Magyarország gazdasága I. - beltanoda.hu · Ipar Energiahordozók: Az országnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energia lelőhelyek az

Magyarország gazdasága I.Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre jutó GNI: 3010 dollár.

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mező- és erdőgazdaság

14,7%; ipar 62,6%; építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem, távközlés 12,9;

egyéb 1,4%.

IparEnergiahordozók:

Az országnak nincsenek jó természeti adottságai energiahordozók kitermeléséhez. Energia lelőhelyek az ország területének kis részén találhatók.

A szénkészlet legnagyobb része barnakőszén és lignit, jó minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul elő.

A barnakőszén- és lignittelepek a középhegységek vonalát követik.

A Bakony legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai medence.

Az itt található közepes minőségű barnakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000 kJ-t.

Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet látják el.

A Dunántúl legfiatalabb szénmedencéje az oroszlányi medence.

A szén fűtőértéke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai szénmedencének igen fontos szerepe

van Budapest ellátásában. A szén átlagos fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a

térség nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább karsztvizes az

országban, ez nehezíti a bányászatot. A szén fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a Duna

mentén elhelyezkedő cement- és papíripar használja.

Az Északi-középhegységben a nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul égő.

Fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi ipart látja el.

A borsodi-medencében többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ) földes barnakőszenet bányásznak.

Fő felhasználója a borsodi nehézipar és a háztartási fogyasztás.

Lignitbányászat folyik a várpalotai medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ fűtőértékű lignitet a

helybeli hőerőművekben égetik el. Az ország legnagyobb lignitbányája a Mátraalján,

Visonta térségében működik. A szén fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ, felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos.

Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben található.

Itt a bányászat két nagy központja Pécs és Komló.

Az itt kitermelt feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ.

Ezen kívül az importált szénnek is fontos szerepe van.

A kőolaj és földgázkészletek sem elég nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés visszaesésére lehet számítani, a mezők kiürülése miatt.

Magyarországon kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők Zala-megyében, a Hortobágyon és a Dél-Alföldön vannak.

A legtöbbet az Algyő és Szeged között, észak-déli irányban húzódó mező termel, az ország kőolajtermelésének 60%-át, földgáztermelésének 40%-át adja.

Debrecentől nyugatra a Hortobágy térségében, Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen.

A gáz minősége jó, de a készletek kimerülőben vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része már kimerült.

Olajat már alig adnak, csak kisebb földgáztermelés tartható fenn. Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala) taláható sűrű kőolaj.

A hazai termelést az Oroszországból importált kőolaj, olajfinomítványok és földgáz egészítik ki.

A kőolaj és földgáz gazdaságosabb szállítására csővezeték-hálózat épült ki.

A Mecsekben, a Pécs közelében lévő Kővágószőlősön uránércet bányásztak.

Az elsőfokú dúsítást Pécsen végezték. A további feldolgozást és a fűtőelemek

elkészítését Oroszországban és Ukrajnában végzik.

Ezekkel működik Pakson Magyarország egyetlen atomerőműve.

Kohászat: Magyarország kohászatának nyersanyagellátását

csak kis részben lehet hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat ellátása csak import segítségével oldható meg.

Az ország egyetlen vasércbányája Rudabányán volt, 1986-ban megszüntették.

A magyar vaskohók kizárólag külföldi vasércet dolgoznak fel.

A vasérc nagy részét Ukrajnából importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz 1/3-át

komlói feketekőszénből képes fedezni. A kohókoksz nagyobb részét importból biztosítják.

Az acélgyártás legfontosabb ötvözőféme a mangán, amelynek ércét a Bakonyban, Úrkút közelében bányásszák.

Az érc egy részét exportálják. Az acélgyártáshoz szükséges hulladékvas

nagy részét belföldi források fedezik.Az acélgyárak pakurát és földgázt használnak fűtőanyagként.

A mészkő iránti szükségletet a belföldi bányák korlátlanul ki tudják elégíteni.

A bauxitbányászat két nagy területre összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a Bakony talákozása, ahol

Iszkaszentgyörgy körzetében működnek kizárólag mélyművelésű bányák.

