MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI … · MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT 2 Tantárgy neve Retorikai és poétikai alapismeretek Tantárgy kódja

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT

1

Tantárgy neve Filológiai alapismeretek Tantárgy kódja MA 1001 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 1 Összóraszám (elm + gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

A tantárgy általános célja az alapvetõ filológiai ismeretek bemutatása. A tantárgy spe-cifikus célja hallgatók bibliográfiai, könyvészeti alapismeretekkel való megismertetése, a hagyományos és modern textológia, illetve az alapvető verstani ismeretek bemutatá-sa.

2. A tantárgy tartalma A filológia fogalma. A szöveg, a szövegkritika, fogalma. A kritikai és genetikus szö-vegkiadás. A forráskutatás és az interpretáció kapcsolata. A verstan alapfogalmai. Bib-liográfiai, könyvészeti alapismeretek.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Új filológia = Helikon, 2000/4. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk.: Hargittay Emil. Budapest, 1996. West: Szövegkritika és szövegkiadás. Budapest, 1999. Textológia vagy textológiák = Helikon, 1998 /3. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában (1760-1840), szerk: Kecskés A. -- Vilcsek Béla, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Szilágyi Márton: Filológia, irodalomtörténet, kommunikáció. Klasszikus módszertudat és új kihívások között. U.o., 564-573. Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos:Kis magyar verstan. Budapest Szuromi Lajos: A szimultán verselés. Budapest, 1990. Szepes Erika–Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1981.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem


2

Tantárgy neve Retorikai és poétikai alapismeretek Tantárgy kódja MA 1002 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A tantárgy specifikus céljai között szerepel a műfaj-fogalom, a műfajelmélet, s az iro-dalomesztétika néhány kérdéskörének vizsgálata. Arisztotelésztől Hegelen át a recep-cióesztétika Jauss-féle modelljéig.

2. A tantárgy tartalma: A poétika fogalma, történeti alakulása. A poétika érintkezése az irodalomelmélettel és az irodalomesztétikával. A műfajfogalom történetisége. A műnemek. Az egyes műfajok és műnemek általános jellemzése. Arisztotelész, Sir Philip Sidney, Hegel, Kant, Schopenhauer, Nietzsche, Heidegger irodalomesztétikai elgondolásai. Poétika és retorika összefüggései. A retorika fejlődéstörténete Arisztotelésztől Barthes-ig. A régi és új retorika.


Arisztotelész: Poétika és más költészettani írások. Raabe Klett Könyvkiadó Kft. Buda-pest, 1997.

Arisztotelész: Retorika. Telosz. Budapest, 1999. Szabó G- Zoltán–Szörényi László: Kis magyar retorika. Helikon Kiadó Kft. Budapest,

1997. A régi új retorika. szerk.: Jászó Anna, Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, 2000. Szili József: A poétikai műnemek interkulturális vetülete. Akadémiai Kiadó Rt. Buda-

pest, 1997. Hegel: Esztétikai előadások. 3. kötet. Budapest, 1980. Bahtyin: A szó esztétikája. Budapest, 1976. 5-28. Jauss: Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika. Helikon, 1980. 117-129. Jauss: Egy posztmodern esztétika védelmében. In: U.ő. Recepcióelmélet – esztétikai

tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Budapest, 1997. 236-268. Iser: Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete. In: Testes könyv. I. Szeged, 1996.

265-282.



3

Tantárgy neve Bevezetés a nyelvtudományba Tantárgy kódja MA 1101 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A nyelvtudomány legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak, módszeres eljárásainak megismerése, a magyar nyelvészeti tanulmányok megalapozása.

2. A tantárgy tartalma: A nyelvtudomány tárgya, helye a tudományok rendszerében. A nyelv fogalma, jellem-zői és funkciói. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A nyilatko-zat mint kifejezés és mint indícium. A verbális nyelv kommunikációs funkciói. A nyel-vek száma és osztályozása. A nyelvek vizsgálatának szintjei. Leíró és történeti, alkal-mazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; az általános nyelvészet főbb kérdései.

3. Évközi ellenőrzés: zárhelyi dolgozatok

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Bárczi Géza: Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., 1954. Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp., 1976. Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés egysége: MMNySzgy. I, 350-62. Szende Tamás: A beszédfolyamat alaptényezői. Bp., 1976. Telegdi Zsigmond: A nyilatkozat mint indícium: ÁNyT. XI. 179 kk.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem


4

Tantárgy neve Nyelvészeti proszeminárium Tantárgy kódja MA 1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Igazítsa el a hallgatókat a nyelvészeti vizsgálatok legfontosabb forrásaiban és módsze-reiben, s ezzel alapozza meg a főiskolai nyelvészeti tanulmányaikat, járuljon hozzá az alkotó nyelvtudományi közreműködésük kialakításához.

2. A tantárgy tartalma: A mai magyar nyelvtudomány szervezete. Az Akadémia, a felsőoktatási fórumok, tár-sadalmi mozgalmak. A magyar nyelvtudomány alapvető szakirodalma; szótárak, kézi-könyvek, névtárak, nyelvtanok, folyóiratok, évkönyvek, sorozatok. Az anyaggyűjtés és feldolgozás technikája, szerkesztési alapismeretek, a kézirat és korrektúra, hivatkozási eljárások. A szakkönyvtárak és használatuk. Szemináriumi dolgozat. A magyar nyelv-tudomány néhány főbb személyisége a XX. században és napjainkban.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok


H. Bottyánfy—Horváth—D. Mátai—Korompay: Bevezetés az egyetemi magyar nyel-vészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó.

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó. Bp., 1992.



5

Tantárgy neve Az uralisztika alapjai Tantárgy kódja MA 1103 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102, MA 1141 Tantárgyfelelős neve Dr. Mizser Lajos Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Igazolja a magyar nyelv uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével rámutat nyel-vünk legősibb sajátosságaira, alapot ad a magyar nyelvtörténet tanulmányozásához.

2. A tantárgy tartalma: A nyelvrokonság fogalmának tisztázása, a tudománytalan nyelvhasonlítási kísérletek, az uráli őstörténet kérdései, az uráli őshaza, a nyelvtipológia és az areális nyelvészet ered-ményeinek felhasználása az uralisztikában; az alapnyelv fogalma, a rekonstrukció. Az uráli alapnyelv jellemző vonásainak körvonalazása: a hangsúly, a hangrendszer, a főbb hangváltozások, a szavak hangszerkezete. Az alapnyelv szófajai, az esetragozás, a bir-tokos személyjelek kialakulása, az igeragozás, a szóképzés, szóösszetétel. A magyar szókincs ősi elemeinek vázlatos áttekintése.


Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó. Bp., 1996. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., 1981. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., 1996. Nanovfszky György szerk.: Nyelvrokonaink. A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány. Bp., 2000. Uralilaiset kansat. Toim. Johanna Laakso. WSOY. Helsinki, 1991. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Az uráli nyelvrokonainkkal kapcsolatos legújabb

ismeret- és forrásanyag rövid összegzésével közreadja Zaicz Gábor. Budapest, 1994.



6

Tantárgy neve Történeti hangtan Tantárgy kódja MA 1111 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 és MA 1141 Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A hallgatók megismertetése a magyar nyelvtörténet főbb problémáival: a nyelvi válto-zások szerepével mai nemzeti nyelvünk és az egyéb nyelvváltozatok keletkezésében.

2. A tantárgy tartalma:

A magyar nyelvtörténet célja, feladata, a nyelvtörténet korszakai, a korszakolás prob-lémái. A magyar nyelvtörténet forrásai, különös tekintettel a rokon és az idegen nyelvekre, a magyar köznyelvre és nyelvjárásokra, a nyelvemlékek és legfontosabb típusaik áttekintése. Az ősmagyar kor magánhangzó- és mássalhangzórendszere és fontosabb változásaik. A hangrendszer változásai az ómagyar kor óta. Többletek és hiányok a magánhangzó- és mássalhangzórendszerben. Minőségi és mennyiségi változások. A mai hangrendszer keletkezésének áttekintése.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Budapest, 1967. Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. Budapest, 1995. A TESz 10-15 szócikke



7

Tantárgy neve Magyar szótörténet Tantárgy kódja MA 1121 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A magyar szókincs fejlődésének, változásainak egyes korszakainak a bemutatása.

2. A tantárgy tartalma: Lexikológia és lexikográfia. A szókészlet tagolódásának szempontjai. Szókészletünk eredete, eredet szerinti megoszlása. Az eredeti szókészlet: az ősi örökség és a belső ke-letkezésű szavak (a szóalkotás és szóteremtés fontosabb típusainak áttekintése), az ide-gen eredetű szókészleti elemek. A szóátvétel okai, társadalmi és gazdasági körülmé-nyek, az egyéni újítás szándéka. A jövevényszavak eredet szerinti főbb csoportjai, kü-lönös tekintettel a török, a szláv, a latin, a francia, a rumén és a német jövevényszavak-ra. A tükörszók. A nemzetközi és a vándorszavak. Szóstatisztikai vizsgálatok. A ma-gyar nyelv finnugor, uráli jellegének, illetőleg sajátos karakterének bizonyítása a szó-gyakoriság segítségével.


Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1975. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Második, bővített kiadás. Bp., 1958. Bárczi—Benkő—Berrár: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Kakuk Zsuzsa: A török kor emléke a magyar szókincsben. Kőrösi Csoma Kiskönyvtár.

Bp., 1996. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Bp., 2000.



8

Tantárgy neve Történeti alaktan és mondattan Tantárgy kódja MA 1131 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 Tantárgyfelelős neve Szopos András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanársegéd 1. A tantárgy célja:

Mutassa be a magyar nyelv alaktani és mondattani változásait az ősmagyar kortól napja-inkig.

2. A tantárgy tartalma: Az alaktan történetének általános vonatkozásai. A tő- és toldalékmorfémák története: a különböző tőtípusok kialakulása. A szóképzés története. Az ige- és névszójelek, az igei személyragok, az esetragok és a birtokos személyjelek története. A szintaktikai szerke-zetek és a mondattípusok történetének főbb kérdései.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek:

Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. A kései ómagyar kor.

Morfematika. II/1. Akadémiai Kiadó. Bp., 1992. Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. A korai ómagyar kor és

előzményei I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. Benkő Loránd: A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Bp., 1984. Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. 1988. Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris. Bp., 1997.



9

Tantárgy neve Magyar leíró hangtan Tantárgy kódja MA 1141 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A hangtannal kapcsolatos legáltalánosabb kérdések számbavétele, a magyar hangrend-szer megismerése, a magyar nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozá-sa.

2. A tantárgy tartalma: A hangtan tárgya, ágai, története. A hangtani vizsgálatok eszközei, módszeres eljárásai. Fonetika és fonológia. Nyelv és beszéd, beszéd és írás, a fonetikus átírások (Aphi, Setala és az egyezményes magyar átírás). A beszédfolyamat felbontása, fiziológiai és akusztikai jellemzése. A magyar beszéd szegmentális és szupraszegmentális elemei, a magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A fonetikai sajátságok és a fonológiai korrelációk kapcsolata és ellentmondásai. A hangok egymásra hatása a beszéd folya-matában. Az alkalmazott fonetikai ágak; a beszédhibák, a helyes és kifejező magyar beszéd alapkérdései.

3. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 4. Évközi ellenőrzés módja: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Antal László: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1966. Bárczi Géza: Fonetika. Bp., 1951 (-1968). Bolla Kálmán szerk.: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Bp., 1982. Bolla Kálmán: Magyar hangalbum. Bp., 1980. Elekfi László: Beszédhangjaink kapcsolódása: Nyr. XCII, 379-89. Fónagy Iván – Magdics Klára: A magyar beszéd dallama. Bp., 1967. Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az 1965-i egri kiejtési konferencia anyaga. Bp.,

1967. Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. Budapest, 1932. Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1973. Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. Szende Tamás: A beszédfolyamat alaptényezői. Bp., 1976.



10

Tantárgy neve Szófajtan és alaktan Tantárgy kódja MA 1142 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A hallgatók megismertetése a szófajtan és az alaktan elméletével, problémás, vitatott kérdéseivel, azok elméleti hátterével.

2. A tantárgy tartalma: Szófajtan: A szófajelmélet általános kérdései. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozá-sának kritériumai. A magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajá-tosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaji felosztás problémái, az egyes szófajok sajátosságaiból adódó többféle besorolási lehetőségek. A mai magyar nyelv szófaji rendszerei (a MMNyR., MMNy., Deme László, Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, a MGr. felosztása). A lexikai szófajiság, a grammatikai szófajiság, az átmeneti, kereszteződő és többszófajúság kérdése, a szófajváltás (lexikai és grammati-kai). Az alapszófajok (az ige és fajai: az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetőségei egyéb szempontok szerint: igeaspektus, mediális igék stb., a főnév, melléknév, számnév (?), határozószó jelentése, alakja, szerkezete. Az igenevek és a névmások helye a szófaji rendszerben, a kérdés problematikája. A viszonyszók és a mondatszók általános kérdései. Alaktan: A nyelvi szintek rendszere és jellemzői. A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma, a morfémák osztályozási lehetőségei, a morfémaosztályok jellemzése (tő- és toldalékmorfémák, az affixumok fajtái, a szabad, kötött, félszabad morfémák kérdése, a zérómorféma stb.). A morfémaalternáció. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. Az ún. kötőhangzó-probléma. A tőmorfémák ál-talános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igerago-zás, a névszóragozás kérdései. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a rit-kább szóalkotási módok.

3. Évközi ellenőrzés módja: —


Szófajtan: Benczédy–Fábián–Rácz–Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp.,

1968. Berrár Jolán: Próbák és problémák a mai magyar nyelvtankönyv új kiadásához. A

szófajok. NytudDolg. 33. 1982. 7-32.


11

G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 59-75.

Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995): 293-308.

Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp.,

1992. Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995):

310-333. Rácz Endre: A grammatika szerepe az anyanyelvi nevelésben. MNy. LXXXI: 25-66. Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1989. Simon Gyöngyi: A szófaji felosztás problémái. In: Tanulmányok… 33-59.

Alaktan: A szófajtannál feltüntetett kézikönyvek mellett: Antal László: Magyar esetrendszer. NytudÉrt. 29. Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a magyarban. NytudÉrt. 97. sz. Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezhető összetett szavak. MNy.

LXXI: 47-57. Jakab László: Tanulmányok az igeragozás köréből. Debrecen, KLTE 73. sz., 1999. Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata. ÁltNyTan. III. 85-96. Kenesei István: A toldalékmorfémák meghatározásáról. Nyr. 122 (1998): 67-80. Kiefer Ferenc: Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter:

Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 187-97. Lotz János: A személy, szám, viszonyítás és tárgyhatározottság kategóriái a magyar-

ban. NytudÉrt. 58. sz. Bp., 1967. 249-59. Rácz Endre: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendsze-

re. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 135-49.

T. Somogyi Magda: Toldalékaink (rendszerezéstörténet és összehasonlítás). Újabb fejezetek… 225-32.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem


12

Tantárgy neve Mondattan Tantárgy kódja MA 1154 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1151 és MA 2152 vagy MA 2153 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár EGYSZERŰ MONDATTAN: 1. A tantárgy célja:

Ismerkedjenek meg a hallgatók az egyszerű mondatok elméleti kérdéseivel.

2. A tantárgy tartalma: A mondatszint. A mondat fogalma, a különböző mondat-meghatározások. A rendszer-mondat és a szövegmondat. A mondat mint nyilatkozat. A propozíció és a modalitás. A mondatok osztályozása szerkezetük, logikai minőségük szerint. A mondatfajták. A grammatikai forma és funkció keveredése. A mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, ha-tározók, jelzők) szófajuk, alakjuk, szerkezeti felépítésük, fajtájuk szerinti jellemzése.


