Margit -Sziget 8.0001.PDF

7/28/2019 Margit -Sziget 8.0001.PDF

1/32

XIII.K

ERU

LE T

I8 NEMETH MARIETTA A MARGIT-SZIGET TCRTENETEHELYTCRTENETI FOZETEK


2/32


3/32

XIII. Cjo~ }f

K ERU

LE T

I

-

FSZEK XIII/8 konyvtar

~ llllll~ m 1 I I I I ~ ~ ~

8 NEMETH MARIETTA A MARGIT-5ZIGET TORTENETE

HEL YTCRTENETI FOZETEK


4/32

A Margit-sziget kerOletonk es f6varosunk gyongye, de nem vitathato, hogya Duna egesz hosszanak is egyedOlallo ekessege. Azza teszi kOlonleges terme-szeti adottsagainak harmonikus ofvoz6dese, multja es jelene szamos ertekes al-kotasaval.

A sziget fOldtorteneti-fOldrajzi szempontbol Budapest legfiatalabb terme-szetfOldrajzi kepz6dmenye, a Duna hordalekkupja, mely tObb zatony fokozatososszeolvadasaval jott letre. Mai formajat a Duna pesti szakaszanak szabalyoza-s a val, a XIX. szazad kozepen nyerte el. A sziget eredetileg 102,5 meter magasanvolt a tengerszint felett. Az arvizek miatt ezt feltoltessel 104, 85 meterre emeltek.

A sziget eszaki vegenel a Duna 700 meter szeles. A budai Duna-ag szeles-sege 250 meter, a pesti age 220 meter. A sziget terOlete 96,5 hektar, hosszusaga2,5 kilometer, maximalis szelessege 500 meter. 1950 januar elseje ota resze aXIII. kerOletnek a sziget, el6tte a III. kerOlethez tartozott. Az 1949. evi XXVI. tor-veny csatolta kozigazgatasilag kerOletonkhoz.

Ebben a helytorteneti munkaban arra keresem a valaszt, hogy milyen volt aMargit-sziget az elmult evszazadokban es kik eltek rajta.

Ne Y w c f ;tv \C \M - e l\o vNemeth Marietta


5/32

A Marg it -sziget to rtenet e

A sziget keletkezese

A sziget az 6sid6kben nem ugy nezett ki, mint ma.K6rulbelul tizen6tezer ewel ezel6tt keletkezett. Az 6s Duna kiszabadulva a Dunakanyar hegyei k6zul

elkezdte lerakni a hordalekot zatonyokat, szigeteket alkotva. \gy alakult ki a Margit-sziget is. Eredetileg ha-rom - nehany kutat6 szerint negy - szigetb61 alit. Eszakon volt a Furd6-sziget, neve a r6maiakt61 ered, akikfelfedeztek a szigeten lev6 h6forrasokat es k6rbekerftve azokat, atjartak fUr6dni Aquincumb61, amely akkor amagyarorszagi legi6k teli tabora volt. A k6zeps6 resz a f6sziget volt, a tulajdonkeppeni Margit-sziget, delenpedig a Fest6-sziget, mely egyesek szerint a fest6k kedvelt helye volt, mivel a legszebb tajkepeket err61 a

helyr611ehetett festeni. Mas velemeny szerint a szigeten a kelmefest6k festettek vasznaikat, s innen szarma-zik az elnevezese. A mult szazad k6zepen k6 partfalak epitesevel meggatoltak azt a folyamatot, mellyel a Du-na a szigetek eszaki veget koptatta, a delit pedig epitette, s ezzel egyid6ben a Furd6-szigetet reszben elko-tortak, reszben a deli Fest6-szigettel egyutt, t61tessel a Palatinus-szigethez (f6sziget) kapcsoltak.

Magas vizallas idejen a szigetet elborftotta a Duna, alacsony vizallaskor pedig hatrahagyta a foly6 atermekeny iszapot. S ez az uledek kitun6 taptalajt adott a n6venyzetnek es lehet6seget nyujtott a gazdag al-latvilag kialakulasara. A sziget t6rtenete k6zel ketezer eves. Arculata koronkent mas es mas volt es az id6kfolyaman folyton valtozott.

R6mai kor

Az epitkezeseknel el6kerult rommaradvanyok bizonyitjak, hogy az egykori r6mai vilagbirodalom egyikhatarat a Duna kepezte. (A Duna menten meg ma is vannak r6mai 6rtorony-maradvanyok.) 6buda hatara-ban r6mai kori epitkezesi emlekek, vizvezetek maradvanyok, sirok, merf61dk6vek kerultek el6, az egykori

