MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR ... · ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR NYELVBŐL 2018/2019. TANÉV Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ 1. A kommunikációs folyamat tényezői

A középszintű érettségi vizsga nyilvános dokumentumai

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR IRODALOMBÓL 2018/2019. TANÉV

Művek a magyar irodalomból I. kötelező szerzők: 6

1. Témakör: PETŐFI SÁNDOR

Tétel: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

2. Témakör: ARANY JÁNOS

Tétel: Arany János balladaköltészete

3. Témakör: ADY ENDRE

Tétel: Ady Endre Új versek című kötete

4. Témakör: BABITS MIHÁLY

Tétel: Babits Mihály Jónás könyve című művének elemző bemutatása

5. Témakör: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna

6. Témakör: JÓZSEF ATTILA

Tétel: József Attila szerelmi költészete

Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők: 6

7. Témakör: BALASSI BÁLINT

Tétel: A reneszánsz világlátás Balassi Bálint költészetében

8. Témakör: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

Tétel: A felvilágosodás eszméi Csokonai Vitéz Mihály lírájában

9. Témakör: MÓRICZ ZSIGMOND

Tétel: Móricz Zsigmond novellisztikája

10. Témakör: RADNÓTI MIKLÓS

Tétel: Az újklasszicizmus Radnóti Miklós költészetében

11. Témakör: DÉRY TIBOR

Tétel: A kiszolgáltatottság megjelenítése a magyar irodalomban

12. Témakör: ÖRKÉNY ISTVÁN

Tétel: Az abszurd dráma

Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők: 1

13. Témakör: KORTÁRS SZERZŐK

Tétel: Varró Dániel stílusidéző költészete

Művek a világirodalomból: 3

14. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

Tétel: Shakespeare és az angol reneszánsz dráma

15. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

Tétel: Az orosz epika a XIX. század második felében

16. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

Tétel: A modern kisepika sajátosságai

Színház és dráma: 2

17. Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA

Tétel: Katona József: Bánk bán

18. Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA

Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája

Az irodalom határterületei: 1

19. Témakör: AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

Tétel: Megfilmesített irodalom: Kertész Imre: Sorstalanság

Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom:1

20. Témakör: REGIONÁLIS KULTÚRA

Tétel: Zrínyi Miklós

ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR NYELVBŐL

2018/2019. TANÉV

Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ

1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

2. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

3. Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

4. Tömegkommunikáció

Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai

6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása

7. A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

Témakör: EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT

8. A nyelv mint jelrendszer

9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

10. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv,

a nyelvjárások és a csoportnyelvek

Témakör: A NYELVI SZINTEK

11. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangtörvények

12. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata

13. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a

szószerkezet alkotásában

14. A mondat szerkezete és modalitása

Témakör: A SZÖVEG

15. A szövegösszetartó erő

16. A továbbtanuláshoz illetve a munka világában szükséges szövegtípusok

Témakör: A RETORIKA ALAPJAI

17. Az érvelés fajtái és módszerei

18. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériumai

Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS

19. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,

értelmezése

20. A társalgási stílus ismérvei

TÖRTÉNELEM

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi-és gazdasági ismeretek

1. A földrajzi felfedezések és hatásuk

2. A magyar királyság gazdasága a XIV-XV. században

3. Kádár korszak

4. Pénzpiac

II. Népesség, település, életmód

5. A középkori városok és a céhes ipar

6. Demográfiai, etnikai viszonyok és társadalom a XVIII. századi Magyarországon

7. Az első és második ipari forradalom és következményei

III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

8. A görög polisz és polgárai

9. A római köztársaság válsága (Kr.e .II-I. század)

10. Európai Unió

11. Széchenyi István és a reformkori társadalom

IV. Politikai berendezkedések a modern korban

12. Polgári forradalom Magyarországon 1848-ban

13. A dualista állam

14. 1956 közvetlen előzményei és eseményei

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

15. Az Erdélyi Fejedelemség születése, sajátos etnikai és vallási helyzete

16. Géza fejedelemsége, István állam- és egyházszervező tevékenysége

17. Magyarország a két világháború között

18. A rendszerváltoztatás Magyarországon

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

19. Hunyadi Mátyás és kora

20. Az első világháború jellege és jellemzői

21. Magyarország részvétele a második világháborúban

22. A kétpólusú világ. Az ENSZ létrejötte és működése

IDEGEN NYELV

1. Személyes vonatkozások, család

• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai

• Családi élet, családi kapcsolatok

• A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

• Személyes tervek

2. Ember és társadalom

• A másik ember külső és belső jellemzése

• Baráti kör

• A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

• Női és férfi szerepek

• Ünnepek, családi ünnepek

• Öltözködés, divat

• Vásárlás, szolgáltatások (posta)

• Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

• Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

• A városi és vidéki élet összehasonlítása

• Növények és állatok a környezetünkben

• Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

• Időjárás

4. Az iskola

• Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

• Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

• A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

• Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

• Diákmunka, nyári munkavállalás

• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

• Napirend, időbeosztás

• Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

• Étkezési szokások a családban

• Ételek, kedvenc ételek

• Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

• Gyakori betegségek, sérülések, baleset

• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

• Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

• Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

• Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

• Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet

• Kulturális események

8. Utazás, turizmus

• A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

• Nyaralás itthon, ill. külföldön

• Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

• Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

• A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

10. Gazdaság

• Családi gazdálkodás

• A pénz szerepe a mindennapokban

• Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

INFORMATIKA

Az információs társadalom:

1. A kommunikáció általános modellje

2. Az informatika fejlődéstörténete

3. A modern információs társadalom jellemzői

4. Informatika és etika

5. Jogi ismeretek

Informatikai alapismeretek-hardver:

6. Analóg és digitális jelek

7. Az adat és az adatmennyiség

8. Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás

9. Neumann elvű számítógépek

10. Személyi számítógép részei és jellemzőik. Központi feldolgozó egység, memória,

buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap.

11. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök,

bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak

12. Számítógép hálózatok

Informatikai alapismeretek-szoftver

13. Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete

14. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése

15. Állományok típusai, keresés a háttértárakon

16. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás,

megnyitás

17. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

18. Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs,

lemezkarbantartás

19. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok,

adatvédelem

Komunikáció az interneten

20. Elektronikus levelezési rendszer használata

21. Állományok átvitele

22. WWW

23. Keresőrendszerek

24. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat:

25. Könyvtár fogalma, típusai

26. Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok

27. Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok

28. Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok)

29. Közhasznú információs források pl. telefonkönyv, menetrend, térkép, szótár)

KÉMA

A. feladat témakörei

Általános kémia

1. Atomszerkezet

2. A periódusos rendszer

3. Kémiai kötések

4. Molekulák, összetett ionok

5. Anyagi halmazok

6. Egykomponensű anyagi rendszerek

7. Többkomponensű rendszerek

8. Kémiai átalakulások

9. Termokémia

10. Reakciókinetika

11. Egyensúly

12. A kémiai reakciók típusai

13. Elektrokémia

Szervetlen kémia

1. Hidrogén

2. Nemesgázok

3. Halogénelemek és vegyületeik

4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

6. A széncsoport elemei és vegyületeik

7. Fémek és vegyületeik

Szerves kémia

1. A szerves vegyületek általános jellemzői

2. Szénhidrogének

3. Halogéntartalmú szerves vegyületek

4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek

5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

6. Szénhidrátok

7. Fehérjék

8. Nukleinsavak

9. Műanyagok

10. Energiagazdálkodás

B. feladat elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai

Keményítő kimutatása hamisított tejfölben

Szükséges anyagok:

káliumjodidos jódoldat, valódi és liszttel hamisított tejföl

Eszközök:

2 db főzőpohár,

cseppentő,

törlőrongy

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

A főzőpoharakban valódi és hamisított tejföl van előkészítve. Cseppentsen mindegyikre néhány

csepp káliumjodidos jódoldatot és figyelje a változást! Hány esetben tapasztalt színváltozást?

Milyen színváltozást tapasztalt? Miért?

Folyékony szerves vegyületek oxigéntartalmának kimutatása jóddal

Szükséges anyagok:

toluol, etil-alkohol, dietil-éter, jódkristály

Eszközök:

három darab kémcső,

kémcsőállvány,

csipesz,

törlőrongy,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő,

A kísérlet leírása:

Három kémcsőbe tegyen egy-két jódkristályt, majd az elsőhöz öntsön kevés toluolt, a másodikhoz

etil-alkoholt, a harmadikhoz dietil-étert. Melyik kémcsőben tapasztalt oldódást?

Milyen színváltozásokat észlelt? Mire következtet a színváltozásból?

Fehérje kicsapódásának vizsgálata

Szükséges anyagok:

higított tojásfehérje oldat, réz-szulfát oldat, nátrium-hidroxid oldat

Eszközök:

három darab kémcső,

kémcsőállvány,

három darab cseppentő,

borszeszégő,

gyufa,

kémcsőfogó,

törlőrongy,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Három kémcsőbe töltsön egy-egy ujjnyi tojásfehérje oldatot. Csepegtessen az egyikbe réz-szulfát

oldatot, a másodikba nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikat pedig óvatosan melegítse.

Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Kísérletek keményítővel

Szükséges anyagok:

keményítő, desztillált víz, burgonyaszelet, liszt, kálium-jodidos jódoldat

Eszközök:

két darab óraüveg,

két darab kémcső,

kémcsőállvány,

kémcsőfogó,

vegyszeres kanál,

borszeszégő,

gyufa,

cseppentő,

törlőrongy,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Fél kémcsőnyi vízbe tegyen egy vegyszeres-kanálnyi keményítőt, és rázza össze a vízzel. Ezután

forralja az oldatot 1-2 percig.

Egy-egy óraüvegre tegyen burgonyaszeletet és kevés lisztet, valamint az előző kísérletben készült

keményítőoldatból néhány cseppet tegyen fél kémcsőnyi vízbe. Mindhárom mintára cseppentsen 2-3

csepp jódoldatot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Fehérjék kimutatása

Szükséges anyagok:

higított tojásfehérje oldat, tömény salétromsav, nátrium-hidroxid oldat, híg réz-szulfát oldat

Eszközök:

két darab kémcső,

cseppentő,

kémcsőállvány,

kémcsőfogó,

törlőrongy,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Két kémcsőbe öntsön kevés higított tojásfehérje oldatot! Az elsőhöz csepegtessen tömény

salétromsavat, a másikhoz öntsön kevés nátrium-hidroxid oldatot, majd csepegtessen hozzá 1-2 csepp

réz-szulfát oldatot! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a

változásokból? (A salétromsavas kísérletet csak elméletben végezze el!)

Kísérletek szőlőcukorral

Szükséges anyagok:

szőlőcukor, desztillált víz, univerzál indikátorpapír, ezüst-nitrát oldat, ammóniaoldat

Eszközök:

két darab kémcső,

kémcsőállvány,

vegyszeres kanál,

cseppentő,

borszeszégő,

gyufa, törlőrongy,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Fél kémcsőnyi vízbe tegyen vegyszeres kanálnyi szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, majd

univerzál indikátorpapírral vizsgálja meg a vizes oldat kémhatását.

A másik kémcsövet töltse félig ezüst-nitrát oldattal, majd csepegtessen hozzá annyi ammóniaoldatot,

hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen vegyszeres kanálnyi

szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, és melegítse a kémcső alját! Milyen változásokat

tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Kísérletek etil-alkohollal

Szükséges anyagok:

etil-alkohol, desztillált víz, benzin, jód

Eszközök:

univerzál indikátorpapír

három darab kémcső,

kémcsőállvány,

vegyszeres kanál,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Három kémcsőbe öntsön kevés etil-alkoholt. Az elsőhöz öntsön kevés desztillált vizet, a másodikhoz

benzint, a harmadikba dobjon egy jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát. Ezután vizsgálja

meg az alkohol vizes oldatának kémhatását univerzál indikátorral. Milyen változásokat tapasztalt a

kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Szénhidrátok beazonosítása

Szükséges anyagok:

ezüst-nitrát oldat, ammóniaoldat, szőlőcukor, répacukor

Eszközök:

két darab kémcső,

kémcsőállvány,

vegyszeres kanál,

kémcsőfogó,

borszeszégő,

gyufa,

védőszemüveg ,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

A tálcán lévő sorszámozott kémcsövekben szőlőcukor illetve répacukor van, melyeket az alábbi

módon kell beazonosítania.

Az egyik kémcsövet öntsön 1 ujjnyi ezüst-nitrát oldattal, majd csepegtessen hozzá annyi

ammóniaoldatot, hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen

vegyszeres kanálnyit az egyik cukorból és melegítse a kémcső alját.

Ezután ismételje meg a kísérletet a másik cukorral. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben?

Mire következtet a változásokból?

Sók vizes oldatának kémhatása

Szükséges anyagok:

répacukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát porok

Eszközök:

univerzál indikátor,

fenoftalein oldat,

desztillált víz

három darab kémcső,

kémcsőállvány,

vegyszeres kanál,

kémcsőfogó,

borszeszégő,

gyufa,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

A kísérleti tálcán lévő sorszámozott óraüvegeken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-

klorid, ill. nátrium-karbonát valamilyen sorrendben. Mind a három anyagból készítsen vizes oldatot!