Balogh Judit: A jelző és az értelmező. Nyr. 123 (1999): 191-207. Berrár Jolán: A mondat formai ismertetőjegyei. ÁltNyTan. I. 53-76. Jakab István: Gondolatok az összetett mondatrészekről. Nyr. 105 (1981): 286-92. Keszler Borbála: Azonos főkategóriájú mondatrészek viszonya a mondategységen be-

lül. In: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992. 89-96.

Kiefer Ferenc: Modalitás. Linguistica Ser. C, Relationis, 1. MTA Nyelvtudományi In-tézete. Bp., 1990.

É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998.

Kugler Nóra: Mondattan. Nyr. 123 (1999): 88-108. Lengyel Klára: A többtagú mondatrészek. In: Kozocsa Sándor – Laczkó Krisztina

(szerk.): Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. ELTE, Bp., 1992. 157-65.

Pete István: Az állító és tagadó mondatok szinonímája. MNy.. XCV (1999): 305-12. Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MNy. LXXXII (1968):

1-10.



13

ÖSSZETETT MONDATOK: 1. A tantárgy célja:

Ismerkedjenek meg a hallgatók az alá- és mellérendelt, valamint a többszörösen össze-tett mondatok elméleti kérdéseivel.

2. A tantárgy tartalma: Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák (az utalószók, kötőszók). Az alárendelő össze-tett mondatok jelentésviszonyai és osztályozási problémái. Az állítmányi mellékmon-dat. kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok: alanyi, tárgyi, a kötött határozói, a ha-sonlító határozói mellékmondat. Szabad bővítményt kifejtő mellékmondatok: jelzői, cél-, hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok-, okhatározói mellékmondatok szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. Az alárendelő összetett mondatok a funkcionális és strukturális mondattanban. A mel-lérendelő összetett mondat általános jellemzése: a mellérendelés mivolta, a tartalmi-logikai viszonyok (kapcsolatos, ellentéte, választó viszony, az ok-okozat viszonya); a jellemző kötőszók és használati feltételeik. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. A szinteződés és a tömbösödés, a szerkezeti széttagolódás, a szintviszo-nyok, a kapcsolódási viszonyok, a tömbösödési formák.

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek:

Haader Lea: A mondatátszövődés a nyelvhasználat szemszögéből. Nyr. 122: 318-24. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969.

192-352. Keszler Borbála: Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása. In: Faluvégi Kata-

lin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina (szerk.): Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. 145-7.

Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 461-555.

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1997. 529-713.

É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998.

Rácz Endre (szerk.): A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968. 367-446. Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana

köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969.

330-407.



14

Tantárgy neve Szövegtan Tantárgy kódja MA 1157 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1154 Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár *A szigorlat az MA 114–115 és az MA 214–215 kezdetű kóddal jelölt tanegységek anyagát foglalja magá-

ban. 1. A tantárgy célja:

A szövegtan legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismerése, a különböző szö-vegek elemzésének elméleti megalapozása.

2. A tantárgy tartalma: Az elnevezés. Történeti előzmények. A szövegtan felosztása. A szöveg fogalma. A for-mai és a funkcionális jellemzők. A függvényszerű beágyazottság. A szövegmondat és a mondatszöveg. A szövegezés szintjei. A szöveg fajtái. A kohézió és a koherencia. A szövegszintek. A szöveg szintaktikai szintje. A forikus elemek. A deixis kérdése. Az anafora és a névmásítás. A katafóra. A szöveg szemantikai szintje. Az izotópia. A te-matikus főnév. A szemantikai mező. Az aktuális mondattagolás és a tematikus prog-resszió. Az előfeltevések. A szöveg pragmatikai szintje. A tematikus főnév és a prag-matikai mező. A pragmatikai előfeltevések. A pragmatikai következtetések. A pragma-tikai általánosítás. A szövegszerkezeti alapegységek. az ún. konstrukciótípusok.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: nincs. 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek:

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. kötetének recenzióiból: a) A szövegnyelvészet néhány alapkérdése (Ferenczy Gyula – Klaudy Kinga). 313-22. b) J. M. Lotman: Szöveg - modell – típus. (Füredi Mihály). 323-26. Békési Imre: A sorrend szerepe a komponensek beszerkesztésében. In: Tanulmányok a

mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 15-30. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. 371. Deme László: A szövegegység és a szövegegység néhány jellemzője. In: Tanulmányok

a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 31-60. Rácz Endre: Egyeztetés és szöveggrammatika. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv

szövegtana köréből. Bp., 249-95. Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina.

Bp., 2000. Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. 342. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris. Bp., 1999. Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás. Osiris. Bp.,

2001. Petőfi S. János—Békési Imre: Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmá-

nyozásához). In: Rácz Endre—Szathmári István szerk.: Szemiotikai szövegtan I. 1990. 85-117.



15

Tantárgy neve Jelentéstan és stilisztika Tantárgy kódja MA 1104 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Pethő József Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A szemantika legfontosabb fogalmainak, kérdéseinek, azaz mindenekelőtt a nyelvi je-lentésnek mint a nyelvi rendszer egyik összetevőjének a tárgyalása. A stilisztika törté-netének és jelenkori irányzatainak bemutatása. A jelentéstan és stilisztika összefüggé-seinek feltárása.

2. A tantárgy tartalma: Jelentéstan: A jelentéstan a tudományok rendszerében. A jelentéstan múltja és jelene. A jelentés fogalma. Jelentésaspektusok (denotatív, szintaktikai, pragmatikus, lexikológiai, műfaji, nyelvrétegbeli). A homonímia. A szinonímia. A jelentésváltozás. A szóhangulat változásai és forrásai. A tulajdonnév jelentése. Stilisztika: A stilisztika létrejötte és fej-lődéstörténete. A stilisztika jelene: stilisztikai iskolák, stílusértelmezések. A stílusréte-gek. A stílusárnyalatok. Nyelvi és stilisztikai norma. Hangtani jelenségek és a zeneiség. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikája. Az alak- és a mondattani jelenségek stilisztikai lehetőségei. Képek, képi ábrázolás. Szövegstilisztikai jelenségek. Az alakzatok. Stílus-történet.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Gáspári László: Stilisztika (főiskolai jegyzet). Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. 1970. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. 1999. Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészletta-

na és jelentéstana köréből. 19942. Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). 1996. Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. 1994. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. 1996. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. 1994. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996.

6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem


16

Tantárgy neve Szociolingvisztika Tantárgy kódja MA 1161 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Ismertesse meg a hallgatókat a nyelv és a társadalom bonyolult kölcsönhatásával, átte-kintse a legfontosabb szociolingvisztikai és dialektológiai alapismereteket, bemutassa speciális vizsgálati módszereit és a szociolingvisztikai nyelvszemléletet.

2. A tantárgy tartalma: A szociolingvisztika fogalma, tárgya, kialakulásának tudománytörténeti okai és előz-ményei, vizsgálati módszerei, irányzatai. A nyelvi változatosság és a nyelvhasználati sokrétűség, a nyelvi változó, a nyelvhasználat társadalmi meghatározottsága, a nyelv-használatot befolyásoló tényezők, nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Nyelv, nyelv-változatok, egységesülés és elkülönülés a nyelvekben. Sztenderd és dialektus, a sztenderdizáció. A nyelvek földrajzi és társadalmi tagolódásának kérdései, diglosszia, kettősnyelvűség. A nyelvi érintkezések nyelvi következményei: a két- és többnyelvű-ség problémái, interferencia-jelenségek, a pidzsin és a kreol nyelvek. Az államnyelvek és a kisebbségi nyelvek viszonya. A nyelvi változás az egy- és többnyelvű közössé-gekben. A nyelvpolitika. Nyelvtervezés és nyelvpolitika az egy- és többnyelvű közös-ségekben.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása I–II. Tankönyvki-adó. Bp., 1988.

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Fordította: Pap Mária. Osiris-Századvég. Bp.,

1995. Bárczi Géza: A nyelvi elkülönülés és egységesülés. Magyar Nyelv. LXIX, 260–6. Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely. Bp., 1998. 139–75. Balogh Lajos és Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica Series A. Studia et Dissertationes 3. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris Kiadó–Kalligram Könyvkiadó–

MTA Kisebbségi Műhely. Budapest–Pozsony. 2000. 140–156, 192–201. Romanie, Suzanne: Language in Society. An Introduction to Sociolinguistics. Oxford

Univ. Press. 2000. Sebestyén Árpád: A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről. In: Kiss Jenő és Szűts Lász-

ló (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Bp., 1988. 108–19. Szépe György: Anyanyelv, nyelvi politika, oktatás. In. Hajdú Mihály (szerk.): A ma-

gyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 39–54.


17



18

Tantárgy neve Szószerkezettan Tantárgy kódja MA 1151 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A hallgatók megismertetése a szintagmatan elméleti kérdéseivel, a szintagmák általános jellemzőivel.

2. A tantárgy tartalma: A mondat szintagmatikus szerkezete. Szinteződés a mondatban. A szintaxis és a mon-dattan viszonya, a különböző felfogások ismertetése. A szintagmák elhatárolása más szerkezetektől, az ún. „álszintagmák” kérdése. A szintagmák típusai, az elhatárolás kri-tériuma (felcserélhetőség, rákérdezhetőség, kihagyhatóság, disztribúció). A hozzárende-lő szintagma problematikája. Az alárendelő szintagma általános jellemzése, osztályozá-sa a bővítmények felől (kötelező és szabad bővítmények), ill. az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi … stb. szerkezetek). Jelöltség és egyeztetés az alárendelő szintagmában. A mellérendelő szószerkezetek vizsgálata, problémás kérdések. A szintagmacsoportok: szószerkezetlánc, szószerkezetbokor, szószerkezetsor.


Benczédy–Fábián–Rácz–Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. 257-69.

Benkő Loránd szerk.: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 247-505.

Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmá-nyok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 79-93.

Kardosné Balogh Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 57-90.

Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 347-366.

Papp István: Mi a mondattan? MNy. XXVIII. (1932.) 228-35., 290-295. Tamásiné Bíró Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alapján.

In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Bp.,

1989. 91-138. Thimar Márta: A melléknévi csoport. uo. 139-180. G. Varga Gyöngyi: A szószerkezetbokor vizsgálatáról. In: Rácz Endre – Szathmári Ist-

ván (szerk.): Tanulmányok… 95-109. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem


19

Tantárgy neve Bevezetés az általános nyelvészetbe Tantárgy kódja MA 1105 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A nyelvvel és a nyelvtudománnyal kapcsolatos ismeretek felelevenítése, rendszerezése és elmélyítése, a legújabb kutatási eredmények megismertetése.

2. A tantárgy tartalma: Az általános nyelvészet fogalma és tárgya. A nyelvi univerzálék (szubsztanciális, for-mális, implikációs), univerzális grammatika. A nyelvi jel fogalma, típusai és működése. A nyelvi jelek rendszere. Elméletek és hipertézisek a nyelv eredetéről; a Darwin előtti elméletek (mítoszi magyarázatok, az utánzáselméletek stb.), a Darwin utáni elméletek (Steinthal, Max Müller, Hermann Paul, Wundt stb. elképzelései). A tagolt beszéd ki-alakulásának rekonstruált fokozatai. A nyelv és a beszéd mibenléte, viszonya és egy-mástól való elhatárolása, megkülönböztetésük hatása a grammatika elméletére. A nyelvleírás alapvető irányzatai és módszerei. Az összehasonlító-történeti nyelvészet. Az újgrammatikus irányzat. Ferdinand de Sussure munkássága. A nyelvészeti struktu-ralizmus: a Prágai Nyelvész Kör; a koppenhágai glosszematikai irányzat; az amerikai deskriptív nyelvészet; a generatív grammatika. A nyelvtudomány néhány újabb irány-zata (kommunikációelmélet, matematikai nyelvészet, a szövegtani és stilisztikai kutatá-sok kibontakozása, pszicho-, szocio-, etnolingvisztika).


Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris. Bp., 1998. Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp., 1976. Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1999. H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a XX. sz. elejéig. Szombathely, 1996. Lengyel Zsolt: Nyelvtudományi áttekintés. Veszprém, 1997. Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bp., 1997. Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai.

Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1998. Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Tipotex. 1999. Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1977. Telegdi Zsigmond (szerk.): Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozá-

sához. Tankönyvkiadó. Bp., 1986. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem


20

Tantárgy neve Régi magyar irodalom Tantárgy kódja MA 1011 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A magyar irodalom szellemi és esztétikai törekvéseinek, valamint a legjelentősebb alkotók életművének áttekintése, oktatási modellek, szakmai világkép alapjainak kialakítása, a magyarságtudat és az egyetemes európai értékrend kölcsönhatásainak tudatosítása.

2. A tantárgy tartalma: A magyar irodalom kezdetei, a középkori magyar irodalom, a magyar irodalom rene-szánsz korszaka, a reformáció irodalma, a barokk korszak irodalma a felvilágosodásig.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlata: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A magyar irodalom története I-II. Szerk. Klaniczay Tibor (Akadémiai irodalomtörté-net)

János István: A középkor himnuszköltészete Bp. 1996. Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete Bp. 1976. Bán Imre: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. Mezey László: Deákság és Európa. Bp. 1979. Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni kezdik. Bp. 1984. Irodalom és ideológia a 16-17. Században. Szerk. Varjas Béla. Bp. 1987. Téglásy Imre: nyelv-és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Bp. 1988. Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete Bp. 1993. Retorikák a reformáció korából. Szerk. Imre Mihály. Debrecen 2000.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet


21

Tantárgy neve Irodalomelmélet Tantárgy kódja MA 1003 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A tantárgy általános célja, hogy korszerű irodalomelméleti ismereteket nyújtson. Adjon egyfajta ismeretanyagot az újabb irodalomtudományi irányzatokról, a fontosabb európai és magyar elméletírókról. A tantárgy specifikus célja, hogy a középiskolai életrajz-centrikus, sokban pozitivista irodalom-felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal.


Az irodalom fogalma. Az irodalom meghatározó jegyei. Beszéd és fikció. A beszédtett elmélet. Az irodalom, mint nyelvileg teremtett világ. Képszerűség és fikció az irodalomban. Mű és olvasó viszonya. A hermeneutika alapproblémái. A megértés természete. Az értelmezés természete. Műfajtan–műfajelmélet. A műfajok mint szövegek osztályai. Az irodalom megközelítése. A pozitivizmus. A szellemtörténet. A fenomenológia. Az újkritika. A szláv és francia strukturalizmus. A posztstrukturalizmus. A dekonstrukció.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja. Helikon, 1996. 1. 3-10. Barthes: A szöveg öröme. Budapest, 1996. 5-74. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osiris,

1997. Foucault: Mi a szerző? A Világosság melléklete. 1981. 7. Ricoeur: Mi a szöveg? In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, 1999.

9-33. Genette: Az elbeszélő diszkurzus. In: Az irodalom elméletei. I. Pécs, 1996. 61-98. Iser: A fikcionálás aktusai. In: Az irodalom elméletei. IV. Pécs, 1997. 51-83. Kulcsár Szabó Ernő: A megértés mint feladat és történés. In: Uő: A megértés alakzatai.

Debrecen, 1998. 7-19. Nemes Nagy Ágnes: A vers mértana. In: XX. századi esszék az irodalomról. Debrecen,

1998. 198-218. Bezeczky Gábor: Mi a dialogikus, mi nem? Helikon, 2001/1. 3-9.



22

Tantárgy neve Világirodalom: Az antikvitás irodalma Tantárgy kódja MA 1051 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A tantárgy általános célja: Az antikvitás nagy irodalom-és művelődéstörténeti korsza-kainak bemutatása a legnagyobb alkotók életműve, valamint a legjelentősebb eszme-és stílusirányzatok alapján előadások formájában.