3


6/32

Aquincum teri.ileter61. A foly6nak strategiai fontossaga volt: vedelmet biztosftott a barbarok bet6resei ellen,ezert meger6sftettek a r6maiak a partvonalat. Aquincum a r6mai legi6k teli tabora, legnevezetesebb kol6nia-

ja volt. Egy erdekesseg: Aquincumt61 szamftottak a tavolsagokat egeszen 375-ig. Ekkor a nyugati g6tok tele-pedtek meg Pann6niaban. A r6maiak val6szfnuleg hasznaltak a Margit-szigetet pihen6helykent, s az eszaki

reszben felbukkan6 h6forras k6re fUrd6t epftettek. Mas feltetelezes szerint temet6nek is hasznaltak, de eztt6bb kutat6 cafolja, mivel a r6maiakra nem volt jellemz6 az eldugott temetkezesi hely (nyilvanos, j61megk6-zelfthet6 helyekre temetkeztek, pI. utak melle). Ennek ellenere a szigeten a Boldogasszonyr61 elnevezett egy-haz romjai k6z6tt ket r6mai sfrk6vet talaltak, kemeny meszk6b61 faragva. Az epft6k a keresztenyseg diadala-nak jeleul beepftettek a templomba.

A Marg it -sziget es korn yek e a r6m ai uralo m ut an

448-ban mar egesz Pann6nia a hunok kezeben volt. A hunok 434-ben atveszik es hasznaljak a szige-ti berendezeseket, epftmeny-maradvanyokat. Attila hun kiraly szekhelye Aounkban volt (Budavaranak nevez-tek). Attila 453-ban bek6vetkezett halalaval a hun birodalom felbomlott. Helyen a keleti g6tok, gepidak, majda herulok telepedtek Ie. Feltehet6en mindannyian szfvesen vadasztak a szigeten.

548-ban Pann6nia longobardok uralma cila kerult, ezutan az avarok, majd a szlavok eltek itt. Ekkor asziget pusztul. A honfoglalaskor Arpad vezer tart6zkodott a sziget t6szomszedsagaban lev6 Buda, illetve ma-gyar elnevezes szerint Etele varaban. A sziget ekkorlep ki az ismeretlenseg homalyab611nsule Budensis (Bu-dai sziget) neven, mely a sziget els6, k6ztudatba is atment elnevezese. Az Arpad-hazi kiralyok uralkodasaalatt Insula Laporum (Nyulak szigete) neven emlfti valamennyi oklevel. Hogy miert? Kiralyaink gyakran tar-t6zkodtak e "vadaskertben". Szfvesen vadasztak udvari embereikkel, orszagnagyokkal, f6nemesekkel, f61egnyulakra. Kes6bb Urak szigetenek is emlftik. Imre kiralyr61 (1196-1204) feljegyeztek, hogy itt tartotta udvarat,ezert palotat is epfttetett, aminek nyomat sajnos maig sem sikerult f6lfedezni. Kes6bb a szigetet Boldogsa-gos szuz Maria szigetenek nevettek arr61az egyhazr61 es kolostorr61, amelyet IV. Bela epfttetett.

4


7/32

A Marg it -sziget a ko zepk orban(a sziget els6 aranykora)

1241 hazank t6rtenetenek szomorU datuma. IV. Bela magyar kiraly a tatarjaras soran a muhi csatabanvereseget szenvedett, ezert menekQlni kenyszerQIt. Vegigfutott az orszagon, nyomaban az Qld6z6 tatarokkal.

MenekQles k6zben meghalt ket leanygyermeke. Viszontagsagos utju~ soran HorvatOFSzagon at eljutottak adalmat tengerpartra. Felesege, a bizanci szarmaz~su Lascaris Maria 1242 januar 27-en itt, a Split mellettiClissa varaban hozta vilagra kilencedik gyermekQket, Margitot. Az ujszQI6tt gyermeket a szQI6k Isten szolga-latara ajanlottak fel az orszagert. A felajanlas utan - 1242 marciusaban a tatarok gyorsan kivonultak. Ezt egi

jelnek tekintettek. A kiralyi par teljesftette fgeretet, s a 3-4 eves Margitot a veszpremi domonkos-rendi n6ve-rek kolostoraba adta. Mint minden szQI6, 6k is szerettek volna k6zelebb lenni gyermekQkh6z, IV. Bela 1252-ben ezert epfttetett a Nyulak szigeten kolostort, melynek munkalatai 1254-re nagyjab61 be is fejez6dtek. A ki-raly b6kezuen gondoskodott az apacakr61, nekik adomanyozta t6bbek k6z6tt J en6, Solymar, Pomaz, Csaba,

S6skut nevu birtokait. Ovek volt a budai varban egy haz, valamint a pesti es budavari piacok j6vedelme es adunai rewam. A zarda az akkori Eur6pa egyik legszebb, legmodernebb kolostora volt. A zardaban 70 apaca-szoba (cella), hatalmas ebedl6, hal6termek, k6rhaz, tantermek, tarsalg6k voltak, a szabadban bekerftett se-tahely, fedett udvar alit a rendelkezesQkre. De nem csak 6k laktak a szigetet. A XIII. szazadban a k6vetkez6epQletek alltak itt:

- a Keresztes vitezek Oohannitak) haza,- az Esztergomi ersek vara (tornya es haza k6zvetlenQI a Duna partjan volt, a sziget legmagasabb

pontjan),- a Ferenc rendi minoritak kolostora,- a Cisztercitak kolostora,- az ugynevezett pesti vendegek haza, amely a polgarsage volt,- egy Szent Pal falu nevezetU helyseg (ez a kutat6k szerint vitatott),- a Palos rend epQlete (szinten vitatott),- a premontrei szerzetes kanonokok Szent Mihaly arkangyalr61 elnevezett prepostsaga.

