zatelemzés folyamatától függően akár többször is sor kerülhet rá. A változatok vonatkozhatnak a projekt egészére, részeire, a projektek hosszabb távú illeszté-sére (programokra).
A változatok meghatározása lényegében az egyes elemzésre kerülő változatok között lévő különbségek jellemzésére irányul Ilyen főbb különbségek lehetnek az alábbiak, amely mentén meghatározhatók az egyes változatok :
a projekt célja (közlekedési projektek esetében általában kiemelt kérdés a vonalak meghosszabítása, a vonalvezetés)
a projekt megvalósítása során alkalmazott műszaki megoldások, tech-
4 A projekt nélküli eset általában a “normál működést”(business as usual) jelzi előre. Esetenként ezt a változatot
“zéró eset” -ként (do-nothing) jelöljük, amely nem jelenti a jelenleg működő szolgáltatás megszűntetését, csak azt
jelenti, hogy az a jelenlegi módon folytatódik, további beruházás nélkül. Összefoglalva, a „normál eset”(busienss
as usual) annak az előrejelzése, hogy mi történik a jövőben a vizsgált területen, a beruházás megvalósítása nélkül.
Ez az alternatíva nem feltétlenül költségmentes, mivel a már létező infrastruktúra esetén magába foglalja a felme-
rülő üzemeltetési és fenntartási költségeket (illetve adott esetben a megtermelt bevételek beszedését).
5 Bizonyos körülmények között célszerű a „minimális esetet” (do-minimum) vizsgálni a normál működéssel (busi-
ness as usual) összevetve. Ez a normál üzemeltetési és fenntartási költségeken felül bizonyos beruházási költségek
felmerülését is feltételezi, így például egy működő infrastruktúra részleges modernizációjának költségeit (állag-
megóvás, vagy a szankciók elkerülése érdekében felmerülő költségek). Bizonyos esetekben például a közcélú
beruházási projekteket az új jogszabályoknak való megfelelés motiválja. Ebben az esetben a “minimális eset” (do-
minimum) az a legkevesebb költséggel járó megoldás, amely biztosítja a jogszabályi megfelelést.
A projekt nélküli
eset kiindulópontjai
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 18
nológia
a projekt helyszíne
a projekt mérete
a megvalósítás ütemezése
a projekt pénzügyi háttere, jellemzői
a projekt intézményi sajátosságai
1.4.4 Az elemzés árszintje
Az elemzéseket változatlan áron, azaz egy adott év árszínvonalán kell végezni.
Az elemzésben meg kell adni, hogy az árak milyen időpontra vonatkoznak.
1.4.5 Hatásterület lehatárolása
A projekt térbeli hatásterülete az a hely vagy terület, ahol a projektet végrehajt-
ják, illetve ahol ebből eredően a hatását kifejti. A hatásterület lehatárolásánál
figyelemmel kell lenni az alkalmazandó módszer követelményeire.
1.4.6 Ütemezett beruházás
Ütemezett beruházás: egy szerves egységet képező beruházás önállóan is mű-
ködőképes elemeinek egymástól eltérő időben történő átadása. Önálló ütemnek
az az elem tekinthető, amelyik legalább egy évig üzemel a hozzá közvetlenül
kapcsolódó újabb ütem átadása előtt.
1.4.7 Intézményi kérdések
Intézményi kérdések részletes vizsgálata a megvalósíthatósági tanulmány elkü-
lönült fejezetében kell, hogy megjelenjen. A költség-haszon elemzés számára
ennek keretében tisztázni kell a következőket:
A projektek kedvezményezettjét, aki a támogatásra pályázó fél, aki egyben a
beruházó is. A projektek kedvezményezettje lehet önkormányzat, önkor-
mányzati társulás vagy vállalkozás.
A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a
támogatásba részesülő tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi ren-
delet alapján (IV. Fejezet 57. cikk)6 a vagyontárgyakat, eszközöket a pro-
6 1083/2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A műveletek tartóssága
(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg
az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül –
vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-
kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében
csökkentsék, három éven belül – a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosu-
lás, amely:
a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szerv-
nek jogtalan előnyt biztosít; és
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 19
jektberuházást követő elidegenítése, hasznosítása korlátozott, továbbá a pro-
jekt által nyújtott szolgáltatást legalább 5 évig fenn kell tartani.
A projekt beruházással érintett vagyontárgyainak tulajdoni, használati vi-
szonyainak elemzésében részben fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása
során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságá-
hoz (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történő
hozzáférésre stb.)
Vállalkozások esetében ki kell zárni a verseny torzítását jelentő támogatáso-
kat a vonatkozó előírások elemzésével, ez különösen akkor fordulhat elő, ha
vállalkozás tulajdonában lévő vagyontárgyak fejlesztése is megvalósul.
A projektek működtetője és fenntartója lehet maga a kedvezményezett vagy
az által megbízott szervezet. Az utóbbi esetben a kedvezményezett (mint tu-
lajdonos és mint a szolgáltatások ellátásáért felelős fél) szerződést köt a mű-
ködtető-fenntartó szervezettel a szolgáltatás ellátására (például a tulajdonos
önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt egy vállalkozással). A szol-
gáltatásnyújtásról szóló szerződés számos esetben kiegészül egy bérleti, il-
letve vagyonkezelési szerződéssel, amelynek alapján a tulajdonos a működ-
tető-fenntartó szervezetnek hasznosításba adja a vagyontárgyakat, eszközö-
ket. A bérleti, illetve vagyonkezelési szerződés szabályozza többek között,
hogy melyik fél és milyen módon fedezi az eszközpótlás költségeit (például
az üzemeltető többek közt az értékcsökkenés értékét is megfizeti a bérleti
díjban, amelyet a tulajdonos a megfelelő időpontban az eszközök pótlására
fordít).
1.4.8 Amortizáció kezelése
A diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amorti-
zációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent
közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírozási hiány számításá-
nak szempontjából közömbös, hogy az amortizáció elszámolására vonatkozólag
milyen számviteli szabályok, módszerek vannak.
A fejlesztéseknek azonban számvitelileg valóban a nyereség, illetve a felhal-
mozott amortizáció a forrása a saját forrásokat tekintve. Ezt a tényt közvetetten
a megtérülési számítás is figyelembe veszi, hiszen a folyamatos, adott szolgál-
tatási színvonalat biztosító működéshez szükséges beruházási pótlá-
sok/felújítások (gépek, berendezések cseréje) beépítésre kerülnek a megtérülési
számítás alapját képező pénzáramba. Ez feltételezi, hogy olyan díjak kerül-
nek meghatározásra, ami az amortizációs költségként nyilvántartott költ-
ségeket – vagy legalább annak egy részét - is magában foglalja, így az évek
során felhalmozódik annyi szabad forrás amortizációs ágon, ami a beruhá-
zási jellegű pótlásokra fedezetet biztosít nemcsak a vizsgált 30 éves időtar-
tam alatt, hanem azon túl is (lásd: projekt pénzügyi fenntarthatóságának be-
mutatása). Ennek a konkrét formája azonban meghatározza az EU támogatás
alapját képező finanszírozási hiányt is.
b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból
vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered.
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 20
1.4.9 Konszolidált megközelítés
Az EU Guide, 2008 alapján a pénzügyi elemzést általánosságban az infrastruk-
túra tulajdonos szempontjából kell elvégezni (ami különbözhet a szolgáltatás
üzemeltetőjétől). Ha szükséges, akkor az elemzést először az infrastruktúra tu-
lajdonos és az üzemeltető szempontjából külön-külön, majd konszolidáltan is el
kell elvégezni. A konszolidált elemzés annak érdekében szükséges, hogy a
költségek és bevételek ne kerüljenek kétszer figyelembe vételre.
A COCOF note alapján a konszolidált elemzés célja, hogy a beruházás jöve-
delmezőségét a beruházó és az üzemeltető közötti pénzáramoktól függetlenül
lehessen elemezni. Ebben az esetben a finanszírozási hiány számításánál az
üzemeltetőnél jelentkező bevételeket kell figyelembe venni. A konszolidált
elemzést akkor is el kell végezni, ha az infrastruktúra különböző részeit külön-
böző szolgáltatók üzemeltetik.
1.4.10 Keresletelemzés
A forgalmi modellezés, illetve forgalom becslés eredményeként jönnek létre
közlekedési hálózati szinten az alábbi, az MT-ben bemutatandó adatok
futásteljesítmény (járműkilométer) adatok,
utaskilométer adatok,
járatsűrűség,
utazási idő adatok,
amelyek a pénzügyi illetve a közgazdasági költség-haszon elemzés bemenő
adataiként szolgálnak.
A forgalmi modellezés a relatív árak/költségek és a forgalom (utaskm,
járműkm) függvényszerű kapcsolatán alapul., Ennek lényege, hogy a haszná-
lókra gyakorolt hatások esetében feltételeztük, hogy a külső gazdasági hatások
egy része – a becslés módszerétől függően – beépülhet a használók preferenciái
közé, és így a fizetési hajlandóság alapján kifejezett hasznok a használókra
gyakorolt közvetlen hatásokon kívül olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek
számszerűsítése az externális hasznoknál is megtörténik.
A fenti problémák miatt a használóknál jelentkező és a külső gazdasági hatáso-
kat nem kell elválasztani az elemzés során, az egyes haszonelemeket kell be-
csülni. Az egyes haszonelemek (utazási idő megtakarítás,baleseti kockázat
csökkentés,•jármű üzemköltség megtakarítás).becslése a 6.4., 7.4., és 8.4. feje-
zetekben leírtak szerint történik.
A projekt forgalom szempontjából lehatárolt hatásterületén a használóra gya-
korolt és externális hatások jelentkeznek, amelyet keresleti függvény alapján, a
A forgalom becslése
Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 21
piaci árak/költségek módszerével kell pénzben kifejezni. Ennél lényeges, hogy
meg kell különböztetni a meglévő és az új használókat, ha a jóléti változás egy-
szerűsített, integrálszámítás nélküli számítási metodikáját alkalmazzák.
Az egyes ágazatokra vonatkozóan a forgalmi modellezéssel kapcsolatos részle-
tes leírást a 6.1., 7.1. és 8.1. fejezetek tartalmazzák.
Az EU Guide 2008 alapján a meglévő és új forgalom fogalma az alábbi:
Meglévő forgalom: az adott közlekedési módot használó utasok a fejlesztést
megelőzően is
Módváltó forgalom: adott közlekedési módon belül történő módváltás (az adott
közlekedési rendszerhez képest).
Generált forgalom: az a forgalom amely kizárólag az infrastruktúra fejlesztés,
vagy a meglévő infrastruktúra kapacitásának bővítése illetve sebességének ja-
vítása hatására keletkezik az adott közlekedési rendszerhez képest
A módváltó és generált utasokra vonatkozóan a vizsgálati tervben részletesen ki
kell fejteni a forgalmi modellben alkalmazott feltételezéseket és módszertant,
illetve azt, hogy mely utasok tekintendőek generált iletve módváltó utasoknak.
A költség-haszon elemzés adott pontján, ahol a forgami adatok felhasználásra
kerülnek, meg kell adni, hogy pontosan melyik forgalomról van szó és azt ho-
gyan használják fel a számítások során.
1.5 Költség-haszon elemzés paraméterei
Az elemzés adatait forintban kell megadni. A projektméret EUR-ban meghatá-
rozott átszámításához, valamint nagyprojektek esetén a támogatási kérelemben
meghatározott értékek átszámításhoz a Pénzügyminisztérium (PM) által megha-
tározott költségvetési tervezési árfolyamot kell alkalmazni. (a Pénzügyminisz-
térium 2009 januári Konvergencia Program technikai árfolyama alapján (3.6
fejezet, 9. lábjegyzet) kerül meghatározásra). Tekintettel arra, hogy a konver-
gencia program negyedévenként frissítésre kerül, ennek megfelelően az NFÜ a
technikai árfolyam esetleges változását az NFÜ honlapján közleményben
(www.nfu.hu) aktualizálja.
A projekt elemzés során általában változatlan áron (inflációval kiigazított, a
kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzé-
se során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs előrejelzések
alapján a relatív árak változása jelentős, akkor a relatív árak korrekciója szük-
séges.A Pénzügyminisztétium hivatalos állásfoglalása alapán az infláció az
A költség-hatékonyság mutató meghatározásánál teljes költséget és éves költ-
séget is lehet használni. Éves költségek esetén a beruházási és működési költ-
ségek számítása az alábbi:
beruházási költségek: Egyes hatékonysági mutatók számításához az
éves költségeket kell az éves hasznokhoz hasonlítani. Ez esetben a be-
ruházási költségekből éves költséget kell számítani a következő képlet
segítségével.
Éves beruházási költség (ACC) =beruházási költség * tőke megtérülési
arány(CRF)
CRF = r/[1-(1+r)-n]
ahol:
r = közgazdasági diszkontráta = 5,5 %
n = a projekt beruházás élettartama
működtetési költségek: A működtetési költségek évente megjelenő költ-
ségek. A nettó haszon jelenértékének számítása során a költségeket
felmerülésük idején teljes mértékben kell figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy az éves beruházási költség (ACC) és az éves működési
költség összeadható, így olyan - beruházást és a működést is figyelembe vevő -
éves költséget kapunk, amelynek alapján az egyes projektek reálisan összeha-
sonlíthatók.
Az egyes változatokhoz tartozó hatások becslése az alábbi elemekből épül fel:
hatások számbavétele
hatások naturáliában való kifejezése
2.2.1.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása
A döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált időszak összes költségé-
nek jelenértéke alapján történik.
Ha csak a projekt céljának elérését szolgáló megoldási lehetőségek mentén volt
különbség az egyes változatok között, akkor a döntési változatok sorba rende-
zése a teljes vizsgált időszak összes költségének jelenértéke alapján történik.
Előfordulhat az is, hogy a különböző megoldási lehetőségek környezeti hatásai
jelentősen eltérnek egymástól ugyanazon célállapot esetén. Ebben az esetben a
Költségbecslés
Hatásbecslés
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 30
költség-hatékonyság elemzést többszempontú értékeléssel, esetleg egyszerűsí-
tett közgazdasági költség-haszon elemzéssel kell kiegészíteni.
2.2.2 Közgazdasági költség-haszon elemzés
A közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatok a hatások pénzben
kifejezett értéke és a költségek alapján hasonlítható össze. Akkor kell ezt a
módszert alkalmazni, ha a változatok hatásai jelentősen eltérnek egymástól.
Az összevetés haszon-költség mutató segítségével történik, amelynek képlete:
összes hatás/összes többletköltség. A mutató azt fejezi ki, hogy egységnyi költ-
séggel mekkora hatást lehet elérni az egyes változatok esetén.
A közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azo-
nos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, java-
solt a többszempontú értékelésre való áttérés.
A közgazdasági költség-haszon elemzés során a kiválasztás lépései:
beruházási és működési költségek becslése,
társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése
változatok összevetése közgazdasági teljesítmény mutatók alapján
2.2.2.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése
A költségbecslés a közgazdasági költséghaszon elemzésben meghatározottak
szerint történik annyi eltéréssel, hogy a becslések nagyvonalúbbak.
A hatások becslése a hasznok pénzben történő meghatározásával a közgazdasá-
gi költség-haszon elemzésnél leírtak szerint történik.
2.2.2.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása
Ebben az esetben a változatokat az ENPV (gazdasági nettó jelenérték) és az
ERR (gazdasági belső megtérülési ráta)8. alapján is össze lehet hasonlítani a
részletes elemzési módszertan szerint.
A kiválasztott változat a legmagasabb haszon/költség mutatóval rendelkező
változat.
Azon változatok esetén, ahol a haszon/költség mutató nem ér el egy előre meg-
határozott küszöböt a változatot el kell vetni.
2.2.3 Többszempontú értékelés
A projektek esetében többszempontú értékelés akkor szükséges, ha
a projekt céljának elérését szolgáló megoldási lehetőségek (pl. műszaki
megoldások). meghatározásán kívül egyéb, pl. intézményi jellegű, fi-
nanszírozási szempontból eltérú változatok is vannak.
8 A rövidítések jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza
Költségek becslése
Hatások becslése
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 31
Nagyprojektek esetében (mindhárom ágazatra vonatkozóan) a változatelemzés-
hez a többszempontú értékelés önmagában nem elegendő, a közgazdasági költ-
ség haszon elemzés elvégzése kötelező. A közgazdasági költség haszon elem-
zés eredményei mellett figyelembe lehet venni a többszempontú elemzés szem-
pontjait is, ha az a változatok meghatározásából adódóan releváns.
2.2.3.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése
A teljes költséget és éves költséget is lehet használni a költség-hatékonyság
elemezésnél leírtak szerint.