2. A tantárgy tartalma: Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. A mezopotámiai költészet – Gilgames eposz. A finnugor népek költészete — a Kalevala, mint „ősforma”. A Biblia (Ószövetség–Újszövetség). A görög irodalom és kultúra Mítoszok - mitológia, filozófia, képzőművészet stb. A homéroszi eposzok. A görög dráma. Jelentősebb képviselői: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész. A görög színház. Arisztotelész poétikai nézetei. A hellenizmus művészete és kultúrája. A római irodalom fejlődésének áttekintése. Az „aranykor” költészete. Vergilius, Horatius, Ovidius, Catullus, Phaedrus. A széppróza kialakulása. A sztoicizmus. Marcus Aurelius, Seneca filozófiai nézetei.

3. Évközi ellenőrzés módja:— 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Kardos László (szerk.): A világirodalom története I.(Egyetemi jegyzet) Kerényi Károly: Görög mitológia Bp.1977. Falus Róbert: Az antik világ irodalmai Bp.1976. Szabó Árpád: Homérosz világa Bp.1956. Szabó Árpád: Szophoklész tragédiái Bp. 1985. Borzsák István bevezető tanulmánya a Corvina kiadó kétnyelvű Horatius-kötetéhez

(Quintus Horatius Flaccus Összes versei) Bp. 1961.



23

Tantárgy neve A magyar felvilágosodás és klasszika irodalma Tantárgy kódja MA 1021 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az irodalomtörténeti folytonosság tudatosítása, a korszak általános vonásainak, iro-dalmi jelenségeinek, irányzatainak, műfajainak, valamint a kiemelkedő alkotók életpályájának bemutatása; speciálisan az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához és az általános iskolai tanulók oktatásához szükséges alap és kiegészítő ismeretek felvázolása.

2. A tantárgy tartalma: A felvilágosodás fogalma az európai irodalmakban, a klasszicizmus magyar jellegze-tességei. Bessenyei György, a hagyományőrző írók, az érzékenység változatainak ma-gyar képviselői, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Katona József.


A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai.

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest, 1998. Vonatkozó fejezetei.

Csorba Sándor: Bessenyei György világa. Budapest, 2000. A tematikához kapcsolódó részei.

Debreczeni Attila: Fenség és Grácia. ItK 2000. 3–4. sz. Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Budapest, 1990. Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Budapest, 1998. Debreczeni Attila: Csokonai az újrakezdések költője. Debrecen, 1993. Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Budapest, 1986. Bíró Ferenc: A Bánk bánról. ItK, 2001/1–2. A gyakorló iskolákban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei.



24

Tantárgy neve Világirodalom: A középkor és a reneszánsz irodalma Tantárgy kódja MA 1052 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A középkor és a reneszánsz irodalom-és művelődéstörténeti korszakainak bemutatása a legnagyobb alkotók életműve, valamint a legjelentősebb eszme-és stílusirányzatok alapján előadások formájában.


A korszak áttekintése, jellemzői. A keresztyén filozófia, kultúra és művelődés Ágostontól Szent Tamásig. A Biblia hatása. A középkori embereszmény és világkép. A romantika és a gótika az építészetben és a művészetekben. Egyházi műfajok. Himnuszok – legendák – egyházi énekek.. Világi műfajok. A lovagi epika: Roland-ének, Nibelung-ének, Igor-ének. A trubadúr-líra jellemzői, főbb képviselői. A vágáns-ének, pastourelle, gesták, krónikák. Dante. Az Isteni színjáték, A reneszánsz kialakulása és jellemzői. Petrarca és a petrarkizmus. Boccaccio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Machianelli .Villon, Ronsard, Rabelais, Montaigne, Navarrai Margit.Cervantes, Lope de Vega.Luther és Hans Sachs. Erazmus és az erazmisták. Az európai barokk – Tasso és Milton, Marino és Gongora, Bernini, Rubens, Bach, Maulbertsch és mások.


Kardos László (szerk.): A világirodalom története (egyetemi jegyzet) János István: A középkor himnuszköltészete Bán Imre: Dante-tanulmányok, Bp.1988. Huizinga: A középkor alkonya, Bp. Madarász Imre: Az olasz irodalom története Bp. 1994. O. Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban Bp. 1979. M. Bahtyin: Francois Rabelais művészete. Bp.1982. L. Batkin: Az itáliai reneszánsz. Bp. 1986. A neoplatonizmus szépség-és szerelemfilozófiája a reneszánsz irodalomban. In: Hagyományok ébresztése, Bp. 1976. 311-326.



25

Tantárgy neve A magyar reformkor és romantika irodalma Tantárgy kódja MA 1025 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár



2. A tantárgy tartalma: A romantika fogalma az európai irodalmakban, a magyar romantika eszméi, stílusje-gyei. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a szépprózai törekvések, Eötvös József, a reformkori dráma, Petőfi Sándor.


A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai.

Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és Vörösmarty kora és szelleme. Debrecen, 1996. Vonat-kozó fejezetei.

Rónay György: A regény és az élet. Budapest, 1985. Vonatkozó fejezetei. Fenyő István: Centralisták. Budapest, 1997. Vonatkozó fejezetei. Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest, 1922. Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. Budapest, 1980. Vonatkozó fejezetei. A gyakorló iskoláinkban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei.



26

Tantárgy neve Világirodalom: Az európai romantika irodalma Tantárgy kódja MA 1053 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


Az előadás célja az európai romantika irodalmának bemutatása, a nemzetközi romanti-ka kutatás eredményeinek és problémáinak megismertetése. Specifikus célkitűzése, hogy az általános ismeretek átadásán túl vázolja az európai és a magyar romantika kap-csolódási pontjait.

2. A tantárgy tartalma: Az előadás három nagy tárgykört érint: A) A romantika és a romantika kutatás történeti és elméleti problémái. Bővebben: a „romantika” fogalom, a „romantikus olvasás”, a romantika definíciók (Wellek, Lovejoy, de Man) differenciái, a „romantika kora” mint korszakretorika. B) A német, az angol, a francia és az orosz romantika kanonikus szö-vegei. Bővebben: A német koraromantikusok (Fr. Schlegel) és a német epika (H. Kleist, Novalis, E.T.A. Hoffman), Hugo, Byron és Puskin egy-egy műve.C) A német romantikus irodalom és filozófia hatása az egykorú magyar irodalomban. Bővebben: Kölcsey és Vörösmarty európai orientációja.


Enigma 11-12. szám; Athenaeum I / 1. szám; Pompei 1997 / 2-3. szám Gond 17. szám, 1998.; Helikon 2000 1-2. szám, (A romantika tétjei) De Man, Paul, Az olvasás allegóriái, Szeged, Ictus, 1999. De Man, Paul, A temporalitás retorikája = Az irodalom elméletei I. Szerk. Thomka Be-

áta. Pécs, Jelenkor, 1996. 5-60. Nagy Imre (szerk.): „Mit jelent a suttogásod?” (A romantika problémái: eszmék, poéti-

kák). Bp., Osiris-Universitas, 2000. Szegedy-Maszák Mihály: A romantika: világkép, művészet, irodalom = Literatura,

1998 / 4. 333-346. Halász Előd: A német irodalom története. Bp., 1980.



27

Tantárgy neve A XIX. század második felének magyar irodalma Tantárgy kódja MA 1031 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Megismertetni a hallgatókkal a XIX. század második felének társadalmi és politikai vi-szonyait, a korszak fő irodalmi irányait. Utalva a többi művészeti ágak: képzőművé-szet, zene, építészet, iparművészet eredményeire is.

2. A tantárgy tartalma: Arany János, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Erdélyi József, Jókai Mór, Kemény Zsig-mond, Arany László, Csiky Gergely, Madách Imre. Az újabb törekvések: Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József, Czóbel Minka és mások munkássága. Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza. A századelő és századforduló prózaírói, kísérlete-zői: Justh Zsigmond, Asbóth János, Bródy Sándor, Gozsdu Elek, Petelei István, Amb-rus Zoltán, Tömörkény István stb. művei.


Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai. I-II. Újvidék, 1992. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Eisemann György: Ősformák jelenidőben. 1995., Németh G. Béla: Századelőről, századutóról. 1985. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993.; S. Varga Pál: „Két világ közt választhatni” 1997. Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet 1995. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk Arany János kritikusi öröksége. 1992. Imre L.–Nagy M.–S. Varga P.: A magyar irodalom története 1849-1905, Debrecen, 1994.



28

Tantárgy neve Világirodalom: A XIX. század irodalma Tantárgy kódja MA 1054 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A periódus jellemzése a fontosabb művészeti-irodalmi jelenségek, a kiemelkedő alko-tók életpályája s a jelentősebb művek megismertetésével. A tárgy kiemelten kívánja vizsgálni a realista regény változatait, krízisét, a modern líra kialakulását s a századvég fontosabb stílusirányzatait, a bennük tükröződő világképet.

2. A tantárgy tartalma: A realista nagyregény útja a század második felében (Flaubert, Turgenyev, Doszto-jevszkij, Tolsztoj munkássága); a parnasszizmus világképe és főbb poétikai elvei; a na-turalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus jellemzése (Zola, Baudealire, Rimbaud, Verlaine, Mallarmé munkássága); a szecesszió művészeti mozgalmának történeti sze-repe és esztétikája; modern lírai törekvések a századvég német nyelvű költészetében (George, Hofmannsthal, Rilke költészete); a modern dráma kialakulása a XIX. és a XX. század fordulóján.


Kardos László: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1980. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században. Budapest, 1970. Török Endre: Lev Tolsztoj – Világtudat és regényforma. Budapest, 1979. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Budapest, 1991. Halász Előd: A német irodalom története. Budapest, 1987. Szávai János: Nagy francia regények. Budapest, 1989. Dobossy László: A francia irodalom története (2. kötet). Budapest, 1963. Komlós Aladár: a szimbolizmus. Budapest, 1965. Pók Lajos: A szecesszió. Budapest, 1972. Poszler György: A regény válaszútjai. Budapest, 1980.



29

Tantárgy neve A Nyugat irodalma Tantárgy kódja MA 1035 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Megismertetni a hallgatókkal a korszak általános társadalmi és politikai hátterét. A szellemi mozgások, útkeresések bemutatása. Új művészeti törekvések (a zene, a kép-zőművészet, iparművészet területén). Az irodalmi avantgárd Magyarországon való megjelenésének vázolása.

2. A tantárgy tartalma: A Nyugat előzményei. A Nyugat megjelenése és több évtizedes hatása. A nemzedékek egymásutánja és hatása. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond munkásságának kiemelt tárgyalása. Kaffka Margit, Ka-rinthy Frigyes, Füst Milán, szép Ernő, Balázs Béla, Tersánszky Józsi Jenő, Csáth Géza, Móra Ferenc, Krúdy Gyula életműve. Kassák és a magyar avantgárd.


Bodnár György: A mese lélekvándorlása. Budapest, 1988. Bori Imre: Varázslók és mákvirágok. Újvidék, 1979. Eisemann György: Keresztutak és labirintusok. 1991. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Király István: Vita és vallomás. 1986. Rába György: Csönd herceg és a nikkel szamovár. 1986. Fülöp László: Kaffka Margit. 1987. Fülöp László: Realizmus és korszerűség. 1987. Tanulmányok Ady Endréről. 1999. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. 1998.



30

Tantárgy neve Világirodalom: A XX. század első felének irodalma Tantárgy kódja MA 1055 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A tantárgy általános célja, hogy átfogó képet nyújtson a hallgatóknak a XX. Század el-ső felében zajló irodalmi folyamatokról, a lírai, epikai és drámai műnemen belüli műfa-ji újításokról, az avantgárd mozgalom kialakulásáról, irányzatainak kibontakozásáról, azok módosulásairól, az első világháború utáni áramlatok fölerősödéséről. Specifikus célja, a hallgatók megismertetése a korszak világkép-áramlataival, és kiemelkedő alko-tóival.

2. A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása feltételezi a XIX század második felének világirodalmi ismereteit, tá-jékozottságot a romantika és realizmus irodalmában. A tematika tartalmazza a szürrea-lizmus, az egzisztencializmus, a kritikai realizmus, az un. szocialista irodalom megjele-nésének, illetve az avantgárd továbbélésének vizsgálatát. Majakovszkij, Bulgakov Mar-tin du Gard, Hemingway Shaw, Brecht, Aragon, Eluard, Nezval mellett említést tesz Mandelstamm, Ahmatova, Paszternak Sadoveanu, Eliot munkásságáról, az amerikai irodalom megjelenéséről, az olasz ermetismo-ról, a neorealizmus jelenségről. A tárgy elsősorban deskriptív–történeti–rendszerező módszerrel tekinti át a korszak világiro-dalmi jelenségeit, új formák, modern lírai technikák esetén a történetiség mellet a mű-fajelmélet szempontjai is érvényesülnek.


A színház világtörténete. Budapest, 1986. A Világirodalmi lexikon tárgyra vonatkozó cikkei De Michelli: Az avantgardizmus. Budapest, 1965. Francia irodalom a huszadik században. Szerk.: Köpeczi Béla. Budapest, 1974. Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. Budapest, 1969. Németh László: Európai utas. 410–510. Budapest, 1973. Szabó György: A futurizmus. Budapest, 1967. Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1987. Szabolcsi Miklós: A neoavantgarde. Budapest, 1981. Vajda György: Modernség, dráma, Brecht. 1981.



31

Tantárgy neve A Nyugatot követő irányzatok Tantárgy kódja MA 1041 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy bemutassa a magyar irodalom fejlődéstörténetének az adott korszakra vonatkozó főbb állomásait, poétikai jellegzetességeit, az ide tartozó műveket. Eszmetörténeti és esztéti-kai szempontból a korszak jelentős alkotóinak megismertetése, valamint a magyar és világirodalmi kapcsolódási pontok feltárása. Specifikus cél a két világháború közötti korszak irodalmi, művészeti életének komplex bemutatása.

2. A tantárgy tartalma: A korszak szellemi és kulturális képének társadalomtörténeti háttere, a művészeti mű-fajok sokfélesége, és kapcsolódásuk az irodalomhoz (zene, színház, film). A Nyugat második s harmadik nemzedéke, a magyar avantgárd a népi írók mozgalma, eszmei és művészeti irányzatok, ezek irodalmi formái; az irodalomtudomány és az esszé képvise-lői. Alkotói csoportok, műhelyteremtési kísérletek. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor; Szabó Dezső, Németh László, Nyírő József, Tamási Áron, Déry Tibor, Gelléry Andor Endre, Márai Sándor, Szentkuthy Miklós munkássága. A korszak más alkotóinak bemutatása. A „határon túli magyar irodalom” kialakulása, értékeinek elemző feldolgozása.


A magyar irodalom története VI. kötet A magyar irodalomtörténete 1919-től napjain-kig. Szerk. Szabolcsi Miklós 1966.

Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő: „de nem felelnek, úgy felelnek” A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Pécs 1992.

Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő Sz. E. szerk.: Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbe-szélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs 1993.

Rónay László: A Nyugat harmadik nemzedéke. In. Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom, 2000.

Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború között. 1987.

Tamás Attila: Illyés Gyula 1989. Szabolcsi Miklós: József Attila tanulmányok Kassák Lajos Az izmusok története. Budapest, 1972.(Fiatal életek indulója, Érik a fény,

Kemény a menny, Kész a leltár) Németh László: Nemzedék születik. (251-354). In. Két nemzedék. Budapest, 1970.



32

Tantárgy neve Világirodalom: A XX. század világirodalma Tantárgy kódja MA 1056 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Az 1945 utáni világirodalom története. Kronológiai problémák, a második világháború mint lehetséges korszaknyitás. A hatvanas évek közepéig tartó irodalomtörténeti válto-zások áttekintése. Az előadásokon nagyobb nyomatékkal szerepel a kelet-európai né-pek irodalma, valamint latin-Amerika irodalma.


Megújuló drámai kifejezésformák: groteszk, abszurd, kollázs. A realista regény lehető-ségei, a forma megújulásának története. Az olasz neorealizmus. Egzisztencializmus és irodalom. Eltávolodás a realista regény hagyományától. A francia új regény. A közép- és kelet-európai humor és groteszk. A latin-amerikai novella és regény.