5


8/32

A sziget a XIII. sZ8zadban6


9/32

De terjQnk vissza a kolostorba. Margit 12 eves kora-ban letette a szerzetesi fogadalmat es hogy ezt mennyire ko-molyan gondolta, a k6vetkez6k bizonyftjak. EIs6 ker6je egylengyel herceg volt, de Margit nemet mondott erre a hazas-sagra. Majd ". Ottokar cseh kiraly 1261-ben Budan tett lato-gatasakor meglatta Margitot, es beleszeretve felesegUi kerte.A kiraly es az udvar 6r6mmel fogadta volna ezt a hazassa-got, mivel politikai szempontb61 is el6ny6s, csak eppen Mar-gitnak volt mas velemenye. Val6szfnQleg Marcellus nevugy6ntat6ja tanacsara felvette az esztergomi ersekt61 azt aszentelmenyt (consecratio virginum), ami hazassagi akadalyt

jelentett. Apja, a kiraly megneheztel gy6ntat6jara es rajta ke-resztQl a domonkos rendre is - kegyvesztettek lettek. A ki-ralylany lemondott a vilagi eletr61.

Hogyan elt Margit a domonkos rendi zardaban?

A kiralylany-apaca a legegyszerubb, legszolgaibbmunkakat is szfvesen vegzi, s6t keresi ezeket. Amikor a szi-geten jarvany dQh6ng, ejt nappa teve virraszt a betegek agyamellett, amikor mar minden apol6 kimerQI, Margit kiszolgaljanemcsak a beteg apacakat, de meg a cseledeket is. Soron

kfvQI is dolgozik: s6pri a termeket, folyos6kat, vizet hoz akonyhara, mosogatja az edenyeket. A mise, zsolozsma utanmaganyosan imadkozik tovabb, nem egyszer egesz ejjel atemplomban marad. Nagyon fajdalmas szamara az apja, IV.Bela es a batyja, V. Istvan k6z6tt dul6 fegyveres hatalmi harc.Vezekleseinek, imadsagainak f6 celja kett6jQk kibekftesevolt. Apa es fiu 1266-ban Margithoz k6zel, a Nyulak sZigeten xv. szazadi fametszet Szent Margitr61

7


10/32

k6ti meg a bekeszerzodest, mely egyelore nemi nyugalmat hoz az orszagnak. Ez az erthetetlennek tUno 6n-sanyargat6 eletm6d felemeszti Margit testi erejet es 1271 februar 15-en - r6vid betegseg utan - 29 eves ko-raban elhalalozik. Halala elott ladajanak kulcsat atadja a zarda fejedelemasszonyanak. Mindenki feszultenvarja, hogy vegre elokerUinek a kiralylany kincsei. A lada a k6vetkezoket tartalmazta: ket vastagsz6vetU apa-

ca-k6nt6s, egy hegyes fogakkal kivert vas6v (cilicium), egy borzborbol keszult fegyostor (flagellum) es ket parharisnya vassz6gekkel kiverve.

A legenda szamos csodatetelt tulajdonlt Margitnak. Egya sok k6zul: egyszer unoka6ccse (Kun) Laszl6gyermekkoraban beteg lett, es az orvosok mar lemondtak r6la. Nagynenjei es dajkaja mar halottkent elsirat-tak, amikor novere, Erzsebet athozatta Margit fatyolat, letakarta a haldokl6 fejet a fatyollal, es Ime, az j6te-kony izzadasba hozta a beteget, aki felnyitotta szemeit, felismerte k6rnyezetet es meggy6gyult.

Margit szentte avatasa halala utan megkezdod6tt, a meg abban az evben tr6nra kerult batyja,V. Istvan keresere. (IV. Bela Margit halala utan harem es fel h6nappal meghalt.) V. Istvan gyors halala (1272.augusztus 6.) miatt es ut6dja, IV. Kun Laszl6 orszaglasa alatt kialakult kaotikus allapotok miatt szentte ava-tasa keslekedik, majd felbe marad. Ezutan Matyas kiraly idejeben (1458-1490) pr6baltak az eljarast folytat-ni, de meg sokaig kellett varni R6ma d6ntesere. VI. Pius pi!pa a befejezetlen boldogga avatasi pere ellene-re, 1789-ben engedelyezi a tiszteletet. Hivatalosan XII. Pius papa 1943. julius 13-an avatta Arpad-haziBoldog Margitot szentte. Az unnepsegekre a II. vilaghaboru utan, 1946-ban kerOl sor.

Az V. Istvan halala utan tr6nra kerulo Kun Laszl6t nem erdekelte sem a zarda, sem a sziget sorsa. Ural-kodasa alatt az orszagban zurzavar, p6r6k, hatarvillongasok k6vettek egymast. A kolostor annyiban volt er-

dekes szamara, hogy oda zaratta feleseget, meglehetosen hosszu idore, es csak az esztergomi ersek k6z-benjarasara volt hajland6 szabadon engedni.

