Magyar Rádió német megszállás nyilas uralom idején (1944)radiojatek.elte.hu/olvasmanyok/boros-1944.pdf · sorváltozás miatt ilyen mégis bekerülne, ne forgassák le". Két

Mussolini eltávolftása után következett be. (Vida István oxfordigyűjtése, átengedéséért ezúton mondok köszönetet.)

m Rádióélet, 1944. március 10. * Frigyesy János, Halász Gyula és Kádár Gyula, akik a tárgyalt kor­

szakban a rádió életében tevékeny szerepet játszottak, rendkívülfontos visszaemlékezésekkel támogattak e tanulmány megírásában.Segítségükért ezúton mondok köszönetet.

202

BOROS ZSUZSA

A Magyar Rádió a német megszállás és a nyilas uralom idején

(1944)

1944. március 19-én, amikor a német csapatok bevonultak Ma­gyarországra, 1 az ország lakossága a rádió műsorából csak köz­vetve szerezhetett tudomást az eseményről. Ezen a vasárnapon s az elkövetkező három napon hiába hallgatta a híreket, az ország legfontosabb hírközlő szerve egyelőre semmilyen formában nem tájékoztatott a bekövetkezett fordulatról. Március 19-én a kora reggeli órákban a németek már elfog­lalták az ország s a főváros fontosabb stratégiai pontjait, a Rádiót azonban egyelőre nem. Vasárnap lévén,a Rádió épületében csak az üzemszemélyzet tartózkodott, a német megszállás tényét sej­tető bizonytalan információk hírére azonban déltájban a munka­társak zöme a stúdióba sietett. Hamarosan a lakihegyi adó - me­lyet a német csapatok elfoglaltak - rövid ideig tartó üzem­szünetéből értesülhettek a németek jelenlétéről. A Rádió vezető­sége sem tudott többet,és tanácstalanul ült az elnök,Náray Antal szobájában. Mivel a Miniszterelnökség Sajtóosztályától semmi­féle értesülést sem sikerült nyerni telefonon, K. Halász Gyula műsorigazgató délben személyesen ment fel a Várba. Haeffler ·István, a Miniszterelnökség Sajtóosztályának vezetője a Rádiószámára is csak azt az információt tudta adni, amit előzőleg a sajtóképviselőivel is közölt: tudtukra adta a megszállás tényét, s rövi­desen egy kommüniké kiadását ígérte. Ez azonban még háromnapig váratott magára. A Külügyminisztériumban pedig BedeIstván sajtófőnök is csupán aua a tanácsra szorítkozott, hogysugározzon a rádió komor, időnként gyászzenét - ha van hozzábátorsága a műsorigazgat9nak:1J• A híreket váró hallgatók vasár­nap délután folyamán többek között Chopin gyásziodulóját,

Beethoven V. szimfóniáját hallhatták, melynek első néhány tak­tusa egyébként a BBC hívójele volt. Az első német gépkocsik és . csapatszállító kocsik a késő délu­táni órákban álltak meg a Sándor utcai épület előtt. Az a tény, hogy a németek egyáltalán nem tartották sürgősnek a Rádió elfoglalását, mutatja, mennyire nem számítottak - es nem is került sor - ellenállásra. Niebclschütz báró, a német követseg sajtóattaséja bemutatta a Rádió vczetőinekQ� anz Schaub-ot azzal, hogy a jövőben „tanáccsal fog szolgálni" a rádióműsorokösszeállításánál, s állandó helyet jelöltetett ki sz · mára az épületben. Franz Schaub (eredetileg Rothen Ferenc) nem volt ismeretlen a magyar rádió és sajtó jó néhány munkatársa előtt. Magyar­országról származott, a „Magyarság" munkatársaként belépett a Volksbundba, majd kikerült Németországba, és mint a német Külügyi Hivatal hírszerzöíe, a dél-kelet-európai ügyek „specia­listája" lett. Első intézkedésként az összes mikrofonálláshoz német őrszemeket állított, majd figyelmeztette a műsorigazgatót hogy minden elhangzott szóért személy szerint ő a felelős'. A rádióhallgatók is tudomást szerezhettek közvetve a változás­ról: a kiadott műsortól eltérően a rádió német és magyar katona­induló.kat közvetített, s a hírekben kizárólag a Német TáviratiIroda információit adta. Másnapra, március 20-ára országszerte :_ a rádióban is -nagy ünnepségeket terveztek Kossuth Lajos halálának 50. év­fordulója alkalmából. Délelőtt a Parlamentben Kállay Miklós miniszterelnök mondott volna beszédet - erről a rádió hely­színi közvetítést tervezett, ugyanúgy, mint a délutáni ünnepség­ről a Vigadóban. A rádió ünnepi műsorának előadói pedig Kosáry Domokos, Ortutay Gyula, Zilahy. Lajos lettek volna. A tervezett közvetítések elmaradtak, hiszen az ünnepi beszédre készülő miniszterelnök a török követségen keresett menedéket, a gyűléstilalmi rendelet értelmében a Vigadóbeli ünnepség is el­maradt. A rádió ünnepi műsora is csak a „szükséges változtatá­sok" el-;égzésc után kerülhetett sugárzásra, melynek egyik epizódja volt a „Ne higyj magyar a németnek" kezdetű dal le-204

forgatása a szabadságharc dalaiból összeállított műsorszámban -szöveg nélkül. Négynapi hallgatás, bizonytalanság s idegfeszítő várakozás után - miközben a Német Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja, Veesenmayer és Horthy kormányzó közti tárgya­lások eredményeképpen megalakult az új magyar kormány, a Magyar Élet Pártja jobbszárnyának s az imrédysta Magyar Megújulás Pártja tagJaiból, s megkezdődött a németellenes poli­tikusok, funkcionáriusok leváltása vagy letartóztatása - már­cius 22-én este 10 órakor a következő közlemény hangzott el a rádióban: ,,Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellen­ség ellen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biz­tosítékok megteremtésével támogatást kapjon, kölcsönös meg­egyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. � lemondott eddigi magyar kormány helyébe a Kormányzó úr Ofőméltósága Sztójay berlini követet bízta meg az új kormány megalakításával. "2 A Rádióban azonban már előző nap, március 21-én megtartották a szokásos heti műsorülést, melyen Fi-igyesyJános vezérigazgató bejelentette, hogy „tekintettel a változotthelyzetre, március 20-án délelőtt személyesen tárgyalt a NémetBirodalmi Kormányt a Rádiónál képviselő Schaubbal és velemegállapodott, hogy a kiadott műsor változatlanul megy tovább,kivéve azokat a műsorszámokat, amelyek az adott körülményekközött a legjobb szándék mellett is félreértésekre adhatnánakalkalmat".3 A vezérigazgató felszólította az osztályvezetőket,hogy a műsorra kerülő anyagokat ebből a szempontból még egy­szer blrálják a legszigorúbb mértékkel felül, és utasította a műsor­szerkesztőséget, hogy ennek megfelelően a szükséges műsor­változásokat hajtsa végre.4 Természetesen az azonn�li változá­sok elsősorban a híradások hangját érintették, dc már a szóra- · koztató műsorokra is kiterjedtek, amennyiben a március 27-én kiadott körözvény szerint „A hanglemez műsorokat a hanglemez osztály nagy figyelemmel úgy állítsa össze, hogy abban zsidó szövegíró és zeneszerző műve ne szerepeljen. Ha a rengeteg mű-

205

sorváltozás miatt ilyen mégis bekerülne, ne forgassák le". Két nappal később egy újabb körözvény: ,,Mai naptól az igazgatóság rendelkezése szerint Karády Katalin lemezei nem forgathatók még műsoron kívül sem", ezzel szemben „Marton Béla Nemzeti Munkaközpont című indulóját hetenként legalább 3-4-szer le kell forgatni a műsoron kívüli �e ezek között név nélkül, csak a cím bemondásával. "6 A tehetetlenségi erő következté en - s a német megszállási rendszer végleges kialakítását egkövctelő átmeneti időszak miatt - a március 19-ét követő első hetekben a műsoradás a ,,szükséges változtatások elvégzésével" - melyek jórészt nega­tívumokat, szigorú cenzúrát jelentettek - változatlanul folyt tovább. Közben azonban hamarosan megszülettek, illetve napi­rendre kerültek a már korábban megfogalmazódott tervek a ma­gyar politikai és szellemi élet átállítására vonatkozóan, melyek szerint a rádiónak, mint a fasiszta tömegpropaganda eszközének, nagyobb s megváltozott szerephez kellett volna jutnia. Az átállításra vonatkozó tervek megvalósítása pedig - a szer­vezeti változások és személycserék végrehajtása után - nem annyira a németek kívánsága - szerepük jórészt az ellenfüzésre korlátozódott -, mint a hatalomban most nagyobb szerephez jutott magyar szélső1obboldali erők törekvése volt. Bizonyítja ezt általában a német megszállás magyarországi formáía s konk­rétan a Rádió irányításában bekövetkezett változások. A német megszállást követően rövidesen kiderült, hogy a gya­korlatban a megszállási rendszer nem a német katonai közigaz­gatás bevezetése, hanem a horthysta rendszer szélsőjobb felé való kiterjesztésével, a magyar kormányzat és közigazgatás által történik. Horthy kormányzó személye s az általa kinevezett Sztójay-kormány biztosította a jogfolytonosságot - bár számos személycserére került sor, s rövidesen megindult a propaganda­kampány a „Kállay-klikk" ellen. Így a németek megelégedtek azzal, hogy a kulcspozíciókba számukra feltétlenül megbízható embereket ültessenek, és számukra is előnyösebb volt, hogy a magyar szerveken keresztül működtethették a megszállási 206

rendszert. Ebben a helyzetben pedig jelenté5s szerep hárult a magyar propagandaeszközökre. A háborús időszak megkövetelte módosulások, s ezzel kap­csolatban szerepének, jelentőségének növekedése ellenére a ma­gyar rádió továbbra is elsősorban szórakoztató funkciót töltött be. Ebben az értelemben második világháború alatti tevékenysége távolról sem volt hasonlítható a goebbelsi propagandagépezet egyik fő szócsövéhez, a német birodalmi rádióhoz. Politikai jel­legét tekintve jóllehet magántársaság volt, lényegében kormány­irányítás alatt állt, magát minden „pártpolitikán felül álló", ,,objektív" tájékoztató és szórakoztató eszköznek tekintette, ami ténylegesen azt jelentette, hogy a kormányzat által vitt irány­tól sem jobb, sem bal felé nem engedett kilengést, sem az aktuális politikai műsorok vonatkozásában, sem a kulturális programok tekintetében. Ezzel a műsorpolitikájával is kihívta azonban egy­részt a németek, másrészt a magyar szélsőjobb: az imrédysták, nyilasok, nemzeti szocialisták kritikáját. A háború első szakaszá­ban, amíg német győzelmekről lehetett beszámolni, a magyar propaganda, a sajtó és főként a rádió különösebb problémát nem okozott a németeknek. Az 1942-43-ban meginduló béketapoga­tózások előkészítésében azonban, mint láttuk, a rádió is szerepet kapott, s erre német részről élénken reagáltak. 'Élesen kritizálták a magyar sajtó és rádió „nyugatbarát" hangját, azzal vádolták a magyar rádiót, hogy egy semleges ország szócsövének kíván feltűnni. Ugyanakkor a magyar szélsőjobb a tájékoztatásügy és kultúra teljes g!eichschaltolását kívánta, szervezetileg egységes állami irányítás alá akarta vonn i a sajtót, a rádiót, a könyvnyom­tatást, a filmgyártást; funkcióját tekintve pedig harcos, hatékony propagandaszervvé szándékozott alakítani a rádiót is, mely jól betöltheti - goebbelsi szóhasználat szerint - a „szellemi fegy­ver" szerepét, de nemcsak a háborúban való kitartás, hanem szociális demagógiájuk szócsöve is lehet, s megvalósít egyfajta kulturális őrségváltást is: a még egyáltalán szót kapó zsidó szár­mazású, illetve baloldali vagy liberális írók, művészek teljes kiiktatását a műsorokból. 207