Vizsgálja meg kémhatásukat! Magyarázza a tapasztalatokat!

Az oldódás folyamatának hőváltozása

Szükséges anyagok:

nátrium-hidroxid, ammónium-klorid, desztillált víz

Eszközök:

két darab főzőpohár,

két darab vegyszeres kanál,

két darab hőmérő,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Két főzőpohárba töltse félig szobahőmérsékletű desztillált vízzel, majd az egyikhez adjon egy

vegyszeres kanálnyi nátrium-hidroxidot, a másikhoz ugyanennyi ammónium-kloridot. Az oldódás

befejeztével mérje meg az oldatok hőmérsékletét! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben?

Mire következtet a változásokból?

Kockacukor égése

Szükséges anyagok:

kockacukor, cigarettahamu

Eszközök:

porcelántál,

csipesz,

borszeszégő,

gyufa,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Egy kockacukor egyik sarkát fogja meg csipesszel és próbálja meggyújtani borszeszégő lángjában.

Ezután a kockacukor másik sarkát mártsa cigarettahamuba, majd ismét tartsa a láng fölé. Milyen

változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Fémek redukáló-képességének vizsgálata

Szükséges anyagok:

rézforgács, vaspor, híg sósav oldat

Eszközök:

két darab főzőpohár,

csipesz, két darab vegyszereskanál,

mérőhenger,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

A tálcán két kis főzőpohárban réz- illetve vaspor található. A rendelkezésre álló híg sósav segítségével

döntse el, hogy melyik főzőpohárban melyik fém van! Ismertesse a kísérletek eredményeit, és

magyarázza meg a látottakat! Adja meg a végbemenő folyamat reakcióegyenletét is!

Sósav reakciói

Szükséges anyagok:

reagens sósav oldat, ezüst-nitrát oldat, fenoftalein oldat, nátrium-hidroxid oldat, magnézium forgács

Eszközök:

három darab kémcső,

vegyszereskanál,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Mindhárom kémcsőbe öntsön néhány ujjnyi reagens sósavat. Ezután az egyikhez öntsön kevés ezüst-

nitrát oldatot, a másikhoz fenolftaleines nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikba tegyen kevés

magnézium forgácsot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a

változásokból?

Gázfejlődéssel járó reakciók

Szükséges anyagok:

cink (darabos), mészkő (darabos), reagens sósav oldat

Eszközök:

két darab kémcső,

kémcsőállvány,

2 darab vegyszeres kanál,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Az egyik kémcsőbe tegyen cink darabkát, a másikba kevés mészkövet. Mindkettőre öntsön kevés

sósav oldatot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Kalcium reakciója vízzel

Szükséges anyagok:

kalcium (darabos), desztillált víz, fenolftalein oldat

Eszközök:

kémcső,

kémcsőállvány,

csipesz,

cseppentő,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Egy kémcsövet töltsön meg egyharmadáig desztillált vízzel, és adjon hozzá 2-3 csepp fenolftalein

oldatot. Ezután dobjon a vízbe borsószem nagyságú kalcium darabkát. Milyen változásokat tapasztalt

a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Sósav reakciója fémekkel

Szükséges anyagok:

rézforgács, alumíniumpor, reagens sósav oldat

Eszközök:

2 db kémcső,

kémcsőfogó,

kémcsőállvány,

2 darab vegyszeres kanál,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Öntsön a két darab kémcsőbe kb. 2 cm3 reagens sósav oldatot. Tegyen az egyikbe kevés rézforgácsot,

a másikba pedig alumíniumport. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet

a változásokból?

Kísérletek jóddal

Szükséges anyagok:

jódkristály, benzin, etil-alkohol

Eszközök:

három darab kémcső,

kémcsőfogó,

kémcsőállvány,

főzőpohár,

borszeszégő,

gyufa,

csipesz,

vattapamacs,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

A három kémcső mindegyikébe tegyen egy-két jódkristályt. Az első kémcső nyílását vattával fedje

be, és melegítse enyhén a kémcső alját. A másik kémcsőbe öntsön kevés benzint, a harmadikba kevés

alkoholt. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?

Oldódási viszonyok vizsgálata

Szükséges anyagok:

káliumjodidos jód-oldat, benzin

Eszközök:

egy darab kémcső,

kémcsőállvány,

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Öntsön a kémcsőbe káliumjodidos jód-oldatot, majd adjon hozzá kb. 2 cm3 benzint. Rázza össze a

kémcső tartalmát, majd várjon egy-két percig! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire

következtet a változásokból?