A zarda es a sziget hanyatlani kezdett es ez egeszen Matyas kiraly uralkodasaig tartott. Matyas any- ja, Szilagyi Erzsebet kedvelte az apacakat, es sZlvesen tart6zkodott naluk, ezert 1459-ben kieszk6z61t a pa-panal egy engedelyt, melynek birtokaban barmikor latogathatta oketo

8


11/32

,.41:"" - I 'f f

A Boldogasszony-egyhaz es zarda egy XVI. szazadbeli kep utan

9


12/32

A sziget a to ro k h6d ol tsag alat t

1526-ban a mohacsi vesz hfrere az apacak a szigetr61 P ozsonyba menekOltek, majd a kovetkez6 ev-ben, amikor hfrul vettek a Szulejman szultan es Zapolyai J anos kozotti szovetseget, ismet visszatertek.

1541-ben, amikor a torokok veglegesen elfoglaltak Budat, az apacak ismet elmenekultek, s magukkal

vittek Margit holttestet a kopors6val es az ereklyekkel egyutt. Az apacak beleolvadtak a pozsonyi clarissarendbe es soha tobbe nem tertek vissza a szigetre.

A torokok a szigeten keresztLil hidat vertek a Dunan es megkezd6dott a sziget szetdulasa. Mi tortent aszazotven eves torok uralom alatt a szigettel? Egyes kutat6k szerint a torokok legeltetesre hasznaltak (nagybecsben tartott lovaikat a templomba es a kolostorba kotottek be), valamint fegyverraktarnak. Mas veleme-nyek szerint haremnek hasznaltak. J 6kai M6r "Torok vilag Magyarorszagon" cfmu regenyeben olvashat6,hogy aki meg merte kozelfteni a szigetet, az halal fia volt.

A XVII. szazad vegen a torokok kivonultak a szigetr61, de addigra mindent elpusztftottak.

A Marg it -sziget a XVIII. sZ3zad ban

Az egykori domonkos rendi apacak ut6dai, a Pozsonyb61 Budara visszakoltozott clarissa apacak ber-be adtak budai lakosoknak a szigetet, akik kaszal6nak hasznaltak. A kozepkori epuletek meg megmaradtromjait a megindult epftkezesekhez hasznaltak fel epft6anyagnak.

1727-ben Pest, Pilis es Solt varmegye a Margit-szigetr61 a kovetkez6ket frta Pozsonyba a helytart6ta-

nacsnak: "Nyulak szigetet jelenleg a budai Klara apacak bfrjak, egeszen neptelen, nem is igen lakhat6. Hathelyen kulonfele epuletromok latszanak. Kett6b61 kitUnik, hogy templomok voltak. Egynek falai nagyresztmost is allnak, a masik omladekaib61 ismerhet6 meg. Harom duledek korul j6kora teren negyszogletu falke-rftes maradvanyi lathat6k, hajdan kertek lehettek, egynek kozepen elrombolt kut szemlelhet6. Egyebirant mi-fele epuletek lehettek e romok, azt a falak maradvanyaib61 meghatarozni nem lehet. Az sem tudatik, kik vol-tak e Sziget lakosi." Az apacak 1739-ben a ferencesek templomanak romjai mellett kapolnat epftettek es azesztergomi ersek engedelyevel fel is szenteltek. Istentiszteletet havonta egyszer tartottak.10


13/32

A Boldogasszony templomanak romjai

11


14/32

Amikor II. J 6zsef az osszes szerzetes rendet feloszlatta, a szigetet a Vallas- es Kozoktatasi Alapitvany-hoz esatoltak es a pilisesabai uradalom kaszal6jakent jegyeztek.

Az 1790-es pozsonyi orszaggyOlesen Lip6t kiraly negyedik fiat, Sandor Lip6t f6hereeget nadorra va-lasztotfak, es kira/yi rende/ettel a Margit-szigetet mu/at6he/yOl jelOltek kiszamara, azzal a kik6tesse/, hogyhaszna/afaert a kira/yi kinestar evi500 forintot fizessen a k6za/apftvanyok penztaraba. A f6hereeg elhataroz-ta a kerteszeti rendezest es egy ott tart6zkodasra alka/mas epu/et felepfteset. Mindezek megva/6sftasat ko-rai halala nem tette lehet6ve. 179S-ben 6eeset, J 6zsef f6hereeget helytart6va, a kovetkez6 evben nadorra va-lasztjak. Ekkor k6vetkezik el az az id6szak, amit a masodik aranykornak neveznek. A sziget neve is valtozikNador- (Palatinus) szigetnek hivjak.