·JJ

Az ország német megszállását követően ez az igény most már közvetlenül találkozhatott a német követelésekkel. Ismeretes egyrészt, hogy a németek - a nemzetiszocialista elveknek meg­felelően - milyen jelentős funkciót tulajdonítottak általában a propagandának, másrészt pedig a német megszállás adott for­mában történt megvalósításában érthető módon fontos szerepet szántak a magyar propagandaszervek: a sajtó, a rádió tevékeny­ségének. Goebbels ism�mondása szerint a propaganda s ennek egyik legfontosabb eszköz a rádió, éppen olyan fontos háborús fegyver, mint a Weh:rmacht A „szellemi hadviselés" német talál­mány volt, s ha később" gyakran hivatkoztak is arra, hogy az ötletet az első világháború antant propagandáía adta, amely „destruktív hatásával" nagymértékben hozzájárult a háborús győzelemhez, nem kétséges, hogy itt alapvetően másról volt szó. A fasizmus lényegéhez tartozott az az elv, mely szerint a tömeg manipulálásának lehetősége a propagandán keresztül szinte kor­látlan, s ennek az elvnek gyakorlati, technikai megvalósításában kétségtelenül nagy sikereket értek el. A goebbelsi propaganda­gépezet fö eszköze kétségkívül a rádió volt. Hitler pedig a szemé­lyes ráhatást helyezte első helyre az élőszó, a tömeg fanatizálása, a szónok és a tömeg .közti közvetlen kapcsolat által, mivel szerir1te a sajtót a liberális korszak némiképp kompromittálta. A sajtó „a Ii. berális szellem kifejezőjc, a francia forradalom terméke és eszköze, míg a rádió lényegét tekintve autokrata, s ezért a totális állam kívánatos szellemi fegyvere. "6 Goebbelsék hangoztatták, hogy a háborút négy fronton kell vívni, annak négy dimenziója van: katonai, gazdasági, politikai és propagandisztikus. A német nem­zeti szocialista rádió műsorának szinte minden percét - zenét, prózát egyaránt - a legnagyobb gonddal megtervezett politikai szempontok szerint állították össze. Minden jelentős német győ­zelem esetén rádiójuk külön ez alkalomra írt indulót sugárzott, könnyű- és tánczenét egyáltalán nem adott. Az utolsó pillanatig a végső győzelembe vetett hit, a háborús pszichózis felszítása és ébrentartása vezérelte. A német győzelmi sorozat lezárulásával a propaganda hangja változott, s ha ezután jobban hangsúlyozta is a szenvedés, az áldozatvállalás szükségességét, mindvégig az 2.08

erő pozíciójából szólt, a megfélemlítés eszközével élt, s szigorúan került minden szót, mely gyengeségre engedett volna követ­keztetni. A háború második szakaszában természetesen változtak a háborús propaganda témái is. Azon túlmenően, hogy a német . vereségekre, visszavonulásokra a „ködösítő" kifejezések egész tárháza állt rendelkezésükre, ezután elsősorban a szövetségesek közti ellentétekre építettek, a koalíció várható bomlását hangoz­tatták, majd felmerült a vereség lehetősége, melyet az elriasztás­sal, megfélemlítéssel, a „győzelem vagy halál" alternatívájával kapcsoltak össze. A tökéletes szervezettség, a magas formai, technikai színvonal mellett a náci rádiós propaganda pszichológiai jellemzői a pri­rnitívségig leegyszerűsített fogalmazás, az állandó ismétlés, a tu­datos hazugság voltak. A szimplifikáció oka az volt, hogy nagy tömegekre akartak hatni: ,,minden propagandának a néphez kell s�Inia, és szellemi színvonalát tekintve a legkorlátoltabb szemé­lyek befogadó képességéhez kell alkalmazkodnia. A tömegek minél szélesebb körét akarjuk befolyásolni, annál alacsonyabb szellemi nívón kell szólni hozzájuk". 7 Miután a tömeg ,,_befogadó képessége alacsony, értelmi képessége csekély, s ugyanakkor igen feledékeny, a propagandának néhány kérdésre kell korláto­�dnia s azt állandóan ismételni".8 A gyakorlatban értékesítették Spengler gondolatát (,,Mi az igazság? A sokaság számára az, amit állandóan olvas és hall. "9) s felhasználták Hitler elméletéta hazugságról: ,,Minél nagyobb a hazugság, annál hatékonyabb fégyver. A részigazságokat pedig nagy hazugságokba kell bur­kolni ." ,, . . . minden esetben, amikor olyan kérdésről van szó, melynek teljesülése megvalósíthatatlan követelményeket támaszt, a nép teljes figyelmét erre az egy kérdésre kell koncentrálni, mintha a jelen pillanatban léte vagy nem léte függne annak meg­oldásától" .10A . közel egy évtizedes mú,ltra visszatekintő goebbelsi propa­gandagépezethez hasonló :rádiQ kialakítására természetesen aligha, gondolhattak Magyarországon, másrészt figyelembe kellett venni a megszállás sajátosságait, a szuverenitás bizonyos fenntartását, . ·a kontinuitás látszatának maximális megóvását is. Ezen kívül a

TanulmAnyok a Magyar kAdló történetéből

háború ötödik évében, melync::k során Magyarországot közvet­len hátországnak s hamarosan hadműveleti területnek kellett tekinteni, a legfontosabb cél az ország gazdasági és katonai szem­pontból való teljes kiaknázása volt. A propaganda szintíén ez elsősorban azt jelentette, hogy minden ingadozás nélkül, teljes egyértelműséggel a háború folytatása melletti kiállást kérték szá­mon. A kezdeti időszakban ez konkrétan a „fegyverbarátság", .,bajtársiasság" jelszavainak hirdetését, a zsidókérdés megoldásá· nak propagálását, v:5int az „áruló Kállay-klikk" elítélését jelentette. A magyar vez tés az első szerepre nagyon is hajlandó volt, sőt jobban forszír .· zta, mint azt a németek jónak látták;a második feladat sem okozott nehézséget számukra, a „baloldali összeesküvést szövő", .,defetista" Kállay-klikk elleni propagan­dakampányt viszont csak némi huzavona után voltak hajlandóak elindítani. A németek a megszállás után a megfelelő szervezeti keretek kialakítását, a szükséges személycserék végrehajtását tekintették az elsődleges feladatnak. Március 21-én több német külügyi küldött érkezik Magyar­országra, köztük Six követ, Focke sajtóelőadó, Böhm kultúr­referens és Boldt rádióreferens.11 Azt a feladatot kapták, hogy terjesszenek Veesenmayer elé saját munkaterületeikre vonatkozó javaslatokat, amelyek biztosítják, hogy az egyes munkaterületeken megfelelő apparátus álljon a birodalom teljhatalmú megbízottjá­nak rendelkezésére, amelyek segítségével a „birodalmi külügy­miniszter utasításait teljes mértékben érvényesíteni tudja az egyes területeken".12 A német küldöttek néhány nap alatt teljesítették feladatukat. Síx követ március 25-én már íelenthette a Külügy­minisztériumnak, hogy bezárták a zsidó könyvüzleteket, el­kobozták az angol-amerikai és emigráns műveket, elrendelték az írószövetség zsidótlanítását, elkobozták a fellelhető angol és amerikai filmeket stb. A táíékoztatásügy területén pedig március 27-én elrendelik a Miniszterelnökség mellett felállítandó tájékoz­tatásügyi központi államtitkárság létesitésének előkészítését,mely a sajtó, a rádió és a központi cenzúraügyeket fogja majdössze.13Ez az intézkedés elképzeléseiben igen közel állt egy, a Volks-2 1 0

bund által még 1943-ban készített javaslathoz, mely az ország esetleges német megszállása esetére dolgozta ki a szükséges teen­dőket. Ennek a tervezetnek a sajtóra és rádióra vonatkozó része német megszállás esetén a hírközlő szerveknek egy kormány­biztosság révén történő egységes, központi irányítását javasolta. a A németek számára ez a megoldás előnyösebbnek tűnt, mint az említett területeknek a magyar propagandaminisztérium alá rendelése, . mivel ez lehetővé tette a közvetlen német ellenőrzést elkerülve a magasabb német szervekkel való hivatalos érintkezé� szükségességét. Annál is inkább, mivel az államtitkársághoz - Horvátország és Szlavónia mintájára - elrendelték egy némettájékoztatási tanácsadó kijelölését, ,.aki a magyar propagandatervezéséhez és terjesztéséhez segítséget nyújt, az adott esetbenellenőriz is. "16Az egyik legfőbb szempont pedig az eddig szaktárcák között megosztott cenzúra. egyesítése volt. Az a német javaslat is fel­vetődött, hogy ne szervezzenek ugyan német mintára sajtó­főnökséget, maradjon meg a magyar konstrukció, de egy személy legyen a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség sajtófőnöke. Az utóbbi javaslat azonban végül nem valósult meg. A külügy­minisztérium sajtófőnökétől kapott szempontok szolgáltak továbbra is mérvadóul a külföldi hírek összeállításánál. · Az újonnan szervezett államtitkárság élére Kolosváry-Borcsa Mihályt nevezték ki, aki a sajtó, az MTI és vállalatai, valamint akönyvkiadás kormánybiztosa lett. Kolosváry a kormánypárt· tagjaként ai imrédysta párthoz állt közel. Pályafutását GömbösGyula miniszterelnöksége alatt kezdte a Miniszterelnökség Sajtó­osztályán, melynek Imrédy miniszterelnöksége alatt a vezetőjelett. A szélsőjobboldali Szózat c. lap, majd a Darányi kormányalatt a kormánypárti Függetlenség munkatársa volt. A Sajtó­kamara élén éles harcot indított a zsidó származású, a liberálisés baloldali írók, újságírók ellen. Gáspár Jenő, aki a Sajtókamará­) �á!Kolosváry helyettese volt, a Rádióélct hasábjain ismertette, : ;milyen szerepet szán az új ve:z:etés a rádiónak: ' :; ,,A közvélemény helyes informálása és szellemi táplálékának :} ��agolása felér egy hadsereg munkájával. A modern hadviselés \ i\14* lI I