3. Évközi ellenőrzés módja: aláírás 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században 1987. Richard Ruland – Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó,

1997. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Kiadó, 1989. Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Bp. Századvég. 1993. Huszonöt fontos angol regény. Szerk.: Kada Júlia. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Huszonöt fontos francia regény. Szerk.: Karafiáth Judit. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Huszonöt fontos német regény. Szerk.: Ambrus Éva. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Huszonöt fontos orosz regény. Szerk.: Hetényi Zsuzsa. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Kovács Árpád – Nagy István: A szótól a szövegig és tovább. Argumentum Kiadó,

1999.



33

Tantárgy neve Modern magyar irodalom Tantárgy kódja MA 1042 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Általános célja a vizsgált periódus fontosabb irányzatainak, esztétikai áramlatainak és új kísérleteinek értelmezése és meghatározása az irodalomelmélet átalakuló kategóriái-nak tükrében. Speciális célkitűzése a hetvenes évektől napjainkig terjedő korszak iro-dalmának a jelentősebb alkotók művei által történő, a törekvések sokféleségét is kifeje-ző jellemzése.

2. A tantárgy tartalma: A kor történeti és kulturális fordulópontjai, új társadalmi kihívásai. Szemléletváltás és poétikai átrendeződés a 70-es évektől napjainkig. Új költői és elbeszélői nemzedékek jelentkezése, a műnemek átalakulásának kulminációs elemei. A hagyomány továbbélésének és az új értékeknek a kontrasztja és egysége. Az új népiség, a neoavantgárd, a posztmodern és más törekvések. Az epika, a líra és a dráma jelentős képviselői: Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Nádas Péter, Temesi Ferenc, Tandori Dezső, Petri György, Utassy József, Ágh István (és a „Hetek” csoportja), Nagy Gáspár, Spiró György. Más jelentős alkotók jellemzése. A magyarországi roma kisebbség néhány kiemelkedő alkotója: Lakatos Menyhért, Bari Károly. A magyar nemzetiségi irodalmak az ezredvégen: Szőcs Géza, Tolnai Ottó, Vári Fábián László és más szerzők munkái. 3. Évközi ellenőrzés módja: —


Görömbei András: Századunk kihívásai — a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Lét-értelmezések. 1999. vagy: Új Horizont, 1998. 1.

Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Ma-gyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000.

A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád, Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanulmányai. Bár-ka, 2000. 5-6.

Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költészeté-ből. 2000.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993. Domokos Mátyás: Az „inautentikus” kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság.

1997., Kortárs, 1993. március. Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.: Meg-

állni a megértésnél? 2001. Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000.



34

Tantárgy neve Világirodalom: Napjaink világirodalma Tantárgy kódja MA 1057 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

A jelenkori világirodalom története. A hetvenes évek elejétől máig terjedő időszak iro-dalomtörténeti áttekintése. A kelet-európai népek, valamint a latin-amerikai irodalom szerepe a kortárs irodalmi folyamatok alakulástörténetében. A jelenkori világirodalom áramlatainak bemutatása mellett az előadás külön figyelmet szentel a bölcseleti, kultúr-történeti vonatkozások elemzésének is.

2. A tantárgy tartalma: A beat-nemzedék. A neoavantgarde. Az esszé megújulása a huszadik század második felében. A kelet-európai és a latin-amerikai irodalmak. Az szovjet-orosz irodalom újabb alkotásai. Az európai és az Európán túli térségek kulturális-interetnikus kapcso-latainak hatása az irodalomban. Bölcselet és irodalom kölcsönhatásai. Afrika, a Távol-Kelet irodalmának erősödő szerepe a kortárs világirodalomban. A posztmodern az iro-dalomban.

3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Kristó Nagy István: A világirodalom története. Trezor Kiadó, 1993. Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században Gondolat Kiadó, 1987. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. Richard Ruland – Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó,

1997. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Kiadó, 1989. Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Bp. Századvég. 1993.



35

Tantárgy neve Irodalomszigorlat I. Tantárgy kódja MA 1081 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) – Számonkérés módja szigorlat Előfeltétel (tantárgyi kód) MA1001, MA1002, MA1011, MA1051, MA1021,

MA1052, MA1025, MA1053, MA2001 v. MA2002, MA2012 v. MA2013, MA2022 v. MA2023, MA2026 v. MA2027

Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor, Dr. János István, Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár, főiskolai tanár főiskolai docens Tantárgy neve Irodalomszigorlat II. Tantárgy kódja MA 1082 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) – Számonkérés módja szigorlat Előfeltétel (tantárgyi kód) MA1001, MA1002, MA1003, MA1031, MA1054,

MA1035, MA1055, MA1041, MA1056, MA2001 v. MA2002, MA2032 v. MA2033, MA2036 v. MA2037, MA2042 v. MA2043, MA2044

Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István, Dr. Jánosi Zoltán, Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens, főiskolai tanár főiskolai tanár


36

Tantárgy neve Nyelvészeti szigorlat I. Tantárgy kódja MA 1181 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 4 Összóraszám (elm. + gyak.) – Számonkérés módja szigorlat Előfeltétel (tantárgyi kód) MA1157 (E)

MA2155 v MA2156 Helyettesítő tárgy – Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár Tantárgy neve Nyelvészeti szigorlat II. Tantárgy kódja MA 1182 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 4 Összóraszám (elm. + gyak.) – Számonkérés módja szigorlat Előfeltétel (tantárgyi kód) MA1104, MA2173 v. MA2174, MA2175 v. MA2176,

MA2162 (E) v. MA2163 (E) v. MA2164 (E), MA1121, MA1131 (E), MA2112 v. MA2123 v. MA2124, MA2132 (E) v. MA2133 (E)

Helyettesítő tárgy – Tantárgyfelelős neve Dr. Mizser Lajos Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


37

Tantárgy neve Filológiai alapismeretek Tantárgy kódja MA 2001 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Helyettesítő tárgy MA 2002 Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A klasszikus irodalomelméleti alapfogalmak áttekintése történeti-poétikai megközelí-tésben, különös tekintettel az ókorra, és a reneszánsz, valamint a reformáció korának poétikáira és retorikáira.

2. A tantárgy tartalma: Az arisztotelészi poétika recepciója Horatiusnál és a reneszánszban. Az imitáció mint központi esztétikai kategória és alkotói módszer. A korszakos paradigmák kialakulása az irodalomelméleti gondolkodásban s mindennek megjelenése a magyarországi iroda-lomelméleti stúdiumokban a XVI-XVII .század folyamán.

3. Évközi ellenőrzés módja: önálló dolgozatok, feladatbeadások, zárthelyik, beszámolók 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp.1983. Bartók István: „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk.” Irodalmi gondolkodás

Magyarországon 1630-1700 között. Bp. 1998. Koltay-Kastner Jenő: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Bp.1970. Bán Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVIII. Században.

Bp. 1971. Retorikák a reformáció korából. Szerk. Imre Mihály. Debrecen, 2000.



38

Tantárgy neve Filológiai alapismeretek. Tantárgy kódja MA 2002 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Helyettesítő tárgy MA 2001 Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A tantárgy általános célja az, hogy megismertesse a hallgatókat a filológia alapkérdése-ivel, ugyanakkor adjon átfogó képet a filológiatörténet fontosabb állomásairól is. Nyújtson korszerű verstani szemléletet. A tantárgy specifikus céljai között szerepel az, hogy tisztázza a szöveg, szövegkritika (textológia) alapkérdéseit, s térjen ki a szövegér-telmezés, a szövegmagyarázat problémáira is. A verstani ismereteket a ritmuselvek alapján rendszerezze, s adjon gyakorlati segítséget a komplex ritmuselemzés területén.

2. A tantárgy tartalma: A filológia fogalma, érintkezése más tudományterületekkel (grammatika, filozófia, metika, poétika). A szöveg, a szövegkritika, a szövegtörténet fogalma. A kritikai ki-adás. A szöveg értelmezése, a hermeneutikai aspektus. A forráskutatás. A filológia tör-ténetisége. A verstan alapfogalmai. Ritmuselvek és versrendszerek. A szótagmérő, a szótagnyomatékos ritmuselv, a szimultán vers, a szabadvers, a rím. A komplex vers-elemzés.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

R. Wellek–A. Warren: Az irodalom elmélete. Budapest, 1972. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk.: Hargittay Emil. Budapest,

1996. West: Szövegkritika és szövegkiadás. Budapest, 1999. Hász- Fehér Katalin: A filológia diszciplináris helyzete. Helikon, 2000. 4. 469-480. Stephen G. Nichols: Filológia a kéziratkultúrában. U.o., 481-492. Arneas Arndt: „A filológia filozófiája”. Történeti-kritikai megjegyzések a szövegki-

adások filozófiai megközelítéséhez. U.o., 522-540. Szilágyi Márton: Filológia, irodalomtörténet, kommunikáció. Klasszikus módszertudat

és új kihívások között. U.o., 564-573. Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos: Kis magyar verstan. Budapest Szuromi Lajos: A szimultán verselés. Budapest, 1990. Szepes Erika–Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1981.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem


39

Tantárgy neve A régi magyar szórványemlékek Tantárgy kódja MA 2112 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 Helyettesítő tárgy MA 2113 v. MA 2114 Tantárgyfelelős neve Dr. Mizser Lajos Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Mutassa be a magyar nyelv külföldi és hazai szórványemlékeit. A művelődéstörténeti háttér megrajzolásával segítsen képet alkotni az ómagyar kor társadalmi és kulturális változásairól, s ezeknek a változásoknak a nyelvi tükröződéséről.

2. A tantárgy tartalma: Az előadás áttekinti a külföldi (mohamedán, görög és a nyugati), valamint a hazai (Veszprémvölgyi apácák adománylevele, Tihanyi apátság alapítólevele, Anonymus Gesta Hungaroruma) szórványemlékeink nyelvi anyagát, ezek hangtani, alaktani és je-lentéstani elemzését.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Sajtó alá rendezte Győrffy György. Gondolat Kiadó. Bp., 1975.

Győrffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. Ba-lassi Kiadó. Bp., 1993.

Kovács László és Veszprémy László szerk.: A honfoglaláskor írott forrásai. Balassi Ki-adó. Bp., 1996.

Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó. Bp., 1976.



40

Tantárgy neve Helyesírás-történet Tantárgy kódja MA 2113 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Helyettesítő tárgy MA 2112 v. MA 2114 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A tárgy rámutat a magyar írásgyakorlat és szabályrendszere történeti változásaira, a mai magyar helyesírás kialakulásának főbb állomásaira.

2. A tantárgy tartalma: A magyar írásgyakorlat kialakulása, első okleveleink írása. A kancelláriai helyes-írás. A katolikus és protestáns helyesírás. A mellékjeles betűformák és a huszita helyesírás kapcsolata. A felvilágosodás helyesírási vitái, az ipszilonisták és jottis-ták. Az akadémiai helyesírás története 1832-től napjainkig. Párhuzamos, eltérő írásgyakorlatok a XX. század elején. Az iskolai és a nyomdai helyesírás. A ma-gyar helyesírás szabályainak 11. kiadása.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Fábián Pál: Az akadémiai helyesírás előzményei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1967. Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat története a XVIII. század közepéig.

NytudÉrt. 141 (1995). Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Bp., 1952.



41

Tantárgy neve Leíró és történeti hangtani elemzések Tantárgy kódja MA 2114 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1103 Helyettesítő tárgy MA 2112 v. MA 2113 Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A hallgatók szerezzenek jártasságot nyelvemlékeink olvasásában, a leíró hangtani elemzésekben, ismerjék föl azt, hogy a mai magyar helyesírás hosszú történeti folyamat eredménye.

2. A tantárgy tartalma: A hangrendszerek típusai a különböző nyelvtörténeti korszakokban különös tekintettel az ómagyar kor és a mai magyar hangrendszer különbségeire. A hangsajátosságok ér-vényesülése, jelentkezése s ezek változásai hangrendszerünk fejlődésében. A mai ma-gyar beszédhangok képzésének releváns sajátosságai, a megkülönböztető jegyek rend-szere. A hangok egymásra hatásának vizsgálata, eltérő értékelése a nyelvtörténet során. Az egymásra hatás változó megítélése napjainkban. Hanggyakoriság és hangstatisztika. Egységnyi szövegek hanggyakoriságának különbözőségei különféle stílusnemekben és árnyalatokban.


Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Benkő Loránd: A magyar nyelv történeti nyelvtana. A korai ómagyar kor és előzmé-

nyei I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991. Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. 1988. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980.



42

Tantárgy neve A régi magyar személynevek Tantárgy kódja MA 2122 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 Helyettesítő tárgy MA 2123 v. MA 2124 Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó Ferenc Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A sajátos magyar személynévrendszer létrejöttének bemutatása, kategóriáinak föltárása más nyelvek személynévhasználatával.

2. A tantárgy tartalma: A személynevek a tulajdonnevek rendszerében. A személynévfajták kialakulás-története. Az egyelemű nevek és átalakulásuk a magyar történelem folyamán. A ke-resztnév, a családnév, a ragadványnév, a becézőnév mint sajátos személynévfajta. A személynevek szerkezete, alaktani viselkedése. A személynevek eredet szerinti rétegei, ezek részletes nyelvtörténeti vizsgálata. A névsorrend. Névstatisztikai vizsgálatok a ré-gi és a mai magyar nyelvben. A névadást befolyásoló tényezők áttekintése; névdivat, névváltoztatás, kettős vagy többszörös névadás; stb. Személynévszótárak és egyéb névtárak.


Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Budapest, 1966. Benkő Loránd: A régi magyar személynévadás. Budapest, 1949. Mikesy Sándor: Miért alakultak ki vezetékneveink? Nyr. 83: 82–7. Hajdú Mihály: Magyar becézőnevek. Budapest, 1974. Ördög Ferenc: Személynév-vizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Budapest, 1973. Mező András: A várdai birtokok jobbágynevei a 16. század közepén. Kisvárda, 1970.



43

Tantárgy neve Frazeológiatörténet Tantárgy kódja MA 2123 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) –– Helyettesítő tárgy MA 2122 v. MA 2124 Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A frazeológia legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismertetése, a frazeológiai egységek használatának bemutatása.

2. A tantárgy tartalma: A frazeológia tárgya, helye a nyelvtudományban. A frazeológiai egység fogalma, ter-minológiai sokféleség a frazeológiaelméletben. A szólásközpontú frazeológiakutatás képviselői: Tolnai Vilmos, Kertész Manó, Csefkó Gyula stb. O. Nagy Gábor frazeoló-giai munkássága. A grammatikai frazeológia Hadrovics László értelmezésében. A fra-zeológiai tartomány terjedelme: szűken, ill. tágan értelmezett frazeológia. Napjaink frazeológiai kutatásai. A frazeológiai egységek használata a szépirodalomban és a pub-licisztikában: hagyománytisztelet és újítás. Régi és új frazeológiagyűjtemények.


Csefkó Gyula: Szállóigék, szólásmódok. Bp., 1930. Hadrovics László: Magyar frazeológia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. Hadrovics László: Gondolatok a történeti magyar frazeológiáról. MNy. 88:129-141. Juhász József: A frazeológia mint nyelvészeti diszciplína. In: Tanulmányok a mai ma-

gyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Bp., 1980. 79-97. Kertész Manó: Szokásmondások. Bp., 1922. O. Nagy Gábor: Mi a szólás? MNYTK 87. (1954) Szathmári István: Gondolatok a magyar frazeológiai kutatásokról. MNy. 62: 504-511. Tolnai Vilmos: A szólásokról. MNYTK 12. (1910) Voigt Vilmos: Új jelenségek a szóláskutatásban. MNy. 71: 404-409.



44

Tantárgy neve Történeti helynév-tipológia Tantárgy kódja MA 2124 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 Helyettesítő tárgy MA 2122 v. MA 2123 Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó Ferenc Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A magyar helynevek rendszerének és történeti változásainak megismerése, különös te-kintettel helységneveinkre.