A hatások részletes becslése az alábbi vizsgált hatások alapján történik:
környezeti hatások: Az értéket nem pénzben fejezzük ki, hanem pon-
tozzuk. A környezeti hatások értékének pénzben történő becslése az
elemzés legvégén, a kiválasztott projektváltozat részletes pénzügyi és
költség-haszon elemzésében történik meg.
gazdasági életképesség (pl. az önerő igény, az egy használóra jutó díjak
pontozása egy-egy szempontként)
intézményi és működtetési kockázatok
fenntarthatósági, finanszírozhatósági szempontok
2.2.3.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása
Az összehasonlításhoz a hatások aggregálásának módszere a következő:
a hatások éves értéke alapján pontszám adása,
Az egyes hatások pontszámainak egységes skálára vetítése;
az egyes hatások egymáshoz való viszonyát súlyok fejezik ki. Az összes
hatás pontszáma az egyes hatások pontértékeinek és súlyának szorzat-
összege.
A kiválasztott változat a többszempontú értékelés alapján a legmagasabb pont-
számot elérő változat lesz.
Egyes változatok kizárásra kerülhetnek a további változatelemzésből a pénz-
ügyi megvalósíthatóság alapján is (pl. ha saját forrás, önerő korlát van, akkor
azokat a változatokat – függetlenül az egyszerűsített közgazdasági költség-
haszon elemzéstől – ki kell zárni, amelyek finanszírozását a projekt megvalósí-
tója, illetve használói nem tudják felvállalni).
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek olyan szempontok, amelyeket általában
célszerű figyelembe venni. Ettől eltérés a projekt sajátosságaitól függően lehet-
séges.
társadalmi hasznosság: lehetőség szerint a nettó társadalmi haszon
pénzben kifejezve. Ennek hiányában a társadalmi hasznokat elemenként
kell a többszempontú értékelésbe bevonni. Így meg kellene jeleníteni
Költségek becslése
Hatások becslése
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 32
pl. környezeti hatásokat, munkahelyek számára gyakorolt hatásokat,
stb.
intézményi és működési kockázatok: elemezni kell, hogy a szervezeti
feltételek, szerződéses és jogi háttér mennyire alkalmas a változat meg-
valósítására, a kockázatok jelentősek-e, illetve lehet-e azokat megfele-
lően kezelni
pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: itt azt kell vizsgálni,
hogy a beruházás és a működés során rendelkezésre álló források meny-
nyiben elegendőek a projekt és annak működtetésének finanszírozására.
4. táblázat: Többszempontú értékelés eredményeinek bemutatására vonatkozó példa
Pontszám Súly Hatás
„A” projekt
- társadalmi hasznosság
- intézményi és működési kockázatok
- pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozha-tóság
Összesen
„B” projekt
- társadalmi hasznosság
- intézményi és működési kockázatok
- pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozha-tóság
Összesen
„C” projekt
- társadalmi hasznosság
- intézményi és működési kockázatok
- pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozha-tóság
Összesen
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 33
3 Pénzügyi elemzés
A pénzügyi elemzés célját és részleteit alapvetően meghatározza, hogy a támo-
gatást kérő fejlesztés az EU általános támogatási szabályai szempontjából mi-
lyen kategóriába esik. A tevékenységek vizsgálatát a támogatás összegének
meghatározása szempontjából az alábbi döntési fa szemlélteti.
Támogatást igény-lő szervezet és tevékenység vál-
lalkozás-e? nem
(közcélú)
igen
(State aid)
A projekt teljes költsége 1 millió
EUR feletti-e? nem
igen
Pályázati Útmutató szerinti támo-gatási mértékkel kell számolni
Támogatást igénylő tevé-
kenységből a működés maradványérték nélküli diszkontált nettó bevétele negatív-e? *
nem
Támogatás a nem megtérülő rész után jár. Ezt a finanszírozási hi-ányt az összes beruházás jelenér-tékéből, a referencia- időszak során keletkező nettó bevétel
jelenértékének levonásával lehet
számolni.
Pályázati Útmutató szerinti támo-gatási mértékkel kell számolni
Pályázati Útmutató szerinti támo-
gatási mértékkel kell számolni
Támogatást igény-lő tevékenység jövedelemtermelő-
e? nem
igen
Pályázati Útmutató szerinti támo-gatási mértékkel kell számolni
igen
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 34
*A működés diszkontált nettó bevétele alapján kell eldönteni, hogy szükséges-e
a finanszírozási hiány képletének alkalmazása. A működés nettó bevétele
egyenlő a működési bevételváltozás és működési költség változás különbségé-
vel (tehát nem tartalmazza a maradványértéket). Figyelem! A finanszírozási
hiány számításakor a DNR (diszkontált nettó bevétel) összegébe be kell számí-
tani a működés nettó bevétele mellett a maradványértéket is.
A Pályázati Útmutató rendelkezik arról, hogy mely tevékenységek támogatása
esik az állami támogatás hatálya alá, milyen jogcímen engedélyezett a támoga-
tás és mekkora a támogatás mértéke, ezért az igényelhető támogatás kiszámítá-
sakor az adott tevékenységre (komponensre) meghatározott mértékkel kell
számolni.
Az elemzés részletezettségét egyfelől a tevékenység fenti ábrában szereplő
besorolása dönti el, másfelől az, hogy a projekt nagyprojektnek minősül-e. A
projektben a pénzügyi elemzés részletezettségét az adott pont leírása
tartalmazza.
3.1 A pénzügyi elemzés célja
A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt
cash-flowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesít-
mény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megté-
rülési ráta)
A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntart-
hatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő
pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási
színvonalat fenn lehessen tartani.
A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok
összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a működési költségeket
(üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a
halmozott nettó pénzáramot. A pénzáramokat be kell mutatni mind a projekt
nélküli, mind a projekt megvalósulása esetén külön-külön, illetve a fejlesztési
különbözetet is az MT útmutatóban megadott táblázatok kitöltésével.
A megtérülési számítást két változatra kell elkészíteni:
A teljes beruházási költség megtérülése: FNPV(C). A finanszírozási hiány
számítása is ennek figyelembe vételével készül.
A befektetett tőke megtérülése FNPV(K) A másik megtérülés számítás az
EU támogatással és a hitellel csökkentett beruházási költségre, azaz a be-
fektetett tőkére vonatkozik, amikor a pénzügyi bevételeket a működésből
származó bevétel és a maradványérték jelenti, míg a kiadási oldalon a nem-
zeti hozzájárulás, a hiteltörlesztés, a kamatfizetés és a működési költségek
jelentkeznek.
Az elemzés céljai
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 35
A pénzügyi elemzés fontos eleme a projekt finanszírozási hiányának a kiszámí-
tása, ami azt mutatja meg, hogy a beruházás mekkora hányada nem fedezhető -
a pénzügyi diszkontráta által meghatározott megtérüléssel - a projekt jövőbeli
nettó bevételeiből.
A pénzügyi elemzés egymással összefüggő elemei az alábbiak:
összes beruházási költség
összes működési költség és bevétel
beruházási költség pénzügyi megtérülése: FNPV (C) és FRR (C)
finanszírozási források
pénzügyi fenntarthatóság
tőke pénzügyi megtérülése: FNPV (K) és FRR (K)
Az egyes célokhoz kapcsolódó pénzügyi elemzési részekben a különféle pénz-
áramokat a következők szerint kell figyelembe venni. A táblázatban a (+) elő-
jellel jelölt elemek pénzbeáramlást, a (-) előjellel jelölt elemek pénzkiáramlást
jelentenek. Ha az adott tételnél nem szerepel szöveg olvasható, akkor az azt
jelenti, hogy azt a tételt az adott mutató kiszámítását szolgáló cash flow-ban
nem kell figyelembe venni. Például a nemzeti magántőkét nem kell figyelembe
venni az FNPV (C) illetve a DNR számításánál, míg az FNPV (K) számításánál
kiadási pénzáramnak és a pénzügyi fenntarthatóság számításnál pedig bevételi
pénzáramnak minősül.:
5. táblázat: A pénzügyi elemzés áttekintése
FNPV(C) FNPV(K) Pénzügyi fenntartha-
tóság
DNR
Összes beruházási költ-ség
- nem szerepel - -
Földvásárlás - nem szerepel - -
Épületek - nem szerepel - -
Gépek és gépi berendezé-sek
- nem szerepel - -
Licenc - nem szerepel - -
Szabadalom - nem szerepel - -
Egyéb előkészítési költsé-gek
- nem szerepel - -
Működő tőke változás** -(+) nem szerepel -(+) -(+)
Maradványérték* + + nem szerepel, kivéve ha
pénzügyileg realizálódik
+
Összes működési költ-ség
Anyag - - - -
A pénzügyi elemzés
részeinek áttekintése
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 36
FNPV(C) FNPV(K) Pénzügyi fenntartha-
tóság
DNR
Munka - - - -
Energia - - - -
Karbantartás - - - -
Adminisztrációs költségek - - - -
Kamat nem szerepel - - nem szerepel
Hiteltörlesztés nem szerepel - - -
Vissza nem igényelhető adók
nem szerepel nem szerepel - -
Összes működési bevé-tel
Output X + + + +
Output Y + + + +
Finanszírozási forrás
Közösségi hozzájárulás nem szerepel nem szerepel + nem szerepel
Nemzeti közösségi hozzá-járulás
nem szerepel - + nem szerepel
Nemzeti magán tőke nem szerepel - + nem szerepel
Hitelek nem szerepel nem szerepel + nem szerepel
Egyéb források (pl.: mű-ködési támogatás) )
nem szerepel nem szerepel + nem szerepel
*A maradványértéket a finanszírozási hiány számítása során csak a DNR-ben
kell figyelembe venni, a DIC-ben nem, mivel azok nem merülnek fel a beruhá-
zási szakaszban. Ugyanez érvényes a tőke kiadásokra melyek a működés alatt
merülnek fel (pl.: rövid élettartamú gépek és berendezések pótlása).
**Rövid lejáratú eszközök és források különbségének változása.
3.2 A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések
A pénzügyi elemzés során kiemelt figyelmet kell fordítani - a 2.4. pontban be-
mutatott Kiemelt módszertani kérdések mellett – alábbi kérdésekre.
A pénzügyi elemzésben attól függően kell szerepeltetni az ÁFA-t, hogy a vizs-
gált szereplő (a beruházó, a működtető-fenntartó, illetve ezen feladatok finan-
szírozásért felelős szereplő) jogosult-e az ÁFA visszaigénylésére. Amennyiben
a projekt kedvezményezettje (a beruházó) a beruházás egyes elemeire az Áfá-t
nem igényelheti vissza, a beruházási költség Áfá-ját szerepeltetni kell a beruhá-
zás összes költségei között. Az ÁFA költségek elszámolhatóságára vonatkozó-
an a pályázati kiírás és útmutató szerint kell eljárni. „Treatment of VAT in the
major project applications EC Note” alapján a nem visszaigényelhető ÁFA-t
figyelembe kell venni a finanszírozási hiány számítása során. Amennyiben az
áfa visszaigényelhető, a költségeket és bevételeket áfa nélkül kell figyelembe
venni a finanszírozási hiány számítása során. Ha a projekt kedvezményezettje
(a beruházó) visszaigényelheti az ÁFA-t, akkor az számára nem jelent költsé-
get, így az a pénzügyi elemzésnek sem része.
Ugyanez érvényes az üzemeltetési és karbantartási költségek esetén is: az ÁFA
nem szerepelhet az elemzésben, ha a működtető-fenntartó ÁFA-visszaigénylő,
de szerepelnie kell az elemzésben, ha a működtető-fenntartó nem igényelheti
vissza az ÁFA-t.
ÁFA
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 37
A bevételeknél, a működtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg,
hiszen az Áfá-t be kell fizetni, így a működési bevételben nettó összegnek kell
szerepelnie. A teherviselő képességi vizsgálatokban viszont, ha a fogyasz-
tó/díjfizető nem ÁFA visszaigénylő (pl. lakosság), akkor a bruttó összeget (a
tényleges fizetési teherként jelentkező, ÁFA-val növelt díjak összegét) kell fi-
gyelembe venni.
3.3 A projekt pénzügyi költségeinek becslése
3.3.1 Beruházási költségek becslése
Az elszámolható és nem elszámolható költségeket részletesen a releváns pályá-
zati útmutatók tartalmazzák.
A Bizottság 1828/2006/EK rendelet XXI. melléklete alapján (Nagyprojekt -
kérelem támogatás megerősítése iránt a 1083/2006/EK rendelet 39-41 cikke
alapján /ERFA és KA/ -infrastrukturális beruházások) a beruházási költségek
szerkezetét az alábbi táblázat tartalmazza.
6. táblázat: A beruházási költségek szerkezete a 1828/2006/EK rendelet XXI. melléklete
alapján
Megnevezés
1. Tervezési díjak
2. Földvásárlás
3. Építés
4. Gépek és gépi berendezések
5. Előre nem látott többletkiadások
6. Árkorrekció, ha szükséges
7. Technikai segítségnyújtás
8. Ismeretterjesztés
9. Felügyelet az építés megvalósítása során
Részösszeg
10. Vissza nem igényelhető áfa
Bruttó összesen
A jelen útmutatóban a beruházási költségek a támogatási kategória szerint
szükséges bontást, nem pedig a számviteli kategória szerinti beruházási költség
szerkezetet követi. A támogatási kategória szerint beruházási költségnek az
egyszeri, egy alkalommal felmerülő költségek minősülnek.
Néhány sor részletesebb magyarázata az alábbiakban szerepel (vigyázat, a pá-
lyázati útmutató határozza meg, hogy az egyes tételek az adott támogatási
konstrukciónál hogyan elszámolhatók):
A beruházási költ-
ségbecslést meghatá-
rozó dokumentumok
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 38
2. Földvásárlás: Az 1084/2006 (EK) rendelet 3. cikke és a 1080/2006 (EK)
rendelet 7. cikke szerint a Kohéziós Alapból és ERFÁ-ból nem támogatható
földvásárlás olyan összegért, mely meghaladja az érintett művelet teljes elszá-
molható költségének 10 %-át.
5. Tartalék: A tervezett tartalék az előre nem látható, nem tervezhető (de el-
számolható költséget jelentő) kiadások fedezetére szolgál, melynek arányát a
prioritási tengelyre vonatkozó akcióterv, illetve a releváns pályázati kiírás hatá-
rozza meg. A tartalék csak a közreműködő szervezet előzetes engedélyével
használható fel, de nem lehet több, mint a pályázati csomagban meghatározott
felső határ. A tartalék mértékét részletes és mennyiségi kockázat-elemzéssel
kell alátámasztani. Nem tartalmazhatnak tartalékot a költségek a finanszírozási
hiány (ennek megfelelően a támogatási arány) meghatározásakor. Ezek a több-
letkiadások bevehetők az alapok tervezett hozzájárulásának kiszámításához
használt összes támogatható költség közé.
A beruházási költségbecslést meghatározza még a támogatási konstrukcióra
vonatkozó pályázati csomag előírásai, illetve az elszámolhatósági útmutató.
A beruházási költségeknek a megvalósíthatósági tanulmánnyal összhangban
kell szerepelni az elemzésben. Ez az egyes projektek esetében természetesen
kiegészítésre, módosításra kerülhet, azonban az alapstruktúrát lehetőség szerint
meg kell őrizni. A tervezői költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie,
valamint az alábbi táblázatban bemutatott struktúrával és a pályázati forma-
nyomtatvánnyal összeegyeztethetőnek kell lennie.
A szükséges inputok az alábbiak:
a kedvezményezett a jogszabályok szerint ÁFA-visszaigénylő vagy
sem;
a beruházási tevékenységek időbeni ütemezése;
a beruházás során felhasznált erőforrások (munkaerő, anyagok, energia,
földterület stb.) és beszerzett gépek / berendezések mennyiségének, va-
lamint a kiépített létesítmények mennyiségi jellemzőinek becslése
(meghatározott struktúrában);
a fenti mennyiségekhez rendelhető fajlagos költségek (meghatározott
struktúrában);
az egyes releváns költségelemekhez rendelhető kockázat, illetve való-
színűség eloszlás,
A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezői
költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költ-
ségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyi-
ségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával
történik. A részletes beruházási költségelemeket a 6.2.1.1., 7.2.1.1., 8.2.1.1.
fejezetek tartalmazzák.
Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzata-
ként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költsé-
A beruházási költsé-
gek becslése
Számítási módszer
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 39
get a fent említett ütemezésnek megfelelően szét kell osztani a beruházási idő-
szak egyes éveire.