{l �

olyan, hogy nemcsak fizikai' fegyverekre van szükség, hanem sokszor sorsdöntőbb a lelki felkészültség, a nemzet lelkiismereté­nek ébren tartása . . . a · külföldi propagandák útvesztőjében, az idegölő bombázások nappalai és éjszakái között megmérhetet­len erkölcsi erőt jelent a sajtó, rádió, könyv s mindaz a propa­gandaeszköz, amelyet egy modern államnak ma igénybe kell vennie . . . az összes magyar szellemi fegyverek központi irányí­tás alatt nagyobb erővel segíthetik a magyar honvédséget. Mindazok, akik akár a saítóban, akár a könyvkiadásnál, akár a rádiónál teljesítenek szolgálatot, ebben a pillanatban katonák, akik egyetlen vezérükre függesztik szemüket, és várják irányító parancsait. �· Iföldi példákról is tudunk, ahol a nemzeti szellem képviselőit, író t, tudosókat, újságírókat mozgósították egyet:len szent cél, a v gső győzelem szolgálatában. A magyar szellemi élet mozgósítása most történt meg. Külön behlvó és parancs nélkül mindenkinek kötelessége az új államtitkár-kormánybiztos intézkedéseit, útmutatásait, parancsait megszívlelni. "16Miben állt az az útmutatás, melyet végrehajthattak vagy „mcgszívlelhettek" ? Kolosváry-Borcsa nyilvánvalóan kapott tanácsokat a németektől, figyelembe vette a német propaganda legfontosabb szempontjait, ezen kívül azonban sem a Magyar Rádió helyzete, sem pedig Kolosváry egyéni képességei nem voltak olyanok, hogy teljes átállításra sor kerülhessen. Hamaro­san kiderült, hogy Kolosváry-Borcsa felsőbb irányítása néhány személyi változtatáson, s a rendkívül éles antiszemita propagan­dán túl nem sokra terjed ki. Kolosváry-Borcsa mindenekelőtt az ismert szélsőjobboldali újságíró, Dövényi Nagy Lajos vezető állásba való ,kinevezését szorgalmazta, dc miután a Rádió vezető­sége ezt admihisztratív ,nehézségekre hivatkozva visszautasította, megelégedett az · osztályvezetői posztokra politikailag jelen­téktelen emberek kinevezésével.17 Ennek megfelelően az elkö­vetkező hetekben - mint általában a kormányhivatalok több­ségében - csupán néhány személycserére került sor. Az MTI korábbi elnökének; Náray Antalnak a hatásköre Kolosváry kormánybiztossá történt kinevezésével megszűnt. Az MTI és társvállalatai' ;,pártokon felül álló" és „kormánytól független" 1212

jellegüket az irányításukra kirendelt államtitkár-kormánybiztos révén formailag is elvesztették. A társvállalatok szervezetében lényeges változás nem történt, vezető testületeik tovább funk­cionáltak, a Magyar Filmiroda Rt képezett csak kivételt, melynek élére külön kormánybiztost akartak állítani . A Rádió vezérigazgatóia Frigyesy János maradt. Lényeges szervezeti változtatásokra nem került sor. A legfontosabb intéz­kedés az volt, hogy a Hírszerkesztőséget kibővítették, ezután a po_litikai műsorok és riportok is ehhez az osztályhoz tartoztak, s ennek az orsztálynak az új vezetője volt hivatott a politikai cenzor szerepét betölteni. A kibővített osztály irányításán túl­menően minden műsor politikai szempontból való ellenőrzése volt a feladata. A kulcspozíciót betöltő új osztályvezető Béry László lett, a kormánypárt jobbszárnyához közel álló Esti Újság főszerkesztője. Felmondtak Cs. Szabó Lászlónak, az Irodalmi Osztály vezetőjének és Ortutay Gyulának, akik egyébként is kérték elbocsátásukat a német megszállás után. Németh Antal­nak, a Drámai Osztály vezetőjének is távoznia kellett. · · Az Irodalmi Osztály élére Liszt Nándor került (addig a NemzetiSzínház titkára volt), a Drámai Osztály vezetésével Laurisin Lajosoperaénekest bízták meg, míg a Zenei Osztály vezetőjeLaczkovichJános lett.18 Az új vezetők vagy prominens németbarát, az Imrédypárthoz közel álló személyek voltak - mint Béry László -, másesetekben viszont a technikai szakértelem is elegendő volt akinevezéshez, hangsúlyozott politikai állásfoglalás nélkül.:Az új vezetőket Frigyesy vezérigazgató az április 25-én tar­tói:t műsorülésen köszöntötte, felkérte a munkatársakat a velük yáló jó együttműködésre, és leszögezte: ,,A Rádió munkatársai utaiításokat hajtottak végre a múltban, másrészt természetes, hogy a Rádió nem függetlenítheti magát, nem íárhat önállóan _a: .kórmányzat elgondolásaival ellentétben. "19 Ezekkel a szavak­. kai' a vezérigazgató igazolta a Rádiót mind a Kállay kormány.: · alatti ;,ingadozásaiért", mind a változott helyzethez való alka!­, riiazkodásáért. , ., A műsorok tekintetében ,a német megszállást követő első < hét�kre a rengeteg műsorváltozás miatti gondok jellemzőek.· :zq

Minden, már készen lévő műsort gondosan átvizsgáltak, nincs-e bennük a németekre akárcsak félreérthető megjegyzés. A hírek összeállításánál „általános elvi szempont az, hogy adhatunk olany híreket, amelyek kedvezőtlenek az angolszászokra, kedvezőek a németekre". 20 Az információszerzés lchet<'íségének beszű küló·sét, a háborúról alkotott hamis kép kialakítását tovább fokozta, hogy a cenzúra egységesítése, az ellenzéki pártok és sajtójuk betiltása mellett 1 944. április 2-től megtiltották valamennyi Magyarországgal ellenséges ország rádióműsorainak hallgatását, beleértve a zenei műsorokat is, ugyanakkor pedig nagy propa­gandakampán�ndult a német birodalmi rádió műsorának hall-gatása érdekében. Az első hetek kapkodására jellemző, hogy a Rádió utolsó pilla­natban kapott észhez, hogy megfelelő módon ünnepelje április 20-án Hitler születésnapját, a „kiadott műsortól eltérően", seb­tében összeállított ünnepi műsor keretében. Egy másik példa:a március 28-i műsorülésen újra elfogadták Ortutay „Kossuthés a magyar nép" és Kosáry Domokos „Kossuth és a szabad­ságharc" e. előadásait, melyek műsorra tűzése azonban már nemtörtént meg. A sok egyéb rnűsorváltás mellett nem kerültekmikrofon elé a március-áprilisra tervezett előadások közülpéldául Kornis Gyula, Deér József, Zilahy Lajos, EckhardtSándor felolvasásai. Ravasz László református püspök hosszúévek óta rendszeresen sugárzott vasárnapi prédikációi is abba­maradtak.Közben pedig már körvonalazódtak azok az elképzelések, melyek a rádiónak a háborús célok fokozottabb szolgálatába állítására, a hatalomban nagyobb szerephez jutó szélsőjobboldali erők politikai propaganda céljaira való felhasználására vonat­koztak. Ezek a tervek meg akarták változtatni a rádió addig első­sorban szórakoztató funkcióját, a fasiszta államokhoz hasonlóan felismerve e tömegkommunikációs eszköz propaganda célokra való felhasználásának lehetőségeit, főként a politikai műsorok számának növelésével, a kulturális műsorok átpolitizálásának segítségével. Az erre vonatkozó elképzelések nem annyira a Rá­dióban születtek, mint kívülről érkező követelések voltak. z 1 4

Dövényi Nagy tervezete például változtatást kíván a „művészi műsorban, melyet a tisztán szórakoztató jellegből kiemelve propaganda célokra okvetlenül fel kell használni, mert a pro­pagandának ez a formája kevésbé feltűnő és meggyőzőbb, vala­mint az előadásokban és közvetítésekben, amelyeknek teljes mértékben alkalmazkodniok kell a nagy célhoz". 21 Kolosváry elképzelése szerint az egyik legfontosabb feladat a zsidókérdés ,,megoldásának" előkészítése és támogatása a rádiópropagand�segítségével, a radikális szélsőjobb pedig - főként a nemzet! szocialisták (a nyilasok továbbra is a háttérben maradtak) - szo­ciális demagógiájának szócsöveként is fel akarta használni a rádiót. A rádió műsorait természetesen korábban is áthatotta a kon­zervatív, nacionalista szemlélet, de a direkt politikai agitáció, a .kifejezetten politikai, világnézeti műsorok, főként rendszere­sen, sorozatok formájában eddig meglehetősen csekély számban szerepeltek a rádió programján. Kolosváry kormánybiztos_ �ta:sítására ezután hetenként három alkalommal kellett pohuka1 előadást műsorra tűzni, s ezen kívül heti két előadást kellett szentelni a zsidókérdésnek. Az előadók és témakörök kijelölése Béry László feladata volt.23 A legjelentősebb új politikai műsor­. sorozat szerepét a Világnézeti Akadémia volt hivatott betölteni. "A . rádió műsorpolitikájának iránya talán a „Világnézeti Aka­démia" című állandó műsorszámbancs úcsosodik ki" -írta a Rá­- - dióújság. ,,Szellemi emelkedést céloz, kiküszöbölte a dok�rinér_ siellemiséget és a magyar kultúrvilág, a magyar szellemi élet olyan reprezentánsait szólaltatja meg, akik képességeihez nei:nférhet kétség . . . erre igen beszédes példa a Világnézeti Akadémia című állandó műsorszáma előadóinak a névsora: Milotay István, Kolosváry-Borcsa Mihály, Oláh György, Rajniss Ferenc, t:,} Marton Béla, Orsós Ferenc. Maga ez a névsor program. Egyben r tükre a magyar jövő kibontakozásának a rádió munkájában. A rá­. :\: dió ezzel kihat a nemzeti élet minden megnyilatkozásárn, s teljesí-. }d a:zt .a feladatot, melyet a mai világégésben egyetlen modern

