MAGYARORSZÁG FONTOSABB TALAJTÍPUSAI

5/11/2018 MAGYARORSZÁG FONTOSABB TALAJTÍPUSAI - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/magyarorszag-fontosabb-talajtipusai 1/30

váztalajok

Csernozjom

talajok

szikes talajok

Közép- és délkelet-európai

barna erdőtalajok

Réti talajok

Láptalajok

Sötét színű barna

erdőtalajok Mocsár és ártéri erdők tala ai

Folyóvizek és

tavak hordalékainak

és üledékeinek

talajai

4,7 millió ha szántó megoszlása Csernozjom 16,1 %

Réti és öntés 18,6 %

Barna erdő 34,5 %

Homok 9,8 %

Szikes 8,7 %

Egyéb 12,3 %

Abiogén környezeti tényezők- V. Talaj MAGYARORSZÁG FONTOSABB TALAJTÍPUSAI



• Genetikai talajtípusok

Magyarországon:

– Csernozjom 16%

– Barna erdőtalajok 34%

– Réti talajok 19% – Homok 10%

– Szikes talajok 9%

– Egyéb talajok 12%



A talajok kialakulása és jellemzői

• A talaj képződése a kőzetek felszínének fizikai

aprózódásával indul, kémiai mállásával

folytatódik.

• a betelepülő élőlények tevékenysége révén már

a biológiai mállás lesz a jellemző.

• A talaj tehát ásványi alkotókból, vízből,

talajlevegőből, élőlényekből és humuszból épül

fel.



• A humusz a lebomlott élőlények bonyolult összetételű

maradványa, melynek "anyagcseréje" jelentősenbefolyásolja a talaj termőerejét.

• A talaj az éghajlattal, a növényzettel, az alapkőzettel és azélővilággal összhangban fejlődik, változik.

• a talajban élő szervezetek össztömege kb. megegyezik afelszínen élő természetes biomassza tömegével (azélőlények összsúlyával).

Ez jó termőképességű talaj esetében hektáronként a 20tonnát is meghaladhatja.



A talaj élővilága • Az európai talajok 30 centiméter vastagságú

rétegében négyzetméterenként átlagosan: – 1 billió baktérium,

– fél billió ostoros egysejtű,

–

1 milliárd gomba, – 1-1 millió alga és fonálféreg,

– 100 bogár,

–

80 földigiliszta és – 50 pók él.



A talaj funkciói• A talajnak (a benne élő mikroorganizmusok egyes fajainak)

fontos szerepe van a nitrogén körforgásában. A növények csak anitrogéngyűjtő baktériumok segítségével képesek felvenni anitrogént - a fehérjék fő alkotóelemét -, s így végső soron azállatvilágot is innen látják el nitrogénvegyületekkel.

•A földfelszín felső, termékeny rétege számunkra termelőeszköz.

• az iparral szemben olyan, mely "működtethető" úgy is, hogykörnyezetét nem terheli semmilyen módon (organikusgazdálkodás) ,a legolcsóbb energiát, a Nap energiát hasznosítja.

• a talaj "energiatranszfer", vagyis a napsugárzást hőenergiáváátalakító funkciójáról, pedig ezáltal melegszik fel a légkör alulrólfelfelé.



Talajaink szántóföldi termőhely-kategóriákba (csoportokba)

sorolhatók, melyek a következők (Antal, 1987):

A termõhely száma A szántóföldi termõhely neve

I. Csernozjom talajok

II. Barna erdõtalajokIII. Kötött réti és glejes erdõtalajok

IV. Homok- és laza talajok

V. Szikes talajokVI. Sekély rétegû vagy erõsen lejtõs, erodált talajok



I. sz. szántóföldi termőhely (csernozjom)

A genetikus osztályozás szerint ebbe a szántófölditermőhelybe a következő talajtípusok sorolhatók:

• csernozjom barna erdőtalajok,

• erdőmaradványos csernozjomok,

• kilúgozott csernozjomok,

• mészlepedékes csernozjomok,

•csernozjom réti talajok,

• réti csernozjomok,

• teraszcsernozjomok,

• humuszkarbonát-talajok.







II. sz. szántóföldi termőhely (középkötöttbarna erdőtalajok)

Ide tartoznak a következő talajtípusok:

• agyagbemosódásos barna erdőtalajok,• savanyú barna erdőtalajok,

• Ramann-féle barna erdőtalajok,

• karbonátmaradványos barna erdőtalajok,• lejtőhordalék -talajok.