Fejlesztési különbözeti módszer alkalmazása esetén az elemzésben a projekt
beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt
megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülő beruházási
költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a
projekt megvalósulása esetén felmerülő teljes beruházási költséget kell figye-
lembe venni.
Az egyes projektek beruházási költségeit a mindenkori Pályázati Adatlap és
megvalósíthatósági tanulmány (EMT és RMT) készítési útmutatók szerinti bon-
tásban kell megadni.
3.3.2 Működési költségek becslése
A működési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által 2006. októ-
berében adott tájékoztatás („Questions regarding the reviewed calculation
method of the co-financing rate”) alapján (különös tekintettel a támogatási
A teherviselő képesség vizsgálata a szolgáltatást igénybevevők jövedelme és a
szolgáltatás díja közötti viszony elemzését jelenti. Ez a közlekedési projektek
esetén nem releváns.
3.5 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói
A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai:
FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt időtartama alatt
keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét
A számítás képlete:
n
t
t
t iXFNPV0
)1/(
ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az
aktuális év
FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki,
amelynél az FNPV=0. (A projekt akkor támogatható, ha az FRR alacso-
nyabb mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, lásd 5. 6. 1. pont)
Az FRR számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel,
hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük.
Ha n
t
t
t iXFNPV0
0)1/( , akkor i= FRR.
3.5.1 EU-támogatás nélküli esetben
A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az első lépésben a finanszírozás
módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önma-
gában milyen megtérülést biztosít.
A Kohéziós politika keretén belül a projekt abban az esetben részesülhet EU
támogatásban –egyéb vonatkozó feltételek teljesülése mellett- , ha az
FNPV(C)<0, kivéve ha a projekt az állami támogatás szabálya alá esik.
A fenti számítási módszerből adódóan a következő pénzáramokat kell a számí-
táshoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt meg-
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 47
valósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti a fejlesztési különbözet
alapú általános módszer esetén.
Az EU útmutató, 2008 szerint a hitelkamat nem veendő figyelembe a beruházá-
si megtérülési mutató, az FNPV(C) számításánál. A tőkét és jövedelmet érintő
illetve egyéb közvetlen adókat szintén nem kell figyelembe venni az FNPV(C)
számításánál.
15. táblázat: A beruházási megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok
Megnevezés 1. év 2. év. 3. év .. 30 év.
1. Pénzügyi beruházási költ-ség
2. Pénzügyi működési költ-ség (üzemeltetési és karbanntartási költség, pót-lási költség)
3. Kiadási pénzáram 1+2
4. Pénzügyi bevétel
5. Bevételi pénzáram 4
6. Pénzügyi maradványérték
7. Nettó összes pénzügyi pénzáram 5+6-312
Pénzügyi nettó jelenérték FNPV/beruházás: FNPV(C)
Pénzügyi belső megtérü-lési ráta
FRR/beruházás: FRR (C)
Az EU Guide alapján főszabályként a beruházás jövőbeli teljesítményének
vizsgálatához az FRR (C) mutatót kell meghatározni. Ez a számítás támasztja
azt alá, hogy a projekt megvalósításához szükség van-e EU támogatás igénybe-
vételére. Az FRR (C) alapján kiderülhet, hogy a beruházás hoszútávon nem lesz
pénzügyileg jövedelmező. Ebben az esetben be kell mutatni, hogy a projektnek
milyen források fognak rendelkezésére állni, ha az EU támogatás már nem lesz
elérhető.
3.5.2 Befektetett tőke megtérülése
A befektetett tőke megtérülése kalkuláció a befektetett tőke tényleges megtérü-
lését vizsgálja.
A tőkebefektetés történhet magánforrásból vagy állami költségvetésből. Ennek
nagysága megegyezik a beruházási költségekből az EU támogatással és a hitel-
lel le nem fedett résszel. Ebben az esetben viszont a hiteltörlesztést is a költsé-
gek között kell kimutatni.
12 A maradványértéket ki kell vonni, ha a 8. sorban negatív számként szerepel, és hozzá kell
adni, ha a 8. sorban pozitív számként szerepel.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 48
Az EU útmutató, 2008 szerint a hitelkamat figyelembe veendő a tőkemegtérü-
lési mutató (FNPV(K)) számításánál. A tőkét és jövedelmet érintő illetve egyéb
közvetlen adókat szintén nem kell figyelembe venni az (FNPV(K)) számításá-
nál. 13
16. táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok
Megnevezés 1. év 2. év. 3. év … 30 év.
1. Pénzügyi működési költség, kivéve (2)
2. Pénzügyi pótlási költség
3. Hiteltörlesztés
4. Hitelkamat
5. Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás
6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5)
7. Pénzügyi bevétel
8. Pénzügyi maradványérték
9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3+7)
Pénzügyi nettó jelenérték FNPV/tőke: FNPV(K)
Pénzügyi belső megtérülési ráta FRR/tőke: FRR(K)
Az FRR(K) mutató gyakran még akkor is pozitív értéket vesz fel, ha az FRR(C)
várhatóan alacsony, vagy közberuházás esetén negatív értéket fog felvenni.
A fentieknek megfelelően, az EK által alkalmazott pénzügyi diszkontráta értéke
5%, mely értékhatárhoz, elvben a kedvezményezett által alkalmazott rátának is
igazodni kell. Amennyiben az FRR/K meghaladja az 5 %-ot, a működtető ese-
tében túltámogatás áll fenn.
Abban az esetben, ha a projekttől nagy, pozitív FRR(K) értéket várnak el, ez
rámutat arra az eshetőségre, hogy az EU támogatás a kedvezményezett számára
átlag feletti hasznot eredményezhet.
Az FNPV(K) és a FRR(K) számítása során minden pénzügyi forrást figyelembe
kell venni, kivéve az EU támogatást.
13 PPP konstrukció esetén a projektbe kerülnek a magántőke-körhöz tartozó kedvezménye-
zettek is. A befektetett tőke megtérülésének meghatározása során azonban a magántőke
esetén mellőzni szükséges bármely, akár az EU-tól, akár a Központi Költségvetésből szár-
mazó támogatást.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 49
3.6 A megítélhető támogatási összeg meghatározása
3.6.1 Támogathatósági feltételek vizsgálata
Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha
a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság
igazolható. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni kö-
vetelmények (lásd a 6.4. fejezetet) az alábbiak:
o ENPV pozitív,
o az ERR legyen magasabb, mint az alkalmazott társadalmi disz-
kontráta,
o a haszon-költség arány nagyobb, mint 1;
a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szük-
séges mértékű támogatást kapja a projekt , túl-támogatás nem történik. A
részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények:
o FNPV(C) negatív,
o az FRR (K) alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi disz-
kontráta;
a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt
keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal
pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni
követelmény:
o az egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen
negatív14
3.6.2 A támogatási összeg meghatározása
A támogatási összeg kiszámításának első lépéseként meg kell állapítani, hogy a
projekt melyik támogatási szabály alá tartozik, milyen képletet kell alkalmazni
a számításhoz. A megfelelő támogatási szabály megállapítását segíti a pénzügyi
elemzés elején bemutatott ábra.
Lehetnek olyan komplex projektek, ahol a megvalósítást jelentő tevékenységek
egyes csoportjai a támogatási szabályok szempontjából eltérő megítélés alá es-
nek, így azokat a pénzügyi elemzés során elkülönült projektelemnek kell tekin-
teni és a pénzügyi elemzés projekt elemenként kell elvégezni.
14 Amennyiben – például az eszközök magas pótlási költsége miatt – bizonyos években a halmozott
működési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelős szereplő a projekten kívül képződött (egyéb tevékenységéből származó) önerővel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (időben szétteríti a felmerülő kiadásokat).
Milyen támogatási
szabályt kell alkal-
mazni
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 50
A támogatás összegének meghatározása egyszerűen, az elszámolható beruhá-
zási költség és a pályázati útmutatóban meghatározott támogatási arány szorza-
taként számolható a következő esetekben:
a State aid (állami támogatási) szabály hatálya alá tartozó projektek esetén.
a közcélú nem jövedelemtermelő projektekre,
az 1 millió EUR alatti beruházási költségű közcélú projektekre
azon 1 millió EUR feletti beruházási költségű közcélú jövedelemtermelő
projektekre, amelyeknél a működés diszkontált nettó bevétele pozitív (a
működés nettó bevétele egyenlő a működési bevételváltozás és működési
költség változás különbségével, tehát nem tartalmazza a maradványértéket),
Ezekben az esetekben a következő táblázatban kell összefoglalni a számítás
eredményét:
17. táblázat: A támogatás számítása nem jövedelemtermelő nem nagyprojektnél és 1
millió EUR alatti projektnél
Megnevezés
Teljes pénzügyi beruházási költség (ICT)
Elszámolható pénzügyi beruházási költség (ICE)
A támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási arány (R)
A támogatás összege (ICE*R)
Az 1 millió EUR feletti beruházási költségű közcélú jövedelemtermelő projek-
tek esetében, amelyeknél a működés diszkontált nettó bevétele negatív vagy
nulla, akkor a számítás során a finanszírozási hiány alapján kell a támogatás
összegét meghatározni.
A finanszírozási hiány számításánál
semmilyen támogatás nem vehető figyelembe,
a költségek tartalékot nem tartalmazhatnak
a „Treatment of VAT in the major project applications EC Note” alap-
ján a nem visszaigényelhető ÁFA-t figyelembe kell venni a finanszíro-
zási hiány számítása során
a finanszírozási hiány kiszámításakor kizárólag a felhasználók által
közvetlenül fizetett bevételek veendők figyelembe, az Egyéb bejövő
pénzáramok nem.
Az EU Guide 2008 alapján a projekt által generált működési költség megtakarí-
tást figyelembe kell venni a finanszírozási hiány számítás során. Amennyiben a
működési költségmegtakarítás teljes egészében levonásra kerül a működési tá-
mogatásokból, abban az esetben a a működési költség megtakarítást nem kell
figyelembe venni a finanszírozási hiány számításnál. Ezt az intézményi fejezet-
Támogatási összeg
meghatározása az
elszámolható költség
és a megadott támo-
gatási arány szorza-
tával
Támogatási összeg
meghatározása a fi-
nanszírozási hiány
számításával
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 51
ben leírtakkal összhangban a túlkompenzációs számítás részeként részletesen
be kell mutatni.
18. táblázat: A támogatás számítása nagyprojekteknél
Megnevezés
Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC)
Diszkontált pénzügyi bevétel (a)
Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b)
Diszkontált pótlási költség (c)
Diszkontált maradványérték (d)
Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)
Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR)
Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)
Elszámolható költség (EC)
Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb
a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál)
Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max
CRpa)
Ebből EU támogatás (=DA*max CRpa)
Kedvezményezett hozzájárulása
Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség – EU támoga-
tás)
19. táblázat: A támogatás számítása jövedelemtermelő nem nagyprojektnél
Megnevezés
Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC)
Diszkontált pénzügyi bevétel (a)
Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b)
Diszkontált pótlási költség (c)
Diszkontált maradványérték (d)
Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)
Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR)
Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)
Elszámolható költség (EC)
Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb
a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál)
Kedvezményezett hozzájárulása
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 52
Ha a projekt több támogatási szabály alá is tartozik, akkor a Pályázati Útmutató
szerint meg kell osztani a projekt beruházási költségét, a megosztást be kell
mutatni és indokolni. Ebben az esetben a különböző támogatási szabály alá tar-
tozó részek támogatásairól az alábbi összesítő táblát is el kell készíteni.
20. táblázat: A támogatás összegzése több támogatási szabály alá tartozó projektnél
Támogatási szabály Elszámolható
költség, Ft
Támogatási
összeg, Ft
a) Állami támogatási szabály alá tartozó
rész
b) 1 millió EUR alatti beruházási költsé-
gű közcélú projekt része
c) 1 millió EUR feletti beruházási költ-
ségű projekt, közcélú nem jövede-
lemtermelő része
d) Negatív diszkontált nettó bevétellel
(DNR) rendelkező, 1 millió EUR felet-
ti beruházási költségű projekt közcé-
lú jövedelemtermelő része
e) Nem negatív diszkontált nettó bevé-
tellel (DNR) rendelkező, 1 millió EUR
feletti beruházási költségű projekt
közcélú jövedelemtermelő része
Összesen
Megjegyzés:
Ha a projekt beruházási költsége 1 millió EUR alatt van, akkor csak a) és b) sorok
között lehet értelemszerűen a projektet megosztani.
Ha a projekt beruházási költsége 1 millió EUR felett van, akkor csak a), c)-e) so-
rok között lehet értelemszerűen a projektet megosztani.
3.7 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata
A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi
egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények a kedvezmé-
nyezett szempontjából kötelezettséget jelentenek.
3.7.1 A beruházás finanszírozása
A finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a Ko-
héziós Alap hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész
finanszírozása nemzeti hozzájárulásból történik, amelynek forrása többféle le-
het:
Hazai központi költségvetési támogatás15
Saját forrás: Kedvezményezett saját pénzügyi hozzájárulása
15 Jogszabályi iránymutatás nincs a központi költségvetés finanszírozási arányára. Az ak-
ciótervekből az szűrhető le, hogy a finanszírozási hiány számítással kalkulált „döntési ösz-
szeg” 85 %-át EU forrásból, 15 %-át hazai támogatásból kívánják finanszírozni.
A támogatási összeg
meghatározása több
támogatási szabály
esetén
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 53
o Önerő
o Idegen forrás
Hitel
Egyéb
A projekt hitellel történő finanszírozása hatással lehet a finanszírozási hiány
mértékére, ha a pénzügyi fenntarthatóság érdekében a díjakat magasabbra kell
emelni, ahhoz az esethez képest, amikor a saját forrás finanszírozása teljes mér-
tékben önerővel történik.
Kiindulásként, ha a projekt pénzügyi fenntarthatósága hiteltörlesztés nélkül –
adott díjstruktúra mellett -– biztosított, a projekt halmozott pénzárama minden
évben pozitív.
A kamatfizetés és a hiteltörlesztés – ugyanezen díjstruktúra esetén – esetleg
már egyes években negatív pénzáramot eredményezne, amit meg kell vizsgálni,
hogy rövid lejáratú hitellel kezelni lehet-e vagy az elvárt megtérülést a hitel mi-
att növelni kell és esetleg a díjakat is emelni kell.
3.7.2 A működés fenntarthatósága
A projekt megtérülésének számítása független az intézményi struktúrától. A
projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt
üzemeltetőjének (ha a kettő nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja.
Amennyiben a bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendő a mű-
ködési költségek finanszírozására, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia
a különbözet finanszírozásról. A pénzügyi bevételnek nem számító, a működési
költségek finanszírozását szolgáló források az egyéb bejövő pénzáramok között
jeleníthetők meg.
3.7.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása
A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az előző tábláza-
tokból nyerhetők. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a halmozott pénzáram
egyik évben sem negatív (maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha
pénzügyileg is realizálódik).
A pénzáramokat be kell mutatni mind a projekt nélküli eset, mind a projekt ese-
tén, illetve különbözetként is külön táblázatban.
A pénzügyi fenntarthatóságot külön táblázatban be kell mutatni a projektre és a
fejlesztési különbözetre vonatkozóan működési költségmegtakarítás vagy
egyéb közvetlen hatások figyelembe vételével és anélkül is (amennyiben a
normatív támogatás csökkentésre kerül a működési költség megtakarítás ösz-
szegével , nem szükséges figyelembe venni a működési költségmegtakarítást a
pénzügyi fenntarthatóság számításához).
21. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (mindkét módszerre)
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 54
Megnevezés 1. év 2. év 3. év … A vizs-gált
időtáv utolsó
éve
1. Pénzügyi beruházási költség
2. Pénzügyi működési költség
3. Hiteltörlesztés
4.Hitel kamatának törlesztése
5. Egyéb
6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5
7. Pénzügyi bevétel
8. Egyéb bejövő pénzáram
9. EU támogatás
10. Nemzeti hozzájárulás (11+12)
11. Központi költségvetés hozzájáru-lása
12. Saját forrás (13+14)
13. Önerő (készpénz, munkaerő hoz-zájárulás)
14. Idegen forrás (15+16)
15. Hitel
16. Egyéb idegen forrás
17. Pénzügyi maradványérték
18. Bevételi pénzáram 7+8+9+10+17
19. Nettó összes pénzügyi pénzáram 18-6
20. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 55
4 Közgazdasági költség-haszon elemzés
4.1 A projekt pénzügyi költségeinek összegzése
A pénzügyi beruházási és működési költségek becslésére vonatkozó útmutatá-
sokat a 3. fejezet tartalmazza. Annak eredményeit foglalja össze az alábbi táb-
lázat.