_ _ l állam sem nélkülözhet. "33\10;:Az előadók többsége neves, az „úri" fasiszta Imrédy párthoziti , .;.2 q

közel álló publicista: Milotay István újságíró, a talán legtehetsé­gesebb jobboldali publicista, Oláh György az Egyedül Vagyunk főszerkesztője, Rajniss Ferenc a Magyar Futár főszerkesztöje, Marton Béla Gömbös Gyula legközvetlenebb munkatársa volt, Orsós Ferenc orvos, egyetemi tanár viszont a Szálasi párttal szimpatizált. A műsor az egyik leghallgatottabb időpontban, vasárnap kora délután került sugárzásra. Az első előadások egyi­két Kolosváry tartotta a „Magyar szellemi élet megtisztítása" címmel, amelyhez a rádió útján kérte „minden öntudatos magyar támogatását" ; ennek elsősorban a tulajdonukban levő zsidó könyvek mcgsemmisitésébcn vagy beszolgáltatásában kellett megnyilvánulni. .,Könyvégetők! rikoltják a vádat az ellenséges rádióban �írmalomba induló irodalom szerzőinek világnézeti hozzátartoz?i. 1 Igen ! Könyv égetők vagyunk". 24Ekkor már megkezdődött Magyarországon a gettók felállítása, s hamarosan megindult a vidéki zsidóság deportálása a náci halál­táborokba. Ennek támogatására a rádió 32 előadásból álló soro­zatot hirdetett26, melyet Bosnyák Zoltán, az ekkor felállított Zsidókérdés Kutató Intézet igazgatója írt. A Kolosváry utasí­tására közösen kidolgozott munkaprogram célja az volt, hogy ,,(ennek révén) a rádiót is bekapcsolhatjuk társadalomfelvilágo­sító tevékenységünkbe".28 Erre azért volt szükség, mert jólleheta „zsidókérdésről a magyar közvélemény az utolsó húsz-huszonöt év alatt sok mindent hallott, de még korántsem elegendőt", s most „amikor ·végre elérkeztünk oda, hogy a zsidókérdést a magyarság létérdekei által meghatározott módon végleg fel­számoljuk, egyik legsürgősebb feladatunk a társadalomnevelés­nek ezt a nagy hiányosságát pótolni. "27 A nagyszabású munkaprogram keretében az intézet „tudomá­nyos" munkásságát is meg akarták ismertetni a hallgatókkal. Az egyes előadásokban a „zsidóság térnyerését" kívánták be­mutatni a magyar gazdasági, politikai és kulturális életben. Az. előadássorozat „tudományos, objektív hangnemmel", té­nyekkel és számokkal igyekezett milliók meggyilkolását igazolni, A „Világnézeti Akadémia" legtöbb előadása szintén a zsidókér­déssel foglalkozott. Oláh Gyöcgv ,,Magyarság és zsidóság", 2 1 6

Orsós Ferenc „Nézzünk szembe Aladárral", Endre László bel­ügyi államtitkár, a zsidókérdés kormánybiztosa „A zsidókérdés megoldása" címmel tartottak előadást. Az antiszemita ptopagan­dán túlmenően nem kívántak nagy teret engedni a fasiszta szo­ciális demagógiának. Májustól ugyan bevezetik a „Munkásfél­óra" címen hetenként két alkalommal jelentkező műsorszámot, melyet Görgey Vince nemzeti szocialista újságíró állított össze, a műsor azonban kezdettől fogva vitákat, ellenérzéseket váltott ki. Az egyoldalú és meghamisított hírszolgálat mellett jelentős szerepet töltöttek be a rendszeres politikai kommentárok, melyeket Dövényi Nagy Lajos, Vajta Ferenc, Görgey Vince stb. tartottak. A goebbelsi rádió hangnemét utáno'zni kívánó hír­magyarázatok közül egy részlet Dövényi április 4-i kommentár­jából: ,,És tudj'uk, hogyha kitartunk, talán sok rom borítja maíd ezt a földet, de azt is, hogyha alkuszunk, vagy csak megrendü­lünk a védekezés elszánt akaratában, a tökéletes pusztulás tör ránk. A választás nem nehéz, s olyan barátok vannak velünk a történelem kiszabta úton, akiknek bajtársi odaadását a megpró­} · bálások óráiban ismertük meg igazán". Máskor a kommentátor,,; · felszólítja Churchillt és Rooseveltet, hogy hagyjanak fel a szél­} hámoskodással és lássák be, hogy elvesztették a háborút. 28 1:-. . · A direkt, fasiszta agitációnak a kulturális programokba való.\ bevitelére irányuló törekvéseket nem koronázta túlzott siker.y , Az Irodalmi és Drámai Osztály ú j vezetői inkább a hagyományos, ;J;: konzervatív keresztény és nemzeti szellemű kultúrát kívánták} _ :kizárólagossá tenni, s kiirtani a műsorokból a „liberális",., , ;.'dekadens", ,.erkölcstelen"-nek bélyegzett irodalmi termékeket.Liszt Nándor, az Irodalmi Osztály vezetője így fogalmazta meg programját: ,,Nincs itt szó új - csak megváltozott műsorról . . . J b�kapcsoljuk azt a magyar vidéket, mely eddig nem tudott érvé­' 1·/ ' nyesülni az öncélú és elzsidósodott budapesti sajtó, a klikkrend-r/ a szerek, a különféle üzleti lap-vállalkozások miatt . . . Óvatosan í{r yigyázunk a versszövegekre. A silány nótaszövegek, műdal­:\ :Versek kigyomlálása állandóan folyik. Egyszóval az a célunk, \f hogy mindenből jót adjunk. "29 Azt, hogy Liszt Nándor számára[.!; " . . ,

2 1 7 ·,jJ

mi jelentette a mércét, saját versein mérhetjük le. A rádió prog� ramján többször szerepelt például a „Magyar Rozika" c. verse, mely a hitleri propagandának azt a hamis állítását szedte rímekbe, hogy a szövetségesek robbanó játékszerekkel „bombáznak". A Drámai Osztály vezetője,Laurisin Lajos sem állt elő semmilyen értelemben sem modern elképzelésekkel; megelégedett annak leszögezésével, hogy a „destruktív posványosság, erkölcsi nem­törődömség, olcsó és gyanús szellemesség, arcpirító ledérség, fölényeskedő hamis filozofálás, obscén szerelmi háromszög és más i lyen lélekmételyező dolog többé nem kaphat mikrofon­nyilvánosságot ". Műfaji kérdésekben is természetesen konzer­vatív: .,úgy kell a rádióban drámát is játszanunk, hogy elhitessük hallgatóinkkal, hogy látják is, amit hallanak . . . sokszor hallunk hangjátékr�eszélni, vitatkozni. Minduntalan felvetődik a kérdés, va�-e és teli-e hangjáték? Ez a műfaj, mint önálló valaminem létezik, s tulajdonképpen nincs is rá szükség".30 A kulturális őrségváltást is sürgető radikális jobboldali kritika a világ- és magyar irodalom legrangosabb műveit száműzte az olcsó bulvárdarabokkal együtt, a silány táncdalokkal, operettel együtt a jazz-t is kárhoztatta. Mindezt természetesen faji, politi­kai s a hadviselés szempontjai szerint. Ezzel szemben régi, de eddig „háttérbe szorított" ,,tehetségeket", újonnan felfede­zett írókat, költőket ígértek. Az apolitikus vígjátékok, operettek helyett, melyek valóban elárasztották a rádió műsorát, népszín­műveket és iránydarabokat kívántak műsorra tűzni. Nagy teret akartak engedni a népi írók egy részének, akiket számukra Sértő Kálmán, Erdélyi József, Gellért Vilmos képviselt elsősor­ban. Új tehetségeket a „Munkásköltők" c. sorozat indításával, valamint iránydarabok írására való felszólítással próbáltak tobo-. rozni. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak. Az ilyen ,,irodalmi" termékeknek a színvonalát még az ebben az időben olyan sokat kibíró mikrofon is nehezen viselte el. A rövid iránys. Jt;! darabok közül, melyek írását szorgalmazták, a legsikeresebbnek.-; Kocsárdy Dénes „Merre felé" e. jelenetét tartották, nyilas-barát ,, __ , színészekkel a főszerepben. A darab arról szól, hogy az orosz_:; f:<on egy =gy" k,wn, ,gy I. vi1'ghibo,ú, m,gyn h,d

fogolyból szovjet tisztté lett vöröskatona fogságába esik. Pár· beszédük végén együtt szöknek át a németekhez. Kolosváry kívánságára a rádiónak közvetítenie kellett a Madách Színházból Kádár Lajos antiszemita darabját, az „Artat­lanok" -at, de eredeti formájában még ezt sem tartotta a kormány­biztos közvetítésre alkalmasnak, ezért Endre Lászlóval és Dövé­nyi Nagy Lajossal átdolgoztatta.3 1A zenei műsorok összeállítása sok problémát okozott. A hang­lemezeket nemcsak abból a szempontból kellett felülvizsgálni, hogy ki volt a zeneszerző, de azt is ellenőrizni kellett, hogy a kar­mester vagy az előadóművész nem tartozott-e a faJi törvények _hatálya alá. Időnként ahhoz a megoldáshoz folyamodtak, hogy elhallgatták a karmester nevét. Ez történt például egy Toscanini felvétel leforgatása esetében. Altalában a magyar és népi muzsikát részesítette a rádió előny­ben, de ez számukra magyar nótát és cigányzenét jelentett. Molnár Imre előadását például kifogásolták, mivel az „Kodály és Bartók nyomdokain haladt".32 A jazz mint a „magyar lélek­től idegen" műfaj ellen már régóta hadjárat folyt . .,A cigány­. zenének magyar zenekultusza a legmélyebb magyar politikum, . amelyet szeretettel kell fogadni, felkarolni és dédelgetni, mert _ez az a zenei gát, amelyet a magyar népies zeneművészet ma még fel tud építeni . . . A világban 25 éve nagy lelki bomlás indult . ·meg, amelyet a zene juttatott legelőször kifejezésre. Az ún. néger.) �ne, a tam-tam ritmus, a jazz, a lelkileg kisebb ellenálló képes­/\ ségü országokba val6sággal betört, és azoknál olyan lelki folya­_;' ;L'matokat indított meg, amelyek nemcsak érzelmi és zenei téren ;,,· . . .:['.végeztek rombolást, hanem átcsaptak a társadalmi és nemzetifi ;j;él��: egyéb területeire is".33 A rádió komolyzenei programjai;g;J ,.: ! továbbra is a korábbi magas színvonalon álltak, bár a lemez­;1) }·� ��liítás egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Német mintára.'� tfrgyobb szerepet kellett já�sza�i�k e�entúl a katonadal?knak,·,;i .. '!. HRdulóknak. A Honvédelmi Mm1szténum sürgette a musorokt] tl�klltonásabbá" tételét. Aprilis 25-től a német példa nyomán el­ií \t.tl��deHk a Rákóczi induló leforgatását magyar győzelem (?) esetén,fü:\ll,,hajnali „Katonaüzenet" c. műsort kürtjellel indítják,és a HM