2. A tantárgy tartalma: A rendszer sajátos fogalma a helynevek rendszerében. A mikro és makro toponímák. Eltérő helynév-tipológiai megközelítések: Kniezsa és Bárczi Géza rendszere. Kristó Gyula kísérlete a történeti helynév-tipológia megújítására. A névszerkezeti elemzések lehetőségei, a névrész fogalma. Funkcionális — szemantikai és lexikális — morfológiai névelemzés. Nyelvi univerzálék a helynevek körében. Sajátos magyar helynévtípusok. A helynevek keletkezéstörténete.


Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. In: Magyarok és románok. Bp. 1943. I. 111–313.

Uő.: A szlovák helynévtípusok kronológiája. In: Névtudományi vizsgálatok. Bp. 1960. Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Szeged, 1976. Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben. Bp., 1996. Uő.: A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982.

6. A tantárgy tárgyi követelményei: tanterem


45

Tantárgy neve A kis szövegemlékek Tantárgy kódja MA 2132 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 Helyettesítő tárgy MA 2133 Tantárgyfelelős neve Dr. Mizser Lajos Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Ismertesse meg a hallgatókat az első magyar nyelvű összefüggő szövegekkel és ezek nyelvtörténeti jellemzőivel.

2. A tantárgy tartalma: A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, a Königsbergi Töredék és szalagjai és a Laskai sorok nyelvtörténeti elemzése. Első szövegeink mint irodalmi alkotások.


A. Molnár Ferenc: Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhu-zamos szövege a Thewrewk-kódexben. 2000.

Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Bp., 1982. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. Jakubovich Emil–Pais Dezső: Ó-magyar olvasókönyv. Holnap Kiadó, 1995.



46

Tantárgy neve A kódexek Tantárgy kódja MA 2133 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 Helyettesítő tárgy MA 2132 Tantárgyfelelős neve Dr. Mizser Lajos Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A magyar nyelvű kódexekkel való megismertetés. 2. A tantárgy tartalma:

A gyakorlati órákon tárgyalt XIV-XVI. századi kódexek (Jókai-kódex, Huszita Biblia, A Guary-kódex, a Jordánszky-kódex, az Érdy-kódex stb.) nyelvi (hangtani, alaktani, mondattani, jelentéstani és szókincstani) elemzése, a helyesírási jellemzők bemutatása, a kor művelődéstörténeti hátterének megrajzolása.

3. Évközi ellenőrzés módja: szemináriumi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1975. Bárczi–Benkő–Berrár: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Kódexek. Főszerk.: Szentpéteri József. Kossuth Kiadó. Bp., 1999. Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban.

Budapest, Budavári Palota. 1985. nov. 12 - 1986. febr. 28. Bp., 1985. Budavári József szerk.: Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete

1301-0526. Magyar Kódex. Kossuth Kiadó. Bp., 1999. Molnár József–Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó. Bp., 1976.



47

Tantárgy neve Szófajtani elemzések Tantárgy kódja MA 2143 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2144 v. MA 2145 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A szófajok elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása.

2. A tantárgy tartalma: Az MA 1142-es kódszámú stúdiumhoz kapcsolódva a különböző szófajok jellemzése jelentésük, morfológiai sajátosságaik, a szintagmában és a mondatban betöltött szere-pük szerint. Kiemelt kérdések: az ige és osztályai, a névmások különböző fajtái, a hatá-rozószók elhatárolása a ragos névszóktól; a mondatban megtestesülő többszófajúság, a grammatikai szófajváltás jelenségei.


Az MA 1142-es kódszámnál felsoroltak mellett: Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási

Stúdió. Szeged, 1995. Keszler Borbála szerk.: Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bp., 1994.



48

Tantárgy neve A segédszók (viszonyszók) Tantárgy kódja MA 2144 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2143 v. MA 2145 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A kérdéses szók helyének vizsgálata a hagyományos (MMNyR., MMNy.) és az újabb szófaji felosztásokban (Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, Lengyel Klára, MGr.).

2. A tantárgy tartalma: A segédszók (viszonyszók) általános jellemzése (lexémaalak, toldalékmorféma-funkció). Az „állexéma”, a félszabad morfémaság kérdése. A segédszók jelentéstani sa-játosságai (modális jelentés, kommunikációs-pragmatikai jelentés stb.). A csoportosítás problémái. A segédszók (viszonyszók) közé sorolható szófajok: a névelő, a névutó, a névutómelléknév, a kötőszó, az igekötő. Kiemelten a partikulák és módosítószók, ill. a segédigék és segédigenevek problémái.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, kisbeszámolók


Kálmán C. György–Kálmán László–Nádasdy Ádám–Prószéky Gábor: A magyar segéd-igék rendszere. ÁltNyTan. XVII. (1989): 49-103.

Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995) 239-308.

Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról. Nyelvtudományi Közlemények 88 (1986): 3-37.

Kugler Nóra: A partikula. Nyr. 122 (1998): 214-19. Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995): 310-

33. Lengyel Klára: A segédigék kérdéséhez. Nyr. 123 (1999): 116-28. H. Molnár Ilona: A módosító szók és a módosító mondatrészek a mai magyar nyelvben.

NytudÉrt. 60. sz. Bp., 1968. Sebestyén Árpád: A magyar nyelv névutórendszere. Bp., 1965. 7-16. Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Hány segédigénk van? Nyr. 123 (1999): 108-116. Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Újra a segédigékről. Nyr. 123 (1999). 357-63.



49

Tantárgy neve Alaktani elemzések Tantárgy kódja MA 2145 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2143 v. MA 2144 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A tő- és toldalékmorfémák, a morfémaszerkezetek elemzési módszereinek elsajátíttatá-sa és gyakoroltatása.

2. A tantárgy tartalma: Az M1142-es kódszámú stúdiumhoz kapcsolódva a morfémák különböző fajtáinak fel-ismerése, különös tekintettel az „átmeneti, többarcú” toldalékmorfémák (a birtokos személyrag/-jel, az –é birtokjel, a fokjelek, az –ék denominlis nomenképző / heterogén többesjel stb.) problematikájára. A morfémaszerkezetek kérdése, a morfémahatárok megállapításának gyakorlati jelentősége: a kötőhangzós, előhangzós, tővéghangzós fel-fogás jellemzése, ellentmondásai. A különböző tőtípusok, alternánsok, felismerése. A szóelemekre-bontás egyéb gyakorlati kérdései (a több birtokra utaló birtokos személy-ragos/-jeles szóalakok elemzési lehetőségei: a toldaléktömbös-felfogás és a birtoktöb-besítő jel alternánsával operáló felfogás); a felszólító mód jelének alternánsai, ezek szegmentálása. Az összetett szavak elemzése.


Az M1142-es alaktani résznél már említetteken kívül: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában. In: Rácz Endre—

Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 82-124. 82-124.

Berrár Jolán – Tompa József: A morfémahatárok megállapításairól. MNy. LVI: 465-468.

Keszler Borbála (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Budapest, 1994. Pete István: Az összetétel tipológiájáról. Magyar Nyelvészeti Tanszék. XCI, 270-81. Pete István: A szó szerkezeti és derivációs elemzése. Nyr. 123 (1999): 483-95. Velcsov Mártonné: A magyar nyelv verbum finitiumainak néhány kérdése. In: Tanul-

mányok… 125-34.



50

Tantárgy neve A predikatív viszony Tantárgy kódja MA 2152 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 Helyettesítő tárgy MA 253 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A predikatív viszony (az alany és az állítmány kapcsolata, a hozzárendelő szószerke-zet) szakirodalomban fellelhető problematikájának, ebből adódó elemzési sokszínűsé-gének feltárása, megismertetése a hallgatókkal.

2. A tantárgy tartalma: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. A különböző felfogások: a hozzárendelő szószerkezet, az alany, ill. az állítmány primátusának elmélete, a paralellizmus, a mon-datmag koncepciója: érvek és ellenérvek. A minősítő és azonosító predikatív viszony. Az azonosító predikatív viszony elemzési lehetőségei (grammatikai, logikai, lélektani szempontú megközelítések, az aktuális mondattagolás befolyása stb.).

3. Évközi ellenőrzés módja: kisbeszámolók, zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill ajánlott irodalom:

Balázs-Piri Aladár: Az azonosító predikatív szószerkezet. Nyr. 89. (1965): 209-19. Bodnár Ferenc: A magyar azonosító mondat nyelvtani elemzése. NéprNytud. VIII.

(1964): 49-57. Elekfi László: A mondat elemzésének fő szempontjai. MNy. XLIX. (1953): 69-76,

370-80. Elekfi László: Az aktuális mondattagolás egyik alapformája a magyarban. Nyelvtudo-

mányi Közlemények. 1964: 331-70. Elekfi László: A predikatív viszony. Nyr. 90 (1966): 62-75. Huszár Ágnes: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. NytudÉrt. 101. sz. 1979. Károly Sándor: Az alany és az állítmány elemzéséhez. Nyr. 88 (1964): 158-68. Klemm Antal: A mondattan mivolta. MNy. LII: 406-15. P. Lakatos Ilona: Az azonosító predikatív viszony stilisztikai többletjelentéséről. In:

Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő Könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Bp., 1998. 353-58.

Tompa József: „s néked én te vagyok”. MNy. LIX (1963): 322-33.



51

Tantárgy neve Szószerkezetek (gyakorlatok) Tantárgy kódja MA 2153 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 Helyettesítő tárgy MA 2152 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A szószerkezetek elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása.

2. A tantárgy tartalma: Az 1151-es kódszámú Szószerkezettanhoz kapcsolódva elsősorban a morfológiai és szintaktikai szerkezetek elhatárolásának, a kötött (kötelező, fakultatív) és a szabad bő-vítmények felismerésének gyakorlása. A szintagmák fajtáinak felismerése, jellemzése, a problémás kérdések, határesetek tudatosítása. Az elemzést megkönnyítő transzformációk alkalmazása. A jelöltség és az egyeztetés különböző lehetőségeinek számbavétele.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, esetleg kisbeszámolók a szakirodalomból


Az 1151-es kódszámú Szószerkezettan című stúdiumnál felsorolt szakirodalmon kívül: Berrár Jolán: Morfológiai szerkezetek – szintaktikai szerkezetek. In: Keszler Borbála

(szerk.): A mai magyar nyelv. Cikk- és tanulmánygyűjtemény. ELTE. Bp., 1991. 110-16. vagy MNy. LXXI: 35-40.

Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina szerk.: Magyar leíró nyelvtani se-gédkönyv. Bp., 1994.

Keszler Borbála szerk.: Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994.

Rácz Endre: Az egyeztetés a magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991.



52

Tantárgy neve Mondattani elemzések I. Tantárgy kódja MA 2155 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1151 Helyettesítő tárgy MA 2156 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A) 1. A tantárgy célja:

Az egyszerű mondatok elemzésének elsajátíttatása és gyakorlása. 2. A tantárgy tartalma:

A mondatok elemzése szerkezetük szerint. A mondatfajták: a kijelentő, az óhajtó, a felszólító, a kérdő és a felkiáltó mondat. A mondatrészek: az állítmány, az alany, a tárgy, a határozók, a jel-ző és az értelmező szerkezeti, szófaji és grammatikai jellemzői.


Adamikné Jászó Anna – Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések Kézikönyve. Mozaik Oktatási Stú-dió. Szeged, 1995.

Keszler Borbála (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994.

Rácz Endre – Szemere Gyula: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Bp., 1970. Szemere Gyula (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Bp., 1989.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem B) 1. A tantárgy célja:

Megismertetni a hallgatókat a strukturális nyelvtan mondattani kategóriáival és elemzési mód-szerével.

2. A tantárgy tartalma: A mondat topik-predikátum tagolódása. A topik értelmezése és jellemzői. Topik nélküli mon-datok. A predikátum belső szerkezete. A csak igét és megnevező kifejezést tartalmazó VP belső szerkezete. Az igemódosítót tartalmazó VP jellemzői. A fókuszt tartalmazó predikátum belső szerkezete. A disztributív kvantoros predikátum jellemzői. A tagadás (VP-, FP- és QP-tagadás). A főneves, mellékneves, határozószós, névutós, igeneves kifejezések szerkezeti és grammatikai sajátosságai.


Antal László: Egy új magyar nyelvtan felé. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó. Bp., 1977. É. Kiss Katalin: A magyar mondatok egy szintaktikai modellje. Nyelvtudományi közlemények

80. 1978. 261-286. É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. 1992. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális

magyar nyelvtan I. Mondattan. Bp., Akadémiai Kiadó. 79-179. É. Kiss—Kiefer –Siptár: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 17-127. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp.,

1992. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem


53

Tantárgy neve Mondattani elemzések II. Tantárgy kódja MA 2156 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1151 Helyettesítő tárgy MA 2155 Tantárgyfelelős neve Peténé dr. Csige Katalin Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Az összetett mondatok elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása.

2. A tantárgy tartalma: Az alárendelő összetett mondatok elemzése a mondatrészkifejtő-funkció szerint: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői alárendelés. A sajátos jelentéstartalmú mellékmon-datok. Funkcionális szempontú elemzés: függő kijelentés, függő kérdés, függő felszólí-tás, óhaj és felkiáltás. A strukturális nyelvtan elemzési módszere: a független alárende-lés, a hogy-kötőszós mellékmondatok, a vonatkozó mellékmondatok. A mellérendelő összetett mondatok elemzése a tagmondatok közötti tartalmi-logikai viszony alapján. A többszörösen összetett mondatok elemzése az alaptípusok szerint: csak mellérendelt, mellé- és alárendelt mondatokból álló többszörösen összetett mondatok.


Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1995.

Keszler Borbála: Babonák és buktatók a mondatelemzésben. MNyTK 207 (1996): 143-152.

Keszler Borbála (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994.

Rácz Endre–Szemere Gyula: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Bp., 1970.



54

Tantárgy neve Retorika Tantárgy kódja MA 2171 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Helyettesítő tárgy MA 2172 Tantárgyfelelős neve Dr. Pethő József Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja:

A retorika történetének és jelenének bemutatása, az elméleti ismeretek alapján a retori-kai elemzésben való jártasság, a kommunikációs (szövegszerkesztési, előadói) képes-ségek fejlesztése.

2. A tantárgy tartalma: Retorika és kommunikáció. A retorikai szituáció. A retorika fogalmának értelmezései. Az egyetemes retorika története. A magyar retorika rövid története. A szónokra vonat-kozó ismeretek: az eszményi szónok; a szónok feladatai,. A szónoklatra vonatkozó is-meretek: a szónoki beszéd részei (bevezetés, elbeszélés, kitérés, részletezés, bizonyítás, befejezés), az elrendezés (dispositio) és az ékesszólás. A pragmatikus alakzatok. Híres szónoklatok elemzése. Retorikai gyakorlatok.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, szövegalkotás és -előadás 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek:

22 híres beszéd. 1995. Adamik Tamás: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. 1998. Adamikné Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A régi új retorika. 2000. Adamikné Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A szónoki beszéd részei és a beszédfaj-

ták. 2001. Arisztotelész: Rétorika. Fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta Adamik Tamás.

1999. Cicero válogatott művei. Válogatta és az utószót írta Havas László. 1987. Gáspári László: Retorika. Egységes jegyzet. Szabó G. Zoltán–Szörényi László: Kis magyar retorika. 1997. Vígh Árpád: Retorika és történelem. 1981. Világirodalmi lexikon: retorikai címszavak.



55

Tantárgy neve Stíluselemzések Tantárgy kódja MA 2172 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) –– Helyettesítő tárgy MA 2171 Tantárgyfelelős neve Dr. Pethő József Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja:

Új, szintetizáló igényű — stilisztikai-retorikai-szövegtani szempontú — elemzési mo-dellek elméleti jellegű bemutatása és gyakorlati alkalmazása, különböző műfajú szöve-gek (szövegtípusok) stílussajátosságainak, stílusértelmének feltárása.