22. táblázat: Pénzügyi költségek és maradványérték
Megnevezés Je-lenérték
1. év … A vizsgált időtáv utol-só éve
1. Összes beruházási költség
2. Összes működési költség
3. Maradványérték16
4. Összes pénzügyi költség (1+2+3)
4.2 A projekt közgazdasági költségeinek becslése
A pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban:
költségvetési (fiskális) kiigazítások,
piaci árról való áttérés elszámoló árra,
externális hatások.
A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról va-
ló áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél, a következő pontok szerint
kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésé-
nél kell elvégezni.
4.2.1 Költségvetési (fiskális) kiigazítások
A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki, azonban a
pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak magukba foglalhatnak adókat és tá-
mogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások ki-
küszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közve-
16 A maradványértéket ki kell vonni, ha a 3. sorban pozitív számként szerepel, illetve hozzá
kell adni, ha a 3. sorban negatív számként szerepel.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 56
tett adókat nem tartalmazhat. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany meg-
egyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adó-
fajta például a vagyonadó. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany külön-
bözik az adóteher viselőjétől.
A fenti elvek alapján a következő költségvetési kiigazításokat szükséges meg-
tenni:
A költségvetési kiigazításokhoz szükséges input adatok:
ÁFA,
támogatások,
az egyes beruházási költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának
részaránya,
az egyes működési költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának
részaránya.
A legjelentősebb és legáltalánosabb fiskális korrekciós tényező az általános
forgalmi adó. A közgazdasági elemzéshez – beleértve a változatelemzést - min-
den költségtétel elemből az ÁFA tartalmat le kell vonni. Ez független attól,
hogy beruházási vagy működési költségről van-e szó, illetve, hogy az ÁFA
visszaigényelhető-e vagy sem. Az ÁFA visszaigényelhetősége csak a pénzügyi
költségek meghatározásában játszik szerepet.
A közgazdasági költségek számításához mindig alaposan meg kell vizsgálni,
hogy melyik pénzügyi költség tételek becsült értéke tartalmaz ÁFÁ-t, azaz hol
határoztak meg bruttó értéket. Az elvégzendő módosítás lépései a következők.
ha a pénzügyi költségbecslés tételesen elkülöníti, akkor az elkülönítet-
ten megjelenő ÁFA értékét le kell vonni a bruttó költségekből;
ha az ÁFA költségek nem elkülönítettek, akkor ÁFA kulcsonként meg
kell becsülni a költségtételek között az adó alapját és a hozzátartozó
ÁFA összeget, amit a bruttó költségből le kell vonni.
Ha a társadalmi hasznok becslésének kiinduló pontja a pénzügyi bevétel, akkor
a korrekciót akkor kell megtenni, ha a fogyasztó nem ÁFA visszaigénylő. A
korrekciót, ha szükséges a következőképpen kell megtenni.
meg kell vizsgálni, hogy a használók körében vannak-e ÁFA vissza-
igénylésre jogosultak;
az ÁFA visszaigénylő körben a bevétel ÁFÁ tartalmát is meg kell be-
csülni,
a becsült ÁFA tartalmat le kell vonni a bruttó bevételből.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 57
A támogatások esetében, ha konkrét költségelemekre irányul a támogatás, pél-
dául ingyenes területhasználat, akkor a pénzügyi költségeket ezekkel a támoga-
tásokkal ki kell egészíteni, hogy társadalmi költségeket kapjunk.
Ha a támogatás nem konkrét költségelemhez kapcsolódik (árkiegészítés, nor-
matív támogatás stb.), a támogatást nem kell a költségoldali korrekciónál figye-
lembe venni.
4.2.2 Piaci árról való áttérés elszámoló árra
Egyes termékek, szolgáltatások esetében a piac a legkülönfélébb torzulások mi-
att nem képes az erőforrásokat reálisan értékelni, nem tudja kifejezni azok tény-
leges társadalmi költségét. Több erőforrás esetében nem beszélhetünk piacról,
ilyenkor az értékelés még azt a támpontot is elveszti, amit a piaci ár jelent.
A piaci kudarcok megakadályozzák az erőforrások hatékony elosztását ezért az
állam beavatkozásra kényszerül. Az állam a jogrendszeren keresztül biztosíthat-
ja az erőforrások használóinak olyan alkuját, ami társadalmilag optimális érték-
re mozdítja azok árát vagy megfelelő nagyságú adókkal/szubvencióval korri-
gálhatja az általa optimálisnak tartott szintre. De ahogy a piacok úgy az állam
sem működik tökéletesen ezért az erőforrások valós értéke kisebb-nagyobb
mértékben, de általában eltér piaci áruktól.
Tökéletesen működő munkaerőpiacon az árnyékár megegyezne a piaci
árral. Az árnyékbér illetve a munkaerő árnyékárának meghatározására a
gyakorlatban ritkán kerül sor, mivel erre vonatkozóan kevés elérhető in-
formáció forrással rendelkezünk. A beruházások költség-haszon elem-
zésekor feltehetjük, hogy a munkaerőpiac nem tökéletesen, de beárazza
a munkaerőt, nincs tehát kényszer az árnyékárak kiszámítására. A mun-
kaerő esetében az általunk vizsgált al-ágazatokban a piaci árak megfe-
lelően tükrözik a munkaerő társadalmi költségét. Fontos azonban meg-
jegyezni, hogy ez csak akkor igaz, ha a munkaerő áraként nem országos
átlagbéreket, hanem a projekt megvalósulása szerinti területi (kistérségi
vagy megyei) átlagbéreket alkalmazunk a pénzügyi költségszámításhoz.
Természeti erőforrások esetén a piaci árak korrekciójára szükség lehet
a jövőbeni használók érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt. Ezt
azonban nem az árnyékárak szerinti módszerrel javasoljuk megtenni,
hanem a természeti erőforrásokra kivetett járulékok segítségével történő
externális hatásbecsléssel.
Természeti erőforrások esetén a piaci árak korrekciójára szükség lehet, mert a
jelenlegi piac a jövőbeni használók érdekeit figyelmen kívül hagyhatja. Ezt a
korrekciót azonban nem az árnyékárak szerinti módszerrel kell megtenni, ha-
nem a természeti erőforrásokra kivetett járulékok segítségével történő externális
hatásbecsléssel. Ezek a járulékok ugyanis a természeti erőforrások árába kíván-
ják beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrek-
ciójának tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonás-
ra nem került, ezért itt sem kell hozzáadni a járulékokat.
Támogatások
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 58
A földterületek esetében a földterületeteket a haszonáldozat-költségen kell érté-
kelni, és nem a hivatalos elszámoló áron. Amennyiben a földterületet önkor-
mányzat, vagy az állam biztosítja csökkentett áron, akkor a gazdasági elemzés-
ben a földterület árát a valós piaci ár jobban közelíti, mint az aktuálisan figye-
lembe vett ár.
4.3 A projekt hasznainak becslése
A projekt hasznainak becslésére több módszer is alkalmazható. 2009-ben az
Európai Bizottság elfogadta a magyar KHE útmutatóban található haszonbecs-
lési módszertant, amely egy több éve kialakult számítási módszer, és amelyet a
jelen útmutató aktualizál. Az Európai Bizottság által 2008-ban kidolgozott költ-
ség-haszon elemzési útmutató17 szerint bizonyos – piaccal nem rendelkező –
jószágok (időérték, környezetvédelmi hatások, elkerült balesetek értéke) nagy
szerepet játszanak a közlekedési infrastruktúrafejlesztő projektek közgazdasági
értékelésében. Az említett EU-útmutató szerint amennyiben az adott ország
közlekedési piacát nem jellemzik nagy torzulások (azaz a piacok kellően ver-
senyző jellegűek), a közlekedéssel kapcsolatos költségekkel és hasznokkal
(időmegtakarítás, externáliák stb.) jól becsülhető a projekt összesített közgaz-
dasági hatása. A jelen KHE útmutató megfelel e követelményeknek.
A projekt hatásai lehetnek:
közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelent-
kező hasznok
külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a pro-
jekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2)
közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket
4.3.1 Használónál jelentkező hasznok becslése
A használóknál jelentkező hasznok becslésére több módszert lehet alkalmazni:
lehetséges a projekt által lehetővé tett „erőforrás megtakarítás” számszerű-
sítésével közelíteni a hasznot.
Pénzügyi bevételekből kiinduló becslés: a pénzügyi bevételek becslése ak-
kor lehet kiinduló alap a használónál jelentkező közgazdasági haszon becs-
léséhez, ha az megfelelően tükrözi a projekt által teremtett infrastruktúra
használóinál megjelenő hasznot. Ez elsősorban akkor igaz, ha a díjak a pia-
ci áron, azaz a használók értékelésén alapulnak. Ezért fontos felhívni a fi-
gyelmet, hogy a szolgáltatás költségeinek árakba történő beépítése önma-
gában még nem jelenti, hogy az megfelelő alapja a hatások közgazdasági
becslésének. Ehhez az is szükséges, hogy a díjak a használók értékelésén
17 European Commission Directorate General Regional Policy Guide to Cost-Benefit
Analysis of investment projects; Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre-
Accession; Final Report (16/06/2008).
Általános szabályok
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 59
alapuljanak. Az elemzés során szükséges a díjakból származó bevételek
becslése, amely alapján következtetés vonható le, hogy milyen külső hatá-
sokat nem jelennek meg a pénzügyi bevételek között.
Közlekedési projektek esetében a bevétel nem szerepelhet a hasznok kö-
zött.
A használóknál jelentkező hasznok felmérése kérdőíves módszerrel (stated
preference method), amely alkalmazható, ha a módszer részletes bemutatás-
ra kerül, a módszer megfelel a szakirodalomban elvárt kritériumoknak, ki-
terjed valamennyi releváns használóra gyakorolt hatásra.
4.3.2 Az externális hasznok becslése
A hatások számbavételét minél teljesebb körben kell elvégezni.
A számszerűsítés módszerei projektenként eltérőek lehetnek, itt bemutatásra
csak néhány példa kerül. Az elemzések során a hatások számszerűsítésének
összefoglalására a következő táblázat javasolható. A módszert természetesen
részletesebben szükséges bemutatni, a táblázat csak az áttekintést segíti. Elő-
fordulhat, hogy valamennyi, a táblázatban felsorolt hatás nem számszerűsíthető.
Ezt az elemzésben meg kell indokolni és a hatást legalább kvalitatív módon jel-
lemezni kell. A lenti táblázatot ki kell tölteni valamennyi projekt típusra.
23. táblázat: Externális hatások számszerűsítése
Hatás
A számszerűsítés módszere
Mértékegység A számszerűsí-tés eredménye
1. Használatra gyakorolt externális hatások
1.1. …
2. A használat-tal nem ösz-szefüggő externális hatások:
2.1. …
3. Egyéb
3.1. …
A pénzben történő kifejezés történhet különböző módszerekkel. A módszer
megadása szükséges. A lenti táblázatot ki kell tölteni valamennyi projekt típus-
ra.
24. táblázat: Externális hatások pénzben történő kifejezése
A hatások számbavé-
tele
A hatások számsze-
rűsítése
A hasznok pénzben
történő kifejezése
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 60
Hatás
A számszerűsí-tés eredménye
a)
A számszerűsí-tés mérték-egysége
b)
Fajlagos érték, Ft/számszerűsítés mértékegysége
c)
A fajlagos érték becs-lésének módszere
d)
Haszon, Ft
a)*c)
1. Használatra gyakorolt externális ha-tások
1.1. …
2. A használattal nem összefüg-gő externális hatások:
2.1. …
3. Egyéb
3.1. …
4.3.3 A hasznok összegzése
A fenti haszonelemenkénti számítások részeredményeit az alábbi struktúrában
kell összegezni (a negatív hasznokat, azaz a károkat is feltüntetve):
25. táblázat: A hasznok összegzése (Ft)
Hatás
Jelenérték 1. év … A vizsgált időtáv utol-só éve
1. Használatra gyakorolt externális hatások
1.1. …
2. A használattal nem össze-függő externális hatások:
2.1. …
3. Egyéb
3.1. …
4.4 Közgazdasági teljesítménymutatók
A következő közgazdasági teljesítménymutatókat kell kiszámolni és értékelni:
ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövőbeni nettó haszonáramok diszkon-
tált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel
csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek támogathatók. A számítás kép-
lete:
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 61
n
t
t
t iXENPV0
)1/(
ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az
aktuális év
ERR (gazdasági belső megtérülési ráta): azon diszkontráta, amely mellett az
ENPV nulla; A belső megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet hasz-
nálható, azzal a különbséggel, hogy adott az ENPV nagysága (zérus), és a
kamatlábat keressük.
Ha n
t
t
t iXENPV0
0)1/( , akkor i= ERR.
Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott
közgazdasági diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható
ki18, csak az ENPV alapján lehet dönteni.
BCR (haszon-költség arány): a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre
átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatko-
zó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában
kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok ab-
szolút értékéről, hanem csak azok arányáról.
Fontos, hogy amíg az ENPV alapján különböző méretű projektek rangsorolása
nem oldható meg, addig az ERR és a BCR erre használható. Egyébként azon-
ban az ENPV a legfontosabb és legmegbízhatóbb társadalmi költség-haszon
elemzési indikátor, amit a projekt értékelésénél a fő közgazdasági teljesítmény-
jelző referenciaként kell tekinteni. Bár az ERR és a B/C is sokat elárul, mivel
értéküket a projekt mérete nem befolyásolja, az ERR lehet többszörös vagy
nem meghatározott, míg a B/C rátát módosíthatja egy adott pénzáram haszon-
ként vagy költségcsökkenésként való értelmezése.
Elvileg minden olyan projektet el kell vetni, ahol az ERR kisebb, mint a társa-
dalmi diszkontráta, vagy az ENPV negatív. Néhány kivételes esetben azonban,
a projekt negatív ENPV esetén is javasolható EU támogatásra, amennyiben fon-
tos pénzben nem kifejezhető hasznai vannak.. Ezeket azonban kivételes eset-
ként kell kezelni, és az értékelési jelentésben továbbra is meggyőző módon,
strukturált, megfelelő adatokkal alátámasztott indoklás mellett be kell mutatni,
hogy bizonyos értelemben a társadalmi hasznok meghaladják a társadalmi költ-
18 Az ERR alkalmazásai, ha a befektetések pénzáramlása nem tipikus:
Néhány esetben a belső megtérülési ráta nem számítható, mert az egyenletnek nincs gyöke
Néhány esetben több belső megtérülési ráta számítható! Ha a projekt megvalósítása folya-
mán a pénzáramok előjele váltakozik, az egyenletnek több gyöke van , annyi belső megté-rülési rátát kapunk tehát, ahányszor a pénzáram előjelet vált.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 62
ségeket még akkor is, ha az előbbieket a pályázó nem tudja teljes mélységében
számszerűsíteni. (EU Guide, 2008)
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 63
5 Érzékenység- és kockázatelemzés
Az érzékenység vizsgálat és a kockázatelemzés célja annak vizsgálata, hogy a
pénzügyi és közgazdasági elemzés során alkalmazott feltételezések és felhasz-
nált input adatok változása milyen hatással van a pénzügyi és közgazdasági tel-
jesítménymutatók alakulására.
Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk, hogy
a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai mek-
kora hatást gyakorolnak a teljesítménymutatókra.
A második lépésben megvizsgáljuk, hogy a változásoknak mekkora a bekövet-
kezési valószínűsége (az adott változók valószínűségi eloszlása) és ezek figye-
lembe vételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét.
5.1 Érzékenységvizsgálat
Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paraméterei-
nek meghatározása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alap-
esetben kiszámított teljesítmény mutatókra.
A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosul-
nak. Az EU útmutató (2008) szerint „kritikus” minden olyan változó, amelynek
1%-os változása (pozitív vagy negatív értelemben) a belső megtérülési ráta
vagy a nettó jelenérték 1%-os vagy annál nagyobb mértékű változását okoz-
za.
5.1.1 Jelentős tényezők
A kritikus változók meghatározása érdekében számba kell venni azokat a té-
nyezőket, amelyek közvetlen, illetve közvetett hatással vannak a pénzügyi és a
közgazdasági költség-haszon teljesítménymutatókra. A közvetlenül meghatáro-
zó, pénzben kifejezett főbb tényezőket a következő ábra mutatja.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 64
5. ábra: Közvetlen hatótényezők
Pénzügyi bevételek
Pénzügyi teljesítménymutatók
(FNPV, FRR)
Pénzügyi beruházási költség
Pénzügyi működési költség
Közgazdasági teljesítménymuta-
tók
(ENPV, ERR, BCR)
A közgazdasági beruházási és mű-
ködési költségek korrekciós ténye-
zői
Hasznok
A közvetlen hatótényezőket számos közvetett tényező határozza meg. Ezek
némelyike csak egy közvetlen tényezőre, a többitől függetlenül hat, másik része
viszont több közvetlen hatótényezőre van kihatással, ezért a teljesítménymuta-
tókban összetett hatást fejtenek ki.