1 ·. ;19

újra felveti a hírek előtti jelmondatok beolvasását. A nyilas kritika szerint azonban a magyar indulók, katonadalok, háborús témájú zeneszámok meg sem közelítik a német indulók lelkesítő hatását, ellenkezőleg, destruktív hatásúak: .,szentimentális szö­vegre szőtt kornyikálás". (A nyilas hatalomátvétel után meg­döbbenve kérdezik: hogyan kerülhettek a rádió állandóan ját­szott számai közé az „Agyúcsőre világít", ,.Viszontlátásra had-· nagy úr", ,,Valahol Oroszországban").34 Az 1944. júniusi műsorstatisztikára vetett pillantás azt mutat,a, hogy a műsor szerkezetében lényeges módosulás nem történt.36

1 Müsorfajta 1

1943. 1

1944. 1

1944. 1

1944. nov. % jan. % márc. % jún. % 1 -1 11 Zene 60 62,6 59,4 56 1 1 Hírszolgálat 14,1 13,2 14,3 12,7 ' 13,4 11,5 10,5 11 ,5 Irodalmi Drámai 1 ,7 2,8 1,5 2,2 Helyszíni közvetítés 2 1 ,8 1,4 2,1 Istentisztelet 2 2,3 2,1 2,6 Egyéb 2,5 2,4 2,4 1 ,8 Légi riadó miatt műsorszünet - - 3,7 7

1

1944 júniusában az 52 helyszíni közvetítés közül 14 volt hon­védelmi és csak eggyel kevesebb a sportközvetítés. A szovjet hadszíntéuől ebben a hónapban két helyszíni közvetítést adtak. A hónap egyéb helyszíni közvetítései közül a „legemlékezetesebb" Budínszky Sándor két riportja volt. Az egyik a kassai Antibol­sevista kiállításról, a másik pedig a magyarországi Gestapo sváb­hegyi székhelyéről, a zsidóktól elkobzott műkincsekről. Az irodalmi műsorok 255 szerzője közül 240 volt magyar, a 15 külföldi között 6 francia, 4 német és 1 angol szerző szerepelt. A drámai műsorok 11 szerzője közül 9 volt magyar, 1 német és 1 orosz.36 A magyar szerzők aránya nagyobb az 1944. március 19. clt;tti időszak átlagánál. Ugyanúgy, mint a zenei műsorok „ma-220

gyarosabbá" tételével, az irodalmi programok összeállításánál is ezzel akarták kompenzálni a német megszállás tényét, az idegen érdekekért is folytatott hadviselést. A műsorstatisztika jellemző vonása, hogy az 1944 márciusa után rendszeresített kifejezetten politikai, világnézeti műsorokat nem említik külön, ezek az irodalmi műsoroknál szerepelnek. A légó 7%-os aránya jelzi a német megszállás után rendszeressé váló szövetséges légitámadásokat. A rádió igen fontos funkciója volt a hábo'rú idején a légiriasztás. Légiveszély vagy zavaró repü­lés esetén a rádió megszakította műsorát, miután közölte a be­repülés irányát. E hónapok rádióprogramja tele van ismétlések­kel. A rádióhallgatók állandó aggodalommal figyelték, mikor hangzik fel : ,,Műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk". Újra vita folyt arról, hogy megszakítsa-e egyáltalán a rádió műsorát légiveszély esetén. Végül úgy döntöttek, hogy zavaró repülés esetén legalább sugározzon zenét, mert a néma hangszóró károsan befolyásolja a munkatevékenységet. Arról is hosszas vita folyt, milyen zenét közvetítsenek a légiveszély elmúltával. El­vetették mind a könnyűzene, mind pedig a gyászzene sugárzását, s :ezúttal a semleges komolyzene mellett döntöttek. Problémát jelentett a bombatámadások utáni tájékoztatás kérdése is. Egy · · jfuliusi utasítás szerint közvetlenül a légitámadás után egy mon­datos híradás következzék, majd később a „száraz tényeket kell kqzölni, a katonailag megengedhető keretek között".37 Egyretöbbször fordult elő, hogy 8 órán át is néma volt a hangszóró. · A .légitámadások sűrűsödése miatt szeptembertől a zavaró repü­:: · lés� már nem is közölték a hallgatókkal. Az egész műsorszerkeze­. ·tet; ennek megfelelően úgy igyekeztek kialakítani, hogy a fonto­. sabb prózai és zenei műsorok főleg a délutáni és kora­- · esti .órákban- kerüljenek műsorra, míg az esti órákban, amikor : ' : á legnagyobb volt a légitámadás valószínűsége, elsősorban szóra­. : ko�tató programokat sugárzott a rádió. Felmerült az a terv is, < ,hogy a német rádió mintájára a légiriadó idején külön állomásról ·y:sli�rozzanak zenét és híreket, valamint az, hogy lássák el rádió­• .·val,'vagy hangszóróval az óvóhelyeket."\:;,,.Ai:ádiókészülék-ellátás a nagy készülékek tekintetében kielégí-'·:� . . l ;;:: -�--: . .

tő volt, de az olcsó telepes rádiók most sem voltak kaphatók. A rádiónak a légiveszély jelzése miatt megnövekedett fontossá­gára való tekintettel ún. légórádiók gyártását is tervbe vették. A rádiókészülékek száma 1944 nyarára megközelítette az 1 milli­ót. A zsidóktól elkobzott készülékekből a „nemzetvédelmi szer­vezeteknek", pld. a MOVE-nak kellett juttatni. A magyar hírszolgálati szervek, a sajtó és a rádió hiába számolt be továbbra is a tengelyhatalmak győzelmeiről, vagy a legrosz­szabb esetben az ellenség feltartóztatásáról, előrenyomulásának megállításáról, hiába közölt meghamisított katonai térképeket, s hirdette a háborúban rövidesen beálló döntő fordulatot, a szövet­séges koalíció várható felbomlását, s hiába tiltotta meg a külföldi rádióadók hallgatását. Az egyszerű rádióhallgatók milliói számá­ra éppúgy, mint a vezető politikai körök jó része előtt nyilván­valóvá vált, hogy Németország elveszti a háborút. 1944 júniusá­ban a �ségesek sikeresen végrehajtották a normandiai partra­szállást, aug"\sztusban felszabadult Párizs. Ugyanebben a hónap­ban következett be a román kiugrás, mely mélyen megdöbben­tette a magyar vezető köröket. Az a hitleri politika, amely Magyar­országon elsősorban a hagyományos, nagy tömegbázissal bíró, kormányképes uralkodó körökre kívánt támaszkodni, s a radiká­lis szelsőjobboldalt csak az előbbiek sakkban tartására használta fel, alapjában a német megszállás után is alkalmazható volt. A megszállási rendszer azonban hamarosan csődbe jutott. A Sztójay' kormány előbb átalakult, majd Románia kiugrása után új kor.; mány alakult augusztus 29-én, Lakatos Géza vezetésével, melynek feladata a fegyverszünet előkészítése volt. 1944 szeptemberében a szovjet csapatok átlépik a magyar határt, októberben fegyver�. szüneti delegáció utazik Moszkvába, mely október 11-én alá­írja az előzetes fegyverszüneti feltételeket. A németek pedig most már csak a nyilasokra tudván támaszkodni, velük dolgozzák ki a hatalomátvétel tervét. A rádió programja jól tükrözi ezt a változást. Azok az egyéb0 ként sem túlságosan nagyszabású tervek, melyek a magyar rádió - a goebbclsi propagandagépezethez hasonló - teljes átállítását; 1a háborús propaganda és az „új világnézet" szolgálatába állítását}

tűzték ki célul, már kezdetben is felemás eredményekre vezettek. A nyilasok továbbra is kiszorultak a hatalomból, az imrédysták mérsékeltebb, a nemzeti szocialisták élesebb szociális demagógi­ája sérti a Miniszterközi Ellenőrző Bizottság tagjainak a fülét. A rádió politikai ellenőre, Béry sem rokonszenvezik ezekkel a hangokkal, s június 30-tól az „előadók fegyelmezetlenségére" hivatkozva beszünteti a sorozatot.38 Dövényi Nagy kommentár­jai is két hónap múltán lekerülnek a műsorról.39 Amíg Goebbclsminden nap értekezletet tartott a pontos irányelvek kidolgozása céljából, Béry László azt panaszolja Zilahi-Sebess Jenőnek, a Külügyminisztérium sajtófőnökének, hogy a „szempontok két napos késéssel érkeznek", ,,csak arra jók, hogy utólag igazolja­nak bennünket" . •0 Az idő előrehaladtával pedig csökken azoknak az addig hü németbarátoknak a száma is, akik aktívan részt akar-nának venni az egyre nyilvánvalóbban bukásra ítélt politikában. A nyár közepére a „ Világnézeti Akadémia" sorozata is akadozik,gyakran előfordul, hogy nem találnak előadót.u A háború végső­kig való folytatásának hívei pedig ugrásra készen, de egyeÍőre háttérbe szorulva várják, hogy elkövetkezzék az ő idejük. A jelzett augusztusi változások mindenekelőtt a hírszolgálat hllngjának a módosítására irányuló törekvéseket jelentették a Rá­,_dió . ésszéröl. A Lakatos kormány megalakulásával egyidejűleg,,, :. Kolovyárr kormánybiztost is leváltják, helyét Horthyhoz hű1;;;, ember, Hlatky Endre - korábban a Rádió műsorigazgatója -L- J<:>gl�I;a el. A Külügyminisztériumnak a hírek összeállítására{1 �onatkozó szempontjai július 25-én még a lehetőségét is kizárták,. , e�y esetleges vereségnek: ,,A legmesszebbmenő tartózkodás];j , _tanúsítandó annak a témának az alkalmazásában, mi lenne Euró­;;l :p_ában és mi lenne a következménye Anglia és az USA számára,·t'1 ha a·b?lsevizmus azt elfoglalná és győztes maradna. Nem szabadi;J ,,ugyams, hogy az ellenség gyengeség jeleként értékelhesse, vagy'j 1.'Jéi:netország békevágyát következtesse az ilyen megnyilatkozás­�;J:,

iból(Augusztus 12-én �edig: "-:" Ném�:orszá_ggal v�ló jövend?:;hR�nasmó�dal fog!alk�z� ellenseges akc10t teliesen figyelmen kt­::[ :yµl :: hagyJuk. Hiradasamkban elkerülünk minden problémát,

slt•'