Sósav, szóda-oldat és meszes víz azonosítása

Szükséges anyagok:

kalcium-klorid-oldat (0,1 mol/dm3), pH papír (universal)

Eszközök:

kémcsőállvány

3 számozott folyadéküveg oldatokkal

3 számozott, üres, 25 cm3-es főzőpohár

fémcsipesz

védőszemüveg

gumikesztyű

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Számozott folyadéküvegekben, ismeretlen sorrendben, 0,1 mol/dm3-es sósav, 0,1mol/dm3-es szóda-

oldat és meszes víz van. Az oldatokból öntsön kétujjnyit a számozott főzőpoharakba, majd pH-papír-

, illetve reagens segítségével állapítsa meg, melyik kémcsőben melyik oldat van! Válaszát

reakcióegyenletek felírásával is indokolja!

Sósav és nátrium-hidroxid- oldat azonosítása

Szükséges anyagok:

sósav oldat, nátrium-hidroxid oldat, mészkő (darabos), desztillált víz

Eszközök:

két darab kémcső,

kémcsőfogó,

kémcsőállvány,

vegyszeres kanál,

cseppentő, indikátorok:

univerzál, fenoftalein oldat

védőszemüveg,

gumikesztyű,

hulladékgyűjtő

A kísérlet leírása:

Két kémcső közül az egyikben sósav, a másikban nátrium-hidroxid- oldat található. Mészkő

segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat és írja fel a végbemenő

folyamat reakcióegyenletét!

Indikátorpapír segítségével vizsgálja meg az oldatok kémhatását!

FIZIKA

Témakörök 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata 2. Newton törvényei 3. A merev test egyensúlya 4. A harmonikus rezgőmozgás 5. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 6. A hőtágulás jelensége 7. Gázok állapotváltozásai 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 9. Az elektromos mező 10. Egyenáram 11. Időben állandó mágneses mező 12. Időben változó mágneses mező 13. A fénytörés jelensége 14. Geometriai optika 15. A modern fizika születése. 16. Az atommag összetétele 17. A radioaktivitás 18. A maghasadás 19. A gravitációs mező 20. Csillagászat

Kísérletek és eszközök

Egyenes vonalú mozgások Szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. A kísérlet leírása: Rögzítse a Mikola-csövet a befogó segítségével az állványhoz, és állítsa pl. 20°-os dőlésszögre! Figyelje meg a buborék mozgását, amint az a csőben mozog! A stopperóra és a mérőszalag segítségével mérje meg, hogy mekkora utat tesz meg a buborék egy előre meghatározott időtartam (pl. 3 s) alatt! Ismételje meg a mérést még kétszer, és minden alkalommal jegyezze fel az eredményt! Utána mérje meg azt, hogy mennyi idő alatt tesz meg a buborék egy előre meghatározott utat (pl. 40 cm-t)! Ezt a mérést is ismételje meg még kétszer, eredményeit jegyezze fel! Utána növelje meg a Mikola-cső dőlésének szögét 45°-osra és az új elrendezésben ismét mérje meg háromszor, hogy adott idő alatt mennyit mozdul el a buborék, vagy azt, hogy adott távolságot mennyi idő alatt tesz meg!

Munka, mechanikai energia Feladat: Lejtőn leguruló kiskocsi segítségével tanulmányozza a mechanikai energiák egymásba alakulását! Szükséges eszközök: Erőmérő; kiskocsi; nehezékek; sín; szalagrugó (a kiskocsis mechanikai készletek része); mérőszalag vagy kellően hosszú vonalzó. A kísérlet leírása: Kis hajlásszögű (5°-20°) lejtőként elhelyezett sín végére rögzítünk a sínnel párhuzamosan szalagrugót. A kiskocsit három különböző magasságból engedje el, és figyelje meg a rugó összenyomódását! Keresse meg azt az indítási magasságot, amikor a kiskocsi éppen teljesen összenyomja a rugót! A nehezékek segítségével duplázza, illetve triplázza meg a kiskocsi tömegét, és a megnövelt tömegek esetén is vizsgálja meg, milyen magasságból kell elengedni a kiskocsit, hogy a rugó éppen teljesen összenyomódjon!

Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Feladat: Erőmérővel kiegyensúlyozott karos mérleg segítségével tanulmányozza a merev testre ható forgatónyomatékokat és az egyszerű emelők működési elvét! Szükséges eszközök: Karos mérleg; erőmérő; súly; mérőszalag vagy vonalzó. A kísérlet leírása: Egy egyensúlyban lévő karos mérleg egyik oldalára akassza fel az ismert súlyú testet, és jegyezze fel a távolságot a rögzítési pont és a kar forgástengelye között! Rögzítse az erőmérőt a mérleg másik karján, a forgástengelytől ugyanekkora távolságra! Egyensúlyozza ki a mérleget függőleges irányú erővel, és a mért erőértéket jegyezze le! Változtassa meg az erőmérő rögzítési helyét (pl. a forgástengelytől fele-vagy harmadakkora távolságra, mint az első esetben), és ismét egyensúlyozza ki! A mért erőértéket és a forgástengelytől való távolságot ismét jegyezze fel! Készítsen értelmező rajzot, amely az elvégzett mérés esetében a mért erőértékek arányait és irányait magyarázza!

Periodikus mozgások Feladat: Különböző tömegű súlyok felhasználásával vizsgálja meg egy rugóra rögzített, rezgőmozgást végző test periódusidejének függését a test tömegétől! Szükséges eszközök: Bunsen-állványra rögzített rugó; legalább öt, ismert tömegű súly vagy súlysorozat; stopperóra; milliméterpapír. A kísérlet leírása: Rögzítse az egyik súlyt az állványról lelógó rugóra, majd függőleges irányban kissé kitérítve óvatosan hozza rezgésbe! Ügyeljen arra, hogy a test a mozgás során ne ütközzön az asztalhoz, illetve hogy a rugó ne lazuljon el teljesen! A rezgőmozgást végző test egyik szélső helyzetét alapul véve határozza meg a mozgás tíz teljes periódusának idejét, és ennek segítségével határozza meg a periódusidőt! A mérés eredményét jegyezze le, majd ismételje meg a kísérletet a többi súllyal is! A mérési eredményeket, valamint a kiszámított periódusidőket rögzítse táblázatban, majd ábrázolja a milliméterpapíron egy periódusidő-tömeg grafikonon! Tegyen kvalitatív megállapítást a rezgésidő tömegfüggésére!

Arkhimédész törvényének igazolása arkhimédészi hengerpárral Feladat: Az arkhimédészi hengerpár segítségével mérje meg a vízbe merülő testre ható felhajtóerő nagyságát! Szükséges eszközök: Arkhimédészi hengerpár (egy rugós erőmérőre akasztható üres henger, valamint egy abba szorosan illeszkedő, az üres henger aljára akasztható tömör henger); érzékeny rugós erőmérő; főzőpohár. A kísérlet leírása: Mérje meg az üres henger és az aljára akasztott tömör henger súlyát a levegőn rugós erőmérővel! Ismételje meg a mérést úgy, hogy a tömör henger teljes egészében vízbe lóg! Ezek után töltsön vizet az üres hengerbe úgy, hogy az csordultig megteljen, s ismételje meg a mérést így is! Írja fel mindhárom esetben a rugós erőmérő által mért értékeket!

Áramló levegő nyomáscsökkenésének mérése Feladat: Mérje meg az áramló levegő nyomásának csökkenését a nyugalomban lévő levegőéhez képest! Szükséges eszközök: „U” alakú cső (csöves manométer), az egyik szárára húzott gumicsővel; színezett folyadék a manométer ágaiban; hajszárító; állvány; centiméterszalag. A kísérlet leírása: Rögzítsük állványon a hajszárítót úgy, hogy az a levegőt vízszintesen fújja! A manométer segítségével állapítsuk meg, hogy mennyire csökken a nyomás a hajszárító csövétől mért távolság függvényében! Négy adatpárt vegyen fel! Az adatait foglalja táblázatba!

Szilárd anyagok, folyadékok és gázok hőtágulásának bemutatása Feladat: Vizsgálja meg különböző halmazállapotú anyagok hőtágulását! Szükséges eszközök: Bimetall-szalag; iskolai alkoholos bothőmérő; állványba fogott, „üres” gömblombik, üvegcsővel átfúrt gumidugóval lezárva; vizeskád; borszeszégő vagy Bunsen-égő; gyufa. A kísérlet leírása: a) Gyújtsa meg a borszeszégőt, és melegítse a bimetall-szalagot a lemez egyik oldalán! Figyelje meg, hogy miként változik a bimetall-szalag alakja a melegítés hatására! Hagyja lehűlni a szalagot! Mi történik az alakjával? Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a borszeszégővel a szalag másik oldalát melegíti! Mit tapasztal? b) Fogja ujjai közé az alkoholos hőmérő folyadéktartályát, esetleg enyhén dörzsölje! Hogyan változik a hőmérő által mutatott hőmérsékletérték? c) Fordítsa az üres lombikot a kivezetőcsővel lefelé, és merítse a kivezetőcsövet víz alá! Melegítse a kezével a lombik hasát! Mit tapasztal?