A fontosabb hatótényezők számbavétele alapján a kritikus változók meghatáro-
zása érdekében első lépésben a közvetlen hatótényezőket vizsgáljuk meg.
Amennyiben a közvetlen hatótényező nem éri el a kritikus változó szintet (1%-
os változása nem hat 1%-nál nagyobb mértékben a teljesítménymutatókra), ak-
kor azokat a közvetett tényezőket nem kell továbbvizsgálni, amelyek egyedül
erre a közvetlen tényezőre hatnak, továbbá nincsenek összefüggésben más köz-
vetett tényezőkkel.
A több közvetlen, illetve közvetett tényezőre hatással lévő közvetett tényezőket
jelentős tényezőként kell kezelni és a közvetlen hatótényezőkön keresztüli hatá-
sukat külön kell megvizsgálni. Ezeket a tényezőket nem számszerűsítjük az ér-
zékenységvizsgálatban, azonban a kockázatelemzésben a leglényesebbeket
elemezzük.
Az elemzés keretében főként az alábbi változók vizsgálatát kell elvégezni.
A beruházás költsége
A népesség növekedésének üteme
A vándorlási folyamatok előrejelzése
Relatív árváltozás
Működési költségek (karbantartás, működtetés, stb.)
Az üzemanyag ára
Különböző haszonelemek és azok számításának főbb tényezői
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 65
5.1.2 Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása
Az egymástól függő változók az eredmények torzulását okozhatják, illetve ket-
tős számbavételt idézhetnek elő. Az elemzés ezen lépésében az egymástól füg-
gő változókat a vizsgálatból ki kell zárni.
5.1.3 A változók hatásának elemzése
A jelentős hatású változók rugalmasságának értékelése
kvantitatív módon: a változók különböző értékei alapján ismételten kiszámí-
tott mutatók segítségével meghatározható függvény szerint vagy
kvalitatív módon: magas, alacsony rugalmasság
5.1.4 A projekt kritikus változóinak azonosítása
Ezt követően azonosításra kerülnek a kritikus változók. Ennek lényege, hogy
meg kell állapítani, hogy a vizsgált változók közül melyik rugalmassága na-
gyobb 1-nél (1%-os változása 1%-nál nagyobb változást idéz elő a teljesít-
ménymutatókban).
26. táblázat: Változók rugalmasságának vizsgálata
Változók ENPV változása
ERR vál-tozása
FNPV változása
FRR vál-tozása
1. Beruházási költség ….% ….% ….% ….%
2. Működési költség ….% ….% ….% ….%
3. ….. ….% ….% ….% ….%
5.1.5 A küszöbértékek számítása
A kritikus változók milyen mértékű változásánál válnak a pénzügyi és közgaz-
dasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a pro-
jektet. A küszöbérték számításnak elsősorban a közgazdasági teljesítménymuta-
tók vizsgálatánál van jelentősége.
27. táblázat: Küszöbértékek
Kritikus változók ENPV küszöbér-ték
FNPV küszöbérték
1. Beruházási költség
2. Működési költség
3. ….
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 66
5.1.6 Forgatókönyv-elemzés
A változók kritikus csoportjára vonatkozó forgatókönyv elemzés, amely az
alapeset mellett az „optimista” és a „pesszimista” változatot vizsgálja hasznos
információkkal szolgál a projekt megítéléséhez. A forgatókönyv-elemzés egy
rövidített, egyszerűsített eljárás, ami nem helyettesíti az érzékenység vizsgálatot
és a kockázat-elemzést.
A forgatókönyv-elemzés lépései:
a kritikus változók kiválasztása
a kritikus változók esetében az optimista és a pesszimista forgatókönyv
esetére becsült értékek meghatározása
a teljesítménymutatók kiszámítása az optimista és a pesszimista forga-
tókönyvre
5.2 Kockázatelemzés
A 4. sz. Munkadokumentum alapján amennyiben a javasolt projektben tartalék
beállítására kerül sor, azt kvantitatív, részletes kockázatelemzéssel kell alátá-
masztani.
5.2.1 A kritikus változók küszöbértékeinek előfordulási valószínűségének
vizsgálata
Az érzékenységvizsgálat és a változatelemzés legfőbb korlátja, hogy az esemé-
nyek előfordulásának valószínűségét nem veszi figyelembe. Valójában a kriti-
kus változók értékeinek százalékban meghatározott önkényes változtatása egy-
általán nem tükrözi ezen változók alakulásának tényleges valószínűségét.
Ex-ante értékelések során előre kell jelezni a változók jövőbeli értékeit, ami
elkerülhetetlenül bizonytalansággal jár. A bizonytalanság vagy a projekt belső
(pl.: a megtakarított idő értéke, a beruházás befejezésének ütemezése), vagy
külső tényezők (pl. a projekt inputjainak és outputjainak ára) miatt léphet fel.
A következő lépés valószínűségi eloszlás rendelése a kritikus változók mind-
egyikéhez, azaz meghatározni a legjobb becslés köré az értékek pontos interval-
lumát, amit alapesetnek tekintünk, hogy a pénzügyi és gazdasági teljesítmény-
mutatók várt értékeit ki tudjuk számítani.
(EU Guide, 2008)
5.2.2 Kvalitatív elemzés
A kockázatelemzés során az alábbi kockázatokat vizsgáljuk:
A pénzügyi és teljesítménymutatókra gyakorolt hatásuk alapján kritikusnak
minősített változók miatt fellépő kockázatok
Egyéb kockázatok
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 67
A fenti kockázatokat részletesen elemezzük, ahol lehet számszerűsítve. A koc-
kázat becslésének elvi képlete: a bekövetkezés valószínűsége és a teljesít-
ménymutatóban bekövetkezett hatás nagyságának szorzata.
A kockázat nagyvonalú számszerűsítésével a kockázatokat pozícionálni lehet a
bekövetkezési valószínűség és a hatás mértékének összevetése alapján.
6. ábra: A kockázatok ábrázolása a hatás mértéke és a valószínűség alapján
5.2.3 Kvantitatív elemzés
A kritikus változókra a valószínűségi eloszlás megállapítását követően lehet
elvégezni a projekt FRR (Pénzügyi belső megtérülési ráta) vagy NPV (Pénz-
ügyi nettó jelenérték) valószínűségi eloszlásának számítását. Erre a Monte Car-
lo módszer alkalmazása javasolt, amihez több szoftver áll rendelkezésre. A
módszer tulajdonképp abból áll, hogy a kritikus változókhoz ismételten vélet-
lenszerűen értékeket nyerünk vonatkozó, előre meghatározott intervallumokon
belül, majd a projektre kiszámítjuk a teljesítménymutatókat (IRR vagy NPV),
melyeket a kinyert értékek egyes csoportjaiból származtatunk. Elegendő számú
mintával megismételve a folyamatot (általában néhány száznál nem több) a
számítások előre meghatározott konvergenciáját kapjuk, ami az IRR vagy a
NPV valószínűségi eloszlásaként értelmezhető..
Az eloszlás bemutatja egy adott változó értékeinek előfordulási gyakorisá-gát az értékek lehetséges tartományán belül.
A szakirodalom két fő kategóriát ismer a valószínűség eloszlásra:
Diszkrét eloszlás – véges számú értéket vehet fel
Ha egy változó olyan diszkrét értékek halmazát veszi fel, amelynek mindegyikéhez valószínűség van rendelve, az diszkrét eloszlásként kerül meghatározásra. Az ilyen fajta eloszlás akkor alkalmazható, ha az elemző elegendő információval rendelkezik a vizsgált változót il-letően ahhoz, hogy feltételezhesse, hogy az csak bizonyos értékeket vehet fel.
Közepes
kockázat
Kritikus
kockázat
Alacsony
kockázat
Magas
kockázat
hatás mértéke
való
szín
űség
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 68
Folytonos eloszlás - adott intervallumban tetszőleges értéket felve-het
A Gauss (vagy normál) eloszlás talán a legfontosabb és leggyak-rabban használt valószínűség eloszlás. Ezt az eloszlás két paramé-ter határozza meg:
o a közép (μ),
o a szórás (σ).
A szórással mérjük a lehetséges értékek szóródásának mértékét a középérték körül.
A normális eloszlás számos esetben előfordul. Azokban az esetekben, amikor
okkal feltételezhetjük, hogy nagyszámú csekély mértékű hatás érvényesül,
amely hatások egyrészt összeadódnak másrészt önállóan érvényesülnek, ekkor
okkal feltételezzük a megfigyelések normális eloszlását.
A háromszög vagy hárompontos eloszlást széles körben alkalmazzák, ha a válto-
zó korábbi (múltbeli) viselkedéséről nem áll rendelkezésre információ. Ez az el-
oszlás nagyon egyszerűen leírható, magas, alacsony és Best Guess értékkel, ame-
lyek a valószínűségeloszlás maximum, minimum és modális értékeit adják meg.
A háromszög eloszlást tipikusan olyan sokaság szubjektív leírására használják,
amelyre csak limitált minta adatok állnak rendelkezésre, és főként azokban az
esetekben, amikor a változók egymáshoz való viszonya ismert, de az adatok
mennyisége kevés (esetleg az adatgyűjtés költségessége miatt). A háromszög el-
oszlás pontos analitikai és grafikus leírása jelentősen eltérő lehet, a szélsőértékek
vonatkozásában a modális értékhez rendelt súly függvényében.
Kétfajta háromszögelozslás ismert:
Szimmentrikus: amikor a magas érték előfordulásásnak valószínű-
sége azonos az alacsony értékek előfordulásásval és a modális ér-
ték-alacsony érték, valamint a modális érték-magas érték között
azonos tartomány van.
Aszimmetrikus: ekkor a magas érték előfordulása valószínűbb,
mint az alacsony értékeké, és nagyobb a tartomány a modális érték
és a magas érték között, mint a modális érték és az alacsony érték
között (vagy fordítva). Ha nincs okunk azt feltételezni, hogy adott
tartományon belül nagyobb bizonyos érték előfordulása, mint má-
soké, akkor az így kapott eloszlást egyenletes eloszlásnak nevez-
zük. Ez olyan eloszlást jelent, amely minden, azonos nagyságú a
feltételeknek megfelelő intervallumon azonos valószínűségű.
A következő táblázat egy egyszerű számítási eljárást mutat be, amely az egyes
önálló változók fáját használja. A táblázatban bemutatott mintában 95% valószí-
nűsége van annak, hogy a NPV pozitív.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 69
28. táblázat: NPV valószínűség számítása, amely a kritikus változatok eloszlásának
függvénye. (millió euro)
Kritikus változók Eredmény
Beruházás értéke
Egyéb költségek Haszon NPV
Érték Való-színű-ség
Érték Való-színű-ség
Érték Valószí-nűség
-56,0
-13,0
0,20
74,0 0.15 5.0 0.03
77,7 0,30 8.7 0.06
81,6 0,40 12.6 0.08
85,7 0,15 16.7 0.03
-15,6 0,50
74,0 0,15 2.4 0.08
77,7 0,30 6.1 0.15
81,6 0,40 10.0 0.20
85,7 0,15 14.1 0.08
-18,7 0,30
74,0 0,15 -0.7 0.05
77,7 0,30 3.0 0.09
81,6 0,40 6.9 0.12
85,7 0,15 10.9 0.05
5.2.4 A kockázat elfogadható szintjének becslése
Gyakran a projektek értékelési jelentésében a nettó jelenérték és a belső megté-
rülési ráta mutatók a legjobb vagy az alapeset becsléseire vonatkoznak, talán a
„legvalószínűbb” értékeket (vagy módot) értve alatta. A projekt elfogadható-
ságának kritériumaként azonban az indikátor várt értéke (vagy átlaga) tekinten-
dő, melyet a kapcsolódó valószínűségi eloszlásból számítunk. Például, ha egy
projekt esetén az ERR 10%, de a kockázat elemzés azt jelzi, hogy az ERR 70%-
os valószínűséggel 4 és 10 között alakul illetve 10 és 13 közötti érték valószí-
nűsége 30%, akkor a projekt ERR várt értéke csak 8,35% [átlag (4,10)*0.7 +
átlag(10,13)*0.3].
Következtetésképen megállapíthatjuk, hogy a fent bemutatott módszer lehetővé
teszi , hogy a projekt kiválasztása ne csak a legjobb becslés alapján történjen,
hanem az ehhez kapcsolódó kockázatot is vegye figyelembe, a teljesítménynek
a kockázattal történő egyszerű súlyozásával. Alapelvként, a jelentős EU-
támogatást igénylő projektek esetében a pénzügyi és közgazdasági teljesít-
ménymutatók várható értékét kellene szerepeltetni. Az eredmény értékelése
szempontjából igen nagy fontossággal bír a magas kockázatú, de jelentős tár-
sadalmi hasznot hozó projektek valamint az alacsony kockázatú és alacsony
társadalmi hasznosságú projektek mérlegelése. Általában a kockázatokkal
szembeni semleges megközelítés javasolt, mivel a közszféra több projekt
kockázatát összevonhatja. Ilyen esetekben az ERR várható értéke összegezheti
a kockázat értékelést. Ugyanakkor bizonyos esetekben az értékelő vagy a ja-
vaslattevő a semleges megközelítéstől eltérhet, és a várható megtérülés mérté-
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 70
kére tekintettel több vagy kevesebb kockázatot vállalhat, ugyanakkor az ilyen
választásnak minden esetben egyértelműen igazolhatónak kell lennie.
5.2.5 Kockázatkezelési stratégia
A kockázatkezelés olyan összetett feladat, amely többféle kompetenciát és je-
lentős forrásokat igényel, és amelyet professzionális szakembernek kell ellát-
nia az érintett menedzselő hatóság és a kedvezményezett hatáskörében.
Ugyanakkor a kockázatelemzés elvégzését követően a projekt kezdeményező-
jének minimálisan meg kell állapítania azokat az intézkedéseket, amelyekkel a
beazonosított kockázatok a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően
csökkenthetők.
A kockázatok kezelésének főbb módszerei a következők (ezek együttesen is
alkalmazhatók):
Előkészítés alatti lehetséges kezelési stratégiák
Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre
A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezett-
ségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján történhet
A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befo-
lyásolási képessége alapján
Üzemeltetővel való folyamatos egyeztetés
A kivitelezés időintervallumainak a kisforgalmú (késő tavasz –
kora ősz) időszakra való tervezése
független közbeszerzési szakértők bevonása
Megvalósítás alatti lehetséges kezelési stratégiák
A projekttől, vagy projektrészektől való elállás
Felelősség megosztáson alapuló szerződések kötése
Folyamatos költségkontroll
A projekt értékelések során az előrejelzés egyik tipikus hibája a projekt értéke-
lők körében előforduló tendencia, a túlzott optimizmusra hajlás a legfontosabb
projekt paramétereket illetően: ezek a beruházás költségei, az elvégzendő
munka időszükséglete, a működési költségek és hasznok (UK Treasury Green
Book, 2003)
Számos okra visszavezethető ez az túlzott optimizmusra való hajlam; a 2.16.
táblázat bemutat néhány példát a közlekedési projektekkel kapcsolatban.
29. táblázat: Az optimista elfogultság okai
Az optimista elfogultság okai
Példák
Műszaki okok Az információ pontatlansága, mint például nem elérhető
adatok, új, vagy nem bizonyított technológiák.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 71
Az optimista elfogultság okai
Példák
Adatok körében történt változások, így pl. a sebes-ség, útszélesség, útvonal, biztonság ,és környezeti előírások körében bekövetkezett változások
Menedzsment kérdések, így pl. a helytelen számítási eljárás, beszerzési kérdések, és a kockázat megoszlá-sa
Pszichológiai okok Az optimizmusra való hajlam személyekben és szerve-zetekben egyaránt megjelenő tendenciája
Gazdasági okok Az építőipari cégek és a tanácsadók érdekeltek a pro-jektek előrehaladásában
Politikai, intézményi okok
Érdekek, hatalom és intézmények
A szereplők esetenként tudatosan hazudnak annak érdekében, hogy projektjeik, érdekeik megvalósulhas-sanak
Forrás: UK Treasury Green Book 2003
A kockázat mértéke nem azonos a projekt megvalósításának teljes időtartama
alatt. A múltban szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a szakirodalomban álta-
lánosan elfogadott tény, hogy a projekt legkockázatosabb szakasza az indulás
időszaka. A beruházási költségek legnagyobb része ebben a szakaszban merül
fel, ugyanakkor üzemeltetési szempontból ekkor még nem kapunk semmiféle
visszajelzést. Amikor a beruházás üzemi /működési fázisba lép, az érintett koc-
kázat csökken, mivel a visszajelzés egyre nyilvánvalóbbá válik.