A Nado r-s ziget (Palat inus -szi get )

(a sziget masodik aranykora)

J 6zsef nador felismerve a sziget szepseget, erteket, arra torekedett, hogy minel el6bb a birtokaba ke-ruljon, ezert a kinestar tulajdonaban lev6 Bihar megyei pusp6kladanyi uradalmat eleserelte a pilisesabai ura-dalommal, melynek tartozeka volt a Margit-sziget. A hivatalos formasagok lebonyolitasa utan 1810 marciusmasodikat61 veglegesen a nador es esaladja tulajdonaba kerLiIt. Hihetetlen gyorsasaggal epitesi tervek szLi-lettek, els6nek a ferenees kolostor meglev6 romjaira tamaszkodva klasszieista stilusban megepult a nadorivilla. Ezt megel6z6en hozzatogtak az erd6irtashoz, rom- eltakaritashoz, teruletrendezeshez. A nador nagy-

szerO segit6tarsra talalt az ausztriai szarmazasu Tost Karolyban, aki Sehonbrunnban tanult, j61 kepzett ker-tesz volt. Kett6juk egyuttmOkodese esodalatos angolkertte varazsolta a szigetet. Tiszteletre melt6 volt TostKaroly tOrekvese: meg6rizte a sziget 6shonos novenyzetet, de nem zark6zott el uj peldanyok (pI. platan fak)betelepiteset61 sem.

A Palatinus-sziget hatalmas kiterjedesevel, gondozott setanyaival, messzi foldr61 behozott esodalatosviragaival, lombos faival es a nadori nyaral6val az erdekl6des kozeppontjaba kerult. Rovid id6n belLiI orszag-es varosszerte hires esemenyek, rendezvenyek szintere lett. A legkiemelked6bbek a nadorne, Alexandra12


15/32

J 6zsef nador (1776-1847) Alexandra Pavlovna, J 6zsef nador elsa felesege (1783-1801)

13


16/32

Pavlovna 1800 majus 2-i nevnapjanak esemenyei. J 6zsef nador ezen a napon uzsonnat rendezett a szige-ten. Az estebe hajl6 vigassag utan a visszaindulas id6pontjat 7 6rara tUztek ki, ekkor kezdetet vette a vfzi-un-nepely. Egy szemtanu fgy "tud6sft" az esemenyr61: "A sziget deli csucsanal elrejtett 23 csolnak egyszerre e16-bukkant es ugy sorakozott fel ket csoportba, hogy a cso/nakokban lev6 kivilagftott ember nagysagu betUk aVivat Alexandra Pavlovna sz6veget villantottak az e/amult nez6k ele. A 23 kis haj6 ezutan k6zrefogta a fouri

vendegek ket haj6jat, melyek el6tt es utan egy-egy zenes haj6 evezett. Igy indultak meg a fo/y6n lefele ze-nesz6 es agyudurrogas k6zepette. Az Erzsebet apacak kolostora el6tt a Vivat-os csolnakok jobbra es balrakanyarodtak el, majd ismet egy sorba fejl6dtek fel ugy, hogy a Vivat Alexandra Pavlovna betuk Pest fele tUk-r6z6dtek a nez6k es az egyutt 6rvendez6 sokasag szemeibe. A haj6b61 partraszall6 vendegeket kivilagftottdiada/kapu fogadta a Duna-parton. Ekkor a 23 kis haj6 Buda fele fordult, hogy arra is lassak a Vivat sz6ve-get, majd a vendegek hint6ikba ultek es felhajtottak a Varba ... "

J 6zsef nador nemcsak meghfvott vendegei el6tt nyitotta meg a szigetet - megengedte, hogy a nagy-k6z6nseg is (kutyak nelkul) barmikor kilatogasson. Schams Ferenc 1821-ben megjelen6 pesti utmutat6jaban

a "paradicsom masanak" nevezi a szigetet. 6 frja Ie, hogy a rendszeres cs6nakk6zlekedes a pesti oldalr61, a"Vizafog6 du16b61"t6rtent. Nezzuk meg hogyan! A Vizafog6 dGl6ben varakoztak egymasra azok, akik at akar-tak menni a szigetre. A Duna partjan egy harang alit falabakon, amit megkongattak (de csak akkor, ha ele-gen voltak), hogy elinduljon ertuk a szigetr61 a cs6nak. Ez atszallftotta a varakoz6kat a tuls6 partra, a nadorinyaral6 ele. Vasar- es unnepnapokon a csaladok nagy szamban latogattak a szigetet megpakolva elem6zsi-aval, borral, hogy mindezt elfogyasztva j6t mulassanak (akkor meg a szigeten vendegl6 nem volt). A nador-lak m6g6tt bekerftett majorsag alit, a teheneszetben a latogat6k szamara tejet, vajat es kenyeret arusftottak.Ebben az id6ben a latogat6k a domonkos kolostor romjaig jutottak el. A sziget eszaki resze meg nem voltrendbe hozva, vad, suru boz6ttal ben6tt, romantikus terUiet volt. A nagyk6z6nseg nem sokaig elvezhette asziget szepseget, mert a nador megtiltotta a latogatast. Korabeli kr6nikasok szerint ennek oka az volt, hogymegdezsmaltak a Francia- es Spanyolorszagb61 betelepftett sz616t, a kert gyum61csfait, es a viragoskertet.