A másik körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc térsége, ahol mélyművelésű és külszini fejtéses bányák egyaránt találhatók.

A Bakony északi részén, Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat.

Magyarországon a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz.

A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van, így a biztonságos bányászat érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami gyakran apasztja a térség vízforrásait.

A bauxit aluminiummá való feldolgozásának következő fázisa a timföldgyártás.

A timföldgyártásnak három telephelye van. A legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol két

gyár is működik. A bauxitot a közeli, dél-bakonyi bauxitbányák, a

hőenergiát az ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja.

A víz forrása a bauxitbányászat karsztvize. Almásfüzítőn a timföldgyár a Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a bauxitellátást nagyrészét a Fejér megyei bányák fedezik. A legkisebb timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A vizet itt is a Duna szolgáltatja. Melléktermékként a bauxitból vanádiumot (V2O5) állítanak elő.

A következő lépés timföldből aluminiumot előállító kohászat.

Az alumínium kohászatnak három üzeme van. A nagy villamos energia felhasználás miatt

mindegyik erőmű mellé települt. A legnagyobb kohó Várpalotán működik, a helyi

lignitre települt erőmű áramát használja. A tatabányai kohó a tabányai szénmedence szenét

felhasználó erőrmű energiájával működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját

használja.

Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos energiáját használja.

Az ajkai telepítés optimális, mert helyben van a szén, a timföld, az ipari víz, és a kombináthoz egy nagy kapacitású alumínium öntöde is kapcsolódik.

A szénnel termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai alumínium kohászat gazdaságtalan, Ajkán és Tatbányán már megszűnt.

A bauxitot és timföldet Oroszországba és Ukrajnába exportáljuk, és az ott olcsó, vízerőművekben termelt elektromos energiával kohósított kész fémtömbök egy részét visszavásároljuk.

Így, még a nagy szállítási költségek ellenére is olcsóbban jutunk alumíniumhoz.

Ez után az alumíniumból félkész terméket állítanak elő a hengerművekben. Székesfeférváron nagy kapacitású henger-, prés- és huzalmű működik, Európa alumínium iparában számottevő méretet képvisel.

Budapesten két alumínium-hengermű található: az egyik a Csepel Művek keretében, a másik Kőbányán, melynek fő terméke a fólia (élelmiszer-csomagolás számára).

Gépipar:A gépipar egyik jelentős körzete Budapest és

környéke, ahol csaknem az összes hazai gépipari ágazat megtalálható.

Szoros az együttműködés a vidéki üzemekkel, amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak.

A másik gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat a gépkocsi ipar.

Jelentős még a mezőgazdasági gépgyártás (Mosonmagyaróvár, Szombathely), a fémtömegcikkipar (Mosonmagyaróvár), az elektromos készülékek és alkatrészek gyártása (Pápa, Szombathely).

Jelentős gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarjánüzemei fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat, orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari berendezéseket gyártanak.

A három nagy körzet mellett jelentős gépipari központok: Székesfehérvár(elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás),

Veszprém (személygépkocsialkatrész-gyártás), Kecskemét (híradástechnika, fémtömegcikkipar, szerszámgépgyártás), Debrecen (golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás), Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar), Nagykanizsa(izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás), Vác (elektronika, konténergyártás).

Vegyipar:A vegyipar Magyarország leggyorsabban

fejlődő iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány ágazatban

vált jelentősebbé, ami a hozzá szükséges nyersanyagok hiányával magyarázható.

A kénsavgyártás, a technológiai előnyök felhasználása miatt, a szuperfoszfátgyártással együtt települt. Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik Szolnokon, Budapesten és Berhidán.

Kőolaj-finomító működik Százhalombattán, amely a kőolajat a Barátság csővezetékenkapja.

Elsősorban Budapest ellátására épült, de egyúttal az azonos telephelyen működő hőerőmű pakura ellátásáról is gondoskodik. Az ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK olefinműjének szállít alacsony oktánszámú benzint.