7. ábra: Kockázati szintek az adott infrastruktúra projekt különböző fázisaiban
Forrás: OECD TI/1, 2007
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 72
A a költségkeret túllépése és/vagy a hasznok elmaradása a várakozástól azaz,
az optimista elfogultság különböző, egymástól eltérő tényezők eredménye:
Többszereplős döntéshozatal és tervezés
szabványostól eltérő technológiák
hosszú tervezési időszak, komplex határfelületek
a projekt tárgyának és célkitűzésének megváltozása ;
előre nem tervezett események
A költségkeret túllépése és a bevételek elmaradása a források alacsony haté-
konyságú felhasználásához vezet, valamint a késedelemhez, és további költség-
keret túllépéséhez és haszon elmaradásához.
Az „optimista elfogultság” szintjének minimálisra csökkentése érdekében bizo-
nyos módosításokat kell végrehajtani, így növelni kell a becsült költséget, és
csökkenteni vagy késleltetni kell a becsült hasznokast. Ezeket a módosításo-
kat empírikus alapon kell végrehajtani, például múltbeli adatokat vagy hason-
ló projektek adatait felhasználva összehasonlítási alapként.
Az „optimista elfogultság” miatt végrehajtott korrekció jobb becsléseket ered-
ményez az értékelési folyamat korai szakaszában. Ugyanakkor ezek a korrek-
ciók nem felelnek meg kockázatbecslésként. Sokkal inkább olyan kiinduló
pontok, amelynek alapján a kockázatelemzés elvégezhető, amely elméletileg
minden szükséges tényezőt tartalmaz, ha a várható mutatókat megfelelő pon-
tossággal kezeltük. A kockázatelemzés a kockázatkezelés alapja, mely magába
foglalja a kockázatok csökkentésére alkalmas stratégiák meghatározását, bele-
értve annak meghatározását, hogy hogyan rendeljük a kockázatot az érintett
felekhez és milyen kockázatot érdemes átadni profi kockázatkezelő cégnek, így
pl. biztosító társaságnak.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 73
6 Közútfejlesztési projektek
A közúthálózat-fejlesztések legfontosabb céljai közé tartozik a forgalom minél
magasabb színvonalú lebonyolításának biztosítása, a közlekedés biztonságának
a növelése, élhetőbb környezet biztosítása, elérhetőség javítása. A projekt
konkrét céljainak meghatározása az első alapvető lépés ahhoz, hogy az elem-
zéshez szükséges paramétereket teljes körűen meg lehessen határozni19. Közút-
hálózat-fejlesztési projektek néhány lehetséges típusa:
út építése új nyomvonalon (pl. gyorsforgalmi út, főúti elkerülő út);
meglévő út átépítése (átépítés magasabb útkategóriába tartozó úttá,
sávszám növelése adott útkategória megtartása mellett, egyéb ka-
pacitásnövelő beavatkozás);
burkolatfelújítás, rehabilitáció20 (pl. burkolatmegerősítés, hídfelújí-
tás, padka- és sávszélesítés, kapaszkodó sáv építése, csomópont át-
építés);
jelentősebb csomópont átépítése.
6.1 Általános módszertani kérdések
Az 1. Általános módszertani kérdések fejezetben leírtak mellett a közúti ágazat-
ra vonatkozó további módszertani kiegészítések az alábbiak:
6.1.1 Keresletelemzés
A KÖZOP keretében támogatott közúti közlekedési projekteket két prioritási
tengelyhez kapcsolódhatnak:
1. prioritás: Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elér-
hetőségének javítása
3. prioritás: A térségi elérhetőség javítása
19 A költség-haszon elemzéshez a megvalósíthatósági tanulmány szolgáltatja az adatokat. Az elemzést
végzőnek azonban világosan kell látnia a célokat, hogy amennyiben szükséges, a megvaló-
síthatósági tanulmányban esetleg nem szereplő, de az elemzéshez elengedhetetlen adatokat,
információkat begyűjtse. 20 Rehabilitáció: hosszabb, jellemzően két jelentősebb csomópont közötti útszakaszon ho-
mogén szolgáltatási körülményeket létrehozó magas színvonalú felújítás, amely kiterjed a
szükség szerinti ívkorrekciókra, csomóponti többletsáv építésre, sáv- és padkaszélesítésre,
valamint teljes körűen a műtárgyakra is.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 74
Az 1. prioritás keretén belül a fejlesztések az országos főúthálózatot érintik,
országos vagy legalábbis régió jelentőségűek, így várható hatásukat közúti for-
galmi modellezéssel kell becsülni, melynek módszertana az „Útmutató az or-
szágos közúthálózat új külterületi szakaszainak és új forgalomvonzó létesít-
ménnyel érintett útjainak forgalmi előrebecsléséhez” című útmutatóban került
megfogalmazásra.
A 3. prioritás keretében egyrészt a gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolódó, és a
régiók egyes térségeit összekötő főutak fejlesztésére, másrészt
útburkolat megerősítésekre (melyek alkalmassá teszik azt a 115 kN egyes ten-
gelyterhelésű járművek forgalmának elviselésére) kerül sor.
a) Gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolódó, és a régiók egyes térségeit ösz-
szekötő főutak fejlesztése
Az „Útmutató az országos közúthálózat új külterületi szakaszainak és új forga-
lomvonzó létesítménnyel érintett útjainak forgalmi előrebecsléséhez” c. útmuta-
tóban leírtak alapján a nagyobb hatásterület esetén részletes közúti forgalmi
modellezés szükséges, ugyanakkor kisebb beavatkozások (kapacitásbővítés,
10.000 fő alatti település elkerülő útja) esetén lehetőség van az egyszerűsített
módszer alkalmazására is (pl. előrevetítős módszer: ÚT 2-1.118:2005) A pro-
jekt közelében tervezett más beruházás (különösen párhuzamos új út) esetén
azonban azok hatását egyszerűsített módszernél is figyelembe kell venni.
b) Útburkolat megerősítések
Lehetőség van az egyszerűsített módszer alkalmazására is (pl. előrevetítős
módszer). Ellentétben a többi infrastruktúra fejlesztéssel – a projekt elsődleges
hatása nem az utazási idő, hanem a működési költségek és a
járműüzemköltségek változásában jelentkezik.
Mind az egyszerű, mind a részletes közúti forgalmi modellezésből a CBA
elemzéshez szükséges bemenő adatok homogén szakaszonként projekt nélküli
esetre és a projektre vonatkozóan:
forgalom nagyság járműtípusonként
utazási idő járműtípusonként, a meglévő és az új igény megbontásával
sebesség
futásteljesítmény járműtípusonként, a meglévő és az új igény megbon-
tásával
melyek a pénzügyi illetve a közgazdasági költség-haszon elemzés bemenő ada-
taiként szolgálnak.
A közlekedési modellezéshez használt modell, illetve egyéb becslési módszerek
bemutatása.
A forgalmi modellből, illetve becslésből származó adatokat be kell mutatni
mind a projekt nélküli eset, mind a különböző változatok esetében. A kivonatos
A forgalmi modell
szükségessége
A forgalmi modell
inputjai a CBA ré-
szére
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 75
dokumentálás legfontosabb elemei a ráterhelési ábrák. Fontos kitérni arra, hogy
a beruházásnak van-e becsült forgalomgeneráló hatása, és az mekkora. Ameny-
nyiben csak a fejlesztés és a projekt nélküli eset különbözete becsülhető meg,
azt indokolni kell.
A GDP és a forgalmi teljesítmény alakulásának összefüggésére járműkate-
góriánként a következő rugalmassági tényezők figyelembe vétele indokolt:
30. táblázat: A GDP és a forgalmi teljesítmény alakulásának összefüggése
járműkategóriánként
Járműkategória Forgalom éves %-os növekedésének és a GDP éves %-os növekedésének aránya
D1 1,00
D2 0,80
D3+ 0,85
D4 0,95
A távlati forgalom meghatározása során – mind az analitikus modellvizsgá-
latok, mind az egyszerű előrevetítéses becslés esetén – a lehatárolt úthálóza-
ton kimutatott összes forgalom nem térhet el lényegesen a fent meghatáro-
zott növekedés alapján adódó értékektől, kivéve a generált forgalmi hatások
esetén. A 2008-2009. évi gazdasági visszaesést megelőzően elkészített
döntéselőkészítő vizsgálatok és tanulmánytervek keretében született forgal-
mi ráterhelések eredményei úgy vehetők figyelembe, hogy – érzékenység-
vizsgálat keretében – a megváltozott makrogazdasági feltételek alapján ké-
szített korrigált forgalom esetére is el kell készíteni a költség-haszon elem-
zési eredményeket.
Az analitikus forgalmi modellezés során a csúcsórai időszakot, a mértékadó
óraforgalmat (MOF) és a kisebb forgalmú napszakok áramlási helyzetét külön
modellvizsgálatban kell elemezni. Egy ráterheléssel is elvégezhető a feladat a
gazdasági mértékadó óraforgalom (GMOF=0,0625*ANF; ANF: átlagos napi
forgalom) figyelembe vételével.
6.2 Változatelemzés
Az általános módszertani részben írtak szerint kell eljárni. A sajátosságok az
MT útmutatóban szerepelnek.
6.3 Pénzügyi elemzés
6.3.1 A projekt pénzügyi költségeinek elemzése
A projektek vizsgált időtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot
is).
A GDP és a forgalmi
modell kapcsolata
További követelmé-
nyek
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 76
6.3.1.1 Beruházási költségek
Az általános módszertani részben, illetve az MT útmutatóban írtak az irány-
adók.
Amennyiben a tervdokumentáció a beruházási költségeket nem, vagy nem el-
fogadható módon kiszámítva tartalmazza, a becsült beruházási költségeket
(output adat) az alábbi táblázatban található fajlagos értékeknek (paraméterek)
az építési hosszal történő felszorzásával nyerhetjük. A táblázat aszfalt burkolatú
utakra vonatkozik. Beton burkolatú utak esetében nem lehet a részletes és meg-
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 81
o biztosítható legyen a projekt pénzügyi fenntarthatósága az egyéb
rendelkezésre álló forrásokkal együttesen;
o a (reál)díjemelés fokozatosan menjen végbe.
6.3.2.1 Teherviselőképességi vizsgálatok
Nem releváns.
6.4 Közgazdasági költség-haszon elemzés
6.4.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése
Az általános módszertani részben írtak szerint kell eljárni.
6.4.2 A projekt hasznainak becslése
6.4.3 Használóknál jelentkező hasznok becslése
A használóknál jelentkező hasznok és az externális hasznok becslése az alábbi-
akban ismertetett okok miatt együtt történik.
6.4.4 Az externális hasznok becslése
Mindkét fenti becslési módszert ki kell egészíteni az externális hatások becslé-
sével. Jelen útmutató az alábbi externális hatások pénzbeni kifejezésére ad
módszert.
36. táblázat:Externális hatások csoportosítása
Számsze-
rűsítés Pénzben való
kifejezés Kezelés
Légszennyezés Szükséges Szükséges Hozzáadható a hasznokhoz (vagy költségekhez)
Klímaváltozás Szükséges Szükséges Hozzáadható a hasznokhoz (vagy költségekhez)
Zaj és rezgés Szükséges Szükséges Hozzáadható a hasznokhoz
Terület-és gazdaság-fejlesztő hatás
Szükséges Lehetséges
Indokolt esetben ennek figyelem-be vételével is kiszámíthatók a közgazdasági teljesítménymutatók (de összehasonlítási alapként az e nélkül számított eredményt kell figyelembe venni)
Élővilágra gyakorolt hatás
Lehetséges Lehetséges
Indokolt esetben ennek figyelem-be vételével is kiszámíthatók a közgazdasági teljesítménymutatók (de összehasonlítási alapként az e nélkül számított eredményt kell figyelembe venni)
Tájképre gyakorolt hatás
Lehetséges Lehetséges Indokolt esetben ennek figyelem-be vételével is kiszámíthatók a
Externális hatások
becslése
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 82
Számsze-
rűsítés Pénzben való
kifejezés Kezelés
közgazdasági teljesítménymutatók (de összehasonlítási alapként az e nélkül számított eredményt kell figyelembe venni)
Amennyiben az üzemanyag jövedéki adóját úgy állapították meg, hogy az tük-
rözze az erőforrás szűkösségéből fakadó externális hatásokat, a használók által
megfizetett jövedéki adó egyben azt is jelenti, hogy az erőforrás szűkösségéből
fakadó externális hatásokat internalizálták. Ennek következtében az erőforrás
szűkösségével kapcsolatban nem jelentkezik externális hatás.
Developing Harmonised European Approaches for Transport Costing and
Project Assessment (HEATCO), 2006
Deliverables of IMPACT (Internalisation Measures and Policies for All
external Cost of Transport), CE Delft 2008
6.4.5 Utazási idő megtakarítás
(1) Számszerűsítés
A szükséges inputokat a forgalmi modell alapján a következő táblázatok adják
meg közlekedési módonként. Az adatokat a meglévő, illetve az új utasokra (a
fejlesztések következtében generált utasok és módváltó utasok) vonatkozóan
külön kell megadni.
Korábbi fejlesztések tapasztalataira alapozva a folyosóforgalom változására
vonatkozóan az alábbi ökölszabály alkalmazható:
37. táblázat Folyosóforgalom változása az átadás előtti folyosóforgalomra (100 %)
vetítve
folyosóforgalom
változása1 az átadás
előtti folyosóforga-
lomra (100 %) ve-
títve
(új út és a közvetle-
nül tehermentesí-
tett párhuzamos út
forgalma együtt)
kumulált keresztmetszeti forgalom-növekedés
(%) az átadás utáni
2. évre 10. évre
természetes
forgalom
generált2
forgalom
természetes
forgalom
generált2
forgalom
2x2 sávos gyorsf.út ≥
30 km 6 20 30 60
2x2 sávos főút és 2x1
sávos autóút ≥ 30 km 6 14 30 40
2x1 sávos főút ≥ 15
km,
2x2 sávos gyorsf.út ≥
6 7 30 20
Hasznos útmutatók
Input
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 83
10 km
fenti feltételeket nem
teljesítő kisebb beru-
házás
6 0 30 0
1 Figyelem! A megadott növekedési értékek nem helyettesítik a jelentősebb új nyomvonalú
útszakaszok esetében kötelezően előírt analitikus forgalmi ráterheléseket!
2 Itt a folyosók közötti forgalom-átrendeződésből és a módváltásból eredő növekedést (ez
pontosan csak az analitikus ráterhelések során számítható) is ebbe a kategóriába soroljuk.
38. táblázat: Összes utazási idő input, meglévő forgalom
Utazási idő (óra) meglévő forga-
lom
Könnyű jármű
Nehéz jármú
Személy-gépkocsi
Áruszállító jármű
Autóbusz Összesen
Projekt nélküli eset
Kiválasztott válto-zat
39. táblázat:Összes utazási idő input, generált új forgalom
Utazási idő (óra) generált új forga-
lom
Könnyű jármű
Nehéz jármú
Személy-gépkocsi
Áruszállító jármű
Autóbusz Összesen
Projekt nélküli eset
Kiválasztott válto-zat
40. táblázat:Összes utazási idő input, módváltó új forgalom
Utazási idő (óra) módváltó új for-
galom
Könnyű jármű
Nehéz jármú
Személy-gépkocsi
Áruszállító jármű
Autóbusz Összesen
Projekt nélküli eset
Kiválasztott válto-zat
A közlekedés szektorok esetében a becslések forgalmi modell alapján történ-
nek. A forgalmi modell elkészítése nem képezi a költség-haszon számítási eljá-
rás részét, de annak fontos bemenő adata. A forgalom meghatározásának mód-
szerét a költség-haszon vizsgálat részeként dokumentálni kell.
Országos vagy térségi kiterjedésű úthálózati megoldások vizsgálata során csak
országos forgalmi modell alkalmazható.
Az adott közlekedési eszköz vonatkozásában egyéb szállítási alternatívák jelen-
létét, azok fejlesztésének, ill. esetleges visszafejlesztésének hatását is fontos
Számítási módszer
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 84
figyelembe venni, amit a megbízó igénye szerint modellszerűen, de legalább
szövegesen elemezni kell.