A Boyle–Mariotte-törvény szemléltetése Feladat: Elzárt gázt összenyomva tanulmányozza a gáz térfogata és nyomása közti összefüggést állandó hőmérsékleten! Szükséges eszközök: Tű nélküli orvosi műanyag fecskendő. A kísérlet leírása: A fecskendő dugattyúját húzza ki a legutolsó térfogatjelzésig, majd szorítsa ujját a fecskendő csőrére olyan erősen, hogy légmentesen elzárja azt! Nyomja erősen befelé a dugattyút anélkül, hogy a fecskendő csőrén kiengedné a levegőt! Mit tapasztal? Mekkora térfogatúra tudta összepréselni a levegőt? A dugattyún a nyomást fenntartva hirtelen engedje el a fecskendő csőrét! Halk hangot hallhat a fecskendőből. Mi lehet a hanghatás oka? Húzza ki ismét a dugattyút a felső állásba, fogja be ismét a fecskendő csőrét, és nyomja be erősen a dugattyút! A fecskendő csőrét továbbra is befogva engedje el a dugattyút! Mi történik? Végezze el a kísérletet úgy is, hogy az összenyomott fecskendő csőrét befogja, ezután kifelé húzza a dugattyút, majd ebből a helyzetből engedi el! Mi tapasztal?

Testek elektromos állapota Feladat: Különböző anyagok segítségével tanulmányozza asztatikus elektromos töltés és a töltésmegosztás jelenségét! Szükséges eszközök: Két elektroszkóp; ebonit-vagy műanyag rúd; ezek dörzsölésére szőrme vagy műszálas textil; üvegrúd; ennek dörzsölésére bőr vagy száraz újságpapír. A kísérlet leírása: a) Dörzsölje meg az ebonitrudat a szőrmével (vagy műszálas textillel), és közelítse az egyik elektroszkóphoz úgy, hogy ne érjen hozzá az elektroszkóp fegyverzetéhez! Mit tapasztal? Mi történik akkor, ha a töltött rudat eltávolítja az elektroszkóptól? Ismételje meg a kísérletet papírral dörzsölt üvegrúddal! Mit tapasztal? b) Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a megdörzsölt ebonitrudat érintse hozzá az egyik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Dörzsölje meg az üvegrudat a bőrrel (vagy újságpapírral), és érintse hozzá a másik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Érintse össze vagy kösse össze vezetővel a két elektroszkópot! Mi történik?

Soros és párhuzamos kapcsolás Feladat: Egy áramforrás és két zseblámpaizzó segítségével tanulmányozza a soros, illetve a párhuzamos kapcsolás feszültség-és teljesítményviszonyait! Szükséges eszközök: 4,5V-os zsebtelep (vagy helyettesítő áramforrás); két egyforma zsebizzó foglalatban; kapcsoló; vezetékek; feszültségmérő műszer, áramerősség-mérő műszer (digitális multiméter). A kísérlet leírása: Készítsen kapcsolási rajzot két olyan áramkörről, amelyben a két izzó sorosan, illetve párhuzamosan van kapcsolva! A rendelkezésre álló eszközökkel állítsa össze mindkét áramkört! Mérje meg a fogyasztókra eső feszültségeket és a fogyasztókon átfolyó áram erősségét mindkét kapcsolás esetén! Figyelje meg az izzók fényerejét mindkét esetben!

Elektromágneses indukció Feladat: Légmagos tekercs és mágnesek segítségével tanulmányozza az elektromágneses indukció jelenségét! Szükséges eszközök: Középállású demonstrációs áramerősség-mérő; különböző menetszámú, vasmag nélküli tekercsek (például 300, 600 és 1200 menetes); 2 db rúdmágnes; vezetékek. A kísérlet leírása: Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését az árammérőhöz! Dugjon be egy mágnest a tekercs hossztengelye mentén a tekercsbe! Hagyja mozdulatlanul a mágnest a tekercsben, majd húzza ki a mágnest körülbelül ugyanakkora sebességgel, mint amekkorával bedugta! Figyelje közben az áramerősségség-mérő műszer kitérését! Ismételje meg a kísérletet fordított polaritású mágnessel is! Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy gyorsabban (vagy lassabban) mozgatja a mágnest! Ezután fogja össze a két mágnest és a kettőt együtt mozgatva ismételje meg a kísérleteket! Ismételje meg a kísérletet kisebb és nagyobb menetszámú tekerccsel is! Röviden foglalja össze tapasztalatait!

