Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába
Feb 23, 2016
Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába
Folyamatok 2004-ig
• II. Világháború utáni helyzetben a mezőgazdaság nem indult fejlődésnek
• Római szerződés -> a Közös Agrárpolitika céljait a 39. cikkelyben rögzítették
• A KAP gyakorlati megvalósításáról folytatott tárgyalásokon 1962-ben fogalmazták meg az alapelveket
• A nyolcvanas évek elején került sor a KAP első jelentős átalakítására: : Intézményes árak befagyasztása, kvótarendszer.
• 1992-es reform, nagy jelentőségű: ár és jövedelempolitika szétválasztása.
• „Agenda 2000” reform, ami az 1992-ben rögzített irányba lépett tovább.
• 2002 végén a Brüsszeli csúcstalálkozón 2013-ig befagyasztották a KAP kiadásokat
• II. Világháború után kommunista hatalomátvétel. Megindul az államosítás, illetve a TSZ-esítés. Nincs önálló agrárpolitika.
• Kádár rendszer: TSZ+háztáji. „Aki nincs ellenünk az velünk van”
• 1985-ig a magyar mg. dinamikus része a nemzetgazdaságnak.
• 1986-1990 között ez a növekedés megáll, így jut el az ország a rendszerváltáshoz.
• 1991. Új agrárpolitika meghirdetése, aminek célja: a jelenleginél hatékonyabb, alkalmazkodóbb, piacérzékenyebb agrártermelés megteremtése.
• Kimondja: A magyar gazdaság ezen belül az agrárgazdaság felzárkóztatása, a mai periférikus helyzetből való kimozdulás az európai fejlett régiókhoz történő csatlakozással lehetséges. A Kormány erre vonatkozó szándéka az agrárgazdaság számára kiinduló feltétel.
Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 117-130Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. 3-5
A magyar mezőgazdaság helyzete az uniós csatlakozásig
A mezőgazdasági termékek
termelésének növekedése 1966-
1980
A mezőgazdasági termékek
termelésének növekedése 1981-
2000
Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 118
A mezőgazdasági termelés volumenének változása 1988-1995 (Növényi és állati termékek együtt)
OrszágokSzlovénia
LengyelországCseh Köztársaság
BulgáriaSzlovákia
MagyarországÉsztország
LitvániaLettország
1995/1988 %100,8 92,077,376,770,063,256,546,445,5
Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 142
Országok
OECDEU
USAMagyarországLengyelország
1986-88
4044253929
1989-91
404521230
2000
3438221820
A mezőgazdaság támogatottsága
Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 154
Hogyan érkezik meg tehát Magyarország az Uniós csatlakozáshoz?
A termelés növekedése
megtorpan és csökken
A rendszerváltás valamint a
piacgazdaságba való belépés
negatív hatása
A támogatottság
szintje folyamatosan
csökken
Megváltozik a birtokstruktúra,
csökken a kisbirtokos gazdaságok
száma
Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) alapján
Folyamatok 2004. május 1 után
A gazdák száma 7-ről 11 millióra nőtt
A megművelt földterület 30%-kal nőtt
A növénytermelés 10-20%-kal nőtt
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika
Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába
Tőkebeáramlás •Fejlődik az infrastruktúra•Modernizálódik a mezőgazdaság
Modernizációs központ •Az Unió védelmet és pénzügyi forrásokat ad•Egy közös modern centrumhoz tartozunk
Foglalkoztatottság •Csökken a munkanélküliség•Szabad munkaáramlás
Forrás: http://www.luiboy.ingyenweb.hu/Gazd%E1lkod%E1s%20tudom%E1ny/Agr%E1rk%F6zgazdas%E1g.doc
Kötelezettségek
Az EU egyértelmű célja egy ún. multi funkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása. Ez azt jelenti hogy a mezőgazdaság feladata nem csak az élelmiszer
és termék előállítás, hanem a természeti és mezőgazdaságilag hasznosított területek ápolása. A mezőgazdaság feladata a rurális térségekben a munka, a
környezetvédelem illetve a vidékfejlesztés beindítása.
Intervenciók
Környezetvédelmi szabályok
betartása
Kvóta betartása
Forrás: http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf
Tejgazdálkodás
Holstein fríz
Legnagyobb tejhozam a világon.
Akár 10.000 kg/tehén/év.
A borjak születéskor 40 kg-osak.
Felnőtt holstein tehén kb. 680 kg.
Az üszők 15 hónapos koruktól kezdve
termékenyíthetőek. Átlagos élettartam 6 év.
Forrás: http://hu.agrota-2l.com/content/szarvasmarha/holstein-friz.html
Forrás:Saját archívum
Az uniós szabályok lecsapódása a tejtermelésre
• A csatlakozás után a magyar mezőgazdaság szenved. A „gyengébb” termelők kiesnek a versenyből.
• Eleinte nem egyenlő volt a verseny• Idén már a magyar mg. is 100%-os támogatást kap.• Minimum 30 négyzetméter terület kell 1 állatra.• Uniós támogatások típusai: pl. állatjóléti fejlesztések• Ezek mind utófinanszírozásúak!• Támogatási alapok: legeltetés, állat alapú, kvóta
alapú
• Sok szabályozás már 2004 előtt is be volt vezetve.• 2014-el ki fog futni a kvóta.• Élelmiszer szabványok: csiraszám 10.000 alatt kell
hogy legyen, szomatikus sejtszám, fagyáspont, stb.• Ezek már az uniós csatlakozás előtt is voltak.
Felhasznált források• Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország).
Budapest-Helsinki-Keszthely, 2001.• Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság
Külügyminisztériuma. http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/A%20magyar%20mezogazdasag%20es%20az%20EU.pdf
• A közös agrárpolitika. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika
• Agrárközgazdaság. Magyarország EU csatlakozásának hatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából. http://www.luiboy.ingyenweb.hu/Gazd%E1lkod%E1s%20tudom%E1ny/Agr%E1rk%F6zgazdas%E1g.doc
• Tellus. A magyar mezőgazdaságról röviden. http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf
• http://hu.agrota-2l.com/content/szarvasmarha/holstein-friz.html
Köszönöm a figyelmet!