A forgalmi modell projekt nélküli esetet és a kiválasztott változat esetében
vizsgálja a forgalmakat. Erre a két esetre adja meg az összes utazási időket köz-
lekedési módonként. A forgalmi modell inputjaira és számítási eljárásaira jelen
útmutató nem tér ki, erre külön útmutatók vonatkoznak. A költség-haszon
elemzés során azonban meg kell ismerni a forgalmi modell inputjait, amelyekre
vonatkozóan biztosítani kell, hogy a költség-haszon elemzés a forgalmi modell
közös inputjai azonos értéket vegyenek fel (pl. díjak, gazdasági növekedés stb.)
A forgalmi modell outputjaként kapható meg az inputigénynél bemutatott táb-
lázat, ami alapján a kiválasztott változat utazási időjéből kell kivonni a projekt
nélküli eset utazási időit. A kiválasztott változat esetében a számítást külön el kell
végezni a meglévő és a projekt által generált új utasforgalomra is.
Utazási idő megtakarítás (óra/nap) meglévő utasokra és új forgalomra meg-
bontva, közlekedési módonként.
41. táblázat:Utazási idő megtakarítás output (meglévő és új forgalom)
Utazási idő meg-takarítás (óra)
Könnyű jármű
Nehéz jármú
Személy-gépkocsi
Áruszállító jármű
Autóbusz Összesen
Meglévő utasok
Új generált utasok
Új módváltó utasok
(2) Pénzben történő kifejezés módszere
Utazási időmegtakarítás órában (a számszerűsítés eredménye)
Utazási idő fajlagos értéke pénzben kifejezve (fajlagos utazási időérték)
A fajlagos időértékek a HEATCO (Developing harmonised European
Approaches for Transport Costing and Project Assessment, a továbbiakban:
HEATCO, 2002) adataira alapozva határozhatóak meg. A HEATCO euróban
megadott adatainak Ft-ra történő átszámításánál a Pénzügyminisztérium (PM)
által meghatározott költségvetési tervezési árfolyamot kell alkalmazni, melyet
az NFÜ negyedévente közleményben (www.nfu.hu) aktualizál. Az alábbi ada-
tok az útmutató készítésekor aktuális árfolyam (280,7 Ft/HUf) alapján kerültek
átsízámításra, melyet az NFÜ közleménye alapján szükség esetén frissíteni kell.
A 2002-es adatok az EU infláció figyelembevételével kerültek átszámításra
2008. év végi adatokra.
A számítás történhet járműóra illetve utasóra alapon az alkalmazott módszertantól függően.
42. táblázat:Az utazási idő fajlagos értéke, Ft/járműóra, 2008. december 31.
47. táblázat: Az utazási idő pénzben kifejezett értéke (Ft)
1. év 2. év … A vizsgált időtáv utol-
só éve
Járműkategóriák
22
APénzügyminisztérium hivatalas állásfoglalása alapján, (az előző évhez képest): 23 A fenti számítás alkalmazása az alábbi feltételek fennállása mellett lehetséges (ellenkező
esetben a görbe alatti terület integrálással számítható):
a kínálatban bekövetkezett kismértékű változás és
állandó keresleti görbe
24 A fogyasztói többlet azét keletkezik, mert projekt nélkül nem kellett megfizetniük a ma-
gasabb árat. Mivel ahhoz kell viszoníatni a korábbi költségét, mintha utazott volna, ezért
nem kerül figyelembevételre, hogy a projekt nélküli esetben utazott-e vagy sem.
Számítási módszer
Output
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 87
6.4.6 Baleseti kockázat változása
A baleseti kockázat a baleset bekövetkezési valószínűségének és a bekövetkező
kár várható nagyságának szorzata, összességében tehát a bekövetkező kár vár-
ható értéke.
(1) Számszerűsítés módszere
A számításokhoz szükség van az egyes szakaszok
hosszára,
terület jellegére (belterület, vagy külterület) és
forgalom nagyságára (j/nap), valamint paraméterként
az egyes útkategóriák baleseti és súlyossági mutatóira.
Fajlagos externális költség növekedése (feltételezés szerint a GDP nö-
vekedési ütemével egyezik meg)
64. táblázat: Fajlagos externális költségek feltételezett növekedési dinamikája évente
2009 2010 2011
Fajlagos externális költség nö-vekedési ütem évente
-6,7 % -0,9 % +3,6 %
A számítás során a járműkilométer változását össze kell szorozni a fajlagos zaj-
csökkentési értékkel, valamint a halmozott növekedési ütemmel.
2. A HEATCO tanulmány módszertana alapján
a) Éghajlatváltozás fajlagos költség az EU Guide alapján
A szükséges inputok az alábbiak
CO2 kibocsátás
26 External cost of transport – Update study; Final report; Zurich/Karlsruhe, October 2004 27 A marginális fajlagos költség a többlethozam egységére jutó többletköltség nagyságát
mutatja meg. A megadott iránymutató értékek az INFRA tanulmányban szereplő adatok
átlagaként kerültek kiszámításra.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 96
fajlagos emisszós tényezői a 2010. évre vonatkozóan (g/km)
Személygépkocsik
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 104
NOx CO CH SO2
PA
(részecske)
Toxikussági index (egyenérték-súly): 1,0 0,003 1,5 1,0 0,342
Az emissziós számításokból származó károsanyag mennyiség és a fajlagos
externális költségek szorzataként becsülhető az adott változat levegőszennyezé-
sének externális költsége.
A légszennyezés pénzben kifejezett értéke.
6.4.9 Pénzben kötelezően ki nem fejezett hatások
Az alábbi hatásokat pénzben nem kötelező kifejezni:
gazdaság- és területfejlesztési hatás
o A hatás naturáliában való kifejezése nem kötelező, de amennyi-
ben a hatás jelentősnek bizonyul, az leírásra kerülhet az „Útmu-
tató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizs-
gálatához”.című dokumentum alapján.
o A hatás GDP-ben vagy Ft-ban való pénzbeli kifejezésének
eredménye nem adható hozzá a többi haszonhoz.
élővilágra gyakorolt hatás
tájképre gyakorolt hatás
megtörténhet, a projekt sajátosságaiból adódó módszerekkel.
A hatások kifejezése akkor szükséges, ha egyrészt azok jelentősebbek, másrészt
ezek hiányában az adott projekt megítélése nem egyértelmű. Összehasonlítási
alapként az e nélkül számított eredményt kell figyelembe venni. A számszerűsí-
tés a projekt sajátosságaiból adódó módszerekkel történhet. A gazdaság- és te-
rületfejlesztő hatás esetében a KHEM útmutató II. kötet III. fejezetében részle-
tezett eljárás alkalmazása ajánlott.
6.4.10 A hasznok összegzése
A fenti haszonelemenkénti számítások részeredményeit az alább megadott
struktúrában kell összegezni:
72. táblázat:Hasznok összegzése
1. év 2. év … A vizs-
gált idő-
táv utol-
só éve
Számítási módszer
Output
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 105
1. év 2. év … A vizs-
gált idő-
táv utol-
só éve
Utazási időmegtakarítás
Baleseti kockázat válto-zása
Jármű üzemköltség
Környezeti hatás válto-zása
Ebből: zajterhelés
Ebből: légszennyezettség
Ebből: éghajlatváltozás
Összes haszon
6.5 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés
6.5.1 Érzékenységvizsgálat
A közútfejlesztési projektek esetében legalább az alábbi változók vizsgálata
kötelező:
a beruházás költsége,
a működtetés költsége,
az üzembehelyezéskor várható forgalom,
a forgalom változásának mértéke,
a használati díjak változása.
utazási idő megtakarítás változása,
A közúti közlekedés projektek esetében az alábbi változók vizsgálata nem köte-
lező:
kapcsolódó, ill. párhuzamos projektek megvalósulásának ütemezése,
az idő értékének változása,
a balesetek költségeinek változása,
környezeti hasznok változása,
megtakarítások alakulása,
6.5.2 Kockázatelemzés
A kockázatelemzésre vonatkozó módszertani learást az 5.2. pont (Kockázat-
elemzés) tartalmazza. Az ebben a fejezetben leírt változók vizsgálatán kívül
egyéb, a projektre jellemző változók is vizsgálatára is sor kerülhet.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 106
7 Vasútfejlesztési projektek
7.1 Általános módszertani kérdések
Az 1. Általános módszertani kérdések fejezetben leírtak mellett a vasúti ágazat-
ra vonatkozó további módszertani kiegészítések az alábbiak:
7.1.1 Keresletelemzés
A költség-haszon számítások egyik kulcskérdése az új létesítmény üzembe he-
lyezése után a vizsgált hálózaton várható forgalom (nagyság, összetétel, sebes-
ség) előrejelzése. Ez nem a költség-haszon számítási eljárás része, de fontos
bemenő adata. A legfontosabb jellemzők:
utas- és teherforgalom forgalom nagyság változása
eljutási idő változása
futásteljesítmény változása
ár
A forgalommal kapcsolatos inputok megadása
amennyiben a fejlesztés jelentős hatással bír a közúti (személy illetve
teher) forgalomra, úgy forgalmi modell alkalmazása szükséges
elővárosi vasútnál, vagy más olyan esetben, amikor ez városi közösségi
közlekedésre hatást gyakorol, szükséges közösségi közlekedési modell
alkalmazása is
egyéb esetben statisztikai modellel is lehetséges
A forgalom meghatározásának módszerét dokumentálni kell.
Az utasforgalom becslése során a befolyásolási tényezők fontossági sorrend
nélkül:
- menetidő csökkenés
- utazás komfortérzetének növekedése,
A forgalmi modell
szükségessége
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 107
- konkurens közlekedési mód hatása (Magyarországon csak közútról
történő áttérés)
- a felújított fővonalszakaszhoz kapcsolódó vasúti vonalak forgalmi vál-
tozása,
- szakaszolások (pl.: állomásonként)
Az alább felsorolt adatok közül be kell mutatni azokat, amelyek az adott projekt
esetén relevánsak (ha valamelyik nem releváns, azt jelezni kell; emellett az
MT-ben további adattípusokat is be lehet mutatni):
Jelenlegi (elmúlt 5 év), és távlati utasforgalom (prognosztizált 30 év),
közlekedési ágak bontásban utas/nap, illetve utas/év (közlekedési ágak:
vasút, busz, gk.)
Személyvonatok száma (bontásban IC, gyors, személy stb.) és kihasz-
náltságuk,
Várható személyvonati db alakulása , (bontásban IC, gyors, személy
stb.)
Jelenlegi és távlati menetrend alapján az utazási idő megtakarítás (vas-
út)
Utazási idő megtakarítás közút (busz, gk) a tervezett fejlesztés alapján
Utaskm adatok jelenlegi (elmúlt 5 év), és távlati utasforgalom (prog-
nosztizált 30 év), közlekedési ágak bontásban utaskm/nap, illetve
utaskm/év (közlekedési ágak: vasút, busz, gk.)
Árutonna adatok jelenlegi (elmúlt 5 év), és távlati áruforgalom (prog-
nosztizált 30 év), közlekedési ágak bontásban tonna/nap, illetve ton-
na/év (közlekedési ágak: vasút, közút) ez helyi és átmenő forgalmi bon-
tásban. (export, import, tranzit)
Teherforgalom nagysága jelenlegi és távlati (vasút vonat/nap és vonat-
típus szerint)
Járműkilométer adatok (vasút, nehéz és könnyű járművek bontásban)
kocsikm/nap vagy kocsikm/év
Közúti járműforgalom nagysága (jármű/nap) könnyű, nehéz járművek,
jelenlegi és távlati viszonylat
Útkategóriák baleseti és súlyossági mutatói, illetve baleseti adatok
(közút, vasút)
Működési költségek (közút és vasút) egységre vetítve pályakarbantartás
stb.. közútnál egy járműre. (ebből kell a megtakarítást számolni)
A forgalmi modellből származó adatokat be kell mutatni mind a projekt nélküli
eset, mind a különböző változatok esetében. Amennyiben csak a fejlesztés és a
projekt nélküli eset különbözete becsülhető meg, azt indokolni kell.
A projekt nélküli esetben a jelenlegi hálózati viszonyok részletes bemutatása
szükséges:
a végállomásokat összekötő vonalak
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 108
viszonylatok egymásra gyakorolt hatásának bemutatása
Amennyiben forgalmi modell készítésre kerül sor az alábbiak figyelembevételel
is szükséges:
Az „Útmutató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon
vizsgálatához (I. belső hatások, II. külső hatások)” (továbbiakban GKM
útmutató) iránymutatásait a vasúti közlekedésre vonatkoztatva az elem-
zést készítőnek gondoskodnia kell a hatásterület megfelelő behatárolá-
sáról. Ennek során biztosítani kell azt, hogy mindazok a hálózatrészek
szerepeljenek az elemzésben, amelyeknek a projekt megvalósítása kö-
vetkeztében várható forgalomváltozása eléri a 10%-ot.
A hatásterület lehatárolása több lépésben történhet, a forgalmi vizsgála-
tot nagyobb területre kell elvégezni, és ezen belül lehet a hatásterületet
azonosítani. Ha azonos célra készült különböző projektváltozatokat
vizsgálunk, a hatásterületet azonosan kell felvenni.
A vizsgált hálózatnak összefüggőnek, a vizsgált vonal közvetlen sávjá-
ban teljeskörűnek és paramétereit tekintve reálisnak kell lennie. Fontos
megtalálni a helyes mértékű vizsgált hatásterület beosztást, hiszen a
nem elegendően részletes felosztás hamis eredményekre vezethet,
ugyanakkor a túlságosan sok szakasz a munka mennyiségét növelheti
jelentősen.
7.1.2 Konszolidált elemzés
Az Information Note to the COCOF Guidance Note on Article 55 of Council
Regulation (EC) No 1083/2006: Revenue-generating projects” című dokumen-
tum szerint a vasút esetében lehetséges, hogy ez elemzés során az utasok által
fizetett díjak helyett az üzemeltető által fizetett díj (hálózathasználati vagy pá-
lyahasználati díj) kerüljön figyelembevételre mint bevétel. Főszabály szerint
ha a projektben több üzemeltető szerepel, akkor azokat a bevételeket kell figye-
lembe venni az elszámolható kiadás figyelembevételénél, melyeket az üzemel-
tető közvetlenül megfizet a díjakon keresztül.
7.1.3 Közszolgáltatás szabályozása és a túlkompenzációs számítás
A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az
1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 1370/2007/EK rendelet 2009. december 3-tól lép hatályba.
Ezen új rendeletből kettős feladat adódik, amelyek kezelése a következő:
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 109
Az új szabályozásnak meg kell majd feleltetni a közszolgáltatói szerző-
dést, illetve az önkormányzati rendeleteket várhatóan a támogatási szer-
ződés megkötéséig, de legkésőbb a rendelet hatályba lépéséig.
A túlkompenzáció elkerülésére vonatkozó számítás elkészítése.
Az új szabályozás meghatározza a közszolgáltatási szerződések és általános
szabályok tartalmi és eljárási követelményeit. Az EK rendelet szerint a köz-
szolgáltatási kötelezettség odaítélése történhet:
közvetlen odaítéléssel belső szolgáltató számára: A közvetlen odaítélés
közszolgáltatási szerződés kötését jelenti egy adott közszolgáltatóval
előzetes versenytárgyalási eljárás nélkül. Belső szolgáltatónak olyan el-
különült jogi egység minősül, amely felett az illetékes helyi hatóság –
illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság – a sa-
ját szervezeti egységei feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyako-
rol.
általános szabály alkalmazásával: olyan intézkedés, amelyet valamely
illetékes hatóság felelőssége alá tartozó adott földrajzi területen valam-
ennyi azonos típusú személyszállítási közszolgáltatásra megkülönbözte-
tés nélkül alkalmazni kell.
Kimondja, hogy a közszolgáltatás ellentételezése nem haladhatja meg a nettó
pénzügyi hatásnak megfelelő összeget (túlkompenzáció elkerülése).
Ennek a szabálynak az alkalmazása során össze kell hasonlítani két helyzetet:
közszolgáltatási kötelezettséget teljesítik vagy nem. A nettó pénzügyi hatás
számítása:
77. táblázat: A túlkompenzációs számítás módszere
+
közszolgáltatási szerződésben és/vagy általános szabályban foglalt közszolgáltatási kötelezettséggel vagy azok csoportjával kapcsolatban felmerült költségek
- kivonva a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek) keretében mű-ködtetett hálózaton belül keletkezett pozitív pénzügyi hatásokat,
-
kivonva a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek) teljesítése so-rán keletkezett díjakból vagy bármely egyéb bevételből származó be-vételt,
+ hozzáadva az ésszerű hasznot*,
= egyenlő a nettó pénzügyi hatással.
* az ágazatban szokásos ésszerű nyereség fogalma alatt az indokolt költség 1-6
%-a értendő.