Geometriai fénytan –optikai eszközök Feladat: Mérje meg a kiadott üveglencse fókusztávolságát és határozza meg dioptriaértékét! Szükséges eszközök: Ismeretlen fókusztávolságú üveglencse; sötét, lehetőleg matt felületű fémlemez (ernyőnek); gyertya; mérőszalag; optikai pad vagy az eszközök rögzítésére alkalmas rúd és rögzítők. A kísérlet leírása: Helyezze a gyertyát az optikai pad tartójára, és gyújtsa meg! Helyezze el az optikai padon a papírernyőt, az ernyő és a gyertya közé pedig a lencsét! Mozgassa addig a lencsét és az ernyőt, amíg a lángnak éles képe jelenik meg az ernyőn! Mérje le ekkor a kép-és tárgytávolságot, és a leképezési törvény segítségével határozza meg a lencse fókusztávolságát! A mérés eredményét felhasználva határozza meg a kiadott üveglencse dioptriaértékét!

A homorú tükör képalkotása Feladat: Homorú tükörben vizsgálja néhány tárgy képét! Tapasztalatai alapján jellemezze a homorú tükör képalkotását mind gyakorlati, mind elméleti szempontból! Szükséges eszközök: Homorú tükör; gyertya; gyufa; ernyő; centiméterszalag. A kísérlet leírása: A homorú tükör segítségével vetítse az égő gyertya képét az ernyőre! Állítson elő a tükör segítségével nagyított és kicsinyített képet is! Mérje meg a beállításhoz tartozó tárgy-és képtávolságokat! Mutassa be, hogy a tükörben mikor láthatunk egyenes állású képet!

Színképek és atomszerkezet –Bohr-modell Feladat: Az ábra alapján mutassa be Bohr atommodelljének legfontosabb jellemzőit a hidrogénatom esetében! Értelmezze a hidrogén vonalas színképét a Bohr-modell alapján! 

Az atommag stabilitása – egy nukleonra jutó kötési energia Feladat: Az alábbi grafikon segítségével elemezze, hogyan változik az atommagokban lévő nukleonok kötési energiája az atommag tömegszámának változásával! Értelmezze ennek hatását a lehetséges magátalakulásokra! Nevezze meg az a), b) és c) jelű nyilak által mutatott magátalakulásokat, valamint előfordulásukat a természetben és a technika világában! Forrás: Mozaweb

A gravitációs mező –gravitációs kölcsönhatás Feladat: Fonálinga lengésidejének mérésével határozza meg a gravitációs gyorsulás értékét! Szükséges eszközök: Fonálinga: legalább 30-40 cm hosszú fonálon kisméretű nehezék; stopperóra; mérőszalag; állvány. A kísérlet leírása: A fonálingát rögzítse az állványra, majd mérje meg a zsinór hosszát és jegyezze le! Kis kitérítéssel hozza az ingát lengésbe! Ügyeljen arra, hogy az inga maximális kitérése 20 foknál ne legyen nagyobb! Tíz lengés idejét stopperrel lemérve határozza meg az inga periódusidejét! Mérését ismételje meg még legalább négyszer! A mérést végezze el úgy is, hogy az inga hosszát megváltoztatja –az új hosszal történő mérést is legalább ötször végezze el!

Kepler törvényeinek bemutatása bolygópálya-szimulációval Feladat: A csatolt program segítségével mutassa be és értelmezze Kepler törvényeit! http://astro.unl.edu/naap/pos/animations/kepler.swf Szükséges eszközök: Számítógép; Kepler törvényeit animáló program (az angol program kezeléséhez magyar nyelvű útmutató). A feladat leírása: Elsőként a pályaadatok megválasztásával mutasson be egy körpályán, egy gyengén elnyúlt ellipszispályán, valamint egy erősen elnyúlt ellipszispályán keringő égitestet! Az animáció segítségével állapítsa meg, hogy a Naprendszer melyik bolygója mozog a legelnyúltabb, és melyik a körpályához leginkább közelítő pályán! Szemléltesse a területi sebességek állandóságára vonatkozó összefüggést a program segítségével az előző két objektum esetén! A program segítségével hasonlítsa össze kvalitatív módon a keringési időket és a fél nagytengelyek hosszát azonos vonzócentrum körül keringő objektumok esetében! Mutassa meg a két mennyiség között fennálló összefüggést!