TeMt ezutan csak kiveteles szemelyisegek latogathattak a szigetet. lIyen latogatasra kerult sor 1815-ben, amikor harom "koronas f6" volt a sziget vendege (az osztrak csaszar, a porosz kiraly es az orosz car),akik a "szent sz6vetseg" megk6tese utan a nador meghfvasara vidam unnepsegen vettek reszt a szigeten.

14


17/32

A nadori nyaral6: J aschke F. vfzfestmenye

15


18/32

16

A Margit-fUrd6 f6homlokzata az 1880-as evekben .Terv: Ybl Miklos, foto: Klosz Gyorgy. . . .~ . .~ ' . .:':'- . \...

(: . . .

. .


19/32


20/32

A sziget Szechenyi Istvan erdekl6deset is felkeltette. Napl6jaban olvashatjuk: ,,1836 szeptember 23. ...idegeneket vivek ki a Szigetre, hogy azt megvizsgaljak". Felismerte a sziget idegenforgalmi jelent6seget!Az 6 nevehez - az evez6s sport nagy baratjahoz - fUz6dik a modern sportolas megteremtese a szigeten.Az els6 regatta 1843 marcius 19-en indult. Err61igy tud6sit a Honderu: "Igen erdekes latvanyt nyujtott egy fo-gadas kovetkezteben a Margitszigett61 be a casin6 iranyaig tartott csolnakverseny. A versenyz6k voltak Bela(angol yacht) Carolina (szinten az) es egy velencei m6dra keszLilt gondola. Az els6ben LiltClark ur (a hidepi-t6), evezett negy ideval6 munkas; masodikban LiltBarry ur (angol), s evez6je negy angol vala, a harmadik-ban negy olasz katona (kik csonakaszok voltak). EIs6 nyertes Bela, a masodik pedig Carolina 16n.Sebesse-gLik val6ban bamuland6 vala!"

1847-ben J 6zsef nador meghalt. EIs6szLiIott fia, Istvan f6herceg orokolte a szigetet, aki uralkod6i pa-rancsra nemcsak a szigetet, de az orszagot is elhagyni kenyszerUit. Szamuzetesben bekovetkezett halalaig(1867) a szigetet berbeadtak.

1867-ben, a kiegyezes eveben a sziget J 6zseff6hercegre szallt. 6 a sziget masodik ujjateremt6je! Mo-

dernizaci6s tervei megval6sitasahoz azonnal hozzMogott: megbizta Zsigmondy Vilmost, hogy tarja fel a szi-get melegviz-forrasait. A furasokat siker koronazta, mert a 118 meter melysegb61 feltor6 forrasviz lehet6vetette, hogy hozzMogjanak 1869-ben a tLird6 epitesehez. Ybl Mikl6s Eur6pa egyik legszebb, legcsodalatosabbklasszicista tLird6epLiletet val6sitotta meg. (Mikozben dLihos ujsagcikkek jelentek meg az epitkezeskor kiva-gott fak, bokrok miatt!) Ez az id6szak a lazas munka jegyeben telik; parkositanak, vendegl6, fogad6 epLi!."Olyan tLinderkertte alakult a sziget, melyben elsz6rakozhatott minden koru ember: a szeles ifjusagt61 az id6smesterkolt6ig, Arany J anosig, aki itt irta Tolgyek alatt cimu sokszor idezett elegikus poemajat".

J 6zsef f6herceg 1869-ben, pLinkosd napjan formalisan is megnyitotta a szigetet. Az Linnepelyes meg-

nyit6 utan beindult a "kozlekedes" - a 16vonat! Mintegy hatvan evig jarta az utjat a szigeten toretlenLiI, mfg-nem 1928 aprilis 10-en felvaltotta az aut6busz.

Ezutan megindult az emberaradat a szigetre es J 6zsef f6herceg orLilt, hogy a magyar kozeposztalymegke.dvelte az 6 pompas szigetet. J 6tekony Linnepek, jubileumok, erettsegi talalkoz6k szintere lett a szigetes a vendeglat6helyek, de folytattak a hagyomanyokat is: "julius havaban Szent Margit heteben nepLinnepelyvolt a szigeten" - irja egy korabeli lap - mely "nem volt olyan latogatott, mint a gellerthegyi Linnepek, de an-nal bajosabb es kellemesebb."

18


21/32

19

A Margit -s ziget del i csucsa


22/32

Az 1872-75 kozotti evekben igenesak fontos esemenyek szfntere lett a sziget. Megtortent a Furd6-szi-get elkotrasa, megindultak az uj hfd epftesenek el6keszuletei. A sziget koruli folyamszabalyozasra es a part-vedelem kiepftesere is sor kerult. J 6zsef f6hereeg ezek koltsegeib61 jelent6s reszt magMa vallalt. Kerese,hogy Buda Varos Tanaesa engedje at az 6 tulajdonaba a Fest6-szigetet, meghallgatasra talalt, fgy feltoltveazt, rovidesen a szigethez esatolta. Miutan a Fest6-szigetet minden karterftes nelkul kapta meg, 25 000 fo-rintot adomanyozott j6tekony eelra.