A nettó pénzügyi hatást kell összevetni a kapott összes beruházási és működési
támogatással. Ha a nettó pénzügyi hatást nem haladja meg a támogatások ösz-
szege, akkor nincs túlkompenzáció.
A közszolgáltatási
szabályok megfelel-
tetése
Túlkompenzációs
számítás
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 110
A túlkompenzációs számítást részletesen be kell mutatni projekt nélkül és pro-
jekt esetében. Az eredményeket az alábbi táblában kell összefoglalni.
Fajlagos externális költség növekedés (feltételezés szerint a GDP növekedési
ütemével egyezik meg)
98. táblázat Fajlagos externális költségek feltételezett növekedési dinamikája évente
2009 2010 2011
Fajlagos externális költség nö-vekedési ütem évente
-6,7 % -0,9 % +3,6 %
A számítás során a járműkilométer változását össze kell szorozni a fajlagos ér-
tékkel, valamint a halmozott növekedési ütemmel.
38 External cost of transport – Update study; Final report; Zurich/Karlsruhe, October 2004 39 A marginális fajlagos költség a többletforgalom egységére jutó többletköltség nagyságát
mutatja meg. A megadott iránymutató értékek az INFRA tanulmányban szereplő adatok
átlagaként kerültek kiszámításra.
Input
Számítási módszer
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 125
Az így kapott értékek a belterületi környezetterhelés pénzben kifejezett értékét
mutatják. A külterületi hálózati elemeken az előbbieken túl a külterületi szorzót
is alkalmazni kell.
2. HEATCO tanulmány
a) Éghajlatváltozás
A számításhoz szükséges inputok az alábbiak:
CO2 kibocsátás
fajlagos környezeti externális költség
99. táblázat Éghajlatváltozás fajlagos költség40
, EUR/tonna CO2, 2008
alacsony közép felső
2010 8 28 51
2020 19 45 79
2030 25 62 113
2040 25 79 153
2050 23 96 203
A HEATCO euróban megadott adatainak Ft-ra történő átszámításánál a Pénz-
ügyminisztérium (PM) által meghatározott költségvetési tervezési árfolyamot
kell alkalmazni, melyet az NFÜ negyedévente közleményben (www.nfu.hu)
aktualizál. Az alábbi adatok az útmutató készítésekor aktuális árfolyam (280,7
Ft/HUf) alapján kerültek átsízámításra, melyet az NFÜ közleménye alapján
szükség esetén frissíteni kell.
A 2002-es adatok az EU infláció figyelembevételével kerültek átszámításra
2008. év végi adatokra.
100. táblázat Éghajlatváltozás fajlagos költség41
, HUF/tonna CO2, 2008
alacsony közép felső
2010 2 221 7 931 14 276
2020 5 393 12 690 22 207
2030 6 979 17 449 31 725
2040 6 979 22 207 42 828
2050 6 345 26 966 57 105
40 A marginális fajlagos költség a többlethozam egységére jutó többletköltség nagyságát
mutatja meg. A megadott iránymutató értékek az INFRA tanulmányban szereplő adatok
átlagaként kerültek kiszámításra. 41 A marginális fajlagos költség a többlethozam egységére jutó többletköltség nagyságát
mutatja meg. A megadott iránymutató értékek az INFRA tanulmányban szereplő adatok
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 130
Járműtelep (vágányhálózat nélkül)
Felszíni befejező munkák
A városi közösségi közlekedés projektek típusai az alábbi kategóriák mentén
különböztethetőek meg:
Közlekedési eszköz típusonként
Autóbusz
Gyors autóbusz
Trolibusz
Közúti villamos
Gyors villamos
Földalatti vasút
Elővárosi vasút (HÉV)
Városi gyorsvasút
Metró
Sikló
Libegő
Kishajó
Fogaskerekű
Valamint a fentiek kombinációja
A projekt célja szerint:
Meglévő pálya korszerűsítése
Vonalhosszabbítás
Új vonal létesítése
Valamint a fentiek kombinációja
8.1 Általános módszertani kérdések
Az 1. Általános módszertani kérdések fejezetben leírtak mellett a városi közös-
ségi közlekedés ágazatra vonatkozó további módszertani kiegészítések az aláb-
biak:
8.1.1 Keresletelemzés
Városi környezetben megvalósított projektek esetében a KÖZOP kötöttpályás
közösségi közlekedési fejlesztéseknek ad teret. Tekintettel a KÖZOP keretében
megvalósított közösségi közlekedési beruházások méretére és a kötöttpályás
módra minden esetben szükséges a forgalmi hatások részletes, közlekedési
modellen alapuló vizsgálata.
A közlekedési modell felépítésére, tartalmára és kialakítására, illetve alkalma-
zására vonatkozó útmutató a jelenlegi szabályozásban nincs. Ennek hiányában
az alábbiakban összefoglaljuk a modell egyes elvárt jellemzőit.
Projekttípusok
A forgalmi modell
szükségessége
A forgalmi modell
elvárt jellemzői
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 131
Utazási módok:
Amennyiben az előzetes elemzések szerint a projektnek nagy hatása
van a modal split alakulására, multimodális közlekedési modellt kell
alkalmazni. Azon városok esetében (Budapest, megyeszékhelyek), ahol a
vasúti közlekedésnek számottevő szerepe van az elővárosi, vagy a városon
belüli közlekedésben, ott a közösségi közlekedési modellben a vasutat is
kell szerepeltetni. Az utazások egyéni- és közösségi közlekedés közötti
megoszlásának számítására kisebb várt hatások esetében külső számítási
modell is alkalmazható.
Hálózat:
a modellben a hálózat leírása a vizsgált hálózati beavatkozások léptékének
megfelelő részletezettségű legyen. Tartalmazza a villamos, troli és autó-
busz-viszonylatokat megállókkal, a megállók közötti és egyéb gyaloglási
szakaszokat (intermodális csomóponti fejlesztések vizsgálatánál pl. az át-
szálló gyalogosútvonalak és azok változatai is részletesen kerüljenek le-
írásra). Multimodális modell esetében a viszonylathálózatot célszerűen a
közúti szakaszokra kell szuperponálni. A KÖZOP keretében megvalósí-
tandó projektek esetében jellemzően városi, vagy legalább városrészt lefe-
dő forgalmi vizsgálatra van szükség. Számítógépes modell alkalmazása
esetén megfelelő megoldás lehet egy nagyobb kiterjedésű (pl. városi) stra-
tégiai modell részletezettségének további finomítása a projekt hatásterüle-
tén. Így a várt forgalmi hatások kellő részletességgel modellezhetők.
Utazási költségek:
A költségeknél az utazás során eltöltött időt, a pénzben kifejezett költsége-
ket, valamint egyéb technikai költségelemeket vesznek figyelembe. Az
utazással töltött idő minimálisan a viszonylatok követési időit, a rá- és
elgyaloglással, átszállással, várakozással és a járműben utazással töltött
időt tartalmazza. A pénzben kifejezett költségek között a tarifarendszernek
megfelelő menetdíjat kell figyelembe venni.
Eszköz és útvonalválasztás:
Az utazási mód és az útvonal modellezésére a mai szoftverrendszerek mel-
lett ajánlott viszonylati részletezettségű modellt alkalmazni. Ez szükséges-
sé teszi az utasok különféle döntési pontokon meghozandó választásainak
megfelelő modellezését (pl. megállóhely, vagy átszállási pont megválasz-
tása a gyaloglás, várakozás, menetdíj és a további utazási idő figyelembe
vételével).
Forgalmi igények leírása:
A területközi forgalmi igények leírása forgalmi mátrixokban történik. Az
időmegtakarítások értékének számításakor egyes felhasználói osztályok ér-
zékelt költsége és időértéke eltérő lehet, ezért lehetőség szerint törekedni
kell az igénymátrixok megfelelő részletezésére, így a felhasználói osztá-
lyok megkülönböztetésére.
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 132
Validálás:
A forgalmi modell működésének ellenőrzésére alkalmas módszer a mért és
modellezett forgalom összehasonlítása egyes keresztmetszetekben. Olyan
keresztmetszeteket kell meghatározni, melyek egy projekt szempontjából
relevánsak (pl. a kiszolgálandó folyosó hosszán több pontján) és lefedik az
alternatív útvonalakat is, melyekre a beavatkozások várhatóan hatással
lesznek (a keresztmetszetek így kordonvonalakba rendezve a hatásfolyosó
széleit is lefedik). Az ellenőrző keresztmetszetek az előrebecslések értéke-
lésekor is jól használhatók a projekt hatásainak bemutatására (pl. a teljes
kordon változása a generált utasmennyiség és az utazási célok területi át-
rendeződésének hatását, az egyes keresztmetszetek aránya a párhuzamos
útvonalak közötti átrendeződést mutatja, egy keresztmetszeten belül pedig
az eszközök és viszonylatok forgalmának változása látható)
Előrebecslés:
A forgalmi igények változása a városszerkezet, a társadalmi-gazdasági jel-
lemzők változásának, a hálózat által nyújtott szolgáltatás mennyiségi és
minőségi jellemzőinek alakulásából számítható. A forgalmi előrebecslés
módszertanát, valamint az előrevetített kiindulási adatok megalapozottsá-
gát részletesen be kell mutatni.
A területszerkezet és a társadalmi-gazdasági jellemzők változásából adódó
forgalomváltozás a projekt megvalósításától függetlenül is bekövetkezik
(pl. új lakóterületek, munkahelyeket adó fejlesztések, mobilitás változása,
stb.).
A projekt hatására új, generált forgalom is megjelenhet, amely a területek
közötti eljutási lehetőség javulásának hatására jön létre. Ennek becsléséhez
a keresleti függvényből kell kiindulni, amely alapján az egységnyi változás
hatására létrejövő forgalomváltozás számítható. A gyakorlatban tapasztala-
ti adatokon alapuló rugalmassági tényezőt, vagy piackutatási módszerekkel
meghatározott keresleti függvényt alkalmaznak.
A generált forgalmat a további, gazdasági számítások során elkülönítetten
kell kezelni,
Az alább felsorolt adatok közül be kell mutatni azokat, amelyek az adott projekt
esetén relevánsak (ha valamelyik nem releváns, azt jelezni kell; emellett továb-
bi adattípusokat is be lehet mutatni):
Jelenlegi (elmúlt 5 év), és távlati utasforgalom (prognosztizált 30 év),
közlekedési ágak bontásban utas/nap, illetve utas/év
Utaskm adatok jelenlegi (elmúlt 5 év), és távlati utasforgalom (prog-
nosztizált 30 év), közlekedési ágak bontásban utaskm/nap, illetve
utaskm/év
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 133
Járműkilométer adatok jelenlegi (elmúlt 5 év), és távlati forgalom
(prognosztizált 30 év), közlekedési ágak bontásban jkm/nap, illetve
jkm/év
Utazási idő megtakarítás különböző közlekedési módok esetén
Baleseti és súlyossági mutatók, illetve baleseti adatok
Működési költségek egységre vetítve pályakarbantartás stb.
A forgalmi modellből származó adatokat be kell mutatni mind a projekt nélküli
eset, mind a különböző változatok esetében. Amennyiben csak a fejlesztés és a
projekt nélküli eset különbözete becsülhető meg, azt indokolni kell.
8.1.2 Konszolidált elemzés
Amennyiben az autóbusz, villamos és trolibusz és egyéb közlekedési hálózatok
működtetését azonos szervezet látja el, figyelembe kell venni a különböző sze-
replők pénzáramait (az egyik közlekedési hálózat fejlesztése a többi közlekedé-
si hálózatra ellentétesen hathat).
8.1.3 Közszolgáltatás szabályozása és a túlkompenzációs számítás
A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az
1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 1370/2007/EK rendelet 2009. december 3-tól lép hatályba.
Ezen új rendeletből kettős feladat adódik, amelyek kezelése a következő:
Az új szabályozásnak meg kell majd feleltetni a közszolgáltatói szerző-
dést, illetve az önkormányzati rendeleteket várhatóan a támogatási szer-
ződés megkötéséig, de legkésőbb a rendelet hatályba lépéséig.
A túlkompenzáció elkerülésére vonatkozó számítás elkészítése.
Az új szabályozás meghatározza a közszolgáltatási szerződések és általános
szabályok tartalmi és eljárási követelményeit. Az EK rendelet szerint a köz-
szolgáltatási kötelezettség odaítélése történhet:
közvetlen odaítéléssel belső szolgáltató számára: A közvetlen odaítélés
közszolgáltatási szerződés kötését jelenti egy adott közszolgáltatóval
előzetes versenytárgyalási eljárás nélkül. Belső szolgáltatónak olyan el-
különült jogi egység minősül, amely felett az illetékes helyi hatóság –
illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság – a sa-
ját szervezeti egységei feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyako-
rol.
A közszolgáltatási
szabályok megfelel-
tetése
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 134
általános szabály alkalmazásával: olyan intézkedés, amelyet valamely
illetékes hatóság felelőssége alá tartozó adott földrajzi területen valam-
ennyi azonos típusú személyszállítási közszolgáltatásra megkülönbözte-
tés nélkül alkalmazni kell.
Kimondja, hogy a közszolgáltatás ellentételezése nem haladhatja meg a nettó
pénzügyi hatásnak megfelelő összeget (túlkompenzáció elkerülése).
Ennek a szabálynak az alkalmazása során össze kell hasonlítani két helyzetet:
közszolgáltatási kötelezettséget teljesítik vagy nem. A nettó pénzügyi hatás
számítása:
104. táblázat A túlkompenzációs számítás módszere
+
közszolgáltatási szerződésben és/vagy általános szabályban foglalt közszolgáltatási kötelezettséggel vagy azok csoportjával kapcsolat-ban felmerült költségek
- kivonva a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek) keretében működtetett hálózaton belül keletkezett pozitív pénzügyi hatásokat,
-
kivonva a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek) teljesítése során keletkezett díjakból vagy bármely egyéb bevételből származó bevételt,
+ hozzáadva az ésszerű hasznot,
= egyenlő a nettó pénzügyi hatással.
A nettó pénzügyi hatást kell összevetni a kapott összes beruházási és működési
támogatással. Ha a nettó pénzügyi hatást nem haladja meg a támogatások ösz-
szege, akkor nincs túlkompenzáció.
A túlkompenzációs számítást részletesen be kell mutatni projekt nélkül és pro-
jekt esetében. Az eredményeket az alábbi táblában kell összefoglalni.
105. táblázat A túlkompenzációs számítás eredményei (ezer Ft)
Beruházás első éve
Vizsgált időtáv
utolsó éve
1 Anyagjellegű ráfordítások
2 Személyi jellegű ráfordítások
3 Értékcsökkenési leírás
4 Egyéb ráfordítások
5 Pénzügyi műveletek ráfordításai
6 Rendkívüli ráfordítások
7 Adófizetési kötelezettség
8 Pénzügyi műveletek bevételei
9 Rendkívüli bevételek
10
Menetdijbevétel, egyéb nettó árbevé-
tel
11 Egyéb bevétel (nem támogatás)
12 Ésszerű haszon*
Túlkompenzációs
számítás
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 135
Beruházás első éve
Vizsgált időtáv
utolsó éve
13
Nettó pénzügyi hatás
(1+2+3+4+5+6+7-8-9-10-11+12)
14
Támogatás összesen
(15+16+17+18)
15
Tőketartalékba helyezett fejlesztési
célú támogatás
16
Rendkívüli bevétel (fejlesztési célú
támogatás)
17 Fogyasztói árkiegészítés
18
Normatív állami és önkormányzati
támogatás működési célra (egyéb
bevétel)
19
Alulkompenzáció (-)
/Túlkompenzáció (+) (14-13)
A rendeletnek való megfelelést és a túlkompenzációs számítást az intézményi
elemzés részben kell megadni.
8.2 Változatelemzés
Az általános módszertani részben írtak szerint kell eljárni. A sajátosságok az
MT útmutatóban szerepelnek.
8.3 Pénzügyi elemzés
8.3.1 A projekt pénzügyi költségeinek elemzése
A projektek vizsgált időtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot
is).
8.3.1.1 Beruházási költségek
Az általános módszertani részben, illetve az MT útmutatóban írtak az irány-
adók.
A szükséges inputok az alábbiak:
a kedvezményezett ÁFA-visszaigénylő vagy sem az adott közlekedési mód
esetében;
a beruházási költségek időbeni ütemezése;
az egyes eszközök (konténerek, szállító járművek stb.) típusa, darabszáma,
fajlagos beruházási értéke;
használt jármű fajlagos beruházási értéke;
Inputok
Módszertani útmutató közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 136
új jármű fajlagos beruházási értéke;
a beruházás során felhasznált erőforrások (munkaerő, anyagok, energia,
földterület stb.) mennyiségének, valamint a kiépített létesítmények mennyi-