amely még csak a lehetőségét is megengedi egy német .vereség­nek."42 1944. augusztus-szeptember folyamán a Rádió viszont több­ször fordul a Külügyminisztériumhoz, tegye lehetővé, hogy a „ változott időkhöz" alkalmazkodhasson a hírszolgálat hangja, ne legyen annyira szegényes, és megbízhatóbb, tárgyilagosabb infor­mációkat lehessen nyerni bclőle.43Visszautasították a német-magyar katonaórák sűrítésére vonatkozó kl:rést, valamint a Honvédelmi Minisztérium kíván­ságát, mely a hírek előtti jelmondatok beolvasását sürgette."/' Természetesen a hírszolgálat hangjának változtatását volt a leg­nehezebb az adott körülmények között végrehajtani, hiszen az ellenőrzés elsősorban erre terjedt ki. Románia átállása után Schaub követelte a román Vasgárda vezetőjének, Horia Sima kiáltványának sugárzását, melyet a Rádió vezeqsége kereken megtagadott.44 A változás 'a_zonban inkább érzékelhető az egyéb műsorokban, ahol ez burkoltabban jelentkezhetett. Az előadások, felolvasások gyakran idézik a „boldog békeidőket". Többször szerepel a mű­sorban a háborút mélységesen gyűlölő költő, akinek neve a tiszta eszményeket valló humanizmust jelenti: Babits Mihály. De vissza­kerülnek a műsorba rövid idő után az annyit kárhoztatott „köny­nyű, erkölcstelen" vígjátékok is. A honvédeknek szóló műsorok, a hadszintérr61 adott közvetí­tések is inkább az elhagyott otthon utáni nosztalgiával telítettek, a lemondás, áldozatvállalás szükségességét hirdetik, semmint hő­siességet, erőt sugárzóak. A magyar rádió tehát nem vált a tömegpropaganda olyan haté­kony és jól szervezett gépezetévé, mint a német rádió. Még a ma· gyar szélsőjobbnak a német megszállás után hatalomra került elemei is az „úri" fasizmust képviselték, nem is kívántak s nem is voltak képesek olyan fajta tömegpropagandát csinálni, mint a német nemzeti szocialisták. A Rádió teljes átállásának sikerte-, lenségét nem csupán és talán nem is elsősorban az a körülmény · okozta, hogy a munkatársak túlnyomó többsége a régi maradt/ i Többségüktől távol állt a féktelen uszítás, s nem értettek egyet }:

a már egyre nyilvánvalóbban vereségre ítélt háború propagál:ísá­val, a feltétlen németbacitsággal. A goebbclsihez hasonló totális propagandára pedig éppen a német megszállás árnyékában, akkor, amikor a háború alakulása folytán ennek a következményeivel is számolni kellett, érthető módon kevéssé voltak kaphatók. A Rá­diónak ezt a magatartását részben megkönnyítette, hogy német részről nem eröltették a Harmadik Birodalom rádiós gyakorlatá­val való teljes azonosulást, bizonyos látszat-függctlenséger meg­engedtek. Mint láttuk, a Rádió i rányításában bekövetkezett személyi változások sem tudtak gyökeres fordulatot hozni. Az első hónapok kísérletei is inkább egy-egy új műsorsorozatot jelentettek, semmint átfogó új műsorkoncepciót. A nyilas hatalomátvételt megelőző hetekre már az jellemző, hogy a rádió programjaival igyekszik elterelni a figyelmet a h;íbo­rúról, mely már a polgári lakosságot is közvetlenül veszélyezteti. A német megszállást követően a rádió műsorában bekövetkezett · változás végső soron szinte kizárólag negatívumokat jelentett,_ az előző időszak uralkodó tendenciája most felerősödött, kiz:író-lagossá vált. A „konstruktív" változást az egy ideig hangot kapó,, addig szokatlan uszító hangnem s elsősorban az elözó időszakhozképest jóval élesebb antiszemita propaganda jelentette. Az új hcly­;zethez pedig a Rádió, ha általában nem is szívesen, de minden:_megrázkódtatás nélkül idomulni tudott.· Az észak- és délamerikai magyaroknak rövidhullámon sugár­zott műsor a német megszállás után is megtartotta a hazai m(ísor­'.' _ tól némileg eltérő vonalát. A propaganda fő célkitű.::ése az volt >: -�ogy az amerikai magyarság előtt igazolják és csak a Szovjetunió / �llen irányulónak tüntessék fel Magyarország háborúban való :_ ·- iés:ivételét, az angolszász hatalmakat csupán a szovjet szövetség \ -!Íliatt marasztalva el, s azt bi:.::onygatva, mennyire alárendeli a r s�ovjetunió saját politikájának szövetségeseit, azok milyen ki­::: s�olgáltatott helyzetben vannak, s mekkora veszély fenyegeti f_Apierikát is a bolsevizmussal való összefog:ís révén. Ezekben a };hlfa_dásokban a katonai helyzet természetesen háttérbe szorult, ri:.4gy pedig a nyugati sajtó, rádió állításainak cáfoMsárn korl:íto-\:�éli;dótt; Nem kis gondot okozott a rövidhullámú müsor s�crkesz-

MiJ, Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből

i�bt . . -

tőinck a magyar belpolitikai helyzet ismertetése. Elsősorban a zsidókkal kapcsolatos rendelkezések tárgyalása okozott problé­mát. A Külügyminisztériumtól azt az utasítást kapták, hogy a bel­ső helyzetről minél kevesebb információt kell adni.'5 A háborúelején - az esetleges titkos üzenet-továbbítás lehetősége miatt -megszüntetett üzeneteket máíustól kezdve úíra bevezették. A zenei, irodalmi műsorok is eltérést mutatnak a hazaitól. Olyan szerzők is szóhoz íutnak, akiket az itthoni hallgatók nem hallhattak. Bartók, Kodály, Ortutay szerepelnek a programban, vagy Zilahy Lajos, Harsányi Zsolt, akik szintén száműzve voltak a hazai műsorból, sőt egy előadás keretében megemlékeztek Eötvös Józsefről és az Eötvös Kollégiumról. A politikai tarta­lom háttérbe szorításával, a háborús eseményeknek nem túl nagy teret szentclve ,a fő szempont az óhazához fűződő érzéseket táp­lálni,magyar nótával, cigányzenével, történelmi tárgyú előadás­sorozattal részvétet kelteni a fenyegetett, szenvedő ország iránt, már mintegy a háború utáni időre is tisztázni kívánva nem is annyir�erikai magyarok, mint a befogadó ország felé Magyarország szerepét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a rövid­hullámú angol és spanyol nyelvű hírek szövege szó szerint meg­egyezik a magyar nyclvíível. 1944. október 2-án Hlatky kormánybiztos levelet intézett a Rádió vezérigazgatójához, melyben közölte, hogy „nincsen ki­zárva, hogy egy hivatalos nyilatkozat rendkívüli és ismételt be­mondása válik szükségessé a rádióban, ugyanakkor ennek szöve-ge a MTI útíán kiadandó lesz úgy, hogy Hell-adásba is kerüljön. Időszerűsége esetén én, vagy a Sajtófőnök úr a szöveget az MTI szcrkes:ttőségéhcz és a rádióhoz visszük egy-egy példányban. Ha küldenők, úgy telefonon olyan elózeiu közlést tesszünk, ami-ből a szöveg hitelességgel megállapítható".48 · lAz október 11-én Moszkvában aláírt előzetes fegyverszünetről csak igen kevés beavatott tudott. A kormányzó az október 15-én a rádióban történt beolvasás előtt 1-2 órával közölte csak a kor­mány tagjaival, a kornnatanács utolsó ülésén. Amíg a kiugrási kísérlet egyáltalán nem volt megfeleléien előkészítve, addig a né­metek és nyilasok ugrásra készen, kidolgozott hatalomátvételi 226

tervvel rendelkeztek. A Szálasi által készített, a hatalomátvételre vonatkozó tervezet első pontja így hangzott: ,,Hadparancs be­olvasása a magyar rádióba a pártvezető részéréíl személye sen . . . "47 1944. október 15-e éppúgy vasárnapra esett, mint a tavasz gy�­szos napía: március 19. Dc míg a március 19-én bekövetkezett változásról a hallgatók csak közvetett értesülést nyerhettek a rá­diót hallgatva, október 15-én, első ízben, a rádió nem egyszerűen regisztrálta a bekövetkezett tényeket, hanem közvetlenül bele­szólt az események alakulásába. A Rádió főszerepet íátszott a nap eseményeiben, kettős értelemben is: egyrészt a stúdióban lezajlott események, másrészt pedig az éter hullámain elhangzottak révén. A Rádióban már napok óta állandó ügyelet volt. Hlatky déli 12 óra körül érkezett meg a stúdió épületébe Horthy proklamá­cótinak a szövegével . Ugyanakkor leváltották a Rádió őrségét , a megízható katonákból álló őrzászlóalj helyett 1 5-20 kiképzetlen póttartalékos, gh-s trén, irodista karpaszományos szakasz lépet szolgálatba.48 Hlatky közben Zimmer Ferenccel, az MTI szer­kesztőjével folytatott rövid vitát. Az utóbbi szerint ugyanis hasonló szöveget csak miniszterelnöki ellenjegyzéssel lehet közzé­tenni. Végül megállapodtak abban, hogy Horthy a proklamációt mint Legfelső Hadúr bocsájtja ki, így nincs szükség miniszter­elnöki ellenjegyzésre. Majd az ügyeletes bemondó, Tavaszy Sándor elé tették a szöveget, aki nem tudta, mit is fog beolvasni. 12 és 13 óra között a rádió elhallgatott. Előbb megszólalt a be­mondó: ,,Kedves hallgatóink, kérjük néhány perces szíves türel­müket, rövidesen nagy fontosságú felhívás fog elhangzani ' ' . . .Ezután magyar indulókat tettek fel, majd felhangzottak a fegyver· .. szünetet bejelentő proklamáció szavai:49 „Ma már minden józa­.• nul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt l a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok , le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel ,magát a szövetséghűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatá­ban meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy �- további felesleges vérontást elkerüljük Szomorúan kell 15*

megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga rés_zéről velünk szemben már régen megszegte . . . . Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy l:lllen-feleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk . . . "50 A proklamációt később ismételten sugározta a rádió. Délután 1/1 4 körül a rádió újra elhallgatott. Maíd mikor ismét ,;negszólalt, már német katonadalok, indulók csendültek fel. S bár ifltg semmi­lyen bejelentés nem hangzott el, a német zene közv�títése sokat elárult. Rövidesen fontos közlést ígért a bemondó, de egyelőre csak az estig többször megismételt felszólítást sugározta: ,,B.�reg-fy vezérezredes azonnal jöjjön Budapestre". Ez a felszólítás' még árulkodóbb: Beregfyt nyilas volta miatt nyugdíjazták. Késő dél­után elhai;gzott Vörös János vezérkari főnök parancsa: ,,A Kor­mányzó Ur rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mind ez ideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele mé�ytalan, ezért minden katona és egység változatlan erő­vel folytas'sa a harcot."51 (Vörös ezt a parancsot a vezérkar ésVecsenmayer követelésére adta ki, miután meghiúsították a ma­gyar hadseregnek küldött, a fegyverszünet rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó parancsának a továbbJtását.) A Rádió ekkor már német kézen volt. Bár a fegyverszünet ilyen fo_rmában való bejelentése váratlanul érte őket, dc amígHorthyck nem voltak felkészülve a fegyverszünet végrehajtására, a németek már régen számoltak annak eshetőségével, és azonnal akcióba léptek. Komolyabb ellenállásba sehol sem ütköztek a Sándor utcai stúdiót is könnyűszerrel foglalták el. A Rádió el� foglalására és elpusztításának megakadályozására vonatkozó parancs végrehajtása Ruhle SS-Untersturmführcr vezetésével történt. Temesváry vezérőrnagy, a csendőrkarhatalom parancs­noka 4 óra előtt jelentette Lakatos miniszterelnöknek, hogy a né­metek veszélyeztetik a stúdiót. Azonban mire Lakatos parancsára Temesváry cscndőregységet akart kivezényelni, a Rádió már néa met kézen volt.62 Az egyetlen sérülés a kiképzetlen magyar őrség c1egy tagját érte, aki véletlenül saját lábába lőtt. A tüzcW állást a vezérigazgató szobájában rendezték be a németek. Aknavető cso-228