A Duna melletti, almásfüzítői kőolajfinomító benzint és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb olajfinomító működik Várpalotán, melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a szintetikus mosószerek gyártásához nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt állítja elő.

A nagylengyeli magas bitumentartalmú olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.

Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya miatt különösen fontos a műanyagok széleskörű felhasználása.

Az olefinipar bázisüzemei a TVK-ban találhatók.

A telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is létesült vegyipari üzem, ide fut be az Oroszországból érkező Barátság II. olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a hőerőmű is épült) és a Testvériség gázvezeték, és egy villamos távvezeték is.

Az ipari víz forrása a Tisza.

A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a polietilént és a polipropilént, ezenkívül az ország legnagyobb műanyag-késztermékgyártó kapacitása is itt van.

A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól csővezetéken szállított etilénből, és saját klóralkáli üzemében előállított klórból készíti a PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet (főleg csöveket) gyártanak.

A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot használ fel.

A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre(gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki gumiáruk), Nyíregyházára (gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok, campingcikkek) épültek.

A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb iparága a gyógyszeripar.

A termelés 2/3 részét exportálják. A gyógyszeripar alapanyagait a vegyipar

különböző ágazataiból, a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból szerzi be.

A hazai források mellet szükség van alapanyagok és félkész termékek importjára is.

Az iparág nagyrészben Budapestre koncentrálódik, ahol több vállalat is működik, pl.:

Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki gyógyszergyárak közül a

legfontosabb a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár, amelynek fő terméke a mákgubóból kivont morfium, és egyéb növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben antibiotikumok gyártása folyik.

A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez.

A mezőgazdasági vegyszereket nem önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva gyártják, például: Balatonfűzfőn, Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.

Építőanyag-ipar:A építőanyag-ipar Magyarország egyetlen olyan

iparágazata, amelynek nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból származnak.

Az üledékes és a vulkáni kőzetek gyakori előfordulása miatt az építőanyag-ipar területi elhelyezkedése viszonylag egyenletes.

A legtöbb termékből ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket.

A tégla- és cserépipar legjelentősebb központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna jobb partja), Békéscsaba és a Délkelet-Alföld.

A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag.

Korábban a cementgyártás kizárólag szenet használt fűtőanyagként, így a szénmedencék közelében lévő legjobb nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek, például Lábatlanban, Bélapátfalván.

Később megkezdődött a cementipar átállása a szénhidrogénekre.

Az új cementgyárak már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak

Új cementgyárak épültek Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Vácon.

A cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az országban jelentős gipszlelőhely a Bódva völgyében található, amelyet részben cementipari célokra, részben talajjavításra használnak.

A hazai termelés mellett importra is szükég van gipszből.

A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik, amelyek a termelés nagyobb részét adják.

Ezenkívül a mészkőhegységekben a cementgyáraktól független mészégető üzemek is működnek.

Az üveggyártás alapvető sajátossága a magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag súlya többszörösét teszi ki az összes többi nyersanyagénak.

Ezért a korábbi telepítésű üveggyárak a szénmedencékben találhatóak, például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc.

A korábban szénbázisú üveggyárakat átalkították földgáztüzelésűre.

A földgázra való átállás újabb telephelyeket kínált, a zalai földgázmezőkre épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és az orosházi üveggyár.

Könnyűipar:A magyar könnyűipar földrajzi elhelyezkedése – a többi iparághz viszonyítva – kiegyenlített.

Ennek ellenére kialakult néhány olyan körzet, ahová a könnyűipar számos ágazata tömörült.

A legjelentősebb körzet Budapest és környéke, ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a bútor-, a papír-, a papíráru- és a nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász, Vác, Kerepestarcsa.

A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld, melynek központja Győr.

A körzetben a pamut-, a gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).

A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa-és bútoripar.

A fontosabb központok: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas és Kecskemét.

Az Észak-Alföldön különösen a textil-, a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar jelentős. Központok:

Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Újfehértó, Mátészalka.

Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős.

Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.