III. sz. szántóföldi termőhely (réti talajok)

Az ide tartozó talajtípusok a következők:

•

réti talajok,• öntés réti talajok,

• szolonyeces réti talajok,

• lápos réti talajok, homokos réti talajok,

• pszeudoglejes barna erdőtalajok.







IV. sz. szántóföldi termőhely (laza talajok)

Ide a következõ talajtípusok tartoznak:

• futóhomok talajok (0,3 % humusz felett),

• humuszos homoktalajok,

• kovárványos barna erdőtalajok,

• rozsdabarna erdőtalajok,

• nyers öntéstalajok (homok),

• humuszos öntéstalajok (homok).



Váztalajok





V. sz. szántóföldi termõhely (szikesek)

Az ide tartozó talajtípusok:

• réti szolonyectalajok,

•

másodlagosan elszikesedett talajok,• sztyepesedõ réti szolonyectalajok,

• szoloncsákos réti talajok,

• lecsapolt, telkesített rétláptalajok (sós).







• Szoloncsák talajok

• felső szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemző.

• A talajszelvény egyhangú, nehéz benne szinteket elkülöníteni,vagyis AC típusú.

• Fizikai tulajdonságaik igen kedvezőtlenek, kémhatásuk pedig

erősen lúgos.

• A sófelhalmozódás maximuma rendszerint a feltalajban van.

• Vízgazdálkodásuk igen kedvezőtlen, nedvesség hatására már afeltalaj is elfolyósodik, megduzzad és a vizet sem ereszti át.

• Nyári esős időszakban 10 cm mélység alatt a talaj már teljesenszáraz lehet. A talajvíz általában 1 m-nél közelebb van a felszínhez.Tápanyag-szolgáltató képessége jelentéktelen, csak a sótűrő és azerősen szárazságtűrő növényzet megtelepedésére ad lehetőséget.



• Réti szolonyec talajok

• a vízben oldható nátriumsók maximuma a szelvény mélyebb

részeire jellemző.

• a felső talajszintekben csak kevés a vízben oldható só, vagyteljesen hiányzik.

• jelentős a talajon megkötött nátriumion mennyisége.

• A talajvíz ezekre a szelvényekre is hat, mélysége 1,5-2 m közöttváltozik.

• Szelvényfelépítésük: A, E, Bt, C. A humuszos szint általában 15cm-nél vékonyabb, amelyet világos szürkésbarna színű, poros vagylemezes szerkezetű E szint követ.

• A felhalmozódási vagy szolonyeces B-szint több agyagot tartalmaz,színe sötétszürke vagy sötét szürkésbarna, szerkezete oszlopos,alsó felében rozsdabarna vasas foltok és vasborsók láthatók.



• VI. sz. szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű,

erodált, lejtős talajok).

• Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető

jellemzője a sekély termőrétegűség, melynek okaikülönbözőek lehetnek.

Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken

(erdő- vagy csernozjom talajok), köves vagy

kavicsrétegen kialakult, 50 cm-nél vékonyabbtalajréteg, függetlenül a lejtési viszonyoktól.



Sz. f.



- ermésszint Növényfajok

Õszi búza Szemes

kukorica Borsó Szója Lucerna Vöröshere Silókukorica Cukorrépa Napraforgó

alacsony 4,0-5,5 5,1-6,5 2,0-2,8 1,5-2,2 6,1-8,0 - 25,1-32,0 30,0-42,0 2,0-2,8

közepes 5,6-7,0 6,6-8,0 2,9-3,7 2,3-3,0 8,1-10,0 - 32,1-40,0 43,0-55,0 2,9-3,7

magas 7,1-8,5 8,1-9,5 3,8-4,6 3,1-3,8 10,1-12,0 - 40,1-47,0 56,0-68,0 3,8-4,6

alacsony 3,5-5,0 4,1-5,5 1,6-2,3 1,2-1,8 5,0-6,5 4,1-5,5 20,0-27,0 25,0-37,0 1,8-2,5

közepes 5,1-6,5 5,6-7,0 2,4-3,1 1,9-2,5 6,6-8,1 5,6-7,0 28,0-35,0 38,0-50,0 2,6-3,3

magas 6,6-8,0 7,1-8,5 3,2-3,9 2,6-3,2 8,2-9,7 7,1-8,5 36,0-43,0 51,0-63,0 3,4-4,1