portot állítottak fel a kapuk elleni támadás esetere. Azonnal el­táv�lították a viaszlemezt, melyről még mindig Horthy prokla­rµáci�ját közvetítették. Egy óra múlva azonban ismét felhangzott � proklamáció. Ekkor minden mikrofonálláshoz német őrt állítot­tii.k azzal az utasítással, hogy azonnal lőjenek, ha valaki be akar ltpni.53 A stúdióba érkező Beregfy szózatot kívánt intézni a ma­gyar honvédekhez, a németek azonban ezt nem engedélyezték viaszlemezre vették fel a beszédet, elhitetve a vezérezredesseI'. hogy szavait egyenes adásban közvetítik. Ruhle hamarosan sze­mélyesen jelenthette Winckelmann tábornoknak a Rádió sikeres elfoglalását, azzal, hogy „nem volt olyan vészes félig sem". Winckelmann így nyugtázta a jelentést: ,,Rövidesen átveszi a magyar kormány a Rádiót, és ezzel az akció befejeződik."546óra körül nyilas karszalagosokrontottak be a stúdiókba Omel-.. ka Ferenc vezetésével. Hamarosan, a kora esti órákban felhangzott Szálasi ellcnproklamációja&5• ,,A külső ellenséggel szövetkezett hazánk belső ellensége, hogy együttesen méríék halálos csapásu­kat Nemzetünk életére . . . Választanom kellett Nemzetünk és az Alkotmány, az Igazság és a jog, az Élet és a törvény között. Nemzetünket, az Igazságot és az Életet választottuk !" Ezután ,. a fenyegetések sora következett: ,,A konkolyhintőket, cselszövő­, ket, megalkuvásra kész szolgalelkeket kérlelhetetlen kíméletlen­, seggel kell eltávolítanunk cselekvéseink útjából . . . mint a férget, , úgy kell eltaposnunk azt, aki szóban, írásban, magatartásban, , cselekvésben, nyíltan vagy burkoltan, szándékosan vagy ostobáni vét Nemzetünk akarata ellen." Majd a hatalomra juttató iránti '_.:hála szavai: ,,Hitler Adolf, a német nép lánglelkű vezére, mivel , .. ·· ;hűséges bajtárs, segítségére van Nemzetünknek az életét eldöntőrr \sorsnapjaiban", 66 {. \; Ezután felhangzott - a rádióban először - a nyilas induló és a �· · ·:Szálasi himnusz. A proklamáció szövegét maga Szálasi is nagy }(· ·�eglepetéssel hallgatta, beolvasásáról nem volt tudomása. ¾: � .proklamáció közvetítésével a németek a nyilas hatalomátvételtpi �r befejezett tényként tüntették fel, s ezzel befolyást gyakorol­\'(' �k ·az események menetére.67 Szálasi miniszterelnökké való ki-

2 19 �

nevezésére, Horthy lemondására s proklamációjának vissza­vonására csak másnap került sor. Talán a Rádiónak a hatalomátvételben jutó fontos szerep is közrejátszott abban, hogy az dkövctkező napokban a nyilas kormány szinte valamennyi tagja rádiószózattal fordult a lakos­sághoz. Másrészt pedig az ország területének majdnem egyhar­mada ekkor már felszabadult, hozzájuk más formában már nem szólhattak. A nyilas hatalomátvétel után az MTI és társvállalatai élére külön kormánybiztosokat állítottak. Kolosváry újra kormánybiz­tos lett, de ezúttal a sajtóé. Haeffler István, volt miniszterelnök­ségi sajtófőnök az MTI élére került, a Rádió új kormánybiztosa p;:dig Hcgedeős Kálmán lett, aki nyilas pártszolgálatos egyen­ruhában vonult be új munkahelyére. Frigyesy, a vezérigazgató ekkor már vidékre távozott, a műsor igazgatót másnap még SS katonák bevitték a munkahelyére, de hamarosan ő is „beteget jelentett". Náray Antalt, .Hlatky Endrét, valamint az MTI főszerkesztőjét, Zimmer Ferencet is letartóztatták, aki szinte a német� láttára még kiadott két kőnyomatost: az egyik az utolsó koronatanács üléséről tájékoztatott, ahol Horthy bejelen­tette a fegyverszünetet, a másik pedig ifj. Horthy Miklós elfogatá­sáról tudósított. Haraszthy Elemért, a Hírszerkesztőség munka­társát is elvitte két SS, mivel „feltűnően németesen fordított."58Dc a Rádióban továbbra is maradt· egy - ugyan egyre fogyó -gárda, mely az adást az utolsó pillanatig folytatta. A hatalomra került nyilasok nemcsak a hatalomátvétel köz­ve;:tlcn aktusában tulajdonítottak fontos szerepet a rádiónak, d!; példaképükhöz, a német nemzeti szocializmushoz hasonlóa·� · felismerték e tömegkommunikációs eszköz nagy propagandisz­tikus jelentőségét, és meghirdették a rádiónak a totális háború szolgálatába állítását: , ,A nyomtatott betű mellett - sőt talán ezen túlmenően is - a legnagyobb szellemi fegyver a rádió" . . . a „német nemzeti szocializmus első idejében felismerte a rádió nagy propagatív nemzeti és világnézeti nevelő hatását, be is állí-. totta ennek szolgálatába. A német nép kemény nemzeti szocialista egységének kikovácsolásában és világraszóló békés és háborús

telj_es�t rnényeioek létrehozásában rendkívül nagy szerepe volt a radtónak. Éppen ezért fájt a magyar nemzeti szocializmus har­c?sainak . . . , h?gy a magyar rádió a liberális kormányok irányí­tasa alatt nem allhatott a nemzet igazi érdekeinek szolgálatában. Sőt, azt sokszor éppen a nemzeti szocializmus ellen használták fel Sűlyos mulasztás és bűn volt a nemzet ellen a mostani élethaláj harcunkban a nagy szellemi fegyvernek, a rádiónak kiejtése. Most már Szálasi Ferenc hadparancsa és a Hungarista és nyilas indulók felhangzása óta ez a nagy szellemi fegyver is bdllott a totális háború szolgálatába. A magyar rádió addig - az elszlntelenítés elmúlt korszakában - a szórakoztatásra fektette a fő súlyt. Most a nemes szórakoztatás, a lelki fclüdítés kisebb tér.re szorul vissza. 1:- �ádión�� a totál!s háború szolgálatában elsősorban a felvilágo­s1tas, a �aJekoztatas, a kötelesség kemény parancsainak, a kor­mányzati_ rendelkezéseknek ismertetése, a világnézeti nevelés,a nemzeti ellenálló erő fokozása, a magyar lélek tüzének felszítása, ébre� tartá�a, a harci kedv, az optimizmus, a nemzet jövőjében va­ló b1zakodas a feladata a hungarizmus, a nemzeti szocializmus szellemébcn."60 Azt azonban, hogy Hegcdeős kormánybiztos hogyan kívánt ehhez a nagyszabású átállltáshoz hozzúfogni nem lehet tudni, mert bár „igen elfogla lt, reggeltől-estig tömött' akta­tás�ával. jár", de annak, aki terveiről érdeklődik, csak annyit mond:,,K1tartas l A tervekről nem beszélünk, hanem végrehajtjuk azo­kat."60 Az új kormánybiztos első körözvénye felhívta a Rádió összes munkatársának figyelmét, hogy a „mikrofonban csak olyan hangozhat el, amelyet az illetékes német hatóságok előze­tesen láttamoztak. A budapesti német követ és birodalmi meg­bízott a rádióanyagok politikai ellenőrzésével Niebclschütz báró urat bízta meg, akinek helyettese Kyd Sándor úr. A katonai ellen­ő�ésre Kernmayer Erich SS Untersturmführer kapott megbízást,�kmek hel!cttese Baumgarten SS Standartenoberführer. A meg­bízottak, illetve helyetteseik valamennyi anyagot aláírásukkal -látják el. E két aláírás nélkül semmiféle hatóság vagy bármelyrangú magyar vagy német polgári vagy katonai személy anyagamikrofon elé nem kerülhet." 01. Szálasi fennhatósága egyre kisebb területre zsugorodott össze,

bár a magyar rádió még ekkor is győzelemről, kitartásról beszélt. S ha miír győzelemről semmiféle hamisítás árán nem számolhatott be, az ellenség fcltartóztatásával, a háború megfordításának lehe­tőségével kecsegtetett. Amikor a szovjet csapatok Budapest határárníl álltak, úgy- vélték : itt fog lezajlani a döntő ütközet, mely még megváltoztathatja a háború kimenetelét. Bár a Hírszerkesz­tőségbcn volt annyi politikai érzék, hogy kihúzta a hírekből azt a megállapítást, hogy Budapest fordított Sztálingrád lesz.6� A hatalom megszerzését régen áhító nyilas gárda az utolso pillanatban, már a halálos ítélettel együtt kapta azt meg, s e néhány hónap „alkotása" csak rombolás és pusztítás volt. Bár uralmukat a hadszíntérré vált és számukra egyre zsugorodó ország védelmé­nek kellet szentelniük, mégsem hiányoznak a nagyszabású prog­ramnyilatkozatok, tervek. · A nyilas parlament még a nyugati határszélen is rendszeresen ülésezett. Nagyon valószínű, hogy ;1 rádióval kapcsolatban is voltak nagyszabású elképzeléseik, ezt bizonyítja az a figyelem, amellyel az előző időszakban kritizálták a rádió miísorát, valamint a hatalomátvétel után megjelentetett cikkek a jövő rádiójáról és a Rádió jövőjéről, vagy a már ismerte­tett cikk a � a totális háború szolgálatába állításáról. �zek­nek eredménye nem látható-hallható a műsorokban, eltekintve a magyar rádiózás történetében addig ilyen mértékben szok�tl�­nul us:dtó, demagóg hangtól, mely az éterből üvölt ebben az idő­szakban. Egy volt kormánypárti politikus, képviselő véleménye ezeknek a heteknek műsoráról: ,,A budapesti rádiót lehetetlen hallgatni. Nem annyira a technikai okok miatt, hiszen napr�l­nap.ra rosszabb az adása, hanem inkább azért, ami belőle hangzik. A miniszteri, államtitkári megnyilatkozások kétségbeejtően zava­rosak, primitívek. A politikai dilettantizmus, a legme_r�szebbvalótlanság és tudatlanság, a terror, a fenyegetés, a band1t1zmus, szinte az őrültség sugárzik belőlük. Dc talán mindegyiknél pri­mitívebb a bdügyminiszteré (Vajna Gábor - B. Zs.) és mind­egyiknél elvadultabb Vágó államtitkáré. Ezzel csak páter Kun András versenyezhet, aki rádióbeszédében azt hirdeti: Jézus Krisztus a mesterünk, Szálasi a vezérünk."63 · A műsort már nem is tervezik előre, az elvétve elhangzó elő-