2. A tantárgy tartalma: A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. Stílus és norma. Stílus és cselekvés. Stílus és konnotálás. Stílus és hatás. Stílus és kontextus. Stílus és szövegtí-pus. Stílus és szöveg. Stílus és irodalom. A stílus szociokulturális rétegzettsége: a ma-gatartás, a helyzet, az érték, az idő és a hagyományozott, intézményes nyelvváltozat stí-lusváltozója. Különböző szövegtípusok – szóbeli, írott; kapcsolatteremtő, ismeretközlő, érzelemkifejező, felhívó; köznapi, művészi – vizsgálata.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek:

Kemény Gábor: Képekbe menekülő élet. 1993. Kemény Gábor: Szindbád nyomában. 1991. Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. 1991. Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. 1998. Szathmári István: Három fejezet a magyar költői stílus történetéből. 1995. Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. 1994. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. 1999. 275–328. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996. Tolcsvai Nagy Gábor: „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyar pró-

zában. 1999.



56

Tantárgy neve Dialektológiai szeminárium Tantárgy kódja MA 2162 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2163 v. MA 2164 Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

A hallgatók meglévő szociolingvisztikai ismereteire alapozva áttekintést nyújt a nyelv területi egységeiről és az egyes nyelvjárási régiók főbb nyelvi jelenségeiről, nyelvjárá-si szövegek elemzésével fejleszti a hallgatók nyelvi elemzési készségét.

2. A tantárgy tartalma: A dialektológia fogalma, feladatkörei, kutatási területei. Nyelv és nyelvjárás. A nyelv-járások szerepkörei. A nyelvjárási jelenségek. A nyelvjárások hangrendszere, a nyelv-járási alak- és mondattani jelenségek. A magyar nyelvjárások területi egységei: a nyelvjárási régiók (nyugat-dunántúli, közép-dunántúli-kisalföldi, dél-dunántúli, palóc, Körös-Tisza-vidéki, északkeleti, mezőségi, székely, moldvai) főbb sajátságai. Nyelvjá-rási szövegek elemzése. A nyelvjárások és az iskola.

3. Évközi ellenőrzés módja: kisbeszámolók, zárthelyi dolgozatok, szövegelemzés 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Bp., 2001. Bárczi Géza.: Nyelvjárás és nyelv. In. Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegző-

dése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. 1988. 246–57. Benkő Loránd: Az élő nyelv területisége és szociolingvisztikája. In: Szabó Géza.

(szerk.): II. dialektológiai szimpozion. VEAB. 1990. 9–27. Kiss Jenő: Gondolatok a kommunikatív dialektológiáról. In: Szabó Géza. (szerk.): II.

dialektológiai szimpozion. VEAB. Veszprém, 1990. 37–46. Uő.: Mai nyelvjárásaink és változataik. MNy. 1988:443–51. Uő.: Nemek és nyelvjárási nyelvhasználat. MNy. 1991:86–9. Uő.: Kétnyelvűség, kettős nyelvűség és diglosszia. MNy. 1994: 81–5. Révay Valéria (szerk):Útmutató a szabolcs-szatmár-beregi nyelvjárások tanulmányozá-

sához. (Főiskolai hallgatók számára.) Nyíregyháza, 1999. Zilahi Lajos: Népnyelv, nyelvjárás a tanórán. MNyj. 1984–85:69–82.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, magnetofon, videólejátszó


57

Tantárgy neve Köznyelv és nyelvjárás Tantárgy kódja MA 2163 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101 és MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2162 v. MA 2164 Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Az általános magyartanári intelligenciát fejleszti azáltal, hogy tudatosítja a hallgatók-ban a főbb nyelvváltozatok – köznyelv és nyelvjárások – koronként változó funkcióját, a nyelvjárások – köznyelvvel szembesített – kontrasztív alapú jellemzőinek bemutatá-sával elősegíti a köznyelvi normakövető nyelvhasználat majdani oktatását.

2. A tantárgy tartalma: Egységesülés és elkülönülés a nyelvben. Nyelvjárás, köznyelv, regionális köznyelviség. A nyelvváltozatok koronként változó hierarchiája. A hárompólusú nyelvállapot. Nyelvjárástípusok, helyi nyelvjárások, nyelvjárásszigetek. A nyelvjárási jelenségek mivolta, keletkezésük, terjedésük, kihalásuk nyelvi és társadalmi vonatkozá-sai. Hangtani, morfológiai, szintaktikai, lexikai és frazeológiai nyelvjárási jelenségek. Szociolingvisztika és nyelvjárások: nyelvjárás és nyelvi tudatosság, a nyelvjáráson be-lüli eltérések életkor, nemek, vallás, iskolázottság, műveltség stb. szerint. Kettősnyel-vűség a magyar beszélőközösségben. A nyelvjárási jelenségek és a közoktatás.

3. Évközi ellenőrzés módja: Kisbeszámolók, zárhelyi dolgozat, nyelvjárási szövegelemzés beadása.


Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia.. Osiris Kiadó. Bp., 2001. Bárczi Géza: Nyelvjárás és nyelv. In: Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegző-

dése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 246–57. Benkő Loránd: Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A

magyar nyelv rétegződése. Akadémiai K., Bp.,1988. 15–33. Uő.: Az élő nyelv területisége és szociolingvisztikája. In: Szabó Géza (szerk.): II. dia-

lektológiai szimpozion. VEAB. 1990. 9–27. Kiss Jenő: Mai nyelvjárásaink és változataik. MNy. 1988:443–51. Uő.: Nemek és nyelvjárási nyelvhasználat. MNy. 1991:86–9. Uő.: Kétnyelvűség, kettős nyelvűség és diglosszia. MNy. 1994:81–5. Nyirkos István: Irodalmi nyelv–köznyelv–népnyelv. In: Hajdú Mihály (szerk.): A ma-

gyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 225–37. Tolcsvay Nagy Gábor: A nyelvi norma. Nyr. 122(1998):201–13. Zilahi Lajos: Népnyelv, nyelvjárás a tanórán. MNyj. 1984–85:69–82.



58

Tantárgy neve A szociolingvisztikai és dialektológiai terepmunka módszerei Tantárgy kódja MA 2164 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1101, MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2162 v. MA 2163 Tantárgyfelelős neve Tukacsné dr. Károlyi Margit Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

hogy megismertesse és elsajátíttassa a hallgatókkal a szociolingvisztikai és dialektoló-giai terepmunkához kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket. A stúdium lezárulá-sa után a hallgatók önállóan is képesek legyenek ilyen jellegű gyűjtéseket végezni.

2. A tantárgy tartalma: A szociolingvisztikai vizsgálat módszerei: a nyelvi adat, mintavétel, direkt és indirekt módszer. A szociolingvisztikai interjú. A hagyományos nyelvjárási adatgyűjtés mód-szeréből: aktív-passzív, direkt-indirekt módszer. A jelenségmonográfiák típusai, gyűj-tési módszerei. A nyelvjárási szókincs- (rétegek) gyűjtési módszerei. A nyelvjárási at-laszgyűjtés kérdései: a jelenségek kiválasztása, a hordozó szóalakok összeállítása, kér-dések megfogalmazása stb.; a kutatópont-hálózat szempontjai a célok függvényében. A nyelvjárási alapréteg és a szociális érvényesség szempontjai. A szociológiai módszerek behatolása a gyűjtésbe. A reprezentativitás igénye, érvényesítése a gyűjtésben. A nyelvjárási adatok lejegyzése, az adatok hitelessége, értékelése és kommentálása.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, önálló szociolingvisztikai vagy dialektológiai gyűjtés. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1996. Révay Valéria (szerk.): Útmutató a szabolcs-szatmár-beregi nyelvjárások tanulmányo-

zásához. (Főiskolai hallgatók számára.) Nyíregyháza, 1999. Balogh Lajos és Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica Series A. Studia et Dissertationes 3. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. Kiss Jenő: A dialektológia kettős feladata és a nyelvföldrajz. MNy. 1999: 418–25. Deme László és Imre Samu (szerk.): A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-

módszertani kérdései. Bp., 1975. Szabó Géza, Molnár Zoltán (szerk.) Dialektológiai szimpozion. VEABÉrt. Veszprém,

1982. Sebestyén Árpád: Újabb lehetőségek, feladatok és módszerek nyelvjáráskutatásunkban.

MNy. 1987: 507–516. Szabó Géza: Az előnyelvi dialektológia kutatásmódszertanához. MNy. 1987: 516–524. Wardhaugh: Szociolingvisztika. Osiris – Századvég. Bp., 1996. Zilahi Lajos: Nyelvi változások – változásvizsgálatok. MNy. 1992: 168–84.



59

Tantárgy neve Magyar nyelvhelyesség Tantárgy kódja MA 2173 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Helyettesítő tárgy MA 2174 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja:

Az alapvető fogalmak, rendszerek megismertetése (nyelvművelés, nyelvi norma, nyelv-tervezés, státustervezés, korpusztervezés, nyelvstratégia, a belső nyelvváltozatok), va-lamint a legjellemzőbb nyelvhelyességi hibatípusok feltárása, javítása. A helyes és igé-nyes nyelvhasználat elsajátíttatása.

2. A tantárgy tartalma: Az idegen szavak. A szavak csoportosítása eredet szerint. Különbség az idegen és a jö-vevényszavak között. Két szélsőséges állásfoglalás az idegen szavakról. Mikor szüksé-gesek, mikor fölöslegesek az idegen szavak? Az angol szavak. Az idegen szavak ma-gyarítása. A hivatali nyelv, a hivatali zsargon jellemzői. A szavak helyes használata. A szótévesztés (paronímia), a szószaporítás esetei (a terpeszkedő kifejezések, a tantológia, a pleonazmus), a szólás- és szerkezetvegyítés, a túlzott szűkszavúság és a dagályosság. A szóalkotás kérdései. A szóösszetételek (a jelöletlen határozós szóössze-tételek), a szóelvonás (az elvonással keletkezett összetett igék), a mozaikszók stb. Az igehasználat kérdésköre. Az ikes ragozás, a suksük-ragozás, a „nák-olás”, a –nók, -nők toldalék használata, a határozói igenév és létige használatának szabályai, a tötö nyelv. A névszók használatának problémaköre. A ragok helyes használata (-ilag, -ileg, -nál, -nél stb.), a páros testrészek nevének használata, a kötőhangzó szerepe. Az igekötő he-lyes használata. A névelő, a névutó és a vonatkozó névmások helyes használata. Az egyes mondatrészek helyes használata.

3. Évközi ellenőrzés módja: két zárthelyi dolgozat, évfolyamdolgozat, beszámolók, kiselőadások 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. 1998. Bíró Ágnes és Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Nyelvi divatok. 1985. Grétsy László és Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár. 1996. Kemény Gábor és Szántó Jenő szerk.: Mondd és írd! 1992. Kovalovszky Miklós: Nyelvfejlődés – nyelvhelyesség. 1997. Kovalovszky Miklós (főszerk.): Nyelvművelő kézikönyv I., II. 1985. Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség, 1995. Zimányi Árpád: Nyelvhelyességi gyakorlókönyv, 1999.



60

Tantárgy neve A tanári beszéd Tantárgy kódja MA 2174 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1141 Helyettesítő tárgy MA 2173 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja:

A tanári beszéd sajátosságai, az óravezetés, magyarázat specifikumainak az elsajátítta-tása.


A hatásos beszéd módszerei, a meggyőző beszéd és magabiztos viselkedés jellemzői. A kommunikáció, a nyelvi kommunikáció, a beszédaktus-elmélet, a kommunikáció alap-tételei, típusai, csatornái. A nem verbális jelek szerepe a kommunikáció folyamatában (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz). A párbeszéd mint a kommunikáció alap-formája, a nyilvánosság előtti megszólalás gondjai és kommunikációs modelljei, a be-szélő és hallgatójának kommunikációs és nyelvi kapcsolata előadás, felelés közben; a tartalom, forma, szituáció kapcsolata és összefüggései. A helyesen megszerkesztett és megfogalmazott beszéd, a megértés folyamatai a hallgatóban. A hátrányos nyelvi hely-zetről. Az óravezetés stílusa, a képi és audiovizuális eszközök használata magyarázat közben. Együttműködés a hallgatósággal, a mozgósítás, tájékoztatás, meggyőzés. A rögtönzött beszéd jellemzői.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, évközi gyakorlati feladatok elvégzése 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Allan Pease: Testbeszéd. 1991. Allan Pease—Alan Garner: Szó-beszéd. 1996. Bobbi Linkemer: A jó fellépés titka. 1987. Dale Darnegie: A hatásos beszéd módszerei. 1990. Donald H. Weiss: Hogyan tartsunk hatásos beszédet? 1989. Fercsik Erzsébet—Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. 1993. Wacha Imre: A szöveg és hangzása. 1999. Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédről! 1981.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, videókamera, videólejátszó, televízió


61

Tantárgy neve Szerkesztéstan Tantárgy kódja MA 2175 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Helyettesítő tárgy MA 2176 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja:

Tudományos és egyéb tartalmú írásművek elkészítésének a menete, szakaszai.

2. A tantárgy tartalma: Az inventio, témakijelölés, az anyaggyűjtés (periodikák, szakkönyvek és alkalmi kiad-ványok). A dispositio, az elrendezés fő elvei, szempontjai (egység, teljesség, haladás, arányosság). Az írásmű szerkezete, tagolása. A ballisztikus ív, a kompiláció. A cédulá-zás és hivatkozás technikája és módszere. A műfajok. A fogalmazás, önéletrajz, hivata-los iratok megszerkesztése, elkészítése.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, évközi gyakorlati feladatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Gáspári László: Retorika. 1988. Hernádi Sándor: Elmondani nem is nehéz. 1984. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 1985. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai. 1995.



62

Tantárgy neve Gyakorlati helyesírás Tantárgy kódja MA 2176 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Helyettesítő tárgy MA 2175 Tantárgyfelelős neve Dr. Minya Károly Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy célja:

A magyartanártól elvárható helyesírási készség elsajátíttatása, a típushibák bemutatása és a tantárgy kulcsszavainak, jellegzetes kifejezéseinek helyes írása.

2. A tantárgy tartalma: Általános tudnivalók (írás és helyesírás), a betűk, a betűrendbe sorolás. A kiejtés sze-rinti írásmód (a szótövek írása, a toldalékok írása, a szóelemek elhomályosulása), a szóelemző írásmód (minőségi változások, mennyiségi változások), a hagyományos írásmód, az egyszerűsítő írásmód. A különírás és az egybeírás (a szóismétlések írása, a mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása, az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása). A kis és nagy kezdőbetűk. A tulajdonnevek írása (a személynév, az állatnevek, a földrajzi nevek, a csillagnevek, az intézménynevek, a márkanevek, a kitüntetések és a díjak neve, a címek). Az elválasztás, az írásjelek, a rö-vidítések és a mozaikszók. Egyéb tudnivalók. hibás szövegek javítása.

3. Évközi ellenőrzés módja: négy zárthelyi dolgozat, órai beszámolók, kiselőadások 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A magyar helyesírás szabályai. (Tizenegyedik kiadás, tizenegyedik, példaanyagában átdolgozott lenyomat). 1994.

Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? 2000. Bozsik Gabriella, V. Raisz Rózsa szerk.: Helyesírás és tanárképzés. 1999-2000. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. 1989. Deme László, Fábián Pál szerk.: Helyesírási kéziszótár. Deme László, Fábián Pál, Tóth Etelka: Magyar helyesírási szótár. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. 2000. Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. 1978. O. Bozsik Gabriella, V. Raisz Rózsa, Zimányi Árpád szerk.: Helyesírásunkról,

helyesírásunkért. 1998. Vörös Ferenc: Legyen biztos helyesírásunk! 1996.