alacsony 3,0-4,5 3,6-5,0 1,5-2,2 1,2-1,8 5,1-7,0 - 20,0-26,0 25,0-37,0 1,5-2,2

közepes 4,6-6,0 5,1-6,5 2,3-3,0 1,9-2,5 7,1-9,0 - 27,0-33,0 38,0-50,0 2,3-3,0

magas 6,1-7,5 6,6-8,0 3,1-3,8 2,6-3,2 9,1-11,0 - 34,0-40,0 51,0-63,0 3,1-3,8

alacsony 2,1-3,0 2,6-3,5 1,0-1,7 - 4,1-5,5 - 15,0-19,0 - 1,5-2,2

közepes 3,1-4,0 3,6-4,5 1,8-2,5 - 5,6-7,0 - 20,0-24,0 - 2,3-3,0

magas 4,1-5,0 4,6-5,5 2,6-3,3 - 7,1-8,5 - 25,0-29,0 - 3,1-3,8

alacsony 3,1-4,0 2,1-3,0 - - 4,1-5,5 - 15,0-19,0 - 1,4-1,9

közepes 4,1-5,0 3,1-4,0 - - 5,6-7,0 - 20,0-24,0 - 2,0-2,5

magas 5,1-6,0 4,1-5,0 - - 7,1-8,5 - 25,0-29,0 - 2,6-3,1

alacsony 2,6-3,5 2,6-3,5 - - 4,1-5,0 2,6-4,0 15,0-19,0 - 1,4-1,9

közepes 3,6-4,5 3,6-4,5 - - 5,1-6,0 4,1-5,5 20,0-24,0 - 2,0-2,5

magas 4,6-5,5 4,6-5,5 - - 6,1-7,0 5,6-7,0 25,0-29,0 - 2,6-3,1

t

e

r

m

õ

-

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.



Természeti nagytájak, agroökológiai

körzetek

• I. Dunai Alföld

• II. Tiszai Alföld• III. Kisalföld

• IV. NY Magyarországi peremvidék

• V. Dunántúli dombvidék• VI. Dunántúli-középhegység

• VII. Északi-középhegység

• 35 agroökológiai körzet• Felosztás alapja:

• azonos éghajlati és domborzati tényezők

• Azonos erő által létrehozott



A földterület művelési ágak szerinti

megoszlása Magyarországon (2005)

Szántó 4,5-4,7 millió ha

kert 96 ezer ha

Gyümölcsös 102,8 ezer ha

Szőlő 94,3 ezer ha

Gyep 1-1,1 millió ha

Mezőgazdasági terület 5,8 millió ha

Erdő 1,7 millió ha

Nádas 61 ezer ha

Halastó 34,2 ezer ha

Termőterület 7,7 millió ha

Művelés alól kivont terület 1,5-1,6 millió ha

Összes földterület 9,3 millió ha



A szántóföldi növények termesztési

területe és termésátlaga (2005)

Növény Termesztésiterület (ha) Termésátlag (t/ha)

Kukorica 1,1-1,2 millió 5-7

Búza 1,1-1,2 millió 3-4

Napraforgó 500ezer 1,8-2,0

Árpa 300-350ezer 3,5-4

Repce 100-120ezer 1,8-2,0

Cukorrépa 60ezer 45-50

Burgonya 25-30ezer 25Szója 25-30ezer 1,8-2,5

Száraz borsó 18-22ezer 2-3

Zöldborsó 14-16ezer 5-6



I. Dunai Alföld: 1. Duna menti síkság, 2. Duna –Tisza közi hátság, 3. Bácskaihátság, 4. Mezőföld, 5. Dráva menti síkság; II. Tiszai Alföld: 6. Felső-Tiszavidék,7. Közép-Tiszavidék, 8. Alsó-Tiszavidék, 9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, 10.Nyírség, 11. Hajdúság, 12. Berettyó –Körös vidék, 13. Körös –Maros köze; III.Kisalföld: 14. Győri-medence, 15. Marcal-medence, 16. Komárom –Esztergomi-

síkság; IV. Nyugat-magyarországi peremvidék: 17. Alpokalja, 18. Sopron –Vasi-síkság, 19. Kemeneshát, 20. Zalai-dombság; V. Dunántúli dombvidék: 21. Külső-Somogy, 22. Belső-Somogy, 23. Tolna –Baranyai-dombság, 24. Mecsek ésMórágyi-rög; VI. Dunántúli-középhegység: 25. Bakonyvidék, 26. Vértes ésVelencei-hegység és vidéke, 27. Dunazug-hegyvidék; VII. Észak-magyarországiközéphegység: 28. Duna-kanyar hegyvidéke, 29. Nógrádi-medence, 30.

Cserhátvidék, 31. Mátravidék, 32. Bükkvidék, 33. Heves –Borsodi medencék ésdombsá ok 34. Észak-Borsodi he vidék 35. Toka –Zem léni he vidék



MAGYARORSZÁG FONTOSABB TALAJTÍPUSAI

Documents