adások címeit nem közli a rádióműsor. A program érdemleges változásai: napi háromszori német nyelvű hírek, mindennap német katonaóra, vasárnaponként német-magyar katonaóra. A nyilas rádiópropaganda már nem lehetett hatékony Magyar­országon, a nyilasok e lvesztették addig jelentős bázisukat, s hama­rosan az ország egész területét. Ha a hadsereg elveszti a háborút, a propaganda nem nyerheti meg a csatákat. A több mint 10 éves múlttal rendelkez<'> náci rádió, a maga szervezettségével, a pro­paganda hatékonyságához szükséges technikai, lélektani fel­készültségével nyilvánvalóan a végső percekben is sokkal haté­konyabbnak bizonyult, Magyarországon, bár - elsősorban a szélsőjobboldali erők - viszonylag korán felismerték a rádió propagandisztikus jelentőségét, ilyen célokra való felhasználására csak részben került sor. A tervszerű propaganda céljai nem hatot­ták át az egész műsorpolitikát, hanem a többi műsortól elkülö­nülten, s nem túl magas technikai szinten jelentkeztek. A teljes átállítás, mint láttuk, a német megszállást követően sem követ­kezett be, az erre irányuló kísérletek csak részleges és i dőleges eredményeket hoztak. Az 1944. október 15-ig hatalmon levőktől távol is állt a németekéhez hasonló tömegpropaganda. A nyila­soknak viszont már sem idejük, sem megfelelő feltételeik nem voltak. A rádióműsorok vonatkozásában is a nagyfokú dilettan­tizmus, primitívség, zavarosság jellemző műsoraikra. A nyilas rádió megnyilatkozásait hallgatva,olvasva, az utókor egyszerűen nevetségesnek tarthatná azokat, ha nem tudna a mögöttük meg­húzódó tragikus tényekről. Mivel szerzőt, előadót egyre keveseb­bet találtak, a sűrű légiveszély miatt is lehetetlen volt a programot előre összeállítani, a műsort egyre kisebb területen hallották és hallgatták, a program túlnyomó részét a zene tette ki, ez azonban ,,politikai szempontok szerint kerül mikrofon elé". 64Az addig Kísérleti Adó néven napi 1-2 órás szórakoztató hanglemezműsort sugárzó állomás október 15. után Magyar Katonarádióvá alakul. Csak annyit tudni róla, hogy „ valahol tartózkodik" s vezetője SZ. E. hadnagy".66 A zenei műsorokon kívül honvédeknek szóló üzeneteket, kívánsághangversenyeket közvetített, majd november 30-án a lakihegyi adóállomás fel-

robbantása után a Budapest I. műsorának egy részét is átvette. November végén kiadták a Rádió kiüdtésére vonatkozó ren­deletet. Az első vonattal, december 6-án, a nélkülözhető alkalma­zottak és azok családtagjai hagyták el a fővárost. A második cso­port a kijelölt szakemberekből és önként jelentkezőkből állt. A két első csoport magával vitte a nyomtatványok és a lemez­raktár egyharmadát. 66 A harmadik csoport elszállítására, melya Budapest !. leadó személyzetéből és a Kereskedelmi Osztály tagjaiból állott volna, már nem kerülhetett sor, mert a szovjet csapatok körülzárták a várost. Karácsonykor a nyilas rádió Rónafőről hirdette a végső győzelmet, uszított a háború folytatá­sára. Mikor Budapest felszabadult, így kezdték a konferálást. „Csak azért is rádió Budapest". 67 Néhány héttel később azonban már Ausztria területéről szólt azokhoz, akik még hallgatták, hogy Bécs felszabadításával végleg elhallgasson.

]e!!J1zetek

. 1 Ld. erről Ránki György: 1944. március 19. (Budapest, Kossuth K.,1968) 11• Népbírósági peranyag. N 6. X. 2769/1945/21 2 Magyarország 1944. március 23. 3 A Műsormcgállapító Bizottság 1944. március 21-i ülésének jegyző­könyve. Országos Levéltár ( =ÜL)A Magyar Rádió és Telefonhir­mondó Rt iratai, ügyviteli iratok (K 613) (= MRlr) 17. cs. • Uo.& MRir 33. cs.6 Z. A. B. Zeman: Nazi Propaganda (2nd ed.). (London -Oxford­New York, Oxford UP, 1973) 48. J. 7 A. Hitler: Mein Kampf 252. 1. Idézi: Raymond E. Murphy! NationalSocialism, Basic Principles. Their application by the party's Foreign Office and the use of Germans abroad for Nazl Aims (Washington, 1943) 60. 1. 8 Uo. 9 0. Spengler: Det Untergang des Abendlandes. Idézi: R. E. Murphy: i. m. 22. 1. . 10 A. Hitler: i. m. 197. l. Idézi: R. E. Murphy: i. m. 61. 1.

11 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944 (Budapest, Kossuth K., 1968) 791. l. 11 Uo. 11 Uo. 801-802. 1. · u Tilkovszky Lóránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiség­.. . politika. Századok, 1973/1, 26. 1. 1� A Wilhclmstrasse és Magyarország i. m. 802. l. ,: . · 1� Rádióélet 1944. április 24-30.· ·· . . 17 Népbírósági peranyag. NG. X. 2769/1945/21 .

18 A Műsormegállapító Bizottság 1944. április 25-i ülésének jegyző­könyve. MRir 17. cs.

19 Uo. 20 Értekezlet Zilahi-Sebess Jenőnél, a KÜM sajtófőnökénél 1944.

május 15-én. MRlr 21. cs. 21 MRir 21. cs. Tervezet az Észak- és Délamerika felé irányított RH

adás átszervezésére. 22 Az 1944. április 25-i műsorülés jegyzőkönyve. MRir, 17. cs. 23 Magyar Rádió Újság, 1944. május 29-június 4. 24 Rádióélet 1944. május 15-21. 25 Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt műsoranyag OL K 615.

(= MRműs) 17. cs. 26 Bosnyák Zoltán: A Rádió és a Zsidókérdéskutató Intézet. Rádió-

élet 1944. június 26-július 2. n uo. 18 MRmüs 17. cs. 29 Liszt Nándor: Az irodalom és a rádió. Rádióélet 1944. június 19-

25. 30 Laurisin Lajos: A dráma a rádióban. Rádióélet 1944. június 19-25.

A Miniszterközi Müsorellenőrzö Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei 1944. július 10. MR� 31 A Míisormegállapító Bizottság üléseinek Jegyzőkönyvei 1944. július. MRlr 17. cs.

32 A Miniszterközi Műsorellenőrző Bizottság ülésének jegyzőkönyvei 1944. MRir, 17. cs.

:i:i Szabadság 1944. március 30. 34 Magyar Rádió Újság 1944. november 10-17. 36 MRir, 33. cs. 36 Uo. a, Uo. 38 A Müsormegállapító Bizottság 1944. július 4-i ülésének jegyző­

könyve MRir 17. cs. 30 Béry László népbfrósági pere (Az ítélet és indoklása) Új Magyar

Központi Levéltár ( = ÚMKL) NOT ált. iratok. 7616/46. •0 Értekezlet a KÜM saJtófőnökénél, 1944. május 15-én MRlr, 21. cs.

'1 A Musormegállapító Bizottság 1944. július 1 1-i ülésének jegyző­könyve. MRir 17. cs.

42 A KÜM szempontjai 1944. július 25-én, ill. augusztus 12-én. Párt­történeti Intézet Archivuma, 721 f.2-t/938.

43 A Műsormegállapító Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. 1944 szep-tember MRir 17. cs.

•a( Uo': 44 Népbírósági peranyag. NG. X. 2769/1945/21.46 Értekezlet Zilahi-Sebess Jenő külügyminisztériumi sajtófőnöknél

1944. május 15-én. 46 A levél szövegét közli Frigycsy János „Életem és a Magyar Rádió"

című kéziratos visszaemlékezéseiben (Budapest, 1974. 47. 1.) (Tö­megkommunikációs Kutatóközpont Könyvtára).

47 Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon 1944. október 16-1945. április 4. (Budapest Kossuth K., 1974) 22. old.

48 1944. október 15-e a rádióban. 1 éves évforduló. (Műsoranyag: Ré­vész Mihály iratai) MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archivu­ma (= PIArch) 721 f.2-t/923.

48 Uo. Halász Gyula szíves közlése. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Halász Gyulának és Frigyesy Jánosnak értékes informá­cióikért.

30 Teleki Éva: i. m. 29-30. 1. A proklamációt úgy fogalmazták, mintha még nem történt volna meg az előzetes fegyverszünet aláírása.

61 Uo. 32. 1. 52 Uo. 35. 1. 53 Erich Kern: Die letzte Schlacht (Göttingen, 1960). Kernt (= Kern­

mayer) bízták meg a Rádió katonai ellenőrzésével (ld. később). 64 Uo. 66 Ld. többek között: Teleki Éva: 1. m. Vozáry Aladár: lgy történt

(Budapest, 1945) Ml Rádióélet 1944. október 18-25.

A Rádióélet címlapján S?.álasi képével, alatta: .,Éljen Szálasi nemzet­vezető" felírással jelent meg. ,,Ez történt október 15-e óta" e. össze­állítása ezekkel a szavakkal vezeti be a proklamációt: ,,egy történelmi nemzet megmentését magábafoglaló tömör szavak szálltak szerte

. a nemzet vasárnap esti óráiban a magyar rádió mikrofonjából", majd

így értékeli az elhangzottakat: ,,Tömör szavak . . . , kemény f.z:avak ! Vezérünk szavai. Ezek voltak az új rendszer, Új Életünk első meg­nyilvánulásai". Ezután részleteket közöl a következő napokban a rádió mikrofonja előtt nyilatkozó nyilas miniszterek: Beregfy, Rajniss, Kemény Gábor, Vajna Ferenc, Pálffy Fidél beszédeiből. 67 Teleki Éva: i. m. 38. 1.r;s Turcsányi Gyula: Kivel mi történt? Riportlexikon a sorsforduló szereplőiről és vértanúiról. (Budapest, é. n.) 69 Somody István; A rádió a totális háború szolgálatában. Rádióélet, 1944. október 16-23. 80 Rádióélet, 1944. október 24-31. G 1 MRmüs 33. cs. s2 MRmüs, 21. cs. ,a Vozáry Aladár; i. m. " Magyar Rádió Újság, 1944. november. es Uo. 66 MRmíis, 33. cs. 07 Népbírósági Közlöny, 1945. november 17.