63

Tantárgy neve Irodalomelmélet Tantárgy kódja MA 2003 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002 Helyettesítő tárgy MA 2004 Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az előadással összhangban segítsen az elsős hallgatóknak a középiskolából hozott nagyrészt pozitivista irodalom-felfogás meghaladásában. Ehhez alapvetően szükséges bizonyos irodalomelméleti szövegek olvasása, megértése, feldolgozása. Ezek birtoká-ban lehetséges majd műértelmezésről beszélni. A szeminárium célja tehát lehetséges műértelmezési-olvasási stratégiák kialakításának a hallgatókkal történő megismerteté-se.

2. A tantárgy tartalma: Az irodalomtudomány természete. Alteritás és modernitás. Modernitás és hermeneutika A premodern irodalomtudomány – pozitivizmus és szellemtörténet. A modern iroda-lomtudomány — az orosz formalizmus és az amerikai újkritika. A stukturalizmus. A hermeneutika. A dekonstrukció

3. Évközi ellenőrzés módja: a félév vége felé zárthelyi dolgozat íratása, a félévben egy otthoni szemináriumi dolgozat íratása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Hima Gabriella: Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai. Budapest, 1999. Taine: Az angol irodalom története. In: Bókay Antal–Vilcsek Béla: A modern iroda-

lomtudomány kialakulása. Budapest, 1989. 33-44. Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba. Uo. 99-103. Tinanyov: Az irodalmi tény. Uo. 228-240. Eichenbaum: A formális módszer eredete. Uo. 248-268. Ransom: A kritika mint puszta spekuláció. Uo. 357-369. Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Uo. 408-418. Jakobson: Nyelvészet és poétika. Uo. 449-457. Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. 5.2→5.9 = In: Bókay Antal–

Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. Budapest, 1998. Bonyhai Gábor: Az irodalmi mű létezési módja. In: B.G.: Összegyűjtött munkái. Buda-

pest, 2000. 176-194. Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. Helikon, 1980. 1.

8-39.


64



65

Tantárgy neve Irodalomelmélet Tantárgy kódja MA 2004 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002 Helyettesítő tárgy MA 2003 Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Bevezetés az irodalomtudományba. Általános irodalomelméleti, irodalomesztétikai alapismeretek. A tudományos ismeretszerzés módszerei és eszköztára az irodalomtu-dományban. Műértelmezési gyakorlatok.

2. A tantárgy tartalma: Az irodalom és az irodalomtudomány alapkérdéseinek tárgyalása. A műértelmezés elmélete és gyakorlata. Az irodalom és intézményrendszere. Az irodalomtudomány és segédtudományai. Műfajelméleti vizsgálódások. Irányzatok és iskolák a XX. századi irodalomtudományban a pozitivizmustól a hermeneutikáig.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. Pécs, 1991. Pannónia könyvek Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest,

1997. Henrik Markiewicz: Az irodalomtudomány fő kérdései. Studium Könyvek 65. Gondo-

lat, Bp., 1968. René Wellek - Austin Warren: Az irodalom elmélete. Gondolat, Bp., 1972. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest,

1997. Cs. Gyimesi Éva: Teremtett világ. Pátria Könyvek, 1992. Arisztotelész: Poétika. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1992. Tamás Attila: A költői műalkotás fő sajátossága. Bp., 1972. Bacsó Béla: Szöveg és interpretáció. Cserépfalvi kiadása, Bp., 1991. Szili József: Az irodalomfogalmak rendszere. Budapest, 1993.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, sokszorosító eszköz


66

Tantárgy neve Régi magyar irodalom Tantárgy kódja MA 2012 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002 Helyettesítő tárgy MA 2013 Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Szeminárium a régi magyar irodalom témaköréből, elsősorban egyedi műalkotások interpretációjára alapozva, célja a korszerű irodalomszemlélet alapjainak kialakítása, s a kutatói műhelymunka, a tanulmányírás és az előadás módszereinek elsajátítása a régi magyar irodalom reprezentáns alkotásain keresztül.

2. A tantárgy tartalma: Középkori himnuszköltészet, Halotti Beszéd retorikája, az Ómagyar Mária-siralom mint archetipikus drámai modell, Temesvári Pelbárt, Vitéz János Janus Pannonius, Taurinus István, Balassi Bálint, Rimay János, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, erdélyi magyar emlékírók, Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc, iskolai és liturgikus színjátszás stb. Szemináriumról lévén szó a tematika kialakításánál hagyományosan figyelembe kell venni a hallgatói javaslatokat is.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott jegyzetek:

János István: A középkor himnuszköltészete. Bp. 1994. V. Kovács Sándor: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp.1987. A régi magyar vers. Szerk. Komlovszky Tibor. Bp.1979. Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp.1996. Komlovszky Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp. 1992. Oláh Szabolcs: Hitélmény és tanközlés. Debrecen, 2000. Imre Mihály: Magyarország panasza. Debrecen, 1995. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp. 1985. Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp. 1979.



67

Tantárgy neve Régi magyar irodalom Tantárgy kódja MA 2013 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002 Helyettesítő tárgy MA 2012 Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Szeminárium a régi magyar irodalom témaköréből, elsősorban egyedi műalkotások interpretációjára alapozva, célja a korszerű irodalomszemlélet alapjainak kialakítása ,s a kutatói műhelymunka, a tanulmányírás és az előadás módszereinek elsajátítása a régi magyar irodalom reprezentáns alkotásain keresztül.

2. A tantárgy tartalma: Középkori himnuszköltészet, Halotti Beszéd retorikája, az Ómagyar Mária-siralom mint archetipikus drámai modell, Temesvári Pelbárt, Vitéz János Janus Pannonius, Taurinus István, Balassi Bálint, Rimay János, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, erdélyi magyar emlékírók, Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc, iskolai és liturgikus színjátszás stb. Szemináriumról lévén szó a tematika kialakításánál hagyományosan figyelembe kell venni a hallgatói javaslatokat is.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott jegyzetek:

János István: A középkor himnuszköltészete. Bp. 1994. V. Kovács Sándor: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp.1987. A régi magyar vers. Szerk. Komlovszky Tibor. Bp.1979. Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp.1996. Komlovszky Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp. 1992. Oláh Szabolcs: Hitélmény és tanközlés. Debrecen, 2000. Imre Mihály: Magyarország panasza. Debrecen, 1995. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp. 1985. Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp. 1979.



68

Tantárgy neve A felvilágosodás korának magyar irodalma Tantárgy kódja MA 2022 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2023 Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A szemináriumi foglalkozások célja a korszak irodalmi jelenségeinek és az alkotások-ban tükröződő világképnek a részletes feltárása a kiemelkedő alkotók egy-egy művének értékelő bemutatásával és komplex elemzésével.

2. A tantárgy tartalma: Klasszicizmus és siker (Bessenyei drámái), allegória és hazafias óda (Baróti Szabó), tárgyiasság és antropomorfizálás (Fazekas), alkotói kísérletezés és színszimbolika (Csokonai), hedonizmus és erkölcsös boldogság) (Csokonai), szabadságvágy (Virág B., Batsányi), nemesi öntudat és illúzióvesztés (Berzsenyi), érzékenység és világkép (Kis-faludy I.), nemzeti dráma és „rostálások”, cenzúrázások (Katona).


Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban. Budapest, 1991.

Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Budapest, 1974. Szauder József: Az estve és Az álom. Budapest, 1970. Debreczeni Attila szerk.: Folytonosság vagy fordulat? Debrecen, 1996. Tőzsér Árpád: Régi költők, mai tanulságok. Madách K., 1984. Wéber Antal: Irodalmi irányok, távlatból. Budapest, 1975. Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1975. Onder Csaba: Berzsenyi Dániel. Budapest, 1998. (Matúra Klasszikusok) Orosz László: Katona József. Budapest, 1974. Katona Béla: Táj és irodalom. Nyíregyháza, 1998.



69

Tantárgy neve A magyar klasszika irodalma Tantárgy kódja MA 2023 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2022 Tantárgyfelelős neve Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A szeminárium célja a hallgatók megismertetése a magyar klasszika irodalmának fontosabb szövegeivel. Specifikus célkitűzése a szövegek közös olvasásán keresztül a 'korszak' jellegzetes szövegformációinak a megismertetése.

2. A tantárgy tartalma: A szeminárium tematikus közelítések segítségével kívánja vizsgálni a 18. század végé-nek és a 19. század elejének magyar irodalmát. A) Verstani, verselméleti törekvések (Révai, Verseghy, Berzsenyi), B) Szépprózai jelenségek (Kármán, Csokonai, Kazinczy), C) Nyelvújítási kérdések, D) Elméleti problémák: „eredetiség”, „fordítás”, illetve érzékenység és klasszika.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező szakirodalom:

Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1998. Debreczeni Attila (szerk.), Folytonosság vagy fordulat? Debrecen, Csokonai, 1996. Csetri Lajos, Egység vagy különbözőség? Bp., Akadémiai, 1990. Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, Egyetem, 1998.



70

Tantárgy neve A magyar reformkor irodalma Tantárgy kódja MA 2026 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2027 Tantárgyfelelős neve Dr. Csorba Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár



2. A tantárgy tartalma Udvarházi élet és hazafiság (Kisfaludy Károly), folytonosság és nemzedékváltások (Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi), múltidézés és jövőkép (Kölcsey, Vörösmarty), sza-badság és szerelme motívumai (Kölcsey, Petőfi), a hazafias óda változatai (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi), a történelmi regény (Jósika), az irányregény (Eötvös József), a szerepjátszás elmélete (Petőfi).


Sőtér István szerk.: A magyar kritika évszázadai. Budapest, 1981. Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz. Budapest, 1986. Szauder József: A romantika útján. Budapest, 1961. Nagy Imre: Nemzet és egyéniség. Budapest, 1993. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség… Budapest, 1927. Csorba Sándor szerk.: Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből. Fehérgyarmat,

1997. (A Kölcsey Társaság Füzetei) Ragyognak tettei … Tanulmányok Vörösmartyról. Székesfehérvár, 1975. Kerényi Ferenc szerk.: Magyar színháztörténet 1790-1873. Budapest, 1990. Katona Béla: Táj és irodalom. Nyíregyháza, 1998.



71

Tantárgy neve A magyar romantika irodalma Tantárgy kódja MA 2027 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy. Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2026 Tantárgyfelelős neve Dr. Onder Csaba Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A szeminárium célja a hallgatók megismertetése a magyar romantika irodalmának fontosabb szövegeivel. Specifikus célkitűzése a szövegek közös olvasásán keresztül a „korszak” jellegzetes szövegformációinak a megismertetése.

2. A tantárgy tartalma: A magyar romantikus irodalom elméleti és kritikai jelenségei (Teleki, Kölcsey, Szemere) vizsgálata mellett a tantárgy foglalkozik a romantikus olvasás, a kanonikus szövegek fogadtatásának kérdéseivel is. A szeminárium a fő hangsúlyt azonban a jelzett időszak legfontosabb szövegeinek olvasására helyezi (Kisfaludy Károly drámái, Vörösmarty eposzai, Petőfi ciklusai).

3. Évközi ellenőrzési mód: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott szakirodalom:

Az előadás (MA 1025) kötelező irodalma és az alábbiak: Horváth Károly, A romantika értékrendszere. Bp., Balassi. 1997. Rohonyi Zoltán, Romantika szemléletünk mai kérdéseihez = Literatura 1998 / 3. 228-

240. Gere Zsolt, „Hat gím jöve sebtében elébe” (Vörösmarty eposzterve és őstörténeti felfo-

gása a Zalán futását követeően) = ItK 3-4. 2000. 454-497. A magyar kritika évszázadai II. (szerk. Sőtér István), Szépirodalmi, Bp., 1981. Margócsy István, Petőfi Sándor, Korona, Bp., 1999.



72

Tantárgy neve A XIX. század második felének magyar irodalma Tantárgy kódja MA 2032 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2033 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A hallgatókkal megismertetni a korszak főbb tendenciáit, a nagy alkotók egy-egy ki-emelkedő művének alaposabb feldolgozása, elemzése. Többféle műfaji kísérlet bemu-tatása.

2. A tantárgy tartalma: Arany János: Zách Klára, Vörös Rébék; Arany János: Kies ősz, A lepke; Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Zord idő; Jó-kai Mór: Az aranyember; Madách Imre: Az ember tragédiája; Vajda János: Gina-versek; Vajda János filozofikus tájversei; Arany László: A délibábok hõse; Reviczky Gyula: Perdita ciklus; Komjáthy Jenõ: Törj össze mindent, Eloá ciklus; Justh Zsigmond: Fuimus; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, Jó paló-cok; Asbóth János: Álmok álmodója.


Imre László: Arany balladái, 1988. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. Széles Klára: Vajda János. 1982. Szegedi-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond. 1989. S. Varga Pál: Két világ közt választhatni. 1997. Barta János: Évfordulók. 1981. Eisemann György: Mikszáth Kálmán. 1998. Szajbély Mihály: Álmok álmodói. 1997. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993. Szilasi László: A selyemgubó és bonczolókés. 2000. Az ajánlott szakirodalom a tájékozódást szolgálja.



73

Tantárgy neve Irodalmunk a XIX. század második felében Tantárgy kódja MA 2033 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2032 Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A szeminárium célja: az irodalomtörténeti periódus egyes jelentős műalkotásainak, mű-fajainak, irányzatainak vagy egyéb irodalmi jelenségeinek alaposabb megismerése, elemzése a hallgatók aktív közreműködésével. (A válogatás a magyar irodalom köréből történik, kitekintésként azonban vizsgálható egy-egy külföldi mű, jelenség is.)

2. A tantárgy tartalma: Tompa Mihály allegorikus költeményei; A balladaíró Arany János. Az öregkori balla-dák világa; Arany László: A délibábok hőse című verses regénye; Vajda János gondo-lati lírája; Lev Tolsztoj: Anna Karenina című regénye; Ivan Turgenyev novellái; Gustave Flaubert: Bovaryné című regénye; Baudelaire és a szimbolizmus; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya című regénye; Reviczky Gyula: Pán halála című költemé-nye


Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai. I-II. Újvidék, 1992. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Eisemann György: Ősformák jelenidőben. 1995., Németh G. Béla: Századelőről, századutóról. 1985. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993.; S. Varga Pál: „Két világ közt választhatni” 1997. Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet 1995. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk Arany János kritikusi öröksége. 1992. Imre L.–Nagy M.–S. Varga P.: A magyar irodalom története 1849-1905, Debrecen, 1994.



74

Tantárgy neve A Nyugat irodalma Tantárgy kódja MA 2036 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2037 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Megismertetni a hallgatókat a Nyugat nagy nemzedékével, valamint az ez időtájt alko-tott művészek munkásságával. Elemzések, értelmezések a korszak irodalmából.

2. A tantárgy tartalma: Ady szerelmes versei; Ady háborús versei; Babits: Danaidák – Két nővér; Babits: Osz és tavasz között, Balázsolás; Tóth Árpád: Aquincumi korcsmában, Karthágó romjain; Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak, Önarckép; Kosztolányi: Szeptemberi áhítat, Őszi reggeli; Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára; Kaffka Margit: Színek és évek; Krúdy Gyula: A vörös postakocsi; Füst Milán: A feleségem története; Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek; Csáth Géza: Délutáni álom; Móricz Zsigmond: Sárarany; Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A magvető nyomában Móricz Zsigmondról. 1993. Tanulmányok Ady Endréről. 1999. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. 1998. Fülöp László: Közelítések Krúdyhoz. 1986. Szajbély Mihály: Csáth Géza. 1989. Rába György: Babits Mihály. 1983. Fülöp László: Kaffka Margit. 1987. Aczél Géza: Kassák Lajos. 1999. Borbély Sándor: Juhász Gyula. 1983. Az ajánlott szakirodalom a tájékozódást szolgálja.



75

Tantárgy neve Irodalmunk a századfordulótól 1919-ig Tantárgy kódja MA 2037 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2036 Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A szeminárium célja: az irodalomtörténeti periódus egyes jelentős műalkotásainak, mű-fajainak, irányzatainak vagy egyéb irodalmi jelenségeinek alaposabb megismerése, elemzése a hallgatók aktív közreműködésével. (A válogatás a magyar irodalom köréből történik, kitekintésként azonban vizsgálható egy-egy külföldi mű, jelenség is.)