Mire elerkezett a XX. szazad, fele-fele koltseggel (felet az allam, felet a f6hereeg allta) - a mar korab-ban elkeszftett hfdkonzolra tamaszkodva - 1901-ben megepult a margitszigeti szarnyhfd. Ett61fogva a Mar-git-sziget a szarazfoldr61 is megkozelfthet6 lett. Ekkor keszultek el az als6 sziget sportpalyai (a volt MAC te-lep), a fedett setany (elbontottak), a pesti oldal als6 reszenek parkfrozasa es az als6 kaveMz.

A 5zig et a X X .5z3zadbanA varosi ember hamar felismerte a sziget jelent6seget. Egyre tobben latogattak a szigetet (pedig bele-

p6dfjat is kellett fizetni), de mar nem a kozeposztaly, hanem a szeles ertelemben vett polgarsag. Azt szeret-tek volna, hogy a Margit-sziget szervesen beilleszkedjen az epul6, szepul6, fejl6d6 modern Budapestbe.

Az elhUz6d6 targyalasok vegul 1908-ban eredmenyre vezettek, a sziget kozvagyon lett!Az 1908. evi XLVIII. te. hatalmazta fel a miniszteriumot, hogya Szent Margit-szigetet osszes tartoze-

kaval es felszerelesevel egyutt tizenegymilli6 korona beesertekben J 6zsef f6hereegt61 megszerezze; egybenazt is kimondta, hogy a sziget orok id6kre nyilvanos kertul tartand6 fenn. A torveny vegrehajtasanak feladataa Kozmunkatanaesra harult, mely a szigetet 1909 januar elsejen minden tartozekaval atvette.

A kovetkez6 ev az alapvet6 elgondolasok eve volt. EIs6 teend6 a sziget uzemeinek es berendezesei-nek javftasa, mOkodtetese lett volna, de a berl6, a Szent Margitszigeti Gy6gyfurd6k es Szallodak Rt. erre nemvolt hajland6, ezert a Kozmunkatanaes a szallodakat es fUrd6ket sajat kezelesebe vette. Az 1911-es ev nagyesemenye volt a Vfztorony letesftese. EI6terbe kerult a sziget feltoltesenek kerdese es a Duna szabalyozasivonala, "parhuzammOvenek" megepftese. E munkak osszes koltsegere negyed-felmilli6 korona kellett.

20


23/32


24/32

A F6varosi Kozmunkak Tanacsa csak akkor biztosftotta a negymilli6 korona kamatmentes el6leget, amikor si-kerult a sziget berbeadasara egy t6keer6s konzorciummal szerz6dest kotnie. 1913 januar elsejen ala is frjaka Szent Margitszigeti Gy6gyfurd6 Reszvenytarsasaggal a megallapodast. A Tarsasag hatvan eyre veszi ber-be a szigetet. A berl6tarsasag els6 befektetese az als6 sziget Budara nez6 oldalara epftett Clubhaz volt, az-zal a cellal, hogy utana jatekkaszin6t is fognak epfteni - szerencsere es a lakossag oromere ezt gr6f TiszaIstvan nem engedelyezte.

Az els6 vilaghaborU kitorese nem kedvezett a szigeti munkalatoknak. A szemelyzetet behfvtak katona-nak, a haj6kat, kotr6kat, dereglyeket elvittek, fgy 1914 vegere a vallalkoz6 kenytelen volt a munkat beszQn-tetni. A megkezdett munkalatok csak 1920 utan folytat6dtak. 1921-ben megepOlt a P alatinus Strandfurd6:"... amely a f6varos nyari eletenek val6sagos megjavft6ja lett."

1921-ben a F6varosi Kozmunkak Tanacsa szigetrendezesi palyazatot frt ki azzal a cellal, hogy szak-emberek segftsegevel feltarja a sziget epftesi es rendezesi lehet6segeit. Erre a kifrasra 32 palyamQ erkezett.Kozben folytak a feltoltesi es partbiztosftasi munkalatok. A sziget latogatottsaga egyre n6vekedett, ezert szuk-seg lett modern szfnvonalu etkez6helyisegekre is. A Clubhazat Sporalich Gy6rgy es fiai Rt. berelte ki, bennevendegl6t letesftett Dunara nyfl6 terasszal. A fels6szigeti vendegl6t a New-York Kavehaz Rt. berelte, es igenel6kel6 hangulatU helyiseget hozott itt letre. Az als6szigeti vendegl6t (Ybl Mikl6s epfttette) k6zmegelegedes-re Markus Imre berelte, cukraszdat es kavehazat is uzemeltetve ott. A regi f6hercegi kastelyban volt a FI6riscukraszda, es az 1926-ban letesult tejcsarnokot a kulf61diek is latogattak.

Fejl6desnek indultak a sziget sportletesftmenyei is. A strandfUrd6t61 eszakra versenyteniszpalyat ala-kftottak ki, delre a lovasp6/6palya nyert elhelyezest. Az 1928 majus 28-i megnyit6n reszt vett Horthy Mikl6skormanyz6 es felesege, az 6sszes f6herceg es f6hercegn6. Fellendult a szigeti evez6s elet is, a bal oldaliparton volt a Nemzeti Haj6segylet, a Neptun, a Hungaria es a Magyar Altalanos Hitelbank tisztvisel6inek cs6-nakhaza, a jobb oldalon a Magyar Atletikai Clube. A fels6szigeten egy uj sportnak, a galambl6veszetnek h6-doltak. 1931-ben Haj6s Alfred epftesz (az els6 olimpiai usz6bajnok) tervei szerint megepult a versenyuszo-da. Ez volt a vilagon az els6 fedett versenyuszoda ..

1927 utan a szigeten nagyaranyu kerteszeti munkak folytak. Egy korabeli ujsagcikk fgy szamolt be afejlesztesekr61:

22


25/32

23Korabeli ujsagcikk reszlet


26/32


27/32

25

A Margit-szigeti vfztorony. Fot6: HegrcHh Gyula


28/32

Bucsuzzunk a sziget hist6riajat61 egy kolt6i latomassal:

"A szigeti tolgyek alattR6zsak pfrjab61 alomkep fakad ...Dalias id6k faja eg

Tabortuzek maglyain szerte szet.

Tul a hegyen alkonyi pfr. ..A napsugar rezsutos utat fr. ..S Buda reztornyi folottAz est felholdja neman kikotott.

S a tolgyek alatt a padon valaki U1dogelhallgatagon.Font barna lomb, lent sz6ke hab:Susognak neki edes dalokat."

26

(Havas Istvan)


29/32

27

A mai Margit-sziget madartavlatb61


30/32

Irodalom

Tors Kalman: Margitsziget (Pest, 1872)Bela kiraly nevtelen jegyz6jenek a magyarok tetteir61 (Budapest)Balassa J 6zsef: A k6dexek irodalmab6ll1. /Iegendak, peldakl (Budapest)

Osvath Gyula: Szent Margitsziget hajdan es ma (Budafok, 1901)Abranyine Katona Clementin: Negy /irikus es egyebek (1909)Sikl6ssy Laszl6: Hogyan epillt Budapest? /1870-1930/ (Budapest, 1931)Rexa Dezs6: Margitsziget (Budapest, 1940)Rubinyi M6zes es Szoboszlai Ferenc: Budapesti Anto/6gia (Budapest, 1946)Feuerne T6th R6zsa: Margitsziget (1957)Szitnyai J en6: Margitsziget (Budapest, 1959)

Budapest Utikonyv (1961)Konradyne dr. Galos Magda: Vendeglat6 es gy6gyft6 Margitsziget (Budapest, 1973)Gombos Zoltan: Regi kertek Pesten es Budan (Budapest, 1974)Rad6 Dezs6: Budapesti parkok es terek (Budapest, 1985)Budapest Margitsziget Tajak, korok, muzeumok kiskonyvtara (Budapest, 1993)Szerzetesek Osszeall ftotta: Puskely Maria (Eisenstadt, 1989)Gal Eva: Margitsziget (Budapest, 2000)Kiss Katalin: Ipari muemlekek (Budapest, 2000)

28


31/32

Kiadja: Az Angyalf61di J 6zsef Attila Muvel6desi K6zpontHelyt6rteneti Gyujtemenyenek Klubja

Felel6s kiad6 Fenyves Kornel

A szerkeszt6seg cfme: 1132 Budapest, Vaci ut 50. Tel.: 349-1501

A szerkeszt6seg tagjai: Barczy Istvan, Bogy6 Laszl6, J elenics J 6zsef, J uhaszKatalin, Kovacs Piroska, Nemeth Marietta, Nieder Ivan,

dr. R6bert Peter, Solymosi Antalne, Szalma Maria

Tipogratiai tervez6-szerkeszt6 Bogy6 Laszl6

Megjelent a Budapest F6varos XIII. keruleti Onkormanyzati Kepvisel6-tesWletOktatasi, Kulturalis es Sport Bizottsaganak tamogatasaval

ISSN 1416-8276

2002


32/32

1. NIEDER IvAN:

2. EORSI LAsZL6:

3. DR. BOKORI ISTVAN:

4. REICHARDT FERENC:

5. SZALMA MARIA:

6. DR. R6BERT PETER:

7. HOLL6sy B. SANDOR:

8. NEMETH MARIETTA:

A XIII. KEROLETI HELYTORTENETI FOZETEK TEMAI

HOGYAN ALAKULT KI A XIII. KEROLET? - EGY EPITESZ SZEMEVEL

1956 A XIII. KEROLETBEN

A XIII. KEROLETI VALLAsI KOZOSSEGEK TABL6J A

A GANZ HAJ 6GYAR TORTENETE

KASSAK LAJ OS A XIII. KEROLETBEN

"VEDETT" HAzAK - RAoUL WALLENBERG TEVEKENYSEGE

HETHAz - KILENCHAz - TIZENHAROMHAz

A MARGIT-SZIGET TORTENETE

Margit -Sziget 8.0001.PDF

Documents