2. A tantárgy tartalma: Ady Endre magyarság-versei; Motívumok Ady Endre szerelmi költészetében; Kaffka Margit: Színek és évek című regénye; Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című regénye; A hagyományőrző és újító Apollinaire; Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepül-nek; Babits Mihály: Halálfiai című regénye; Kosztolányi Dezső: Számadás című ciklu-sa; Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül című regénye; Az erdélyi magyar iro-dalom kialakulása. Áprily Lajos: Az irisórai szarvas című költeménye

3. Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: lásd: MA 1035 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem


76

Tantárgy neve A Nyugatot követő magyar irodalom Tantárgy kódja M 2042 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2043 vagy MA 2044 Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az általános cél, hogy a hallgatók a tárgyalt kor fontos alkotásai révén elmélyült ismereteket és elemzéseket kapjanak az időszak irodalmáról, irodalmi életéről. A speciális cél a két világháború közötti magyar irodalom főbb irányzatainak, poétikai és eszmei törekvéseinek a kor kiemelt alkotói és alkotásai segítségével történő megismertetés és értelmezése.

2. A tantárgy tartalma: Nagy lírai szintézisek a korban: József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc. Történelem és regény: Szabó Dezső. A népi írók lírájából: Erdélyi József tárgyiassága, Sinka István mitologizmusa. A próza új útjai: A szociografikus tartalmú regény Kuncz Aladár, Nagy Lajos, Illyés Gyula munkásságában; A „tündéri realizmus”: Tamási Áron és Szabó Pál. A novella mesterei és típusai: Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Tamási Áron, Déry Tibor. Irodalom és társadalom, eszmei és műfaji gazdagság Németh László, Szerb Antal és Illyés Gyula munkásságában. Mítosz és Játék: Weöres Sándor költészete.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Balogh László: József Attila. 1982. Tüskés Tibor: Illyés Gyula. 1983. Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról. 1983. Cs. Varga István: Tanújelek (Németh Lászlóról). 1987. Kabdebó Lóránt: A magyar költészet az én nyelvemen beszél. 1992. „Miért fáj ma is.” Az ismeretlen József Attila. 1992. Vasy Géza: Illyés Gyula évszázada. 1999. Nagy Péter: Szabó Dezső. 1979.



77

Tantárgy neve A Nyugatot követő irányzatok Tantárgy kódja MA 2043 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2042 vagy MA 2044 Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


A tantárgy általános célja, hogy bemutassa a magyar irodalom fejlődéstörténetének az adott korszakra vonatkozó főbb állomásait, poétikai jellegzetességeit, az ide tartozó műveket. Eszmetörténeti és esztétikai szempontból a korszak jelentős alkotóinak meg-ismertetése, valamint a magyar és világirodalmi kapcsolódási pontok feltárása. Specifi-kus cél a két világháború közötti korszak irodalmi, művészeti életének komplex bemu-tatása.

2. A tantárgy tartalma: A korszak szellemi és kulturális képének társadalomtörténeti háttere, a művészeti mű-fajok sokfélesége, és kapcsolódásuk az irodalomhoz (zene, színház, film). A Nyugat második s harmadik nemzedéke, a magyar avantgárd népi írók mozgalma, eszmei és művészeti irányzatok, ezek irodalmi formái; az irodalomtudomány és az esszé képvise-lői. Alkotói csoportok, műhelyteremtési kísérletek. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor; Szabó Dezső, Németh László, Nyírő József, Tamási Áron, Déry Tibor, Gelléry Andor Endre, Márai Sándor, Szentkuthy Miklós munkássága. A korszak más alkotóinak bemutatása. A „határon túli magyar irodalom” kialakulása, értékeinek elemző feldolgozása.


A magyar irodalom története. VI. kötet A magyar irodalomtörténete 1919-től napjain-kig. Szerk.: Szabolcsi Miklós 1966.

Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő: „de nem felelnek, úgy felelnek” A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Pécs, 1992.

Kabdebó Lóránt –Kulcsár Szabó Ernő Sz.E. szerk.: Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbe-szélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs, 1993.

Rónay László: A Nyugat harmadik nemzedéke. In. Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. 2000.

Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború között. 1987.

Tamás Attila: Illyés Gyula 1989. Szabolcsi Miklós: József Attila tanulmányok (Fiatal életek indulója, 1963., Érik a fény,

1977., Kemény a menny, 1992., Kész a leltár, 1998.) Kassák Lajos: Az izmusok története. Budapest, 1972. Németh László: Nemzedék születik. (251-354). In. Két nemzedék. Budapest, 1970.



78

Tantárgy neve A Nyugatot követõ magyar irodalom Tantárgy kódja MA 2044 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Helyettesítő tárgy MA 2042 v. MA 2043 Tantárgyfelelős neve Dr. Jeney István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

A két világháború közötti magyar irodalom története. A szeminárium műértelmező be-szélgetések keretében dolgozza fel a korszak irodalmát.

2. A tantárgy tartalma: A magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői. A két világháború közötti színház és dráma.

3. Évközi ellenőrzés módja: szemináriumi beszámolók, zárthelyi írásbeli dolgozatok (tesztek és esszék)

4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A magyar irodalom története. 6. Budapest, 1965. A Magyar Irodalom története 1945-1975.Szerk.: Béládi M. Akadémiai K. Budapest,

1986. Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. 1981. Fülöp László: Költészet és történelem. Élő költészet, 1976. 7-78. „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján.

Szerk.:Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992.

A Nyugat-jelenség. Szerk.: Szabó B. István. Anonymus, 1998. Szigeti Lajos Sándor: Modern hagyomány. Budapest, 1995. Kálmán C. György: A harmincas évek elbeszélő szövegei. Litteratura, 1992. 3. Tamás Attila: Értékteremtők nyomában. Debrecen, 1994.



79

Tantárgy neve Szakmódszertan Tantárgy kódja TK 9098 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) TK 1225 Helyettesítő tárgy integrálható Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


Tárgyalja mindazokat az elveket, módozatokat, eljárásokat, amelyek az irodalmi mű-veltséganyag átadását és a használatához szükséges jártasságok, készségek, képességek kiművelését lehetővé teszik, de egyúttal a tanulók gondolkodását, ízlését, magatartását is harmonikusan fejlesztik. Ennek érdekében részletesen vizsgálja a szervezett, tehát az órán folyó, az órán és az iskolán kívüli irodalomtanítás tartalmának kérdéseit, oktatási-nevelési eljárásait, módszereit, szervezési feladatait – a tanári gyakorlat és a tanuló munkája szempontjából egyaránt. A tárggyal való megismerkedés révén a főiskolai hallgatók sajátítsák el az irodalom oktatásának tantárgypedagógiai alapelveit, az iro-dalmi nevelés korszerű módszereit, legyenek képesek a tanulók életkori sajátosságai-hoz igazodva a műelemzés korszerű módszereinek alkotó alkalmazására, neveljék ifjú-ságunka az olvasás szeretetére, nemzeti hagyományaink megbecsülésére.

2. A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása 2 félévben történik. Az első félév témái: irodalomtanítás és módszer-tan; az irodalomtanítás tartalma, eszközrendszere (az irodalomtanítás célja, az irodalmi nevelés feladatai, az alapkészségek fejlesztése, az irodalom és más művészeti ágak kapcsolata az irodalomoktatásban, a műértelmezés elméleti kérdései); az irodalomtaní-tás anyaga, módszerei (műalkotások – irodalomelmélet, az irodalmi nevelés folyamatá-nak megtervezése, az irodalomtanítás módszerei).


Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997.

Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. Budapest, 1994. Horváth Gedeonné: Csoportmunka az általános iskolai irodalomórán. Tankönyvkiadó.

Budapest, 1973. Horváth Gedeonné: Sokoldalú szemléltetés az általános iskolában. Tankönyvkiadó,

Budapest, 1977. Hoffmann Ottó: Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Budapest, 1978. Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Budapest, 1995. A Magyartanítás és a Módszertani Közlemények című szakfolyóiratok folyamatos

figyelemmel kísérése. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem


80

Tantárgy neve Szakmódszertan Tantárgy kódja TK 9099 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Helyettesítő tárgy integrálható Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens


Tárgyalja mindazokat az elveket, módozatokat, eljárásokat, amelyek az irodalmi mű-veltséganyag átadását és a használatához szükséges jártasságok, készségek, képességek kiművelését lehetővé teszik, de egyúttal a tanulók gondolkodását, ízlését, magatartását is harmonikusan fejlesztik. Ennek érdekében részletesen vizsgálja a szervezett, tehát az órán folyó, az órán és az iskolán kívüli irodalomtanítás tartalmának kérdéseit, oktatási-nevelési eljárásait, módszereit, szervezési feladatait – a tanári gyakorlat és a tanuló munkája szempontjából egyaránt. A tárggyal való megismerkedés révén a főiskolai hallgatók sajátítsák el az irodalom oktatásának tantárgypedagógiai alapelveit, az iro-dalmi nevelés korszerű módszereit, legyenek képesek a tanulók életkori sajátosságai-hoz igazodva a műelemzés korszerű módszereinek alkotó alkalmazására, neveljék ifjú-ságunka az olvasás szeretetére, nemzeti hagyományaink megbecsülésére.

2. A tantárgy tartalma : A tárgy oktatása 2 félévben történik. A második félév témái: az új ismeretet feldolgozó óra felépítése (előkészítés).


Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997.

Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. Budapest, 1994. Horváth Gedeonné: Csoportmunka az általános iskolai irodalomórán. Tankönyvkiadó.

Budapest, 1973. Horváth Gedeonné: Sokoldalú szemléltetés az általános iskolában. Tankönyvkiadó,

Budapest, 1977. Hoffmann Ottó: Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Budapest, 1978. Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Budapest, 1995. A Magyartanítás és a Módszertani Közlemények című szakfolyóiratok folyamatos

figyelemmel kísérése.



81

Tantárgy neve Szakmódszertan Tantárgy kódja TK 9201 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 + 1 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) TK 1225 Helyettesítő tárgy – Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó G. Ferenc Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Az anyanyelvi nevelés elméletének és gyakorlatának megismerése. Ennek során el kell sajátítani a szóbeli és írásbeli kifejező-közlő tevékenységek formálásának metodikáját, a nyelvi rendszerünk megismerését, a nyelvhelyességi ismeretek elsajátítását szolgáló módszeres eljárásokat; a nyelvi tevékenységek fejlesztésére irányuló képességeket.

2. A tantárgy tartalma: A személyiségformáló anyanyelvi nevelés cél- és feladatrendszere; a célok megvalósí-tását szolgáló programok, alternatív tantervek tartalmának megismerése; a tantárgy-pedagógia gyakorlatát irányító alapelvek, elméleti kérdések tisztázása; az anyanyelvi nevelés módszerének elsajátítása: az oktatási folyamat módszeres eljárásai a nyelvi is-meretek kialakításában (a tananyag motiválása, a nyelvi jelenségek bemutatása, az is-meretek kialakítása, megformálása, megszilárdítása; az alkalmazás módszeres eljárásai: nyelvi elemzés, alkotó jellegű gyakorlatok, a nyelvi tudásszint).

3. Évközi ellenőrzés módja: feladatleadás (tervezet), hospitálás, tervezetleadás 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A. Jászó Anna – Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó. 1999. A tanítás problémái c. sorozat anyanyelvi vonatkozású kötetei; a készségfejlesztést

szolgáló kézikönyvek; alternatív nyomtatott taneszközök. Bicskeiné Zoltán Julianna: A középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógia vázlata. Sze-

ged, 1992. Cs. Nagy Lajos: Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv. Trezor Kiadó. Fülöp Lajos: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Bp., 1991. Hoffmann Ottó: Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Bp., 1976.

6. A tantárgy tárgyi szükséglete: előadóterem


82

Tantárgy neve Szakmódszertan Tantárgy kódja TK 9202 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 1 Összóraszám (elm. + gyak.) 1 (gyakorlat) Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) TK 9201 Helyettesítő tárgy - Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó G. Ferenc Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Az anyanyelvi nevelés elméletének és gyakorlatának megismerése. Ennek során el kell sajátítani a szóbeli és írásbeli kifejező-közlő tevékenységek formálásának metodikáját, nyelvi rendszerünk megismerését, a nyelvhelyességi ismeretek elsajátítását szolgáló módszeres eljárásokat; a nyelvi tevékenységek fejlesztésére irányuló képességeket.

2. A tantárgy tartalma: A nyelvi képzés készség- és képességfejlesztő eljárásai (gondolkodásfejlesztés, a kommunikációs képességek tartalmi-nyelvi és akusztikai ágazatai: szó- és kifejezés-készlet, helyes szóhasználat, stílusnevelés, nyelvi leleményesség, formáló képesség, szövegalkotás; a helyes légzés, hangképzés, hangkapcsolatok, mondatfonetikai eszkö-zök, az interpretáció gyakorlatformái); a helyesírási tevékenység fejlesztése (helyesírási rendszer, tevékenység, helyesírási ismeretek, a készségfejlesztés módszeres eljárásai), az anyanyelvi nevelés tervezése.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, feladatleadás (tervezet) 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

A tanítás problémái c. sorozat anyanyelvi vonatkozású kötetei; a készségfejlesztést szolgáló kézikönyvek; alternatív nyomtatott taneszközök.

Fülöp Lajos: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Bp., 1991. Hernádi Sándor: Stílusiskola Hoffmann Ottó: Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Bp., 1976. Magyartanítás (a folyóirat aktuális számai folyamatosan) Málnási Ferenc: Komplex szövegtani gyakorlatok Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa.

6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem


83

Tantárgy neve Szakmódszertan – integrált Tantárgy kódja TK 9200 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 2 Összóraszám (elm. + gyak.) 2 (előadás) Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) TK 9201 Helyettesítő tárgy TK 9010, TK 9040, TK 9090, HG 9811, TK 9253,

TK 9280, TK 9300, TK 9360, TK 9370, TK 9125 Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó G. Ferenc

Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 1. A tantárgy célja:

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elméletének és gyakorlatának tartalmi bővítése. A tágabb értelemben vett kommunikációs kultúra, valamint a nyelvi és irodalmi kommu-nikáció kapcsolatainak feltárása; a kommunikáció-központú anyanyelvi és irodalmi ne-velés megalapozása.

2. A tantárgy tartalma: A kommunikáció fogalma, fontosabb kutatástörténeti állomások; a nyelvi kommuniká-ció alapfunkciói, a gondolkodási képességek szerepe a nyelvi kommunikációban; a szókincs mint a nyelvi kommunikáció kultúrahordozó és közvetítő eszköze; a beszéd-aktus-elmélet; a kommunikáció alaptételei, típusai, csatornái — a tömegkommuniká-ció; a nem verbális jelek a kommunikációban; a kommunikáció szóbeli és írásbeli mű-fajai. Kommunikáció és művelődéstörténet; a kommunikációs szempont az irodalmi művek elemzésében; az olvasási készség mint az írás útján történő kommunikáció alap-feltétele; kommunikációs helyzetek, szituációk az irodalomórán (irányított beszélgetés, mimetikus játékok, drámajátékok stb.); a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejleszté-sének fontossága, lehetőségei az órai munka során s a tanórán kívül.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat (feladatleadás) 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Bp., 1993. Trencsényi Borbála: Anyanyelv és kommunikáció. Bp., 1994. Pléh Csaba–Terestyéni Tamás (szerk.): Beszédaktus–kommunikáció–interakció. Bp.,

1979. Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Bp., 1995. B. Zsoldos Julianna: A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés tantárgy-

pedagógiája. Bp., 1996. Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? (Bevezetés a drámapedagógiá-

ba.) Nyíregyháza, 2000. Irodalomtanítás. (szerk.: Sipos Lajos) Bp., 1994.


84

6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem.

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI … · MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT 2 Tantárgy neve Retorikai és poétikai alapismeretek Tantárgy kódja

Documents